1999. évi XLI. törvény

a területszervezési eljárásról[1]

Az Országgyűlés a megyét, a várost, illetve a községet érintő területszervezési ügyek intézéséről a következő törvényt alkotja:[2]

A törvény alkalmazási köre

1. § E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintő következő területszervezési ügyekben:

a) település átcsatolása másik megyéhez,

b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,

c) településegyesítés,

d) várossá nyilvánítás,

e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,

f) megyei jogú várossá nyilvánítás,

g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,

h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,

i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,

j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.

Közös szabályok

2. § Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével - évente egy alkalommal dönt.

3. § (1)[3] Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) az országgyűlési képviselők általános választásának éve kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2)[4] A Kormány - a miniszter augusztus 30-áig tett előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-éig dönt.

(3)[5] Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.

4. § (1)[6] A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyilvánítás kivételével - a kezdeményezést a miniszterhez a helyi önkormányzati általános választás évének kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2)[7] A miniszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

5. §[8] A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi nemzetiségi önkormányzat működik - a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

6. § (1)[9] A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi és megyei kormányhivatal útján terjeszti fel a miniszternek.

(2)[10] A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A fővárosi és megyei kormányhivatal az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a miniszternek.

Település átcsatolása másik megyéhez

7. § (1)[11] A települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár.

Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezés különösen az alábbi területeken várható előnyöket mutassa be:

a) közigazgatási szolgáltatások,

b) állami, rendészeti szolgáltatások,

c) alapellátást meghaladó közszolgáltatások,

d) egyéb lakossági szolgáltatások,

e) munkaerő mozgás irányai, ezen belül a legjelentősebb foglalkoztatók,

f) kistérségi kapcsolatok, társulások, a megye, a régió területfejlesztési programjához való kapcsolódás.

(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.

(3)[12] A települési képviselő-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti.

(4)[13] A kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét a települési képviselő-testület határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel.

(5)[14] A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.

(6)[15] A kezdeményezésről véleményt kell kérni az alábbi szervektől, amelyek arról a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő 60 napon belül állást foglalnak:

a) az illetékességi terület változásában érintett állami, rendészeti, közigazgatási szervek,

b) kistérségi területfejlesztési társulás(ok),

c) azon települések önkormányzatai, amelyek - a tervek szerint - az alapellátást meghaladó közszolgáltatásokat biztosítják a kezdeményező önkormányzat lakossága számára.

Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése

8. § (1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.

(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.

(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.

9. § (1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a választópolgárokkal.

(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság kezdeményezéséről, javaslatairól.

10. § (1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól.

(2)[16] A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a miniszternek.

11. § (1)[17] A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.

(2)[18] A miniszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.

12. § (1)[19] Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a miniszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a miniszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. A miniszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.

(2)[20] A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a miniszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.

13. §[21] Községgé nyilvánítás esetén a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt önkormányzatok állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a törvényszék dönt.

Településegyesítés

14. § (1)[22] A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere az ülést követő 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a miniszternek. Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.

(2)[23] A miniszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 12. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.

Várossá nyilvánítás

15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.

(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni:

a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,

b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,

c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,

d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,

e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,

f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,

g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,

h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,

i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.

16. § (1)[24] A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.

(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.

17. § (1)[25] A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól. A miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2)[26] A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a miniszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.

(3)[27] A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a miniszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.

Területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között

18. §[28] (1) Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdése alapján létrehozott, területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, előnyeit, illetőleg feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhelyétől való kisebb távolságot, a lakosság számára előnyösebb megközelítést, a közigazgatási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének előnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormányzatára, lakosságára nézve.

(2)[29] A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.

(3) A képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.

(4) A népszavazást követő harminc napon belül a képviselőtestület határozatba foglalja a népszavazás eredményét.

(5)[30] Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követően legkésőbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldeni a miniszterhez és a KSH-hoz. A települési képviselő-testület a felterjesztéshez mellékeli az ingatlanügyi hatóság által készített határvonal-leírást és térképvázlatot.

Megyei jogú várossá nyilvánítás

19. § (1) A képviselő-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmező határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.

(2) A városi képviselő-testület megkeresésére a megyei közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb 3 hónapon belül előzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.

A fővárost érintő területszervezési ügyek

20. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén az 1-3. §-okat, az 5-10. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

Fogalommeghatározások[31]

20/A. § E törvény alkalmazásában:

a) lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek, figyelemmel a természetes határokra;

b) belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része;

c) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

Átmeneti rendelkezés

21. § (1) A 13. §-ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselő-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős döntés.

(2)[32]

Hatálybalépés

22. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló kezdeményezés esetén kell alkalmazni.

(2)[33]

23. §[34]

24. §[35]

25. §[36]

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke