138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet

az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól

A Kormány a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 62. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendeletet

a) a Tv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó szervezet üzemeltetőjével - ennek hiányában a szervezettel -, valamint

b)[1] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján a fuvarozóval, illetve a munkáltatóval szemben kiszabható

2. §[2] Az 1. § a) pontja szerinti bírságot a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó szervezet üzemeltetőjével, illetve ennek hiányában a szervezettel szemben a szervezet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság állapítja meg.

3. §[3] A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a központi költségvetés Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetében, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál vezetett 10032000-01220122-50000005 számú előirányzat-felhasználási keretszámlára kell megfizetni.

A befolyt pénzösszegek felhasználása

4. §[4] A bírságból befolyó pénzösszegek a közrend védelme érdekében bűnmegelőzési célra, így különösen

a)[5] a Rendőrség bűnmegelőzési feladatainak továbbfejlesztésére,

b) a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezeteknek a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenységére,

c) az illegális migráció visszaszorítása, kezelése érdekében végzett tevékenység, valamint az érintettek származási országukba való visszatérése elősegítésének támogatására használhatók fel.

5. § (1) A támogatás odaítélése nyilvános pályázati rendszerben történik.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a támogatási célt és az arra felhasználható összeget.

(3) A pályázati felhívásban több támogatási cél is megjelölhető.

(4) Az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető.

6. §[6] (1) A pályázatot évente legalább egy alkalommal az igazságügyi és rendészeti miniszter írja ki.

(2) Az igazságügyi és rendészeti miniszter a pályázati felhívást a Magyar Közlönyben teszi közzé.

7. § (1)[7] A támogatás belföldi székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá belföldi természetes személy részére nyújtható.

(2) Támogatás nem nyújtható csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló, valamint olyan pályázó részére, akinek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.

(3) Támogatás nem nyújtható olyan természetes személy pályázó részére, aki büntetett előéletű.

8. § (1) A pályázatban fel kell tüntetni

a) a támogatási cél megjelölését, a megvalósítás időtartamát, a megvalósítást szolgáló eszközök módszerek részletes leírását;

b) a pályázó szervezet adatait, a természetes személy pályázó személyazonosító adatait, adóazonosítója számát;

c) az igényelt támogatás összegét;

d) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat.

(2) A pályázathoz csatolni kell

a) igazolást arról, hogy a pályázónak nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása;

b) a természetes személy pályázó büntetlen előéletét igazoló, 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt;

c) a pályázó szervezet alapító okiratát, társasági szerződését, 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, illetőleg a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét igazoló okiratot;

d) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb iratokat.

9. §[8] A támogatás odaítéléséről az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt.

10. § A támogatás odaítéléséről a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő 60 napon belül kell dönteni, és eredményét a döntéshozatalt követő 30 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.

11. § (1)[9] A támogatást elnyerő pályázóval az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződés tartalmazza különösen:

a) a támogatás folyósításának módját, a megvalósítás határidejét;

b) a támogatással való elszámolás szabályait;

c) a felhasználás ellenőrzésének szabályait;

d) a visszafizetésre vonatkozó előírásokat szerződésszegés, valamint a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott körülménynek a támogatás folyósítása, illetve a megvalósítás határideje alatt történő bekövetkezése esetén.

(3) Ha a támogatott nem a megengedett célra használja fel a támogatást, akkor köteles azt haladéktalanul, a támogatási szerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegében visszafizetni.

12. § (1)[10] A támogatás rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő felhasználását az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve az általa a támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerint írásban felhatalmazott megbízott szervek ellenőrzik.

(2) A támogatott köteles az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzést végzők részére a támogatás felhasználására kiterjedő ellenőrzés lehetőségét biztosítani, valamint kérésükre a támogatás felhasználásáról számadást készíteni.

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök