172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet

a központosított illetményszámfejtésről

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

E rendelet szabályozza a központosított illetményszámfejtésre, a nettó illetmények, egyéb személyi kifizetések és a közterhek elszámolására, az ezzel kapcsolatos információszolgáltatásra és ellenőrzésre vonatkozó előírásokat.

2. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed a költségvetési szerveknél munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírói jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a Magyar Honvédségnél, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyában, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak (a továbbiakban: munkavállalók) személyi juttatásainak, a munkaadókat terhelő járulékoknak - külön jogszabályban meghatározott módon az ellátottak pénzbeli juttatásainak - elszámolására, mely a központosított illetményszámfejtés keretében valósul meg.

(2)[2] A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan az I-VIII. fejezetekhez tartozó szervek, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az e rendeletben foglalt szabályokat a Magyar Államkincstár elnökével kötött külön megállapodás alapján alkalmazzák. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei önálló illetményszámfejtő helyet működtetnek.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervek munkavállalóinak személyi juttatásai számfejtését az illetményszámfejtő helyek e rendelet szabályai szerint, külön megállapodás alapján látják el.

3. §

(1) A központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. A külön jogszabályokban meghatározott ágazati szakmai sajátosságokat figyelembe véve magában foglalja:

a)[3] a rendszeres, a nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatások számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat;

b)[4] a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátását;

c) a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatok körében a foglalkoztatókra elbírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettséget;

d) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjlevonással, megfizetéssel, bevallással kapcsolatos munkáltatói, foglalkoztatói feladatokat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjlevonással, adatszolgáltatással, valamint a magánnyugdíjpénztár választással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget;

e) a személyi jövedelemadózással összefüggő munkáltatói, kifizetői feladatokat;

f) a számfejtett személyi juttatások tekintetében a központi költségvetést, a Munkaerőpiaci Alapot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlákat megillető befizetési kötelezettségek megállapítását;

g) a nettó finanszírozáshoz szükséges információszolgáltatást;

h)[5] az önkormányzatok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmények, valamint a többcélú kistérségi társulások esetében a jogszabályon, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásai szerint kötelezően teljesítendő munkavállalói egyéni megbízáson alapuló levonások kedvezményezettek részére történő utalását azok pénzügyi fedezetének megelőlegezése esetén, illetve a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére az utalás teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatást,

i) a bér- és munkaügyi statisztikai adatszolgáltatást.

(2) A tényleges munkateljesítés szerint járó illetmények a munkáltatók által a tárgyhónapot követő hónapban teljesített jelentés figyelembevételével utólag kerülnek elszámolásra. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét első hónapjára a munkavállalónak előlegként - a tényleges munkateljesítéstől függetlenül - a besorolás (munkaszerződés) szerinti illetményt kell folyósítani.

4. §[6]

Központosított illetményszámfejtést látnak el (a továbbiakban: illetményszámfejtő hely):

a)[7] általános hatáskörrel és illetékességgel a Magyar Államkincstár területi szervei (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. §-a (2) bekezdésének a)-b), d) és l) pontjai hatálya alá tartozó szervek számára,

b) az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzati illetményszámfejtő hely).

5. §[8]

6. §[9]

A központosított illetményszámfejtés a Magyar Államkincstár elnöke által rendelkezésre bocsátott programrendszerrel, valamint külön jogszabályban meghatározott adattartalmú nyomtatványok használatával történik.

6/A. §[10]

(1)[11] A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat az államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Államkincstár és a fejezetet irányító szerv a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint látja el.

(2)[12] Az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatok szabályozásáról, figyelemmel kíséri a végrehajtás rendjét és folyamatát.

(3) A Magyar Államkincstár feladatai:

a) a központosított illetményszámfejtés szakmai irányítása,

b) a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint statisztikai információs rendszer működtetése,

c) a központosított illetményszámfejtéshez szükséges nyomtatványok és a számítógépes programrendszer biztosítása, az illetményszámfejtő helyek és a hozzájuk tartozó költségvetési szervek nyilvántartása.

(4) A fejezetet irányító szerv feladatai:[13]

a) kialakítja az illetményszámfejtő hely munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendjét, felügyeli annak működését,

b) biztosítja az illetményszámfejtő hely részére a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

c)[14] a Magyar Államkincstárt a változás napjától számított 8 munkanapon belül értesíti, ha az irányítása alá tartozó költségvetési szerv illetményszámfejtési helye megváltozik.

7. §[15]

(1)[16] A központosított illetményszámfejtő helyfeladatai:

a) a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó juttatásokra vonatkozó alapbizonylatok alaki, tartalmi ellenőrzése, adatainak feldolgozása, számfejtése,

b) a nettó járandóságok, közterhek megállapítása, a létszám, bér, társadalombiztosítási, magán-nyugdíjpénztári, személyi jövedelemadóztatási és egyéb információszolgáltatási feladatok ellátása,

c) a számfejtési körébe tartozó intézmények az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásának, valamint az Art. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti biztosítotti bejelentési kötelezettségének teljesítése,

d)[17] a fizetési jegyzék elkészítése, a nettó járandóságok átutalásához szükséges adatállományok előállítása a munkavállalók fizetési számlájára történő utaláshoz,

e) a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátása,

f) a központosított illetményszámfejtésre alapozott társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása,

g) a számfejtett járandóságokról a könyvelési adatok feladása egységes adatformában az intézményi gazdálkodási-számviteli rendszer számára, nettó finanszírozás esetén a szükséges információk biztosítása,

h) a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint munkaügyi statisztikai információs rendszer működéséhez szükséges, ellenőrzött, személyes adatokat nem tartalmazó adatállományok átadása a Magyar Államkincstár számára,

i) külön megállapodás alapján a költségvetési szerv (2) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott feladatainak ellátása.

(2) A költségvetési szerv feladatai:

a) elkészíti a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások illetményszámfejtési alapbizonylatait az előírt adattartalommal, és azt eljuttatja az illetményszámfejtő hely részére,

b)[18] számfejti a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat, és erről adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő hely felé,

c)[19] továbbítja az illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai ellátásához szükséges iratokat és adatokat,

d)[20] gondoskodik a nettó járandóságok és a levonások átutalásáról.

(3)[21] A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása körébe tartozó szervek a (2) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységüket külön jogszabályok szerint látják el.

(4)[22] Az illetményszámfejtő hely a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása körébe nem tartozó szervek vonatkozásában az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatát külön jogszabály szerint látja el.

8. §[23]

(1)[24] Az Igazgatóság az illetménymegállapítással kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján alaki szempontból és a számfejtésre vonatkozó munkajog] előírásokra figyelemmel ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során jogszabályi előírásokba ütköző hibát észlel, azt a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásban felhívja a munkáltató figyelmét.

(2)[25] A munkáltató az ellenőrzés során megállapított jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedéséről haladéktalanul de legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül köteles az Igazgatóságt írásban tájékoztatni.

(3)[26] A (2) bekezdésben foglalt határidő vagy a szükséges intézkedés elmulasztása esetén az Igazgatóság - a munkáltatói döntés végrehajtása mellett - a munkáltató felügyeletét ellátó szervet megkeresi.

(4) A fejezetnél, illetve a központi költségvetési szerveknél történő illetményszámfejtés esetén az ellenőrzésre e szervek belső szabályzataiban foglaltak szerint kerül sor.

9. §[27]

(1) A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó központi költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek munkaügyi statisztikai és egyéb jogszabályban meghatározott adatszolgáltatásait - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a végrehajtásáról rendelkező 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet, valamint a beszámolási időszakra vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot jóváhagyó kormányrendelet alapján a Magyar Államkincstár központilag teljesíti.

(2) A 2. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervek a Kincstár számára külön jogszabályban meghatározott adattartalommal a központi munkaügyi és statisztikai információs rendszerhez adatot szolgáltatnak.

(3) Az illetményszámfejtő hely az általa teljesített adatszolgáltatásokat a központi költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzati szervek részére tájékoztatás céljából - teljes adattartalommal - elektronikus úton megküldi.

10. §[28]

A Kincstár külön adatszolgáltatással adja át a számfejtési körébe tartozó intézmények jogelőd-jogutód kapcsolatára vonatkozó adatokat abban az esetben, ha az államigazgatási szerv nem szűnik meg, de más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra, irányító szerv váltással, továbbá, ha két költségvetési szerv között szervezeti egység átadásra kerül sor. Az adóhatóság a Kincstár adatszolgáltatása alapján jegyzi be nyilvántartásába a jogelőd-jogutód kapcsolatra vonatkozó adatokat.

10/A. §[29]

E rendelet alkalmazásában:

a) járandóság: a jogviszonyra vonatkozó jogszabály, a felek megállapodása, illetve a munkáltató rendelkezése alapján járó munkabér, egyéb juttatás és költségtérítés,

b) nettó járandóság: az elszámolt járandóság levonásokkal csökkentett összege,

c) költségvetési szerv: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ában meghatározott szerv.

11. §

(1) A rendelet a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)[30]

(3)[31]

(4)[32]

(5)[33]

12. §[34]

A Kincstár a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bevallásokat és a megállapított közterhek befizetését az Igazgatóság technikai adószámain teljesíti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelethez[35]