50/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet

a területfejlesztési célelőirányzat 2000. évi felhasználásának részletes szabályairól

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A területfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése;

b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése;

c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése;

d) a határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.

(2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. jogcím Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai előirányzat, valamint a Tv. 6. §-ának (3) bekezdésében a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítás programjainak támogatására biztosított privatizációs bevételek (a továbbiakban a két kiadási előirányzat együtt: célelőirányzat) felhasználására.

(2)[1] A pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: tanács) a célelőirányzatból külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig dönthetnek a támogatásról.

(3) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja. Ennek a keretnek a felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Tv. 47. § (9) bekezdésének megfelelően - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott keretek a PHARE segélyprogram társfinanszírozására annak eljárási rendje szerint használhatók fel.

A támogatás általános feltételei

3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.

(2) A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. § (1) A támogatási formák:

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás,

c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás.

A fenti formák együttesen is alkalmazhatók. A döntéshozónak az R. 7. b) mellékletében foglaltak figyelembevételével meg kell határozni az adott támogatás esetében az a)-c) pontokban megfogalmazott egyes támogatási formák támogatási tartalmát.

(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból, kivéve a 18. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában a központi célok rendszerében támogatható fejlesztéseket, amelyekhez a tanácsok saját keretük terhére is nyújthatnak támogatást.

(3) A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását.

(4) A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba (ültetvénytelepítés esetében a telepítési naplóba) történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát

kell tekinteni.

(5) Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét kell befizetni az FVM 10032000-01220191-59000002 számú Területfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai elnevezésű fejezeti számlára.

(6) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni.

5. § (1) Pályázat a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 19/1998. (II. 4.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a tanács, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére, más célelőirányzat közös rendszerben kiírt pályázati felhívása alapján.

(2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás az alábbiakban megfogalmazott feltételek közül bármelyiknek megfelel:

a) kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja,

b) megyei, illetve kistérségi fejlesztési program keretében valósul meg,

c) vállalkozási övezetben valósul meg,

d) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.

6. § (1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatotti létszám megtartását szolgáló beruházások esetén:

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani,

b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell,

c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani.

(2) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(3) Ültetvénytelepítések támogatása esetén a beruházásnak az ültetvény termőre fordulásáig, legfeljebb 7 éven belül meg kell valósulnia.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás ideje maximum 24 hónap.

(5) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, valamint ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja az FVM.

(6) A pályázónak a fejlesztés megvalósításához legalább 20% saját forrással kell rendelkeznie.

7. § Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások felső határánál az R. 79. § (10) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni.

8. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 35. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, a 36. §-ában foglaltak szerinti előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékéig,

b) a támogatás csak abban az esetben igényelhető az ÁFA-t is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán ÁFA levonási joga nincs,

c) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek,

d) szerződésben előirányzott pénzeszköz átadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz,

e) az ültetvénytelepítésnél az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendeletben meghatározott költségek,

f) a felsőoktatási intézmények munkaerő-átképzés és -továbbképzés területén végzett programjai esetében a képzés feltételeinek megteremtése, a munkahelyteremtésben való tanácsadói, illetve kutatási tevékenysége, valamint az innovációt és a technológiaátvételt elősegítő együttműködések területén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az a) és a b) pontban meghatározottak szerint.

9. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a rendelet melléklete szerinti támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételétől eltérően

a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgálat alapján, a hitelszerződésben rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható,

b) programok és településrendezési tervek készítése esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor, 60%-a az elkészült program elfogadását, 20%-a az előzőek szerint folyósított 80%-kal való elszámolást követően vehető igénybe.

10. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába vagy adható bérbe.

(2) Ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, a 11. § (2)-(3) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a FVM akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja. A támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

11. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során:

a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

(2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha

a) a beruházást nem helyezik üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, adják más társaság tulajdonába vagy adják bérbe, vagy

b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg, vagy

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül, vagy

d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben

a) a vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni,

b) a visszatérítendő támogatásban részesült beruházás esetén a bevételből a támogatás teljes, kamatokkal terhelt összegét kell visszafizetni.

(4) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamatai visszafizetésére a (5) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra, további késedelmi kamatot kell fizetni.

(5) Az (1)-(4) bekezdések alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni.

A pályázati rendszer

12. § A tanács pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatást nyújthat:

a) munkahelyteremtő beruházásokhoz, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását, kezelését (manipulálását), állattartó telepek, halászati termékek feldolgozását szolgáló beruházások megvalósításához,

b) a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük a beszállítói státusz elérését szolgáló beruházásokhoz, az ültetvénytelepítéshez (beleértve a bioenergia termelést szolgáló erdőtelepítést is), az agrárgazdaság eszközbeszerzéséhez, különös tekintettel a térség gazdasági szervezeteinek intézményesített együttműködéseire és a gazdasági erőforrások koordinációjára épülő üzleti tervvel megalapozott programok megvalósulását szolgáló fejlesztésekhez (beleértve az agrárintegrációt elősegítő kistermelők önszerveződésén alapuló, legalább 10 mezőgazdasági termelő szövetkezésében megvalósuló, értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztéseket, beruházásokat is),

c) a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szolgáltatások kiépítéséhez, az innovációs központok, inkubátorházak, agrár és ipari parkok, agrár kereskedőházak, ipari és szolgáltató területek, logisztikai és információs központok megvalósításához,

d) a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- (beleértve az ivóvíz-, a felszíni vízelvezető rendszerek és műtárgyaik építését, illetve halastavak létesítését is) és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz (lovaglás, horgászat, vadászat, hegyközségek területén a helyi specialitásokra épülő) kapcsolódó infrastrukturális létesítmények kiépítését,

e) a falusi turizmus fejlesztéséhez,

f) biomassza energetikai célú termelési, feldolgozási és felhasználási rendszeréhez kapcsolódó fejlesztések támogatására, különös tekintettel a növényolaj motorhajtóanyag (biodízel és bioethanol) előállítására,

g) a kistérségi fejlesztési, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését elősegítő programok, integrációs társaságok és szövetkezetek létrehozásához szükséges üzleti tervek kidolgozásához,

h) a speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő programokhoz, a foglalkoztatást segítő közmunkaprogramokhoz, illetve a közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez,

i) a munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúrafejlesztésekhez,

j) a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett települések településrendezési terveinek elkészítéséhez,

k) kormányhatározatban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatásához,

l) a felsőoktatási intézményeknek a térségi fejlesztést elősegítő feladatai körében a munkahelyteremtésben való tanácsadói, illetve kutatási tevékenységéhez, a munkaerő-átképzés területén a régió vállalkozásaival együttműködésben végzett munkaerő-átképzési és -továbbképzési programjainak készítéséhez,

m) a felsőoktatási intézményeknek a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködésben végzett kutatásfejlesztési-innovációs tevékenységéhez és a vállalkozások igényeinek megfelelően a csúcstechnológia átvételét segítő kutató-fejlesztő tevékenység segítéséhez tartozó beruházásokhoz.

13. § (1) Az e rendelet 12. §-ában meghatározott célok esetén, a 4. § (1) bekezdése szerinti támogatási tartalom és a rendelet 8. §-ában a támogatás szempontjából elismerhető költségek arányában nyújtható támogatási intenzitás mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A támogatási tartalom és/vagy támogatási intenzitás meghatározásánál figyelembe kell venni a (3)-(9) bekezdésben foglaltakat.

(2) Kamattámogatás a rendelet 12. §-ában meghatározott célok mindegyikéhez adható. A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5% mértéket. A kamattámogatások teljes tartalma azonban nem haladhatja meg az e rendelet mellékletében meghatározott intenzitások felső határát.

(3) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeken belül, ha a térség külterületi szántóterületének aranykorona értéke nem haladja meg a 17 AK/ha-t, mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(4) Az agrárintegrációt elősegítő támogatási célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10% ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(5) A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatási intenzitás felső határát.

(6) Azon településeken, ahol etnikai kisebbségi önkormányzat működik, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10% ponttal magasabb támogatást kaphatnak.

(7) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összegének kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkavállalónként - beleértve a munkahely megtartásra és a humán infrastruktúra-fejlesztéssel létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is - nem haladhatja meg az 1 000 000 Ft-ot.

(8) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke az 50 főt meghaladó új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél a rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott támogatás intenzitási mértéket 10% ponttal, a (7) bekezdésben megállapított egy munkavállalóra jutó támogatás mértékét pedig 500 000 Ft-tal meghaladhatja.

(9) A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében gazdaságilag - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévőnek minősített Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyék és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében 10% ponttal magasabb támogatás adható.

(10) A célelőirányzatból a tanácsok által és a 18. § (2) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározottak alapján egyaránt támogatott beruházások, fejlesztések esetében a célelőirányzatból nyújtott együttes támogatás mértéke maximum 20%-kal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott mértéket.

(11) A (3)-(9) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egyszer és egy címen adható.

(12) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni.

(13) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni.

(14) A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség - beleértve az adott évben kifizetésre kerülő kamattámogatást is - együttesen nem haladhatja meg a meghatározott keret 40%-át.

14. § (1) A tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást, e rendelet hatálybaléptetését követő 15 napon belül a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi. A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb 2000. augusztus 31-ig lehet benyújtani.

(2) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető. A pályázatok befogadásának felfüggesztéséről szóló határozatát a tanács, a helyi tömegtájékoztatás útján köteles közzétenni.

(3) A rendelet 12. § d)-m) pontjaiban meghatározott támogatási célok közötti prioritást a tanács határozza meg és a rendelkezésre álló források függvényében a támogatási célokat szűkítheti.

(4) A tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani.

(5) A pályázat benyújtása időpontjának, a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, és a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség.

(6) A támogatási pályázatoknak az R. 83. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében, a 84. §-ában megjelölt adatokat kell tartalmazniuk, az e § (7) bekezdésében foglaltak mellett.

(7) A pályázathoz a (6) bekezdésben foglaltakon kívül csatolni kell térségi gazdasági integrációs programok esetében szervezeti formától függően értelemszerűen:

a) az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

b) integrációs szervezet természetes személy tagja esetében értelemszerűen a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adószámot,

c) a pályázók utolsó éves mérlegbeszámolója letéti példányának másolatát,

d) a pályázók vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat,

e) a pályázók által 1995. január 1-je után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását,

f) a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást,

g) az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló közokiratban foglalt visszavonhatatlan nyilatkozatát az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról,

h) az integrációs szervezet üzleti tervét.

15. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatról első alkalommal május 31-ig, és folyamatosan a befogadást követő 60 napon belül a tanács dönt.

(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban az R. 85. §-ában, valamint a 86. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni. A szerződés megkötésére megadott határidő megállapításakor figyelemmel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény előírásaira.

(3) A támogatási döntéseket a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben nyilvánosságra kell hozni.

16. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a tanács az R. 87. §-ban foglalt feltétel teljesítése esetén akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az a szükséges összes forrás rendelkezésre állását igazolja.

(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha

a) az R. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik,

b) a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait a támogatott nem nyújtja be.

A támogatások folyósítása

17. § A támogatásokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az R. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a támogatási szerződés és a kifizetés összehangolását az FVM megbízása alapján a Kincstár végzi,

b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül az e rendelet 9. §-ában meghatározott feltételek szerint folyósítható a támogatás.

A területfejlesztés központi előirányzata

18. § (1) A célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli része a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(2) A célelőirányzat központi célokat szolgáló része

a) a támogatási rendszer működtetéséhez szükséges szolgáltatási kiadások és költségek fedezetére,

b) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére,

c) a kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatására,

d) a nemzeti és etnikai kisebbség pályázati feltételeinek a javítására,

e) más központi alapokkal, illetve fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokra

használható fel.

19. § A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 2. § (3) bekezdése szerinti központi előirányzatot növeli. A visszafizetést a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell teljesíteni.

20. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld (a továbbiakban: ingatlan) értékének megfelelő vételárrész 50%-át az FVM 10032000-01220191-59000002 számú Területfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett.

(2) A miniszter - indokolt esetben - a befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.

Értelmező és záró rendelkezések

21. § A miniszter e rendelet 6. § (6) bekezdésében, valamint a 13. § (1)-(2) és (8) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alól a tanács javaslatára, az Országos Területfejlesztési Tanács véleménye alapján, indokolt esetben - az R. rendelkezéseinek figyelembevételével - eltérést engedélyezhet.

22. § E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forráskiegészítés,

b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig,

c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez,

d) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával,

e) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatotti létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyes jogosult munkavállalókat,

f) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános "húzó" hatást fejthet ki,

g) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés,

h) közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztés: a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai és egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, továbbá a közmunka végzés keretében készülő beruházás,

i) térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott, koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására, s a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására,

j) integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére,

k) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződéses alapon tartós (legalább 5 év) együttműködést folytató társulás,

l) integrációs finanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó,

m) falusi turizmus fejlesztés: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Egyidejűleg a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat 1999. évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben annak előírásait kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 50/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez

Támogatható célok, és támogatásuk intenzitásának felső határai

Megjegyzés: A támogatási intenzitást az R. 93/A. §-ának rendelkezése alapján kell meghatározni.