48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet

a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés a), g) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, továbbá az ügykörüket érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben, eltérő rendelkezés hiányában:

a) első fokon: a városi (kerületi) rendőrkapitányság,

b) másodfokon: a megyei rendőr-főkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) jár el.

(2) Az eljárásra - az e rendeletben megállapított kivételekkel - az a rendőrhatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye van.

(3) Azokban az ügyekben, ahol az ügyfél személyes megjelenését jogszabály nem írja elő, az eljárásra az ügyfél meghatalmazottjának lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti rendőrhatóság is illetékes.

(4) A jármű első forgalomba helyezésére az a rendőrhatóság is illetékes, amelynek illetékességi területén a forgalomba helyezéssel kapcsolatos műszaki eljárást a területi közlekedési hatóság lefolytatta.

(5) A rendőrhatóság a közúti közlekedés igazgatási feladatainak ellátásakor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

Járművezetésre jogosító okmányok

2. § Az e rendeletben meghatározott közúti járművet csak

- vezetői engedély (kezdő vezetői engedély),

- járművezetői engedély,

- járművezetői igazolvány,

- ideiglenes vezetői engedély

birtokában szabad vezetni.

Vezetői engedély

3. § (1) A vezetői engedély - a hatósági érvényesítést követően - a következő kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt gépjárművek vezetésére jogosíthat:

a) kategóriák:

- "A": motorkerékpár,

- "B": a 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 8 állandó ülőhely van, valamint az ilyen gépkocsiból és a 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó pótkocsiból (a továbbiakban: könnyű pótkocsiból) álló járműszerelvény, továbbá az ilyen gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a nehéz pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó gépkocsi saját tömegét, és az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege sem haladja meg a 3500 kg-ot,

- "C": az autóbusz és a trolibusz kivételével a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,

- "D": az autóbusz, valamint az autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,

- "E": gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény a "B" járműkategóriában meghatározottak kivételével (csak kombinált kategóriaként adható ki);

b) alkategóriák:

- "A1": a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár,

- "C1": az autóbusz és a trolibusz kivételével az olyan gépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de nem több mint 7500 kg, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,

- "D1": az autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 16 állandó ülőhely van, valamint az ilyen autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;

c) kombinált kategóriák:

- "B+E": a "B" kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, a "B" járműkategóriában meghatározottak kivételével,

- "C1+E": a "C1" alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vonó jármű saját tömegét,

- "C+E": a "C" kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény,

- "D1+E": a "D1" alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják,

- "D+E": a "D" kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezései vonatkoznak.

(3) A vezetői engedély az egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is - amennyiben külön jogszabály egészségi alkalmasságot nem ír elő - jogosít a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű, a lassú járműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény és a kerti traktor vezetésére, valamint az állati erővel vont jármű hajtására.

(4) A vezetői engedély - az "A" kategóriára és az "A1" alkategóriára érvényesítés kivételével az egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is - amennyiben külön jogszabály egészségi alkalmasságot nem ír elő - jogosít a mezőgazdasági vontató, a mezőgazdasági vontatóból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény, a lassú járműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, a "C+E" vagy "C1+E" kombinált kategóriára érvényesítve pedig a mezőgazdasági vontatóból és legfeljebb két nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény vezetésére.

Kezdő vezetői engedély

4. § (1) A vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzését igazoló vezetői engedély a kiadásának időpontjától számított két évig kezdő vezetői engedélynek minősül.

(2) A kezdő vezetői minősítést a "kezdő vezetői engedély" szövegnek a vezetői engedélybe történő bejegyzésével kell jelölni.

(3) A kezdő vezetői engedéllyel az "A" kategóriára és az "A1" alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, a "B", "C", "D", kategóriára és a "C1", "D1" alkategóriára érvényesített bejegyzéssel - a fegyveres erők kezelésében lévő járművek kivételével - pótkocsi nem vontatható.

(4) A rendőrhatóság a "kezdő vezetői engedély" minősítést egy évvel meghosszabbítja, ha:

a) a közúti közlekedés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt a bíróság az engedély jogosítottjának büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapította,

b) közúti közlekedési szabálysértés elkövetése miatt a vezetői engedély visszavonását - beleértve valamely kategóriába, alkategóriába tartozó jármű vezetésére vagy valamely járműfajtára vonatkozó vezetési jogosultság visszavonását is - a szabálysértési hatóság jogerősen elrendelte.

(5) A "kezdő vezetői engedély" minősítés időtartamába az engedély visszavonásának időtartama nem számít bele.

(6) A "kezdő vezetői engedély" minősítés legfeljebb két alkalommal hosszabbítható meg. A (4) bekezdésben meghatározottak harmadszori megvalósulása esetén a járművezető a külön jogszabály által előírt tanfolyam elvégzése után új vizsgára köteles.

(7)[1] A (6) bekezdésben szabályozott vizsgakötelezettség nem terjed ki arra a gépjárművezetőre, akinek ugyanazért a jogellenes cselekményért külön jogszabályban meghatározott utánképzésen kell részt vennie, illetőleg akit a bíróság a gépjárművezetői jártasság igazolására kötelezett.

(8) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott cselekmény a (1) bekezdésben előírt határidő lejártát követő első évben jut a hatóság tudomására, a "kezdő vezetői engedély" minősítést vissza kell állítani.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a minősítés időtartamát úgy kell számítani, mintha a korlátozás folyamatosan állt volna fenn.

(10) A "kezdő vezetői engedély" minősítést az illetékes rendőrhatóság - ha annak feltételei fennállnak - a jogosult kérelmére törli.

(11) A rendőrhatóság a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezheti.

(12) E § rendelkezéseit - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell.

Nemzetközi vezetői engedély

5. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a rendőrhatóság kérelemre, nemzetközi vezetői engedélyt ad ki.

(2) A nemzetközi vezetői engedélybe a rendőrhatóság bejegyzi a kiállítás alapjául szolgáló vezetői engedély számát.

(3) A nemzetközi vezetői engedély csak az érvényes magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes.

Járművezetői engedély

6. § (1) A járművezetői engedélyben érvényesített I. kategória a villamos, a II. kategória a trolibusz vezetésére jogosít.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egészségi alkalmasság érvényességi idejének lejárta után is jogosít:

a) az I. kategóriában érvényesített járművezetői engedély: kerti traktor vezetésére, az állati erővel vont jármű hajtására,

b) a II. kategóriában érvényesített vezetői engedély: a mezőgazdasági vontatóból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény, segédmotoros kerékpár, lassú jármű, lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, kerti traktor vezetésére, az állati erővel vont jármű hajtására.

(3) A járművezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít.

Járművezetői igazolvány

7. § A járművezetői igazolvány az alábbi - ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - egészségügyi alkalmassághoz nem kötött járművek vezetésére jogosít:

a) mezőgazdasági vontató vezetésére érvényesítve a mezőgazdasági vontató, a mezőgazdasági vontatóból és legfeljebb két nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, valamint a lassú jármű, a lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, illetve a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,

b) lassú jármű vezetésére érvényesítve a lassú jármű, a lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,

c) kerti traktorra érvényesítve a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,

d) segédmotoros kerékpárra érvényesítve a segédmotoros kerékpár vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására, továbbá a 16. életév betöltésétől a kerti traktor vezetésére,

e) állati erővel vont járműre érvényesítve az állati erővel vont jármű hajtására

jogosít.

Ideiglenes vezetői engedély

8. § (1) A vezetői engedély, a járművezetői engedély eltűnése, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén a rendőrhatóság kérelemre, ideiglenes vezetői engedélyt adhat ki. Az engedély kiadásához az egészségi alkalmasság igazolása szükséges.

(2) A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat az ideiglenes vezetői engedélyben is fel kell tüntetni.

(3) Az ideiglenes vezetői engedély csak belföldön történő jármű vezetésre jogosít.

A fegyveres erők, rendvédelmi szervek kezelésében lévő különleges járművek vezetésére jogosító okmányok

9. § (1) A fegyveres erők (Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (Rendőrség, Nemzetbiztonsági Szolgálat, Tűzoltóság, Polgárvédelem, Büntetés-végrehajtás, Vám- és Pénzügyőrség) kezelésében lévő, a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő különleges járművek, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gépjárművek vezetésére jogosító engedélyt, külön jogszabályban felhatalmazott szervek adják ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiadott engedély kizárólag a fegyveres erők, rendvédelmi szervek kezelésében lévő járművek vezetésére jogosít.

Járművezetésre jogosító okmányok kiadásának feltételei

10. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki a külön jogszabályban meghatározott egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) A járművezetésre jogosító okmány kiadásának és a 3. § (1), 6. § (1), 7. §-ában meghatározott jármű vezetésre jogosító bejegyzés érvényesítésének életkori feltételei a következők:

a) segédmotoros kerékpár vezetésére, illetve az állati erővel vont jármű hajtására 14. életév,

b) az "A1" alkategóriába tartozó gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a kerti traktor vezetésére 16. életév,

c) a "B" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére 17. életév,

d) - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, "A" kategóriába

- a "C", a "C1", a "B+E", a "C+E", a "C1+E" kategóriába (al-, kombinált kategóriába)

tartozó gépjármű vezetésére 18. életév,

e) a villamos és a trolibusz vezetésére 20. életév,

f) a "D", a "D1" , "D+E", "D1+E" kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére 21. életév.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a 18. életév betöltéséig a "B" kategóriára érvényesített bejegyzéssel vezetői engedély csak belföldi közlekedésre jogosít.

(4) Teljesítménykorlátozás nélküli "A" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést csak annak a személynek lehet érvényesíteni, aki legalább két éve rendelkezik "A1" alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, vagy az (5) bekezdésben meghatározott engedéllyel.

(5)[2] Az "A1" alkategória hiányában "A" kategóriájú gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár vezetésére lehet érvényesíteni.

(6) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően - teljesítménykorlátozás nélkül - "A" kategóriát annak a személynek lehet érvényesíteni, aki a 21. életévét betöltötte és pályaalkalmassági vizsgálattal igazolja, hogy alkalmas az e kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.

(7) A "C" kategóriába, a "C1", "D1" alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki "B" kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.

(8) A "D" kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki "C" kategóriába érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.

(9) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott járműszerelvény vezetésére jogosító bejegyzés, csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére. A "C" kategóriával megszerzett "E" kombinált kategória érvényes mindazon kategóriákhoz, alkategóriákhoz, amelyek a vezetői engedélyben érvényesítve vannak, a "D" kategóriával megszerzett "E" kombinált kategória érvényes a "B" kategóriához és a "D1" alkategóriához, amennyiben azok a vezetői engedélyben érvényesítve vannak.

(10)[3] A (2) bekezdés f) pontja rendelkezésétől eltérően a "D" kategóriába vagy a "D1" alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély kizárólag a fegyveres erők kezelésében lévő autóbuszok belföldön történő vezetésére való korlátozással, a 18. életév betöltésétől is kiadható, amennyiben a járművezető a "D1" alkategória megszerzése esetén már "B" kategóriára érvényes bejegyzéssel, továbbá "D" kategória megszerzése esetén "B" és "C" kategóriára érvényes bejegyzésekkel rendelkezik. A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozást a 21. életéve betöltése után kérelemre törölni kell.

(11) Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány csak akkor adható ki, ha a jelölt megfelel a külön jogszabályban meghatározott 1. egészségi alkalmassági feltételeknek.

11. §[4] Vezetői engedélyt az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek lakóhelye, tartózkodási helye Magyarországon van, külföldi kérelmező esetén az engedély kiadását megelőző 6 hónapban folyamatosan Magyarországon tartózkodott, vezetői engedéllyel vagy - az e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve - más ország hatósága által kiadott vezetői engedéllyel nem rendelkezik.

12. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt nem kaphat az, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt:

a) akit a bíróság a járművezetéstől jogerősen eltiltott,

b) akinek a járművezetésre jogosító okmány visszavonását a szabálysértési hatóság jogerősen elrendelte, a határozatban meghatározott ideig,

c) akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,

d) akinek a járművezetésre jogosító okmányát a rendőrhatóság jogerős határozatával meghatározott ideig visszavonta, a visszavonás időtartama alatt,

e) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de utóbb ezen büntetés alól mentesítette, vezetői engedélyt csak tanfolyammentes teljes körű vizsga letételét követően kaphat.

(3)[5] Ha a bíróság vagy a rendőrhatóság a járművezetésre jogosító okmány visszaadását, illetve a vezetési jogosultság gyakorlását jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, egészségi alkalmasság vagy pályaalkalmasság igazolásához kötötte, a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság mindaddig fennáll, amíg a járművezető ezen kötelezettségének, illetőleg az utánképzésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget nem tett.

(4) A járművezetéstől eltiltás, visszavonás meghatározott kategóriára, járműfajtára történő korlátozása esetén a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság is csak az eltiltással, visszavonással érintett kategóriára, járműfajtára terjed ki.

A járművezetésre jogosító okmányok kiadása, cseréje, pótlása

13. § (1) A rendőrhatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján kiadja, érvényesíti vagy cseréli, illetve megrongálódás, eltűnés esetén pótolja:

a) a vezetői engedélyt (1. számú melléklet),

b) a nemzetközi vezetői engedélyt (2. számú melléklet),

c) az ideiglenes vezetői engedélyt (3. számú melléklet),

d) a járművezetői engedélyt (4. számú melléklet).

(2) A járművezetői igazolványt, valamint a járművezetői vizsgát követően a vezetői engedélyt, a járművezetői engedélyt, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: közlekedési felügyelet) adja ki.

(3) A már kiadott vezetői engedélybe, járművezetői engedélybe a járművezetésre jogosító további bejegyzést a közlekedési felügyelet - illetve kérelemre, a sikeres vizsgáról szóló értesítés alapján, a rendőrhatóság - tehet.

Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély érvényessége, cseréje

14. § (1) A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély (nemzetközi vezetői engedély) - kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat - akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:

a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat,

b) a jogosított fényképét,

c) az engedély kiállításának időpontját,

d) az engedély számát,

e) az e rendelet 3. § (1) bekezdésben meghatározott járművezetésre szóló engedély érvényességének időpontját,

f) a "permis de conduire" címfeliratot, az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy államjelzését,

feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel vagy angol kurzív betűkkel történtek, vagy ebben a formában meg vannak ismételve.

(2) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha:

a) az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, vagy

b) az engedélyt az Európai Unió valamely tagállamában adták ki.

c)[6] azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő tagja részére a küldő államban adták ki.

d)[7] ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható.

(3) Amennyiben a külföldi vezetői engedély az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, úgy - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az országhatártól a szálláshelyig, illetve a szálláshelytől a kiléptető határátkelőhelyig jogosít vezetésre.

(4)[8] Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1)-(2) bekezdés szerinti külföldi vezetői engedély érvényessége a Magyar Köztársaság területén történő folyamatos tartózkodás kezdetétől számított 1 év után megszűnik és azt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni.

(5)[9][10] Viszonosság esetén nem szűnik meg a külföldi vezetői engedély érvényessége, ha annak jogosítottja Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviselet, valamint Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet diplomáciai, valamint igazgatási, műszaki személyzetének tagja, illetőleg családtagja.

(6)[11] A külföldi vezetői engedély a (2) bekezdés a)-c) pontja esetén járművezetői vizsga kötelezettség nélkül, egyéb esetekben közlekedési ismeretekből történő vizsga letétele után cserélhető. Ez esetben a tanfolyam nélküli vizsga letételét a rendőrhatóság engedélyezi.

(7) A csere iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi vezetői engedélyt - illetve a ha az (1)-(2) bekezdésben írt feltételeknek az nem felel meg - a vezetői engedély hiteles magyar nyelvű fordítását is. Amennyiben a vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, az arról szóló orvosi - illetve, ha azt külön jogszabály előírja, a pályaalkalmassági vizsgálatról szóló - igazolást be kell mutatni.

(8) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, a rendőrhatóság annak fordítását az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyektől is kérheti.

(9) A csere során kiadott magyar vezetői engedélyt az egészségi alkalmasságnak megfelelő időtartamra és - e rendelet rendelkezéseire figyelemmel - azokra a járművekre és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes.

(10) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyből a hiteles fordítást követően sem állapítható meg a jármű vezetési jogosultság tartalma, a vezetői engedély tulajdonosát arra nyilatkoztatni kell. Ezt követően a rendőrhatóság a cseréhez a tanfolyammentes közlekedési ismeretek vizsgán kívül gyakorlati vizsgát is megkövetelhet.

(11) A magyar vezetői engedély kiadásakor a rendőrhatóság a külföldi vezetői engedélyt - a menekültek kivételével - viszonosság, illetve két- vagy több oldalú megállapodás alapján, az ok megjelölésével visszaküldi a kiállító hatóságnak, egyéb esetben bevonja és tárolja.

(12) A rendőrhatóság eltekinthet a külföldi vezetői engedély bevonásától, ha a jogosítottnak arra - más személyazonosító okmány hiányában - személyazonosító igazolványként van szüksége.

(13) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély - amennyiben annak magyar állampolgárságú jogosítottja véglegesen hazatér - a határátlépést követő 6 hónapig érvényes.

(14) Külföldi vezetői engedély cseréje esetén a rendőrhatóság, a magyar vezetői engedélybe bejegyzi a külföldi vezetői engedély számát és a kibocsátó állam államjelzését.

(15) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki és erről a magyar hatóságokat értesítik, e tényt nyilvántartásba kell venni. A magyar vezetői engedély ismételt kiadásakor a külföldi vezetői engedélyt be kell vonni.

(16)[12] -(17)

A járművezetésre jogosító okmányok érvényessége

15. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre:

a) az ideiglenes vezetői engedély a kiállításától számított 30 napig,

b) a vezetői engedély és a járművezetői engedély a külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton megállapított időpontig,

c) a nemzetközi vezetői engedély a kiadás alapjául szolgáló vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi időpontig,

d) külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a kerti traktor vezetésére, továbbá az állati erővel vont jármű hajtására jogosító járművezetői igazolvány a visszavonásig.

(2) Az érvényességi időt az okmány kiadásakor vagy kicserélésekor a kiadásra, cserére jogosult hatóság; az érvényességi idő egészségi alkalmassági vizsgálathoz kötött meghosszabbításakor a megállapítására feljogosított orvos jegyzi be.

(3) A járművezetésre jogosító okmányba, engedélybe az egészségi, a pályaalkalmassági feltételeket, korlátozásokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell bejegyezni.

A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvétele, visszavonása

16. § (1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a)[13] a járművezető azzal gyanúsítható, hogy a közúti közlekedés körében cselekményével megvalósította a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §), a közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), a járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §), a cserbenhagyás (Btk. 190. §), közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdés] bűncselekményt,

b) a jármű vezetője ittas vezetés szabálysértés vagy ittas járművezetés bűncselekmény (Btk. 188. §) elkövetésével gyanúsítható,

c) a járművezető a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a rendőrhatóság a vezetői engedélyét jogerősen visszavonta,

d) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek,

e)[14] a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették,

f) a vezetői engedély érvényességi határideje több mint 3 hónapja lejárt és azzal gépjárművet vagy ha külön jogszabály az egészségi alkalmasság követelményét előírja mezőgazdasági vontatót vezetnek,

g) a járművezető a jármű biztonságos vezetésére nyilvánvalóan képtelen állapotban van.

(2) A vezetői engedély helyszíni elvételekor a rendőr köteles megakadályozni, hogy a járművezető a járművel tovább közlekedjen:

a) ha a jármű vezetője a vezetésre nyilvánvalóan képtelen állapotban van,

b) az (1) bekezdés d) pont esetében akkor, ha a vezetői engedéllyel olyan járművet vezetnek, amelyre a járművezetőnek nincs érvényes engedélye,

c) ha a vezetői engedélyt a rendőrhatóság egészségi, vagy pályaalkalmassági szempontból érvénytelenítette.

(3) A rendőr a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad és az elvett vezetői engedélyt legkésőbb a következő munkanapon megküldi az eljárásra illetékes rendőrhatósághoz. A rendőrhatóság a vezetői engedély visszavonásáról a megérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(4) Az átvételi elismervény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a lakóhelyig, tartózkodási helyig vagy a jármű telephelyéig jogosít vezetésre.

(5) A vezető engedély helyszíni elvételétől annak visszaadásáig a vezetési jogosultság szünetel.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja esetén, kérelemre, a rendőrhatóság az eredeti jogosultságnak megfelelő tartalmú vezetői engedélyt ad ki.

(7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit az e rendeletben szabályozott valamennyi, a közúti járművek vezetésére jogosító okmányra megfelelően alkalmazni kell.

17. § (1) A rendőrhatóság a vezetői engedélyt visszavonja:

a) ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan [12. § (1) bek. a)-c), e) pont], az alkalmatlanság időtartamára,

b)[15] ha a járművezető ellen közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), ittas járművezetés (Btk. 188. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §), cserbenhagyás (Btk. 190. §) vagy a közúti közlekedés körében elkövetett segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §) miatt büntetőeljárás indult, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb egy évre; a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetése esetén a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapra,

c) ha a járművezető a külön jogszabály alapján elrendelt utánképzésen nem vett részt, az utánképzésen való részvétel igazolásáig,

d) a 16. § (1) bekezdésének e), f), g) pontjaiban meghatározott esetben, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, az alkalmatlanság időtartamára, illetve az alkalmas minősítésű igazolás bemutatásáig.

Amennyiben a visszavonás oka a határozat meghozatala előtt megszűnik, a vezetői engedélyt vissza kell adni

e) ha a járművezetői vizsgát a közlekedési felügyelet külön jogszabály alapján érvénytelenítette.

f)[16] ha a 4. § (6) bekezdése alapján a kezdő vezető külön jogszabályban meghatározott tanfolyam elvégzése után új vizsgára köteles.

(2) A szabálysértési hatóság - amennyiben a szabálysértési tényállást megállapító jogszabály az e rendeletben meghatározott közlekedési igazgatási intézkedés alkalmazását is lehetővé teszi - 1 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra elrendelheti a vezetői engedély, illetve egy vagy több kategóriára, járműfajtára vonatkozó jogosultság visszavonását.

(3)[17] Az (1) bekezdés b) pontja esetén az ügyben eljáró ügyészség vagy a szabálysértési hatóság kezdeményezésére a rendőrhatóság a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt is visszaadja, illetve annak visszavonásától eltekint.

(4)[18] Ha a járművezető ellen közúti baleset gondatlan okozása (Btk. 187. §), illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt azért folyik büntetőeljárás, mert az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott, a rendőrhatóság a vezetői engedélyt a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vonja vissza.

(5) A vezetői engedélyt a visszavonásra vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 munkanapon belül az 1. § (2) bekezdés szerint illetékes rendőrhatóságnak le kell adni.

(6) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős határozata alapján a vezetői engedély visszavonása csak meghatározott gépjárműre, vagy járműfajtára terjed ki, a vezetői engedélyt - a visszavonás tényének bejegyzése végett - a (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a rendőrhatóságnak be kell mutatni.

(7) A járművezetésre jogosító okmány helyszíni elvételétől eltelt idő a visszavonás időtartamába beszámít.

(8) A közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése miatt visszavont vezetői engedély - a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a visszavonás határidejének lejárta után is csak akkor adható vissza, ha

a) a járművezető - amennyiben erre kötelezték - a külön jogszabályban meghatározott utánképzésen való részvételét igazolta,

b) az, akit a bíróság határozatában a gépjárművezetői jártasság igazolására kötelezett, e kötelezettségének eleget tett,

c) soron kívüli orvosi és/vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett.

(9) A külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyt, - ha azt annak jogosítottja a visszavonás határidejének lejáratát követő 60 napon belül nem veszi át - a kiállító hatóságnak kell megküldeni. A vezetői engedélyt a visszavonási határidőn belül is vissza kell adni, ha a külföldi - nyilatkozata szerint - az ország területét végleg elhagyja, vagy erre a hatóság kötelezi. A visszavonás időtartama alatt azonban a külföldi a tilalommal érintett vezetési jogát a Magyar Köztársaság területén - kivéve a kiléptető határátkelőhelyig történő közlekedést - nem gyakorolhatja.

(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell:

- a határőrség által külön jogszabály alapján alkalmazott közlekedésigazgatási intézkedésekre,

- a rendeletben szabályozott, a közúti járművek vezetésére jogosító valamennyi okmányra.

18. § A rendőr a helyszínen elveheti és a rendőrhatóság magyar vezetői engedélyre történő kicserélése céljából visszavonhatja azt a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt, amelynek érvényessége a 14. § rendelkezései alapján megszűnt.

19. § (1) A rendőrhatóság a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozatában, illetőleg a szabálysértési hatóság az előtte folyamatban lévő ügyben a járművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti, ha a szabályszegés elkövetése, illetve a rendőri intézkedés során a járművezető magatartására figyelemmel, a járművezető egészségi alkalmasságát illetően kétség merül fel.

(2) Soron kívüli orvosi vizsgálatot kell kezdeményezni, ha:

a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott,

b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik,

c) a hatósági eljárás során járművezető betegségére, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.

(3) A rendőrhatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezheti, ha az eljárás során a járművezető pályaalkalmasságát illetően kétség merül fel.

A járművek forgalomba helyezése, forgalmi engedéllyel, törzskönyvvel és rendszámtáblával történő ellátása

20. § (1) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, a külön jogszabályban meghatározott lassú járművel, e járművek által vontatott pótkocsival - kivéve a trolibuszt, valamint ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha azt

forgalmi engedéllyel - a lassú jármű, lassú jármű pótkocsija esetén igazolólappal - rendelkezik,

- nyilvántartásba vették,

-[19]

- törzskönyvvel látták el, és

- érvényes rendszámtáblája van.

(2)[20] A rendőrhatóság a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe és a nyilvántartásba tulajdonosként azt a természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot jegyzi be, aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja.

(3) A rendőrhatóság a forgalmi engedélybe és nyilvántartásba üzembentartóként azt a természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot jegyzi be, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés, vagy más hiteltérdemlően igazolt jogcím alapján jogosult.

(4) A forgalmi engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla - az e rendeletben meghatározottak kivételéve - arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, illetőleg engedélyezték.

(5) Külföldi rendszámtáblával ellátott járművel vámhatósági engedély nélkül - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a belépéstől számított legfeljebb 6 hónapig lehet Magyarországon közlekedni.

(6) A 6 hónapot meghaladó belföldi tartózkodás esetén a jármű magyarországi forgalomba helyezését (honosítását) kérelmezni kell.

(7)[21][22] A járművet - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - akkor lehet forgalomba helyezni, ha a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette, külföldről származó jármű esetén a vámhatósági engedélyt az ügyfél bemutatta, ha annak jogszerű megszerzését és származását, valamint a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének meglétét igazolja és a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal szervezeti egysége (a továbbiakban: Nyilvántartó) regisztrálta.51

(8) A jármű származását, amennyiben azt Magyarországon még nem helyezték forgalomba

- a belföldi gyártónak, importőrnek (generálimportőrnek), összeépítési engedéllyel rendelkezőnek,

- a jármű nem kereskedelmi forgalomban történő behozatala esetén annak kell igazolni, aki részére a járművet vámkezelték.

(9) A használt jármű esetén, amennyiben a jármű tulajdonosa annak eredetét kétséget kizáróan nem tudja igazolni, vagy a már forgalomba helyezett jármű eredetéhez kétség fér, a rendőrhatóság, illetve a közlekedési felügyelet elrendelheti a jármű előzetes műszaki eredetiség ellenőrzését. A rendőrhatóság forgalomba helyezés előtt a jármű adatait a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenőrzi. A rendőrhatóság a külföldről származó használt jármű törzskönyvének kiadását az ellenőrzés végrehajtásáig, de legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti.

(10) A törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását a rendőrhatóság megtagadja, ha a jármű tulajdonjogát, eredetét hitelt érdemlően nem igazolják.

(11) A jármű forgalomba helyezésének megtagadása során az eljáró hatóság köteles a megtagadás okát közölni. Köteles továbbá a megtagadásra okot adó hiányosságok, jogsértések miatt szükséges hatósági intézkedéseket megtenni, illetve az arra illetékes hatóságokat ennek érdekében megkeresni.

(12) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a forgalmi engedély kiállítható, amennyiben a kérelmező a járművet jóhiszeműen birtokolja. Ez esetben a forgalmi engedélyben fel kell tüntetni, hogy "a törzskönyv kiadása az eredet igazolásáig felfüggesztve".

(13)[23] A közlekedési igazgatási eljárásban a jármű műszaki eredetiségét a pályázat útján kijelölt szakértői állomás vizsgálati szakvéleményével kell igazolni:

a) külföldről behozott használt, továbbá nem a gyártótól, illetve márkakereskedőtől közvetlenül beszerzett új jármű első forgalomba helyezésekor,

b) a forgalomból végleg kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor,

c) a kivitel előtt a Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor,

d) a járműben használt alváz- és/vagy motor beépítésének nyilvántartásba vételekor, továbbá

e) ha a jármű alváz- és/vagy motorszámában az eredeti állapothoz képest változás észlelhető.

f)[24][25] a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor.

A nyilvántartásba vételhez olyan szakvélemény fogadható el, amelynek kiállítása óta 30 napnál több nem telt el.

(14)[26] A műszaki eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja öröklés, illetve ha a jármű nyilvántartott üzembentartója változatlan marad.

A rendszámtábla

21. § (1) A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet.

(2) Az állandó rendszámtábla

- sorozatban előállított (általános),

- sorozatban előállított egyénileg kiválasztott,

- egyedileg előállított,

- különleges

lehet.

(3) A járműre sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni, ha a jármű eltérő üzemeltetése vagy e rendeletben meghatározott egyéb körülmény más rendszámtábla kiadását nem teszi szükségessé.

(4) A sorozatban előállított rendszámtábla a három betűjelből és három számjegyből álló rendszámot, a nemzeti színeket és a H jelet tartalmazza az MSZ 140/1990. Magyar Szabvány szerint.

(5) A rendszámtábla típusai:

a) A típusú, 520×110 mm nagyságú,

b) B típusú, 240×130 mm nagyságú,

c) C típusú, 280×200 mm nagyságú,

d) D típusú, 300×75 mm nagyságú (öntapadós fólia).

(6) Az A típusú rendszámtáblát kell felszerelni a személygépkocsira, az autóbuszra, a tehergépkocsira, a vontatóra, a nyergesvontatóra, a mezőgazdasági vontatóra és a lassú járműre előre, ezekre a járművekre, továbbá a pótkocsira és a félpótkocsira hátulra akkor, ha az elhelyezésre elegendő hely áll rendelkezésre, és a rendszámtábla a külön jogszabályban előírt módon megvilágítható.

(7) A B típusú rendszámtáblát kell felszerelni a motorkerékpárra hátulra, a motorkerékpár oldalkocsijára előre.

(8) A C típusú rendszámtáblát kell felszerelni a (6) bekezdésben felsorolt járművekre hátulra, ha az A típusú rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha az A típusú tábla a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem világítható meg.

(9) Ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve (pl. autóversenyzés), a rendőrhatóság engedélyezheti a B típusú rendszámtábla felszerelését, illetve a D típusú rendszámtábla előre történő alkalmazását.

(10) A (9) bekezdés szerinti engedély kiadásához a járművet a rendőrhatóságnál szemlére be kell mutatni.

(11) A (9) bekezdés szerinti engedélyezést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.

Egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtábla

22. § (1) A külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, kérelemre, a rendőrhatóság engedélyezi az általános rendszámtáblák közül a nem soron következőnek a kiválasztását (egyénileg kiválasztott rendszámtábla) továbbá - ha közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik - a legalább 3, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 3 folyamatos számjegyből - együttesen legfeljebb 6 jelből - álló rendszám legyártatását és használatát (egyedileg előállított rendszámtábla).

(2) Az A típusú egyedileg előállított rendszám a betűjelek és a számjegyek között kötőjelet tartalmaz.

(3) Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblát

a) annak jogosítottja a rendőrhatóság engedélyével a tulajdonában, illetve tartós használatában lévő más járműre is átszerelheti a 21. § (6)-(9) bekezdések rendelkezései szerint,

b) az eredeti jogosítotton kívül más személy csak az (1) bekezdés szerinti díj megfizetése ellenében szerelheti fel járművére.

(4) A járműre felszerelt sorozatban előállított rendszámtábla a jármű tulajdonosának kérelmére az (1) bekezdés rendelkezése szerint egyénileg kiválasztott rendszámtáblának minősíthető.

(5) Az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztását és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatását az Országos Rendőr-főkapitányság, a sorozatban előállított rendszámtábla egyénileg kiválasztott rendszámtáblává történő átminősítését az első fokú rendőrhatóság engedélyezi.

(6) A rendszámtáblának az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított jellegét a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.

A különleges rendszámtábla

23. § (1) A különleges rendszámtábla az e rendeletben foglaltak szerint jelzi a jármű üzemeltetési célját vagy üzemeltetőjét.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésére figyelemmel a rendőrhatóság:

a) a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik járműveire DT betűjelű,

b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik járműveire CK betűjelű,

c) a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok járműveire HC betűjelű,

d) az üzletszerűen bérelhető járműre X kezdő betűjelű,

e) a tartósan belföldön üzemeltetett és a 24. § (2) bekezdés a) pontba nem tartozó külföldi tulajdonú járműre C kezdő betűjelű,

f) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő színű (sárga),

g) a lassú járműre a szabványtól eltérő színű

különleges rendszámtáblát ad ki.

(3)[27] A Magyar Honvédség járműveire a H, a rendőrség és a Határőrség járműveire az R kezdő betűjelű, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet járműveire az RR kezdő betűjelű különleges rendszámtábla szerelhető fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendszámtábla a jármű forgalomból történő kivonása után e szervek más járműveire is felszerelhető.

(5) A (2)-(3) bekezdésben szabályozott különleges rendszámtáblák leírását az 5. számú melléklet tartalmazza.

Az ideiglenes rendszámtábla

24. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblát azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy onnan végleg kivontak.

(2) A rendőrhatóság

a) a vámelőjegyzésbe vett járműre V betűjelű,

b) kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre P betűjelű,

c) külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt jármű kivitelére, indokolt esetben magyar tulajdonú, külföldön tartózkodó rendszám nélküli jármű hazaszállítására, illetve érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó jármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására, Z betűjelű,

d) a 23. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt olyan járműre, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják és külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs, CD betűjelű

rendszámtáblát ad ki.

(3) Arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával nincs ellátva és a forgalomban történő ideiglenes közlekedése indokolt (javítás, műszaki vizsga stb.), kérelemre a rendőrhatóság, illetve a külföldről importált, közúton behozott járműre a Vám- és Pénzügyőrség területi szerve E betűjelű rendszámtáblát ad ki.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott ideiglenes rendszámtábla leírását a 6. számú melléklet tartalmazza

A járművek forgalomba helyezésére, a rendszámtábla kiadására, használatára vonatkozó eltérő rendelkezések

25. § (1) A DT, a CK, a HC, a V és a CD betűjelű rendszámtábla kiadására és az ilyen rendszámtáblával ellátott járművekkel kapcsolatos eljárásra a Budapesti Rendőr-főkapitányság az illetékes.

(2) Kérelemre P betűjelű rendszámtáblát kell kiadni a járműgyártó, a járműjavító vagy az új jármű értékesítésére jogosult vállalkozásnak, közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a járművek forgalomba helyezés nélküli ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.

(3)[28] A P betűjelű rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalmi engedély jogosítottján vagy annak alkalmazottján kívül más személynek nem engedhető át. A korlátozás alól az engedélyező rendőrhatóság, a külföldről importált közúton behozott járművek tekintetében az E betűjelű rendszámtábla kiadása során a Vám- és Pénzügyőrség területi szerve indokolt esetben felmentést adhat.

(4) A P betűjelű rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a rendőrhatóság által kiadott indítási naplót kell vezetni. Egy naptári évben összesen 30 napnál hosszabb időtartamra ugyanarra a járműre ilyen rendszámtábla csak különösen indokolt esetben, a rendőrhatóság engedélyével szerelhető fel.

(5) A P és az E betűjelű rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.

(6) Z betűjelű rendszámtábla a Magyarországon forgalomba helyezett járműre akkor adható ki, ha a járművet a forgalomból végleg kivonták.

(7) A P, a Z, a CD és az E betűjelű rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzembentartója felelős.

(8) Amennyiben a jármű üzemeltetési célja vagy üzemeltetője megváltozik, a rendszámtáblát az új állapotnak megfelelőre kell cserélni.

(9) A Magyar Honvédség, a rendőrség, a határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási testületek a járműveikre a különleges rendszámtáblát közvetlenül a gyártótól is megrendelhetik.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott szervek, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az általuk üzemben tartott járműre más rendszámtáblát akkor rendelhetnek meg, ha a külön jogszabály szerint a járművek műszaki vizsgáztatására jogosultak. Ennek hiányában a rendszámtábla megrendeléséhez az Országos Rendőr-főkapitányság előzetes engedélye szükséges.

(11)[29]

(12) A Magyar Honvédség, a rendőrség, a határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási testületek a különleges rendszámtábláik nyilvántartásáról gondoskodni kötelesek.

(13)[30]

(14)[31]

(15)[32]

(16)[33] A területi közlekedési felügyelet értesítése alapján a rendőrhatóság a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzi a közúti közlekedési szolgáltatásra jogosító engedély számát és azt, hogy a járművet a 23. § (2) bekezdésének f) pontjában előírt különleges rendszámtáblával látta el.

Érvényesítő címke

26. § (1) Az érvényesítő címke (a továbbiakban: címke) a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a rendszámtábla hatósági érvényességét jelzi. A címkét - a CD, az E, a P és a Z betűjelű rendszámtábla kivételével - valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni.

(2) A címkét jármű időszakos műszaki megvizsgálása során a közlekedési felügyelet; a jármű első belföldi forgalomba helyezésekor és egyéb esetekben a rendőrhatóság - a 25. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott szerveknek, kérelemre, az Országos Rendőr-főkapitányság - adja ki.

(3) A címkét a hátsó rendszámtáblára, az A típusú rendszámtáblán a kötőjel fölé, a B típusún a jobb alsó sarkába, a C típusún a H jel alá kell elhelyezni.

(4) A címke sorszámozott. A sorszámot a forgalmi engedélybe be kell jegyezni.

(5) A címke pótlását a rendőrhatóságnál kell kérni.

Járműkísérő lap

27. § (1) A járműkísérő lap a jármű generálimportőrök és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig vagy exportálásáig (reexportálásáig) - a (3) és az (5) bekezdés alapján kiadott járműkísérő lap kivételével - igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (7. számú melléklet).

(2) A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a székhelyük szerinti rendőr-főkapitányság látja el járműkísérő lappal.

(3) A rendőr-főkapitányság kérelemre, járműkísérő lapot adhat ki a vizsgálatot végző szervnek a 20. § (9) bekezdésében szabályozott vizsgálat igazolására.

(4) A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek - a (3) bekezdés esetében a vizsgálatot kérőnek - át kell adni, amit a rendőrhatóság az eljárása során bevon. A jármű belföldi forgalomba helyezés nélküli exportja (reexportja) esetén a járműkísérő lapot, érvénytelenítve, a jármű okmányaihoz kell csatolni.

(5) Az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyével a járműkísérő lap más szerv részére is kiadható, ha ezzel a jármű eredetiség igazolása biztonságosabbá tehető.

(6) A rendőrhatóság a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, felhasználását annak bevonásakor ellenőrzi.

(7)[34]

A törzskönyv

28. § (1) E rendelet alkalmazásában a jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. A rendőrhatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki (8. számú melléklet).

(2) A jármű elidegenítése esetén a tulajdonosváltozásnak a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban történő átvezetése csak az előző törzskönyv bemutatásával, annak bevonását követően történhet meg.

(3) A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.

(4) A Magyar Köztársaság területét - a 25. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott járművek kivételével - Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos, illetve üzembentartón kívül más személy csak írásos hozzájárulásukkal hagyhatja el.

(5)[35] A (4) bekezdés rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell a Magyarországon forgalomba helyezett és bérbe vett vagy lízingelt, továbbá a szolgáltató által javítás időtartamára használatra átadott járművekre is.

(6) Z betűjelű rendszámtáblával ellátott, belföldön már forgalomba helyezett és onnan kivont járművel az ország területét az érvénytelenített törzskönyv bemutatása esetén lehet elhagyni.

(7)[36] A törzskönyv elvesztésekor, megsemmisülésekor annak sorszámát a tulajdonos bejelentése alapján a Magyar Közlönyben és a Belügyminisztérium hivatalos lapjában (Belügyi Közlöny) közzé kell tenni. A közzétételről az Országos Rendőr-főkapitányság gondoskodik.

(8) A törzskönyv másodlat csak a törzskönyv sorszámának közzétételét követő 15. nap eltelte után adható ki.

(9)[37][38] A jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki. A törzskönyv kiadása a korlátozás megszűnéséig, illetve a jármű tulajdonjogának változásáig a korlátozás jogosítottjának kérelmére felfüggeszthető.

(10) A (4) bekezdésben meghatározott írásos hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának családi és utónevét, úti okmányának számát, - új típusú állandó forgalmi engedély esetén - a jármű törzskönyvének számát, rendszámát, alvázszámát, motorszámát a tulajdonos (üzembentartó) nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek.

(11) Amennyiben a külföldre utazás nemzetközi szerződés alapján személyazonosító igazolvánnyal történik, az írásos hozzájárulásban annak számát kell feltüntetni.

(12) A Magyarországon bérbe vett, vagy lízingelt jármű esetén a (4) bekezdés szerinti hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzembentartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek.

(13) A törzskönyvet a rendőrhatóság adatfelvételezése alapján a Nyilvántartó adja ki.

(14) A törzskönyvet a Nyilvántartó tértivevényes postai küldeményként juttatja el a tulajdonoshoz, illetve a tulajdoni korlátozás jogosítottjához. A postai úton továbbított át nem vett törzskönyvet az értesítési cím szerint illetékes rendőrkapitányság utólag adja ki.

29. § (1) A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolja:

a) a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló - a jármű és a tulajdonos azonosító adatait tartalmazó - számla,

b) a külföldről behozott járműveknél - a magáncélra ideiglenesen behozott járművek kivételével - a vámhatóság igazolása, külföldön már forgalomba helyezett használt járműveknél az illetékes külföldi hatóság által külföldön a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,

c) az árverési jegyzőkönyv,

d) a gyártó számlája,

e) a jogerős bírói határozat,

f) a hagyatékátadó végzés,

g) az ajándékozást igazoló okirat,

h) az adás-vételi szerződés,

i) a fődarabok megvásárlásáról szóló számlák és az összeépítési engedély,

j) a járműkísérő lap.

(2) Ha a tulajdonjog igazolásához több okmány is szükséges, azt a rendőrhatóság együttesen is megkövetelheti. A tulajdonjog igazolásához bemutatott - az (1) bekezdésben meghatározott - okmány eredeti vagy hitelesített példányát a rendőrhatóságnak át kell adni, amely azt a Nyilvántartónak továbbítja.

A forgalmi engedély és az igazoló lap

30. § (1) A forgalmi engedély és az igazoló lap a jármű közúti forgalomba történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány.

(2) A forgalmi engedély lehet:

a)[39] állandó (9. és 9/A. számú melléklet),

b) ideiglenes (10. számú melléklet),

c) egy alkalomra szóló (11. számú melléklet).

(3) Az állandó és az ideiglenes forgalmi engedélyt, valamint a lassú jármű igazoló lapját kizárólag a rendőrhatóság adja ki.

(4) Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.

(5) Az állandó forgalmi engedély a forgalomba helyezéskor, illetve az időszakos műszaki vizsgálaton bejegyzett időpontig [a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszámtábla esetén legfeljebb a vámelőjegyzésben meghatározott visszaviteli határidőig] érvényes.

(6) Ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, a közlekedési felügyeletnek a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata, valamint berendelő határozata a jármű műszaki megvizsgálásának napjáig, de legfeljebb a forgalmi engedély érvényességi idejének lejáratát követő 30 napig, - ezt követően pedig csak a vizsga napján - jogosít a közúti forgalomban való részvételre.

(7) Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a P, a Z és a CD betűjelű rendszámtáblához a következő érvényességi időre:

a) a P betűjelű rendszámtábla esetén 6 hónapra, de legfeljebb az engedély kiadási évének végéig,

b) a Z és a CD betűjelű rendszámtábla esetén legfeljebb 30 napra.

(8) Egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt kell kiadni az E betűjelű rendszámtáblával ellátott járműre, valamint a lejárt érvényességi idejű állandó forgalmi engedély pótlására. Az egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt a rendőrhatóság, illetve a Vám- és Pénzügyőrség területi szervei adják ki.

(9) Az ORFK egy alkalomra szóló forgalmi engedély kiadására - indokolt esetben - más szervezetet is felhatalmazhat.

(10) Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély legfeljebb 30 napig, különösen indokolt esetben az adott félév végéig érvényes.

(11) Az ideiglenes és az egy alkalomra szóló forgalmi engedély érvényességi ideje kérelemre - indokolt esetben - legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(12)[40] A forgalmi engedélybe - a műszaki érvényességi határidőre, a műszaki adatokra, az új típusú állandó forgalmi engedély (9/A. számú melléklet) üzembentartói, illetőleg bejelentőlapjának elidegenítésre vonatkozó bejegyzésein kívül - bejegyzést, törlést vagy javítást csak a rendőrhatóság tehet. Tehergépkocsinak személyszállító járművé történő átalakítása esetén a rendőrhatósági eljárásban a jármű fajtájának megváltoztatása akkor jegyezhető be, ha a vámteher-különbözetet megfizették, vagy a kötelezett az alól mentesült.

(13) A közlekedési felügyelet a jármű műszaki érvényességének határidejét, illetve a műszaki adatokat a forgalmi engedélybe a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett bejegyezheti.

(14)[41] Az új típusú állandó forgalmi engedély három - műszaki, üzembentartói és bejelentő - lapból áll. Az új típusú állandó forgalmi engedéllyel ellátott jármű a közúti forgalomban az engedély műszaki- és üzembentartói lapjával vehet részt.

(15) A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat eltérő rendelkezés hiányában az új típusú forgalmi engedélyre is alkalmazni kell.

(16) A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat a lassú járműre kiadott igazoló lapra is értelemszerűen alkalmazni kell.

A jármű forgalomból történő kivonása

31. § (1) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból a forgalmi engedély érvénytelenítésével, a címke eltávolításával és a kivonás tényének a nyilvántartásban történő rögzítésével vonja ki.

(2) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból kérelemre vagy hivatalból kivonja. Kérelemre, kell a járművet a forgalomból kivonni, ha a tulajdonos, annak megbízottja, az ügygondnok vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kéri.

(3) A rendőrhatóság a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, ha:

a) a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították,

b) a tulajdonos a járművel kapcsolatos gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kéri,

c)[42] bíróság, közjegyző vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű zár alá vételét rendelte el, illetve a jármű lefoglalását jogerős határozattal elrendelték, továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy lefoglalta,

d) a jármű tulajdonosa (üzembentartója) a 33. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget,

e) a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban, illetve ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgára történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,

f) a tulajdonos (üzembentartó) nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy a biztosítási-fedezet fennállásáról szóló igazolással,

g) a jármű közúti forgalomban való további részvétele a külön jogszabályban meghatározottak szerint közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek,

h) a rendszámtáblával, forgalmi engedéllyel visszaéltek,

i) a rendszámtábla, a forgalmi engedély, a törzskönyv vagy az érvényesítő címke hamis vagy meghamisították,

j) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást,

k) a járműre jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést helyeztek el,

l) a járművön annak működési körére, funkciójára, a forgalomba helyező ország államjelzésére vonatkozóan megtévesztő jelzést, feliratot, tárgyat helyeztek el vagy az üzembentartó megtévesztésre alkalmas okmányt jogosulatlanul használt fel,

m)[43] a jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa a rendőrhatóság felhívására a jármű mindenkori üzemeltetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget

,

m) a jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa a rendőrhatóság felhívására a jármű mindenkori üzemeltetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget

n) a jármű nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi igazoló lappal.

o)[44] a jármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűnik.

p)[45] a jármű eltulajdonítása miatt büntetőeljárás indult.

(4) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból a következő időtartamra vonja ki:

a) a járműnek a jogosult kérelmére történő kivonása esetén a kérelemben megjelölt időtartamra,

b) a (3) bekezdés a), e), g) pontjai esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,

c) a (3) bekezdés b), d), f) és n) pontjai esetén a kötelezettség teljesítéséig, illetőleg annak igazolásáig,

d)[46] a (3) bekezdés c) pontja esetén a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, illetőleg ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII törvény (Vht.) 134. §-a alapján a járművet át nem vette,

e) a (3) bekezdés h), j)-m) pontjai, illetve, amennyiben az i) pont esetén a jármű tulajdonosát elmarasztaló jogerős bírósági, ügyészségi határozatot hoztak, 2 hónaptól 1 évig,

f)[47][48][49] a (3) bekezdés o), p) pontja esetén a törzskönyv érvénytelenítésével véglegesen.

(5) Amennyiben a jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzője önhibájából, a 33. § (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének a kötelezettség keletkezésétől számított 3 hónapig nem tesz eleget, a kivonás időtartama 1 hónaptól l évig terjed.

(6) A kivonás időtartamát a kivonásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésétől - a forgalmi engedély helyszíni elvétele esetén az elvétel időpontjától - kell számítani.

(7) A forgalomból történő kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül a forgalmi engedélyt az elrendelő rendőrhatóságnál le kell adni, a rendszámtáblát érvénytelenítésre be kell mutatni.

(8) A rendőrhatóság a P betűjelű rendszámtáblát visszavonja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.

(9) Amennyiben a jogosított több P betűjelű rendszámtáblával is rendelkezik, indokolt esetben valamennyi visszavonható, ha a rendszám jogosítottja:

a) az indítási naplót rendszertelenül, vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,

b) a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,

c) a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül használja,

d) az engedélyben előírt korlátozásokat 6 hónapon belül két alkalommal megszegi.

(10) A P betűjelű rendszámtábla visszavonása 2 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra történhet. A visszavont rendszámtáblát a rendőrhatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig az újabb rendszám kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.

(11) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott visszaélés akkor valósul meg, ha:

a) a járműre a jogszabály vagy hatóság által nem engedélyezett rendszámot szereltek fel, illetve a használat jogszerűségét más járműre kiadott forgalmi engedéllyel kísérlik meg igazolni,

b) a járművel a rendőrhatóság által érvénytelenített rendszámtáblával vagy rendszámtábla nélkül vettek részt a közúti forgalomban,

c) a rendszámtáblán e rendeletben meghatározottól eltérő jelzést helyeztek el.

(12) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott visszaélés arra a járműre is megvalósul, amelyről a tulajdonos (üzembentartó) tudtával és beleegyezésével a rendszámtáblát átszerelték.

(13) A (3) bekezdés l) pont alkalmazása szempontjából a jármű működési körére, funkciójára, a forgalomba helyező ország államjelzésére vonatkozó megtévesztő jelzés, felirat, tárgy: a más ország államjelzése, a megkülönböztető, figyelmeztető, illetőleg hatósági jelzés vagy azok látszatát keltő egyéb hasonló eszköz észlelhető módon történő elhelyezése.

(14) A forgalomból történő kivonás rendőrhatósági elrendelése esetén a jármű a kivonás időtartama alatt is forgalomba helyezhető, ha azt elidegenítették és a jármű forgalomból való kivonásának oka megszűnt. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt.

(15) Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására az ismételt belföldi forgalomba helyezés szándéka nélkül kerül sor, a rendőrhatóság a törzskönyvet érvényteleníti és a jármű tulajdonosának visszaadja.

(16) A jármű forgalomból történő kivonására vonatkozó szabályokat a lassú járműre kiadott igazoló lapra értelemszerűen alkalmazni kell.

(17)[50] Az érvényesítő címkével el nem látott rendszámtáblát a jármű forgalomból történő kivonásakor a tulajdonos (üzembentartó) köteles a visszavonás időtartamára a rendőrhatóságnál letétbe helyezni.

A rendszámtábla érvénytelenítése és a forgalmi engedély helyszíni elvétele

32. §[51] (1) A rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveheti illetve a rendszámtáblát érvénytelenítheti a 31. § (3) bekezdés a), d)-l) pontjai esetén, valamint ha a jármű forgalomból történő kivonását a rendőrhatóság elrendelte és a forgalmi engedélyt nem adták le.

(2) A 31. § (3) bekezdés g), j) pontja esetén a forgalmi engedély helyszíni elvételére, valamint a rendszámtábla érvénytelenítésére a közlekedési felügyelet is jogosult.

(3) A 31. § (3) bekezdés g) pontja esetén meg kell akadályozni, hogy a járművel tovább közlekedjenek.

(4) Amennyiben a 31. § (3) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott cselekményt a rendszámtábla tekintetében követték el, azt az (1) bekezdésben meghatározott érvénytelenítés helyett a helyszínen el kell venni.

(5) A rendőr a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. Az átvételi elismervényen a jármű közlekedési sebessége korlátozható.

(6) Az (1) bekezdés szerint elvett forgalmi engedélyt, valamint a (4) bekezdésben foglaltak alapján elvett rendszámtáblát az intézkedő rendőr legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes rendőrhatóságnak.

A járművezető, a járműtulajdonos (üzembentartó) kötelezettségei

33. § (1) A járművezető köteles a külön jogszabályban meghatározottakon túl

a) vezetés közben a vezetésre jogosító okmányt - valamint mozgáskorlátozottak esetén az orvosi alkalmasságára, a vezetési feltételekre vonatkozó külön jogszabályban előírt mellékletet - magánál tartani,

b)[52]

c) közúti ellenőrzés során

- a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét

- a forgalmi engedélyt, a környezetvédelmi igazoló lapot és a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló bizonylatot, vagy igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni,

d) vezetői engedélyének elvesztését 15 napon belül bejelenteni.

(2) A jármű tulajdonosa a rendőrhatóságnak az e célra rendszeresített nyomtatványon 15 napon belül köteles

a) a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe bejegyzett adatokra vonatkozó változást,

b) a jármű üzemeltetésének - a jármű elhasználódása vagy bármely más okból történő - végleges megszűnését,

c) a forgalmi engedély, a törzskönyv, rendszámtábla, továbbá címke eltűnését, megrongálódását

bejelenteni.

(3) A jármű tulajdonosa köteles a rendőrhatóság felszólítására 8 napon belül a járművet megszemlélésre (vizsgálatra) bemutatni és a jármű mindenkori üzemeltetőjéről adatot szolgáltatni.

(4) A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet és a forgalmi engedély törzslapját a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.

(5)[53] A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a régi tulajdonos a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül és nyomtatványon a forgalmi engedély személyi lapjának csatolásával a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz köteles bejelenteni. A rendőrhatóság - kérelemre - a bejelentés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki.

(6)[54] A jármű elidegenítésekor az új típusú állandó forgalmi engedély üzembentartói és a bejelentőlapjának adásvételre vonatkozó adatait az eladó, illetőleg a vevő tölti ki, és írja alá. A törzskönyvet, valamint az új típusú állandó forgalmi engedély műszaki és aláírt üzembentartói lapját a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni. A régi tulajdonos az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a forgalmi engedély kitöltött bejelentőlapjának rendőrhatósághoz történő eljuttatásával teljesíti.

(7) A rendőrhatóság a kitöltött bejelentőlapot - negyedévenként, legkésőbb a tárgyév december 31-éig - a lakóhely, a székhely, illetőleg a telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságának küldi meg.

(8)[55] A forgalomból végleg kivont jármű vásárlása esetén a vevő a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az (5)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles bejelenteni.

34-35. §[56]

Az elveszett vagy eltűnt okmány, rendszámtábla, jármű nyilvántartására vonatkozó rendelkezések[57]

Illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak[58]

37. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatósági eljárásért a külön jogszabályban meghatározott mértékű illetéket, illetőleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A forgalomból történő kivonás elrendelését követően a jármű ismételt forgalomba helyezéséhez és a rendszámtábla kiadásához a külön jogszabályban meghatározott díjat nem kell megfizetni, ha az eljárás a 25. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott szervek feladatkörébe tartozik.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

38. § (1) E rendelet - a 39. § és a 40. §-ban írt kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló, az 5/1991. (IV. 13.) BM rendelettel módosított 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján a Tanácsnak a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

39. § (1) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott vezetői engedély, járművezetői engedély, járművezetői igazolvány, valamint forgalmi engedély továbbra is érvényes.

(2) A kezdő vezetői engedélyre és azok jogosítottaira vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik e rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már bejelentkeztek és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott "A1" alkategóriával a 125 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, de a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt is lehet vezetni. Az erre vonatkozó jogosultságot a vezetői engedély hivatalos bejegyzések rovatában fel kell tüntetni.

(4) A "C1", "D1" a "C1+E", a "D1+E" al- és kombinált kategória érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket 2000. január l-jétől kell alkalmazni.

(5) A vezetői engedély "F" kategóriájában bejegyzett, a mezőgazdasági vontató vezetésére vonatkozó jogosultságot e rendelet hatálybalépése után a járművezetői igazolvány kiadásával kell érvényesíteni.

(6) A 10. § (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a járművezető-jelöltekre, akik e rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már bejelentkeztek, és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.

(7) 1984. január 1-je és 1992. december 31-e között a fegyveres erők illetékes szerve által kiadott "C" és/vagy "E" kategóriára érvényesített vezetői engedély továbbra is jogosít a fegyveres erők üzemeltetésébe tartozó jármű vezetésére, amennyiben a járművezető a "B" kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel is rendelkezik.

(8) E rendelet hatálybalépéséig kiadott "D12" és "D25" alkategóriák a "D1" alkategóriába tartozó járművek vezetésére jogosítanak.

(9) A vezetésre jogosító okmány bármilyen okból történő cseréje, pótlása esetén azt az okmányt, amely helyett az új okmányt kiadták, az új okmány kiadásának időpontjától járművezetésre érvénytelennek kell tekinteni.

(10) E rendeletet a Magyar Köztársaság joghatósága alól mentességet élvező személyekre és szervezetekre, a mentességet biztosító nemzetközi egyezményekre és külön jogszabályokra figyelemmel kell alkalmazni. A 16-19. §-ok, a 31. §-nak a jármű forgalomból való kivonásának elrendelésére vonatkozó rendelkezései és a 32. § a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira nem alkalmazhatók.

40. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba helyezett helyi közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbuszok átrendszámozás nélkül 2000. december 31-ig vehetnek részt a forgalomban. A hatálybalépést követően forgalomba helyezett helyi közforgalmú közúti személyszállítást végző járművekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[59] A járművek új okmánnyal való ellátása:

a) az 1999. január 1-jét követően forgalomba helyezett járművet a forgalomba helyezést követően, illetve az ilyen jármű elidegenítése esetén,

b) az 1998. december 31-ig forgalomba helyezett és 1999. június 30-át követően elidegenített járművet,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó járművet 2001. január 1-jét követően,

ca) a járművel kapcsolatos rendőrhatósági ügyintézés során,

cb) az időszakos műszaki vizsgát követően,

d)[60] a tulajdonos kérelmére

da) amennyiben a 9. számú melléklet szerinti forgalmi engedélyben bejegyzett adatok változásának átvezetése okmánycserét igényel 2000. január 1-jétől,

db) az a)-c) és a da) pont alá nem tartozó járművet 2002. január 1-jét követően

törzskönyvvel, új típusú állandó forgalmi engedéllyel;

e) az 1999. január 1-jét követően forgalomba helyezett járművet a forgalomba helyezés során, illetve a jármű műszaki érvényességi idejének megállapításakor érvényesítő címkével

kell ellátni.

(3)[61] A Magyar Honvédség vonatkozásában e rendeletnek a különleges rendszámtáblára vonatkozó (5. számú melléklet) rendelkezései 2002. január 1-jén lépnek hatályba.

(4)[62][63] 2 E rendeletnek az egyedileg előállított rendszámtáblára vonatkozó rendelkezései a rendelet hatálybalépését követő 9. hónap első napján lépnek hatályba, a járműkísérő lapra vonatkozó rendelkezéseit külön jogszabály lépteti hatályba.

(5) A lassú jármű 1998. december 31-ét követően csak az előírt hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.

(6)[64] Olyan jármű, amelyet új típusú állandó forgalmi engedéllyel, érvényesítő címkével nem láttak el, és a jármű tulajdonosa - a 20. § (12) bekezdésben foglaltak kivételével - törzskönyvvel nem rendelkezik 2002. december 31-ig vehet részt a közúti forgalomban.

1. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A vezetői engedély tartalmi elemei

H

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

PERMIS DE CONDUIRE

VEZETŐI ENGEDÉLY

1. Név:

2. Leánykori neve:

3. Születés helye:.................................... ideje:...................... év .................... hó .......nap

4. Anyja neve:

5. Kelt, 19... év ...... hó ... nap

6. P. H.

7. Hatósági aláírás:

8. Fénykép helye:

9. Hivatalos bejegyzések:

10. "A" Motorkerékpár V. i......

11. "B" 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű szem. száll. max. 9 fő, pótkocsival V. i......

12. "C" 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű áruszállításra használt gépjármű könnyű pótkocsival V. i......

13. "D" Az "A" és "B" kategóriába nem tartozó személyszállításra szolgáló gépjárművek könnyű pótkocsival V. i......

14. "E", "B", "C" vagy "D" kategóriába sorolt járművek nehéz pótkocsival is V. i......

15. "F" V. i......

16. Érvényes19......-tól

19......-ig

P. H.

Aláírás

2. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A nemzetközi gépjárművezetői engedély tartalmi elemei

1. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

2. H (felségjel)

3. NEMZETKÖZI GÉPJÁRMŰ KÖZLEKEDÉS

4. NEMZETKÖZI GÉPJÁRMŰVEZETŐI ENGEDÉLY

5. Szám:

6. 1968. november 8-i közúti közlekedési egyezmény

7. Érvényes: ...............-ig

8. Kibocsátotta:

9. Kibocsátás helye:

10. Kibocsátás időpontja:

11. Nemzeti vezetői engedély száma:

12. P. H.

13. Kibocsátó hatóság aláírása

14. A VEZETŐRE VONATKOZÓ ADATOK

15. Név:

16. Utónév:

17. Születési hely:

18. Születési idő:

19. Lakhely:

20. JÁRMŰKATEGÓRIÁK, MELYEKRE AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYES

21. Motorkerékpárok "A"

22. Az "A" kategóriába nem tartozó gépjárművek, melyeknek engedélyezett legnagyobb súlya 3500 kg-ot nem haladja meg, és az ülőhelyek száma - a vezető ülését nem számítva - nem több mint nyolc. "B"

23. Áruszállításra használt gépjárművek, melyeknek megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja. "C"

24. Személyszállításra használt gépjárművek, melyeken - a vezető ülését nem számítva - több mint nyolc ülőhely van. "D"

25. Gépjárműszerelvények, melyeknél a vonó gépjármű megfelel a "B", "C" vagy "D" kategóriáknak - melyre a vezető fel van jogosítva - de maga a gépjárműszekrény nem felel meg a kategóriák egyikének sem. "E"

26. HASZNÁLATRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

27. Jelen engedély nem érvényes a Magyar Köztársaság területén való közlekedésre.

28. Érvényes valamennyi többi Szerződő Állam területén. Azoknak a járműkategóriáknak a megjelölése, melyeknek vezetésére az engedély érvényes, a könyvecske utolsó oldalán található.

29. Szerződő Államok:

30. Jelen engedély nem menti fel tulajdonosát attól a kötelezettségtől, hogy minden államban, ahol közlekedik, alkalmazkodjék azokhoz a törvényekhez és szabályokhoz, melyek valamely foglalkozás megkezdésére vagy űzésére vonatkoznak. Különösképpen az engedély érvényét veszti abban az államban, melynek területén az engedély jogosítottja állandó lakhelyet szerez.

31. "A"

32. "B"

33. "C"

34. "D"

35. "E"

36. Photographie

37. Signature dutitulaire

38. EXCLUSIONS:

39. Le titulaire est déchu du droit de conduire sur le territoire de jusqu'au A le

40. Le titulaire est dáchu du droit de condulre sur le territoire de Lusqu'su A le

3. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

Ideiglenes vezetői engedély tartalmi elemei

1. Szám: .............../19......

2. IDEIGLENES VEZETŐI ENGEDÉLY

3. FÉNYKÉP NÉLKÜL ÉRVÉNYES

4. Sorszám:

5. Ideiglenes vezetői engedély

6. Neve:

7. Anyja neve:

8. Születés helye:.............................................. ideje:. .................. év .................. hó ........... nap

9. Lakása:

10. Kibocsátotta:

11. ...... év ............... hó ...... n.

12. Érvényes: ...... év ............... hó ...... n.

13. P. H.

14. Hatóság aláírása

15. Járműkategóriák

16. "A" Motorkerékpár P. H.

17. "B" 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű, szem. száll. max. 9 fő, könnyű pótkocsival P. H.

18. "C" 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű áruszállításra használt gépjármű könnyű pótkocsival P. H.

19. "D" az "A" és "B" kategóriába nem tartozó személyszállításra szolgáló gépjárművek P. H.

20. "E", "B", "C" vagy "D" kategóriába sorolt járművek nehéz pótkocsival is P. H.

21. "F" P. H.

22. Korlátozások bejegyzése:

23. Illetékbélyeg helye

4. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A járművezetői engedély tartalmi elemei

1. H

2. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

3. JÁRMŰVEZETŐI ENGEDÉLY

4. Név:

5. Leánykori neve:

6. Születés helye:..............................................., ideje:...................... év .............. hó .........nap

7. Anyja neve:

8. Kelt, 19...... év ............... hó ...... nap

9. P. H.

10. Fénykép helye

11. Aláírás:

12. Jármű, amelyre az engedély érvényes:

13. I.

14. Közúti villamos

15. V. i......

16. II.

17. Trolibusz

18. V. i......

19. Érvényes 19......-tól ......-ig

20. P. H.

21. Aláírás

22. Hivatalos feljegyzések

5. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A különleges rendszámtáblák leírása

1. A DT betűjelű rendszámtábla alapszíne kék, a közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott rendszámtábláé sárga, az egyéb rendszámtábláké fehér, a betűjelek és a számjegyek színe a DT betűjelű rendszámtáblán fehér, a CK és a HC betűjelű, valamint a lassú járműre kiadott rendszámtáblán piros, egyéb esetben fekete.

2. A DT, a CK, a HC és az RR betűjelű rendszámtáblák a betűjegyektől elkülönített kötőjellel elválasztott két-két, összesen 4 számjegyet tartalmaznak 1-9999-ig. A büntetés-végrehajtási szervezet az RR betűjel után 1-4999-ig, a Vám- és Pénzügyőrség 5000-9999-ig tartozó számjeleket alkalmazza.[65]

3. Az X és az R kezdőbetűjelű rendszámtáblák - az RR betűjelűek kivételével - két betűjelet és ezektől kötőjellel elválasztva 4 számjegyet tartalmaznak.

4. A C kezdőbetűjelű rendszámtábla a C betűjeltől kötőjellel elválasztva még egy betűjelet és 4 számjegyet tartalmaz.

5. A rendszámtáblákon az osztóvonal, a perem és az államjelzés H betűjelének színe megegyezik a rendszám színével. A nemzeti színű sávozás a 21. § (4) bekezdés szerint van jelezve.

6. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

Az ideiglenes rendszámtáblák leírása

1. A CD betűjelű rendszámtáblák a betűjegyektől kötőjellel elválasztva maximum 4 számjegyet tartalmaznak 1-től 9999-ig.

2. A Z, a P, az E és a V betűjelű rendszámtáblákon a rendszám a betűjeltől kötőjellel elválasztva maximum 5 számjegyet tartalmaz növekvő sorrendben. A P és a Z betűjelű rendszámtábla a rendszám után tartalmazza a kiadás évének utolsó két számjegyét, a V betűjelű rendszámtábla esetén a rendszámtábla érvényességi évének utolsó két számjegyét, az E betűjelű rendszámtáblánál a kiadás évének utolsó két számjegyét és római számokkal azt a félévet, amelyben a rendszámtáblát kiadták. Az érvényességi, kiadási évet (félévet) jelző számjegy a rendszámnak nem része.

3. A rendszámtáblákon az osztóvonal, a perem és az államjelzés H betűjelének színe megegyezik a rendszám színével. A nemzeti színű sávozás a 21. § (4) bekezdése szerint van jelezve.

7. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A járműkísérőlap tartalmi elemei

- külső oldal tartalmazza:

Magyar Köztársaság járműkísérőlapja megnevezést, az ország felségjelét és az illusztrációt,

a járműkísérőlap számát,

- belső oldal tartalma:

rendszám,

alvázszám,

motorszám,

gyártmány,

típus,

gyártási év,

szín,

hengerűrtartalom,

teljesítmény,

hajtóanyag,

saját tömeg,

össztömeg,

szállítható személyek száma,

vontatásra,

katalizátorra,

sebességváltóra vonatkozó adatok,

gyártó megnevezése,

generálimportőr megnevezése,

a gépjárművet értékesítő kereskedők megnevezése,

a jármű vámolásának időpontja és a vámokmány száma,

a vevő neve, lakcíme (telephelye).

8. számú melléklet[66]

a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A törzskönyv tartalmazza

"Jármű törzskönyv" megnevezést.

Magyar Köztársaság felségjelzését.

Törzskönyv nyomdai sorszámát.

A jármű:

- alvázszámát,

- motorszámát,

- gyártmányát,

- típusát,

- színét,

- gyártási évét,

- hengerűrtartalmát (cm3),

- teljesítményét (kW),

- saját tömegét (kg),

- megengedett legnagyobb össztömegét (kg),

- által szállítható személyek számát,

- tulajdonosának adatait (név, sz. hely, sz. idő, anyja neve), jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a cég megnevezését, a cégjegyzék számát.

Kiállító hatóság megnevezését.

Kiállítás helyét, keltét.

Hivatalos feljegyzéseket.

Törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódját.

9. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

FORGALMI ENGEDÉLY tartalmi elemei

- előlap tartalmazza:

a Magyar Köztársaság forgalmi engedélye megnevezést és az illusztrációt, a forgalmi engedély számát (amely megegyezik a törzskönyv számával);

- hátlap tartalmazza:

a hivatalos feljegyzések rovatát és a

műszaki érvényesség rovatot,

- törzslap (belül a második oldal) tartalma:

rendszám,

alvázszám,

motorszám,

gyártmány,

típus,

gyártási év,

szín,

hengerűrtartalom,

teljesítmény,

hajtóanyag,

saját tömeg,

össztömeg,

szállítható személyek száma,

vontatásra,

katalizátorra,

sebességváltóra vonatkozó adatok,

forgalomba helyezés időpontja,

kiállító hatóság megnevezése,

kiállítás kelte,

- üzembentartói lap (belül az első oldal) tartalmazza:

jármű tulajdonosának (üzembentartójának) személyi adatait (név, sz. hely, sz. idő, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét/székhely, telephely).

9/A. számú melléklet[67]

a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

A forgalmi engedély tartalmazza

"Jármű forgalmi engedély" megnevezést.

Certificat d'immatriculation feliratot.

Magyar Köztársaság megnevezését és felségjelzését.

Műszaki lap első oldalán a jármű

A - rendszámát,

E - alvázszámát,

- motorszámát,

- fajtáját,

D - gyártmányát,

- típusát,

- színét,

- gyártási évét,

- hengerűrtartalmát (cm3),

- hajtóanyagát,

- teljesítményét (kW),

G - saját tömegét (kg),

F - megengedett legnagyobb össztömegét (kg),

- által szállítható személyek számát,

- környezetvédelmi osztályba sorolását

(kódszámát),*

- sebességváltójának típusát (kódszámát),**

B - első nyilvántartásba vételének időpontját.

Műszaki lap második oldalán

- kiállítás keltét,

- kiállító aláírását,

- kiállító hatóság bélyegzőjének helyét,

- forgalmi engedély számát,

H - műszaki érvényességet,

- érvényesítő címke sorszámát,

- vontatásra vonatkozó adatokat.***

Üzembentartói lap első oldalán

C - üzembentartó adatait (név, sz. hely, sz. idő, anyja neve, lakcím), jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság székhelyét, telephelyét,

- forgalmi engedély számát,

- jármű rendszámát.

Üzembentartói lap második oldalán

- hivatalos feljegyzések helyét,

- elidegenítés dátumát,

- eladó saját kezű aláírását.

A Bejelentő lap első oldalán

- tulajdonos adatait (név, sz. hely, sz. idő, anyja neve, lakcím, székhely, telephely),

- eladó és a vevő saját kezű aláírását,

- elidegenítés dátumát,

- vevő adatait (név, sz. hely, sz. idő, anyja neve, lakcím, székhely, telephely),

- forgalmi engedély számát,

- a jármű rendszámát.

A Bejelentő lap második oldalán a tudnivalókat.

*Környezetvédelmi osztályba sorolás:

0: Katalizátor nélküli Otto-motorral szerelt gépjármű, vagy jóváhagyási előírások szerint nem minősített Deiesel-motoros gépjármű,

1: Katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros gépjármű,

2: Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros gépjármű

3: Diesel-motoros gépjármű ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I) szerinti jóváhagyási jellel ellátva,

4: Diesel-motoros gépjármű ENSZ-EGB 83.02/C, vagy 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátva,

5: Tiszta gázüzemű, vagy elektromos meghajtású gépjármű.

**sebességváltó típusa:

0: mechanikus,

1: félautomata

2: automata

***vontatásra vonatkozó adatok:

a járművel

1: fék nélkül,

2: ráfutófékkel,

3: átmenőfékkel vontatható tömeget,

4: nyeregterhelés tömegét.

10. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

Az ideiglenes forgalmi engedély adattartalma

1. Sorszám:

2. IDEIGLENES FORGALMI ENGEDÉLY

3. Rendszámtábla használatára jogosít

4. Érvényes ...... év ............... hó ......... napig

5. Kiállító hatóság

6. Az ideiglenes forgalmi engedély és rendszámtábla használatára

7. Név:

8. Lakó- vagy tartózkodási hely (telephely)

9. Jogosult a tulajdonát képező

10. ............... gyártmányú

11. ............... alvázszámú

12. ............... motorszámú gépjárművel közlekedni

13. Kiadás időpontja:

14. P. H.

15. Aláírás

16. Korlátozások: Próbarendszámmal ellátott gépjárműveken személyt vagy árut szállítani és vontatni tilos. A gépjárművön a kipróbálón kívül legfeljebb egy személy tartózkodhat. A próbarendszámtábla csak belföldön használható. A próbarendszámtáblával ellátott gépjárműveken indítási naplóval együtt érvényes, csak a naplóba bevezetett meghatározott útvonalon való közlekedésre jogosít.

11. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez

Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély tartalmi elemei

1. Egy alkalomra szóló FORGALMI ENGEDÉLY

2. Sorszám:

3. Engedélyes neve: 19... év ............... hó ...... nap 19... év ............... hó ...... napig ......... órától ......... óráig és ......... órától ......... óráig

5. Kiindulási hely:

6. Úti cél:

7. Előírt útvonal:

8. Előírások a túloldalon!

9. Ügyszám:

10. Rendszám:

11. Gyártmány:

12. Alvázszám:

13. Motorszám:

14. ...... év ......... hó ...... nap

15. Aláírás

16. P. H.