45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet

az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a felsőoktatási intézményekben, illetve a szakközépiskolákban az Ftv. 7/A. §-ának (1)-(2) bekezdése, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának b) pontja alapján szerveződő akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésekre.

2. §[1] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés keretébe tartozó szakképzés - a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján - az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) felsőfokú szakképesítésként külön megjelölt szintjét jelenti.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program jóváhagyása és nyilvántartásba vétele

3. §[2] Képzési programot engedélyezésre felsőoktatási intézmény nyújthat be.

4. § (1)[3] A képzési programot és annak külön részét képező szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtani elfogadásra. A kérelemnek tartalmaznia kell az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ha az ágazati hovatartozás egyértelműen nem határozható meg, az Szt. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a)[4] a területileg illetékes (megyei, fővárosi) munkaügyi központok, a szakma szerint illetékes kamarák, illetékességgel rendelkező más országos szakmai testületek, minisztériumok nyilatkozatát és indoklását arról, hogy az új szakképesítésre munkaerőpiaci igény van, a képzési koncepcióval, illetve struktúrával egyetértenek, továbbá a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum egyetértését abban az esetben, ha az új szakképesítés közigazgatási feladatkörök ellátására képesít,

b) elemzést arról, hogy milyen a tervezett szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek, valamint képzési programjának a viszonya a meglévő OKJ-szakmákhoz: milyen megfelelések, azonosságok, eltérések vannak, megjelölve azt, ha már elfogadott OKJ-szakma átminősítését kérik,

c)[5]

(3)[6] A szakképesítésért felelős miniszter a kérelmezőtől további adatokat és pontosítást kérhet a képzési program szakmai tartalmára vonatkozóan.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter az OKJ-ba vétel, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadhatósága szempontjából foglal állást. Szakhatósági állásfoglalásáról - elutasítás esetén indoklással - tájékoztatja a kérelmezőt.

(5) Elutasítás esetén a kérelem nem nyújtható be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz (a továbbiakban: MAB). Új engedélyezési eljárás a kézhezvételtől számított legkevesebb 1 év múlva kezdeményezhető.

5. § (1)[7] A szakképesítésért felelős miniszter a 4. § szerinti állásfoglalása alapján a képzési programot véleményezésre megküldi a MAB-nak.

(2) A képzési programnak tartalmaznia kell

a)[8] a szakképesítés (a befogadó alapképzési szaktól és más OKJ-s szakképesítésektől eltérő) megnevezését,

b) a képzési cél meghatározását,

c) a szakképesítéssel betölthető legjellemzőbb munkaterület(ek) részletes leírását, a betölthető foglalkozások FEOR kódszámát,

d)[9] a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,

e) az oktatandó főbb tanulmányi területeket (a továbbiakban: modulokat) és azok arányait az alábbi tagolásban: alapismereti-képességfejlesztő modulok, kötelező szakmai modulok, kiegészítő választható (szintrehozó, specializációs) modulok. Minden egyes modulnál meg kell határozni a képzési-oktatási célt, a követelményeket, a tananyagtartalmat, az egyes modulok belső arányait (elméleti és gyakorlati órák), a szükséges szakirodalmat, a képzés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az értékelés, számonkérés módját és az egyes modulok kredit-értékét,

f)[10] a vizsgáztatási-értékelési rendet: a képzés egyes szakaszainak lezárását, egymásra épülését. A záróvizsga (szakmai vizsgarészek) tartalmát, eredményének kiszámítási módját,

g) a felsőoktatásba beszámítható modulokat, a képzés során elérhető, illetve elérendő kreditpontok mennyiségét, ezen belül különösen a szakirányú egyetemi-főiskolai képzésbe beszámítható kreditértékeket, illetve az egyéb módon való beszámítást, valamint azon felsőoktatási alapképzési szaknak vagy szakoknak a megnevezését, amelybe a legalább 1/3-os beszámíthatóság biztosított,

h) a képzés összóraszámát és a képzési időt félévekben meghatározva, amely nem lehet kevesebb két évnél.

(3)[11] A kérelemhez csatolandó a képzési program engedélyezését kérő intézmény nyilatkozata a beszámításról, az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint. Mellékelni kell más felsőoktatási intézmények azon nyilatkozatát is, hogy az adott akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzettség megszerzése után a továbbtanuló hallgató a nyilatkozó intézmény mely szakán, mely modulokat, milyen mértékben (kreditértékkel) tud beszámítani az egyetemi vagy főiskolai alapképzésbe.

(4) A MAB állást foglal a felsőoktatási alapképzésbe való beszámíthatóságról, tekintettel az Ftv. 7/A. § (1) bekezdésére, valamint a program tudományági besorolásáról is. A MAB határozatában rögzíti a felsőoktatási beszámítás mértékét és a befogadó alapképzési szakot vagy szakokat. Véleményéről tájékoztatja a kérelmezőt, valamint az oktatási minisztert.

(5) A MAB az általa véleményezett, javasolt képzési programot visszaküldi a szakképesítésért felelős miniszternek, aki - a MAB kedvező véleménye esetén - kezdeményezi az OKJ-ba történő felvételét. Az OKJ-ba vételt követően a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben közzéteszi a szakmai és vizsgakövetelményeket, meghatározza az általa jóváhagyott képzési program hozzáférhetőségének módját, és megállapítja a forgalmazás szabályait. Intézkedéseiről tájékoztatja az oktatási minisztert. A MAB támogató véleményének hiányában a képzés akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésként nem vehető fel az OKJ-ba. A MAB elutasító véleményéről indoklással tájékoztatja a programot benyújtó intézményt és a szakképesítésért felelős minisztert.

(6) Az OKJ-ba történő felvétel az Szt. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 9. §-ának (3) bekezdése szerint történik.

(7)[12]

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításának engedélyezése

6. § (1)[13] Az OKJ-ba felvett és jogszabályban megjelentetett szakmai és vizsgakövetelményekkel, valamint jóváhagyott képzési programmal rendelkező akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indításáról az Ftv. 53. § (3) bekezdése értelmében a képzést indítani szándékozó felsőoktatási intézmény tanácsa dönt a 7. §-ban foglaltak szerint elkészített előterjesztés alapján.

(2) Amennyiben a képzést szakközépiskola kívánja indítani, az engedély megadására annak a felsőoktatási intézménynek a tanácsa jogosult, amelyikkel a szakközépiskola a képzés indítására vonatkozó megállapodást megkötötte.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak esetében feltétel, hogy az indításról döntő felsőoktatási intézmény a szakképzést befogadó alapképzési szakon vagy annak megfelelő tudományágban képzést folytasson.

(4) A felsőoktatási intézmény tanácsa a képzés indítására vonatkozó előterjesztést abból a szempontból vizsgálja meg, hogy a programot indítani kívánó intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelő biztosítékot jelentenek-e a képzési program megvalósítására, különös tekintettel a felsőoktatási beszámításra szakirányú továbbtanulás esetén.

(5) A felsőoktatási intézmény tanácsa az indításra vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a képzés folytatásának törvényes feltételei hiányoznak.

7. §[14] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indítására vonatkozó előterjesztésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az indítani tervezett képzésért felelős intézmény nevét, székhelyét, vezetőjének, képzési felelősének nevét,

b)[15] az indítani kívánt szakképzés megnevezését, a szakképesítés OKJ azonosító számát, kiadásának évét, a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet számát, a szakképesítéssel betölthető foglalkozások FEOR-számát, a FEOR-szám kiadásának évét,

c) az intézmény képzésért felelős szervezeti egységét, a szakmailag felelős vezetőt, mely más egységekkel, egyéb intézményekkel, szervezetekkel, milyen feladatmegosztásban működik együtt a képzési program megvalósítása érdekében, továbbá a képzésben megállapodás alapján résztvevő más intézményekkel kötött szerződéseket,

d) félévekre, ezen belül hetekre bontott óratervet, feltüntetve, hogy az egyes tanórákat, gyakorlatokat a tervek szerint hol, mely intézményben vagy külső helyszínen tervezik,

e) az elméleti órákat tartók, iskolai és külső gyakorlatvezetők (tanárok, szakoktatók, külső szakemberek) szakmai képesítésére, tudományos fokozatára, nyelvismeretére, jelenlegi lakhelyére és munkahelyére vonatkozó adatokat, továbbá az eddigi szakmai, pedagógiai, felsőoktatási, illetve szakoktatási gyakorlatot, az oktatott téma szempontjából fontos publikációkat, jegyzeteket,

f) a képzési programban megfogalmazott követelmények alapján, és kifejezetten az adott képzési programra vonatkozóan szükséges és rendelkezésre álló feltételeket: helyiségek, gyakorlóhelyek, eszközök, szolgáltatások stb. tételes feltüntetését,

g) a képzésre vonatkozó pénzügyi tervet a teljes képzési időre, összesítve és féléves bontásban,

h)[16] a képzésbe való felvétel, más képzési formákból (például a befogadó szakról) való átvétel rendjét.

i) a felsőoktatási alapképzésbe való beszámíthatóság tételes felsorolását,

j) a képzés helyi sajátosságait (például az intézmény milyen kiegészítő - felzárkóztató és/vagy specializációs - modulokat tervez),

k) azon oktatásszervezési formákat, módszereket, amelyekkel az esti, a levelező és a távoktatást a nappali tagozatossal egyenértékűvé teszik,

l) a képzés folyamatos minőségbiztosítására vonatkozó tervet,

m)[17]

8. § (1)[18] A szakképzés indítását engedélyező felsőoktatási intézmény vezetője az intézményi tanács döntéséről tájékoztatja az oktatási minisztert, kérve a képzés indításának az Oktatási Közlönyben történő közzétételét. Az indítás közzétételére vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

a) a 7. § szerinti előterjesztést,

b) az intézményi tanács határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot,

c) a szakképesítés nevét,

d) OKJ számát,

e) a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet számát,

f) a szakképesítésért felelős miniszter megnevezését,

g) a képzés indítására feljogosított intézmény, kar megnevezését,

h) a képzés indításának időpontját,

i) a legalább 1/3-os beszámítást biztosító alapképzési szakot vagy szakokat.

(2)[19] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításának tekintetében az oktatási miniszter

a) az Oktatási Közlönyben közzéteszi a felsőoktatási intézmény tanácsának határozatát a szakképzés indításáról,

b) a felsőoktatási intézmény tanácsának jogsértő határozata esetén a program indításának közzétételét megtagadja,

c) tájékoztatja a szakképesítésért felelős minisztert a program indításának hivatalos közlönyben történő közzétételéről.

d) évente nyilvánosságra hozza az indítási engedéllyel rendelkező intézmények és az általuk oktatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések jegyzékét,

e)[20] a törvényes feltételek hiányában, illetve, ha a MAB az intézményi akkreditáció keretében vagy esetileg végzett vizsgálat alapján ezt kezdeményezi, visszavonja a program indítására vonatkozó közleményt.

(3)[21] Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés csak a felsőoktatási intézményi tanácsi határozatnak az oktatási miniszter által az Oktatási Közlönyben történt közzététele után indítható.

A szakközépiskolák részvételére vonatkozó sajátos rendelkezések

9. § (1) Az Ftv. 124/E. §-ának b) pontja szerint szakközépiskolában történő tanulói jogviszonyt eredményező akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés csak felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezhető.

(2) A szakközépiskolának az e rendelet 7. §-ában foglaltak szerint elkészített programindítási kérelméhez csatolnia kell

a) fenntartójának nyilatkozatát arról, hogy az a kérelemben foglaltakkal, a képzés beindításával egyetért,

b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola együttműködésére vonatkozó tervet, a szakközépiskolában beinduló képzés személyi és tárgyi feltételeinek esetleges közös biztosítását,

b) a szakközépiskolában folyó képzés folyamatos minőségbiztosítására vonatkozó tervet, ebben a felsőoktatási intézmény szerepvállalását,

c) az együttműködés anyagi alapjaira, alapelveire, illetve konkrét gyakorlatára vonatkozó tervet,

d) a felsőoktatási intézmény szakmai vizsgán való részvételét,

e) a felsőoktatási intézményben - azonos szakirányú továbbtanulás esetén - a legalább egyharmados beszámítási lehetőség tételes felsorolását.

(4) A megállapodáshoz csatolni kell:

a) a felsőoktatási intézménynek a kérelemben és mellékleteiben foglaltakkal kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát,

b) a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy az adott szakközépiskola személyi és tárgyi feltételeit a felsőoktatásba való beszámíthatóság szempontjából megfelelőnek találja.

10. § (1)[22] A szakközépiskolának a megállapodást minden újabb akkreditált képzési program indítása előtt meg kell kötnie.

(2) A MAB-nak az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti, a képzés színvonalának rendszeres vizsgálatára vonatkozó tevékenysége kiterjed a felsőoktatási intézményeknek a szakközépiskolákkal kötött megállapodás alapján gyakorolt minőségbiztosítási rendszerének vizsgálatára.

11. §[23] A szakközépiskolák által folytatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés e rendeletben nem szabályozott kérdéseire vonatkozóan az Szt.-t, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt (a továbbiakban: Ktv.), továbbá e törvények végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni.

A vizsgáztatás és a bizonyítvány kiadásának rendje

12. §[24] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetében szakmai vizsgát a képzést jogszerűen végző intézmény szervezhet, az Szt. 12-14. §-a, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet figyelembevételével. Amennyiben a vizsgát szakközépiskola szervezi, a vizsgabizottság egyik tagját a szakközépiskolával e rendelet szerinti megállapodást kötő felsőoktatási intézmény által javasolt tanárok közül kell kijelölni.

13. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására a vizsgát szervező intézmény jogosult. Amennyiben a képzést folytató, illetve a vizsgát szervező intézmény szakközépiskola, a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a képzésre mely felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján került sor. A bizonyítványt a megállapodó felsőoktatási intézménynek is aláírással és bélyegzővel kell ellátnia.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés finanszírozása, a képzésben részt vevők számára nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések

14. § (1)[25] A felsőoktatási intézmények által folytatott képzések finanszírozására az Ftv.-t, illetve a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról szóló, módosított 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalása alapján az oktatási miniszter dönt az első évre felvehető, államilag finanszírozott hallgatói létszámról.

(2) A szakközépiskolák által folytatott képzések esetén az Szt.-nek, illetve a Ktv.-nek az iskolai rendszerű szakképzés finanszírozására, illetve a tanulói juttatásokra és díjakra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A normatív állami hozzájárulás mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.

15. §[26][27] Az államilag elismert felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott szakemberképzés területén hallgatói jogviszonyban lévő személyekre vonatkozóan az Ftv. 9/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, 27. §-a és 30. §-a alapján az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

16. § A gyakorlati képzés megszervezésére és lefolytatására az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadók, kivéve az Szt. 15. §-ának (3) bekezdésében megjelölt tanulószerződést.

17. § (1) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni.

(2) A felsőoktatási intézményekben folyó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre történő felvétel az Ftv., illetve a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A szakközépiskolák által folytatott képzés esetében a Ktv. előírásai az irányadók.

18. §[28] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésbe az annak megfelelő felsőoktatási szakirányú alapképzésben szerzett ismeretek - az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdésére tekintettel - a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában (kreditszabályzatában) meghatározott módon és mértékben beszámíthatók.

19. §[29] Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben bizonyítványt szerzett hallgatók, illetve tanulók felsőoktatási intézménybe alapképzésre a mindenkori hatályos felvételi jogszabály alapján nyerhetnek felvételt. A szerzett kreditértékek beszámítása a felsőoktatási intézmény kreditszabályzata alapján történik - a kreditértékek beszámítására vonatkozó jogszabályi keretek között.

20. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit először az 1997/1998-as tanévben induló képzésekre kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök