104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet

a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános szabályairól

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcímcsoport, 3. jogcím, vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai megnevezés alatti támogatási előirányzatra terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt forrás terhére történő költségvetési támogatások mértékének meghatározását, valamint a támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Tv. 109. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - külön rendeletben (a továbbiakban: külön rendelet) szabályozza.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt költségvetési előirányzat a támogatások elbírálásával, folyósításával, ellenőrzésével, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos kiadások teljesítésére is felhasználható.

(4) A célelőirányzat működtetésével kapcsolatos kiadások teljesítéséről a miniszter gondoskodik. A (3) bekezdésben foglalt feladatok teljesítésére legfeljebb az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosított előirányzat két százaléka használható fel.

(5) A célelőirányzat következő évekre vonatkozó előirányzatai terhére vállalt támogatási kötelezettség együttesen nem haladhatja meg a tárgyévi kiadási előirányzat 40%-át.

(6) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok terhére folyósított támogatási összeg felhasználásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

2. §

(1) A vidékfejlesztési célelőirányzat rendeltetése: A vidéki területeken élő népesség gazdasági, társadalmi, kulturális és infrastrukturális feltételekben meglévő különbségének mérséklése, a vidéki területek alkalmazkodóképességének és népességmegtartó képességének fokozása érdekében

a) az agrárszerkezet átalakítását és a vidékfejlesztést célzó, a térségi integráción alapuló komplex fejlesztési programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása,

b) a vidéki területeken az alternatív és kiegészítő jövedelemforrást biztosító tevékenységek feltárása és támogatása,

c) a sajátos ökológiai adottságokkal rendelkező térségekben összehangolt, fenntartható fejlődés feltételei kialakításának elősegítése,

d) az épített és természeti környezet megóvása, a humán infrastruktúra fejlesztése, valamint a térség identitásának megőrzése, erősítése.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímeket az 1-2. számú mellékletek tartalmazzák.

(3) Az 1. §-ban meghatározott forrásnak a SAPARD program vidékfejlesztési intézkedéseinek (falumegújítás, tevékenységek diverzifikációja, vidéki infrastruktúra fejlesztése) társfinanszírozására elkülönített része SAPARD társfinanszírozási célra a külön jogszabályban szabályozott módon használható fel.

(4) A felhasználás vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel.

A támogatás általános feltételei

3. §

(1) Támogatás a külön rendeletben foglaltak szerint belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, társadalmi szervezetek, illetve belföldi egyéni vállalkozók, vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők, belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.

(2) Nem köthető támogatási szerződés az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott, lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig - kivéve, ha az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett -, valamint a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetekkel vagy adósságrendezés alatt álló önkormányzattal, függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől. A szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. §

(1) Támogatás a külön jogszabályban foglalt részletes szabályok szerint pályázat alapján vagy a vidékfejlesztés központi feladatait megvalósító, meghatározott vállalás teljesítése esetén megbízás alapján nyújtható.

(2) A támogatás formája:

a) fejlesztési célú juttatás,

b) meghatározott vállalás teljesítésével felmerült költségek megtérítése.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást - a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A támogatás alapjának meghatározásánál az általános forgalmi adó összegét nem lehet figyelembe venni. Támogatás csak abban az esetben igényelhető a fejlesztési költségeket terhelő ÁFÁ-hoz is, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan ÁFA visszaigénylési joga nincs.

(5) Amennyiben a támogatott gazdálkodó szervezet, a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) kell helyezni.

(6) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást annak a költséghelynek a terhére kell visszafizetni, amelyben az elszámolásra került.

(7) A pályázati rendszerben igénybe vehető támogatások esetén egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott pályázati célra csak egy címen és évente csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhető támogatás.

(8) A vállalkozások számára az állami forrásokból együttesen nyújtható támogatások felső határánál az R. 79. § (10) bekezdésének rendelkezéseit a külön rendeletben szabályozottak szerint figyelembe kell venni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott együttes felső határt meghaladó támogatási összeget a támogatások arányában vissza kell fizetni.

5. §

(1) A fejlesztés megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba (ültetvénytelepítés esetében a telepítési naplóba) történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) a tervezett fejlesztés részét képező földterület, egyéb ingatlan vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.

(2) Építéssel járó beruházást a kezdési időponttól számított 24 hónapon belül, egyéb fejlesztést 12 hónapon belül meg kell valósítani, az ültetvénynek legkésőbb 7 éven belül termőre kell fordulnia.

(3) A támogatási szerződésben vállalt foglalkoztatott létszámot a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű foglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell.

(4) Jövedelemtermelő tevékenység megvalósítására irányuló pályázatok versenyképességét üzleti tervvel, nem jövedelemtermelő fejlesztéseket megvalósíthatósági, fenntartatási tervvel kell alátámasztani.

(5) Munkahelyteremtő fejlesztések esetén a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időpontjáig szóló, a támogatás összegének megfelelő jelzálogjogot kell bejegyeztetni a támogatott által felajánlott megfelelő ingó vagy ingatlan jelzálogtárgyra, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos költségek a támogatottat terhelik.

(6) A pályázónak a tervezett fejlesztés költségének legalább 25%-át kitevő saját forrással kell rendelkeznie.

6. §

A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. és 26. §-aiban foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékéig;

b) az ingatlanvásárlásra fordított hányad nem haladhatja meg a teljes fejlesztési ráfordítás 40%-át;

c) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos, az R. 7. a) mellékletében foglalt képzési célú támogatásként elismerhető, egyszeri, igazolt költségek;

d) szerződésben előirányzott pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz;

e) a táj jellegű egyedi termékek és az ökológiai termelési módszerekkel előállított termékek előállítása esetén a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról; forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendeletben meghatározott minősítő tanúsítvány kiadásával összefüggő költségek;

f) népfőiskolák és helyi (civil) szervezetek közösségszervezési programjaihoz (képzés, szeminárium, rendezvény, kiadvány) az R. 7. a) mellékletében foglalt képzési célú támogatásként elismerhető költségek;

g) pályázati rendszerben működő támogatások esetén a pályázat elkészítésében közreműködő kistérségi vidékfejlesztési menedzser közreműködése ellenértékeként az őt foglalkoztató szervezet részére megfizetett szolgáltatási díj az igényelt támogatás 1%-át meg nem haladó mértékben.

7. §

(1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de a fejlesztés egészét tekintve nem haladhatja meg a külön rendeletben foglalt, az egyes célokra meghatározott támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet. A támogatás igénybevétele módjának meghatározása a támogatási szerződésben történik.

8. §

(1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával idegeníthető el, adható bérbe vagy terhelhető meg.

(2) A döntéshozó jóváhagyása nélküli elidegenítés, bérbeadás vagy megterhelés, illetőleg jogszabályban vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételektől való eltérés a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, amely a döntéshozó elállási jogát alapozza meg.

(3) A támogatás jogosulatlan felhasználásának minősül különösen, ha a beruházás során:

a) a foglalkoztatási vagy egyéb, a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése csak részben, legalább 75%-ot vagy 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg,

b) a támogatott a beruházását nem helyezi üzembe, a támogató előzetes hozzájárulása nélkül elidegeníti, más társaság tulajdonába adja, bérbe adja, az elfogadott céltól eltérő beruházást valósít meg, vagy a szerződésben vállalt más foglalkoztatási vagy egyéb kötelezettség teljesítése nem éri el a 75%-ot.

9. §

(1) A támogatás jogosulatlan felhasználása esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a Terület- és vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai 1003200001220191-59000002 számú számlára (ÁHT T szám: 229892) - 5 munkanapon belül - vissza kell fizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén

a) a 8. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással arányos összeget,

b) a 8. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a támogatás teljes, kamatokkal növelt összegét kell visszafizetni.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az annak visszafizetését elrendelő jogerős államigazgatási határozat alapján, az igénybevétel napjától számított jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel kell visszafizetni.

A pályázati rendszer

10. §

(1) Pályázat azon települések területén megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be, amelyek közigazgatási területén az állandó lakosok száma 2000. január 1-jén 120 fő/km2 vagy annál kevesebb, vagy az állandó lakosok száma tízezer fő vagy annál kevesebb. A lakosságszámra vonatkozó feltétel esetén a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait kell figyelembe venni.

(2) Nem kedvezményezett településen megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás

a) bizonyítottan szolgálja a kedvezményezett települések fejlődését, és

b) bizonyíthatóan a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program keretében vagy ahhoz illeszkedve valósul meg.

11. §

A pályázati rendszerben nyújtható támogatási jog címeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

12. §

(1) A rendelet 1. számú mellékletében foglalt jogcíme esetén a támogatás részletes feltételeit, mértékét és felső határát külön rendelet szabályozza. A támogatás mértéké nek meghatározásánál figyelembe kell venni a (2)-(8) be kezdésben, valamit a 4. § (8) bekezdésben foglaltakat.

(2) A kedvezményezett térségeken belül, ha a település külterületi szántóterületének átlagos aranykorona érték nem haladja meg a 17 AK/ha-t, illetve az érzékeny természeti területen lévő településeken, mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelésé szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10%-kal haladhatja meg a külön rendeletben meg határozott támogatás felső határát.

(3) A tevékenységek bővítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek megvalósítása érdekében a kistermelők önszerveződésén alapuló (közhasznú társaság, szövetkezet, új típusú termelő-értékesítő szövet kezet, egyéb integrációs szervezet) értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10%-kal haladhatja meg a külön rendeletben meg határozott támogatás felső határát.

(4) Azon településeken, ahol etnikai kisebbségi önkormányzat működik, vagy a lakónépességen belül - a hely önkormányzat igazolása alapján - legalább 25% rész arányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a foglalkoztatás feltételeit javító (munkahelyteremtő vagy megtartó) fejlesztések támogatása 10%-kal haladhatja meg a külön rendeletben meghatározott támogatás felső határát.

(5) A (2)-(4) bekezdések szerint nyújtható többlet támogatás összesen csak egyszer, egy címen adható.

(6) A 1b. 61. § (1) bekezdésében foglalt legkedvezőtlenebb helyzetű megyékben (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Békés) megvalósuló fejlesztések a megyei területfejlesztési tanácsokkal megkötött megállapodásban foglaltak szerint támogat hatók decentralizált formában. A leghátrányosabb helyzetű megyékben megvalósuló fejlesztésekre az e rendelet alapján meghirdetett pályázati felhívásra beérkező pályázatok támogatása 10%-kal haladhatja meg a külön rendeletben meghatározott támogatás felső határát.

(7) A célelőirányzatból a (2)-(4), valamint a (6) bekezdés alapján többlettámogatásban részesített beruházások fejlesztések esetében a célelőirányzatból nyújtott támogatás együttes mértéke - figyelemmel a 4. § (8) bekezdésében foglaltakra is - maximum 20%-kal haladhatja meg a külön rendeletben meghatározott mértéket.

(8) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, ebben az esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve a pályázatban vállalt létszám csökkentését kezdeményezni.

13. §

(1) A támogatásra vonatkozó pályázati felhívást és a pályázati értékelés szempontjait a külön rendelet hatálybalépését követően a minisztérium teszi közzé hivatalos lapjának soron következő számában, a Földművelésügyi és e Vidékfejlesztési Értesítőben. Az adott évi támogatásra a külön rendeletben meghatározott határidőig lehet pályázni.

(2) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető, az erről szóló közleményt a pályázati felhívással azonos módon kell közzétenni.

(3) A pályázatokat a fejlesztés megvalósulásának helye szerinti - a pályázati felhívásban megjelölt - illetékes FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya Regionális Vidékfejlesztési Irodához kell benyújtani. A pályázat benyújtása időpontjának a hiánytalanul beérkező pályázat beérkezésének dátumát kell tekinteni. Hiánypótlásnak csak egyszer, a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül van helye.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat benyújtásának (postai feladásának) időpontja.

(5) A pályázatoknak az R. 83. és 84. §-ában foglaltakat, valamint a külön rendeletben és a pályázati felhívásban foglaltakat kell tartalmazniuk. Az egyes támogatási célokra igénybe vehető támogatások részletes feltételeit a külön rendelet és a pályázati kiírás tartalmazza.

(6) A pályázatok elbírálása a külön rendeletben, valamint a pályázati felhívásban meghatározott szempontok és részletes eljárásrend alapján történik.

(7) A pályázatok az e rendeletben, a külön rendeletben, valamint a pályázati felhívásban közzétett feltételekre és szempontokra épülő értékelési kézikönyvben előre rögzített minősítési rendszer (pontrendszer) alapján rangsorolhatók. A rangsorolást az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya Regionális Vidékfejlesztési Irodák végzik.

(8) A megyei területfejlesztési tanácsok a R.-ben meghatározott módon vesznek részt a támogatási kérelmek elbírálásában.

(9) Külön rendeletben megnevezett további szervezetek:

a) közreműködnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában,

b) igazolják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét,

c) külön megállapodás alapján közreműködnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában,

d) véleményt nyilvánítanak a támogatási pályázatokról.

14. §

(1) A támogatásra benyújtott pályázatokról a pályázat benyújtását követő 60 napon belül a miniszter - az egyes támogatási céloknak megfelelő szakmai, tárcaközi bizottság javaslata alapján - a kialakult rangsor és a rendelkezésre álló források függvényében dönt.

(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban, illetve az ellenőrzésre jogosult szervezetekkel kapcsolatos kérdésekben az R.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok külön megállapodás alapján vesznek részt.

(4) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzé kell tenni:

a) a pályázati felhívást,

b) a pályázat elbírálását követően a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), a támogatás összegét, valamint a részletes támogatási célt.

15. §

(1) A támogatási igény, pályázat jóváhagyása esetén a támogatási szerződés az R. 87. §-ában foglaltak teljesítése, illetve a szükséges összes forrás rendelkezésre állásának igazolása esetén köthető a kedvezményezettel.

(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha az R. 87. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik.

A támogatások folyósítása

16. §

(1) A támogatást a Magyar Államkincstár az R. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja.

(2) A támogatás a támogatási szerződésben megjelölt, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül közvetlen átutalással, pályázatos támogatások esetén az e rendelet 7. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint folyósítható.

A vidékfejlesztés pályázati rendszeren kívül működő előirányzata

17. §

(1) A célelőirányzatnak a pályázati rendszerben felhasználható, a külön rendeletben szabályozott részén felüli része a vidékfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatok ellátását szolgálja.

(2) A központi keret a pályázati rendszer működtetési, valamint a tervezési és kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozása mellett támogatást biztosít:

a) a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat 1999. évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat, valamint a vidékfejlesztési célelőirányzat 2000. évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 34/2000. (VII. 6.) FVM rendelet alapján a vidékfejlesztési célelőirányzat terhére megkötött támogatási szerződésből és kötelezettségvállalásokból eredő kötelezettségek teljesítésére,

b) kormányhatározatban rögzített vagy egyéb kiemelt vidékfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatására,

c) más fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programok finanszírozására,

d) szűkített (meghívásos) pályázati rendszerben működő (meghatározott kötelezettségvállalás alapján) kísérleti jellegű, a 2. számú mellékletben meghatározott programok támogatására,

e) szerződéses kötelezettségvállalásból eredő szolgáltatás jellegű támogatásokra.

(3) A miniszter a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott támogatások igénybevételére az FVM hivatalos lapjában és az érintett országos szakmai lapokban a meghívottak körét és a kötelezettségvállalás részletes feltételeit tartalmazó közleményt tesz közzé.

(4) A támogatás odaítéléséről szakmai tárcaközi bizottság dönt.

(5) A támogatás felhasználására és ellenőrzésére a 3-9. §-ban, valamint a 18.-§-ban szabályozottak irányadók.

A támogatás ellenőrzésének általános szabályai

18. §

(1) A döntéshozó ellenőrzi:

a) a benyújtott támogatási kérelmeket, pályázatokat, az abban foglalt tények és adatok valódiságát,

b) a támogatási döntéssel jóváhagyott célok megvalósításának, a támogatás felhasználásának pénzügyi folyamatát,

c) a támogatási szerződésben foglaltak megvalósításának eredményét, fenntartását a szerződésben meghatározott időpontig.

(2) Az ellenőrzés kiterjed úgy a naturális, mint a pénzügyi folyamatokra, illetve az azokat alátámasztó bizonylatokra.

(3) Az ellenőrzésbe a döntéshozó a külön rendeletben vagy a támogatási szerződésben feljogosított szervet, szervezetet közreműködőként bevonhatja.

(4) A támogatott R. 2. § 10. pontjában, valamint az e rendeletben, a külön rendeletben, és a támogatási szerződésében foglalt ellenőrzési tevékenységeket köteles tűrni, és azokban meghatározott módon közreműködni.

(5) Az ellenőrzést végző szerv az ellenőrzésről és annak eredményéről évente beszámolót készít a döntéshozó részére, amelynek egy példányát tájékoztató jelleggel a Pénzügyminisztérium részére megküldi.

Értelmező és záró rendelkezések

19. §

E rendelet alkalmazásában

a) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

b) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

c) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség meghatározásának és teljesítésének alapját a foglalkoztatási kötelezettség teljes időszakára vonatkozó átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magában a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve GYED/GYES jogosult munkavállalókat;

d) falusi turizmus fejlesztés: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél;

e) programfinanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;

f) térségi gazdasági integráció: az adott térség önkormányzati és gazdasági szereplői térségben kifejtett gazdasági tevékenységének intézményesített és tartós összehangolása, mely kiterjed a megállapodásokkal alátámasztott termelési és értékesítési együttműködésre, az üzleti tervvel megalapozott koordinált forrás- és tőkebevonásra, a gazdasági célkitűzéseket szolgáló anyagi és nem anyagi szolgáltatások biztosítására és a közös felhasználású eszközök működtetésére és tulajdonlására;

g) integrációs társaság: az a közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyet az alapítók a térségi gazdasági integrációba illesztve hoznak létre, az integráció gazdasági és társadalmi céljainak megvalósítására és funkcióinak működtetésére;

h) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződés alapján tartós (legalább 5 éves) együttműködést folytató társulás;

i) integrációs finanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, melyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó.

j) átlagosnál rosszabb körülmények között élő kisebbség: ahol a település állandó munkaképes korú lakosainak legalább 50%-a a munkanélküli vagy szociális ellátásban részesül. Ezt a körülményt az önkormányzat igazolja.

20. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelethez

A pályázati rendszerben működtetett támogatások részletes jogcímei

1. Ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása

Részletes támogatási jogcímek:

a) környezetkímélő, tájfenntartó mezőgazdasági tevékenységek támogatása,

b) ökológiai gazdálkodásra való átállás és a gazdasági tevékenység komplex fejlesztésének támogatása,

c) vizes élőhely fejlesztéshez kötődő beruházások támogatása (beleértve az árterületeken időszakosan vagy állandóan vízzel borított területeken, a rendszeresen vagy tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági területeken megvalósuló fejlesztéseket),

d) külterjes gyepgazdálkodás megkezdéséhez, fejlesztéséhez kötődő beruházások támogatása,

e) speciális gazdálkodás módszerek bevezetésének támogatása aszályos területeken.

II. Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása

Részletes támogatási jogcímek:

a) Falusi és agroturisztikai szolgáltatásfejlesztés:

- kistérségi tájegységi összehangolt agrár-idegenforgalmi kínálatok rendszerfejlesztése (marketing tevékenység, arculatkialakítás, védjegy, információs rendszer, termékkatalógus, minősítés);

- tájjellegű és vidéki életmódot bemutató szálláshelyek minőségének, komfortfokozatának fejlesztése, a tájjelleg érvényesítését szolgáló rekonstrukció;

- tájjellegű szolgáltatásbővítés (gasztronómiai szolgáltatás, bemutató gazdaságok, termékbemutató és vásár, szabadidős foglalkoztatás, kismesterségek bemutatása).

b) Kistelepülések vízhez kötődő komplex, minőségi turisztikai szolgáltatás fejlesztése:

- komplex turisztikai szolgáltatást nyújtó horgász turista központok tervezése és megvalósítása,

- kistelepülések meglévő termálfürdőinek szolgáltatásfejlesztése (közös finanszírozás a GM-el és KöM-el): medencék téliesítése (lefedése), vízforgató berendezés telepítése, kiegészítő egészségügyi szolgáltatások elhelyezése, szociális helyiségek fejlesztése,

- élő vizek mentén kialakult strandok, vízitúrakikötőhelyek komplex szolgáltatás fejlesztése.

c) A vendéglátás humán feltételeinek emeléséhez szükséges szakmai képesítés megszerzésének, szolgáltatás minősítési költségek támogatása.

III. Hagyományos kézműipari kismesterségek támogatása

Részletes támogatási jogcímek:

a) Helyi alapanyag feldolgozásra épülő, speciális terméket előállító kézműves tevékenység, eszközellátásának támogatása,

b) kihalófélben lévő kézműves mesterség eszközellátásának fejlesztése,

c) hagyományos kézműipari mesterségek gyakorlati képzésének támogatása,

d) hagyományos kézműipari termékek piacra jutásának támogatása.

IV. Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek, és ezekre épülő élelmiszer feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása

Részletes támogatási jogcímek:

a) Nagy élőmunka igényű, speciális élelmiszer célú alapanyagok termelése, feldolgozása, speciális élelmiszer termékek előállítása,

b) vadon termő élelmiszer-alapanyagok feldolgozása, speciális élelmiszer termékek élőállítása,

c) helyi élelmiszer termékek minőségfejlesztése, feldolgozottsági szintjének fejlesztése,

d) marketing jellegű támogatások: helyi, speciális élelmiszer termékek piacra jutásának segítése, helyi termék hálózat, katalógus stb. kialakítása,

e) a fentiekhez szükséges képzések támogatása.

V. Nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének támogatása (takarmány kivételével)

Részletes támogatási jogcímek:

a) Mezőgazdasági termelésből származó növényi vagy állati eredetű alapanyagok, melléktermékek nem élelmiszer célú feldolgozása és értékesítése (takarmány kivételével),

b) vadon termő, nem élelmiszer célú növények termelése vagy gyűjtése, nem élelmiszer célú (kézműipar, textil, gyógyászat, kozmetikum, festék stb.) feldolgozása és piacra juttatása,

c) energia-előállítás célú ültetvények létrehozása, az előállított vagy gyűjtött növényi alapanyagok feldolgozása (adapter, aprító, pelletáló stb.) és hasznosítása eszközszükségletének támogatása (kivéve biodízel).

VI. Falvak megújítását, a vidék szellemi, tárgyi örökségének védelmét és megőrzését segítő programok támogatása

Részletes támogatási jogcímek:

a) A települések idegenforgalmi vonzerejének javítása érdekében a települési karaktert őrző és erősítő településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása,

b) a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, védelme, új funkciókkal való megtöltése,

c) a falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák) védelme, ökológiai és turisztikai minőségének javítása,

d) közösségfejlesztő programok megszervezése és lebonyolítása a fenti célok érdekében és megalapozásaként, különös tekintettel a társadalmi szervezetek tevékenységének kibontakoztatására,

e) a fenti célú fejlesztések tervezése, üzleti és megvalósíthatósági tervek, piackutatási dokumentációk készítése.

VII. A vidéki infrastruktúra fejlesztésének támogatása Részletes támogatási jogcímek:

a) Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése,

b) a vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése,

c) a helyi szennyvízkezelés kiépítése alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazásával (a 2000 főnél kevesebb lakosú településeken),

d) helyi piacok és felvásárlóhelyek kialakítása és fejlesztése, valamint informatikai csomópontok létesítése,

e) a fenti fejlesztések üzleti és megvalósítási tervének, gazdaságossági vizsgálatának elkészítése, a helyi szereplőket szolgáló informatikai és kommunikációs rendszerek fejlesztése.

2. számú melléklet a 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelethez

Szűkített (meghívásos) pályázati rendszerben működő (meghatározott kötelezettségvállalás alapján) kísérleti jellegű támogatások

a) nagycsaládosok öko-szociális kisgazdasági modell támogatása

b) roma program (önellátási, családi gazdaság-szervezési, képzési program)

c) vidéki fiatalok helyben tartását szolgáló képzési, közösségfejlesztési program

d) tanyás térségek, aprófalvak, zsáktelepülések ellátási rendszerének támogatása (falu és tanyagondnok hálózat fejlesztése)