9/1999. (III. 19.) GM rendelet

a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának c) pontjában és 55. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók, valamint

b) az ezen rendelet szerinti elszámolást választó - a 2. § (1) bekezdésben leírtakat teljesítő - lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia legmagasabb árainak és az árak alkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki.

(2) A fogyasztó és a szolgáltató egyedi közüzemi szerződés keretében az e rendeletben foglaltaktól eltérő áralkalmazási feltételekben állapodhatnak meg, de az e rendeletben kihirdetett legmagasabb árakat nem léphetik túl. A 100 GWh/év villamos energiánál többet vételező fogyasztó kezdeményezése alapján kötendő egyedi közüzemi szerződésben az e fogyasztói csoport vonatkozásában a szolgáltató üzletszabályzatába beépítendő, illetve már abban szereplő irányelveket kell figyelembe venni. Amennyiben az egyedi közüzemi szerződés nem jön létre, az általános szerződéses feltételek szerint kell eljárni. Az egyedi közüzemi szerződésben nem érintett áralkalmazási feltételek és ár(ak) tekintetében e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)[1] Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a VET, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ), valamint a kapcsolódó jogszabályok fogalmai az irányadóak.

Általános rendelkezések

2. § (1) A szolgáltató nem tagadhatja meg e rendelet szerinti szerződés kötését olyan lakossági fogyasztóval, akinél a fogyasztási mérőhely, illetve a fogyasztási sajátosságok megfelelnek a fogyasztó által választott árszabás (díjszabás) követelményeinek.

(2) A fogyasztónak szolgáltatott villamos energia elszámolására e rendelet intézkedései szerint vagylagosan

a) teljesítménydíjas,

b) alapdíjas,

c) ideiglenes,

d) közvilágítási

árszabást kell alkalmazni. Az árszabások díjtételeit és az áralkalmazási feltételeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti közvilágítási árszabás csak közvilágítási célra választható. A közvilágítási célra vételező fogyasztók a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt árszabásokat is választhatják.

(4) Az ezen rendelet szerint szolgáltatott villamos energia elszámolásánál alkalmazandó egyes napszakok meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) nagyfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont 120kV, vagy nagyobb névleges feszültségen van,

b) középfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont 1kV, vagy 1kV-nál nagyobb, de 120kV-nál kisebb névleges feszültségen van,

c) kisfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont 1kV-nál kisebb névleges feszültségen van.

(6) Ha a fogyasztó - a VET 43. § (2) és a 46. § (2) bekezdései alapján - szerződés keretében ad tovább villamos energiát további felhasználó részére, akkor a továbbadó és a további felhasználó az e rendeletben közzétett árakon felül a szerződés keretében a villamos energia szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakban is megállapodhat.

(7)[2] A villamos energia ideiglenes vételezése esetén a szolgáltató - a VET 48. § (1) bekezdése alapján - a fogyasztásmérő felszerelésétől a fogyasztóval történő megállapodás alapján eltekinthet.

(8)[3] A villamos energia közvilágítás céljára történő vételezése esetén - amennyiben a mérés feltételei nincsenek kialakítva - a szolgáltatónak (a VET 48. § (1) bekezdése alapján] az 1. számú melléklet D) fejezetének 2. pontjában foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha az elszámolás nem a közvilágítási árszabás szerint történik. Amennyiben a szolgáltató a későbbiekben mérés alapján kíván elszámolni, akkor az általa meghatározott mérés kialakításának költségei őt terhelik.

Teljesítménydíjas árszabás

3. § (1) A mért villamos energia vételezés elszámolására - a fogyasztó igénybejelentése alapján kötött közüzemi szerződés szerint - teljesítménydíjas árszabást lehet alkalmazni, amennyiben a fogyasztó 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le csúcsidőszakban vagy csúcsidőn kívüli időszakban, legalább 12 hónapi időtartamra. Erre az időtartamra a fogyasztó a csatlakozási pont feszültségszintjétől függően az 1. számú melléklet A) fejezetének 1. a) pontjában felsorolt díjszabásokat választhatja.

(2) Ha a legalább 12 hónapra kötött szerződésnek a VKSZ 2. § (7) bekezdése b)-h) pontjainak megfelelő részeit a fogyasztó meg kívánja változtatni, akkor a közüzemi szerződéses időszak lejárta előtt a VKSZ 3. és 4. §-ában meghatározottak szerint igénybejelentést kell tennie a következő 12 havi szerződéses időszakra. A közüzemi szerződésben rögzített teljesítmény értékek újabb 12 hónapra meghosszabbodnak, amennyiben a szerződéses időszak lejárta előtt legalább 30 nappal egyik fél sem tesz javaslatot a módosításra.

(3) A teljesítménydíj a szerződéses időszakban napszakonként (zónaidőnként) lekötött teljesítmény díja, az áramdíj az egyes napszakok (zónaidők) alatt elfogyasztott hatásos villamos energia díja. Az 1. számú melléklet A) fejezetének 1. pontja szerinti díjtételek abban az esetben is kizárólag az áramszolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, amennyiben a teljesítménydíjas árszabást a fogyasztó közvilágítási célra választja.

(4) A teljesítménydíj a szerződés szerint

- a csúcsidőszakra havonkénti bontásban lekötött teljesítmények után fizetendő csúcsidei díj, és

- a csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítmény után fizetendő csúcsidőn kívüli díj

összege.

(5) A teljesítménydíj éves díj, amelynek megfizetése 12 havi részletben - a szerződésben rögzített módon - az év minden hónapjának első munkanapján esedékes. Ugyanezen időpontban esedékes a (7) bekezdésben felsorolt díjak megfizetése is.

(6) Amennyiben a fogyasztó új igénybejelentést nem tesz - és a szerződés változatlan tartalommal marad érvényben a következő szerződéses időszakra -, a továbbiakban az előző szerződés lejártakor érvényes állapot szerint kell a havonként lekötött teljesítményeket figyelembe venni az új szerződéses időszak azonos hónapjaira.

(7) A teljesítménydíjas árszabással elszámolt fogyasztó a szerződés szerint

a) tartalék teljesítmény,

b) növekvő teljesítmény,

c) hétvégi többletteljesítmény,

d) kisegítő teljesítmény,

e) operatív teljesítmény, vagy eseti többletteljesítmény,

f) többirányú ellátás,

g) tartalék csatlakozó berendezés, valamint

h) éjszakai többletteljesítmény (a 2. számú mellékletben szereplő éjszakai völgyidőszakra)

igénybevételére jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehetővé teszik.

(8) A (7) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó díjak megfizetése - a szerződésben rögzített módon - előre, általában az egyes elszámolási időszakok első munkanapján esedékes.

(9) A szerződésben lekötött teljesítmények túllépése esetén a VET 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján pótdíjat kell fizetni.

(10) A (9) bekezdés szerinti pótdíjat a VKSZ 2. § (7) bekezdésének b), d), g), h), i) és j) pontja szerinti teljesítményfajták havi legnagyobb túllépése után havonta külön-külön - a 2. számú melléklet szerinti időszakonként - kell felszámítani. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kW-jára

- csúcsidőszakban történő teljesítmény túllépés esetén a tárgyhavi csúcsidei teljesítmény túllépés éves szintű csúcsidei díjának,

- csúcsidőn kívüli időszakban történő teljesítmény túllépés esetén a csúcsidőn kívüli teljesítmény túllépés éves szintű csúcsidőn kívüli díjának

1/4 része.

(11) A szerződésben lekötött, illetve igénybe vett teljesítmények értékének mérésére olyan mérőeszközt kell alkalmazni, amely negyedórás átlagteljesítmény méréssel képes az elszámolási időszakon belül a legnagyobb értéket rögzíteni. A nagyvasúti és közúti vontatás céljára igénybe vett teljesítmény mérésére a fogyasztó választása alapján félórás átlagteljesítmény mérés is alkalmazható.

(12) A szerződéses időszakon (12 hónapon) belül egy alkalommal a fogyasztó a teljesítménydíjas árszabáson belül az 1. számú melléklet A) fejezetének 1. a) pontjában felsorolt díjszabások közé tartozó új díjszabást választhat. A díjszabás megváltoztatása esetén a teljesítménydíjat a módosítás utáni elszámolási időszakra újból meg kell állapítani.

(13) A nagyfeszültségű díjszabásokat a közcélú erőmű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínére csatlakozó fogyasztó is választhatja, a generátor(ok) által a gyűjtősínre betáplált villamos energia mértékéig.

Alapdíjas árszabás

4. § (1) A fogyasztó igénybejelentése alapján a közüzemi szerződést a (2) és (3) bekezdésekben leírtak figyelembevételével alapdíjas árszabás szerinti elszámolással kell megkötni, amennyiben a fogyasztó a szerződést legalább 12 hónapra így kéri.

(2) Nagyfeszültségen az a fogyasztó választhatja az alapdíjas árszabást,

a) akinek a fogyasztását a rendelet kihirdetését megelőző szerződéses időszakban vontatási árszabással számolták el, vagy

b) akinek a szerződött teljesítménye nem haladja meg a 3 MVA-t.

(3) Középfeszültségen az a fogyasztó választhatja az alapdíjas árszabást,

a) akinek a fogyasztását a rendelet kihirdetését megelőző szerződéses időszakban vontatási árszabással számolták el, vagy

b) akinek a szerződött teljesítménye nem haladja meg a 300 kVA-t.

(4) Az alapdíjas árszabás alkalmazása esetén választható díjszabásokat és az azokhoz tartozó díjtételeket az 1. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja tartalmazza. Az alapdíjas árszabás díjtételei akkor is csak az áramszolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, ha az alapdíjas árszabást a fogyasztó közvilágítási célra választja.

(5) Az alapdíjas árszabáson belül a 2. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feszültségszintre csak kéttarifás díjszabások alkalmazhatók.

(6) Az alapdíjas fogyasztó a kisfeszültségű egy- és kéttarifás díjszabás mellé a vezérelt külön mért díjszabást is választhatja. Ezen díjszabás díjtételeit az 1. számú melléklet B) fejezetének 1. b) pontja tartalmazza.

(7) Vezérelt külön mért vételezés díjszabása szerint számolható el a szolgáltató és az alapdíjas fogyasztó között létrejött általános közüzemi szerződés alapján a fogyasztó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető - a vezérelt áramkörre nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - fogyasztói berendezés fogyasztása.

(8) A (7) bekezdés szerinti fogyasztói berendezések részére naponta összesen minimum 8 óra időtartamra kell a villamos energia ellátást biztosítani. A vezérelt időszakot a szolgáltató az általa felszerelt berendezéssel biztosítja.

(9) Az alapdíjat az elszámolási időszaknak megfelelő havonkénti részletekben 12 hónapra kell megfizetni, figyelemmel a (11) bekezdésben foglaltakra. Az alapdíjat a szolgáltató az elszámolási időszakban külön is számlázhatja.

(10) Az alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztó a szerződés szerint

a) tartalék teljesítmény

b) tartalék csatlakozó berendezés

igénybevételére jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehetővé teszik.

(11) Az alapdíj megfizetése a (10) bekezdésben felsorolt, fogyasztástól független szolgáltatások díjával együtt havonként - a szerződésben meghatározott módon - az elszámolási időszakok első munkanapján esedékes. Ha az alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztási helyen (csatlakozási ponton) a fogyasztó teljesítménydíjas árszabásra kíván szerződést kötni, az erre vonatkozó igénybejelentésében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerződés általa kívánt érvénybelépésének időpontját. Ettől az időponttól alapdíjat a fogyasztónak nem kell fizetnie. Egy elszámolási időszakon belül kétféle árszabás nem alkalmazható.

(12) A kisfeszültségen vételező fogyasztó az alapdíjas árszabáson belül évente legfeljebb egy alkalommal változtathat díjszabást. A díjszabás megváltoztatása esetén az alapdíjat időarányosan kell elszámolni.

Az ideiglenes vételezés árszabása

5. § (1) Ha a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időtartamra, határozott időre igényel villamos energiát, annak elszámolására az ideiglenes vételezés árszabását kell alkalmazni. A határozott időtartamú szolgáltatás nem hoz létre határozatlan idejű rendelkezésre állási kötelezettséget.

(2) Az ideiglenes vételezés árszabásának alkalmazása esetén kisfeszültségen a túláramvédelem névleges vagy beállított áramerősség értékével (amper) meghatározott alapdíjat és áramdíjat kell fizetni. Közép- és nagyfeszültségen az első túláramvédelem beállított értékével számított látszólagos teljesítmény alapján kell az alapdíjat és áramdíjat felszámítani.

(3) A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgáltató és a fogyasztó az áramdíjra vonatkozóan átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.

(4) Az ideiglenes vételezés árszabását azonos módszerrel kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdés szerinti feszültségszintekre.

Közvilágítási árszabás

6. § (1) Közvilágítási árszabás választása esetén a szolgáltatás tárgya maga a közvilágítás, ezért a közvilágítási árszabás szerinti díjak a közvilágítási berendezések működtetésével kapcsolatos valamennyi költséget hivatottak fedezni.

(2) A közvilágítási árszabás választása esetén a beépített teljesítményért teljesítménydíjat, a fogyasztott villamos energia mennyiségért áramdíjat kell fizetni.

(3) A teljesítménydíj a beépített teljesítmények után számolt éves (12 havi) díj. A díj 1/12-ed részének megfizetése havonként, az elszámolási időszak első munkanapján - a szerződésben rögzített módon - esedékes.

(4) Az áramdíj megfizetése

a) fogyasztásmérő berendezés alkalmazása esetén az annak leolvasását követően benyújtott számla alapján,

b) fogyasztásmérő berendezés hiányában a számított villamos energia fogyasztásnak megfelelően

a szerződésben rögzített módon esedékes.

A meddő villamos energia elszámolása

7. § (1) A meddő villamos energia elszámolását a fogyasztó által közcélú hálózatból vételezett (induktív), illetve betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdés szerinti bármely feszültségszintű vételezés esetén.

(2) A szolgáltató

a) a fogyasztó által vásárolt hatásos villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki és gazdasági vizsgálata, és/vagy

b) a fogyasztóval kötött megállapodás

alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

(3) E rendelet hatálybalépését követően két évig - a fogyasztónak a meddő villamos energia gazdálkodásra való felkészülése érdekében - a szolgáltató nem élhet a meddő villamos energia mérésének előírásával és a meddő villamos energia ennek alapján történő elszámolásával

a) a villamos energia vontatási célú felhasználása esetén,

b) a villamos energia közvilágítási célú felhasználása esetén,

c) ha a múltban az akkor illetékes hatóság a fogyasztónál kompenzátorok vagy statikus kondenzátorok felszerelését nem engedélyezte.

Ezen rendelet hatálybalépését követő két év után az a), b) és c) pontokban felsorolt fogyasztók csak az indokolt mértékig kötelezhetők kompenzálásra, illetve a meddő villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálás indokolt mértékéről az adott fogyasztási helyen a szerződő felek közösen állapodnak meg.

(4) A meddő villamos energiát - egyéb jogszabályi előírás vagy külön megállapodás hiányában - az 1. számú melléklet E) fejezete szerint kell elszámolni.

(5)[4] Amennyiben a meddő villamos energia elszámolás céljára a fogyasztási helyen mérőhely kiépítése szükséges, a fogyasztó azt a szolgáltató előzetes tájékoztatójában közölt feltételekkel - eltérő megállapodás hiányában - a tájékoztató kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles saját költségén elkészíteni [kivéve a 2. § (8) bekezdésében meghatározott esetet]. Alapdíjas fogyasztóknál a meddő villamos energia külön mérővel történő mérése esetén a szolgáltató a tulajdonában lévő, hiteles fogyasztásmérőt díjmentesen köteles biztosítani. A meddő villamos energia forgalmat az elszámolási időszak alatt a fogyasztásmérő által mért értékek alapján kell elszámolni.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti mérés a fogyasztó mulasztása miatt nem valósítható meg, akkor a szolgáltató jogosult a határidő idő után vételezett villamos energia mennyiségének elszámolásakor az áramdíjakban 10% felárat érvényesíteni.

A transzformátorveszteség elszámolása

8. § Ha a mérési pont és a csatlakozási pont névleges feszültsége nem azonos, akkor a teljesítménydíjas, az alapdíjas és az ideiglenes árszabással elszámolt fogyasztók villamos energia vételezésének mért teljesítményét és energiafogyasztását növelni, illetve csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében az 1. számú melléklet F) fejezetében foglaltak szerint.

Felemelt díj

9. § (1) A fogyasztó a VET 50. § (2) bekezdésének d), e), f), i), j) és k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés, valamint a VET 50. § (3) bekezdésében meghatározott szabálytalan vételezés esetén felemelt díjat fizet. A felemelt díj mértéke megegyezik a fogyasztó által szerződés keretében választott díjszabás (szerződött) csúcsidei áramdíjának - ennek hiányában (egész napos) áramdíjának - hatszorosával.

(2) A felemelt díj alkalmazása esetén további díjtételek nem számíthatók fel.

Forgalmi adó

10. § Az 1. számú mellékletben közzétett díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Átmeneti rendelkezések

11. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó fogyasztóknak a rendelet hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően igénybejelentést kell tenniük, hogy melyik árszabás szerint kívánnak a szolgáltatóval szerződést kötni (módosítani). A fogyasztó igénybejelentésére a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig a szolgáltató köteles a bejelentéstől számított 30 napon belül szerződést módosítani a rendelet hatálybalépését követő időszakra. Az igénybejelentés elmulasztása esetén a

-[5] nagy- vagy középfeszültségen vételező fogyasztóknál alapdíjas kéttarifás,

- kisfeszültségen vételező fogyasztóknál - közvilágítási fogyasztók kivételével - alapdíjas egytarifás,

- közvilágítási fogyasztóknál közvilágítási

díjszabást kell alkalmazni a rendelet hatálybalépését követően.

(2) Az (1) bekezdésben leírtak megvalósítása érdekében a rendelet kihirdetését követően az áramszolgáltató haladéktalanul köteles az új tarifarendszert a rendelkezésére álló eszközök (röplap, sajtó, ügyfélszolgálati iroda stb.) útján a fogyasztókkal megismertetni. Az ismertetésnek elsősorban a tarifarendszer új elemeire és az eddigi tarifarendszertől való eltérésekre kell kiterjednie.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet a 11. § kivételével - és a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 1999. július 1-én lép hatályba. E rendelet 11. §-a a kihirdetés időpontjában lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/1996. (II. 27.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az ezt módosító

- 46/1996. (X. 4.) IKM rendelet ,

- 57/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet ,

- 13/1997. (III. 24.) IKIM rendelet ,

- 28/1997. (VI. 25.) IKIM rendelet ,

- 56/1997. (IX. 23.) IKIM rendelet ,

- 76/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet ,

- 1/1998. (VII. 23.) GM rendelet ,

- 23/1998. (XII. 19.) GM rendelet

hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételeket, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő teljesítménydíjas és közvilágítási árszabás teljesítménydíjait, valamint alapdíjas árszabás és ideiglenes vételezés árszabásának alapdíjait 1999. július 1-jétől kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti áramdíjakat

- a fogyasztásmérő leolvasásának szerződésben rögzített időpontjától, vagy

- 1999. július 1-jét követő - a szerződéstől eltérő időpontban végzett - egyszeri külön mérőleolvasás utáni fogyasztás alapján

kell megállapítani és számlázni.

(4) Éves számlázás esetén a VKSZ 14. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.

(5) A kisfeszültségű alapdíjas kéttarifás díjszabást (vezérelt külön mért díjszabással vagy nélküle) a fogyasztóval kötött szerződésben meghatározott időponttól kezdődően, ennek hiányában a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a fogyasztó igénybejelentésétől számított hat hónap eltelte utáni fogyasztás elszámolására kell alkalmazni. Eddig az időpontig az alapdíjas egytarifás díjszabást kell alkalmazni.

(6) Az e rendeletben közzétett árakat (díjakat) - a fogyasztó és a szolgáltató ettől eltérő, alacsonyabb árban, díjban történt megállapodásának hiányában - az érvényes általános közüzemi szerződések részének kell tekinteni.

(7) A meddő villamos energia elszámolásának kezdeti időpontja az e rendelet hatálybalépésekor

a) már mért fogyasztók esetén az áramdíjak elszámolásánál - a (3) bekezdés szerint - figyelembe veendő,

b) nem mért, de a szolgáltató által mérni kívánt fogyasztók esetében a fogyasztó és a szolgáltató közötti szerződésben meghatározott

időpont.

(8) A szolgáltató a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló, többször módosított R. 3. § (6) bekezdése alapján beszedett és még vissza nem fizetett rendelkezésre állási díjat a szerződéses időszak lejáratakor az időarányos jegybanki alapkamattal növelt értéken köteles visszafizetni.

(9) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjak alkalmazásának kezdő időpontjáig az R. szerint kell eljárni.

Dr. Chikán Attila s. k.,

gazdasági miniszter

1. számú melléklet a 9/1999. (III. 19.) GM rendelethez

A) Teljesítménydíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Díjtételek

[6]

b) Egyéb árak

ba) A tartalék teljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő - berendezésenként számított - csúcsidőn kívüli díj 5%-a.

bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültségszinten a csúcsidőn kívüli díj 10%-a.

bc) A tartalék csatlakozó berendezés díja - ha a berendezés az áramszolgáltató tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított csúcsidőn kívüli díjának 5%-a.

bd) A fogyasztónak a ba)-bc) pontokban felsorolt díjakat a zónaidők szerint lekötött nagyobb teljesítmény után kell megfizetnie.[7]

be) A hétvégi többletteljesítmény napi időarányos díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/250-ed része.

bf) A kisegítő teljesítményért havonta a zónaidők szerint lekötöttek közül a nagyobb teljesítménnyel és a csúcsidőn kívüli teljesítménydíjjal számított éves díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés időtartamára a 2. pont bc) alpontja szerint megállapítandó napi időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.

bg) Operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesítményért

- csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét,

- csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/12 részét

kell fizetni a megállapodás minden hónapjára.

bh) A csúcsidőn kívüli éjszakai többletteljesítmény díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsidőn kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában.

[8]

2. Áralkalmazási feltételek

a) Az 1. a) ponthoz:

aa) A fogyasztó a szerződésben a csúcsidőszakra és a csúcsidőn kívüli időszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebből legfeljebb az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé.

ab) A csúcsidei díja(ka)t, a csúcsidőn kívüli díjat, a tartalék teljesítmény díját és a tartalék csatlakozó berendezés díját az e módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.

ac) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül a csúcsidőszakra és/vagy csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül növelni kívánja, akkor az áramszolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégíteni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése után az áramszolgáltató a csúcsidei és/vagy a csúcsidőn kívüli díjat a szerződésmódosítás időpontjától növeli. A módosítás - a műszaki lehetőségek határain belül a szerződésmódosításban rögzített módon - vonatkozik a tartalék teljesítmény, a tartalék csatlakozó berendezés és a többirányú ellátás díjára is.[10]

ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerződés szerint főfogyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgáltatóval közüzemi szerződéses jogviszonyban álló alfogyasztó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevételét az áramszolgáltató és a főfogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

b) Az 1. b) ponthoz:

ba) A tartalék teljesítmény a szerződés érvénytartamára azonos értékkel köthető le. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalék teljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt [az 1. ba) ponthoz].

bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz].

bc) A napi időarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi időarányos teljesítménydíj

- csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj,

- csúcsidőn kívüli vételezés esetén az éves csúcsidőn kívüli díj

1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell végezni úgy, hogy minden megkezdett nap - a díjfizetés szempontjából - egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz].

B) Alapdíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)

a) Nagyfeszültség és középfeszültség

[11]

b) Kisfeszültség

[12]

c) Egyéb árak

- A tartalék teljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő alapdíj 5%-a.

- A tartalék csatlakozó berendezés díja - ha a berendezés az áramszolgáltató tulajdonát képezi - a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alapdíjának 5%-a.

2. Áralkalmazási feltételek

aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igényelt névleges áramerősség behatárolása kismegszakítóval, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túláramvédelemmel történik.

ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képező áramértéket

- kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

- beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a szolgáltató részéről elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított érték összegével

kell figyelembe venni.

ac) A kismegszakítók névleges áramának ajánlott értékei az érvényes szabvány3 szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A.[13]

A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának ajánlott értékei az érvényes szabvány 15 szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 12 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A, 1250 A.[14]

ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor - ide nem értve az egyidejűleg nem üzemeltethető tartalék transzformátort - szolgál, akkor az egyes túláramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerősség értékeinek összege alapján kell az alapdíj mértékét megállapítani.

ae) Közép- és nagyfeszültségen - az af) pontban leírtakon kívüli esetekben - az alapdíjat a fogyasztó által kért és szerződésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA) értékével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél.

A szerződésben rögzített teljesítmény igénybevételét az áramszolgáltató folyamatos méréssel ellenőrzi (1/4 órás átlagteljesítmény). A mérés során a ténylegesen igénybe vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás átlag) értéke kerül megállapításra. A szerződésben rögzített teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része.

af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszólagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási időtartamban az arra alkalmas fogyasztásmérővel mért félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakításáig az áramszolgáltató köteles elfogadni a vontatási fogyasztók által mért - a látszólagos teljesítmény érték meghatározáshoz szükséges - villamos adatokat. Az érintett áramszolgáltató jogosult az átadott mérési eredményeket ellenőriztetni. A vontatási fogyasztók szerződésében rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek - egyéb megállapodás hiányában - az üzemviteli megállapodásokban közölt, a terhelés által behatárolt áramerősség értékek figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesítmény értékek azonosak az üzembiztos teljesítőképességekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) vagy a szerződésben rögzített teljesítményét növelni kívánja, a növelt érték rendelkezésre állását követő elszámolási időszaktól kezdődően kell az alapdíjat a nagyobb érték után felszámítani.

c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) csökkenteni kívánja, az írásbeli igényének bejelentését követő elszámolási időszaktól kezdődően a csökkentett érték után kell az alapdíjat felszámítani.

d) A b) és c) pontban meghatározott módosítási igények kielégítését követően a fogyasztó újabb módosítást csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet.

C) Az ideiglenes vételezés árszabása

1. Árak (díjtételek)

2. Áralkalmazási feltételek

a) A napi időarányos alapdíjat a fogyasztó a villamos energia vételezés várható időtartamára

- ha annak időtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában egy összegben,

- ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként

előre köteles megfizetni.

b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, ha a villamos energia vételezés várható időtartama

- 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában,

- ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként

előre köteles megfizetni.

D) Közvilágítási árszabás

2. Áralkalmazási feltételek

a) A teljesítménydíj havi összege a hónap első napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része.

b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh)

- fogyasztásméréssel, vagy

- a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerződésben az egyes hónapokra megállapított világítási időtartam szorzata

alapján kell kiszámítani.

c) A működésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és - mérés hiányában - áramdíja nem számítható fel a számlázási időszakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott időtartamon belül nem végezte el.

E) A meddő villamos energia elszámolása

1. Az induktív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

a) Az elszámolási időszakhoz tartozó induktív villamos energiának a hatásos villamos energia százalékában figyelembe veendő határértékei:

ba) Nagyfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bb) Középfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

bc) Kisfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 20%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.

c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meghaladó meddőenergia esetén a 3. pont szerinti meddőenergia díjat kell fizetni a megfelelő határérték feletti meddőenergia után.[15]

2. A kapacitív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)

A kapacitív meddő villamos energia esetén a 3. pont szerinti díjat kell fizetni az összes meddőenergia után.

3. A meddő villamos energia díja

A fogyasztónak szolgáltatott villamos energia elszámolására a fogyasztó által választott adott díjszabás Ft/kWh-ban megadott csúcsidei áramdíj értékének a 15%-a, Ft/kVArh-ban kifejezve.

F) A transzformátorveszteség elszámolása

Áralkalmazási feltételek

a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszteségét

- 500 kVA transzformátor névleges teljesítőképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával,

- 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával,

- 1001 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával

kell számításba venni.

b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelelő teljesítmény értékét (kW), valamint - a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddőenergiáját (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerződött tarifa díjszabás díjtételeivel.

2. számú melléklet a 9/1999. (III. 19.) GM rendelethez

Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás[16]

tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

2. A szombat és a vasárnap egész nap (24 óra) csúcson kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

3. Az 1. és 2. pontban leírtak érvényesek akkor is, ha

- a szombat vagy a vasárnap munkanapnak számít, vagy

- a munkaszüneti nap szombattól vagy vasárnaptól eltérő napra esik.

4. Azon fogyasztóknál, ahol a mérést vezérlő berendezéssel a szombati és vasárnapi napok zónaidői még nem vezérelhetők, a zónaidőket átmenetileg minden nap az alábbiak szerint kell figyelembe venni: