34/2000. (VII. 6.) FVM rendelet

a vidékfejlesztési célelőirányzat 2000. évi felhasználásának részletes szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § o) pontja alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a vidékfejlesztési célfeladatok előirányzatának felhasználásával kapcsolatban a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben meghatározott vidékfejlesztési támogatások (a továbbiakban: támogatás) forrása a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. jogcímcsoport, 3. jogcím alatti támogatási előirányzat, valamint a Tv. 6. §-ának (3) bekezdésében a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához biztosított privatizációs bevételek (a továbbiakban a két kiadási előirányzat együtt: célelőirányzat).

2. § (1) A vidékfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a vidéki területeken élő népesség gazdasági, társadalmi, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló esélyegyenlőségének javítása, a vidéki területek alkalmazkodóképességének és népességmegtartó képességének fokozása,

b) a sajátos ökológiai adottságokkal rendelkező térségekben összehangolt, fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása,

c) az átfogó agrárszerkezet-átalakítást és vidékfejlesztést célzó, a térségi integráción alapuló komplex fejlesztési programok kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése,

d) a vidéki területeken az alternatív és kiegészítő jövedelemforrást biztosító tevékenységek feltárása és kiaknázásának támogatása,

e) a vidéki területek népességmegtartó képességének fokozása érdekében az épített és természeti környezet megóvása, a humán infrastruktúra fejlesztése, valamint a térség identitásának megőrzése, erősítése,

f) falvak megújítása és fejlesztése, illetve a vidéki hagyományok és a tárgyi értékek ápolása és védelme,

g) tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása érdekében,

h) vidéki infrastruktúra fejlesztése.

(2) Az (1) bekezdés f)-h) pontjaiban meghatározott célokra fordítható forrás a SAPARD program társfinanszírozására külön rendeletben szabályozott módon használható fel.

(3) A felhasználás vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel.

A támogatás általános feltételei

3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.

(2) A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel - a köztartozás megfizetéséig -, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

4. § (1) A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

(2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott pályázati célra csak egy címen és csak egyszer adható támogatás a célelőirányzatból. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhető támogatás.

(3) A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.

5. § (1) Pályázat azon települések területén megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be, amelyekben az állandó lakosok száma 1999. január 1-jén 120 fő/km2 vagy annál kevesebb a célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívás alapján. A lakosságszámra vonatkozó feltétel esetén a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait kell figyelembe venni.

(2) Nem kedvezményezett településen megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás

a) kedvezményezett települések fejlődését is szolgálja;

b) a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program keretében vagy ahhoz illeszkedve valósul meg.

6. § (1) A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások - a 12. § ba) és bc) pontjai - esetén

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani;

b) a tervezett foglalkoztatotti létszámot a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű foglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell.

(2) A támogatandó jövedelemtermelő tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani.

(3) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott fejlesztések, beruházások, illetve programkészítés esetén a megvalósulás ideje maximum 24 hónap.

(5) A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, a támogatások összegének megfelelő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

(6) A pályázónak legalább 25% saját forrással kell rendelkeznie.

(7) A 12. § bc) pontja esetében a beruházással megvalósított fejlesztést 5 évig fenn kell tartani.

7. § (1) Az állami forrásokból a 12. § ba), bc) és ca) alpontjában foglalt beruházáshoz kötött fejlesztéseihez együttesen nyújtható támogatások felső határánál az R. 79. § (10) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttes felső határt meghaladó támogatási összeget a támogatások arányában vissza kell fizetni.

8. § (1) A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 35. és 36. §-aiban foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, előállítási költségei, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának, továbbá az üzembe helyezéshez szükséges első beszerzésű készletek költségei a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékéig;

b) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos, az R. 7/a. mellékletében foglalt képzési célú támogatásként elismerhető, egyszeri, igazolt költségek;

c) szerződésben előirányzott pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és a pályázó között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz;

d) a tájjellegű egyedi termékek és az ökológiai termelési módszerekkel előállított termékek előállításával kapcsolatban az agrártámogatási célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 116. §-ában meghatározott, valamint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendeletben meghatározott minősítő tanúsítvány kiadásával összefüggő költségek;

e) népfőiskolák és helyi (civil) szervezetek közösségszervezési programjaihoz (képzés, szeminárium, rendezvény, kiadvány) az R. 7/a. mellékletében foglalt képzési célú támogatásként elismerhető költségek.

(2) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az ÁFÁ-t is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán ÁFA levonási joga nincs.

9. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás. mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a rendeletben foglalt, az egyes célokra meghatározott támogatási mérték felső határát.

(2) A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan és teljesítményarányosan - számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan - történhet. A támogatás igénybevétele módjának meghatározása a támogatási szerződésben történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételétől eltérően tanulmányok, programok, tervek készítése esetén a megítélt támogatás 25%-a a szerződés aláírásakor, 75%-a az elkészült tanulmány, terv, program elfogadását követően vehető igénybe.

10. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más társaság tulajdonába vagy adható bérbe.

(2) A támogatásban részesült beruházás jóváhagyással történt elidegenítése esetén az R. 89. § alapján kell eljárni. A bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget a Terület- és vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai 10032000-01220191-59000002 számú számlára (ÁHT T szám: 229892) - 5 munkanapon belül - vissza kell fizetni.

11. § Ha az elidegenítésre, más társaság tulajdonába adására vagy bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, illetőleg a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén az R. 88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A pályázati rendszer

12. § Pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére támogatás nyújtható:

a) a falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése érdekében:

aa) a vidéki területek épített és természeti környezeti elemeinek új funkciókkal (vállalkozás, szolgáltatás, közérdekű szolgáltatás, közösségi hasznosítás) való megtöltése érdekében szükséges megóvásához és rehabilitációjához,

ab) népfőiskolák és helyi (civil) szervezetek közösségszervezési programjaihoz (képzés, szeminárium, rendezvény, kiadvány);

b) a kedvezményezett térségekben a tevékenységek bővítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek közül:

ba) a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló, illetve munkahelyteremtő piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez,

bb) a falusi és agrárturizmus fejlesztése körében szálláshelyek korszerűsítésére,

bc) a falusi és agrárturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházásokhoz,

bd) a vidéki foglalkoztatási lehetőségek felkutatására - különös tekintettel a nők foglalkoztatására -, azok megvalósíthatósági programjára és a program keretében megvalósuló fejlesztésének támogatásához;

c) a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása körében:

ca) a tevékenységek bővítéséhez, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek megvalósításához szükséges egyes termelő infrastrukturális beruházások támogatásához,

cb) teleházak, valamint a vidékfejlesztési programok megvalósulását segítő információs rendszer fejlesztéséhez.

13. § (1) A rendelet 12. §-ában meghatározott célok esetén a támogatás mértékét, felső határát e rendelet melléklete tartalmazza. A támogatás mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a (2)-(8) bekezdésben, valamit a 7. § (1) bekezdésben foglaltakat.

(2) A kedvezményezett térségeken belül a 17 aranykorona alatti termőfölddel rendelkező településeken mint halmozottan hátrányos adottságú térségekben a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10%-kal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatás felső határát.

(3) A tevékenységek bővítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek megvalósítása célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló (közhasznú társaság, szövetkezet, TÉSZ, egyéb integrációs szervezet) értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10%-kal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott támogatás felső határát.

(4) Azon településeken, ahol a lakónépességen belül - a helyi önkormányzat igazolása szerint - jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi közösség tagjai, a munkahelyteremtő és -megtartó, a gazdaságfejlesztés feltételeit javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak.

(5) A (2)-(4) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás összesen csak egyszer, egy címen adható.

(6) A munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokhoz adható támogatás felső határa munkavállalónként - beleértve a munkahely megtartásra és a humán infrastruktúra fejlesztés körében létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is - nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot.

(7) A célelőirányzatból a (2)-(4), valamint a (8) bekezdés alapján többlettámogatásban részesített beruházások, fejlesztések esetében a célelőirányzatból nyújtott támogatás együttes mértéke - figyelemmel a 7. § (1) bekezdésben foglaltakra is - maximum 20%-kal haladhatja meg a rendelet mellékletében meghatározott mértéket.

(8) A Tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt legkedvezőtlenebb helyzetű megyékben (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Békés) megvalósuló fejlesztések - az e célra rendelkezésre álló forrás erejéig - a megyei területfejlesztési tanácsokkal megkötött megállapodásban foglaltak szerint támogathatók.

(9) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, ebben az esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni.

(10) A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség együttesen nem haladhatja meg az éves kiadási előirányzat 40%-át.

14. § (1)[1] A támogatásra vonatkozó pályázati felhívást e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül a minisztérium teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra a pályázati felhívásban meghatározott határidőig lehet pályázni.

(2) Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető, az erről szóló közleményt a pályázati felhívással azonos módon kell közzé tenni.

(3) A rendelet 12. §-ában meghatározott támogatási célokat a miniszter a rendelkezésre álló források függvényében szűkítheti.

(4) A pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) kell benyújtani. Hiánypótlásnak csak egyszer, a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül van helye.

(5) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni.

(6) A támogatási pályázatoknak az R. 83. §-ában, valamint az R. 84. §-ában foglaltakat kell tartalmazniuk. Az egyes támogatási célokra igénybe vehető támogatás részletes feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza.

(7) A pályázatok elbírálása során előnyt élveznek az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet 158. § alapján készült kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programokban foglalt vagy azokhoz illeszkedő pályázatok.

15. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatokról a pályázat benyújtását követő 60 napon belül a minisztérium - az egyes támogatási céloknak megfelelő szakmai, illetve tárcaközi bizottság javaslata alapján - dönt.

(2) A döntés-előkészítéssel és a támogatási döntésekről történő értesítéssel kapcsolatban, illetve az ellenőrzésre jogosult szervezetekkel kapcsolatos kérdésekben az R.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzésében, külön megállapodás alapján a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok részt vehetnek.

(4) A támogatási döntéseket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben nyilvánosságra kell hozni.

16. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén az R. 87. §-ában foglaltak, illetve a szükséges összes forrás rendelkezésre állásának igazolása esetén köthető támogatási szerződés a kedvezményezettel.

(2) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha az R. 87. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik.

A támogatások folyósítása

17. § (1) A támogatásokat a Magyar Államkincstár az R. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja.

(2) A támogatás a támogatási szerződésben megjelölt, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül közvetlen átutalással, az e rendelet 9. §-ában meghatározott feltételek szerint folyósítható.

A vidékfejlesztés pályázati rendszeren kívül működő előirányzata

18. § (1) A célelőirányzatnak a pályázati rendszerben felhasználható részén felüli része a vidékfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(2) A célelőirányzat központi feladatai ellátását szolgáló része

a) a támogatási rendszer működtetéséhez szükséges szolgáltatási kiadások és költségek fedezetére,

b) a 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat terhére megkötött támogatási szerződésből és kötelezettségvállalásokból eredő, vidékfejlesztési célú kötelezettségek teljesítésére,

c) a kormányhatározatokban rögzített vagy egyéb kiemelt vidékfejlesztési feladatok, kormányzati, regionális és válságkezelő programok támogatására,

d) más fejlesztési célelőirányzatokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokra

kerülnek felhasználásra.

(3) A célelőirányzat központi feladatainak ellátását szolgáló források a miniszter által közleményben meghatározott módon kerülnek felhasználásra.

Értelmező és záró rendelkezések

19. § E rendelet alkalmazásában

a) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

b) munkahelyek megtartását célzó beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

c) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség meghatározásának és teljesítésének alapját a foglalkoztatási kötelezettség teljes időszakára vonatkozó átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magában a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve GYED/GYES jogosult munkavállalókat;

d) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízilétesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladéktároló építmények létesítése, korszerűsítése, illetve továbbfejlesztése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

e) falus turizmus fejlesztés: minden nem gyógy- és üdülőhelyen a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása - ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is - a vendégfogadás komplex vagy kiegészítő feltételeinek kialakítása (szállás, szolgáltatás, program) akkor, ha a tevékenység helyszíne, jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének, illetve a fejlesztés során ezek megteremtése a cél;

f) programfinanszírozás: az integrációs szerveződést szolgáló intézmények esetében a program megvalósítását szolgáló, egymással összefüggő fejlesztések támogatásáról együttesen hozott döntés, amelyek megvalósítására fejlesztésenként köt támogatási szerződést a döntéshozó;

g) egyéb integrációs szervezet: az üzleti tervvel rendelkező és szerződés alapján tartós (legalább 5 éves) együttműködést folytató társulás.

20. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 34/2000. (VII. 6.) FVM rendelethez

Az egyes támogatható célokhoz nyújtható támogatás felső határa