9/1996. (VII. 31.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítéséről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete e rendelet mellékletével kiegészül.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 9/1996. (VII. 31.) MKM rendelethez

[Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez]

Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 78. sorszáma alatt kiadott szakrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 4 0 24

2. A szakképesítés megnevezése: szakrestaurátor (szint és szak megjelölésével)

A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)

B) szakrestaurátor (felsőfokú)

- kerámia-üveg szakrestaurátor

- fém szakrestaurátor

- fa szakrestaurátor

- textil szakrestaurátor

- bőr szakrestaurátor

- régészeti szakrestaurátor

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)

A műtárgyvédelmi asszisztens feladata a közgyűjteményekben őrzött kerámia-, üveg-, fém-, fa-, papír-, textil- és bőrtárgyak ásatáson történő leletmentése, a tárgy anyagi- és állapotmeghatározása, a szerves anyagú tárgyak szükséges fertőtlenítése, a felsorolt tárgyak tisztítása, megerősítése, töredékeinek összeragasztása, a tárgy stabilitását szolgáló, elfogadott konzerválási és restaurálási eljárások kivitelezése.

Felelős az általa konzerválásra-restaurálásra átvett műtárgy fizikai és kémiai állapotának, készítéstechnikai jellemzőinek megtartásáért, stabilitásának növeléséért. Felelős továbbá az illetékes muzeológussal együtt a gyűjteményi raktárak fertőtlenítéséért. Munkája során betartja a restaurálás etikai szabályait, a gyűjteményi raktárakra vonatkozó szabályokat, a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokat, valamint a környezetvédelem szabályait.

Méri a környezet klíma- és fényviszonyait, és kezeli azokat a készülékeket és berendezéseket, amelyek egy raktár vagy egy kiállítótér klímáját és fényviszonyait szabályozzák.

B) szakrestaurátor (felsőfokú)

A szakrestaurátor (felsőfokú) munkaterülete magában foglalja a műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú) munkaterületét.

Azon felül képes az adott tárgy készítéstechnikai jellemzőinek meghatározására, a károsodások okának, jellegének és mértékének felmérésére, leírására. A tisztításon és megerősítésen túlmenően képes a konzerválásra és restaurálásra, a műtárgyak raktárban és kiállításokon való biztonságos elhelyezésére, valamint csomagolására, mozgatására és szállítására.

Együttműködik a múzeum tudományos munkatársaival (régész, történész, művészettörténész, néprajzos) és természettudományos szakemberekkel, az adott szakterület műtárgyaival kapcsolatos történeti, kultúrtörténeti, művészettörténeti, néprajzi, vallás- és technikatörténeti információk összegyűjtésében és feldolgozásában. További feladata a konzerválási-restaurálási terv elkészítése, az anyagvizsgálat, az anyagvizsgálati eredmények és a konzerválás, restaurálás teljes folyamatának dokumentálása.

III. Szakmai követelmények

A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)

Általános követelmények

Ismerje:

- a közgyűjteményekben folyó tudományos, közművelődési, műtárgymegőrzési és nyilvántartási munka lényegét,

- a különböző műtárgyalkotók károsításának környezeti tényezőit, azoknak a műtárgyakra gyakorolt hatását, a műtárgyak megfelelő tárolási, raktározási, kiállítási megoldásait,

- a műtárgyak szállítási, mozgatási, biztonsági feltételeit,

- az alkalmazott természettudományokat a szakszerű konzerválási módszerek elsajátításához,

- a gyűjteményi tömeganyag kezelésének, konzerválásának és megóvásának alapvető módszereit,

- a restaurálás történetét és legfontosabb etikai előírásait,

- a múzeumi munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit, a közalkalmazotti törvényeket,

- a szervezeti és működési szabályzat, valamint a kollektív szerződés elemeit.

Legyen képes:

- a muzeológusokkal, természettudományos szakemberekkel, valamint restaurátor kollégákkal való együttműködésre,

- közreműködni az ásatásokon folyó műtárgyvédelmi munkában,

- anyagfajták szerint elsajátítani a konzerváló munka és a műtárgyak stabilitását szolgáló legfontosabb restaurátori feladatok alapjait,

- a régészeti, történeti és néprajzi tömeganyag konzerválását irányítás mellett végezni,

- a konzerválás-restaurálás folyamatát dokumentálni,

- egyszerűbb műtárgymásolatokat készíteni,

- betartani a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat,

- a gyűjteményi raktárakban meghatározott muzeológiai rendet tartani,

- betartani a restaurátorműhelyekre, laboratóriumokra vonatkozó munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi, valamint környezetvédelmi szabályokat,

- a tevékenységi körére éves, illetve középtávú munkatervet, költségvetést készíteni.

A műtárgyvédelmi asszisztens szakképesítés speciális szakmai követelményei

Rajz-mintázás

A műtárgyvédelmi asszisztens ismerje és alkalmazza a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- rész és egész,

- kiemelés és elhagyás,

- ritmusok,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit.

A szabadkézi rajzi ismeretek részeként legyen képes ábrázolni:

- síklapot különböző rálátásban,

- geometrikus testeket (egyenként és csoportosítva),

- geometrikus testekre visszavezethető tárgyakat,

- csendéletet (tárgycsoport rendezetten és véletlenszerű elrendeződésben),

- szabályos geometrikus testeket a valóságos nézőponttól eltérő nézetből is,

- szerves és szervetlen formákat, alakzatokat,

- emberi és állati koponyákat, csontvázakat,

A mintázás, a tér- és formaalakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felület minőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a geometrikus és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a természeti formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit,

- a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában),

- A jelöltnek ismernie és alkalmaznia kell a vizuális megjelenítéshez szükséges anyagokat, eszközöket, kézi- és gépi szerszámokat, valamint a technikai eljárásokat.

Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi, ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...).

Legyen képes:

- az egyes korszakok stílusjegyeit felismerni (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait, az alkotói pályákat áttekinteni (mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalmat és a forrásszövegeket használni,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeit megítélni,

- egy adott stíluskorszak, művészeti terület keretein belül a meghatározóan fontos értékek közül önállóan választani és dönteni arról, hogy mi az, amit a szakmájába integrál.

Népművészet

Ismerje:

- a néprajz fogalmát és történetét,

- a népművészeti műfajok kialakulásának, változásainak összefüggéseit a társadalmi és tárgyi környezeti változásokkal,

- a technikai civilizáció hatását a közösségi kultúrákra,

- a népi mesterségek jellegzetességeit, formakultúráját, hagyományait.

Gazdasági és jogi ismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait,

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel,

- ismerje a piackutatás és marketing alapjait,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

Legyen képes alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

Muzeológiai alapismeretek

Ismerje:

- a múzeumi gyűjteményeket, a szerzeményezés módjait,

- a múzeumi hálózatot, az országos múzeumokat és gyűjtőkörüket,

- a műgyűjtés formáit a különböző korokban,

- a fontosabb múzeumok kialakulásának történetét a világon és Magyarországon,

- a gyűjtemények fajtáit,

- a legfontosabb múzeumi kiadványokat,

- a restaurátorok szerepét a gyűjteményekben, az időszaki és az állandó kiállításokon,

- a hatályos nemzetközi és hazai jogszabályok vonatkozó paragrafusait.

Legyen képes:

- művelődés- és technikatörténeti tanulmányai alapján korban elhelyezni a leggyakoribb műtárgyakat,

- felismerni az általuk hordozott történeti, kultúrtörténeti, néprajzi információkat,

- a restaurálás etikai alapjainak elsajátítására,

- a műtárgyfényképezés alapjainak elsajátításával munkaközi fotók elkészítésére,

- a konzerválási-restaurálási munkát dokumentálni, a dokumentációt rajzokkal, fotókkal illusztrálni.

Műtárgykörnyezet

Ismerje:

- a légnedvesség, az abszolút és relatív páratartalom fogalmát, összefüggését a hőmérséklettel, jelentőségét a műtárgyak megelőző konzerválásában,

- a hő károsító hatását a műtárgyakra, a múzeumi fényforrások típusait és az általuk kibocsátott káros sugárzásokat, kiszűrésük lehetőségeit,

- a műtárgyalkotó anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodását okozó tényezőket, a műtárgyra gyakorolt hatásukat és annak eredményét a műtárgy állapotában.

Legyen képes:

- a múzeumi környezet relatív légnedvesség tartalmának mérésére és az annak szabályozására szolgáló készülékek kezelésére, a megfelelő légnedvesség beállítására,

- a múzeumi környezet fényviszonyainak mérésére és annak megfelelő beállítására,

- a műtárgyak elhelyezésére a raktárakban és kiállításokon azok fizikai stabilitását biztosító módon,

- a műtárgyak biztonságos csomagolására, mozgatására és szállítására.

Konzerválás-restaurálás

a) Szervetlen anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása

Ismerje:

- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fémtípusokat, legalapvetőbb anyagi tulajdonságaikat és korróziójukat,

- a fémből készült műtárgyak leggyakoribb károsodásait,

- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fémtárgyak alapvető tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát,

- a kerámia-, üveg- és kőtárgyak alaptípusait, legalapvetőbb anyagi tulajdonságaikat és leggyakoribb károsodásaikat,

- a múzeumokban leggyakrabban előforduló kerámia-, üveg- és kőtárgyak tisztítási és konzerválási módszereit, azok hatásmechanizmusát.

Legyen képes:

- a múzeumokban leggyakrabban előforduló fém, kerámia, üveg és kő tömeganyag tisztításának, konzerválásának és fizikai stabilitását szolgáló restaurálásának elvégzésére,

- a szervetlen anyagú műtárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon.

b) Szerves anyagú műtárgyak konzerválása anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása

Ismerje:

- a fából, papírból, textilből, bőrből és csontból készült műtárgyak anyagszerkezeti felépítését,

- a környezetnek a felsorolt tárgyakra gyakorolt hatását,

- a felsorolt műtárgyak leggyakoribb károsítóit és károsodásait,

- a felsorolt műtárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási módszereit és hatásmechanizmusukat,

- a megfelelő körülményeket a felsorolt anyagok tárolására, raktározására, kiállítására, csomagolására, mozgatására és szállítására.

Legyen képes:

- a felsorolt tárgyak alapvető konzerválási, állagmegóvási feladatainak ellátására,

- a felsorolt tárgyak konzerválásában és restaurálásában felsőfokú végzettségű restaurátor irányítása mellett közreműködni a felsorolt tárgyak állapotváltozásainak felügyeletére a raktárakban és kiállításokon,

- a felsorolt tárgyak csomagolását, mozgatását és szállítását megfelelően végezni.

Munkavédelem, környezetvédelem

Ismerje:

- a műtárgyvédelmi munka során használatos anyagok, vegyszerek tűz- és robbanásveszélyességét,

- egészségre és a környezetre gyakorolt hatását és a megelőző intézkedéseket,

- a műtárgyvédelmi munka során alkalmazott berendezések, gépek és szerszámok balesetmentes használatát, baleset esetén teendőket, az elsősegélynyújtás módjait,

- a védelem eszközeit és felszereléseit.

Legyen képes:

a munkája során használt berendezéseket, gépeket és eszközöket balesetmentesen, a munka-, tűz- és egészségvédelem szabályainak megfelelően kezelni.

B) A szakrestaurátor (felsőfokú) szakképesítés szakok szerinti szakmai követelményei

Általános követelmények (valamennyi szakon)

Ismerje:

- a konzerválás-restaurálás történetét és etikai szabályait,

- a konzerválás-restaurálás szakirodalmát, nemzetközi irányzatait,

- a konzerválás-restaurálás során felhasznált anyagok és vegyszerek tűzveszélyességét és egészségre káros hatásait,

- a restaurátorműhelyekre vonatkozó munka-, baleset-, tűz-, robbanás- és egészségvédelem, valamint a környezetvédelem szabályait,

- a védelem eszközeit és módszereit,

- betartani a gyűjteményi raktárakra vonatkozó előírásokat,

- a múzeumi műtárgyak raktározásának, kiállításának, csomagolásának, mozgatásának és szállításának műtárgyvédelmi szabályait,

- a múzeumi munkaviszony formáit, legfontosabb jogi normáit, közigazgatási, közalkalmazotti törvények vonatkozó részeit,

- a szervezeti és működési szabályzat, valamint a kollektív szerződés elemeit,

- az érdekegyeztetési kötelezettségeket és jogosítványokat.

Legyen képes:

- a muzeológusokkal, természettudományos szakemberekkel, valamint restaurátor kollégákkal való együttműködésre,

- kritikailag értékelni a szakirodalmat,

- stílusjegyek alapján egy adott műtárgy besorolására.

- az anyag- és állapotmeghatározás, valamint a konzerválás-restaurálás folyamatának megtervezésére és a terv megvitatására,

- méretet venni és szakrajzot, értelmezett szabadkézi rajzot készíteni a műtárgyakról,

- a műtárgy által hordozott információknak és állapotának megfelelő konzerválási és restaurálási eljárások kiválasztására,

- műtárgyak konzerválásának és restaurálásának kivitelezésére,

- az anyag- és állapotmeghatározás, valamint a konzerválás restaurálás folyamatának dokumentálására,

- a dokumentáláshoz szükséges, megfelelő mélységélességű, részletgazdag fekete-fehér és színes fotók és diafelvételek elkészítésére,

- alkalmazni a számítógépet adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra és a dokumentáció elkészítésére,

- szabatosan előadni az általa végzett munkát,

- publikációt készíteni az általa végzett munkáról,

- mérni és beállítani egy raktár vagy egy kiállítótér, illetve egy kiállítási vitrin klíma- és fényviszonyait.

- ellenőrizni a kiállításban, raktárban használt anyagokat és olyanokat kiválasztani, amelyek nem okozzák műtárgyak további károsodásait,

- a tevékenységi körére éves, illetve középtávú munkatervet, költségvetést készíteni,

- a múzeumi intézmény dolgozójaként civil szervezetekkel együttműködni.

a) A kerámia-üveg szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a különböző korokra és stílusokra jellemző kerámia-, porcelán-, illetve üvegtárgyak legfontosabb típusait,

- a magyarországi gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb kerámia-, porcelán- és üvegtárgyakat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- a kerámiatárgyak készítéstechnikáját,

- az üvegkészítés technológiájának fejlődési szakaszait.

Legyen képes

- a kerámia, porcelán vagy üveg műtárgyak eredeti készítéstechnikájának meghatározására,

- a kerámiatárgyak restaurálására, illetve rekonstrukciók, másolatok elkészítésére.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

Ismerje:

- a kerámia-, porcelán- és üveggyártásban felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,

- a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak fizikai és kémiai károsodásának okait és jeleit.

Legyen képes:

a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.

Restaurálás-konzerválás

Ismerje:

- a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak konzerválásának-restaurálásának legfontosabb módszereit.

Legyen képes:

- régészeti ásatáson a kerámia- és üvegtárgyak, illetve töredékeik felvételére,

- gondoskodni a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak károsodását megakadályozó szállításról, mozgatásról, elhelyezésről,

- elvégezni a kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak állapotfelmérését, tisztítását és megerősítését.

- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a kerámia, porcelán és üveg műtárgyakat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.

b) A fém szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a különböző korokra és stílusokra jellemző fémtárgyak típusait és a legfontosabb ötvösjegyeket,

- a magyar gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb fémből készült, illetve ötvöstárgyakat,

- a restaurálás-etikai szempontból a fém- és ötvöstárgyak használatával összefüggő történeti, kultúrtörténeti, néprajzi és egyháztörténeti vonatkozásokat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- a fém, illetve ötvöstárgyak készítéstechnikáját,

- a fémdíszítő eljárásokat,

- a fémbevonatok készítésének módszereit.

- a különböző fémberakási módszereket.

Legyen képes:

- a fém-, illetve ötvöstárgyak eredeti készítéstechnikájának meghatározására,

- bánni a fémművesség gépi és kéziszerszámaival és segédanyagaival,

- a fémtárgyak (de nem ötvöstárgyak) rekonstrukciójának, illetve másolatának elkészítésére.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

Ismerje:

- a fém megmunkálásban és az ötvösségben felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,

- a fémből készült műtárgyak fizikai és kémiai károsodásainak okait és jeleit.

Legyen képes:

- a fém műtárgyak és korróziótermékeik szerkezet- és anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.

Restaurálás-konzerválás

Ismerje:

- a gyűjteményi fémtárgyak és egyszerűbb ötvöstárgyak konzerválásának-restaurálásának legfontosabb módszereit.

Legyen képes:

- régészeti ásatáson a fémtárgyak, illetve töredékeik felvételére,

- gondoskodni a fémtárgyak károsodását megakadályozó szállításáról, mozgatásáról, elhelyezéséről.

- elvégezni a különböző alapú (vas, réz, ón stb.) és a fémbevonattal ellátott (pl. ónozott), esetleg festett régészeti, néprajzi, iparművészeti és ipartörténeti fémtárgyak állapotfelmérését, mechanikai és kémiai tisztítását és konzerválását,

- a restaurátori etika figyelembevételével a fém- és ötvöstárgyak mechanikai sérüléseinek korrigálását, a hiányok pótlását elvégezni,

- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a fémből készült műtárgyakat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.

c) A fa szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a különböző korokra és stílusokra jellemző néprajzi és iparművészeti fatárgyak és bútorok típusait,

- a legfontosabb bútortörténeti korszakokat,

- a magyarországi gyűjteményekben található legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb fatárgyakat és bútorokat,

- a restaurálás-etikai szempontból a fatárgyak és bútorok használatával összefüggő kultúrtörténeti és életmódtörténeti, valamint egyháztörténeti vonatkozásokat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- a fa megmunkálásának történetét,

- a fatárgyak aranyozásának technikáját.

Legyen képes:

- az asztalosság alapanyagaival és szerszámaival dolgozni,

- az alapvető asztalostechnikák kivitelezésére,

- intarzia készítésére és aranyozás kivitelezésére,

- a fából készült műtárgyak, illetve bútorok eredeti készítéstechnikájának és szerkezetének meghatározására,

- a festett fatárgyak vagy bútorok rétegeinek feltárására,

- a fatárgyak rekonstrukciójának, illetve másolatainak elkészítésére.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

Ismerje:

- a famegmunkálásban felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,

- a fatárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának okait és jeleit,

- a nedves régészeti faleletek előkerülési állapotát.

Legyen képes:

- a fatárgyak szerkezeti és anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására, az eredmények értékelésére.

Restaurálás-konzerválás

Ismerje:

- a fa- és bútorrestaurálás legfontosabb módszereit.

Legyen képes:

- régészeti ásatáson a faleletek, illetve töredékeik felvételére,

- gondoskodni a fatárgyak, bútorok károsodását megakadályozó szállításról, mozgatásról, elhelyezésről,

- elvégezni a nedves, a festetlen és a festett, valamint az aranyozott történeti, néprajzi és iparművészeti fatárgyak és bútorok állapotfelmérését, tisztítását, fertőtlenítését, szilárdítását és konzerválását,

- a restaurátori etika figyelembevételével a fából készült műtárgyak töredékeinek ragasztására, a hiányok pótlására, felületi hiányainak retusálására, különféle bevonatok készítésére,

- etikailag és esztétikailag megfelelő kiegészítéssel és retusálással a fából készült műtárgyakat, illetve bútorokat tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.

d) A textil szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a különböző korokra és stílusokra jellemző történeti, néprajzi, iparművészeti és egyházi textiltárgyak, viseletek típusait,

- a magyarországi gyűjteményekben található legismertebb textil műtárgyakat,

- a restaurálás-etikai szempontból a textiltárgyak használatával összefüggő kultúrtörténeti, életmód-, öltözködés-, művelődés- és egyháztörténeti vonatkozásokat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- a szálasanyagok feldolgozásának, a fonásnak, a szövésnek, a textilszínezésnek, a textilnyomásnak és a textilkikészítésnek a történetét és legfontosabb módszereit.

Legyen képes:

- az alapvető textilkészítési és díszítési technikák kivitelezésére,

- textiltárgyakról és viseletekről méretet venni és szabásmintát készíteni,

- a textiltárgyak, viseletek eredeti készítéstechnikájának meghatározására,

- a textiltárgyak rekonstrukciójának, illetve másolatának (mustrájának) elkészítésére.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

Ismerje:

- a textíliák előállításához felhasznált nyersanyagok és a végtermékek anyagi tulajdonságait,

- a textiltárgyak és viseletek fizikai, kémiai és biológiai károsodásainak okait és jeleit.

Legyen képes:

- a textíliák és viseletek alap- és díszítőanyagainak a vizsgálatára a legalapvetőbb módszerekkel és az eredmények értékelésére.

Restaurálás-konzerválás

Ismerje:

- a textiltárgyak és viseletek legfontosabb konzerválási-restaurálási módszereit.

Legyen képes:

- a régészeti textíliák helyszíni felvételére, és megfelelő mozgatására, szállítására, tárolására,

- a régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, egyházi textiltárgyak és viseletek állapotfelmérésére,

- a textiltárgyak és viseletek felületi, nedves és oldószeres tisztítására,

- az alátámasztó textil megszínezésére az eredeti színnek megfelelően,

- a textíliák és viseletek konzerváló varrásának kivitelezésre,

- a textíliák ragasztásos restaurálási eljárásainak kivitelezésére,

- a viseletek méreteinek levételére és szabásmintájának elkészítésére a viselet szétszedése nélkül,

- a textiltárgyak, illetve viseletek etikailag és esztétikailag megfelelő restaurálással és kiegészítéssel tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni,

- gondoskodni tud a textiltárgyak, viseletek megfelelő elhelyezéséről, tárolásáról.

e) A bőr szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a különböző korokra és stílusokra jellemző történeti, néprajzi, iparművészeti és egyházi bőrtárgyak, viseletek és könyvkötések típusait,

- a restaurálás-etikai szempontból a bőrtárgyak használatával összefüggő kultúrtörténeti, életmód-, öltözködés-, művelődés- és egyháztörténeti vonatkozásokat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- az állatbőrök feldolgozásának, kikészítésének, valamint a bőrtárgyak készítésének történetét és legfontosabb módszereit.

Legyen képes:

- az alapvető bőrkikészítési és díszítési technikák kivitelezésére,

- a bőrtárgyak, bőrből készült viseletek eredeti készítéstechnikájának meghatározására,

- az eredeti bőrtárgyon alkalmazott technikák reprodukálására, rekonstrukciók, illetve másolatok készítésére.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

Ismerje:

- a bőrök kikészítéséhez és a bőrtárgyak előállításához felhasznált nyersanyagok és végtermékek anyagi tulajdonságait,

- a bőrtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának okait és jeleit.

Legyen képes:

- a bőrtárgyak és díszítőanyagaik anyagvizsgálata legfontosabb módszereinek alkalmazására.

Restaurálás-konzerválás

Ismerje:

- a bőrtárgyak és bőrből készült viseletek legfontosabb konzerválási és restaurálási módszereit.

Legyen képes:

- régészeti bőrtárgyak helyszíni felvételére, és megfelelő mozgatására, szállítására, tárolására,

- a régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, egyházi bőrtárgyak és viseletek állapotfelmérésére,

- a bőrtárgyak és bőrből készült viseletek felületi, nedves és oldószeres tisztításának kivitelezésére,

- a bőrtárgyak fertőtlenítésére szükség esetén,

- a bőrből készült viseletek méreteinek levételére szabásmintájának elkészítésére,

- a bőrtárgyak, illetve a bőrből készült viseletek etikailag és esztétikailag megfelelő felületi retusálással és kiegészítéssel tanulmányozásra, kiállításra, raktározásra alkalmassá tenni.

f) A régészeti szakrestaurátor szakképesítés speciális szakmai követelményei

Gyűjtemény és tárgyismeret

Ismerje:

- a régészeti módszerekkel kutatott korok történelmét, anyagi kultúráját a Kárpát-medencében,

- a legfontosabb stílusokat és műtárgytípusokat.

Készítéstechnika

Ismerje:

- az ásatásokból előkerülő leletek előállítási módjait a különböző korokban.

- a kerámiakészítés alapanyagait és felhasználását,

- a fazekasáru, finomkerámia és porcelán készítési módjait, jellegzetességeit,

- a kerámiakészítés technológiájának fejlődését,

- az egyéb, agyagból készített régészeti tárgyak készítéstechnikáját, jellegzetességeit,

- a kerámia díszítési módjait és jellegzetességeit,

- az üveg előállításának módszereit, fajtáit, feldolgozási módjait,

- a üveg színezési módszereit,

- az öblös üvegek díszítési módjait,

- a síküvegek és az üvegpaszta előállítási módjait,

- a fémek természetes előfordulási formáit, kinyerésük, ötvözésük és megmunkálásuk módszereit,

- a különféle fémek finomságának és minőségének jellemzését,

- a fémek legfontosabb díszítési módjait és lehetőségeit,

- a régészeti ásatások során előforduló textil- és bőrtárgyak alapvető készítéstechnikáját,

- a leggyakoribb fafajták tulajdonságait, jellegzetességeit,

- a legfontosabb famegmunkálási technikákat,

- a csontból készült műtárgyak készítéstechnikáját,

- a borostyán feldolgozásának módszereit,

- a másolatkészítés etikáját,

- a hamisítványok jellemző ismérveit.

Legyen képes:

- sokféle eljárással másolatot készíteni,

- a fémek legfontosabb díszítési módjainak kivitelezésére,

- a famegmunkálás legfontosabb módszereinek kivitelezésére,

- a csontmegmunkálás legfontosabb módszereinek kivitelezésére,

- a régészeti tárgyak készítéstechnikai jellemzőinek meghatározására,

- a hamisítványok - lehetőség szerinti - felismerésére.

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Ismerje:

- a kerámiakészítés alapanyagait és felhasználását,

- az üveg változó anyagi tulajdonságait,

- a fémek jellemző tulajdonságait,

- a természetes szálasanyagok, a fa, a bőr, a csont és a borostyán fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint viselkedését különböző környezeti hatásokra,

- a csont alapvető antropológiai és zoológiai jellemzőit,

- a felsorolt anyagok korróziójának általános ismérveit, tendenciáját,

- a régészeti műtárgyak konzerválásában használatos anyagok tulajdonságait és hatásmechanizmusát,

- a különböző, legfontosabb archeometriai vizsgálati módszereket, azok eredményeit, lehetőségeit és korlátait, valamint hazai hozzáférhetőségüket.

Legyen képes:

- a legalapvetőbb anyagvizsgálati módszerek kivitelezésére, az eredmények értékelésére, felhasználására.

Restaurálás és konzerválás

Ismerje:

- az ásatások céljait és módszereit,

- a régészeti ásatások speciális munka- és balesetvédelmi előírásait,

- a tisztítás, passziválás, konzerválás és restaurálás lehetőségeit az egyes anyagoknál, ezek elméleti alapjaival, és gyakorlati megoldási lehetőségeivel együtt.

Legyen képes:

- az ásatási leletek azonosítására és nyilvántartására (telep, temető, leletmentés esetén egyaránt),

- régészeti tárgyak "in situ" felvételére,

- a régészeti műtárgyak korróziójának, különféle károsodásainak, kezelésére,

- a legfontosabb konzerválási-restaurálási eljárások önálló kivitelezésére,

- a tisztítás, korróziómentesítés mértékének meghatározására,

- hiányos műtárgyakat az általános etikai, esztétikai követelményeknek megfelelően kiegészíteni,

- restaurálni,

- a műtárgyvédelmi és esztétikai szempontok összehangolására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképzésben való részvétel feltételei

A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú): érettségi bizonyítvány

B) szakrestaurátor (felsőfokú): műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú) vagy könyv- és papírrestaurátor szakképesítés

A szakmai vizsga részei

A) műtárgyvédelmi asszisztens (középfokú)

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

1.1. A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább négy hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunkát és dokumentációját a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik, és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgamunkával és annak dokumentációjával együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.

1.2. A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti a vizsgamunkaként restaurálásra kapott műtárgy jelentőségét, funkcióját, bemutatja a tárgy restaurálás előtti állapotát, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldásait és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A jelölt a szóbeli vizsga kérdéseit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal megkapja.

Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt bírálatra leadta, és legalább elégséges minősítést kapott.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Művészettörténet

- Felöleli a művészettörténet minden fontos korszakát és területét.

Muzeológiai alapismeretek

- A műgyűjtés formái a különböző korokban.

- A gyűjtemények fajtái és muzeológiai rendje.

- A fontosabb múzeumok kialakulása Európában és az USA-ban.

- A mai magyar múzeumok szervezeti rendszere.

- Az országos múzeumok és gyűjtőkörük.

- A múzeumi gyűjtemény-törzsgyűjtemény szerzeményezési formái.

- A restaurátor feladata a törzsgyűjteményen kívüli tárgyakkal kapcsolatban.

- A restaurátorok szerepe az időszaki és az állandó kiállításokon.

- A hazánkban megjelenő legfontosabb múzeumi kiadványok.

- Fontosabb vonatkozó jogszabályok.

Műtárgykörnyezet

- A légnedvesség, az abszolút és relatív páratartalom és összefüggésük a hőmérséklettel.

- A hő károsító hatása a műtárgyakra.

- A múzeumi fényforrások jellemzése, az általuk kibocsátott sugárzások károsító hatása.

- A káros sugárzások kiszűrésének módszerei és lehetőségei.

- A műtárgyalkotó anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodását okozó tényezők és a műtárgyakra gyakorolt hatásuk.

- A múzeumi környezet relatív légnedvesség tartalma mérésének, szabályozásának és beállításának módszerei és lehetőségei.

- A múzeumi környezet fényviszonyai mérésének és szabályozásának módszerei és lehetőségei.

- A műtárgyak állapotát megőrző legkedvezőbb elhelyezés a raktárakban és kiállításokon.

- A műtárgyak biztonságos csomagolási módjai, a csomagoláshoz használt anyagok tulajdonságai, a kiválasztás szempontjai.

Konzerválás-restaurálás: Általános kérdések

- A megelőző konzerválás kezdetei és fejlődése.

- A konzerválás-restaurálás fejlődésének legfontosabb lépcsői.

- A konzerválás-restaurálás leghíresebb szakemberei.

- A konzerválás-restaurálás legjelentősebb szakirodalma.

- A világ és Magyarország legfontosabb műtárgyvédelmi és restaurátorképzési intézményei.

- A restaurálás legfontosabb nemzetközi szervezetei.

- A restaurálás legfontosabb etikai kérdései.

- A restaurátori dokumentáció célja és a vele kapcsolatos elvárások.

- A restaurátori dokumentáció legfontosabb megjelenési formái.

- A restaurátori fotó- és rajzdokumentációval kapcsolatos elvárások.

- Éves és középtávú restaurálási munkaterv.

Szervetlen anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása

- A fémek megismerésének és megmunkálásának legfontosabb szakaszai és időbeli sorrendje.

- A karát értelmezése az ötvösségben.

- Fontosabb magyarországi ötvösjegyek.

- Híres honi ötvösök és ötvöstárgyak.

- Az ötvösségben használatos alakformáló műveletek.

- Kikészítő és díszítő műveletek.

- A zománcozás technikája és fajtái.

- Fémtárgyak aranyozása és ezüstözése.

- A leggyakrabban előforduló fémötvözetek.

- A granuláció.

- A tausírozás és a nielló.

- A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai.

- A fémek eróziója és korróziója.

- A mechanikus fémtisztítás módszerei.

- A kémiai fémtisztítás módszerei.

- Inhibitorok alkalmazása a fémkonzerválásban.

- Kloridmentesítés és kloridpróba.

- Vastárgyak passziválása.

- Arany-, ezüst-, réz-, ón- és ólomtárgyak, valamint ötvözeteik kezelése.

- A fémkonzerválás anyagai és módszerei.

- A fémtárgyak kiegészítésének etikai kérdései és lehetőségei.

- A kerámiák fajtái.

- A kerámia megjelenése és jellemző korszakai.

- A rézkori kerámia jellemző edényformái.

- A bronzkor jellegzetes edényei.

- A fazekaskorong feltalálása és jelentősége a kerámiakészítésben.

- A kerámiakészítés nagyobb magyarországi központjai.

- A kerámia, illetve fazekasmáz megjelenése fajtái és alkalmazásuk.

- A terra sigillata.

- A kőedény és a porcelán.

- A gótika és a reneszánsz során kialakuló kerámiaipari ágazatok.

- A habán kerámia.

- A historizmus díszítőelemei a kerámiákon és eredetük.

- A kerámiakészítés fő technikai eljárásai.

- Ásatásból előkerült kerámiaanyag tisztítása.

- Károsodott mázfelületek tisztítása.

- A kerámiakonzerválás anyagai és módszerei.

- A kerámia kiegészítésének etikai kérdései és lehetőségei.

- Az üveg anyagi tulajdonságai.

- Az üveg korróziójának okai és megjelenési formái.

- Ásatáson előkerült üvegtárgyak kezelése.

- Az üvegtárgyak tisztítási módszerei.

- Az üvegek ragasztására használt anyagok és alkalmazásuk.

- A leggyakrabban előforduló kövek típusai.

- A mészkő és fajtái.

- Mészkőből készült tárgyak tisztítása.

- Különféle kőtisztítási módszerek.

- Kőanyag ragasztási módszerei.

Szerves anyagú műtárgyak anyagismerete, technikai jellemzői és konzerválása

- A fa makroszkopikus szerkezete.

- A fameghatározáshoz használatos metszetsíkok.

- A lombos fák és a tűlevelűek faszerkezete.

- Ásatási faanyagok konzerválási eljárásai.

- Fafertőtlenítő eljárások.

- Pergő, festett fafelületek elsődleges védelme néprajzi tárgyaknál.

- Felvált furnérok rögzítésére alkalmazható eljárások.

- Textilkészítéshez használt fonalak jellemzése.

- Textilszövet kötéstani jellemzése.

- A természetes és a mesterséges szálasanyagok jellemzése.

- A textíliák károsodásait okozó tényezők és a károsodások jellemzése.

- A textíliák biológiai kártevők elleni védelme.

- Az alátámasztó szövetek színezési eljárásai.

- A textíliák szakszerű raktározása.

- A textíliák kiállításra való előkészítése.

- A bőr felépítése és anyagi jellemzői.

- A nyersbőr kikészítési eljárásai cserzett bőrré.

- Különféle talajok és éghajlati viszonyok hatása a bőrleletekre.

- Bőrleletek felszedése ásatáson, tárolásuk a konzerválás megkezdéséig.

- Penészes bőrtárgyak fertőtlenítése.

- Rovarfertőzött bőrtárgyak fertőtlenítése.

- Száraz bőrtárgyak tisztítása.

- Timsós cserzésű bőrök és szőrmetárgyak tisztítása.

- Bőrtárgyak szakszerű raktározása, kiállítása.

- A papírkészítés nyersanyagai és technológiája.

- Papír műtárgyak semlegesítése, pufferolása.

- Tinták oldhatósági próbája.

- Papír műtárgyak áztatóvizes kezelése, szárítása, préselése.

- Penészes papíranyag fertőtlenítése.

- Gyenge felületi kötődésű anyagok védelme.

- A csontok szerkezete, kémiai felépítése.

- A csontok tisztítására és szilárdítására alkalmas anyagok és módszerek.

- Antropológiai csontanyagok kezelése.

- Elefántagyar és mamutagyar konzerválási megoldásai.

Munkavédelem, környezetvédelem

- A műtárgyvédelmi munka során használatos berendezések, eszközök munka-, balesetvédelmi előírásai.

- A műtárgyvédelmi munka során használatos anyagok és vegyszerek tűz- és robbanásveszélyessége, egészségre és a környezetre káros hatása és a megelőzés, valamint az elsősegély módszerei.

- Tűz esetén teendők.

- A restaurátorműhelyekben betartandó általános munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályok.

- A restaurátorműhelyekben betartandó környezetvédelmi szabályok.

A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc.

B) szakrestaurátor (felsőfokú) szakképesítés

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

1.1. A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább négy hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkát és a hozzátartozó dokumentációt a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunkát és dokumentációját a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik, és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgamunkával és annak dokumentációjával együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.

1.2. A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti a vizsgamunkaként restaurálásra kapott műtárgy jelentőségét, funkcióját, bemutatja a tárgy restaurálás előtti állapotát, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldásait és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A jelölt a szóbeli vizsga kérdéseit a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal megkapja.

Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a restaurált vizsgamunkát és a hozzá tartozó dokumentációt bírálatra leadta, és legalább elégséges minősítést kapott.

A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc.

A szóbeli vizsga témakörei:

a) Kerámia-üveg szakrestaurátor szakképesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- Az őskori kerámia jellemzése.

- Az ókor kerámiaművészete.

- A középkor kerámiaművészetének jellemzése.

- Majolika-, illetve fajansztárgyak a kerámiaművészetben.

- A porcelán jellemzése.

- Az üvegművesség kezdetei.

- Az ókori üvegművészet.

- A középkor üvegművészete.

- Az ólombetétes üvegablakok.

- Az iparművészeti üveg.

Készítéstechnika

- A kerámiatárgyak készítése során használatos technikai eljárások.

- Kemence típusok és az égetési módok ismertetése.

- A mázak szerepe és jellemző alkotói.

- A kerámiatárgyak csoportosítása anyagösszetételük szerint.

- Az üveg melegmegmunkálási technikái.

- Az üveg hidegmegmunkálási technikái.

- Az üvegalkotó és színező anyagok.

- Az üvegdíszítési technikák.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- Az agyag és a kerámia szerkezete, tulajdonságai.

- A kerámiatárgyak károsodásai.

- A kerámia tisztítása során felhasznált anyagok ismerete, csoportosítása, alkalmazásuk.

- Kerámiarestaurálás során használt ragasztóanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismertetése.

- Kerámiakiegészítő és negatív-vevő anyagok tulajdonságai.

- A kerámiakiegészítésben használt festékek, lakkok tulajdonságai.

- Az üveg szerkezete tulajdonságai, és károsodásai.

- Az üveg tisztítása során felhasznált anyagok tulajdonságai.

- Az üveg ragasztására használatos anyagok ismerete.

- Üvegkiegészítő és negatív-vevő anyagok ismerete.

- A kerámia- és üveg, illetve a konzerválásra felhasznált anyagok vizsgálati lehetőségei, módszerei.

- A kerámia- és üvegrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre. Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A kerámia- és üvegrestaurálás története és etikája.

- Régészeti tárgyak felvétele, a helyszíni konzerválás lehetősége.

- A kerámia- és üvegtárgyakat károsító körülmények, fizikai és kémiai hatások; a károsodások megelőzésének módszerei és lehetőségei.

- A kerámia- és üvegtárgyak konzerválásának-restaurálásának története és etikája.

- Kerámia- és üvegtárgyak tisztítási módszerei.

- Kerámia- és üvegtárgyak ragasztási, kiegészítési módszerei.

- Károsodott kerámia és üvegtárgyak megerősítésének módszerei.

- Retusálás, illetve a kiegészítés végső felületének kialakítása.

- Kerámia-, és üvegtárgyak helyes tárolása, kiállítása és csomagolása.

b) Fém szakrestaurátor szakképesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- A fémművesség története a kezdetektől a középkorig.

- A Magyar Nemzeti Múzeum fémtárgyai.

- Az újkori fémművesség története.

- Az Iparművészeti Múzeum fémtárgyai.

Készítéstechnika

- A fémmegmunkálási alaptechnikák szerszámai és módszerei.

- Oldható kötések fajtái, oldhatatlan kötések szerszámai és módszerei.

- Díszítőműveletek módszerei. Az ötvöszománcok fajtái.

- Foglalatok készítése szekrényes, tokos és karmos módon.

- Díszítőkövek ismerete, felismerésük, főbb fizikai és kémiai tulajdonságai.

- Fémbevonatok készítésének módszerei.

- Fémberakások készítésének módszerei.

- A fémek színezése és patinázása.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- A leggyakrabban előforduló fémek (arany, ezüst, ón ólom, réz, vas stb.) és ötvözeteik, előállításuk, kémiai és fizikai tulajdonságaik, korróziós károsodásaik, a korrózió fajtái.

- Röntgenfelvételek kiértékelése.

- A legfontosabb fém-anyagvizsgálati módszerek. Fémek és fémvegyületek meghatározása.

- Fémtárgyak anyagainak és korróziótermékeinek meghatározása nedvesanalitikai módszerekkel.

- A fémrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.

- Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A fémrestaurálás története és etikája.

- Fém műtárgyak régészeti ásatáson történő leletmentése.

- Fémek tisztítási, konzerválási módszerei.

- Fém műtárgyak kiegészítésének lehetőségei.

- Fémbevonattal ellátott régészeti, ipartörténeti, néprajzi stb. tárgyak restaurálásának módszerei.

- Kültéri fémtárgyak (szobrok, műszaki tárgyak) speciális restaurálási módszerei.

- Fém műtárgyak raktárban és kiállításban történő megfelelő tárolása, elhelyezése, csomagolása.

c) Fa szakrestaurátor szakképesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- A középkori Magyarország bútorművészete.

- A magyar reneszánsz bútorművészet. Mátyás udvari művészete. A budai műhely hatása a 15-16. századi magyar bútorművességre.

- A quattrocento bútorművészet története. A firenzei intarzia az 1470-es években.

- A cinquecento bútorművészet. Manierizmus Itáliában.

- Az itáliai cinquecento bútorművészet hatása Európában.

- Németalföld, Franciaország.

- Barokk bútorművészet Franciaországban. XIV. Lajos és udvarának tárgyi emlékei.

- Francia rokokó bútorművészet. XV. Lajos korabeli párizsi jelzett bútorok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

- Angol polgári bútorművesség. Sheraton, Chippendale és Hepplewhite bútormetszetes könyvei. Használatuk Angliában és Európában a XVIII. századtól.

- Magyar klasszicista bútorművészet 1770-től a biedermeierig.

- A biedermeier bútorművesség tárgyi emlékei. Magyarország, Ausztria, Bajorország.

- A historizmus bútorművészete.

- A századforduló bútorművészete. A XX. századi bútor gyökerei.

- A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum emlékei.

- Iparművészeti Múzeum, és a Néprajzi Múzeum tárgyi emlékei.

- Egyházi tulajdonban lévő kiemelkedő jelentőségű fa műtárgyak.

Készítéstechnika

- Az ókori kultúrákban használt famegmunkáló szerszámok.

- A bútorkészítés szerszámai Magyarországon a XV-XIX. századig.

- A faanyag szárítása és raktározása, a furnérok tárolása.

- Szelvények - palló, deszka, léc, lemez stb. - kialakításának lehetséges módszerei.

- Történelmi bútorszerkezetek, az alapszerkezetek csoportosítása.

- Táblák, lapok készítése - szerkezetek, szerszámok.

- Keretek készítése - szerkezetek, szerszámok.

- Kávák készítése - szerkezetek, szerszámok.

- A tömör fa sík felületének kialakítása - szerszámok, eljárások.

- Fafelületek borítása, a furnérteríték összeállítása, intarziavágás.

- A furnérozás művelete, anyagai, eszközei, módszerei és segédanyagai.

- Egyéb berakásos díszítőtechnikák.

- A fa színezése - pácolás, füstölés, égetés.

- A fa fényezése - viaszolás, lakkozás, politúrozás.

- Fatárgyakon előforduló festészeti technikák.

- Az aranyozás módszerei.

- Az asztalosszerszámok és gépek balesetmentes használatának szabályai.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- A legfontosabb faanyagok biológiai és kémiai felépítése.

- A faanyag és a víz kölcsönhatása - kötött víz, szabad víz, rosttelítettség, a maximális víztartalom.

- A faanyag méret- és alakváltozása - kollapszis, zsugorodás, dagadás, zsugorodási és dagadási anizotrópia.

- A fűrészárú vetemedése, a vetemedés függése a felfűrészelés módjától, hasítástól, a választéknak a fatörzsből történt kivágásának helyétől, összeragasztott deszkák (fatáblák, falapok) és keretszerkezetek vetemedése.

- A fa jellemzői a három metszési síkon.

- A fa makroszkópos jellemzői. A lombos fák mikroszkópos bélyegei.

- A fa makroszkópos meghatározásának szempontjai. A fatest szerkezete és felhasználhatósága közötti összefüggés.

- A faanyag élettartama, tartóssága. Fahibák. A jegenyefenyő.

- Fejlődési vagy szöveti hibák. Az anyag rögzítése és eltartása (mikrotechnika).

- Mikrotechnikai preparáló eszközök. A fénymikroszkóp felépítése és működése.

- Kézi metszés, festés. Foszlatott preparátumok készítése.

- Nem beágyazott anyagok metszése mikrotommal. A mikrofényképezés.

- A farestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.

- Tárolásuk, alkalmazásuk, megsemmisítésük szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A farestaurálás története és etikája.

- A faanyag fizikai, kémiai és biológiai károsodása.

- A restaurátor és a kézműves, szakiparos közötti különbség.

- Fa műtárgyak fertőtlenítési technikái, a megelőző és a megszüntető védelem.

- A Teas-féle oldhatósági háromszögdiagramm értelmezése és használata festett fatárgyakon, oldószerek penetrációja és retenciója.

- A faanyag szilárdítása. Impregnálási technikák.

- A faanyagok ragasztásának elmélete, hagyományos és műanyag ragasztók jellemzése.

- Felvált felületek rögzítése természetes anyagokkal, műanyagokkal. Alapozás, felvált festékrétegek, fémszínezés, furnérozás rögzítési technikái.

- Retusálás módszerei. Kittelés, felület-előkészítés, lakkozás.

- A kiegészítés módszerei fával, illetve műanyagokkal.

- Vízzel telítődött, ásatási-régészeti faanyag tulajdonságai. Az ilyen faanyagok károsodási osztályokba sorolása.

- Vízzel telítődött faanyagok tárolása restaurálásig. Vízzel telítődött, lebontódott faanyagok konzerválási eljárásai.

- Fa műtárgyak tárolásának műtárgyvédelmi követelményei.

- A bútorrestaurálás aranyszabályai.

- A szabadtéri fatárgyak konzerválásának követelményei.

d) Textil szakrestaurátor szakképesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- A textiltárgyak készítésének történeti fejlődése, stílusismeret.

- Újkori textíliák: kopt szövetek a III-XI. században.

- Késő antik selyemszövetek VI-VII. század Antinoe, alexandriai, szasszanida szövetek.

- Bizánci selyemszövetek IX-XIII. század.

- Reneszánsz selyemszövetek: Itália XV. század.

- Késő reneszánsz selyemszövetek: Itália, Spanyolország, Perzsia és Törökország, XVI. század.

- Barokk és rokokó selyemszövetek: Franciaország, XVII-XVIII. század.

- Selyemszövetek a XIX. században: empire, biedermeier.

- A csipke kialakulása. Varrott csipke: anyaga, technikája és története.

Rececsipkék.

- A vert csipke: anyaga, technikája és története.

- A hímzés anyaga, technikája és története a XVI. századig.

- A hímzés története a XVII-XX. századig. Az úrihímzés jelentése, kialakulása és típusai.

- Az európai textilnyomás története a XVI. századig.

- Az európai textilnyomás története a XVII-XX. századig.

- Keleti textilfestési technikák: ikat, batik és plangi.

- A kárpitszövés anyaga, technikái és története a XV. századig.

- Az európai kárpitszövés története a XVI-XVIII. században.

- A kárpit megújulásának kora, XIX. század vége XX. század eleje.

- A közép-ázsiai, az anatóliai és az iráni szőnyeg.

- Újkori viselet (krétai, görög és római).

- Kelet-európai viselet a IV-X. században.

- Európai viselet a középkorban.

- Európai viselet a XVII. században.

- Magyar viselet a honfoglalás korától a XVII. század végéig.

- A nyugat-európai divattól eltérő magyar viselet a XVI. és XVII. században.

- Férfi és női divat 1700-1970 között.

- A világörökségben legismertebb gyűjteményi darabok, illetve a legfontosabb magyar textil- és viseleti gyűjtemények.

Készítéstechnika

- A fonal és a cérna jellegzetességei.

- A fonal, illetve cérnakészítés eszközei.

- A három alapkötés és az abból levezethető fontosabb kötésfajták.

- A kötésrajz elkészítésének módja.

- A lánc-, illetve vetülékfonalak, a lansirozó-, illetve a brossirozó vetülék jellemzése.

- A szőnyegkészítésnél alkalmazható csomózási lehetőségek.

- A szőnyegkészítésnél alkalmazható szövési lehetőségek.

- A vert-, a varrott- és a rececsipke legjellemzőbb ismertetőjelei.

- A hímzőöltések főbb csoportjai.

- A varrókonzerválásnál használatos öltések.

- A gyöngymunkák készítéstechnikája.

- Az úrihímzés leggyakoribb öltései.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- Az atomszerkezet általában, a legstabilabb atomszerkezet, az elsődleges kémiai kötések és a vegyületek stabilitása.

- A szén legstabilabb vegyületei. A szerves vegyületek kémiai reakcióképessége, az aktivációs energia fogalma.

- A hő, a fény, a nedvesség és a katalizátorok szerepe a szerves vegyületek lebomlási reakcióiban.

- A polaritás jellemzése és szerepe. A másodlagos kémiai kötések.

- A legfontosabb funkciós csoportok és szerepük a vízoldhatóságban, vízmegkötésben és víztaszításban, a szín okozásában, a pH-ban és a kémiai reakcióképességben.

- A polimerek tulajdonságai; A polimerizációs fok; A Tg fogalma; a lágyítók szerepe a szálasanyagokban.

- A szálasanyagok általános tulajdonságai.

- A cellulóz alapú szálasanyagok (pamut, len, kender, juta, rami, kapok stb.) kémiai felépítése, morfológiája, viselkedése nedvesség, UV-fény, hő, savak/lúgok, oxidációs fehérítőszerek és mikroorganizmusok hatására.

- A fehérje alapú szálasanyagok (selyem és gyapjú) kémiai felépítése, morfológiája, viselkedése nedvesség, UV-fény, hő, savak/lúgok, oxidációs fehérítőszerek és mikroorganizmusok hatására.

- A műszálak közül a cellulózalapú műszálak, a poliakrilnitril, a poliamid és a poliészter szálasanyagok tulajdonságai.

- Szálasanyagok vizsgálata égetéssel, száraz desztillálással, mikroszkóppal, színezéssel, illetve oldhatóságuk alapján. A szálkárosodások kimutatásának lehetőségei.

- A textíliákat károsító legfontosabb környezeti tényezők.

- A fémfonalak morfológiai csoportjai, a morfológiai besorolás lehetőségei, a fémfonalak előállításához használt fémszalagok anyagi és készítéstechnikája.

- A membránfonalak (bőrarany, hártyaarany stb.) jellemzői.

- A fémfonalak anyagvizsgálatának menete.

- A textilrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.

- A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A textilrestaurálás története és etikája.

- A textiltisztítás módjainak megválasztása előtt szükséges lépések.

- Az oldószeres textiltisztítás lehetőségei és a korlátai.

- A folttisztítás módszerei.

- A nedvestisztítás előnyei és korlátai.

- A csapvíz tulajdonságai, a vízlágyítás lehetőségei és a kémiai vízlágyítók szerepe a mosásban.

- A felületaktív anyag szerepe a mosófürdőben.

- Az anionos és a nem-ionos felületaktív anyagok tulajdonságai, hatásmechanizmusuk.

- A szenny-visszaülepedés megakadályozásának lehetőségei.

- A savak, lúgok, pufferek, fehérítőszerek és az enzimek alkalmazási lehetőségei a textiltisztításban.

- A fémszállal díszített textíliák tisztítási lehetőségei.

- A textilek tisztítás utáni helyes szárítása.

- Az alátámasztó anyag kiválasztása, előkészítése és rögzítési módjai.

- Restaurálásnál használatos öltések és varrásmódok.

- A sík textíliák varrókonzerválási lehetőségei és módszerei.

- Ásatási textilleletek konzerválási lehetőségei.

- Az áttört (csipke, rece, vagdalásos hímzés) textíliák konzerválási módjai.

- Szövött és csomózott szőnyegek konzerválása, kiegészítése.

- A szőnyegek múzeumi restaurálása és kereskedelmi javítása közötti különbség jellemzése.

- Textíliák raktározási módjai.

e) Bőr szakrestaurátor képesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- Bőrtárgyak az anyagi kultúrában.

- Bőr lábbelik, viseleti darabok formájának, díszítésének történeti fejlődése.

- Könyvkötések díszítésének történeti fejlődése.

- A világ nagyobb gyűjteményeiben előforduló legismertebb bőrtárgyak.

- A magyar gyűjteményekben előforduló fontosabb bőrtárgyak.

Készítéstechnika

- Mesterségek differenciálódása, bőrkészítők és feldolgozók.

- A bőr- és pergamenkészítés legfontosabb műveletei, anyagai.

- A bőrkészítés és feldolgozás szerszámai, gépei.

- Bőrfajták a különböző korokban.

- Mintavétel és mintakészítés lábról, testről, kis tárgyról; fontosabb szabástípusok.

- Varrásformák, varráserősítések, díszítésmódok.

- Bőr, pergamen festése, színezése, felületkezelése.

- A bőrök díszítésének különböző technikái.

- Bőr és pergamen aranyozásának anyagai és technikája.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- A bőr és pergamen felépítése, szerkezete, kémiai és fizikai tulajdonságai.

- A bőr és pergamen károsodásának okai, megjelenési formái.

- Bőr és pergamen anyagvizsgálatának és mesterséges öregítésének lehetőségei, módjai.

- A bőrrestaurálás során előforduló egyszerűbb laboratóriumi anyagvizsgálati módszerek.

- A bőrrestaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre.

- A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A bőrrestaurálás története és etikája.

- Ásatás során előkerülő bőrleletek felvétele, "in situ" kezelése, biztonságos csomagolása, szállítása, mozgatása.

- Nedves régészeti bőrleletek tisztítása, konzerválása, restaurálása.

- Száraz bőr- és pergamentárgyak tisztítása, konzerválása, restaurálása, kiegészítése.

- Bőr- és pergamentárgyak fertőtlenítése.

- Bőr- és pergamentárgyak megfelelő raktározása, kiállítása.

- Összetett (fémmel, fával stb. összedolgozott) bőrtárgyak restaurálási problémái.

f) Régészeti szakrestaurátor szakképesítés

Gyűjtemény és tárgyismeret

- A régészeti módszerekkel kutatott korok történelme.

- Különböző korok stílusbeli jellegzetességeinek ismerete.

- A régészeti dokumentálás és nyilvántartás módszerei.

- A régészet történeti fejlődése.

- A világörökségben legismertebb régészeti leletek, illetve a legjelentősebb magyar gyűjtemények ismerete.

Készítéstechnika

- A leggyakoribb, különböző anyagú régészeti tárgyak készítéstechnikájának fejlődése.

- Az alap- és a díszítőtechnikák jellemzése és fejlődése.

- A másolatkészítés módszerei és etikája.

Anyagismeret-anyagvizsgálat

- A különböző fémek anyagismerete.

- Különböző fémek korróziója, a kiváltó és fokozó tényezők.

- Szilikátok korróziója, degradálódása, ennek okai.

- A régészeti ásatásból előkerülő szerves anyagok anyagi tulajdonságai, károsodási-lebomlási folyamatai és végeredménye.

- A régészeti tárgyak konzerválására, restaurálására és kiegészítésére használatos anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai, hatásmechanizmusuk.

- A régészeti műtárgyak vizsgálatára alkalmas módszerek, az eredmények értékelése.

- Optimális tárolási, bemutatási, szállítási, mozgatási módozatok a különböző anyagok esetén.

- A régészeti tárgyak egyszerűbb laboratóriumi anyagvizsgálati módszerei.

- A régészeti konzerválásban-restaurálásban alkalmazott vegyszerek tulajdonságai, tűz- és robbanásveszélyessége, káros hatása az emberi egészségre. A vegyszerek helyes tárolási, alkalmazási és megsemmisítési szabályai.

Restaurálás-konzerválás

- A régészeti konzerválás-restaurálás története és etikája.

- A régészeti tárgyak "in situ" felvételének különböző módszerei.

- Ásatási speciális baleset- és munkavédelem.

- A régészeti tárgyak fertőtlenítési és tisztítási eljárásai.

- Passziválási, konzerválási eljárások.

- Régészeti műtárgyak kiegészítése.

- Régészeti műtárgyak rekonstrukciója.

- A műtárgy konzerválás-restaurálás utáni biztonságos elhelyezése.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Egyetemi és főiskolai végzettség esetén a szóbeli vizsga egyes részei alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 79. sorszáma alatt kiadott gyorsíró és idegen nyelvi gépíró szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 49 4 4192 10 1 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: gyorsíró és idegen nyelvi gépíró

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A gyorsíró és idegen nyelvi gépíró adminisztratív feladatokat lát el korszerű technikai eszközök (pl. személyi számítógépek, nyomtatók, írógép, másolók, fax) használatával.

Elvégzi a magyar és idegen nyelvű levelezések, statisztikai jelentések, értékelések, kimutatások, táblázatok, szöveges beszámolók gépelését a helyesírási szabályok és az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek érvényesítésével.

Az ügyintézés során a gyorsíró és idegen nyelvi gépíró a vezető által diktált leveleket, ügyiratokat és egyéb feladatokat (pl. telefonüzeneteket, értekezleteken feljegyzéseket, jegyzőkönyveket) gyorsírással írja, majd azok áttételét írógéppel vagy számítógéppel elkészíti.

Készségszinten alkalmaz egy korszerű szövegszerkesztő programot, a bevitt és megformázott dokumentumot kinyomtatja.

Egy korszerű táblázatkezelő programot a munkahelyi igényeknek megfelelően használ, egy adott szövegbe diagramot helyez el, képleteket, egyszerű függvényeket készít, táblázatokat tervez.

Igény szerint egyszerű adatbázisokat tervez, tölt fel adatokkal, szükség esetén lekér, megadott adatokkal egyszerűbb függvénykapcsolatot hoz létre.

Munkája során kapcsolatot tart más munkahelyi részlegekkel, továbbá részt vesz a gazdálkodó szervezetek, intézmények között áramló adatok regisztrálásában, illetve az intézményeken belül keletkező információk rögzítésében. Ehhez kapcsolódóan az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatja, sokszorosítja és postázza az ügyiratokat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Nyelvművelés és kommunikáció

- A szükséges elméleti ismeretek birtokában a beszédhelyzetek kommunikációs kontextusának felismerése.

- A beszédhelyzetnek megfelelő pontos, kifejező, kulturált nyelvhasználat.

- Adott témában a téma szempontjából lényeges és hiteles információk összeállítása, ezek felhasználása.

- A kapcsolatteremtés és -fenntartás lehetőségeinek és formáinak ismerete, helyes és természetes alkalmazása.

- Tiszta hangképzés, helyes artikuláció, a magyar nyelv hangzásbeli szabályainak megfelelő beszéd.

- A magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelő írás, rendezett, esztétikus íráskép.

- A meggyőző érvelés, a nyelvi (rá)hatás formáinak ismerete, biztos alkalmazása.

- Kommunikációs és szöveghatási technikák eltéréseinek elemzése, értékelése.

- A metakommunikáció helyes és tudatos alkalmazása.

- A feszültség, a konfliktusfeloldás, nyelvi eszközeinek ismerete és helyes alkalmazása.

- A protokoll nyelvi illemtana.

- Ügyfelekkel, munkatársakkal, partnerekkel való udvarias kommunikáció a személyes kapcsolattartásban, illetve telefonon, faxon stb.

- Általában nyelvi biztonság, praktikus nyelvi intelligencia.

2. Levelezési ismeretek

2.1. Levelezési alapfogalmak meghatározása

- a levelezés története,

- helye és jelentősége a magán és vállalati életben,

- a levelek rendszerezése,

- a levelezési stílus.

2.2. Az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítése

- az irat fogalma és fajtái,

- a levélszerkesztés formai és tartalmi szempontjai,

- a levélpapír, borítékok fajtái, papírszabványok,

- formanyomtatványok értelemszerű kitöltése.

2.3. Az iratok csoportosítása

- az egyszerű ügyirat fogalma, formaalakítási szabályai a műszaki irányelveknek megfelelően,

- a nyugta, ellennyugta, elismervény, bon, kötelezvény, meghatalmazás fogalma, formaalakítása a műszaki irányelveknek megfelelően,

- elkészítésük minta és gyorsírásos diktálás alapján, illetve önálló fogalmazással, megadott adatok alapján.

2.4. Hivatalos szervek belső iratainak készítése

- a feljegyzés, a körlevél, a jegyzőkönyv fogalma, tartalmi és formai ismérvei,

- elkészítésük minta és gyorsírásos diktálás alapján, illetve önálló fogalmazással, megadott adatok alapján,

- beadványok: kérvény, panasz, bejelentés, idézés, határozat, fellebbezés fogalma, tartalmi és formai ismérvei,

- elkészítésük minta és gyorsírásos diktálás alapján, illetve önálló fogalmazással, megadott adatok alapján.

2.5. Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítése

- a hivatali levél fogalma,

- a hivatali levél tartalmi, formai ismérvei,

- a tájékoztató, érdeklődő, ajánlatkérő, ajánló levél fogalma, tartalmi és formai ismérvei,

- a megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szállítási értesítés, kifogásolás, ezek tartalmi és formai ismérvei,

- elkészítésük minta és gyorsírásos diktálás után, illetve önálló fogalmazással megadott adatok alapján,

- pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos nyomtatványok kitöltése és levelek írása.

3. Számítógép-kezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés

3.1. Angol nyelv (a számítógép nyelvének) használata

- a számítógép kezeléséhez és az adott szövegszerkesztő program olvasásához, értelmezéséhez szükséges angol szavak olvasása, megértése, valamint ennek megfelelően az adott parancs végrehajtása.

3.2. Számítógép-kezelés, szövegszerkesztés

3.2.1. A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése

- egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen,

- perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen.

3.2.2. A számítógép üzembe helyezése

- munkavédelem és baleset-elhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően,

- a számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel,

- a számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen.

3.2.2. Vírusellenőrzés és vírusirtás

- fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása,

- egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata.

3.2.4. Egy választott korszerű operációs rendszer használata

- fájlok szabályszerű létrehozása, másolása, törlése, átnevezése lemezen, illetve lemezek között,

- könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen,

- katalógus szabályszerű kérése lemezről.

3.2.5. Egy választott korszerű segédprogram használata.

3.2.6. Egy választott korszerű szövegszerkesztő program használata

Szövegszerkesztés:

- fejléc, lábléc és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan,

- tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve,

- dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai tipográfiai előírások, továbbá korrektúrajelek ismeretében.

Nyomtatás, állománykezelés:

- a szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel,

- nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően,

- nyomtató pontos beállítása - típustól függően - a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva,

- nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.

Táblázatkészítés:

- táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva,

- adatok bevitele táblázatba,

- táblázat beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- és adatbázis-kezelő) programokból.

Speciális lehetőségek, az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva:

- kiadványszerkesztés (rövidebb terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók stb. gépelése, formázása, nyomtatása önállóan),

- körlevélkészítés

- tartalomjegyzék és tárgymutató készítése,

- helyesírás-ellenőrzés, elválasztás,

- grafikus állomány beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (rajzoló, képfeldolgozó) programokból.

3.3. Anyag- és gépismeret alkalmazása

- adott nyomtatási feladatok elvégzéséhez papíripari anyagok fajtáinak meghatározása és a szükséges papírméretek kiszámítása önállóan,

- az adott nyomtatási feladatokhoz a szükséges gépkonfiguráció megválasztása példák alapján.

3.4. Egy választott korszerű táblázatkezelő program használata

- adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése,

- képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba,

- táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblázatszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.

3.5. Egy választott korszerű adatbázis-kezelő program használata

- a legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan,

- egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása,

- adatbázisok feltöltése,

- adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően,

- megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása,

- hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.

3.6. Egy munkahelyen működő hálózati rendszer alapfokú ismerete.

4. Gépírás

4.1. A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása

- az írógép működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján,

- számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján,

- a helyes test-, kéz- és kartartás felvétele szemléltetés alapján,

- ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére bemutatással,

- a közbillentyű és az alapsor használatának bevésése ütemes írással,

- az alapsorról kiinduló betűkapcsolatok írása - a homogén gátlás pszichológiai elvének kiküszöbölésével - mozdulatgyakorlatokkal, ütemes írással,

- a váltóbillentyű használata helyes mozgáskoordinációval szabályszerűen,

- számok írása az alapsorhoz kapcsolódó szabályos írástechnika kialakításával,

- az írásjelek alkalmazása az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek megfelelően.

4.2. Az írástechnika fejlesztése a másolási készség megalapozására és megszilárdítására

- szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással,

- áttérés speciális gyakorlatok másolásával az önálló írássebesség kialakítására, illetve az önálló soralakításra a szövegszerkesztővel történő szövegbevitel megalapozásához.

4.3. Az írássebesség fejlesztése

- a betűbillentyűk kezelésének megszilárdítása ujjtechnikai és mozdulatgyakorlatokkal, az időtartam percenkénti növelése szerinti sebességfokozó gyakorlással,

- az írás sebességének fokozása a percenkénti minimum 200 leütés teljesítésének elérése érdekében.

4.4. Az egyszerű ügyirat és a levél formaalakításakor a műszaki irányelvek alkalmazása

- a margóbeállítás változtatásával önálló soralakítás fejlesztése a szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozására,

- írógépbetűs vagy nyomtatott szövegek, illetve kézírásos szövegek másolása önálló soralakítással,

- a kiemelési módok alkalmazása minták alapján, a gépeléssel párhuzamosan kiemelések meghatározása a tartalmi szempontok alapján,

- az iratok gyorsírási diktátumból való áttétele és formába öntése az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek alkalmazásával.

5. Idegen nyelvi gépírás és idegen nyelvi levelezés

5.1. A helyes írástechnika kialakítása, a magyar nyelvi szövegekben alkalmazott gépírásos technika felhasználásával.

5.2. Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megszilárdítása

- az idegen nyelv sajátosságainak megfelelő betűk, írásjelek, ékezetek és egyéb jelek (pl. mértékegységek) alaptartásból kiinduló, tízujjas vakírással való helyes használata,

- a tanult nyelv speciális betűkapcsolatai írástechnikájának alkalmazására ujjtechnikai és mozdulatgyakorlatok.

5.3. Az írássebesség fejlesztése

- szó- és mondatpéldák gyakoroltatása az idegen nyelvben gyakran előforduló szavak alapján, a percenkénti minimum 170 leütéses gépírási sebesség elérése, használata. Az idegen nyelv helyesírásának alkalmazása.

5.4. Idegen nyelvi levelezés a választott nyelvország üzleti szokásainak megfelelő kivitelezésben, adott esetben szóelválasztást jelölő szótár segítségével

- az üzleti levél formai elemeinek alkalmazása,

- a kiemelési módok alkalmazása tartalmi szempontok alapján,

- az alábbi levéltípusok elkészítése

= ajánlatkérés (valamint hirdetések, reklámszövegek, emlékeztetők, körlevelek),

= ajánlatok, árajánlatok,

= megrendelések, szerződések,

= reklamációk,

= jegyzőkönyvek,

= álláspályázatok.

6. Gyorsírás

6.1. A gyorsírási gyakorlat előkészítése

- a gyorsírás előnyeinek és sajátosságainak bemutatása gyakorlati példák alapján,

- a közírás és a gyorsírás megkülönböztetése a hang és jel, a hangok időtartama és a hangrendi törvények alapján,

- vonalgyakorlatok írása a jelek nagysága és vastagsága megkülönböztetésével.

6.2. Alapvető jelölési módok alkalmazása

- alapvető jelölési módok alkalmazása diktáláskor, átíráskor, valamint értelmezése visszaolvasáskor, kézírással történő áttételkor.

6.3. Alapvető rövidítési elvek és módok alkalmazása

- egyszerűsítés,

- kihagyás,

- a kétsoros nagyítás, a háromsoros nagyítás, öblösítés,

- rag- és képzőrövidítések, valamint kezdő- és véghangrövidítések,

- a magánhangzós rövidítések,

- kettős magánhangzós jelölési módok,

- magánhangzó-kapcsolatok jelölése a szókép elején, belsejében, végén,

- az egybeírás mint rövidítési mód, az igekötős és összetett szavak, szókapcsolatok, valamint névutók egybeírási előnyeinek, illetve egyéb grafikai lehetőségek érvényesítésével,

- a megkülönböztető rövidítések pontos jelölése nyelvtani, tartalmi ismérvek alapján,

- sztenogramelemzési és szövegfeldolgozási gyakorlatok végzése az írássebesség fejlesztésére,

- az alapokmányban tételesen felsorolt kötelező rövidítések alkalmazása.

6.4. Diktálás utáni írás

- percenként azonos szótagszámú szavakat, rövidítéseket, mondatokat, összefüggő szöveget tartalmazó diktátum sztenografálása,

- váltakozó, majd percenként fokozódó sebességű diktátum sztenografálása az adott tanulási időszak írássebességének figyelembevételével, 1-7 percig tartó diktálási időtartam alatt.

6.5. Diktátumok áttétele

- szavak, mondatok áttétele mintasztenogramból, majd diktátum alapján,

- összefüggő szövegek tartalom alapján történő tagolása,

- az áttétel javítása után a gyorsírási és az áttételi hibák elemzése,

- összefüggő szövegek 1-5 percig tartó diktátuma sztenogramjának áttétele a 100 szótagonként 6 perc áttételi idő alkalmazásával,

- áttételezés - a fokozatosság elvét figyelembe véve - először tanári irányítással, majd önállóan az adott tanulási időszaknak megfelelő írássebességgel, kézírással, írógéppel vagy szövegszerkesztővel.

6.6. A beszédírás alapjainak elsajátítása

- a hármashangzós jelölési módok,

- az átmetszés vagy föléírás,

- a nyelvtani összefüggésen alapuló toldalékok elhagyása,

- az egybeírás mint rövidítési mód a több szóból álló szókapcsolatok jelölésére,

- az önálló, szabatos rövidítések alkotásának megalapozása a témától függő nyelvtani és az értelmi összefüggések felismerésével,

- a szókihagyások alkalmazása nyelvtani és értelmi összefüggés alapján.

6.7. A jegyzőkönyvvezetés elsajátítása

- elméleti alapismeretek (jegyzőkönyvfajták, tömörítés, kivonat fogalma),

- fogalmazási feladatok gyorsírással,

- szövegfésülés gyakorlása,

- címadás elsajátítása,

- lényeglátási készség fejlesztése

= kivonatolási feladatok,

= tömörítési feladatok,

- hallás utáni kivonatolás gyakorlása,

- teljes jegyzőkönyvek szöveghű kivonatolása.

7. Idegen nyelvi ismeret

- Az idegen nyelvű beszéd és olvasott szöveg megértése alapszinten.

- Társalgás a legfontosabb témakörökben, nyelvi panelek segítségével, alapszintű beszédkészség birtokában.

- Fordítás szótár segítségével, általános, gyakran előforduló témakörökben.

- Alapismeretek a nyelvország gazdasági és kulturális életéről, a helyi társadalmi szokásokról.

8. Jogi és gazdasági alapismeretek

8.1. Jogi alapismeretek alkalmazása

- a jog beillesztése a mindennapi élet

= általános műveltségi szintjébe,

= a munkavállalás és munkavégzés kultúrájába,

= a napi közélet megértésébe,

- a Magyar Köztársaság állami felépítésének ismerete, annak beintegrálása a közigazgatás ügyintézésébe,

- a szerződéskötés alapjainak vázlatos ismerete, egyes szerződéstípusok gyakorlati felismerése,

- a bírósági hatásköri és illetékességi szabályok alapszintű ismerete, annak alkalmazása a munkavégzés során,

- a gazdasági társaságok működésének alapszintű ismerete,

- a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapszintű elsajátítása, alkalmazása a saját munkaviszony területén.

8.2. Gazdasági alapismeretek alkalmazása

8.2.1. Alapvető gazdasági összefüggések, fogalmak ismerete

- a vállalkozási tevékenység főbb jellemzőinek ismerete,

- a gazdaságban alkalmazott fizetési módok ismerete (készpénzes és készpénzkímélő),

- az egyes fizetési eszközök ismerete (csekk, váltó, stb. fogalma, alkalmazásának feltételei).

8.2.2. Alapvető számviteli, könyvviteli ismeretek

- a számvitel vállalkozási tevékenységben betöltött szerepének ismerete (a számvitel mint egyik legfőbb információhordozó),

- a betöltött munkakörnek megfelelő szinten az alapvető számviteli, könyvviteli fogalmak ismerete (mérleg, eredménykimutatás, eszköz, forrás, árbevétel, bevétel, költség, ráfordítás, kiadás).

8.2.3. Bizonylati rendszer ismerete, illetve alkalmazása

- beérkező, kimenő és belső bizonylatok ismerete, felismerése készség szintjén

= bevételi és kiadási pénztárbizonylatok szabályszerű kitöltése,

= a pénztárjelentés ismerete,

= banki átutalási megbízások, csekkek kitöltése,

= készpénzfizetési számla szabályos kitöltése.

8.2.4. Adózási alapismeretek

- ÁFA működési mechanizmusának ismerete,

- SZJA legfontosabb elemeinek ismerete,

- társadalombiztosítási alapismeretek.

9. Ügyviteli és ügyvitel-technikai ismeretek

9.1. Az ügyiratkezelés általános szabályainak alkalmazása

- az ügyiratkezelés fogalma, szervezete és folyamata

- az iratkezelés rendeltetésének, funkcióinak leírása a törvényesség védelmi, folyamatszabályozási, ellenőrzési funkcióinak érvényesítésével,

- ügyvitel-szervezési, ügyirat-kezelési folyamatok elemzése a jogi szabályozás szempontjából (a közigazgatási iratok egységes kezelési rendszere, az iratkezelés célja és az iratvédelem, az ügyirat-kezelési szabályzat),

= az ügyirat-kezelési rendszerek megkülönböztetése sorszámos-alszámos, alapszámos, dosszié-rendszerű példák alapján,

= az ügyiratkezelés szervezeti megoldásainak megkülönböztetése a központi, osztott vegyes rendszerű modell alapján,

- a küldemények átvétele, bontása, elosztása az ügyirat-kezelési szabályok alkalmazásával,

- iktatás, iktatószám, iktatókönyv, utóirat kezelése a szabályok alkalmazásával,

- leírás, összeolvasás, hitelesítés és postázási feladatok alkalmazása egy döntést tartalmazó példa alapján,

- az iratkezelés gyakorlatának, a nyilvántartásba vétel szabályainak leírása az ügyiratkezelés szervezeti megoldásától függően.

9.2. Ügyvitel-technikai ismeretek alkalmazása

9.2.1. Az irodai munkahelyek kialakításának jellemzése a munkavédelmi és ergonómiai szempontok figyelembevételével.

9.2.2. Az iroda-automatizáció eszközeinek használata

- az írógépek fajtáinak, szerkezetének, működési elveinek jellemzése használati útmutató szerint,

- egy korszerű elektronikus írógép használata a kezelési útmutatónak megfelelően (margó, betűtípus, sortávolság beállítása, szalagkazetta és javítószalag behelyezése a bemutatás, a használati útmutató alapján),

- számítógépek és nyomtatók fajtáinak, felhasználási területeinek jellemzése,

- egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően,

- egy adott üzenetrögzítő szakszerű használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) a kezelési útmutatónak megfelelően,

- egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere a kezelési útmutatónak megfelelően,

- a számítógépes faxküldés szabályainak alkalmazása egy adott faxkártya használatával,

- egy adott diktafon használata a kezelési útmutatónak megfelelően,

- egy adott másológép használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A gyorsíró és idegen nyelvi gépíró szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendeletek előírásai szerint kell letenni.

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) részletezett ismeretanyagot kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsgarész

Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

Gépírás

a) Tízperces másolás

10 perc alatt legalább 2000 leütés terjedelmű szöveg másolása nyomtatott szövegről, sortartással.

Javítószerkezetes írógépen, valamint számítógépen a jelölt a hibáit gépi úton kijavíthatja. Ezenkívül semmiféle javítóeszközt nem lehet használni.

A hibahatár:

- javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék,

- javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék.

b) Hivatalos levél készítése

Egy hivatalos levél elkészítése gépírással, szabvány szerint, adatokból, gyorsírási diktátum szó szerinti áttétele alapján.

A levél adatait időmérés nélkül, szövegét kb. 3 perces, percenként 150 szótagos sebességgel kell gyorsírásba diktálni.

A levél áttételi ideje: 40 perc.

Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3%.

A levél készítésekor a jelöltek helyesírási szótárt (A magyar helyesírás szabályai vagy a Helyesírási tanácsadó szótár) használhatnak.

Bármely részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

Idegen nyelvi gépírás

a) Tízperces másolás

10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű idegen nyelvű szöveg másolása nyomtatott szövegről, sortartással.

b) Hivatalos levél készítése idegen nyelven

Körülbelül 1000 leütés terjedelmű levél gépelése folyamatosan írt szövegből és adatokból a választott nyelvország adott időszakban érvényes műszaki irányelvei és helyesírása alapján.

A vizsgarész időtartama: 30 perc.

Javítószerkezetes írógépen, valamint számítógépen a jelölt a hibáit gépi úton javíthatja. Ezenkívül semmiféle javítóeszközt nem lehet használni. (Lábjegyzet készítése sem engedhető meg.)

A hibahatár a feladatok értékelésénél:

- javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék,

- javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék.

Bármely részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

Gyorsírás

a) Háromperces, percenként 150 szótagos sebességű szabatos diktátum gyorsírással történő leírása.

Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 6 százalék.

b) Ötperces, percenként 200 szótagos sebességű diktátum gyorsírással történő leírása és nyomtatott formában történő áttétele írógéppel vagy számítógéppel.

Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3 százalék.

Az áttétel időtartama: 60 perc.

c) Hétperces, percenként 150 szótagos sebességű közepes nehézségű, jegyzőkönyvi anyagot tartalmazó szöveg sztenografálása; formába öntött, kb. 70%-os hiteles kivonata gépi áttétellel.

A megoldás időtartama: 84 perc.

Bármely részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

a) Szövegszerkesztés

A vizsgázó lemezen 10 000 karakteres, bekezdésenként tagolható szöveget kap, melyben 100 egységnyi hiba található, s 1000 leütésnyi szöveg hiányzik, melyet be kell írnia. Ezenkívül megkapja a bevitt szöveg korrektúrajelekkel ellátott lenyomatát, amelynek alapján a következő feladatokat kell elvégeznie:

- hiányzó szöveg beírása vagy áthelyezése a megadott helyekre,

- az elválasztások végrehajtása,

- a helyesírási hibák, betűelütések kijavítása,

- tartalomjegyzék készítése,

- lapméret beállítása,

- a szövegtükör pontos beállítása,

- a címek, kiemelések, üres sorok, bekezdések, oldalszámozás elkészítése.

A 60%-on felüli teljesítmény fogadható el.

b) Táblázat- és adatbázis-kezelés

A jelölt a tanult korszerű program használatával - a szakmai követelményben megfogalmazottak alapján egy összetett feladatot old meg. A feladat táblázatkezelési és adatbázis-kezelési ismeretek alkalmazását kéri számon.

A vizsga időtartama: a) és b) együtt 150 perc.

A gyakorlati vizsgarész komplex vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője javaslataikat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsgatételek jogi és gazdasági alapismeretekből, valamint ügyviteli és ügyvitel-technikai ismeretekből kerülnek összeállításra.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat gyorsíró és idegen nyelvi gépíró szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kap az egyes tantárgyak vizsgái alól az a jelölt, aki az egyes vizsgakövetelményeket magában foglaló - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

A szóbeli vizsga alól felmentés nem adható.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 80. sorszáma alatt kiadott bábkészítő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 87 2 3729 15 4 0 02

2. A szakképesítés megnevezése: bábkészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A bábkészítő a szakma szorosan vett s további szakági határterületein végzi tevékenységét. Olyan vizuális rajzi, plasztikai, bábjátékos és műszaki kultúrával rendelkezik, mely a bábkészítés különféle technológiai szakágaiban igényes és önálló feladatmegoldásra teszi alkalmassá, továbbá bábszínházak báb-, díszlet-, jelmez- és makettkészítő részfeladatai ellátására képes.

Ismeri a bábkészítés alapelveit, a tervezők által számára kiadott feladatokat báb- és díszlettervek, s előzetes egyeztetés alapján képes önállóan kivitelezni.

Játékelméleti alapképzése alapján ismeri a bábszínházi szakma és játékkészítés ipari és kereskedelmi hátterét, a kivitelezéssel kapcsolatos szervezési, szerződési, jogi bonyolítás alapjait.

Képes iparművészeti feladatok teljesítésére önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti, pedagógiai főiskolákon és műszaki területeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

Szakmai elmélet:

1. Általános vizuális alapismeretek

1.1. Rajz-festés

A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:

- a kompozíció,

- az ellenpont,

- az arány, a méret,

- szerkezet,

- a rész és egész, kiemelés, hangsúlyteremtés,

- a ritmus,

- a tér,

- a fény és árnyék összefüggéseit,

- a szín téralkotó és hangsúlyteremtő szerepét.

Legyen rajzi gyakorlata:

- a természetes és geometrikus formák,

- emberi és állati karakterisztika tárgykörében.

Ismerje az ember és egyes állatfajták anatómiáját.

Legyen képes:

- műszaki rajz olvasására és készítésére,

- különféle típusú szerkesztett térábrázolásra (iránypontos perspektíva, axonometria).

Ismerje:

- a színelmélet alapjait,

- a színkeverés különféle eljárásait,

- a színdramaturgia alapjait,

s legyen képes ismereteit alkalmazni a festési feladatok során, különféle festési technikákkal.

A mintázás, a tér- és formaalakítás részeként ismerje és gyakorolja:

- a tér, a forma, a szín, az anyag, a felületminőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,

- a természetes és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit, karakter és stíluselemzését,

- a pozitív és negatív formák kölcsönhatásait, formaalakító szerepét,

- a hangsúlyteremtés lehetőségeit térben, színekkel, anyagszerűséggel.

1.2. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Az őskor művészete

Az ókori kultúrák:

- Egyiptom, Mezopotámia művészete

- Görög művészet, Kréta-Mykéne

- A római birodalom művészete

A középkor:

- Bizánc

- Iszlám

- A népvándorlás kora és a karoling művészet

Román kori művészet

A gótika

Magyarország népvándorlás kori és középkori művészeti emlékei

A reneszánsz

A magyarországi reneszánsz művészet

A barokk

A magyarországi barokk művészet

A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika

Magyarország XIX. századi művészete

A XX. század művészete

Legyen képes a fenti korszakok jelentős alkotóit és alkotásait, illetve az egyes korszakok és a kortárs művészetek összefüggéseit felismerni, elemezni.

Legyen átfogó képe a térbeli, időbeli, szintetikus ábrázoló, reprodukáló művészetek mibenlétéről, kölcsönhatásáról.

1.3. Néprajz

A jelöltnek legyenek átfogó ismeretei a néprajz és kulturális antropológia tárgyáról.

Ismerje a magyarság néprajzát, a tárgyalkotó népművészetet.

Ismerje a népművészeti tárgyak különböző funkcióit (használati, esztétikai és szimbólikus funkcióját).

A tárgyalkotó népművészet egyes ágait, korszakait, az egyes tájegységek, régiók jellemzőit:

- népi építészet,

- lakáskultúra,

- faragó- és pásztorművészet (népi barokk, templomi szobrok, fejfák, mézesbábos nyomóducok ikonográfiája).

Ismerje:

- naiv művészet jelenségét, neves alkotóit.

Legyen kitekintése a rokon és szomszéd népek népművészetére, kölcsönhatásaira.

2. Gazdasági jogi alapismeretek

Ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait.

Legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel.

Ismerje a piackutatás és marketing alapjait.

Ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

- a pénzügyi alapfogalmakat,

- a fizetési módokat,

- a pénzkezelés szabályait,

- az adózási alapfogalmakat.

Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések).

3. Szakelmélet

3.1. Játéktörténet és elmélet

Ismerje:

- a történelem előtti és történeti korok játékait (mágikus, kultikus, szórakoztató, mechanikus, elektronikus játékok),

- a gyermek utánzó, mozgásos, szimoblikus, szerepjátékait,

- a felnőttek beavatási, harci és sportjáték formáit,

- történetét, földrajzi és időbeli kiterjedésükben.

Legyen tájékozott a legismertebb játékelméleteket illetően.

Ismerje a népi gyermekjátékok hazai formáit.

3.2. Kosztüm- és divattörténet alapjai

Legyen átfogó képe égtájak, kultúrkörök, tájegységek, társadalmi rétegek, kordivatok szerint, az egyes népek jellegzetes hétköznapi, ünnepi viseleteiről.

Ismerje az álcázás, díszítés okait az állatvilágban (védekezés, elrettentés, hódítás), s e funciók továbbélését és kibővülését az emberek világában.

Ismerje a divat pszichológiáját, ambivalens mozgatórugóit (személyiség eltüntetése, illetve túlhangsúlyozása).

Ismerje a színház és a divat érintkezési pontjait (a színész saját személyiségének elfedését, a más bőrébe bujás és hatáskeltés igényét).

Ismerje a kosztüm és a divat speciális összefüggését a bábkészítéssel.

Ismerje a mássá válás technikáit, a testfestés, maszk, álruha, parókák, álszakállak, fejékek, lábbelik (koturnusok, gólyalábak) és növényi állati díszítmények alkalmazásait. Ismerje ezek kapcsolatát a ritusokkal, színházzal, társadalmi státusszal.

3.3. Báb- és színháztörténet

Ismerje:

- átfogóan a báb- és a színháztörténet nagy korszakait, alkotóit,

- a nagy kultúrkörök dramatikus hagyományaiban használt bábokat (bábtörténetet térben és időben),

- a bábokat és maszkokat az ókorban,

- a görög és római, valamint ázsiai formákat,

- a középkori európai és keleti misztérium játékok maszkáit, bábjait,

- a reneszánsz kori Európa színházi szerzőinek jelentősebb alakjait,

- a comédia dell artet Itáliában,

- az európai barokk bábszínház fénykorát

= opera dei puppi, bábos szekerek, mechanikus bábok, világórák,

- a klasszicizmus báboperáit,

- az újkori romantikus művészi bábjáték és a vásári bábjátékok,

- a XX. század képzőművészei és a bábjaik (Picasso, Miro, Klee),

- a cirkusz, a revü és a televíziós bábok világát,

- a magyar bábtörténet korszakait, alkotóit,

- és népi színjáték bábos formáit

= szakrális (betlehem), profán (farsang, szüret),

- a vásári bábhősöket (Paprika Jancsi, Vitéz László),

- legyen tájékozott a kortárs bábszínház fő irányzataiban.

3.4. Bábesztétika

Ismerje a színházi és bábesztétikai alapfogalmakat:

- szép, jó, katarzis, bábparadoxon,

- esztétikai érték, ízlés, tükrözés fogalmát.

Ismerje a bábok hatásának hatáspszichológiai jellemzőit.

4. Szakmai gyakorlat

4.1. Anyag- és technológiai ismeretek

Ismerje és alkalmazza:

- a szakmában használatos anyagok fajtáit (fa, fém, textil, papír, természetes anyagok, műanyagok), ezek tulajdonságait, megmunkálásuk eljárásait,

- a technológiai alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- a munka gyakorlásához szükséges kézi és gépi szerszámokat, gépi berendezéseket,

- a szerszámok használatának módját,

- a mintázás műveleteit,

- a kasírozás technológiáját.

Tudjon:

- mintát, formát, sablont, negatív formát készíteni,

- szabni, varrni, hímezni kézzel és géppel,

- nemezelni, batikolni,

- szőni, fonni.

Ismerje:

- a fémmegmunkálási alapokat (vágás, vésés, domborítás, hegesztés),

- a különféle műanyagok formálásának, ragasztásának a technológiáját.

Ismerje és alkalmazza a felületkezelésben (csiszolás, festés, ragasztás, illesztés), oldható és fixált kötésekben használatos anyagokat és technológiákat.

4.2. Bábkészítés, technológia

Ismerje a bábos alapformák kesztyűs, marionett, vayang, árny, bunraku bábok, valamint metamorfózis és trükkfigurák, óriásbábok szerkezetét. Legyen képes ezek egyszerűbb formáiból mintadarabot készíteni, és 1:1 méretű szerkezeti rajzot készíteni.

A jelölt tudjon:

- tervrajz alapján, adott bábkaraktereket, s azok szerkezeti vázát elkészíteni,

- tervrajzot 3 dimenziós tárgyként anyagban megvalósítani,

- szabásminta alapján kesztyűs bábot (állat, ember-figurát) faragott végtagokkal és fejjel készíteni.

Ismerje és alkalmazza:

- a marionett függesztőkeresztjeinek típusait, felzsinórozás módjait,

- a fémpálcás marionett mozgatásának a technológiáját.

Ismerje és legyen képes:

- vayang vázak, fej- és vállmozgató mechanizmusok és mozgatópisztolyok kivitelezésére,

- tervrajzok alapján a bunraku báb szerkezetének, a fej és kezek mozgató mechanikáinak megalkotására,

- a pont és szórtfényes árnytechnika alapjait a sziluett és színes árnyfigurák trükkmechanizmusainak kivitelezésére,

- az óriásbábok, metamorfózis bábok trükkmechanizmusának kivitelezésére.

Legyen tisztában a mechanikus bábok működési elvével, mely a kívánt mozgáskaraktert szolgálja.

4.3. Díszlet- és makettkészítés

Ismerje:

- a színpadtechnikai alapfogalmakat,

- az árnyparavánok és világítórendszerek fajtáit,

- a feketeszínházi világítástechnikát, elektromos kapcsolók, lámpák, működését,

- a marionett színpadok, kulisszák, hidak típusait,

- a speciális bábszínházakat (szoknyaszínház, láb-bábszínház, papírszínház, titiri-bábdoboz),

- modern, variábilis "csiki-csuki" bábszínpadokat.

Tudjon:

- a kiadott tervek alapján szétszedhető elemekből utazóparavánt, bábszínpadot összeállítani,

- terepasztalt készíteni.

Ismerje a bábjáték színrevitelének alapjait.

Legyen képes:

- végig követni egy adott darab próbafázisait,

- alkalmazkodni a rendező és színészek korrekciós igényeihez.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A komplex vizsgafeladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása a szakmai kritériumok alapján.

A jelölt vizsgamunkáját az alap bábtípusok valamelyikéből készíti:

Marionett figurát:

- fémpálcás, vagy

- zsinóros bábot, mely fa, textil vagy más anyagból készül.

A bábot függesztőkeresztje tegye alkalmassá kéz-, láb- és fejmozgatásra.

Kesztyűs bábot,

ami kézre szabott, faragott vagy mintázott plasztikus karakter-fejjel és végtagokkal készített.

Vajang bábot

- plasztikus: két kézbe épített gapittal, beépített zsinóros fejmozgató pisztollyal, batikolt anyagből, fafejjel készítve,

- árnyfigura esetén: kínai, indonéz vagy karagöz típusú, árnyszínpaddal együtt elkészített.

Bunraku

három személy által mozgatott báb, amelynél a fej mozgatása mechanizált.

A vizsgamunka egy komplett, működőképes bábon mutassa be a szakterület specifikumait.

A báb vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll, melyet 15 nappal a vizsga előtt a mellékletekkel együtt leadja.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A vizsgamunka megvédése

A jelöltnek el kell készítenie az általa beadott vizsgamunka egy fontos munkafázisát vagy annak egy kritikus részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.

A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Művészettörténet.

- Játéktörténet-elmélet.

- Anyagismeret és gyártási technológiai ismeretek.

- Bábtörténet és esztétika.

- Divattörténet-néprajz.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható vizsgára, ha vizsgamunkája megfelelt.

A szóbeli vizsgarész eredményét tantárgyanként külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak osztályzatainak átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a korábban beadott vizsgamunka és gyakorlati vizsga érdemjegyének átlaga adja.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.

A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek esetén a Budapest Bábszínházban szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 81. sorszáma alatt kiadott bábszínész szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 15 3 0 02

2. A szakképesítés megnevezése: bábszínész[1]

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A bábszínész olyan színészi, pszichológiai, pedagógiai tehetséggel és kultúrával rendelkező szakember, aki bábszínészi munkakörben igényes és önálló feladatok megoldására alkalmas, továbbá a közművelődés terén amatőr bábosok oktatására, vezetésére képes.

Átfogó bábművészeti, színházi, művelődéstörténeti és zenei ismeretekkel bír, amelyek alkalmassá teszik tanulmányai folytatására a színművészeti, illetve pedagógiai főiskolákon, egyetemeken.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Altalános alapismeretek

1.1. Általános esztétika

A jelölt ismerje

- az esztétika alapfogalmait (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit...),

- az irodalom esztétika sajátosságait,

- a műkritika és az ízlésnevelés, a média és a tömegkultúra kölcsönhatásait (a giccs, a showbusiness, az ellenkultúra fogalmát).

Legyen képes mindezekről véleményt alkotni és vitatkozni.

1.2. Pszichológia

Ismerje:

- a színház és a bábszínház pszichológiai, pedagógiai, társadalmi hatásának törvényszerűségeit,

- a művészetpszichológia, az alkotáslélektan alapjait és a fejlődéslélektan, a gyermekpszichológia életkorra lebontott törvényszerűségeit,

- Piaget, Bruno Bettelheim kísérleteit, a játék és a mese szerepét.

Legyen képes egy adott előadásról hatásvizsgálatot végezni.

1.3. Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje az alábbi stíluskorszakokat:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Kína, India, Egyiptom, Hellasz és az antik Róma művészetét,

- a középkori román és gótikus művészet,

- a reneszánsz,

- a barokk,

- a klasszicizmus és a rokokó,

- a romantika,

- és az izmusok

korát.

Ismerje:

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel összefüggésben,

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait,

- a kiemelkedő alkotói pályákat.

1.4. Zeneirodalom-zenetörténet

Ismerje a zenei stíluskorszakokat, s ezek színházi, bábszínházi vonatkozásait:

- a középkori gregoriánt és a trubadúrok zenéjét,

- a reneszánsz ünnepi zenéjét,

- a barokk opera születését,

- a klasszicizmus és a rokokó zenéjét,

- a romantika nagy alkotóit,

- a XX. századi zene bábszínházi térhódítását,

- az operett, a musical műfaját és azok bábos paródiáit.

1.5. Szolfézs

Ismerje a zeneelmélet alapjait.

Rendelkezzen alapszintű kottaolvasási készséggel.

2. Szakmai elmélet

2.1. Dráma- és színháztörténet

Legyen áttekintése az európai drámairodalomról.

Ismerje a színháztörténet korstílusainak jellemzőit, a korszakok legjelentősebb alkotóit, illetve alkotásaik műfaji sajátosságait:

- az ókori görög tragédiát, komédiát és szatírjátékot,

- a középkori misztériumjátékot, mirákulumot,

- a reneszánsz angol és spanyol drámát,

- az olasz commedia dell artét,

- a francia barokk színházat,

- a klasszicizmust,

- a romantikát,

- a realizmust, naturalizmust,

- az izmusokat,

- a modern színház újítóit,

- a XX. század rendezői iskoláit.

Legyen képes egy írott drámát és annak színpadi megvalósulását adott szempontok alapján összehasonlítani és elemezni.

Ismerje a különböző stíluskorszakok jelentős alkotóit, alkotásait:

- a sámánisztikus nyomokat (hősének, regős misztérium),

- a középkori moralitásokat, misztériumot, dráma-töredékeket,

- a hitvitázó drámát,

- Bornemissza drámáját, Balassi pásztorjátékát,

- egy protestáns vagy egy katolikus iskoladrámát,

- Csokonai, Kisfaludy egy-egy színjátékát,

- a magyar színház hőskorát,

- egy-egy tündérjátékot, rémdrámát, népszínművet, filozófiai drámai költeményt,

- egy-egy bábos játékot a kortárs művekből,

- a XX. századi magyar színház legjelentősebb rendezőinek és tervezőinek működését.

2.2. Bábtörténet

Egyetemes bábtörténet

Legyen tájékozott az egyetemes bábtörténet főbb korszakaiban.

Ismerje:

- a mágikus, kultikus, rontó, gyógyító funkciójú bábokat (Afrika; sámán-segítő bábok, mai okkult gyakorlat),

- a beavatási szertartások maszkos bábos játékait (indiánok, eszkimók),

- az obi-ugor medveünnepet, mint ősszínházi formát,

- a keleti nagy maszkos bábos formákat (India, Kína, Tibet, Japán, Indonézia mitológiai-vallási táncdrámáit, bábjátékait), és legyen képes e formagazdag bábkultúrák komplex elemzésére.

Ismerje:

- az esztétikai funkciójú japán bábszínházat, a bunrakut, a maszkos No, a kabuki színházat,

- a perzsa, török vásári bábjátékot,

- a mohamedán népek árnyjátékait,

- az európai bábjáték fejlődésének útjait a kezdetektől napjainkig,

- az ókori (egyiptomi, görög, római), a középkori (angol, spanyol, olasz,) templomi, körmeneti bábokat, bábos szekereket,

- a német, cseh mechanikus világórákat, automata bábokat.

Legyen tisztában a commedia dell arte bábszínházi örökségével (zannik).

Ismerje:

- a barokk marionett bábszínházat, az Opera dei puppi-lovagjáték műfaját,

- a vásári bábjátékok 2 ágú családfáját, a Pulcinella és a Kasperl típusút,

- a romantika bábfilozófiáját (George Sand),

- a báb és a modern képzőművészet kapcsolatát (Picasso, Klee),

- a pedagógiai bábjáték,

- a családi bábjáték,

- a kortárs bábszínház fő irányzatait, kísérleteit.

Magyar bábtörténet

Ismerje a fenti korok, irányok hazai vetületeit:

- a titiri bábtáncoltatást, a passió-játék bábjait,

- a farsangi, szüreti alakoskodások bábjait, maszkáit (kukák, duszák, busók, kiszék, bakkusok),

- az Eszterházyak kastélybábszínházát,

- a vándorbábos dinasztiák tevékenységét (Hincz, Kemény család).

Legyen képes elhelyezni Paprika Jancsit, Vitéz Lászlót a nemzetközi vásári bábos családfán.

Ismerje:

- a korábbi művészi bábjáték-kísérleteket,

- a korábbi és a kortárs pedagógiai bábjáték eredményeit,

- a mai magyar bábszínházi műhelyeket és utakat,

- a magyar szájhagyományon alapuló és szöveges bábjátékos irodalmat.

Fedezze fel a ponyvák, népkönyvek tartalmának értékeit.

Tudjon egy-egy alkotót, adott típusú bábot, szöveget, játékmódot a bábos világtrendbe helyezni.

2.3. Színházesztétika

Ismerje:

- Arisztotelész tragédia, komédia meghatározását, Lessing Hamburgi dramaturgiájának esztétikai elveit, Diderot Színészparadoxonát, Kleist és Gordon Craig übermarionett elméletét,

- korunk legjelentősebb színházművészeinek interpretációs elveit,

- a hübrisz, a tragikus vétség fogalmát; az in medias res, a divina machina fogalmait,

- a sors és a szabad akarat, az áldozat és a katarzis kapcsolatát,

- a hármas egység klasszicista szabályát, s az újkori formabontást,

- a maguk komplexitásában a különböző korok színjátékfajtáit, műfajait, s azok kifejező eszközeit, gesztusnyelvét, színházi konvencióit.

2.4. Műfajelmélet és bábdramaturgia

A jelölt ismerje:

- a bábjáték fogalmát, kialakulását,

- a bábjáték és színjáték műfaji azonosságait és különbözőségeit, ellentétpárjait,

- a bábjáték társadalmi szerepét és funkcióváltásait,

- a bábjáték különböző területeinek sajátosságait,

- az alkalmazott bábjáték szerepét,

- a kisgyermek és a bábjáték viszonyát,

- a bábjáték jelképszerűségét, a sűrítés és elvonatkoztatás törvényeit, az eszközök metaforikus jelentőségét,

- az anyagszerűség elvének érvényesülését,

- a színházi bábjáték feltételeit,

- a bábművészet eszköztárának komplexitását, a tartalom és a forma sajátos érvényesülésének törvényeit,

- a bábművészetben az illúzió és az elidegenedés szerepét,

- a műfajelmélet megalapozóit.

Ismerje:

- az általános színházdramaturgia specifikus alkalmazását,

- a bábjáték és a színház legfontosabb forrásanyagát: a magyar és a világ meseirodalmának főbb alkotásait, a mítoszokat, egyes népek hőskölteményeit,

- a paraszti, népi, vásári bábhagyományok forrásait, jellegzetességeit, hőseit és azok megjelenését a kortársi bábművészetben,

- az egyes bábmozgatástípusok dramaturgiai vonatkozásait,

- a gyermekirodalom és a bábszínház kapcsolatát, az egyes korosztályok életkori sajátosságait, és azok dramaturgiai követelményeit,

- a kortárs írók, művészek bábszínpadi alkotásait,

- a bábdarabok és előadások elemzésének kritériumait, a bábjáték közönség-hatásvizsgálatának eszközeit,

- a bábjáték szerepét a pszichodiagnosztikában és -terápiában,

- a bábművészet és a felnőtt néző kapcsolatának sokrétűségét, a kiemelkedő bábszínpadi alkotásokat.

Tudjon egy bábszínpadi alkotást minden összetevője szempontjából elemezni.

3. Szakmai gyakorlat

3.1. Színészmesterség

Ismerje:

- a drámajáték alapjait (önismeret-, empátia-, képzeletfejlesztő és bizalomerősítő gyakorlatok),

- a biomechanikai tréning alapjait.

Ismerje és legyen képes alkalmazni:

- a színészi helyzetgyakorlatokat

= a karakterformálást,

= a típusszínészet eszköztárát,

= az improvizációs technikákat,

= a commedia dell' arte lazzik gyakorlatát,

= a maszkos játék alapszabályait,

= a szerepépítési technikákat.

Legyen képes a mindennapi élet helyzeteit, majd drámák részleteit megfelelő színvonalon megjeleníteni.

3.2. Beszéd

Ismerje és legyen képes alkalmazni:

- a lazító és koncentrációs gyakorlatokat,

- a szöveg nélküli és szöveges légző-, hang- és artikulációs gyakorlatokat,

- a korrekciós, a szintentartó és a kondicionáló beszédgyakorlatokat,

- a beszéd váltásait (erő, szín, magasság, tempó),

- a szöveg tagolásának lehetőségeit, eszközeit,

- a hangsúlyszabályokat,

- a hanglejtés változatait.

Legyen képes:

- a helyes színpadi beszédre maszkban, paraván mögött, bábmozgatás közben,

- verseket, prózai anyagokat (mesét, novellát), színdarabrészletet a technikai követelményeknek megfelelően, művészi színvonalon előadni.

3.3. Hangképzés

Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni, és legyen tiszta és érthető a szövegmondása.

Legyen képes:

- alkalmazni a alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni,

- az adott zenei anyagot helyes mélylégzéssel és levegővezetéssel, stílusosan előadni,

- bábszínházi előadások, mesejátékok ének-betétszámait művészi szinten megszólaltatni.

Tudjon népdalokat, műdalokat (chansonokat, musical-részleteket) előadni.

3.4. Bábmozgatás

Legyen képes:

- rögtönzött és komplett próbabábokkal etűdök eljátszására,

- adott stílusra, zenére, szövegre etűdöt improvizálni.

Ismerje az alaptechnikákat és legyen képes etűdök megformálására:

- játék puszta kézre,

- játék tárgyakkal asztalon,

- játék kesztyűs bábbal (2 kezes önálló etűd) paraván mögött,

- duójáték marionettekkel,

- játék gapitos, pálcás-bábbal,

- árnyjáték-etűd (szórt fényes kínai- és alsó-pálcás-vayang technikára),

- több animátor által mozgatott bunraku bábbal.

3.5. Bábszínészet

Legyen képes:

- az adott bábjáték szerepét felépíteni, értelmezni és önállóan elemezni,

- a mű központi gondolatát egyéni invencióval közvetíteni,

- a színpadi partnerekkel együttműködni,

- egy előadáson belül több ellentétes karakter, illetve a sajátos bábos formáknál (bunraku, árnyjáték) egy szerep kollektív megjelenítésére,

- drámarészleteket, mesejátékokat, zenei etűdöket különféle technikákkal előadni.

3.6. Bábműhely-gyakorlat

Ismerje a báb, a jelmez- és maszkkészítés alapvető technikáit.

Tudjon önálló etűdjéhez egyszerű bábot, kosztümöt és maszkot készíteni.

Rendelkezzen minimális anyag- és szcenikai alapismeretekkel, kreatív fantáziával.

3.7. Tánc

Legyen tisztában a balett alapjaival.

Ismerje és legyen képes:

- a történeti táncok, modern táncok színpadi formanyelvének elsajátítására,

- a népi tánc-dialektusok, táncrendek alaplépéseit "átvinni" a bábra.

3.8. Pantomim

Ismerje a pantomim formanyelvének és gesztusrendszerének alapjait [járás, lazítás, koordináció, játékok elképzelt tárgyakkal (fal, doboz stb.)].

Legyen képes ezen a nyelven etűdöket megfogalmazni, eljátszani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltétele egyéni vizsgázó esetében

Rendelkeznie kell színháznál vagy egy neves mester mellett eltöltött legalább 3 éves színházi gyakorlattal, melyet szakvélemény tanúsít.

A jelöltnek önálló vizsgadolgozatot kell készítenie az alábbi témakörökből választva, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania:

- egy darab vagy előadás elemzése,

- egy mese önálló dramatizálása.

A jelölt a vizsgadolgozatát (tanári konzultációval) önállóan készíti el.

A választható vizsgadolgozat témaköreit a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a III. pontban meghatározott témakörök alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga tantárgya:

- Bábtörténet

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Dráma- és színháztörténet

- Műfajelmélet és bábdramaturgia

Gyakorlati vizsga

Nyilvános vizsgaelőadás

A vezető tanárok által választott és rendezett záró vizsgajátékon a jelölt komplex módon ad számot felkészültségéről, csoportos és egyéni formában.

A jelöltnek ismernie kell a 3 fő irány által adott 5 alap bábmozgatási technika ismeretén túl a forma megszabta játékmódokat.

Egyéni vizsgázónál

A vizsga anyaga a vizsgabizottság által az alaptechnikákra kiadott egy-egy jelenet bemutatása.

A vizsgát szervező intézmény a témaköröket a vizsgát megelőző 6 hónappal korábban megküldi.

A jelölt legyen képes a vizsgát szervező intézmény által összeállított ajánlási listából választva az alábbiakban felsoroltakból egyet előadni.

Marionett technika bemutatása:

A jelölt mutasson be egy pregnáns jelenetet egy lovagjátékból, 2 ellenfél párbaját, vagy úr és szolga, vagy férfi és nő kettőst, a szerepnek, a helyzetnek megfelelő, élesen eltérő gesztusok, járás, viselkedés, 2 eltérő hangkarakter (hanghordozás, hangszín, tempó) alkalmazásával, szólóban vagy duóban (duó esetében cserélt szerepkörökkel).

Pálcás technika:

Legyen képes egy romantikus mesejáték hősének érzelmi konfliktusát monológ formában megjeleníteni.

Kesztyűs (zsákbáb) technika:

Vitéz László, Punch vagy Petruska-játék részletének bemutatása. A főhős és ellenfele (ördög, halál, csendőr) élet-halál harca (kétkezes játék).

Bunraku-technika:

Egy klasszikus bábtragédia kiélezett helyzetének (döntés, veszteség kimerevített, meghosszabbított pillanata: a hős vívódása, lelkiállapota) bemutatása.

Szóló játék vagy három személyes játék külön énekes és zenész segítségével.

Árnyjáték-technika (kínai vagy indonéz típus)

Rövid mitológiai vagy ballada-jelenet lehetőleg átváltozás-trükkel történő (vízió vagy groteszk poén) megjelenítése. A jelölt a szólójáték bemutatásánál használhat kellékfeladó segédet, saját maga vágta, szerkesztette gépzenei anyagot vagy élőhangot.

3. A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli és szóbeli vizsgarész eredményét tantárgyanként külön kell értékelni. A "szakmai elmélet" osztályzatot az egyes tantárgyak osztályzatainak átlaga adja.

Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati osztályzatot a jelölt bábjátékának (mozgatás, szövegmondás, összjáték) a bábelőadáson nyújtott teljesítménye alapján kapja.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot felöleli.

A szakmai vizsgarészek alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek számára is csak a Budapest Bábszínházban szervezhető vizsga.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 82. sorszáma alatt kiadott színész III., II. szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3721 15 3 0 03

2. A szakképesítés megnevezése: színész III., II. (gyakorlatos színész, segédszínész)[2]

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

A gyakorlatos színész olyan előadói, művészi tehetséggel, pszichikai adottságokkal, színházelméleti és gyakorlati ismeretekkel, beszéd- és mozgáskultúrával rendelkező szakember, aki színpadon, filmen a rendező irányításával színészi tevékenységet folytat; kisebb terjedelmű és dramaturgiailag kevésbé jelentős szerepeket alakít. Partnereivel összhangban próbálja, illetve játssza a kapott szerepet. Közreműködhet alkotó közösségek, művészeti együttesek előadásaiban.

B) Színész II. (segédszínész)

A segédszínész, olyan színészi képességekkel, pszichikai adottságokkal, általános műveltséggel, magas szintű beszéd- és mozgáskészséggel rendelkező szakember, aki színpadon, filmen nagyobb terjedelmű és dramaturgiailag jelentős szerepeket alakít; önálló művészeti tevékenység folytatására képes.

Színészi tevékenységét a rendező irányításával végzi. Partnereivel összhangban próbálja, illetve játssza a kapott szerepet.

Közreműködhet alkotó közösségek, művészeti együttesek előadásaiban. Jogosult pódiumműsorokban közreműködni. Önálló műsort bemutatni, rádió-, film-, tv-szereplést, szinkronmunkát vállalni.

Átfogó színházi-művelődéstörténeti ismeretekkel rendelkezik.

III. Szakmai követelmények

Általános követelmények

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

A jelölt rendelkezzen:

- a színpadi és filmszerepléshez szükséges pszichikai és fizikai adottságokkal,

- tiszta, érthető, pontos artikulációval és jó beszédkészséggel,

- a kultúra közvetítésére megfelelő magatartással és etikával.

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei.

Szakmai elmélet

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Dráma- és színháztörténet

Ismerje:

- a színjáték eredetének, kialakulásának folyamatát,

- az ókori görög, római színház és dráma sajátosságait,

- a középkori liturgikus színházi típusokat,

- a reneszánsz színházának típusait, a nagy egyéniségek tevékenységét,

- a "farce", a commedia dell' arte jellemzőit,

- a barokk és a felvilágosodás színházát,

- a klasszicizmus és romantika színházát,

- az "európai" típusú színház XIX. és XX. századi világtörténeti vázlatát, a nagy kísérletező egyéniségeket,

- a "keleti" színházi kultúrák vázlatos történetét (India, Kína, Japán),

- a magyar színjátszás középkori kezdeteit (iskolai színjátszás: a hitvitázó drámák előadási lehetőségei),

- a magyar hivatásos színjátszás kialakulási folyamatát (az 1700-as évek végétől),

- a magyar vándorszínészet történetét a XIX. század első harmadában,

- a magyar színházművészet alakulását a Pesti Magyar Színház megalakulásától az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig,

- a dualizmus kori magyar színházi élet konfliktusait,

- a XIX-XX. század fordulójának és századunk első évtizedeinek színházi kísérleteit,

- a két világháború közötti magyar színház vázlatos történetét,

- az 1945 utáni magyar színházi élet sajátosságait, alkotóit,

- 1989-től napjainkig a színházi élet különböző nézeteit, vitáit.

Dramaturgia és műelemzés

A jelölt ismerje:

- a színjáték fogalmát, kialakulását,

- a színjáték műfaji azonosságait és különbözőségeit, ellentétpárjait,

- a színjáték társadalmi szerepét és funkcióváltásait,

- a színjáték különböző területeinek sajátosságait,

- a néző és a színjáték viszonyát,

- a színjáték jelképszerűségét, a sűrítés és elvonatkoztatás törvényeit, az eszközök metaforikus jelentőségét,

- az anyagszerűség elvének érvényesülését,

- a színjáték feltételeit,

- a színművészet eszköztárának komplexitását, a tartalom és a forma sajátos érvényesülésének törvényeit,

- a színművészetben az illúzió és az elidegenedés szerepét,

- a műfajelmélet megalapozóit.

Ismerje:

- a dramaturgia alapfogalmait,

- a kompozíció fogalmát,

- a szerkezet fogalmát,

- a rész és egész viszonyát,

- a ritmus és tempó viszonyát,

- a montázs fogalmát, hatásmechanizmusát, alkalmazását.

- az asszociáció fogalmát, hatásmechanizmusát, alkalmazását,

- a drámai műnem (tragédia, komédia, az ún. középfajú színmű, illetve színjáték szöveg) dramaturgiai szerkesztésének szabályait (kiemelés és elhagyás),

- az általános színházdramaturgia specifikus alkalmazását,

- a színjáték és a színház legfontosabb forrásanyagát: a magyar és a világ meseirodalmának főbb alkotásait, a mítoszokat, egyes népek hőskölteményeit,

- a paraszti, népi, vásári színjáték hagyományok forrásait, jellegzetességeit, hőseit.

- az irodalom és a színház kapcsolatát, az egyes korosztályok életkori sajátosságait és azok dramaturgiai követelményeit (néző-dramaturgia),

- a színdarabok és előadások elemzésének kritériumait,

- a színjáték hatásvizsgálatának eszközeit.

Tudjon egy színpadi alkotást minden összetevője szempontjából elemezni.

Legyen képes egy írott drámát és annak színpadi megvalósulását adott szempontok alapján összehasonlítani és elemezni.

Művelődéstörténet

A jelölt ismerje:

- az őskori és a folyami kultúrákat,

- a görög és római,

- a középkor,

- a reneszánsz és humanizmus,

- a reformáció és ellenreformáció,

- a felvilágosodás,

- a klasszicizmus,

- az európai és magyar romantika korának

kultúráját,

- a magyar reformkor és a századforduló művelődési folyamatait,

- az európai avantgárd irányzatait és hatását a magyar művészeti életre,

- a két világháború közötti magyar művelődési életet, jellegzetességeit,

- az 1945 utáni kulturális folyamatokat.

Jelmez- és viselettörténet

Ismerje a különböző korok, országok divatját, a különböző társadalmi osztályok viseleteit (kiegészítőkkel együtt), a kosztüm, a paróka, jelmez és arcfestés (smink) alakulását.

Esztétikai alapismeretek

A jelölt ismerje:

- az esztétika alapfogalmait (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit...),

- az irodalomesztétika sajátosságait,

- a főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézeteit (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. század, a XX. század stb. irányzatait).

Legyen képes színházi előadás esztétikai elemzésére.

Szakmai gyakorlat

Színészgyakorlat - színészmesterség

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Rendelkezzen megfelelő

- előadói készséggel,

- technikai, koncentráló és kontrolláló képességekkel.

- a prózai és zenés produkciókhoz szükséges jó ritmusérzékkel, ének- és tánckészséggel.

Ismerje:

- a drámajáték alapjait (önismeret, empátia, kreativitás, koncentráló képesség),

- a szerepépítési technikákat.

Legyen képes:

- színészi helyzetgyakorlatok improvizálására,

- színpadi partnerével megfelelő kapcsolat teremtésére,

- a színpadi szerep formálására,

- a mindennapi élet helyzeteit, majd a drámák részleteit megfelelő színvonalon megjeleníteni,

- szerepét a rendező elképzelésének és a színdarabnak megfelelő intenzitással kreativitással megformálni.

B) Színész II. (segédszínész) a fentieken felül

Legyen képes:

- a szerep őszinte átélésére, hiteles megjelenítésére,

- a színpad és film szerepépítési technikáinak önálló alkalmazására,

- stílusismerete és technikai felkészültsége alapján a kapott szerep önálló kidolgozására,

- színháztörténeti, dramaturgiai és művelődéstörténeti ismereteit kreatív módon alkalmazni a szerepépítés folyamatában,

- dramaturgiailag fontos szerepeket művészi színvonalon megjeleníteni,

- a színpadi alak jellemfejlődését, érzéseit, indulatait, lelkiállapotának változásait közvetíteni,

- a zenét, éneket, mozgást, táncot együttesen beépíteni a szerepformálás folyamatába.

Rendelkezzen a prózai, a verses és a zenés produkciókhoz szükséges jó ritmusérzékkel, ének- és tánctudással.

Beszédtechnika

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

Rendelkezzen megfelelő hangerővel, helyes intonációval.

Ismerje a színpadi beszéd sajátosságait.

Legyen képes:

- a helyes légzéstechnika alkalmazására,

- helyes artikulációra,

- hangmodulációk alkalmazására (hangsebesség, hangszín, hangmagasság),

- dinamikai változtatásokra,

- tiszta, érthető szövegmondásra,

- a helyes hangsúlyozás biztos alkalmazására.

B) Színész II. (segédszínész) a fentieken felül

Legyen képes:

- rádió- és szinkronszerepek igényes megformálására,

- hangjával, beszédével az adott színpadi térhez alkalmazkodni,

- beszédtechnikai ismereteivel az adott szerepnek megfelelő karaktert árnyaltan megjeleníteni.

Művészi beszéd

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Legyen képes:

- az adott szöveg helyes értelmezésére,

- a különböző műfajoknak megfelelő beszédstílus kialakítására (tragédia, komédia, ún. középfajú színmű, groteszk...),

- érzelmek kifejezésére, a karaktereknek megfelelő beszédmodor kialakítására

- verseket, prózai műveket (novellát, monológot) művészi színvonalon előadni,

- az előadás dialógusaiban, jeleneteiben partnereivel összhangban, az adott színdarab tempójának, ritmusának megfelelően részt venni.

Hangképzés - ének

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Rendelkezzen megfelelő hangterjedelemmel, hangerővel és ritmusérzékkel.

Ismerje az alapvető zenei előírásokat és legyen képes megfelelően alkalmazni azokat.

Legyen képes:

- a helyes légzéstechnika alkalmazására (mély légzés, levegővezetés),

- a rezonancia minél jobb kihasználására,

- különböző dalokat (népdal, chanson, musical) tisztán énekelni.

Tudjon

- különböző stílusú népdalokat, műdalokat (chansonokat, musical-részleteket) előadni,

- színdarabok betétszámait művészi szinten megszólaltatni.

Színpadi mozgás

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Rendelkezzen megfelelő kondícióval.

Legyen képes:

- színésztréning önálló gyakorlására, alkalmazására,

- a különböző karaktereknek megfelelő mozgások kialakítására,

- a jelmezek korhű viselésére,

- kellékek kezelésére,

- a rendezői elképzelésnek megfelelően megvalósítani a színpadi mozgásokat (járás, botlás, esés, zuhanás, vívás, verekedés).

Tánc

A) Színész III (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Legyen képes:

- szerepének megfelelő koreográfia megtanulására és művészi közvetítésére.

Pantomim

A) Színész III (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Rendelkezzen pantomim alapismeretekkel (feszítés-lazítás mozgáskoordináció, mimika, gesztusrendszer, elképzelt tárgyak megjelenítése).

Színházi szakmai gyakorlat

A) Színész III (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

A II. pont (a munkaterület leírása) szerinti követelmények alapján a Színházművészeti Szövetség által megjelölt színházakban, az évi műsortervben meghatározott előadásokban és az előadásokat megelőző próbafolyamatban való részvétel.

A kötelező szakmai gyakorlat (70%) 50%-nak megfelelő óraszámban.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei:

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

B) Színész II. (segédszínész)

Középiskolai végzettség.

Szakmai alkalmasság:

- megfelelő pszichikai és fizikai adottságok,

- elsajátított beszédtechnikai alapok (tiszta artikuláció, helyes intonáció),

- jó beszédkészség,

- alapvető előadói adottságok.

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

Iskolarendszeren kívüli képzésben (egyéni vagy tanfolyami formában) felkészült jelöltnél:

- színházi gyakorlattal eltöltött 3 évi működés - korábbi szerződésekkel igazolva, vagy

- minimum hat produkcióban való színpadi munka dokumentálása.

Iskolarendszerű hároméves, nappali tagozatos színészképzésben részt vevő jelölteknél:

- a szakképzést folytató intézmény igazolja, hogy a vizsgára jelentkező az első 2 év tantervi követelményeinek eleget tett.

B) Színész II. (segédszínész)

Iskolarendszeren kívüli képzésben (egyéni vagy tanfolyami formában) felkészült jelöltnél:

- OKJ jegyzék szerinti gyakorlatos színész képesítés és az ezt követő szerződéssel igazolt két év színházi gyakorlat, vagy

- minimum négy produkcióban eljátszott fontos epizódszerep.

Referenciák a szerepekről (igazgató, rendező, partnerek).

Iskolarendszerű hároméves, nappali tagozatos színészképzésben részt vevő jelöltnél:

- a képzési követelményeknek és tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, s ezt a képzést folytató intézmény vezetője igazolja.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

Gyakorlati vizsga

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

Iskolarendszeren kívüli képzésben (egyéni vagy tanfolyami formában) felkészült jelöltnél:

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- Nyilvános színházi előadás keretében színlapon szereplő epizód szerep bemutatása.

- Művészi beszéd:

= 2 vers és 2 prózai mű (monológ) bemutatása.

A vizsgabizottság a gyakorlati vizsgával kapcsolatban a jelöltnek kérdéseket tesz fel.

Iskolarendszerű hároméves, nappali tagozatos színészképzésben részt vevő jelöltnél:

A vizsgabizottság a jelöltet vizsgaelőadáson nézi meg.

B) Színész II. (segédszínész)

Iskolarendszeren kívüli képzésben (egyéni vagy tanfolyami formában) felkészült jelöltnél:

- Nyilvános színházi előadás keretében színlapon szereplő, egyénileg megformált megítélésre alkalmas nagyságú, dramaturgiailag fontos szerep bemutatása.

- Művészi beszéd:

= 2 vers és 2 monológ bemutatása.

A vizsgabizottság a gyakorlati vizsgával kapcsolatban a jelöltnek kérdéseket tesz fel.

Iskolarendszerű hároméves, nappali tagozatos színészképzésben részt vevő jelöltnél:

A vizsgabizottság a jelöltet vizsgaelőadáson nézi meg.

Szóbeli vizsga

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

A szóbeli vizsga tárgyai:

A) Színész III. (gyakorlatos színész)

- Dráma- és színháztörténet

B) Színész II. (segédszínész)

- Dráma- és színháztörténet

- Dramaturgia és műelemzés vagy

- Művelődéstörténet

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgán kapott érdemjegyek átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgy(ak) érdemjegye(inek) átlaga adja.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki, valamelyik vizsgarészből vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

Amennyiben a gyakorlati szakmai vizsgáját a vizsgabizottság elégtelennek ítéli, úgy a jelölt csak újabb egy év színháznál eltöltött színészi gyakorlat után jelentkezhet újból vizsgára.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

Amennyiben a jelölt a fenti követelménynek megfelelő gyakorlatos színész szakképesítéssel rendelkezik, úgy a segédszínész a szóbeli vizsgán dráma- és színháztörténet tantárgy vizsgája alól felmenthető.

A korábban kapott érdemjegyet az elméleti osztályzat kiszámításánál figyelembe kell venni.

A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.

5. Egyéb rendelkezések

Az iskolai szakképzésben részt vevő tanulók számára az iskola köteles biztosítani, hogy a szakmai gyakorlatát (a szakmai gyakorlati képzési idő 50%-ig) "kötelező színházi szakmai gyakorlat" tantárgy keretében színháznál szerezze meg. Kivételes esetben színházi szakmai gyakorlat tantárgy kötelező óraszáma (50%-ig ) teljesíthető filmszerep eljátszásával, ha ezt az iskolavezetése elfogadja, és a tanulmányi követelményben előírt szakmai gyakorlatnak mínősíti.

A kötelező szakmai gyakorlat a Színházművészeti Szövetség által elfogadott színházakban teljesíthető.

6. A szakmai vizsga szervezése

Vizsgát a Színházművészeti Szövetség, és a MASZK Magyar Színész Kamara szervezhet.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 83. sorszáma alatt kiadott színész I. szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 9 3721 15 3 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: színész I (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A színész, olyan előadói, művészi tehetséggel, pszichikai adottságokkal, magas szintű műveltséggel, beszéd- és mozgáskészséggel, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember, aki művészeti tevékenység folytatására képes, igényes és önálló feladatokat old meg színpadon, filmen stb. színész munkakörben.

Színészi képességei és technikai tudása a színdarabokban, filmekben, nagyobb terjedelmű, összetett, dramaturgiailag jelentős szerepek, főszerepek megformálására teszik alkalmassá.

Színészi tevékenységét a rendező irányításával végzi. Partnereivel összhangban próbálja, illetve játssza a kapott szerepet.

Közreműködhet alkotó közösségek, művészeti együttesek előadásaiban. Jogosult színházi és médiamunkában részt venni, pódiumműsort, önálló előadóestet szerkeszteni és bemutatni, rádió-, film-, tv-szereplést, szinkronmunkát vállalni.

Átfogó színházi-művelődéstörténeti ismeretei alapján, a közművelődés terén jogosult amatőr színjátszó csoportok vezetésére. Szakképesítésével (színész I.) a művészeti oktatásban is részt vehet.

III. Szakmai követelmények

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei.

1. Általános alapismeretek

1.1. Etika

A jelölt ismerje

- az etika, mint alapvető filozófiai kategória fejlődéstörténetét,

- az etika alapfogalmait (jó, rossz, erkölcsi tudat, morális magatartás ...),

- a művészi munkával kapcsolatos erkölcsi kérdéseket,

- a színház etikai normáit,

- a színész egyéni és kollektív etikai felelősségét.

1.2. Pszichológia

Legyen tisztában a színház és a film pszichológiai, pedagógiai, társadalmi hatásának törvényszerűségeivel.

Ismerje az általános pszichológia, a művészetpszichológia, az alkotáslélektan alapjait.

1.3. Gazdasági és jogi alapismeretek

Ismerje:

- a színház szervezeti felépítését,

- a színházi munkaterületeket, feladatokat.

Ismerje és tudja alkalmazni:

- a művészi munkájához szükséges vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait.

Legyen jártas a szükséges jogi ismeretekben (munkajog, szerzői jog, szerződések).

2. Szakmai elmélet

2.1. Színházesztétika

A jelölt ismerje:

- a színházesztétika alapfogalmait (az előadás, mint a színházi műalkotás tárgya),

- a színészi alkotás sajátosságait (színészi eszközök: akció és dikció),

- a színházművészet általános törvényszerűségeit,

- a színházművészet összetettségéből adódó problémákat (rendező, dramaturg, díszlet-jelmeztervező, szcenikus tevékenysége).

3. Szakmai gyakorlat

3.1. Színészgyakorlat-színészmesterség

Rendelkezzen:

- kiváló előadói készséggel,

- színészi tehetséggel és gyakorlattal,

- a kapott szerep önálló kidolgozásához magas fokú technikai tudással,

- koncentráló és kontrolláló képességekkel, melyek lehetővé teszik a színházi kollektív munkában való együttműködést,

- önálló, adottságainak és személyiségének megfelelő szövegtanulási és szerepgyakorlási módszerrel,

Legyen képes:

- technikailag, művészileg egyaránt - önállóan, tudatosan alkalmazni a korábbi szerepeiben elsajátított gyakorlati ismereteket,

- a színészi eszközöket (mozgás, gesztus, mimika, tánc, beszéd, hang, ének, maszk) együttesen beépíteni a szerepformálás folyamatába,

- az adott színészi feladat megoldásában széles körű elméleti (művészet-, színháztörténet, az esztétika, pszichológia, dramaturgia) ismereteit kreatív módon alkalmazni,

- rendező szerepelemzéséből kiindulva szereptanulmányt készíteni a darab szövegértelmezéséről, (az adott mű stílusa, a szöveg belső összefüggései, társadalmi háttér, lélektani problémák, jelmez, maszk, mozgás, beszédmodor),

- modern és klasszikus művekben, dramaturgiailag fontos szerepeket, főszerepeket, művészi színvonalon megjeleníteni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Középiskolai végzettség.

Segédszínész (OKJ 88 4 3721 15 3 0 03) szakképesítés.

Szakmai alkalmasság:

- a színpadi és filmszerepléshez szükséges pszichikai-fizikai adottságok és megfelelő kondíció,

- tiszta, érthető, pontos artikuláció és kiváló beszédkészség.

Szakmai gyakorlat

Ha a jelölt a segédszínész szakképesítést iskolarendszeren kívüli képzési formában szerezte:

- a segédszínész szakképesítés megszerzését követő három színházi évadban gyakorlattal eltöltött idő, legalább 6 jelentős szerep - szerződésekkel igazoltan.

- amennyiben darabszerződéssel működött, úgy minimum hat produkcióban, színpadon vagy játékfilmben eljátszott, színlapon feltüntetett, dramaturgiailag fontos szerepet, főszerepet kell dokumentálnia.

- referenciák a szerepről (rendező, igazgató, partnerek véleménye).

Ha a jelölt a segédszínész szakképesítést iskolarendszerű képzési formában szerezte:

- aki iskolarendszerű hároméves nappali tagozatos színészképzést végzett, középfokú (segédszínészi) képesítés birtokában két év színházi gyakorlat legalább 4 jelentős szerep megformálása után folyamodhat a színészvizsga letételéért,

- amennyiben darabszerződéssel működött, úgy minimum négy produkcióban, színpadon vagy játékfilmben eljátszott, dramaturgiailag fontos szerepet, főszerepet kell dokumentálnia.

- referenciák a szerepekről (rendező, igazgató, partnerek véleménye.)

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

Színházi előadás

A színészi szakmai követelmények professzionális szintű alkalmazása színházi előadás keretében - főszerepben, vagy nagy terjedelmű, összetett jellemábrázolást kívánó, dramaturgiailag kiemelten fontos szerepben.

Az alakítás telitettségét, az átlényegülést, a szerep belső vonalának kézben tartását, a szerep jellegzetességeinek kifejezését értékeli a bizottság.

Fontos szempont a szöveg érthetőségének, az artikulációnak és a hangsúlyozásnak az értékelése.

A vizsgabizottság az előadás után kérdéseket tesz fel a gyakorlati vizsgán látottakról.

Szóbeli vizsga

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.

A jelöltnek dramaturgia és műelemzés vagy művelődéstörténet tárgyból kell szóbeli vizsgát tennie, attól függően, hogy a színész II. (segédszínész) szakképesítés megszerzésének szóbeli vizsgájánál e két tárgy közül melyiket nem választotta.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatot a gyakorlati vizsgán a bizottság tagjaitól kapott érdemjegyek átlaga adja.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsga tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A korábban kapott - színész II. (segédszínész) vizsga - érdemjegyeit az elméleti osztályzat kialakításánál figyelembe kell venni.

Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki, valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie.

Amennyiben a gyakorlati szakmai vizsgáját a vizsgabizottság elégtelennek ítéli, úgy a jelölt csak újabb egy év színháznál eltöltött színészi gyakorlat után jelentkezhet újból vizsgára.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.

A jelölt felmenthető abból a szakmai vizsga alapjául szolgáló szakmai elméleti tárgyból, amelyből eredményes vizsgát tett a szakképesítésnek megfelelő felsőfokú oktatási intézményben.

5. A szakmai vizsga szervezése

Vizsgát a Színházművészeti Szövetség, és a MASZK Magyar Színész Kamara szervezhet.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 84. sorszám alatt kiadott vers- és prózamondó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 3 0 11

2. A szakképesítés megnevezése: Vers- és prózamondó[3]

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása:

A) Vers- és prózamondó ( középfokú)

A vers- és prózamondó olyan - a színjátszással rokon, de tőle mégis független - önálló művészeti tevékenység folytatására jogosító szakma, amelynek gyakorlója képes irodalmi alkotások önálló feldolgozására az előadandó műben foglalt érzés- és gondolattartalom értő és értető, egyéni felfogású, művészi tolmácsolására.

Jogosult pódiumműsorokban (irodalmi összeállítás, ünnepi rendezvény, gyermekműsor stb) közreműködni, önálló műsort bemutatni, rádió-, tv-, szinkronszereplést vállalni.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A felsőfokú előadóművészi szakképesítéssel rendelkező előadóművész a fentieken túl jogosult rendhagyó irodalomórákat tartani, önálló előadóestet bemutatni, pódiumműsorokat szerkeszteni és rendezni, speciális szakértelmét igénybe vevő színház- és médiamunkában részt venni, és iskolai oktatáson kívül versmondást tanítani.

III. Szakmai követelmények

Általános követelmények

A jelölt rendelkezzen:

- a pódiumszerepléshez szükséges testi felépítéssel és megfelelő kondícióval,

- beszéd- és kifejezőkészséggel,

- tiszta, érthető, helyes artikulációval,

- előadói képességgel.

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános ismeretek

1.1. Magyar- és világirodalom

A) Vers -és prózamondó (középfokú)

A jelölt ismerje:

- az irodalmi művek elemzésének főbb módjait, alapelveit,

- a magyar -és a világirodalom történetének főbb korszakait, jelentős alkotóit és tevékenységüket,

- a különböző irodalmi stíluskorszakok sajátosságait, jellemzőit,

- a főbb irodalomelméleti alapfogalmakat.

Rendelkezzen:

- alapvető könyvtárhasználati ismeretekkel,

- verselemzési készséggel.

Legyen képes ezeket beépíteni pódiumi gyakorlatába.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A jelölt ismerje:

- az irodalmi stílusirányzatok fejlődéstörténetét,

- a kortárs magyar- és világirodalom irányzatait, jelentős alkotóit

- a szövegelemzés és szövegfonetika elméletét és módszereit.

Legyen képes a különböző irodalmi alkotások történelmi és társadalmi hátterének kimutatására, különböző művek összehasonlítására.

1.2. Művelődéstörténet

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A jelölt ismerje:

- az őskori és a folyami kultúrákat,

- a görög és római,

- a középkor,

- a reneszánsz és humanizmus,

- a reformáció és ellenreformáció,

- a felvilágosodás,

- a klasszicizmus,

- az európai és magyar romantika korának

kultúráját,

- a magyar reformkor,

- XIX. század II. felének kultúrája a századfordulóig,

- az európai avantgárd irányzatait és hatását a magyar művészeti életre,

- a két világháború közötti magyar művelődési életet, jellegzetességeit,

- az 1945 utáni kulturális folyamatokat.

1.3. Esztétikai alapismeretek

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

A jelölt ismerje:

- az esztétika alapfogalmait (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit...),

- az irodalom esztétika sajátosságait.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A jelölt ismerje:

- a főbb művészettörténeti korszakok legjelentősebb esztétikai nézteit (az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a XIX. század, a XX. század stb. irányzatait).

Legyen képes színházi előadás és pódiumműsor esztétikai elemzésére.

1.4. Kommunikációs ismeretek

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

A jelölt ismerje:

- az emberi kommunikáció legfontosabb törvényszerűségeit,

- a verbális kommunikáció legfontosabb szabályait,

- a non-verbális kommunikáció rendszerét (a kinema, a gesztusok, tekintet, mimika stb.),

- a metakommunikáció sajátosságait az előadóművészetben,

- a rádiós és televíziós kommunikáció fajtáit.

Legyen képes ezek gyakorlati alkalmazására a vers- és prózamondásban.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje

- a pszichológia és pedagógia alapfogalmait és módszereit,

- a nyilvános kommunikáció műfajait, stíluskategóriáit,

- a verbális és non-verbális kommunikáció színpadi alkalmazásának lehetőségeit.

Legyen képes:

- a kommunikációs szituációk felismerésére és elemzésére,

- a kommunikáció típusainak gyakorlati alkalmazására,

- az előadói szituációk kommunikációs megoldásaira.

2. Szakmai elmélet

2.1. A magyar pódiumművészet története

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

A jelölt ismerje:

- a pódiumművészet sajátosságait,

- a magyar szavalóművészet kialakulásának történetét,

- a magyar pódiumművészet főbb periódusait,

- a művészeti ág legfontosabb magyar képviselőinek tevékenységét,

- az élőbeszéd, a felolvasás és a színpadi beszéd különbségeit.

Legyen képes különbséget tenni az előadóművészi és a színészi interpretálás között.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje:

- a művészeti ág önállóvá válásának és történetének fejlődését,

- az előadóművészi tevékenység folyamatát tárgyaló legfontosabb tanulmányokat, kézikönyveket,

- a magyar előadóművészet jelentős képviselőinek és szervezeteinek munkásságát.

Legyen képes:

- a költői és az előadói szándék azonosságainak és különbözőségeinek felismerésére,

- a különböző előadói stílusok jellemzőinek felismerésére,

- a költői és az előadói szándék megkülönböztetésére,

- az előadott művek stílusának megfelelő interpretálására.

2.2. Dráma- és színháztörténet

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje:

- a színjáték eredetének, kialakulásának folyamatát,

- az ókori görög és római színház és dráma sajátosságait,

- a középkori liturgikus színházi típusokat,

- a reneszánsz színházának típusait, a nagy egyéniségek tevékenységét,

- a "farce", a commedia dell' arte jellemzőit,

- a barokk és a felvilágosodás színházát,

- a klasszicizmus és romantika színházát,

- az "európai" típusú színház XIX. és XX. századi világtörténeti vázlatát, a nagy kísérletező egyéniségeket,

- a "keleti" színházi kultúrák vázlatos történetét (India, Kína, Japán),

- a magyar színjátszás középkori kezdeteit (iskolai színjátszás: a hitvitázó drámák előadási lehetőségei),

- a magyar hivatásos színjátszás kialakulási folyamatát (az 1700-as évek végétől),

- a magyar vándorszínészet történetét a XIX. század első harmadában,

- a magyar színházművészet alakulását a Pesti Magyar Színház megalakulásától az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig,

- a dualizmus kori magyar színházi élet konfliktusait,

- a XIX-XX. század fordulójának és századunk első évtizedeinek színházi kísérleteit,

- a két világháború közötti magyar színház vázlatos történetét,

- az 1945 utáni magyar színházi élet sajátosságait, alkotóit,

- napjaink színházi életének különböző nézeteit, vitáit (1989-től).

2.3. Szövegtani alapismeretek

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje:

- a szöveg és beszédhelyzet összefüggéseit,

- szövegösszetartó erők szerepét (szerkezeti és tartalmi elemei, kulcsszavak, tételmondatok, témahálózat stb.),

- a szövegstruktúra elemeit (belső szerkesztettség, előrehaladás a témában, tér és időszerkezet, a stílus szervező ereje),

- a mondat- és szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, ritmus, szünet, hangszín, beszéddallam),

- a szöveg metaforikus szintjeit.

Legyen képes mindezeket alkalmazni egy adott szöveg kidolgozásában és megszólaltatásában.

2.4. Verstani alapismeretek

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

A jelölt ismerje:

- a versformákat,

- a ritmusfajtákat és a versmértékeket,

- a rímnemek, rímszerkezetek és rímképletek főbb fajtáit,

- az ütemhangsúlyos verselést,

- az időmértékes verselést,

- a szimultán verselést,

- a szabad vers fogalmát.

Legyen képes a különböző alkotásokban ezek felismerésére és elemzésére.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A fentieken felül a jelölt ismerje:

- az ütemhangsúlyos és az időmértékes mértékrendszer nyelvi alapjait, szerkezeti rendjét és formakészletét,

- a szimultán verselés elméleti alapjait,

- a szabad vers szerkezeti típusait,

- az átmeneti szövegformákat (prózaköltemény, prózavers, verspróza).

Legyen képes:

- a különböző versformák fonetikai megjelenítésére,

- a mű tartalmi és formai összefüggéseinek feltárására és szóbeli megjelenítésére.

2.5. Dramaturgiai alapismeretek

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

Ismerje:

- a dramaturgia alapfogalmait,

- a kompozíció fogalmát,

- a szerkezet fogalmát,

- a rész és egész viszonyát,

- a ritmus és tempó viszonyát,

- a montázs fogalmát, hatásmechanizmusát, alkalmazását.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje:

- az asszociáció fogalmát, hatásmechanizmusát, alkalmazását,

- különböző műfajú (epika, dráma, líra) irodalmi alkotások dramaturgiai szerkesztésének szabályait ( kiemelés és elhagyás),

- az irodalmi műsor szerkesztésének szabályait.

Legyen képes egy 45 perces irodalmi összeállítás megszerkesztésére és pódiumra állítására.

3. Szakmai gyakorlat

3.1. Pódiumgyakorlat

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

Ismerje és tudja alkalmazni:

- az irodalmi művek előadására való felkészülés munkafolyamatait ( anyaggyűjtés, a felkészülési folyamat részei),

- a pódiumi megszólaltatás elemeit,

- az alkotóképzelet és az empátiakészség gyakorlatait,

- a ritmus, a tempó és a dinamika összefüggéseit,

- a különböző műfajú és stílusú művek tolmácsolási módjait.

Legyen képes:

- verses és prózai művek önálló feldolgozására és előadására,

- rendezői instrukciók végrehajtására,

- rendező segítségével többszereplős irodalmi műsorban való közreműködésre.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje és tudja alkalmazni:

- a színpadi koncentrálás és lazítás technikáit,

- a figyelem megosztásának módjait,

- a kapcsolatteremtés lehetőségeit.

Legyen képes:

- egy 45 perces pódiumműsor önálló létrehozására és bemutatására,

- verses és prózai művek megrendezésére, instrukcióadásra.

3.2. Beszédtechnika

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

Ismerje:

- a lazító és koncentrációs gyakorlatokat,

- az artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat,

- a szöveg nélküli és szöveges hang- és légzőgyakorlatokat,

- a hangmodulációs gyakorlatokat (hangerő, hangszín, hangmagasság, dinamikai váltások),

- a szintentartó, kondicionáló gyakorlatokat,

- a szöveg beszédszólamokra tagolását, a hangsúlyviszonyokat,

- a hangsúlyszabályokat a hanglejtés dallamvonalának változatait.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje:

- a hangképző szervek működési mehanizmusait,

- a lazító és koncentráló gyakorlatokat,

- a légző-, hangmodulációs, artikulációs gyakorlatokat,

- a kondicionáló gyakorlatokat,

és ezek tanításának módszereit.

Legyen jártas:

- a fonetika és a beszédtechnika elméletének alapkérdéseiben,

- a köznyelv, az irodalmi és a színpadi beszéd sajátosságainak ismeretében.

3.3. Pódiumi látvány, térszervezés és mozgás

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

Ismerje és legyen jártas:

- a színpadi megjelenés szabályszerűségeiben,

- a pódiumi mozgás lehetőségeiben és szerepében,

- az irodalmi művek színpadi megszólaltatásában,

- a pódiumi együttes munkában.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Ismerje és legyen jártas:

- a színpadi térszerkezet legfontosabb szabályaiban,

- a pódiumi térszerkezet törvényszerűségeiben,

- a hangsúlyos és hangsúlytalan pontok dramaturgiai jelentőségének felismerésében,

- a színpadkép alkotásának szabályaiban,

- színpadi és pódiumi mozgások dramaturgiai funkciójának felismerésében,

- a világítási effektusok hatásában,

- a pódiumi előadások díszletezésében.

3.4. Repertoár

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

Tudjon:

- 60 különböző stílusú és műfajú verset, illetve prózai művet, (klasszikus és a kortárs szerzők műveiből),

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

Tudjon a fentieken kívül:

- egy 45 perces egyénileg szerkesztett, önálló előadóestet bemutatni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Érettségi bizonyítvány vagy felsőfokú szakirányú képzettséget igazoló oklevél bemutatása.

A) Vers- és prózamondó (középfokon)

A repertoár leadása a vizsgát megelőző másfél hónappal.

A szakmai előéletet bemutató dokumentumok (szerződések, plakát, rendező szerv véleményezése vagy országos versenyhelyezést igazoló oklevél).

B) Vers- és prózamondó (felsőfokú)

Rendelkezzen középfokú vers- és prózamondó szakképesítéssel, vagy felsőfokú szakirányú képzettséget igazoló oklevéllel.

Egy önállóan szerkesztett, legalább 45 perces időtartamú pódiumműsor-terv leadása, a vizsgát megelőző másfél hónappal.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

- Magyar- és világirodalom.

- Művelődéstörténet.

- Dráma- és színháztörténet.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A jelölt a húzott tételek alapján komplex módon ad számot felkészültségéről, az ismereteinek önálló alkalmazásáról az alábbi tantárgyakból:

- Esztétikai alapismeretek.

- Kommunikációs ismeretek.

- A magyar pódiumművészet története.

Felkészülési idő tantárgyanként: 20 perc.

A szóbeli vizsga időtartama: maximum 10-10 perc.

Gyakorlati vizsga

A) Vers- és prózamondó (középfokú)

A beadott repertoárjából a jelölt a vizsgáztató bizottság kijelölése és instrukciója alapján 6-10 különböző stílusú és hangvételű verset, prózát ad elő.

A jelölt az előadott verseket verstani, szövegtani, illetve esztétikai szempontból elemzi.

Ismeretlen vers vagy próza művészi igényű felolvasása, rövid elemzése.

B) Vers- és prózamondó előadóművész (felsőfokú)

A jelölt bemutatja 45 perces önálló előadóestjét (közönség vagy a vizsgabizottság előtt), valamint válasznia kell a a vizsgabizottságnak az előadóesttel kapcsolatos szakmai kérdéseire

(szerkesztés, dramaturgia, színpadi megoldások, szövegértelmezés, előadói megoldások).

A vizsga időtartama: 90 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarész és szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsga osztályzatát középfokon a kötelezően bemutatandó versek vagy prózai művek, felsőfokon az önálló műsor bemutatására kapott érdemjegy és a vizsgabizottság által feltett kérdésekre adott válaszok érdemjegyének átlaga adja (mindkét fokon). A jelölt szakképesítést akkor kaphat, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.

A jelölt felmenthető abból a szakmai vizsga alapjául szolgáló szakmai elmélei tárgyból, amelyből eredményes vizsgát tett a szakképesítésnek megfelelő felsőfokú tanintézetben.

A szakmai gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

Szakmai vizsgát a Nemzeti Filharmónia és a Színházi Dolgozók Szakszervezete szervezhet.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 85. sorszáma alatt kiadott fotóriporter szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2619 15 9 0 11

2. A szakképesítés megnevezése: Fotóriporter

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a fotóriporter, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát, példányszámát. Munkájának célja a tájékoztatás vizuális oldalról való támogatása. Feladata, hogy a meglévő technikai eszközökkel a fotó sajátos kifejezésmódjával megörökítse, közvetítse életünk eseményeit.

Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges képi információt gyorsan, kreatív módon állítja elő a lapban való felhasználásra.

Részt vesz különféle közéleti eseményeken, ahol meg kell ragadnia és a fotó eszközeivel ki kell fejeznie annak lényegét, illusztrálva, sűrítve a hír vagy egyéb sajtó műfajú közlemény mondanivalóját.

Tevékenysége információgyűjtésből (riporteri munkából), valamint a megszerzett információnak a feldolgozásából, közölhető formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll. Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.

Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, cikkszolgálat, lehet önálló vállalkozó. Az újságírás rendszerint csoportmunka is. Ezért szükséges, hogy a fotós - miközben felelősséggel ellátja saját feladatát - részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok ("team-ek") munkájában. Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas tájékoztatást.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A nyomtatott sajtónál dolgozó (esetleg hírügynökségi) fotósok a fotós szakmát speciális, újságírói közegben művelik. Ezért szakképesítésük részben újságírói, részben fotós ismereteket foglal magában.

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

- A sajtó területén dolgozó munkatársnak tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, kiadvány elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó és a szerkesztőség szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát. Ismerje a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.

- Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel.

- A széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez rendelkeznie kell megfelelő kommunikációs és empatikus készségekkel, kreativitással és gyors helyzetfelismerő-képességgel.

- Ismerje a hazai és nemzetközi sajtótörténet, a médiatörténet és sajtófotó-történet fejlődési állomásait az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

- Mint megrendelőnek vagy mint szerzőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

- A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének, saját dokumentációs, illetve adatbázis működési alapelveinek és használatának ismerete, továbbá az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés egy módjának ismerete.

- Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások). Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket.

- A fotóriporternek mint munkavállalónak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

- Ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódexekkel, valamint magatartási szabályokkal.

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten; ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

- Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel.

- A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz ajánlott egy idegen nyelv ismerete.

2. A fotóriporteri szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A fotóriporteri munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

- Legyen képes különféle műfajú fotóriporteri, sajtófotós megbízások teljesítésére, a témához illő stílust megtalálni és a munkát magas esztétikai színvonalon megoldani.

- A műfaji sajátosságok és követelmények ismeretében tudnia kell különféle stílusú fényképeket készíteni. Legyen képes a rendelkezésre álló információ komplex, több formában való bemutatására.

- Rendelkeznie kell mindazon, a riport- és sajtófotókészítés technológiájával (azaz a fényképkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel, amelyek képessé teszik a fotóriporteri munkakör betöltésére.

- Ismernie kell a fotózás elméleti kérdéseit. Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

- Szükségesek a fotózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek.

- Ismerje a fotóművészet fejlődéstörténetét, korszakait.

- Ismerje és tudja használni a hagyományos és modern (elektronikus) fotódokumentációkat, archívumokat.

- Ismernie és alkalmaznia kell a fotózáshoz és fotókidolgozáshoz szükséges eszközöket, anyagokat, valamint a technikai eljárásokat. Ismerje az elektronikus fotózás eszközeit és módszereit.

- Fontos gyakorlati követelmény a számítógépes fotószerkesztés felhasználói szintű ismerete (pl. Photoshop).

- Rendelkezzék megalapozott vizuális kultúrával, legyen kellően fejlett esztétikai érzéke. Ismernie kell a sík, tér, forma és a szín alakításának törvényszerűségeit. Ismereteit legyen képes alkalmazni a fotózási feladatok megoldása során.

- El kell igazodnia egy-egy lap vagy stúdió struktúrájában, a lapkészítés munkafázisaiban, ismeretekre van szüksége a lapok vizuális arculata kialakításának lehetőségeit illetően, az elektronikus laptervezés és tördelés, képszerkesztés terén.

3. Gyakorlat

- Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lapnál vagy hírügynökségnél eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon, amelynek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között gyakorolhatják a sajtó-, illetve a hírügynökségi fotós munka egyes fázisait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakképzésben való részvétel feltétele

Középiskolai végzettség, valamint fotós alapismeretek.

2. A vizsgára bocsátás feltételei:

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

- A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő tantárgyi elméleti vizsgát kell tenniük, illetve dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A tantárgyi elméleti vizsgák, illetve dolgozatok során elért teljesítményt - a szokásos módon - érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

- Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai irányításával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzést végzőnek munkahelyi kapcsolatokat, szakmai fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést. A gyakorlati munkát igazolni és értékelni kell.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

- minden tantárgyból minimum elégséges gyakorlati jegyet szerzett,

- minimum 4 hetes szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető újságíró aláírásával igazolja,

- szakmai mestermunkáját határidőre benyújtotta.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Sajtó- és sajtófotó-történet

Sajtótörténet

- A gazdasági-társadalmi fejlődés és médiarendszer: egymást feltételező modellek, struktúrák. A nyilvánosság szerepe és koncepciói.

- Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

- A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

= A magyar sajtó kibontakozása, a reformkor és az 1848-1849-es évek sajtója.

= Az 1849-1867 közötti sajtóélet jellemzői; a sajtó szerepe a kiegyezés korának közvélemény-formálásában; főbb laptípusok a kiegyezés korában, a liberalizmus, mint a sajtó fő vezérelve. A korszak nagy újságíró egyéniségei.

= Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

= Sajtópolitika az I. világháború idején, a Bethlen-i konszolidáció időszakában. A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó megjelenése. Új igények és műfajok. A fotóriporter megjelenése.

= A magyar sajtó 1945 utáni átalakulása. Az 1956-os forradalom sajtója. A sajtóirányítás módszerei. A sajtó szerepe a változások előkészítésében.

= A magyar rádiózás története; a televízió megjelenése a magyar tömegkommunikációs rendszerben; a két médium kölcsönhatása és a közönség.

= A pártállam sajtója és működési mechanizmusai a 70-es, 80-as években. A kettős nyilvánosság kialakulása a 80-as években; szamizdat irodalom.

= A politikai átmenet nyilvánossága a szabad választásokig, a nyilvánosság koncepciói.

= A mai magyar sajtó struktúrája, sajtóprivatizáció, lappiac, új laptípusok megjelenése. A közszolgálati média sajátosságai, a frekvenciamoratórium. A médiaháború tanulságai.

Fotó- és sajtófotó-történet

- A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

- A fényképezés technikai fejlődése és hatása a képi ábrázolásra.

- Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

- A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

- A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

- A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

Sajtójog, sajtóetika

- Jogi alapfogalmak (az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma).

- Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak (tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás). Sajtóbeli sajátosságok.

- Szerzői jogi alapfogalmak.

- Általános etikai alapfogalmak.

- Jogi és etikai vétségek különbségei és összefüggései; eljárás, szankciók lehetősége.

- Büntetőjogi alapelvek és szabályok, bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság, ártatlanság vélelme, büntetés.

- Személyiség jogi alapfogalmak (becsület, testi épség, megkülönböztetések, névhasználat, jó hírnév rontása, levéltitok, a személyiségi jogok védelme).

- A magánjellegű adatok védelme és a közéleti adatok nyilvánosságának szabályozása.

- Sajtószabadság és tájékoztatási szabadság. Tájékoztatási és válaszadási kötelezettség, a sajtó jogi szabályozásának tendenciái.

- A hatályos sajtótörvény - médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi médiák.

- Az újságíró jogai és kötelezettségei a nyilatkozóval szemben, a problémák megoldási módjai, sajtóperek tanulságai.

- A fotóriporteri magatartás. Kapcsolat a riportalannyal. A szenzáció etikai problémái.

- Az újságírás szakmai és etikai értékeinek összefüggése, az értékek védelmének szervezetei Magyarországon.

- Politikai etika, sajtóviták és etika. Az újságíró felelőssége és ennek határai. A prekoncepció, a tények elhallgatása, a hangnem, a stílus. A bulvárlapok etikai problémái.

- Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák. (Nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái. Helyi lapok és közösségek viszonya. A "szenzációk" etikai problémái.)

Laptervezési, tördelési, képszerkesztési ismeretek, a kézirat nyomdai előkészítése

- Nyomdatechnikai alapismeretek, nyomtatási eljárások jellemzői és lehetőségei. A szerkesztőség és a nyomda kapcsolata, az újságkészítés munkafolyamata.

- Betűismeret, nyomdabetűk osztályozása, a betűcsalád, a betűtípus, a betűváltozatok legfőbb tipográfiai jellegzetességeik. Betűarányok és olvashatóság összefüggései, a jól olvasható szókép, sorkép kialakításának tipográfiai szabályai.

- Nyomdai pontrendszer, terjedelemszámítás. A tipométer használata, mérési gyakorlatok.

- Kézirat nyomdai előkészítése: a szabványos kézirattal kapcsolatos előírások; a kéziratjavítás szabályai; a kézirat tipografizálása; technikai címszerkesztés, címek, kiemelések.

- Sajtófotó-ismeretek: a technikai képszerkesztés alapfogalmai, a szöveg és kép összefüggései, az illusztrálás szabályai. Kép és képaláírás.

- Anyagelrendezési formák: az értékrend és a tördelés összefüggései. Az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségei. Az illusztráció és szövegelrendezés.

- Laptípusok: technikai szempontú felosztás (a megjelenés gyakorisága, formátum, nyomdatechnika stb.). Szerkesztési elvek (hatókör, lapprofil rétegirányultság) szerinti felosztás lehetőségei. Szerkesztési és technikai szempontok és az alkalmazott (alkalmazható) tipográfia összefüggései.

Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje:

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat [pl. építészet (szakrális, világi), ábrázolóművészetek (mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...)].

Legyen jártas:

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

- A gazdasági élet alapfogalmai és alapösszefüggései mikro- és makroszinten.

- Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

- A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

- A piackutatás és a marketing alapjai.

- A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatai, összefüggései

= pénzügyi alapfogalmak,

= fizetési módok,

= a pénzkezelés szabályai,

= alapvető számviteli előírások.

- A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

- A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

- A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

- A vállalkozás elindítása, a piac felmérése

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

- Üzleti terv készítése

= célok és forma, marketing stratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

- A számítógépes generációk. A személyi számítógépek felépítése (hardver). A számítógép központi egysége és perifériái. Fontosabb számítógépes rendszerprogramok (szoftver). Munkaállomások.

- Szerkesztőségi rendszerek

= Újságszerkesztési feladatok.

= Hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben?

= Egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése.

= Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt? Az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

- Szövegszerkesztés (a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata)

= szöveg-előállítás,

= módosítás,

= formázás,

= helyesírás ellenőrzés,

= szinonima szótár,

= egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WINWORD, PAGEMAKER).

- Elektronikus képszerkesztés

= grafikus szoftverek és szolgáltatásaik. A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (CorelDraw, Paintbrush, Freehand stb.),

= rajz előállítása,

= módosítás,

= egy konkrét korszerű fotószerkesztő rendszer használata (pl. PhotoShop, PhotoStyler),

= a telefotó-szolgáltatás.

- Szkennerek használata a grafikai és fotószerkesztésben.

- Képek és szövegek kezelése, file-formátumok megismerése és alkalmazása.

- Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotó-adatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. INTERNET), a hálózat használatának etikai kérdései.

- A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága. Hardver és szoftver védelmi eszközök. Hálózatok védelme.

- Az elektronikus nyilvántartások veszélyei. Az adatvédelem és adatbiztonság fogalma.

- A privát szféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye. Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban. Adatvédelmi alapelvek és intézmények, az adatvédelmi törvény.

Fotótechnika

- A fény természete és jellemzői.

- A fénytechnikai mértékegységek és azok származtatása.

- A geometriai optika és a képalkotás (luk, szférikus lencsék és tükrök).

- A leképezési hibák.

- A fényvisszaverődés és a fénytörés. Síktükör, prizmák.

- A látószög fogalma és összefüggése a negatívmérettel és a gyújtótávolsággal.

- A fényerő.

- A képen szereplő perspektíva.

- A fekete-fehér fényérzékeny anyagok felépítése és jellemzői.

- A fekete-fehér kidolgozás. Az előhívó és a rögzítő összetétele.

- A gradációs görbe, és az általa hordozott információk. A Goldberg-szabály.

- A téma kontrasztja, a megvilágítás kontrasztja és a téma világosságterjedelme.

- A fénymérés módszerei és eszközei.

- A reprodukciós fényképezés sajátosságai.

- A viszonossági törvény, és az attól való eltérések.

- A színes képvisszaadás elve, és a színes negatív-pozitív és fordítós nyersanyagok felépítése.

- A színes kidolgozás alapelvei.

- A fényképezőgépek és felosztásuk különféle szempontok szerint.

- A világítás eszközei és használatuk.

- A vetítő és a nagyítógépek felépítése.

- A fotóvegyszerek előállítása és kezelése.

- A fényképi kompozíció alapjai.

- A fénykép jelentéstanának alapjai.

- Az egyes fénykép elemeinek hierarchiája.

- A fényképezéssel és különösen az emberek fényképezésével kapcsolatos jogi és etikai ismeretek.

A fotóriporteri ismeretek elmélete és gyakorlata

- A képes sajtóműfajok.

- A környezet jellegzetessége.

- Fizikai és szellemi jelenlét a fotográfiában.

- Kiszámítható és kiszámíthatatlan pillanatokra való felkészülés.

- Objektivitás és elkötelezettség a fotózásban.

- Egyedi képek és sorozatok.

- Képsortípusok, képriportok.

- A fényképszerkesztés dramaturgiája.

- Hírkép.

- Életkép.

- Portré a szabadban (kapcsolatteremtés).

- Ismert közéleti személyiség portréja saját környezetében (szervezőmunka, felkészülés).

- Illusztráció.

- Mozgásábrázolás technikája és dramaturgiája.

- Egyedi kép vagy sorozat sport témában.

- Színek ábrázolása.

- Képösszeállítás (kutatómunka egy adott témához központi és magángyűjtemények archívumából).

- Szerkesztési gyakorlat.

- Riportkép írásbeli értékelése.

Kreatív fényképezés

- A szabályok felrúgásával készített felvételek.

- Módosított vagy egyedileg előállított eszközökkel és anyagokkal készített képek.

- Utólag manipulált fotók.

- Kollázsok.

- Montázsok.

- Fotógrammok.

- Kemogrammok.

- Frottázsok.

- A számítástechnika adta lehetőségek.

Képolvasás

- Saját, valamint más - neves és névtelen - fotográfusok képeinek elemzése.

- A képolvasás, a kép értelmezésének technikája; lényeges és lényegtelen részek; ami befolyásolja a képet.

- Az egyéniség jelei a fotográfiákon.

- Tartalmi és formai követelmények a képek értelmezésénél.

- Mit mond a fotó és mit lát az olvasó?

- A fotó címének alapvető kérdései.

- Fényképek és azok információtartalma.

- A szöveg és a kép kapcsolata, a képaláírások.

A műtermi fényképezés

- A műtermi fényképezés lehetőségei és problematikája.

- A természetes és mesterséges világítás sajátosságai.

- A mesterséges fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók.

- A zárszerkezet és a mesterséges világítás összefüggése.

- A műtermi fényképezőgép által biztosított lehetőségek. A scheimpflug effektus.

- A tárgyfényképezés és a perspektíva.

- A tárgyfényképezés kompozíciós lehetőségei.

- A reklámfényképezés szemiotikai alapjai.

- Az emberi test fényképezésével kapcsolatos anatómiai ismeretek.

- Modellvezetés, sminkelés.

- A műtermi portré lehetőségei, sajátosságai.

- Divat és zsánerfotó műtermi körülmények között.

- A műtermi munkával kapcsolatos munkavédelmi tudnivalók.

Sajtófotós szerkesztőségi gyakorlata

Az elméleti és műfajismereti oktatáshoz egyaránt szorosan kötődik a szerkesztőségi gyakorlat.

- Hírek, hírlapi közlemények alapján végzett riport- és sajtófotó-készítés.

- Közlési kritériumok és a különböző lapstílusok konzekvenciái a sajtófotókra.

- A különféle stílusok, fotóműfajok alkalmazásának kérdései.

4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

a) képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés vizsgáztatási követelményeiben (IV.3. pont) felsoroltakat,

b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- Gazdasági és vállalkozási ismeretek

- Sajtófotós ismeretek

A kérdések száma: témakörönként 3-4. A vizsgán segédeszköz nem használható. Munkaidő: 45 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy mestermunka készítésével egy összetett feladatot old meg megadott témában.

A gyakorlati vizsga lényegében a mestermunka elkészítéséből áll.

Mestermunkát csak a képző intézmény által jóváhagyott, a IV.3. követelményeknek megfelelő témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 1 évig. A mestermunka témáját a képzést végző intézmény szaktanára hagyja jóvá.

A mestermunka témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a középfokú követelmények IV.3. pontjaiban meghatározott témakörök ismereteit alkalmazhassa. A mestermunkában a vizsgázónak a problémát sokoldalúan kell megközelítenie. Ennek hiányában a munka nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.

A mestermunka elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható.

A mestermunka leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.

A mestermunkát két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

Az elbírálás alapja a téma aktualitása, fontossága, eredetisége. Az elméleti dolgozatnál a bíráló értékeli a választott probléma megoldását, annak kivitelezhetőségét, valamint azt, hogy a szakdolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. A szakmai mestermunkánál értékelendő a fotók információtartalma, a feladat formai megoldása (pl. a riport szerkezete, a fotók stílusa, a választott lap profiljának, az írás jellegének és a képi illusztráció összhangja).

A mestermunka két részből áll.

1. feladat: Képriport

Helyszíni anyaggyűjtés alapján készített eredeti képriport. A sajtóban még nem publikált fotó, korábban fel nem dolgozott jelenség, történet, társadalmi konfliktus fotóriporteri eszközökkel történő megközelítése. (Terjedelem: 8-10 kép).

2. feladat: Kézirat illusztrációja

A mestermunka valamely aktuális eseményt, folyamatot, problematikát értékelő, elemző írás illusztrációja legyen. Témája tetszőlegesen választható a társadalmi és természeti jelenségek köréből (pl. kultúra, sport, tudomány, politika, gazdaság, művészet stb.), műfaja is tetszőleges. Terjedelem: minimum 8 kép.

A jelöltek ezzel a produkcióval azt bizonyíthatják, hogy a képriportkészítés folyamatának valamennyi szakaszában - a témakiválasztástól kezdve a fotóanyag nyomdakész összeállításáig - helyt tudnak állni.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot, és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta szakmai mestermunkájában.

A vizsga két részből áll:

a) A mestermunka védése

A beadott vizsgamunkát a vizsgabizottság értékeli, és módot ad a hallgatónak munkája megvédésére.

A jelöltnek a mestermunkában feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire az alkalmazott módszerek bármelyikét elméleti és gyakorlati módon bemutatja.

b) Felelet

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból két kérdést húz és azokra összefüggő feleletet ad.

A szóbeli vizsgán a hallgatók általános és szakirányú tájékozottságukról kell, hogy számot adjanak. Ugyancsak a szóbeli vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmájához szükséges idegen nyelvi ismerettel.

A szóbeli vizsga tételeit a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A vizsgán a tanult tantárgyak általános ismeretanyagát kérjük számon. A kérdéseket vizsgázónként legalább két nagy témacsoportból kell kiadni. A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható. Felkészülési idő: 20 perc.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

6. A vizsga értékelése, minősítése

Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte. A gyakorlati munka értékelése akkor elégtelen, ha mindkét szakmai bírálat elégtelen.

Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új mestermunka elkészítésére kötelezheti.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett minimum alapfokú, bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, vagy az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát.

Ezt a követelményt csak az 1996. január 1. után megkezdett szakképző tanfolyamok esetében kell alkalmazni.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 86. sorszáma alatt kiadott laptördelő és képszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 7359 15 9 0 07

2. A szakképesítés megnevezése: laptördelő és képszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a laptördelő és képszerkesztő, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát, példányszámát. Munkájának célja a tájékoztatás vizuális oldalról való támogatása.

Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti. Munkájának célja az, hogy a tájékoztatáshoz szükséges szöveges és képi információ olyan formában és elrendezésben jelenjen meg a lapban, amely pozitív irányban befolyásolja a lap fogadtatását, vagyis hogy az olvasó mennyire szívesen veszi kézbe a lapot, és lap mennyire olvastatja magát.

Feladata az újságkészítési folyamatban az, hogy a lap típusának és jellegének, valamint az adott nyomdatechnikai lehetőségeknek megfelelően kialakítsa a kiadvány egységes látványának, vizuális megjelenítésének koncepcióját, és annak gyakorlati megvalósítását irányítsa. Neki kell a kéziratot, képet, grafikát nyomtatásra előkészíteni, és az ő feladata a nyomdai megvalósítás folyamatának ellenőrzése is.

Feladata az elektronikus, illetve hagyományos formában rögzítetten rendelkezésre álló kézirat, illetve kép-eredetik alapján nyomtatható újságoldalak önálló kialakítása számítógép segítségével. Munkáját a szerkesztőségi elvárásokkal összhangban, a tipográfiai és helyesítási szabályok betartásával, a gazdaságossági szempontok és a nyomdai továbbfeldolgozás technológiájának figyelembevételével kell végeznie.

Munkahelye valamely lap, illetve kiadó. Az újságkészítés csoportmunka. Ezért szükséges, hogy a laptördelő és képszerkesztő - miközben felelősséggel ellátja saját feladatát - részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok ("team-ek") munkájában. Szoros munkakapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, fotóriporterekkel, grafikusokkal, részt vesz a szerkesztőségi értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas tájékoztatást.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A laptördelő és képszerkesztői munka specialitása abból áll, hogy több foglalkozási ágból feltételez széles körű ismereteket, hiszen nem lehet ellátni újságírási és lapszerkesztési alapismeretek, fotó- és számítástechnikai gyakorlati ismeretek, valamint laptervezői és nyomdaipari tájékozottság nélkül.

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

- A sajtó területén dolgozó munkatársnak tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, kiadvány elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó és a szerkesztőség szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát. Ismerje a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.

- Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac jellemzőivel.

- A széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez rendelkeznie kell megfelelő kommunikációs és empatikus készségekkel, kreativitással és gyors helyzetfelismerő-képességgel.

- Ismerje a hazai és nemzetközi sajtótörténet, a médiatörténet és sajtófotó-történet fejlődési állomásait az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

- Mint megrendelőnek nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

- A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének, saját dokumentációs, illetve adatbázis működési alapelveinek és használatának ismerete, továbbá az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés egy módjának ismerete.

.- Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások). Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket.

- Mint munkavállalónak, esetleg vállalkozónak tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

- Ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódexekkel, valamint magatartási szabályokkal.

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten; ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

- Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel.

- A szakirodalom tanulmányozásához, illetve adott esetben a szakmai (üzleti) tárgyalásokhoz ajánlott egy idegen nyelv ismerete.

- Rendelkezzen a sajtóműfajok alapos ismeretével. Az újságban használatos műfajok elméletben elsajátított ismérveit legyen képes (írásbeli feladatok elvégzése során) alkalmazni.

- A laptervezőnek ismernie kell a művészetek történetét, képesnek kell lennie műalkotások elemzésére is.

2. A laptördelő és képszerkesztői szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A laptördelő és képszerkesztői munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

- Ismernie kell a sajtóban alkalmazott újságírói, fotós és grafikai műfajok és egyéb közlemények természetét, és azok alkalmazásának szakmai technikáját.

- Ismerje a lapok technikai előállításának munkafolyamatait.

- Rendelkezzék nyomdaipari alapismeretekkel a nyomdaipari technológiák, nyomási eljárások tekintetében.

- Ismerjen egy korszerű, grafikus felületre épülő szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszert, amelyet munkája során aktívan alkalmaz.

- Ismerje és tudja alkalmazni a tipográfia, a laptervezés alapfogalmait.

- Legyen tisztában a reklám- és hirdetésszakma alapfogalmaival.

- Ismerje és tudja használni a laptervezésben és képszerkesztésben használatos korszerű információ-feldolgozó és -továbbító (kommunikációs) eszközöket, rendszereket.

- Rendelkeznie kell a riport- és sajtófotó-készítés technológiájával (azaz a fényképkészítés folyamatával) kapcsolatos ismeretekkel. Tudjon fotózni, legalább jó amatőr szinten.

- Ismernie kell a fotózás elméleti kérdéseit, a fotóműfajokat. Tudjon fotográfiai alkotásokat önállóan értelmezni és értékelni (pl. korstílus-meghatározás, műleírás, műelemzés).

- Szükségesek a fotózás műszaki és technikai adottságaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek, hogy a képeket vizsgálva képes legyen a rendelkezésre álló képek alkalmazhatóságának megítélésére, de elvárásai ne legyenek teljesíthetetlenek (vagyis ismernie kell a fotózáshoz és fotókidolgozáshoz szükséges eszközöket, anyagokat, valamint a technikai eljárásokat, ismerje az elektronikus fotózás eszközeit és módszereit).

- Ismerje a fotóművészet fejlődéstörténetét, korszakait, ismerje a régi és új híres képeket, a világ nagy fotóriportereinek munkáit.

- Ismerje és tudja használni a hagyományos és modern (elektronikus) fotodokumentációkat, archívumokat. Ismerje a régebbi és újabb hazai, valamint a külföldi képanyagot, a fotóriporterek stílusát és legjobb munkaterületüket, a hírszolgálati irodák képanyagát, az archív rendszereket. Szükség esetén legyen képes a lap saját archívumának felépítésében részt venni.

- Fontos gyakorlati követelmény a számítógépes fotószerkesztés felhasználói szintű ismerete (pl. Photoshop).

- Rendelkezzék megalapozott vizuális kultúrával, legyen kellően fejlett esztétikai érzéke. Ismernie kell a sík, tér, forma és a szín alakításának törvényszerűségeit. Ismereteit legyen képes alkalmazni a laptervezési feladatok megoldása során.

- Ismerje és tudja használni a szerkesztőségekben használatos technikai berendezéseket (pl. telefax, telefotó, számítógépek, nyomtatók, szkennerek stb.).

3. Gyakorlat

- Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lapnál eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon. Ennek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között ismerkedjenek meg a szakmával, az adott lap struktúrájából, jellegéből következő feladatokkal. Gyakorolhatják a laptördelő- és képszerkesztői munka egyes fázisait.

- Az előbbiekhez kapcsolódóan az iskola nyomdai gyakorlatot, illetve kötelező nyomdalátogatást szervez a jelöltek számára.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakképzésben való részvétel feltétele

Középiskolai végzettség

2. A vizsgára bocsátás feltételei

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

- A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV.3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő dolgozatot kell elkészíteniök. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A dolgozatok során elért teljesítményt - a szokásos módon - érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

- Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai irányításával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzést végzőnek munkahelyi kapcsolatokat, szakmai fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést. A gyakorlati munkát igazolni és értékelni kell.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

- minden tantárgyból minimum elégséges gyakorlati jegyet szerzett,

- minimum 4 hetes szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető aláírásával igazolja,

- szakmai mestermunkáját határidőre benyújtotta.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Műfajismeret

- Az irodalmi és sajtóműfajok közötti kapcsolat és különbség.

- Az egyes műfajok eredete, funkciója, elkülönülése és kapcsolódása.

- Sajtóműfajok szerepe a különböző laptípusokban.

- Tényközlés és interpretáció.

- Objektivitás és újságírói szubjektum.

- Tartalom és forma - a feldolgozandó téma és a műfaj összefüggései.

- Információs műfajok

= a hír és hírcsalád (hírérték, a hír felépítése, tömörítés, a hírek szerkesztése a rádióban, tévében és a nyomtatott médiákban, hírforrások felhasználása és ellenőrzése),

= tudósítás (írásának feltételei, a tömörítés, kiemelés szakmai és etikai kritériumai, objektivitás és az információk szelekciója), a tudósítás válfajai,

= riport (azonosságok és különbségek a tudósítással, a vegyes műfaj lehetőségei, a szubjektív interpretálás lehetőségei és határai).

- Publicisztikus műfajok

= a vezércikk, belsőcikk, kommentár, hírmagyarázat sajátosságai,

= a publicisztika helye a sajtóban, a különböző publicisztikai műfajok funkciói,

= asszociációs és hangulati elemek, ismeretközlő momentumok, idézetek publicisztikai jelentősége,

= a műkritika a sajtóban (szakkritika és zsurnálkritika, laptípusok és kritikatípusok).

- Az interjú

= az interjú mint önálló műfaj, és mint a vegyes műfajú írások egyik összetevője,

= az interjú fajtái (informatív interjú, portré-interjú, körkérdés),

= kérdezési technikák, felkészülés az interjúra, az interjúalany és a kérdező viszonya, az interjúalany jogai.

- Újságírás és irodalom

= kapcsolat és különbség, kölcsönhatás,

= az irodalom és az írók megkülönböztetett szerepe a magyar sajtóban,

= irodalmi riport, írói publicisztika,

= a lapok irodalmi rovatainak jellege, szerkesztési és szelekciós problémái.

Művészettörténet

A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.

Ismerje

- az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Egyiptom, Hellas és az antik Róma művészetét,

- az adott szaktárgy és a vele szorosan összefüggő tudományok (történelem, filozófia, vallástörténet, irodalomtörténet, zenetörténet...) egy egységben való szemléletének fontosságát,

- a művészettörténet tárgykörébe tartozó legfőbb megnyilatkozások (építőművészet, plasztika, festészet, grafika, iparművészetek) alapvető specifikumait,

- a művészettörténet fő stíluskorszakainak egyedi sajátosságait az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan,

- a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel,

- a művészi alkotások általános és egyedi (több korszakon át érvényes vagy csak egy-egy korszakra jellemző) ikonográfiai elemeit, a vizuális nyelvet,

- az egyes művészeti területeken belül a legfontosabb funkciókat, műfajokat (pl. építészet: szakrális, világi; ábrázolóművészetek: mitológiai, bibliai téma, portré, életkép, táj...).

Legyen jártas

- az egyes korszakok stílusjegyeinek felismerésében (az építészeti téralakítás, a szerkezet megoldásai, a díszítés módozatai, a plasztika és a síkművészetek kompozíciós, kolorisztikus... variánsai),

- egy-egy korszak kiemelkedő alkotásai, az alkotói pályák áttekintésében (ezen jártassága mindig konkrét művekhez, ahol már lehetséges, ott az alkotó személyekhez kötődjék),

- a művészettörténeti szakirodalom és a forrásszövegek használatában,

- a jelentős hazai műemlékek és műgyűjtemények értékeinek megítélésében,

- a képzőművészeti élet jelentősebb eseményeinek (időszakos kiállítások) nyomon követésében.

Sajtó- és sajtófotó-történet

Sajtótörténet

- Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

- A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

- Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

- A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó és a fotóriporter megjelenése.

Fotó- és sajtófotó-történet

- A képalkotás és képrögzítés kialakulása.

- A fényképezés technikai fejlődése és hatása a képi ábrázolásra.

- Az egyes fotográfiai műfajok rövid története.

- A fotográfia történetének kiemelkedő alkotói.

- A fotó reprodukciója a sajtóban, a reprodukálás tökéletesedése.

- A legjelentősebb kortárs fotográfusok.

- A napjainkat jellemző fotográfiai tendenciák.

Sajtójog, sajtóetika

- Jogi alapfogalmak - az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma.

- Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak: tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás. Sajtóbeli sajátosságok.

- Szerzői jogi alapfogalmak.

- Általános etikai alapfogalmak.

- Jogi és etikai vétségek különbségei és összefüggései: eljárás, szankciók lehetősége.

- Büntetőjogi alapelvek és szabályok, bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság, ártatlanság vélelme, büntetés.

- Személyiség jogi alapfogalmak - becsület, testi épség, megkülönböztetések, névhasználat, jó hírnév rontása, levéltitok, a személyiségi jogok védelme.

- A magánjellegű adatok védelme és a közéleti adatok nyilvánosságának szabályozása.

- Sajtószabadság és tájékoztatási szabadság. Tájékoztatási és válaszadási kötelezettség, a sajtó jogi szabályozásának tendenciái.

- A hatályos sajtótörvény - médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi médiák.

- Az újságíró jogai és kötelezettségei a nyilatkozóval szemben, a problémák megoldási módjai, sajtóperek tanulságai.

- A fotóriporteri magatartás. Kapcsolat a riportalannyal. A szenzáció etikai problémái. Objektivitás és elkötelezettség.

- Az újságírás szakmai és etikai értékeinek összefüggése, az értékek védelmének szervezetei Magyarországon.

- Politikai etika, sajtóviták és etika. Az újságíró felelőssége és ennek határai. A prekoncepció, a tények elhallgatása, a hangnem, a stílus. A bulvárlapok etikai problémái.

- Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák. (Nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái. Helyi lapok és közösségek viszonya. A "szenzációk" etikai problémái.)

Nyomdaipari alapismeretek

- A nyomdaipari technológia alapfogalmai, a kiadványszerkesztés helye, szerepe a technológiai folyamatban.

- A fényszedő rendszerek és a fényszedés technológiája.

- A szerkesztőség és a nyomda kapcsolata, az újságkészítés munkafolyamata.

- A kiadványszerkesztő programokban használt mértékrendszerek (pont, pica, metrikus).

- Nyomtatási eljárások jellemzői és lehetőségei

= a magasnyomtatás,

= a mélynyomtatás,

= az offszetnyomtatás,

= a színes nyomtatás elmélete és gyakorlata,

= az elektronikus színbontás.

- A papír tulajdonságai, szabványos papírméretek A papírminőség hatása a nyomtatásra.

- A fotó és reprodukciója.

- Vonalas rajzok és grafikák, árnyalatos képek jellemzői.

- Az alkalmazott nyomdai technika gazdasági vonatkozásai.

- A minőség biztosításának szempontjai.

Laptervezés

- A tipográfia alapfogalmai, feladata.

- Nyomtatványok fajtái, sajátosságai.

- A kézirat nyomdai előkészítése: a szabványos kézirattal kapcsolatos előírások. A kéziratjavítás szabályai. A kézirat tipografizálása. Technikai címszerkesztés, címek, kiemelések.

- Laptípusok: technikai szempontú felosztás (a megjelenés gyakorisága, formátum, nyomdatechnika stb.). Szerkesztési elvek (hatókör, lapprofil rétegirányultság) szerinti felosztás lehetőségei. Szerkesztési és technikai szempontok és az alkalmazott (alkalmazható) tipográfia összefüggései.

- Tipográfiai rend és egyensúly az oldalpáron belül.

- Tipográfiai építőelemek és hatáskeltők.

- Tipometriai ismeretek.

- Nyomdai pontrendszer, terjedelemszámítás. A tipométer használata, mérési gyakorlatok.

- Betűismeret, nyomdabetűk osztályozása, a betűcsalád, a betűtípus, a betűváltozatok legfőbb tipográfiai jellegzetességeik. Betűméretek. Betűarányok és olvashatóság összefüggései, a jól olvasható szókép sorkép kialakításának tipográfiai szabályai. A betű megválasztásának szempontjai, a betűkeverés szabályai.

- A látványtervezés fogalma, alkotóelemei. A színek szerepe a látványtervezésben.

- Anyagelrendezési formák: az értékrend és a tördelés összefüggései. Az értékrend vizuális kifejezésének tipográfiai lehetőségei. Az illusztráció és szövegelrendezés

= rajz,

= fotó,

= grafika,

= infografika.

- A szöveg és a kép összefüggései.

- A laptervezés egyéb szempontjai.

- A hirdetések szerepe, hirdetéstervezés.

Sajtófotó- és képszerkesztés

Sajtófotó műfajok (A fotóinformáció kategóriái)

- Referenciális funkciót betöltő képek

= portré,

= hírkép, eseménykép,

= dokumentumkép,

= tárgyfotó, reprodukció,

= életképek, csendélet,

= szövegillusztráló kép,

= riportkép,

= képriport,

= fotóesszé, fotótanulmány.

- Művészi képek.

- Nem informatív jellegű képek (zsánerképek, fotóhumor).

Sajtófotó- és képszerkesztés

- A képszerkesztés technikája

= a kép méretezése,

= képvágás, képkivágás,

= a kép belső szerkezete és az elhelyezés,

= a kép formája,

= hátterek alkalmazása,

= cím és szöveg a képben,

= kép és képaláírás.

- Anyagösszeállítás.

- Képelrendezési formák.

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

- A gazdasági élet alapfogalmai és alapösszefüggései mikro- és makroszinten.

- Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

- A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

- A piackutatás és a marketing alapjai

= a marketing lényege, fogalma, eszközrendszere,

= a marketing mint szemlélet, marketing mix,

= a reklám szerepe és funkciói,

= a reklámpszichológia alapjai,

= reklámhordozók,

= reklámjog, reklámetika.

- A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatai, összefüggései

= pénzügyi alapfogalmak,

= fizetési módok,

= a pénzkezelés szabályai,

= alapvető számviteli előírások.

- A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

- A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

- A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

- A vállalkozás elindítása, a piac felmérése

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

- Üzleti terv készítése

- célok és forma, marketing stratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

Számítástechnikai ismeretek

- A számítógépes generációk. A személyi számítógépek felépítése (hardver). A számítógép központi egysége és perifériái. Fontosabb számítógépes rendszerprogramok (szoftver). Munkaállomások.

- Szerkesztőségi rendszerek

= Újságszerkesztési feladatok.

= Hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben?

= Egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése.

= Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt? Az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

Szövegszerkesztés

(a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata)

- szövegelőállítás,

- módosítás,

- formázás,

- helyesírás ellenőrzés,

- szinonima szótár,

- egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. WINWORD, PAGEMAKER).

Elektronikus képszerkesztés

- Grafikus szoftverek és szolgáltatásaik. A számítógép grafikai lehetőségei, vektoros és bittérképes rajzolóprogramok használata (CorelDraw, Paintbrush, Freehand stb.)

= rajz előállítása,

= módosítás,

= egy konkrét korszerű fotószerkesztő rendszer használata (pl. PhotoShop, PhotoStyler).

- A telefotó-szolgáltatás.

- Szkennerek használata a grafikai és fotoszerkesztésben.

- Képek és szövegek kezelése, file-formátumok megismerése és alkalmazása.

- Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotó-adatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. INTERNET), a hálózat használatának etikai kérdései.

Szerkesztőségi gyakorlat

Az elméleti oktatáshoz szorosan kötődik a szerkesztőségi gyakorlat.

a) Lapszerkesztési és képtervezési gyakorlat

A gyakorlatok során a munkához szükséges szemléletmódokkal, megközelítési módokkal ismerkednek, fejlesztik kreativitásukat, vizuális megjelenítőképességüket és esztétikai érzéküket, illetve valódi munkakörülmények közepette megismerhetik, kipróbálhatják és gyakorolhatják az eszközök, rendszerek használatát.

b) Nyomdalátogatás (nyomdai eljárások tanulmányozása, ismerkedés a nyomdák munkájával, üzemszervezetével).

4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

a) képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV.3. pont) felsoroltakat,

b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy mestermunka készítésével egy összetett feladatot old meg megadott témában. A gyakorlati vizsga lényegében a mestermunka elkészítéséből áll.

Mestermunkát csak a képző intézmény által jóváhagyott, a IV.3. követelményeknek megfelelő témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 1 évig. A mestermunka témáját a képzést végző intézmény szaktanára hagyja jóvá.

A mestermunka témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a középfokú követelmények IV.3. pontjaiban meghatározott témakörök ismereteit alkalmazhassa. A mestermunkában a vizsgázónak a problémát sokoldalúan kell megközelítenie. Ennek hiányában a munka nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.

A mestermunka elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható.

A mestermunka leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, melynek végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.

A mestermunkát két, egymástól független szakmai bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani.

Az elbírálás alapja a feladat megoldásának eredetisége. A szakmai mestermunkánál a bíráló értékeli a választott feladat megoldását, annak kivitelezhetőségét, valamint azt, hogy a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. Értékelendő a lap összhatása, arányai: információtartalma, megjelenése, az alkalmazott formai megoldások szerkezete, színvilága, az illusztráció és a fotók stílusa, a képaláírások, a választott lap profiljának, az írások jellegének és a képi illusztrációnak az összhangja.

A mestermunka két részből áll.

1. rész

Egy 12 oldalas képes napilap (ifjúsági, politikai, bulvár stb.) tartalmi koncepciójának kialakítása, tipográfiai jellemzőinek meghatározása, műszaki leírása (formátum, méret, papír, nyomtatási eljárás stb.). A címoldal, egy oldalpár, egy képes rovat oldal számítógépen történő megtervezése és kivitelezése makett formájában.

(Összesen 4 oldal.)

2. rész

Egy 32 oldalas, színes képes hetilap (ifjúsági, művészeti, szakmai, politikai stb.) tartalmi koncepciójának, tipográfiájának megtervezése, műszaki leírása (formátum, méret, papír, nyomtatási eljárás stb.). Makett formában kell kivitelezni az első és a hátsó színes borítót, a középső átmenő színes oldalpárt, egy színes + fekete oldalpárt és egy képes fekete-fehér oldalpárt.

(Összesen 8 oldal.)

A jelöltek ezzel a produkcióval azt bizonyíthatják, hogy a nyomdakész lapanyag összeállításának folyamatában helyt tudnak állni.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta szakmai mestermunkájában.

A vizsga két részből áll:

a) A mestermunka védése

A beadott vizsgamunkát a vizsgabizottság értékeli, és módot ad a hallgatónak munkája megvédésére.

A jelöltnek a mestermunkában feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire az alkalmazott módszerek bármelyikét elméleti és gyakorlati módon bemutatja.

b) Felelet

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV.3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított tételsorból két kérdést húz, és azokra összefüggő feleletet ad.

A szóbeli vizsgán a hallgatók általános és szakirányú tájékozottságukról kell, hogy számot adjanak.

A szóbeli vizsga tételeit a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben az a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A vizsgán a tanult tantárgyak általános ismeretanyagát kérjük számon. A kérdéseket vizsgázónként legalább két nagy témacsoportból kell kiadni. A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható. Felkészülési idő: 20 perc.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

6. A vizsga értékelése, minősítése

Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte. A gyakorlati munka értékelése akkor elégtelen, ha mindkét szakmai bírálat elégtelen.

Sikertelen védés esetén a vizsgabizottság a jelöltet új mestermunka elkészítésére kötelezheti.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel vagy a laptervező, illetve tipográfus szakmában gyakorlattal és kiemelkedő elismertséggel rendelkezők és szakirányú oktatási gyakorlat birtokában levők végezhetik.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 87. sorszám alatt kiadott színpadtechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 11 9 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: Színpadtechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A színpadtechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betöltető munkakörök: színpadfelügyelő, színpadmester.

Legfőbb feladata:

A színházak, művelődési központok, művelődési házak, szabadtéri színpadok és különféle színházi játszóhelyek színpadi munkájának összefogása és irányítása. Megszervezi a színpadi díszletek szállítását, és irányítja a színpadi díszletszerelést, előkészíti a színpadi próbákhoz a díszleteket, és beállítja a tervező instrukciói alapján. A próbák alatt a rendezői utasításoknak megfelelően irányítja a műszaki munkát. Előadások és rendezvények lebonyolítását műszaki oldalról, a művészeti kívánalmaknak megfelelően irányítja és ellenőrzi. Ügyel a színpadi rendre, a biztonságos munkavégzés feltételeit az adott lehetőségeken belül megteremti, és a munkavédelmi, valamint a tűzvédelmi előírásokat betartja és a színpadi műszaki dolgozókkal is betartatja. Irányítói munkáját a színház műszaki vezetőjének beosztottjaként látja el és az utasításait végrehajtatja.

Tudatában van annak, hogy a színpad veszélyes üzem, ennek megfelelően, a legjobb szakmai tudása és felkészültsége mellett látja el felelősségteljes irányítói és szervezői feladatát.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A jelölt ismerje:

- a színház és színpad technikai rendszereit,

- a díszletek színpadra állításának megvalósítását, szerelését és biztonságos rögzítését,

- a színpadi műszaki munka megszervezését a művészi igények ismeretében,

- a próbák és előadások, valamint rendezvények műszaki előkészítését, megszervezését és lebonyolításának módját,

- a színház szervezeti felépítését, a munkakörök leírását, a tűz- és munkavédelmi előírásokat,

- a veszélyes színpadi üzem munkáját, a színpadi műszak biztonságos munkavégzésének előírásait,

- a színpadon és a színpadon kívül az összes többi munkahelyre vonatkozó (pl. raktár, műhely) tűz- és munkavédelmi előírásokat,

- a munkaköri leírás alapján a közvetlen felettese irányítási és ellenőrzési tevékenységét.

A jelölt legyen képes:

- a színpadtechnikai rendszerek biztonságos működtetésére és kezelésére,

- a színpadi díszletek biztonságos szállításának és raktározásának megszervezésére, irányítására, megvalósítani a díszlettervezők, rendezők elképzelése szerint a díszletek színpadra állítását,

- kapcsolatot tartani a kiszolgáló műhelyekkel a színpadra kerülő díszletek, bútorok, kellékek gyártása, beszerzése és javítása ügyében,

- irányítani és összefogni a színpadon tevékenykedő műszaki dolgozók munkáját,

- megfelelő állapotban és a szükséges szakmai felkészültség biztosítása mellett a feladatok ellátására, szakszerűen a megkívánt határidőre,

- a külföldi és vidéki előadások biztonságos lebonyolítására, biztonságtechnikai irányítására, és a műszaki dolgozók munkájának felügyeletére.

2. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

2.1. Színháztechnika és színháztörténet

- A színházkultúra és a színháztechnika fejlődése az őskortól napjainkig.

- A perzsa, görög és római színházak építészeti és technikai rendszere.

- A középkori misztériumjátékok szabadtéri színpadai.

- A felvilágosodás és a barokk kor színházépítészete, színpadtechnikája, előfüggöny, horizont függöny és kulisszás színpadok.

- A romantika kor színházépítészete és színpadtechnikai rendszerei. A világ nagy operaházai.

- A II. világháború utáni színháztechnikai fejlődés, a színházak rekonstrukciói, a többcélú kulturális létesítmények megjelenése.

- A modern technika szerepe a színpadtechnikában, hidraulikus, elektromechanikus gépezetek, automatikus vezérlések.

- A különféle színháztípusok ismertetése axiális, centrális és divergens formák és azok különféle változata.

- A magyar színházak ismertetése 1792-től napjainkig, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Színház, a Királyi Operaház és a Népszínház építési, bontási és rekonstrukciós körülményeire.

- A többcélú színházi épületek, alkalmi játszási helyek, szabadtéri színpadok, alak- és térváltoztatós épületrendszerek, valamint azok technikai berendezései.

- A színpadi segédberendezések, színpadi tűz- és munkavédelmi eszközök és azok használatának ismerete.

- A mai kor modern színháza, technikai berendezései, oldal- és hátsószínpados térkialakítás.

- A művelődési házak és egyéb kulturális létesítmények többcélú igénybevétele és annak technikai formái, valamint technikai berendezései.

2.2. Alapvető mechanikai ismeretek

- Erő fogalma, párhuzamos és szétszórt síkbeli erők eredőjének meghatározása számítással és szerkesztéssel.

- Kéttámaszú tartók típusai, a reakcióerők, nyomaték meghatározása, nyomatéki és nyíróerő ábra szerkesztése.

- Kényszerek fogalma fajtái és jelölései, valamint elemzése erőhatás szempontjából.

- Megoszló és pontszerű terhelés fogalma és a velük való számítások és szerkesztések.

- Konzol fogalma és konzollal kapcsolatos erőhatások meghatározása, számítással és szerkesztéssel.

- A szilárdságtani méretezés célja, a feszültségek fajtáinak értelmezése és az SI mértékrendszer összefüggései, a régi mértékegységhez viszonyítva.

- A húzás, nyomás, hajlítás, csavarás, nyírás és összetett igénybevételek számítása, a színpadon használt anyagfajták esetében.

- Kihajlásra történő méretezés, és a kihajlások fajtáinak ismertetése.

- Keresztmetszeti tényező és a másodrendű nyomaték. A színpadon használt fa- és acélanyagok megfelelőségének számítással történő ellenőrzése az eddig ismertetett tananyag alapján.

2.3. Elektrotechnikai ismeretek

- A villamos áram fogalma, vezetők, ellenállás fogalma és jellemző kapcsolatuk.

- A feszültség, áram és ellenállás kapcsolata Ohm-törvény, és az ezekkel való számítások.

- Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása, valamint az ezekkel való számítás.

- A belső ellenállás fogalma, az üresjárási és kapocsfeszültség ismerete. A villamos teljesítmény fogalma, számítási módjai és Ohm-törvény felhasználásával.

- A villamos munka, valamint a villamos munka és teljesítmény kapcsolata, mértékegységeik.

- A felvett és leadott teljesítmény, és ezen keresztül a hatásfok meghatározása.

- A váltakozó és egyenáram fogalma, jellemzői és fázistényező maghatározása.

- A hatásos és meddőteljesítmény fogalma és kiszámítási módja.

- A háromfázisú feszültség előállítása, az energia továbbítása, és a különféle kapcsolási módok.

- Feszültség és áramviszonyok csillagkapcsolása.

- Háromfázisú teljesítmények kifejezése fázis és vonali mennyiségekkel.

- Feszültség, áram, teljesítmény és ellenállás mérése.

- Gyengeáram, törpefeszültség fogalma. A színpad és zenekari árok világításának áramrendszere.

2.4. Művészettörténeti ismeretek

- Az őskor művészete, Egyiptom építészeti kultúrája, piramisok, festészet és szobrászat.

- Görög kultúra, irodalom, építészet, a görög színházművészet és a görög színpad jellemzői.

- Az etruszk művészet és építészet.

- A római kor építészete, színházépület formái művészete és irodalma.

- Az ó-keresztény kori építkezés és a bizánci új művészeti irányzat.

- A románkor építészete, festészete és jellegzetes stílusa.

- A középkor gótikája, kultúrája, építészeti stílusa, színházépítészete, festészete és szobrászata.

- A reneszánsz kor építészete, színházkultúrája, festészete és szobrászata.

- A barokk kor építészete, színházkultúrája, a kulisszás színpadok festészete és technikája.

- A rokokó új irányzat ismertetések, a romantika kor építészete, színházépítészete és színpadtechnikája.

- Stílusismeret, a díszletek megjelenési formái és a színpadtechnika fejlődésének különböző szakaszai a XIX. századtól napjainkig.

2.5. Színházi munkavédelem

- Általános munkavédelmi rendeletek és szabályok, a munkavédelem fogalmának meghatározása.

- A munkavédelmi szabályzat, annak tartalma és érvényességi köre.

- Az elsősegélynyújtás szabályai, sérülés, rosszullét vagy áramütés esetén.

- Színházakban lévő munkavédelmi bejárások, oktatások rendje és az ellenőrzések szabályai.

- Munkahelyi baleset, kvázi baleset és az azokkal kapcsolatos intézkedések, kártérítési igény.

- Színpadi gépek, létrák, emelőszerkezetek biztonsági szabályai.

- Színpadi díszletek gyártásával, színpadra állításával, szerelésével és bontásával kapcsolatos munkavédelmi előírások. Technológiai utasítás.

- Munkavédelmi védő felszerelések és eszközök a színpadokon, és a színpadpadlóval kapcsolatos biztonságtechnikai elvárások.

- A műszaki vezetők főbb munkavédelmi feladatai, jogai és kötelességei.

- Elektromos szerelésekkel, vizsgálatokkal és karbantartásokkal kapcsolatos munkavégzési előírások.

- Áramütéses baleseteknél az elsősegélynyújtás szabályai.

- A zajértékekre vonatkozó MSZ előírások ismerete (pl. szabadtéri színpadokon megengedett decibel érték).

- Színházi elektromos szereléssel, érintésvédelemmel, villamos hálózati kérdésekkel, villámvédelemmel foglalkozó szabványok ismerete (MSZ 1600/13; MSZ 172 és MSZ 1585).

- Villamos vezetékek, kábelek használatával, az időszakos műszeres mérésekkel kapcsolatos ismeretek.

- Alkalmassági, illetve az időszakos orvosi vizsgálatok rendje.

- Alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatos vizsgálat rendje és adott helyzetben a szükséges intézkedések szabályai.

- A színpadi munkára vonatkozó általános munkavégzési előírások, anyagmozgatás, szállítás és a szerszámok használatának biztonsági előírásai.

- Egészségügyi, munkavédelmi és biztonságtechnikai követelmények a próbák, előadások és rendezvények lebonyolításánál.

- Az elektromos áram élettani hatásai, mentőládák, elektromos szerelésekre vonatkozó munkavédelmi rendelkezések.

2.6. Tűzvédelmi ismeretek

- Tűzvédelem célja, szerepe és alapkövetelményei, különös tekintettel a színpadi munkavégzésre.

- Színpadi építés, bontás, próba és előadás tűzvédelmi előírásai.

- Színházak tűzvédelmi szervezete, tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szemlék, valamint ellenőrzések rendje.

- Tűzvédelmi utasítás, annak tartalma és mellékletei.

- Tűzriadóterv tartalmának ismertetése.

- A helyiségek és épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása. Színpadok tűzvédelme, tűzivízhálózat, záporberendezés és függönylocsolók.

- Oltókészülékek, tűzjelzők és füstelvezetők tűzvédelmi előírásai.

- Biztonsági világítás, irányfény és lépcsővilágítás tűzvédelmi szabályai.

- Nézőtéri székek elhelyezésének, a közlekedési útvonalaknak, kijáratoknak tűzvédelmi rendje.

- Vészkijáratok, ajtók nyitási iránya, színpadi ajtók, színpad körüli folyosók mérete és tűzszakasz határok kialakításának tűzvédelmi előírásai.

- A vasfüggöny működtetése és szerepe a tűzvédelemben.

- A nézőtér kiürítésének számítás útján történő meghatározása, az idevonatkozó tűzvédelmi szabvány szerint.

- A raktározás rendjének tűzvédelmi szabályai, a közlekedési utak kijelölésének rendje a színpadon és a raktározási területeken.

- Dohányzás rendjének, nyílt láng használatának és a pirotechnikai cselekmények bonyolításának tűzvédelmi előírásai.

- A lángmentesítés szabályai, a színpad tűzterhelésének számítása és a tűzmegelőzés színházi előírásai.

2.7. Aktuális színházi gazdaságtan

- A mai magyar színházak költségvetési támogatási rendszere.

- A színházi költségvetés jellemző tételei.

- A színpadi produkciók költségtípusai a tervezéstől a bemutatóig.

- Színházi rezsiköltségek típusai és azok tervezésének módszerei.

- A színház bevételeinek legfontosabb forrásai, a marketingterv jellemző fejezetei és a színházi szponzorálás legfontosabb típusai.

- Az ellenjegyzés fogalmának meghatározása, a kötelezettségvállalás feltétele.

- A költségvetési szerv vagyon elidegenítésének és átengedésének módozatai.

- A költségvetési szerv biztosítás kötésének feltételei.

- A pénzügyi és költségvetési rend változásainak ismertetése a színházi gazdálkodásban.

- A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény leglényegesebb rendelkezései.

- Meghatározott műszaki feladatra kötendő szerződés tartama.

- A színpadi műszaki táraknál alkalmazott érdekeltségi rendszerek előnyei és hátrányai.

- Az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos ismeretek.

- A színház személyi kiadás előirányzatának összetétele, béralap összetétele és a színház bérjellegű kiadásának tételei. A bérgazdálkodás fajtái.

- A színpadi műszaki táraknál alkalmazott érdekeltségi rendszerek előnyei és hátrányai.

- Az éves bérmegtakarítás év közbeni felhasználhatóságának feltételei, a pénzmaradvány keletkezése és felhasználásának szabályai.

- Költségvetési szerv tulajdonának védelme, a leltározás rendjére és lebonyolítására vonatkozó szabályok.

2.8. Színpadi gép kötözési és kezelési ismeretek

- A színpadi anyagmozgatás jellemző folyamatai, az anyagmozgatás eszközei és az útvonalak kialakításának főbb szempontjai.

- Az anyagmozgatási technológiák és a munkabiztonság összefüggései, az anyagmozgatásnál használt kötöző elemek (kender, műanyag, lánc és acélsodronykötelek).

- Az anyagmozgatásnál megkövetelt emberi magatartás legfontosabb szabályai és velük szemben támasztott követelmények.

- A darabos, ömlesztett és alakos anyagok szállításával, mozgatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

- A tisztán kézi erővel történő anyagmozgatás folyamatai és szabályai.

- Az egyéni és csoportos anyagmozgatással kapcsolatos tudnivalók, azok védő felszerelései és gépi eszközei.

- A kézi szállítóeszközök ismertetése, az anyagmozgatás súlynormái és az eszközökkel szemben állított biztonsági követelmények.

- A kötözőelemek rögzítési formái, az egy-két és többkerekes szállítóeszközök, kocsik biztonságos üzemeltetése.

- A rakodólapos, a fogasrudas, a csavarorsós, a hidraulikus, a csiga és csigasoros gépi berendezések használata és biztonságos üzemeltetése az anyagmozgatásban.

- A fogaskerekes láncos csigasor és a csavarkerekes emelők biztonságos igénybevétele a színpadi anyagszállításban.

- Kötözési szabályok és előírások, valamint terhelhetőségek a színpadi felsőgépezetnél, a díszlettartók terhelhetőségi értéken belül a teherelosztás megvalósításával.

- A szabad kézi, a kézi ellensúlyos és a kézi ponthúzó berendezések ismertetése, működésének vázlatos rajzi megjelenítése, főbb alkatrészeinek felsorolásával, a biztonságos működtetés rövid ismertetésével.

- A gépi mozgatású díszletemelők és ponthúzók működésének, kezelésének, alkatrészeinek és karbantartásának ismerete, a berendezés rajzi megfogalmazása.

- A díszlettartók gyűjtő és visszafordító kerekeinek szerepe, csapágyazása, méretei a D/d viszony alapján. A kommandókötél és a rögzítőfékek szerepe, a kötélmegfogások előírásszerű kialakítása, rajzi ábrázolásuk, biztonságos működtetésük és karbantartásuk.

- A mozgócsigával kettőzött ellensúlyos kézi és gépi díszletemelők működési elve, vázlatos rajzi megfogalmazásuk, alkatrészeik, kezelésük és karbantartásuk.

- Az előfüggöny, horizontfüggöny, oldaltakarók és felezőfüggönyök gépi működtetésének különböző megoldásai, vázlatos rajzi megfogalmazásuk, alkatrészeinek megnevezése és karbantartásuk.

- Mozgó világítási hidak, tornyok, világítási tartók működtetésének ismerete, a berendezések vázlatos elrendezési rajza, a gépegységek biztonságos üzemeltetése, főbb alkatrészeinek megnevezése és karbantartása.

- A biztonsági vasfüggöny előírásszerű működtetése, szerepe, az emelés és süllyesztés vázlatos rajzi megfogalmazása, alkatrészeik ismerete és karbantartásuk.

- A forgószínpadok, személyi zenekari és színpadi süllyedő pódiumok biztonságos működtetése, a mozgatásuk vázlatos rajzi ismertetése, alkatrészeik felsorolása és karbantartásuk.

- A színpad egyéb gépi berendezéseinek, villamos emelődobos futómacska, oldal és hátsó színpadi forgószínpaddal ellátott kocsik, és röptető szerkezetek biztonságos kezelése, alkatrészeik ismerete, mozgatásuk elvi elrendezési rajza karbantartásuk.(A tananyag magába foglalja a 20 órás kötözői és a 40 órás emelőgép-kezelői tanfolyam anyagát.)

2.9. Színházi rajz ismeretek

- A rajztechnika alapjai, eszközei, méretarányok, vonalak, vetületi ábrázolások, perspektíva és axonometria, térbeli ábrázolás szabályai.

- Helyszínrajz, színpadi alaprajz, lépték, ábra elhelyezés, metszet, nézet, hosszmetszet, lépcsősmetszet, keresztmetszet, szelvények, kitörések, rövidítések és jelképes ábrázolások ismerete.

- Színpadi alaprajzon díszlet alapépítmény ábrázolás, alapemelvények, lépcsők, díszletfalak, ajtók, ablakok berendezési tárgyak, bútorok jelölése a bekötési pontok meghatározásával.

- Lógó díszletek ábrázolása, a díszlet beállításának szcenáriuma, a díszlet technológiai terve.

- A díszletek gyártási tervei, színes tervek, makettek. A díszletelemek számozása.

- Színpadi gépészeti elemek és berendezési tárgyak ábrázolása, rajzi megfogalmazása.

2.10. Színpadon alkalmazott anyagok ismerete

- Színpadon használt, a díszletgyártásban előforduló és a színpadgépezetre jellemző anyagféleségek ismertetése.

- Fémek tulajdonsága, gyártása, megmunkálása és szilárdsági mutatóik.

- Vasérc, nyersvasgyártás, öntött vas, acél és az abból készített, színpadon használt anyagok.

- Alumíniumgyártás főbb állomásai, alkalmazási területe a színházakban.

- Faanyagok technológiája, keményfa tulajdonságai, nedvességtartalma és felhasználási területei a színházakban.

- Fenyőfák különböző fajtájú metszetei, belső felépítettsége, az évgyűrűk szilárdsági szerepe és felhasználási területei a színpadi üzemben.

- A faanyagok hibái, szilárdsági és kopási jellemzői, gyulladási és égési hőmérsékletük, megmunkálásuk, tűzterhelési értékük. Növényi, állati rostból, valamint műanyagszálból készült szövetek, vásznak, függönyök gyártása, színpadi alkalmazása és lángállósága.

- Műanyagok különböző fajtái és alkalmazásuk a színpadi üzemben.

- Az ív-, a lánghegesztés és forrasztás technológiájának ismertetése, a varratfajták felsorolásával és a kötési pontok szilárdsági tulajdonságaival.

- Kötözőelemek gyártása, acélsodronykötél, műanyag és kenderkötél, valamint láncok esetében és ezek használata a színpadokon.

2.11. Színházak üzemtana

- Magyarországi színházak szervezeti felépítettsége, működési területe, az első színjátszó társulat megalakításától, 1792-től az első Magyar Nemzeti Színház felépítéséig, 1837-ig.

- A hivatásos magyar színjátszás kialakulásának társadalmi és politikai háttere a XIX. század közepén a német színjátszással szemben.

- A Magyar Nemzeti Színház létrejöttének politikai és kulturális jelentősége.

- A magyarországi színházi rendszer a XX. század elejétől az államosításig.

- Az államosítás után kialakult színházi szervezet, a színház új szervezeti felépítése, a klasszikus vezetési séma, és a rendszerváltás új irányai.

- A művészi, műszaki és gazdasági együttműködés megvalósulása, az önkormányzatok és a színház viszonya, a színház viszonylagos önállósága.

- A színház üzemé válásának körülményei.

- A színház mint vállalkozás, előnyei és hátrányai.

- A színház költségvetésének és támogatottságának új formái, és a társművészetekkel való kapcsolatai.

- A színházirányítás fő szabályai, működési és ügyrendi kérdések, a művészi szabadság helyes és helytelen értelmezése.

- Műszaki vezetés hatásköre, jogállása, szerepe a színház szervezeti életében és felelőssége.

- A kollektív szerződés jelentősége és tartalma, a szervezeti és működési szabályzat.

- A károkozás, a kár megtérítése, kárfelelősség rendszere.

2.12. Szilárdságtani ismeretek

- Kinematika értelmezése, a mechanikai mozgások osztályozása, egyenesvonalú egyenletes mozgás, sebesség, gyorsulás és változó mozgások jellemzői.

- Szabadesés, körmozgás, kényszermozgás, út, sebesség, gyorsulás összefüggései.

- Fordulat, kerületi sebesség, centripetális és centrifugális erők, szöggyorsulás és összefüggései.

- Newton tehetetlenségi és erőtörvénye, akció és reakció elve, mértékegységeik.

- Súrlódás, gördülő ellenállás és ezekkel kapcsolatos számítások.

- Statika, dinamika, impulzus, perdület tételei és gyakorlati alkalmazásuk.

- Mechanikai munka és teljesítmény összefüggései, mértékegységük, számítási megoldásuk.

- Mozgási energia, munkatételek, a munka és teljesítmény kiszámítása, különféle mozgásoknál.

- Az emelőrúd és csiga működési elve, számítási összefüggéseik.

- Szegecs-, csavar- és hegesztett kötés szilárdsági számításai.

- Fogaskerék, csigahajtás, ékszíjáttétel működése, számítási megoldásai.

- Folyadékok mechanikája, hidraulika elve és a velük való számítások.

2.13. Díszletkészítés technológiája

- A díszletgyártáshoz használt anyagok. A műhelyek összehangolt munkája, a tervismertetéstől a kivitelezést követő első összeszerelésig.

- A díszletgyártás technológiai sorrendje, a művészi és szakmai munka összhangja.

- Színházi előadások díszleteinek biztonságos színpadra állítási követelményei a munkavégzés felelőse. A díszletek raktározása, karbantartása és biztonságos szállítása.

- Az általánosan előforduló díszletelemek (szőnyegek, függönyök, emelvények, lépcsők, hidak) gyártása és színpadra állítása, terhelhetőségük és rögzítésük.

- A különféle díszletfalak gyártási megoldásai, illesztésük egymáshoz és a színpadpadlóhoz, valamint rögzítésük a felsőgépezethez.

- Lógó- és plasztikus díszletek gyártása, a díszletelemek anyaga és színpadra állítás módozatai.

- Díszletplasztika készítése, műanyagleszívás, kasírozás, gipsz- és agyagmunka, törőkellékek gyártása, plexi, valamint fóliák alkalmazása a díszletgyártásban.

- Különleges anyagok a díszletgyártásban, a természeti jelenségek utánzásához szükséges imitációk megvalósítása.

- Műanyagok alkalmazása a díszletgyártásban, megmunkálásuk és a díszletek lángmentesítése.

2.14. Szcenikai ismeretek

- A szcenika szó jelentése, a szcenikus munka ismertetése, megítélése hazánkban és a külföldi országokban.

- A színjátszás kezdete és az első díszletek megjelenése, szerepe a színpadokon.

- Az antik görög, római és egyiptomi színházkultúra és szcenika, díszletképi megoldásai.

- A középkori, reneszánsz és barokk kori díszletek, azok megjelenítése, a látványra való törekvés szemlélete, és a természetes ábrázolás szcenikai megoldásai.

- A kulisszás és az azt követően kialakult, a mai értelemben vett színpadtechnika szerepe a szcenikai munkában, gyorsváltozások, színpadkép átállások, díszletmozgatások, látványok különféle megoldásai.

- A szcenikai munka szerepe a díszlettervezésben, a gyártásban, és a díszletek színpadra állításában.

- A szcenikus, mint összekötő a művészi és műszaki munka összehangolásában.

- A szcenika és díszletművészet fejlődése, az operai díszletművészet kialakulása, fejlődése és a mai kor díszletgyártása.

- A szabadtéri színpadok és alkalmi játszóhelyek szcenikai megoldásai, díszletei, és a szcenikus szerepe ezeken a játszóhelyeken.

- A természeti jelenségek, illúziókeltések, a valóság-ábrázolások, szcenikai megoldásai a színpadokon.

- A színpadkultúra és a díszletművészet külföldi és magyar képviselői Furtenbachtól napjainkig.

- A látvány és a természethez igazodó naturális színpadképek megvalósításának szcenikai megoldásai.

- A természetes és mesterséges hang, valamint fény szerepe a szcenikai munkában.

- A díszletvetítés, fény és árnyjáték, valamint a színpadi trükkök szcenikai megvalósítása.

- A magyarországi szcenika fejlődése és történetének rövid ismertetése.

2.15. Alkalmazott színpadtechnikai ismeretek

- A színpad területi felépítése, az előszínpad, a zenekari árok és lefedhetősége. Az előszínpad meghosszabbítása nézőtér első soráig.

- Színpadi kifejezések, színpad-nézőtér arányok a színpad belső tereinek jellemzői és egymáshoz viszonyított méreteik. A proszcénium nyílás, a színpad belső magasság, mélység és szélesség viszonyított méretei.

- Függönyzóna, színpadnyílás, függönykamra, mint a főjátéktér legfontosabb része.

- A portálzóna, világítási tornyok, hidak, nézőtéri világítási hidak, oldalvilágítások, fejgépek és szabályzó helyiség kialakításának ismerete.

- A főszínpad játszási terének lehatárolása, oldaltakaró lábak, szuffita takarások, hátsó takaró függönyök és horizontok.

- A színpadpadló lerakásának technológiája. A jó színpadpadló jellemző tulajdonságai.

- Színpadi alsógépezet, süllyedők, színpadszinti gépezetek, forgótárcsák, forgószínpadok, gyűrűs és excentrikus forgók, valamint színpadi kocsik ismerete.

- Színpadi felsőgépezet, díszlettartók, gépi mozgatású tartók, ponthúzók, munkakarzatok, munkahidak és azok elhelyezkedési rendje.

- Mellékszínpadok gépezete, méretei, magassága, színpadi takarások, függönyök, függönypályák és azok szerepe a színpadi munkában.

- Színpadi főfüggöny vagy előfüggöny működtetési formái, bayreuthi, görög, német, francia, olasz és breuchti függönymozgatások.

- A színpad állandó felszerelési tárgyai, a függönyök, szőnyegek, emelvények, lépcsők, hidak, ferde színpadok, takarófalak, próbadíszletek, mennyezetek, színpadi szerszámok, kézi szállítóeszközök, kitámasztók, színfalfúrók és kötözőelemek ismerete.

- Színpadi hatásberendezések, gőz, láng, dörgés, villámlás, hóesés, eső, tengerhullámzás, szél és szélhang, tüll, valamint plexi effekt megvalósítása a színpadokon.

- Színház és a színházjellegű intézmények létesítésének, működésének kérdései. A műhelyek, raktárak elhelyezésének és a bonyolult színházi üzem rendszerének ismerete.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

- Gimnáziumi érettségi és szakirányú szakmunkás képesítés, vagy szakirányú szakközépiskola (műszaki alapképzettséget adó szakközépiskola).

- Pályaalkalmassági megfelelés.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színháztechnikai, szilárdságtani, szcenikai és mechanikai összevont ismeretek.

Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

2.2.1. Vizsgamunka elkészítése

A jelölt önállóan megtervezi egy színház színpad és nézőtér kialakítását az előírásoknak megfelelő formában, a színpadtechnikai berendezések beépítésével, amely alsószínpadi, színpadszinti és felsőgépezeti rendszerekből áll.

A vizsgamunka tartalmi követelményei:

- alaprajz,

- metszet,

- gépészeti jelölések,

- minimális világítási rendszerek,

- minimum 10 oldalas műszaki leírás a tervben kidolgozott rendszerek ismertetésével.

2.2.2. A jelölt a vizsgamunkát a vizsgabizottság előtt megvédi, és válaszol a vizsgabizottság által a vizsgamunkával kapcsolatban feltett kérdéseire.

A vizsgabizottság a színháztervet, a műszaki leírást és a vizsgamunka megvédését érdemjeggyel értékeli. A gyakorlati vizsga osztályzatát a három érdemjegy átlaga adja.

A gyakorlati vizsga időtartama: 40 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak.

A szóbeli vizsga tételeit a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- színpadtechnika (alap- és középfokú ismeretek),

- mechanika és szilárdságtan,

- alapvető elektrotechnika,

- művészettörténet és szcenika,

- munka- és tűzvédelem,

- gépkezelési és kötözési ismeretek,

- színházak gazdaság- és üzemtana,

- színházi anyagismeret és a díszletkészítés technológiája.

Felkészülési idő: 15 perc.

A vizsga időtartama tantárgyanként átlagosan 20 perc.

3. A felmentés feltételei

Egyetemi vagy főiskolai előtanulmány esetén a jelölt írásbeli kérés alapján felmentést kaphat a mechanika, szilárdságtan és az elektrotechnika című tantárgyak óralátogatásai alól, viszont írásbeli és szóbeli vizsgák letételére ezekből a tantárgyakból is kötelezett.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 88. sorszám alatt kiadott világítástechnikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 4 3729 11 9 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: Világítástechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A világítástechnikus szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök: világosító, világítási felügyelő, fővilágosító és fényszabályozó kezelő.

A világítástechnikus legfőbb feladata a színházak, művelődési házak, művelődési központok, szabadtéri színpadok és a különféle színházi játszóhelyek, valamint kulturális rendezvények általános és szcenikai világításának szerelési, kezelési és működtetési feltételeinek megteremtése, a munkák irányítása, szervezése és az irányítói feladatok mellett aktív részvétel a feladatok ellátásában. További feladata a mesterséges világítás feltételeinek megteremtése, a fényvetők megvilágítás céljára történő beállítása, szerelése, működtetése, és az ezzel kapcsolatos munkák irányítása, összehangolás. A berendezések javításának és karbantartásának megszervezése, a biztonságos munkafeltételek megteremtése. Előadások, próbák és rendezvények világítási igényét biztosítja, a tűz- és munkavédelmi előírásokat betartja és a hozzá beosztottakkal is betartatja. A művészi igényeknek megfelelően irányítja a világosítók és villanyszerelők munkáját. Vezetői tevékenységét a színház műszaki vezetőjének vagy főmérnökének irányítása mellett, annak beosztottjaként látja el, és rendelkezéseit végrehajtja.

Annak ismeretében, hogy a színpad veszélyes üzem, látja el felelősségteljes vezetői feladatát, legjobb szakmai felkészültsége mellett és ugyanezt megköveteli beosztottaitól is.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A jelölt ismerje:

- a színház és színpad általános és szcenikai világítási rendszerét, annak biztonságos működtetését és kezelését,

- a próbák és előadások, valamint rendezvények világítási igényét,

- színház szervezeti felépítését, szervezeti és működési szabályzatát, a munkaköri leírásokat, valamint az intézményre vonatkozó tűz- és munkavédelmi előírásokat,

- az elektromos árammal való foglalkozás veszélyeit,

- a közvetlen felettese, a műszaki vezető vagy főmérnök jogállását, hatáskörét és a szervezeti és működési szabályzatban lefektetett jogkörét.

A jelölt legyen képes:

- a színpadi és nézőtéri fényvetők üzemképes állapotban tartására, azok karbantartására, javítására és üzemeltetésére,

- a világosítók munkájának megszervezésére, irányítására, és a művészi igények ismeretében a világítási próbák és előadások levezetésére a tervező és rendező elképzelése szerint,

- a színpadon dolgozó tárak műszaki irányítóival való kapcsolattartásra, a műhelyek vezetői és a világosítók tevékenységének összehangolására,

- a világítás lebonyolításának megszervezésére, a világosítók, a szabályzókezelő és fejgépesek munkájának irányítására,

- a produkcióban tevékenykedő külső és belső résztvevők munkájának összehangolására,

- gondoskodni arról, hogy a világítással foglalkozó műszaki dolgozók mindig a biztonságos munkavégzésnek megfelelő állapotban legyenek, és a szükséges szakmai felkészültség mellett szakszerűen, megfelelő biztonsággal lássák el feladataikat, a mindenkori határidők megtartásával,

- az elvégzett munka ellenőrzésére,

- mindenkor érvényt szerezni a felügyelete alá tartozó területen a tűz- és munkavédelmi előírások betartásának és a vezetése alatt dolgozó világosítóktól is megkövetelni azok betartását,

- irányítani a külföldi és vidéki előadások biztonságos technikai lebonyolítását a szcenikai világítás vonalán, összehangolni a helybeli vendéglátók munkájával, alkalmazkodni azok rendszeréhez és ezen keresztül megteremteni az előadás, világítás-művészi színvonalát.

2. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

A szakmai követelmények megegyeznek a színpadtechnikus szakmai képzés (OKJ szám: 88 4 3729 11 9 0 09) szakmai követelmények III. fejezetének 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9., 2.10., 2.11. pontjaival és kiegészülnek az alábbi követelményekkel:

2.1. Alkalmazott elektrotechnika

- Teljesítményelektronikai félvezetők csoportosítása, diódák, tirisztorok, triak felépítése, statikus jelleggörbéi.

- A fényszabályozás elvi lehetőségei, egyfázisú tirisztoros fényszabályozó működése különböző terhelés esetén.

- Félvezetők egyen- és váltakozó áramú áramkörben, a kimeneti feszültség változása a gyújtásszög függvényében.

- Vezérlési jelleggörbe meghatározása R, R-L terhelés esetén.

- Háromfázisú fényszabályzó áramkör felépítése, működése és a vezérlő áramkörök funkcionális elemei: szinkron transzformátor, nullkomparátor és referencia komparátor.

- Tirisztorvezérlő áramkörök, működése, célintegrált áramkörök és a vezérlőáramkörök tápegységei.

- Teljesítményfélvezetők meghajtó áramkörei és az impulzus transzformátoros meghajtó áramkörök.

- Optocsatolós meghajtó áramkörök és a fényszabályozás lehetőségei egyenáramú hálózatban.

- Egyen-egyen (D/C/DC) átalakítás különféle megoldásai és az egyenáramú szaggató felépítése, működése.

- Egyen-váltó átalakító és a szünetmentes áramforrások felépítése, típusai, az ON-LINE és az OFF-LINE rendszerű UPS áramforrások.

2.2. Világítás és fényszabályzástechnika

- A színházban használt fényvetők profil gépek, Plán-konvex, a Fresner lencsés fényvetők horizont lámpák, fejgépek, rivalda világítás, fémhalogénizzós vetítők, szuffita világítás, stroboszkóp, svoboda és UV-lámpák kezelése, karbantartása és felerősítése, a biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően.

- A transzformátoros, transzduktoros, és tirisztoros fényszabályzók ismerete, manuális és automatikus működtetése.

- A színházak elektromos főelosztó és akkumulátor rendszere. A 400 V-os főelosztó telepítési előírásai.

- A kapcsolómodul és a fényszabályozó berendezések tartozékai, telepítése, elhelyezése és kapcsolata az ügyelővel, a világítási hidakkal, tornyokkal és karzatokkal.

- Jódhalogén fényvetők használatának biztonsági előírásai, lézer és antilézer alkalmazásának feltételei a színpadokon.

- A tirisztoros helyiség telepítésének előírásai, a biztonságos csatlakozó helyek kialakítása, az elektromos vezetékrendszerek kiépítési előírásai a színházban, a vezérlőkábel szerepe a szabályzásban.

- A zenekari és kottavilágítás kialakításának előírásai, a diavetítés megvalósítása, a tirisztoros vezérlőegységek blokksémája.

- A szabályozható és a nem szabályozható fénycsővilágítások alkalmazása a színházakban.

2.3. Művészi fénytan

- A színpadvilágítás fejlődése a természetes világítástól a fémhalogén izzókig (történeti áttekintés). A fényvetők elhelyezése a portálzónában, a nézőtéren és a színpadtérben.

- Világítási trükkök (pl. tüll-effekt), a természeti jelenségek világítással történő megvalósítása hangeffektek segítségével.

- Színek összhangja és a különleges megvilágítások, a fény- és árnyékhatások.

- Geometriai fénytan. A fényvisszaverődés, síktükrök, gömbtükrök, a fény törése és a fénytani lencsék ismerete.

- Fizikai fénytan. A fény. Színszóródás, színképek, optikai színkép, fotonelmélet és a fény kettős elmélete, valamint a fény iránya. A realista színpadkép világítása.

- Transzparens és "üres" színpad világítása, a különböző anyagok textíliák függönyök stb. tulajdonságainak változása megvilágítás esetén.

- Díszlet- és játéktér együttes világítása, a díszletterv és világítás összefüggései.

- Díszletvetítési megoldások, a vetítőgépek elhelyezése, álló- és mozgóvetítések, valamint diapozitivek.

- Különböző optikák, színváltók használata, színpadi trükkök, egyéb világítási segédeszközök és használatuk.

- Világítási próba előkészítése, lebonyolítása, szcenáriumkészítés és világításbeállítás előadás esetén.

- A világítástechnikus (fővilágosító), valamint a tervező és rendező közötti kapcsolat.

- Színek összhangja, különleges megvilágítások, gégen és élvilágítás, fényfüggöny. Különleges vetítések, felhő, víz, eső, tűz, hó, csillagos égbolt, villám és tengerhullámzás gyakorlati megvalósítása, ezek fényigénye.

2.4. Általános hangtechnikai elmélet

- A hallószerv, a hallható hangok tartománya, a hangsugárzást javító szerkezetek, a hanginger és a digitális hangrögzítés elve, valamint a hangérzet, beszédérthetőség és ezek összefüggései.

- Elektronikus zajcsökkentő módszerek. Lineáris torzítók és a hangérzet egyéb jellegzetességei.

- A színházi hangosítás és akusztika elmélete történelmi fejlődése, valamint a szabadterek és szabadtéri színpadok hangosítás formái.

- Geometriai, statisztikai és hullámelméleti teremhangtan, a hangmagasság és a hangerő érzete és a decibel meghatározása.

- Utánzengés-szabályozás, analógiák, szintemelés mesterséges hanggal és az átalakítók elvi működése.

- Elektronikus hangkeltő eszközök, mikrofonok, hangszórók, erősítők, mágneses hangrögzítés és egyéb hangtechnikai eszközök működése, elméleti és gyakorlati alkalmazása.

- Hangszabályozó keverőpult szerepe, működtetésének elméleti és gyakorlati ismerete, a hangpáholy és szcenárium.

- Hangfelvétel és lejátszás elméleti szabályai, a különféle hangeffektek előállítása, hangkésleltetés, hangúsztatás és zengetés.

- Mechanikai és mágneses hangrögzítés, a teremhangok csökkentésének módszerei és a beszédérthetőséget befolyásoló tényezők.

- A Haas-effektus és a kedvezőnek ítélt utózengési időt befolyásoló tényezők.

- A szintemelés, montírozás, összevágás és hangbejátszás elméleti szabályai. A hatáshang berendezések, visszaverődések és visszhangok.

- A színházi üzem elektroakusztikai rendszerei és a Helmholcz rezonátor.

- Terem- és zenekari hangosítás elmélete, a színpad és nézőtér akusztikája, a hangosítás alapvető szabályai.

- A próbák, előadások, rendezvények ellátása és hangi megoldása, színképek, valamint a hangszigetelés módozatai, a szálas, porózus anyagok hatása az utánzengésre.

2.5. Gyakorlati színházi hangosítás

- Színházi hangberendezések fajtáinak ismerete és működési sajátosságaik. A tiszta szinuszos rezgések jellemző adatai, megjelenési formájuk és a gyakorlati hasznuk.

- A szinuszos rezgések megjelenési formája a levegőben, terjedési sebesség, a hallás határai és mérésük módja. A tiszta periodikus rezgés előállítása és szerepe a hangosításban.

- A decibel, mint a hangosság jellemzője, a dinamikus és a jel-zaj viszony meghatározása. Referenciaszintek, a vonal és mikrofonszintű impedanciaviszony. A dBm definíció ismerete.

- Az elektroakusztikai hanglánc tagjai, jellemző feszültség és impedanciaszintjei, összekapcsolásuk módja.

- Mikrofonok, mikrofontartozékok, erősítők és hangsugárzók fajtái, jellemzésük, valamint használatuk a gyakorlatban.

- Hangfrekvenciás csatlakozófajták jellemzése és felhasználási módjuk. A természethű hangátvitel alapproblémái, a hangzás módosításának, javításának gyakorlati lehetőségei.

- A lemezjátszók fajtái és tulajdonságai mechanikus és elektromos működési mód szerint. Lemezjátszók használata, kezelésük és karbantartásuk.

- A mágneses hangrögzítés elve, orsós és kazettás magnetofonok jellemzői, kezelésük és karbantartásuk. Mikrofonok, hangszórók elhelyezése és a jó akusztikai viszony feltételeinek megteremtése.

- Zenés darabok hangosításával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. A playback fogalma és gyakorlati alkalmazása, megvalósítása.

- Színházi hangtár eszközei. A hangtechnikai eszközök javítási és karbantartási feladatai.

- A szimmetrikus és aszimmetrikus felületek közötti különbség és egymáshoz való csatlakoztatásuk módja.

- Hatáshang, térhangosítás, műsorhang, ügyelői hangoshívó berendezések kezelése, működtetése és karbantartásuk.

- Az AD-DA digitális-analóg konverzió megvalósulásának ismerete, a digitális csatlakozó felületek, szinkronizálás.

- A vezetéknélküli mikrofonrendszerek ismerete, a vevőantennák telepítésének szempontjai. Mikroportok elhelyezése személyeken, működtetésük kezelésük és javításuk.

- Hangvezérlés működtetése, különleges hangkeverési megoldások, mobil hangrendszerek telepítése és működtetése, stúdiófelvételek készítése, lejátszása és a hangkeverés szabályai.

- A hangrendszerek, berendezések csatlakoztatási formái, a gyakran előforduló hibák kikeresése, javítási módszerek és karbantartási megoldások.

- Előadás, próba és rendezvények hangosításának főbb szempontjai.

2.6. Gyakorlati zenekari hangosítás

- Zenekari koncert hangtechnikai láncának elemei, hangtechnikai rendszereinek ismerete, szerelése és működtetése, valamint karbantartása.

- Di-box mikrofonok beépített és mobil hangkeverők, mixer input modulrendszerének ismerete.

- Zenekari effektberendezések szerelése, működtetése és karbantartása. A hangváltók feladata, típusai és működésük.

- A hangsugárzó rendszerek elemei, jellemzése és sugárzási tulajdonságaik. Mobil hangrendszerek, eszközök csatlakoztatása, szerelése, elhelyezése és működtetése.

- Zenekari hangosítás telepítésének szabályai megvalósítása, szabadtéren és zárt térben, és az ehhez tartozó telepítési vázlatok elkészítése.

- Zenekari hangszerek kihangosítása, erősítése, valamint a hang- és fényeffektek kapcsolata. Különleges hangosítási megoldások.

- A zenekari hangosítást irányító személy vagy személyek szakképesítése, a szakmai szint meghatározásával.

- A hangtechnikai munkát segítő monitor rendszer ismerete, használata és működtetése.

- Stúdiófelvételek készítésének feltételei, a felvételek lejátszása és a stúdióhelyiséggel szemben támasztott akusztikai követelmények.

- A nagyobb hangosítási rendszerek jellemzői, tervezésének, kiválasztásának szempontjai, adott és változó helyszínek esetében.

- A zenekari hangosítással kapcsolatos legfontosabb biztonságtechnikai tűz- és munkavédelmi ismeretek.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei:

- Gimnáziumi érettségi és szakirányú szakmunkás képesítés, vagy szakirányú szakközépiskola (műszaki alapképzettséget adó szakközépiskola).

- Pályaalkalmassági megfelelés.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- az alkalmazott elektrotechnikai és fényszabályozási, valamint művészi fénytani ismeretek tantárgy összevont ismeretei.

Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

2.2.1. Vizsgamunka elkészítése

A jelölt önállóan megtervezi egy színház színpad és nézőtér kialakítását az előírásoknak megfelelő formában, a színpadtechnikai berendezések beépítésével, amely alsószínpadi, színpadszinti és felsőgépezeti rendszerekből áll.

A vizsgamunka tartalmi követelményei:

- alaprajz,

- metszet,

- világítástechnikai és hangtechnikai jelölések,

- minimális gépészeti rendszerek,

- minimum 10 oldalas műszaki leírás a tervben kidolgozott rendszerek ismertetésével.

2.2.2. A jelölt a vizsgamunkát a vizsgabizottság előtt megvédi, és válaszol a vizsgabizottság által a vizsgamunkával kapcsolatban feltett kérdéseire.

A vizsgabizottság a színháztervet, a műszaki leírást és a vizsgamunka megvédését érdemjeggyel értékeli. A gyakorlati vizsga osztályzatát a három érdemjegy átlaga adja.

A gyakorlati vizsga időtartama: 40 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak.

A szóbeli vizsga tételeit a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- színpadtechnika,

- alapvető és alkalmazott elektrotechnika,

- művészettörténet és szcenika,

- gépkezelési és kötözési ismeretek,

- színházak gazdaság- és üzemtana,

- színházi anyagismeret,

- fényszabályozási és művészi fénytani ismeretek,

- hangtechnikai elmélet,

- zenekari és színházi hangosítás,

- munka- és tűzvédelem.

Felkészülési idő: 15 perc.

A vizsga időtartama tantárgyanként átlagosan 20 perc.

3. Szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Egyetemi vagy főiskolai előtanulmány esetén a jelölt írásbeli kérés alapján felmentést kaphat az elektrotechnika című tantárgyak óralátogatásai alól, viszont írásbeli és szóbeli vizsgák letételére ezekből a tantárgyakból is kötelezett.

Ha a jelölt OKJ szerinti hangmester szakképesítéssel rendelkezik, felmentést kap hangtechnikai elmélet, zenekari hangosítás és színházi hangosítás tantárgyakból.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 89. sorszám alatt kiadott színházi műszaki vezető, szcenikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 88 5 3729 10 9 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: Színházi műszaki vezető, szcenikus (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A színházi műszaki vezető, szcenikus legfőbb feladata a színházak és kulturális intézmények műszaki ügyeinek intézése, a teljes műszaki személyzet és a gondnokság dolgozóinak irányítása, valamint a hozzá tartozó létesítmény vagy létesítmények biztonságos üzemeltetése. Irányítja és ellenőrzi a műhelyek, raktárak és a színpaddal kapcsolatos tárak munkáját. Felügyeli és segíti a munka- és tűzvédelemmel foglalkozó megbízottak munkáját. Tájelőadás, külföldi vendégjáték és rendezvények esetén a teljes műszaki tevékenységet megszervezi, a kapcsolódó tárak munkáit összehangolja és a lebonyolítás műszaki részét irányítja. Folyamatos kapcsolatot tart a létesítmény művészeti vezetésével, és a művészeti elvárásoknak megfelelően, ahhoz igazítva szervezi meg a műszaki munkákat.

Részt vesz a tervelfogadásokon, irányítja a díszletgyártási műhelymunkát, a színpadra állításkor a díszletszerelést. Az előadások alatt műszaki ügyeletet biztosít.

Gondoskodik a létesítmény technikai berendezéseinek, a színpadtechnika gépezeteinek rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról, felújításáról vagy kicseréléséről. Annak tudatában, hogy a színház veszélyes üzem és állandóan változó problémák sokasága merül fel, végzi felelősségteljes munkáját, és biztosítja estéről estére a színház, a kulturális intézmény biztonságos üzemeltetését.

Összehangolja a rendező és a tervező elképzeléseit és azokat a színpadra alkalmazza.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok

- A színház, illetve kulturális létesítmény műszaki és gondnoksági dolgozóinak első számú vezetőjeként irányítja, összehangolja azok munkáját, a művészi igényeknek megfelelően.

- A műsorterv és a művészeti feladatok ismeretében irányítja a színpadi műszaki tárak munkáját, megszervezi a próbák, előadások és rendezvények műszaki kiszolgálását.

- A műhelyvezetőkön keresztül irányítja a műhelyek munkáit, összehangolja és egyezteti azokat fontossági sorrendben.

- A díszletterv elfogadásától a díszletgyártáson keresztül egészen a színpadra állításig, irányítja és összefogja a díszletkészítés munkáit, és kapcsolatot tart a művészeti vezetéssel, a tervezővel és rendezővel, a színpadképek beépítése, valamint a változások megvalósítása ügyében.

- Külföldi, vidéki és más vendégjáték műszaki megszervezése, bonyolítása és a műszaki feladatok összehangolása.

- A tűz- és munkavédelmi feladatok megvalósítása, a biztonságtechnikai állapot folyamatos biztosítása a tűz- és munkavédelmi megbízottakon keresztül.

- A létesítmény összes technikai berendezéseinek - beleértve a színpadtechnikai rendszereket is - üzemképes állapotban tartása, a szükséges karbantartások, javítások, felújítások és cserék lebonyolítása.

- A színház gazdasági igazgatójával az anyagi természetű kérdéseket egyezteti és csak engedélyével vállal anyagi elkötelezettséget.

- Műszaki jellegű kérdésekben teljes felelősséggel képviseli az intézményt, és a lehetőségeken belül gondoskodik a technikai eszközök és berendezések korszerűsítéséről.

- Fegyelmi és munkaerő kérdésekben javaslattételi joggal rendelkezik, és a szervezeti és működési szabályzatban lefektetett jogkörénél fogva személyi ügyekben is intézkedik.

- Vezető és irányítói feladatát a gazdasági vagy az ügyvezető igazgató, esetleg az igazgató felügyelete mellett látja el, a szervezeti és működési szabályzat szerint.

2. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

2.1. Művészettörténeti ismeretek

- Az őskor művészete, Egyiptom építészeti kultúrája, piramisok, festészet és szobrászat.

- Görög kultúra, irodalom, építészet, a görög színházművészet és a görög színpad jellemzői.

- Az etruszk művészet és építészet.

- A római kor építészete, színházépület formái művészete és irodalma.

- Az ó-keresztény kori építkezés és a bizánci új művészeti irányzat.

- A román kor építészete, festészete és jellegzetes stílusa.

- A középkor gótikája, kultúrája, építészeti stílusa, színházépítészete, festészete és szobrászata.

- A reneszánsz kor építészete, színházkultúrája, festészete és szobrászata.

- A barokk kor építészete, színházkultúrája, a kulisszás színpadok festészete és technikája.

- A rokokó új irányzat ismertetések, a romantika kor építészete, színházépítészete és színpadtechnikája.

- Stílusismeret, a díszletek megjelenési formái és a színpadtechnika fejlődésének különböző szakaszai a XIX. századtól napjainkig.

2.2. Színháztechnika és színháztörténet

- A színházkultúra és a színháztechnika fejlődése az őskortól napjainkig.

- A perzsa, görög és római színházak építészeti és technikai rendszere.

- A középkori misztériumjátékok szabadtéri színpadai.

- A felvilágosodás és a barokk kor színházépítészete, színpadtechnikája, előfüggöny, horizont függöny és kulisszás színpadok.

- A romantika kor színházépítészete és színpadtechnikai rendszerei. A világ nagy operaházai.

- A II. világháború utáni színháztechnikai fejlődés, a színházak rekonstrukciói, a többcélú kulturális létesítmények megjelenése.

- A modern technika szerepe a színpadtechnikában, hidraulikus, elektromechanikus gépezetek, automatikus vezérlések.

- A különféle színháztípusok ismertetése axiális, centrális és divergens formák és azok különféle változata.

- A magyar színházak ismertetése 1792-től napjainkig, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Színház, a Királyi Operaház és a Népszínház építési, bontási és rekonstrukciós körülményeire.

- A többcélú színházi épületek, alkalmi játszási helyek, szabadtéri színpadok, alak- és térváltoztatós épületrendszerek, valamint azok technikai berendezései.

- A színpadi segédberendezések, színpadi tűz- és munkavédelmi eszközök és azok használatának ismerete.

- A mai kor modern színháza, technikai berendezései, oldal- és hátsószínpados térkialakítás.

- A művelődési házak és egyéb kulturális létesítmények többcélú igénybevétele és annak technikai formái, valamint technikai berendezései.

2.3. Alapvető mechanikai ismeretek

- Erő fogalma, párhuzamos és szétszórt síkbeli erők eredőjének meghatározása számítással és szerkesztéssel.

- Kéttámaszú tartók típusai, a reakcióerők, nyomaték meghatározása, nyomatéki és nyíróerő ábra szerkesztése.

- Kényszerek fogalma fajtái és jelölései, valamint elemzése erőhatás szempontjából.

- Megoszló és pontszerű terhelés fogalma és a velük való számítások és szerkesztések.

- Konzol fogalma és konzollal kapcsolatos erőhatások meghatározása, számítással és szerkesztéssel.

- A szilárdságtani méretezés célja, a feszültségek fajtáinak értelmezése és az SI mértékrendszer összefüggései, a régi mértékegységhez viszonyítva.

- A húzás, nyomás, hajlítás, csavarás, nyírás és összetett igénybevételek számítása, a színpadon használt anyagfajták esetében.

- Kihajlásra történő méretezés, és a kihajlások fajtáinak ismertetése.

- Keresztmetszeti tényező és a másodrendű nyomaték. A színpadon használt fa- és acélanyagok megfelelőségének számítással történő ellenőrzése az eddig ismertetett tananyag alapján.

2.4. Szilárdságtani ismeretek

- Kinematika értelmezése, a mechanikai mozgások osztályozása, egyenesvonalú egyenletes mozgás, sebesség, gyorsulás és változó mozgások jellemzői.

- Szabadesés, körmozgás, kényszermozgás, út, sebesség, gyorsulás összefüggései.

- Fordulat, kerületi sebesség, centripetális és centrifugális erők, szöggyorsulás és összefüggései.

- Newton tehetetlenségi és erőtörvénye, akció és reakció elve, mértékegységeik.

- Súrlódás, gördülő ellenállás és ezekkel kapcsolatos számítások.

- Statika, dinamika, impulzus, perdület tételei és gyakorlati alkalmazásuk.

- Mechanikai munka és teljesítmény összefüggései, mértékegységük, számítási megoldásuk.

- Mozgási energia, munkatételek, a munka és teljesítmény kiszámítása, különféle mozgásoknál.

- Az emelőrúd és csiga működési elve, számítási összefüggéseik.

- Szegecs-, csavar- és hegesztett kötés szilárdsági számításai.

- Fogaskerék, csigahajtás, ékszíjáttétel működése, számítási megoldásai.

- Folyadékok mechanikája, hidraulika elve és a velük való számítások.

2.5. Általános és alkalmazott elektrotechnikai ismeretek

- A villamos áram fogalma, vezetők, ellenállás fogalma és jellemző kapcsolatuk.

- A feszültség, áram és ellenállás kapcsolata Ohm-törvény, és az ezekkel való számítások.

- Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása, valamint az ezekkel való számítás.

- A belső ellenállás fogalma, az üresjárási és kapocsfeszültség ismerete. A villamos teljesítmény fogalma, számítási módjai az Ohm-törvény felhasználásával.

- A villamos munka, valamint a villamos munka és teljesítmény kapcsolata, mértékegységeik.

- A felvett és leadott teljesítmény és ezen keresztül a hatásfok meghatározása.

- A váltakozó és egyenáram fogalma, jellemzői és fázistényező meghatározása.

- A hatásos és meddőteljesítmény fogalma és kiszámítási módja.

- A háromfázisú feszültség előállítása, az energia továbbítása, és a különféle kapcsolási módok.

- Feszültség és áramviszonyok csillagkapcsolása.

- Háromfázisú teljesítmények kifejezése fázis és vonali mennyiségekkel.

- Feszültség, áram, teljesítmény és ellenállás mérése.

- Gyengeáram, törpefeszültség fogalma. A színpad és zenekari árok világításának áramrendszere.

- Teljesítményelektronikai félvezetők csoportosítása, diódák, tirisztorok, triak felépítése, statikus jelleggörbéi.

- A fényszabályozás elvi lehetőségei, egyfázisú tirisztoros fényszabályozó működése különböző terhelés esetén.

- Félvezetők egyen- és váltakozó áramú áramkörben, a kimeneti feszültség változása a gyújtásszög függvényében.

- Vezérlési jelleggörbe meghatározása R, R-L terhelés esetén.

- Háromfázisú fényszabályzó áramkör felépítése, működése és a vezérlő áramkörök funkcionális elemei: szinkron transzformátor, nullkomparátor és referencia komparátor.

- Tirisztorvezérlő áramkörök, működése, célintegrált áramkörök és a vezérlőáramkörök tápegységei.

- Teljesítményfélvezetők meghajtó áramkörei és az impulzus transzformátoros meghajtó áramkörök.

- Optocsatolós meghajtó áramkörök és a fényszabályozás lehetőségei egyenáramú hálózatban.

- Egyen-egyen (DC/DC) átalakítás különféle megoldásai és az egyenáramú szaggató felépítése, működése.

- Egyen-váltó átalakító és a szünetmentes áramforrások felépítése, típusai, az ON-LINE és az OFF-LINE rendszerű UPS áramforrások.

2.6. Színpadi gép kötözési és kezelési ismeretek

- A színpadi anyagmozgatás jellemző folyamatai, az anyagmozgatás eszközei és az útvonalak kialakításának főbb szempontjai.

- Az anyagmozgatási technológiák és a munkabiztonság összefüggései, az anyagmozgatásnál használt kötöző elemek (kender-, műanyag, lánc és acélsodronykötelek).

- Az anyagmozgatásnál megkövetelt emberi magatartás legfontosabb szabályai és velük szemben támasztott követelmények.

- A darabos, ömlesztett és alakos anyagok szállításával, mozgatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

- A tisztán kézi erővel történő anyagmozgatás folyamatai és szabályai.

- Az egyéni és csoportos anyagmozgatással kapcsolatos tudnivalók, azok védőfelszerelései és gépi eszközei.

- A kézi szállítóeszközök ismertetése, az anyagmozgatás súlynormái és az eszközökkel szemben állított biztonsági követelmények.

- A kötözőelemek rögzítési formái, az egy-két és többkerekes szállító eszközök, kocsik biztonságos üzemeltetése.

- A rakodólapos, a fogasrudas, a csavarorsós, a hidraulikus, a csiga és csigasoros gépi berendezések használata és biztonságos üzemeltetése az anyagmozgatásban.

- A fogaskerekes láncos csigasor és a csavarkerekes emelők biztonságos igénybevétele a színpadi anyagszállításban.

- Kötözési szabályok és előírások, valamint terhelhetőségek a színpadi felsőgépezetnél, a díszlettartók terhelhetőségi értéken belül a teherelosztás megvalósításával.

- A szabadkézi, a kézi ellensúlyos és a kézi ponthúzó berendezések ismertetése, működésének vázlatos rajzi megjelenítése, főbb alkatrészeinek felsorolásával, a biztonságos működtetés rövid ismertetésével.

- A gépi mozgatású díszletemelők és ponthúzók működésének, kezelésének, alkatrészeinek és karbantartásának ismerete, a berendezés rajzi megfogalmazása.

- A díszlettartók gyűjtő- és visszafordító kerekeinek szerepe, csapágyazása, méretei a D/d viszony alapján. A kommandókötél és a rögzítőfékek szerepe, a kötélmegfogások előírásszerű kialakítása, rajzi ábrázolásuk, biztonságos működtetésük és karbantartásuk.

- A mozgócsigával kettőzött ellensúlyos kézi és gépi díszletemelők működési elve, vázlatos rajzi megfogalmazásuk, alkatrészeik, kezelésük és karbantartásuk.

- Az előfüggöny, horizontfüggöny, oldaltakarók és felezőfüggönyök gépi működtetésének különböző megoldásai, vázlatos rajzi megfogalmazásuk, alkatrészeinek megnevezése és karbantartásuk.

- Mozgó világítási hidak, tornyok, világítási tartók működtetésének ismerete, a berendezések vázlatos elrendezési rajza, a gépegységek biztonságos üzemeltetése, főbb alkatrészeinek megnevezése és karbantartása.

- A biztonsági vasfüggöny előírásszerű működtetése, szerepe, az emelés és süllyesztés vázlatos rajzi megfogalmazása, alkatrészeik ismerete és karbantartásuk.

- A forgószínpadok, személyi zenekari és színpadi süllyedő pódiumok biztonságos működtetése, a mozgatásuk vázlatos rajzi ismertetése, alkatrészeik felsorolása és karbantartásuk.

- A színpad egyéb gépi berendezéseinek, villamos emelődobos futómacska, oldal és hátsó színpadi forgószínpaddal ellátott kocsik, és röptető szerkezetek biztonságos kezelése, alkatrészeik ismerete, mozgatásuk elvi elrendezési rajza karbantartásuk.

2.7. Színházi rajz ismeretek

- A rajztechnika alapjai, eszközei, méretarányok, vonalak, vetületi ábrázolások, perspektíva és axonometria, térbeli ábrázolás szabályai.

- Helyszínrajz, színpadi alaprajz, lépték, ábraelhelyezés, metszet, nézet, hosszmetszet, lépcsősmetszet, keresztmetszet, szelvények, kitörések, rövidítések és jelképes ábrázolások ismerete.

- Színpadi alaprajzon díszlet alapépítmény ábrázolás, alapemelvények, lépcsők, díszletfalak, ajtók, ablakok berendezési tárgyak, bútorok jelölése a bekötési pontok meghatározásával.

- Lógó díszletek ábrázolása, a díszlet beállításának szcenáriuma, a díszlet technológiai terve.

- A díszletek gyártási tervei, színes tervek, makettek. A díszletelemek számozása.

- Színpadi gépészeti elemek és berendezési tárgyak ábrázolása, rajzi megfogalmazása.

2.8. Színpadon alkalmazott anyagok ismerete

- Színpadon használt, a díszletgyártásban előforduló és a színpadgépezetre jellemző anyagféleségek ismertetése.

- Fémek tulajdonsága, gyártása, megmunkálása és szilárdsági mutatóik.

- Vasérc, nyersvasgyártás, öntött vas, acél és az abból készített, színpadon használt anyagok.

- Alumíniumgyártás főbb állomásai, alkalmazási területe a színházakban.

- Faanyagok technológiája, keményfa tulajdonságai, nedvességtartalma és felhasználási területei a színházakban.

- Fenyőfák különböző fajtájú metszetei, belső felépítettsége, az évgyűrűk szilárdsági szerepe és felhasználási területei a színpadi üzemben.

- A faanyagok hibái, szilárdsági és kopási jellemzői, gyulladási és égési hőmérsékletük, megmunkálásuk, tűzterhelési értékük. Növényi, állati rostból, valamint műanyag szálból készült szövetek, vásznak, függönyök gyártása, színpadi alkalmazása és lángállósága.

- Műanyagok különböző fajtái és alkalmazásuk a színpadi üzemben.

- Az ív-, a lánghegesztés és forrasztás technológiájának ismertetése, a varratfajták felsorolásával és a kötési pontok szilárdsági tulajdonságaival.

- Kötözőelemek gyártása, acélsodronykötél, műanyag és kenderkötél, valamint láncok esetében és ezek használata a színpadokon.

2.9. Díszletkészítés technológiája

- A díszletgyártáshoz használt anyagok. A műhelyek összehangolt munkája, a tervismertetéstől a kivitelezést követő első összeszerelésig.

- A díszletgyártás technológiai sorrendje, a művészi és szakmai munka összhangja.

- Színházi előadások díszleteinek biztonságos színpadra állítási követelményei a munkavégzés felelőse. A díszletek raktározása, karbantartása és biztonságos szállítása.

- Az általánosan előforduló díszletelemek (szőnyegek, függönyök, emelvények, lépcsők, hidak) gyártása és színpadra állítása, terhelhetőségük és rögzítésük.

- A különféle díszletfalak gyártási megoldásai, illesztésük egymáshoz és a színpadpadlóhoz, valamint rögzítésük a felsőgépezethez.

- Lógó- és plasztikus díszletek gyártása, a díszletelemek anyaga és színpadra állítás módozatai.

- Díszletplasztika készítése, műanyagleszívás, kasírozás, gipsz- és agyagmunka, törőkellékek gyártása, plexi, valamint fóliák alkalmazása a díszletgyártásban.

- Különleges anyagok a díszletgyártásban, a természeti jelenségek utánzásához szükséges imitációk megvalósítása.

- Műanyagok alkalmazása a díszletgyártásban, megmunkálásuk és a díszletek lángmentesítése.

2.10. Szcenikai ismeretek

- A szcenika szó jelentése, a szcenikus munka ismertetése, megítélése hazánkban és a külföldi országokban.

- A színjátszás kezdete és az első díszletek megjelenése, szerepe a színpadokon.

- Az antik görög, római és egyiptomi színházkultúra és szcenika, díszletképi megoldásai.

- A középkori, reneszánsz és barokk kori díszletek, azok megjelenítése, a látványra való törekvés szemlélete, és a természetes ábrázolás szcenikai megoldásai.

- A kulisszás és az azt követően kialakult, a mai értelemben vett színpadtechnika szerepe a szcenikai munkában, gyorsváltozások, színpadkép átállások, díszletmozgatások, látványok különféle megoldásai.

- A szcenikai munka szerepe a díszlettervezésben, a gyártásban, és a díszletek színpadraállításában.

- A szcenikus mint összekötő a művészi és műszaki munka összehangolásában.

- A szcenika és díszletművészet fejlődése, az operai díszletművészet kialakulása, fejlődése és a mai kor díszletgyártása.

- A szabadtéri színpadok és alkalmi játszóhelyek szcenikai megoldásai, díszletei, és a szcenikus szerepe ezeken a játszóhelyeken.

- A természeti jelenségek, illúziókeltések, a valóságábrázolások szcenikai megoldásai a színpadokon.

- A színpadkultúra és a díszletművészet külföldi és magyar képviselői Furtenbachtól napjainkig.

- A látvány és a természethez igazodó naturális színpadképek megvalósításának szcenikai megoldásai.

- A természetes és mesterséges hang, valamint fény szerepe a szcenikai munkában.

- A díszletvetítés, fény- és árnyjáték valamint a színpadi trükkök szcenikai megvalósítása.

- A magyarországi szcenika fejlődése és történetének rövid ismertetése.

2.11. Alkalmazott színpadtechnikai ismeretek

- A színpad területi felépítése, az előszínpad, a zenekari árok és lefedhetősége. Az előszínpad meghosszabbítása nézőtér első soráig.

- Színpadi kifejezések, színpad-nézőtér arányok a színpad belső tereinek jellemzői és egymáshoz viszonyított méreteik. A proszcénium nyílás, a színpad belső magasság, mélység és szélesség viszonyított méretei.

- Függönyzóna, színpadnyílás, függönykamra, mint a főjátéktér legfontosabb része.

- A portálzóna, világítási tornyok, hidak nézőtéri világítási hidak, oldalvilágítások, fejgépek és szabályzó helyiség kialakításának ismerete.

- A főszínpad játszási terének lehatárolása, oldaltakaró lábak, szuffita takarások, hátsó takaró függönyök és horizontok.

- A színpadpadló lerakásának technológiája. A jó színpadpadló jellemző tulajdonságai.

- Színpadi alsógépezet, süllyedők, színpadszinti gépezetek, forgótárcsák, forgószínpadok, gyűrűs és excentrikus forgók, valamint színpadi kocsik ismerete.

- Színpadi felsőgépezet, díszlettartók, gépi mozgatású tartók, ponthúzók, munkakarzatok, munkahidak és azok elhelyezkedési rendje.

- Mellékszínpadok gépezete, méretei, magassága, színpadi takarások, függönyök, függönypályák és azok szerepe a színpadi munkában.

- Színpadi főfüggöny, vagy előfüggöny működtetési formái, bayreuthi, görög, német, francia, olasz és breuchti függönymozgatások.

- A színpad állandó felszerelési tárgyai, a függönyök, szőnyegek, emelvények, lépcsők, hidak, ferde színpadok, takarófalak, próbadíszletek, mennyezetek színpadi szerszámok, kézi szállítóeszközök, kitámasztók, színfalfúrók és kötözőelemek ismerete.

- Színpadi hatásberendezések, gőz, láng, dörgés, villámlás, hóesés, eső, tengerhullámzás, szél és szélhang, tüll, valamint plexi effekt megvalósítása a színpadokon.

- Színház és a színház jellegű intézmények létesítésének, működésének kérdései. A műhelyek, raktárak elhelyezésének és a bonyolult színházi üzem rendszerének ismerete.

2.12. Világítás- és fényszabályzástechnika

- A színházban használt fényvetők profil gépek, Plán-konvex, a Fresner-lencsés fényvetők horizont lámpák, fejgépek, rivalda világítás, fémhalogénizzós vetítők, szuffita világítás, stroboszkóp, svoboda és UV-lámpák kezelése, karbantartása és felerősítése, a biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően.

- A transzformátoros, transzduktoros, és tirisztoros fényszabályzók ismerete, manuális és automatikus működtetése.

- A színházak elektromos főelosztó és akkumulátor rendszere. A 400 V-os főelosztó telepítési előírásai.

- A kapcsolómodul és a fényszabályozó berendezések tartozékai, telepítése, elhelyezése és kapcsolata az ügyelővel, a világítási hidakkal, tornyokkal és karzatokkal.

- Jódhalogén fényvetők használatának biztonsági előírásai, lézer és antilézer alkalmazásának feltételei a színpadokon.

- A tirisztoros helyiség telepítésének előírásai, a biztonságos csatlakozóhelyek kialakítása, az elektromos vezetékrendszerek kiépítési előírásai a színházban, a vezérlőkábel szerepe a szabályzásban.

- A zenekari és kottavilágítás kialakításának előírásai, a diavetítés megvalósítása, a tirisztoros vezérlőegységek blokksémája.

- A szabályozható és a nem szabályozható fénycsővilágítások alkalmazása a színházakban.

2.13. Művészi fénytan

- A színpadvilágítás fejlődése a természetes világítástól a fémhalogén izzókig (történeti áttekintés). A fényvetők elhelyezése a portálzónában, a nézőtéren és a színpadtérben.

- Világítási trükkök (pl. tüll-effekt), a természeti jelenségek világítással történő megvalósítása hangeffektek segítségével.

- Színek összhangja és a különleges megvilágítások, a fény- és árnyékhatások.

- Geometriai fénytan. A fényvisszaverődés, síktükrök, gömbtükrök, a fény törése és a fénytani lencsék ismerete.

- Fizikai fénytan. A fény. Színszóródás, színképek, optikai színkép, fotonelmélet és a fény kettős elmélete, valamint a fény iránya. A realista színpadkép világítása.

- Transzparens és "üres" színpad világítása, a különböző anyagok textíliák függönyök stb. tulajdonságainak változása megvilágítás esetén.

- Díszlet- és játéktér együttes világítása, a díszletterv és világítás összefüggései.

- Díszletvetítési megoldások, a vetítőgépek elhelyezése, álló- és mozgóvetítések, valamint diapozitivek.

- Különböző optikák, színváltók használata, színpadi trükkök, egyéb világítási segédeszközök és használatuk.

- Világítási próba előkészítése, lebonyolítása, szcenárium készítés és világításbeállítás előadás esetén.

- A világítástechnikus (fővilágosító), valamint a tervező és rendező közötti kapcsolat.

- Színek összhangja, különleges megvilágítások, gégen és élvilágítás, fényfüggöny. Különleges vetítések, felhő, víz, eső, tűz, hó, csillagos égbolt, villám és tengerhullámzás gyakorlati megvalósítása, ezek fényigénye.

2.14. Általános hangtechnikai elmélet

- A hallószerv, a hallható hangok tartománya, a hangsugárzást javító szerkezetek, a hanginger és a digitális hangrögzítés elve, valamint a hangérzet, beszédérthetőség és ezek összefüggései.

- Elektronikus zajcsökkentő módszerek. Lineáris torzítók és a hangérzet egyéb jellegzetességei.

- A színházi hangosítás és akusztika elmélete történelmi fejlődése, valamint a szabadterek és szabadtéri színpadok hangosítás formái.

- Geometriai, statisztikai és hullámelméleti teremhangtan, a hangmagasság és a hangerő érzete és a decibel meghatározása.

- Utánzengés szabályozás, analógiák, szintemelés mesterséges hanggal és az átalakítók elvi működése.

- Elektronikus hangkeltő eszközök, mikrofonok, hangszórók, erősítők, mágneses hangrögzítés és egyéb hangtechnikai eszközök működése, elméleti és gyakorlati alkalmazása.

- Hangszabályozó keverőpult szerepe, működtetésének elméleti és gyakorlati ismerete, a hangpáholy és szcenárium.

- Hangfelvétel és lejátszás elméleti szabályai, a különféle hangeffektek előállítása, hangkésleltetés, hangúsztatás és zengetés.

- Mechanikai és mágneses hangrögzítés, a teremhangok csökkentésének módszerei és a beszédérthetőséget befolyásoló tényezők.

- A Haas-effektus és a kedvezőnek ítélt utózengési időt befolyásoló tényezők.

- A szintemelés, montírozás, összevágás és hangbejátszás elméleti szabályai. A hatáshang berendezések, visszaverődések és visszhangok.

- A színházi üzem elektroakusztikai rendszerei és a Helmholcz rezonátor.

- Terem- és zenekari hangosítás elmélete, a színpad és nézőtér akusztikája, a hangosítás alapvető szabályai.

- A próbák, előadások, rendezvények ellátása és hangi megoldása, színképek, valamint a hangszigetelés módozatai, a szálas, porózus anyagok hatása az utánzengésre.

2.15. Gyakorlati színházi és zenekari hangosítás

- Színházi hangberendezések fajtáinak ismerete és működési sajátosságaik. A tiszta szinuszos rezgések jellemző adatai, megjelenési formájuk és a gyakorlati hasznuk.

- A szinuszos rezgések megjelenési formája a levegőben, terjedési sebesség, a hallás határai és mérésük módja. A tiszta periodikus rezgés előállítása és szerepe a hangosításban.

- A decibel, mint a hangosság jellemzője, a dinamikus és a jel-zaj viszony meghatározása. Referenciaszintek, a vonal és mikrofonszintű impedanciaviszony. A dBm definíció ismerete.

- Az elektroakusztikai hanglánc tagjai, jellemző feszültség és impedanciaszintjei, összekapcsolásuk módja.

- Mikrofonok, mikrofontartozékok, erősítők és hangsugárzók fajtái, jellemzésük, valamint használatuk a gyakorlatban.

- Hangfrekvenciás csatlakozófajták jellemzése és felhasználási módjuk. A természethű hangátvitel alapproblémái, a hangzás módosításának, javításának gyakorlati lehetőségei.

- A lemezjátszók fajtái és tulajdonságai mechanikus és elektromos működési mód szerint. Lemezjátszók használata, kezelésük és karbantartásuk.

- A mágneses hangrögzítés elve, orsós és kazettás magnetofonok jellemzői, kezelésük és karbantartásuk. Mikrofonok, hangszórók elhelyezése és a jó akusztikai viszony feltételeinek megteremtése.

- Zenés darabok hangosításával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. A playback fogalma és gyakorlati alkalmazása, megvalósítása.

- Színházi hangtár eszközei. A hangtechnikai eszközök javítási és karbantartási feladatai.

- A szimmetrikus és aszimmetrikus felületek közötti különbség és egymáshoz való csatlakoztatásuk módja.

- Hatáshang, térhangosítás, műsorhang, ügyelői hangoshívó berendezések kezelése, működtetése és karbantartásuk.

- Az AD-DA digitális-analóg konverzió megvalósulásának ismerete, a digitális csatlakozó felületek, szinkronizálás.

- A vezeték nélküli mikrofonrendszerek ismerete, a vevőantennák telepítésének szempontjai. Mikroportok elhelyezése személyeken, működtetésük kezelésük és javításuk.

- Hangvezérlés működtetése, különleges hangkeverési megoldások, mobil hangrendszerek telepítése és működtetése, stúdiófelvételek készítése, lejátszása és a hangkeverés szabályai.

- A hangrendszerek, berendezések csatlakoztatási formái, a gyakran előforduló hibák kikeresése, javítási módszerek és karbantartási megoldások.

- Előadás, próba és rendezvények hangosításának főbb szempontjai.

- Zenekari koncert hangtechnikai láncának elemei, hangtechnikai rendszereinek ismerete, szerelése és működtetése, valamint karbantartása.

- Di-box mikrofonok beépített és mobil hangkeverők, mixer input modulrendszerének ismerete.

- Zenekari effektberendezések szerelése, működtetése és karbantartása. A hangváltók feladata, típusai és működésük.

- A hangsugárzó rendszerek elemei, jellemzése és sugárzási tulajdonságaik. Mobil hagrendszerek, eszközök csatlakoztatása, szerelése, elhelyezése és működtetése.

- Zenekari hangosítás telepítésének szabályai megvalósítása, szabadtéren és zárt térben, és az ehhez tartozó telepítési vázlatok elkészítése.

- Zenekari hangszerek kihangosítása, erősítése, valamint a hang- és fényeffektek kapcsolata. Különleges hangosítási megoldások.

- A zenekari hangosítást irányító személy vagy személyek szakképesítése, a szakmai szint meghatározásával.

- A hangtechnikai munkát segítő monitorrendszer ismerete, használata és működtetése.

- Stúdiófelvételek készítésének feltételei, a felvételek lejátszása és a stúdióhelyiséggel szemben támasztott akusztikai követelmények.

- A nagyobb hangosítási rendszerek jellemzői, tervezésének, kiválasztásának szempontjai, adott és változó helyszínek esetében.

- A zenekari hangosítással kapcsolatos legfontosabb biztonságtechnikai tűz- és munkavédelmi ismeretek.

2.16. Színházak üzemtana

- Magyarországi színházak szervezeti felépítettsége, működési területe, az első színjátszó társulat megalakításától 1792-től az első Magyar Nemzeti Színház felépítéséig, 1837-ig.

- A hivatásos magyar színjátszás kialakulásának társadalmi és politikai háttere a XIX. század közepén a német színjátszással szemben.

- A Magyar Nemzeti Színház létrejöttének politikai és kulturális jelentősége.

- A magyarországi színházi rendszer a XX. század elejétől az államosításig.

- Az államosítás után kialakult színházi szervezet, a színház új szervezeti felépítése, a klasszikus vezetési séma, és a rendszerváltás új irányai.

- A művészi, műszaki és gazdasági együttműködés megvalósulása, az önkormányzatok és a színház viszonya, a színház viszonylagos önállósága.

- A színház üzemé válásának körülményei.

- A színház mint vállalkozás, előnyei és hátrányai.

- A színház költségvetésének és támogatottságának új formái, és a társművészetekkel való kapcsolatai.

- A színházirányítás fő szabályai, működési és ügyrendi kérdések, a művészi szabadság helyes és helytelen értelmezése.

- Műszaki vezetés hatásköre, jogállása, szerepe a színház szervezeti életében és felelőssége.

- A kollektív szerződés jelentősége és tartalma, a szervezeti és működési szabályzat.

- A károkozás, a kár megtérítése, kárfelelősség rendszere.

2.17. Színházi munkavédelem

- Általános munkavédelmi rendeletek és szabályok, a munkavédelem fogalmának meghatározása.

- A munkavédelmi szabályzat, annak tartalma és érvényességi köre.

- Az elsősegélynyújtás szabályai, sérülés, rosszullét vagy áramütés esetén.

- Színházakban lévő munkavédelmi bejárások, oktatások rendje és az ellenőrzések szabályai.

- Munkahelyi baleset, kvázi baleset és az azokkal kapcsolatos intézkedések, kártérítési igény.

- Színpadi gépek, létrák, emelőszerkezetek biztonsági szabályai.

- Színpadi díszletek gyártásával, színpadra állításával, szerelésével és bontásával kapcsolatos munkavédelmi előírások. Technológiai utasítás.

- Munkavédelmi védőfelszerelések és -eszközök a színpadokon, és a színpadpadlóval kapcsolatos biztonságtechnikai elvárások.

- A műszaki vezetők főbb munkavédelmi feladatai, jogai és kötelességei.

- Elektromos szerelésekkel, vizsgálatokkal és karbantartásokkal kapcsolatos munkavégzési előírások.

- Áramütéses baleseteknél az elsősegélynyújtás szabályai.

- A zajértékekre vonatkozó MSZ előírások ismerete (pl. szabadtéri színpadokon megengedett decibel érték).

- Színházi elektromos szereléssel, érintésvédelemmel, villamos hálózati kérdésekkel, villámvédelemmel foglalkozó szabványok ismerete (MSZ 1600/13; MSZ 172 és MSZ 1585).

- Villamos vezetékek, kábelek használatával, az időszakos műszeres mérésekkel kapcsolatos ismeretek.

- Alkalmassági, illetve az időszakos orvosi vizsgálatok rendje.

- Alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatos vizsgálat rendje és adott helyzetben a szükséges intézkedések szabályai.

- A színpadi munkára vonatkozó általános munkavégzési előírások, anyagmozgatás, szállítás és a szerszámok használatának biztonsági előírásai.

- Egészségügyi munkavédelmi és biztonságtechnikai követelmények a próbák, előadások és rendezvények lebonyolításánál.

- Az elektromos áram élettani hatásai, mentőládák, elektromos szerelésekre vonatkozó munkavédelmi rendelkezések.

2.18. Tűzvédelmi ismeretek

- Tűzvédelem célja, szerepe és alapkövetelményei, különös tekintettel a színpadi munkavégzésre.

- Színpadi építés, bontás, próba és előadás tűzvédelmi előírásai.

- Színházak tűzvédelmi szervezete, tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szemlék, valamint ellenőrzések rendje.

- Tűzvédelmi utasítás, annak tartalma és mellékletei.

- Tűzriadóterv tartalmának ismertetése.

- A helyiségek és épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása. Színpadok tűzvédelme, tűzivízhálózat, záporberendezés és függönylocsolók.

- Oltókészülékek, tűzjelzők és füstelvezetők tűzvédelmi előírásai.

- Biztonsági világítás, irányfény és lépcsővilágítás tűzvédelmi szabályai.

- Nézőtéri székek elhelyezésének, a közlekedési útvonalaknak, kijáratoknak tűzvédelmi rendje.

- Vészkijáratok, ajtók nyitási iránya, színpadi ajtók, színpad körüli folyosók mérete és tűzszakasz határok kialakításának tűzvédelmi előírásai.

- A vasfüggöny működtetése és szerepe a tűzvédelemben.

- A nézőtér kiürítésének számítás útján történő meghatározása, az idevonatkozó tűzvédelmi szabvány szerint.

- A raktározás rendjének tűzvédelmi szabályai, a közlekedési utak kijelölésének rendje a színpadon és a raktározási területeken.

- Dohányzás rendjének, nyílt láng használatának és a pirotechnikai cselekmények bonyolításának tűzvédelmi előírásai.

- A lángmentesítés szabályai, a színpad tűzterhelésének számítása és a tűzmegelőzés színházi előírásai.

2.19. Munkajogi és gazdasági ismeretek

- A vállalkozások története Magyarországon.

- A vállalkozás fogalma, formái.

- A vállalkozó személyisége, a vállalkozó és a menedzser.

- Az üzleti terv.

- A Cash-flow-terv készítése.

- Év végi beszámoló készítésének szempontjai.

- Költségvetés készítésének főbb irányelvei.

- Nyereség-, veszteségszámítás.

- Fedezeti pont számítás.

- Adók és járulékok.

- Könyvvezetési alapismeretek.

- A vállalkozások marketingterve.

- A vállalkozások élete.

2.20. Aktuális színházi gazdaságtan

- A mai magyar színházak költségvetési támogatási rendszere.

- A színházi költségvetés jellemző tételei.

- A színpadi produkciók költségtípusai a tervezéstől a bemutatóig.

- Színházi rezsiköltségek típusai és azok tervezésének módszerei.

- A színház bevételeinek legfontosabb forrásai, a marketingterv jellemző fejezetei és a színházi szponzorálás legfontosabb típusai.

- Az ellenjegyzés fogalmának meghatározása, a kötelezettségvállalás feltétele.

- A költségvetési szerv vagyon elidegenítésének és átengedésének módozatai.

- A költségvetési szerv biztosítás kötésének feltételei.

- A pénzügyi és költségvetési rend változásainak ismertetése a színházi gazdálkodásban.

- A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény leglényegesebb rendelkezései.

- Meghatározott műszaki feladatra kötendő szerződés tartama.

- A színpadi műszaki táraknál alkalmazott érdekeltségi rendszerek előnyei és hátrányai.

- Az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos ismeretek.

- A színház személyi kiadás előirányzatának összetétele, béralap összetétele és a színház bérjellegű kiadásának tételei. A bérgazdálkodás fajtái.

- A színpadi műszaki táraknál alkalmazott érdekeltségi rendszerek előnyei és hátrányai.

- Az éves bérmegtakarítás év közbeni felhasználhatóságának feltételei, a pénzmaradvány keletkezése és felhasználásának szabályai.

- Költségvetési szerv tulajdonának védelme, a leltározás rendjére és lebonyolítására vonatkozó szabályok.

2.21. Színházzal kapcsolatos kommunikációs és vezetési ismeretek

- Viselkedés és kommunikáció.

- A kommunikáció szintjei.

- A testmozgások kommunikatív jelentősége.

- A térközszabályozó viselkedés.

- Kommunikáció a testtartás révén.

- A viselkedés ritualizáltsága.

- Interperszonális észlelés.

- A szervezeti kommunikáció.

- A meggyőzés technikái, a rábeszélés stratégiái.

- A személyiség integritása megőrzésének stratégiái.

- A vezetés elméletének kialakulása, irányzatai.

- A vezetéselmélet magyarországi fejlődése.

- A szervezet és környezete.

- A szervezet fogalma, külső és belső környezete.

- Alapvető szervezeti formák, szervezeti folyamatok.

- Ember és szervezet viszonya.

- A szervezetek vezetése.

- A vezetés fogalma, vezetői funkciók.

- Vezetői szerepek, vezetési stílus.

- A nagy rendezvények szervezése.

- Költségelemzés a kulturális szférában.

- A színpad íratlan esztétikai szabályai.

- Színházi vezetéselmélet a kialakult szervezeti szabályzatok alapján.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Színpadtechnikus (OKJ szám: 88 4 3729 11 9 0 09) vagy világítástechnikus (OKJ szám: 88 4 3729 11 9 0 10) szakképesítés.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- az alkalmazott elektrotechnikai és fényszabályozási és művészi fénytani ismeretek tantárgy összevont ismeretei

- színháztechnikai, szilárdságtani, szcenikai és mechanikai összevont ismeretek

Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll.

2.2.1. Vizsgamunka elkészítése

A jelölt önállóan megtervezi egy színház színpad és nézőtér kialakítását az előírásoknak megfelelő formában, a színpadtechnikai, világítástechnikai és hangtechnikai berendezések beépítésével.

A vizsgamunka tartalmi követelményei:

- alaprajz,

- metszet,

- gépészeti, elektromos és hangtechnikai jelölések,

- komplett színpadgépészeti, világítástechnikai, és hangtechnikai rendszerek,

- minimum 10 oldalas műszaki leírás a tervben lefektetettek ismertetésével.

2.2.2. A jelölt a vizsgamunkát a vizsgabizottság előtt megvédi, és válaszol a vizsgabizottság által a vizsgamunkával kapcsolatban feltett kérdéseire.

A vizsgabizottság a színháztervet, a műszaki leírást és a vizsgamunka megvédését érdemjeggyel értékeli. A gyakorlati vizsga osztályzatát a három érdemjegy átlaga adja.

A gyakorlati vizsga időtartama: 40 perc.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak.

A szóbeli vizsga tételeit a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- színpadtechnika,

- mechanika és szilárdságtan,

- alapvető és alkalmazott elektrotechnika,

- művészettörténet és szcenika,

- gépkezelési és kötözési ismeretek,

- színházak gazdaság- és üzemtana,

- színházi anyagismeret és a díszletkészítés technológiája,

- fényszabályozási és művészi fénytani ismeretek,

- hangtechnikai elmélet,

- színházi és zenekari hangosítás,

- munka- és tűzvédelem,

Felkészülési idő: 15 perc.

A vizsga időtartama tantárgyanként átlagosan 20 perc.

3. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga tantárgyai alól felmentés nem adható.

Ha a jelölt előzetesen színpadtechnikus szakképesítéssel rendelkezett, felmentést kap az "Alapvető mechanikai ismeretek" tantárgy, ha előzetesen világítástechnikus szakképesítéssel rendelkezett, felmentést kap az "Általános és alkalmazott elektrotechnikai ismeretek" tantárgy óralátogatásai alól.