98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet

a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogramról

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogramról (a továbbiakban: Alapprogram) a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) Az állami műszaki fejlesztési politika megvalósításának közvetlen eszköze a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (KMÜFA), amely átveszi a megszűnt Központi Műszaki Fejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) feladatait és eszközeit.

(2) Az Alapprogram célja elősegíteni:

a) a magyar társadalom és gazdaság fejlődésére, euro-atlanti integrációjára, technológiai modernizációjára jelentős hatást gyakorló, a nemzetközi tudományos műszaki haladáshoz kapcsolódó, nemzetgazdasági szinten hatékony műszaki fejlesztést, innovációt;

b) a közcélú műszaki innovációk megvalósítását;

c) a versenyképességet javító, a gazdálkodók érdekeltségével összhangban lévő, de a saját pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeiket meghaladó innovációs célok megvalósítását;

d) a hasznosításra alkalmas kutatási, fejlesztési eredmények megismertetését, gyakorlati alkalmazásának, elterjesztésének meggyorsítását;

e) a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztését.

2. § (1)[1] Az Alapprogram forrása az éves költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott előirányzat. Az Alapprogram bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett előirányzat-felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni.

(2) Az Alapprogram bevételi forrásai:

a) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek által teljesített önkéntes befizetések, adományok, segélyek, amelyek a Polgári Törvénykönyv 593-595. §-ai alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek,

b) az Alap, illetve az Alapprogram terhére szerzett vagyon működtetéséből és a vagyonkezelés körében történő értékesítéséből származó bevételek,

c) az Alapprogramból, illetve az Alapból nyújtott támogatások visszafizetései és azok járulékai.

3. §[2] (1)[3] A költségvetési tervezéshez az Alapprogram előirányzataira vonatkozó javaslatot az oktatási miniszter az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: OMFB) egyetértésével terjeszti elő.

(2) Az Alapprogram eszközeinek felhasználása és kiadásai feletti döntési hatáskört - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az oktatási miniszter gyakorolja.

(3)[4] Az Alapprogram eszközeinek kezelésével, ideértve különösen az Alapprogram forrásainak pályázati úton történő felhasználása előkészítésével, lebonyolításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével, illetve az Alapprogram forrásai más úton történő felhasználásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda mint kezelő (a továbbiakban: kezelő) végzi, és a Magyar Államkincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli.

4. §[5] (1) Az Alapprogram eszközei a következő jogcímeken használhatók fel:

a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak fedezetéül;

b)[6] kutatás-fejlesztési eredmények adaptálására és hasznosítására szolgáló beruházások, önálló innovációs, fejlesztési tevékenységek támogatására, valamint a kutatásfejlesztés infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére;

c) a nemzetközi műszaki, tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;

d) a hazai és külföldi műszaki-tudományos ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására, a műszaki fejlesztéspolitika megalapozását szolgáló műszaki, gazdasági, társadalmi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére, a műszaki fejlesztés eredményei elterjesztésével közvetlenül összefüggő tudományos konferenciák tartására, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére, műszaki fejlesztési célú pályázatok díjaihoz, nívódíjaihoz;

e)[7]

f)[8]

g)[9] az Alapprogram kezelésével - így működtetésével, felhasználásával, a pályázat megismertetésével, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel - kapcsolatos költségek fedezésére is felhasználhatók. Az e célra fordított felhasználás mértéke nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram céljára meghatározott forrás 5%-át.

(2)[10] Az Alapprogramból támogatás - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - pályázati rendszerben nyerhető el, illetőleg annak terhére az OMFB véleményének figyelembevételével az oktatási miniszter által benyújtott előterjesztés alapján hozott kormánydöntéssel adható juttatás. Az egyes pályázati rendszerekre, valamint a kormánydöntéssel adott juttatásra vonatkozóan a pénzfelhasználás rendjét, a pályázati rendszert, a finanszírozás mértékét és módszereit, a döntéshozatali mechanizmust, a pályázatok értékelését és ellenőrzését - az érintett minisztériumokkal együttműködve, és az OMFB véleményének figyelembevételével - az oktatási miniszter alakítja ki.

(3)[11] Pályázaton kívüli támogatás nyújtására - a fejlesztési célú beruházások kivételével - az Alapprogram forrásainak terhére - céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban - az Alapprogram tárgyévi kiadási előirányzatának 5%-át meg nem haladó mértékben, az oktatási miniszter döntése alapján kerülhet sor. A pályázaton kívül nyújtott támogatás odaítélésének szempontjait az oktatási miniszter az OMFB előzetes véleményének figyelembevételével állapítja meg a tárgyév február 15. napjáig. E bekezdés szerinti támogatások esetében, amennyiben a támogatás tervezett összege meghaladja az 50 millió forintot, a döntést megelőzően, az OMFB véleményét meg kell kérni.

(4)[12] Pályázatot belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, valamint magyar állampolgárságú és magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak be. A pályázaton konzorcium tagjaként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett jogi személyiséggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetői. Nem pályázhat, illetve nem részesíthető támogatásban az a gazdálkodó szervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll. Nem köthető szerződés azzal a gazdálkodó szervezettel, illetve nem részesíthető támogatásban az a gazdálkodó szervezet, amelynek az Alapprogram eszközeivel kapcsolatos, szerződési kötelezettségen alapuló, 60 napot meghaladó lejárt tartozása vagy köztartozása van.

(5) Az Alapprogrammal kapcsolatos pályázatokról és a pályázaton kívüli támogatás odaítélésének szempontjairól az oktatási miniszter pályázati felhívást és tájékoztatót tesz közzé országos napilapban és számítógépes hálózaton.

(6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatban résztvevők körét,

b) a pályázat tartalmi és formai követelményeit,

c) a támogatás prioritásait, preferenciáit,

d) a támogatás konkrét feltételeit,

e) a támogatás folyósításának időtartamát,

f) a pályázat benyújtásának határidejét,

g) az elbírálás főbb szempontjait.

(7) A támogatási igények rangsorolása, a támogatás feltételeinek, mértékének meghatározása a rendelkezésre álló források függvényében, független szakértői bizottság véleménye alapján történik. A szakértői bizottságokat a 4. § (2) bekezdésének figyelembevételével kell kialakítani.

5. §[13] (1) A támogatás nyújtása vissza nem térítendő, részben Vagy egészben visszatérítendő támogatásként, kutatás-fejlesztést finanszírozó bankhitel kamatainak átvállalásával történhet.

(2)[14] A támogatás feltételeiről, a visszafizetési kötelezettség mértékéről, ütemezéséről az oktatási miniszter nevében eljáró kezelő és a felhasználó szerződésben állapodik meg.

(3)[15] A pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint, illetve kérelemre előleg adható. Az előleg összegére és folyósításának módjára az államháztartás működési rendjéről szóló szabályokat kell alkalmazni.

(4)[16] Az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt jogcím alapján nyújtott támogatások kutatás-fejlesztési támogatásnak minősülnek, az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt jogcím alapján nyújtott támogatások beruházási támogatásnak minősülnek.

(5)[17] Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását, kutatás-fejlesztési támogatás esetén a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 12. §-a szerint, beruházási támogatás esetén a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29. §-a szerint kell értelmezni, a támogatás terhére elszámolható költségek körét pedig a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint kell meghatározni.

(6) Beruházási támogatás esetén a támogatásban részesülőnek vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, továbbá a beruházás 25%-át saját forrásból finanszírozza, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be. Beruházási célú támogatásból szinten tartás nem finanszírozható.

(7) Érzékeny ágazatok, nagyberuházások a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet VI. és VII. fejezetébén foglaltakkal összhangban támogathatók.

(8) Az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek. Csekély összegű támogatásokra vonatkozóan a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. §-ának (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. Amennyiben a kedvezményezett gazdálkodási formája vállalkozás, akkor csekély összegű támogatás jogcímen három év alatt kapott támogatásainak jelenértéke nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelő forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

(9) Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kedvezményezett térségekben helyezkedik el, a támogatás mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében foglaltakat is.

6. § (1)[18] Az Alapprogram eszközeinek felhasználásáról készített beszámolót az oktatási miniszter megküldi:

a) véleményezésre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak,

b) az Országgyűlés költségvetési, gazdasági, tudományos és innovációs ügyekkel foglalkozó bizottságainak, illetve

c) a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumnak.

(2)[19] Az Alapprogram eszközei terhére három évet meghaladó kötelezettség nem vállalható. Az adott költségvetési éven túl fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

(3)[20] Az Alapprogram célelőirányzata, illetve eszközei terhére teljesített kiadások nyilvántartásának, pénzügyi ellenőrzésének és beszámoltatásának rendjére az államháztartás működésének szabályait kell alkalmazni. Az oktatási miniszter ellenőrzi a támogatási célkitűzések megvalósulását, a kezelő pedig elvégzi a szerződések teljesítésének teljes körű vizsgálatát. A támogatásban részesülő köteles a támogatás felhasználását - ellenőrzés céljából - elkülönítetten nyilvántartani. A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának, valamint a késedelmes visszafizetés következményeinek feltételei a szerződésben kerülnek meghatározásra.

7. §[21] (1) Az oktatási minisztérium az őt megillető követelésről jogszabályban meghatározott esetben és módon mondhat le.

(2)[22] Az Alapprogram eszközeiből az oktatási minisztérium gazdasági társaságban érdekeltséget szerezhet.

(3) Az Alapprogram eszközeiből az oktatási minisztérium, illetve az Alap terhére korábbi kezelői által szerzett vagyon kincstári vagyonnak minősül, amelyre nézve a vagyonkezelői jogokat az oktatási minisztérium gyakorolja.

(4) A (3) bekezdés szerint elfogadott vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt az Alapprogram javára bevételként kell elszámolni.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[23]

(3)[24]

(4)[25]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelethez

A Központi Műszaki Fejlesztési Alap minisztériumi számlakezelői (1995. december 31-én)