17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének w) pontjában, valamint 232. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Az Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: tartalék) rendeltetése, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges többletigények kielégítését szolgáló egészségügyi fogyóanyagok, gyógyszerek, valamint a szükségkórházak és orvosi segélyhelyek (a továbbiakban együtt: szükséggyógyintézetek) telepítéséhez és felszereléséhez szükséges berendezések, orvostechnikai eszközök és egyéb anyagok felhasználásra alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

(2)[2] A tartalékkal való gazdálkodás feladatait az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI) látja el.

2. §

(1)[3] A tartalék - a Kormány által meghatározott rendeltetésű és mértékű egészségügyi ellátó kapacitás bővítés létrehozásához szükséges-orvostechnikai eszközöket, valamint a szükséggyógyintézetek meghatározott időtartamú működtetéséhez szükséges anyagokat tartalmazza. A tartalék mértékére az igénytámasztó szervek - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium - szükségleteinek figyelembevételével a miniszter tesz javaslatot a Kormány részére.

(2)[4] A tartalékot a törzskészletek, valamint a normán kívüli és a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök és anyagok képezik.

(3)[5] A törzskészletek szakmai és mennyiségi összetételét

a) az orvosi segélyhelyek típusonkénti gyógyszer, illetve felszerelési alapnormái,

b) a szükségkórházak típusonkénti gyógyszer, illetve felszerelési alapnormái,

c) a járványügyi, toxikológiai, égési, radiológiai modul készletek normái,

d) a fertőtlenítőszer-készlet normái, valamint

e) a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés normája

határozza meg, a 3. § (2)-(5) bekezdés szerinti feltöltöttségi szinteknek megfelelően.

(4)[6] A szükséggyógyintézetek eszköz- és gyógyszernormái módosításának a kijelölt fekvőbeteg ellátó intézmények meghatározott adatszolgáltatása alapján a minisztérium által elkészített tervezetét - az egészségügyi szakmai kollégium oxyológia - sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostan tagozata szakmai véleményének figyelembevételével - a miniszter hagyja jóvá.

3. §[7]

(1) A törzskészlet 2. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott elemeinek feltöltöttségi szintjét a (2)-(5) bekezdés szerint kell biztosítani.

(2)[8] A Mobil Orvosi Segélyhely, a Mobil Szükségkórház, valamint a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés esetében 100%-os feltöltöttségi szintet kell biztosítani.

(3)[9] A regionális szükségkórházak és az orvosi segélyhelyek gyógyszereinek és fogyóanyagainak legalább 70%-os, az orvostechnikai eszközöknek 100%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.

(4) A mobil és regionális szükségkórházakon kívüli szükségkórházak esetén a gyógyszer és fogyóanyag legalább 50%-os, az orvostechnikai eszköz 70%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.

(5) A járványügyi, toxikológiai, égési, radiológiai modul készletek 100%-os, a fertőtlenítőszer-készlet legalább 50%-os feltöltöttségi szintjét kell biztosítani.

(6)[10] A tartalék a (2)-(5) bekezdésben meghatározott szintek alá - a sürgősségi fekvőbeteg-ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, valamint a konkrét ellátási feladatok megoldására történő készletkiadást, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban történő felhasználást, továbbá az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelet 11. §-ában részletezett minőségmegőrző csere lebonyolításának időtartamát kivéve - nem csökkenhet.

(7)[11] A (2)-(5) bekezdés szerinti feltöltöttség a gyógyszerek gyártónál vagy nagykereskedőnél történő tárolása útján is megvalósítható, ha a gyártó vagy nagykereskedő az EKI-vel kötött szerződésben vállalja, hogy az ott tárolt mennyiséget vagy annak szükséges részét az EKI felhívására bármely időpontban az EKI részére azonnal átadja vagy az EKI által megadott címre azonnal kiszállítja.

4. §

Az EKI a tartalékkal való gazdálkodás keretében fő tevékenységként végzi:

a) a készletek

aa)[12] - ide nem értve az oltóanyagok - beszerzését,

ab) szakszerű tárolását és karbantartását,

ac) meghatározott szavatossági idejű anyagainak esetében azok időben történő cserélését (minőségmegóvó cserét),

ad) tárolására szolgáló raktárak fenntartását és működtetését,

ae) nyilvántartását és a gazdálkodást támogató informatikai rendszer működtetését,

af) készletszintet meghaladó, illetve a normából kikerülő részének értékesítését,

ag) értékesíthetetlen eszközeinek, lejárt szavatossági idejű egészségügyi fogyóanyagainak selejtezését;

b) a tartalékból a kórházi egységek, orvosi segélyhelyek készleteinek összeállítását, kiadásra előkészítését;

c) az anyagok, eszközök használatba történő kiadását és visszavételét;

d) a külföldre irányuló vagy onnan érkező egészségügyi segélyszállítmányokkal kapcsolatos ügyintézést.

5. §

(1) Az EKI a jóváhagyott norma alapján a készletek kialakítására és fenntartására a költségvetési tervezés időrendjéhez igazodva költségvetési tervet készít.

(2) Az EKI a költségvetési előirányzatának jóváhagyását követően elkészíti

a) a készletfejlesztési tervet,

b) a minőségmegóvó csere tervet,

c) a felújítási, karbantartási tervet,

d) a bérbeadásra kijelölt orvostechnikai eszközök jegyzékét,

e) az értékesítésre kijelölt anyagok jegyzékét.

(3)[13] A normán kívüli és a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök és anyagok a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban telepítendő szükséggyógyintézetek felszerelésének részét képezik, békeidőben a tartalék fenntartására, fejlesztésére, valamint kiegészítő bérbeadás céljára hasznosíthatók.

6. §[14]

(1)[15] A tartalékból készlet kiadását a miniszternek vagy a miniszter által kijelölt egészségügyért felelős állami vezetőnek, akadályoztatásuk esetén halaszthatatlan esetben a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egysége vezetőjének írásbeli vagy sürgős esetben szóbeli utasítására az EKI vezetője rendeli el.

(2)[16]

(3) A szóbeli utasítást a kiadását követő első munkanapon írásban meg kell erősíteni.

7. §

(1) Katasztrófának nem minősülő esetben eszköz vagy anyag ideiglenes átadására kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt

a)[17] az Országos Mentőszolgálat vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) útján kezdeményezi - a sürgősségi betegellátásban konkrét feladat ellátásához - olyan váratlanul bekövetkező hiány esetén, melynek áthidalása más módon nem oldható meg,

b)[18] fertőtlenítőszer esetében az országos tiszti főorvos vagy megyei kormányhivatal kezdeményezi, az oltóanyag esetében az országos tiszti főorvos elrendeli.

(2)[19] Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átadást a miniszter, illetve az általa megbízott állami vezető engedélye alapján az EKI felügyeletét ellátó szervezeti egység rendeli el.

(3) Az oda-, illetve visszaszállításról az igénybe vevő gondoskodik.

(4) A készletet az (1) bekezdés a) pontja szerint igénybe vevő egészségügyi szolgáltató köteles az ellátási feladat befejeződése után:

a) az azt követő második munkanapon az átvett eszközt az átvételkori állapotban visszaszolgáltatni,

b)[20] az átvett egészségügyi fogyóanyag, fertőtlenítőszer vagy oltóanyag ellenértékét az EKI részére megtéríteni vagy természetben visszaszolgáltatni,

c)[21] az átvett eszköz használatáért megállapított időarányos térítési díjat az EKI részére megfizetni, kivéve az Országos Mentőszolgálat által az állami rendezvények egészségügyi biztosításához átvett eszközöket.

(5)[22] Az Országos Mentőszolgálat a kiemelt állami rendezvények egészségügyi biztosítása érdekében a 6. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásrend alapján igényelt eszközökkel kapcsolatosan a (4) bekezdés alapján jár el, a térítési díj megfizetése alól azonban mentesül.

8. §

(1)[23] A tartalékban lévő normán kívüli vagy a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök ideiglenes hasznosítása kizárólag térítés ellenében, bérbeadás útján történhet.

(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell a bérbe adott orvostechnikai eszköz - katasztrófahelyzetben történő - haladéktalan visszaszolgáltatásának kötelezettségét.

(3) A bérbeadásra, valamint értékesítésre kijelölt eszközök jegyzékét az EKI az érdeklődő egészségügyi szolgáltatók részére hozzáférhetővé teszi.

9. §

(1) Ha az EKI raktáraiban történő tárolás esetében nem biztosítható valamely anyag minőségmegóvó cseréje, annak tárolására gazdálkodó szervezettel tárolási csereszerződés köthető.

(2) Az EKI szabad raktári kapacitásának hasznosítására gazdálkodó szervezetek részére egészségügyi anyagok, gyógyszerek tárolását tárolási díj ellenében végezheti.

A bértárolásra átvett anyagokat a tartalék készletektől elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

10. §

(1)[24] Az EKI a tartalék készletek alakulásáról a tárgyévet követő év március 1-jéig összefoglaló jelentést készít és azt a minisztériumnak megküldi.

(2) A jelentés tartalmazza:

a) a készletezési tevékenység értékelését,

b) a készlet mennyiségében, összetételében és értékében bekövetkezett évközi változásokat,

c) a készletek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

(3)[25] A minisztérium a védelmi célú tartalékok összetételéről mennyiségben és értékben - a tárgyévet követő április 15-éig - adatat szolgáltat a gazdaságmozgósítási tevékenységet koordináló miniszter részére.

11. §

(1) A minisztérium fejezeti költségvetésében tervezi és a költségvetési törvény alapján az EKI intézményi költségvetésében biztosítja:

a) a készletek minőségmegóvó cseréjével kapcsolatos kiadásokat,

b) a készletek fenntartásához, tárolásához kapcsolódó működési, beruházási és felújítási kiadásokat,

c) a tartalék fejlesztéséhez szükséges kiadások fedezetét,

d)[26] a sürgősségi betegellátás céljára a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint átadott eszközök folyamatos működőképességét biztosító karbantartásokkal, a hitelesítésekkel, az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet szerinti időszakos felülvizsgálatokkal, valamint a fogyóanyagok tartalékképzésével kapcsolatos többletkiadásokat, illetve

e)[27] a tartalék felhasználásra alkalmas állapot biztosításához szükséges forrásokat.

(2) A készletek értékesítéséből, hasznosításából származó bevételt a készletek visszapótlására, beszerzésére kell fordítani.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[28]

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter