2/1999. (II. 11.) IM rendelet

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a fogvatartottakra vonatkozóan a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és családügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel - a fogvatartottak tekintetében a legfőbb ügyésszel is - egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] E rendeletet kell alkalmazni a büntetés-végrehajtási szervezeten (a továbbiakban: bv. szervezet) belül működő minden büntetés-végrehajtási szervnél (a továbbiakban: bv. szerv) foglalkoztatott fogvatartott szervezett munkavégzésére és szervezett tevékenységére.

2. § E rendelet alkalmazásában

a)[2] fogva tartott: a szabadságvesztésre vagy elzárásra ítélt, az előzetesen letartóztatott és a szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási intézetben töltő személy;

b) fogvatartott munkabalesete:

- az a baleset, amely a fogvatartottat a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) során a részére meghatározott munkakörben, díjazás ellenében végzett munka során, díjazás nélküli munkavégzése alatt, terápiás foglalkoztatása közben, vagy az előzőekkel összefüggésben (így különösen: a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során), illetve a munkára történő átvételtől a munkába történő átadásig éri,

- esetenkénti (alkalmi) foglalkoztatásnál vagy azzal összefüggésben történt, ha azt utasításra végezte,

- munkahelyek közötti átszállítás alkalmával történt;

c) a fogvatartott balesete (nem munkabaleset):

- a fogvatartott minden, munkabalesetnek nem minősülő balesete, így különösen a munkával össze nem függő (szabad levegőn tartózkodás, csoportos foglalkozás, munkaidőn kívül a magatartási szabályok megsértése közben történő stb.) sérülés, heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás (hőguta), a megerőltetés folytán bekövetkezett egészségkárosodás, kivéve, ha a károsodás a b) pontban megjelölt esetek során következett be,

- a bv. intézeten kívüli munkahely megközelítése közben, közúti közlekedés során éri, kivéve, ha a szállítás a bv. szerv saját, illetőleg bérelt járművével történik;

d) szervezett tevékenység: szervezett munkavégzésnek nem minősülő, a kötelezettségek teljesítésével és a jogok gyakorlásával összefüggésben végzett tevékenység;

e)[3]

f)[4]

3. §[5]

4. §[6]

5. §[7]

6. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét a bv. szerv vezetője munkavédelmi szemle során köteles ellenőrizni.

(2) Munkavédelmi szemlét a bv. szerv vezetője által kijelölt személyekből álló szemlebizottság legalább negyedévenként tart.

(3) A bv. szerv vezetője évente legalább egy alkalommal köteles az összes munkahelyen a szemlebizottság vezetőjeként munkavédelmi szemlét tartani. A többi szemlét a bv. szerv gazdasági (műszaki) vezetője vezeti.

(4)[8] A bv. szervek állományába tartozó munkavállalóknak a fogvatartottakkal kapcsolatos munkavédelmi feladatait és ellenőrzési kötelezettségeit a munkaköri leírásban is meg kell határozni.

(5)[9]

7. §[10]

8. §[11] Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának alkalmazásában a bv. szerv létszámánál a büntetés-végrehajtási szervek állományába tartozó munkavállalók és a foglalkoztatott fogvatartottak összlétszámát kell figyelembe venni.

9. §[12]

10. §[13]

11. §[14] (1) A fogvatartottat a munkahelyén a munkába állása előtt a gazdasági egység (üzem) vezetője szakmai-munkavédelmi oktatásban részesíti. Az oktatás az általános munkavédelmi előírásokon túl a konkrét munkavégzésre vonatkozó előírásokat is tartalmazza. Meg kell győződni, hogy a fogvatartott elsajátította-e az oktatás anyagát. Az oktatás tényét írásban dokumentálni kell.

(2) A termelő és karbantartó műhelyekben dolgozó fogvatartottak részére havonta, egyéb munkahelyen pedig negyedévenként ismétlődően munkavédelmi oktatást kell tartani, továbbá a munkaeszköz, illetve a gép közelében a kezelési és karbantartási utasítást el kell helyezni.

12. § (1)[15] Azoknak a fogvatartottaknak, akik saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak, az Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség teljesítése érdekében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló BM rendelet szerinti munkavédelmi vizsgabizottság előtt munkavédelmi vizsgát kell tenni.

(2) A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, nyilvántartást vezet, és bizonyítványt állít ki. Az MvSz-ben kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben vizsgát kell tenni.

13. § (1) A bv. szerv haladéktalanul kivizsgálja a fogvatartott munkabalesetét és a fogvatartott balesetét. A kivizsgálást nem végezheti a fogva tartott munkáltatásának felügyeletét közvetlenül ellátó személy, és a kivizsgálásban a munkavédelmi vezetőnek is részt kell vennie.

(2) A kivizsgálás alapján a bv. szerv vezetője megállapítja, hogy a baleset munkabalesetnek minősül-e. Ha nem minősül munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségről a sérültet, halálos baleset esetén hozzátartozóját értesíti.

(3)[16] A minősítés ellen benyújtott panaszt az elsőfokú munkavédelmi hatóság vizsgálja ki.

(4)[17]

(5)[18] A súlyos munkabalesetet, illetve súlyos balesetet a bv. szerv - az egyéb jelentési kötelezettségén túl - haladéktalanul jelenti az elsőfokú munkavédelmi hatóságnak, és értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.

(6)[19] A súlyos baleset vizsgálatánál a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi, elsőfokú munkavédelmi hatósági, illetve a műszaki szakértői vizsgálatig a baleset helyszínét megváltoztatni nem lehet.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat

14. § (1) A bv. szervezetnél a meglévő egészségügyi intézményrendszerre épített foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kell létrehozni, és működtetni.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatkörébe a bv. szerv dolgozóinak, valamint a foglalkoztatott fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátása tartozik.

(3) A bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálata a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint foglalkozás-egészségügyi alapellátást nyújt.

15. §[20] A bv. szervek dolgozóinak előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálata során a bv. szerv alapellátó orvosa foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt.

16. § (1) A bv. intézet működésével és a fogvatartottak ellátásával kapcsolatos szolgáltató, számítástechnikai, kulturális, oktatási, valamint az adminisztratív tevékenység keretében munkát végző fogvatartott foglalkozás-egészségügyi ellátását a bv. intézet alapellátó orvosa nyújtja, a bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálatainak felügyeletével.

(2) A bv. gazdálkodó szervezetnél, valamint más gazdálkodó szervezetnél szerződés szerint végzett és minden egyéb, az (1) bekezdéshez nem tartozó munkáltatás esetén az R. alapján kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani. A fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátásáról a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 101. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkáltató gondoskodik.

(3) A munkáltató a fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátására a bv. foglalkozás-egészségügyi szolgálatához nem tartozó szolgáltatást is igénybe vehet, ha az számára kedvezőbb, vagy azt egyéb körülmény indokolja.

17. §[21] A bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálatának szakmai felügyeletét a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve látja el, a büntetés-végrehajtás egészségügyi szerveinek bevonásával.

18. §[22]

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

(2)[23]

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igaszságügy-miniszter