68/1997. (XII. 29.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-ának (1) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-ának (1) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:"

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú dolgozó lakásépítési, -vásárlási, -korszerűsítési támogatásként - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága eléri és nem haladja meg - a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletben meghatározott - méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg vételára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget;

b) a kölcsönnel vásárolt, épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, illetőleg a tulajdonában álló lakás korszerűsítésével saját maga lakáshelyzetét rendezi;

c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel;

d) rendelkezik az 5. § (1) bekezdése szerint kiszámított tiszta építési költségnek, vételárnak, illetőleg a korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel;

e) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;

f) vállalja az engedélyezésre jogosulttal külön megállapodásban (2. számú melléklet), továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését.

(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, akinek magának, a házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.

(3) A dolgozó lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttlakó családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.

(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetőleg a vele együttköltöző, együttlakó családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás. Erről a támogatást igénylő dolgozó nyilatkozni köteles (3. számú melléklet).

(5) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak

- tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került tulajdonába, vagy

- a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat polgármesteri hivatala elrendelte vagy engedélyezte, vagy

- 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy

- haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakásban lakik."

3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, -bővítés, -vásárlás, -korszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben, vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van."

4. § Az R. 4. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Nem lehet támogatást nyújtani:

a) ha a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;

b) annak, aki hozzájárult ahhoz, hogy korábbi bérlakása vételi, illetőleg elővásárlási jogát az egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke gyakorolja;

c) annak, aki a munka-, illetőleg szolgálati helyén lévő lakástulajdonát elajándékozta;

d) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jogosultja) által történő megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez;

e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat."

"(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli. A kölcsön fennállása alatt rendkívüli, egyedi esetben - ha azt a dolgozó szociális helyzete indokolja - a kölcsönt engedélyező szerv - a dolgozó munkahelyi vezetőjének írásbeli javaslata alapján - a kezelési költség megfizetését, az egyedi, szociális körülmény fennállása időtartamára átvállalhatja.

(4) A dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás kizárólag az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható."

5. § Az R. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"b) olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakás-, építésitelek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a lakása vásárlásához, építéséhez kért munkáltatói támogatás a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg az 1 500 000 Ft-ot;

c) a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a, de nem haladhatja meg a 400 000 Ft-ot."

"(3) E rendelet alkalmazása során nem minősül az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásbérleti jogviszonynak az átmeneti jelleggel bérbeadott lakás."

6. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év."

7. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 40 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet."

8. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a dolgozót a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Az engedmény igénybevételét az illetékes pénzügyi szervtől írásban kell kérni (4. számú melléklet).

(2) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti az (1) bekezdésben meghatározott engedmény, aki a minisztériumi jogviszonya megszűnését követően a kölcsön összegét változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(3) Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerinti adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik."

9. § Az R. 10. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki, a (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) akinek a kölcsönnel terhelt lakása tulajdonjogának átruházása folyamatban van, illetőleg azt a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;

d) akinek a kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetése pénzbeli térítés ellenében folyamatban van;

e) akinél a hitelcél nem valósult meg."

"(2) Az engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb lakáscélú munkáltatói kölcsönt nem kaphat."

10. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, illetőleg elcserélni, vagy elajándékozni. A lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adja meg, ha

a) a támogatásban részesített személy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;

b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja. Az átvállalt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó lakásvásárláshoz munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a lakását értékesítő dolgozó köteles egyösszegben megfizetni;

c) a támogatásban részesített személy - a korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(2) Az illetékes lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha

a) a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak;

b) az eladott (elcserélt) lakás eladási ára nem haladja meg a megszerezni kívánt lakás vételárát, illetőleg építési költségét;

c) a dolgozó megállapodásban vállalja, hogy fennálló tartozását a lakásügyi szerv által ismételten megállapított havi törlesztőrészletekben és időtartam alatt - a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel terhelten - fizeti vissza. Az újonnan megállapított törlesztőrészlet összege nem lehet kevesebb mint 2000 forint, a visszafizetés időtartama pedig nem haladhatja meg a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt időtartamot."

11. § Az R. 12. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított 2 hónapon belül nem kötötte meg, vagy a felvett kölcsön felhasználását nem kezdte meg;"

"c) akinek a minisztériumi jogviszonya - a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik."

12. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani azzal a dolgozóval szemben, aki

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;

b) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt 15 napos határidőn belül sem tett eleget;

c) akinek minisztériumi jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;

d) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;

e) egyéb szerződésszegést követett el.

(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a minisztériumi jogviszonya:

a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

b) a munkáltató tevékenységének - amelyben a dolgozót foglalkoztatták - megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

c) a nyugellátásra való jogosultság megszerzése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja],

d) átszervezés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja],

e) létszámcsökkentés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

f) egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján alkalmatlanság [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja] miatt szűnt meg, illetőleg

g) a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül át.

(3) A kölcsönszerződés (1) bekezdés a), d) és e) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás - egy összegben - azonnal esedékessé válik.

(4) A kölcsönszerződés (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével kell megterhelni. Az így megállapított összeg válik - egy összegben - azonnal esedékessé.

(5) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv

a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában foglaltaknak a lakásügyi szerv tudomására jutása napjával,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen letelte napjával,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a minisztériumi jogviszony megszűnése napján írásban mondja fel, és erről a hitelszámlát kezelő pénzintézetet is értesíti.

(6) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós

a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés b)-c) pontjai esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten köteles megfizetni."

13. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A kölcsönszerződés felmondása esetén - amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 8 napon belül nem fizeti meg - az illetékes helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, az illetékes lakásügyi szerv - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - megállapodást köthet a tartozás havonta történő megfizetésére.

(3) A (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze, valamint a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti kölcsön futamidejének egyharmadánál, és nem is haladhatja meg a kölcsön visszafizetésére eredetileg megállapított határidőt."

14. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Ha a támogatásban részesített dolgozó minisztériumi jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását, a kölcsönt nyújtó szerv hozzájárulásával, az új munkáltató - a dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnését követő első nappal - írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja.

(2) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozónak, illetőleg annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a minisztériumi jogviszonya megszűnésére a 13. § (2) bekezdés szerint került sor, az örököse, illetőleg a túlélő házastársa - írásbeli kérelemre - a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.

(3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, a kölcsön iratanyagát a korábbi munkáltató az áthelyezéssel egyidejűleg köteles megküldeni az új munkáltatónak."

15. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 1-2. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben."

16. § Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva az illetékes lakásügyi szervhez kell benyújtani."

17. § Az R. 20. §-ának (1), (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(1) Köztisztviselő, valamint a Belügyminisztériumba berendelt (hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló) igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:

a) a közigazgatási államtitkár által erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár;

b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője, az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján."

"(3) A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűzoltósággal, a BM Tűzvédelmi Kiképző Intézettel, a Polgári Védelmi Országos Parancsnoksággal és a Rendvédelmi Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló igénylő esetén a kölcsönkérelmek elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója szerint illetékes lakásügyi szerv vezetője jogosult, az általa erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján.

(4) A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az illetékes szakszervezetek, érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.

(5) A bizottság az egyes kérelmeket az illetékes lakásügyi szerv szakértőjének szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki.

(6) A bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(7) A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni."

18. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrend az irányadó:

a) e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti;

b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;

c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő;

d) korszerűsítési kérelmek;

e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek."

19. § Az R. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltatói támogatás, illetőleg lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámlaszerződést kell kötnie az OTP Bank Rt.-vel."

20. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) lakásépítés, -vásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám-növekedést is jelentő bővítést, toldaléképítést - ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítés - és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;

b) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;

c) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési-szerelési munkálatok;

d) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói támogatással épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, illetőleg résztulajdonos;

e) lakásügyi szerv: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 24/1996. (IX. 25.) BM rendeletben meghatározott szervezeti egység;

f) minisztériumi jogviszony alatt: e rendelet hatálya alá tartozó szervnél folyamatosan eltöltött hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti időt lehet figyelembe venni. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati, illetőleg munkaviszony megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését tanúsító okmány az irányadó;

g) tűzoltóság: a hivatásos tűzoltóság;

h) berendelt: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervektől a Belügyminisztériumba munkavégzésre berendelt hivatásos szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy;

i) családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa."

21. § Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki, a (6)-(7) bekezdések számozása egyidejűleg (7)-(8) bekezdésre módosul:

"(2) A minisztériumi jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt a minisztériumtól kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek."

"(6) A (5) bekezdés szerinti kedvezményes kölcsönnel épített, vásárolt lakásra a bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési, terhelési tilalom átjegyzését, a fennálló kölcsöntartozás átvállalását, a lakásügyi szerv e rendelet szabályai szerint engedélyezheti."

22. § Az R. 25. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

"c) e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Belügyminisztériumban és a belügyminiszter által irányított szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket megillető, illetve számukra adható szociális-jóléti juttatások egységes elvek alapján történő biztosításának feladatairól szóló 22/1995. (BK 21.) BM utasítás 4. a) pontjának "lakásépítési és -vásárlási támogatás", valamint a 2. számú melléklete 3. b) pontjának "lakásépítési és -vásárlási támogatás" szövegrésze hatályát veszti."

23. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg e rendelet 1., 2., 3., 4. számú mellékleteit kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter