18/1997. (IV. 22.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete a 93. sorszámot követően az e rendelet 1. számú mellékletével kiegészül.

2. § Az R.-nek a 91. sorszámú informatikus szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelmény helyébe az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott szakmai és vizsgakövetelmény lép.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 18/1997. (IV. 22.) MKM rendelethez

"Melléklet a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelethez

Jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 94. sorszáma alatt kiadott korrektor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8429 03

2. A szakképesítés megnevezése: korrektor

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület rövid leírása

A nyomtatott sajtó termékeinek előállításában fontos szerepet tölt be a korrektor, aki tevékenységével lényegesen befolyásolja a lap arculatát, színvonalát. Munkájának célja, hogy a szöveg nyelvi, helyesírási és tipográfiai szempontból hibátlan legyen.

A korrektor feladata a hagyományos nyomdai termelési folyamatban a megrendelőtől kapott kézirat és a nyomdai formakészítés során létrejött szöveg, illetve illusztráció-szöveg kombináció összevetése a kiadó vagy tervező által előkészített kézirattal és tipográfiai tervvel.

Munkahelye valamely szerkesztőség, illetve kiadó. Az újságkészítés csoportmunka: több ember összehangolt munkájának eredménye. Ezért szükséges, hogy a korrektor - miközben felelősséggel látja el saját feladatát - részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok munkájában. Szoros munkakapcsolatot tart fenn és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, tördelőkkel.

Munkája egyfelől szigorúan véve "szolgai": nevezetesen a kézirat tartalmának csonkítatlan átmentése, ugyanakkor önállóságot feltételez olyan esetekben, amikor a szerző, szövegbeíró vagy bárki más figyelmetlenségéből vagy az ismeretek hiányából lényegesen súlyosabb hiba kerül a szövegbe.

Feladata a nyomdai eljárásban keletkezett hibák kijelölése a helyesírási szabályok és a nyomdai eljárás sajátosságainak figyelembevételével.

Szükség esetén feladata a szöveg nyelvhelyességi hibáinak jelölése és/vagy javítása. Az elektronikus szerkesztőségi vagy kiadói formakészítő eljárásban a fentieken túl képesnek kell lennie a jelölt hibák kijavítására a technológiai folyamatban játszott helye és szerepe szerinti módon.

A korrektor kézirat-előkészítőként tevékenykedik, amikor a hagyományos gépírásos kéziratot ellátja a szabványos jelekkel, hogy az operátor hibátlanul és egyértelműen tudja szövegszerkesztőn elkészíteni a szöveges nyomóformát. Kézirat-előkészítői a munkája akkor is, amikor az egyéni szövegszerkesztőn megírt szöveget a nyomdaipari feldolgozásra alkalmassá teszi.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Alapvető sajtóismeretek

Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció és könyvkiadás területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.

- A kiadás területén dolgozó munkatársnak tisztában kell lennie a saját, valamint a lap, illetve a könyv, kiadvány elkészítésében részt vevő, más munkakörben dolgozók feladatkörével és funkciójával a kiadó vagy a szerkesztőség szervezetén belül. Ismernie kell a szerkesztőségek és a kiadó szervezeti, gazdasági kapcsolatának formáit és tartalmát. Ismerje a szerkesztőségi munka stílusát, ütemezését, szervezési elveit és gyakorlatát.

- Ismerje a tömegkommunikáció működésének alapelveit, legyen tisztában a médiapiac és a könyvterjesztés jellemzőivel.

- A széles körű és megbízható, hiteles információk megszerzéséhez rendelkeznie kell megfelelő kommunikációs és empatikus készségekkel, kreativitással és gyors helyzetfelismerő képességgel.

- Ismerje a hazai és nemzetközi könyv- és könyvtártörténet fejlődési állomásait - az európai sajtó kezdeteitől napjainkig.

- Nyomdai alapismeretekkel is kell rendelkeznie, valamint az elektronikus sajtó technikai lehetőségeit, korlátait is ismernie kell.

- A hatékony sajtómunkához hozzátartozik a nyilvános sajtódokumentációk, információs és sajtóadatbázisok működésének, saját dokumentációs, illetve adatbázis működési alapelveinek és használatának ismerete, továbbá az elektronikus kommunikációs eszközök használata, a személyi számítógép kezelésének, a szövegszerkesztés egy módjának ismerete.

- Legyen tisztában a sajtójog alapelveivel (pl. a hatályos sajtótörvény, a médiatörvény, személyiségi jogok, informatikai törvény, szerzői jogok, adatvédelmi előírások). Ismerje a közérdekű információk nyilvánosságával kapcsolatos meglévő és készülő törvényeket.

- A korrektornak mint munkavállalónak (esetleg vállalkozónak) tisztában kell lennie a munkajog és a polgári jog bizonyos részeivel is. Legyenek alapvető ismeretei a munkajogról és a szerzői jogról, a szerződésekre vonatkozó és az alapvető államigazgatási szabályokról.

- Ismerje a szakma hazai és nemzetközi érdekképviseleti szerveit, s legyen tisztában az ezek által elfogadott szakmai normatívákkal és etikai kódexekkel, valamint magatartási szabályokkal.

- Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten: ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a piac tényezőit és folyamatait, összefüggéseit.

- Rendelkezzen alapvető munkaszervezési és ügyviteli, gazdaságossági alapismeretekkel (költségek és tarifák, gazdasági elemzési szempontok stb.).

- A szakirodalom tanulmányozásához, tárgyalásokhoz szükséges egy idegen nyelv legalább alapfokú, illetve kívánatos több európai (nyugati és/vagy keleti) nyelv olvasási szintű ismerete.

2. A korrektori szakma elméleti és gyakorlati ismeretei

A korrektori szakma ötvözete a nyelvművelő, a nyomdász szöveges formakészítő (kézi-, illetve fényszedő) és a könyvtáros szakmáknak.

A korrektori munkához az alábbi csoportokba sorolható elméleti és módszertani ismeretek szükségesek:

- Ismernie kell a sajtóban alkalmazott újságírói, fotós és grafikai műfajok és egyéb közlemények természetét és azok alkalmazásának szakmai technikáját.

- Ismerje a lapok technikai előállításának munkafolyamatait.

- Rendelkezzen nyomdaipari alapismeretekkel a nyomdaipari technológiák, nyomási eljárások tekintetében.

- Ismerjen legalább egy szövegszerkesztő, illetve kiadványszerkesztő rendszert, amelyet munkája során aktívan alkalmaz.

- Ismerje és tudja alkalmazni a tipográfia, a laptervezés, a szedés és a tördelés alapfogalmait.

- Ismerje és tudja használni a szerkesztőségekben használatos technikai berendezéseket (telefax, számítógépek, nyomtatók stb.).

- Ahhoz, hogy a korrektor feladatát jól lássa el, ismernie kell a formakészítés, a kiadvány-előállítás technológiáját, a helyesírást és a magyar nyelvhelyesség kérdéseit, sőt olykor szerkesztői képességeket is fel kell mutatnia.

- Legyenek minél szélesebb körű, az általános műveltség körébe tartozó ismeretei, legalább középiskolás fokon, a munkájához kapcsolódó tudomány-, illetve művészeti ágban még magasabb szinten.

- Művelődéstörténeti és könyvtárismereti (informatikai) tudás szükséges az adatok ellenőrzéséhez és a ténybeli hibák kiszűréséhez.

- A hatékony korrektori munkához szükséges a rendszerezett információhoz való hozzáférés módjainak és hordozóinak felhasználói szintű ismerete (kézikönyvek, enciklopédiák, szak- és általános lexikonok, információs bázisok stb.).

- Ismerje a fontosabb európai nyelvek olvasási, kiejtési szabályait, a görög és a cirill ábécét.

- Ugyancsak elengedhetetlen a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása (mint a többi hagyományos nyomdában és/vagy számítógépes munkahelyen).

3. Gyakorlat

- Fontos, hogy az elméleti képzéshez minimum 4 hetes, lap- vagy könyvkiadónál eltöltendő szerkesztőségi gyakorlat kapcsolódjon. Ennek keretében a hallgatók valódi munkakörülmények között ismerkedjenek meg a szakmával, az adott kiadvány struktúrájából, jellegéből eredő feladatokkal. Gyakorolhatják a korrektori munkát papíron és számítógépen egyaránt.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakképzésben való részvétel feltétele

- középiskolai végzettség,

- jó helyesírási készség.

2. A vizsgára bocsátás feltételei

Szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott, irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása.

- A hallgatóknak a képzési folyamat tantárgyi szakaszainak eredményességét mérő, és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV. 3. pontban meghatározott témakörök mindegyikének teljes anyagát felölelő tantárgyi elméleti vizsgát kell tenniük, illetve dolgozatot kell elkészíteniük. A dolgozatok számát és a megírásához felhasználható segédeszközöket a képzést végző intézmény határozza meg. A tantárgyi elméleti vizsgák, illetve dolgozatok során elért teljesítményt - a szokásos módon - érdemjegyekkel kell értékelni, amelyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják.

- Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai irányításával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzést végzőnek munkahelyi kapcsolatokat, szakmai fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést. A gyakorlati munkát igazolni és értékelni kell.

Szakmai vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki

- minden tantárgyból minimum elégséges elméleti, illetve gyakorlati jegyet szerzett,

- szakmai gyakorlatot teljesített, s azt a gyakorlatvezető aláírásával igazolja

3. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek (tantárgyak)

Sajtótörténet

- A gazdasági-társadalmi fejlődés és médiarendszer: egymást feltételező modellek, struktúrák. A nyilvánosság szerepe és koncepciói.

- Az európai sajtó fejlődésének áttekintése.

- A magyar nyelvű sajtó fejlődésének áttekintése.

- A magyar sajtó kibontakozása, a reformkor és az 1848-49-es évek sajtója.

- Az 1849-1867 közötti sajtóélet jellemzői; a sajtó szerepe a kiegyezés korának közvélemény-formálásában; főbb laptípusok a kiegyezés korában. A korszak nagy újságíró egyéniségei.

- Illusztráció, képek a sajtóban. A fotó megjelenése, szerepének alakulása a sajtóban.

- Sajtópolitika az első világháború idején, a bethleni konszolidáció időszakában. A nagyvárosi sajtó kialakulása, ennek gazdasági-társadalmi feltételei, a bulvársajtó megjelenése. Új igények és műfajok. A fotóriporter megjelenése.

- A magyar sajtó 1945 utáni átalakulása. Az 1956-os forradalom sajtója. A sajtóirányítás módszerei. A sajtó szerepe a változások előkészítésében.

- A magyar rádiózás története; a televízió megjelenése a magyar tömegkommunikációs rendszerben; a két médium kölcsönhatása és a közönség.

- A pártállam sajtója és működési mechanizmusai a '70-es, '80-as években. A kettős nyilvánosság kialakulása a '80-as években; szamizdat irodalom.

- A politikai átmenet nyilvánossága a szabad választásokig, a nyilvánosság koncepciói.

- A mai magyar sajtó struktúrája, sajtóprivatizáció, lappiac, új laptípusok megjelenése.

A közszolgálati média sajátosságai, a frekvenciamoratórium. A médiaháború tanulságai.

Sajtójog, sajtóetika

- Jogi alapfogalmak - az állam, a jog, a jogállamiság, jogképesség, cselekvőképesség, a jogérvényesítés fogalma és tartalma.

- Polgárjogi és munkajogi alapfogalmak: tulajdonos, munkaadó, munkavállaló, kollektív szerződés, gazdálkodás, adózás. Sajtóbeli sajátosságok.

- Szerzői jogi alapfogalmak.

- Általános etikai alapfogalmak.

- A hatályos sajtótörvény - médiatörvény. Közszolgálati, kereskedelmi, központi, regionális és helyi média.

- Etikai kódexek itthon és külföldön. A MÚOSZ Etikai Kódexe. Jellemző etikai problémák (nők, öregek, kisebbségek kezelése a sajtóban, reklám és hirdetések etikai problémái; helyi lapok és közösségek viszonya; a "szenzációk" etikai problémái).

Gazdasági és vállalkozási alapismeretek

- Alapvető vállalkozási formák, a vállalkozás általános feltételei, szabályai.

- A piaci tényezők, a piac szereplői. Piaci folyamatok, kínálat és kereslet.

- A piackutatás és a marketing alapjai.

- A gazdálkodáshoz szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

- A vállalkozás motivációi, előnye és hátrányai.

- A vállalkozás tárgya, adottságok és lehetőségek.

- A vállalkozás elindítása, a piac felmérése:

= értékesítési piac, beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac,

= hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások,

= működési forma kiválasztása (előnyök, hátrányok).

- Üzleti terv készítése:

= célok és forma, marketingstratégia, tőkeszükséglet, nyitó mérleg, készpénzforgalom, fedezeti pont stb.

Informatika

- A számítógépes generációk. A személyi számítógépek felépítése (hardver). A számítógép központi egysége és perifériái. Fontosabb számítógépes rendszerprogramok (szoftver). Munkaállomások.

- Szerkesztőségi rendszerek:

= újságszerkesztési feladatok,

= hogyan alkalmazható az elektronika az újságszerkesztésben,

= egy komplett szerkesztőségi rendszer felépítése,

= hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb konfigurációt; az IBM és az Apple Macintosh gépek összehasonlítása a kiadványszerkesztés oldaláról.

- Szövegszerkesztés (a korszerű szövegszerkesztők általános szolgáltatásainak ismerete és használata):

= szöveg-előállítás,

= módosítás,

= formázás,

= helyesírás-ellenőrzés,

= szinonimaszótár,

= egy konkrét korszerű szövegszerkesztő használata (pl. Word for Windows).

- Számítógépes információs bankok, sajtóadatbázisok felépítése, használata (pl. az MTI adatbankja). Grafikai és fotóadatbázisok. Nemzetközi hálózatok használata (pl. Internet), a hálózat használatának etikai kérdései.

- A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága. Hardver- és szoftvervédelmi eszközök. Hálózatok védelme.

- Az elektronikus nyilvántartások veszélyei. Az adatvédelem és adatbiztonság fogalma.

- A privátszféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye. Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban. Adatvédelmi alapelvek és intézmények, adatvédelmi törvény.

Művelődéstörténet

- Az írás kialakulása. Képírás. Szótagírás. Betűírás. Az írás az ókori kelet kultúráiban: a mezopotámiai ékírás, az egyiptomi írások (hieroglif, hieratikus, démotikus). A görög írás. A latin betűk fejlődése.

- Az ókori könyv formája, jellegzetességei. Agyagtábla, papirusz, pergamen. Ókori könyvtárak: Ninive, Alexandria. Róma könyvtárai. A kódex megjelenése.

- A középkori könyv. A kódex részei, szerkezete, előállítása. Másolóműhelyek. A kereszténység és a könyv. Műfajok. A középkori könyvtár. A könyvkultúra kezdetei Magyarországon. Első kódexeink, könyvtáraink.

- Az egyetemek kialakulása. A könyv funkciójának változása. Világi másolóműhelyek kialakulása. Könyvgyűjtő főurak, főpapok. Új műfajok megjelenése.

- A reneszánsz könyvkultúra. Humanista kódexek. Kódexfestészet, könyvdíszítés. Gyűjtemények Itáliában. Mátyás király könyvtára. A Bibliotheca Corviniana állománya, összetétele, sorsa. Vitéz János, Janus Pannonius könyvtára.

- A könyvnyomtatás kialakulása. A táblakönyv. Az öntött, szedhető betűkről sokszorosítható könyv. Gutenberg élete, nyomtatványai. Az ősnyomtatványok fogalma, jellegzetességei. Ősnyomtatványok Németországban és Itáliában.

- A magyar ősnyomtatványok. Hess András budai nyomdája és két kiadványa. A második magyarországi ősnyomda. Magyar vonatkozású, külföldön készült ősnyomtatványok.

- Humanista nyomdászok a XVI. században. A reformáció hatása a nyomdászatra és a könyvkiadásra. A nyomtatott könyv tartalmi és formai átalakulása. Reneszánsz könyvművészet.

- A magyar nyomdászat a XVI. században. Az első magyar nyelvű nyomtatványok. A magyar nyelvű Biblia. Heltai Gáspár, az első magyar könyvkiadó. Vándornyomdászok.

- Az ellenreformáció és a nyomdászat. A katolikus nyomdászat kezdetei Magyarországon a XVI. század végén. Nagyszombat. A barokk könyv sajátosságai, barokk könyvművészet. A rézmetszet.

- Erdély könyvkultúrája és nyomdászata a XVII. században. Hollandiában tanult magyar nyomdászok. Tótfalusi Kis Miklós élete, munkássága.

- A klasszicista könyv megjelenése. Klasszicista könyvművészet Európában. Baskerville, Bodoni. A felvilágosodás hatása a könyvkultúrára. Az időszaki sajtó kialakulása.

- A magyar könyvkultúra a XVIII. században. A privilégiumok. A cenzúra. Új nyomdahelyek. Pest és Buda szerepe a századvégi nyomdászatban. A könyvkereskedelem kialakulása. Az időszaki sajtó kezdetei Magyarországon a XVIII. században.

- Könyvkiadás és könyvkereskedelem Magyarországon a XIX. század első felében. A nyomdák helyzete. Küzdelem a cenzúra ellen. A szabadságharc sajtója és nyomdászata.

- A nyomdaipar fejlődése a XIX. században. Gyorssajtó. Rotációs gép. Szedőgép. A litográfia. A tömegtermelés következménye: esztétikai igénytelenség. A modern sajtó kialakulása.

- A könyvkiadás szervezetének átalakulása a kiegyezést követő években Magyarországon. Részvénytársaságok, nagyvállalatok (Athenaeum, Franklin, Révai Testvérek, Singer és Wolfner).

- Könyvművészeti mozgalom Európában a XIX. század végén. William Morris és hatása. Az Insel Verlag. A modern művészi könyv.

- Magyar könyvművészet a XX. század elején. Kner Imre, Tevan Andor. Bibliofil kiadás. A Magyar Bibliofil Társaság.

- A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a két világháború között. Nagy kiadók. Újonnan alakult kiadók: Cserépfalvi, Püski, Stádium, Magyar Szemle Társaság. Az Egyetemi Nyomda mint a kor tudományos kiadója.

- Magyar könyvkiadás a határokon túli országokban (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia). Emigráns könyvkiadás a két világháború között.

- A magyar könyvkiadás és könyvkereskedés története 1945 után. Az állami könyvkiadás. Nagy kiadók. Művelődéspolitikai célok. A könyvterjesztés. A határon túli könyvkiadás helyzete 1945 után.

- Könyvtárhasználat. Kézikönyvek a tájékozódásban: lexikonok, bibliográfiák. A könyvtári katalógusok fajtái, használatuk.

Magyar nyelv

Mai magyar nyelv

- A nyelv mibenléte. A nyelvek sokfélesége. A nyelv változékonysága és állandósága.

- A beszédhangok. A beszédhangok kapcsolódása, egymásra hatása a beszédben.

- A szó- és kifejezéskészlet. A szókészlet nagysága, tagolódása, rétegződése, mozgása.

- A mai magyar nyelv szófajai, fajtáik, jellemzésük, használatuk.

- A szóelem fogalma és jellemzése, fajtái és csoportjai.

- A szóalkotás módjai. A szóösszetétel és a szóképzés jellemzői, típusai.

- A mondatok osztályozása. Egyszerű és összetett mondat.

- Az egyes jelentésfajták jellemzése. A jelentésváltozás.

- Tipikus szövegfajták. A szöveg grammatikai, szemantikai, pragmatikai kérdései.

Nyelvhelyesség

- A nyelvművelés (nyelvhelyesség és helyesírás) története.

- A helyes szóhasználat alapesetei. A szöveg stílusegysége, szótévesztés, divatszavak, rokon értelmű szavak, közhelyek, szószaporító és terpeszkedő kifejezések. Szólások.

- Az egyes szóalkotásmódokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések: többszörös összetételek, jelentéstömörítő szerkezetek stb.

- Az egyes szófajokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések. Igenevek, névelők, névutók, kötőszók.

- Az ikes ragozás nyelvhelyességi kérdései. Suksük, ellensuksük ragozás. Fölösleges igekötők. Többvonzatú határozók.

- A névadás kérdései.

- A páros testrészek nevének használata.

- Egyes mondatrészek helyes használata: alanytévesztés, az alany és az állítmány egyeztetése.

- A birtokos jelző ragja. Jelzős szószerkezetek szórendje. Félrevezető szórend. Jelzői értékű határozó. Állandó határozói vonzatok. Szerkezetvegyülés.

Tagadás, tiltás.

- Az idegen szavak a magyar nyelvben: szükségességük és elkerülésük. Az angol nyelv szavai. Szómagyarítás.

- Nyelvi durvaság.

Helyesírás

- A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód.

- A betűk. A betűrendbe sorolás.

- A különírás és az egybeírás. A szóismétlések írása. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása. Egyéb típusok.

- A kis és nagy kezdőbetűk.

- A tulajdonnevek írása: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek. Kitüntetések és díjak nevei. Címek. Tulajdonnevek köznevesülése.

- Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása és toldalékolása. A nem latin betűs nyelvek magyar írásmód szerinti átírása. Az idegen írásmód szerinti írás. Átírás eredeti és közvetítő nyelvből.

- Az elválasztás. A szótagolás szerinti elválasztás. Az összetett szavak szóelemeik szerinti elválasztása.

- Az írásjelek. A mondatokat záró írásjelek. A tagmondatok közötti írásjelek. A mondatrészek közötti írásjelek. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek. A szavak és szórészek közötti írásjelek. Toldalékok kapcsolása. Egyéb írásjel-használati tudnivalók.

- A rövidítések és a mozaikszók.

- A számok írása. A keltezés.

- A korrektori munkában használatos kézikönyvek.

Korrektúra

Nyomdaipari alapismeretek

- Nyomdaipari technológia, a korrektor helye a hagyományos és az elektronikus formakészítésben.

- Nyomtatási eljárások.

- Formakészítési eljárások.

- A papír tulajdonságai, papírméretek.

Tipográfia

- A tipográfia fogalma.

- A nyomtatványok fajtái és sajátosságaik.

- A tipográfia általános szabályai.

- Tipográfiai mértékegységek és mértékrendszerek.

- A nyomdai betűk rendszere, a betűkeverés szabályai, a betűkialakítás elektronikus módjai.

- Tipográfiai egységek és elemek.

- Az illusztráció és a szöveg tipográfiai kapcsolata.

Szövegszerkesztés, kézirat-előkészítés

- A szabványos kézirat.

- A kézirat-előkészítő szerepe a hagyományos kiadói gyártási folyamatban.

- Az akadémiai helyesírás alkalmazása.

- Eltérő helyesírások érvényesítése.

- A szövegszedés szabályai a szövegszerkesztő programokban.

- A szövegszerkesztő programok lehetőségei és korlátai.

- Kiemelések.

- A címszerkesztés elvei.

- A táblázatszedés szabályai.

- A matematikai, fizikai, kémiai képletek szedésének szabályai.

Korrektúra, korrektúrajelek

- Hibásan szedett betű (karakter) jelölése és javítása.

- Hibásan szedett karaktercsoport jelölése és javítása.

- Hibásan szedett blokk jelölése és javítása.

- Betűváltozat módosítása (változatlan tartalommal).

- Fölösleges karakterek, blokkok eltávolítása.

- Hiányzó karakterek, betűcsoportok, szövegrészek beszúrása.

- Szavak vagy szócsoportok sorrendjének megváltoztatása.

- Karakterek, szavak közötti hely csökkentése és növelése.

- Sorok, szövegrészek, tipográfiai egységek közötti hely csökkentése vagy növelése.

- Hiányzó helyközök létrehozása és fölöslegesek megszüntetése.

- Folyamatos szöveg megtörése és megtörés megszüntetése.

- A betűvonaltól való eltérés képzése, illetve megszüntetése.

- Szövegrészek vagy tipográfiai egységek egy vonalba állítása vagy elmozgatása megadott pontig vagy adott helyre.

- A nyomtatás műszaki hibáinak jelölése.

- Az illusztrációs vagy tipográfiai egységek megfelelő helyzetbe állítása tengely körüli elforgatással.

- A táblázatok javításának sajátosságai.

- A képletek javítása.

- Téves javítások hatálytalanítása.

Számítógépes szöveg-előállítás és korrektúra

- Nem hagyományos megoldások a szöveg szűkítése és kihajtása, keskenyítése vagy szélesítése révén.

- Elválasztások helyreállítása áttördelés után.

- A soregyen helyreállítása.

- Nem szabályos határú szövegmezők korrigálása.

- Pontatlan kialakítású mezők korrigálása.

4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy

a) képes komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben (IV. 3. pont) felsoroltakat,

b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- kézirat-előkészítés,

- korrektúra,

- nyelvhelyesség, helyesírás.

A kérdések száma: témakörönként 3-4. A vizsgán segédeszköz nem használható. Munkaidő: 180 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a jelölt egy összetett feladatot old meg megadott témában. A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát három változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki.

A feladat címrendszerrel, illusztrációval és táblázattal, képlettel kombinált tördelt szövegoldal korrigálása levonaton és szövegszerkesztő képernyőjén.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot.

A vizsgán a jelölt a szakképző intézmény által, a IV. 3. pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból témakörönként egy tételt húz.

A szóbeli vizsgán a jelölt az általános és szakirányú tájékozottságáról ad számot. Ugyancsak a szóbeli vizsgán kell meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmájához szükséges idegen nyelvi ismerettel.

A szóbeli vizsga kérdéseit a IV. 3. pontban meghatározott témakörökből a képző intézmény állítja elő. A tételsort a kijelölt vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 7 nappal meg kell küldeni és vele jóváhagyatni. Amennyiben a kérdések a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felelnek meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokúak, a vizsgabizottság elnöke azokat átdolgoztathatja.

A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.

Felkészülési idő: 20 perc.

A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

6. A vizsga értékelése, minősítése

Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett minimum alapfokú (bármely típusú) állami nyelvvizsga-bizonyítványát vagy az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványt.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.

* * *

16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 95. sorszáma alatt kiadott hanglemez-bemutató szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8419 01

2. A szakképesítés megnevezése: hanglemez-bemutató

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképzéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A hanglemez-bemutató (zenei műsorvezető) jó kommunikációs készséggel, általános és szakmai ismeretekkel rendelkezik.

A zenei anyag felhasználásával és bemutatásával technikai eszközök segítségével szórakoztatja, informálja közönségét.

Tevékenységét szórakozóhelyeken, rendezvényeken, koncerteken, valamint rádió- és televízióműsorokban, élő- vagy stúdiófelvételeken végzi.

Műsorának szervezését, szerkesztését, lebonyolítását és vezetését önállóan is elláthatja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

1. Általános alapismeretek

1.1. Kommunikáció

Ismerje:

- a kommunikáció fogalmát, típusait, a verbális és nonverbális kommunikációt,

- a kommunikációs folyamat elemeit,

- a kommunikációs formákat, technikákat, sikerességi stratégiákat,

- a kommunikáció funkcióit: a kooperatív és nem kooperatív koordinációt,

- az emberi viselkedés összetevőit, a verbális és nonverbális viselkedés szabályait,

- kódokat és kódrendszereket, a kódolás folyamatát és technikáit,

- a szemiotika alapjait,

- a nyelvi és nyelvhelyességi szabályokat,

- a kommunikáció technikai csatornáit,

- a kommunikáció szerepét az emberi kapcsolatok alakításában,

- a tömegkommunikációt, kialakulását, történetét és technikai eszközrendszerét,

- a közvélemény fogalmát, sajátosságait.

1.2. Beszédtechnika, logopédia, retorika

Ismerje:

- a beszélőszervek működését,

- a fonetika, a fonológia és a beszédtechnika elméletét,

- a köznyelv, az irodalmi nyelv és a színpadi nyelv sajátosságait és ennek előadási lehetőségeit,

- a lazító és koncentrációs gyakorlatokat,

- az artikulációs beszédfejlesztő gyakorlatokat,

- a szöveg nélküli és szöveges hang- és légzőgyakorlatokat,

- a légző- és hangmodulációs-gyakorlatokat (hangerő, hangszín, hangmagasság, dinamikai váltások),

- a szintentartó, kondicionáló gyakorlatokat,

- a szöveg beszédszólamokra tagolását, a hangsúlyviszonyokat,

- a hangsúlyszabályokat a hanglejtés dallamvonalának változatait.

Legyen képes mindezek helyes alkalmazására.

1.3. Pszichológia

Ismerje:

- a pszichikum és a személyiség fogalmát,

- a belső viselkedés szabályozását,

- az ember pszichoszexuális fejlődését,

- a személyiség struktúráját, a kialakulását befolyásoló tényezőket,

- az egyéni viselkedés módosulását csoporthelyzetben (a csoportdinamika, kommunikáció, konformitás, deviancia),

- a strukturálatlan tömeg viselkedését, a manipulációs lehetőségeket (attitűd és előítélet),

- a tömegméretekben jelentkező devianciákat: alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság, bűnözés,

- a tömegkommunikáció pszichológiai sajátosságait (hatás és hitelesség).

1.4. Szociológia

Ismerje:

- a magyar társadalomra jellemző legfontosabb tényeket, adatokat,

- a társadalmi cselekvés elméleteit,

- a társadalmi rétegződést és társadalmi struktúrát (nemzedéki probléma, ifjúságszociológia; státus és társadalmi szerep),

- a családszociológiát ( szocializáció és perszonalizáció; a nevelés szubkultúrái),

- a településszociológiát; (életmód, életforma, életvitel, életfeltétel, életszínvonal, életminőség; szükségletek és értékek, mobilitás fogalma),

- a művelődés szociológiáját (az iskolarendszer és társadalmi funkciói, az esélyegyenlőtlenség társadalmi okai),

- a szórakozás és a sport szociológiáját,

- a szexualitás szociológiáját.

1.5. Illem, etikett, protokoll

Ismerje:

- a viselkedéskultúra alapjait,

- az illem, az etikett, a protokoll alapszabályait (a köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás, a társalgás, az udvariasság, a nyilvánosság előtti viselkedés),

- a vendéglátás protokollját,

- a programok, rendezvények szervezésének, lebonyolításának szabályait.

1.6. Jogi és gazdasági alapismeretek

Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.

Ismerje:

- a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit,

- az adózási alapfogalmakat,

- az alapvető számviteli előírásokat.

Legyen képes alkalmazni a szükséges jogi ismereteket, (munkajog, szerzői jog, szerződések, adó- és társadalombiztosítási jog) legfontosabb elemeit, alapvető államigazgatási szabályokat.

1.7. Angol nyelvismeret

Rendelkezzen alapvető nyelvismerettel.

Legyen képes:

- az előadók nevének és a dalcímek helyes kiejtésére,

- a dalcímek lefordítására és a slágerszövegek értelmezésére,

- a szakkifejezések értelmezésére és alkalmazására.

2. Szakmai elmélet

2.1. Zeneelmélet

Ismerje:

- a hang tulajdonságait,

- a hagyományos hangrendszer és összhangzattan alapjait,

- az alapvető zenei szakkifejezéseket.

2.2. A pop- és rockzene története

Ismerje

- a különböző stílusok, irányzatok kialakulását és fejlődését,

- a pop- és rockzene történetének meghatározó, kiemelkedő egyéniségeit és produktumait csakúgy mint az aktuális slágereket és előadókat,

- a jelentősebb zeneszerzőket, szövegírókat, producereket, együtteseket, előadókat.

2.3. Szakmatörténet

Ismerje:

- a disc jockey tevékenység kialakulását, fejlődését és fajtáit,

- a disc jockey szerepét és feladatait,

- a zenei szerkesztő és műsorvezető feladatait.

2.4. Zenei szerkesztés

Legyen képes a rádiós, televíziós és diszkós zenei szerkesztés szempontjait alkalmazni.

2.5. Hang-, világítás-, stúdió- és számítástechnika

Ismerje:

- az elméleti alapokat,

- legfontosabb eszközöket és berendezéseket,

- a zenei területen történő alkalmazások lehetőségeit,

- a stúdiók (rádió, televízió, lemez) munkáját,

- az élő műsorok (koncertek, rendezvények) technikai hátterét.

2.6. Baleset-, munka- és egészségvédelem

Ismerje:

- az általa használt elektrotechnikai berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonsági előírásokat, ügyeljen azok betartására,

- az alapvető érintésvédelmi tudnivalókat.

Ismerje és alkalmazza az egészségvédelem (AIDS, drog, "diszkóbaleset" stb.) módszereit és lehetőségeit.

3. Szakmai gyakorlat

Rendelkezzen megfelelő

- egyéniséggel és stílussal,

- szuggesztivitással,

- kreativitással és humorérzékkel,

- kommunikációs és beszédkészséggel,

- zenei érzékkel.

Legyen képes:

- az általános és szakmai elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni,

- zenei műsor szerkesztésére, vezetésére rádióban, televízióban (stúdióban vagy helyszínen),

- zenés-táncos rendezvény (diszkó) vezetésére

= különféle alkalmak

= változó helyszínek

= közönség összetételének megfelelően,

- a közönséggel való kapcsolattartásra,

- vetélkedők, játékok, hirdetések, riportok stb. készítésére, élő adásban történő vezetésére,

- váratlan szituációk (verekedés, razzia, áramszünet stb.) megoldására,

- zenei anyagának bővítésére, változatos vagy tematikus összeállítására és bemutatására,

- a zenei műsorvezetéshez szükséges eszközök helyes használatára,

- a szöveg és a zene, valamint a tartalom és a szórakoztatás megfelelő arányának, funkciójának megvalósítására,

- elképzeléseinek technikai megvalósítására (keverés, scratch, rap).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltétele

A jelöltnek önálló vizsgaműsort kell készítenie hang- vagy video kazettára.

A vizsgaműsor készítésének szempontjait, követelményeit a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a jelentkezést követő egy héten belül megküldi a jelöltnek.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

- Zeneelmélet.

- Pop- és rockzene története.

- Angol nyelvismeret (általános és szakmai).

- Hang-, világítás-, stúdió- és számítástechnika.

- Jogi és gazdasági ismeretek.

- Baleset-, munka- és egészségvédelem.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga

A vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgáztatást végző intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt rátermettsége, felkészültsége, tudása és alkalmassága.

Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- Zenei szerkesztés, műsorvezetés, lemezbemutatás.

- Szakmatörténet.

- Kommunikáció, retorika.

- Angol nyelvismeret (általános és szakmai).

- Pszichológia, szociológia.

- Illem, etikett, protokoll.

Gyakorlati vizsga

Zenei műsor (diszkó) bemutatása élőben.

Időtartama: 15-30 perc.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden tantárgyból és vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészből, illetve tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli és szóbeli vizsga, illetve egyes tantárgyai alól felmentést kaphat, aki arra vonatkozó szakképesítéssel rendelkezik.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A jelöltek számára a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete szervezhet vizsgát.

* * *

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 96. sorszáma alatt kiadott protokoll ügyintéző szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3404 02

2. A szakképesítés megnevezése: protokoll ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A protokoll ügyintéző segíti - idegen nyelven is - a protokoll területét irányító vezetőt a hazai és nemzetközi kapcsolattartás formai követelményeinek betartásában, a programok előkészítésében, a lebonyolításban, a pénzügyi elszámolás elkészítésében. Elvégzi a programokkal kapcsolatos adminisztrációs teendőket. A rábízott feladatokat önállóan látja el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

A protokoll ügyintéző, különös tekintettel az adott idegen nyelv társalgási szintű ismeretére, részt vesz a hivatalos partnerkapcsolatok alakításában, közreműködik a tartalmi programok protokoll szerinti lebontásában (forgatókönyv készítés), a programban résztvevők tevékenységének koordinálásában. Aktívan részt vesz a programok előzetes szervezésében (levelezés) és lebonyolításában. Figyeli és beépíti a programba az aktuális kulturális és társadalmi eseményeket. Elvégzi a konkrét események adminisztrációs munkáját, valamint ennek előkalkulációját és végelszámolását.

2. Követelmények

Protokoll elmélet és gyakorlat

Ismerje a viselkedési szabályokat, a társadalom mindennapi életének írott és íratlan szabályait, és legyen képes ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

Ismerje:

- a jog,

- az erkölcs,

- a szokások,

- a vallási szabályok,

- az illem közötti azonosságokat és különbözőségeket.

Legyen képes megkülönböztetni a viselkedési szabályok szintjeit:

- az illem,

- az etikett,

- a protokoll,

- a diplomácia területén.

Ismerje a viselkedéskultúrát mint az általános kultúra részét, a nemzeti jellegzetességeket és különbségeket az egyes népek viselkedési szabályaiban. Ezen belül:

- az európai kultúrák,

- az arab országok,

- az ázsiai országok,

- az afrikai országok,

- az amerikai országok viselkedési jellemzőit.

Legyen képes munkája során önállóan alkalmazni az általános viselkedési előírásokat:

- személyes megjelenés,

- köszönés, bemutatkozás, mások bemutatása, megszólítás,

- névjegy átnyújtásának esetei, társalgás,

- viselkedés nyilvánosság előtt,

- ajándékozás,

- udvariasság (féri-nő, fiatal-öreg, vendég-vendéglátó),

- viselkedés és megjelenés speciális alkalmakkor (temetés, esküvő, keresztelő, társasági összejövetel, bál, egyházi események),

- viselkedés külföldön.

Alkalmazza a hivatali, munkahelyi érintkezés legalapvetőbb szabályait:

- pontosság,

- dohányzás,

- hivatali megjelenés,

- viselkedés hivatali, munkahelyi szituációkban (véleménynyilvánítás, főnök-beosztott viszony, megszólítás, magázás, tegezés, hivatali rangok tiszteletben tartása),

- telefon, fax elektronikus levelezés udvariassági formulái,

- írásbeli anyagok formája a hivatalos érintkezésben (levél, meghívó, jelentés, feljegyzés).

Ismerje a hivatalos eseményekkel kapcsolatos speciális etikett és protokoll szabályokat:

- rangsorolások:

= protokolláris rangsorolás,

= Országgyűlés,

= pártok,

= nemesi méltóságok,

= egyházi rangok és méltóságok,

= a nők rangsorolása, a gyermekek rangsorolása,

= delegációk rangsorolása;

- kitüntetések ünnepélyes átadása:

= a kitüntetések fajtái, rangsoruk,

= az átadók,

= a kitüntetési ünnepség;

- hivatalos szerződések aláírása:

= a helyszín,

= az aláírás sorrendje,

= a meghívottak;

- koszorúzás:

= a sorrend,

= az öltözet,

= a koszorúzó magatartása.

Legyen képes a gyakorlatban alkalmazni a vendéglátás protokollja, a protokolláris vendéglátás alapvető előírásait:

- általános gasztronómiai ismeretek:

= ételkínálat, ételek sorrendje,

= italkínálat, magyar történelmi borfajták, italok hőfoka,

= speciális étkezési tilalmak az egyes vallásoknál,

= pohárköszöntő,

= ültetési segédeszközök, az evőeszköz felrakásának módjai;

- az otthoni vendéglátás szabályai:

= a meghívás,

= a terítés,

= az ajándékozás,

= a vendéglátó kötelezettségei,

= a vendég kötelezettségei;

- hivatali vendéglátás formái:

= szűk körű megbeszélés az irodában,

= megbeszélés munkaértekezleten,

= vendéglátás a tárgyalóasztalnál,

= VIP vendég több napra;

- a hivatalos vendéglátás formái:

= álló alkalmak (fogadás, parti, koktélparti, gardenparti, buffet-dinner),

= ültetéses alkalmak (munkaebéd, díszétkeztetés, villásreggeli, üzleti ebéd, báli étkezés),

= meghívások formái, visszaigazolások;

- egyéb társasági összejövetelek (borkóstoló, vadászat, üzemlátogatás):

= álló alkalmak,

= ültetéses alkalmak,

= otthoni vendéglátás.

Önállóan szervezzen egyéb társasági összejöveteleket (borkóstoló, vadászat stb.).

Tudja az ajándékozás hivatalos alkalmait:

- ki, kit ajándékoz meg,

- milyen mértékű az ajándék,

- mit fejez ki az ajándék,

- virágok és átadásuk szabályai.

Legyen tisztában az öltözködési szabályokkal:

- mindennapi ruhadarabjaink,

- a hivatalos öltözet,

- az utcai viselet,

- a munkaruha,

- a szabadidőruha,

- az elegancia, az alkalmi öltözet.

Alkalmazza a telefonálás szabályait.

Legyen képes hivatalos és magánlevelet megfogalmazni.

Ismerje a hivatalos tárgyalások stílusát és technikáját.

Rendezvényszervezés

Ismerje a szervezéselméletet, az ergonómiát, az időmérleg elkészítésének módjait, a rendezvényfajtákat és az eseménytípusokat.

Legyen képes a gyakorlatban felhasználni a hivatalos tárgyalások, üzleti tárgyalások (munkareggeli, munkaebéd, munkavacsora, gardenparti, koktélparti, állófogadás, stb.) elsajátított ismereteit.

Legyen tisztában az előkészítés tárgyi és személyi feltételeivel.

Legyen képes a forgatókönyv önálló elkészítésére, kultúrprogram, hölgyprogram összeállítására, a sajtótájékoztató megszervezésére, a programok technikai lebonyolítására és a rendezvény értékelésére.

Kommunikáció és pszichológia

A protokoll ügyintéző legyen képes mind magyarul, mind az adott idegen nyelven kommunikálni betartva a protokoll szabályait.

Ismerje a kommunikáció és kultúra összefüggéseit:

- a kommunikáció fogalomrendszerét,

- verbális és nonverbális kommunikációt,

- a nonverbális kommunikáció fontosságát,

- a különböző kultúrák érintkezési formáit.

Tudjon kapcsolatot teremteni a közéletben, a hivatalban, a vendégekkel.

Tudja használni a modern kommunikációs eszközöket (személyhívók, rádiótelefonok és egyéb kommunikációs technikák).

Ismerje a pszichológiai alapismereteket:

- a pszichológia fogalmát, tárgyát,

- a pszichológia mindennapi alkalmazásnak lehetőségeit,

- a gondolkodás, a figyelem, a képzelet, az emlékezés, a beszéd szerepét,

- a személyiségtípusok és a velük való különleges bánásmód pszichológiáját,

- a vendégtípusok és a velük való bánásmód pszichológiáját,

- a magatartásmódokat.

Művészettörténeti, történelmi, politikai társadalmi, földrajzi ismeretek

Ismerje Magyarország legújabb kori történelmét, különösen időszerű bel- és külpolitikáját és aktuális gazdasági problémáit.

Ismerje Európa és a nagyobb gazdaságföldrajzi egységek történelmét (különös tekintettel a választott idegen nyelvre):

- a művészeti ágakat, stílusokat,

- a hazai és külföldi alkotóművészeket, kortársművészetet,

- a zenetörténet kiemelkedő nagyságait,

- az egyház és vallás meghatározó eseményeit,

- Magyarország idegenforgalmi tájegységeit,

- a világörökséget hazánkban és külföldön.

Levelezés

Legyen képes levelezési alapfogalmak meghatározására:

- a levelezés és a levél fogalmának meghatározására,

- a levelezés funkciójának, gyakorlati hasznának jellemzésére,

- a levelezés történetének bemutatására,

- a kapcsolattartás leveleinek jellemzésére a protokoll szabályainak megfelelően,

- a magánlevél és a hivatalos levél jellemzésére.

Ismerje a levél alkotóelemeit:

- a levélszerkesztés szempontjait,

- a hivatalos nyelvi stílust.

Legyen képes az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítésére:

- az egyszerű ügyirat és hivatalos levél formaalakítására,

- nyugta, ellennyugta, elismervény, kötelezvény, meghatalmazás fogalmának meghatározására.

Legyen képes hivatalos szervekkel (hatóságokkal, közigazgatási szervekkel) való kapcsolattartás iratainak készítésére:

- beadványok (kérvény, panasz, bejelentés), idézés, határozat, fellebbezés fogalmának meghatározására és elkészítésére.

Legyen képes belső iratok (jegyzőkönyv, feljegyzés, körlevél) elkészítésére minta és diktálás alapján.

Legyen képes gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítésére:

- tájékoztató, érdeklődő, ajánlatkérő levél, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szállítási értesítés, a hibás teljesítés fogalmának meghatározására, elkészítésükre minta és diktálás alapján,

- formanyomtatvány kitöltésére,

- a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos nyomtatványok kitöltésére és levelek írására.

Számítástechnikai ismeretek, szövegszerkesztés és táblázatkezelés

Legyen képes:

- az angol nyelv (a számítógép nyelvének) használatára,

= a számítógép kezeléséhez és az adott szövegszerkesztő program olvasásához, értelmezéséhez szükséges angol szavak olvasására, megértésére, valamint ennek megfelelően az adott parancs végrehajtására;

- a személyi számítógépek és perifériák általános jellemzésére,

- a számítógép üzembe helyezésére:

= a munkavédelem előírásainak betartására és a balesetek elhárítására,

= a számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzésére;

- vírusellenőrzésre és vírusirtásra,

- egy választott korszerű operációs rendszer használatára,

- egy választott korszerű segédprogram használatára,

- egy választott korszerű szövegszerkesztő program használatára,

- szövegszerkesztésre:

= szövegbevitel,

= javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1100 leütéssel 10 perc alatt,

= fejléc, lábléc és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően, esztétikusan,

= tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve,

= dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai tipográfiai előírások, továbbá korrektúrajelek ismeretében;

- nyomtatásra, állománykezelésre:

= a szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel,

= nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően,

= nyomtató pontos beállítása - típustól függően - a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva,

= nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel;

- táblázatkészítésre:

= táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva,

= adatok bevitele táblázatba,

= táblázat beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- és adatbázis-kezelő) programokból;

- speciális lehetőségek, az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek használatára:

= kiadványszerkesztés (rövidebb terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók stb. gépelése, formázása, nyomtatása önállóan),

= körlevélkészítés,

= tartalomjegyzék- és tárgymutató-készítés,

= helyesírás-ellenőrzés, elválasztás,

= grafikusállomány beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (rajzoló, képfeldolgozó) programokból;

- egy munkahelyen működő hálózati rendszer alapfokú ismeretére;

- anyag- és gépismeret alkalmazására:

= adott nyomtatási feladatok elvégzéséhez papíripari anyagok fajtáinak meghatározása és a szükséges papírméretek kiszámítása önállóan,

= az adott nyomtatási feladatokhoz a szükséges gépkonfiguráció megválasztása példák alapján.

Gyakorlati ismeretek

Legyen képes megtervezni:

- meghatározott gasztronómiai alkalmakhoz (díszebéd, esküvő stb.) a menüsort, az ültetési rendet, a terítési módot;

- adott történelmi korok stílusának megfelelő rendezvényeket (barokk bál, reneszánsz vacsora stb.)

Tudja értékelni és a rendezvénynek megfelelően kiválasztani a szálláshelytípusokat, lakosztályokat, VIP igényeket.

Ismerje a szállodai munkafolyamatokat.

Képes legyen megszervezni a reptér, pályaudvar, gépkocsi igénybevételét, tudjon útijegyeket, helyjegyeket rendelni, speciális utazási igényeket kielégíteni.

Ismerje az egyes étkezési típusok jellemzőit.

Legyen képes a különböző rendezvények teljes forgatókönyvét összeállítani.

Tudjon vendégeket szállodában és étteremlátogatáson kísérni.

Vezessen munkanaplót, naptárt, ütemtervet.

Készítsen végelszámolást.

Idegen nyelvi ismeret

Legyen képes az idegen nyelvű beszéd és olvasott szöveg megértésére.

Legyen képes társalgásra a legfontosabb témakörökben, nyelvi panelek segítségével, középszintű beszédkészség birtokában.

Legyen képes fordításra általános, gyakran előforduló témakörökben.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgára bocsátás feltétele

A választott idegen nyelvből bármely típusú állami vagy azzal egyenértékű nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása.

A szakmai gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló a képzés folyamán a képző intézmény szervezésében minimum két hét irányított gyakorlaton vegyen részt.

A gyakorlat tartalma: programok összeállításában és technikai végrehajtásában való résztvétel, résztvétel legalább egy program lebonyolításában, amely idegen nyelven folyik.

Az irányított gyakorlat elvégzéséről és minősítéséről szóló igazolást a képző intézmény a szakmai gyakorlati vizsga megkezdése előtt átadja a vizsgabizottságnak.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megfelelnek a III. pontban foglaltaknak.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.

Témakörei:

- rendezvényszervezés,

- szövegszerkesztés, táblázatkezelés.

Egy megadott esettanulmány alapján program, forgatókönyv, előkalkuláció, levelezés, végelszámolás összeállítása és számítógépre vitele.

Az írásbeli vizsga értékelése két részjegyből tevődik össze:

- tartalmi és formai követelmények teljesítése.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga feladatait három változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javaslatot legalább 10 nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök a területi gazdasági kamara képviselőjével egyetértésben választja ki és hagyja jóvá a gyakorlati vizsga feladatát.

A gyakorlati vizsgafeladat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye egy adott szituációs gyakorlat keretében a képzés során tanultak gyakorlati alkalmazását. A vizsgabizottságnak módja legyen a jelölt kommunikációs készségéről és protokoll ismereteinek szakszerű alkalmazásáról meggyőződni, és meghatározni a szakmai gyakorlat osztályzatát.

A gyakorlati vizsga időtartama: 15 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.

A szóbeli vizsga témakörei:

- protokoll elmélet,

- kommunikáció és pszichológia,

- művészettörténeti, társadalmi, történelmi, politikai, földrajzi ismeretek,

- szabadon választott téma idegen nyelven.

A szóbeli vizsga kérdéseit a fenti témakörök mindegyikéből a szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott szintek figyelembevételével a képző intézmény állítja össze.

A jelölt témakörönként egy tételt húz. Az értékelés témakörönként egy-egy érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek azonos értékűek, a végső szóbeli érdemjegyet átlagolva kell meghatározni.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

A bizonyítványba a szóbeli és az írásbeli összesített eredményeként egy osztályzat kerül szakmai elmélet címén. Az elméleti osztályzat megállapításakor azonos értéket képvisel a két részjegy.

3. A felmentés lehetőségei

Számítástechnika, szövegszerkesztés és táblázatkezelés témakörből felmenthető az a jelölt, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 97. sorszáma alatt kiadott PR munkatárs és PR szakreferens szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: A) 52 8409 01

1. A szakképesítés azonosító száma: B) 54 8402 01

2. A szakképesítés megnevezése:

A) PR munkatárs (középfokú)

B) PR szakreferens (felsőfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A) PR munkatárs (középfokú)

B) PR szakreferens (felsőfokú)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A) PR munkatárs (középfokú)

B) PR szakreferens (felsőfokú)

3. A munkaterület rövid leírása

A) PR munkatárs (középfokú)

A PR munkatárs a végrehajtás szintjén vesz részt a szervezet PR-feladatainak megvalósításában: a szervezeti imázs formálásában, a cégfilozófia kidolgozásában, a szervezeti arculat elemeinek meghatározásában és érvényesítésében. Viszonylag behatárolt döntési jogkörrel és felelősséggel, irányítás mellett részt vesz a kommunikációs stratégiai döntések előkészítésében, a közvéleménykutatások, elemzések, értékelések elkészítésében, javaslatok, közvéleményformáló akciótervek és PR-programok kidolgozásában. Részt vesz a szervezet belső PR-hálózatainak, csatornáinak kialakításában és működtetésében. Kapcsolatot tart a szervezet egyéb részlegeivel és külső kivitelezőkkel, kommunikációs eszközöket (nyomtatványokat, fotókat, filmeket stb.) készíttet, és gondoskodik szakszerű terjesztésükről. Végrehajtja a számára kijelölt operatív feladatokat, közreműködik események, rendezvények szervezésében, ehhez forgatókönyveket, hálótervet, háttéranyagokat készít, szervezési feladatokat lát el. Sajtófigyelést végez, tartalomelemzést és sajtódokumentációt készít, nyilvántartásokat vezet és címlistákat/adatbázisokat kezel.

B) PR szakreferens (felsőfokú)

A PR szakreferens behatárolt döntési jogkörrel és felelősséggel vesz részt a szervezet kommunikációs filozófiájának, arculatának kidolgozásában és megvalósításában. Mind a profitorientált, mind a nem profitcélú intézményeknél - nagyobb szervezeteknél PR-, illetve kommunikációs részleg keretében, a PR-vezető irányításával, kisebb szervezetek esetében önálló munkatársként - végzi a belső és a külső PR-feladatok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését. Ápolja a szervezet külső és belső közvélemény-szegmentumaival, "érdekgazdáival" fenntartott kapcsolatokat, szervezi, és részben önállóan ellátja a sajtómunkát. Megszervezi a kommunikációs visszacsatolást, a kutatásokat. Elvégzi a szervezet PR-stratégiájából adódó operatív és koordinációs feladatokat, PR-eszközöket (nyomtatványok, fotók, filmek stb.) készíttet, kezeli a kommunikációra fordítandó költségkereteket.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) PR munkatárs (középfokú)

Kommunikációs alapismeretek

Ismerje:

- a személyes, csoport- és tömegkommunikáció főbb csatornáit, eszközeit,

- az információgyűjtés, -rögzítés, -adás, a visszacsatolás főbb elveit és módszereit,

- az alapvető kommunikációs módokat: a verbális és nonverbális kommunikációt, a szóbeli és az írásos kommunikáció technikáit,

- a csoportmunka pszichológiai alapjait, a formális és informális csoportok kezelésének módszereit,

- a tárgyalástechnika alapjait.

Legyen képes a verbális és a nonverbális kommunikációs technikák alkalmazására.

Tudjon:

- kapcsolatot teremteni a szervezet részlegeivel és külső kivitelezőkkel,

- irányítás mellet részt venni a kommunikációs stratégiai döntések előkészítésében, közvéleménykutatásban, elemzések, értékelések elkészítésében, akciótervek és PR-programok kidolgozásában.

Tudja használni a modern kommunikációs eszközöket (személyhívók, rádiótelefonok és egyéb kommunikációs technikák).

Legyen képes kommunikációs eszközök készítésére (nyomtatványok, fotók, filmek stb.), szakszerű terjesztésükről gondoskodni.

Szervezési alapismeretek

Ismerje:

- a szervezeti struktúra alapjait, az alapvető szervezeti típusokat, a szervezeti kultúra problémakörét,

- a célok alapján történő vezetés (MBO) elveit.

Legyen képes a szervezési ismeretek hatékony alkalmazására.

Legyen képes közreműködni események, rendezvények megszervezésében.

Tudja a számára kijelölt operatív feladatokat elvégezni.

Tudjon forgatókönyvet, hálótervet, hattéranyagot elkészíteni.

Pénzügyi alapismeretek

Ismerje:

- a számvitel alapelveit,

- a költségelemzés, költségvetések elkészítésének módozatait,

- a pénzügyi tervezés főbb mozzanatait és a végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló főbb módszereket.

Legyen képes a pénzügyi ismerteinek birtokában a hatékony részvételre.

Legyen képes a pénzügyi tervezés folyamatába aktívan bekapcsolódni.

Tudjon önállóan költségelemzést végezni.

Public Relations ismeretek

Ismerje:

- a PR alapvető funkcióit, jellemzőit,

- a közvéleményszegmentálás elveit, menetét, kritériumrendszerét,

- a PR-feladatok tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének menetét,

- a főbb PR-eszközöket,

- az arculati kézikönyvek összeállításának menetét,

- a PR-szolgáltatásokat,

- a PR etikai és magatartási kódexeket,

- a PR-munkára vonatkozó főbb hazai jogszabályokat.

Legyen képes:

- PR-részfeladatokat önállóan tervezni, végrehajtani és ellenőrizni,

- stratégiai és taktikai döntések meghozatalában hatékonyan közreműködni,

- partnereinek bizalmát megszerezni és megtartani.

Médiaismeret

Ismerje:

- a nyomtatott médiumok főbb jellemzőit, a kiadók, szerkesztőségek működési mechanizmusát,

- kiadványszerkesztés alapelveit,

- az elektronikus médiumok főbb jellemzőit, a műsorkészítők működését, a műsorok finanszírozásának módjait,

- gyártástechnika, a fotó-, film- és videotechnika alapjait,

- a közterületi médiumok főbb technikai jellemzőit.

Legyen tájékozott a médiaszolgáltatások és az egyéb kommunikációs szolgáltatók, kivitelezők igénybevételének formáiról, lehetőségeiről.

Legyen képes:

- médiafigyelést végezni,

- tartalomelemzést és dokumentációt készíteni,

- nyilvántartásokat vezetni.

Sajtómunka

Ismerje:

- a fontosabb hazai kiadókat, műsorszolgáltatókat,

- a sajtókapcsolatok kialakításának, ápolásának elveit és módszereit.

Legyen képes:

- alapanyagokat, háttéranyagokat készíteni a nyomtatott és az elektronikus sajtó számára,

- kezelni a sajtócímlistákat, a VIP-listákat és más címlistákat, egyéb adatbázisokat,

- sajtókapcsolatok kialakítására, ápolására.

Marketing kommunikáció

Ismerje:

- a marketing alapfogalmait, a piacbefolyásolás fő területeit,

- a marketing kommunikációs mix elemeit, felhasználásukat,

- a reklámtervezés, végrehajtás, ellenőrzés menetét,

- a reklámpiaci szereplőket, az ügynökségek, szolgáltatók, kivitelezők részéről elvárható szolgáltatásokat, díjazásuk módjait,

- a kreatív tervezés és kivitelezés menetét.

Legyen képes:

- médiatervet készíteni,

- esetenként teamet vezetni,

- munkacsoportokat kialakítani, működtetni,

- reklámtevékenységet elemezni.

Tudja a marketing kommunikációs csatornákat (reklám, szponzorálás stb.) hatékonyan alkalmazni.

Rendezvényszervezési és protokoll ismeretek

Ismerje:

- az intézmény életében előforduló kis- és nagyrendezvények szervezésének gyakorlati kérdéseit,

- a nemzetközi és a hazai kapcsolattartás főbb szabályait, a viselkedéstechnika, az öltözködés, a társasági magatartás normáit,

- a protokoll kellékeit (névjegy, virág, telefon, meghívó, ajándék), a vendéglátások formáit és szervezésük menetét,

- a rangsorolás, az ültetés és az étkeztetés protokoll szabályait.

Tudja a hivatalos tárgyalások stílusát és technikáját alkalmazni.

Legyen tisztában az előkészítés tárgyi és személyi feltételeivel.

Legyen képes:

- eseményeket előkészíteni, szervezni és lebonyolítani,

- a forgatókönyv önálló elkészítésére, kultúrprogram, hölgyprogram összeállítására,

- sajtótájékoztató megszervezésére,

- protokoll szabályait tevékenysége során alkalmazni.

Számítástechnikai ismeretek

Ismerje:

- az adatbázisok funkcióját, összeállításuk és hasznosításuk elveit,

- a leggyakrabban használt szövegszerkesztő, adatbázis- és táblázatkezelő programokat,

- az Internet elvi felépítését, a hálózathoz való csatlakozás lehetőségeit.

Legyen képes a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítésére: tájékoztató, érdeklődő, ajánlatkérő levél.

Legyen képes:

- szövegszerkesztésre: szövegbevitel, javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, fejléc, lábléc és oldalszám beállítására,

- nyomtatásra, állománykezelésre,

- táblázatkészítésre, az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek kihasználasára, kiadványszerkesztésre, rövid terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók készítésére,

- egy korszerű WWW eszköz használatára.

B) PR szakreferens (felsőfokú)

A PR szakreferens szakmai követelményei megegyeznek a PR munkatárs szakmai követelményeivel, ezen túlmenően tartalmazzák az alábbiakat:

Pszichológiai és kommunikációs ismeretek

Ismerje:

- a főbb pszichológiai iskolákat, a tanuláselméleteket, a személyiségelméleteket,

- a motivációk, sztereotípiák, attitűdök szerepét az emberi döntésekben,

- az informális és a formális csoportok jellemzőit,

- a konfliktuskezelés és a kommunikációs zavarok kezelésének fontosabb elveit, módszereit.

Legyen képes:

- empátiára,

- a csoporton belüli és a csoportok közötti konfliktusok kezelésére,

- válság- és kommunikációs zavarok kezelésére.

Szervezési-vezetési ismeretek

Ismerje a főbb döntési módszereket, technikákat.

Rendelkezzék a humánerőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó ismeretekkel, válságmenedzselési ismeretekkel.

Legyen tájékozott a vezetési stílus, a vezetői típusok, a vezetési módszerek kérdéseiben.

Tudja alkalmazni a megfelelő vezetési stílust és módszereket.

Legyen képes önállóan közvéleményspecifikus üzenetek kialakítására, kommunikációs stratégiák kidolgozására, végrehajtására és ellenőrzésére.

Pénzügyi ismeretek

Ismerje:

- a pénzügyi controlling, a gazdálkodási tevékenység ellenőrzése és irányítása főbb elveit és gyakorlati tudnivalóit,

- a fontosabb gazdasági mutatókat, pénzügyi és más hatékonysági mutatókat,

- a nemzetközi pénzügyek alapvető tudnivalóit.

Legyen képes a belső hatékonyság és teljesítmény mérésére.

Tudja a kommunikációra fordítandó költségkeretet kezelni.

Jogi és etikai ismeretek

Ismerje:

- a polgári jog főbb kategóriáit;

- a különböző jogterületek legfontosabb rendelkezéseit, mint:

= szerzői jog,

= személyiségi jogvédelem, adatvédelmi törvény,

= versenyjog,

= az ipari tulajdon oltalma,

= médiatörvény, sajtótörvény,

= reklámtörvény,

= társasági törvény, közzétételi kötelezettség;

- a legfontosabb szakmai etikai kódexeket, mint:

= PR Etikai Kódex (Athéni Kódex),

= PR Magatartási Szabályzat (Lisszaboni Kódex),

= Újságíró Etikai Kódex,

= Reklámetikai Kódex.

Legyen képes eligazodni a jog rendszerében.

Legyen képes PR-feladatok tervezésénél, végrehajtásánál a jog és az etika szabályainak megtartására, hatékony alkalmazására.

A PR szakreferens munkáját a szakmai etikai kódexekben foglaltak szellemében végzi.

Alkalmazott esztétikai ismeretek

Ismerje:

- az alapvető esztétikai kategóriákat,

- a vizuális kommunikáció elemeinek esztétikáját (formák, színek, kompozíció),

- az auditív kommunikáció alapvető esztétikai törvényszerűségeit,

- az audiovizuális kommunikáció elemeinek esztétikai hatásait (filmesztétika).

A PR szakreferens képes mind a vizuális, mind az auditív kommunikáció esztétikai törvényszerűségeinek megtartásával végezni feladatait.

Public Relations ismeretek

Ismerje:

- a PR külföldi és hazai történetét, a jelenlegi hazai PR gyakorlat főbb jellemzőit, a hazai és nemzetközi PR szervezeteket,

- a szervezeti kommunikáció elméleti alapjait,

- a közvéleményszegmentálás elveit, módszereit, a célcsoportképzés ismérveit,

- a PR részterületeit,

- a belső PR feladatát, szervezeti kapcsolódásait, hálózatait/csatornáit és eszközeit,

- a külső PR főbb feladatait, célcsoportjait, csatornáit, eszközeit,

- a fontosabb közvéleménykutatási és visszacsatolási eljárásokat, a motiváció-, életstílus- és image-kutatási módszereket,

- a kommunikációtervezés menetét, módszereit,

- a szervezeti személyiség (Corporate Identity) elméleti alapjait és kialakításának menetét,

- a PR-piacot, a PR-szakvállalatok és kivitelezők nyújtotta szolgáltatásokat.

Legyen képes:

- a PR-piac, PR-szakvállalatok és kivitelezők nyújtotta szolgáltatásokban hatékony közreműködésre,

- közvéleménykutatásra és visszacsatolás elemzésére,

- a PR-vezető irányításával, kisebb szervezetek estében önálló munkatársként a belső és külső PR-feladatok tervezésére, végrehajtására, ellenőrzésére.

Médiaismeret

Ismerje:

- kiadói és lapszerkesztési alapismereteket,

- a műsorszerkesztés, -készítés alapjait,

- a produceri tevékenységet,

- a médiaelemzés módszereit.

Legyen képes:

- műsorszerkesztésben részt venni,

- kiadói és lapszerkesztési folyamatba bekapcsolódni,

- médiaelemzést önállóan végezni.

Sajtóismeret

Ismerje:

- a tömegkommunikáció működési mechanizmusát,

- a sajtómunka alapelveit,

- az alapvető sajtóműfajokat:

= hír, kommüniké, cikk, riport,

= kritika, tényfeltáró újságírás stb.

- a sajtóinformációk eljuttatásának módszereit, mechanizmusát,

- a sajtóesemények szervezésének menetét,

- a sajtóvisszhang elemzés fajtáit, módszereit.

Legyen képes sajtóalapanyagok és háttéranyagok készítésére.

Tudja önállóan ápolni a szervezet külső és belső közvéleményszegmentumaival, "érdekgazdáival" fenntartott sajtókapcsolatokat.

Legyen képes szervezni és részben önállóan ellátni a sajtómunkát.

Legyen képes sajtóinformációk elemzésére, felhasználására.

Marketing kommunikáció

Ismerje:

- marketing alapjait (passzív és aktív marketing, a 4 P rendszere),

- a marketingkutatás fajtáit (szekunder és primer kutatások),

- a marketing-mix elemeit (termékpolitika, árpolitika, az értékesítési utak politikája, marketing kommunikáció),

- a főbb marketing stratégiákat,

- a marketing controlling módszereit,

- a kommunikációs mix kialakításának lehetséges verzióit a termékéletciklus különböző szakaszaiban,

- a főbb médiatervezési eljárásokat, a kreatív tervezés és kivitelezés menetét, technikáját,

- a reklámpiac struktúráját, a reklámszolgáltatókkal való együttműködés módjait.

Legyen képes:

- aktívan és eredményesen a marketingkutatásban részt venni,

- a marketing-mix alkalmazására.

Tudjon médiatervezési folyamatba aktívan, hatékonyan bekapcsolódni.

Rendelkezzen tárgyalástechnikai ismeretekkel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megfelelnek a III. pontban foglaltaknak.

A) PR munkatárs (középfokú)

1. A vizsgára bocsátás feltételei

Bármely típusú állami nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből, illetve az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a jelölt vizsgadolgozatot készít. A dolgozat témája komplex, a feldolgozás során bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. Az alkalmazásnak ki kell terjednie a problémameghatározásra, a kommunikációs cél kitűzésére, a kiválasztott médiumokra és eszközökre, a végrehajtás és a visszacsatolás módjára.

A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.

Választható témakörök:

- egy szervezet (vállalat, nonprofit szervezet) lezajlott, folyamatban lévő vagy tervezett kommunikációs kampánya,

- egy szervezet (vállalat, nonprofit szervezet) Corporate Identity-jének bevezetése,

- egy valós vagy képzeletbeli rendezvény megszervezése,

- egy válságkommunikációs feladat megoldása.

A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 20 oldal.

A jelölt a vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal köteles bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság elnöke az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 7 nappal megkapja.

A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti és megvédi a vizsgadolgozatát.

A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a vizsgadolgozatát bírálatra leadta, és a dolgozatra legalább elégséges minősítést kapott.

A szóbeli vizsga témakörei:

- kommunikáció és marketing kommunikáció,

- szervezési alapismeretek,

- pénzügyi alapismeretek,

- Public Relations ismeretek,

- média- és sajtóismeret,

- rendezvényszervezési és protokoll ismeretek.

A szóbeli vizsga kérdéseit a fenti témakörök mindegyikéből a szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott szintek figyelembevételével a képző intézmény állítja össze.

A jelölt témakörönként egy tételt húz. Az értékelés témakörönként egy-egy érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek azonos értékűek, a végső szóbeli érdemjegyet átlagolva kell meghatározni.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

B) PR szakreferens (felsőfokú)

1. A vizsgára bocsátás feltételei

PR munkatárs (középfokú) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek teljesítése.

Bármely típusú legalább középfokú állami nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből, illetve az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára a jelölt vizsgadolgozatot készít, amelynek tartalmaznia kell a kommunikációs cél és feladat meghatározását, a kiinduló helyzet elemzését, a szükséges információkat, illetve kutatásokat, a stratégia felvázolását, a célcsoportok kijelölését, a végrehajtás szükséges elemeit (média, eszközök) és a várható költségeket, valamint az ellenőrzés és visszacsatolás módját.

A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény határozza meg, legkésőbb a vizsga előtt három hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.

A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 30 oldal.

A jelölt a vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal köteles bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik, és érdemjeggyel minősítik. A képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság elnöke az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 7 nappal megkapja.

A jelölt a szakmai vizsgán ismerteti és megvédi a vizsgadolgozatát.

A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a vizsgadolgozatát bírálatra leadta, és a dolgozatára legalább elégséges minősítést kapott.

A szóbeli vizsga témakörei:

- pszichológiai és kommunikációs ismeretek,

- szervezési-vezetési ismeretek,

- pénzügyi és jogi ismeretek,

- etikai és alkalmazott esztétikai ismeretek,

- Public Relations ismeretek,

- média- és sajtóismeret,

- marketing kommunikáció.

A szóbeli vizsga kérdéseit a fenti témakörök mindegyikéből a szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott szintek figyelembevételével a képző intézmény állítja össze.

A jelölt témakörönként egy tételt húz. Az értékelés témakörönként egy-egy érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek azonos értékűek, a végső szóbeli érdemjegyet átlagolva kell meghatározni.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

2. számú melléklet a 18/1997. (IV. 22.) MKM rendelethez

A 16/1994.(VII. 8.) MKM rendelet melléklete 91. sorszáma alatt kiadott informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 03

2. A szakképesítés megnevezése: informatikus (felsőfokú)

A) térinformatikus

B) műszaki informatikus

C) oktatás informatikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid leírása

A) Térinformatikus

B) Műszaki informatikus

A műszaki, illetve térinformatikus - tevékenységi körének megfelelően - mint a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításában az irányító, koordináló, információáramlást biztosító feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel.

Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése.

Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez.

C) Oktatás informatikus

Az oktatás informatikus olyan, pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, aki a tantervi követelményeket az informatika és számítástechnika eszközeinek, módszereinek kreatív alkalmazásával tudja közvetíteni. Az oktatási intézményekben az intézmény vezetője és a számítástechnika szakos tanárok irányítása mellett megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai és módszertani ismeretei birtokában az oktatási intézmény informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Ez elsősorban az informatikának az oktatásban és az oktatási intézmény működtetésében való alkalmazását jelenti. Feladata az oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítésében való részvétel. Számítástechnikai kérdésekben az oktatási intézmény számítástechnika szakos tanáraival, módszertani kérdésekben az intézmény oktatásért felelős vezetőjével és a szakmai munkaközösségek vezetőivel működik együtt. Felelősségi körébe tarozik az oktatásban és képzésben használható szoftverek, informatikai eljárások és az Interneten elérhető információk felkutatása és az oktatási intézményben történő alkalmazásuk előkészítése, megszervezése, valamint az oktatási intézménynél működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul az intézmény oktatási, képzési feladatainak jobb ellátásához. Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése. Felkészültsége legyen elegendő ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. Általános szakmai követelmények

A felsőfokú informatikusnak a munkahelyi összefüggéseket, folyamatokat jól ismerő, széles szakmai látókörrel rendelkező, kombinatív problémamegoldási és operatív szervezői képességgel rendelkező szakembernek kell lennie, aki ismeri a számítástechnika hardver és szoftver eszközrendszerét, és tájékozott az információs piacon elérhető alkalmazási rendszerek területén.

Ismerje és tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések), valamint az információ kezelésére vonatkozó általános etikai normákat, szabályokat, alkalmas legyen projektek irányítására, ismerje a minőségbiztosítás alapelveit.

Legyen képes az informatika szaknyelvének szabatos, célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a magyar szakszavak alkalmazására, választékos kifejezésmódra. A jelöltnek rendelkeznie kell az idegen nyelvű szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk felhasználásához szükséges idegen nyelvi tudással.

Oktatás informatikus

Feleljen meg a szoftverüzemeltetői szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek, és a fentieken kívül legyen birtokában az Internet használatához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteknek, beleértve a jogi ismereteket is. Ismerje és legyen képes alkalmazni a szaktárgyi módszertani kutatások legújabb, az informatikának az oktatásban - a hatékonyság növelése érdekében - való felhasználására vonatkozó eredményeit.

III/2. Speciális szakmai követelmények

A jelölt az általános követelményekben megfogalmazott ismereteket tudja alkalmazni az adott szakterületen. Ehhez tökéletesen ismernie kell a szakterület sajátosságait, amelynek követelményét és szakmai mélységét az adott szakterület igényei határozzák meg.

A) Térinformatikus

A térinformatikus legyen alkalmas a térinformációs rendszerek helyhez kötött információinak számítógéppel történő gyűjtésére, kezelésére, elemzésére és képi megjelenítésére. Az állam- és önkormányzati igazgatási, a közművek, a környezetvizsgálatok és földhivatalok telek- és ingatlan-nyilvántartási információs rendszereinek létrehozására és működtetésére, ezek önálló munkavégzésnél történő alkalmazására.

Legyen képes a hardver, a szoftver és az eljárások olyan rendszerének kezelésére, amely a következő tevékenységeket foglalja magába: a térbeli koordinátákkal rendelkező adatok számítógépre vitele, kezelése, megváltoztatása, elemzése, megjelenítése; ezen adatokkal való modellezéssel elősegíti a tervezési, irányítási, igazgatási üzemeltetési és gazdálkodási problémák megoldását.

B) Műszaki informatikus

Ismerje a számítógépes jelfeldolgozás elméletét és gyakorlatát.

Ismerje és legyen képes üzemeltetni a számítógépes jelfeldolgozás szoftver és hardver eszközeit.

Legyen képes intelligens mérő és kiértékelő rendszereket kialakítani.

C) Oktatás informatikus

Legyen képes a számítógépes rendszer - mint hardver - üzemeltetési feladatai ellátásában közreműködni. Ezen belül a feladatai speciálisan:

- a számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatainak felügyelete,

- az oktatási intézmény számítógépes rendszere üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok ellátása,

- az Internet szolgáltatásainak szakszerű igénybevétele,

- egy általános célú diagnosztikai program kezelése, üzeneteinek értelmezése.

Legyen képes közreműködni a számítógépes rendszer - mint szoftverkörnyezet - karbantartási és bővítési feladatainak ellátásában. Ezen belül a feladatai speciálisan:

- a szoftveres munkakörnyezet kialakítása, és az Internethez kapcsolása (bejelentkezés, indítási beállítások),

- az oktatási intézmény elektronikus kommunikációjának megszervezése és a kommunikációs rendszer működésének felügyelete,

- a biztonságos szoftverüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok (archiválás, biztonsági másolatok készítése stb.) ellátása,

- a szoftverbeszerzés főbb szempontjainak meghatározása, az alkalmazni kívánt szoftver hardverigényének előzetes meghatározása, szoftverek telepítése, új, a tanultakkal azonos funkciójú szoftverek megtanulása a dokumentáció alapján,

- munkaállomás üzemeltetése.

Legyen képes általános célú szoftverek alkalmazására, üzemeltetésére, új szoftverek üzemeltetésének elsajátítására:

- szövegszerkesztés (ismerjen egy korszerű szövegszerkesztő szoftvert).

Legyen képes az oktatási intézmény dokumentációs tevékenységének kiszolgálására (levelezés, számítógépes ügyiratkezelés, kiadványok készítése):

- táblázatkezelés (ismerjen egy korszerű táblázatkezelő szoftvert).

Legyen képes általános oktatási és gazdasági feladatok kiszolgálására (kalkulációk, kimutatások, statisztikák, órarendek számítógépes kivitelezésére):

- adatbázis-kezelés (ismerjen egy korszerű adatbázis kezelő szoftvert),

- kisebb adatbázisok kialakítása, karbantartása,

- lekérdezések, válogatások,

- kimutatások készítése.

Legyen képes egyedi szoftverek üzemeltetésére.

Legyen képes az Interneten található adatbázisok elérésére és az oktatásban való felhasználására.

Legyen képes HTML lap megtervezésére és elhelyezésére.

Legyen képes arra, hogy egy oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítését végző teamben képviselje saját szaktárgyának tartalmi és tantárgypedagógiai aspektusait.

Az oktatási informatikus rendelkezzék megfelelő szakmai felkészültséggel ahhoz, hogy egyedi alkalmazói oktatási szoftverek kezelését a felhasználói kézikönyv alapján megtanulja, és az üzemeltetési feladatokat ellássa.

III/3. Általános tantárgyi követelmények

A) Térinformatikus

B) Műszaki informatikus

C) Oktatás informatikus

1. Számítástechnikai szoftverüzemeltetői ismeretek

1.1 Számítástechnikai alapismeretek

Alapfogalmak

- Információ a számítógépben, kódrendszerek.

- Aritmetikai, logikai műveletek, relációk.

- Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek (tömbök, rekordok, állományok).

A hardver

- A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, a funkcionális egységek főbb jellemzői.

- Perifériák típusai, főbb jellemzői.

- Korszerű számítógépes konfigurációk, modularitás.

- A számítógép üzembe helyezése.

A szoftver

- Szoftverek csoportosítása.

- Operációs rendszerek, rendszerközeli szoftverek, hálózati szoftverek.

- Fejlesztő környezetek.

- Általános célú és egyedi alkalmazások.

Programozási alapfogalmak

- A programnyelvek utasításkészlete.

- Adattípusok.

- Programszerkezetek (elágazások, ciklusok).

- A strukturált program felépítése (eljárások, függvények).

- Elemi algoritmusok és megvalósításuk valamely programnyelven.

Megjegyzés: az általános tantárgyi követelmények programozási alapismeretek témaköre nem programozási készség kialakítására szolgál. A cél az, hogy a hallgató megismerje azokat az alapfogalmakat, amelyek a számítástechnika ismeretanyagához tartoznak (feltételek, elágazások, ciklusok stb.), és ma már az alkalmazásokban is jelen vannak.

1.2. Általános célú alkalmazások

Szövegszerkesztés

- Szövegbevitel, javítás (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere, rövidítésszótár stb.).

- Szövegek tárolása, visszatöltése, nyomtatása.

- A szöveg formázása, lapszámozás.

- Lábléc, fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék.

- Körlevélkészítés, borítékcímke nyomtatás.

- Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár.

- Táblázatok, grafikák beillesztése a szövegbe.

Táblázatkezelés

- A táblázatok felépítése.

- Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

- Hivatkozások, újraszámolás.

- Képletek szerkesztése: konstansok, hivatkozások, függvények a képletekben.

- Gazdasági számítások, kalkulációk.

- A statisztika alapfogalmai: középértékek, szórás, gyakoriság.

- Statisztikai kimutatások, grafikonok szerkesztése.

Adatbázis-kezelés

- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai (az adatbázis fogalma, típusai).

- Relációs adatbázisok.

- Jogosultságok kiosztása.

- Adatbázis-tervezés.

- Mezőtípusok.

- Az adatbázisok létrehozása, karbantartása, alapvető adatbázis-kezelő műveletek (keresés, válogatás, rendezés, összesítés).

- Lekérdezések, összegfokozatos listák.

- Adatbázis kapcsolatok.

- Archiválás.

Adatszintű kapcsolatok a különböző alkalmazások között

- Állományok konvertálása.

2. Operációs rendszerek, rendszerközeli programok, hálózatok

Legalább két különböző jellegű operációs rendszer ismerete.

2.1. Az operációs rendszer

- Az operációs rendszer telepítése.

- Az operációs rendszer részei, rendszerállományok.

- A betöltési folyamat.

- Az operációs rendszer memóriakezelése.

- Parancsok, kapcsolók.

- Állományok típusai.

- Lemezes adattárolás: lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsok.

- Parancsállományok.

- Rendszerkonfigurálás (eszközmeghajtók), környezet beállítás.

- Egy operációs rendszer megszakítási rendszerének fogalomszintű ismerete.

2.2. Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése

- A grafikus ablakkezelő környezet használata.

- Karbantartás, üzemeltetés és konfigurálás grafikus munkakörnyezetben.

2.3. A karbantartás és üzemeltetés egyéb segédprogramjai

- Az adatvédelem szoftver és hardver eszközei (tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás stb.).

2.4. Hálózatok

- Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei.

- Hozzáférési jogok, adatvédelem.

- Kezelői parancsok és menüs programok.

- Lemez, könyvtár, állomány kezelése a hálózatokban.

- Állományok nyomtatása.

- A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése.

A) Térinformatikus

B) Műszaki informatikus

3. Adatkezelés

- Adat, információ, hír.

- Egyed, tulajdonság, kapcsolat.

- A kapcsolat foka.

- Normál formák.

- Hagyományos fájlszerkezetek.

- Adatbázis típusok.

- 4GL ismeretek.

- Relációs adatkezelés.

- Objektumorientáltság.

- Integráció, műszaki jellegű és gazdasági nyilvántartások integrálása.

- Case, 4GL alkalmazásgenerátorok (ORACLE, MAGIC, INGRES, ISEE, WIZDOM, PROGRESS).

4. Rendszerelemzés és -tervezés

- Rendszerfejlesztés menete.

- Helyzetfelmérési technikák.

- Ügyvitel szervezési alapismeretek.

- Bizonylattervezés, EDI alapismeretek.

- Kódtervezés.

- Adatelőkészítés menete.

- Input/output tervezés szempontjai.

- Dialógus tervezés.

- Rendszerfejlesztési technikák.

- Batch és on-line rendszerek működési elvei.

- Rendszerfejlesztési technikák.

- Komplex szervezési módszertan és alkalmazása (SDM, SSADM stb.).

- Dokumentációs rendszer alkalmazása.

5. Gazdasági alapismeretek

- A vállalkozási formák és jellemzői.

- A tervezés alapfogalmai.

- Statisztikai alapismeretek.

- A controlling fogalma.

- A marketing fogalma, szerepe és jellemzői.

- A termelésirányítás fogalma.

- A gazdasági folyamatok fogalma.

- Gazdasági egységek szervezeti felépítése.

6. Projekt irányítás

- Projekt fogalma.

- Projekt irányítás feladatai.

- Projektek modellezése (hálótervezés).

- Időtervezés.

- Erőforrások tervezés.

- Költségtervezés.

- Projekt követés.

- Projekt és minőség biztosítás.

- Projekt irányítás dokumentumai.

7. Matematika

- A halmazelmélet alapjai.

- A matematikai logika alapjai.

- A kombinatorika alapjai.

- A lineáris algebra alapjai.

A) Térinformatikus

B) Műszaki informatikus

C) Oktatás informatikus

8. Jogi alapismeretek

- Jogi alapfogalmak.

- Munkajog, szerzői jog.

- Szerződések.

- Adózási alapfogalmak, az adózás rendje.

- A legfontosabb adójogszabályok.

9. Adatvédelem

- Adatvédelem és adatbiztonság fogalma.

- Az elektronikus nyilvántartások veszélyei.

- A privátszféra titkosítása és a közérdekű adatok nyilvánossága biztosításának követelménye.

- Az adatvédelem jogi szabályozása Magyarországon és a világban.

- Adatvédelmi alapelvek és intézmények.

- Az adatvédelmi törvény.

- A számítógépes alkalmazási rendszerek ellenőrzése és biztonsága.

- Hardver és szoftver védelmi eszközök.

- Hálózatok védelme.

10. Humán informatika

- Kommunikációs formák.

- A kommunikáció funkciói.

- A jelfeldolgozás.

- Az első és második jelzőrendszer.

- A beszéd.

- A tárolás

= a memória,

= a tanulás.

- Kondicionálás, operáns kondicionálás.

- A gépi és az agyi információs rendszerek összehasonlítása.

11. Információkezelési alapismeretek

- Az adatbázisok kialakulásának története (könyvtárak, szakosodott információs intézmények szolgáltatásai; off-line és on-line adatbázisok).

- Információkeresés (on-line adatbázisrendszerek használata).

- Az információ rögzítése, tárolása (információhordozók).

- Az információ átvitele.

- Az információ-visszakeresés fő módjai és fajtái.

- Adatbázisok (privát és nyilvános adatbázisok).

- Szolgáltató központok ("host"-ok) jellemzése.

- Nyilvános adatbázisok legfontosabb jellemzői.

- Adatbázis-műveletek (update, keresés letöltés, nyomtatás).

- Tárgyszórendszer, tezaurusz.

- Adatbázis szolgáltatások jellemzői.

- Hálózati multimédia szoftverek.

12. Idegen nyelv

- A jelöltnek rendelkeznie kell az idegen nyelvű szoftverek kezeléséhez, illetve a szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációs felhasználásához szükséges idegen nyelvi tudással.

A) A térinformatikus speciális tantárgyi követelményei

1. Államigazgatási és jogi alapismeretek

- A közigazgatás rendszere.

- Hatósági feladatok.

- Települési önkormányzati munka.

- Adatbiztonság, adatvédelem jogi kérdései.

2. Alkalmazott matematika

- A gráfelmélet alapjai.

- Optimalizálási problémák.

- Matematikai statisztika.

- Vetülettan.

3. A digitális térképkészítés geometriai alapjai

- A digitális térkép meghatározása.

- Vektoros és raszteres geometriai adatrendszer.

- A digitális térképkészítés módszerei és eszközei.

- A digitális földmérési alaptérkép.

4. Térinformatikai rendszerek szervezési alapjai

- A GIS szervezési sajátosságai.

- A GIS rendszerek adattartalmának meghatározása.

- Az adatnyerés technológiájának kidolgozása.

- A GIS szoftver és hardver platform kiválasztása.

- A működtetés szervezeti kereteinek kialakítása.

- A térképi és a szöveges adatállományok karbantartásának módszertani kérdései.

5. Szakági és igazgatási ismeretek

- Közműnyilvántartó rendszerek.

- Szakági és egyesített közműnyilvántartás.

- A közművek adatbázisai és kezelésük.

- A digitális közműtérkép.

- Adatszolgáltatás, adatvédelem.

6. Adatbázis-kezelés, szervezés

- ORACLE programozási ismeretek.

- Az SQL alapfogalmai.

- A szöveges és grafikus adatbázisok összekapcsolása.

7. Térinformatikai (GIS) szakági programozás

- CAM, CAD alapú szoftverek. (MicroStation MGE, AutoCAD).

- Integrált térinformatikai rendszerek (MapInfo, ArcInfo, Arc-View, I/RAS B, I/RAS C., GEOVEC, ERDAS).

B) A műszaki informatikus speciális tantárgyi követelményei

1. Programozás, a programozás módszertana és technológiája

- A programozási feladat megoldásának lépései.

- A strukturált programozás elvei, programtervezési módszerek.

- Adattípusok, adatszerkezetek és ezek tervezése.

- A program vezérlési szerkezetei.

- Változók fogalma.

- Programszerkezetek, paraméterátadás, a változók hatásköre.

- Alapvető adatfeldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, keresés, rendezés, válogatás, listázás stb.).

- Programtesztelés fogalma, módszerei, eszközei.

- A számítógépes program dokumentálásának elvei, eszközei, a dokumentáció részei.

- A felhasználóbarát program jellemzői.

- Programok karbantartása, karbantarthatóság biztosításának programtechnikai eszközei.

- A korszerű, integrált programfejlesztő eszközök, programgenerátorok.

- Az objektumorientált programozás alapjai.

2. Programnyelvek

- Legalább két általános célú, magas szintű programnyelv ismerete kötelező.

- Magas szintű programozási nyelvek sajátosságai. Interpreter, kompájler, szerkesztő (linker).

- A "Programozás, a programozás módszertana és technológiája" témacsoportban felsorolt követelmények megvalósítása egy konkrét programnyelven.

- Adatfeldolgozás hálózati programozásának alapjai.

- A grafikus megjelenítés programozásának elvei és lehetőségei az adott programnyelven.

3. Számítógépes jelfeldolgozás

- Jelek csoportosítása és fontosabb leírási módjuk.

- Mintavételezés, inerpoláció, kvantálás, ADC-k, DAC-ok tulajdonságai, illesztésük.

- DFT és a folytonos spektrum kapcsolata, eljárások a DFT spektrális felbontásának növelésére, ablakfüggvény hatása.

- Energetikai spektrumok mérésének alapjai, spektrumanalizátorok, a mérési eredmények értelmezése.

- Statisztikus jelanalízis (teljesítménysűrűség-spektrum, autokorrelációs függvény).

- Digitális szűrők (FIR, IIR szűrők tulajdonságai, alkalmazásuk szabályai, középérték, effektív érték, amplitudósűrűség mérése).

- DSP alkalmazása.

4. Mérő- és irányítórendszerek

- Mérőrendszerek digitális felületei: IEEE 488, RS 232, RS 422, RS 485.

- Számítógépes mérés és méréstervezés.

- PLC alkalmazása.

C) Az oktatási informatikus speciális tantárgyi követelményei

1. Számítógépes hálózatok

- Az Internet címzési rendszere.

- Internet szolgáltatások.

2. Elektronikus levelezés

- Levelezés PMAIL rendszeren

= levélcímek,

= levélküldés,

= levélfogadás,

= tárolók használata,

= levelek továbbküldése,

= levelezési csoportok kialakítása,

= levelezési címlisták,

= csatolt levél küldése,

= csatolás kibontása,

= alap konfigurációs beállítások.

- Levelezés UNIX alapú levelezőprogrammal (pl. Pine).

- Levelezés a Windows alapú levelezőprogrammal (pl. EUDORA, Internet MAIL AND NEWS, NETSCAPE).

- Internet szolgáltatások levélben:

= levelezési listák,

= USENET (on-line),

= személyek és intézmények keresése,

= fájlok keresése és átvitele,

= archie,

= adatok keresése,

= fax küldése.

3. Alapvető UNIX parancsok

- Bejelentkezés.

- Jogosultságok.

- Fájlrendszer.

- Finger.

- A DOS és UNIX operációs rendszer parancsainak összehasonlítása.

4. A PC/TCP

- A PC/TCP fontosabb parancsai.

5. FTP, Telnet és Gopher

- FTP parancsmód.

- FTP archívumok az Interneten.

- Telnet bejelentkezés.

- Telnet parancsmód.

- Hazai és külföldi adatbázisok, könyvtárak.

- BRS-SEARCH.

- Gopher használata.

- Veronica keresés.

- Gopher parancsok.

6. WWW

- A WEB használata:

= keresőprogramok (pl. Netscape Navigator, Internet Explorer).

7. Oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítése

- A Hypermédia és Hypertext technológia ismerete mint nagy hatékonyságú információrendszerező és keresőrendszer.

- Multimédia prezentációk felhasználása, egyszerű alkalmazások tervezése, kivitelezése:

= a multimédia számítógép és a kapcsolódó, médiaforrások és perifériák összekapcsolása és a rendszer üzemeltetése, valamint speciális multimédia berendezések kezelése,

= csoportos és frontális munkában használható prezentációs eszközök és interfészek,

= a multimédia jellemzői, felhasználási területei,

= az egyes médiumok előnyei és hátrányai,

= a többcsatornás megjelenítés előnyei,

= az interaktivitás pszichológiai és pedagógiai alapjai,

= a felhasználás és készítés metodikai kérdései,

= anyaggyűjtés és feldolgozás,

= a szerzői jog idevonatkozó ismeretei,

= alkalmazásgenerátorok, egy vizuális programozási nyelv elemei; egyszerű multimédia alkalmazás készítése saját szakterülethez kapcsolódóan.

= tesztelési, értékelési eljárások,

= hatékonyságvizsgálat,

= egyedi gyártás.

- A kereskedelmi forgalomban kapható, szaktárgyakhoz kapcsolódó multimédia anyagok ismerete.

8. HTML lapok készítése

- A lapok megtervezése, és szerkesztése.

- A lapok elkészítése és elhelyezése.

9. NEWS szerverek használata

- Feliratkozás a hírcsoportokba.

- Hírek letöltése.

10. Csevegőprogramok használata

11. Kommunikációs szoftverek használata

- Fax.

- Üzenetrögzítő.

- BBS.

IV. A szakképesítés szakmai vizsgakövetelményei

1. A vizsgán számon kérhető ismeretek

Az egyes témakörökben számon kérhető ismeretek megegyeznek a III. pontban megfogalmazottakkal.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Két részből áll:

I. Megegyezik a számítástechnikai szoftverüzemeltető vizsga írásbeli részével.

II. A), B), C) esetén közös követelmény:

- Adatkezelés, adatvédelem.

- Operációs rendszerek.

- Telekommunikációs alapismeretek.

Speciális követelmények:

A) Térinformatikus szakképesítés esetén:

- Térinformatikai szoftverek kezelése.

- Matematika.

B) Műszaki informatikus szakképesítés esetén:

- Programozás.

- Számítógépes jelfeldolgozás.

- Matematika.

C) Oktatás informatikus szakképesítés esetén:

- Elektronikus levelezés.

- FTP, Telnet és Gopher használata.

- WWW használata.

- Csevegőprogramok használata.

A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg. Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.

Munkaidő: 180 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga szakdolgozat készítéséből áll.

A szakdolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően.

A szakdolgozatokat csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig.

A szakdolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, a megoldási lehetőségekről, és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának a szempontjait is. Terjedelménél fogva nem kell minden részletet tartalmaznia. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását.

A szakdolgozatokat a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgára bocsátás feltételei:

- megírt és elbírált szakdolgozat,

- legalább elégséges minősítésű írásbeli és gyakorlati vizsga.

A szóbeli vizsga két részből áll:

- szakdolgozat védése,

- válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre.

A szóbeli vizsga kérdéseit a III. pontban vizsgakövetelményként megadott témakörök mindegyikéből a szakképesítés szakmai követelményeiben megfogalmazott szintek figyelembevételével a képző intézmény állítja össze.

A szóbeli tételsort a kijelölt vizsgabizottsági elnöknek a vizsgát megelőzően 15 nappal meg kell küldeni, és vele jóváhagyatni. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a kérdéssor tartalmilag és formailag megfelel-e a követelményeknek. A vizsgabizottság elnöke által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

A vizsgakérdéseket vizsgázónként legalább három témacsoportból kell kiadni.

A vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.

A felkészülési idő: 20 perc.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az írásbeli vizsga I. része alól - a vizsgajegy beszámítása nélkül - felmentést kap a vizsgázó, ha legalább számítástechnikai szoftverüzemeltető, vagy annál magasabb, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő számítástechnikai szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.