170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 55. §-ának (2) bekezdésében és a 134. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályok, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírások tárgyában a következőket rendeli el:

I. Rész

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Mpt. 2. §-ában megjelölt pénztárakra, szervezetekre, szervekre és természetes személyekre terjed ki.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) jelenérték: valamely jövőben esedékes kifizetés(sorozat) meghatározott feltételek melletti teljesíthetőségének a számítás időpontjára vonatkozó értéke,

b) megállapítás: az az eljárás, amelynek során az Mpt. alapján pénztári szolgáltatásra jogosulttá váló tag vagy kedvezményezett javára fizetendő szolgáltatás mértékét és esedékességét a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg nagysága, a választott szolgáltatás sajátosságai, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint meghatározzák,

c) indexált járadék: olyan járadék, amelynek egymást követő tagjai előre meghatározott mérték és ütemezés, vagy előre meghatározott eljárás szerint változnak,

d) bruttó járadék: a megállapítás és a folyósítás költségeinek figyelembevételével meghatározott járadék,

e) halandósági tábla: valamely populáció halálozási okból történő kiválási adatait tartalmazó táblázat,

f) technikai kamatláb: az a kamatláb, amit az aktuárius a szolgáltatás nagyságának vagy egy szolgáltatás jelenértékének meghatározása során alkalmaz,

g) indexálási ráta: az a ráta, amelynek alapján az indexált járadék egymást követő tagjai változnak,

h) óvatos becslés: a szolgáltatás vagy a szolgáltatás jelenértéke nagyságának megállapításához alkalmazott paramétereknek elsősorban a jogosan elvárható szolgáltatás biztonságos teljesíthetőségét szem előtt tartó megválasztása.

II. Rész

A pénztárak szolgáltatási szabályzata

3. § (1) A pénztár szolgáltatási szabályzatában meg kell határozni az Mpt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott járadékok közül a pénztár által folyósítani vagy vásárolni kívánt típusokat, azok paramétereit.[1]

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell

a) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag öregségi nyugdíjára vonatkozó, az Mpt. 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott korhatár előtt köteles a tagot tájékoztatni a pénztárban választható szolgáltatásoknak a tag részére várható összegéről,

b) azt a legkorábbi időpontot, amikor a tag a pénztár szolgáltatása igénybevételének várható, a jogszabályok előírásaival összhangban álló időpontja előtt írásos tájékoztatást kérhet a választható szolgáltatások részére várható összegéről,

c) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag b) pontban meghatározott írásos megkeresésének kézhezvételét követően köteles a kért tájékoztatást írásban megadni.

(3) Az Mpt. 32. § (3) bekezdésében meghatározott pénztár (a továbbiakban: járadékszolgáltató pénztár) esetében a pénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza az egyes szolgáltatások megállapításához szükséges adatok és eljárások leírását, ideértve

a) a pénztár által szolgáltatandó járadékok nagyságának és jelenértékének meghatározására szolgáló eljárásokat, képleteket,

b) az alkalmazandó halandósági tábla meghatározását,

c) az alkalmazandó technikai kamatláb nagysága meghatározását,

d) a képletekben használt költségtényezők nagysága meghatározásának módszerét.

(4) Az egyéni számla nagysága alapján megállapított szolgáltatás nagyságának meghatározásakor költségtényezőként

a) a szolgáltatás megkezdéséhez kapcsolódó egyszeri eljárás,

b) a szolgáltatási tartalékok befektetésének,

c) a járadék folyósításának

költségét lehet figyelembe venni és a szolgáltatási számlával szemben elszámolni.

(5) A járadékszolgáltató pénztárban alkalmazott technikai kamatláb a tárgyévre meghatározott társadalombiztosítási nyugdíj indexálásából adódó kamatlábnál legfeljebb 1,5%-kal lehet nagyobb.

(6) Járadékszolgáltató pénztár szolgáltatási szabályzatában rendelkezni kell arról, hogy az aktuáriusi értékelésben meghatározott többletből miképpen kerül sor a szolgáltatások növelésére.

(7) Járadékszolgáltató pénztár esetében a szolgáltatás megkezdése előtt legalább egy évvel meg kell határozni a (3) bekezdésben felsoroltak pontos értékét.

A szolgáltatás megállapításának biztosításmatematikai szabályai

4. § (1) A szolgáltatás megállapítása során a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját.

(2) A szolgáltatás megállapítása előtt a tag egyéni számláján jóvá kell írni a fedezeti tartalék portfoliója értékelési különbözeti tartalékának a tag egyéni számlájára eső hányadát.

(3)[2]

(4) A szolgáltatás megállapítása előtt az egyéni számla 0,3%-ának megfelelő összeget a pénztár demográfiai tartalékába kell átvezetni.

(5) A szolgáltatás nagyságát a tag egyéni számlája egyenlegének, mint a jövőbeli szolgáltatások bruttó jelenértékének alapján kell megállapítani. A szolgáltatás értékének megállapítása egyebekben a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint történik.

(6)[3]

(7) A szolgáltatást úgy kell megállapítani, hogy a pénztár által folyósított járadék legalább a társadalombiztosítási nyugdíjjal azonos mértékben kerüljön indexálásra.

5. § A pénztár szolgáltatási szabályzatának rendelkeznie kell arról, hogy amennyiben a szolgáltatás megkezdése esedékességének időpontjára a szolgáltatás nem állapítható meg, akkor a pénztár a tag részére mekkora nagyságú előzetes járadék folyósítását kezdi meg, valamint azt, hogy miképpen és milyen határidőn belül rendezik a szolgáltatás megállapítása után a megállapított és az előzetes járadékból adódó különbözetet.

6. § (1) A járadékszolgáltató pénztárnak az Mpt. 32. § (1) bekezdésében meghatározott halandósági tábláját, valamint a 16. § (2) bekezdésében használandó halandósági tábláit a pénztár aktuáriusának a szolgáltatásban részesülő pénztári tagság demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azokból elkészítenie.

(2) A járadékszolgáltató pénztár halandósági tábláinak a megváltoztatására a pénztár a tagság demográfiai viszonyainak, a pénztár tényleges és várható szolgáltatási kötelezettségeinek megváltozása és más pénztárak tapasztalatai alapján az aktuáriusi értékelésben tehet javaslatot.

7. §[4] Járadékszolgáltató pénztár az aktuáriusi értékelésben a szolgáltatásokban részesülő pénztári tagság halandósága alapján javaslatot tehet a 4. § (4) bekezdésében meghatározott és ezzel összhangban a 10. § (3) és (4) bekezdésében alkalmazott mérték megváltoztatására. A szabályozás megváltoztatásához a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása szükséges.

Szolgáltatás vásárlása biztosítótól

8. § (1) Pénztár kizárólag az Mpt. 33. §-ban leírtaknak megfelelő, a biztosító által kizárólag pénztári tagság részére kidolgozott és forgalmazott terméket vásárolhat.

(2) A pénztár és a biztosító között létrejött szerződésben rendelkezni kell a biztosító adatszolgáltatásáról, ami a pénztár tagjairól történő nyilvántartás elkészítéséhez szükséges.

(3) Az egyéni számla egyenlegének a 4. § (2) bekezdésében meghatározott módosításait a pénztárnak a szolgáltatás biztosítótól történő vásárlása esetén is el kell végeznie.[5]

(4) A biztosítótól vásárolt járadékra vonatkozóan a pénztárban semmilyen tartalékot nem lehet képezni.

III. Rész

Egyes pénztári tartalékok képzésének és felhasználásának szabályai

9. §[6]

10. § (1) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján szereplő tagok tényleges halandósága nagyobb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékát az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számláról fel kell tölteni.

(2) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján a tényleges halandóság kisebb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékából az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számlát fel kell tölteni.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítások eredményeképpen a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a, akkor a pénztár a demográfiai tartalékból a szolgáltatási számlákra mindaddig átcsoportosíthat, amíg a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a. A visszatöltés a szolgáltatási számlák nagyságának arányában azokra a számlákra történik, amelyekről a demográfiai tartalék az (1) bekezdés szerint feltöltésre került.

(4) Ha a szolgáltatási számlák feltöltésének eredményeképpen a demográfiai tartalék a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a alatt van, akkor a demográfiai tartalékot a saját tevékenységi tartalékból kell feltölteni erre a szintre, vagy a saját tevékenységi tartalék nagyságából adódó szintre, ha ez utóbbi a kisebb.

11. §[7]

12. § A pénztár a szolgáltatások növekedésére tekintettel az aktuáriusi értékelésben javaslatot tehet a saját tevékenységi tartaléknak az Mpt. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértékének a növelésére. A javaslat megvalósulásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges.

IV. Rész

A pénztár pénzügyi terve

13. § (1) A pénzügyi terv kiindulási adatait a terv készítését megelőző évre vonatkozó beszámoló, a terv készítése évének tapasztalatai, negyedéves jelentései és a megelőző évek aktuáriusi értékelései alapján kell megállapítani.

(2) Az éves pénzügyi tervet a tervet elfogadó közgyűlést követő év végéig terjedő időszakra kell elkészíteni.

(3)[8] A pénzügyi tervnek - összhangban a pénztár SzMSz-ében foglaltakkal - tartalmaznia kell, hogy egy adott időszakban a tagdíjbefizetések legalább mekkora hányada kerül a tagok egyéni számláira, illetve mekkora hányad kerül egyéb, a jogszabályok előírásaival összhangban álló felhasználásra.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéktől csak a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében lehet eltérni. A tagdíjbefizetésből az eltérés következtében nem kerülhet az egyéni számlára a tagdíjbefizetés kisebb hányada, mint a (3) bekezdésben meghatározott mértékből adódó hányadok különbsége.

(5)[9] A hosszú távú pénzügyi terv első éve megegyezik az éves tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évvel, további időszaka az azt követő négy naptári év.

(6) A pénzügyi tervben foglalt számítások és az alkalmazott feltételezések megalapozottságát, a pénzügyi terv jogszabályoknak megfelelő tartalmát a pénztár aktuáriusa záradékkal igazolja.

(7) Ha a közgyűlés nem fogadja el az éves pénzügyi tervet a terv tárgyévét megelőző év december 31. napjáig, akkor a pénztárnak erről a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell. Ebben az esetben az éves pénzügyi terv elfogadásáig az érvényes hosszú távú pénzügyi terv vonatkozó adatait kell alkalmazni.

(8)[10]

Az aktuáriusi értékelés

14. § (1) Az aktuáriusi értékelésnek tartalmaznia kell

a) a jövőre vonatkozóan a pénztár kötelezettségeinek megállapítását és összehasonlítását a pénztár e célra rendelkezésére álló eszközeivel, a pénztári szolgáltatások teljesítésének, illetve a pénztár működőképességének biztosítása céljából,

b) a múltra vonatkozóan a tervezett és tényleges eredmények összehasonlítását, az eltérések elemzését,

c) az aktuárius a) és b) pontokban meghatározott elemzésein alapuló megállapításait és a pénztár ezekből adódó javaslatait.

(2) Az aktuáriusi értékelés elkészítésekor a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját.

15. § (1) A pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelést egy naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészítenie.

(2) Az aktuáriusi értékelés melléklete a biztosításmatematikai statisztikai jelentés.

(3) A pénztárnak az aktuáriusi értékelést és a biztosításmatematikai statisztikai jelentést két példányban, az éves beszámolóval együtt kell a Pénztárfelügyeletnek eljuttatnia.

(4) Az aktuáriusi értékelés egyes részeinek ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé.

16. § (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusi értékelésében a pénztár aktuáriusának a jövőre vonatkozóan szolgáltatási számlánként, a számláról szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek adatai alapján meg kell határoznia a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét, és elemeznie kell a szolgáltatási számlák és a saját tevékenységi tartalék befektetéseinek megfelelőségét abból a szempontból, hogy a pénztár szolgáltatási számláinak és a saját tevékenységi tartaléknak a befektetéseit elégségesnek tartja-e a pénztár korábban vállalt szolgáltatásai teljesítéséhez.

(2) A szolgáltatások jelenértékének meghatározásakor a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek nemét, és az ennek megfelelő saját pénztári halandósági táblákat kell alkalmaznia.

(3)[11] Az (1) bekezdésben meghatározott összehasonlításból adódó többlet vagy hiány meghatározása előtt a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák között a 18. § (2) bekezdésében meghatározott átcsoportosítások eredményeit, beleértve ebbe a demográfiai tartalék 10. § (4) bekezdésében elrendelt feltöltését is, valamint a pénztárnak az Alappal szemben fennálló, az Mpt. 90. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségét.

(4)[12] Az (1) bekezdés összehasonlításának eredményei alapján a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának meg kell határoznia, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő naptári évben a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi tartalékai között milyen átcsoportosításokat, ezen tartalékok milyen feltöltését látja szükségesnek, beleértve a szolgáltatások esetleges növelését, illetve az Alapnak az Mpt. 89. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti esetleges igénybevételét is. Az elemzés során az aktuáriusnak ki kell térnie az indexálás kezelésének, az indexálásra vonatkozó korábbi feltételezéseinek teljesülésére is.

(5) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelésben számításokat kell végeznie arra vonatkozóan, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő öt naptári évben a Garanciaalapnak az Mpt. 89. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti igénybevételét milyen mértékben látja szükségesnek, illetve valószínűnek.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott előrejelzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek.

17. §[13]

18. § (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának értékelésében elemeznie kell a szolgáltatási számlák tervezett és tényleges alakulásának a különbségét. Szolgáltatási típusonként meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztártagi halandóság nem várt alakulása következményének, mekkora része tekinthető a szolgáltatási számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a szolgáltatási költségek tervezett és tényleges nagysága különbsége következményének.

(2) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményei alapján kell javaslatot tennie a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák közötti, a 10. § (1) és (2) bekezdésekben elrendelt átcsoportosításra.

(3) Az aktuáriusi értékelésben a pénztár aktuáriusának elemeznie kell az egyéni számláknak a pénztár pénzügyi terve alapján tervezhető és tényleges alakulásának a különbségét. Meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztár taglétszámának a várttól eltérő alakulásával, mekkora része tekinthető az egyéni számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a működési költségek tervezett és tényleges nagysága közötti különbség következményének.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott elemzés eredményeit figyelembe kell venni a pénztár pénzügyi terveinek kialakításakor, illetve az aktuáriusnak a pénzügyi tervek záradékolásánál.

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott elemzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek.

19. § (1) Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia

a) a pénztárnak a használt halandósági táblák megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Az értékelésnek tartalmaznia kell a javaslathoz kapcsolódó statisztikai vagy egyéb próbákról történő beszámolót, a jövőben használni javasolt halandósági táblákat és meghatározásuk módszerét,

b) a pénztárnak a 4. § (4) bekezdésében meghatározott mérték megváltoztatására irányuló javaslatát,

c) a pénztárnak a szolgáltatások változó volumene miatt a saját tevékenységi tartalékba vagy az abból történő átcsoportosításra vonatkozó javaslatát.

(2) Járadékszolgáltató vagy járadékszolgáltatást tervező pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 3. § (3) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő tényezők értékének meghatározására, illetve megváltoztatására irányuló javaslatát, utóbbiaknál figyelembe véve a 18. § (1) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is.

(3) Az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 11. § (1) bekezdésében elrendelt szabályozás és a saját tevékenységi tartalék mértékének a 12. § alapján történő megváltoztatására vonatkozó javaslatát, előbbinél figyelembe véve a 18. § (3) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is.

(4)[14] Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuárusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a pénztár által szolgáltatott járadékok indexáláson felüli növelésére vonatkozó javaslatát, amely annak a 16. §-ban meghatározott többletnek alapján történhet, amennyivel a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi tartalékai meghaladják a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét. A növelés meghatározásánál figyelembe kell venni és a javaslatnak tartalmaznia kell a szolgáltatási és saját tevékenységi, valamint a demográfiai tartalékok között a megnövelt szolgáltatások miatt esetleg szükségessé váló átcsoportosításokat.

(5) A pénztárnak meg kell tennie a (4) bekezdésben megfogalmazott javaslatot, ha az aktuáriusi értékelésben a többlet nagysága meghaladja a többlet alapjául szolgáló szolgáltatási számlák összegének 5%-át.

20. § Ha az aktuárius az aktuáriusi értékelésben arra a következtetésre jut, hogy a pénztár szolgáltatásainak biztosításához az Alap pénzeszközeinek az Mpt. 89. § (1) bekezdés a) és c) pontjának bármelyikében meghatározott igénybevételére kerülhet sor, akkor haladéktalanul köteles ezt a Pénztárfelügyeletnek külön, írásban jelenteni. Ugyancsak köteles a pénztár aktuáriusa a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul írásban jelenteni, ha olyan tényről szerez tudomást, ami alapján a pénztár biztonságos működését veszélyeztetve látja.

A biztosításmatematikai statisztikai jelentés

21. § (1) A biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente, az előző naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni. A jelentést az aktuáriusi értékelés mellékleteként kell benyújtani. A biztosításmatematikai statisztikai jelentésben foglalt számítások és adatok helyességét, a jelentés kitöltése jogszabályoknak megfelelő voltát a pénztár aktuáriusa aláírásával igazolja.

(2) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés a pénztári tagdíjfizetők és járadékszolgáltató pénztár esetén a szolgáltatást igénybe vevők számának és a számok változásokonkénti megoszlását mutatja be korévenként és nemenként.

(3) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé.

[15]

22. §[16]

[17]

23. §[18]

V. Rész

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[19]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök