31/1998. (II. 25.) Korm. rendelet
a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A területfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:
a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;
b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;
c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;
d) a határmenti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.
(2) A felhasználás vonatkozásában a fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól szóló 263/1997. (XII. 21.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM) fejezet, 8. címszám, 4. alcímszám, 1. előirányzat-csoportszám alatti kiadási előirányzat, valamint a Tv. 11. számú mellékletében a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjainak támogatására biztosított privatizációs bevételek (a továbbiakban a két kiadási előirányzat együtt: célelőirányzat) felhasználására.
(2) A pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: tanács) a célelőirányzatból külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig dönthetnek a támogatásról.
(3) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. Ennek a keretnek a felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tv. 46. § (13) bekezdésének megfelelően - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés alapján - dönt.
A támogatás általános feltételei
3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek, belföldi jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek részére nyújtható.
(2) A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel - a köztartozás megfizetéséig -, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - támogatási szerződés nem köthető, illetve a szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
4. § (1) A támogatási formák
a) vissza nem térítendő támogatás,
b) visszatérítendő támogatás,
c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.
A fenti formák együttesen is alkalmazhatók. Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás együttes odaítélése esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás felső határaként meghatározott támogatási arányt, és a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg az odaítélt teljes támogatás 50%-át.
(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg és egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból.
(3) A területfejlesztési célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását.
(4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem adható. A pályázat benyújtását 6 hónappal megelőzően felmerült tervezési munkákkal kapcsolatos számlák elismerhetők.
(5) A beruházás megkezdése időpontjának
a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba (ültetvénytelepítés esetében a telepítési naplóba) történő első bejegyzés napját,
b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,
c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját
kell tekinteni.
(6) A pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell befizetni.
(7) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat 30 napon belül vissza kell utalni.
5. § (1) Pályázat külön jogszabályban meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a tanács által kiírt pályázati felhívás alapján.
(2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás
a) a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja;
b) a megyei fejlesztési program keretében valósul meg;
c) vállalkozási övezetben valósul meg;
d) a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló, a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.
6. § (1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások esetén
a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;
b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű foglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell.
(2) A támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani. A beruházások 10 éves időszakára legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítani.
(3) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.
(4) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre a támogatások 150%-ának megfelelő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a KTM.
(5) A pályázónak a fejlesztés megvalósításához legalább 20% saját forrással kell rendelkeznie, kivéve a 7. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában meghatározott megyékben fejlesztéseket megvalósító pályázók.
7. § (1) Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határa - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a megyénként egy főre jutó bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) figyelembevételével a következők szerint alakulhat:
a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 75%-át az együttesen elérhető támogatások felső határa
aa) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100%-a,
ab) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75%-a;
b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 75-100%-a között van
ba) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 80%-a,
bb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;
c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó GDP az országos átlag 100-125%-a között van
ca) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a,
cb) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 60%-a;
d) azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlag 125%-át
da) az önkormányzati és nonprofit jellegű szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 60%-a,
db) a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttes felső határt meghaladó támogatások késedelmi kamattal növelt összegét a támogatások arányában vissza kell fizetni.
8. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:
a) a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény 35. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékéig;
b) a támogatás csak abban az esetben igényelhető az ÁFA-t is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán ÁFA levonási joga nincs;
c) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;
d) szerződésben előirányzott pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz;
e) a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadások.
9. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a 13. § (1) bekezdése szerinti támogatási mérték felső határát.
(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételétől eltérően
a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósság szolgáltatás alapján, a rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható,
b) programkészítés esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor, 80%-a az elkészült program elfogadását és a 20%-kal való elszámolást követően vehető igénybe.
10. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával idegeníthető el, aportálható vagy adható bérbe.
(2) A vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára - 5 munkanapon belül - vissza kell fizetni.
(3) Ha az elidegenítésre vagy bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, e rendelet 11. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
11. § (1) Szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során
a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy
b) a jóváhagyott célkitűzés
csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.
(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha
a) a beruházást nem helyezik üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, vagy adják bérbe;
b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg;
c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy
d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.
(3) A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a KTM 10032000-01720275-00000000 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű lebonyolítási számlára kell teljesíteni.
A pályázati rendszer
12. § A tanács pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatást nyújthat:
a) munkahelyteremtő beruházásokhoz beleértve, a mezőgazdasági termékek feldolgozását, állattartó telepek, halastavak létesítését, a halászati termékek feldolgozását, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük az ültetvénytelepítéshez, különös tekintettel a térség gazdasági szervezeteinek intézményesített együttműködésére és a gazdasági erőforrások koordinációjára épülő üzleti tervvel megalapozott piacorientált gazdaságnövekedési programok megvalósulását szolgáló fejlesztésekre, a térség tőke- és forrásbevonó képességét szolgáló integrációkra;
b) a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépüléséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok megvalósításához, különös tekintettel a minősített beszállítói státusz elérését szolgáló beruházásokhoz, a munkahelyteremtésre, az agrártevékenységhez kapcsolódó eszközpark kialakítására, a minőségbiztosításon alapuló piacvezérelt termelési kultúraváltásra;
c) a térség gazdaságfejlesztési programjához illeszkedő, a gazdasági tevékenység feltételeit segítő, kivételesen - a 13. § (5) bekezdéséhez köthető - az életkörülményeket javító termelő infrastrukturális beruházásokhoz, különös tekintettel a térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek és hulladéktárolók kiépítésére, az informatikai és hírközlési fejlesztésekre;
d) a kistérségi fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok és integrációs társaságok és szervezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához;
e) a speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a részfoglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez;
f) a munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra fejlesztésekhez;
g) tájjellegű egyedi termék és biotermék előállításához kapcsolódó fejlesztési és dologi kiadásokhoz;
h) a falusi turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséhez.
13. § (1) A támogatás felső határa az e rendelet 8. §-a szerint elismerhető költségek arányában
a) a 12. § a), b), f) és a 18. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célok esetén
aa) vissza nem térítendő támogatásnál 30%,
ab) visszatérítendő támogatásnál 50%;
b) a 12. § c) pontjában meghatározott célok esetén
ba) vissza nem térítendő támogatásnál 20%,
bb) visszatérítendő támogatásnál 30%;
c) a 12. § d) pontjában meghatározott célok esetén a vissza nem térítendő támogatásnál 70%;
d) a 12. § e) pontjában meghatározott célok esetén a visszatérítendő támogatásnál 40%;
e) a 12. § g) pontjában meghatározott célok esetén a vissza nem térítendő támogatásnál 20%.
(2) A 12. § h) pontjában meghatározott célok esetén csak kamattámogatás adható.
(3) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5% mértéket.
(4) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott támogatás felső határát.
(5) Azon településeken, ahol a lakónépességen belül - a helyi önkormányzat nyilatkozata szerint - jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10% ponttal magasabb támogatást kaphatnak.
(6) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összegének kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkavállalónként - beleértve a munkahely megtartásra és a humán infrastruktúra fejlesztéssel létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is - nem haladhatja meg az 1 000 000 Ft-ot.
(7) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke az 50 főt meghaladó új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felső mértéket vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásnál 10% ponttal, a (6) bekezdésben megállapított egy munkavállalóra jutó támogatás mértékét pedig 500 000 Ft-tal meghaladhatja.
(8) A (4)-(7) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható.
(9) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a 10032000-01720275-00000000 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű bonyolítási számlára kell visszafizetni.
(10) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető.
(11) A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség - beleértve az adott évben kifizetésre kerülő kamattámogatást is - együttesen nem haladhatja meg a meghatározott keret 40%-át.
14. § (1) A tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást 1998. február 28-ig a helyi tömegtájékoztatás útján és a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítő közzéteszi. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-ig lehet pályázni.
(2) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető.
(3) A 12. § (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott támogatási célok közötti prioritást a tanács határozza meg és a rendelkezésre álló források függvényében a támogatási célokat szűkítheti.
(4) A tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani.
(5) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni.
(6) A támogatási pályázatoknak az R. 7. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt adatokat kell tartalmazniuk az e § (8) bekezdésében foglaltak mellett.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok a szerződés elválaszthatatlan részét képezik.
(8) A pályázathoz csatolni kell az R. 8. §-ban foglaltakon kívül:
a) önkormányzatok támogatási igénye, pályázata esetében testületi határozatot a saját forrás biztosításáról,
b) a pályázati díj megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvényt vagy átutalási megbízás terhelési értesítőjét,
c) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat,
d) a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó dokumentumokat, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló igérvényeket,
e) térségi gazdasági integrációs programok esetében szervezeti formától függően értelemszerűen:
ea) az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,
eb) természetes személy esetében értelemszerűen a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adóbejelentkezési lapot,
ec) a pályázók utolsó éves mérleg beszámolója letéti példányának másolatát,
ed) a pályázók vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat,
ee) a pályázók által 1995. január 1. után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását,
ef) a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást,
eg) az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló közokiratban foglalt visszavonhatatlan nyilatkozatát, az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról,
eh) az integrációs szervezet üzleti tervét.
15. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról első alkalommal 1998. május 31-ig, és folyamatosan a befogadást követő 60 napon belül a tanács dönt. A tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(2) A támogatási döntéseket a megyei önkormányzat hivatalos lapjában és a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben nyilvánosságra kell hozni.
16. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a tanács az R. 11. §-ban foglalt, illetve az alábbi feltételek teljesítése esetén köt támogatási szerződést a kedvezményezettel:
a) a szükséges összes forrás rendelkezésre állásának igazolása,
b) tervezési, kivitelezési, szállítási stb. szerződések megléte, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseire.
(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha az R. 11. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik.
A támogatások folyósítása
17. § A támogatásokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az R. 14-16. §-aiban előírtak szerint folyósítja azzal, hogy
a) a támogatási szerződés és a kifizetés összehangolását a KTM megbízása alapján a Kincstár végzi;
b) finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül az e rendelet 9. §-ában meghatározott feltételek szerint folyósítható a támogatás.
A területfejlesztés központi előirányzata
18. § (1) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli része a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.
(2) A célelőirányzat központi célokat szolgáló része
a) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási, kezesi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére,
b) a kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatására,
c) a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt támogatási előirányzat meghatározására,
d) a hátrányos helyzetű kisebbség pályázati feltételeinek a javítására,
e) más központi alapokkal, illetve fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokra
fordítható.
(3) A központi előirányzatnak a (2) bekezdésben írt célok közötti felosztásáról az Országos Területfejlesztési Tanács javaslatát ki kell kérni.
19. § (1) A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 2. § (3) bekezdése szerinti központi előirányzatot növeli. A visszafizetést a 10032000-01720275-00000000 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű bonyolítási számlára kell teljesíteni.
(2) Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a KTM akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja, a támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.
20. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld (a továbbiakban: ingatlan) értékének megfelelő vételárrész 50%-át a KTM 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett.
(2) A miniszter - indokolt esetben - a befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.
Értelmező és záró rendelkezések
21. § A miniszter e rendelet 6. § (5) bekezdésében, valamint a 13. § (1)-(3) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alól a tanács javaslatára, az Országos Területfejlesztési Tanács véleménye alapján, indokolt esetben eltérést engedélyezhet.
22. § E rendelet alkalmazásában
a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés;
b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig;
c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;
d) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;
e) innovációs központ: az olyan komplex fejlettségű település, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal egy nagyobb térség számára is általános "húzó" hatást fejthet ki;
f) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;
g) közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztés: a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai és egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, és közmunka végzés keretében készülő beruházás;
h) falusi turizmus fejlesztés: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél;
i) saját forrás: a pályázónak rendelkezésére álló pénzeszközöket, megkötött szerződés szerinti hitelt, az önkormányzati jóváhagyott költségvetési előirányzatokat, a tervezett lakossági befizetéseket és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elkülönített keretéből a saját forrás kiegészítésére megítélt támogatást kell tekinteni;
j) térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására;
k) integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók nonprofit működési feltételekkel a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére;
l) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződéses alapon tartós (legalább 5 év) együttműködést folytató társulás;
m) programfinanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;
n) dologi kiadás: a vásárolt anyagok értéke és az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű szolgáltatások értéke.
23. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1997. évi részletes szabályairól szóló 81/1997. (V. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti, de a folyamatban lévő ügyekben még előírásait kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök