7/2001. (III. 9.) KöM rendelet
a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
A Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: KAC) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a környezetterhelés mérséklését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a tájrendezést, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti értékek, területek megóvását, fenntartását, helyreállítását, a leghatékonyabb környezetvédelmi technológiai és kutatási megoldások ösztönzését, a környezet és a természet védelmét szolgáló oktatási-nevelési tevékenységet, ezáltal a társadalom környezeti szemléletének fejlődését Magyarország területén segíti elő, és biztosítja a KAC működtetését is.
2. §
(1) A KAC-cal a környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, és gondoskodik a kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök cél szerinti felhasználásának ellenőrzéséről, valamint a KAC-ra vonatkozó, külön jogszabályokban előírt számviteli-könyvviteli és azzal összefüggő nyilvántartások vezetéséről.
(2) A KAC felhasználásával kapcsolatos döntésekről rendszeresen - a pályázatok esetén a döntést követő 30 napon belül tájékoztatót kell készíteni, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában, internetes honlapján és két országos napilapban tesz közzé.
(3) A KAC előirányzat bevételeit és kiadásait e rendelet 3. §-a és 5. §-a szerinti jogcímenként összevontan, valamint bevételi és kiadási jogcímenként, továbbá támogatási célok szerint is nyilván kell tartani.
KAC forrásai
3. §
Az 1. §-ban meghatározott feladatok megvalósításának elősegítését
a) költségvetési támogatás,
b) a KAC saját bevételei
ba) a KAC rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök,
bb) adományok, segélyek, önkéntes befizetések,
bc) pályázati nevezési, eljárási díjak,
bd) késedelmi kamatok szolgálják.
4. §
A 3. § b) pontja szerinti befizetéseket közvetlenül a KAC számlájára kell teljesíteni.
A KAC felhasználásának jogcímei
5. §
A KAC felhasználható:
a) környezetvédelmi és természetvédelmi programok alapján
aa) a környezet és a természet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések, beruházások megvalósításának, műszaki, szervezési intézkedések bevezetésének támogatására, beleértve a nemzetközi támogatással megvalósuló projektek társfinanszírozását,
ab) valamint hasznosítási rendszerek működtetéséhez nyújtott támogatásra
(a továbbiakban együtt: környezetvédelmi és természetvédelmi programok);
b) közcélú környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok finanszírozására (a továbbiakban: közcélú feladatok);
c) a környezetvédelmi és természetvédelmi mérő, megfigyelő rendszerek kialakítását, működtetését szolgáló, a jogszabályok betartatását elősegítő feladatok - beleértve a Minisztérium háttérintézményének környezetvédelmi és természetvédelmi feladatainak - finanszírozására (a továbbiakban: jogszabály-érvényesítést elősegítő feladatok);
d) a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelésével összefüggő feladatok finanszírozására (a továbbiakban: természetvédelmi vagyonkezelési feladatok);
e) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére (a továbbiakban: kárelhárítási feladatok);
f) a KAC kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére (a továbbiakban: KAC működtetési feladatok).
6. §
(1) A KAC éves költségvetési előirányzatait a KAC - kárelhárítási feladatok éves várható kiadásaival csökkentett - bevételének
a) legalább 62%-át környezetvédelmi és természetvédelmi programokra,
b) legfeljebb 15%-át közcélú feladatokra,
c) legfeljebb 14%-át jogszabály-érvényesítést elősegítő feladatokra,
d) legfeljebb 2,5%-át természetvédelmi vagyonkezelési feladatokra,
e) legfeljebb 6,5%-át KAC működtetési feladatokra kell tervezni, amit a kötelezettségvállalás során kell érvényesíteni.
(2) A kárelhárítási feladatok eredeti költségvetési előirányzataként a KAC forrásainak legfeljebb 5%-a tervezhető. Az év során negyedévente felül kell vizsgálni a kárelhárítási feladatok éves várható kiadásainak az elemi költségvetési tervben meghatározott előirányzattól való eltérését. Ennek alapján a kárelhárítási feladatok éves várható kiadásainak megfelelően módosítani kell a kárelhárítási feladatok előirányzatát és az (1) bekezdés szerinti előirányzatokat.
(3) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. § (1) bekezdésében meghatározott térségekre, a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeket a 61. § (1) bekezdésében meghatározott mértékben kell növelni, és arra a megyei területfejlesztési tanácsok elnökeivel megállapodást kell kötni.
Felhasználás formái és jogosultjai
7. §
(1) A KAC-ból a felhasználás
a) vissza nem térítendő támogatás, ideértve a külön jogszabályban meghatározott rendszeres támogatást is,
b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,
c) vissza nem térítendő kamattámogatás,
d) költségvetési szervek közötti pénzeszközátadás,
e) a külön jogszabály szerinti, hasznosítás alapján történő termékdíj visszaigénylés,
f) termékek és szolgáltatások közvetlen finanszírozásának,
g) környezetvédelmi, természetvédelmi célt szolgáló, a miniszter 100%-os tulajdonosi irányítása alá tartozó közhasznú társaság, gazdasági társaság alapítása, ilyen társaságban tőkeemelés1
(a továbbiakban együtt: támogatás) formájában történhet.
(2) A KAC-ból támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, devizabelföldi magánszemély kaphat.
Környezetvédelmi és természetvédelmi programok támogatása
8. §
(1) Az 5. § a) pontja szerinti fejlesztésekre vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi programok célja lehet:
a) környezetvédelmi:
aa) a levegőtisztaság védelme, klímavédelem,
ab) a hulladékgazdálkodás,
ac) a felszíni vizek védelme,
ad) a felszín alatti víz és a földtani közeg védelme,
ae) a zaj- és rezgésterhelés elleni védelem,
af) a környezet védelmét szolgáló termékek, eljárások, technológiák fejlődésének ösztönzése;
b) természetvédelmi:
ba) a biológiai sokféleség (fajok és élőhelyek) megőrzése, bemutatása,
bb) földtani és földfelszíni alaktani értékek, barlangok védelme, bemutatása,
bc) természetes táji értékek sokféleségének megőrzése, bemutatása,
bd) őshonos magyar növény- és állatfajok és fajták felkutatása, összegyűjtése, megőrzése, elterjesztése,
be) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtása,
bf) bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok,
bg) természeti és táji világörökség helyszínek fejlesztési programjai.
(2) A környezetvédelmi és természetvédelmi programok támogatása történhet
a) általános pályázati eljáráson,
b) finanszírozási igényen,
c) prioritási listán,
d) Kormány döntésen, e) egyedi döntésen
alapuló működtetési rendszer keretében.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyes célokhoz több környezetvédelmi és természetvédelmi program kapcsolható. Az egyes környezetvédelmi és természetvédelmi programok támogatása az e rendeletben meghatározott szabályok szerinti működtetési rendszerekben folytatható.
1 Az 1995. évi XXXIX. törvény.
(4) Olyan környezetvédelmi és természetvédelmi programok támogathatók, amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (a továbbiakban: NKP), az EU csatlakozást elősegítő programokkal - beleértve az Európai Bizottságnak átadott környezetvédelmi ISPA stratégiát is - összhangban állnak.
(5) A jogcímre a tárgyévi költségvetést a működtetési rendszerek, a programok és a célok szerinti bontásban kell elkészíteni.
(6) A miniszter - az érintett minisztériumok véleménye, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács együttes ajánlásainak ismeretében - az általános pályázati rendszer és a finanszírozási igényen alapuló működtetési rendszer szerinti felhasználásra a tárgyévi környezetvédelmi és természetvédelmi programok alapján pályázati felhívást tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában, valamint a megjelenés tényét két országos napilapban közli és azt a Minisztérium internetes honlapján is közzéteszi. A miniszteri utasításnak megfelelően a pályázati felhívás tartalmazza a tárgyévi környezetvédelmi és természetvédelmi programokban való részvétel feltételeit.
Az általános pályázati rendszer szabályai
9. §
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg a fejlesztés költségeinek 30%-át, a visszatérítendő támogatás pedig a fejlesztés költségeinek 50%-át, a támogatási formák együttes alkalmazása során a támogatás mértéke legfeljebb a fejlesztés visszaigényelhető általános forgalmi adó nélküli költségeinek 60%-áig terjedhet.
(2) Külön jogszabályok2 rendelkezései szerint, a pályázati felhívásban meghatározott célokat szolgáló hulladékhasznosítási rendszerek működtetésére rendszeres támogatás nyújtható.
2 Az 1995. évi LVI. törvény és a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet.
(3) A természetvédelmi programok támogatásakor a vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a 100%-ot.
(4) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá tartozó támogatások támogatástartalomban számított teljes összege - költségvetés alrendszereiből elnyert egyéb kedvezményes forrásokat is figyelembe véve - nem haladhatja meg a fejlesztési költség 50%-át, kis- és középvállalkozások esetén a fejlesztési költség 65%-át.
(5) Nem adható környezetvédelmi célú támogatás új gyár, gyáregység létesítésekor - kivéve, ha az a környezet védelmét szolgáló terméket gyárt, vagy szolgáltatást nyújt -, illetve a négy évnél nem régebbi létesítményhez kapcsolódó újabb, a környezetvédelmi követelményekben bekövetkezett változás miatt szükséges beruházás esetén a hatályos környezetvédelmi előírások teljesítéséhez, valamint új környezetvédelmi előírások bevezetésekor a 2 éven belül létesített gyár, gyáregység részére ezen új környezetvédelmi előírások teljesítéséhez.
(6) Külön jogszabályban3 és a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem nyújtható be pályázat megkezdett fejlesztésekre. A fejlesztés megkezdése időpontjának a kivitelezői szerződés vagy - amennyiben ez későbbi időpont - az építési naplóba történő első bejegyzés időpontját, eszközök beszerzése esetén a megrendelés időpontját, egyéb esetben a szerződéskötés időpontját kell tekinteni.
(7) A 2268/2000. (XI. 7.) Korm. határozat alapján a KAC 2001. évi előirányzatának felhasználása során a helyi önkormányzatok céltámogatással megkezdett, 2000. október 31-én folyamatban lévő szennyvíz, települési hulladék beruházásai meg nem kezdett fejlesztésnek minősülnek.
10. §
(1) A pályázati felhívás megjelenését követően, a tárgyévi pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb tárgyév szeptember 30-áig.
(2) A pályázatok benyújtásának helye
a) környezetvédelmi cél esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
b) természetvédelmi cél esetén a nemzeti park igazgatóság [a továbbiakban az a)-b) pont együttesen: területi szervek],
c) a területi szerv pályázata esetén, továbbá a pályázati felhívásban megjelölt esetekben a pályázati felhívásban megjelölt szerv
[a továbbiakban a)-c) pontok együtt: a pályázat befogadója].
3 Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.
(3) A területi szervek címjegyzékét a pályázati felhívás tartalmazza.
(4) A pályázati felhívásban szereplő érvényességi feltételeknek való megfelelést a pályázat befogadója a benyújtást követő 15 napon belül közjegyző jelenlétében ellenőrzi.
(5) A pályázat befogadója az érvénytelen pályázatokat a (4) bekezdés szerinti ellenőrzést követő 8 munkanapon belül indoklással visszaküldi a pályázónak.
(6) A pályázat befogadója az érvényes pályázatokat nyilvántartásba veszi és ezt követő egy munkanapon belül -egy példány kivételével - továbbítja a Minisztériumhoz.
(7) A Minisztérium a pályázat bontását követő 15 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a pályázati felhívásban szereplő formai, illetve tartalmi feltételeknek megfelelnek-e az érvényes pályázatok.
(8) A formai, illetve tartalmi követelményeknek megfelelő pályázatok benyújtóit a befogadás közjegyző által megállapított időpontjáról, továbbá a pályázat nyilvántartási számáról a Minisztérium a (7) bekezdés szerinti ellenőrzéstől számított 5 munkanapon belül értesíti és a KAC nyilvántartásába bejegyzi.
(9) A pályázati felhívásban szereplő formai, illetve tartalmi feltételeknek nem megfelelő pályázat esetében a Minisztérium a (7) bekezdés szerinti ellenőrzéstől számított 5 munkanapon belül felhívja a pályázót a hiányok pótlására. A pályázónak a hiánypótlást az értesítésben megadott határidőn belül kell teljesítenie. Ennek hiányában a Minisztérium a pályázatot törli a nyilvántartásból.
(10) A hiánypótlás teljességét a Minisztérium a benyújtást követő 15 napon belül közjegyző jelenlétében ellenőrzi. (11) Hiányos kiegészítés esetén a pályázatot visszaküldik a pályázónak és törlik a nyilvántartásból.
(12) A hiánypótlás után a formai, illetve tartalmi követelményeknek megfelelő pályázatok benyújtóit a Minisztérium a hiánypótlás közjegyző által megállapított időpontjáról, továbbá a pályázat nyilvántartási számáról a (10) bekezdés szerinti ellenőrzéstől számított 8 munkanapon belül értesíti. A megfelelést a KAC nyilvántartásába bejegyzik.
(13) A területi szerv a formai, illetve tartalmi követelményeknek megfelelő pályázatokról a megfelelés (8) vagy (12) bekezdés szerinti KAC nyilvántartásba történő bejegyzését követő 20 munkanapon belül területi értékelést küld a Minisztérium számára.
11. §
(1) A benyújtott pályázatokat az év során legalább háromszor, a befogadást, illetve a hiánypótlás befogadását követő négy hónapon belül kell elbírálni.
(2) A pályázatokat szakmai (környezet- és természetvédelmi, műszaki, közgazdasági) és pénzügyi, hitelképességi szempontok szerint kell értékelni. A szakmai értékelés kiválasztja és rangsorolja a támogatható pályázatokat. A pénzügyi értékelés a szakmai szempontból rangsorolt, támogatható pályázatok közül kizárja a pénzügyi szempontból nem megfelelő pályázatokat. Az értékelés során biztosítani kell a más támogatási forrásokkal történő összehangolást.
(3) A szakmai értékelés során előnyben kell részesíteni
a) az önkormányzati pályázatok közül a saját környezetvédelmi program,
b) a környezetközpontú irányítási rendszer végrehajtásának
részeként kidolgozott fejlesztéseket.
(4) Előnyben kell részesíteni a nemzetközi támogatásban is részesülő pályázatokat, valamint a nemzetközi jelentőségű természeti értékek megmentésére irányuló pályázatokat.
12. §
(1) A szakmai szempontból rangsorolt, pénzügyileg is támogatható pályázatok elbírálására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter 15 fős Tárcaközi Bizottságot hoz létre (a továbbiakban: Bizottság), amelynek tagjai
a) a Bizottság elnökeként a Minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) a Minisztérium környezetvédelmi helyettes államtitkára, természetvédelmi helyettes államtitkára, vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel a közigazgatási államtitkár által megbízott helyettes államtitkár,
c) a miniszter által kijelölt, a Minisztérium köztisztviselői állományába tartozó egy fő,
d) a miniszter felkérése alapján a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazd.sági Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium egy-egy képviselője,
e) a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált három személy, valamint
f) az Országos Környezetvédelmi Tanács egy képviselője.
(2) A Minisztérium közigazgatási államtitkárát akadályoztatása esetén a bizottsági elnöki tevékenységében környezetvédelmi programok esetén a környezetvédelmi helyettes államtitkár, természetvédelmi programok esetén a természetvédelmi helyettes államtitkár helyettesíti.
(3) A Bizottság tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A (2) bekezdésben meghatározott esetben az érintett helyettes államtitkár két szavazattal rendelkezik.
(4) A Bizottság titkára a közigazgatási államtitkár által kijelölt, a Minisztérium köztisztviselői állományába tartozó személy. A Bizottság titkára a pályázatok szakmai és pénzügyi értékelését tartalmazó előterjesztést készít a Bizottság számára. A Bizottság titkára az ülésekről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztést, a Bizottság javaslatát és annak indoklását.
(5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.
(6) A csomagolóeszközök hulladékának kezelésére, hasznosítására vonatkozó pályázatok tárgyalása esetén a TKB ülésen részt vesz a Csomagolóeszközök Környezetvédelmi Termékdíja Tanácsadó Testület által kijelölt személy is.
(7) A támogatás odaítéléséről a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt. A miniszteri döntésről a Bizottság titkára emlékeztetőt készít. Az emlékeztető4 tartalmazza a Bizottság ülésének jegyzőkönyvét, illetve a Bizottság javaslatától való eltérés esetén a miniszteri döntés indokolását.
(8) A Bizottság adott pályázatra vonatkozó javaslata kialakításában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek hozzátartozója [Ptk.5 685. § b) pont]
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) a pályázó tisztségviselője, vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy
c) bármilyen más előnyben részesül, illetve
d) a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(9) A döntésről és annak indokolásáról a döntéstől számított 15 munkanapon belül a Minisztérium írásban értesíti a pályázót.
(10) A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
13. §
(1) A támogatásban részesülővel a miniszter vagy az általa megbízott személy vagy szervezet köt szerződést. A külön jogszabályban6 meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával a támogatási szerződés akkor köthető meg, ha a pályázó a szerződés feltételeinek és a miniszteri döntésben foglaltaknak megfelel. A támogatásra irányuló jogviszony a szerződés megkötésének időpontjában keletkezik.
(2) A támogatás folyósítására irányuló szerződésben-költségvetési szervek kivételével - biztosítékot kell kikötni a támogatás visszafizetésének, a pályázati cél megvalósításának biztosítása érdekében.
4 Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.
5 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.
6 Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.
(3) A támogatás biztosítékaként a támogatás teljes összegére fedezetet nyújtó, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, az alapjogviszony vizsgálata nélkül lehívható bankgarancia, vagy a megfelelő fedezetet biztosító, forgalomképes, a támogatott rendelkezésében álló ingatlanra bejegyeztetett jelzálogjog fogadható el. A biztosítékot a szerződésben megjelölt és támogatott feladat és cél, a szerződésben meghatározottak és hatósági engedélyben foglaltak szerinti teljesítéséig-melyet a teljesítést követő 15 napon belül jóváhagyott zárójegyzőkönyv igazol - kell nyújtani. Azon támogatások esetében, amikor a támogatás kifizetésére csak a fejlesztés megvalósulása után kerül sor, a vissza nem térítendő támogatásra biztosítékot kikötni nem kell.
(4) A támogatásról szóló döntés hatályát veszti, ha
a) a támogatás odaítélésétől számított hat hónapon belül a pályázónak felróhatóan nem jön létre a támogatási szerződés,
b) a támogatási szerződés megkötésétől számított egy éven belül nem kezdődik meg a támogatási szerződésben rögzített fejlesztés.
14. §
(1) A pályázati felhívás a tárgyévi pályázatok benyújtási időpontjára, formai követelményeire a 10-12. §-okban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg, ha más központi költségvetési forrásból, illetve nemzetközi forrásokból nyújtható támogatások összehangolását más jogszabály, illetve nemzetközi szerződés szükségessé teszi.
(2) A KAC támogatást is igénylő, nemzetközi forrásra pályázó fejlesztések esetén a Minisztérium akkor javasolja a pályázat EU felé történő továbbítását, ha a pályázat a KAC általános támogatási rendszere keretében, az érintett helyettes államtitkár javaslata alapján a miniszter által elvileg támogathatónak minősül. Az elvi támogatás nem tekinthető a 12. § (6) bekezdése szerinti döntésnek.
A finanszírozási igényen alapuló rendszer szabályai
15. §
(1) A finanszírozási igényen alapuló rendszer a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozására alkalmazható.
(2) A finanszírozási igényen alapuló rendszer felhasználásának a célja, hogy az át nem hárítható bányászati tevékenység következtében keletkezett tájsebeket rehabilitálja, illetve az új hasznosítási cél megvalósításának lehetőségét megteremtse.
(3) Az át nem hárítható bányászati tájrendezési feladatok keretében finanszírozási igény nyújtható be
a) tájrendezési tervek elkészítésére, amely magába foglal(hat)ja a tervkészítéshez szükséges vizsgálatokat is,
b) a jóváhagyott terv szerinti tájrendezés végrehajtására.
(4) Finanszírozási igény benyújtására jogosult annak a területnek a tulajdonosa, vagyonkezelője, amelyen a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatot még nem végezték el.
(5) A finanszírozási igényt évente egy alkalommal, az erre vonatkozó pályázati felhívásban meghatározott feladatokra, a pályázati felhívás megjelenését követő 150 napon belül kell benyújtani a nemzeti park igazgatóságokhoz a felhívásban meghatározott feltételekkel. Az elbírálásra a pályázat beadási határidejétől számított 120 napon belül kerül sor.
(6) A támogatás 100%-os mértékű vissza nem térítendő támogatás.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakon túl a finanszírozási igényre vonatkozóan az általános pályázaton alapuló rendszer szabályait kell alkalmazni.
Prioritási listán alapuló rendszer szabályai
16. §
(1) A prioritási listán alapuló rendszer az Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) keretében olyan kármentesítések finanszírozására alkalmazható, amelyek esetében
a) a kármentesítés külön jogszabály szerint7 a Minisztérium feladata,
b) a kármentesítési kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtása környezetvédelmi indokból nem halasztható akkor sem, ha a kötelezett pénzügyi helyzete a kármentesítést nem teszi lehetővé.
(2) A Minisztérium az országos számbavétel keretében tárja fel az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső feladatokat.
(3) A környezetvédelmi felügyelőség az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 82. §-a alapján a KAC-nál kezdeményezi a kármentesítés megelőlegezését.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kármentesítési feladatoknak az OKKP prioritási listájában szerepelnie kell.
(5) A környezetvédelmi felügyelőség által kezdeményezett kármentesítési feladatok pénzügyi értékelést követően, az abban meghatározott feltételek szerint akár 100%-os kamatmentes vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozhatók. A kármentesítési feladat akkor finanszírozható, ha a pénzügyi értékelés bizonyítja, hogy a kötelezett pénzügyi helyzete a kármentesítést a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő ütemezésben nem teszi lehetővé.
7 A 33/2000. (III. 7.) Korm. rendelet.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok finanszírozását követően a KAC - a pénzügyi értékelés által meghatározott ütemezésben - visszatérítteti a kármentesítés KAC által finanszírozott költségeit.
(7) A visszatérítés biztosítékául a KAC a 13. § (3) bekezdése szerinti biztosíték adását követeli meg a kármentesítésre kötelezettől.
A Kormány döntésen alapuló rendszer szabályai
17. §
(1) A környezetvédelmi és természetvédelmi programokban meghatározott célra a Kormány határozata alapján, az ott meghatározott feltételekkel nyújtható támogatás.
(2) A Kormány döntésében meg nem határozott feltételekről, a feltételek kialakításának rendjéről a miniszter e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével dönt.
Az egyedi döntésen alapuló rendszer szabályai
18. §
(1) Az egyedi döntésen alapuló rendszer alkalmazása esetén a miniszter - pályázat kiírása nélkül - a költségvetési gazdálkodás általános szabályai szerint dönt.
(2) A döntés előkészítésének lépései:
a) szakmai programok készítése a miniszteri utasításban meghatározott formában,
b) a szakmai programért felelős szakterületek számba veszik a szakmai programba illeszkedő projekteket,
c) a szakmai programért felelős szakterületek az egyszerűsített szakmai, pénzügyi értékelést követően javaslatot tesznek a projektek támogatására.
A közcélú feladatok finanszírozása
19. §
(1) A közcélú feladatok célja lehet:
a) környezetvédelmi cél (ennek keretében különösen: környezetvédelmi intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítése, környezetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészíttetése és megvalósítása);
b) természetvédelmi cél (ennek keretében különösen: biológiai sokféleség megőrzése, természetvédelmi programok, természetvédelmi szempontból fontos élőhelyek rekonstrukciója, különösen veszélyeztetett élő és élettelen természeti értékek megmentését szolgáló beavatkozások, intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítése, természetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészíttetése és megvalósítása, természetvédelmi kezelést megalapozó szakanyagok, kezelési tervek elkészítése);
c) szakmapolitikai programok kidolgozása, előkészítése;
d) környezetvédelmi és természetvédelmi információs rendszer fejlesztése és működtetése;
e) környezetvédelmi és természetvédelmi kommunikáció megerősítése (ennek keretében különösen: a társadalom környezetvédelmi és természetvédelmi szemléletének alakítása, környezetbarát fogyasztói szokások kialakulásának elősegítése, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása, támogatása);
f) környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek és mozgalmak környezetvédelmi programjainak, kezdeményezéseinek támogatása;
g) stratégiai koordináció erősítése, az EU integráció elősegítése,
h) környezetvédelmi és természetvédelmi kutatás-fejlesztési feladatok.
(2) A közcélú feladatok finanszírozása történhet:
a) közcélú pályázati rendszer keretében,
b) egyedi döntéssel.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egyedi döntés esetén a miniszter kikéri az érintett helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár véleményét.
(4) A közcélú feladatok finanszírozása a 19. § (1) bekezdésben meghatározott egyes célokon belül
a) a környezetvédelmi cél esetében legalább 50%-ban közcélú pályázati rendszer keretében,
b) a természetvédelmi cél esetében legalább 50%-ban közcélú pályázati rendszer keretében,
c) a szakmapolitikai programok előkészítése esetében legalább 25%-ban közcélú pályázati rendszer keretében, d) környezetvédelmi és természetvédelmi információs rendszer esetében legalább 30%-ban közcélú pályázati rendszer keretében,
e) a környezetvédelmi és természetvédelmi kommunikáció megerősítése esetében legalább 50%-ban közcélú pályázati rendszer keretében,
f) a környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek és mozgalmak támogatása esetében legalább 80% -ban közcélú pályázati rendszer keretében,
g) a stratégiai koordináció erősítése esetében legalább 25%-ban közcélú pályázati rendszer keretében,
h) a környezetvédelmi és természetvédelmi kutatásfejlesztési feladatok esetében legalább 30%-ban közcélú pályázati rendszer keretében
történik.
(5) A tárgyévi közcélú feladatokra vonatkozó költségvetést a célok szerinti bontásban kell elkészíteni.
(6) A közcélú feladatok vissza nem térítendő támogatása elérheti a költség 100%-át is.
Közcélú pályázati rendszer szabályai
20. §
(1) A közcélú pályázati rendszer működtetése érdekében a miniszter a 19. § (1) bekezdésben meghatározott közcélú feladatok céljaiként külön legalább öttagú Szakértői Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a miniszter által felkért szakértők, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált két személy. A környezetvédelmi és természetvédelmi kommunikáció megerősítését szolgáló keret esetén a Szakértői Bizottság egyik szakértője az Oktatási Minisztérium képviselője.
(2) A környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek és mozgalmak támogatása esetén a Szakértői Bizottság héttagú: a miniszter által felkért négy szakértőből, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi célra létrejött társadalmi szervezetek által delegált három személyből áll.
(3) Az egyes Szakértői Bizottságok elnökét a miniszter nevezi ki. A Szakértői Bizottság tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá. _
(5) A közcélú pályázati rendszerben működtetett közcélú feladatokra az illetékes Szakértői Bizottság nyilvános pályázatot hirdet meg az általános pályázati rendszer pályázati felhívásával együttesen. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét.
(6) A nyilvános pályázati kiírásra beérkező pályázatokat (a továbbiakban: közcélú pályázatok) a pályázati felhívásban megjelölt szervhez kell benyújtani.
(7) Közcélú pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig. A nyilvános pályázati kiírásra beérkező közcélú pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt szervhez kell benyújtani.
(8) A benyújtott közcélú pályázatokat legalább háromhavonként kell elbírálni. A pályázati felhívásban meghatározott szempontok szerinti értékelésről a miniszter által kinevezett személy gondoskodik.
(9) A miniszter az illetékes Szakértői Bizottság javaslata alapján dönt a közcélú pályázatok finanszírozásáról a benyújtástól számított 4 hónapon belül.
Vegyes rendelkezések
21. §
(1) Az egyedi döntésen alapuló rendszer szabályait kell alkalmazni
a) az egyedi döntésen alapuló közcélú feladatok,
b) a jogszabály érvényesítést elősegítő feladatok,
c) a természetvédelmi vagyonkezelési feladatok és
d) a KAC működtetési feladatok
esetében.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban akár 100% vissza nem térítendő támogatás is adható.
(3) A kárelhárítási feladatok finanszírozását a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.
A támogatások felhasználásának ellenőrzése
22. §
(1) A KAC ellenőrzésének célja, hogy elősegítse
a) a KAC előírásoknak megfelelő működtetését,
b) a KAC a környezetvédelmi és természetvédelmi céloknak megfelelő, hatékony felhasználását,
c) a KAC működtetésével kapcsolatos problémák feltárását, a problémák kezelésére adott javaslatok és azok megvalósulásának ellenőrzése révén.
(2) A támogatások szakmai és pénzügyi ellenőrzését a költségvetési ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a miniszteri utasítás előírásai szerint kell végezni.
(3) A támogatás felhasználását a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek is ellenőrzik.
Záró és átmeneti rendelkezések
23. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A miniszter e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül gondoskodik a 12. § (1) bekezdésében és a 20. § (1) bekezdésében említett bizottságok létrehozásáról. A bizottságok megalakulásuktól számított 15 napon belül elfogadják ügyrendjüket.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 2/1999. (III. 26.) KöM rendelet, illetve az azt módosító 10/1999. (VIII. 26.) KöM rendelet és a 6/2000. (IV. 28.) KöM rendelet.
(5) A rendelet hatálybalépésekor még meg nem kötött támogatási szerződések esetén a támogatásról szóló döntés hatályát veszti, ha a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a pályázónak felróhatóan nem jön létre a támogatási szerződés.
Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,
környezetvédelmi miniszter