2000. évi CXXX. törvény

az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról[1]

A törvények tükrözik a jogalkotó értékrendjét. Az Országgyűlés korábbi három semmisségi törvénnyel egyértelművé tette, hogy melyek azok a büntető anyagi jogszabályok, amelyek megalkotása, léte, alkalmazása nem fér össze a jogállamisággal. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc miatt elszenvedett törvénysértések maradéktalan orvoslása érdekében indokolt, hogy a leszámolást kiszolgáló eljárási jogszabályok alkalmazásával történt elítélések tekintetében a törvényhozás hasonló értékítéletet fogalmazzon meg. E célból az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Semmisnek tekintendő az 1956. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1956. évi 32. törvényerejű rendelettel bevezetett rögtönbíráskodásban, továbbá az 1957. évi 4. törvényerejű rendelettel bevezetett gyorsított eljárásban, valamint az 1957. évi 25. és az 1957. évi 34. törvényerejű rendelettel felállított népbírósági tanács előtti eljárásban - a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel - a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt - történt elítélés.

2. §[2] (1) Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása a Kúria hatáskörébe tartozik.

(2) A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:[3]

a) a semmisség igazolását indítványozhatja a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója és a legfőbb ügyész;

b) amennyiben a semmisséget a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója indítványozza, úgy be kell szerezni a legfőbb ügyész indítványát;

c) a Kúria az indítványról tanácsülésen vagy nyilvános ülésen határoz;

d) a Kúria a semmisséget végzéssel igazolja vagy a semmisség igazolását megtagadja;

e) a Kúria határozata ellen fellebbezésnek helye nincs;

f)[4] a Be. 672. § (3) bekezdésében foglalt megszüntetési ok nem alkalmazható;

g) a bűnügyi költséget az állam viseli.

3. § E törvény nem alkalmazható az 1989. évi XXXVI. törvény, az 1990. évi XXVI. törvény és az 1992. évi XI. törvény hatálya alá tartozó elítélésekre.

4. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

5. §[5] Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról szóló 2016. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor folyamatban levő ügyeket az eljáró bíróságok haladéktalanul átteszik a Kúriához. A Kúria ezen ügyekben a semmisség igazolása iránti eljárást e törvénynek a Módtv.-vel megállapított szabályai alapján folytatja le.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke