Tippek

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

8/1999. (I. 20.) FVM rendelet

az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 121. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

E rendeletben nem szabályozott kérdésekben

a) a 237/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint

b) a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggi) adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilv. r.)

rendelkezéseit is alkalmazni kell.

1/A. §[1]

Az e rendelet szerinti támogatást az az 1999-ben elemi kárt szenvedett termelő is igényelheti, akinek (amelynek) van lejárt adó-, vám-, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékhátraléka. Ez a mentesség azokra az elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőkre terjed ki, akik a kárt, a káresemény bekövetkezése után öt munkanapon belül, illetve a tényleges kár mértékének megállapítását követően bejelentették a megyei (fővárosi) Földművelésügyi Hivatalban, és ott nyilvántartásba vették.

I. Fejezet

AZ AGRÁRTERMELÉS TÁMOGATÁSA

2. §

Az agrártermeléshez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet kiadások, 11. cím Vállalkozások folyó támogatása, 3. alcím Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiadások, 18. cím, 1. alcím Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség előirányzat alatt biztosított pénzösszeg.

A) A termelési normatív támogatás

1. Földalapú növénytermelési támogatás

3. §

(1) Az A) 1. pontban foglaltak alapján vissza nem térítendő földalapú növénytermelési támogatást vehet igénybe az a földhasználó - beleértve az agrároktatási intézmények tangazdaságait/tanüzemeit és a kutató intézményeket - aki (amely) 1,00-300,00 hektár közötti külterületi szántó területen gazdálkodik, és aki (amely)[2]

a) őszi búzát;

b) egyéb kalászosok közül: őszi, illetve tavaszi árpát, tavaszi búzát, őszi, illetve tavaszi durumbúzát, rozsot, zabot, triticalét, rizst,

c) kukoricát,

d) fehérjenövények közül: magborsót (szárazborsót), szóját, lóbabot, lencsét, bükkönyféléket, csillagfürtöt, csicseriborsót,

e) ipari növények közül: őszi és tavaszi repcét, dohányt, burgonyát,

f) alternatív növények közül: nemesített fűmagot, olajtököt, kendert, étkezési olajlent, cirkot, étkezési napraforgót termel, valamint

g) szántóföldi zöldségtermelést folytat.

h)[3] halastavat használ.

(2)[4] A földhasználó arra a külterületi, szántó művelési ágban nyilvántartott területre, halastóra igényelhet vissza nem térítendő támogatást,

a) amely 1998. december 31-e előtt jogszerűen a tulajdonában, haszonélvezetében, illetve 1998. december 31-e előtt írásban megkötött bérleti szerződéssel a használatában van, és növényféleségenként összevont területe az egy hektárt eléri;

b) amelyen az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt növényeket termeli [valamint a h) pont szerinti halastó] a rendelet 5. § (1) bekezdésében birtokkategóriák szerint meghatározott összevont terület mértékig.

(3) A földhasználó a (2) bekezdésben meghatározott támogatáson túl további támogatást igényelhet e rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott mérték szerint arra a földrészletre, amelynek hektáronkénti kataszteri tiszta jövedelme a tizenhét aranykoronát nem haladja meg, és amelyen az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott növényeket termeli.

4. §[5]

A támogatás igénybevételének további feltételei, hogy az igénylő

a) a Nyilv. r.-ben meghatározott követelményeknek megfeleljen, kivéve az agrároktatási intézmények tangazdaságait/tanüzemeit és a kutató intézményeket;

b) az őszi búza termelésének 1999. évi költségvetésből történő támogatásáról szóló 46/1998. (XI. 4.) FVM rendeletben előírt - a búza vetésterületének legalább negyven százalékán fémzárolt vetőmag és a teljes területén csávázott vetőmag vetése (ez utóbbi alól kivéve tönkölybúza), növényvédő szer és műtrágya használata - kötelezettségeket teljesítse. Számlával, származási bizonylattal igazolt I. szaporítási fokú vetőmagból származó, saját gazdaságban előállított utántermés saját gazdaságban történő egyszeri felhasználása a teljes vetésterületen elfogadható;

c)[6] a kukoricavetés teljes területére hibrid vetőmagot, valamint a 3. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjaiban felsorolt egyéb tavaszi támogatott növények körébe tartozó területen fémzárolt, minősített vetőmagot, illetve ennek hiányában műtrágyát, növényvédő szert vagy istállótrágyát használjon;

d)[7] a 3. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt támogatott növények termékeire a támogatás igénylésének időpontjában termeltetési, illetve értékesítési szerződéssel rendelkezzen, vagy nyilatkozzon a megtermelt termék saját gazdaságban történő felhasználásáról. A 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban felsorolt támogatott növények esetén a vetőmag (kivéve őszi árpa, rozs, tritikalé), zöldség-, dohány szaporítóanyag, műtrágya-, növényvédőszer-felhasználást legalább az igénybe vett alaptámogatás mértékéig saját névre szóló - áfa nélkül számított - számlával igazolja. Szervestrágya-felhasználás esetén a falugazdász - helyben szokásos áron számított értéken kiadott - igazolása is elfogadható;

e) őstermelő esetén őstermelői igazolvánnyal rendelkezzen.

5. §

(1)[8] Az egyes birtokkategóriákban igényelhető támogatás a 3. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt növények, illetve halastó összevont területére:

Használt szántóterület,halastó Támogatási összeg

(hektár) (Ft/hektár)

1,00- 20,00 12 000

20,01- 50,00 8 000

50,01- 300,00 4 000

(2) A tizenhét aranykorona érték alatti külterületi szántóra a támogatott növények összevont területe után:

Használt szántóterület
hektár
Támogatási összeg
Ft/hektár
1,00-20,003 000
20,01-50,002 000

külön támogatás vehető igénybe.

(3)[9] A támogatott növények, halastó összevont területnagyságát - egy tizedesig számolva - önálló helyrajzi számú területenként (táblánként), illetve földrészletenként (alrészletenként) a 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban felsorolt növényféleségenként kell meghatározni. A támogatási összeget négyszázkilencvenkilencig lefelé, e felett pedig felfelé ezer forintra kell kerekíteni.

6. §

(1)[10] Az 1. számú melléklet szerinti támogatási igénylőlapot legkésőbb 1999. május 31-ig lehet a lakhely/székhely (telephely) szerint (a regisztrációt végző) illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: megyei földművelésügyi hivatal) benyújtani. Az igénylőlapot csak egy megyei földművelésügyi hivatalhoz lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú, a támogatási jogosultságról szóló igazolás utólag nem adható ki.

(2) Ha a földhasználó több település közigazgatási területén is rendelkezik olyan külterületi szántóval, amelyen e rendelet 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjai alapján támogatott növényeket termeli, a termőterület 1. számú melléklet szerinti részletezését településenként külön-külön kell megadni.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a támogatás igénylésének jogosultságáról igazolást állít ki, amelyet tizenöt napon belül eljuttat a támogatást igénylő részére.

(4) Amennyiben a mezőgazdasági termelő által az 1. számú melléklet szerint benyújtott támogatási igénylés nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy arról a megyei földművelésügyi hivatal értesíti az igénylőt és - a hiányosság mértékétől függően - tizenöt napon belül teljesítendő hiánypótlásra hívja fel, vagy elutasítja az igénylést. A támogatás elutasítása esetén tizenöt napon belül a minisztériumhoz lehet fellebbezni.

7. §

(1)[11] A támogatás a területileg illetékes első fokú állami adóhatóságtól (a továbbiakban: adóhatóság) két egyenlő részletben igényelhető az APEH által rendszeresített 9911 számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával. Az igényléshez mellékelni kell a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal támogatási jogosultságra vonatkozó igazolását, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat. A támogatás első részletére legkésőbb június 30-áig, a fennmaradó összegre vonatkozó igényt - a 4. § d) pontjában előírt saját névre szóló számlák egyidejű csatolásával - pedig szeptember 15-étől november 15-éig beérkezően lehet benyújtani. Az 1999. június 30-ig egy összegben benyújtott igénylés nem minősül jogosulatlan igénylésnek. Az a mezőgazdasági termelő, aki a megyei földművelésügyi hivatal által - május 31-éig megigényelt támogatásra - kiadott igazolása alapján a támogatás első részletére az adóhatósághoz nem nyújtotta be az igénylését, az a támogatás második felére változatlanul jogosult, és a meghatározott határnapig az igénylését benyújthatja. Az adóhatóság a támogatást az igénylés beérkezésétől számított harminc napon belül folyósítja.

(2) Az e rendelet alapján benyújtott támogatási kérelmek elbírálására, kifizetésére az R. 5. § (1) bekezdésének c) pontját is alkalmazni kell.

8. §

(1) A minisztérium a támogatás igénybevételének és felhasználásának jogosságát a megyei földművelésügyi hivatalok útján folyamatosan ellenőrzi. A támogatást igénylő, az e rendelet által előírt feltételek meglétét igazoló bizonylatokat - névre szóló számlákat, a jogszerű földhasználatot bizonyító iratokat - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény által előírt időpontig köteles megőrizni és ellenőrzéskor rendelkezésre bocsátani.

(2) A jogalap nélkül történő támogatás igénylés, illetve a támogatási feltételek nem teljesítése, valamint a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(3) A támogatási feltételek részleges teljesítése esetén a támogatás csak a teljesítés arányában vehető igénybe.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a megyei földművelésügyi hivatal kezdeményezésére, és/vagy az APEH saját hatáskörében végzett vizsgálata alapján az adóhatóság rendeli el.

9. §

(1) A támogatást a 10032000-01905623 számú APEH Földalapú növénytermelési támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

2. Az állattenyésztés támogatása

10. §

(1) Az A) 2. pont szerinti támogatásban az az igénylő részesülhet, aki megfelel az egyes támogatási jogcímek külön feltételeinek, továbbá mezőgazdasági termelő esetén az, aki a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatást teljesítette, és nyilvántartásba vették.

(2) Az A) 2. pont szerinti támogatást a 1003200001905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) Az I. fejezet A) 2. pontja alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

2.1. Nőivarú tenyészállat-állomány támogatása

11. §

A 2.1. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a nőivarú tenyészállat (a továbbiakban: tenyészállat) tulajdonosa (a 2.1. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

12. §

(1) A támogatás igénylésének általános feltétele, hogy az igénylő

a) rendelkezzen a megfelelő állattartás feltételeivel;

b) gondoskodjon

ba) a szakszerű apaállat használatról,

bb) a tulajdonában levő nőivarú állatállománya tartós jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról az adott fajta tenyésztő szervezetén keresztül;

c) teljesítse a korábbi - külön jogszabály szerinti - állománytartási kötelezettségét, ellene visszafizetési eljárás ne legyen folyamatban;

d) rendelkezzen az állatállományának megfelelő termékértékesítési szerződéssel vagy termékfelvásárlási szándéknyilatkozattal;

e) az induló állatállományára alapuló tartási kötelezettséget vállal; az induló állomány az 1999. január 1-jei anyaállatlétszám, illetve évközi indulás esetén az induláskori anyaállatlétszám, melynek meghatározásánál a korábbi tartási kötelezettségeket figyelembe kell venni;

f) az állatállomány változásáról telephelyén folyamatos nyilvántartást vezessen, és azt öt évig megőrizze.

(2) Egy kérelmező jogcímenként egy kérelmet adhat be és egy tenyészállat (induló állomány) után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

2.1.1. Anyaállat-támogatás

13. §[12]

A 2.1.1. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a nőivarú szarvasmarha, nőivarú juh, nőivarú kecske és kanca (a továbbiakban: tenyészállatok) tulajdonosa (a 2.1.1. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) állományfenntartás céljából veheti igénybe.

14. §

(1) A támogatás igénylésének feltétele a 12. § (1) bekezdésének a)-d) és f) pontjában meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy az igénylő[13]

a) szarvasmarha esetében a teljes állatállománya ENAR jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról gondoskodjon,

b)[14] az induló anyaállat-állományára, amely az 1999. január 1-jei anyaállatlétszámmal, illetve évközi indulás esetén a benyújtáskori anyaállatlétszámmal azonos, 1999. december 31-ig szinten tartási kötelezettséget vállaljon,

c)[15]

(2) Az igénylő az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

(3) A támogatás mértéke

a) húszezer forint/húshasznú tehén,

b) húszezer forint/hús- és kettőshasznú magyartarka tehén,

c) húszezer forint/megszületett, megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező húshasznú kanca,

d) egyezerkettőszáz forint/anyajuh/anyakecske.

(4) Húshasznú, illetve hús- és kettőshasznú magyartarka tehén esetében a támogatott egyedeknek meg kell felelnie az adott fajta tenyésztési programja szerint fajtaleírásnak.

(5) A támogatás alapja az induló állománynak megfelelő anyaállatlétszám.

14/A. §[16]

(1) Angol telivér és ügető esetén támogatás igényelhető minden megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező kanca után, ha

a) az igénylő teljesíti a 12. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeket - kivéve annak d) pontját -,

b) a kanca az Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesülete vagy az Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete (a továbbiakban együtt: egyesület) nyilvántartásában szerepel,

c) fedeztetésre, termékenyítésre az adott fajta egyesülete által minősített apaállatot használták,

d) a Magyar Méneskönyv, a Magyar Ügető Méneskönyv és az egyesület a megszületett csikót azonosította, tartósan megjelölte és nyilvántartásba vette,

e) az igénylő kötelezettséget vállal arra, hogy az induló kancalétszámnak megfelelő állatállományt legalább 2001. december 31-ig tenyésztésben tartja.

(2) Az igénylő az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

(3) A támogatás összege hatvanezer forint kancánként, amelyek rendelkeznek megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval. A támogatási kérelmet 1999. november 15-ig lehet benyújtani.

(4) A támogatási kérelmet a rendelet 2. számú melléklete szerint kell összeállítani.

2.1.2. Tenyészjerke- és gödölyeállomány fejlesztési célú támogatása

15. §

A 2.1.2. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a tenyészjerke és tenyészgödölye tulajdonosa (a 2.1.2. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) állománynövelés céljából veheti igénybe.

16. §

(1) Támogatás igényelhető a hazai és import tenyésztésű, négy hónapnál idősebb tenyészjerke, illetve tenyészgödölye állománynövelési célú beállítása után, ha az hazai, folyamatosan termelésellenőrzés alatt álló vagy nyilvántartott szaporító tenyészetben van, vagy abból szerezték be, vagy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) előírásai szerint importálták.

(2) A támogatás igénylésének feltétele a 12. § (1) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy az igénylő

a) az e rendelet alapján támogatással tenyésztésbe állított (vásárolt, illetőleg saját nevelésű) tenyészjerkék, illetve tenyészgödölyék összesített darabszámának legalább ötven százalékával növeli az induló anyaállat-állományának létszámát, és az így megnövelt anyaállat-állományára 2002. december 31-ig tartási kötelezettséget vállal;

b) rendelkezzen a tenyészállatra vonatkozó dokumentummal, melyet a kérelem benyújtását követően is csatolhat.

(3) Az igénylő az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

17. §

A támogatás mértéke

a) termelés-ellenőrzés alatt álló tenyészet, illetve import esetén hatezer forint/jerke, illetve gödölye,

b) szaporító tenyészet esetén négyezer forint/jerke, illetve gödölye.

2.1.3. Tenyészkoca-állomány minőségi cseréjének támogatása

18. §

A 2.1.3. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a tenyészkocasüldő beállítója (a 2.1.3. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) minőségi állománycsere céljából veheti igénybe.

19. §

(1) A támogatás igénylésének feltétele a 12. § (1) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy

a) a tenyészkocasüldő elismert vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező sertésfajtának vagy - hibridnek hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe vont tenyészetéből származzon,

b) a tenyészet, ahonnan a kocasüldő származik, mentes legyen brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől és a sertések szaporító és légzőszervi tünetegyüttese (a továbbiakban: PRRS) megbetegedéstől,

c) az igénylő rendelkezzen - saját beállítás esetén is - a tenyészállatra vonatkozó hitelesített vásárlási jegyzőkönyvvel, melyet a kérelem benyújtását követően is csatolhat.

(2) A tartási kötelezettség 2001. december 31-ig tart, amely az induló kocaállományra vonatkozik. A 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, valamint a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet szerint vállalt korábbi tartási kötelezettség esetében a saját költségen történő állománypótlási kötelezettség csak a támogatással beállított egyedeket terheli.

(3) Saját beállítású tenyészcsere esetén csak 108, vagy a feletti tenyészsüldő indexű kocasüldő után igényelhető támogatás. Saját beállítás esetén a tenyészcsere céljából beállított egyedek száma nem haladhatja meg az induló állomány negyven százalékát.

(4) A termelő az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

20. §

A támogatás mértéke indexpontszám alapján:

Tenyészsüldő indexTámogatás mértéke
95-1048 000 Ft/kocasüldő
105-11411 000 Ft/kocasüldő
115, illetőleg a felett15 000 Ft/kocasüldő

2.2. A nőivarú tenyészállat-állomány támogatása igénybevételének, elbírálásának rendje

21. §

(1)[17] A 2.1.1. pont szerinti támogatás igénylése esetén az igénylőnek a 2. számú melléklet szerinti kérelmet, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál [az A) 2. pontban továbbiakban: hivatal] személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján, legkésőbb 1999. május 31-ig kell benyújtani.

(2) A hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a hiánypótlást követő harminc napon belül állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(3)[18] Az igénylő köteles az apaállat-használatról, valamint a nyilvántartásba vételről 1999. szeptember 1-jéig a hivatalt értesíteni, amely ezt követően kezdi meg ellenőrzését.

22. §

(1) A 2.1.2. pont szerinti támogatás igénylése esetén az igénylőnek a kérelmet a 3. számú melléklet, a 2.1.3. pont szerinti támogatás igénylése esetén pedig a 4. számú melléklet szerint kell összeállítania. A kérelemhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) A támogatási kérelmet négy példányban kell az állattartó telephelye szerint illetékes hivatalnál személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján, legkésőbb 1999. november 15-ig benyújtani.

(3) A hivatal a nyilvántartásba vett kérelmeket a nyilvántartásba vételt vagy a szükség szerinti helyszíni szemlét követően folyamatosan bírálja el.

(4) A támogatási kérelem benyújtását követően a támogatás odaítéléséről a hivatal dönt.

(5) A hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelmek elbírálását követő harminc napon belül akkor állítja ki, ha a termelő a tenyészállat beállítás tényét igazolta. Kérelmenként egy időközi részigazolás és egy végelszámoláshoz kapcsolódó igazolás adható ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(6) A támogatásban részesített igénylő köteles elszámolást készíteni a hivatal részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről. Az elszámoláshoz csatolni kell az elismert tenyésztő szervezet igazolását a termelő tulajdonában lévő anyaállatlétszámról és a vállalt állattartási kötelezettség teljesítésének mértékéről. Az elszámolást a tartási kötelezettség lejárta előtt legalább harminc nappal a hivatalnak kell megküldeni.

23. §

A 2.1.1.-2.1.3. pont szerinti támogatások igényléséről és a döntésekről a hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

24. §

(1) A 2.1.1.-2.1.3. pontban foglaltak alkalmazása szempontjából jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az igénylő

a) a rendelet előírásai szerint vállalt állattartási kötelezettségét nem teljesíti,

b) az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését meghiúsítja, vagy azt akadályozza, nem számol el,

c) a támogatás összegét a rendeltetéstől eltérő célra használja fel.

(2) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak,

a) ha az igénylő a tartási kötelezettséggel terhelt állománynak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyedét - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - az előírt feltételeknek megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja,

b) ha az igénylőnek fel nem róható okból hatvan napon túl történik az állomány a) pont szerinti pótlása, és erről az ok megjelölésével és annak megfelelő igazolásával bejelentést tesz, valamint a pótlás tényleges végrehajtásáról a területileg illetékes hivatalt értesíti, amely az a) pont szerinti hatvan naptól a tényleges pótlásig eltelt idővel meghosszabbítja a tartási kötelezettséget.

(3) A tartási kötelezettség időtartama alatt az állatállomány nyomós indokkal (így különösen, ha csődeljárás esetén a csődegyezség részét képezi az állatállomány, illetve egy részének értékesítése; felszámolási eljárás) alátámasztott és jóváhagyott kérelem alapján értékesíthető, ha a vevő megfelel a vonatkozó támogatási feltételeknek, valamint vállalja az állatok tartásának kötelezettségét.

25. §

A 2.1.1.-2.1.3. pontban foglaltak szerinti támogatás esetében az igénylés jogosságát az elismert tenyésztő szervezet vizsgálja meg, és igazolja, a hivatal ellenőrzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését pedig az adóhatóságnál a hivatal kezdeményezi.

2.3. Méhészet támogatása

2.3.1. Méhcsaládok támogatása

26. §

(1) A 2.3.1. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a méhcsalád tulajdonosa (a 2.3.1. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

(2) A támogatás az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás 1998. év június 1. és szeptember 30. között végzett felmérése szerinti méhcsaládok száma után igényelhető.

(3) A támogatás mértéke egyezer forint igazolt méhcsaládonként.

27. §

(1) A támogatás igénybevételére jogosult az az igénylő, aki

a) tagja a Méhészeti Terméktanácsnak,

b) rendelkezik a külön jogszabályban előírt állategészségügyi kezeléseket tartalmazó nyilvántartással.

(2) Az igénylés 1999. január 1-jétől nyújtható be az adóhatóságnál. A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) az R. 3., 4. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatot,

b) a Nyilv. r. szerint kiadott igazolás másolatát,

c) a Méhészeti Terméktanácsi tagságot igazoló okiratot, melyet a 1091 Budapest, Üllői út 45. szám alatti Méhészeti Terméktanács ad ki,

d) a területileg illetékes hatósági állatorvos igazolását a méhcsaládok felmérés időpontjában megállapított számáról, illetve a méhészetben vezetett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásról (az igazoláson szerepelnie kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának),

e) a Méhészeti Terméktanács igazolását az igényelhető támogatás összegéről.

(3) Igénylőnként egy alkalommal nyújtható be támogatási kérelem és méhcsaládonként 1999. évben a támogatás egyszer vehető igénybe.

28. §

(1) A 2.3.1. pont szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzését az adóhatóság - a soron következő pénzügyi ellenőrzés keretében - végzi.

(2) Az igazolások hiányában felvett támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül.

2.3.2. Méhanya-beállítás támogatása

29. §

(1)[19] A 2.3.2. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - az a méhész (a 2.3.2. pont alkalmazásában továbbiakban: igénylő) veheti igénybe, aki a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete tagjaitól, minősített törzscsaládokból származó párzott, petéző méhanyát vásárol.

(2) A támogatás mértéke nyolcszázötven forint méhanyánként.

30. §

(1) A támogatási kérelemhez csatolni kell a méhanya beszerzéséről szóló számla egy példányát - amelyen szerepel a 29. § (1) bekezdése szerinti törzscsalád nyilvántartási száma -, a Nyilv. r. szerint kiadott igazolás másolatát, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat összesítés céljából a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézettel (a továbbiakban: KÁTKI) hitelesíttetni, és havonta, de legkésőbb december 5-éig a minisztérium részére megküldeni.

31. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére, és értesíti a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületét az engedélyezésről. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

32. §

A 2.3.2. pont szerinti igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) pedig a KÁTKI Méhészeti Osztályának bevonásával alkalomszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

2.4. Baromfi szülőpár támogatás

33. §

A 2.4. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - a baromfi tenyészvonal, nagyszülő, szülőpár (a továbbiakban: szülőpár) tartója (a 2.4. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

34. §

(1) A támogatás az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében/főkönyvében nyilvántartott, az OMMI által tenyészetszámmal ellátott szülőpárállomány után igényelhető.

(2) A támogatás mértéke

a) tyúkfélék és pekingi típusú kacsa esetén egyszáz forint beólazott nőivarú egyedenként,

b) pulyka és barbarie kacsa esetén kettőszáz forint beólazott nőivarú egyedenként,

c) lúd és mulard kacsa esetén ötszáz forint beólazott nőivarú egyedenként.

(3)[20] Egy állomány után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

35. §

(1) A támogatási kérelemhez csatolni kell az OMMI igazolását a szülőpárállományról és annak tenyészetszámáról, valamint a származási igazolás hiteles másodlatát, a Nyilv. r. szerint kiadott igazolás másolatát, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat, összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket havonta, de legkésőbb december 5-éig a minisztérium részére megküldeni.

36. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére, és értesíti az adott fajta tenyésztő szervezetét az engedélyezésről. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

37. §

A 2.4. pont szerinti igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI pedig alkalomszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

2.5. Tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos és tenyészkecskebak beállításának támogatása

38. §

A 2.5. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - az apaállat előállítója (a 2.5. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

39. §

A támogatás az adott fajta elismert vagy ideiglenesen elismert (a továbbiakban: elismert) tenyésztő szervezete által kijelölt, hazai tenyésztésű, származási igazolással ellátott tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos és tenyészkecskebak eladása, illetve saját tenyészetből történő beállítása után vehető igénybe.

40. §

(1) A támogatás mértéke tenyészbika után

a) mesterséges termékenyítő állomásra történő beállítás esetén egyszázezer forint/egyed,

b) köztenyésztésre, illetve saját állomány fedeztetésére történő beállítás esetén ötvenezer forint/egyed.

(2) A támogatás mértéke tenyészkansüldő után tenyészsüldő index alapján:

Indexpont:Támogatás mértéke:
105-11010 000 Ft/egyed
111-11515 000 Ft/egyed
116-12020 000 Ft/egyed
121, illetőleg a felett25 000 Ft/egyed

(3) A támogatás mértéke tenyészkos és tenyészkecskebak után

tenyészkos és tenyészkecskebak index alapján:

Indexpont:Támogatás mértéke:
90-11015 000 Ft/egyed
111-13020 000 Ft/egyed
131, illetőleg a felett25 000 Ft/egyed

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben igényelhető, ha az értékesítési egységár nem haladja meg a nyolcvanezer forintot.

41. §

Tenyészkan esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha a tenyészet, ahonnan a tenyészkan származik, mentes brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől és a PRRS megbetegedésektől, és ezt az igénylő igényléskor igazolja.

42. §

(1) A támogatási kérelmet az 5. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, vagy saját beállítás esetén az állat származási igazolásának hiteles másodlatát, az árat is tartalmazó számla másolatát, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-vel hitelesíttetni, és havonta, de legkésőbb december 5-éig az igénylő lakhelye szerint illetékes hivatal részére megküldeni.

43. §

A hivatal a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére, és értesíti az apaállat fajtája szerinti elismert tenyésztő szervezetet az engedélyezésről. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető. A kiadott igazolásokról a hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

44. §

A 2.5. pont szerinti igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni és igazolni, az OMMI pedig alkalomszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

2.6. Tenyészménvásárlás támogatása

45. §

(1) Támogatás igényelhető kérelem alapján az OMMI által felvásárolt hazai születésű mén után, legalább negyven, de legfeljebb hatvan darabig, valamint a méncsikók központi felnevelésének költségtérítésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fedezetére igényelhető támogatás összege legfeljebb harmincötmillió forint.

(3) A támogatás igénylésére az OMMI jogosult.

(4) A támogatás igénybevételének feltétele az adott fajta elismert tenyésztő szervezetének javaslata a kiválasztott, megvásárlásra kerülő egyedekre vonatkozóan.

(5) A támogatás előlegként kerül kifizetésre.

(6) A végelszámolást 1999. december 15-ig kell benyújtani a minisztériumhoz, a mének megvásárlásának igazolásával, valamint a központi méncsikónevelő-teleppel kötött szerződéssel és a kifizetések igazolásával.

46. §

A kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A minisztérium a megküldött igénylés alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, továbbá az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

2.7. Szarvasmarha, sertés, juh és kecske szaporítóanyag használat támogatása

47. §

A 2.7. pontban foglalt támogatást kérelem alapján veheti igénybe az az állattartó, aki (amely) a termékenyített nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske tulajdonosa vagy bérlője (a 2.7. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő).

48. §

A támogatás nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske termékenyítése után vehető igénybe, amennyiben a donor apaállat hazai minősítéssel és mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkezik, vagy hivatalos ivadékvizsgálati programban vesz részt.

49. §

A támogatás mértéke

a) tenyészbika szaporítóanyag használatnál:

aa) kettőshasznú magyartarka fajta esetében az elismert tenyésztő szervezet által értékelésenként kijelölt legjobb tíz bika szaporítóanyagának használata esetén nyolcszáz forint/első termékenyítés,

ab) húshasznú fajták esetében az elismert tenyésztő szervezet által értékelésenként kijelölt legjobb öt bika szaporítóanyagának használata esetén nyolcszáz forint /első termékenyítés,

ac) ivadékvizsgálati bikák szaporítóanyagának használata esetén nyolcszáz forint/első termékenyítés;

b) tenyészkan szaporítóanyag használatnál:

ba) import kan vagy 110, illetve a feletti Hízékonysági és Vágási Teljesítményvizsgálat (HVT) pontszám esetén fialásonként ötszáz forint/első termékenyítés,

bb) 115, illetve a feletti tenyészsüldő index(TI) pontszám esetén fialásonként kettőszáz forint/első termékenyítés,

bc) ivadékvizsgálati kanok szaporítóanyagának használata esetén fialásonként ötszáz forint/első termékenyítés;

c) termékenyítési engedéllyel rendelkező tenyészkos, illetve tenyészkecskebak szaporítóanyag használata esetén kettőszáz forint/első termékenyítés.

50. §

(1) A támogatási kérelmet a 6. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell a 39/1994. (VI. 28.) FM rendelet szerinti, első termékenyítést igazoló mesterséges termékenyítési jegy másodpéldányát.

(2) A 2.7. pont szerinti támogatás igénybevételére, a támogatás ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a támogatás teljesítésére a 2.5. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2.8. Kanca mesterséges termékenyítésének támogatása

51. §

(1) Az engedéllyel rendelkező mesterséges termékenyítő állomás kérelem alapján támogatást vehet igénybe minden eredményesen termékenyített kanca után.

(2) A támogatás feltétele, hogy

a) a kanca termékenyítése az OMMI által kiadott előírások szerint történik,

b) az illetékes mesterséges termékenyítő állomás a vemhességet igazolja,

c) a kancatartó térítési kötelezettsége nem haladja meg a tízezer forintot.

(3) A támogatás igénybevételére azt követően kerülhet sor, hogy az igénylő a feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

(4) A támogatás mértéke harmincötezer forint igazolt vemhes kancák után.

52. §

(1) A kérelmet a minisztériumhoz a 7. számú melléklet alapján kell benyújtani, legkésőbb 1999. november 1-jéig, melyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A minisztérium a megküldött kérelem alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(2) Az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: FM r.) azonos jogcíme alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás legkésőbb 1999. január 31-ig adható ki, a hiányzó vemhességigazolások csatolását követően.

53. §

(1) Az igénylés jogosságát a minisztérium által felkért szakemberek alkalomszerűen ellenőrzik. Az ellenőrzés a támogatás alapját képező kancák csikózására is kiterjed.

(2) A támogatásnak a feltételektől eltérő felhasználása, a csikózás felróható ok miatti elmaradása, a csikó származásának a megadott szülőktől való kizártsága jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és az ellenőrző szakemberek bejelentése alapján a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

54. §

A 2.8. pont szerinti támogatás igénybevételére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a támogatás teljesítésére a 2.6. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2.9. A szarvasmarha egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer (ENAR) támogatása

55. §

A 2.9. pontban foglaltak alapján támogatás kérelemre vehető igénybe, a szarvasmarha egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer szerinti (ENAR program) nyilvántartása után. A támogatást a nyilvántartást végző OMMI veheti igénybe.

56. §

A támogatás mértéke: hatszázötven forint/1999-ben nyilvántartásba vett szarvasmarha.

57. §

(1) Az OMMI az igényekről előzetes összesítést készít, és megküldi a minisztérium részére. Előleg kifizetésére az igényelt támogatás nyolcvan százalékáig van lehetőség.

(2) A kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el, és a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, továbbá az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

58. §

(1) A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium szakemberek bevonásával ellenőrzi.

(2) Az OMMI az előleggel - a jelölés és nyilvántartásba vétel igazolásával - folyamatosan számol el, legkésőbb 2000. március 31-ig.

(3) A 2.9. pont szerinti támogatás esetén az igénylés jogosságát a minisztérium, illetve felkért szakértők ellenőrzik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

(4) A 2.9. pont szerinti támogatás teljesítésére a 2.6. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2.10. Ló teljesítményvizsgálat támogatása

59. §

A 2.10. pontban foglalt támogatást - kérelem alapján - az elismert lótenyésztő szervezet (a 2.10. pont alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

60. §

(1) A támogatás az adott fajta teljesítményvizsgálatainak végzése, valamint annak számítógépes adatgyűjtő rendszerének kialakítása esetén azon ló után igényelhető, amely a Ló Teljesítményvizsgálati Kódex szabályainak megfelelő tenyészszemlén vagy központi kanca teljesítményvizsgálaton 1999. január 31. és 1999. november 10. között került minősítésre, illetve az elismert lótenyésztő egyesület által meghatározott ivadék- és sajátteljesítmény szintet kizárás nélkül, értékelhető eredménnyel teljesítette.

(2) A támogatás mértéke húszezer forint, az adott fajta elismert tenyésztő szervezete által minősített lovanként.

(3) Támogatás az év folyamán többször igényelhető, de minősített egyedenként csak egy alkalommal.

61. §

(1) A támogatási kérelmet a 8. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az elismert tenyésztő szervezet köteles a kérelmeket havonta, de legkésőbb december 5-éig a minisztérium részére megküldeni.

62. §

A minisztérium a kérelem alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

63. §

A 2.10. pont szerinti igénylés jogosságát az OMMI alkalomszerűen ellenőrzi. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

2.11. Haltenyészanyag felhasználásnak támogatása

64. §

(1) Támogatás igényelhető - kérelem alapján - ezer tonna egynyaras ponty kihelyezéséhez.

(2) Támogatást az a termelő igényelhet, aki

a) elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezet nyilvántartásában szereplő tenyészanyától származó tenyészanyagot telepít, melyet igazol,

b) tagja a Halászati Terméktanácsnak, és annak az 1998. szeptemberi termékbecslést beküldte,

c) az 1998. évi egynyaras ponty kihelyezését nem csökkenti. Azon Halászati Terméktanács tagok, akik 1998. évben nem üzemelt területükön rekonstrukciót végeztek, vagy új területen halastavat építettek, jogosultak e terület tíz százalékán egynyaras ponty támogatás igénybevételére, hektáronként nyolcezer darab kihelyezéséig,

d) nem csökkenti az étkezési ponty termelési területét.

(3) A támogatás mértéke ötven forint/kilogramm.

65. §

(1) A támogatási kérelmet a 9. számú melléklet alapján kell összeállítani.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt kérelmet összesítés céljából a Halászati Terméktanács részére legkésőbb 1999. március 15-ig kell megküldeni.

(3) A Halászati Terméktanács köteles az összesítéseket legkésőbb 1999. március 31-ig a minisztérium részére megküldeni.

66. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a termelő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

67. §

(1) A támogatásban részesített termelő köteles elszámolást készíteni a minisztérium részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről, a vásárolt és saját termelésből származó kihelyezésekről.

(2) A termelő köteles legkésőbb 1999. szeptember 15-ig megküldeni az elszámolást a Halászati Terméktanácsnak, melyhez csatolni kell a telepített hal mennyiségéről szóló nyilatkozatot, amit a Halászati Terméktanács igazol, továbbá az OMMI igazolását a telepített hal előírásnak való megfeleléséről.

(3) A Halászati Terméktanács az összesített, ellenőrzött elszámolásokat legkésőbb 1999. szeptember 30-ig a minisztérium részére megküldi.

68. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során a Halászati Terméktanács köteles megvizsgálni, továbbá az elszámoláskor az elszámolás valódiságát ellenőrizni, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését kezdeményezni a minisztériumnál.

B) Az agrárfinanszírozás támogatása

1. Az éven belüli lejáratú forgóeszközhitel kamattámogatása

69. §

(1)[21] A Nyilv. r. 2. § (1) bekezdése alapján:

a) a növénytermelés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 01.1-01.3),

b) a vadgazdálkodás (TEÁOR A 01.50),

c) az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 02.01), valamint

d) a halászati tevékenység (TEÁOR B 05.0)

[az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység] költségeinek fedezetére, hitelintézettől igénybe vett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra, valamint annak további egy évvel történő meghosszabbítására, a hitelintézet kamatterhelése alapján kamattámogatás vehető igénybe.

(2) A B) 1. pont szerinti támogatást az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az R. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti igénylő, továbbá a nyilvántartásba vett integrátor [a B) 1. pont vonatkozásában a továbbiakban együtt: igénylő] veheti igénybe.

(3)[22] A közraktárba letett búzára, valamint takarmánykukoricára közraktári jegy fedezet alapján hitelintézettől, illetve közraktártól felvett legfeljebb egyéves lejáratra engedélyezett hitel után kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a terméket az igénylő kizárólag saját gazdaságában termelje meg, illetve az integrátor az integráció keretében termeltesse meg.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kamattámogatás mértéke - a hitelszerződés szerinti időszakra - a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat (a továbbiakban: jegybanki alapkamat) negyven százaléka. A kamattámogatás szempontjából figyelembe veendő jegybanki alapkamat mértékét a hitelszerződésben fel kell tüntetni. A kamattámogatás kiszámításának módját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitel-szerződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.

(6) E rendelet alkalmazása szempontjából a teljes hiteldíj a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerződés szerinti normál igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat tartalmazza (kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék). A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék stb).

(7) Devizahitel esetén a támogatás mértéke a hitelszerződés szerinti kamat harminc százaléka. A kamattámogatás kiszámításának módját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az elemi csapással sújtottnak minősülő igénylő a károsodott termék termelésével összefüggő - illetve erdő esetében a gazdálkodóknak az elemi kár felszámolásával kapcsolatos - költségeinek fedezetére az (1) bekezdés szerinti hiteltartozása után, a forinthitelek esetén a (4), devizahitelnél a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatáson túl, a hitelszerződés szerinti időszakra a jegybanki alapkamat további huszonöt százalékának megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult. Devizahitel esetén a kiegészítő kamattámogatás mértéke a kamat tizenöt százaléka. A 11. számú melléklet szerinti támogatási kérelmet nyilvántartásba vétel céljából a káresemény bekövetkezése után öt munkanapon belül, illetve a tényleges kár mértékének megállapítását követően, de legkésőbb december 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes szakhatósághoz (megyei földművelésügyi hivatal, állami erdészeti szolgálat).

(9) Amennyiben az elemi csapás ténye a használt összes földterület hozamának tizenöt százalékot meghaladó kiesése következtében került megállapításra, az igénylő a (8) bekezdésben meghatározott mértékű kedvezményt a hitelszerződés szerinti időszakra - az elemi csapás tényének megállapításakor fennálló - összes növénytermesztési célú hitele után igénybe veheti.

(10) Az integrátor olyan esetben is részesülhet a (4) és (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatásban, amikor a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelintézettől felvett hitelt nem a partnerei termelési ráfordításainak, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló termelők érdekében végzett szolgáltatások (TEÁOR A 01.4, A 02.02) finanszírozására használja fel. Ebben az esetben a támogatás folyósításának feltételei:

a) az igénylőnek rendelkeznie kell integrátori szerződéssel, valamint az integrátori bejegyzést tanúsító - a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal által kiállított - igazolással, illetve

b) a támogatott hitelből igazolhatóan olyan szolgáltatások költségeit kell finanszíroznia, amelyek az integrátori szerződésben rögzített mezőgazdasági termékek előállításához kapcsolódnak. Ennek tényét a hitelt folyósító bankkal kötött hitelszerződésben is rögzíteni kell, és az igénybe vett kamattámogatást a szolgáltatások ellenértékének elszámolásánál érvényesíteni kell.

70. §

(1)[23] A kamattámogatás az adóhatóságtól igényelhető az adóhatóság által rendszeresített 9911-es számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával, a banki kamatterhelés gyakoriságának megfelelően. Az igénylő nyomtatványhoz csatolni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását - integrátor igénylő esetében az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is -, valamint az első igényléskor a területileg illetékes földművelésügyi hivatal kamattámogatásra jogosító igazolását.

(2)[24]

71. §

(1)[25] A nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő:

a) a búza (BTO 011111 0000, 011112 0000),

b) a kukorica (BTO 011113 0000),

c) a rozs (BTO 0111116 1000),

d) az árpa (BTO 011115 0000)

termények termelési költségeire legfeljebb egyéves lejáratra kizárólag egy hitelintézettől felvett, illetve a rendelet 69. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint - további legfeljebb egy évvel - meghosszabbított (megújított) hitel hetven százalékáig, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb húszezer forint hitelösszeg után, állami kezességvállalást vehet igénybe.

(2) Állami kezességvállalás szempontjából mezőgazdasági termelő a részesművelőnek nem minősülő, az R. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti igénylő, valamint az integrátor.

(3) Az állami kezességvállalás szempontjából ugyanazt a földterületet egy termelési ciklusban csak egyszer lehet figyelembe venni.

(4) Az állami kezességvállalás az (1) bekezdésben szabályozott hitel, illetve egy részének törlesztése esetén a fennmaradó hitel hetven százalékára terjed ki.

(5) Az állami kezességvállalás igénybevételének feltétele, hogy a hitelintézet által befogadott hitelkérelem egy példányán az igénylő nyilvántartásba vételét végző megyei földművelésügyi hivatal a kezességvállalással érintett gabonafélék vetésterületének részletezésével a kezességvállalásra való jogosultságot igazolja. A megyei földművelésügyi hivatal - a Kormány határozatában rögzített állami kezességvállalási keret betartása érdekében - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön rendeletben meghatározott időponttól kezdődően a jogosultság igazolását megtagadja.

72. §

Az állami kezességvállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, amely szerint a mezőgazdasági termelő hozzájárul ahhoz, hogy

a) a megtermelt termék az állami kezességvállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául - ideértve a hitelintézet javára alapított vételi jogot is - szolgál, vagy

b) ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a hitelintézet a hiányzó összeget az igénylő bármely egyéb bevételéből is fedezhesse.

73. §

(1) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a hitelintézet mint a kezességvállalás jogosultja a 72. § szerinti biztosítékok eredménytelen érvényesítését követően - a Pénzügyminisztérium egyidejű értesítése mellett - érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait. Ebben az esetben az igénylő hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik.

(2) A jogosult hitelintézet az állami kezességvállalást az adóhatóságnál válthatja be a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 1. alcím Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség előirányzat terhére, az eredeti hitelszerződés lejártát követő hatvanegyedik naptól.

(3) Amennyiben az igénylő a hiteltartozásából már törlesztett, akkor a fennmaradó hitelnek hetven százalékára érvényesíthető az állami kezességvállalás.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről az igénylőt az adóhatóság határozatban értesíti.

(5) Amennyiben az állami kezességvállalás szempontjából ugyanazt a földterületet egy tenyészidőszakban több alkalommal kívánják figyelembe venni, csak az elsőként jogszerűen jelentkező hitelintézet javára váltható be a kezesség.

74. §

(1) A kölcsönszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe a szövetkezet, amennyiben a természetes személy tagja által - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. §-ának (1) bekezdése alapján - legfeljebb egyéves lejáratra nyújtott kölcsön összegét a 69. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenysége költségeinek fedezetére használja fel.

(2) A kamattámogatás mértéke a kölcsönszerződés szerinti időszakra a jegybanki alapkamat negyven százaléka. A kamattámogatás kiszámításának módját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele:

a) a kölcsönszerződésben a kamattámogatásra való igény megjelölése,

b) a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény 65. §-ában rögzített feltételek megléte.

(4) A támogatást igénybe vevő szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta, a tárgyhót követő ötödik munkanapon köteles tájékoztatni a megyei földművelésügyi hivatalt. A megyei földművelésügyi hivatal a kamattámogatásban részesülő tagi kölcsön összesített adatairól tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, valamint a minisztériumot.

(5)[26] A támogatás a 70. §-ban meghatározott módon negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap huszadik napjától közvetlenül az igénylő székhelye szerinti adóhatóságtól igényelhető. Az igénylésen hitelszerződésenként fel kell tüntetni a támogatás alapjául szolgáló kölcsön összegét, a kamatnapok számát, valamint a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat mértékét is.

75. §

(1) A B) 1. pontban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzésére az adóhatóság által - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény VI. fejezetében foglaltak szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

(2) A B) 1. pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) A B) 1. pontban foglaltak alapján beváltott állami kezességvállalást a 10032000-01907010 számú APEH Agrárgazdasági kezesség beváltás folyósítási számláról kell teljesíteni, illetve a visszafizetési kötelezettséget erre a számlára kell teljesíteni.

(4) A B) 1. pontban foglaltaktól eltérően, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

2. Az éven túli lejáratú forgóeszközhitel kamattámogatása

76. §

(1) A Nyilv. r. 2. §-ának (1) bekezdése, valamint a B) 2. pontban foglaltak alapján, e rendelet 69. §-ának (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenységet - beleértve a saját termelésű termékek elsődleges feldolgozását is - folytató termelők, gazdálkodásuk tartós forgóeszköz-szükségletének fedezetére hitelintézettől felvett, illetőleg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kezelt források pénzügyi alapjaiból nyújtott hiteleik, valamint szövetkezet a természetes személytagja által - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. §-ának (1) bekezdése alapján - nyújtott kölcsön összege (a továbbiakban e támogatási jogcím vonatkozásában: tagi kölcsön) után, a hitel/kölcsönszerződés szerinti - legalább négy-, de legfeljebb hatéves - időszakra kamattámogatást vehetnek igénybe.

(2) A kedvezményben részesülő

a) hitel - az 1999-ben megkötésre kerülő hitelszerződésben engedélyezhető - összege termelői hitelkérelem esetén legfeljebb százmillió forint lehet. A hitel beruházás kivételével minden olyan célra felhasználható, amely a mezőgazdasági tevékenység végzésével kapcsolatos;

b) tagi kölcsönre az a) pont szerinti korlátozás nem vonatkozik.

(3) E támogatási jogcím tekintetében mezőgazdasági termelőnek minősül a Nyilv. r. előírásai szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási és halászati ágazati besorolású jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szövetkezet, mezőgazdasági egyéni vállalkozó, valamint az az őstermelő, akinek (amelynek) tárgyévet megelőző év (legalább egy negyedév) nettó árbevételében a mezőgazdasági tevékenység árbevétele az ötven százalékot meghaladja.

(4) Kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervben elfogadott árbevételt kell irányadónak tekinteni. Kezdő (vagy jogutód) az a vállalkozás, amely 1998. évről nem rendelkezik legalább egy negyedévi adattal, továbbá az 1999. évben bejegyzett vállalkozás.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 19. pontjában jelölt mezőgazdasági kistermelők, valamint az adóévben négymillió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági egyéni vállalkozók (a továbbiakban: kistermelők) integrálása tekintetében a rendelet 13-14. számú mellékletei szerint nyilvántartásba vett integrátor szervezet is igénybe veheti, amennyiben kötelezettséget vállal arra, hogy legalább a hitel futamidőszakára termékértékesítési szerződést köt.

(6) A kedvezményezett hitelösszeg megállapításánál a kistermelőket összefogó integrátorok által benyújtott hitelkérelmek esetében a termeltetési szerződésekben - a termékfelvásárlás évére - rögzített szerződéses összeg száz százalékát lehet figyelembe venni azzal, hogy ezeknél a hitelszerződéseknél a (2) bekezdésben meghatározott százmillió forint korlátot nem kell alkalmazni.

77. §

A kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

a) a teljes hiteldíj legfeljebb öt százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Az öt százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori szintjéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. Szövetkezeti tagi kölcsön esetén ebben a tekintetben a 74. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. A kamattámogatás alapja a jegybanki alapkamat, és a támogatás szempontjából a kamattámogatási igény benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;

b) a hitelintézet legalább egyéves tőketörlesztési haladékot engedélyez;

c) készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az előző év december 31-én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a másfél százalékos mértéket.

78. §

(1) A kamattámogatás mértéke az első évben ötven százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre hetven, ötven, negyven, húsz és tíz százalék. A kamattámogatást a 10. számú melléklet alkalmazásával kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdés, valamint a 77. § b) pontja szempontjából az első év a hitelszerződés megkötésétől számított háromszázhatvanöt napot jelent.

(3) Amennyiben a termelő vagy szövetkezet a felvett hitelt/tagi kölcsönt a szerződésben vállaltnál rövidebb idő alatt fizeti vissza, az addig igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül, kivéve, ha a tényleges futamidő a négy évet meghaladja. Ez utóbbi esetben a kamattámogatás mértéke a rövidebb időre számítva sem haladhatja meg átlagosan az ötven százalékot.

79. §

(1) A hitel igénybevételéhez a teljes hitelösszegre - kivéve a tagi kölcsönt - jogosultanként legfeljebb nyolcvan százalékos kezességvállalás engedélyezhető. Az ötmillió forintot meghaladó hitelszerződések esetében a kezességvállalás kezességvállaló intézményenként éves átlagban nem haladhatja meg a hatvan százalékos mértéket, amelyet az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt. (a továbbiakban együtt: kezességvállaló intézmény) vállal.

(2) A kezességvállalásért a termelő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti.

(3) E rendelet szerint kamattámogatásban részesülő hitelek esetében a készfizető kezességvállalási díj tízmillió forint hitelösszegig a hitel összegére vetítve egységesen évi egy százalék, ezen összeg felett a vállalt kezesség mértékétől függően a hitel összegére vetítve az alábbiak szerint változik:

A kezesség mértéke (%)Kezességvállalási díj (%)
50-ig1,0
51-601,2
61-801,5

(4) A kezességvállaló intézmény által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az intézményt terhelő fizetési kötelezettség hetven százalékára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

80. §

(1) A hitelkérelmeket az agrárfinanszírozásban részt vevő hitelintézetek területi fiókjaihoz folyamatosan lehet benyújtani az intézmények által előírt példányban és tartalommal. A hitelintézetek csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyeket előzetesen a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vett, és záradékolt. A záradékolás hatvan napig érvényes.

(2) Szövetkezeti tagi kölcsön esetében a záradékoláshoz csatolni kell a kölcsönszerződésekről készített összesítő kimutatást (a továbbiakban e támogatási jogcím alkalmazásában: összesítő), valamint a szövetkezeteknek a kölcsön felhasználási célját is tartalmazó üzleti tervét.

(3) Az egymilliárd forintot meghaladó integrátori hitelkérelem esetében a záradékolást csak a minisztérium állásfoglalása alapján lehet a hitelkérelemre rávezetni.

(4) A megyei földművelésügyi hivatal által - a hitelkérelem/összesítő egy példányára - rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmező, illetőleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel/kölcsön felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrárfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre/összesítőre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet/összesítőt legkésőbb a beadástól számított huszadik munkanapon a kérelmező részére vissza kell juttatni.

(5) A hivatal a nyilvántartásba vett hitelkérelmek/összesítők legfontosabb összesített adatairól (hitel/kölcsön összeg, évenként várható kamattámogatási igény stb.) a záradékolást követően havonta folyamatosan tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot és a minisztériumot.

81. §

A hitelintézet a hitelkérelmeket az általa kialakított hitelbírálati rend szerint bírálja el, és szükség esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló kezességvállaló intézményekkel a kezességvállalási szerződéseket megköti. A hitelintézet által elfogadott hitelkérelmek benyújtói a megkötött hitelszerződések, illetve készfizető kezességvállalás esetén a kezességvállalási szerződések megkötése alapján a 78. § szerinti kamattámogatás, valamint a 79. § szerinti kezességvállalási díj támogatás igénybevételére is jogosulttá válnak.

82. §

(1) A hitelintézetek a hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el, és a megkötött hitelszerződések összesített adatairól (hitelösszeg, annak évenkénti kezességvállalási díjtámogatási és kamattámogatási igénye) a hitelszerződések megkötésétől folyamatosan, havonta tájékoztatást adnak a Pénzügyminisztérium és a minisztérium részére. A szövetkezeti tagi kölcsön vonatkozásában a 80. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A minisztérium a beérkezett adatok összesítése alapján az R.-ben kapott felhatalmazás alapján a költségvetési támogatási előirányzat kimerülésekor tájékoztatja a hitelintézeteket és a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalokat a támogatási kérelmek záradékolásának felfüggesztéséről.

83. §

(1) A minisztériumnak a támogatási kérelmek záradékolásának felfüggesztéséről szóló tájékoztatását követően megkötött hitelszerződések/kölcsönszerződések esetében a kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás igénybevétele jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azokat - visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az igénylővel szemben is, aki a támogatással felvett hitelt nem a hitelkérelemben feltüntetett célokra használja.

(3) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a módosított felhasználási cél meghatározása a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal előzetes hozzájárulásával történik, és a tevékenység e rendelet 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe tartozik.

84. §

A támogatások a 70. §-ban meghatározott módon az igénylő állandó lakhelye/székhelye szerint illetékes adóhatóságtól közvetlenül igényelhetők az alábbiak szerint:[27]

a) a kamattámogatás a banki kamatterhelés gyakoriságának megfelelően, illetve tagi kölcsön esetében negyedévente. Az igényléshez csatolni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását. Szövetkezet esetében dokumentálni kell a kamat kifizetésének (jóváírásának) tényét, és az igénylésen kölcsönszerződésenként fel kell tüntetni a támogatás alapjául szolgáló tagi kölcsön összegét, valamint a kamatnapok számát is;

b) a hitelszerződés megkötését, szövetkezet esetében a záradékolást követően az első havi/negyedévi kamattámogatás összege előlegként a 15. számú melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával;

c) a kezességvállalási díjtámogatás a kezességvállalási szerződés szerinti díjfizetés gyakoriságának megfelelően (a szerződés megkötésekor, illetve a futamidő alatt évente egyszer). Az igényléshez csatolni kell a kezességvállaló intézmény vagy a hitelintézet díjfizetési igazolását, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat.

85. §

(1) A B) 2. pontban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzésére az adóhatóság által - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény VI. fejezetében foglaltak szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

(2) A B) 2. pontban foglaltak szerinti támogatásokat a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) A B) 2. pontban foglaltaktól eltérően, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

C) A biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása

86. §

(1) A C) pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) A C) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

1. Az egyes génmegőrzésnek minősülő tevékenységek támogatása

87. §

(1) A C) 1. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a 16. számú melléklet szerint génmegőrzésnek minősülő tevékenységeket állami megbízás vagy nyilvántartás alapján végzi.

(2) A C) 1. pontban foglaltak szerinti támogatás az alábbi célokra vehető igénybe:

a) a nemzeti génvagyon részét képező és azok szaporítását szolgáló növényi génrezervek, a vonal- és fajtagyűjtemények fenntartásához, megőrzéséhez,

b) a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzskönyvezett növényállomány és központi törzsültetvények, valamint gyümölcs, alanyszőlő és dísznövény üzemi törzsültetvények létesítéséhez, felújításához, fenntartásához,

c) a nemzeti génvagyon részét képező, őshonosságuk miatt védett állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett állatfajok, állatfajták állományainak védelméhez, fenntartásához,

d) a halászati szakágazatban a különleges értéket képviselő, genetikai alapot nyújtó fajtagyűjtemények állományainak fenntartásához,

e) a fenti célok megvalósítását elősegítő műszerek és kiegészítő eszközök - a mezőgazdasági erőgépek kivételével - megvásárlásához.

88. §

(1) A támogatás összege a 87. § (2) bekezdés a)-d) pontjaihoz kapcsolódóan a pályázati feltételekben meghatározott, genetikailag szükséges állomány és a tenyészcélnak megfelelő normatívák alapján számított összeg.

(2) A 87. § (2) bekezdés e) pontjához kapcsolódó műszerek és kiegészítő eszközök megvásárlásához a támogatás összege ötven százalékos támogatás esetén maximálisan nyolcmillió forint.

89. §

(1) A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás határozza meg.

(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a minisztérium a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt. A Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága hét tagból áll, döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel.

90. §

A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3., 4. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

91. §

(1) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a minisztérium, az OMMI, a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága és a miniszter által felkért szakértők végzik.

(2) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az OMMI, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértők javaslatára a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

2. A biológiai alapok fejlesztésének támogatása

92. §

A C) 2. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) a magas genetikai értéket képviselő génvagyon felhasználásával jobb minőségű, piacképes növényfajták szaporítóanyagait állítja elő, tartja fenn (beleértve a vírusmentesítést is), aki a fajtákat belföldön és külföldön megismerteti,

b) a génmegőrzéshez kapcsolódó termesztési, tartási, takarmányozási és tenyésztési technológiát folyamatosan korszerűsíti, feltételeit javítja,

c) a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentkező növényi és állati szaporítóanyagok és tenyészállatok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti, a teljesítményvizsgálatokhoz és a törzskönyvezéshez szükséges eszközöket beszerzi,

d) a tenyésztői munkához szükséges, csúcsgenetikát képviselő bázisállományt tart fenn,

e) a fenti célok megvalósítását elősegítő speciális műszereket, kiegészítő eszközöket - a mezőgazdasági erőgépek kivételével - beszerzi.

93. §

A támogatás mértéke a költségek ötven százalékáig, de pályázatonként legfeljebb négymillió forint, speciális eszközvásárlás esetén nyolcmillió forint összeghatárig terjedhet.

94. §

(1) A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás határozza meg.

(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a minisztérium a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt.

95. §

A támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás, valamint az R. 3., 4. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

3. A biológiai alapok megőrzésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet támogatása

96. §

A C) 3. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a minisztérium megbízásából nemzetközi szakmai szervezetekben nemzeti képviseletet lát el.

97. §

A támogatás mértéke a nemzeti képviselet igazolt költségeinek megtérítése.

98. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati kiírás határozza meg.

(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a minisztérium a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt.

(3) A támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás, valamint az R. 3., 4. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

D) A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményessége növelésének támogatása

99. §

(1) A D) pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A D) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

(3) A minisztérium a megyei hatáskörben felhasználható támogatásokra (a szaktanácsadás díjának támogatása, az erdészeti szakirányítás támogatása és a megyei hatáskörbe utalt - egyes ismeretátadást segítő feladatokra vonatkozó - pályázatokra) megyénként keretet állapít meg.

1. A szaktanácsadás díjának támogatása

100. §

(1) A D) 1. pontban foglaltak alapján támogatást az a Nyilv. r. szerint regisztrált igénylő kaphatja, aki (amely) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halgazdálkodási, élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységet, valamint az ezen tevékenységeket kiegészítő agroturizmus szolgáltatói tevékenységet folytat. Nem jogosult támogatásra, aki (amely) szerepel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: Szaktanácsadói Névjegyzék).

(2) Az éves ötszázezer forint árbevételt el nem érő regisztrált termelők csoportos formában kaphatnak ingyenes szaktanácsadást a falugazdász területi központ által jelzett igény szerinti témakörökben megrendezésre kerülő előadások, konzultációk, bemutatók keretében. A szaktanácsadókat a minisztérium - az erre a feladatra külön minősített - szaktanácsadók közül jelöli ki.

(3) Az éves ötszázezer forint árbevételt meghaladó, támogatásra jogosult igénylő olyan szerződés alapján vehet igénybe támogatást, amely szerint a szolgáltatást a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó végzi.

(4) A támogatás a vadgazdálkodásban a rendes gazdálkodás körét meghaladó - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 44-45. §-ában előírt - üzemtervezéshez nem vehető igénybe.

(5) Az, aki 1999. január 1-jén 40. életévét még nem töltötte be, és egyéni agrárvállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, - az éves árbevételtől függetlenül - a szaktanácsadóval kötött szerződés szerinti díj hetvenöt százalékát igényelheti támogatásként.

(6) A támogatás felső határa és mértéke az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó - a tárgyévet megelőző évre vonatkozó - éves árbevétel alapján a következő (induló vállalkozás esetén a legalacsonyabb árbevételi kategóriát kell figyelembe venni):

Az évesTámogatásTámogatás
árbevételfelső határamértéke
E FtFt/év%
500- 2 00050 00075
2 000-15 00075 00050
15 000-30 000100 00025

101. §

(1) A szaktanácsadóval megkötött szerződés egy példányát a szolgáltatást részletesen leíró melléklettel együtt - a szerződés megkötését követően harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából be kell nyújtani a támogatást igénylő székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. A szerződés a megyei földművelésügyi hivatalhoz október 31-éig nyújtható be. Az előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható.

(2) A támogatás kifizetése iránti kérelmet a tárgyév október 31-éig a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell írásban benyújtani.

(3) A támogatás kifizetése iránti kérelmet a kedvezményezett írásos megbízásának birtokában a szaktanácsadó is benyújthatja. Ebben az esetben a támogatás címzettjeként a kérelmet benyújtót kell tekinteni.

(4) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell a számla másolatát, erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonat hitelesített másolatát is csatolni kell a kérelemhez. Tartós - legalább féléves - szaktanácsadási tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is.

102. §

A támogatás igénybevételének jogosságát a megyei földművelésügyi hivatal vezetője állapítja meg.

103. §

A támogatás kifizetése iránti kérelem elfogadása esetén a megyei földművelésügyi hivatal vezetője az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

104. §

A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium vagy annak megyei hivatala végzi. Amennyiben az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatás a vonatkozó rendelkezések megszegésével került kifizetésre, a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

2. Az erdészeti szakirányítás igénybevételének támogatása

105. §

(1) A D) 2. pontban foglaltak alapján biztosított támogatást az erdészeti hatóság által bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat és a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató erdőszövetkezet igényelheti.

(2) A támogatásra jogosult igénylő az erdészeti szakemberrel vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató - erdészeti szakembert foglalkoztató - szervezettel [az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 86. és 91. §-aiban foglaltak szerinti erdészeti szakszemélyzet (a továbbiakban: erdész)] kötött szerződés alapján a szerződés szerinti díj ötven százalékát igényelheti támogatásként. A támogatás összege nem haladhatja meg a szerződés időtartamára eső mindenkori minimálbér nagyságát.

(3) A támogatást csak azok az erdőgazdálkodók vehetik igénybe, akiknek (amelyeknek) erdőterülete nem haladja meg a kétezer hektárt, valamint a saját és a megbízás alapján szakirányított erdőterület nagysága együttesen eléri a háromszáz hektárt.

106. §

(1) Az erdésszel megkötött szerződés egy példányát - a szerződés megkötését követően harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából be kell nyújtani a megyei földművelésügyi hivatalhoz. Szerződés a megyei földművelésügyi hivatalhoz október 15-éig nyújtható be. Előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható.

(2) A támogatás kifizetése iránti kérelmet a tárgyév október 31-éig az igénylő székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell írásban benyújtani. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonatot is csatolni kell a kérelemhez.

(3) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell az erdésszel kötött szerződést (a szolgáltatást részletesen leíró mellékletével), a szerződés alapján fizetett díjról kiállított számla másolatát és az erdészeti hatóság szakvéleményét is. Tartós - legalább féléves - szakirányítási tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is.

107. §

A támogatás igénybevételének jogosságát a megyei földművelésügyi hivatal vezetője - a területileg illetékes erdészeti hatóság véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

108. §

A támogatási kérelem elfogadása esetén a megyei földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

109. §

A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium szervezi, a feladat ellátására alkalmas szervezet bevonásával. Amennyiben az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatás a vonatkozó rendelkezések megszegésével került kifizetésre, a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

3. A gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

110. §

(1) A D) 3. pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halgazdálkodási, élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységet, valamint az ezen tevékenységeket kiegészítő agroturizmus szolgáltatói tevékenységet folytatók számára nyújtott ismeretátadás költségeinek részbeni megtérítésére.

(2) A támogatás az alábbi célokra vehető igénybe:

a) szakképesítést adó - iskolarendszeren kívüli - képzés költségeinek támogatása,

b) szakképesítést nem adó tanfolyamok, előadások költségeinek támogatása,

c) bemutató rendezvények költségeinek támogatása,

d) szakmai ismeretterjesztéssel kapcsolatos kiadványok költségeinek támogatása,

e) szaktanácsadók továbbképzésének támogatása,

f) gazdálkodás eredményességét segítő informatikai szolgáltatások támogatása,

g) szaktanácsadási központokban folytatott tevékenység.

111. §

A támogatás mértéke a 110. § (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti célok esetében a minisztérium által elismert költségek ötven százalékáig, a 110. § (2) bekezdés e)- g) pontjai szerinti célok esetében a minisztérium által elismert költségekig terjedhet.

112. §

A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A nyilvános pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.

113. §

(1) A 110. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra agrároktatási intézmény jogosult pályázatot benyújtani.

(2) A 110. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra agrároktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint a teljesítés időpontjában a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó jogosult pályázatot benyújtani.

(3) A 110. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra a bemutató szervezője jogosult pályázatot benyújtani.

(4) A 110. § (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra a kiadó jogosult pályázatot benyújtani. Kiadói vállalkozási tevékenységgel nem rendelkező kiadó legfeljebb három szerzői ív terjedelmű, nyomdai előállítású kiadvány támogatásához jogosult pályázat benyújtására.

(5) A 110. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatásra agrároktatási intézmény, valamint agrárkutató intézet jogosult pályázatot benyújtani.

(6) A 110. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatásra a minisztérium által koordinált informatika szolgáltatására vagy továbbfejlesztésére vállalkozó igénylő jogosult pályázatot benyújtani.

(7) A 110. § (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatásra az agrárszaktanácsadási központ jogosult pályázatot benyújtani.

114. §

(1) A 110. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásra a pályázatot a program helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A 110. § (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra a pályázatot a pályázó lakhelye (székhelye) szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A 110. § (2) bekezdés e)-g) pontjai szerinti támogatásra a pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani.

115. §

Az elfogadott pályázatok alapján a megyei földművelésügyi hivatal, illetve a minisztérium szerződést köt a pályázóval. A megyei földművelésügyi hivatal, illetve a minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

116. §

A D) 3. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a D) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

E) Az egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatását nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatása

117. §

Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehetnek igénybe az 1999. január 1. után alakult

a) mezőgazdasági termékek raktározását, értékesítését, feldolgozását, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezetek,

b) erdőbirtokossági társulatok, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonos tagokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezetek, amelyek megfelelnek a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek,

c) a mezőgazdasági termelők többségi részvételével működő, legalább tíz mezőgazdasági termelő által alapított egyesület, amely nonprofit szervezetként a tagjai számára gépi szolgáltatást szervez (a továbbiakban: gépkörök),

d) a mezőgazdasági értékesítési infrastruktúra, elsősorban a zöldség-gyümölcs termelés koordinációját, a termékskála bővítését szolgáló, nagybani termelői értékesítést végző szervezet (a továbbiakban: nagybani piac).

118. §

(1) A támogatás mértéke az alapítás számlával igazolt költségeinek nyolcvan százaléka, de legfeljebb kettőszáz-ötvenezer forint, a 117. § a)-c) pontjaiban megjelölt szervezeteknek.

(2) A megalakult szövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege nem haladhatja meg a tárgyévi forgalmukból származó árbevételük húsz százalékát, tizenötmillió forintot, valamint a tárgyévi várható jegyzett tőke kettőszáz százalékát. A támogatást a várható éves árbevétel alapján is igényelni lehet, de a többlettámogatást az év végi mérleg adatok alapján vissza kell fizetni.

(3) A megalakult erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege hektáronként százötvenezer forint, illetve legfeljebb ötmillió forint, de nem haladhatja meg a számlával igazolt, ténylegesen elszámolt működési költségek ötven százalékát.

(4) A gépkörök működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához tagonként százezer forint, de legfeljebb hárommillió forint támogatás vehető igénybe.

(5) A 117. § d) pontja szerinti nagybani piacok esetében a támogatás

a) a beruházási költség harminc százalékát kitevő, de legfeljebb ötvenmillió forint alaptámogatás, valamint

b) a beruházás megvalósításához pénzintézettől felvett - legfeljebb kettőszázmillió forint nagyságú - éven túli lejáratú hitel után igényelhető, a jegybanki alapkamat negyven százalékát kitevő kamattámogatás lehet.

(6) A 117. §-ban megjelölt szövetkezetek és agrártársulások szervezésére és országos koordinációjára, a szükséges szaktanácsadási tevékenység fejlesztésére, a dokumentumok előkészítésére, az e jogcímre biztosított előirányzat két százaléka használható fel a minisztérium egyedi döntése alapján.

(7)[28] Amennyiben a megalakult szövetkezet a támogatást a tárgyév második felében tudta igénybe venni, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tárgyévi árbevételt a támogatás tényleges felvételétől számított egy éven belül kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a vállalt árbevételt a szövetkezet nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást vagy annak arányos részét vissza kell fizetnie.

119. §

(1) A támogatási kérelmet a 117. § a)-c) pontjaiban megjelölt szervezeteknek a 17. számú melléklet, a 117. § d) pontjában megjelölt nagybani piacok esetén a 18. számú melléklet szerint kell benyújtani a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz.

(2) A támogatási kérelemhez a 117. § a)-c) pontjaiban megjelölt kérelmezők esetében mellékelni kell:

a) az alapszabályt vagy az alapító okiratot,

b) a cégbejegyzési határozatot,

c) a számlát az igazolt alapítási (szervezési) költségekről,

d) az erdőbirtokossági társulatot és erdőszövetkezetet kivéve a hitelintézet igazolását a saját vagyonnak a kérelmező folyószámlájára történt befizetéséről, illetve a saját vagyon meglétét tanúsító nyitómérleget.

(3) Amennyiben a támogatást a kérelmező az alapítás költségeihez veszi igénybe, a pályázathoz csak a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti igazolásokat, erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet esetén azonban ezeken felül még az illetékes erdészeti hatóság véleményét is mellékelni kell.

(4)[29] A benyújtott támogatási kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal véleményezi, és véleményével együtt tizenöt napon belül felterjeszti a minisztériumba. A támogatás elutasításáról vagy elfogadásáról a minisztérium dönt, a rendelkezésre álló támogatási keretirányzatok összegétől függően.

(5) A támogatási kérelem elfogadása esetén a 117. § a)-c) pontjaiban rögzítettek esetében az illetékes megyei földművelésügyi hivatal, a 117. § d) pontja esetében a minisztérium a R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(6) A 117. § d) pontja szerinti nagybani piacokat mezőgazdasági termelő tevékenységet végző természetes személyek többségi tulajdonaként létrehozott gazdasági társaságok vagy szövetkezetek hozhatnak létre. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a támogatás kérelmezője rendelkezzen

a) az általános forgalmi adó nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrással,

b) a beruházáshoz szükséges hatósági engedélyekkel, továbbá

c) a beruházás székhelye szerinti megyei önkormányzat,

d) a beruházás székhelye szerinti települési önkormányzat,

e) az illetékes terméktanács vagy terméktanácsok, valamint

f) az illetékes megyei területfejlesztési tanácsok véleményével.

120. §

(1) A 117. § a)-d) pontja alapján létrejött támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a megyei földművelésügyi hivatal, az erdészeti hatóság, illetőleg más szakértő szervek bevonásával - látja el. A megyei földművelésügyi hivatal, valamint az erdészeti hatóság a saját hatáskörben végzett ellenőrzésről készített jelentést negyedévenként -intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi a minisztériumnak. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

(2) Mindazon szövetkezetek tekinthetők mezőgazdasági termékek raktározását és értékesítését, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezeteknek, amelyek a felsorolt tevékenységeket nonprofit jelleggel és a nyitott tagság elvének megfelelően számvitelileg igazolt módon, a tagok alaptevékenységét kifejezően legalább hetven százalékos mértékében végzik, és alapító tagjaik háromnegyed részben a termelési és tulajdoni viszonyaik alapján a tárgyévben regisztráltak, valamint 1999. január 1. után alakultak.

121. §

(1) Az E) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

F) A zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek támogatása

122. §

A külön rendeletben rögzített feltételek szerint alakult és működő, a minisztérium által 1999. január 1. után elismert zöldség-, gyümölcstermelői, - értékesítő szervezetek (a továbbiakban: TÉSZ) a gazdálkodásuk segítéséhez támogatást vehetnek igénybe.

123. §

(1) A támogatás alapja a TÉSZ számlával igazolt tárgyévi árbevétele, amely szerint:

a) az árbevétel kettőszázötven millió forint alatti részére az árbevétel értékének öt százalékáig,

b) az árbevétel kettőszázötven millió forint feletti részére az árbevétel értékének 2,5 százalékáig,

c) de legfeljebb huszonötmillió forint összeghatárig adható támogatás.

(2) Az árbevétel kiszámítása során csak a TÉSZ tagjaitól származó, értékesített friss zöldség és gyümölcs, amennyiben a TÉSZ-ek saját feldolgozóüzemmel rendelkeznek, úgy a saját alapanyagból készített, feldolgozott termék értéke szerint vehető igénybe támogatás.

(3) A TÉSZ-ek a támogatást elismerésük után jogosultak igénybe venni.

(4) A támogatást a várható éves árbevétel alapján lehet igényelni, de az esetlegesen megalapozatlanul felvett többlettámogatást - az év végi mérlegadatok alapján - mint jogosulatlanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni.

(5) E támogatást nem vehetik igénybe azon TÉSZ-ek, amelyek 1999. során igénybe veszik az E) pont szerinti, szövetkezetek megalakulását segítő támogatást.

124. §

(1) A támogatási kérelmet a 17. számú melléklet szerint kell benyújtani a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a minisztérium elismerésről szóló határozatát,

b) az alapszabályt vagy az alapító okiratot,

c) a cégbejegyzési határozatot.

(3) A támogatási kérelmet a kérelmező székhelye szerint területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal - a részére megállapított keretösszegen belül - a támogatási kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül bírálja el.

(4) A támogatási kérelem elfogadása esetén a megyei földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

125. §

A támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a megyei földművelésügyi hivatal, illetőleg más szakértő szervek bevonásával - látja el. A megyei földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzésről készített jelentést negyedévenként - intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi a minisztériumnak. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.

126. §

(1) Az F) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

G) A fiatal agrárvállalkozók támogatása

127. §

(1) A G) pontban foglaltak alapján pályázat útján családi gazdaság kialakításához és annak működtetését célzó forgóeszközök biztosításához támogatást vehet igénybe az a nagykorú, személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár, aki

a) 1999. január 1-jén negyvenedik életévét még nem töltötte be;

b) vállalja, hogy a támogatás igénybevétele esetén:

ba) növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési, vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1-01.3), vadgazdálkodást (TEÁOR A 01.50), erdőgazdálkodást (TEÁOR A 02.01) vagy halászati (TEÁOR B 05.0) tevékenységet főfoglalkozásban fogja végezni,

bb) egyéni vállalkozóként fog tevékenykedni, és erről nyilatkozik,

bc) termőföld, különféle mezőgazdasági létesítmények, tárgyi eszközök, tenyész- vagy hízóállatok vásárlásával, a meglévő vagy vásárolt létesítmények felújításával, vagy új beruházással teljeskörűen felszerelt, korszerű, versenyképes családi gazdaságot hoz létre,

bd) a létrehozott családi gazdaság támogatással megszerzett alkotórészeit - a tenyész- és hízóállatok kivételével - az üzembe helyezésüket követően legalább öt évig a támogatás folyósítását engedélyező szerv előzetes engedélye nélkül nem idegeníti el, illetve azokat rendeltetésszerűen hasznosítja, az állatokat nem éli fel,

be) a támogatás igénybevételét követő évtől vagy a termelés biológiai ciklusát figyelembe vevő türelmi időt, vagy a bf) alpont szerinti üzembe helyezést követő évtől évente legalább egymillió forint mezőgazdasági árbevételt ér el,

bf) a bc) alpontban meghatározott vagyontárgyakat vásárlás esetén a támogatási szerződés aláírását követően a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb 1999. december 1-jéig megvásárolja, a létesítmények rekonstrukciója esetén a támogatási szerződés aláírását követő huszonnégy hónapon belül a felújítási munkálatokat befejezi, illetve a felújított létesítményt üzembe helyezi, új létesítmény esetén a beruházást a támogatási szerződés aláírását követő huszonnégy hónapon belül befejezi, és üzembe helyezi; és

c) a Nyilv. r. alapján regisztráltatta magát.

(2) A fiatal agrárvállalkozónak rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdés bc) alpontjában a támogatás tárgyaként felsorolt vagyontárgyak megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződéssel, vagy előszerződéssel, vagy a meglévő létesítmények felújítását, illetve az új beruházások kivitelezését lehetővé tevő előzetes engedélyekkel,

b) legalább szakirányú középfokú végzettséggel, illetve vállalnia kell ilyen végzettséget biztosító szakiskola elvégzését két éven belül,

c) hitel felvétele esetén a hitelintézet előzetes nyilatkozatával.

(3) A pályázó területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatallal igazoltatja, hogy belterületi ingatlan megvétele esetén az ingatlant legalább öt évig a pályázatban meghatározott, kizárólagosan az (1) bekezdés ba) alpontja szerinti tevékenységgel hasznosítja, és arra nyilatkozatban kötelezettséget vállal.

(4) Nyilatkoznia kell az agrárvállalkozónak, hogy

a) az FM. r. 162-166. §-aiban meghatározott jogcímen mint fiatal agrárvállalkozó támogatásban nem részesült, továbbá e rendelet más fejezeteiben meghatározott jogcímeken a pályázatában meghatározott, a támogatás alapját képező vagyontárgyakhoz kapcsolódóan a fiatal agrárvállalkozói támogatással egyidőben más, azonos típusú támogatást nem vesz igénybe,

b) az agrárágazati információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeinek mindenkor eleget tesz.

128. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési támogatás, illetve hitelfelvétel esetén kamattámogatás lehet.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a 127. § (1) bekezdés bc) alpontja szerinti vagyontárgyak vételárának, illetve beruházási költségének harminc százaléka, de legfeljebb tizenötmillió forint lehet.

(3) A kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat nyolcvan százaléka, amelynek összegét a 127. § (1) bekezdés bc) alpontja alatti vagyontárgyak vásárlásához, rekonstrukciójához, létesítéséhez felvett, legfeljebb harminc millió forint éven túli hitel után befizetett kamat összegéből legfeljebb öt éven keresztül lehet visszaigényelni.

(4) Amennyiben a pályázó a felvételre kerülő hitelhez garanciaintézményi kezességvállalást is igénybe vesz, úgy a kezességvállalásért a garanciaintézménynek fizetett kezességvállalási díj után egyösszegű, ötven százalékos díjvisszatérítési támogatásban részesülhet.

(5) A (2) bekezdésben megállapított vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódóan a legalább szakirányú középfokú végzettséget biztosító képzés igazolt költségeinek ötven százaléka, de legfeljebb százezer forint vissza nem térítendő támogatás adható.

129. §

(1) A G) pont szerinti támogatásra pályázatot legkésőbb 1999. június 1-jéig lehet az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. A hivatal a pályázatot a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül megvizsgálja, és véleményével ellátva, hitelesítve megküldi a minisztériumnak. A pályázathoz mellékelni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot, erdőgazdálkodó esetében a területileg illetékes erdészeti hatóság véleményét is.

(2) A pályázat elfogadásáról vagy elutasításáról - a szakértőkből álló bizottság bevonásával - a minisztérium a kézhezvételtől számított harminc napon belül dönt. A bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg.

130. §

(1) A rendeletben, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak egyébként megfelelő pályázatok támogatási szerződésének megkötése a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén további források biztosításáig felfüggeszthető.

(2) Amennyiben az igénylő hiánypótlásra felszólítást kapott, és határidőn belül hiánypótlási kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, támogatási kérelmét el kell utasítani.

131. §

A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A szerződésben meghatározott feltételek teljesítését követően a minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és az 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

132. §

(1) A támogatás a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez igazodóan a saját forrás, és bankhitel felvétele esetén a bankhitel felhasználását követően vehető igénybe. A kifizetés feltétele minden esetben a támogatás céljával összhangban levő számla bemutatása.

(2) Az elbírált pályázatoknak a támogatási szerződésben rögzített tartalmát, ütemezését - indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére - a pályázat elbírálója módosíthatja.

133. §

(1) A támogatási feltételek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül. Részleges teljesítés esetén a támogatásnak a teljesítés mértékével arányos része csak akkor nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a családi gazdaság gazdaságos üzemeltetése egyébként biztosított.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül továbbá

a) a támogatási szerződésben elfogadott céltól történő eltérés;

b) ha nem valósul meg a támogatási szerződésben rögzített teljes fejlesztés, és emiatt a részleges megvalósulást követően azt nem helyezik üzembe;

c) ha a létesítményt megvalósulása után, engedély nélkül, öt éven belül értékesítik, gazdasági társaságba apportálják;

d) a fejlesztés megvalósulása ellenőrzésének, az üzemelés szemrevételezésének akadályozása, illetve lehetetlenné tétele;

e) ha részleges teljesítés esetén a családi gazdaság gazdaságos üzemeltetése nem biztosított;

f) ha a pályázó a szakirányú végzettséget a támogatás igénybevételét követő huszonnégy hónapon belül nem szerzi meg.

(3) Indokolt esetben a támogatási kérelem elbírálója engedélyezheti a megvalósított fejlesztésnek a (2) bekezdés c) pontjában előírt öt éven belüli értékesítését, apportálását, ha az új tulajdonos a jelen rendelet szerint egyébként jogosult lenne ilyen kedvezmény igénybevételére, és vállalja a korábbi tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését.

(4) Indokolt esetben előre nem látható jogi tény vagy érdekmúlás következtében a támogatási összeg visszafizetésére a Ptk. szabályai az irányadók.

(5) A támogatás nem vehető igénybe,

a) ha a pályázó a támogatási szerződést annak kézhezvételétől számított harminc napon belüli nem köti meg, vagy

b) ha a családi gazdaságot alkotó vagyontárgyak (termőföld, gazdasági épület, tárgyi eszközök, állatok) megvásárlása a pályázat beadását megelőzően megtörtént, vagy a beruházást, illetve a felújítást a pályázat beadását megelőzően megkezdték.

134. §

(1) A támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

(3) A G) pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(4) A G) pont szerinti jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

H) A termelői közösségek támogatása

135. §

A H) pont szerinti támogatás célja az ország különböző térségeiben rendelkezésre álló önkormányzati közhasznú, illetve magántulajdonban lévő termőföld területeken a halmozottan hátrányos helyzetben élő, szociálisan rászoruló, munkanélküli lakosság (a továbbiakban: termelői közösség) növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és vegyes gazdálkodási tevékenységének (TEÁOR A 01.1-01.3, A 02.01, B 05.01) segítése, illetve ösztönzés annak elkezdésére.

136. §

A támogatás igénybe vehető a 135. § szerinti tevékenységhez vásárolt vetőmag-, szaporítóanyag-, állatbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások költségeinek csökkentéséhez. A támogatás mértéke a vásárlások és szolgáltatások számlával igazolt költségének ötven százaléka.

137. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat részletes tartalmi, formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő, a minisztérium által kiírt pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A támogatásban részesíthető termékek BTO számú megjelölését a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A támogatás elnyerésére pályázhat:

a) a települési önkormányzat;

b) a települési önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzattal együtt;

c) a települési kisebbségi önkormányzat.

(4) A pályázatokat a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A megyei földművelésügyi hivatal a benyújtott pályázatokat felülvizsgálja és véleményével ellátva továbbítja a minisztériumnak.

138. §

A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium állapítja meg.

139. §

A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval, továbbá az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki.

140. §

(1) A támogatás az igazolás és a számlák alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(2) A nyertes pályázó köteles a támogatásban részesített termelési tevékenységet szervezni, figyelemmel kísérni, ellenőrzési tevékenységet folytatni, a termelői közösség tagjainak tanfolyami oktatáson való részvételét megszervezni.

(3) A szerződésben foglaltak végrehajtását a megyei földművelésügyi hivatal ellenőrzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóságnál kezdeményezi.

141. §

(1) A H) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

I) A mezőőri szolgálat megalakításának és működésének támogatása

142. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. §-a alapján a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához ötvenszázalékos támogatás vehető igénybe.

143. §

A támogatást az a települési önkormányzat igényelheti, amelynek az őrszolgálatát a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vette.

144. §

A települési önkormányzat az őrszolgálat létrehozását követő kilencven napon belül, de legkésőbb 1999. november 30-ig igényelheti a megyei földművelésügyi hivataltól a megalakuláshoz a támogatást, melynek mértéke mezőőri működési területenként legfeljebb kettőszázhatvanezer forint. A kérelmet a 19. számú melléklet szerinti igénylőlapon kell benyújtani.

145. §

(1) A mezőőri szolgálat működési és fenntartási költségeinek dologi és személyi kiadásaira igényelhető állami támogatás mértéke a tényleges költségek ötven százaléka, legfeljebb huszonnyolcezer-ötszáz forint/hó/működési terület. A kérelmet negyedévenként, de legkésőbb november 30-áig a rendelet 20. számú melléklete szerinti igénylőlapon kell benyújtani.

(2) A megalakulási és működési támogatás iránti kérelem alapján a megyei földművelésügyi hivatal az önkormányzatok részére kiállítja az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást.

146. §

(1) A mezőőri szolgálat megalakulása, fenntartása és működése során felmerült költségeket igazoló számlákat az önkormányzatnak öt évig meg kell őriznie, és azokról kimutatást kell készítenie.

(2) A hivatal a támogatásokról nyilvántartást vezet.

147. §

(1) A mezőőri tanfolyam és vizsga szervezésével a mezőőri szolgálat nyilvántartásával, a támogatási igények igazolásával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerült, a hivatal által igazolt dologi és személyi költségek alapján a minisztérium a Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére kiállítja az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást.

(2) A támogatás összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, s azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni.

(3) A támogatás felhasználását a hivatal ellenőrzi és kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

148. §

(1) Az I) pontban meghatározott támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

J) A szövetkezetfejlesztési és kutatási tevékenység támogatása

149. §

(1) A szövetkezetfejlesztési célok megvalósítása érdekében tevékenykedő szervezetek, intézmények, alapítványok támogatást igényelhetnek.

(2) A támogatást azok az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek vehetik igénybe, akik igazolják, hogy a szövetkezetfejlesztési, kutatási tevékenységet feladatszerűen végzik, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a támogatással végzett tevékenység eredményét hasznosítható formában közzéteszik.

(3) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek ötven százaléka.

(4) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, a részletes feltételeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza.

(5) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval, továbbá az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki.

150. §

(1) A J) pontban foglalt támogatást a 1003200001905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) A J) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

K) A mezei- és erdőgazdasági biztosítás díjának támogatása

151. §

(1) A K) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) a mezőgazdasági növénytermesztésben, illetve a szőlő- és gyümölcstermesztésben termelőként vesz részt,

b) gazdasági haszonállatok tenyésztésében és tartásában termelőként vesz részt,

c) erdőgazdálkodást folytat,

d) engedélyezett zárttéri vadtenyésztést folytat,

e) a termeltető (integrátor), ha kötelezettséget vállal arra, hogy a termelőnek az igénybe vett támogatást továbbadja, illetve az elszámolás során azt érvényesíti,

f) a Nyilv. r. alapján regisztráltatta magát.

(2) A támogatás a növény-, szőlő- és gyümölcskultúrákra, erdőre, gazdasági haszonállatokra, valamint tenyésztett vadra kötött, érvényes mezőgazdasági biztosítások alapján ténylegesen kifizetett díjak után vehető igénybe.

(3) A támogatás igénybe vehető az önkéntes mezőgazdasági szakosított biztosító egyesületeknél a (2) bekezdés szerint kötött biztosítási díjakra is.

(4) A támogatásra jóváhagyott keret terhére számolhatók el a minisztérium megbízásából végzett kárfelmérések költségei.

152. §

A támogatás mértéke a ténylegesen kifizetett, számlával igazolt biztosítási díj harminc százaléka.

153. §

A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő mező- és erdőgazdasági biztosítási szerződést - kivéve az önkéntes mezőgazdasági szakosított biztosító egyesületeket - azzal a biztosítóval kössön, amely a minisztérium és a Magyar Biztosítók Szövetsége Együttműködési megállapodását elfogadja. A minisztérium közleményben hozza nyilvánosságra ezen biztosítóknak a nevét.

154. §

(1) A támogatás iránti kérelmet a 21. számú melléklet szerint, a biztosítási szerződés és az éves díjelőírás másolatával, illetve a díjfizetési igazolással együtt nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából meg kell küldeni a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerinti megyei földművelésügyi hivatalnak. Az erdőgazdálkodók esetében a kérelemhez a fentieken kívül csatolni kell a területileg illetékes erdészeti hatóság, vadtenyésztés esetén az illetékes vadászati hatóság véleményét is.

(2) A támogatási kérelmet nyilvántartásba vétel céljából az év során folyamatosan lehet benyújtani. A beadás végső határideje: 1999. szeptember 30. Azok a termelők, akiket nem vettek nyilvántartásba, támogatásban nem részesülhetnek. A megyei földművelésügyi hivatal a kérelmet tizenöt napon belül felülvizsgálja. Jóváhagyás esetén a megyei földművelésügyi hivatal vezetőije írja alá az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást. Az igazolások részletdíjfizetések esetén is kiadhatóak.

(3) Az 1999. szeptember 30-ig nyilvántartásba vett termelők az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállítását - részletdíjfizetés esetén az utolsó igazolást - 1999. november 30-ig igényelhetik a megyei földművelésügyi hivataltól.

(4) A havonta kiadott igazolások összesített adatairól készített kimutatást a megyei földművelésügyi hivatalok a tárgyhót követő hónap negyedikéig megküldik a minisztériumnak.

155. §

(1) A támogatás jogszerű felhasználásával, valamint termeltető (integrátor) esetében a termelővel történő elszámolás teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az adóhatóság végzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

156. §

(1) A K) pontban foglaltak alapján egyedi elbírálás keretében, a kármegelőzés érdekében végzett talajgenerátoros jégeső-elhárítási tevékenység fenntartására céltámogatás vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra a támogatási kérelmet 1999. március 31-ig lehet a minisztériumhoz benyújtani. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a jégeső-elhárítási tevékenység részletes leírását, a tevékenység területi kiterjedését, a rendszer hatókörében levő mezőgazdasági vállalkozások számát, területét és egyéb adatait, a jégeső-elhárítási tevékenység hatékonyságának előző évi adatait, valamint az éves költségvetést.

(3) A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el. Az igénybe vehető céltámogatásról a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.

157. §

(1) A K) pontban foglaltak szerint járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A K) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

L) Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok elkészítésének támogatása

158. §

(1) A támogatás célja az agrárstruktúra-politikai támogatások hatékonyságának növelése, valamint az Európai Unió Strukturális Alapok és agrártámogatások igénybevételéhez előírt tervek (programok) elkészítése.

(2) Támogatás nyújtható:

a) a megyei és regionális területfejlesztési programokhoz kapcsolódó agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjavaslatok és operációs programok kidolgozásához,

b) kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok elkészítéséhez.

(3) A támogatás összege az igazolt költségek mértékéig terjedhet, amely a miniszter egyedi döntése alapján, a (2) bekezdés a) és b) pontokban meghatározott programok kidolgozására megkötött támogatási (állami megbízási) szerződés keretében kerül meghatározásra. A támogatás legfeljebb ötven százaléka előlegként kerül kifizetésre, a támogatási szerződésben meghatározott teljesítés és elszámolási kötelezettség mellett. A minisztérium az elismert összegről kiállítja az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást.

(4) A támogatás folyósításának, a kidolgozott programok jóváhagyásának, a támogatási előleggel történő elszámolásnak és az ellenőrzésnek a rendje, valamint a támogatás jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos eljárás a támogatási (állami megbízási) szerződésben kerül szabályozásra.

(5) Az L) pont szerinti támogatás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás alapján vehető igénybe.

159. §

(1) Az L) pont szerinti támogatást a 1003200001905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) Az L) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

II. Fejezet

A PIACRAJUTÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁS

160. §

(1) A piacrajutás elősegítéséhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím, 1. és 2. alcímek alatt biztosított összegek.

(2) A II. fejezet szerint igénybe vehető támogatásokat a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni, illetve a jogosulatlanul igénybe vett támogatást erre a számlára kell visszafizetni.

A) A közösségi agrármarketing támogatása

161. §

(1) Az A) pont szerinti támogatás célja a magyar mező-, hal-, vad-, erdőgazdálkodás és élelmiszeripar termékei értékesítésének ösztönzése, a bel- és külföldi piacoknak a marketing modern eszközeivel és módszereivel történő feltárása és fenntartása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minisztérium az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján további támogatási célt állapíthat meg.

(3) A bel- és külföldi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítások és vásárok, valamint az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (a továbbiakban: OMÉK) szervezési feladatait az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság (a továbbiakban: FVM AMC Kht.) látja el.

162. §

Az A) pont szerinti célra támogatásban az a pályázaton nyertes vagy a minisztérium által elrendelt célt megvalósító igénylő részesülhet, aki (amely) a pályázatban foglalt cél megvalósítására szerződést köt a feladat végrehajtására kijelölt FVM AMC Kht.-vel.

163. §

A támogatás mértéke:

a) a pályázatokban meghirdetett célokhoz, kiállításon, vásáron való részvétel címén a ténylegesen felmerült és igazolt költségek legfeljebb ötven százaléka,

b) a minisztérium által megállapított esetben a ténylegesen felmerült és igazolt költség.

164. §

(1) A támogatás pályázat vagy minisztériumi döntés alapján nyerhető el. A pályázati kiírást az FVM AMC Kht. készíti el, amit az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján, a minisztérium hagy jóvá. A pályázatokat - évente több alkalommal is - az FVM AMC Kht. írja ki, és teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A támogatási kérelemhez mellékelni kell az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(2) A pályázatokat az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján a minisztérium fogadja el. A pályázatot bíráló bizottság összetételét az FVM AMC Kht. igazgatói utasításban szabályozza, amit a minisztérium hagy jóvá.

(3) Az elfogadott pályázatok esetében a minisztérium megbízásából az FVM AMC Kht. szerződést köt az igénylővel. A szerződés előkészítésével, annak koordinálásával kapcsolatos feladatokat az FVM AMC Kht. látja el.

(4) A megítélt támogatás legfeljebb ötven százalékáig az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján előleg vehető igénybe.

(5) A támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolást a minisztérium Agrárrendtartási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) állítja ki, a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről a minisztérium az FVM AMC Kht. útján gondoskodik.

165. §

(1) Az FVM AMC Kht. üzleti tervében kell megállapítani a működéséhez, valamint a minisztérium által elrendelt célok megvalósításához szükséges forrás összegét. Az FVM AMC Kht. üzleti tervét az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján a minisztérium fogadja el.

(2) Az FVM AMC Kht. elfogadott üzleti tervében szereplő célokra és összegekre pályázat kiírására nem kerül sor. Ez magában foglalja az OMÉK-kal kapcsolatos költségeket is.

(3) Az FVM AMC Kht. elfogadott üzleti tervében szereplő célok finanszírozása a ténylegesen felmerült és igazolt költségek alapján, a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök időszakonkénti lehívása az R. 1. számú melléklet alapján történik.

166. §

A támogatási összeg felhasználását a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

B) A központi és terméktanácsi informatika támogatása

167. §

A B) pontban foglaltak szerinti támogatást a miniszter által elismert terméktanácsok vehetik igénybe.

168. §

Az agrárpiaci rendtartás központi informatikai rendszerének és működésének fejlesztésére, illetve fenntartására (ideértve a minisztérium által megjelenítendő pályázatok költségeit is), az e fejezetben felsorolt feladatok ellátására elkülönített keret terhére, legfeljebb annak tíz százalékát kitevő támogatás adható.

169. §

(1) A támogatás mértékét - figyelembe véve az érintett terméktanács 1998. évre vállalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését - a minisztérium a terméktanáccsal kötött szerződésben határozza meg. A minisztérium nevében a Hivatal jár el.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződésben kell rögzíteni

a) a terméktanácsok információszolgáltatásának körét és tartalmát, valamint annak

b) rendjét és gyakoriságát, továbbá

c) a támogatás felhasználásának célját, nyilvántartásának, valamint ellenőrzésének rendjét.

(3) A terméktanácsnak teljes évi támogatás jár, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerződést 1999. március 31-ig a Hivatallal megköti. Az ezen időpont után megkötött szerződések alapján a terméktanács az éves támogatás időarányos részére jogosult.

(4) A támogatási összeg kifizetése két részletben történik:

a) első alkalommal a terméktanács és a Hivatal között megkötött szerződés aláírását követő tizenöt napon belül a támogatási összeg ötven százaléka,

b) második alkalommal a szerződésben kikötött feltételek teljesülése esetén 1999. szeptember 30-ig a fennmaradó ötven százalék.

(5) A támogatás a Hivatal által az R. 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolást a Hivatal a (4) bekezdésben írt határidőkig állítja ki, miután minden esetben meggyőződik a terméktanács szerződésben vállalt kötelezettségének időarányos teljesítéséről.

C) Az élelmiszer-biztonság támogatása

170. §

(1) A C) pontban foglaltak szerinti támogatás rendeltetése az Európai Unió szabályaival konform Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (a továbbiakban: HACCP) élelmiszerbiztonsági rendszer kidolgozásának, bevezetésének támogatása.

(2)[30] Támogatást vehetnek igénybe a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény szerinti növénytermelési, kertészeti (TEÁOR A 01.1), állattenyésztési (TEÁOR A 01.2), halászati (TEÁOR B 05) tevékenységet, élelmiszer- és ital- (TEÁOR DA 15), dohánytermék (TEÁOR DA 16) gyártását, az élelmiszer-, ital-, dohányáru nagykereskedelmi (TEÁOR G 51.3), illetve az élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelmi (TEÁOR G 52.2) tevékenységet folytató belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók.

171. §

A támogatás mértéke pályázatonként legfeljebb a számlákkal igazolt és/vagy ÁFA-t nem tartalmazó elszámolásokkal dokumentált rendszer kiépítési és bevezetési költség ötven százaléka, valamint ugyanazon telephelyen kidolgozásra és bevezetésre kerülő HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer esetében legfeljebb nyolcszázezer forint.

172. §

(1) A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázathoz mellékelni kell az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

(2) A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

173. §

(1) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a Gazdasági Minisztérium, az ÁNTSZ, az agrárérdekképviseleti szervek és a minisztérium képviselőiből álló Élelmiszerbiztonsági Szakbizottság (amelynek elnöke a minisztérium képviselője) javaslata alapján a minisztérium állapítja meg.

(2) A bizottság működésének ügyrendjét - az Élelmiszerbiztonsági Szakbizottság javaslata alapján - a minisztérium hagyja jóvá.

(3) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a támogatás adóhatóságtól történő felvételéhez.

(4) A rendeletben, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak meg nem felelő pályázatokat, továbbá a támogatásra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható pályázatokat el kell utasítani.

(5) Amennyiben a pályázó a pályázat elbírálója által megállapított határidőn belül hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási kérelmet el kell utasítani.

(6) Az elutasításra kerülő pályázat benyújtóját az R. 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell értesíteni.

174. §

(1) A támogatás felhasználását - megyei földművelésügyi hivatalok, szakértő szervek, független szakértők szükség szerinti bevonásával - a minisztérium ellenőrzi.

(2) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege, vagy annak teljesítéssel arányos része vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

(3) A támogatást igénybe vevő jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a támogatás igénybevételétől számított öt éven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha természetes személy, egyéni vállalkozó igénylő a támogatási kérelem elbírálásánál figyelembe vett tevékenységét öt éven belül megszünteti, a támogatás arányos részét - a támogatási kérelmet elbíráló határozata alapján - a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

D) Az egyes állategészségügyi költségek támogatása

175. §

A D) pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatások az 1999. január 1. utáni költségek térítésére terjednek ki.

1. Az állatorvosi és élelmiszer-higiéniai vizsgálati költségekhez nyújtott támogatás

176. §

A D) 1. pontban foglaltak alapján az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálati költségekhez támogatás vehető igénybe

a) a vágósertés után a 22. számú mellékletben,

b) a vágómarha után a 23. számú mellékletben,

c) a vágóbaromfi után 24. szám ú mellékletben,

d) a vágónyúl után a 25. számú mellékletben,

e) egyes vadhúsok után a 26. számú mellékletben megállapított mértékben és feltételek szerint.

177. §

A támogatást az a húsfeldolgozást végző belföldi székhelyű természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó veheti igénybe, aki (amely)

a) nemzetközileg elfogadott állategészségügyi és higiéniai minősítéssel (EU, illetőleg USDA, illetve nemzeti listás exporthigiéniai előírásoknak megfelelően) rendelkezik;

b) adott termékpályán a miniszter által elismert terméktanácsnak [a D) pont vonatkozásában a továbbiakban: terméktanács] legalább 1999. január 1-jétől tagja;

c) a 13/1998. (IV. 3.) FM rendeletben, a 14/1998. (IV. 3.) FM rendeletben és a 15/1998. (IV. 3.) FM rendeletben, illetve a vonatkozó szabványokban meghatározott vágóállat minősítési előírásoknak eleget tesz,

d) tevékenysége megfelel a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer előírásainak, és ezt tanúsítvánnyal, igazolással, vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja;

e) a vizsgálati díj kifizetéséről számlával rendelkezik, és a vágási mennyiséget az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrzési hatóság igazolta.

178. §

A D) 1. pont szerinti támogatás a területileg illetékes adóhatóságtól havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjától az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető.

179. §

(1) A D) 1. pont szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzését az adóhatóság a soron következő pénzügyi ellenőrzés keretében végzi.

(2) Az igazolások hiányában felvett támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül.

2. Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségeihez nyújtott támogatás

180. §

(1) A D) 2. pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségeihez

a) a nyúl után a 27. számú mellékletben,

b) a vad után a 28. számú mellékletben megállapított mértékben és feltételek szerint.

(2) Az állati hulla, valamint az EU 97/534/EK döntése szerinti specifikus kockázati anyagként meghatározott állati hulladék ártalmatlanná tételének költségeihez a támogatás a külön rendeletben foglalt pályázati kiírás feltételei szerint vehető igénybe.

181. §

(1) A támogatás igénylésére jogosult valamennyi gazdálkodó szervezet, aki (amely)

a) legalább 1999. január 1-jétől tagja a termékpályán működő terméktanácsnak,

b) vágásnál a magyar szabványszerinti minősítést alkalmazza,

c) tevékenysége 1998. december 15-től megfelel a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak, és ezt tanúsítvánnyal, igazolással, vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja.

(2) A támogatás az adóhatóságtól igényelhető. Az igénylés 1999. január 1-jétől negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától a mellékletekben felsorolt igazolások csatolásával nyújtható be.

182. §

Amennyiben a mellékletekben meghatározott feltételek bármelyikének teljesítését az igénylő hitelesen igazolni nem tudja és a támogatást igénybe vette, úgy az jogosulatlan igénybevételnek minősül.

3. A sertésállományok mentesítésének felgyorsításához nyújtott támogatás

183. §

(1) Az D) 3. pont alapján támogatás vehető igénybe a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésének (a továbbiakban: mentesítés) felgyorsításához.

(2) A támogatásra jogosultak:

a) a mentesítési programban már részt vevő, vagy jóváhagyott mentesítési tervvel rendelkező és annak végrehajtását megkezdő, nagy létszámú (száz darabot elérő, vagy azt meghaladó) sertésállományok tulajdonosai vagy tartói, illetve

b) a területileg illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (a Földművelésügyi Költségvetési Irodán keresztül) az általuk meghatározott körben a kis létszámú állományok mentességi állapota felmérésének, a szükséges védőoltások térítésmentes beadásának, valamint a mentes közigazgatási területek kialakítását akadályozó kisszámú fertőzött nőivarú egyedek tulajdonosai részére egyedenként hétezer forint megváltási támogatás kifizetésére, amennyiben jóváhagyásával a fertőzött nőivarú sertések vágásra kerülnek.

184. §

A támogatás mértéke:

a) a mentesítési programban részt vevő nagy létszámú sertéssel rendelkező szervezeteknél kocánként és évenként egyezerháromszáz forint,

b) a 183. § (2) bekezdésének b) pontja esetén a számlával, illetve elszámolással igazolt, ÁFA-t nem tartalmazó költségek.

185. §

A támogatás igénybevételének feltételei:

a) a 183. § (2) bekezdésének a) pontjában szereplő esetben

aa) az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott mentesítési program,

ab) a program szerinti kezelések időbeni végrehajtásának hiteles igazolása,

ac) a mentesítésben részt vevő állattulajdonos vállalja, hogy kocaállományát e rendelet tárgyévében folyamatosan fenntartja, amit az igénylés időpontjában az ellenőrzést végző megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazol;

b) a 183. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplő esetben

ba) az állomás által meghatározott állomány felmérő vizsgálatainak igazolt elvégzése,

bb) a vakcinázási programba bevont állományról, a vakcinázásról és a megváltási támogatásról készített állomási elszámolás, amit a minisztérium igazol.

186. §

(1) A 183. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultak részére a támogatás az előírt feltételek teljesítése esetén az adóhatóságtól az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény előírásai szerint igényelhető a 185. §-ban előírt igazolások csatolása mellett.

(2) A 183. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti jogosultak részére a támogatás a mentesítési programban részt vevő szervezetek részéről évente egy alkalommal - 1999. április 1-jétől 1999. november 30-ig - igényelhető. A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére a támogatási összeg kilencven százalékáig két részletben előleg folyósítható (igénylés esetén), melyről a feltételek megléte esetén a végelszámolást 1999. december 15-ig kell benyújtani. A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére történő kifizetés feltétele a minisztérium ellenjegyzése.

187. §

(1) A D) 3. pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik.

(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha az állattulajdonos vagy állattartó

a) a jóváhagyott mentesítési tervétől eltért,

b) a sertéstartást saját elhatározásból az év folyamán megszüntette,

c) a sertésállományát hatósági intézkedésre az év folyamán felszámolták.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

4. Az állategészségügyi prevenciós költségek és az állatgyógyszer-vásárlás támogatása

188. §

A D) 4. pont alapján támogatás vehető igénybe állategészségügyi prevenciós költségekhez, az állatok egészségének megőrzése céljából beszerzett gyógyszerekhez, valamint laboratóriumi vizsgálatok költségeihez

a) a vágóbaromfi és étkezési tojástermelő baromfi termékpálya állattenyésztési szakaszára a 29. számú mellékletben,

b) a vágónyúl szállításánál az állategészségügyi szolgáltatási költségekre a 30. számú mellékletben,

c) a méhcsaládok állategészségügyi kezeléséhez felhasznált gyógyszerek beszerzésére a 31. számú mellékletben,

d) a természetes méz minőségének (higiénés, pollen) laboratóriumi vizsgálati költségeihez a 32. számú mellékletben,

e) a halgazdaságok halállományának vírusmentesítési és a szállítás állategészségügyi igazgatási vizsgálati költségének támogatása a 33. számú mellékletben,

f) a vadászható apró- és nagyvadak zártterületű állattenyésztési szakaszára a 34. számú mellékletben megállapított mértékben és feltételek szerint.

189. §

(1) A támogatás igénylésére jogosult valamennyi gazdálkodó szervezet, aki (amely)

a) a mellékletben meghatározott részletes feltételeknek megfelel,

b) ha a melléklet más időpontot nem határoz meg, legalább 1999. január 1-jétől tagja a termékpályán működő terméktanácsnak,

c) rendelkezik a mellékletben előírt valamennyi számlával, terméktanácsi és hatósági igazolással és azt az igénylőlaphoz csatolja.

(2) Az igénylés 1999. január 1-jétől negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától nyújtható be az adóhatóságnál. A támogatási kérelemhez - a mellékletekben felsorolt igazolásokon túl - csatolni kell az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(3) Az illetékes terméktanács csak a rendelet 29-34. számú mellékleteiben meghatározott mennyiség után vagy összeghatárig állíthat ki igazolást az igénybe vehető támogatásról.

E) Az egyes növények állat-, és növényegészségügyi, valamint minőségvizsgálatának támogatása

190. §

Az E) pontban foglaltak szerinti támogatások rendeltetése az FVM megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomásai, az FVM megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomásai, az OMMI, illetve az Országos Borminősítési Intézet (a továbbiakban: OBI) és a Gyógynövény Kutató Intézet által végzett állat- és növényegészségügyi, valamint minőségvizsgálati költségek támogatása.

1. A vetőmagtermesztés támogatása

191. §

(1) A Vetőmag Terméktanács, illetve az adott ágazati termékpályán a miniszter által elismert terméktanács igazolt tagjai, a vetőmagtermesztésre és szaporítóanyag előállításra használt szántóföldi és engedélyes faiskolai (szőlő, gyümölcs, dísz), komló, spárga és cikória terület - OMMI által végzett, alkalmas minősítésű - szántóföldi és faiskolai szemlék minősítési díjának, valamint a hazai termesztésű, alkalmasnak minősített vetőmag fémzárolási díjának és szaporítóanyag certifikációs díjának, a kiadott számlán szereplő - ÁFA-t nem tartalmazó - összeg ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe. A támogatás feltétele, hogy a vetőmagtermesztésre és szaporítóanyag előállításra használt területet az OMMI által meghatározott határidőig az OMMI-nél bejelentsék.

(2) Alkalmas minősítésűnek kell tekinteni az évelő növénykultúrák esetében végzett fenntartó szemlét is, ha annak megállapításai az alkalmasságot igazolják.

(3) Az E) 1. pont szerinti támogatás az adóhatóságtól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

2. Egyes termékek állat- és növényegészségügyi vizsgálati költségeinek támogatása

a) Kalászos gabonafélék, kukorica, takarmánykeverékek, liszt, dara állat- és növényegészségügyi vizsgálati költségeinek támogatása

192. §

(1) A Gabona Terméktanács igazolt tagjai támogatást vehetnek igénybe a hazai termésű kalászos gabonafélék, a szemeskukorica, a takarmánykeverékek, a liszt, a dara kötelező - FVM megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomásai, valamint az FVM állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomásai által végzett, alkalmas minősítésű - állat- és növényegészségügyi vizsgálatok után a kiadott számlán szereplő, általános forgalmi adót nem tartalmazó vizsgálati díj összegének hetvenöt százaléka erejéig.

(2) E jogcím szerinti támogatás az adóhatóságtól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

b) A szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növényegészségügyi vizsgálatának támogatása

193. §

(1) Az adott termékpályán a miniszter által elismert terméktanács igazolt tagjai, a vetőmagtermesztésre és szaporítóanyag előállításra használt szántóföldi, zöldség, dísznövény és gyógynövény, valamint az engedélyes faiskolai (szőlő, gyümölcs, dísznövény, komló, spárga és cikória) terület - megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások által végzett, alkalmas minősítésű - szántóföldi és faiskolai növényegészségügyi vizsgálatok díjának, valamint a hazai termesztésű, alkalmasnak minősített vetőmag és szaporítóanyag növényegészségügyi vizsgálatok díjának, a kiadott számlán szereplő, ÁFA-t nem tartalmazó összegének ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe. A támogatás feltétele, hogy a vetőmagtermesztésre és szaporítóanyag előállításra használt területet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások által meghatározott határidőig az állomásoknak bejelentsék.

(2) E jogcím szerinti támogatás az adóhatóságtól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

3. Az erdészeti szaporítóanyag előállítás támogatása

194. §

Az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács (1012 Budapest, Kuny D. u. 13-15.) tagjai

a) az OMMI által végzett

aa) az erdészeti szaporítóanyag előállítására igénybe vett területhely szemle,

ab) a törzskönyvezett nemesítői növényállomány szemle,

ac) az üzemi törzsültetvények (plantázsok, anyatelepek) szemle,

ad) a szaporítóanyagok minősítő szemle,

ae) a vegetatív szaporítóanyag fémzárolási ÁFA-t nem tartalmazó díjának,

b) a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások által végzett növényegészségügyi vizsgálat ÁFA-t nem tartalmazó díjának hetven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

195. §

A támogatás igénylésére az a gazdálkodó szervezet jogosult, amely

a) legalább 1999. január 1-jétől tagja az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsnak;

b) a 194. §-ban meghatározott vizsgálati díjak kifizetéséről számlával rendelkezik, és azt az igényléshez csatolja.

4. Az élelmiszer minőségvizsgálathoz nyújtott támogatás

a) A friss zöldség-, illetve gyümölcsfajok minőségvizsgálatának támogatása

196. §

(1) A zöldség és gyümölcs termékpályán a miniszter által elismert terméktanács igazolt tagjai, a 35. számú melléklet szerinti friss zöldség- és gyümölcsfajoknak - az egyes élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakról, valamint a díjak és a minőségvédelmi bírság megfizetésének és felhasználásának módjáról szóló 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes rendelet szerinti - kötelező minőségvizsgálati (igazgatási szolgáltatási) - az FVM megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomásai által végzett, alkalmas minősítésű - díjának, a kiadott számlán szereplő, általános forgalmi adót nem tartalmazó összegének hetven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

(2) Az E) 4. a) pont szerinti támogatás az adóhatóságtól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

b) A hazai előállítású és kereskedelmi forgalomba hozott borok kötelezői OBI vizsgálatának támogatása

197. §

Az E) 4. b) pont alatti támogatások igénylésére jogosult az a boripari terméket (szőlőbor, pezsgő, habzóbor, gyöngyöző bor és vermut) előállító, illetve palackozó természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely) az egyes élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakról, valamint a díjak és a minőségvédelmi bírság megfizetésének és felhasználásának módjáról szóló 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes rendelet alapján az OBI kötelező alapvizsgálatait a kereskedelmi forgalomba hozatal céljából igénybe vette, annak költségeiről számlával rendelkezik.

198. §

(1) A támogatás mértéke a jogszabályban előírt ÁFA-t nem tartalmazó díjtételekkel kiszámított, a kereskedelmi forgalomba hozatal céljából elvégzett kötelező alapvizsgálati díjak számlával igazolt összegének ötven százaléka.

(2) A támogatás igénylése az 1999. január 1-jétől elvégzett vizsgálatok után, az első félévet követő hónap 20. napjától, a továbbiakban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától nyújtható be az adóhatósághoz. Az OBI határozattal ellátott termékforgalmazást az adóhatóság kérésére igazolni kell.

c) A gyógy-, illetve fűszernövények minőségvizsgálatának támogatása

199. §

A gyógy- és fűszernövény termékpályán a miniszter által elismert Gyógynövény Szövetség és Terméktanács igazolt tagjai, a 36. számú melléklet szerinti növényfajok minőség-vizsgálati - a Gyógynövény Kutató Intézet által végzett, alkalmas minősítésű - díjának, a kiadott számlán szereplő ÁFA-t nem tartalmazó összeg ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

200. §

Az E) 4. c) pont szerinti támogatás az adóhatóságtól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

F) A piacrajutási támogatások bonyolításával, információs rendszerének működtetésével kapcsolatos egyes központi feladatok ellátásának támogatása

201. §

(1) Az F) pontban foglaltak alapján a piacrajutási támogatások bonyolításával, valamint információs rendszerének működtetésével összefüggő központi feladatok ellátásához kifizetésre kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kifizetés összegét a minisztérium állapítja meg, amelyet az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással lehet igénybe venni.

G) Az étkezési tojás piaci helyzete stabilizálásának támogatása

202. §

(1) A G) pontban foglaltak szerinti, 1999. évben legfeljebb egyszázötven-millió forint összegű támogatás a minisztérium által a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett külön pályázat meghirdetése esetén vehető igénybe.

(2) A támogatás mértékét és az igénybevétel feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A támogatásra a Baromfi Termék Tanács (BTT) tagsági körébe tartozó, a BTT által kialakított termelési önkorlátozásban és az 1993. évi VI. törvény10 §-ának (3) bekezdése alapján létrehozott, elkülönített alap létrehozásában részt vevő étkezési tyúktojást termelők jogosultak.

203. §

A támogatási feltételek teljesítésének meglétét a minisztérium a pályázati felhívásban megjelölt szervek bevonásával ellenőrzi.

III. Fejezet

AZ ERDŐVÉDELEM ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA

A) Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása

204. §

Az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz és a fásításhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzatszám alatt az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatására elkülönített pénzösszeg.

1. Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás normatív támogatása

205. §

(1) Az A) 1. pontban foglaltak alapján az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:

a) az erdőtelepítés műszaki befejezéséig az új erdők telepítési munkáihoz, ideértve a tervezést, a talajelőkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást;

b) a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül a befejezett erdősítések ápolásához;

c) a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez;

d) a gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;

e) az erdőállományok szerkezetátalakításához.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célra a támogatást az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó igényelheti.

(3) A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználónak minősülő igénylőt is, ha nem erdő művelési ágú termőföldön - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - erdőt telepít.

(4) Erdőtelepítéshez és fásításhoz támogatás csak akkor adható, ha a kivitelezés származási igazolvánnyal minősített szaporítóanyag felhasználásával készült.

206. §

(1) A támogatást területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten, normatív módon kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de normatív támogatással - a kedvezőtlen termőhelyi körülmények miatt - nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást létesítési költség szerint ráfordításos alapon kell meghatározni. A ráfordításos alapon végzett munka támogatását egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatással megvalósult beruházás rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja.

(2) A normatív támogatás módját és mértékét a 37. számú melléklet tartalmazza.

(3) A beruházás során erdősítési hátralék keletkezik, ha

a) az első kivitel után az eredményesség gyorsan növő állományoknál két év, lassan növő állományoknál három év alatt a hatvan százalékot nem éri el, a sikertelen területre hátralékot kell számítani, amely a többéves érték tíz százaléka;

b) erdőtelepítésben a kötelezettség keletkezését követően a kocsányos és kocsánytalan tölgy és bükk erdősítést a tízedik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánítottak befejezetté. A befejezés elhúzódása miatti hátralékot az erdőrészlet teljes területére kell számolni, amely az újraerdősítési költség húsz százaléka.

c) A befejezés elhúzódása utáni hátralék számításához az újraerdősítési költséget az Evt. 70. §-ának (4) bekezdésében az erdőfelújításra meghatározottakat kell alkalmazni az erdőtelepítésre is, azaz az erdőtelepítés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdőtelepítés befejezéséig, majd azt követő egyszeri ápolásra igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni az igénybevétel évében érvényes összeggel.

d) Egy erdőrészletben kétféle címen erdősítési hátralék nem számítható fel.

(4) Amennyiben a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, a támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(5) A támogatás kifizetésének további feltétele az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdészeti hatóság által éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték (eredményesség).

(6) Az erdősítési hátralékot a hátralék megszűnéséig, évente a területileg illetékes erdészeti hatóságon keresztül a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai előirányzat felhasználási keretszámlára kell befizetni.

207. §

(1) Az A) 1. pont alatt felsorolt munkák ügyvitelével kapcsolatos feltételeket a 37. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 205. § (1) bekezdésének a) és a c) pontjai alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 38. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 205. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjai alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 39. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően.

(4) Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök), vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet.

208. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerül közzétételre. A támogatási pályázathoz mellékelni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

(2) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik annak kiutalásáról.

209. §

(1) Az A) 1. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) Az A) 1. pontban foglaltak szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.

(3) Az A) 1. pontban foglaltak alapján járó támogatást a területileg illetékes erdészeti hatóságon keresztül az 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai előirányzat felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

(4) Az A) 1. pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

2. Az erdő elsődleges rendeltetése érvényesítésének támogatása

210. §

(1) Az A) 2. pontban foglaltak alapján az ország erdeinek gazdasági, környezetvédelmi, közérdekű védelmi, szociális, üdülési, oktatási és ismeretterjesztési funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján, ráfordítások szerinti fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:

a) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) külön rendelet szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;

b) a csemetekert létesítéséhez;

c) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz;

d) a szociális, üdülési, turisztikai, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez;

e) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek létesítéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célra a támogatást az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.

(3) A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználónak minősülő igénylőt is, ha nem erdő művelési ágú termőföldön - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - beruházást végez.

211. §

(1) A támogatást ráfordítások alapján kell meghatározni, melynek feltétele az erdészeti hatósághoz négy példányban benyújtott pályázat. A pályázathoz mellékelni kell:

a) a fejlesztési tervet,

b) a részletes műszaki kiviteli tervdokumentációt és a költségvetést, továbbá

c) az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, és

d) az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

(2) A fejlesztési tervet, illetve annak alapján a támogatás mértékét - az erdészeti hatóság értékelő felterjesztését figyelembe véve - a miniszter által felhatalmazott, a minisztériumban működő szakmai bizottság vezetője bírálja el. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatással megvalósult létesítmény rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja.

(3) A támogatást egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

212. §

(1) Az A) 2. pontban foglaltak szerinti munkák ügyvitelével kapcsolatos részletes szabályokat a 37. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 210. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhely-feltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 38. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 210. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 39. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően. Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök), vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezet készíthet.

(4) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerül közzétételre.

(5) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és egyidejűleg gondoskodik annak kiutalásáról.

213. §

Az A) 2. pont szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás folyósítására az A) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

B) Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása

214. §

A B) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzatszám alatt erdészeti közcélú feladatokra elkülönített pénzösszeg.

1. Az erdői természetes, illetőleg mesterséges felújításának, valamint a fiatal erdők ápolásának és nevelésének, a tuskózásnak, a tűzpászták, nyiladékok és határjelek karbantartásának támogatása

215. §

A B) 1. pontban foglaltak szerinti célra a támogatást az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.

216. §

A B) 1. pontban foglalt támogatás elnyerése és elszámolása érdekében az erdőgazdálkodónak - az Evt. 29. §-ában elrendelt éves erdőgazdálkodási tervvel összhangban, figyelemmel a 40. számú mellékletben az erdőfelújításra és az erdőnevelésre meghatározott támogatások mértékére is - költségvetést kell készítenie. A költségvetést legkésőbb a tárgyévet megelőző november hónap harmincadik napjáig, kivételes esetekben az éves erdőgazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontja előtt harminc nappal kell elkészíteni, és az erdészeti hatósághoz elbírálásra és jóváhagyásra három példányban benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosító költségvetést is mellékelni kell. A támogatási kérelemhez csatolni kell továbbá az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

217. §

A 40. számú melléklet VI-IX. pontjaiban jelzett célok támogatására a rendelkezésre álló költségvetési támogatási keret és a pályázati igények mértékének ismeretében a minisztérium erdészeti hatóságonként keretösszeget határoz meg.

218. §

(1) Az erdőgazdálkodónak az Evt. 101. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettsége csökkenthető - az erdészeti hatóság által jóváhagyott - normatív támogatások mértékével.

(2) Ha az erdőfenntartási járulék összege meghaladja a költségvetésben jóváhagyott támogatás összegét, az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a különbözet összegének befizetésére. Előlegként a különbözet összegének hetvenöt százalékát három egyenlő részletben - április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig - kell befizetni.

(3) Ha az erdőfenntartási járulék összege nem éri el az erdészeti hatóság által jóváhagyott támogatás összegét, az erdőgazdálkodó csak a különbözet mértékéig veheti igénybe a támogatást. Az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló forrás mértékéig - a gazdálkodó előlegigényének előzetes bejelentése alapján - intézkedik arról, hogy a támogatás összegének ötven százaléka a tárgyév május 31-éig, a további harminc százaléka pedig a tárgyév október 31-éig kerüljön kiutalásra az igénylő részére.

(4) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 15-éig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdészeti hatósághoz megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétől függően az erdészeti hatóság rendelkezik a támogatás összegének kiegyenlítéséről vagy az erdőgazdálkodó befizetési kötelezettségének elrendeléséről. A befizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság az elszámolás benyújtásának elmaradása esetén a rendelkezésre álló adatok alapján rendeli el.

219. §

(1) A támogatás igénybevételének ügyvitelét a rendelet 41. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatát az erdészeti hatóság végzi el. Az elszámolás alapján a támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik a támogatás összegének a kiutalásáról.

(3) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, katonai rendeltetésű véderdők esetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a nevezett területekre vonatkozó külön jogszabályban jelzett eltérésekkel kell alkalmazni.

220. §

(1) A B) 1. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) A B) 1. pontban foglaltak szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.

(3) A B) 1. pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási keretszámláról kell teljesíteni.

(4) A B) 1. pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság által megjelölt számlára kell visszafizetni.

2. Az erdőgazdálkodási üzemterv, üzemtervi kivonat készítésének támogatása

221. §

(1) A B) 2. pontban foglaltak szerinti célra a támogatást az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.

(2) Az üzemterv készítéséhez az erdőgazdálkodót megillető támogatás a gazdálkodó hozzájárulásával közvetlenül az üzemterv készítőjének is kifizethető.

222. §

A támogatás mértéke a körzeti erdőterv érvénybe lépésének évében készített üzemterv esetén a költségek nyolcvan százaléka, de legfeljebb alapdíjként ötezer forint és erdőrészletenként négyszáz forint, minden más esetben a költségek ötven százaléka, de legfeljebb alapdíjként kettőezer forint és erdőrészletenként kettőszáz forint.

223. §

(1) A támogatási kérelmet a 42. számú mellékletben foglaltak szerint az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg számlával igazolni kell az üzemterv elkészíttetésének költségét.

(2) A támogatás igénybevételére való jogosultságot az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik a támogatás kiutalásáról.

224. §

A B) 2. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

3. A miniszter által elrendelt erdővédelmi munkák és a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezete

225. §

A B) 3. pontban foglaltak szerinti célra a támogatást az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe, feltéve, hogy a közérdekű erdővédelmi munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé, illetve a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségei meghaladják az erdei haszonvételekből származó bevételt.

226. §

A támogatásra való jogosultságot, valamint összegét a minisztérium állapítja meg. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására szerződést köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatási összegnek a szerződésben foglaltak szerinti ütemezésben történő kiutalásáról.

227. §

A B) 3. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4. A nemzetközi szerződés alapján működtetett erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer, valamint a nemzetközi szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásának támogatása

228. §

A B) 4. pontban foglaltak szerinti cél esetében a támogatásra való jogosultságot a minisztérium állapítja meg, illetve rendeli el. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására megállapodást köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatási összegnek a megállapodásban foglaltak szerinti ütemezésben történő kiutalásáról.

229. §

A B) 4. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzését, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését, valamint a támogatás teljesítését a minisztérium végzi.

5. Az erdészeti ismeretterjesztés, oktatás, kutatás, valamint az erdei természeti rendszerek fenntartásának támogatása

230. §

(1) A B) 5. pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó, valamint e feladatot ellátó szervezet és az erdészeti szakirányú oktatást, kutatást, ismeretterjesztést végző igénylő.

(2) A támogatás pályázat, illetőleg külön megállapodás alapján vehető igénybe.

(3) A pályázatot az igénylő székhelye szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(4) A támogatásra való jogosultságot a minisztérium állapítja meg az Erdészeti Szakbizottság bevonásával, figyelemmel az erdészeti hatóság véleményére is.

(5) A kilenctagú Erdészeti Szakbizottság véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő jogkörrel rendelkezik. Az Erdészeti Szakbizottság elnökét és egy tagját - a minisztérium képviselőijeként - a miniszter jelöli ki. A miniszter az Erdészeti Szakbizottság munkájában való részvételre felkéri a Magyar Agrárkamara, az erdészeti érdekképviseletek képviselőjét, valamint az erdőgazdálkodás szakértőit. Az Erdészeti Szakbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(6) A pályázat elbírálását követően a minisztérium a támogatott cél megvalósítására megállapodást köt az igénylővel, továbbá gondoskodik a támogatás összegének kiutalásáról.

231. §

A B) 5. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1., illetve a B) 4. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

C) Az erdei vasutak működtetésének támogatása

232. §

A C) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzatszám alatt az erdei vasutak működtetésének támogatására biztosított pénzösszeg.

233. §

A C) pontban foglaltak szerinti célra támogatást - pályázat alapján - azok a szervezetek igényelhetnek, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menetrendszerűen üzemeltetik.

234. §

(1) A támogatás a közcélú személyszállítás üzemeltetési és fenntartási költségeinek az árbevételt meghaladó különbözetéig igényelhető, mértékét pénzügyi és számviteli adatokkal alátámasztott pályázat alapján kell meghatározni.

(2) A pályázatot a pályázati kiírás megjelenését követő tizenöt napon belül kell a minisztériumhoz benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium állapítja meg. A pályázathoz mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

(3) A támogatás részletes feltételeiről az erdei vasutat üzemeltető és a minisztérium évente megállapodást köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatás összegének kiutalásáról.

235. §

(1) A támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium az illetékes erdészeti hatóság útján gondoskodik.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

(3) A C) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-50000005 számú FVM fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási számláról kell teljesíteni.

(4) A C) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

D) A jóléti és a parkerdő fenntartás támogatása

236. §

A D) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzatszám alatti, jóléti és parkerdő fenntartás támogatására biztosított pénzösszeg.

237. §

A D) pontban foglaltak alapján a támogatást - kérelem alapján - az veheti igénybe, aki (amely) az illetékes erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett közjóléti létesítménnyel rendelkezik, és annak közhasználatát biztosítja.

238. §

A D) pontban foglaltak alapján az alábbi jogcímek szerint vehető igénybe támogatás:

a) üdülő- (pihenő-, séta- és kiránduló-) erdők, erdei táborok, valamint a lakóterületeket és kirándulóközpontokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményei, berendezései,

b) turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autóspihenők,

c) arborétumok, botanikus kertek,

d) egyéb közjóléti célt (pl. oktatás, ismeretterjesztés) szolgáló műszaki létesítmények üzemeltetési és fenntartási költségeihez való hozzájárulás.

239. §

A támogatás éves összege nem haladhatja meg a közjóléti létesítmény beruházási költségének tíz százalékát.

240. §

(1) A pályázatot öt példányban a pályázati kiírás megjelenését követő tizenöt napon belül lehet benyújtani a területileg illetékes erdészeti hatósághoz. A pályázathoz mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(2) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság véleménye alapján a minisztérium állapítja meg. A minisztérium legkésőbb a tárgyév március 31-éig megállapodást köt a pályázóval a támogatással megvalósítandó munkák elvégzésére és finanszírozására.

(3) A támogatási összeg kiutalásáról a minisztérium gondoskodik. Az éves keret terhére - igazodva az erdő-gazdálkodási szolgáltatás szakaszosságához - az erdészeti hatóság igazolása alapján előleg folyósítható az alábbi ütemezésben:

jóváhagyáskor 50%-ig,

június 30. 75%-ig,

szeptember 30. 90%-ig.

(4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 15-éig köteles beterjeszteni a területileg illetékes erdészeti hatósághoz.

241. §

(1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.

(3) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-50000005 számú FVM fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási számláról kell teljesíteni.

(4) A D) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

E) Az erdőkárok elhárításának támogatása

242. §

Az E) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím, 4. alcím alatt erdőkárok felszámolásához biztosított pénzösszeg.

243. §

Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózatot működtető állami szerv.

244. §

(1) Az erdőgazdálkodó elsősorban az őshonos, lombos erdőállományalkotó fő fafajok (a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak), valamint a fenyők elhalása miatt kitermelt száradék faanyag után hatszáz forint/bruttó köbméter rendkívüli támogatásban részesül az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az elhalás a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületeken a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható erdőkárosodás miatt lépett fel;

b) a kitermelés mértéke évente legalább száz bruttó köbméter károsodott faanyag, vagy a károsodott erdőrészlet élőfakészletének több mint tíz százaléka.

(2) Az erdőgazdálkodó a tárgynegyedévet követő hó 20-áig igényelheti a területileg illetékes erdészeti hatóságtól az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállítását. A támogatás az igazolás alapján, valamint az R. 3., 4. és 5. számú mellékleteinek csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(3) Az erdőkárok támogatásának elhárítására rendelkezésre álló pénzösszegből évenként legalább a keret huszonöt százalékát az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezetére lehet fordítani. Ebben az esetben a minisztérium az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózatot működtető állami szerv részére az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

245. §

(1) A kitermelt famennyiséget az erdészeti hatóság ellenőrzi és igazolja.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.

(3) Az E) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905599 számú APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.

(4) Az E) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

IV. Fejezet

AZ EGYES AGRÁRGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA

246. §

Az egyes agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat számon a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása cím és 3. kiemelt előirányzat számon a Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása cím alatt biztosított összegek.

A) Az új típusú szövetkezések, a halászat és az erdőgazdálkodás egyes építési beruházásainak a támogatása

247. §

(1) Az A) pontban foglaltak szerinti termékfeldolgozást és értékesítést szolgáló beruházásokhoz tartozó támogatást pályázat alapján rögzített feltételek szerint, új típusú, a 117. § a) pontja szerint létrejött, a mezőgazdasági termékek beszerzését, feldolgozását, raktározását, értékesítését és a termeléshez szükséges anyagok beszerzését és szolgáltatások nyújtását végző szövetkezetek, valamint a 122. § szerint létrejött TÉSZ-ek vehetik igénybe. A megjelölt szervezetek támogatási igényének elbírálása során a 117. § figyelembevételével kell eljárni 1999. január 1-je után. A támogatást az 1999. január 1-je előtt alakult - a megalakulási határidő kivételével a 117. § előírásainak megfelelő - szövetkezetek és TÉSZ-ek is igénybe vehetik.

(2) Az A) pontban foglaltak szerinti halászati, illetve erdőgazdálkodási rendeltetésű beruházásokhoz tartozó támogatást, pályázat alapján a gazdasági tevékenységek ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény szerint a halászati (TEÁOR B 05.01), illetve erdőgazdálkodási (TEÁOR A 02.01) tevékenységeket folytató igénylők vehetik igénybe, meghatározott keret erejéig.

(3) Az agrároktatási és kutatóintézmények tangazdaságai (tanüzemei) a támogatásra abban az esetben jogosultak, ha a (2) bekezdésben foglalt halászati, illetve erdőgazdálkodási termelő tevékenységeket folytatnak.

248. §

(1) A 46. számú melléklet A), C) és D) pontjaiban meghatározott építési beruházásokhoz (beleértve az új létesítményeket, a meglévők felújítását és átalakítását is).

a) az ÁFA-mentes beruházási költség harminc százalékának megfelelő végleges fejlesztési célú juttatás, valamint

b) a megvalósításukhoz hitelintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető fejlesztési célú támogatás összege, pályázatonként, valamint ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen nem haladhatja meg a negyvenmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető kamattámogatás pályázatonként és ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen legfeljebb egyszázötven-millió forint éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás az ingatlanok vásárlásának és az immateriális javak beszerzésének, előállításának költségeihez nem vehető igénybe.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az általános forgalmi adó nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén a támogatási szerződésben foglalt éves ütemezéshez igazodóan, forrásarányosan vehető csak igénybe.

249. §

Az A) pont szerinti pályázatok elbírálási rendjére, a támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat a 43. számú mellékletben foglaltak tartalmazzák, a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókat, az ellenőrzés rendjét a 44. számú melléklet tartalmazza. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

250. §

(1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(2) Az A) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

B) Az egyes élelmiszeripari technológiai beruházások támogatása

251. §

(1) A hús-, a hal- és a baromfifeldolgozást, (TEÁOR DA 15.1, 15.2) a fűszerpaprika feldolgozást (TEÁOR DA 15.87) , a homogenizált és diétás ételgyártást (TEÁOR DA 15.88) , azaz a különféle termékek előállítását, csomagolását - elsősorban a meglévő kapacitások korszerűsítésével - szolgáló, a 46. számú melléklet E) pontja szerinti beruházások megvalósításához pályázat alapján a hitelintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a pályázó a 2207/1997. (VII. 16.) Korm. határozatban foglaltak alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő belföldi székhelyű természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó legyen, és tevékenysége megfeleljen az ISO 9000 szabványsorozat, illetve HACCP rendszer minőségirányításra és minőség-biztosításra vonatkozó előírásainak.

(2) Támogatás adható továbbá az EU 97/534/EK döntése szerinti specifikus kockázati anyagként meghatározott állati hulladék elkülönítését, szelektív gyűjtését, átadását biztosító beruházásokhoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem vehető igénybe

a) a hús- és hal-, valamint a baromfifeldolgozás területén a vágási tevékenységhez,

b) a vágóhídi melléktermékek elsődleges feldolgozásához, továbbá az elhullott állatokból, illetve a vágóhídi melléktermékekből állati eredetű takarmány gyártásához,

c) a toll feldolgozásához és a baromfi feldolgozása során keletkező melléktermékek elsődleges feldolgozásához,

d) a rák és a kagyló, a csiga, továbbá más héjas és víziállatok húsának feldolgozásához.

(4) A (2) bekezdés szerinti támogatás feltételeit, a szükség szerint meghirdetésre kerülő, az erre irányuló külön pályázati kiírás határozza meg.

(5) A malomipari termékgyártás szakágazatban (TEÁOR DA 15.61) a gabonatárolást szolgáló, továbbá a szállítást kiegészítő tevékenységből a közraktározási célú gabonatárolás, raktározás (TEÁOR I 63.12) céljára szolgáló meglévő gabonatároló vasbeton és fémsilók rekonstrukciójára, pályázat alapján lehet igénybe venni az (1) bekezdésben meghatározott támogatást, az e célra - a mezőgazdasági alaptevékenységi beruházások támogatási előirányzatából - elkülönített keret erejéig.

(6) Támogatásban részesülhetnek a nemzetközileg elfogadott állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai minősítés feltételeinek fenntartását, illetve megteremtését szolgáló hús-, baromfi- és halfeldolgozást (TEÁOR DA 15.1, 15.2) végző belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók, az USDA, az EU és az ún. nemzeti listás exporthigiéniai előírások teljesítése céljából. A támogatást pályázat alapján, olyan az exporthigiéniai szint fenntartását vagy fejlesztését szolgáló beruházásokra és üzemi rekonstrukciókra lehet igénybe venni, amelyek az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési hatóságok exportengedélyezési listáján való maradást, vagy a listára kerülést szolgálják.

(7)[31] A (6) bekezdésben meghatározott beruházásokhoz a 45. számú mellékletben meghatározott nagyságrendű, a beruházási költség huszonöt százalékának megfelelő alaptámogatás, valamint az azok megvalósításához hitelintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe. A támogatás összege pályázatonként, valamint ugyanazon a telephelyen megvalósuló beruházások esetén összesen nem haladhatja meg a tízmillió forintot.

(8) Az (1), (5), (6) és (7) bekezdés alapján igénybe vehető kamattámogatás pályázatonként és ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen legfeljebb egyszázötven-millió forint éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.

(9) Az (1), (5), (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az általános forgalmi adó nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás évenkénti ütemezésének megfelelő megléte esetén vehető csak igénybe.

252. §

A B) pont szerinti pályázatok elbírálási rendjére, a támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat a 43. számú mellékletben foglaltak tartalmazzák, a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókat, az ellenőrzés rendjét a 44. számú melléklet tartalmazza. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

253. §

(1) A B) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(2) A B) pont szerinti jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) pontban megjelölt számlára kell visszafizetni.

C) A szőlő, a gyümölcsös és az egyéb ültetvények telepítésének, továbbá a szőlőültetvények felújításának támogatása

254. §

(1) A C) pontban foglaltak szerinti támogatásban pályázat alapján a növénytermelést és kertészetet, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1, 01.3) folytató - a Nyilv. r. alapján regisztrált - igénylő részesülhet, feltéve, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőző két éven belül a szőlőtermesztéssel, a borgazdálkodással, valamint a bor forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályok megsértése miatt az illetékes hatóság szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségét nem állapította meg.

(2) Az igénylő pályázat alapján a szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvények telepítéséhez, továbbá a meglévő szőlőültetvények felújításához

a) a beruházás ÁFA-mentes költségeihez a 45. számú melléklet b) táblázata szerinti, a beruházási költség százalékában meghatározott differenciált mértékű (huszonöt-hatvanszázalékos) alaptámogatásban és ötszázalékos kiegészítő támogatásban részesülhet; továbbá

b) a hitelintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után jegybanki alapkamat százalékában kifejezett kamattámogatást vehet igénybe. A hitelfelvevő a következő lehetőségek közül választhat:

ba) évente egységesen negyven százalék, legfeljebb tíz év időtartamra szóló kamattámogatás, vagy

bb) legfeljebb hét év időtartamra szóló, a telepítés évében hetvenszázalékos, ezt követően az ápolási és a termőévekben évente tíz százalékkal csökkenő mértékű kamattámogatás,

bc) legfeljebb hét év időtartamra szóló, a telepítés évében negyvenszázalékos, ezt követően három éven keresztül a termőre fordulásig ötven, hatvan, illetve hetven százalékig növekvő kamattámogatás, majd a termőre fordulást követő három termőévben ötven-, harminc-, illetve tízszázalékos kamattámogatás.

(3) A 45. számú melléklet b) táblázata szerint a szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvények telepítéséhez igénybe vehető támogatás alapjául az ültetvény

a) tervezésének,

b) terület-előkészítésének,

c) tápanyag feltöltésének,

d) szaporítóanyag beszerzésének,

e) telepítésének,

f) termőre fordulásig az éves ápolásoknak,

g) támberendezései létesítésének, valamint

h) kerítés, térburkolat, permetlétároló,

i) a beépített stabil öntözőberendezések létesítésének költségei vehetők figyelembe.

(4) A meglévő szőlőültetvények felújításához igénybe vehető támogatás alapjául az ültetvény

a) tervezésének,

b) a támberendezés felújításának,

c) a tőkepótlásnak (beleértve a szaporítóanyag beszerzést is)

a költségei vehetők figyelembe.

255. §

Az ültetvénytelepítések és felújítások támogatásának szakmai feltételeit a 47. számú melléklet, az ültetvénytelepítési támogatásban részesíthető fajok felsorolását a 48. számú melléklet tartalmazza, azzal hogy

a) ültetvénytelepítés esetén a beruházás megkezdése időpontjának a telepítési naplóba történt első bejegyzés napját,

b) beruházás megvalósításának pedig az ültetvény termőre fordulását

kell tekinteni.

256. §

(1) Az alap- és kiegészítő támogatás, az annak alapjául szolgáló ültetvénytelepítési beruházások (szőlőültetvények esetében beleértve a meglévő ültetvények felújítását is) nettó költségeinek kiegyenlítéséhez és a támogatási szerződésben foglalt éves ütemezéshez igazodóan, forrásarányosan vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti tárgyévi támogatás az ÁFA-mentes tárgyévi beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén vehető csak igénybe.

(3) A kamattámogatás igénybevételére a 251. § (8) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

257. §

A C) pont szerinti pályázatok elbírálási rendjére, a támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat a 43. számú mellékletben foglaltak tartalmazzák, a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókat, az ellenőrzés rendjét a 44. számú melléklet tartalmazza. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

258. §

(1) A C) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(2) A C) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

D) Az új mezőgazdasági gép vásárlásának támogatása

259. §

A D) pontban foglaltak szerinti célra támogatást az az igénylő vehet igénybe, aki (amely)

a) növénytermelést és kertészetet, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1, 01.2, 01.3),

b) erdőgazdálkodást (TEÁOR A 02.01),

c) halászatot (TEÁOR B 05.01),

d) vadgazdálkodást (TEÁOR A 01.50),

e) esetenként három hónapnál nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K 71.21),

f) támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunkát,

g) mezőgazdasági vízszolgáltatási tevékenységet (TEÁOR A 01.41) folytat, továbbá

h) az agrároktatási és kutatóintézmények tangazdaságai/tanüzemei, ha az a)-d) pontokban foglalt termelő tevékenységeket folytatnak, illetve

i) a Nyilv. r. alapján nyilvántartásba vették.

260. §

(1) Az új mezőgazdasági gépek - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is - vásárlásához a nettó (ÁFA-mentes) beszerzési költségek alapulvételével (közvetlen import esetén tartalmazza a vámot, a statisztikai illetéket, a vámkezelési díjat)[32]

a)[33] huszonöt százalék mértékű, végleges fejlesztési célú juttatás, amelynek együttes összege a tárgyévben beruházónként nem haladhatja meg a negyvenmillió forintot, és

b) hitelintézettől, illetve pénzügyi vállalkozástól felvett, éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás

vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az ÁFA nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén vehető csak igénybe.

(3) Az ötmillió forintot meghaladó nettó (ÁFA-mentes) beszerzési költségű gépek egy naptári éven belüli részletfizetéssel történő vásárlása is támogatható az (1) bekezdés szerinti mértékben. A támogatást a naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal lehet igényelni a vételár kiegyenlítésének üteméhez igazodóan arányos mértékben.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybe vehető

a)[34] a BTO 293000 0000 termékcsoportba tartozó új mezőgazdasági gépek,

b) rakodó- és emelőberendezés mezőgazdasági célra (BTO 292218 5000),

c) homlokrakodó gép felszíni munkára, mezőgazdasági célra (BTO 295225 5000),

d) a mezőgazdasági és erdőgazdasági rendeltetésű lánctalpas vontató (BTO 295250 2000),

e) a mezőgazdasági termékek szárításához igénybe vehető szárítóberendezés (BTO 295315 5000),

f) a modul rendszerű fémszerkezetek (BTO 281123 6380) közül a komplett mézpergető, továbbá

g) nádarató gép vágó- kévekötő adapterei (a BTO 293270 5700-ból),

h) halászati etetőcsónak (a BTO 351213 9500-ból),

i) axiális átömlésű, illetve csigaházas egyfokozatú folyadék szivattyúk (BTO 291224 0000),

j) gabonakombájn-betakarító adapter szállító kocsi (a BTO 340230 5000-ből),

k) a biomassza tüzelésű kazán és tartozékai, (a BTO 282212 3300 termékcsoportból), kivéve a lakóépületek fűtőberendezéseit,

l) égőfej biomassza tüzelőanyag elégetésére tartozékokkal (BTO 292111 3000-ból), kivéve a lakóépületek fűtőberendezéseinek égőfejeit

m) pelletkészítő gép (a BTO 292421 5000-ből)

beszerzéséhez.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem vehető igénybe:

a) az egytengelyes kerti traktor (BTO 293110 0000);

b) a mezőgazdasági és erdészeti gépek alkatrészei (BTO 293270 0000);

c) az egyéb mezőgazdasági gépek, pázsit vagy sportpályák ápolására szolgáló gépek és más háztáji kisgépek közül:

1. pázsit- vagy sportpályahenger (BTO 293215 6000),

2. villamos hajtású fűkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 1000),

3. motoros forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gép pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 3000),

4. motoros, nem forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gép pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 5000),

5. egyéb nem motoros fűkaszáló gép pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 7000),

6. hordozható porozó, permetező készülék motor nélkül (BTO 293240 3300),

7. kézi hajtású takarmány-előkészítő gép (BTO 293263 3510); továbbá

d) az e rendelet alapján pályázatos támogatás igénybevételével megvalósuló új típusú szövetkezések, jogi személyiségként működő bejegyzett TÉSZ-ek építési jellegű beruházásaihoz kapcsolódóan az azokkal egy időben beépítésre kerülő BTO 293000 0000 termékcsoportba tartozó technológiai gép és berendezés beszerzéséhez.

(6) Az esetenként három hónapnál nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K 71.21), valamint mezőgazdasági bérmunkát folytató, az (1) bekezdés szerinti támogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha a gépkölcsönzésből és bérmunkavégzésből származó, számlával igazolt éves bevételek legalább ötven százaléka mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére e tevékenységéhez nyújtott szolgáltatásból származik.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján támogatással beszerzett új mezőgazdasági gép az amortizációs időszakon belül el nem idegeníthető, illetve pénzügyi vállalkozás kivételével lízingbe nem adható.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele:

a)[35] a területileg illetékes földművelésügyi hivatalhoz a gépvásárlást megelőzően benyújtott 49. számú melléklet szerinti támogatási kérelem, továbbá a megvásárolni kívánt gépre vonatkozó árajánlat;

b)[36] az új gép vásárlásának saját névre szóló, szükség szerint a gép egyedi azonosítási adatait is tartalmazó kiegyenlített, kifizetett számlával történő igazolása és minőségi tanúsítványának bemutatása. A támogatási kérelemben az árajánlat alapján rögzített gépbeszerzési költség összege eltérhet a kifizetett számlában rögzítettől;

c) a mezőgazdasági gépkölcsönző és a támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunkát végző esetében a gépkölcsönzésre, illetve a bérmunkavégzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító vállalkozói igazolvány bemutatása;

d) a támogatást igénybevevő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz az e jogszabály által más címen biztosított további támogatást nem igényelt

e) a támogatást igénybevevő nyilatkozata arról, hogy a támogatással megvásárolt gépet az illetékes megyei földművelésügyi hivatal engedélye nélkül külföldi munkavégzésre nem viszi ki az országból, melynek megszegése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás szabályait kell alkalmazni;

f) a BTO 293240 1000 termékszámú öntözőgépek vásárlása esetén a támogatás igénybevételének további feltétele a számla tulajdonosának nevére kiállított, érvényes üzemelési vízjogi engedély, vagy mezőgazdasági vízszolgáltató tevékenységet (TEÁOR A 01.41) folytató igénylő esetén a területileg illetékes vízügyi kezelővel kötött vízszolgáltatási, üzemeltetési szerződés bemutatása.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele a hitelintézettel, vagy más pénzügyi intézménnyel, illetve pénzügyi vállalkozással kötött hitelszerződés bemutatása.

(10) Az új mezőgazdasági gépek vásárlásához igénybe vehető támogatások közül

a) a huszonöt százalék mértékű végleges fejlesztési célú juttatást a (8) bekezdésben felsorolt igazolások benyújtásával,

b) a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást az első három hónapra eső kamat esetében a hitelintézet terhelése alapján, ezt követően a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével lehet igényelni a területileg illetékes adóhatóságtól.

(11) A támogatási kérelemhez minden esetben mellékelni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

261. §

(1) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01856127 számú APEH Új mezőgazdasági gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni.

(2) A D) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókat, az ellenőrzés rendjét a 44. számú melléklet tartalmazza.

E) Az új mezőgazdasági gép pénzügyi lízingelésének támogatása

262. §

(1) Az E) pontban foglaltak szerinti támogatást

a) az a lízingbevevő, aki (amely)

aa) növénytermelést és kertészetet, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1-01.3),

ab) erdőgazdálkodást (TEÁOR A 02.01),

ac) vadgazdálkodást (TEÁOR A 01.50),

ad) halászatot (TEÁOR B 05.01), folytat; továbbá

b) az a lízingbeadó, aki (amely) pénzügyi lízing tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozás (TEÁOR J 65.21) veheti igénybe.

(2) A lízingszerződésben rögzíteni kell, hogy

a) a szerződés futamideje legalább harminchat hónap,

b) a lízingtárgy nettó tőkeértéke megegyezik az új mezőgazdasági gép nettó beszerzési árának a végleges fejlesztési juttatással csökkentett összegével.

263. §

(1) A 260. § (4) bekezdésében meghatározott új mezőgazdasági gépek pénzügyi lízingbevételéhez igényelhető támogatások közül

a) a huszonöt százalékos mértékű végleges fejlesztési célú juttatást a 264. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások benyújtásával a lízingbeadó,

b) a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást a 264. § (2) bekezdésben felsorolt igazolások benyújtásával a lízingbevevő

veheti igénybe.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

264. §

(1) A lízingbeadót megillető támogatás igénybevételének feltétele:

a) az új mezőgazdasági gép vételárát tartalmazó, a lízingbeadó nevére kiállított kiegyenlített számla,

b) a lízingbevevő nyilatkozata, hogy a 262. § (1) bekezdésének aa)-ad) pontjaiban felsorolt tevékenységet folytat, és a Nyilv. r. alapján nyilvántartásba vették,

c) a 262. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő lízingszerződés bemutatása.

(2) A lízingbevevőt megillető támogatás igénybevételének feltétele:

a) a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz a gépvásárlást megelőzően benyújtott és ellenjegyzett, a 49. számú melléklet szerinti támogatási kérelem,

b) a pénzügyi vállalkozás által kiállított értesítő a kamat megfizetéséről,

c) a 262. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő lízingszerződés bemutatása,

d) a Nyilv. r. szerint regisztrálták.

265. §

A lízingelt gépet a lízing futamideje alatt elidegeníteni, újralízingelni nem lehet. A lízingszerződés futamidőn belül történő felbontása esetén a lízingbeadó az igénybe vett támogatás időarányos részét köteles visszafizetni - kivéve azt az esetet, amikor a lízingszerződés felmondására a lízingbevevő szerződésszegése miatt kerül sor - és a lízingbeadó a lízingtárgyra a 264. § (1), illetve (2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelelő lízingbevevővel új lízingszerződést köt, legalább az eredeti lízingszerződésben meghatározott futamidő hátralevő részére úgy, hogy a még igénybe nem vett kamattámogatás az új lízingbevevőt illeti.

266. §

Az E) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére a szankciókra és az ellenőrzés rendjére általában a D) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

F) Az egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges új technológiai berendezések beszerzésének támogatása

267. §

(1) Az F) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehetnek igénybe:

a) a növénytermelési, kertészeti, és állattenyésztési (TEÁOR A 01.1., 01.2) tevékenységet folytatók, továbbá

b) a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást (TEÁOR DA 15.3) végzők, amelyek a 2207/1997. (VII. 16.) Korm. határozatban foglaltak alapján kis- és középvállalkozásnak minősülnek, belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők a saját termelésű tej, méz, bor, továbbá az ugyancsak saját termelésű, vagy feldolgozóipari célra felvásárolt gyümölcs és zöldség feldolgozását szolgáló új technológiai gépek és berendezések beszerzéséhez a nettó ÁFA-mentes beszerzési költségek alapulvételével

a) legfeljebb huszonöt százalékos végleges fejlesztési célú juttatást (amelynek összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot), és

b) hitelintézettől, illetve pénzügyi vállalkozástól felvett éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehetnek igénybe, legfeljebb egyszázötvenmillió forint beruházási hitel alapulvételével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az ÁFA nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén vehető csak igénybe.

(4)[37] A támogatást a 49. számú melléklet szerinti formában összeállított támogatási kérelem alapján a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalok engedélyezik.

(5) Az érintett vállalkozások telephelyenként csak egy kérelmet nyújthatnak be, és legfeljebb két telephely technológiai korszerűsítésére pályázhatnak.

(6) A keret forráshiánya esetén a kérelmek külön indokolás nélkül is visszautasíthatók.

(7)[38] A támogatás igénybevételére, a támogatási konstrukció pénzügyi forrásaira a D) fejezetben, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, a szankciókra és az ellenőrzés rendjére a 44. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

G) A bekötő-, illetve az összekötőút létesítésének támogatása

268. §

(1) A G) pont alapján támogatás igényelhető a mezőgazdasági érdekeltségű, önkormányzati tulajdonú, összekötő- és bekötőutak létesítésére, korszerűsítésére. A támogatásra vonatkozó szabályokat a KHVM-FVM által közzétételre kerülő külön pályázati felhívás tartalmazza. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

(2) A G) pont szerinti támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú, a Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

H) A műszaki fejlesztési feladatok támogatása

269. §

A H) pontban foglaltak szerint támogatás - meghatározott műszaki fejlesztési célokhoz közvetlenül kapcsolódó - az alábbi feladatok megoldásához nyújtható:

a) a megújuló energiaforrások termelését, hasznosításának bővítését szolgáló fejlesztő és adaptációs munkák elvégzése;

b) az EU integráció érdekében vállalt kötelezettségek teljesítését megalapozó műszaki fejlesztési feladatok kidolgozása;

c) az a) és b) pontokban szereplő feladatokhoz referenciaüzemek megvalósítása és bemérése;

d) a talajművelés színvonalának javítását szolgáló hazai (területi és országos) szántóversenyek lebonyolítása, valamint az európai és a világ szántóversenyeken való részvételhez.

270. §

(1) A támogatást az igényelhet, aki

a) a 269. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelően vállalt feladatok végzésére jogosult, és

b) a feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

c) a 269. § d) pont szerinti cél esetében a Magyar Szántóverseny Szövetség tagja.

(2) A 269. § (1) bekezdésének d) pontja esetében a jogosultságot a Magyar Szántóverseny Szövetség igazolja a versenyek lebonyolítására, illetve a külföldi szántóversenyekre történő kiutazásra vonatkozóan.

(3) Előnyben részesül az az igénylő, aki a fejlesztési feladat tárgykörében megfelelő referenciákkal rendelkezik.

271. §

(1) A H) pont alapján támogatott fejlesztési célok megvalósításához más jogszabályok alapján is igénybe vehető támogatás.

(2) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, beruházások esetében végleges fejlesztési célú juttatás.

(3) A támogatás a tárgyévre ütemezett saját forrás felhasználását követően vehető igénybe.

(4) A támogatás mértéke

a) referenciaüzemi beruházások esetében a beruházási és az üzembe helyezési költség legfeljebb ötven százaléka,

b) egyéb fejlesztési, adaptációs, valamint bemérési feladatok esetén az elfogadott költség legfeljebb nyolcvan százaléka,

c) a 269. § d) pont esetében a pályázat költségkalkulációja alapján az elfogadott költségek ÁFA nélküli végösszegének legfeljebb ötven százaléka.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az ÁFA nélküli beruházási költség legalább harminc százalékának megfelelő saját forrás biztosítása esetén vehető csak igénybe.

272. §

(1) A támogatás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívásokban foglaltak alapján igényelhető.

(2) A támogatási kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani. A felhívásnak nem minden szempontból megfelelő (vagy nem kellő részletezettségű) pályázatok esetében a minisztérium hiánypótlást kérhet. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

(3) A kiírásnak minden szempontból megfelelő pályázatok esetében a támogatás odaítéléséről a minisztérium - szakértőkből álló Műszaki Fejlesztési Bíráló Bizottság javaslata alapján - a benyújtási határidőt követő hatvan napon belül dönt. A Műszaki Fejlesztési Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A minisztérium a támogatás odaítélésével szerződéskötésre jogosítja fel a pályázót. Nem vehet igénybe támogatást az a pályázó, aki a szerződést annak kézhezvételét követő harminc napon belül a minisztériummal nem köti meg.

273. §

(1) A fejlesztési feladat(rész) támogatási szerződés szerinti teljesítése az eredmény bemutatása és a pénzügyi elszámolás jóváhagyása időpontjában ismerhető el.

(2) A beruházási támogatást igénybe vevő pályázó a beruházásról készített beszámolót - ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is - a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül köteles a minisztériumhoz benyújtani.

(3) A referenciaüzemek bemérésével, tesztelésével nyerhető eredmények elérése érdekében a támogatási szerződésben a vizsgálati feltételek leírása és biztosításának időtartama rögzíthető, a teljesítés biztosítására az érintett ingatlan jelzáloggal terhelhető.

274. §

(1) A H) pontban foglaltak szerinti támogatás igénybevétele feltételeinek teljesítését a minisztérium a megyei földművelésügyi hivatal és más szakértő szervek bevonásával ellenőrzi.

(2) A H) pontban foglaltak szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a miniszter rendeli el.

(3) A H) pont szerinti támogatást a 1003200001220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(4) A H) pontban foglaltak szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

I) A nemesítés, a technológiafejlesztés, valamint a találmányok hasznosítása elősegítésének támogatása

275. §

Az I) pontban foglaltak szerinti támogatás jogi személyiséggel rendelkező agrárkutatóhelyek alaptevékenységéhez kapcsolódóan igényelhető, továbbá a d) pontjához kapcsolódóan bejegyzett találmánnyal rendelkező magánszemélyek részére is, az alábbi jogcímek alapján:[39]

a) nemesítés, szárazságtűrő-képesség növelésére, betegségekkel szembeni ellenállóképesség javítására; tájtermesztés fejlesztésére; tartás- és takarmányozási technológiák korszerűsítésére; termesztéstechnológiák fejlesztésére, technológiai fejlesztési kutatásokra;

b) tartamkísérletek folytatására;

c)[40] a 35. életévüket 1999. január 1-jén be nem töltött, fiatal kutatók által az a)-b) pontokban felsorolt kutatásfejlesztési témák megvalósításának támogatására, továbbképzésük elősegítésére,

d) találmányok hasznosításának elősegítése.

276. §

A támogatás mértéke - a minisztérium eltérő rendelkezése hiányában - a teljes költség hetven százaléka.

277. §[41]

Támogatás igénybevételére jogosultak

a) agrárkutatóhelyek (kincstári körbe tartozó agrárkutató intézetek, agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú és más gazdasági társaságok), amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak,

b) agrárfelsőoktatási intézmények, továbbá

c) a 275. § d) pontjára vonatkozóan az a)-b) pontokban meghatározottakon túlmenően magánszemélyek is.

278. §

A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, továbbá minősítésének, elbírálásának, jóváhagyásának feltételeit, valamint a szerződéskötés, pénzügyi folyósítás és ellenőrzés rendjét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás szabályozza.

279. §

(1) Az I) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(2) Az I) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

J) Az agrárkutatást és -fejlesztést folytató intézmények alaptevékenységét elősegítő korszerű K+F eszközök beszerzésének támogatása

280. §

A J) pontban foglaltak szerint támogatás igényelhető az agrárkutatóhelyek alaptevékenységéhez kapcsolódó új, korszerű K+ F célú eszközök, műszerek beszerzéséhez - beleértve az ezekhez szükséges, egyidejűleg megrendelt, egy évre indokolt mennyiségű pótalkatrészeket is.

281. §

(1) Támogatásra jogosultak azon jogi személyiséggel rendelkező agrárkutatóhelyek (kincstári körbe tartozó agrárkutató intézetek, agrár-felsőoktatási intézmények, agrárkutatási, - kísérleti, valamint fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú és más gazdasági társaságok, továbbá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti kutatóhely és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, melyek alaptevékenységének meghatározó része az alábbi prioritásokra irányul:

a) az értékmegőrző agrárgazdaság feltételeinek tudományos megalapozása, a gazdálkodás, a környezet és a szociális értékek összhangjának megteremtése;

b) az egészséges táplálkozást szolgáló, nagy tápértékű élelmiszerek előállítása;

c) az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása, az Európai Unióba való integrálódásunk tudományos megalapozása.

(2) Elsőbbséget élveznek a nemzetközi együttműködésben végzett kutatási, fejlesztési programokban történő részvételt elősegítő és a sikeres részvétel képességének növelését szolgáló beszerzések.

282. §

A támogatás mértéke - a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - a teljes költség hetven százaléka. A támogatás terhére járulékos költségeket nem lehet elszámolni, de üzembe helyezési költség elszámolható. A támogatás összege a tizenötmillió forintot nem haladhatja meg.

283. §

A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerül közzétételre. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot és az R. 3. és 5. számú mellékletét.

284. §

(1) A pályázatokat döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkező bíráló bizottság értékeli, s javaslata alapján a minisztérium dönt.

(2) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a pályázóval szerződést köt.

285. §

A támogatás folyósítását, felhasználását és a megvalósítás ellenőrzését e rendeletben foglaltakon túl a támogatási szerződés rögzíti. A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve jogosulatlan igénybevétel esetén elrendeli annak visszafizetését.

286. §

(1) A J) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(2) A J) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

K) Az agrárirányítási célokat szolgáló állami térképek készítésében részt vevő vállalkozások műszaki fejlesztésének támogatása

287. §

(1) Az agrárirányítással és a vidékfejlesztéssel összefüggő általános földnyilvántartási, ingatlan-nyilvántartási, birtokrendezési és az ezekhez kapcsolódó informatikai feladatok végrehajtásához, az Európai Unióhoz való csatlakozás által megkövetelt földtulajdoni jogbiztonság eléréséhez - a külön jogszabályban meghatározott - digitális adatbázisba rendezett állami térképek szükségesek.

(2) A K) pontban foglaltak alkalmazásában állami térkép készítésével foglalkozó vállalkozásnak tekintendő minden olyan kis- és közepes vállalkozás, amely a Nemzeti Kataszteri Program keretében meghirdetett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben meghatározott módon közreműködik.

(3) A támogatást csak a K) pontban megjelölt feladat végrehajtásával összefüggő műszaki fejlesztési beruházás megvalósításához, a (2) bekezdésben meghatározott, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok igényelhetik pályázat alapján.

288. §

Támogatás igényelhető:

a) az állami térképek készítéséhez szükséges műszerek, mérőeszközök beszerzéséhez;

b) a feladat végrehajtásához szükséges számítógépes kapacitás (hardver) beszerzéséhez, korszerűsítéséhez;

c) az állami földmérési alaptérkép digitális adatbázisának készítéséhez, kezeléséhez szükséges szoftverek beszerzéséhez.

289. §

(1) A támogatás vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás.

(2) A támogatás a tárgyévre ütemezett fejlesztési célok megvalósításához vehető igénybe. Megkezdett fejlesztési beruházás folytatására a támogatás nem használható fel.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb az ÁFA nélküli fejlesztési költségek negyven százaléka lehet.

(4) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatott a tevékenységét legalább négy évig, illetve a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal megkötött szerződés teljesítéséig folytassa.

290. §

(1) A támogatás a minisztérium által meghirdetett pályázat esetén vehető igénybe. A pályázat benyújtásának és a támogatás igénybevételének részletes feltételeit a minisztérium pályázati felhívásban teszi közzé.

(2) A minisztérium a pályázatok minősítésének, elbírálásának, valamint a szerződéskötés, a pénzügyi folyósítás és az ellenőrzés rendjét a pályázati felhívásban szabályozza.

(3) A támogatás odaítéléséről a minisztérium - az általa kijelölt, illetve felkért szakértőkből álló bizottság javaslata alapján - dönt.

291. §

(1) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha

a) a támogatási cél nem, vagy csak részben valósul meg;

b) a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal állami térkép készítésére megkötött szerződés a vállalkozó hibájából hiúsul meg;

c) a vállalkozó a támogatott tevékenységet a feltételként meghatározott idő letelte előtt megszünteti.

(2) A támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben meghatározott számlára - harminc napon belül - vissza kell fizetni.

L) Az agroturizmus fejlesztésének támogatása

292. §

(1) Az L) pontban foglaltak alapján támogatást igényelhetnek a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú, tízezer lakosszám alatti települések bel- és külterületén állandó jelleggel élők, valamint a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú, tízezer lakosszám feletti települések külterületén elterülő tanyán állandó jelleggel élők, az agroturisztikai szolgáltatásuk beindításához, illetve fejlesztéséhez.

(2) Támogatásra jogosult az a mezőgazdasági (TEÁOR A 01.1-01.5), erdőgazdasági (TEÁOR A 02.0), vadgazdálkodási (TEÁOR A 01.50), illetve halászati (TEÁOR B 05.0) termelő, valamint egyes élelmiszer-feldolgozási (TEÁOR DA 15.1-3, 15.41, 15.51, 15.71, 15.87, 15.88, 20.10) tevékenységet folytató természetes személy, aki

a) az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási területen legalább 1999. január 1-jétől állandó lakóhellyel rendelkezik, és ugyanazon település közigazgatási területén elhelyezkedő saját tulajdonú, vagy közvetlen családtagjaival közös tulajdonában lévő épületben tervezi agroturisztikai szolgáltatását végezni,

b) vendégeinek történő értékesítés céljából fel tűd kínálni saját termelésű, illetve előállítású agrárterméket.

(3) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a támogatást igénylő vállalja

a) legalább négy-, legfeljebb tízágyas szálláshely kialakítását vagy felújítását, korszerűsítését és a támogatással kialakított vagy felújított, korszerűsített szálláshely legalább öt éven keresztül történő folyamatos üzemeltetését,

b) a kialakított szálláshelyeknek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerinti minősítését,

c) az IKM-FM közös 3178 22 01 OKJ számú "falusi vendéglátó" szakképesítés oktatási tematikáján alapuló tanfolyam elvégzését, ahol a vendéglátással kapcsolatos legfontosabb (üzletviteli, higiéniai, élelmezés-egészségügyi, baleset-elhárítási stb.) ismereteket elsajátítja,

d) agroturisztikai szolgáltatásának meghirdetését országos szakmai érdekképviseleti szerv katalógusában, vagy országosan közzétett, folyamatosan megjelenő, illetve a piaci szereplők számára folyamatosan elérhető kiadványban.

293. §

Támogatás igényelhető:

a) a szálláshelyek kialakításához, valamint a már üzemelő és a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint minősített legalább négy-, legfeljebb tízágyas szálláshely bővítéséhez, továbbfejlesztéséhez, ezen belül további férőhelyek kialakításához, a szükséges higiéniai és környezetvédelmi feltételek kielégítéséhez, mint a szálláshelyhez tartozó vizesblokk, továbbá házi vízellátó rendszer és szennyvíz-elhelyezési létesítmények építéséhez, felújításához, bővítéséhez,

b) a szálláshely környezetének (udvar, kert, udvari pihenő- és játszótér) rendezéséhez, illetve kialakításához,

c) a 292. § (3) bekezdés c) pontja szerinti szakmai tanfolyam részvételi költségeihez, valamint az agroturisztikai szolgáltatás 292. § (3) bekezdés d) pontja szerinti első meghirdetésének költségeihez.

294. §

Támogatásban nem részesíthetők:

a) a nem kizárólag agroturisztikai szolgáltatással hasznosított, magánhasználatú helyiségekkel, létesítményekkel kapcsolatos beruházások, továbbá a vendéglátóipari kategóriába tartozó beruházások,

b) az agroturisztikai szolgáltatással hasznosított helyiségek fogyóeszközeinek és túlzott költséggel beszerezhető, luxusnak minősíthető berendezési tárgyainak beszerzése,

c) olyan vendégszobák, üdülőlakások és üdülőházak, amelyeket tartós jelleggel ugyanazon személyeknek vagy szervezeteknek adnak bérbe,

d) a 35/1998. (III. 20.) OGY határozattal megerősített, 2012/1986. (VI. 17.) MT határozat szerinti kiemelt üdülő-övezetekhez sorolt településeken az agroturizmus fejlesztésére irányuló beruházások,

e) az olyan támogatási kérelem, amelyben a beruházást az indokoltnál lényegesen magasabb fajlagos költséggel tervezik megvalósítani.

295. §

(1) A támogatás vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás.

(2) A támogatás mértéke:

a) az ÁFA-visszaigénylésre jogosultak esetében az ÁFA nélküli beruházási, tanfolyami és hirdetési költség legfeljebb negyven százaléka,

b) az ÁFA-visszaigénylésre nem jogosultak esetében a teljes beruházási költség, a tanfolyamdíj és a hirdetési költség legfeljebb negyven százaléka,

c) a támogatás összege pályázatonként legfeljebb kettőmillió forint lehet.

296. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának és a támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a Turizmus Értesítőben megjelenő, a Gazdasági Minisztériummal közös pályázati felhívás határozza meg.

(2) A pályázatot az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A hivatal a pályázatokat, a beérkezésüket követő tizenöt napon belül, véleményével ellátva megküldi a minisztériumba. A minisztérium - a Gazdasági Minisztériummal közösen kijelölt, illetve felkért szakértőkből álló - Agroturizmus Bizottság javaslatának figyelembevételével dönt. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek azok a pályázók, akik a Nyilv. r. szerint regisztráltatták magukat. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot és az R. 3. és 5. számú mellékletét.

(3) A támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására és felhasználásának ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos intézkedésekre a 43. és 44. számú mellékletben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A támogatási cél megvalósulásának és az üzemeltetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséről a minisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen, a megyei földművelésügyi hivatalon és esetenként a falusi turizmus országos szakmai szervezeten keresztül gondoskodik.

297. §

A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha

a) a támogatási cél nem vagy csak részben valósul meg,

b) a támogatással érintett létesítmény tíz éven belül elidegenítésre kerül,

c) a támogatással érintett létesítményt nem a támogatási célnak megfelelő rendeltetéssel használják.

298. §

(1) A támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

M) A meliorációs és az öntözésfejlesztési beruházások támogatása

299. §

Az M) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) növénytermelést és kertészetet, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1-01.3),

b) erdőgazdálkodást (TEÁOR A 02.01),

c) mezőgazdasági vízszolgáltatást (TEÁOR A 01.41) folytat, illetve

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 34. §-a szerint vízgazdálkodási társulatnak minősül.

300. §

(1) Az igénylő az 51. számú mellékletben felsorolt új építmények, építési jellegű beruházások - beleértve az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges technológiai gépeket és berendezéseket, a BTO 293240 1000 számú termékcsoportba tartozó önjáró, vagy egyéb módon hordozható öntözőgép vásárlásokat is - megvalósításához, meglévőek értéknövelő felújításához (a továbbiakban: melioráció) fejlesztési célú juttatást és kamattámogatást vehet igénybe. Amennyiben a melioráció részeként e fejezetben foglaltak alapján építéssel járó, nem beépített öntözőgép vásárlásához támogatást vesz igénybe, e célra más jogcímen támogatás nem igényelhető.

(2) A fejlesztési célú végleges juttatás a melioráció előirányzott költsége negyven százaléka mértékéig terjedhet (e jogcím alkalmazásában a továbbiakban: beruházási támogatás).

(3) A hitelszerződés szerinti időszakra járó kamattámogatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott beruházások megvalósításához felvett éven túli lejáratú beruházási hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának felel meg. A kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a fizetendő kamat mértéke legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.

301. §

(1) A beruházási támogatási kérelmet az 50. számú melléklet szerint kell benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

(2) A beruházási támogatás az 51. számú mellékletben felsorolt létesítményekre vehető igénybe. A vízgazdálkodási társulat és a vízszolgáltatási tevékenységet folytató igénylő kizárólag az 51. számú melléklet 3. pontjában foglalt, meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítéséhez vehet igénybe beruházási támogatást és kamattámogatást.

302. §

(1) A támogatási kérelmet a beruházás helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Kamattámogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet nyilatkozatát a hitelkérelem befogadásáról.

303. §

(1) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást - a részére megállapított keretösszegen belül - a megyei földművelésügyi hivatal engedélyezi.

(2) A földművelésügyi hivatal csak olyan beruházás támogatását engedélyezheti, amelynek kivitelezési munkái még nem kezdődtek meg, és annak tervezett megvalósítási időtartama - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a három évet nem haladja meg. A kivitelezési munka megkezdésének minősül az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzés időpontja. A kivitelezéshez szükséges anyagvásárlások nem jelentik a beruházás kezdetét.

(3) Ha a beruházás tervezett megvalósítása három évnél hosszabb időtartamú, akkor azt - önállóan is üzembe helyezhető - három éven belül megvalósítható szakaszokra lehet bontani. Ebben az esetben az egyes megvalósítási szakaszok új beruházásnak minősülnek, és támogatásuk külön-külön engedélyezhető.

(4) A több éven keresztül megvalósuló beruházásnál a támogatási engedélyben a beruházási költségek és a beruházási támogatás éves ütemét is meg kell határozni.

304. §

(1) A megyei földművelésügyi hivatal támogatási engedélyének birtokában, az engedély keltét követő harminc napon belül, az 52. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint támogatási okirat kiállítását kell igényelni az adóhatóságtól. A támogatási engedély a keltét követő harminc nap után érvényét veszti. A kivitelezés a támogatási okirat birtokában kezdhető meg.

(2) Az adóhatóság a támogatási okirat egy-egy példányát - az igénylőn kívül - a földművelésügyi hivatalnak, valamint a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző hitelintézetnek is megküldi, továbbá gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(3) Az adóhatóság által kiadott támogatási okirat érvényét veszti, ha a beruházást az okirat keltét követő négy hónapon belül nem kezdik meg.

305. §

(1) Kamattámogatás igénybevétele esetén a hitelszerződésben a kamattámogatás igénybevételét és mértékét is fel kell tüntetni.

(2) A beruházási támogatás alapjául szolgáló összeget az engedélyezett műszaki tartalom szerint felmerült, számlával igazolt beruházási költség alapján kell kiszámítani.

(3) A támogatás a beruházó választása szerint:

a) a melioráció üzembe helyezése után, a támogatási okirat, a kifizetett beruházási számlák és a hivatal igazolása alapján, utólagosan, vagy

b) a melioráció üzembe helyezése előtt, egymillió forintot meghaladó összegű (rész-)teljesítés(ek) után, a támogatási okirat, a kifizetett beruházási (rész-)számlák és a megyei földművelésügyi hivatal igazolása alapján

vehető igénybe.

(4) A több létesítményt magában foglaló meliorációs beruházásoknál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a (3) bekezdés a) pontja szerinti elszámolás kezdési időpontja az utolsóként elkészült létesítmény műszaki átadás-átvétele.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti részteljesítés elszámolásának lehetőségével élő beruházó, a beruházás üzembe helyezése után végelszámolást köteles készíteni, s azt a földművelésügyi hivatalnak és az adóhatóságnak meg kell küldenie.

(6) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs beruházásoknál - az elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani. Az időszakos elszámolás nem minősül a (3) bekezdés b) pontja szerinti részteljesítésnek.

(7) A kamattámogatás a hitelintézet terhelési értesítőjének kézhezvétele alapján vehető igénybe.

(8) Az elszámolást a tárgyév november 30-áig kell elkészíteni.

306. §

(1) Az M) pont szerinti beruházási támogatás és kamattámogatás igénybevételét, felhasználását a minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalon, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomáson, valamint az erdészeti hatóságon keresztül ellenőrzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett beruházási támogatás és kamattámogatás visszafizetését a megyei földművelésügyi hivatal vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.

(3) A meliorációs támogatások amortizációval csökkentett részét vissza kell fizetni, ha az igénybevevő az üzembe helyezést követő öt éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.

307. §

(1) Az M) pont alapján járó támogatást a 1003200001905324 számú APEH Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni.

(2) Az M) pont alapján jogosulatlanul igénybe vett, valamint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

V. Fejezet

A TERMŐFÖLD MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK, HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

308. §

(1) A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra való alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásához nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím 3. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.

(2) Az V. fejezetben foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) Az V. fejezetben foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (2) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

A) A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra való alkalmassá tételével összefüggői feladatok végrehajtásának támogatása

309. §

Az A) pontban foglaltak alapján támogatás a következő célokra vehető igénybe:

a) művelés alól kivett - természetvédelmi oltalom alatt nem álló - terület mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassá tétele,

b) gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tétele,

c) borvidéken vagy bortermő helyen, a szőlő kataszterben I. és II. osztályú, tízszázalékos lejtés feletti, illetve százötven méter tengerszint magasság feletti területek szőlőtelepítés céljára történő kialakítása (pl. teraszírozás),

d) birtok-összevonási célú önkéntes földcsere lebonyolításának elősegítése,

e) a termőföldek privatizációja során tulajdonul megszerzett, szántóként nyilvántartott, de a természetben parlagon álló területek művelésbe vonása,

f) selejtezésre kerülő ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolása,

g) jelenleg hasznosításra alkalmatlan, halastóként nyilvántartott területek művelési águknak megfelelő rekonstrukciója,

h) a termőföldek megközelítését szolgáló, nem szilárd burkolatú utak és hozzájuk kapcsolódó vízelvezető árkok működőképességének fenntartása,

i) az a)-h) pontokban foglalt célok megvalósításának előkészítéséhez szükséges tervek és költségvetések beszerzése.

310. §

(1) A támogatásban - a 309. § h) pontjában foglalt célt kivéve - a mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező, vagy termőföldet használó - a Nyilv r. alapján regisztrált - igénylő részesülhet.

(2) A termőföldet használó csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához hozzájárulását adta.

(3) A 309. § h) pontja szerinti cél esetén támogatásban az út tulajdonosa vagy kezelője részesíthető.

311. §

A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka.

312. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

(2) Támogatási kérelem csak a pályázati felhívásban meghirdetett célokra nyújtható be.

(3) A támogatási kérelemhez - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - mellékelni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

313. §

(1) Az A) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül ugyanazon célra és földterületre támogatás ismételten nem vehető igénybe. Ez a rendelkezés az elutasított pályázatokra nem vonatkozik.

(2) Egy pályázatban az A) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül egyszerre több nem jelölhető meg. Ha a pályázó egyszerre több cél alapján is igényel támogatást, azt célonként külön pályázatban kell benyújtani.

314. §

(1) A pályázatokat a föld fekvése szerint területileg illetékes megyei földhivatalnál (a továbbiakban: földhivatal) kell benyújtani

a) a 309. § a)-g) pontjai szerinti célokra 1999. július 31-ig,

b) a 309. § h) pontja szerinti célra 1999. március 31-ig.

(2) A beérkezett pályázatokat formai és tartalmi szempontból a földhivatal ellenőrzi, szükség esetén a pályázót hiánypótlásra szólítja fel, majd a pályázatot szakvéleménnyel látja el, és harminc napon belül elbírálásra a minisztériumhoz felterjeszti.

(3) A földhivatal a pályázatot elbírálásra akkor is köteles felterjeszteni, ha az a pályázati felhívásnak, illetőleg a rendeletben foglaltaknak nem felel meg, és a pályázó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.

315. §

(1) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Földvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával

a) a 309. § a)-g) pontjai szerinti célok esetén 1999. október 31-ig,

b) a 309. § h) pontjai szerinti célra 1999. június 30-ig dönt.

(2) A Földvédelmi Bíráló Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(3) A Földvédelmi Bíráló Bizottság nyolc tagból áll. Elnöke és két tagja a minisztérium képviselőije, egy tagja a Magyar Agrárkamara képviselője, további négy tagját a miniszter kéri fel a földvédelem szakértői közül. A Földvédelmi Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

316. §

(1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium az odaítélt támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján a földhivatal a pályázóval támogatási szerződést köt, és annak három példányát az aláírást követően megküldi a minisztériumhoz.

(2) A pályázat elutasítása esetén a minisztérium döntéséről a földhivatal útján értesíti a pályázót.

(3) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a földhivatal szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

(4) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti a földhivataltól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha a földhivatal a kérelemnek helyt ad, a szerződésmódosításról köteles a minisztériumot értesíteni.

317. §

(1) Az A) pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználását a minisztérium a földhivatal útján, valamint közvetlenül ellenőrzi.

(2) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

B) A földbirtok-politika gyakorlati megvalósítását elősegítő nemzetközi kapcsolattartás támogatása

318. §

A B) pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:

a) a földbirtok-politika gyakorlati megvalósítása külföldi tanulmányozásához, így különösen

aa) a termőföldek tulajdoni és használati viszonyainak nyilvántartásával,

ab) a területrendezéssel, birtokösszevonással,

ac) a termőföldek minőségének és értékének meghatározásával,

ad) a termőföldek más célra történő felhasználásának engedélyezésével és a művelés alatt nem álló területek rekultivációjával,

ae) a termőföld minősége védelmével kapcsolatos tapasztalatszerzéshez,

b) az a) pontban felsorolt témákban külföldön rendezett konferenciákon való részvételhez,

c) az a) pontban felsorolt témákban itthon rendezett konferenciák költségeinek fedezésére.

319. §

(1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb ötven százaléka.

(2) A támogatás mértékét indokolt esetben a minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél magasabb arányban is megállapíthatja.

320. §

(1) A támogatás pályázat útján vehető igénybe, melyet a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a beérkezésüket követő hatvan napon belül dönt.

(2) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

321. §

A B) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célra pályázatot nyújthatnak be

a) azok az intézmények és gazdálkodó szervezetek, akik a 318. § a) pontjában meghatározott témák végrehajtását, végrehajtásának irányítását vagy kutatását végzik,

b) azok, akik a 318. § b) pontjában meghatározott konferenciára való meghívásukat hitelt érdemlően igazolják,

c) azok, akik a 318. § c) pontjában meghatározott konferenciát rendeznek.

322. §

(1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a pályázóval támogatási szerződést köt.

(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a minisztérium szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

(3) A támogatás összegének forintban történő kifizetésére a támogatási szerződés aláírását követő harminc napon belül kerül sor.

323. §

(1) A pályázó a támogatási szerződésben foglalt határidő lejártáig köteles megküldeni a minisztériumnak a tanulmányút vagy konferencia tapasztalatairól szóló beszámoló jelentést és a költségeket igazoló számlák másolatát.

(2) A jelentés elfogadásáról a minisztérium dönt.

(3) A döntés meghozatala érdekében a minisztérium a pályázótól a jelentés, illetőleg a költségelszámolás kiegészítését kérheti.

324. §

Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül a kifizetett támogatás, ha a minisztérium a beszámoló jelentést nem fogadja el, vagy a pályázó a költségeket nem igazolja. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

325. §

A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználását a minisztérium közvetlenül ellenőrzi. A támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

C) A termőföld minőségi védelmével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása

326. §

A támogatás a következő célokra vehető igénybe:

a) erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió elleni agrotechnikai, biológiai és kémiai eljárások megvalósítása,

b) másodlagosan elvizenyősödött területeken a vízháztartást szabályozó létesítmények, valamint a talaj vízháztartásának eredeti állapot szerinti helyreállítása,

c) savanyú, szikes, illetőleg homoktalajok javítása,

d) a hígtrágyás technológiát megszüntetett állattartó telepeken tárolt hígtrágya termőföldre való kijuttatása és bemunkálása, továbbá - amennyiben szükséges - a feleslegessé vált hígtrágyatárolók megszüntetése,

e) a pályázati anyag (szakvélemények, tervek, költségvetés stb.) elkészítése, valamint a végrehajtás során műszaki ellenőr alkalmazása.

327. §

(1) A C) pontban foglaltak szerint támogatást a mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező, vagy termőföldet használó személy veheti igénybe, akiket a Nyilv. r. alapján regisztráltak.

(2) A használó csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához hozzájárulását adta.

328. §

(1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka.

(2) A talajjavításnál alkalmazott szervestrágyázás támogatásban nem részesül.

(3) A hígtrágya anyagköltsége nem számolható el.

329. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A C) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül csak a pályázati felhívásban megjelölt célokra nyújtható be pályázat az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok csatolásával.

(3) Egy pályázatban a C) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül egyszerre több nem jelölhető meg. Ha a pályázó egyszerre több cél alapján is igényel támogatást, azt célonként külön pályázatban kell benyújtani.

330. §

(1) A pályázatot 1999. április 30-ig a föld fekvése szerint területileg illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomáshoz (a továbbiakban: állomás) öt példányban kell benyújtani.

(2) A beérkezett pályázatokat formai és tartalmi szempontból az állomás ellenőrzi, szükség esetén a pályázót hiánypótlásra szólítja fel, majd a pályázatot szakvéleménnyel látja el, és harminc napon belül négy példányban elbírálásra a minisztériumhoz felterjeszti.

331. §

(1) A pályázatot a Talajvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával a minisztérium 1999. június 30-ig bírálja el.

(2) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján az állomás a pályázóval támogatási szerződést köt, s annak két példányát az aláírást követően két héten belül megküldi a minisztériumhoz.

(3) A Talajvédelmi Bíráló Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Álláspontját szótöbbséggel alakítja ki.

(4) A Talajvédelmi Bíráló Bizottság hét tagból áll. Elnöke és két tagja a minisztérium képviselője, egy tagja a Magyar Agrárkamara képviselője, további három tagját a minisztérium kéri fel a talajvédelem szakértői közül.

332. §

(1) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki az állomás szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

(2) A pályázatban foglalt munkák csak a szerződéskötést követően kezdhetők meg. Ellenkező esetben az állomás szerződést nem köt.

(3) A szerződés időtartama az egy évet nem haladhatja meg. A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti az állomástól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. A határidő-módosítás időtartama a három hónapot nem haladhatja meg. A módosított szerződés két példányát az állomás két héten belül a minisztériumnak megküldi.

333. §

(1) A munkák megkezdését a pályázó az állomásnak köteles bejelenteni.

(2) Az állomás a munkákat a megvalósítás során bármikor jogosult ellenőrizni.

(3) A pályázó köteles a munkákról építési, illetve felmérési naplót vezetni, valamint műszaki ellenőrt alkalmazni.

(4) A támogatásban részesített pályázó a teljesítési határidő lejártáig köteles a munkák elvégzését az állomásnak bejelenteni. A bejelentéshez az elvégzett munkákról részletes kimutatást a műszaki ellenőr által leigazolt számlát és naplómásolatokat kell mellékelni.

(5) A bejelentés alapján az állomás a munkák elvégzését a helyszínen ellenőrzi, és megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) A helyszíni ellenőrzésre a pályázót meg kell hívni.

334. §

(1) A támogatás teljes összegének, részbeni teljesítés esetén arányos összegének kifizetésére az állomás igazolása alapján kerül sor. Az átvételről szóló igazolást - a felvett jegyzőkönyvvel együtt - az állomás a minisztériumnak a jegyzőkönyv felvételét követő két héten belül felterjeszti. Az igazolás felülvizsgálata és elfogadása után a támogatás összegét a minisztérium a pályázó által megjelölt számlára harminc napon belül átutalja.

(2) Részbeni teljesítésnek kell tekinteni a vállalt kötelezettséget, ha a határidő lejártának időpontjában az elvégzett munkák a támogatási szerződésben foglaltakkal szemben kisebb területen vagy volumenben valósultak meg, de a kitűzött célt részben elérték.

335. §

(1) Eredménytelennek minősül a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, ha a szerződési határidő lejártáig

a) a munkát meg sem kezdték,

b) a munkák egy részét elvégezték, de az elérni kívánt cél részben sem valósult meg,

c) a munkák elvégzését nem jelentették be.

(2) Az eredménytelennek minősülő teljesítésről az állomás jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet két héten belül két példányban a minisztériumnak megküld.

(3) Az C) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

D) A termőföld mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő kutatások támogatása

336. §

(1) A D) pontban foglaltak alapján támogatás a 309. § a)-f) pontjaiban foglalt célok gyakorlati megvalósítását elősegítő kutatásokhoz vehető igénybe.

(2) A támogatást az a jogi személy veheti igénybe, amely igazolja, hogy a kutatással feladatszerűen foglalkozik, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással végzett tevékenység eredményét a gyakorlati szakemberek számára hasznosítható formában (kiadvány, bemutató stb.) közzéteszi.

337. §

(1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A támogatás iránti pályázatok benyújtásának részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A támogatási kérelemhez - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

(4) Egy pályázatban egyszerre több kutatási cél nem jelölhető meg.

338. §

(1) A pályázatot 1999. március 31-ig kell a minisztériumhoz benyújtani.

(2) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Földvédelmi-Kutatási Bíráló Bizottság bevonásával legkésőbb 1999. június 30-ig dönt.

(3) A Földvédelmi-Kutatási Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(4) A Földvédelmi-Kutatási Bíráló Bizottság hét tagból áll, elnöke és két tagja a minisztérium képviselője, további négy tagját a miniszter kéri fel. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

339. §

(1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a pályázóval támogatási szerződést köt.

(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a minisztérium szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

(3) A támogatás összegének kifizetésére a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerint kerül sor.

340. §

(1) A pályázó a támogatási szerződésben foglalt határidő lejártáig köteles megküldeni a minisztériumnak a kutatás eredményéről és a 336. § (2) bekezdésében foglaltak alapján vállalt kötelezettség teljesítéséről szóló részletes beszámoló jelentést és költségelszámolást.

(2) A jelentés elfogadásáról a minisztérium dönt. Döntésének meghozatala érdekében a pályázótól a jelentés, illetőleg a költségelszámolás kiegészítését kérheti.

341. §

(1) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül a kifizetett támogatás, ha a minisztérium a kutatásról szóló jelentést nem fogadja el, vagy ha a pályázó a 336. § (2) bekezdésében foglaltak alapján vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

(3) A támogatás felhasználását - a Földvédelmi-Kutatási Bíráló Bizottság szükség szerinti bevonásával - a minisztérium ellenőrzi.

(4) A D) pontban foglaltak szerint járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

E) Az agrárágazattal összefüggő távérzékelési feladatok ellátásának támogatása

342. §

(1) Az E) pontban foglaltak alapján támogatás a növénytermesztéssel, az agrárstatisztikával, a földhasználatváltozással, a birtokpolitikával, valamint az agrárkörnyezet-gazdálkodással összefüggő távérzékelési tevékenységhez vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásához nyújtott támogatásról a minisztérium külön rendelkezik.

(3) Az E) pontban foglaltak szerint járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

F) A birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatása

343. §

(1) Az F) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe - a Nyilv. r. alapján regisztrált -

a) birtok-összevonási célú termőföldvásárláshoz a termőföldtulajdon szerzésére jogosult, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély, erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett egyéni erdőgazdálkodó, valamint

b) az a magánszemély, aki mezőgazdasági, erdőgazdasági, vadgazdasági, illetve halászati tevékenységet folytató jogi személy tagja vagy tulajdonosa.

(2) A támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a vevő meglévő és a támogatással megszerzett termőföldterülete

a) együttes nagysága a 2000 AK-t, illetve a 100 hektárt nem haladja meg;

b) erdő művelési ág esetén azonos településen fekszik, vagy a már meglévő erdőnek az erdőterv szerinti része, vagy ahhoz csatlakozik;

c) nem erdő művelési ágú termőföld esetén - a település határától függetlenül - azonos vagy egymáshoz csatlakozó dűlőben van.

(3) Nem vehető igénybe támogatás a termelőszövetkezeti részarányként nyilvántartott termőföld megvásárlása esetén.

344. §

Támogatásban az a termőföldtulajdonnal rendelkező belföldi magánszemély részesíthető,

a) akinek termőföldtulajdona a vásárlás révén tulajdonába kerülő termőfölddel együtt a 210 AK-t, erdő művelési ágú termőföld esetén pedig a hat hektárt meghaladja;

b) aki kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással tulajdonul megszerzett termőföldet a támogatás folyósításától számított öt éven belül

ba) nem idegeníti el,

bb) más célra nem használja fel, és

bc) a művelési ágának megfelelő tényleges mező-, illetőleg erdőgazdasági műveléssel hasznosítja.

345. §

A támogatás mértéke az adásvételi szerződésben kikötött vételár legfeljebb húsz százaléka.

346. §

(1) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázatot a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül, de legkésőbb 1999. szeptember 30-ig lehet a minisztériumhoz benyújtani.

(2) A pályázatokat a minisztérium a benyújtástól számított hatvan napon belül bírálja el.

(3) A pályázathoz - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

347. §

A pályázókat pályázatuk elfogadásáról a minisztérium a döntést követő harminc napon belül értesíti, s egyidejűleg gondoskodik az odaítélt támogatások Magyar Államkincstáron keresztül történő folyósításáról, illetőleg intézkedik a területileg illetékes földhivatal felé, hogy az öt évre szóló elidegenítési tilalom az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

348. §

(1) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a pályázó a pályázathoz csatolt, a támogatás előfeltételéül előírt kötelezettségvállaló nyilatkozatokban foglaltakat megszegi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

(2) A támogatás felhasználását a minisztérium a területileg illetékes földhivatal bevonásával ellenőrzi. A támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyébként a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

G) Földvédelmi célú szakmai tevékenységgel összefüggő ingatlan-nyilvántartási háttér megerősítésének támogatása

349. §

(1) A G) pontban foglaltak alapján támogatás a földvédelmi célú szakmai tevékenység ingatlan-nyilvántartási hátterének megerősítésére vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásához nyújtott támogatásról a minisztérium külön rendelkezik.

(3) A G) pontban foglaltak szerint járó támogatás teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyébként a 308. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

ÁLLATTENYÉSZTÉSI, TENYÉSZTÉSSZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

350. §

Az állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásához nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzatcsoport alatt biztosított összeg.

A) Az állatazonosítási, valamint állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének támogatása

351. §

Az A) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az állattartó, a tenyésztő, illetve az elismert, vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: elismert tenyésztő szervezet) és szövetségei, a tenyésztési hatóság, valamint az a szervezet, amely az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelő megbízás alapján törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot végez, amelyeket a - mezőgazdasági termelő esetén - Nyilv. r. alapján regisztráltak.

352. §

(1) A támogatás normatív módon, illetve pályázat alapján vehető igénybe.

(2) A normatív támogatás az 53. számú mellékletben szereplő mértékben igényelhető. A fejlesztésekhez pályázat útján legfeljebb ötvenszázalékos támogatás nyerhető el.

(3) Az FM r. alapján állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése jogcím szerinti támogatás 1998. december 31-ig kiállított igazolás alapján, 1999. február 28-ig igényelhető.

353. §

(1) A normatív támogatást az igényelheti, aki (amely) a címben szereplő tevékenységet végzi, illetve végezteti, továbbá az 54. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel, és ezt a mellékletben előírt módon hitelt érdemlően igazolja.

(2) A pályázatos úton elnyerhető támogatás feltételeit a minisztérium pályázati felhívás formájában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján támogatást csak az vehet igénybe, akinek a korábbi jogszabályok szerint megkötött támogatási szerződésben foglalt, lejárt kötelezettsége nem áll fenn.

354. §

(1) A normatív támogatás az előírt igazolások csatolásával a minisztériumnál havonta, vagy a tevékenység lezárását követően, az 55. számú melléklet szerint igényelhető. A támogatási kérelmet az illetékes tenyésztő szervezethez kell benyújtani, amely az igényeket havi gyakorisággal, összesítő ívvel és szakmai javaslattal ellátva a minisztériumnak továbbítja. Ennek alapján a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről. A támogatási kérelem első alkalommal történő benyújtásakor mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(2) A pályázatos támogatás igénybevételéhez a pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a minisztérium az Állattenyésztési Bíráló Bizottság bevonásával dönt.

(3) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik, állandó tagjainak száma hét fő. Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel.

(4) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, állásfoglalását szótöbbséggel alakítja ki.

(5) A minisztérium dönt a pályázat útján elnyerhető támogatás odaítéléséről. A döntésről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, szerződést köt, és annak alapján, az abban foglalt feltételek teljesítését követően a támogatás kifizetéséről intézkedik.

355. §

(1) A pályázat alapján elnyert támogatásról kötött szerződésben foglalt feltételek teljesítését a minisztérium, vagy megbízása alapján az OMMI, az illetékes megyei földművelésügyi hivatal, valamint az Állattenyésztési Bíráló Bizottság ellenőrzi, amelyek jogosultak a tenyésztési hozzájárulás befizetésének ellenőrzésére is.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

(3) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

(4) Az A) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

B) A törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat végzésének, valamint a tenyészérték megállapításának támogatása

356. §

A B) pontban foglaltak alapján támogatást az a mesterséges termékenyítő állomás, törzskönyvezést végző szervezet, tenyésztő vagy tenyésztő szervezet, tenyésztési hatóság igényelhet, aki (amely) a címben szereplő tevékenységet végzi, illetve végezteti, továbbá az 54. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel, és ezt a mellékletben előírt módon hitelt érdemlően igazolja.

357. §

(1) A támogatás az 53. számú mellékletben szereplő mértékben normatív alapon igényelhető.

(2) Az FM r. alapján törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, valamint tenyészérték megállapítása jogcímen támogatás 1998. december 31-ig kiállított igazolás alapján, 1999. február 28-ig igényelhető.

358. §

A normatív támogatás az előírt igazolások csatolásával a minisztériumnál havonta, vagy a tevékenység lezárását követően az 55. számú melléklet szerint igényelhető. A támogatási kérelmet az illetékes tenyésztő szervezethez kell benyújtani, amely az igényeket havi gyakorisággal, összesítő ívvel és szakmai javaslattal ellátva a minisztériumnak továbbítja. Ennek alapján a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről. A támogatási kérelem első alkalommal történő benyújtásakor mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

359. §

A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

C) Csúcsgenetikát képviselő import apaállat és szaporítóanyag beszerzésének támogatása

360. §

A C) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület, szövetség.

361. §

(1) A támogatás mértéke az import apaállat és szaporítóanyag importszámla szerinti tényleges bekerülési költségeinek legfeljebb nyolcvan százaléka, belföldi számla alapján hatvan százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

362. §

A C) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

D) Az egyes, adott időszakban felmerülő tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásának támogatása

363. §

A D) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a tenyésztő, az elismert tenyésztő szervezet, a tenyésztési hatóság, kutató, fejlesztő szakemberek, szervezetek.

364. §

(1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült teljes költségig terjedhet.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

365. §

A D) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

E) Elismert tenyésztő szervezet tenyésztésvezetője alkalmazásának támogatása

366. §

Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület, illetve szövetség és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

367. §

(1) A támogatás mértéke az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján alkalmazott tenyésztésvezető díjazásának legfeljebb nyolcvan százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

368. §

Az E) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

F) A nemzetközi és hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel, valamint szakmai találkozó szervezésének, továbbá egyes állattenyésztéssel összefüggő kiadványok készítésének támogatása

369. §

Az F) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a tenyésztési hatóság, a hazai vagy honosított besorolással rendelkező fajta elismert tenyésztő szervezete és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

370. §

(1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült költség legfeljebb ötven százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

371. §

Az F) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

G ) A nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás

372. §

A G) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint a tenyésztési hatóság.

373. §

(1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült részvételi költség legfeljebb ötven százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

374. §

A G) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

AZ EGYES HALGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA

375. §

Az egyes halgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.

A) A természetes vizek halállománypótlásának támogatása

376. §

Az A) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.

377. §

A támogatás mértéke a halászati üzemtervben előírt éves haltelepítésen felüli rendkívüli haltelepítés teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.

378. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,

b) a vízterület érvényes halászati üzemtervének vagy halgazdálkodási tervének másolatát,

c) a szükséges haltelepítés mértékét (halfaj, korosztály), szakmai indokolását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,

d) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

379. §

(1) A pályázatot a minisztérium a külön jogszabály szerinti Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el.

(2) A nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás kifizetéséről.

380. §

A támogatás felhasználását a minisztérium a területileg illetékes halászati hatóság útján ellenőrzi. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

381. §

(1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodási tevékenység folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

B) A halpusztulásokkal összefüggő kármegelőzés, kárelhárítás, valamint a halállomány megújításának támogatása

382. §

A B) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.

383. §

A támogatás mértéke a beavatkozás teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.

384. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,

b) a tervezett beavatkozás szakmai indokolását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,

c) műszaki beavatkozással járó tevékenység esetén az illetékes vízügyi kezelő előzetes hozzájárulását,

d) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

385. §

A pályázatot a minisztérium az Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.

386. §

A B) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

C) A természetesvízi halállomány védelmének támogatása

387. §

A C) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.

388. §

A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb ötven százaléka.

389. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,

b) a tervezett fejlesztés szakmai indokolását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

390. §

A pályázatot a minisztérium az Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.

391. §

A C) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

D) A természetesvízi élőhelyek javításának támogatása

392. §

A D) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult, valamint az élőhely javítását megvalósítani kívánó igénylő.

393. §

A támogatás mértéke a beavatkozás teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.

394. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,

b) halgazdálkodási jogosultság hiányában az illetékes halászati jogosult előzetes véleményét,

c) a tervezett beavatkozás ismertetését és szakmai indokolását, valamint azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,

d) az illetékes vízügyi kezelő előzetes hozzájárulását,

e) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét,

f) a beavatkozás költségtervét és az igénybe venni kívánt források megoszlását.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot.

395. §

A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium az Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.

396. §

A D) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

E) A természetesvízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység támogatása

397. §

Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult,

b) a halgazdálkodással összefüggő oktatási és kutatási feladatokat lát el.

398. §

A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb nyolcvan százaléka.

399. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a jogosultság igazolását,

b) a megvalósítani kívánt kutatási vagy ismeretterjesztő tevékenység szakmai indokolását, a megvalósítás helyét, idejét és költségeit,

c) amennyiben a pályázó nem azonos a kutatás tervezett helyének a halászati jogosultjával, a halászatra jogosult előzetes véleményét.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

400. §

A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium az Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.

401. §

Az E) pont szerint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

F) A természetesvízi halgazdálkodással kapcsolatos külföldi tapasztalatszerzés támogatása

402. §

Az F) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult,

b) a halgazdálkodás területén oktatási és kutatási feladatokat lát el,

c) a halgazdálkodást folytató szervezetek érdekképviseletét látja el.

403. §

A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb ötven százaléka.

404. §

(1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a jogosultság igazolását,

b) a tapasztalatszerzés helyét, időtartamát, a résztvevők számát, a részvétel költségeit,

c) a külföldi tapasztalatszerzés szükségességének részletes indokolását.

(3) A pályázathoz - a pályázati felhívásban foglaltakon túl - csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is, valamint az 56. számú melléklet szerinti adatlapot is.

405. §

A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a minisztérium az Országos Halászati Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.

406. §

Az F) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás folyósítására egyebekben az E) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

AZ EGYES VADGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA

407. §

Az egyes vadgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.

A) A vadászható állatfajok természetes állománya, valamint azok élőhelye megoőőrzésének, védelmének támogatása

408. §

Az A) pontban foglalt célon belül az agrártámogatások keretében évente meghirdetett pályázati rendben támogatást vehet igénybe a vadászatra jogosult

a) a tenyésztett fácán és a fogoly kibocsátásával a természetes törzsállomány dúsításához és az ehhez szükséges természetes élőhelyi feltételek megteremtéséhez;

b) az apróvad természetes állománya élőhelyi feltételei javításához;

c) a nagyvadállomány mező- és erdőgazdasági károkozása csökkentését elősegítő természetes élőhelyi feltételek megteremtéséhez.

409. §

(1) A pályázatban kérelmezett cél nem haladhatja meg a külön jogszabály szerint, tárgyévben jóváhagyott Éves Vadgazdálkodási Tervben meghatározott kereteket.

(2) A támogatás évenként, pályázónként és pályázatonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. A támogatás feltétele ötven százalék saját erőforrás biztosítása.

410. §

A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint szaklapban kerül közzétételre.

411. §

A pályázatot a felhívásban megadott határidőig, öt példányban a területileg illetékes vadászati hatósághoz lehet beküldeni.

412. §

A pályázatokat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, és a Területi Vadgazdálkodási Tanács véleményével, illetve saját javaslatával ellátva a benyújtást követő harminc napon belül megküldi a minisztériumnak.

413. §

(1) A pályázati kérelmek elbírálásáról a minisztérium a Vadgazdálkodási Szakbizottság bevonásával dönt. A Vadgazdálkodási Szakbizottság öt tagból áll, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A Vadgazdálkodási Szakbizottság elnökét és egy tagját - a minisztérium képviselőjeként - a miniszter határozatlan időre jelöli ki. A miniszter a Vadgazdálkodási Szakbizottság munkájában való részvételre kéri fel a Környezetvédelmi Minisztérium, a Magyar Agrárkamara és a vadászati érdekképviselet szakértőit.

(2) A pályázat eredményéről a vadászatra jogosult vadászterülete szerint illetékes vadászati hatóság értesíti a pályázót, és a nyertes pályázóval hatvan napon belül köt támogatási szerződést. A megkötött támogatási szerződés alapján a minisztérium gondoskodik a támogatás összegének átutalásáról.

414. §

(1) A támogatás folyósítását, felhasználását és a megvalósítás ellenőrzését e rendeletben foglaltakon túl a támogatási szerződés rögzíti. A támogatás felhasználását a megvalósítás helye szerint illetékes vadászati hatóság ellenőrzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről a vadászati hatóság államigazgatási eljárás keretében gondoskodik.

(3) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számla terhére kell folyósítani.

(4) Az A) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

B) A vadászati kultúra és ismeretterjesztés, illetve a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő kutatás és oktatás támogatása

415. §

A B) pontban foglaltak szerinti célra, az agrártámogatások keretében évente meghirdetett pályázati rendben támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)

a) a vadgazdálkodási ágazattal kapcsolatos ismeretterjesztést, a vadászati kultúra ápolását végzi, vagy e tevékenységet elősegíti;

b) a vadgazdálkodási ágazat területén oktatási, kutatási feladatokat lát el.

416. §

A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint szaklapban kerül közzétételre. A támogatás mértéke: állami megrendelés esetében az igazolt költségek egésze, egyébként ötven százaléka.

417. §

(1) A pályázatot a felhívásban megadott határidőig, két példányban a minisztériumhoz lehet beküldeni.

(2) A pályázatokat a minisztérium bírálja el. A minisztérium a pályázat eredményéről értesíti a pályázót, a nyertes pályázóval hatvan napon belül támogatási szerződést köt, és gondoskodik a támogatás összegének átutalásáról.

418. §

A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

C) A különleges rendeltetésűnek minősített vadászterületek vadállománya fenntartásának támogatása

419. §

A C) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 21. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti okból különleges rendeltetésűnek minősített vadászterület vadászatra jogosultja.

420. §

A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A kérelmek benyújtási határideje azonos az A) és B) pontokra meghatározott pályázati határnappal. A támogatás a felmerült többletköltségek ellenében, legfeljebb ötmillió forint összegben vehető igénybe.

421. §

Az írásbeli indokolással ellátott támogatási kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani. A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el.

422. §

A C) pontban foglaltak alapján járó támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

D) A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő állami feladatok ellátásával felmerülő) költségek viselése

423. §

A D) pontban foglaltak alapján kifizetésre kerül sor:

a) a Vtv.-ben meghatározott egyéb állami feladatok - különösen a vadgazdálkodási monitoring programok és a vadgazdálkodási körzettervezés egyes részfeladatai, a Területi és Országos Vadgazdálkodási Tanácsok, illetve az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetése - elvégzéséhez;

b) nemzetközi szakmai szervezetekben a hivatalos nemzeti képviselethez, valamint kapcsolattartáshoz;

c) a külön jogszabály szerinti "Magyar Vadgazdálkodásért" elnevezésű állami elismerés díjazottja részére, az odaítélés rendjében;

d) a vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos egyéb állami feladatban szerződéssel közreműködő részére.

424. §

(1) A kifizetés összegét a minisztérium állapítja meg.

(2) A D) pontban foglaltak alapján történő kifizetés teljesítésére, a felhasználás ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

E) A vadászati igazgatással kapcsolatos költségek viselése

425. §

(1) A vadászati igazgatással kapcsolatos költségek megtérítéséről a minisztérium közvetlenül intézkedik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt költségeket az A) pont szerinti számláról kell teljesíteni.

IX. Fejezet

AZ EGYES AGRÁRGAZDASÁGI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK TÁMOGATÁSA

A) A reorganizációs program támogatása

426. §

A reorganizációs programhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. 11. számú melléklete az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai II. Ráfordítások 2. d) pontjában az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása előirányzat alatt elkülönített pénzösszeg.

427. §

(1) Az A) pontban foglaltak szerinti agrárágazati reorganizációs támogatásra új pályázat nem kerül meghirdetésre.

(2) Az A) pontban foglaltak alapján támogatást azok a gazdálkodók vehetik igénybe, akik (amelyek) a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló - többször módosított - 39/1987. (X. 12.) MT rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló - többször módosított - 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló - többször módosított - 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján már reorganizációs támogatásra jogosultak, és érvényes támogatási határozattal vagy támogatási okirattal rendelkeznek.

428. §

A támogatás az állami adóhatóságtól igényelhető, a támogatási határozatban vagy támogatási okiratban foglaltak szerint az 1999. évre engedélyezett mértékig.

429. §

(1) Indokolt esetben a minisztérium engedélyezheti a reorganizációs támogatási határozatban (támogatási okiratban) rögzített teljesítési kötelezettségek módosítását, továbbá a reorganizációs támogatással érintett vagyontárgyak (beleértve az állatokat is) elidegenítését, gazdasági társaságba apportként való bevitelét, vagy átmeneti bérbeadását. Elidegenítés, illetve apportálás esetén az új tulajdonosnak meg kell felelni az R. 3. §-ban foglalt feltételeknek, továbbá vállalnia kell a vagyontárgyak eredeti feltételek szerinti hasznosítását, és az állammal szemben fennálló minden, a támogatáshoz fűződő kötelezettség teljesítését. Jogi személyiséggel rendelkező új tulajdonos esetében el lehet tekinteni a tulajdoni hányad(ok) eredeti jogszabály által meghatározott arányától. Bérbeadás esetén a bérlőnek vállalnia kell a vagyontárgyak eredeti feltételek szerinti hasznosítását, azonban a támogatással összefüggő kötelezettségek változatlanul a támogatás eredeti jogosultját terhelik, és továbbra is felelős azok teljesítéséért.

(2) Azon gazdálkodóknak, akik az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az export-árualapnövelő reorganizációs támogatás keretében állatbeállítási és forgóeszköz-támogatásban részesültek, és elszámolási kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették, ezen rendelet hatálybalépésével baromfi tartási kötelezettségük megszűnik, a szarvasmarha, a sertés és a juh anyaállat tartási kötelezettségük három évre mérséklődik.

(3)[42] A reorganizációs támogatással tenyésztésbe állított sertéstenyészállat beállítása, valamint a kiesett állatok pótlása saját nevelésű, legalább 95 vagy afeletti tenyészsüldőindexű kocasüldővel is teljesíthető, amennyiben az megfelel a 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeknek. A kiesett tenyészállatok pótlásánál a 24. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra is tekintettel kell eljárni.

(4) Az 1995. december 31-ig benyújtott pályázatoknál, az agrár reorganizációs program keretében felvett, az első teljes negyedévre számított kamattámogatásnak megfelelő összeg kamattámogatási előleg - az éves kamatfizetési kötelezettség csökkenésével arányosan csökkenő mértékben - folyamatosan, a támogatás fennállásáig megilleti a gazdálkodót. A kamattámogatási előleg maradványértékével a kamattámogatás lejártakor a gazdálkodó köteles elszámolni az adóhatósággal.

430. §

(1) A támogatás felhasználásának és a feltételek teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik.

(2) A támogatás elszámolását és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás tényét - a 429. §-ban és az R. 11. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a támogatás alapjául szolgáló jogszabályban, valamint a támogatási határozatban, támogatási okiratban foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére vonatkozóan a minisztérium intézkedik, és erről értesíti az adóhatóságot.

431. §

(1) Az ezen fejezetben foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01856134 számú APEH Reorganizációs kamatköltség-térítés folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

B) Az agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása

432. §

A B) pont szerinti támogatások forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 9. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.

1. A külföldi tapasztalatszerzés, valamint farmgyakornok képzés támogatása

433. §

A B) 1. pontban foglaltak szerint az alábbi jogcímek alapján vehető igénybe támogatás:

a) az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítésére a mezőgazdaságban, vadgazdálkodásban és halászatban, az élelmiszeriparban, az erdőgazdálkodásban, az elsődleges faipari termelésben dolgozók részére az európai országokban, illetve az állami szervezetekben, valamint a kapcsolódó K+F intézményekben dolgozók részére a minisztérium által szervezett tanulmányutak, tapasztalatcserék támogatására,

b) az a) pontban felsorolt alágazatokban a korszerű ismeretek elsajátítása céljából külföldön farm- és egyéb szakmai gyakorlaton részt vevő fiatal szakemberek - beleértve a közép- és felsőfokú intézmények hallgatóit is - képzésének támogatására, feltéve, ha annak időtartama az egy hónapot meghaladja,

c) költségtérítésként a viszonossági alapon Magyarországra érkező fiatal szakembereket fogadó szervezetek részére,

d) az a)-b) pontokban meghatározott célok végrehajtásának minisztérium által történő előkészítésével és szervezésével kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére.

434. §

A támogatás mértéke:

a) a külföldi tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében - a minisztérium által külön meghatározott normatíva alapján számított - igazolt ki- és visszautazás, valamint a szállásköltség legfeljebb ötven százaléka,

b) a minisztérium által szervezett programokra, valamint a segélyprogram keretében és a kétoldalú megállapodás alapján - azzal összhangban - megvalósult tanulmányutak és tapasztalatcserék esetén a támogatás a ténylegesen felmerült és számlával igazolt költségekig terjedhet,

c) a farm- és egyéb szakmai gyakorlaton résztvevők esetében a képzési programok díjának legfeljebb harminc százaléka, valamint a gyakorlatra való ki- és visszautazási költség.

435. §

A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati kiírás tartalmazza.

436. §

(1) A támogatási kérelmeket a minisztérium bírálja el.

(2) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve rendeli el a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

437. §

A B) 1. pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú Agrárinformatika, farm- és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

2. Az agrárinformatika támogatása

438. §

(1) A B) 2. pont szerinti támogatás az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-ának b) pontjában előírt reprezentatív üzemgazdasági adatok gyűjtését szolgálja. A reprezentatív üzemgazdasági adatok országos bázisát az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (a továbbiakban: AKII) állítja össze, működteti és fejleszti.

(2) A támogatás célja az állami reprezentatív üzemgazdasági (tesztüzemi) adatbázis létrehozási költségeinek megtérítése. Az adatbázis közhasznú, egyaránt szolgálja a termelőket, az állami közigazgatást és az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeit.

(3) A támogatást azon könyvelőirodák vehetik igénybe, amelyek a minisztériummal kötött külön megállapodásban vállalják a csatlakozó termelők számára szükséges könyvelés elvégzését, adataik összegyűjtését, feldolgozását, az egyedi adatok védelméről szóló jogszabályok betartását, és az összegyűjtött, feldolgozott adatokat az AKII központi adatbázisába átadják. A támogatás terhére a könyvelőiroda fizet az adatszolgáltatásért, vagy a programban részt vevő termelők számára végzett könyvelés költségeit magára vállalja.

(4) A támogatás az AKII által működtetett tesztüzemi információs bázissal kapcsolatos működési és korszerűsítési költségeket is fedezi.

(5) A támogatás összege gazdaságkategóriánként az alábbi:

a) a számviteli törvény vagy más jogszabály által kettős könyvelésre nem kötelezett gazdaságok esetében, ha a gazdaság

- kisméretű (az árbevétel kisebb 1,5 millió Ft-nál) 85 ezer Ft,

- közepes méretű (az árbevétel 1,5-5 millió Ft között van) 115 ezer Ft,

- nagyméretű (árbevétel nagyobb, mint 5 millió Ft) 135 ezer Ft;

b) kettős könyvelésre kötelezett gazdaságok esetében

- adatátvétel, kiegészítő számítások, tartalmi és formai konverziók 75 ezer Ft.

A fenti támogatási összegek magukban foglalják a 6-7. számlaosztályokban történő könyvelést is. Ennek hiányában a támogatás mértéke tizenöt százalékkal csökken.

439. §

(1) A 438. § (3) bekezdésben említett könyvelőirodák kiválasztása, valamint a támogatás feltételeinek részletes megállapítása pályázat útján történik.

(2) A pályázatot a minisztérium hirdeti meg. A pályázatok elbírálását az Üzemgazdasági Információs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi, amelynek tagjait a miniszter bízza meg.

(3) A Bizottság az 1998. évben pályázatot nyert könyvelőirodák szerződésének meghosszabbítására javaslatot tehet. A Bizottság javaslatának figyelembevételével a minisztérium a szerződéseket meghosszabbítja.

440. §

A támogatást - a pályázati felhívásban meghatározott feltételek és ütemezés szerint - a könyvelőirodák, valamint az AKII igényelheti. A támogatási igényt a Bizottság bírálja el.

441. §

(1) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve kezdeményezi a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

(2) A B) 2. pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú Agrárinformatika, farm- és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) A B) 2. pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (2) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

C) Az egyes kutató-fejlesztő tevékenységet folytató közhasznú szervezetek támogatása

442. §

A támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím Vállalkozások folyó támogatása, 3. alcím Agrártermelés költségeit csökkentő támogatása kiemelt előirányzat.

443. §

(1) A C) pontban foglaltak szerinti támogatást a minisztérium által alapított kutató-fejlesztő közhasznú társaságok vehetik igénybe.

(2) A támogatás nyújtásának feltétele az alapító okiratban és a közhasznú K+F szerződésben meghatározott közhasznú feladatokra vonatkozó feladattervek, részteljesítések és beszámoló jelentések, valamint a vonatkozó számlák minisztérium általi elfogadása.

444. §

(1) A támogatás mértéke a feladattervben meghatározott és elfogadott költségek száz százaléka, amelyet negyedévenként részteljesítés elfogadása után a 10032000-01905609 Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni a minisztérium által kiállított az R. 1. számú mellékletét szerinti igazolással.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

D) Az ökológiai (bio) gazdálkodásra való áttérés támogatása

445. §

(1) A D) pontban foglalt támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím Vállalkozások folyó támogatása, 3. alcím Agrártermelés költségeit csökkentő támogatása kiemelt előirányzat.

(2) A D) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az a Nyilv. r. alapján regisztrált igénylő, aki (amely) az ökológiai (bio) gazdálkodás szakmai előírásai szerint növényi termék-előállítást folytat, és azt az átállást követően legalább három évig végzi, vagy ökológiai termelésre alkalmas toleráns és rezisztens fajta előállítását, felszaporítását végzi.

446. §

A támogatás igénybe vehető a biotermelésre való átállási időszakban évente - legfeljebb három év alatt - felmerülő

a) talaj- és növényvizsgálatok költségeinek,

b) az ellenőrzés és minősítés költségeinek,

c) a felhasznált szervestrágya, az ökológiai gazdálkodásban használható speciális növényvédő szerek és különféle anyagok, valamint a minősített vetőmag és szaporítóanyag beszerzési költségeinek,

d) a növényi károsítók elleni vagy egyéb rezisztenciával rendelkező növényfajok, illetve -fajták egyedének felszaporítási költségeinek,

e) termelési és talajerő-utánpótlási módszerek kidolgozása költségeinek

csökkentéséhez.

447. §

A támogatás mértéke:

a) a 446. § a)-b) pontjai esetén az 1999-ben felmerülő - számlával igazolt - költségek,

b) a 446. § c)-e) pontjai esetén az 1999-ben felmerülő költségek legfeljebb negyven százaléka (saját előállítású szervestrágya esetén önköltségi ár figyelembevételével).

448. §

A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.

449. §

A pályázat elfogadásáról a Biotermelési Bíráló Bizottság véleménye alapján a minisztérium dönt. A Biotermelési Bíráló Bizottság hét tagból áll, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg, egyik tagja a Biokultúra Egyesület képviselője. A Biotermelési Bíráló Bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel.

450. §

A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval, továbbá az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás, az igazolás, valamint az R. 3., 4. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

451. §

A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését - a Biotermelési Bíráló Bizottság, a Biokultúra Egyesület bevonásával - a minisztérium végzi. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege, vagy annak teljesítmény arányos része vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

452. §

(1) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.

(2) A D) pont szerinti, jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlára kell visszafizetni.

E) A Magyarországon még meg nem honosodott károsítók elleni növényvédelmi többletköltségek támogatása

453. §

Az E) pontban foglalt támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím, 1. és 2. alcímek alatt biztosított előirányzatok.

454. §

(1) Az E) pont alapján támogatás vehető igénybe Magyarországon még nem honosodott károsítók elleni növényvédelmi többletköltségek részleges támogatására.

(2) A támogatást a Magyarországon még meg nem honosodott károsítók ellen a területileg illetékes megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások által elrendelt kötelező védekezések során felmerült növényvédelmi többletköltségek után lehet igénybe venni.

455. §

(1) Az E) pont szerinti támogatást csak a Nyilv. r. alapján regisztrált árutermelők vehetik igénybe.

(2) A támogatás mértéke a felhasznált növényvédő szer többletköltségek ÁFA nélküli költségének hetvenöt százaléka.

456. §

(1) A támogatási kérelmet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások kötelező védekezést elrendelő határozatának hatálybalépését követő harminc napon belül lehet az 57. számú melléklet alapján a termőhely szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás kötelező védekezést elrendelő határozatát, valamint a növényvédő szer vásárlását elrendelő számlát.

(2) A támogatás a megyei földművelésügyi hivatal által az R. 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok alapján igényelhető az adóhatóságtól.

(3) A támogatás teljesítése a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatás folyósítási számláról történik.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a (3) bekezdésben meghatározott számlára kell visszafizetni.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

457. §

A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot,

b) erdővédelmi bírságot,

c) újraerdősítési költséget,

d) erdőgazdálkodási bírságot,

e) az erdészeti hatósági eljárásban fizetett igazgatási szolgáltatási díjat

az erdészeti hatóság, illetve a minisztérium által meghatározott számlára kell befizetni.

458. §

A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) földvédelmi járulékot,

b) földvédelmi bírságot,

c) talajvédelmi bírságot

a 10032000-01220191-53000004 Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számlára kell befizetni.

459. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) tenyésztési hozzájárulást,

b) állattenyésztési bírságot,

c) lóverseny-totalizatőr forgalom jogszabályban meghatározott részét

a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számlára kell befizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást a kötelezettnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig kell az (1) bekezdés szerinti számlára teljesítenie, jogcímenként külön-külön összesítve.

(3) A lóverseny-totalizatőri forgalom utáni tenyésztési hozzájárulást a totalizatőri fogadások szervezője a külön jogszabályban meghatározott módon, havonta, a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig köteles az (1) bekezdés szerinti számlára befizetni.

(4) A miniszter, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-a szerinti tenyésztési hozzájárulás

a) befizetésének ellenőrzéséről az OMMI,

b) behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

bevonásával gondoskodik.

460. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) halászatfejlesztési hozzájárulást, illetve az állam halászati joga után fizetett haszonbérleti díjat,

b) halgazdálkodási bírságot,

c) az állami horgászvizsga díját,

d) az állami halászvizsga díját,

e) a halvédelmi bírságot

a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodás támogatási folyósítási számlára kell befizetni.

(2) Az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díját a minisztérium által kiadott befizetési lapon, vagy átutalás útján kell az (1) bekezdés szerinti számlára befizetni.

461. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) vadvédelmi bírságot,

b) vadvédelmi hozzájárulást,

c) vadgazdálkodási bírságot,

d) vadászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint,

e) külön jogszabály szerint fizetendő vadászjegy díjbevételének ötven százalékát, a vadászati engedély díjbevételének egészét

a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számlára - a megyei földművelésügyi hivatal útján - kell befizetni.

(2) A megyei földművelésügyi hivatal az (1) bekezdésben foglalt bevételeket havi rendben, jogcím szerint utalja a fenti számlára.

462. §

(1) Az 1998. évben elbírált és kielégítésre javasolt, de forráshiány miatt ki nem fizetett szövetkezeti üzletrész vásárlási támogatások nem folyósított összegét a 100322000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.

(2) Amennyiben a szövetkezeti üzletrész vásárlási támogatás összegét a szövetkezet a későbbiekben - megfelelő indoklással ellátott kérelem alapján - vissza kívánja fizetni, és a támogatással képzett fel nem osztható vagyonrészt meg akarja szüntetni, a támogatás összegét a támogatás folyósítása és a visszafizetés közötti időtartamra kiszámított, a folyósításkor érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetheti, és ezt követően a fel nem osztható vagyonát a visszafizetett támogatás és a kamat összegével csökkentheti.

(3) Az 1998. évben elbírált, de forráshiány miatt ki nem fizetett szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek megalakulásának támogatását a 100322000-0122019151000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.

(4)[43] Az 1998. évben elbírált és kielégítésre javasolt, nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk enyhítésének támogatására beérkezett, de forráshiány miatt ki nem fizetett igények összegét a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.

463. §

(1) Azok az ültetvénytelepítést tervező gazdálkodók, akik (amelyek) eredményes pályázatuk alapján 1998. évben támogatási szerződést kötöttek a Magyar Államkincstárral, továbbá számlákkal igazoltan bizonyítani tudják, hogy az ültetvénytelepítési beruházásukat 1998. évben előkészítették, de a rendkívüli időjárási körülmények miatt a szaporítóanyag kihelyezését nem tudták elvégezni, pályázatuk megismétlése nélkül 1999 tavaszán a támogatási szerződés módosításának, az új telepítési időpontnak a kérelmezésével - az eredeti támogatási feltételekkel és tartalommal - megvalósíthatják az ültetvénytelepítési beruházásukat. A kérelemhez csatolni kell a beruházás előkészítéséről keletkezett számlákat (tápanyagfeltöltéshez szükséges műtrágyák és szervesanyag, szaporítóanyag megvásárlása, mélyművelés elvégzése, stb.) és a falugazdász (hegybíró) véleményét. Az így összeállított kérelmeket legkésőbb február 15-ig kell a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani.

(2) Azok a kérelmezők, akik 1998. december 31. előtt a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtották támogatási kérelmüket új mezőgazdasági erő- és munkagépek vásárlásához az FM r. előírásai szerint, és kérelmüket a megyei földművelésügyi hivatal ellenjegyezte, vagy a területileg illetékes adóhatóság befogadta támogatási kérelmüket, és az 1998. évi támogatási keret forráshiánya miatt már nem tudták igénybe venni a hivatkozott jogszabály szerinti géptámogatást, 1999. évben, a hivatkozott FM rendeletben rögzített mértékű támogatást utólag igénybe vehetik.

464. §

A más jogszabály alapján a Területfejlesztési Alapból igénybe vehető támogatás szempontjából nem minősül megkezdett beruházásnak, amennyiben a támogatás igénybe vevője e rendelet alapján vesz igénybe támogatást, és ennek alapján kezdi meg a beruházást. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a támogatás igénybe vevője támogatási kérelmét (pályázatát) előzetesen az illetékes Területfejlesztési Tanácsnak, az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint véleményezésre bemutassa.

465. §

(1) A Nyilv. r. 2. § (2) bekezdésének d) pontja, valamint az e rendelet tekintetében a mezőgazdasági tevékenység árbevétele egyenlő

a) a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók esetében a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a halászati, a vadászati és a haszonállat-takarmány előállító tevékenységből származó (TEÁOR A 01-02, B 05, DA 15.71) nettó árbevétellel,

aa) a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadászati és halászati tevékenység árbevételének kell tekinteni e tevékenységek feldolgozott termékeinek nettó árbevételét is, csökkentve az előállítás érdekében 1998. évben felhasznált, - illetve a Nyilv. r. 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott, év közben induló, 1998. évtől legalább egy negyedévi adattal nem rendelkező, továbbá 1999. évben bejegyzett vállalkozások esetében az 1999. évi üzleti tervben tervezett - vásárolt alapanyagok beszerzési értékével,

ab) az arányszám kiszámításakor a számviteli törvény szerinti nettó árbevételt csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítmények értékével;

b) az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati, vadgazdálkodási és a haszonállattakarmány előállító tevékenység (TEÁOR A 01-02, B 05, DA 15.71) utáni bevétellel,

ba) a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati, vadgazdálkodási és haszonállat-takarmány előállító tevékenység bevételének tekintendő e tevékenységek feldolgozott termékeinek bevétele, csökkentve az előállítás érdekében 1998. évben - illetve az aa) alpontban meghatározott kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervükben tervezett - vásárolt alapanyagok beszerzési értékével,

bb) a vásárolt alapanyagok beszerzési értéke azonos az 1998. évi alapanyag készlet beszerzésére fordított - illetve az aa) alpontban meghatározott kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett - kiadással, csökkentve a leltár szerinti záró alapanyag készlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó alapanyag készlet értékével,

bc) az arányszám kiszámításánál az összes bevétel csökkentendő az eladott áru beszerzési, valamint az alvállalkozói teljesítmény értékével. Az eladott áruk beszerzési értéke egyenlő az 1998. évi árukészlet beszerzésére fordított - illetve az aa) alpontban meghatározott kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett - kiadás összegével, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Az alvállalkozói teljesítményérték egyenlő a szolgáltatónak kifizetett és változatlan formában tovább számlázott - illetve az aa) alpontban meghatározott kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett - alvállalkozói teljesítmény értékkel.

(2) Az agrároktatási, kutatási intézményekkel egy szervezeti egységben működő, mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató kísérleti, bemutató és tangazdaságok/tanüzemek - amennyiben az előírt egyéb feltételeknek megfelelnek - jogosultak az e rendeletben meghatározott támogatások igénybevételére.

(3) A Tv. 47. § (3) és (5) bekezdéseinek alapján, az e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokból 1,9%-ot a központi költségvetés általános tartaléka javára el kell különíteni.

(4) Az 1999. január 1-je előtt megkötött (meghosszabbított) hitelek után a korábbi jogszabályok alapján járó kamattámogatás igénybe vehető akkor is, ha az igénylőt a Nyilv. r. alapján még nem vették nyilvántartásba. E rendelkezést az eredeti vagy az 1999. január 1. előtt meghosszabbított hitelszerződés szerinti időtartamra kell alkalmazni.

(5)[44]

465/A. §[45]

(1) Az e rendelet IV. fejezet D) és F) pontjaiban meghatározott jogcímek alapján a támogatások igénylésére felhasználható, a megyei földművelésügyi hivatalok által ellenjegyzett kérelmek az állami adóhatósághoz legkésőbb szeptember 30-ig nyújthatók be. E határnapot követően a megyei földművelésügyi hivatalok által ellenjegyzett kérelmek érvényüket vesztik, azokat az állami adóhatóság nem fogadja be.

(2) Az új támogatási kérelmek e rendelet IV. fejezet D) és F) pontjaiban meghatározott jogcímek alapján 1999. október 1-jétől 1999. december 31-ig nyújthatók be a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. A támogatási kérelem benyújtójának a 49. számú melléklet 4. pontjában, a támogatási előirányzat sorban nyilatkoznia kell arról, hogy a forráshiány miatt 1999. évben általa igénybe nem vehető huszonöt százalékos állami támogatást saját forrásaiból, éven belüli lejáratú pénzintézeti hitel igénybevételével (kamattámogatás nélkül), vagy más módon kívánja-e megelőlegezni.

(3) A gépvásárló az e rendelet 260. §-ának (8) bekezdése szerinti támogatást 2000. január 15-től igényelheti az illetékes állami adóhatóságtól. A gépvásárláshoz megelőlegezett huszonöt százalékos végleges támogatást, továbbá a kötelezően előírt húsz százalékos saját forráshányadon, illetve a megelőlegezett huszonöt százalékos támogatás összegén felüli, éven túli lejáratú hitelhez kapcsolódó negyven százalékos kamattámogatást az állami adóhatóság a befogadott kérelmek alapján fizeti ki.

466. §

A 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzemnek, illetve jogutódjának a 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalása alapján a felépített lakóház tekintetében az állóeszköz-nyilvántartásba vételétől számított huszonöt évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat. Ezen időszak alatt a támogatást megállapító szerv a tilalom megszüntetéséhez akkor járulhat hozzá, ha a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzem vagy jogutódja a lakás megvalósításkori támogatásának megfelelő összeget a 10032000-01220191-57000006 Agrárinformatika, farm- és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása folyósítási számlára visszafizeti. Fizetési késedelem esetén a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelően növelt összegben kell visszafizetni.

467. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, valamint az azt módosító 12/1998. (III. 31.) FM rendelet, a 18/1998. (IX. 1.) FVM rendelet, a 39/1998. (X. 14.) FVM rendelet, a 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet, az 56/1998. (XII. 4.) FVM rendelet, az 58/1998. (XII. 16.) FVM rendelet, a 62/1998. (XII. 23.) FVM rendelet, az 1998. évi termésű közraktárba letett takarmánykukorica külön támogatásáról szóló 44/1998. (X. 28.) FVM rendelet, az 1998. évi termésű közraktárba letett árpa, rozs, illetve triticálé külön támogatásáról szóló 4/1998. (VII. 23.) FVM rendelet, az 1998. évi termésű közraktárba letett búza külön támogatásáról szóló 2/1998. (VII. 16.) FVM rendelet, a takarmányszükséglet, valamint a búza őrlési szükséglet megvásárlásának támogatásáról szóló 57/1998. (VII. 7.) FM rendelet 4. § (2) bekezdése, az egyes agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési többlettámogatásáról Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében tárgyú 25/1998. (IV. 17.) FM rendelet, valamint az azt módosító 17/1998. (VIII. 28.) FVM rendelet hatályát veszti azzal, hogy az igénybe vett támogatás elszámolására és a támogatások igénybevételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére az abban, valamint az annak alapján megkötött szerződésben, illetve kiadott engedélyben foglaltakat kell alkalmazni.

Dr. Szabadi Béla s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez[46]

Támogatási kérelem kanca, hús- és kettőshasznú tehén, anyajuh és anyakecske támogatáshoz

Az igénylő:

1. Neve: .........................................................

2. Lakhelye, székhelye: ..........................................

3. Postai címe, telefonszáma: ....................................

4. Telephelye: ...................................................

5. Regisztrációs száma: ..........................................

6. Adószáma (adóazonosító jele):

7. Bankszámla pénzforgalmi jelzőszáma és a pénzintézet

megnevezése: .....................................................

8. Támogatási összesítő

TámogatásTámogatásIgényelt
alapjáulmértéketámogatás
Megnevezésszolgáló állatállatonkéntösszesen
létszáma(db)(Ft/db)(Ft)
Tehén20 000
Húshasznú kanca20 000
Anyajuh, -kecske1 200
Angol telivér, ügető kanca60 000
Összesen

A támogatás alapjául szolgáló induló anyaállat-állományra 1999. december 31-ig - angol telivér, ügető kanca esetén 2001. december 31-ig - tartási kötelezettséget vállalok.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben és a mellékletekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tájékoztatás!

Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő hozzájárul az abban foglalt adatoknak, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti kezeléséhez.

Kelt ................., 199................ hó ....... nap

..............................

az igénylő (cégszerű) aláírása

Csatolandók:

1. Nyilatkozat a csőd-, felszámolási, illetve végrehajtási eljárás mentességről.

2. Nyilatkozat köztartozásokról (APEH, TB, VPOP).

3. Nyilatkozat az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben előírt tenyésztési hozzájárulás befizetéséről.

4. Termékértékesítésre vonatkozó dokumentumok. (Angol telivér és ügető esetében nem kell.)

5. Elismert tenyésztő szervezet igazolása a szakszerű apaállat-használatról és arról, hogy az állatállomány nyilvántartásba vétele megtörtént, illetve folyamatban van.

6. Állategészségügyi igazolás:

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY IGAZOLÁS

(az igénylő állattartási feltételeiről)

Igazolom, hogy az igénylő állatállományának tartási feltételei megfelelnek a hatályos állategészségügyi előírásoknak.

Az iktatókönyvi bejegyzés száma: .............................

Kelt ......................, 199.................. hó .... nap

hatósági állatorvos

(neve, székhelye

és bélyegzőlenyomata)

3. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

5. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

6. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

7. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

8. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

9. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

10. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

11. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

12. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az integrációval kapcsolatos fogalmi meghatározások

Integráció: a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló minimum egy évre szóló, de általában közép- vagy hosszú távú szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik szerződő fél (az integrátor) piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik szerződő félnek (az integráltnak), valamint különböző szolgáltatásokkal és/vagy finanszírozással segíti a mezőgazdasági tevékenységet végző magántermelőt vagy gazdálkodó szervezetet. Az integráció lehet horizontális (azonos termelő tevékenységet végző integráltak összefogása), vagy vertikális (egy adott termékpályán az egymásra épülő tevékenységek összefogása), vagy ezek kombinációi. Az integráció résztvevői egy bizonyos mértékben közös kockázatot is vállalnak.

Integrátor: az a - területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal által bejegyzett - jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, aki/amely

a) a növénytermelés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 01.1-01.3),

b) a vadgazdálkodás (TEÁOR A 01.50),

c) az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 02.01), valamint

d) a halászati tevékenység (TEÁOR B 05.0)

[összefoglaló néven: a mezőgazdasági tevékenység] területén árutermelő tevékenységet folytató jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal, őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekkel (közös néven: az integráltakkal) integrációs szerződést köt, amely alapján

- az integrált partner termelését segíti (szükség esetén megszervezi) és koordinálja, amelynek során az adott integráció keretében - kivéve az erdőgazdálkodást - évente legalább ötvenmillió forint értékű mezőgazdasági termék megtermeltetésére kerül sor. Mezőgazdasági szövetkezet és annak tagjai között megvalósuló integráció esetében az ötvenmillió forint mezőgazdasági termék megtermeltetése nem kötelező feltétel, amennyiben a szövetkezet mint integrátor legalább hároméves folyamatos integrációs kapcsolatát a tagjaival hitelt érdemlő módon (pl. termeltetési szerződésekkel, számlákkal) bizonyítani tudja,

- a szerződéses partner termeléséhez szükséges forgóeszközöket a saját vagy a saját nevében felvett pénzintézeti forrásokból részben vagy egészben megfinanszírozza,

- a szerződéses partner megfinanszírozott termelésének eredményét képező terméket feldolgozás vagy továbbértékesítés céljából felvásárolja, kivéve ha a szerződésben a felek arról előre másképpen állapodnak meg, a vételár legalább hetven százalékát - ebbe beszámítható a termelési ciklus folyamán adott vételárelőleg is - az átvételtől számított harminc napon belül, a fennmaradó összeget pedig további harminc napon belül kiegyenlíti,

- a szerződéses partner igénye szerint technológiai - erdőgazdálkodás esetében erdészeti szakirányítási szolgáltatást is - és/vagy adminisztratív szolgáltatást teljesít,

- az igénybe vett támogatásokat és kedvezményeket az integráltnak továbbadja, illetve az elszámolás során azokat érvényesíti. A támogatások mértékének meghatározásánál nem az integráció nagysága, hanem az egyes integráltak külön-külön vett méretei az irányadóak, ennek megfelelően a kistermelőket integráló integrátor mindazon támogatások felvételére és közvetítésére jogosult, amelyeket a kistermelők alanyi jogon igénybe vehetnek.

Integrált: az előzőekben meghatározott területeken gazdasági tevékenységet folytató olyan gazdálkodó szervezet, magánszemély, amely/aki az integrátor gesztori tevékenységét igénybe kívánja venni, az integrációs szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti, az integráció keretén belül termelt termékkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi követelményeket teljesíti, illetve a szolgáltatások szakszerű felhasználását biztosítja.

Integrációs szerződés: A Ptk. elvein alapuló olyan - egy- vagy többéves időtartamra szóló - keretmegállapodás, amelyben a szerződő felek (az integrátor és az integrált) tevékenységeiket összehangolják, a termeltetést integráltanként mennyiségben és értékben meghatározzák. Az integrátor kötelezettséget vállal arra, hogy az integrált termelő tevékenységét segíti, megfinanszírozza, az integrált igényének megfelelően a terméket felvásárolja, illetve az integrált részére különféle szolgáltatást nyújt, és a felvett agrárágazati támogatásokat az integrálttal elszámolja.

Az integrátor bejegyzése: Az integrátor csak abban az esetben jogosult a jelen rendeletben az integrátorok által igénybe vehető támogatások felvételére, amennyiben a székhelye szerint területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal integrátorként bejegyezte. A lejárati határidő megadása nélkül bejegyzett integrátorok nyilvántartásba vétele határozatlan időtartamra, illetve a jogszabályban rögzített okok miatt a nyilvántartásból való törlésig tart. Ennek megfelelően nyilvántartásba vett integrátornak évente az újbóli bejegyzését nem kell kérnie. Az integrátorok bejegyzésének feltételeit, valamint eljárási szabályait a 13. számú melléklet tartalmazza. A bejegyzésre vonatkozó kérelmet a 14. számú melléklet szerinti űrlapon lehet benyújtani.

13. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az integrátorok bejegyzésének eljárási rendje

1. Az integrátori tevékenységet folytatni kívánó gazdálkodó szervezet vagy vállalkozó az integrátori támogatásokra való jogosultság céljából kérelmet nyújthat be a székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz integrátorként történő bejegyzése céljából.

2. A kérelmet a 14. számú melléklet szerinti űrlapon hét példányban kell beadni. A kérelemhez mellékelni kell:

- hatvan napnál nem régebbi igazolásokat arról, hogy nincs lejárt köztartozása,

- nyilatkozatot arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, illetve végrehajtási eljárás alatt,

- összesített kimutatást az integrációban részt vevő integráltakról [név, cím (ha őstermelő az integrált, akkor az őstermelői igazolvány száma), növénytermesztés esetén az integrációba bevont földterület - erdőgazdálkodás esetén az erdőterület - nagysága integráltanként, tevékenységenként összesen, állattenyésztés esetén az állatlétszám integráltanként, állatfajtánként],

- az integrátori típusszerződés egy példányát,

- erdőgazdasági integráció esetében a területileg illetékes erdészeti hatóság szakvéleményét.

3. A kérelmező székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal a beérkezett kérelmeket a kézhezvételtől számított harminc napon belül elbírálja, és a kérelmezőt az integrátorként történő bejegyzésről vagy kérelmének elutasításáról nyolc napon belül értesíti.

4. A megyei földművelésügyi hivatalok a kérelmek elbírálása céljából bírálóbizottságokat hoznak létre, amelyek a beruházási pályázatok elbírálására létrehozott bírálóbizottság tagjaiból állnak.

5. Az integrációkkal kapcsolatos adatok kezelésére, az integrációs tevékenység értékelésére a megyei földművelésügyi hivatalok információs adatbázist hoznak létre, amelyekhez a szükséges adatokat a bejegyzett integrátornak - a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal megkeresése alapján - évente legalább egyszer szolgáltatnia kell. Az a bejegyzett integrátor, amely ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az integrációs nyilvántartásból törlésre kerül, és két évig - újbóli kérelme alapján - integrátorként nem jegyezhető be. Az adatbázis tartalmáról közérdekű tájékoztatást csak a minisztérium engedélyével lehet adni. Az integrátor által a megyei földművelésügyi hivatal számára szolgáltatandó információknak ki kell terjedniük

- az integrátor által végzett integrátori tevékenység egyértelmű - az integráció végterméke alapján meghatározott - megnevezésére (Pl. búza termeltetése vagy többféle tevékenység esetén pl. tejtermeltetés, vágóállat-termeltetés és sertéshízlalás stb.),

- a megnevezés alapján körülhatárolt tevékenység eredményének megadására (naturáliákban pl. db, kg, tonna, hl vagy liter, illetve értékben - E Ft vagy millió Ft - kifejezve),

- az integráció egyéb alapvető adataira, mint például az integráció keretében megművelt földterület nagysága, az integráltak számára, ezen belül működési forma szerint a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, őstermelők (kistermelők) számának, megoszlási arányuknak a megadására,

- az integráció keretében fölvett hitelek legfőbb adatainak közlésére,

- az integráció keretében igényelt támogatások adatainak közlésére.

6. A megyei földművelésügyi hivatal a gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervek képviselőinek bevonásával negyedévente egy előzetesen megállapított munkaterv szerint - a kitűzött integrációs célok teljesítésének megállapítására - alkalomszerűen ellenőrzi az integrációk működését. Ellenőrzéseket kell végezni mind az integrátorok, mind pedig az integráltak bejelentése alapján is.

7. A támogatási feltételek teljesítésének elmulasztása esetén, amennyiben a jogtalan támogatás igénybevétele megállapításra és szankcionálásra került, a megyei földművelésügyi hivatal az elmarasztalt integrátort a földművelésügyi hivatalokat felügyelő minisztériumi részleg egyidejű tájékoztatása mellett a nyilvántartásból törli.

8. Az 1998-ban bejegyzett integrátoroknak csak abban az esetben kell 1999-ben újbóli bejegyzésüket kérelmezni, ha bejegyzést végző megyei földművelésügyi hivatal a bejegyzés érvényességét egy év időtartamra állapította meg. Amennyiben az okiratban időtartam nem került megállapításra, úgy a bejegyzés érvényessége határozatlan időtartamra szól. Törölni kell azonban az integrátort a nyilvántartásból, ha a bejegyző megyei földművelésügyi hivatal integrációra vonatkozó adatszolgáltatási felkérésének az integrátor határidőre nem tesz eleget. Ez esetben a nyilvántartásból törölt integrátort két évig integrátorként bejegyezni nem lehet.

14. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

15. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

16. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A támogatás szempontjából figyelembe vehető génrezervek, fajtagyűjtemények, vonalfenntartások és génmegőrzésnek minősülő tevékenységek

1. Növénytermelés és kertészet, erdőgazdálkodás (TEÁOR A 01.1, A 02.01)

a) Növényi génrezervek, fajtagyűjtemények:

gabonafélék, hüvelyesek, répafélék, olaj- és rostnövények,

egyéves és évelő takarmánynövények, fűfélék, burgonya,

zöldségnövények,

egyéb szántóföldi növények,

gyümölcstermő növények,

szőlő,

dísznövény,

fásszárú faanyagtermő növények, kultúrnövények vad rokonfajai, valamint

az Országos Géntanács által meghatározott mikroorganizmusok.

b) Génmegőrzésnek minősülő tevékenységek:

ba) törzskönyvezett gyümölcs, szőlő, dísz-, faanyagtermő-, gyógy-, fűszer- és illóolajos növények törzsállományai és anyanövény-állományok létesítése, fenntartása;

bb) központi törzsültetvények létesítése és fenntartása;

bc) nemes és alany gyümölcsfajok, valamint alanyszőlő üzemi törzsültetvények fenntartása.

2. Állattenyésztés (TEÁOR A 01.2)

Védett és őshonos állatfajták génrezervjei:

szarvasmarha: magyar szürkemarha,

sertés: mangalica és színváltozatai,

juh: racka, cigája, cikta,

kecske,

baromfi: sárga magyar, fehér magyar, kendermagos, erdélyi kopasznyakú, fodrostollú magyar lúd, bronzpulyka, rézpulyka, kékesszürke gyöngytyúk,

nyúl: magyar óriás,

ló: gidrán, hucul, nóniusz, kisbéri félvér, furioso north-star, lipicai, shagy arab, hidegvérű ló,

régi magyar kutyafajták:

pásztorkutyák: komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi,

vadászkutyák: drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár,

hal fajtagyűjtemény (TEÁOR B 05.01),

vadgazdálkodásban (TEÁOR A 01.50): szürkefogoly engedélyezett zárttéri tartása.

17. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

18. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Segédlet a nagybani piacok létesítésének támogatására

1. Támogatásra jogosultak:

A rendelet I. fejezet E) pont 117. § d) pontjában meghatározottak alapján a támogatást a mezőgazdasági értékesítési infrastruktúra fejlesztése érdekében, elsősorban a zöldség-gyümölcs termelés koordinációját, a termékskála bővítését szolgáló, nagybani termelői értékesítést végző szervezetek vehetik igénybe.

Az e célra létrehozott vállalkozások, amennyiben ezek 1999. január 1. után alakulnak, úgy szükséges, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmüket az illetékes bíróságra beadják, és ennek igazolását csatolják.

2. A támogatási kérelem benyújtásának ideje és helye:

A támogatási kérelmet 3 példányban, 1999. május 15-ig a beruházás telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz lehet benyújtani. A támogatási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a minisztérium dönt.

3. A támogatási kérelem tartalmi követelményei:

A támogatás engedélyezéséről szóló döntés előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. A beruházást 1999-ben meg kell kezdeni, és huszonnégy hónapon belül be kell fejezni.

A beruházás megkezdésének számít az építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés napja. A támogatási igényeket a Segédletnek megfelelő tartalommal szükséges elkészíteni. Az állami támogatással megvalósuló beruházások üzembe helyezéséig a beruházással érintett ingatlanra az állami támogatást folyósító szervezet javára jelzálogot kell bejegyezni.

4. A támogatás elbírálásának rendje:

A megyei földművelésügyi hivatal a benyújtott támogatási kérelmeket tartalmilag és formailag ellenőrzi, majd véleményét tizenöt napon belül döntéshozatalra megküldi a minisztériumnak. Hiányos kérelem esetén a pályázó határidő megjelölésével - amelynek időtartama a tizenöt napot nem haladhatja meg - egy alkalommal hiánypótlásra szólítható fel. A határidő vagy a hiánypótlás elmulasztása esetén a támogatás elutasítható. A minisztérium a támogatási kérelem elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a szerződéskötéssel egyidőben a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és az 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az állami adóhatóságtól igényelhető.

5. A támogatás felhasználásának ellenőrzése:

A támogatás igénylője a tárgyévre előirányzott támogatást a saját forrás - és bankhitel felvétele esetén a bankhitel - számlával bizonyított felhasználásának az igazolását követően veheti igénybe.

A támogatást elnyert igénylőnek a támogatási szerződésben a beruházás megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetére a támogatás visszafizetésével kapcsolatban is kötelezettséget kell vállalnia. E kötelezettségek betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzést a döntési jogkörhöz igazodóan a minisztérium a megyei földművelésügyi hivatal és szükség szerint más szakértő szervek bevonásával ellenőrzi.

6. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának következményei:

Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha a támogatás igénybevevője az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósít meg, illetve eltérő rendeltetéssel hasznosítja, a jóváhagyott beruházást csak részben valósítja meg, a szerződésben meghatározott időben nem helyezi üzembe, vagy a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül elidegeníti, vagy más célra hasznosítja. A felsorolt mulasztások, visszaélések esetén a támogatás igénybevevőjét a támogatás teljes összegének vagy arányos részének késedelmi kamattal növelt összegű visszafizetésére lehet kötelezni. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználását a támogatási döntést hozó szerv állapítja meg.

19. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

20. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

21. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

22. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Vágósertés állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai költségeinek támogatása

Támogatást vehet igénybe az a vágóhíd és/vagy húsipari termék-előállítást végző szervezet, természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

Alapfeltétel: Vágóállat és Hús Terméktanácsi tagság, nemzeti vagy nemzetközi élelmiszer-higiéniai minősítés megléte.

A támogatás a (BTO 012310 3200) vágósertésre vehető igénybe.

A támogatás jogcíme: az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjairól szóló külön jogszabályban rögzített, a számlával igazolt és kifizetett állategészségügyi és higiéniai költségek részbeni visszafizetése.

Az EUROP minősítéssel átvett vágósertések után a rendelet szerinti tarifával kifizetett, általános forgalmi adót nem tartalmazó költségekből legfeljebb nyolcvannégy forint, élőállat darabonként.

A minősített állatlétszámot a vizsgálatot végző állategészségügyi hatósággal igazoltatni kell.

A feltételek teljesítéséről igazolással kell rendelkezni, melyet az állategészségügyi hatóság számláinak másolatával együtt az igényléshez csatolni kell.

Az igénylőlaphoz csatolni kell továbbá:

- a Vágóállat és Hús Terméktanácsi tagság igazolását,

- a nemzeti listás vagy nemzetközi (EU, USDA) élelmiszer-higiéniai minősítés igazolását,

- a tárgyhónap alatt levágott, a hatóság által levizsgált állatok számát és a vizsgálati díj kifizetését igazoló számlát,

- a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93 számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak való megfelelőség dokumentálása tanúsítvány, igazolás vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződés másolatának csatolása,

- az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

23. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Vágómarha állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai költségeinek támogatása

Támogatást vehet igénybe az a vágóhíd és/vagy húsipari termék-előállítást végző szervezet, természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaság, aki/amely a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

Alapfeltétel: Vágóállat és Hús Terméktanácsi tagság, nemzeti vagy nemzetközi élelmiszer-higiéniai minősítés megléte.

A támogatás a (BTO 012111 2310) vágómarhára vehető igénybe.

A támogatás jogcíme: az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjairól szóló külön rendeletben rögzített, a számlával igazolt és kifizetett állategészségügyi és higiéniai költségek részbeni visszafizetése.

A támogatás mértéke: a vágóhídon átvett, levágott valamennyi vágómarha után a rendelet szerint kifizetett, általános forgalmi adót nem tartalmazó költségekből legfeljebb kettőszázhetvenöt forint, levágott állatdarabonként.

A minősített állatlétszámot a vizsgálatot végző állategészségügyi hatósággal igazoltatni kell.

A feltételek teljesítéséről igazolással kell rendelkezni, melyet az állategészségügyi hatóság számláinak másolatával együtt az igényléshez csatolni kell.

Az igénylőlaphoz csatolni kell továbbá:

- a Vágóállat és Hús Terméktanácsi tagság igazolását,

- a nemzeti listás vagy nemzetközi (EU, USDA) élelmiszer-higiéniai minősítés igazolását,

- a tárgyhónap alatt levágott, a hatóság által levizsgált állatok számát és a vizsgálati díj kifizetését igazoló számlát,

- a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93 számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak való megfelelőség dokumentálása, tanúsítvány, igazolás vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződés másolatának csatolása,

- az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

24. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A vágóbaromfi termékpálya élelmiszer-feldolgozó üzemi szakasza állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai költségeinek térítése

A költségek térítése a feltételeknek megfelelő baromfi vágóhidakra, baromfi vágást nem végző, baromfihúst feldolgozó üzemekre (a továbbiakban: továbbfeldolgozó üzem) vonatkozik.

Alapfeltétel: Baromfi Termék Tanács (1054 Budapest, Akadémia u. 1-3.) (a továbbiakban: BTT) tagság, illetve a nemzetközileg elfogadott állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai minősítés megléte.

Támogatás jogcíme: Az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített és kifizetett - számlával igazolt - állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak részleges visszatérítése.

Támogatás mértéke:

a) A levágott és az MSZ 6918/1997. Vágóbaromfi szabvány alapján a vágóüzemi ún. szalagon történő minősítés során I., illetve II. minőségi osztályba sorolt e melléklet táblázatában felsorolt vágóbaromfi élőtömege után egy forint vágóbaromfi-kilogrammonként vehető igénybe.

b) A továbbfeldolgozó üzem által az előállításra kerülő termékbe való bedolgozás céljából megvásárolt, a táblázatban szereplő vágóbaromfiból előállított baromfihús tömege után 0,6 forint baromfihús-kilogrammonként vehető igénybe.

BTO termékszámVágóbaromfi megnevezése a BTO szerint
012410 1324- - - - Növendék csirke vágásra (vágócsirke)
012410 2212- - - - Pecsenyeliba, legfeljebb 9 hetes, intenzív tartásban
012410 2220- - - Növendék liba, 12 hetesnél idősebb
012410 2222- - - Fiatal liba (9 héttől 9 hónapig), vágásra
012410 2223- - - Hízott liba, töméssel hízlalt
012410 3210- - - Növendék pulyka, 12 hetesnél fiatalabb
012410 3220- - - Növendék pulyka, 12 hetesnél idősebb
012410 4212- - - Pecsenyekacsa, legfeljebb 8 hetes intenzív tartásban
012410 4230- - - - Hízott kacsa, töméssel hízlalt

A feltételek teljesítéséről igazolással kell rendelkezni, melyet az állategészségügyi hatóság számláinak másolatával együtt az igényléshez csatolni kell.

Az igénylőlaphoz csatolni kell továbbá:

- a Baromfi Termék Tanácsi tagság igazolását,

- a nemzetközileg elfogadott higiéniai minősítés igazolását,

- a tárgyhónap alatt levágott, a hatóság által levizsgált állatok számát és a vizsgálati díjak kifizetését igazoló számlát,

- nyilatkozatot, hogy az igénylő tevékenysége megfelel az ISO 9000 vagy a HACCP előírásának,

- az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

25. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Vágónyúl húsvizsgálati díjak költségtérítése

- A támogatást a vágónyúl (BTO 012510 1300) élő állapotbani, illetve vágás utáni húsvizsgálata címen lehet igényelni.

- Támogatható mennyiség: 15 000 tonna élőtömegű vágónyúl.

- A költségtérítés igénylésének feltétele:

- nemzetközileg elfogadott állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai minősítés megléte,

- Nyúl Terméktanácsi tagság legalább 1999. január 1-jétől (1054 Budapest, Akadémia u. 1-3.)

Az állategészségügyi vizsgálatok díjtételei alapján leszámlázott húsvizsgálati költség után, a kifizethető költségtérítés az általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett húsvizsgálati költség lehet, de az nem lehet több, mint egyezernyolcszáz forint élőtömegtonnánként.

A feltételek teljesítéséről igazolással kell rendelkezni, melyet az állategészségügyi hatóság számláinak másolatával együtt az igényléshez csatolni kell.

Az igénylőlaphoz csatolni kell továbbá:

- a Nyúl Terméktanácsi tagság igazolását,

- a nemzetközileg elfogadott higiéniai minősítés igazolását,

- a tárgyhónap alatt levágott, a hatóság által levizsgált állatok számát és a vizsgálati díj kifizetését igazoló számlát,

- nyilatkozatot, hogy az igénylő tevékenysége legkésőbb 1998. december 15-től megfelel az ISO 9000 vagy a HACCP előírásainak,

- az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

26. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az egyes vadhúsok állategészségügyi költségtérítése

1. Állategészségügyi költségtérítésre azok a vadfeldolgozók jogosultak, melyek a rendeletben előírt általános feltételekkel rendelkeznek, valamint vadhús felvásárlását és feldolgozását végzik, tagjai a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsnak (2101 Gödöllő, Tessedik S. u.).

2. Az állategészségügyi költségtérítés mértéke vadfajonként a következő:

a) apróvadak (fácán, vadliba és vadkacsa) esetében 60 Ft/kg,

b) nagyvadak (szarvas, dám, őz, muflon) esetében 60 Ft/kg,

c) vaddisznó esetében 120 Ft/kg.

3. Az állategészségügyi támogatást a felvásárolt vagy az átszállítási bizonylattal igazolt saját termelésű és a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács által is igazolt vadhúsmennyiség alapján kell meghatározni.

4. A támogatás az állami igényelhető a következő iratok együttes bemutatása esetén:

a) a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács igazolása;

b) az állategészségügyi hatóság által kiállított számla;

c) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok.

5. A támogatást csak a tárgyhót követő hónap 20. napjától lehet igényelni az illetékes APEH igazgatóságtól.

6. A terméktanács az általa kiadott igazolásokról minden tárgyhónapot követő hónap 20-áig összesített kimutatást készít. A kimutatás összesítve tartalmazza a felvásárolt mennyiségeket feldolgozónként és vadfajonként, valamint a költségtérítés leigazolt összegét. Ezeket az összesítéseket a minisztérium Agrárrendtartási Hivatalába, valamint az adóhatóság részére küldi meg.

27. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A nyúl hulladék ártalmatlanítási támogatása

1. A támogatás szempontjából vágóhídon, feldolgozó üzemben keletkező, emberi fogyasztásra nem alkalmas állati eredetű melléktermék, hulladék járvány és környezetvédelmi szempontból elfogadott feldolgozása, megsemmisítése egyaránt ártalmatlanításnak minősül.

2. A támogatás igénybevételére jogosult a címben megjelölt állatfaj vágásával, feldolgozásával foglalkozó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és természetes személy.

3. A támogatás mértéke 8 Ft/kg ártalmatlanított vágási hulladék, illetve feldolgozási melléktermék. Az összes támogatás alá eső hulladék mennyisége 6500 tonna.

4. Támogatásban részesíthető a belföldön előállított állatok feldolgozásából származó hulladékmennyiség.

5. A támogatási igény benyújtásakor az igénylőnek az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet alapján hulladékfeldolgozási, - megsemmisítési működési engedéllyel rendelkező szervezettől származó, az ártalmatlanítás formáját is tartalmazó elszállítási igazolással kell rendelkezni.

Abban az esetben, ha az igénylő önmaga is rendelkezik feldolgozó üzemmel, akkor a vágó, illetve húsfeldolgozónak az általa termelt hulladék átadását (az általános normát nem meghaladó) átadási, illetve belső elszámolási bizonylattal kell igazolnia.

A vágási, feldolgozási hulladék támogatásánál nem vehető figyelembe az exportra kerülő mennyiség.

6. A támogatás 1999. január 1-jétől negyedévenként, minden tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető az adóhatóságtól az APEH 10032000-01905630 Piacrajutást elősegítő támogatás folyósítási számláról.

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) az 5. pont szerinti igazolásokat,

b) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

28. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A vad hulladék ártalmatlanítási támogatása

1. A támogatás szempontjából ártalmatlanításnak minősül a vadfeldolgozó üzemben keletkező, emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű vágási mellékterméknek, feldolgozói hulladéknak a járvány és környezetvédelmi szempontból elfogadott feldolgozása, megsemmisítése is.

2. A támogatás igénybevételére azok a vadfeldolgozók jogosultak, melyek a rendeletben előírt feltételekkel rendelkeznek, és legalább 1999. január 1-jétől tagjai a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsnak (2101 Gödöllő, Tessedik S. u.).

3. A támogatás mértéke 6 Ft/kg ártalmatlanított vágási hulladék, illetve feldolgozói hulladék. Támogatásban részesíthető összesen 600 tonna vágási melléktermék és feldolgozói hulladék.

4. A támogatási igény benyújtásakor az igénylőnek az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet alapján hulladékfeldolgozási, - megsemmisítési működési engedéllyel rendelkező szervezettől származó, az ártalmatlanítás formáját is tartalmazó elszállítási igazolással kell rendelkeznie. Abban az esetben, ha az igénylő önmaga is rendelkezik a rendelet szerinti működési engedéllyel, az igénylés alapja a belső elszámolási bizonylat.

5. A támogatás 1999. január 1-jétől negyedévenként, minden tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető az adóhatóságtól.

6. A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács igazolását;

b) a 4. pont szerinti igazolásokat;

c) az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat.

29. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A vágóbaromfi, a növendék liba és növendék kacsa nevelő és az étkezési tojástermelő baromfi állategészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása

A támogatást az a vágóbaromfit és étkezési tojást termelő veheti igénybe, aki (amely) tagja a Baromfi Termék Tanácsnak (a továbbiakban: BTT) - 1054 Budapest, Akadémia u. 1-3. -, illetve a támogatással érintett terméket BTT tag állatorvosi export ellenőrző számmal rendelkező baromfi vágóhíd felé értékesíti.

Támogatás célja: Az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletében rögzített állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állategészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítése. A baromfi nevelésben természetszerűen baromfifajonként eltérőek a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozó mentesítések állategészségügyi díjainak költségigényei. Ezeknek számlával, a kifizetés okirattal történő igazolása. Az állategészségügyi díjak támogatására állatfajonként legfeljebb az A) és B) pont táblázatában, illetve a C) pontban meghatározott Ft/élőtömeg kg, illetve Ft/darab támogatás kerülhet kifizetésre.

A) Vágóbaromfi nevelő telepeken

Támogatás mértéke:

BTO termékszámVágóbaromfi megnevezése a BTO szerintFt/élőtömeg kg
012410 1324- - - - Növendék csirke vágásra (vágócsirke)1,50
012410 2212- - - - Pecsenyeliba, legfeljebb 9 hetes, intenzív tartásban3,30
012410 2220- - - Növendék liba, 12 hetesnél idősebb3,30
012410 2222- - - - Fiatal liba (9 héttől 9 hóig), vágásra3,30
012410 2223- - - - Hízott liba, töméssel hízlalt4,50
012410 3210- - - Növendék pulyka, 12 hetesnél fiatalabb2,50
012410 3220- - - Növendék pulyka, 12 hetesnél idősebb2,50
012410 4212- - - - Pecsenyekacsa, legfeljebb 8 hetes intenzív tartásban1,00
012410 4230- - - - Hízott kacsa, töméssel hízlalt3,00

A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával és a hatósági állatorvos ellenjegyzésével is igazoltatni kell.

B) A növendék liba és növendék kacsa baromfi-egészségügyi költségeinek támogatása

1. A BTO 012410 2223 töméssel hizlalt hízott liba, illetve a - BTO 012410 4230 termékszámú töméssel hizlalt hízott kacsa előállítása céljából előnevelt és hízlalást (tömést) végző termelőnek eladott, az alábbi táblázatban szereplő vágóbaromfi egyedek után, állategészségügyi és prevenciós költségek részbeni ellentételezésére támogatás vehető igénybe.

2. A támogatás az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve az állategészségügyi prevenció költségei után vehető igénybe, legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározott Ft/db mérték szerint.

3. A támogatást az 1. pontban meghatározott célra előnevelést végző, baromfihúst előállító természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság veheti igénybe, aki (amely) tagja a BTT-nek, illetve a támogatással érintett terméket BTT tag, baromfit továbbnevelő, hizlaló részére értékesíti.

Támogatás célja:

Az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állategészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítése. A baromfinevelésben természetszerűen baromfifajonként eltérőek a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozómentesítések állategészségügyi díjainak költségigényei. Az állategészségügyi díjaknak a részleges, legfeljebb a táblázatokban meghatározott mértékek szerinti kifizetésére kerülhet sor.

Támogatás mértéke:

- a BTO 012410 2223 töméssel hízlalt hízott liba, illetve

- a BTO 012410 4230 termékszámú töméssel hízlalt hízott kacsa előállításához előnevelt vágóbaromfi után az előnevelést végző termelő a következő táblázatban felsorolt támogatást veheti igénybe:

BTO termékszámVágóbaromfi megnevezése a BTO szerintFt/db
012410 2210- - - - Növendék liba, 12 hetesnél fiatalabb33
012410 2220- - - - Növendék liba, 12 hetesnél idősebb33
012410 4210- - - - Növendék kacsa, 12 hetesnél fiatalabb20
012410 4220- - - - Növendék kacsa, 12 hetesnél idősebb20

A támogatás címzettje a támogatást akkor veheti igénybe, ha

- BTT tag, baromfivágóhíd részére értékesíti az előnevelt növendék libát és kacsát, mely azonnal a hízlalást végzőhöz kerül kihelyezésre,

- a kezelő állatorvos továbbtartásra kihelyezésről szóló igazolással látja el, amelyet a hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott.

Csak olyan, baromfivágóhíd felé történő értékesítés fogadható el, mely rendelkezik az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai hatóság érvényes májüzemi engedélyével.

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) az állategészségügyi vizsgálati díjról, illetve

b) gyógyszerköltségről

kiállított számlát;

c) a kezelő állatorvos - hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott - nyilatkozatát az előnevelt baromfi továbbtartási (tömés) célú kihelyezéséről.

C) Étkezési tyúktojás termelő telepeken

A támogatást az a tojástermelő veheti igénybe, aki (amely) tagja a BTT-nek.

Támogatás célja: Az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a tojójérce-nevelés során alkalmazott baromfi állategészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítése.

Támogatás mértéke: Az állategészségügyi költségek többsége a tojójérce-nevelés során keletkezik, de a jogosultság miatt a beólazáskor (a növendék átminősítése után) a beállított, BTT és hatósági állatorvos által igazolt maximum ötmillió tojó darabszám után, 14 Ft/db tojójérce (BTO 012410 1323) támogatás - az ÁFA-t nem tartalmazó költségek térítésére - vehető igénybe.

Közös szabályok:

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) az állategészségügyi vizsgálati díjról kiállított számlát,

b) a kezelő állatorvos - hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott - nyilatkozatát,

c) a BTT igazolását a terméktanácsi tagságról,

d) a BTT igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

30. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A vágónyúl szállítása alkalmával a berakodáskor teljesített állatorvosi hatósági ellenőrzésért felszámítható díjak költségtérítése

Támogatott termékkör:

- A támogatást a vágónyúl (BTO 012510 1300) vágóhídra történő szállítása alkalmával gépkocsira történő berakodáskor igénybe vett állatorvosi szolgáltatás költsége után lehet igényelni.

- A támogatható mennyiség mindösszesen hatmillió egyed elszállított vágónyúl.

A támogatás mértéke:

- Az állategészségügyi vizsgálatok díjtételei alapján leszámlázott költségek után kifizethető költségtérítés az általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett költség lehet, de az nem lehet több, mint nyolc forint házinyúlegyedenként.

A támogatás igénybevételére jogosult: aki az állatorvosi igazgatási szolgáltatást megrendelte, a kifizetést igazolta, és valamennyi általános és e mellékletben előírt feltételnek megfelelt. A támogatás a negyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető.

A támogatás igényléséhez - a rendeletben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) legalább 1999. január 1. napjától kezdődően a Nyúl Terméktanácsi (1054 Budapest, Akadémia u. 1-3.) tagságról szóló igazolást,

b) az állatorvosi hatósági ellenőrzésért kifizetett számlákat (melyen a berakodott állat darabszám, kifizetett díj is szerepel),

c) a Nyúl Terméktanács igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

31. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Méhcsaládok állategészségügyi kezeléséhez engedélyezett gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, valamint a hatósági állategészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatása

- A támogatást a méhcsaládok (BTO 012510 5100) kezelésének állategészségügyi költségei után lehet igényelni.

- A támogatás igénybevételére jogosult az a természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely) tulajdonában az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, 1998. június 1. és szeptember 30-a között végzett felmérése szerinti méhcsalád volt, és 1999. február 1-jétől a Méhészeti Terméktanács tagja.

- A támogatás összesen négyszázötvenezer regisztrált méhcsalád után igényelhető.

- A támogatás mértéke az állategészségügyi kezelések általános forgalmi adó nélküli költségének legfeljebb hetven százaléka, de az nem lehet több mint ötszáz forint igazolt méhcsaládonként.

- A támogatás igényléséhez - a rendeletben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a Méhészeti Terméktanácsi tagságot 1998. október 1-jétől igazoló iratot, melyet a 1091 Budapest, Üllői út 45. szám alatti Méhészti Terméktanács ad ki;

b) a területileg illetékes hatósági állatorvos igazolását a felmérés időpontjában megállapított méhcsaládok számáról (az igazoláson szerepelni kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának);

c) a házi méhek gyógykezelésére engedélyezett gyógyszerek és gyógyhatású készítmények vásárlásáról, valamint állategészségügyi kezelésekről kapott számlák, amelyen más számlaérték nem szerepelhet. A gyógyszer és készítményekről kapott számlákat láttamoztatni kell - jól láthatóan (lehet a számla hátoldalán is) a hatósági állatorvossal, aki székhelye feltüntetése mellett aláírásával és bélyegzőjével hitelesített igazolást ír a következők szerint:

"Igazolom, hogy a leszámlázott gyógyszereket állatorvosi rendelvényre és a nem vényköteles engedélyezett gyógyhatású készítményeket a háziméhek gyógykezelése céljából vásárolták.";

d) a Méhészeti Terméktanács igazolását az igényelhető támogatás összegéről.

Méhcsaládonként 1999. évben a támogatás egy alkalommal igényelhető bármelyik negyedévet követő hónap 20-áig (de legkésőbb 1999. október 15-ig).

32. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A természetes méz higiéniai idegen anyagot, valamint a minőséget meghatározó állategészségügyi laboratóriumi vizsgálatok költségeinek támogatása

A támogatás a természetes méz higiéniai és minőségét meghatározó laboratóriumi vizsgálatok költségei után lehet igénybe venni.

A támogatás igénylésére jogosult az a természetes mézet előállító (BTO 012521 0000) vagy forgalmazó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a vizsgálatokat megrendeli, és a költségeit kifizeti.

A támogatás alapját a minőséget vizsgáló (pollenvizsgálat is) tízezer minta, valamint az idegenanyag-tartalmat ellenőrző ezer minta laboratóriumi vizsgálatának költségei adják.

A) A természetes méz minőségvizsgálata:

A minőségvizsgálatra szolgáló tízezer minta általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett laboratóriumi vizsgálati költsége fizethető ki költségtérítés címén, de az nem lehet több, mint kettőezer forint mintánként.

B) A természetes méz idegenanyag-tartalmának vizsgálata:

Az idegenanyag-tartalmat ellenőrző ezerötszáz minta általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett laboratóriumi vizsgálati költsége fizethető ki költségtérítés címén, de az nem lehet több nyolcezer forintnál mintánként.

C) A támogatás igényléséhez - a rendeletben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a méhészeti terméktanácsi tagságot legalább 1999. február 1-jétől igazoló iratot, melyet a 1091 Budapest, Üllői út 45. szám alatti székhelyű Méhészeti Terméktanács ad ki,

b) a minőség- és idegenanyag-tartalom vizsgálatok költségeiről kiállított számla másolatát, valamint igazolást a számla kifizetéséről,

c) a Méhészeti Terméktanács igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

Támogatás csak az 1999. év folyamán végzett vizsgálatok után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjától igényelhető az adóhatóságtól, legkésőbb 1999. december 20-ig.

33. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A halgazdaságok halállományának vírusmentesítési és a szállítási állategészségügyi vizsgálati költségeinek támogatása

1. A halgazdaságok halállománya vírusmentesítési vizsgálata költségeinek támogatása

A támogatást, a halgazdaságok élőhalállományának vírusmentesítési vizsgálata címén, a halgazdaság üzemeltetője igényelheti.

Halgazdaságonként évente két alkalommal végzett vizsgálat támogatható, azaz 1999-ben összesen, legalább hetven telephelyi vizsgálat után fizethető támogatás.

A költségtérítés az általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett költségek összege lehet, de az nem lehet több nyolcvanezer forintnál vizsgálatonként.

A támogatás igényléséhez - a rendeletben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a halászati terméktanácsi tagságot legalább 1999. január 1-jétől igazoló iratot, melyet a 1123 Budapest, Vöröskő út 4/B alatt működő Halászati Terméktanács ad ki,

b) az állategészségügyi hatóság számláinak másolatát az elvégzett vizsgálatokról,

c) a Halászati Terméktanács igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

2. A hal szállítása alkalmával, berakodáskor teljesített állatorvosi hatósági ellenőrzésért felszámítható díjak költségeinek támogatása

A támogatást a halgazdaságokban, víztározókban és a négy nagytavon (Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Tisza-tó) lehalászott élő édesvízi áruhal és tenyészhal (kivéve a díszhalakat) értékesítésre történő szállítása alkalmával - szállító járműre történő berakodáskor - igénybe vett állatorvosi szolgáltatás költsége után igényelheti a szolgáltatást kifizető megrendelő.

A támogatható mennyiség tízezer tonna élőtömeg áruhal és tenyészhal.

Az állategészségügyi vizsgálatok díjtételei alapján leszámlázott, az általános forgalmi adó nélkül figyelembe vett berakodást ellenőrző költség után fizethető ki költségtérítés. A költségtérítés mértéke minden megkezdett nettó egyszáz kilogramm berakodott hal után nem lehet több, mint egyszáz forint.

A támogatás igényléséhez - a rendeletben foglaltakon túl - mellékelni kell:

a) a halászati terméktanácsi tagságot legalább 1999. január 1-jétől igazoló okiratot, melyet a 1123 Budapest, Vöröskő út 4/B alatt működő Halászati Terméktanács ad ki,

b) az állategészségügyi hatósági ellenőrzésért kifizetett számlák másolatát,

c) a Halászati Terméktanács igazolását az igénybe vehető támogatás összegéről.

34. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A vadászható apró-, illetve nagyvad állategészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása

1. A zárt területen (vadaskert, vadfarm) nevelt, vadászható apró- és nagyvadak gyógyszeres kezelése, valamint a megfelelő állategészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe.

2. A támogatást azok a gazdálkodók igényelhetik, melyek legalább 1999. január 1-jétől tagjai a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsnak (2101 Gödöllő, Tessedik S. u.), valamint az egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állategészségügyi prevenció költségeit kifizették, és erről számlával rendelkeznek.

3. A támogatás mértéke a számlával igazolt általános forgalmi adót nem tartalmazó állategészségügyi költség hetven százaléka, de állatfajonként legfeljebb a táblázatban meghatározott szint figyelembevételével megállapított összeg.

BTO termékszámMegnevezés (tartási mód)Ft/egyed/év
012510 3211Tenyésztett szarvas (vadaskerti)1150
012510 3211Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi bika és tehén)1300
012510 3211Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi borjú)600
012510 3211Tenyésztett szarvas (szarvasfarmi ünő)900
012510 3212Tenyésztett dámvad (vadaskerti)1150
012510 3212Tenyésztett dámvad (dámfarmi bika és tehén)1300
012510 3212Tenyésztett dámvad (dámfarmi borjú)600
012510 3212Tenyésztett dámvad (dámfarmi ünő)900
012510 3215Tenyésztett vaddisznó (disznóskerti)1250
012510 3222Fácán törzsállomány1,50
012510 3224Vadkacsa törzsállomány3,40
012510 3229Egyéb haszonapróvad tenyészállat3,50
012510 3231Fácán növendék (16 hetes kortól)2,50
012510 3233Vadkacsa növendék (16 hetes kortól)4,60
012510 3239Más haszonapróvad növendék (18 hetes kortól)4,90

A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával és a hatósági állatorvos ellenjegyzésével is igazoltatni kell.

4. A támogatás az adóhatóságtól igényelhető a következő iratok együttes bemutatása esetén:

a) a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács igazolása;

b) az állategészségügyi hatóság által kiállított számla;

c) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok.

35. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Friss gyümölcs és zöldség kötelező minőségvizsgálati díjak költségtérítése

A támogatást a Magyar Élelmiszerkönyv következőkben felsorolt gyümölcs és zöldség kötelező előírásainak megfelelőségére vonatkozó minőségvizsgálati díjak költségtérítése címén lehet igényelni:

Magyar
Élelmiszerkönyv
előírás jele
Magyar Élelmiszerkönyv előírás címe
1-4-23/62/2/1Karfiol minősége
1-4-58/62/1/3Zöldborsó minősége
1-4-58/62/1/4Zöldbab minősége
1-4-1292/81/1Póréhagyma minősége
1-4-1292/81/2Tojásgyümölcs (padlizsán) minősége
1-4-1292/81/3Cukkini minősége
1-4-2213/83/1Vöröshagyma minősége
1-4-2213/83/2Hajtatott (witloof) cikória minősége
1-4-778/83Paradicsom minősége
1-4-899/87/1Cseresznye és meggy minősége
1-4-899/87/2Szamóca minősége
1-4-1591/87/1Fejes káposzta és kelkáposzta minősége
1-4-1591/87/2Bimbóskel minősége
1-4-1591/87/3Halványítózeller minősége
1-4-1591/87/4Paraj minősége
1-4-1591/87/5Szilva minősége
1-4-1730/87Csemegeszőlő minősége
1-4-79/88/1Fejes saláta, fodros endíviasaláta, széles levelű endíviasaláta minősége
1-4-79/88/2Étkezési paprika minősége
1-4-1677/88Uborka minősége
1-4-920/89/1Sárgarépa minősége
1-4-920/89/3Alma és körte minősége
1-4-3596/90Őszibarack és nektarin minősége
1-4-1108/91Kajszi minősége
1-4-454/92Spárga minősége
1-4-1039/97/1Sárgadinnye minősége
1-4-1039/97/2Görögdinnye minősége
1-4-2288/97/Fokhagyma minősége

36. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Támogatott gyógy-, illetve fűszernövényfajok

BTO számMegnevezés
011191 5000Hárs
011191 4000Menta
011340 2010Koriandermag
011340 2090Ánizsmag
011340 2190Édeskömény
011191 9000Egyéb illatszer- és gyógyszergyártásban (kamilla, csipkebogyó, zsurló, citromfű, csalán, galagonya,
bodza, körömvirág, fagyöngy, macskagyökér, angelika, lestyán, orbácfű, máriatövis, kakukkfű)

37. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás normatív támogatásának módja, mértéke és ügyvitele

I.

1. Erdőtelepítés, fásítás normatív támogatása

1.1. Tervezés

Központi beruházási keretből erdőtelepítési tervezést támogatni és kifizetni csak akkor lehet, ha a tervezésre az erdészeti hatóság adott megbízást, vagy a tervezési megbízást előzetesen engedélyezte:

a) különleges rendeltetésű, parkszerű erdőtelepítések tervezéséért

10 ha feletti területre 4900 Ft/ha,

2-10 ha közötti területre 6500 Ft/ha,

2 ha alatti területre 8100 Ft/ha

számolható el úgy, hogy a tíz hektár feletti területre elszámolható legkisebb támogatás hatvanezer forint, a kettő és tíz hektár közötti területekre tizenötezer forint;

b) egyéb erdei közjóléti fejlesztési tervezés egyedi árvetés alapján számolható el.

1.2. Az erdőtelepítés normatív támogatása

a) Összefüggő telepítés

E Ft/ha

Lejtés, készültségi fokCélállománytípus
tölgy és bükkakácegyéb kemény
lombos
nemes nyáregyéb lágy
lombos
fenyő
10°-os és ez alatti lejtésű,
illetve géppel járható
Befejezett330140250150180210
Többéves230120180120160180
Egyéves210100170100130140
10° feletti lejtésű, illetve
géppel nem járható
Befejezett430180320-230270
Többéves300160230-210230
Egyéves270130220-170180

Meredek, 10° feletti lejtésű (géppel nem járható) lejtőkön hektáronként legalább háromezer-ötszáz folyóméter hosszúságú padkakészítésért hektáronként negyvenötezer forint számolható el e táblázat szerinti támogatáson felül. A szegélyként vagy foltokban telepített 10 ezer db cserje egy hektár egyéb kemény lombos erdőtelepítéssel egyenértékű.

b) Egyedi telepítés, fásítás

Ft/db

Készültségi fokNemes nyárEgyéb fafajSzoliter cserje
Befejezett210340110
Többéves18028070
Egyéves15025060

Egyedi telepítést, fásítást suhánggal, sorfával vagy szoliter cserjével kell végezni. A szoliter cserje 2-3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott. A támogatások a telepítés, ápolás és védekezés normatív anyagár költségeit is tartalmazzák. Az egyedi telepítést csak akkor szabad támogatni, ha a telepítés területtel nem számolható el. Ezt az erdészeti hatóság állapítja meg. Normatív támogatást csak a megmaradt egyedek után lehet elszámolni.

c) Erdőtelepítéshez és fásításhoz szükséges szaporítóanyag beszerzési költsége legfeljebb a befejezett erdőtelepítési és fásítási normatív támogatás huszonöt százalékos mértékéig támogatható. Ez esetben az a), b) pont szerinti normatív támogatás nem számolható el.

1.3. A normatív támogatások alkalmazásánál a következő fafajcsoportosítás alkalmazandó:

Tölgy és bükk esetén: kocsányos, kocsánytalan tölgy, szelídgesztenye és bükk.

Akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia).

Egyéb kemény lombos fafaj esetén: vörös tölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, magas kőris, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak.

Nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták.

Lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír.

Fenyő esetén: valamennyi fenyő fafajú erdőtelepítés.

a) Az elszámolás szempontjából egyerdőrészletet legfeljebb két részre lehet bontani. Ha az erdőtelepítési tervben előírt főfafaj elegyaránya eléri vagy meghaladja a hetven százalékot, a teljes erdőrészletet a legnagyobb elegyaránnyal képviselt fafaj egységárával kell elszámolni. Ha az elegyfafajok aránya meghaladja a harminc százalékot, de nem haladja meg az ötven százalékot, a rész-erdőrészletet a legnagyobb aránnyal jelenlévő elegyfafaj szerint kell elszámolni. Csak az a főfajú csemete vehető számításba, amelynek vezérhajtása a mellékfafajok fölé nyúlik, és további fejlődésének nincs akadálya.

b) Az elegyfafajokat csak akkor szabad elszámolni, ha arányuk nem haladja meg az ötvenszázalékos mértéket, és a főfafaj fejlődését nem veszélyeztetik.

1.4. További fejlesztési támogatás számolható el a normatív támogatás mellett a következő erdőtelepítési munkákért:

a) Huszonötezer forint számolható el hektáronként befejezéskor azokban a tölgy, bükk és fenyő erdőtelepítésekben, ahol az elegyfafajok aránya eléri a húsz százalékot, de nem haladja meg a harminc százalékot.

b) Harmincnyolcezer forint számolható el hektáronként az igazoltan magtermesztő ültetvényből és törzskönyvezett magtermelő állományból származó tölgy és bükk szaporítóanyaggal az I., II. fatermési osztályú termőhelyeken végzett erdőtelepítésért az első kivitel évében. A támogatásban részesített szaporítóanyagnak az erdőrészletben egyenletes eloszlásban, a főfajra megadott törzsszám legalább hetvenszázalékos mértékéig jelen kell lenni.

c) Amennyiben az erdőtelepítés a befejezéskor vagy az ötéves felülvizsgálatkor az előzőekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, akkor a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelt támogatást az a) pont esetében az erdőtelepítés befejezését követő ötödik évben, a b) pont esetében pedig az erdőtelepítés befejezésekor kell visszafizetni.

2. Befejezett erdőtelepítések ápolási, erdőfenntartásimunkáinak normatív támogatása

Befejezett erdőtelepítés ápolása a befejezést követő öt évig hektáronként tizenhatezer forint.

Befejezett erdőtelepítés ápolása (tisztítása) a befejezést követő hat és tíz év között hektáronként tízezer forint.

Az erdőtelepítés műszaki befejezése után végzett erdőtelepítés ápolási munkák a beruházás részét képezik, amelyeket az üzemtervbe be kell vezetni.

3. Gazdaságtalan erdők felújítása

A rendelet alkalmazásában gazdaságtalan erdőnek kell tekinteni azokat az elsődlegesen talajvédelmi rendeltetésű erdőket, amelyekben az erdőterv a főfafajra V. vagy annál gyengébb fatermési osztályt állapít meg.

Ez a támogatás - a központi beruházási keret terhére - a gazdaságtalan erdőfelújítás során csak egy alkalommal, a befejezéskor számolható el. A támogatás nagysága az erdőfelújításra külön jogszabályban meghatározott mérték harminc százaléka. A központi beruházási keret terhére csak a befejezéskori felújítási támogatás harminc százaléka számolható el.

A gazdaságtalan erdők felújításának támogatását egyébként a többi erdőfelújítás között kell elszámolni.

4. Erdőszerkezet-átalakítás

Központi beruházási keretből támogatható a termőhelyi adottságoknak megfelelő szerkezetátalakítás költsége a következők szerinti:

Ft/ha

Az erdőszerkezet-átalakítás előtti állapot, készültségi fokCélállománytípus
az erdőszerkezet-átalakítás után
tölgy és bükk
1. Az első kivitel évében T és B sarj kivételével25 000
2. Befejezéskor
a) akác (mag és sarj), valamint ártéri nemesnyárasok60 000
b) sarjeredetű bármely fafaj50 000
c) mageredetű bármely lomb30 000
d) fenyő16 000

A véghasználat előtti állományt eredet szerint az üzemtervi leírás alapján kell megosztani. A sarjeredetű tölgyes és bükkös erdőrészletek mageredetű, azonos fafajú átalakításakor az 1. pont alatti összeg nem számolható el. Az erdőszerkezet-átalakítás megvalósulását befejezéskor és az ötéves felülvizsgálat során kell elbírálni. A gazdálkodó hibájából meghiúsult erdőszerkezet-átalakításra kifizetett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak mi-nősül, amelyet a jelenlegi támogatás összegének megfelelően kell visszafizetni. A korábban elkezdett és meghiúsult nemesnyár és fenyő fafajú szerkezetátalakítások esetében a visszafizetést az e rendeletben meghatározott tölgy és bükk támogatás összegével kell elrendelni.

II. Az erdővédelem, az erdőtelepítési és egyes más erdőgazdálkodási tevékenység támogatásának ügyvitele

1. a) A rendelet 205. és 210. §-ában, valamint a IV. fejezet D) pontjaiban meghatározott munkákra az erdészeti hatóság, az e célra rendszeresített K-2-1, K-2-2, K-2-3, K-2-4 és K-3 jelű - a melléklet függelékeiben feltüntetett - költségvetés-elszámolás összesítők alapján hagyhat jóvá költségvetéseket.

b) Az erdészeti hatóság a rendelet 205., 210. és 238. §-ában megfogalmazott célokra csak a minisztérium által a részére meghatározott keret mértékéig hagyhat jóvá költségvetéseket.

2. a) Az erdészeti hatóságok az erdőgazdálkodók részére jóváhagyott költségvetéseket külön-külön összesítik, majd a K-2-1, K-2-2, K-2-3 és K-2-4 jelű költségvetésekről főösszesítőt készítenek. Az összesítőt és a főösszesítőt egy-egy példányban megküldik a Magyar Államkincstár és a minisztérium részére.

b) Amennyiben az erdőgazdálkodó ráfordítás alapján elszámolható munkát is tervez, úgy a K-2-1, K-2-2 vagy a K-3 jelű költségvetési összesítőnek melléklete a részletes költségvetés is.

3. a) A rendelet szerint a jóváhagyott költségvetés alapján folyósítható előleg, illetve részelszámolás kifizetésről az erdőgazdálkodó kérésére az erdészeti hatóság intézkedik.

b) Amennyiben a költségvetés alapjául szolgáló erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű végrehajtását az erdészeti hatóság nem látja biztosítottnak, arra előleg, illetve részelszámolás nem fizethető.

4. Az 1. pontban felsorolt munkákra az állami támogatás az erdészeti hatóság által jóváhagyott költségvetés mértékéig áll az erdőgazdálkodó rendelkezésére, amelynek elszámolása alapjául az erdészeti hatóság által az erdőgazdálkodási tevékenység ellenőrzése és értékelése (műszaki átvétel) során a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és formában kiállított jegyzőkönyvek adatai szolgálnak.

A műszaki átvétel hatósági ellenőrzésnek minősül, annak időpontjáról az erdőgazdálkodót - részvétele biztosítása érdekében - előzetesen értesíteni kell, de távolmaradása vagy a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a műszaki átvétel eredményességét nem hiúsítja meg. Az erdőgazdálkodó távolmaradása, illetve a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása esetén a jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság részéről két személynek kell aláírnia, melyek közül az egyiknek vezető beosztású köztisztviselőnek kell lenni. A műszaki átvételek részletes szabályait, az arról készítendő jegyzőkönyvek tartalmi és formai követelményeit a külön rendeletbe foglalt Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

5. A folyamatos támogatásban részesített, több évig tartó erdőgazdálkodási tevékenység éves támogatási összegét úgy kell megállapítani, hogy a műszaki átvétel adatai alapján a gazdálkodót megillető támogatás összegéből (záró érték) le kell vonni az adott munkára korábban igénybe vett támogatás tárgyévi normatív adatokkal számított összegét (nyitó érték).

Amennyiben az erdőtelepítés a gazdálkodónak felróható okból károsodik és a K-2-1 elszámolási összesítőn a gazdálkodót megillető záró érték a nyitó értéknél alacsonyabb, a különbözetet az erdészeti hatóság által megjelölt számlára vissza kell fizetni. A visszafizetést az erdészeti hatóság a gazdálkodó elszámolása vagy elszámolás hiányában a rendelkezésére álló adatok alapján határozatban rendeli el.

6. a) A gazdálkodót megillető állami támogatás összegének megállapítása céljából az erdészeti hatóság minden esetben elvégzi:

- az egyéves erdőtelepítések,

- a befejezett erdőtelepítések, és

- a befejezetett erdőtelepítések

ápolási munkái,

- a befejezett erdőtelepítések tisztítási munkái, valamint

- a rendelet 206. és 210. §-ában meghatározott ráfordításos alapon elszámolható fejlesztési, valamint

- a rendelet 238. §-ában meghatározott jóléti és parkerdő fenntartási

munkák műszaki átvételét.

Egyéb esetekben az erdészeti hatóság az erdőtelepítéseket bármely időpontban ellenőrizheti, és annak alapján dönt az addigi pénzügyi támogatás jogosságáról.

b) E rendelet alkalmazásában:

- egyéves erdőtelepítés: minden olyan mesterséges erdőtelepítés, ahol a külön jogszabály szerinti első kivitel, vagy az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlás óta egy tenyészeti időszak telt el,

- többéves erdőtelepítés: olyan erdőtelepítés, amelynél az első kivitel óta legalább két tenyészeti időszak eltelt, egészen a befejezésig,

- befejezett erdőtelepítés: minden olyan mesterséges erdőtelepítés, amelyet az erdészeti hatóság a külön rendeletbe foglalt Erdőrendezési Szabályzatban meghatározott szakmai követelmények szerint befejezettnek nyilvánít.

c) A rendelet 205. § (1) bekezdése alapján ráfordításos alapon állami támogatás csak a különlegesen nehéz körülmények között végzett talaj-, víz-, part- és műtárgyvédelmi erdő, valamint ilyen szerepet betöltő fásításra, telepítésre adható. Az egyéb erdőtelepítésekhez normatív állami támogatás adható, egyéb fásításhoz, telepítéshez pedig legfeljebb a felhasznált szaporítóanyag és az ültetés igazolt költségeinek mértékéig adható állami támogatás e melléklet 1.2. b) pontja szerint.

7. a) A rendelet 205. § (4) bekezdésében és a 210. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott fejlesztések támogatásának igénybevételéhez csatolni kell az OMMI külön rendeletben előírt engedélyét, valamint szaporítóanyag termelési kapacitásbővítéssel járó csemetekert-fejlesztés esetén az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács javaslatát.

b) Az erdőtelepítések védelme érdekében a rendelet 210. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint támogatás adható az erózió elleni védelmet, a víz- és tereprendezést szolgáló műszaki létesítmények és azok tartozékai megvalósításához.

c) A rendelet 210. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában különleges jellegű erdőtelepítésnek minősül az erdősítési műszaki irányelvektől eltérő módon tervezett és kivitelezett település-, tájkép-erdő, gyógy- és parkerdő, valamint a kutatás, kísérlet célját szolgáló erdő telepítése, amennyiben annak igazolt - közvetlen költségszintű - létesítési költségei a normatív alapon adható támogatás összegét legalább harminc százalékkal meghaladják.

d) Az erdőkben azok szociális, üdülési szerepét növelő, valamint az erdészeti oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez támogatás igénybevételére csak a minisztérium által jóváhagyott fejlesztési tervvel rendelkező parkerdők, valamint a tanerdők esetén van lehetőség.

e) A rendelet 205. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a 210. §-ában meghatározott fejlesztések támogatása a pályázat elbírálásától függően kiterjedhet a tervezési munkákra is.

A megvalósítás részletes műszaki és pénzügyi feltételeit a minisztérium a pályázat elbírálása során határozza meg. Az ellenőrzést és a műszaki átvételt az erdészeti hatóság az államigazgatási eljárás szabályai szerint végzi.

f) Amennyiben a rendelet 210. §-a alapján támogatott létesítmény rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja, a felvett támogatás összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten kell visszafizetnie.

8. A rendelet 205. és 210. §-ai alapján igénybe vett támogatás összegével az erdőgazdálkodók a tárgyév december 10-éig kötelesek az erdészeti hatóság felé elszámolni. Az erdészeti hatóság a műszaki átvételek alapján az elszámolásokat felülvizsgálja, igazolja, és intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján történő kifizetéséről, vagy indokolt esetben rendelkezik az 5. pont szerinti visszafizetésről.

9. A rendelet 238. §-ában foglalt munkák végzését - a támogatás jogosságának elbírálása végett - az erdészeti hatóság év közben folyamatosan ellenőrzi.

A munkák költségvetésének és elszámolásának összesítője a K-3 jelű költségvetés-elszámolás minta.

1. számú függelék a 37. számú melléklethez

2. számú függelék a 37. számú melléklethez

3. számú függelék a 37. számú melléklethez

4. számú függelék a 37. számú melléklethez

5. számú függelék a 37. számú melléklethez

38. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A termőhely-feltárási szakvélemény kötelező tartalma

1. Általános adatok

A terület tulajdonosa és kezelője:

Község (város) megye:

A terület hrsz.-a vagy táblaszáma, térképi jele és jelenlegi művelési ága:

2. Szakvélemény

Telepíthető célállomány vagy célállományok:

Esetenként a kötelező vagy tiltott technológiai eljárások:

Az erdőgazdálkodó és a szakvéleményt készítő aláírása:

Mellékletek:

a) A terv jellegének megfelelő méretarányú térképvázlat, ezen feltüntetve az egységes célállománnyal és erdősítési eljárással telepíthető területek határa, valamint a talajszelvények pontos helye.

b) Az Erdőrendezési útmutatóban előírt "Termőhely-felvételi lap", laborvizsgálati jegyzőkönyvvel.

39. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentáció tartalmi előírásai

Ha az üzemterv az erdőtelepítési feladatokat nem tartalmazza, vagy nem a megvalósítás kívánt módja szerint, az üzemtervi formanyomtatványként rendszeresített "Részletes állapotleírás" értelemszerű kitöltése mellett még a további tervezési munkarészek elkészítéséről kell az erdősítő szervnek gondoskodnia.

1. Általános adatok, követelmények

A terület tulajdonosa és kezelője: Község (város), megye: A terület:

kat. hrsz.-a, táblaszáma, térképi jele vagy erdőtervi jele:

jelenlegi művelési ága:

kiterjedése (egytized hektár pontossággal):

Az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait, az ingatlan-nyilvántartási térkép kivonatos másolatát, a tervezett terület meghatározását, térképi feltüntetését úgy kell elvégezni, hogy ez alapján az ingatlan-nyilvántartásban a művelésiág-változás átvezethető legyen.

Esetenként a terület felhasználására vonatkozó szakhatósági engedély(ek) száma:

Termőhelyfeltárási szakvélemény (a 38. számú melléklet tartalmazza):

Technológiai eljárásokat tartalmazó műszaki leírás:

Főfafaj vagy főfafajok elegyaránnyal; elegyfajok, kísérő fafajok elegyaránnyal; az elegyítés módja:

Talajelőkészítés módja; telepítési eljárás; hektáronkénti csemeteszám (db); ültetési hálózat:

A tervező záradéka a tervezés alapjául szolgáló távlati, tanulmány- stb. tervre való utalással:

Ütemterv (a tervezett kezdés és a várható befejezés éve):

2. Zöldövezeti telepítés és ligetes útkísérő fásítás esetében az 1. pontban foglaltakon kívül

A meglevő növényanyagra vonatkozó megjegyzések és előírások:

Részletes tervezés - út-, vasútkísérő fásítások esetében szelvényszámokkal meghatározva - a termőhelyi viszonyok és meglévő növényanyag feltüntetésével, a tervezett ültetési anyag elhelyezési módjára való utalással, szükség esetén vázlatosan szemléltetve:

A tervezett növények jegyzéke:

3. Különleges rendeltetésű, ráfordításos alapon elszámolható erdősítések, fásítások esetében az 1. pontban foglaltakon kívül

Árelemzésen alapuló költségvetés:

A terv jellegének megfelelő méretarányú (pl. 1:500, 1:1000) tervtérkép:

Átnézeti térkép (1:25 000, 1:50 000):

Kiültetési vázlat:

Különleges műszaki létesítményekhez szükség szerint műszaki rajzok, részletrajzok:

40. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az erdőfelújítás és erdőnevelés támogatásának mértéke

E Ft/hektár

I. Természetes mageredetű erdőfelújítás a talajelőkészítéssel együtt (alátelepítés is)
Készültségi fokCélállomány típus
TölgyBükkEgyéb fafaj
Befezejett felújítás260200150
Előleg12012090
II. Természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafajra
Befejezett felújítás40
Előleg20
III. Mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítéssel együtt
Készültségi fokCélállomány típus
TölgyBükkAkácEgyéb k.
lombos
Nemes
nyár
E. lágy
lombos
Fenyők
a) 10"-os és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen
Befejezett felújítás21019090140100130110
Előleg1201206090708080
b) 10" feletti lejtésű és géppel nem járható terepen
Befejezett felújítás240220100180-130140
Előleg14512065120-80100
IV. Befejezett erdőfelújítás ápolása a revízióig, valamennyi engedélyezett fafajra az erdészeti hatóság által jóváhagyott esetekben
1. Természetes mag, mesterséges 10° felett25
2. Természetes sarj10
3. Mesterséges 10° alatt15
V. Állománynevelés (tisztítás) támogatása
1. Természetes mag, mesterséges 10° felett20
2. Természetes sarj10
3. Mesterséges 10° alatt10
4. Fenyő tisztítási anyag megsemmisítésére további20
VI. Tuskózás támogatása, ha az erdészeti hatóság által elfogadott felújítási technológia indokolja
FafajTalaj
homokvályogagyag
Akác506070
Egyéb405060
VII. A célállomány típus 10-30%-os, elszórtan jelen lévő elegyfafajjal történt megvalósulásakor az elegyesség értékelhető, az erdőfelújítási
támogatás befejezett erdőre vonatkozó összegének 10%-áig.
VIII. Tűzpászták és nyiladékok karbantartása
1. Tűzpászták5
2. Nyiladékok8
IX. Határjelek karbantartására (Ft/db)1000

41. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az erdőfelújítás, -ápolás és -nevelés támogatásának ügyvitele

1. a) A rendelet IV. fejezet B) 1. pontjában meghatározott munkákra az erdészeti hatóság, az e célra rendszeresített K-1 jelű - a melléklet függelékében feltüntetett - költségvetés-elszámolás összesítő alapján hagyhat jóvá költségvetést.

b) Az erdészeti hatóság a rendelet 217. §-ában megfogalmazott célokra csak a minisztérium által részére meghatározott keret mértékéig hagyhat jóvá költségvetéseket.

c) A költségvetési összesítőt az éves erdőgazdálkodási tervből kiindulva, a támogatott állapotot elérő, illetve a támogatható műveletekre tervezhető erdőrészletek összesítésével kell összeállítani.

A támogatások mértékeit és a támogatható állapotokat, illetve műveleteket a 40. számú melléklet tartalmazza.

d) Az erdőfelújítások sikerességének emelkedése önmagában nem támogatási jogcím, mint ahogy a sikeresség romlása sem támogatást csökkentő tényező.

e) A befejezett erdőfelújítás a 40. számú melléklet I-II-III. pontjai szerint támogatható, illetve arra előleg adható. A befejezett felújításhoz tartozó érték az előlege(ke)t is magába foglalja.

Előleg tervezhető és adható:

- állomány alatti újultra,

- alátelepítésre,

- egyéves felújításra.

f) A már előző években kifizetett támogatásokat az erdészeti hatóság erdőrészletenként nyilvántartja.

E rendelet alapján tervezett és folyósított támogatások erdőrészletekre vonatkozó összegének megállapításánál a korábban felvett támogatásokat - a tárgyévi normatívák szerint számítva - figyelembe kell venni.

g) Erdőrészletenként előleg egyszer tervezhető és folyósítható, kivéve:

- a természetes felújításokat, ahol az aktuális kötelezettség alá vont területek szakaszos növekedése ütemében több alkalommal is, valamint

- a mageredetű , lassan növő - tölgy, bükk és egyéb kemény lomb - faállományú végvágott vagy tarvágott erdőfelújításokat, melyek további egy alkalommal támogathatók, ha nem igényelnek pótlást és az erdészeti hatóság a pénzügyi keret ismeretében külön elbírálás során a sikeres befejezéshez azt indokoltnak tartja. Az így folyósított két előleg együttes összege nem haladhatja meg a felújításhoz kötődő teljes (befejezett) támogatási érték hetvenöt százalékát.

h) A 40. számú mellékletben előlegként meghatározott támogatási érték az erdőfelújítások aktuális kötelezettség alá vont területére, illetve a teljes területre akkor tervezhető és folyósítható, ha az erdősítés sikere a hetven százalékot eléri, vagy meghaladja, valamint az erdőfelújítás módját és faállományát az erdészeti hatóság elfogadja. A hetvenszázalékos sikerességet állományrészenként is lehet vizsgálni, ha az állományrész területe meghaladja az egy hektárt.

i) Befejezett erdőfelújítás: minden olyan mesterséges és természetes erdőfelújítás, amit az erdészeti hatóság az Erdőrendezési Szabályzatban részletezett szakmai követelmények szerint befejezettnek nyilvánít.

j) Természetes mageredetű felújításra (állomány alatti újulat) akkor tervezhető és számolható el előleg, ha az erdőfelújítás módja fokozatos felújító vágás, valamint az idős állomány záródása hetven százalék alatt van, és a célállományként elfogadott mageredetű természetes újulat fedettsége - beleértve annak mesterséges pótlását is - eléri a kötelezettség alá vont terület hetven százalékát.

A támogatás kiszámításának alapja a kötelezettség alá vont terület, illetve az idős állomány záródásának harminc százalék alá süllyedése után a teljes terület.

Amennyiben befejezéskor - a mesterséges kiegészítés következtében - a természetes újulat aránya az erdőfel-újítás teljes területének ötven százalékát nem éri el, a felújítás módjaként mesterséges erdőfelújítást, illetve ennek megfelelő támogatási mértéket kell megállapítani.

k) Alátelepítésként számolható el a munkavégzéskor hatvanszázalékos vagy azt meghaladó záródású idős állomány alatt végzett mesterséges erdősítés.

l) Egyéves erdőfelújítás - e rendelet alkalmazásában - minden olyan mesterséges erdőfelújítás, valamint tölgy, cser, magas kőris, egyéb kemény lomb, fehér és szürke nyár, a fehér fűz főfafajú állományok tarvágását követően megjelent mageredetű természetes újulat, ahol a külön jogszabály szerinti első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlás óta egy tenyészeti időszak telt el, illetve az akác, szürke nyár, valamint az éger sarjeredetű újulat a tarvágást követő tenyészeti időszak végén.

m) E rendelet alapján elegyesség csak abban az esetben támogatható, ha az a természetközeli erdőtársulás kialakítását elősegítő, mesterséges erdőfelújítás eredményeképpen jött létre, és az elegyfajok tíz-harminc százalék közötti szórt elegyedésben vannak jelen az erdőrészletben.

2. a) E rendelet szerint a jóváhagyott költségvetés alapján a 218. § (3) bekezdése szerint folyósítható évközi előleg kiutalásról az erdőgazdálkodó kérésére az erdészeti hatóság intézkedik.

b) Amennyiben a költségvetés alapjául szolgáló erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű végrehajtását az erdészeti hatóság nem látja biztosítottnak, arra évközi előleg nem fizethető.

3. a) A 40. számú mellékletben meghatározott munkákra támogatás az erdészeti hatóság által jóváhagyott költségvetés alapján folyósítható, ezt tíz százalékot meghaladó mértékben túllépni az elszámoláskor csak a minisztérium előzetes egyetértése alapján lehet. Az elszámolás alapjául az erdészeti hatóság által az erdőgazdálkodási tevékenység ellenőrzése és értékelése (műszaki átvétel) során felvett jegyzőkönyvek adatai szolgálnak.

b) A műszaki átvétel hatósági ellenőrzésnek minősül, annak időpontjáról az erdőgazdálkodót - részvétele biztosítása érdekében - előzetesen értesíteni kell, de távolmaradása vagy a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása az eljárás eredményességét nem hiúsítja meg. Az erdőgazdálkodó távolmaradása, illetve a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása esetén a jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság részéről két személynek kell aláírnia, melyek közül az egyiknek vezető beosztású köztisztviselőnek kell lenni.

c) Az erdőfelújításokban az erdészeti hatóság minden esetben elvégzi a műszaki átvételt, ha az erdőgazdálkodó a tárgyévben állami támogatást igényel, valamint abban az esetben, ha az erdőfelújításokra a külön jogszabályban megállapított határidők valamelyike lejárt.

Egyébként az erdészeti hatóság az erdőfelújításokat bármely időpontban ellenőrizheti, és annak alapján dönt az addigi pénzügyi támogatás jogosságáról.

d) Az ellenőrzést és a műszaki átvételt az erdészeti hatóság az államigazgatási eljárás szabályai szerint végzi.

4. A rendelet alapján igénybe vett támogatás összegével az erdőgazdálkodók a tárgyévet követő február hó 15-éig kötelesek az erdészeti hatóság felé elszámolni. Az erdészeti hatóság a műszaki átvételek alapján az elszámolásokat felülvizsgálja, igazolja, és intézkedik a támogatás összegének a kiutalásáról, vagy indokolt esetben rendelkezik a visszafizetésről.

A visszafizetéseket, illetve az Evt. alapján az erdészeti hatóság által határozattal elrendelt befizetési kötelezettséget a határozatban megjelölt számlára kell teljesíteni.

5. Az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezése esetén csereerdősítésként létesített erdőterületekre az erdőfelújítás normatív támogatásának mértékeit kell alkalmazni.

6. Az Evt. 70. § (4) bekezdésében meghatározott "erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatásának befejezett értéke" alatt az erdőfelújítás befejezéséig, majd azt követő egyszeri ápolására igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni az igénybevétel évében érvényes összeggel.

Függelék a 41. számú melléklethez

42. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

43. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az agrárberuházási pályázatok elbírálásának és a támogatások igénybevételének rendje

Az e mellékletben foglaltak a IV. fejezet A), B), C) és L) pontjaiban meghatározott támogatások körére vonatkoznak.

1. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

2. Az A) pontban foglaltak szempontjából:

a) átalakítás: a meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása, élettartamának növelése érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési-szerelési tevékenység;

b) a tárgyi eszköz értéknövelő felújítása: a meglévő építmény vagy ültetvény eredeti használhatóságának, termelési és üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési, illetve agrártevékenység, kivéve az állagmegóvás (karbantartás), mely a meglévő építmény kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka;

c) a korszerűsítés (értéknövelői felújítás): a meglévő építmény stb. használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka, kivéve a meglévő technológiai gépi berendezések teljes/részleges felújítása, javítása (támogatás csak új technológiai gépek beszerzéséhez, illetve korszerűsítése során a meglévő technológiai gépsor egyes önálló elemeinek új elemmel való cseréjéhez igényelhető);

d) a halastó értéknövelő felújítása: a b) pontban foglaltakon kívül a hatályos vízjogi üzemeltetési engedélytől eltérő változások (így különösen a műtárgy elhasználódása, a feliszapolódás, a töltés elhabolódás, töltéshossz-rövidülés, a halágy mélységének csökkenése) helyreállítása, feltéve, ha a vízügyi hatóság az elvégzendő munkák mennyiségét, illetve területét igazolja. (A halastavaknál az átalakítás nem támogatható.)

3. Az ültetvénytelepítések és építési beruházások esetén, a támogatással érintett ingatlanra, a támogatási összeg erejéig elidegenítési tilalmat kell bejegyezni, az üzembe helyezést követő öt évre (illetve ültetvénytelepítések esetén a termőévekre, de maximum öt évre), a magyar állam javára.

4. A pályázatot a tervezett beruházás telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

5. A pályázatot

a) tavaszi ültetvénytelepítésnél 1999. március 16-ig kell benyújtani, melyet a földművelésügyi hivatal vezetője tizenöt napon belül bírál el,

b) egyéb beruházások (őszi ültetvénytelepítések, építési beruházások) támogatására 1999. április 15-ig lehet benyújtani.

A minisztérium szabad pénzeszközök esetén újabb pályázatot is kihirdethet 1999. II. félévében. Erről a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közleményt tesz közzé.

6. A pályázatot - az 5. a) pontban foglalt kivétellel - a földművelésügyi hivatal vezetője a 5. b) pont szerinti határnap lejártát követően, de hatvan napon belül bírálja el.

7. Az új típusú szövetkezések és a TÉSZ-ek termékfeldolgozást és értékesítést szolgáló egyes építési beruházásainak, a halászati és erdőgazdálkodási rendeltetésű beruházásoknak, továbbá az egyes élelmiszeripari technológiai rekonstrukcióknak a támogatására irányuló pályázatot a földművelésügyi hivatal véleményével ellátva a benyújtást követő tizenöt napon belül megküldi a minisztériumnak. A pályázatot az 5. b) pontban foglaltak szerinti határnap lejártát követően, de hatvan napon belül a miniszter bírálja el.

8. A területfejlesztésről szóló külön jogszabályok szerint kedvezményezett gazdaságilag elmaradott térségekben megvalósuló egyes agrárgazdasági beruházások támogatásának az 5., illetve a 7. pontokban előírt jóváhagyását követően a megyei területfejlesztési célelőirányzatból, a Munkaerőpiaci Alap megyékhez decentralizált foglalkoztatási alap részéből, a turisztikai célelőirányzatból vagy egyéb forrásokból biztosított további támogatásnak az igénybevétele esetén is lehetőség van a kiadott földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi (földművelésügyi hivatali) támogatási engedély vagy a Magyar Államkincstárral megkötött támogatási szerződés forrásösszetételének utólagos módosítására.

9. A támogatási engedély kelte előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható.

10. A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba,

b) ültetvénytelepítések esetén pedig a telepítési naplóba történt első bejegyzés napját kell tekinteni.

11. A támogatás igénybevételének a jogosságát, valamint összegét

a) a IV. fejezet C) pontjában foglalt ültetvénytelepítési beruházások esetében az illetékes megyei agrárkamara, az agrár érdekképviseleti szervek által közösen delegált személy, a Megyei Területfejlesztési Tanács és a megyei földművelésügyi hivatal képviselőiből álló Agrárfejlesztési Bizottság, amelynek elnöke a földművelésügyi hivatal képviselője - javaslata alapján az adott megyére megállapított keretösszegen belül a megyei földművelésügyi hivatal vezetője,

b) a IV. fejezet A) pontban foglalt, új típusú szövetkezések és a TÉSZ-ek egyes építési beruházásai, továbbá a halászati és erdőgazdálkodási rendeltetésű beruházások, végül a B) pontban foglalt egyes élelmiszeripari technológiai rekonstrukciós beruházások esetén az illetékes gazdasági kamara, az agrár-érdekképviseleti szervek és a minisztérium képviselőiből álló Beruházási Szakbizottság (amelynek elnöke a minisztérium képviselője) javaslata alapján a minisztérium állapítja meg.

12. A bizottságok működésének ügyrendjét a Beruházási Szakbizottságjavaslata alapján a minisztérium állapítja meg.

13. A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásaihoz a Tv.-ben előirányzott támogatások rendeltetésszerű felhasználása érdekében megyei, illetve minisztériumi döntési hatáskörbe tartozó támogatási keretek kerülnek kialakításra. A támogatási kérelmet a támogatási keret összegéig, a pályázatokban rögzített támogatási igények szükség szerinti sorolásával kell elbírálni.

14. Az e rendeletben megállapított határnapig benyújtott pályázatok sorolásának elveit az érintett bizottságok határozzák meg. A pályázatok sorolásának érvényesítése esetén a kiírási feltételeknek egyébként megfelelő pályázatok is visszautasíthatók.

15. A rendeletben, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak meg nem felelő pályázatokat, továbbá a beruházások támogatására rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható pályázatokat el kell utasítani.

16. Amennyiben az igénylő a pályázati felhívásban előírt követelményeknek meg nem felelő pályázatot nyújt be, ennek a bontási jegyzőkönyvben történő rögzítését követően, tételes bírálat és hiánypótlásra történő felszólítás nélkül a támogatási kérelmet a bizottságnak el kell utasítani.

17. Az elutasításra kerülő pályázat benyújtóját az R. 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell értesíteni.

18. Az elfogadott pályázattal kapcsolatos döntésről a minisztérium, illetőleg a földművelésügyi hivatal kifizetést engedélyező iratot állít ki, melynek alapján a pályázó a támogatás folyósítására szerződést köt a Magyar Államkincstárral.

19. A támogatás nem vehető igénybe,

a) ha a pályázó a támogatási szerződést a kifizetést engedélyező irat kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem köti meg, vagy

b) ha a kivitelezést (beszerzést) a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb 1999-ben nem kezdi el.

20. A támogatás, az annak alapjául szolgáló beruházás nettó költségeinek kiegyenlítéséhez, a támogatási szerződésben foglalt éves ütemezéshez igazodóan, forrásarányosan vehető igénybe. A kifizetés feltétele a megvalósítani kívánt beruházás anyagi és munkadíj szükségletével, műszaki tartalmával összhangban levő számla, vagy saját szervezésben történő kivitelezésnél a Magyar Államkincstár által kiadott elszámolás bemutatása, átutalásos megbízás esetén a támogatáson felüli esedékes összeg (saját erő, kölcsön) biztosítására vonatkozó bizonylatok bemutatása.

Az 1998. évben megkezdett, érvényes támogatási szerződéssel rendelkező építési beruházások esetében a kezdés évében felhasználásra nem kerülő összegek nem ütemezhetőek át 1999. évben történő felhasználásra. Ez esetben lehetőség van - a legfeljebb 24 hónapos kivitelezési határidő betartásával - a beruházás 2000. évben történő befejezésére úgy, hogy az 1998. évben fel nem használt támogatási összeg legkésőbb 2000. február 28-ig kerül kifizetésre. Az érintett beruházóknak kezdeményezniük kell az illetékes megyei földművelésügyi hivataloknál az előzőeknek megfelelő műszaki tartalmú és pénzügyi vonzatú átütemezést, illetve befejezési határidő módosítását.[47]

21. A kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb öt százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot, ennek a korlátnak a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A kamattámogatás a támogatási, illetve a hitelszerződés szerinti ütemben - az első három hónapra eső kamat kivételével (amely a hitelintézet terhelése alapján igényelhető) a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével - és azon a hitelintézeten keresztül vehető igénybe, amellyel a Magyar Államkincstár a támogatás folyósítására olyan szerződést kötött, amelyben a hitelintézet a kamattámogatás lehívásakor az első három hónapra eső kamat kivételével a beruházóra kiterhelt kamat teljesítését követően kezdeményezi a kamattámogatás lehívását.

22. A beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát, a beruházás kezdésének, illetve a befejezésének határidejét, forrásösszetételét, évek közötti ütemezését - indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére - a támogatási kérelem elbírálója módosíthatja.

23. A támogatást - pályázat alapján - az a pályázó veheti igénybe, aki (amely) vállalja, hogy - az ültetvénytelepítési beruházások kivételével - a támogatási szerződés megkötésétől számított huszonnégy hónapon belül a beruházást befejezi, és üzembe helyezi.

24. A beruházó a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót - ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is - köteles a Magyar Államkincstárhoz benyújtani.

44. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A jogosulatlanul igénybe vett agrárberuházási támogatásokkal kapcsolatos szankciók, illetve az ellenőrzés rendje

1. A támogatási feltételek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése, jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül. Részleges teljesítés esetén a meg nem valósított létesítményhez tartozó támogatási hányad minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak.

2. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül továbbá

a) a beruházásnak az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása;

b) ha nem valósul meg a teljes beruházás (ideértve a pályázatban meghatározott gazdasági tevékenység ellátásához szükséges nem támogatott beruházást is), vagy megvalósulását követően nem helyezik üzembe, továbbá, ha megvalósulása után, engedély nélkül, öt éven belül mezőgazdasági erő- és munkagépek, továbbá a technológiai berendezések esetében az amortizációs időn belül átruházzák, gazdasági társaságba apportálják, vagy nem eredeti funkciója szerint működtetik;

c) ha a beruházó a támogatással megvalósuló beruházás esetében a beruházás ellenőrzését, illetve megvalósulás után az üzemelés szemrevételezését akadályozza, vagy azt lehetetlenné teszi.

3. Indokolt esetben kérelemre a támogatást engedélyező, hozzájárulhat a megvalósított beruházásnak a 2. b) pontban előírt öt éven, illetve az amortizációs időn belüli értékesítéséhez, apportálásához, ha az új tulajdonos, bérlő - feltéve, ha az egyébként jogosult lenne ilyen kedvezmény igénybevételére - vállalja a korábbi tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését.

4. A támogatást igénybe vevő jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a támogatás igénybevételétől számított öt éven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha természetes személy igénylő a támogatási kérelem elbírálásánál figyelembe vett, a támogatással létesített tárgyi eszközzel megvalósított tevékenységét öt éven belül megszünteti, a támogatás arányos részét - a támogatási kérelmet elbíráló határozata alapján - a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

5. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a megyei földművelésügyi hivatal, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, illetőleg külön megállapodás esetén más szakértő szervek szükség szerinti (így különösen a Magyar Államkincstár, az erdészeti hatóság, az OMMI, a gazdasági kamarák, megyei gazdasági kamara, a terméktanácsok, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hegyközségek, finanszírozó hitelintézetek) bevonásával - látja el. A megyei földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített jelentést negyedévenként - intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi a minisztériumnak.

6. Az ültetvények telepítésének, felújításának megvalósítását a beruházás megkezdésétől a termőre fordításig az OMMI évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, arról jegyzőkönyvet készít, és azt megküldi a területileg illetékes földművelésügyi hivatalnak.

7. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatás igénybevételét engedélyező, illetve a támogatási kérelem ellenjegyzője rendeli el.

45. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az új típusú szövetkezések és TÉSZ-ek termékfeldolgozást és értékesítést szolgáló egyes beruházásaihoz, a halászati és erdőgazdálkodási beruházásokhoz, az élelmiszer-feldolgozási beruházásokhoz, az ültetvénytelepítésekhez adható differenciált támogatások legnagyobb mértéke

a)

Sor-
szám
Támogatási célVégleges
támogatás
%-ban
Kamat-
támogatás
%-ban
1.Új típusú szövetkezések, TÉSZ-ek építési beruházásai
- terménytárolók, szárítók, csomagolók, osztályozók
- hűtőházak
- tej, méz, szőlőfeldolgozás, borászat létesítményei
3040
2.Halászat létesítményei3040
3.Erdőgazdálkodás létesítményei3040
4.Élelmiszer-feldolgozás és gabonatárolás létesítményei
- hús-, hal- és baromfifeldolgozók
- meglévő gabonasilók felújítása
- exporthigiéniai célú beruházások
-
-
25
40
40
40

b)

Sor-
szám
Támogatási célVégleges
támogatás
%-ban
Kiegészítő
támogatás**
Kamat-
támogatás
%*
5.Ültetvénytelepítések, felújítások
a) árutermelő ültetvények telepítése50540
b) árutermelő szőlőültetvények felújítása25-40
c) üzemi törzsültetvények telepítése60-40

Megjegyzés:

* Kamattámogatás a jegybanki alapkamat százalékában.

** Integrált környezetkímélő növényvédelmi technológia alkalmazása esetén.

A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztési támogatási keretből külön pályázat alapján az új típusú szövetkezések és a TÉSZ-ek termékfeldolgozást és értékesítést szolgáló beruházásaihoz, az ültetvénytelepítésekhez és az új mezőgazdasági erő- és munkagépek, valamint egyes új technológiai gépek vásárlásához további tízszázalékos végleges fejlesztési célú támogatást nyújthatnak a gazdaságilag elmaradott térségekben.

46. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A támogatható termékfeldolgozást és értékesítést, halászatot, erdőgazdálkodást, élelmiszer-feldolgozást és gabonatárolást szolgáló építési beruházások, továbbá ültetvénytelepítések

A) Az új típusú szövetkezések és TÉSZ-ek termékfeldolgozást és értékesítést szolgáló támogatható beruházásai:

- Magtárak, raktárak, szemesterménytároló létesítmények, silók (épületek, tartályok), takarmánykeverők, mezőgazdasági terményszárítók (a gépészeti és a beépített anyagmozgatás gépi berendezéseivel együtt), valamint a kiszolgáló vonalas infrastrukturális létesítmények (kerítés, út, térburkolat, felszíni csapadékvíz-elvezetés, villany és gázenergia-ellátás, hűtés, fűtés, vízellátás, szennyvízelvezetés).

- Hűtőházak, zöldség-gyümölcs-, burgonyatárolók, mezőgazdasági termény és termék manipuláló, osztályozó, csomagoló létesítmények, ezek gépészeti, technológiai gépi berendezései, valamint a kiszolgáló infrastrukturális (mint az előzőekben felsorolt) létesítményei.

- A saját termelésű tehén-, juh- és kecsketej, valamint méz feldolgozására szolgáló építmények, ezek gépészeti, technológiai berendezései, továbbá a kiszolgáló infrastrukturális (mint az előzőekben felsorolt) létesítmények.

- A saját termesztésű szőlő feldolgozására, erjesztésére, érlelésére, a bor palackozására és tárolására szolgáló építmények (beleértve a pincét és a tárolótartályt is), valamint ezek gépészeti, technológiai berendezései, kiszolgáló infrastrukturális (mint az előzőekben felsoroltak) létesítményei.

B) Ültetvények

- Szőlő, gyümölcsös, spárga, levendula, komló, homoktövis, vadrózsa és ginzenggyökér árutermő és üzemi törzsültetvények.

C) Halászat körében:

- Halastavak (beleértve a telelőt, halágyat, haltároló medencét és a lehalászó helyet); keltetők esetében csak azok felújítása támogatható.

- Takarmánytároló.

D) Erdőgazdálkodás körében:

- Erdészeti feltáró és kiszállító utak, valamint a kapcsolódó műtárgyaik (hidak, átereszek, támasztófalak).

- Erdei rakodók és kapcsolódó létesítményeik.

E) Élelmiszer-feldolgozás és gabonatárolás körében:

a) A hús-, hal- és a baromfifeldolgozó szakágazatokban, a fűszerpaprika-feldolgozás, valamint a homogenizált és diétás ételgyártás területén a különféle termékek előállítását - elsősorban a meglévő kapacitások korszerűsítésével - szolgáló beruházások, amennyiben azok

- a korszerű csomagolást, illetve

- az ISO-9000 szabványsorozatban, HACCP rendszer előírásaiban szereplő feltételeket teljesítik, és ezáltal

- a minőségi árutermelést szolgálják, továbbá

b) a malomipari termék gyártás- és a szállítást kiegészítő tevékenységből a közraktározás szakágazatokban a gabona tárolását szolgáló meglévő vasbeton és fémsilók rekonstrukcióját, végül

c) a hús-, baromfi- és halfeldolgozás körében az exportüzemi higiénia fenntartását, illetve megteremtését szolgálják.

Megjegyzés:

1. Ültetvények esetében csak az új telepítések támogathatók, kivéve a szőlőültetvényeket, ahol a felújítások is támogathatók.

2. Halastavaknál az átalakítás nem támogatható.

47. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az ültetvénytelepítések támogatásának feltételei

1. Érvényes telepítési engedély, melyet a jegyző, illetve a hegybíró ad ki a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. Üzemi törzsültetvények esetében az OMMI engedélye is szükséges.

2. Talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvélemény.

3. Növényegészségügyi alkalmassági szakvélemény.

4. Igazolt származási szaporítóanyag használata, mely lehet

a) engedélyes árutermelő iskolában előállított, OMMI által ellenőrzött, minősített ültetési anyag,

b) import szaporítóanyag esetében honosító minősítéssel ellátott ültetési anyag,

c) hatóságilag ellenőrzött, igazolt eredetű alapanyag felhasználásával, házi szaporító iskolában, saját célra előállított ültetési anyag.

5. Nyilatkozat arról, hogy az új ültetvényen megtermelt termék feldolgozása, tárolása hosszú távon biztosított. (Saját kapacitás, szövetkezeti kapacitás, hosszú távú szerződés stb.).

6. Nyilatkozat az ellenőrzés tűréséről az ültetvény termőre fordulásáig.

7. Egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás-mentesség, hitelképesség stb.).

8. Gyümölcstelepítés esetében: a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolása, melyet a Gyümölcs Termőhelyi Kataszter kezelésével megbízott Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejlesztő Kft., illetve az általa megbízott Fertődi vagy Újfehértói GYKF Kft. ad ki. Bogyós gyümölcsök esetében legalább 1500 m2, egyéb esetekben legalább 3000 m2 ültetvény telepítése.

9. Szőlőtelepítés esetében legalább 500 m2 ültetvény telepítése.

- Gyökérnemes szőlő telepítése esetén a talaj immunitását igazoló talajtani hatósági szakvélemény.

- Borszőlő telepítéséhez támogatás csak borvidéki, bortermőhelyi területekre (meghatározott települések határának a szőlő termőhelyi kataszterben I-II. osztályú - az alföldi szőlőtermő táj borvidéki, bortermőhelyi településein I-II-III. osztályú - minősítéssel regisztrált területeire) adható, az adott termőhelyen telepítésre engedélyezett fajta ültetési anyagának használata esetén is.

- Étkezési szőlő telepítéséhez az ország bármely településének a szőlő termőhelyi kataszterben I-II. osztályú, illetve az Alföldön III. osztályú minősítéssel regisztrált területére adható támogatás a szaporításra engedélyezett fajták használata esetén.

- Bor- és étkezési szőlőfajták üzemi törzsültetvényeire a termőhelyi követelmények a borszőlőre meghatározott feltételekkel azonos, alanyfajták minden szőlőtermő tájon telepíthetők. A telepíthető fajták körét az OMMI határozza meg, illetve engedélyezi. Követelmény azonban, hogy a telepítéshez felhasznált szaporítóanyag legalább központi törzsszőlőből származzon.

- Bor- és étkezési fajták törzsültetvényeinek telepítése esetén nyilatkozat arról, hogy az ültetvények szaporítóanyag termesztés céljából települnek, és az OMMI előírásai szerint fogják kezelni.

- Az illetékes hegyközség nyilatkozata arról, hogy a kérelmező hegyközségi tag, valamint, hogy a tervezett telepítés megfelel a hegyközségi rendtartás előírásainak.

Áruszőlő ültetvények felújítása támogatásának feltételei

1. Támogatás csak borvidéki és bortermőhelyi területekre (meghatározott települések határának a szőlő termőhelyi kataszterében I-II. osztályú - az alföldi szőlőtermő táj borvidéki, bortermőhelyi településein I-II-III. osztályú minősítéssel regisztrált területeire) adható, az adott termőhelyen jelenleg telepíthető fajtájú ültetvények esetében.

2. Legalább egyezerötszáz négyzetméter ültetvény korszerűsítése.

3. Az ültetvények kora - melyet hitelt érdemlően (telepítési engedély) igazolni kell, maximum húsz év lehet.

4. A tőkék hiánya legfeljebb húsz százalékban megengedett.

5. Támogatásban legfeljebb háromszázötven centiméteres sortávolságú ültetvények részesíthetők.

6. Támogatás a tervezésre, a támberendezés felújítására és tőkepótlásra vehető igénybe. (A támberendezés felújítása az elhasználódott oszlopok, karók, huzalok cseréjét jelenti.)

7. A pályázati kérelemhez mellékelni kell az OMMI nyilatkozatát arról, hogy a felújítandó ültetvény megfelel a támogatási követelményeknek.

8. A pótláshoz felhasználandó szaporítóanyag fajtájának azonosnak kell lennie az ültetvény fajtájával, származása feleljen meg a telepítéstámogatási részben foglaltaknak.

9. Nyilatkozat az ellenőrzés tűréséről az ültetvényfelújítási munkák befejezéséig.

10. Az illetékes hegyközség nyilatkozata arról, hogy a kérelmező hegyközségi tag, valamint, hogy a tervezett ültetvényfelújítás megfelel a hegyközség rendtartás előírásainak.

11. Egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás-mentesség, hitelképesség stb.).

48. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az ültetvénytelepítési támogatásban részesíthető fajok

a) Szőlőtelepítés: borszőlő, étkezési szőlő és alanyszőlő.

b) Gyümölcsös telepítés: alma,* körte,* cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, dió, gesztenye, mogyoró, mandula, piros- és feketeribiszke, málna, szeder, málnaszeder, bodza és szamóca, köszméte, ribiszkeköszméte és alanyaik.

c) Spárga, levendula, komló, homoktövis, vadrózsa és ginzenggyökér.

* Az alma- és körtefajok telepítése esetén legalább 30% arányban Erwinia amylovora (tűzelhalás) toleráns fajták alkalmazása kötelező.

49. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

50. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

51. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Beruházási támogatásban részesíthető melioráció

1. Támogatási szempontból meliorációs beruházás:

Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdő művelési ágban nyilvántartott, külterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló

a) vízháztartást szabályozó létesítmények:

- nyílt vízelvezető csatorna vagy árok,

- árvízcsúcs csökkentő kisvíztározó egymillió köbméter térfogatig,

- talajcsövezés és létesítményei (beleértve az átemelő szivattyútelepeket és azok technológiai, gépi szerelését),

- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,

- műtárgyak (átereszek, átemelő építmények, stb.);

b) a talaj erózió-defláció elleni védelmét szolgáló építmények:

- sáncolás,

- övárok, övgát,

- vízmosáskötés,

- burkolt vízlevezető,

- teraszépítés;

c) területrendezési munkák:

- tereprendezés,

- vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése,

- földúthálózat kialakítása,

- területrendezést előkészítő irtási munkák.

2. Öntözési beruházások:

Öntöző- és rizstelep létesítése és korszerűsítése - beleértve az ellátásukat szolgáló vízbeszerzés, tározás, szállítás, szétosztás és kormányzás létesítményeit -, valamint a stabilan beépített gépek, és irányítástechnikai eszközök technológiai szerelését is.

Az öntözőtelep működőképessége miatt a telepen belül szükséges vízbeszerzési, tárolási, szállítási, szétosztási és kormányzási funkciót ellátó gépek, berendezések és irányítástechnikai eszközök az öntözésen kívül egyéb célra nem használhatók.

3. A meliorációhoz, illetőleg öntözéshez kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízelvezető vagy öntözővíz szolgáltató létesítmény, valamint a stabilan beépített gépek és irányítástechnikai eszközök és azok szerelése.

Meliorációs öntözési, valamint a kapcsolódó közcélú beruházások tervkészítése, beleértve a külön jogszabályokba foglaltak szerinti környezetvédelmi hatástanulmányt és a megvalósulási térkép készítését is, önállóan nem támogatható. A tervezési díj a kivitelezési költségekkel együtt képezi a támogatás alapját.

52. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

A melioráció támogatásának adóhatóságtól történő igénylése

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. Az e rendeletben előírt, a megyei földművelésügyi hivatal által kiadott támogatási engedélyt.

2. A beruházó nyilatkozatát arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemezésben rendelkezésre állnak.

3. Kamattámogatás esetén a finanszírozó pénzintézet és a beruházó közötti hitelszerződést.

4. A kivitelezési tervdokumentáció alapján készült költségvetést, méret- és mennyiségkimutatást, létesítményjegyzéket és géplistát.

5. Az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

Az adóhatóság támogatási okirat megküldésével értesíti az igénylőt a támogatásról, és egyidejűleg tájékoztatja arról a megyei földművelésügyi hivatalt, valamint kamattámogatás esetén a pénzintézetet.

53. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az állattenyésztési és állattenyésztés-szervezési feladatok ellátásának támogatási mértéke

I. Szarvasmarha

Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Törzskönyvezés, teljesítmény-
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
1.1. Törzskönyvi nyilvántartástenyésztő200 Ft/egyed
1.2. Küllemi bírálattenyésztő szervezet200 Ft/egyed
1.3. Tejtermelés-ellenőrzéstenyésztő1000 Ft/egyed
1.4. Hústermelés-ellenőrzéstenyésztő450 Ft/egyed
1.5. ITV* szervezésetenyésztő szervezet800 Ft/adag

* Ivadékteljesítmény-vizsgálat.

II. Sertéstenyésztés

Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Állatazonosítási, állattenyésztési
nyilvántartás és információs rend-
szer fenntartása, működtetése
1.1. Adatfeldolgozástenyésztő szervezet200 Ft/fialás
2. Törzskönyvezés, teljesítmény-
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
2.1. Törzskönyvezés törzs- és szapo-
rítótelepen
tenyésztő szervezet450 Ft/fialás
2.2. Reprodukciós tesztadatok gyűj-
tése
tenyésztő szervezet260 Ft/fialás
2.3. Genetikai vizsgálattenyésztő1300 Ft/vizsgálat
2.4. Intramuszkuláris zsírvizsgálattenyésztő3500 Ft/vizsgálat
2.5. ÜSTV*tenyésztő szervezet140 Ft/vizsgálat
2.6. EUROP ÜSTVtenyésztő szervezet240 Ft/vizsgálat
2.7. HVT** (egyedi, falkás)tenyésztő14 000 Ft/ivadék
2.8. ÜITV***tenyésztő240 Ft/egyed
2.9. MTÁ**** kanok BLUB*****
célú ivadékvizsgálat
tenyésztő
egyesület
20 000
Ft/kan/üzem

* Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat.

** Hízékonyság és vágóérték-teljesítmény vizsgálat.

*** Üzemi ivadékteljesítmény-vizsgálat.

**** Mesterséges Termékenyítő Állomás.

***** Tenyészértékbecslési eljárás.

III. Juhtenyésztés

TámogatásjogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Állatazonosítási, állattenyésztési
nyilvántartás és információs rend-
szer fenntartása, működtetése
1.1. Állatazonosítás, -nyilvántartástenyésztő szervezet60 Ft/egyed
2. Törzskönyvezés, teljesítmény-
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
2.1. Törzskönyvi nyilvántartás
anyánként
tenyésztő szervezet120 Ft/egyed
2.2. Minősített anyák bárányozási
teljesítménye
tenyésztő szerveze180 Ft/egyed
2.3. Anyák hústermelő képessége is-
mert származású bárányok
alapján
tenyésztő szerveze360 Ft/egyed
2.4. Növendék jerkék sajátteljesít-
mény vizsgálata
tenyésztő szervezet1200 Ft/egyed
2.5. Növendék kosok sajátteljesít-
mény vizsgálata
tenyésztő szervezet6000 Ft/egyed
2.6. Tejelő anyák zárt laktációjatenyésztő500 Ft/egyed
2.7. Tenyészkosok üzemi ivadék-
vizsgálata (gyapjú)
tenyésztő szerveze30 000 Ft/csoport
2.8. Tenyészkosok üzemi ivadék-
vizsgálata (hús)
tenyésztő szerveze60 000 Ft/csoport

IV. Kecsketenyésztés

Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Állatazonosítási, állattenyésztési
nyilvántartás és információs rend-
szer fenntartása, működtetése
1.1. Állatazonosítás, -nyilvántartástenyésztő szervezet60 Ft/egyed
2. Törzskönyvezés, teljesítmény-
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
2.1. Törzskönyvi nyilvántartás
anyánként
tenyésztő szervezet120 Ft/egyed
2.2. Minősített anyák szaporasági
teljesítménye megszületett gi-
dák után
tenyésztő szervezet180 Ft/született
gida
2.3. Anyák hústermelő képessége
ismert származású gidák alap-
ján
tenyésztő szervezet360 Ft/egyed
2.4. Tejelő anyák zárt laktációjatenyésztő szervezet500 Ft/egyed
2.5. Tenyészbakok ivadékvizsgálata
(tej)
tenyésztő szervezet60 000 Ft/bak

V. Lótenyésztés

Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Állatazonosítási, állattenyésztési
nyilvántartás és információs
rendszer fenntartása, működteté-
se
1.1. Állatazonosítás, -nyilvántartástörzskönyvező
szervezet
600 Ft/egyed
1.2. Kanca tenyésztési adattárolástörzskönyvező
szervezet
500 Ft/kanca
1.3. Mén tenyésztési adattárolástörzskönyvező
szervezet
2000 Ft/mén
2. Törzskönyvezés, teljesítmény-
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
2.1. Származás-nyilvántartás (kan-
cafedeztetés nyilvántartás)
törzskönyvező
szervezet
800 Ft/egyed
2.2. Törzskönyvi ellenőrzésben tar-
tás (tenyészkancák)
tenyésztő szervezet800 Ft/egyed
2.3. Származás-ellenőrzés (vércso-
port vizsgálattal nem kizárt ősök)
tenyésztő1200 Ft/vizsgálat
2.4. Tenyészkanca tenyészérték-
becslés
tenyésztő szervezet700 Ft/egyed
2.5. Méncsikók központi sajáttelje-
sítmény vizsgálata
tenyésztő szervezet170 000 Ft/egyed

VI. Baromfi- és egyes kisállattenyésztés

Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
1. Törzskönyvezés, teljesítmény-1.1. Törzskönyvezés
vizsgálat végzése, tenyészérték-
megállapítás
- tyúk
I-II. törzs- és főkönyvi osztá-
lyokban
tenyésztő50 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
III. törzs- és főkönyvi osztálybantenyésztő2,50 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
- lúd
I. törzs- és főkönyvi osztályban
első évben
tenyésztő240 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
II. törzs- és főkönyvi osztályban
első évben
tenyésztő200 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
III. törzs- és főkönyvi osztályban
első évben
tenyésztő120 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
1. törzs- és főkönyvi osztályban
2. évtől
tenyésztő20 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
II-III. törzs- és főkönyvi osztá-
lyokban 2. évtől
tenyésztő10 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
Támogatás jogcímeMegnevezésIgénylőTételenként
igényelhető
mérték évente
- kacsa, pulyka
I. törzs- és főkönyvi osztálybantenyésztő15 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
II. törzs- és főkönyvi osztálybantenyésztő12 Ft/betörzsesí-
tett nőivarú egyed
III. törzs- és főkönyvi osztálybantenyésztő5 Ft/betörzsesített
nőivarú egyed
I-III. törzs- és főkönyvi osztá-
lyokban 2. évtől
tenyésztő4 Ft/betörzsesített
nőivarú egyed
-nyúltenyésztő szervezet700 Ft/tenyésznö-
vendék
- prémes állattenyésztő700 Ft/egyed
- méhtenyésztő6 000 Ft/méhanya

VII. Fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó állatfajok esetén a bejelentők és fajtafenntartók támogatásként a fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat - OMMI-vel kötött megállapodásban rögzített - ténylegesen felmerült költségének 50%-át igényelhetik.

54. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Az állattenyésztési és állattenyésztés-szervezési feladatok ellátásához nyújtható támogatás igénybevételének feltételei

I. Szarvasmarha

1. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

1.1. Törzskönyvi nyilvántartás - támogatást igényelhet a tenyésztő - az adott tenyésztő szervezet útján - az elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott törzskönyvi nyilvántartási feltételeknek megfelelő egyed után, ha a tenyésztő kéri a nyilvántartásba vételt, és ezt az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi bizonyítvány kiadásával visszaigazolja.

Az igényjogosultságot az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásba vételi listájával kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

1.2. Küllemi bírálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészbikák küllemi tenyészértékbecslését szolgáló küllemi bírálat után, a tenyészbikák elsőborjas leányivadékai alapján.

Az igényjogosultságot az elismert tenyésztő szervezet hatvan napnál nem régebbi küllemi bírálati összesítőjével kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

1.3. Tejtermelés-ellenőrzés - támogatást igényelhet az adott tej- és kettőshasznú fajta elismert tenyésztő szervezetének tagja - az adott tenyésztő szervezet útján -, ha tehénállományát tárgyév január 1-jétől folyamatosan, tejtermelés-ellenőrző szervezet által végzett ellenőrzésben tartja. A támogatás a laktációt zárt tehenek után igényelhető. Az igényjogosultságot a tejtermelés-ellenőrző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott fajta tenyésztő szervezetéhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát.

Támogatást igényelhet továbbá az az állattartó, aki - a minisztérium előzetes engedélye alapján - a tejtermelést ellenőrző szervezet (ÁTK KFT) településenként szervezett egyszerűsített tejtermelésellenőrzési programjában vesz részt. Az igényjogosultságot a tejtermelést ellenőrző szervezet által kiadott, hatvan napnál nem régebbi iktatott igazolással kell tanusítani, amelyet a támogatási kérelemhez csatolni kell. A támogatási kérelmeket az ÁTK KFT-hez kell benyújtani, amely havonta összesítőívvel továbbítja.

1.4. Hústermelés-ellenőrzés - támogatást igényelhet az adott húshasznú fajta elismert tenyésztő szervezetének tagja -az adott tenyésztő szervezet útján -, ha tehénállományát termelésellenőrzésben tartja. A támogatás a tárgyév során ellett hústermelés-ellenőrzésben tartott tehenek után igényelhető.

Az igényjogosultságot a hústermelés-ellenőrzést végző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott fajta tenyésztő szervezetéhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát.

1.5. Ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az általa szervezett és a Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott ivadékteljesítmény-vizsgálatban indított apaállatok ivadékvizsgálati célú szaporítóanyag felhasználása után apaállatonként legfeljebb egyezer párosított spermaadagig. Az igényjogosultságot az adott fajta tenyésztő szervezete által elkészített, az OMMI által engedélyezett és nyilvántartásba vett, hatvan napnál nem régebbi ivadékvizsgálati indítási terv nyilvántartási számával kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

II. Sertéstenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. Adatfeldolgozás - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi adatok adatfeldolgozásának OMMI-től való megrendelését és a költségek megtérítését követően. Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvezés törzs- és szaporítótelepen - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészetszámmal ellátott hiteles ellenőrzésbe vont állományok törzskönyvezéséért.

Az igényjogosultságot az átadott fialási rekordokról hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolás kiadásának feltétele a pontos, szabályos adatátadás és az egyéb kapcsolódó adatok (búgatás, választás, selejtezés, egyedi azonosítók) tekintetében a kódrendszer szabályos használata.

2.2. Reprodukciós teszt adatok gyűjtése - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai alapján Reprodukciós tesztbe vont végtermék-előállító telepeken végzett adatgyűjtés után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolás kiadásának feltétele azonos a törzs- és szaporítótelepek feltételeivel.

2.3. Genetikai vizsgálatok - támogatást igényelhet a tenyésztő a stresszérzékenység megállapításáért. Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratórium iktatószámmal ellátott jelentésével és a számlával kell igazolni, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.4. Intramuszkuláris zsír vizsgálat - támogatást igényelhet a tenyésztő a HVT vagy HVV vizsgálatba vont sertések intramuszkuláris zsír százalék megállapításáért.

Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratórium iktatószámmal ellátott jelentésével és a hatvan napnál nem régebbi számlával kell igazolni, melyet csatolni kell a támogatási kérelemhez. A teljesítést az OMMI a támogatási kérelmen iktatószámmal ellátva igazolja.

2.5. Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett vizsgálati eredményeket (három ponton történő szalonnavastagság mérés) a tenyésztő szervezet rögzíti a számítógépes rendszerbe, és átadja az OMMI részére.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi, az adatok átvételéről kiadott listával kell igazolni, az igazolt ÜSTV rekordok számának megfelelően, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az hitelesítés feltétele a pontos, szabályos adatátadás.

2.6. EUROP üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett vizsgálati eredményeket (a vágóhídi minősítő technikának megfelelően szalonnavastagság és karajátmérő-mérés és színhússzázalék-számítás) a tenyésztő szervezet rögzíti a számítógépes rendszerbe, és átadja az OMMI részére.

Az igényjogosultságot igazolni az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi, az adatok átvételéről kiadott listával kell, az igazolt ÜSTV rekordok számának megfelelően, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. A hitelesítés feltétele a pontos, szabályos adatátadás.

2.7. Hízékonyság- és vágóértékteljesítmény-vizsgálat - támogatást igényelhet a tenyésztő a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett egyedi és falkás (végtermékteszt) vizsgálatok végzése alapján, az adat központi adatbankba történő átadását követően.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.8. Üzemi ivadékteljesítmény-vizsgálat - támogatást igényelhet tenyésztő az elismert tenyésztő szervezet útján a törzskönyvi ellenőrzésbe vont állományokból vágóhídra szállított egyedileg megjelölt állatok után, a vágósúly és az EUROP minősítési eredmények egyedre vonatkozó teljesítményvizsgálat célját szolgáló visszajelzése esetén. Az adatokat számítógépen kell rögzíteni, és feldolgozásra az OMMI-nek átadni.

Az igényjogosultságot az ellenőrzött, értékelésre alkalmas adatok alapján hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.9. A mesterséges termékenyítő állomáson álló törzskanok BLUP tenyésztértékbecslés céljából végzett ivadékvizsgálata - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő egyesület, ha az MTÁ-n álló apaállattól az OMMI-hoz benyújtott ivadékvizsgálati tervnek megfelelően üzemenként legalább négy ivadékot - legalább három üzemből - vizsgálatra a teljesítményvizsgáló állomásnak átadtak.

Az igényjogosultságot az átvett ivadékok alapján az OMMI iktatószámmal ellátva igazolja, a hatvan napnál nem régebbi igazolást a támogatási kérelemhez kell csatolni.

III. Juhtenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. Állatazonosítás, nyilvántartás - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi ellenőrzött tenyészetek bárányainak ENAR szerinti jelölése és juhállományok nyilvántartásba vétele esetén. Az igényjogosultságot az anyák bárányainak folyamatos jelölése esetén a nyilvántartásba vételt követően a tenyészetenként jelölt bárányok hitelesített számítógépes listájáról készült, OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvi nyilvántartás anyánként - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint leellett jerkék (első ellésű anyák) után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2. Minősített anyák bárányozási teljesítménye - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.3. Anyák hústermelő-képessége ismert származású bárányok alapján - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.4. Növendék jerkék sajátteljesítmény-vizsgálata - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.5. Növendék kosok sajátteljesítmény-vizsgálata - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.6. Tejelő anyák zárt laktációja - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerültek elvégzésre, és kiértékelésük legalább két befejési eredmény alapján történt. Az igényjogosultságot a zárt laktációval rendelkező anyajuhokról tenyészetenkénti fülszámlista alapján készült, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2.7. Tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (gyapjú) - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészkosonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.8. Tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (hús) - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészkosonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

IV. Kecsketenyésztés

1. Állatazonosítási-, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1. Állatazonosítás, nyilvántartás - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi ellenőrzött tenyészetek gidáinak ENAR szerinti jelölése és nyilvántartásba vétele esetén.

Az igényjogosultságot állomány folyamatos jelölése esetén a nyilvántartásba vételt követően a tenyészetenként jelölt gidák hitelesített számítógépes listájáról készült, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Törzskönyvi nyilvántartás anyánként - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint tárgyévben leellett első ellésű anyák után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.2. Minősített anyák szaporasági teljesítménye született gidák után - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.3. Anyák hústermelő-képessége ismert származású gidák után - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.4. Tejelő anyák zárt laktációja - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.5. Tenyészbakok üzemi ivadékvizsgálata tejtermelésre - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre. Az igényjogosultságot a tenyészbakonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített, iktatott, hatvan napnál nem régebbi és igazolt országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylő laphoz mellékelni kell.

V. Lótenyésztés

1. Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése

1.1 Állatazonosítás, nyilvántartás - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha elvégezte a lovak (csikók) egyedi azonosításáról felvett adatok számítógépes előfeldolgozását és az adatokat eljuttatta az állattenyésztési központi adatbankba.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

1.2. Kanca tenyésztési adattárolás - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha az állattenyésztési központi adatbank részére adattárolás céljára előkészíti, és feldolgozza a tenyészkancák tenyésztési adatait.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Amennyiben az OMMI az igénylő, a jogosultságot az érintett tenyésztő egyesület ellenjegyzi.

1.3. Fedezőmén tenyésztési adattárolás - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha az állattenyésztési központi adatbank részére adattárolás céljára előkészíti és feldolgozza fedezőmének tenyésztési adatait.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

2. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

2.1. Származásnyilvántartás (kancafedeztetés-nyilvántartás) - támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, a kancafedeztetés nyilvántartásáért.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi származásnyilvántartással kell igazolni, melyről kiadott igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell. Amennyiben az OMMI az igénylő, a jogosultságot az érintett tenyésztő egyesület ellenjegyzi.

2.2. Törzskönyvi ellenőrzésben tartás (tenyészkancák) - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a törzskönyvi nyilvántartásért, a méneskönyv előkészítésért. A tenyésztők a törzskönyvezéshez nyújtott támogatást a tenyésztőszervezeten keresztül igénylik.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott és hatvan napnál nem régebbi törzskönyvi adatokról kiadott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.3. Származásellenőrzés - támogatást igényelhet a tenyésztő, ha a származásellenőrzés érdekében az OMMI vércsoport vizsgálatot rendel el, és a vizsgálat alapján a szülők nem zárhatók ki.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.4. Tenyészkanca tenyészértékbecslés - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a tenyészkancák tenyészértékbecsléséért.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az ellenőrzött és hitelesített tenyészértékbecslési listák és rangsorok alapján, mely igazolást a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

2.5. Méncsikók központi sajátteljesítmény-vizsgálata - támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a méncsikók Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott központi méntelepi sajátteljesítmény-vizsgálatáért.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

VI. Baromfi- és egyes kisállattenyésztés

1. Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása

1.1. Törzskönyvezés Baromfi

Támogatást igényelhet a tenyésztő, a tenyésztő szervezetek származási igazolásával rendelkező állományok után a betörzsesített nőivarú egyedenként.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás állományonként évente egy alkalommal igényelhető.

Nyúl

Támogatást igényelhet az elismert házinyúl- és angóranyúl-tenyésztő szervezet a hitelesített törzskönyvi nyilvántartásában szereplő tetovált egyedi azonosítóval ellátott tenyésznövendék után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

Prémes állat

Támogatást igényelhet a prémesállat-tenyésztő az egyedi bírálat alapján főtörzskönyvbe vett és hitelesített törzskönyvi adatokkal rendelkező tenyésztésre alkalmas egyedek után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

Méh

Támogatást igényelhet az a méhanyanevelő, aki törzskönyvezett, a szakintézet által rendszeresen vizsgált és minősített méhcsaládokkal rendelkezik, a vizsgált és minősített tenyészcsaládok után, a vizsgálati díj befizetését követően.

Az igényjogosultságot Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhészeti Osztálya igazolja, mely igazolást a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető, új anyanevelő esetében az első évben két alkalommal.

VII. A fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat

Támogatást igényelhet az a bejelentő, fajtafenntartó, akinek a fajtája a fajtaelismerés keretében központi teljesítményvizsgálaton részt vesz.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a hatvan napon belül kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

55. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

56. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

57. számú melléklet a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelethez

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[2] A nyitó szövegrészt megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[3] Beiktatta a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[4] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[5] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[6] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[7] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[8] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[9] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[10] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[11] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[12] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[13] A nyitó szövegrészt megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 7. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[14] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 7. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[15] Hatályon kívül helyezte a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1999.04.23.

[16] Beiktatta a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 5. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[17] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[18] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[19] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 9. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[20] Beiktatta a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 10. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[21] Megállapította a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 1999.08.26.

[22] Megállapította a 68/1999. (VIII. 18.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.08.18.

[23] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 11. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[24] Hatályon kívül helyezte a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1999.04.23.

[25] Megállapította a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 1999.08.26.

[26] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 12. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[27] A nyitó szövegrészt megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 13. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[28] Beiktatta a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 6. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[29] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 14. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[30] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 15. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[31] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 16. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[32] A nyitó szövegrészt megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[33] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[34] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[35] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 7. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[36] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.04.23.

[37] Módosította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 18. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[38] Módosította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 18. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[39] A nyitó szövegrészt megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 19. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[40] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 19. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[41] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 20. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[42] Megállapította a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 21. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[43] Beiktatta a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 22. §-a. Hatályos 1999.04.23.

[44] Hatályon kívül helyezte a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 24. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1999.04.23.

[45] Beiktatta a 82/1999. (IX. 22.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 1999.09.22.

[46] Megállapította a 90/1999. (X. 22.) FVM rendelet 8. §-a. Hatályos 1999.10.22.

[47] Beiktatta a 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 23. §-a. Hatályos 1999.04.23.

Tartalomjegyzék