Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

24/1994. (XII. 9.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítású alatt álló szervek dolgozóinuk lakáscélú munkáltatói támogatásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-ának (1) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:[1]

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztériummal, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekkel (a továbbiakban: minisztérium) köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).

2. §[2]

(1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú dolgozó lakásépítési, -vásárlási, -korszerűsítési támogatásként - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága eléri és nem haladja meg - a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletben meghatározott - méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg vételára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget;

b) a kölcsönnel vásárolt, épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, illetőleg a tulajdonában álló lakás korszerűsítésével saját maga lakáshelyzetét rendezi;

c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel;

d) rendelkezik az 5. § (1) bekezdése szerint kiszámított tiszta építési költségnek, vételárnak, illetőleg a korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel;

e)[3] hozzájárul ahhoz - függetlenül e kikötés szerződésbe foglalásától -, hogy az ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;

f) vállalja az engedélyezésre jogosulttal külön megállapodásban (2. számú melléklet), továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését.

(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, akinek magának, a házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.

(3) A dolgozó lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttlakó családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.

(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetőleg a vele együttköltöző, együttlakó családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás. Erről a támogatást igénylő dolgozó nyilatkozni köteles (3. számú melléklet).

(5) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak

- tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került tulajdonába, vagy

- a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat polgármesteri hivatala elrendelte vagy engedélyezte, vagy

- 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy

- haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakásban lakik.

3. §

(1)[4] A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, -bővítés, -vásárlás, -korszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben, vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -vásárlást, -korszerűsítést annak a dolgozónak a részére, aki a nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.

4. §

(1)[5] Nem lehet támogatást nyújtani:

a) ha a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;

b) annak, aki hozzájárult ahhoz, hogy korábbi bérlakása vételi, illetőleg elővásárlási jogát az egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke gyakorolja;

c) annak, aki a munka-, illetőleg szolgálati helyén lévő lakástulajdonát elajándékozta;

d) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jogosultja) által történő megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez;

e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(2) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.

(3)[6] A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli. A kölcsön fennállása alatt rendkívüli, egyedi esetben - ha azt a dolgozó szociális helyzete indokolja - a kölcsönt engedélyező szerv - a dolgozó munkahelyi vezetőjének írásbeli javaslata alapján - a kezelési költség megfizetését, az egyedi, szociális körülmény fennállása időtartamára átvállalhatja.

(4)[7] A dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás kizárólag az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható.

5. §

(1) A munkáltatói kölcsön mértéke:

a)[8] a lakás vételárának - a tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének -, illetőleg építési költségének a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együtt költöző hozzátartozó által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett összegének (a továbbiakban: tiszta építési költség, vételár) legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg az 1 300 000 Ft-ot;

b)[9] olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakás-, építésitelek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a lakása vásárlásához, építéséhez kért munkáltatói támogatás a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg az 1 500 000 Ft-ot;

c)[10] a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a, de nem haladhatja meg a 400 000 Ft-ot.

(2) Ha mindkét házastárs a minisztérium dolgozója, saját jogon mindketten munka-, illetőleg szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói támogatást.

(3)[11] E rendelet alkalmazása során nem minősül az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásbérleti jogviszonynak az átmeneti jelleggel bérbeadott lakás.

6. §

A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően adható.

7. §

(1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):

a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 20 év,

b)[12] korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év.

(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával, az illetékes lakásügyi szerv a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett - a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával - a tartozás havi összegét növelni kell.

8. §

(1)[13] A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 40 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján járó kedvezményt az alábbi számítás szerint úgy kell figyelembe venni, hogy az a futamidőt csökkentse.

A kölcsönt engedélyező által megállapított kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. Ez adja a havi törlesztő részlet összegét. A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű kedvezménnyel csökkenteni kell oly módon, hogy a kedvezmény összegét el kell osztani az előbbiek szerint megállapított havi törlesztő részlet összegével. Ennek eredménye adja azoknak a hónapoknak a számát, amennyivel rövidül az engedélyezett futamidő.

A havi törlesztő részlet összegét növelni kell a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel.

(3) A tartozás fennállása alatt a kedvezmény jóváírására - a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett -a tartozási nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(4) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt kedvezmény összegét.

9. §[14]

(1) A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a dolgozót a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Az engedmény igénybevételét az illetékes pénzügyi szervtől írásban kell kérni (4. számú melléklet).

(2) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti az (1) bekezdésben meghatározott engedmény, aki a minisztériumi jogviszonya megszűnését követően a kölcsön összegét változatlan feltételek mellett fizeti vissza.

(3) Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerinti adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik.

10. §

(1) Nem illeti meg engedmény a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén az a dolgozót,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetőleg hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszüntetése - 13. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével - egyéb módon folyamaiban van;

b) akinek kölcsönszerződését az illetékes lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;

c)[15] akinek a kölcsönnel terhelt lakása tulajdonjogának átruházása folyamatban van, illetőleg azt a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;

d)[16] akinek a kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetése pénzbeli térítés ellenében folyamatban van;

e)[17] akinél a hitelcél nem valósult meg.

(2)[18] Az engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb lakáscélú munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

11. §[19]

(1) Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, illetőleg elcserélni, vagy elajándékozni. A lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adja meg, ha

a) a támogatásban részesített személy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;

b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja. Az átvállalt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó lakásvásárláshoz munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a lakását értékesítő dolgozó köteles egyösszegben megfizetni;

c) a támogatásban részesített személy - a korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.

(2) Az illetékes lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha

a) a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak;

b) az eladott (elcserélt) lakás eladási ára nem haladja meg a megszerezni kívánt lakás vételárát, illetőleg építési költségét;

c) a dolgozó megállapodásban vállalja, hogy fennálló tartozását a lakásügyi szerv által ismételten megállapított havi törlesztőrészletekben és időtartam alatt - a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel terhelten - fizeti vissza. Az újonnan megállapított törlesztőrészlet összege nem lehet kevesebb mint 2000 forint, a visszafizetés időtartama pedig nem haladhatja meg a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt időtartamot.

12. §

(1) Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól

a)[20] aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított 2 hónapon belül nem kötötte meg, vagy a felvett kölcsön felhasználását nem kezdte meg;

b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményi elhallgatott;

c)[21] akinek a minisztériumi jogviszonya - a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés esetén a munkáltatói támogatást az illetékes lakásügyi szerv vonja vissza.

13. §[22]

(1) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani azzal a dolgozóval szemben, aki

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;

b) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt 15 napos határidőn belül sem tett eleget;

c) akinek minisztériumi jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;

d) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;

e) egyéb szerződésszegést követett el.

(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a minisztériumi jogviszonya:

a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

b) a munkáltató tevékenységének - amelyben a dolgozót foglalkoztatták - megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

c) a nyugellátásra való jogosultság megszerzése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja],

d) átszervezés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja],

e) létszámcsökkentés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja],

f) egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján alkalmatlanság [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja] miatt szűnt meg, illetőleg

g) a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül át.

(3) A kölcsönszerződés (1) bekezdés a), d) és e) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás - egy összegben - azonnal esedékessé válik.

(4) A kölcsönszerződés (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével kell megterhelni. Az így megállapított összeg válik - egy összegben - azonnal esedékessé.

(5) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv

a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában foglaltaknak a lakásügyi szerv tudomására jutása napjával,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen letelte napjával,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a minisztériumi jogviszony megszűnése napján írásban mondja fel, és erről a hitelszámlát kezelő pénzintézetet is értesíti.

(6) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós

a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés időpontjától,

b) az (1) bekezdés b)-c) pontjai esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten köteles megfizetni.

14. §[23]

(1) A kölcsönszerződés felmondása esetén - amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 8 napon belül nem fizeti meg - az illetékes helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.

(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, az illetékes lakásügyi szerv - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - megállapodást köthet a tartozás havonta történő megfizetésére.

(3) A (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze, valamint a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti kölcsön futamidejének egyharmadánál, és nem is haladhatja meg a kölcsön visszafizetésére eredetileg megállapított határidőt.

15. §[24]

(1) Ha a támogatásban részesített dolgozó minisztériumi jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását, a kölcsönt nyújtó szerv hozzájárulásával, az új munkáltató - a dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnését követő első nappal - írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja.

(2) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozónak, illetőleg annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a minisztériumi jogviszonya megszűnésére a 13. § (2) bekezdés szerint került sor, az örököse, illetőleg a túlélő házastársa - írásbeli kérelemre - a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.

(3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, a kölcsön iratanyagát a korábbi munkáltató az áthelyezéssel egyidejűleg köteles megküldeni az új munkáltatónak.

16. §[25]

(1) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 1-2. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben.

A támogatási kérelmek elbírálása

17. §

(1)[26] A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva az illetékes lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(2) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa között adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik.

(3) Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

18. §

A 17. § (1) bekezdésében meghatározott vezető javaslatot tesz a kérelem támogatására, és az ezzel kiegészített iratokat megküldi az illetékes helyi lakásügyi szervnek.

19. §

(1) A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével lesz javaslatot a támogatás összegére és ütemezésére a kérelem elbírálására a 20. § alapján jogosult szervnek.

(2) A pénzügyi fedezet hiánya esetén a helyi lakásügyi szerv szakmai előkészítés mellett folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesítési a kérelmezőt.

20. §

(1)[27] Köztisztviselő, valamint a Belügyminisztériumba berendelt (hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló) igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:

a) a közigazgatási államtitkár által erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár;

b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője, az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.

(2) A közalkalmazott igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa - szükség szerint - erre a célra létrehozott bizottság bevonásával.

(3)[28] A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűzoltósággal, a BM Tűzvédelmi Kiképző Intézettel, a Polgári Védelmi Országos Parancsnoksággal és a Rendvédelmi Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló igénylő esetén a kölcsönkérelmek elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója szerint illetékes lakásügyi szerv vezetője jogosult, az általa erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján.

(4)[29] A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az illetékes szakszervezetek, érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.

(5)[30] A bizottság az egyes kérelmeket az illetékes lakásügyi szerv szakértőjének szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki.

(6)[31] A bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(7)[32] A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni.

21. §[33]

A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrend az irányadó:

a) e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti;

b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;

c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő;

d) korszerűsítési kérelmek;

e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.

22. §

(1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.

(2) A munkáltatói támogatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szerv látja el.

(3)[34] A munkáltatói támogatás, illetőleg a lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámla szerződést kell kötnie az erre feljogosított hitelintézettel.

(4) A központi lakáscélú keret felhasználására miniszteri döntés alapján a központi lakásügyi szerv intézkedik.

Értelmező rendelkezések

23. §[35]

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) lakásépítés, -vásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám-növekedést is jelentő bővítést, toldaléképítést - ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítés - és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;

b) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;

c) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési-szerelési munkálatok;

d) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói támogatással épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, illetőleg résztulajdonos;

e) lakásügyi szerv: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 24/1996. (IX. 25.) BM rendeletben meghatározott szervezeti egység;

f) minisztériumi jogviszony alatt: e rendelet hatálya alá tartozó szervnél folyamatosan eltöltött hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti időt lehet figyelembe venni. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati, illetőleg munkaviszony megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését tanúsító okmány az irányadó;

g) tűzoltóság: a hivatásos tűzoltóság;

h) berendelt: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervektől a Belügyminisztériumba munkavégzésre berendelt hivatásos szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy;

i) családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Záró rendelkezések

24. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamaiban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.

(2)[36] A minisztériumi jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt a minisztériumtól kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek.

(3) A korábbi szabályok alapján a munkáltatói támogatásban részesített, és a minisztériumi jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.

(4) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói támogatásban részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kedvezményes munkáltatói támogatásban részesített kölcsönadósok tartozásukat a kölcsönszerződésükben foglalt eredeti feltételek mellett fizethetik vissza. A kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kezdi meg. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft. A kedvezményes kölcsönből a folyósítást követő 16. naptári év január 1-jén fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.

(6)[37] A (5) bekezdés szerinti kedvezményes kölcsönnel épített, vásárolt lakásra a bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési, terhelési tilalom átjegyzését, a fennálló kölcsöntartozás átvállalását, a lakásügyi szerv e rendelet szabályai szerint engedélyezheti.

(7)[38] Az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény csak a munkáltatói kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó részének visszafizetése során illeti meg a dolgozót, de a kedvezmény jóváírására feljogosító minisztériumi jogviszonyába a 15 évet nem lehet beszámítani.

(8)[39] Az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka e rendelet tárgyában kiadott intézkedésében foglalt szabályokat az e szerveknél folyamatban lévő ügyekben 1995. január 1-jéig lehet alkalmazni.

25. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a 13/1994. (VI. 3.) BM rendelettel kiegészített 11/1992. (VIII. 3.) BM rendelet 1. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(5) az MT 165. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a hivatásos állomány tagja az országos parancsnok által - a belügyminiszter rendeletében foglaltak figyelembevételével - meghatározott munkáltatói lakáscélú támogatásban részesíthető."

b) az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka az e rendeletben foglaltaknak megfelelően 1995. január 1-jei hatálybalépéssel köteles a rendelkezésükre álló lakáscélú támogatás elosztásának eljárási rendjét, a döntési jogosultság kérdéseit újraszabályozni.

c)[40] e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Belügyminisztériumban és a belügyminiszter által irányított szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket megillető, illetve számukra adható szociális-jóléti juttatások egységes elvek alapján történő biztosításának feladatairól szóló 22/1995. (BK 21.) BM utasítás 4. a) pontjának "lakásépítési és -vásárlási támogatás", valamint a 2. számú melléklete 3. b) pontjának "lakásépítési és -vásárlási támogatás" szövegrésze hatályát veszti.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez[41]

A lakás így ................. fő elhelyezését fogja szolgálni (vállalt gyermekkel együtt).

11. Kérelmező és házastársa, élettársa (együtt költöző családtagja) állandó bejelentett lakásának címe (irányítószáma):

................................................................................

12. Jelenlegi lakásának címe (melyben lakik):

................................................................................

13. A lakás, társasház, családi ház, önkormányzati bérlakás BM szolgálati, BM munkaköri szolgálati, más szerv bér- vagy szolgálati lakása, átmeneti: szükséglakás, munkahelyi szálló, egyéb.

Szolgálati lakás esetén, a bérleti jogviszony időtartama .......................

(Megfelelő rész aláhúzandó.)

14. Milyen jogcímen lakik a lakásba: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, albérlő, családtag, eltartó, egyéb:

................................................................................

(Megfelelő rész aláhúzandó.)

15. Kérelmező házastársának, élettársának, gyermekeinek, együtt költöző családtagjainak jelenlegi lakásának adatai:

komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás.

A lakás szobaszáma: .........., egyéb helyiségei: konyha, főzőfülke, étkező, kamara, fürdőszoba, WC, előszoba, hálófülke, hall és egyéb.

16. Meglévő lakását (lakásukat) a BM rendelkezésére bocsátja-e igen-nem, ha nem, miért nem:

................................................................................

17. Kérelmező vagy vele együtt költöző családtagja 5 éven belül rendelkezett-e önálló lakással: ha igen, akkor személyi tulajdonú, szolgálati, önkormányzati bér-, egyéb ....................... [eladta(-tuk), benne lakom, más lakik benne, bérbeadó részére térítés ellenében visszaadtam].

18. A kért munkáltatói kölcsön támogatás célja: lakásvásárlás (magánforgalmi, szervezett) családiház-építés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, egyéb

................................................................................

19. A kért munkáltatói kölcsön összege: ................... Ft, azaz ............... forint.

20. Építés, vásárlás, korszerűsítés helye (irányítószám):

................................................................................

21. Kérelem indoklása:

................................................................................................................................................................

22. Lakásügyét, hitelügyét bonyolító ................ (hitelintézet megnevezése, címe, irányítószáma):

23. Kijelentem, hogy a BM vagy más fegyveres testülettől szolgálati idő után engedményt kaptam ................ Ft összegben, nem kaptam.

24. Kijelentem, hogy házastársamnak, élettársamnak, együtt költöző családtagoknak ingatlanuk, lakásuk: van-nincs

Ha van: lakóház, öröklakás, bérlakás, szolgálati lakás, egyéb ingatlan, részingatlan, építési telek, üdülőtelek, szántó, zártkert, egyéb.

25. Tudomásul veszem, hogy a megállapodásban foglaltak megszegése esetén, különös tekintettel arra, ha munkaviszonyom megszűnik, a fennálló kölcsöntartozást egy összegben vissza kell fizetnem [kivéve a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak esetén].

26. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben és mellékleteiben közölt adatokért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozom, a kérelem benyújtása után a körülményeimben bekövetkezett változásokat tartozom bejelenteni.

Budapest, 199............................

.......................

kérelmező aláírása

A kérelemhez csatolandó:

1. "Munkáltatói támogatás iránti kérelem kiegészítése" (nyomtatvány).

2. Kérelmező, házastársa, valamint vele együtt költöző családtagok nettó fizetéséről szóló igazolás.

3. Személyzeti szervtől munkaviszony-igazolás.

4. "Megállapodás" 6 példányban.

5. A kölcsön céljainak megfelelő iratok, okmányok, melyről a munkahelyén a lakásügyekkel megbízottad tájékoztatást.

Közvetlen munkahelyi vezető javaslata a kérelem támogatására (hivatásos jogviszonyban álló dolgozó esetén a külön intézkedésben meghatározott vezető):

Budapest, 199.........................

....................

aláírás

2. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez[42]

Megállapodás a munkáltatói támogatásról és annak feltételeiről

1. Az adós tudomásul veszi, hogy a Belügyminisztérium a ..............-nál vezetett lakáscélú keret számlájáról, a saját erő kiegészítésére ............. Ft, azaz .................... forint kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújt a ...................... útján. A fenti összegből a minisztériumi jogviszonya alapján járó, a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet 8. §-ának meghatározott kedvezmény ............ Ft. A további kedvezmény jóváírására a tartozás fennállása alatt a kölcsönt biztosító szerv hivatalból intézkedik, mely során a havi törlesztő részlet változatlan marad.

2. A kölcsön összege a ............. számú tulajdoni lapon nyilvántartott, ....... hrsz.-ú, természetben ................. szám alatt lévő ...... m2 alapterületű, ........ szobás .......... vásárlásához,* építéshez, bővítéshez, korszerűsítéséhez használható fel.

*A lakás vételára: ................. Ft.

A kölcsön lejárta: .......... év, az 1. pontban meghatározott kedvezmény figyelembevételével.

A kölcsön fedezete:

- egyetemleges adóstárs:

................................................................................

- készfizető kezes:

................................................................................

- készfizető kezes:

................................................................................

Építés, bővítés, korszerűsítés esetében befejezési határidő: ............(melyet a használatbavételi engedély megküldésével igazol).

Az adós tudomásul veszi, hogy az építkezést a kölcsön felhasználásával oly módon kell folytatni, hogy az a megállapított időpontra befejezést nyerjen, az építkezés során mindazokat az előírásokat, amelyeket az építési engedély tartalmaz, meg kell tartania.

A lakóingatlan jogerős használatbavételi engedélyének kiadásától számított 30 napon belül köteles eljárni az illetékes földhivatalnál annak érdekében, hogy a jelzálogul lekötött ingatlan tulajdoni lapjának I. részén a kölcsön igénybevételével épült lakóház feltüntetésre kerüljön.

A hitel törlesztését és a kölcsönszerződés megkötését követő hó 1-jén meg kell kezdeni, a hitelt folyósító ............ által megállapított részletekben. A ........... által felszámított kezelési költség a dolgozót terheli.

3. A Belügyminisztérium ellenőrzi a hitelcél megvalósulását.

4. Az adós tudomásul veszi, hogy az ingatlan csak a munkáltatói kölcsön kiegyenlítése után idegeníthető (cserélhető) el.

5. Az adós feltétel nélkül beleegyezését adja ahhoz, hogy a 2. pontban meghatározott ingatlanra, a munkáltatói hitel visszafizetésének biztosítására a hitel teljes visszafizetéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be a hitelező.

Az adós tudomásul veszi, hogy a jelzálogjogul lekötött ingatlanra köteles a vagyonbiztosítást megkötni, a hitel erejéig a Belügyminisztérium jogosultságát (kedvezményezetti minőségét) bejegyeztetni, azt igazolni, és kölcsön fennállásának egész tartama alatt fenntartani.

6. Az adós tudomásul veszi, hogy ha a jelen megállapodásban vállalt kötelezettségét nem teljesíti, illetve azt megszegi, a kölcsönösszeget rendeltetésétől eltérő módon vagy más célra használja fel, az a kölcsön felmondását vonja maga után. A kölcsönszerződés felmondása esetén a Belügyminisztérium a tartozás még ki nem egyenlített részét megterheli a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével, és az így megállapított tartozás összegének megfizetése egy összegben esedékessé válik. Amennyiben a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.

7. Az adós tudomásul veszi, hogy ha a munkáltatói kölcsön teljes visszafizetése előtt munkaviszonya a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon szűnik meg, a jelen megállapodás 6. pontja szerint megterhelt kölcsönhátralék egy összegben esedékessé válik.

8. Az adós tudomásul veszi, hogy amennyiben kérelmében valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, valamint az átutalt kölcsön felhasználását az ..............-hez történő átutalásától számított két hónapon belül nem kezdte meg, a Belügyminisztérium az általa nyújtott munkáltatói kölcsönt visszahívja.

9. A felek tudomással bírnak arról, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a munkáltatói kölcsönnel a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.

10. Az adós tudomásul veszi, hogy a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet 8-9. §-aiban meghatározott (minisztériumi jogviszony ideje alapján, illetve visszafizetési) kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 2.1. pontjában megállapított mértéket.

11. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hivatkozott BM rendeletben foglaltak, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

12. Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy az 5. pontban meghatározott vagyonbiztosítás igazolását az ............-vel kötött kölcsönmegállapodás megkötését követő 8 napon belül a hitelező képviselőjének átadja.

13. Egyéb:

Budapest, 199....................

A jelen megállapodást a felek külön-külön elolvasták, megértették és mint akaratukkal mindenben egyezőt tanúk előtt aláírták.

Hitelező részéről:

..........................

Adós részéről:

..........................

Tanúk:

Név:............................................................................

Lakcím:.........................................................................

Név:............................................................................

Lakcím:.........................................................................

Melléklet: 2 lap biztosítási nyilatkozat

Készült: 6 példányban

Kapják:

1 pld. Adós

1 pld. Hitelező (rendelkező levél melléklete)

1 pld. Pénzügyi Osztály

1 pld. Személyzeti Osztály

1 pld. Irattár

3. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez[43]

4. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez[44]

Lábjegyzetek:

[1] A preambulumot megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[2] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[3] Megállapította a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.07.02.

[4] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 3. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[5] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[6] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[7] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[8] Megállapította a 18/1995. (XII. 13.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.12.13.

[9] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[10] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[11] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[12] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 6. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[13] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 7. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[14] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 8. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[15] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 9. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[16] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 9. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[17] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 9. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[18] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 9. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[19] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 10. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[20] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 11. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[21] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 11. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[22] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 12. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[23] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 13. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[24] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 14. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[25] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 15. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[26] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 16. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[27] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[28] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[29] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[30] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[31] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[32] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[33] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 18. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[34] Megállapította a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.07.02.

[35] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 20. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[36] Megállapította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 21. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[37] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 21. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[38] Számozását módosította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 21. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[39] Számozását módosította a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 21. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[40] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 22. §-a. Hatályos 1998.01.13.

[41] Megállapította a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 3. §-a (lásd 1. számú melléklet). Hatályos 1998.07.02.

[42] Megállapította a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 3. §-a (lásd 2. számú melléklet). Hatályos 1998.07.02.

[43] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 22. § (1) bekezdése (lásd 3. számú melléklet). Hatályos 1998.01.13.

[44] Beiktatta a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 22. § (1) bekezdése (lásd 4. számú melléklet). Hatályos 1998.01.13.

Tartalomjegyzék