4/2001. (I. 26.) OM rendelet

egyes oktatási jogszabályok módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított -1990. évi LXV. törvény 97. §-ának a) pontja, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a képzési kötelezettség és a pedagógiai szakszolgálat tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

A képzési kötelezettség és a pedagógiai szakszolgálatok

1. §

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló - többször módosított - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed)

"d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központra (a továbbiakban: gyógypedagógiai szolgáltató központ), a feladatellátás a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő bölcsődére, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonára, gyermekotthonra, fogyatékosok rehabilitációs intézményére, fogyatékosok nappali intézetére,"

2. §

(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik."

(2) Az R. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(4) A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai vagy pedagógiai pszichológus szakvizsgára van szükség."

3. §

Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben az (1) és (3)-(6) bekezdésben meghatározott pedagógus végzettség és szakképzettség megléte mellett az intézményvezetői megbízás feltétele a pedagógus-szakvizsga megléte. Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai vagy pedagógiai szakvizsgával kell rendelkeznie. A gyermekpszichiáter szakképesítéshez további szakvizsga meglétére nincs szükség az igazgatói meghízáshoz.

(8) A szakvizsga megléte nem előfeltétel a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó vezetésére szóló megbízásnak ha azt szociológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kapja.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározottakat az intézményegység-vezetői és a tagintézmény-vezetői megbízásnál is alkalmazni kell.

(10) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység vezetésével az bízható meg, aki rendelkezik bármelyik, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetésére meghatározott feltétellel."

4. §

Az R. 4. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pedagógiai szakszolgálat intézményében július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap szervezésével biztosítani kell a pedagógiai szakszolgálat igénybevételét."

5. §

Az R. 5. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez.

(5) A nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szüléi önkéntes kérése alapján - vizsgálata során figyelembe veszi a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló anyanyelvi, szociokulturális sajátosságát. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban tájékoztatni kell.

(6) A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet és a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába.

(7) A szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyző, főjegyző által a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továbbiakban: intézményi jegyzék) azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülő részére megtekintésre át kell adni. A jegyzéket meg kell küldeni a székhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnak."

6. §

(1) Az R. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A szakértői és rehabilitációs bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a képzési kötelezettség, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelésoktatás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati fenntartású intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az a közoktatási törvény 88. §-ának (2) bekezdése alapján szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését."

(2) Az R. 7. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézmények tekintetében, ha részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban. A nyilvántartásba vételről szóló határozatban a főjegyző engedélyezi a feladatellátásban való közreműködést.

(8) A főjegyző a nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartók tekintetében a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében előírt ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbi kérdéseket kell vizsgálni:

a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,

b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,

c) a minimális eszköz- és; felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,

e) a közoktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a közoktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kőtelezettségét.

(9) A jegyző, főjegyző határozatban megállapítja a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy az intézmény működtetésével,

b) megállapítja, hogy az intézmény megszűnt;

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha tevékenységét tovább folytatják.

(10) A főjegyző az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézményekben ellátott korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő felkészítés tekintetében is gyakorolja a (8)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy intézkedési jogosultsága csak a közoktatási törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki."

7. §

Az R. 8. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről - a központilag kiadott - forgalmi naplóban nyilvántartást vezet."

8. § .

Az R. 13. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5) Ha két vizsgálat után sem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kisérés folyhat az óvodában vagy az iskolában: A folyamatos figyelemmel kísérés ideje a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szerint kettő-négy hónap.

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon.

(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(8) A folyamatos figyelemmé) kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és a tapasztalatai alapján, a vizsgálatok összegezése eredményeképpen készíti el szakértői véleményét.

(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus -a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább havonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak."

9. §

Az R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következe rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének. A polgármester intézkedik, hogy a megfelelő nevelési-oktatási intézmény rendelkezésére álljon, továbbá szükség esetén megkeresi a fővárosi, megyei főjegyzőt, hogy biztosítsa - a közoktatási törvény 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megyei, fővárosi fejlesztési tervben foglaltak szerint - az utazó szakember hálózatból a szükséges gyógypedagógust (terapeutát) vagy más szakembert. A polgármester harminc napon belül tájékoztatja intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot.

(5) Ha a tanuló azonos iskolatípuson belül iskolát kíván változtatni, vagy tanulmányainak befejezését követően iskolát kíván váltani, szándékáról a tanulónak, illetve, ha a tanuló nem cselekvőképes, a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot. A szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri - az adott fogyatékosságra tekintettel - szerepel az intézményi jegyzékben, tizenöt napon belül a bejelentést írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem, vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői és rehabilitációs bizottság e rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében, valamint az e § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján hoz döntést. A tanuló vizsgálata a döntés meghozatala előtt mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a képzési kötelezettség feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott döntéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakért(ű bizottsági tag hozza."

10. §

Az R. 15. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél államigazgatási eljárást indíthat a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatására."

11. §

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie, s a gyermek fejlettségéről a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti. Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a szakértei és-rehabilitációs bizottság javaslatára maradhat augusztus 31. után még egy nevelési évig az óvodában. A szakértei és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt."

12. §

Az R. 20. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul."

13. §

Az R. 21. §-a helyébe a következe rendelkezés lép:

"21. § (1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 15. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésre szakértőként jár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság.

(2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Központ) jár el.

(3) A jegyző, illetve a közigazgatási hivatal által kezdeményezett szakértői eljárásban nem működhet közre az, aki az adott ügyben a szakvélemény, illetve a szakértői vélemény készítésében a bizottság tagjaként közreműködött.

(4) A jegyző; illetve a közigazgatási hivatal a döntése előtt elrendelheti a gyermek, tanuló e rendelet 13. §-a (5)-(9) bekezdésében szabályozott folyamatos figyelemmel kísérését."

14. §

(1) Az R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A nevelési tanácsadó ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt."

(2) Az R. 22. §-ának (5) bekezdése a következő második-harmadik mondattal egészül ki:

"Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hely a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Központ dönt."

15. §

Az R. 26. §-a a következő (4)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jegyző, főjegyző minden év január 31-éig, 2001-ben február 28-áig a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti tájékoztatót megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére.

(5) Az e rendelet 8. §-ának (5) bekezdésében elbírt forgalmi naplót 2001. január első munkanapjától kell vezetni.

(6) A szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (6)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Addig az időpontig, ameddig a szakvizsga megléte nem kötelező, a besorolásnál a közoktatási törvény 128. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) 2002. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében a vezetői megbízásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(8) 2006. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásnál előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik szakvizsgával.

(9) 2010. január 1-jétől kezdődően a pedagógiai szakszolgálat intézményének vezetésére megbízást az kaphat, aki rendelkezik szakvizsgával.

(10) 2010. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra új közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.

(11) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon érteni kell a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is."

16. §

Az R. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény 2000. szeptember 1-je előtt szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvéleményben történő kijelölés nélkül fogyatékos gyermeket, tanulót vett fel, az e rendelet 12. §-a (3)-(4) bekezdésének, valamint 14. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásával a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölő nyilatkozatát 2001. március 31-ig meg kell kérni.

(2) Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság 2001. július 31-ig megszervezi azoknak a tanulóknak a felülvizsgálatát, akiknek a szakértői véleményét 1998. szeptember 12-e előtt készítette el, amennyiben az érintett 2001. július 31-ig a tizenkettedik életévét nem éri el."

A nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelkezések

17. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: r.) 23. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenleg (1)-(6) bekezdés jelölése (2)-(7) bekezdésre módosul:

"(1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét."

(2) Az r. 23. §-ának új számozás szerinti (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt -minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről."

18. §

(1) Az r. 35. §-ának (4) bekezdése a következő második-harmadik mondattal egészül ki:

"Telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása előtt be kell szerezni a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző véleményét. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot - az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg - meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek."

(2) Az r. 35. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jegyző, főjegyző a közoktatási törvény 80. §-ának (1)-(2) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,

b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a nevelési program, illetve a pedagógiai program,

c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket;

d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,

J) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a nevelési-oktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét,

i) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

(8) A jegyző, főjegyző határozatban megállapítja a nevelési-oktatási intézmény megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

a) fenntartó bejelenti a nevelési-oktatási intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy az intézmény működtetésével,

b) megállapítja, hogy a nevelési-oktatási intézménynek nincs a működés megkezdéséhez szükséges érvényes engedélye, illetve megszűnt a nevelési-oktatási intézmény,

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghalt, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják."

19. §

Az r. a következe 39/C. §-sal egészül ki:

"39/C. § (1) Iskolaotthonos nevelést és oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg.

(2) Az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek - szükség esetén - másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szüle egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni.

(3) Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (6) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (9) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet.

(4) Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is.

(5) Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához."

20. §

(1) Az r. 4. számú melléklete "A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló" alcím 4. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

"d) Ha az óvoda, illetve a kollégium testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját."

(2) Az r. 4. számú melléklete "A törzslap" alcím 6. pontja a következő c) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik:

"c) Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját."

A pedagógiai intézetekre vonatkozó rendelkezések

21. §

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló - többször módosított - 10/1994: (V. 13.) MKM rendelet 13. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a pedagógiai intézetet nem helyi önkormányzat tartja fenn, a (4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.

(6) A főjegyző a nem helyi önkormányzati fenntartók tekintetében a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretéhen különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,

b) az intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

c) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,

d) a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) az éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a közoktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) e fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

(7) A főjegyző határozatban megállapítja a nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai intézet megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy a működtetésével,

b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszűnt,

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják."

Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékre vonatkozó rendelkezések

22. §

(1)[1]

(2)[2]

A kerettantervekre vonatkozó rendelkezések

23. §[3]

Hatályba léptető rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 12. §-a (4) bekezdésének második mondata és a 17. §-a (3) bekezdésének első mondata.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján

a) az R. 1. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, 3. §-ának (3) bekezdésében, 23/A. §-ának (1) bekezdésében, 1. számú mellékletében, valamint 4. számú mellékletében a "beszédjavító intézet" és ragozott formája helyébe a "logopédiai intézet" és megfelelően ragozott formája; a 23. § (4) bekezdésében a 13. §-ra történő utalás helyébe a 13. (1)-(4) bekezdésére történő utalás, továbbá az 1. számú melléklet "Szakértői és rehabilitációs bizottság" alcím 4. pontjában az "1" jelölés helyébe az "1-1" jelölés,

b) az r. 16. §-ának (4) bekezdésében a "kijelölt óvoda" szöveg helyébe a "kijelölt óvoda, iskola",

c) a ktr. 10. §-ának (8) bekezdésében a "legkevesebb 111 órát" szöveg helyébe a "legkevesebb száztizenegy órát", a 11. § új számozás szerinti (10) bekezdésének a) pontjában az "évi 37 órát" szöveg helyébe az "évi harminchét órát" szöveg, valamint a bekezdés b) pontjában a "4. év alatt összesen minimum 740-740 tanórát" szöveg helyébe a "négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát"

szöveg lép.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter