228/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

1. § A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 58/1994. (IV. 16.) Korm. rendelet és 179/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 228/1997. (XII. 12.) Korm. rendelethez

Alapító Okirat

Jelen okirattal a Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelettel alapított - a Ptk. módosításáról rendelkező 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (6) bekezdése alapján 1994. január 1-jétől közalapítványnak minősülő - Magyar Alkotóművészeti Alapítvány 1992. július 29-én kelt Alapító Okirata helyébe a Ptk. 74/G. §-ának megfelelően az alábbiak lépnek:

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány a Ptk. 74/G. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező, állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából létrehozott közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány).

A Közalapítvány létesítésekor az alapítót a következő indokok vezették: hosszú távra biztosítani kívánta az állam támogatását a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet, illetve művészek részére, s ezúton is el kívánja ismerni, hogy a jelen Közalapítvány céljára rendelt vagyon jórészt a művészeti ágakat élethivatásszerűen művelő művészek négy évtizedes munkája révén gyarapodott.

1. A Közalapítvány neve: Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

2. A Közalapítvány székhelye: Budapest V., Báthori u. 10.

3. A Közalapítvány célja:

A Ptk. 74/G. §-a (2) bekezdésének megfelelően a Közalapítvány az állami közfeladat biztosításaként a következő célokra jött létre:

Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén, ideértve az ezen műfajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzésével és lehetőség szerinti gyarapításával.

E célok elérése érdekében az irodalommal, képzőművészettel, iparművészettel, ipari tervezőművészettel, fotóművészettel és zenei alkotóművészettel foglalkozó, alkotóművészek részére biztosítani törekszik alkotómunkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen:

3.1. A szociális biztonság érdekében támogatások nyújtása.

3.2. A rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjával 1992. október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjai nyugdíjának - állami szerepvállalás melletti - kifizetéséről történő gondoskodás, valamint biztosítási alapon a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete alapszabálya szerint tagokat tömörítő egyesület mindenkori tagjai részére önkéntes nyugdíjbiztosítás keretében (saját jogú, özvegyi, szülői, illetve nyugdíjsegély) és árvasági segélyek folyósítása.

3.3. A művészeti alkotómunka jobb körülményeinek elősegítése érdekében alkotóházak működtetése, szükség esetén újak létrehozása, kollektív műtermek üzemeltetése, műtermek és műteremlakások építéséhez támogatás nyújtása, műteremlakásokkal kapcsolatos bérlőkijelölési jog gyakorlása.

3.4. A szakmai érdekvédelemhez, a jogi képviselethez, a rendszeres tájékoztatáshoz és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges anyagi fedezet megteremtése.

3.5. A létrejött műalkotások megismertetése érdekében kiállítási, értékesítési lehetőségek megteremtése, művészeti kezdeményezések támogatása, fiatal művészek szervezett segítése.

3.6. A művészeti alkotómunka lehetővé tétele érdekében kölcsönök (alkotói előlegek) folyósítása, ösztöndíjak, jutalmak, művészeti pályázatok, díjak kitűzése, egyéb pénzbeli juttatások nyújtása.

4. A Közalapítvány vagyona:

4.1. A Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak átadott - a mellékletben felsorolt - teljes vagyon.

4.2. A Közalapítvány törzsvagyona - melynek felsorolását az Alapító Okirat melléklete tartalmazza - nem idegeníthető el.

4.3. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.

4.4. A Közalapítvány pártoktól független, pártokat, képviselőjelöltet nem támogat, és politikai pártoktól támogatást nem fogad el.

5. A Közalapítvány gazdálkodása:

5.1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium - a jelen Alapító Okirat 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési és befektetési szabályzatnak megfelelően - dönt.

5.2. Az alapító a Kuratóriumot felhatalmazza, hogy a Közalapítvány vagyonával - a vagyonkezelési és befektetési szabályzat keretei között - vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Közalapítvány átmenetileg szabad készpénzvagyona csak állampapírba helyezhető el.

5.3. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, mely a 3. pontban felsorolt fontossági sorrend figyelembevételével történik.

A döntések végrehajtásáról az Igazgatóság gondoskodik.

5.4. A Közalapítvány - amennyiben a vagyon hozama nem elegendő - a vagyont felhasználhatja azon kedvezményezettek javára, akiknek szociális biztonságáról a Közalapítványnak kell gondoskodnia.

6. A Közalapítvány kezelő szervezete, képviselete:

6.1. A Közalapítvány vagyonának kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a 7 tagú Kuratórium.

6.2. A Kuratórium tagjait az alapító - a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára - írásban kéri fel.

6.3. A Kuratórium tagjainak megbízatása 3 évre szól, a tagok ismételten megbízhatók.

6.4. A Kuratórium elnökét és alelnökét az alapító a művelődési és közoktatási miniszer javaslata alapján kéri fel.

6.5. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke és alelnöke önállóan képviseli. A Kuratórium képviseleti joggal ruházhatja fel az Igazgatóság vezetőjét.

6.6. A Kuratóriumot az elnök hívja össze.

6.7. A Kuratórium határozatképes, ha öt tagja jelen van. A Kuratórium határozatait a tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.

6.8. A Kuratórium döntései előkészítésére - pályázat útján - gazdasági tanácsadókat kérhet fel.

6.9. A Kuratórium művészeti és szociális támogatásokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítésére a művelődési és közoktatási miniszer - a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (a továbbiakban: MAOE) javaslata alapján - 9 főből álló művészeti-szakmai tanácsadó testületet kér fel, s elnökét kinevezi.

6.10. A Közalapítvány gazdálkodásának, működésének, szervezetének és képviseletének, a Kuratórium döntéseinek részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

6.11. A Kuratórium tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

6.12. A Közalapítvány működtetésére a Kuratórium Igazgatóságot hozhat létre, meghatározza annak szervezetét, működését, és ellenőrzi tevékenységét. Az Igazgatóságot a Kuratórium által kinevezett igazgató vezeti és gyakorolja az Igazgatóság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

7. Felügyelő Bizottság:

7.1. A Közalapítvány kezelő szervezetének ellenőrzésére az alapító 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a MAOE mindenkori elnöke, a pénzügyminiszter és a művelődési és közoktatási miniszer által jelölt személy.

7.2. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító 3 évre kéri fel, a tagok ismételten is megbízhatók.

7.3. A Felügyelő Bizottság a Közalapítvány működéséről készült éves könyvvizsgálói jelentésre támaszkodva vizsgálja a Közalapítvány működését.

A Kuratórium elé terjesztett - a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni.

Célvizsgálatot akkor folytat, ha a Közalapítvány céljait veszélyeztetve látja.

Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.

7.4. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.

7.5. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak.

7.6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

7.7. A Felügyelő Bizottság tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak, amelyet a művelődési és közoktatási miniszer állapít meg.

8. Záró rendelkezések:

8.1. A Közalapítvány céljainak elérése érdekében együttműködik az irodalom, a képző-, ipar- és fotóművészet, valamint zeneművészet területén már működő vagy a jövőben létrejövő állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

8.2. A Közalapítvány működéséről - különös tekintettel a Kuratórium és szervei által eszközölt befektetésekről - a szakmai nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni kell.

8.3. A Közalapítvány a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet szerint számol be az alapítónak. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadóak. A Közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni.

8.4. A Közalapítvány - a Ptk.-ban meghatározott okok miatt történő - megszűnése esetén az alapítványi vagyont a magyar írók, képző-, ipar- és fotóművészek, valamint zenei alkotóművészek művészeti és szociális támogatására kell fordítani.

1. számú melléklet az Alapító Okirathoz[1]

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyona

(Nyilvántartás szerinti bruttó érték az 1992. október 1-jei állapotnak megfelelően.)

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány törzsvagyona

(Elidegenítési tilalom alá rendelt, tovább működtetendő ingatlanok)

2. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Kuratóriumának névsora:

Székely Gábor közgazdász (elnök),

Pohárnok Mihály művészeti menedzser (alelnök),

Deák Sándor, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgatója,

Fésüsné Illés Edit, az MKM Pénzügyi Főosztályának helyettes vezetője,

Hajagos Éva, az MKM Jogi Főosztályának közigazgatási szakmai tanácsadója,

Szűcs Ferenc, a Pénzügykutató Rt. főosztályvezetője,

Tóth József, az Országos Színháztörténeti Intézet gazdasági igazgatója.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Felügyelő Bizottságának névsora:

Sebes József elnök, az MKM képviseletében,

Ágoston Gabriella, a PM képviseletében,

Kádár János Miklós, a MAOE elnöke.

3. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata

A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben a Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak, melynek jogutódja 1994. január 1-jétől a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának teljes vagyonát.

Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került, és a működtetés során változó vagyon megőrzésének, működtetésének, gyarapításának kereteit szabályozza.

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévő vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök - kötelezettségekkel csökkentett - részére) terjed ki.

2. A Közalapítvány vagyona

A vagyon alapvető rendeltetése a Közalapítvány Alapító Okiratban meghatározott céljainak tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében az alapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont, a vállalkozási célú vagyont.

Törzsvagyon: a Közalapítvány érdekeit szolgáló, folyamatos működést biztosító tartós elidegenítési tilalom alatt álló vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít.

Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt, szabad rendelkezésű vagyona, amellyel a Közalapítvány - az idetartozó vagyon értékéig - piaci típusú vállalkozásokban vehet részt.

Vagyonértékű jog: a Közalapítvány jogszerű használatában lévő helyiségek bérleti joga és egyéb jogosultsága.

3. A közalapítványi vagyon működtetésének célja

A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére.

4. A vagyon feletti döntési jogkörök

A Közalapítványt - a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatalmazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja.

Szükség esetén a Kuratórium döntése alapján a vagyon egy része felhasználható közalapítványi célokra.

A Kuratórium gazdálkodása a térítésmentes vagyonátruházás lehetőségét kizárja, kivéve a művészek nyugdíjpénztárának történő vagyonátadást.

A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételéről, és meghatározza a befektetési stratégia irányát.

A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt - a Művészeti Tanács véleményének meghallgatásával - a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról.

5. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai

Általános szabályok

A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességet.

A Közalapítvány vállalkozása a feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselője, valamint felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója.

A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások - kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik - csak állam által garantált értékpapírban helyezhetők el.

A Közalapítvány a rendelkezésre álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat.

Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelőzi az adott vagyonelem szakértővel történő értékbecslése. Védett vagyontárgyak hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződés megkötése előtt az illetékes szervek (pl. szakhatóságok) egyetértését meg kell szerezni.

A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.