51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, 35/A. §-ában és a 72. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 27., 81., 91., 92., 93., 94., 120. §-aiban, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVII. törvény 23. §-ában foglaltakra figyelemmel - a doktori képzésben és a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő, illetve közreműködő doktorandusz hallgatókra, oktatókra és a doktori iskolákra terjed ki.

(2) A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi és a belügyi ágazat doktori képzésre jelentkező, doktori képzésben részt vevő, illetve doktori fokozatszerzési eljárás alatt álló, külön jogszabályban meghatározott hivatásos állományú tagjaira e rendelet rendelkezéseit a honvédelmi és belügyi ágazat hivatásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvételének egyes szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendelet 9. § (2)-(5) bekezdéseinek hatálya az állami felsőoktatási intézményekre és a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak jogi személyei által létesített egyházi felsőoktatási intézmények doktorandusz hallgatóira terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. doktorandusz: a doktori (PhD) (a továbbiakban: doktori)-, illetve mester-(DLA) (a továbbiakban: mester) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek;

2. doktorandusz-hallgatói jogviszony: a doktorandusz hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt doktori képzésre jogosult felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egyetem) - az Ftv. 29., 30. §-aira figyelemmel - diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja;

3. állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás;

4. doktorjelölt (mesterjelölt): a doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori (mester) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. A doktorjelölt nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban;

5. akkreditált doktori program: a doktori képzés alapját képező, az akkreditációs eljárás során vizsgált szakmai program, a doktori iskolák létrehozását megelőzően. Az akkreditált doktori programok alapján folytatott képzésre doktorandusz hallgatót utolsó alkalommal a 2000/2001-es tanévre lehetett felvenni, és a képzés 2003. december 31-ig folytatható;

6. doktori képzés: egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is;

7. mesterképzés: a művészeti egyetemek, illetve művészeti karok, az egyetemek művészeti szakjai, valamint a mesterfokozattal záruló képzést is folytató egyetemek által doktorandusz-hallgatói jogviszony keretében folytatott, legalább kétéves időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján folyik;

8. doktori téma: olyan kutatási terület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen;

9. tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a doktorandusz-hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, kutatói - és amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, oktatói - munka mértékegysége;

10. doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat;

11. doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. Minősítéséről (például: "rite", "cum laude", "summa cum laude", pontozás) a hagyományok figyelembevételével a doktori szabályzat rendelkezik; '

12. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a. fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;

13. doktori fokozat: a doktori tanács által odaítélhető fokozat, mely megszerzésének feltételeit - az Ftv. keretein belül - az egyetem a doktori szabályzatában állapítja meg. A doktori fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján - doktori fokozatszerzési eljárás keretében - szerezhető meg;

14. mesterfokozat: a mesterképzésben résztvevő részére, a doktori tanács vagy a mesterterület által odaítélhető fokozat, melynek megszerzése szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján történik;

15. doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára készülő, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven készülnek. A tézisek nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem és az Oktatási Minisztérium gondoskodik;

16. doktori szabályzat: a felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről rendelkező szabályzatnak a része, amely többek között tartalmazza a doktori fokozat megszerzésének feltételeit, a doktori képzés és a fokozat odaítélésének és a doktori iskolák működésének részletes szabályait (a továbbiakban: Szabályzat);

17. doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetemi tanács által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre felvétel, valamint a fokozat odaítélése tekintetében. Jogszabályban megállapított feltételek teljesülése esetén elláthatja a habilitációs bizottság feladatait is;

18. mestertestület: a mesterképzés szervezésére és a mesterfokozat odaítélésére, az intézményi tanács által létrehozott testület. Jogosultsága a mesterképzés területén azonos a doktori tanácséval. Szavazati jogú tagjai csak mesterfokozattal, vagy az Ftv. 123. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint azzal egyenértékűnek tekinthető művészeti díjjal vagy tudományos fokozattal rendelkező személyek lehetnek. A mesterfokozattal rendelkező személyek habilitációs eljárásában akkor láthatja el a habilitációs bizottság feladatait, ha az intézményi tagjai habilitált mesterek;

19. a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola alapító tagjai választanak, és tagjait az egyetem doktori tanácsa bízza meg és menti fel;

20. egyetemi doktorandusz nyilvántartás: a doktori képzésbe felvételt nyert és az abban részt vevő doktorandusz hallgatókról, a doktori tanács által vezetett nyilvántartás;

21. egyetemi doktori nyilvántartás: az egyetemen doktori és mesterfokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól vezetett egyetemi nyilvántartás;

22. országos doktori nyilvántartás: az egyetemek adatszolgáltatása alapján, a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) által vezetett nyilvántartás, a doktori és a mesterfokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól;

23. nappali tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban meghatározott tanórák (kontaktórák) az összes hallgatói tanulmányi munkaidő legalább egy-tizenötöd részét teszik ki;

24. esti tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban meghatározott tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak legfeljebb kétharmadát teszik ki;

25. levelező tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban meghatározott tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak legfeljebb egyharmadát teszik ki;

26. külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó - a témavezető által jóváhagyott - olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában a doktori tanács jogosult dönteni.

II. Fejezet

A doktori képzésben résztvevők jogai és kötelezettségei

A doktoranduszok részére nyújtható támogatások

3. §[1]

4. §[2]

5. §[3]

6. §[4]

7. §[5]

A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések

8. §[6]

9. §[7]

10. §[8]

11. §[9]

12. §[10]

13. §[11]

14. §[12]

15. §[13]

A doktoranduszok oktatási tevékenysége

16. §[14]

III. Fejezet

A doktori képzés szervezeti keretei

Doktori iskola

17. §

(1) Doktori. és mesterképzés kizárólag - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - akkreditált doktori iskola keretében folytatható.

(2) Az egyetemeken külön jogszabályban meghatározott tudományáganként (művészeti területenként) - ha jogszabály a multidiszciplináris területen működő doktori iskolák esetében kivételt nem tesz - egy doktori iskola működhet.

(3) A doktori iskola akkreditációjával az egyetem az adott tudományágban jogot szerez habilitációs eljárás lefolytatására és a "dr. habil" cím odaítélésére.

18. §

(1) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

(2) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

19. §

A meghirdethető oktatási programokról és a témavezetői megbízásokról a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában doktori tanácsa évente dönt, és ezek nyilvánosságra hozataláról az egyetemen szokásos módon gondoskodik.

20. §

(1) A doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani a MAB-hoz. A doktori tanács által , előkészített, az egyetemi tanács által jóváhagyott pályázatot a rektor nyújtja be a MAB-hoz.

(2) A MAB a beérkezett pályázatokat tudományterületenként vagy tudományáganként kidolgozott követelményrendszer alapján bírálja el.

(3) A doktori iskola engedélyezésére, működésének minőség-ellenőrzésére, a működés felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott keretek között - a MAB állapítja meg.

(4) A doktori iskola létesítésének és a minőség-ellenőrzésnek a követelményrendszerét, valamint az értékelési eljárás részletes rendjét a MAB - az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesítőben - teszi közzé.

Doktori tanács

21. §

(1) A doktori tanács doktori ügyekben hozott döntései ellen jogszabálysértés; a doktori szabályzat megsértése, illetve eljárási hiba esetén jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati eljárás lefolytatása a rektor hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben az egyetem a doktori képzésben, illetve a doktori fokozat elbírálásában együttműködik más felsőoktatási intézményekkel, tudományos kutatóintézetekkel és kutatóhelyekkel, a doktori tanács munkájában e szervek szakmai képviselői is részt vehetnek. Ennek módjára a doktori szabályzat erre vonatkozó rendelkezései, illetőleg az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján kötött szerződés irányadó.

22. §

A doktori tanács feladata, különösen:

a) jóváhagyja a doktori iskolák alapításának kezdeményezését;

b) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a doktori fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról;

c) a Szabályzatban meghatározottak szerint, a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;

d) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról; '

e) javaslatot tesz az egyetemi tanács részére a doktori képzési normatíva felhasználásáról.

23. §

A doktori tanács megalakítására, összetételére, feladataira, hatáskörére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat - az Ftv. és a jelen kormányrendelet rendelkezéseinek keretei között - a Szabályzat tartalmazza.

24. §

A mesterképzést folytató egyetemeken a doktori tanács feladatait doktori tanács vagy a mestertestület látja el.

Doktori szabályzat

25. §

A Szabályzatot, a doktori tanács javaslata alapján, az egyetemi tanács alkotja.

26. §

(1) A doktori iskolák működési szabályzatot alkotnak, amelyet az egyetemi doktori tanács hagy jóvá.

(2) A doktori iskola általános képviseletét a doktori iskola vezetője látja el. A doktori iskola vezetőjének munkáját a doktori iskola tanácsa segíti.

27. §

A Szabályzatban - az Ftv., valamint jelen kormányrendelet keretein belül - rendelkezni kell:

a) a doktori képzés részletes szabályairól,

b) az egyetemi szervezett képzésről, az egyéni felkészülésről,

c) a doktorandusz tanulmányi kötelezettségeiről, a tanulmányok ellenőrzésének módjáról,

d) a doktori képzésben elismerhető tanulmányi pontokról (kreditekről),

e) a tanulmányok lezárásának feltételeiről,

f) a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről, a fokozat odaítélésének részletes szabályairól,

g) a tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avatás feltételeiről,

h) a doktori tanács összetételéről, feladatairól, hatásköréről, eljárási rendjéről,

i) a doktoranduszok hallgatói támogatása megállapításának elveiről, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások időtartamáról, jogcíméről, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

j) a doktoranduszok által fizetendő díjakról és térítésekről, mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

k) a szünetelő, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyú személyek támogatásairól, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről,

l) a külföldieknek a doktori képzésben való részvételének feltételeiről, figyelemmel az egyéb jogszabályok rendelkezéseire is,

m) a doktori képzés, illetve a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás során hozott döntések elleni jogorvoslatokról,

n) az e rendeletben és jogszabályban a Szabályzat hatókörébe utalt egyéb kérdésekről.

IV. Fejezet

A doktori képzés

Felvétel a doktori iskolába

28. §

(1) Doktori képzésre a felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása - az e rendeletben meghatározottak szerint - az egyetemek feladata. A doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt, és döntéséről a jelentkezőt 8 napon belül írásban értesíti.

(2) Doktori képzésre egyetemi oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel és legalább egy, államilag elismert középfokú "C" típusú nyelvvizsgával rendelkező pályázók jelentkezhetnek.

(3) A doktori tanács a felvételt, a doktori iskola javaslata alapján, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl, további követelményhez kötheti.

(4) A felvétel részletes szabályait a Szabályzatban kell meghatározni.

(5) Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban.

29. §

(1) A felsőoktatási intézmények (a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények esetében pedig a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter) által - évente egy alkalommal, legkésőbb augusztus 15. napjáig - közölt adatok alapján az Oktatási Minisztérium minden évben egységes formában - a doktori képzés felvételi tájékoztatójában (a továbbiakban: Tájékoztató) - közzéteszi a doktori iskolák, illetve a doktori iskolákban szervezett képzési programok jegyzékét.

(2) Szükség szerint a Tájékoztató több alkalommal is megjelentethető, ebben az esetben az adatszolgáltatás és a megjelentetés határidejét az Oktatási Minisztérium legalább 30 nappal ezen határidők letelte előtt az Oktatási Közlönyben közzéteszi.

(3) A Tájékoztató tartalmazza:

a) a felvenni tervezett létszámot;

b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat;

c) az Ftv. 83. §-ának (3)-(4) bekezdésére is figyelemmel, a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelése, valamint az alkalmazott rangsorolás elvére;

d) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat;

e) egyéb, az ebben a rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat.

(4) Az egyetem a jelentkező számára biztosítja felvételi szabályzatának megismerhetőségét.

30. §

(1) A doktori iskolák a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket évente az egyetemen szokásos módon közzéteszik.

(2) A doktori tanács - az oktatási miniszternek az első évre felvehető államilag finanszírozott doktorandusz hallgatói létszám meghatározásáról, az egyetemek közötti elosztás elveiről, az Országos Doktori és Habilitációs Tanács javaslata alapján és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalásának figyelembevételével hozott döntése alapján - évenként állapítja meg a doktori iskolákba felvehető, államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók létszámát.

(3) . A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell előterjeszteni. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el, a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(4) A doktori iskolák a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az egyetemen szokásos módon közzéteszik.

(5) A felvételt nyert doktorandusz hallgatók nyilvántartását az egyetemek vezetik. Az egyetemek a felvételt nyert doktoranduszoknak az Ftv. 2. számú mellékletében felsorolt adatait - az érintett személyek hozzájárulásával, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény) rendelkezéseinek betartásával - a Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban: DOSZ) kérésére a DOSZ rendelkezésére bocsáthatják..

(6) A DOSZ az (5) bekezdésben megjelölt adatokat az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek betartásával kezeli.

A doktori képzés időtartama

31. §

(1) A szervezett képzésben résztvevők tanulmányaikat nappali, esti vagy levelező tagozaton folytathatják.

(2) A szervezett doktori képzésben, a Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap).

(3) Az egyetem a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal; összesen három évre engedélyezheti (évkihagyás). Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható.

(4) Évhalasztás, évkihagyás; valamint a tanulmányok más módon történő megszakítása után a képzés folytatására jelentkező doktorandusz a jelen rendelet által meghatározott támogatásokból részesül, és az e rendelet alapján meghatározott tandíjat, illetve költségtérítést köteles fizetni, kivéve, ha a Szabályzat ettől eltéró szabályt állapít meg.

(5) A felvételtól számított 72 hónap elteltével, a doktorandusz-hallgatói jogviszony - a hallgatói névsorból való törléssel - megszűnik.

(6) Doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában a fokozat és az oklevél megszerzésének feltételéül előírt munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követetmény teljesítését - a külön jogszabály szerint - tanulmányi pontokban (kreditekben) kell mérni.

(7) Amennyiben a doktorandusz hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára hallgatói jogviszonya szünetel.

(8) A doktorandusz hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. A részképzésben olyan, a témavezető által jóváhagyott munkaprogram alapján vehet részt a doktorandusz hallgató, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzés időtartama a doktori képzés időtartamába beszámít, a hallgatói jogviszony nem szünetel.

32. §

Az egyéni felkészülésre vonatkozó szabályokat a Szabályzatban kell meghatározni.

V. Fejezet

A doktori fokozatszerzési eljárás és a doktori fokozat

A doktori fokozatszerzési eljárás

33. §

A doktori fokozatszerzési eljárás megindítását a Szabályzatban előírt módon kell kérelmezni. A fokozatszerzési eljárásra bocsátás feltételeit a Szabályzat tartalmazza.

34. §

(1) A doktori értekezést (alkotást, munkát) a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani.

(2) Amennyiben a doktorjelölt az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem benyújtásától számított két év elteltével a fokozatszerzési eljárást meg kell szüntetni.

35. §

(1) A doktori szigorlatot - legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül - nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat részletes szabályait a doktori szabályzat tartalmazza.

(2) A doktori szigorlat értékeléséről - a hagyományok figyelembevételével - a doktori szabályzat rendelkezik.

A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni.

(3) A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

36. §

(1) A doktori értekezést (alkotást, munkát) bírálóbizottság elnökből, két hivatalos bírálóból és további kettő-négy tagból áll. A bizottság tagja csak az lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik. A doktorjelölt témavezetője nem lehet a bizottság tagja.

(2) A doktori védésre csak a doktori szigorlat után kerülhet sor.

(3) A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés (alkotás, munka) benyújtásától számított, az egyetem szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső három hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről (alkotásról, munkáról), és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.

(4) Az értekezést (alkotást, munkát), a két támogató javaslat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső három hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során a nyilvános vitában szóban válaszol.

(5) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének (alkotásának, munkájának) téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti. A bizottsági értékelés módját a doktori szabályzat határozza meg.

(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) Az egyetem, a doktorjelölt kérelmére, igazolást ad a doktori szigorlat és védés eredményéről.

37. §

(1) Sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb a sikertelen védéstől számított két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(2) A sikeres és sikertelen védésekről - az (1) bekezdésre és az Ftv. 94. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - az egyetem nyilvántartást vezet.

38. §

(1) A mesterképzést folytató egyetemek által odaítélhető mesterfokozat megszerzésére irányuló eljárásra e rendelet rendelkezéseit az alábbi (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mesterképzés és a mesterfokozat megszerzése szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján történik.

(3) A felvételi, a szigorlati és a bírálóbizottságokba, legalább egyharmad részben, az egyetemmel közalkalmazotti, illetőleg munkaviszonyban nem álló, kiemelkedő művész személyiségeket kell felkérni.

A doktori fokozat

39. §

A doktori (mester) fokozatot (és ezzel a tudományterületet és/vagy tudományágat is megjelölő oklevelet) a doktori tanács ítéli oda, erről oklevelet állít ki, és döntéséről értesíti a MAB-ot. A határozatot az egyetem doktori anyakönyvében rögzíti.

40. §

(1) A doktori tézisek magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven történő nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem és az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

(2) A doktori téziseket, magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven, elektronikus formában, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktorjelölt, a Szabályzat rendelkezései szerint, gondoskodik a doktori tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven, elektronikus formában történő elkészítéséről.

(4) Az egyetem a sikeres doktori védést követő hat hónapon belül bocsátja az Oktatási Minisztérium rendelkezésére az elektronikus formában készült doktori téziseket.

(5) A minisztérium gondoskodik a doktori tézisek saját honlapján történő megjelenítéséről.

41. §

(1) A doktori értekezés nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem gondoskodik.

(2) A doktori értekezés egy példányát a doktori fokozatot odaítélő egyetem központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni. A doktori értekezés mindenki számára nyilvános.

(3) A doktori értekezést elektronikus formában is mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A doktorjelölt, a Szabályzat rendelkezései szerint, gondoskodik a doktori értekezés elektronikus formában történő elkészítéséről.

(4) Az egyetem a sikeres doktori védést követően bocsátja az Oktatási Minisztérium rendelkezésére az elektronikus formában készült doktori értekezést.

(5) A minisztérium gondoskodik az értekezés saját honlapján történő megjelenítéséről.

VI. Fejezet

A doktoranduszok országos érdekképviselete

42. §[15]

VII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

43. §

A doktori iskolákat vagy az akkreditált doktori programokra alapozva, azok átalakításával lehet szervezni vagy új doktori iskolaként kell megalakítani és akkreditáltatni. A doktori iskolák akkreditációs eljárásának részletes szabályait a MAB dolgozza ki, és az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesítőben közzéteszi.

44. §

(1)[16] E rendelet - az 5. §-ának (1) bekezdése, a 8. §-ának (4) bekezdése, a 27. §-ának d) pontja, a 28. §-ának (2) bekezdése és a 31. §-ának (6) bekezdése kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[17] E rendelet 5. §-ának (1) bekezdése és 8. §-ának (4) bekezdése 2003. január 1. napján, a 27. §-ának d) pontja és 28. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet 31. §-ának (6) bekezdése 2004. szeptember 1. napján lép hatályba.

(4) A doktori ösztöndíj havi összege 2001-ben 51 000 forint, 2002-ben 55 000 forint.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés 2001. január 1-jétől hatályos

(6) E rendelet 41. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott, a doktori értekezések bemutatását szolgáló, elektronikus nyilvántartási rendszert 2003. január 1-jéig létre kell hozni.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályairól, valamint a képzésben résztvevők egyes jogairól és kötelezettségeiről, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 14/1997. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint a 14/1997. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/1998. (VIII. 25.) és 264/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletek.

45. §

(1)[18]

(2) Az egyetemek, a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül, kötelesek doktori szabályzatukat e rendeletnek megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes doktori szabályzatoknak az e rendelet rendelkezéseivel ellentétes szabályai hatályukat vesztik.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[19]