90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet

a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, előirányzat-felhasználásának a sajátosságoknak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, az irányítása és a felügyelete alá tartozó intézményekre, hivatalokra (a továbbiakban együtt: HM intézmények), a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban: honvédség szervezetei), továbbá a Katonai Biztonsági Hivatalra és a Katonai Felderítő Hivatalra (a továbbiakban: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok).

2. § Az Áht. és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletek rendelkezéseit az 1. § szerinti szervezetek gazdálkodásának megszervezésében, irányításában és vezetésében az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A gazdálkodási sajátosságok

3. § (1) A HM intézményei és a honvédség szervezetei részben természetbeni ellátáson alapuló központi, illetve intézményi gazdálkodást folytatnak.

(2) A központi gazdálkodási feladatok magukban foglalják

a) a létszám és illetménygazdálkodással,

b) a haditechnikai fejlesztéssel, beruházással és felhalmozással,

c) a technikai eszközök és az üzemeltetett ingatlanállomány felújításával,

d) a haditechnikai eszközök rendszerbe állításával, kivonásával, selejtezésével,

e) a technikai eszközbeszerzések, javítások, felújítások végrehajtásával,

f) a hadfelszerelési cikkekkel, alkatrészekkel, egyéb anyagokkal és szolgáltatásokkal történő ellátással,

g) a központi beszerzések közbeszerzési feladataival,

h) a kincstári vagyonhasználattal és hasznosítással,

i) a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel

összefüggő feladatokat.

A gazdálkodási jogkörök

4. § (1) A honvédelmi miniszter az Áht. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a honvédséget érintő egyes jogait és kötelezettségeit a Magyar Honvédség parancsnokára, vezérkari főnökére, az irányító szervek (elöljáró parancsnokságok) parancsnokaira (vezetőire) átruházhatja.

(2) A honvédelmi miniszter a HM intézmények és a honvédség szervezetei parancsnokainak, vezetőinek a jogszabályban meghatározott gazdálkodási jogkörét az ahhoz kapcsolt kötelezettségekkel és felelősséggel együtt központosíthatja, az irányító szervek jogkörébe vonhatja.

(3) A honvédelmi miniszter előre nem látható célfeladatokra - az év végéig történő előirányzat-rendezési kötelezettséggel - kötelezettségvállalási engedélyt adhat ki.

(4) A HM intézmények, honvédségi szervezetek részére adott előirányzat-felhasználási engedély a meghatározott célfeladat érdekében, a jóváhagyott költségvetése terhére, az engedélyezett összeg erejéig jogosít kötelezettségvállalásra.

(5) A HM intézmények és a honvédség szervezetei pénzügyi tervezéssel, előirányzat-felhasználással, hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítással, beszámolással és adatszolgáltatással, valamint egyéb pénzügyi, számviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatainak ellátására a honvédelmi miniszter központosított pénzügyi és számviteli szervet jelölhet ki.

(6) A HM intézmények és a honvédségi szervezetek gazdasági szervei az anyagi-technikai ellátás tekintetében - az ellátási, utaltsági rendnek és a szervezeti struktúrának megfelelően - közvetlen központi irányítás alá vonhatók.

(7) A HM intézmények, a honvédség szervezetei részére a központi gazdálkodás alá vont haditechnikai eszközöket, hadfelszerelési cikkeket és egyéb eszközöket, készleteket, szolgáltatásokat a meghatározott utaltsági rendben térítésmentesen kell biztosítani.

5. § (1) A HM intézmények és a honvédség szervezetei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervezetnek sorolhatók be, abban az esetben is, ha a fejezeti szinten megszervezett központosított gazdálkodásra tekintettel, a rendelkezési jogosultság a felügyeleti szerv által korlátozásra kerül.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó HM intézményeket és honvédségi szervezeteket részjogkörrel rendelkező költségvetési szervezetnek, illetve részjogkörű költségvetési egységnek kell besorolni. A honvédelmi miniszter állapítja meg a költségvetési szervek gazdálkodási szabályait, besorolását, jog- és hatáskörét, valamint a felelősség megosztását.

(3) A gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel a Honvédelmi Minisztérium fejezet egyes szervezetei önállóan gazdálkodó költségvetési szervezetnek sorolhatók be abban az esetben is, ha az adott szervezet pénzügyi-számviteli feladatait a szervezeten kívüli központosított pénzügyi és számviteli szervezet látja el.

(4) A kötelezettségvállalás és az utalványozás jogköre és feladatai a HM intézmények és honvédségi szervezetek vezetőit, illetve parancsnokait, az ellenjegyzés és érvényesítés jogköre a pénzügyi és számviteli szervezetek vezetőit illetik meg.

(5) Az önálló, illetve a központosított pénzügyi és számviteli szervezetekhez tartozó intézmények, egységek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét, a kötelezettségvállalás, utalványozás és érvényesítés, valamint az előirányzatok feletti rendelkezés szabályait a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, utasításban állapítja meg.

6. § (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség részéről kincstári költségvetéssel rendelkező ügyfélnek az önállóan gazdálkodó, illetve a honvédelmi miniszter által meghatározott költégvetési szervezeteket kell tekinteni. A központosított illetménygazdálkodás, a személyi juttatások nettó finanszírozási rendszere, a központosított járulék és személyi jövedelemadó elszámolás és befizetés végrehajtása érdekében elsődleges kincstári ügyfélként a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal kerül kijelölésre.

(2) A pénzügyi ellátás szempontjából utalt szervezeti elemek egyes címek, alcímek szerint részletezett előirányzat-felhasználási keretszámlák feletti rendelkezési jogát a központosított pénzügyi és számviteli szervezetek gyakorolják.

(3) A központi és területi pénzügyi és számviteli szervezetek az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek egyes, a gazdasági szervezetre meghatározott végrehajtó feladatait látják el.

(4) A HM intézmények és a honvédség szervezetei adófizetési és elszámolási kötelezettségének összevontan - a központi bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint - a központosított pénzügyi és számviteli szervezet a tárgyhót követő hó 20-ig tesz eleget.

(5) A személyi juttatások, valamint ezek járulékai és a létszám-előirányzatokból származó megtakarítások felhasználása feladatátcsoportosításnak minősül, az ezzel összefüggő előirányzat-átcsoportosítás a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.

A gazdasági szervezet

7. § (1) A HM intézményeknél, a honvédség szervezeteinél a gazdasági vezetői feladat a gazdálkodás fő területei szerint megosztható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatmegosztás alapja az intézmény vagy a honvédségi szervezet által ellátott tevékenység. Az anyagi-technikai biztosítás, ellátás vonatkozásában a szervezet anyagi-technikai főnöke, pénzügyi, számviteli feladatok tekintetében a pénzügyi és számviteli szervezet vezetője minősül gazdasági vezetőnek.

(3) A költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szakképesítési követelmény a pénzügyi, számviteli feladatok tekintetében gazdasági vezetőnek minősülő vezetővel szemben érvényesíthető.

A költségvetési javaslat összeállítása

8. § (1) A Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezet éves költségvetési javaslatát - a hadműveleti tervezés követelményei szerint - a különböző időtávú tervekből a fejezet által kialakított Védelmi Tervező Rendszerből szolgáltatott információk és a Védelmi Tervezési Irányelvek alapján, a védelmi tervezési intézkedés szerinti formában és tartalommal is el kell készíteni.

(2) A Védelmi Tervező Rendszer és az államháztartás éves költségvetési tervezésére vonatkozó előírások összehangolása, a tervezési követelményeknek, módszertannak és előírásoknak való megfeleltetés a jóváhagyott fejezeti cím/alcímrendben meghatározott szervezeti struktúrának megfelelően történik.

(3) A költségvetési javaslat összeállítása során kell biztosítani az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott védelmi fejlesztési programok tárgyévet terhelő és a tárgyévet követő két évre vonatkozó előirányzatainak a költségvetési lehetőségekkel történő összehangolását. A védelmi fejlesztési programok teljes időszakára vonatkozó előirányzat igényét ki kell dolgozni, az előirányzatok igénybevételének ütemezését évente kell pontosítani.

(4) Az "intézményi költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúrának megfelelő - címek, alcímek szerint elkülönített - költségvetéseket és beszámolókat a kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfelek készítenek.

(5) A kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfelek - a honvédelmi miniszter által meghatározottak szerint, az elöljáró szervezetek szolgálati alárendeltségének és a szakanyagnem gazdálkodási rendnek megfelelően - a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül az ellátási körükbe tartozó szervezetek és egységek részére az általuk felhasználható kereteket rendelkezésükre bocsátják.

A költségvetés és a finanszírozás[1]

9. § (1)[2] A Honvédelmi Minisztérium fejezet kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfelei részére a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az előirányzatfelhasználási keretet a tárgyhónapot megelőzően 3 munkanappal előbb nyitja meg.

(2) A széttagoltan működő, legfeljebb 25 főt foglalkoztató honvédségi szervezeti egységek pénzügyi ellátása készpénzellátás keretében is történhet.

(3) A Honvédelmi Minisztérium fejezet alá tartozó katonai attasé hivatalok és külképviseletek finanszírozása felhasználási előleg-elszámolás rendszerében történik. A felhasználási előlegek elszámolását a tárgyhót követő hó utolsó napjáig kell az ellátó szervezetnél végrehajtani. A felhasználási előlegek ütemezésében az ellátó szervezet jogosult az időarányos havi finanszírozástól eltérni. A költségvetési év első félévében az időarányos havi előleg-átutalás összege nem haladhatja meg a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzatok 65%-át.

(4) A Honvédelmi Minisztérium fejezet kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfelei - az ellátási utaltság rendszerében - különféle címekhez, alcímekhez tartozó szervezetek, egységek költségvetését (költségvetési kereteit) is kezelhetik. Az ellátást végző kincstári költségvetéssel rendelkező szervezet köteles gondoskodni a hozzá ellátásra utalt szervezetek, egységek teljes számviteli elkülönítéséről.

9/A. §[3] A honvédelmi miniszter által kijelölt költségvetési szerv a HM kezelésében levő lakások elidegenítésével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél "HM ingatlanok elidegenítése" elnevezésű elszámolási számlát a Pénzügyminisztérium engedélyével vezethet. A számla záró egyenlegét a költségvetési szerv havonta átutalja a kincstári előirányzat-felhasználási keret számlájára.

Gazdálkodás a kincstári vagyonnal

10. § (1) A Honvédelmi Minisztérium, a HM intézmények és a honvédség szervezetei által kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződésekben meghatározott szervezetek gyakorolják.

(2) A vagyonkezelő szervezetek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kezelésében lévő kincstári vagyonról saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást. A nyilvántartások adattartalmának és részletességének meg kell felelnie a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által a vagyonnyilvántartásokra előírt követelményeknek.

(3) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó feleslegessé vált ingatlanok, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítését - a védett természeti területek és a műemlékingatlanok kivételével - a honvédelmi miniszter engedélyével a fejezet illetékes szervezetei vagy az általuk megbízott szervezetek végzik. Az ebből befolyó bevételek - a mindenkori törvényi előírásoktól függően - a Honvédelmi Minisztérium fejezetet illetik.

A közbeszerzéssel kapcsolatos pénzügyi feladatok

11. § (1)[4]

(2) Importbeszerzéssel járó közbeszerzés pénzügyi lebonyolítására a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervezete akkreditív számla megnyitásával kereskedelmi bankot bízhat meg.

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályai

12. § (1)[5] A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái a vonatkozó jogszabály szerint bizalmas számlák. A szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár - az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium kivételével - adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről más szervek számára kizárólag a honvédelmi miniszter engedélyével közölhető adat.

(2)[6] A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az általuk kezelt kincstári vagyonról legfeljebb a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és a Pénzügyminisztériumnak közölhetnek adatokat.

(3) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységének ellátásához szükséges speciális kezelésű lakásokról a szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek. A speciális kezelésű lakásokat a szolgálatok saját hatáskörben értékesíthetik, ahhoz nem kell a 10. § (3) bekezdése szerinti engedélyt megszerezni. Az így keletkezett bevétel teljes egésze a speciális lakások vételére, felújítására felhasználható.

(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a Pénzügyminisztérium előírásai szerint részletes költségvetést, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámolót készítenek. A költségvetési tervezeteket és az intézményi költségvetési beszámolókat a szolgálati titokköri jegyzék alapján szigorúan titkos, illetve titkos minősítéssel kell a Pénzügyminisztérium illetékes szervének megküldeni. A részletes költségvetések és beszámolók a szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan "hivatásos", illetve "közalkalmazotti" állománycsoportra történő felosztásánál részletesebb bontású adatokat nem tartalmazhatnak.

(5) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésük végrehajtásáról pénzforgalmi kettős könyvviteli adataikból havi pénzforgalmi jelentést kötelesek készíteni, és a fejezetnek a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig megküldeni. A szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezetvizsgálatakor csak a rendelkezésre álló előirányzat- keretet kell figyelembe vennie.

(6) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül egy összegben "szakmai tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások" előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy azok személyi jellegű felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadások.

(7) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásainak körébe tartozó - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - személyi jövedelemadó köteles kifizetések után levont adót a szolgálatok havonta egy összegben utalják át az adóhatóságnak.

(8)[7] A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kiadásaik teljesítéséhez Magyarországon működő kereskedelmi bankoknál bankszámlát, továbbá devizaszámlát nyithatnak. A számlákról sem a szolgálatoknak, sem a számlavezető banknak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia. A speciális kiadások fedezésére vezetett számlákra történő utalások teljes összegét az átutalás időpontjában a megfelelő jogcímeken kell kiadásként könyvelni. Ezen számlák év végi záróegyenlegét a pénzmaradvány elszámolásakor házipénztárban tartott készpénzként kell figyelembe venni.

(9) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok házi pénztárukban a honvédelmi miniszter utasításában meghatározott összegig tarthatnak készpénzt. A házi pénztárba befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári egységes számlára nem kell naponta befizetni, azokról minden hónap végén az adatszolgáltatás részeként kell elszámolni. A bevételek kiadások teljesítésére közvetlenül felhasználhatók. A szolgálatok áthúzódó kiadásaik fedezetére év végén házi pénztárukban elkülönített módon készpénzt tarthatnak. Ebből kifizetést a tárgyévet követő évben kizárólag a tárgyév terhére teljesíthetnek, amelyeket a tárgyév terhére kell elszámolni. Az elkülönítetten kezelt házi pénztár pénzkészlet maradványát kell a tárgyév házipénztári pénzmaradványának tekinteni, és a költségvetési beszámolóban bemutatni.

(10) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések kötelezettségvállalásait saját hatáskörben vezetik. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásaik felhasználását illetően mentesülnek a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alól.

A gazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

13. § (1)[8] A HM intézmények és a honvédség szervezetei által természetes személyek részére alaptevékenységük körébe tartozó szolgáltatások teljesítéséért fizetendő térítési díjakat a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A HM intézmények, a honvédség szervezetei az Áht. 94. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatást kiterjeszthetik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerint igényjogosult, a szervezetektől szolgálati, öregségi vagy egyéb nyugállományba helyezettekre is.

(3)[9] A HM intézmények és a honvédségi szervezetek által végzett vállalkozási tevékenység számviteli szabályok szerint elszámolt pénzforgalmi eredményének (nyereségének) legfeljebb 30%-a a tevékenységben résztvevők és abban közreműködők anyagi ösztönzésére fordítható.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[10] Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetésre kerülő rendkívüli intézkedések költségvetési és pénzügyi biztosításával összefüggő speciális feladatokat, továbbá az erre való felkészülési időszak költségvetési és pénzügyi feladatai lebonyolításának módját.

(3)[11]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök