23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet

a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A vízgazdálkodási nyilvántartás

1. § (1) A vízgazdálkodás hazai feladatai és a nemzetközi egyezményeken alapuló kötelezettségek teljesítése, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízgazdálkodási, valamint a vízkészlet-gazdálkodási döntések korszerű informatikai alapokra helyezése érdekében vízgazdálkodási nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tárgyát képezik a vizek, ezek medrei és egyéb természetes víztartó képződményei, az ezekhez kapcsolódó vízkészletek és vízhasználatok mennyiségi és minőségi adatai, továbbá a vízilétesítmények.

(3)[1] A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vizekkel, vízhasználatokkal, vízimunkákkal és a vízilétesítményekkel kapcsolatos valamennyi vízügyi-műszaki, gazdasági és jogi szempontból jelentős tényt, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási döntésekhez szükséges - vízügyi igazgatásban keletkezett - összes adatot.

(4) A vízgazdálkodási nyilvántartás alapja a vízilétesítményekre, vízhasználatokra vagy vízimunkákra vonatkozó vízjogi engedély, illetve az engedély tárgyával összefüggő, külön jogszabály szerint előírt tervdokumentáció, a vízügyi szakfeladatok ellátását szolgáló és annak keretében végzett - jogszabályban meghatározott - vízgazdálkodási adatgyűjtések és feldolgozások adatai, valamint a kötelezően előírt statisztikai adatszolgáltatás.

2. § (1)[2] A vízgazdálkodási nyilvántartás összekötő elemeként - a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és a vízilétesítmények (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási objektumok) egyértelmű azonosításához a kialakítást követően - fejleszteni és működtetni kell az országosan egységes vízgazdálkodási objektumazonosítási rendszert, amely figyelembe veszi a térségi, szakterületi és nemzetközi kapcsolódásokat, valamint az ágazati szabványosítási, informatikai és térinformatikai követelményeket.

(2) A vízgazdálkodási nyilvántartás

a)[3] a vízgazdálkodási objektumazonosítóból,

b) a műszaki nyilvántartásból,

c) a vízikönyvből

áll.

(3)[4] A (2) bekezdés a) pontja szerinti vízgazdálkodási objektumazonosító a vizek, vízhasználatok, vízimunkák és vízilétesítmények egyértelmű azonosításához szükséges természetes és képzett azonosítókat tartalmazza.

(4)[5] Az egységes kezelési rendszerű, országos vízgazdálkodási információs rendszer részeként (a továbbiakban: VIZIR) a (2) bekezdés b) pontja szerinti műszaki nyilvántartást a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) - a vízügyi hatóság részéről közreműködőként átadott adatok felhasználásával is - működési területük egészére vonatkozóan folyamatosan kell vezetniük.

(5)[6] A VIZIR részeként a (2) bekezdés c) pontja szerinti vízikönyvi nyilvántartást a vízügyi hatóságoknak (a továbbiakban: vízügyi hatóság) illetékességi területük egészére vonatkozóan, folyamatosan kell vezetniük.

(6)[7] A (2) bekezdés szerinti vízgazdálkodási nyilvántartás részei közötti kapcsolatot a Vgtv. 33/B. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Vgtv. 33/C. § (1) bekezdése szerinti adatok tekintetében a VIZEK rendszer biztosítja.

A vízgazdálkodási objektumazonosítás[8]

3. § (1)[9] A vízgazdálkodási objektumazonosítás (a továbbiakban: objektumazonosítás) célja, hogy az objektum-, a műszaki és a vízikönyvi nyilvántartások közötti kapcsolatot a vízgazdálkodási objektumok egyedi azonosítójának elsődleges kialakításával, rögzítésével és rendszeres karbantartásával biztosítsa.

(2)[10] Az objektumazonosítás kiterjed

a) az országos jelentőségű objektumok és

b) a helyi jelentőségű objektumok

nyilvántartására.

(3)[11] Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete szerinti, a külön jogszabállyal közzétett jegyzékben szereplő, az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények, továbbá azon kiemelt vízgazdálkodási objektumok, melyek az ország egészének vagy nagyobb régiójának vízgazdálkodását meghatározzák, illetve befolyásolják.

4. §[12] (1) Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokkal összefüggő elsődleges azonosítási feladatot - az országosan egységes rendszerben történő egyedi azonosítást és nyilvántartást - a vízügyi igazgatási szervek látják el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) gondoskodik az objektumazonosítás koordinációjáról és a rendszer integritásáról.

(2) A vízügyi igazgatási szervek biztosítják az objektumok nyilvántartási adatainak betekinthetőségét, és gondoskodnak az azokban bekövetkező változások követéséről.

5. § (1) Helyi jelentőségű vízgazdálkodási objektumok a 3. § (3) bekezdése alá nem sorolt vízgazdálkodási objektumok.

(2)[13] A helyi jelentőségű objektumazonosítás az illetékes vízügyi igazgatóság feladata. Az objektumok egyedi azonosítójának képzése az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumok nyilvántartójának koordinálásával történik.

A műszaki nyilvántartás

6. § A műszaki nyilvántartásnak részei:

a) vízgazdálkodási objektumok, vízimunkák műszaki adatait,

b) vízkészletek és vízhasználatok jellemző adatait,

c) a vízmérlegeket

tartalmazó nyilvántartás.

7. § (1)[14] A műszaki nyilvántartás tartalmazza minden - az objektumazonosításba felvett - egyedi azonosítóval rendelkező vízgazdálkodási objektum részletes műszaki jellemzőit.

(2) Vízgazdálkodási objektumok létrehozására irányuló, illetve azokon végzett vízimunkák, azok műszaki gazdasági jellemzői ugyancsak a műszaki nyilvántartás részei. A vízimunkák nyilvántartásában a vízimunka által érintett vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni.

(3)[15] A műszaki nyilvántartás vízgazdálkodási objektumokra és vízimunkákra vonatkozó részének készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.

8. § (1)[16] A műszaki nyilvántartásban kell rögzíteni a vízgazdálkodási objektumokhoz kapcsolódó vízhasználatokat, azok műszaki jellemzőinek adatait. A vízhasználatok nyilvántartásában az egyes vízhasználatok alapját képező vízgazdálkodási objektum egyedi azonosítóját fel kell tüntetni. A vízhasználat-nyilvántartás készítése és karbantartása a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság feladata.

(2)[17] A vízhasználati nyilvántartásban szerepeltetni kell a vízjogi engedélyekben lekötött vízkészletet, az elvi vízjogi engedélyekben - az engedély hatályának lejártáig - előjegyzett vízigényt, és a tényleges vízhasználati értéket.

9. § (1) A vízkészleteket is - a műszaki gyakorlatnak megfelelően meghatározott paraméterekkel és bontásban - objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz rendelve kell nyilvántartani.

(2) A vízmérleg a vízkészletek és vízhasználatok térbeli és időbeli összehasonlítása, természetes vízgazdálkodási objektumokra, illetve objektumcsoportokra vonatkoztatva.

(3)[18] Az országos jelentőségű vízgazdálkodási objektumokhoz, illetve objektumcsoportokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az egyéb objektumokhoz tartozó vízkészletek és vízmérlegek meghatározását és nyilvántartását a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság végzi.

(4)[19] A vízkészletek felülvizsgálatát és újraértékelését hatévenként, a vízmérlegek aktualizálását a vízhasználatok alakulásának megfelelően folyamatosan, de legalább évenként el kell végezni.

A vízikönyv

10. § (1)[20] Az illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) által vezetett vízikönyvi nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) a vízilétesítményekkel, vízimunkákkal és vízhasználatokkal összefüggő - e rendelet szerint meghatározott - jogokat és kötelezettségeket, jogi szempontból jelentős tényeket és adatokat tartalmazza.

(2) A Nyilvántartásban a vízügyi hatóság engedélye (határozata) alapján végezhető tevékenységre vonatkozó adatok körében rögzíteni kell:

a)[21] a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartás számát, továbbá a bejegyzés vagy a törlés időpontját;

b) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett megnevezését, címét (székhelyét), ha van, KSH azonosító számát;

c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak megjelölését - ideértve földrajzi helyét - és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektum-azonosítóját);

d)[22] a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési határidőt;

e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);

f)[23] a határozat tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő külön jogszabályban meghatározott felügyelet módját.

(3)[24]

(4)[25]

11. § (1) A 10. § (2) bekezdés c) pontjában érintett jellemző vízgazdálkodási adatok körében - a bejegyzés tárgyára figyelemmel - a Nyilvántartásban fel kell tüntetni a vízhasználatra, az igénybevétel mértékére és jellegére vonatkozó adatokat, ideértve a szennyvíz kezelését és a szennyvízelhelyezést érintő vízgazdálkodási szempontból fontos körülményeket, továbbá a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység, létesítmény célját, jellegét (közcélú, saját célú) és alapvető műszaki adatait.

(2) Elvi vízjogi engedély esetén a vízgazdálkodási cél megvalósítását szolgáló általános műszaki megoldásra történő utalást, valamint az engedély tárgyától függően a vízkészletek nyilvántartását érintő elvi engedéllyel lekötött vízkészletre vonatkozó adatokat kell rögzíteni.

12. § (1) A vízikönyvi bejegyzés tárgya - mint vízikönyvi egység - a vízgazdálkodási és vízjogi engedélyezési szempontból önálló vízilétesítmény, vízimunka vagy vízhasználat lehet.

(2) A bejegyzést követően keletkezett tényt és a bejegyzés szempontjából jelentős valamennyi adatot az (1) bekezdés szerinti vízikönyvi egységnél kell folyamatosan nyilvántartani.

(3) A bejegyzésnél utalni kell a bejegyzés tárgyával összefüggő önálló vízikönyvi egységként nyilvántartott adatokra, illetve azok vízikönyvi számára, okirattári azonosítójára.

(4) A bejegyzés egyedi hatósági azonosítását a vízikönyvi szám, a vízgazdálkodási nyilvántartáshoz való kapcsolódását pedig a 3. §-ban érintett objektum-nyilvántartás azonosítójának feltüntetésével kell biztosítani.

(5) A vízikönyvi szám a bejegyzéssel érintett adatok körében tartalmazza:

a) a közigazgatási területegységre (településre),

b) a bejegyzés sorrendjére utaló jelzőszámot,

c) a vízgazdálkodási nyilvántartással összefüggésben meghatározott objektum-azonosító számot.

13. §[26]

14. § (1)[27] A Nyilvántartásba történő bejegyzés alapját képező ügyiratokat különösen a végleges határozatot, valamint az engedélyezési tervet a vízikönyvi okirattárban kell elhelyezni.

(2)[28] A vízikönyvi okirattárból eredeti ügyirat, terv vagy tervrészlet - a bíróság vagy más hatóság megkeresését kivéve - csak a vízügyi hatóság szervezeti, működési és ügyrendi (ügyiratkezelési) szabályzatában meghatározott módon, belső ügyintézés céljára adható ki.

(3)[29] A vízikönyvi okirattárban elhelyezett végleges határozatok és tervek nem selejtezhetők.

15. §[30] A Nyilvántartásba és a vízikönyvi okirattárba történő betekintésre jogosultak körét meghatározó külön jogszabály rendelkezéseire figyelemmel, a nyilvántartást az ügyfelek mellett az tekintheti meg - vagy költségtérítés ellenében abból kivonatos másolatot, illetve elektronikus adatcsomagot igényelhet -, akinek a bejegyzett jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) megismerése feladatkörének ellátásához, tevékenységének gyakorlásához szükséges, vagy a Nyilvántartás adatainak ismerete egyéb jogviszonyból eredően indokolt.

16. § Az állam-, illetőleg szolgálati titokká minősített, vízilétesítményekkel és vízimunkákkal összefüggő adatokról külön vízikönyvet kell vezetni.

17. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vízgazdálkodási nyilvántartásról szóló 15/1971. (V. É. 16.) OVH utasítás hatályát veszti.

(2) Az országosan egységes vízgazdálkodási objektum-azonosítási rendszer felállításának határideje 2000. január 1. E naptól kezdve az objektumra szervezett vízgazdálkodási nyilvántartást kell alkalmazni a szakterületi nyilvántartásokban és a vízikönyvben egyaránt.

(3)[31]

(4) A régi vízikönyvet, illetve annak nyilvántartási egységeit átvezetés bejegyzéssel le kell zárni. A régi vízikönyv nem selejtezhető.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter