52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet

a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

a)[1] szőlőtermelő: aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 79. § (2) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenységet végez;

b)[2] egyszerűsített adóraktár engedélyes: aki a Jöt. 82. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alá eső tevékenységet végez;

c)[3]

d)[4] adómentes borelőállító: aki a Jöt. 80. § (3) bekezdése szerint adómentes bor előállítására jogosult;

e)[5] vámhivatal: a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint a Vám- és Pénzügyőrség jövedéki ügyben első fokú hatósági jogkörrel rendelkező szervei;

f)[6] készletigazolás: a bor első származási bizonyítvány bevonásakor a felhasználásra kerülő bortételre kiadott bor származási bizonyítványon feltüntetett mennyiséggel csökkentett készletről a hegybíró HEGYÍR programmal kiállított igazolása.

g)[7] mustelőállító: aki 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot állít elő vagy sűrít;

h)[8] szőlőfelvásárló: aki továbbértékesítés céljából szőlőt vásárol fel, vagy a szőlő felvásárlását saját nevében más javára végzi.

Borkísérő okmány

2. §

(1) A szőlő és az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak borkísérő okmánnyal szállítható. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja vagy szállításra átadja.

(2)[9] Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 70 km-en belüli szállítása esetén.

(3) A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül szállítható.

3. §

(1)[10] A szőlőbort az egyszerűsített adóraktár engedélyese - a 4. §-ban foglaltak kivételével - belföldön borkísérő okmánnyal, az Európai Unió tagállamaiban a Jöt. szerinti termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, illetve a Jöt. 20. § (4) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt okmánnyal (a továbbiakban együtt: szállítási okmány) szállíthatja.

(2) A borászati melléktermék borkísérő okmánnyal szállítható.

(3)[11] A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján egy borkísérő okmányt kell kiállítani a palackos, egyet a kannás kiszerelésben, továbbá egyet a kóstolásra és elvitelre kimért összesen értékesített szőlőborra.

(4)[12] Az előállító az adómentes szőlőborát 30 liternél nagyobb mennyiségben a lakóhelye, amennyiben Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a szőlőterület vagy a pince helye szerint illetékes vámhivatalhoz - a szállítás napját megelőző 5 munkanapon belül - tett előzetes bejelentése alapján kiadott vámhivatali igazolással szállíthatja. A bejelentésben meg kell jelölni a szállításra kerülő mennyiséget, az induló- és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát.

(5)[13]

4. §

(1) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha

a) a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes az adómentes szőlőborát szállítja, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert,

b) szőlőbort adóellenőrzés vagy minőség-ellenőrzés céljára szállítanak, és ezt jegyzőkönyv tanúsítja.

(2) Az egységes vámárunyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni a határvámhivataltól a vámkezelést végző belterületi vámhivatalig, illetve a határvám hivataltól az adóraktárig történő szállítás esetén.

5. §

(1) A borkísérő okmány az 1. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2) A borkísérő okmányt úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A borkísérő okmányt nem lehet javítani, a hibásan kitöltött borkísérő okmányt áthúzással, dátum feltüntetésével és aláírással érvényteleníteni kell.

(3)[14] Továbbfeldolgozás céljára értékesített hordós kiszerelésű cefre, must, szőlőbor szállítása esetén kötelező a 884/2001/EK rendelet 3. cikk g)-h) pontjaiban meghatározott adatok feltüntetése a szállítási okmányon.

6. §[15]

A borkísérő okmány 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványát a 2. számú melléklet szerint kell kitölteni. A formanyomtatvány a vámhivataloknál szerezhető be, vagy - a Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes regionális ellenőrzési központjának (a továbbiakban: regionális ellenőrzési központ) külön jogszabályban foglaltak szerint kiadott engedélye alapján - számítógéppel is előállítható.

7. §

(1) A szőlőmust, a borászati melléktermékek és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szőlőbor szállítása esetében - ideértve a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes adómentes szőlőborának szállítását is - alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket.

(2) A szőlő, valamint az egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében alkalmazandó borkísérő okmány szigorú számadású formanyomtatványa 2 példányos. A formanyomtatvány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A formanyomtatvány második példánya az eladóé (feladóé).

(3)[16]

8. §

(1) A borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni.

(2) Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány több fajta szőlőborból áll, és azt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik.

9. §

(1) A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a tevékenységét - annak megkezdése előtt - köteles bejelenteni a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a felvásárlás tervezett helyét, időszakát, továbbá a mustelőállító esetében a feldolgozás helyét és a termék megnevezését.

(2) A bejelentés alapján a vámhivatal a szőlőfelvásárlót és a mustelőállítót nyilvántartásba veszi. A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a borkísérő okmányokat a nyilvántartásba vétel igazolásával szerezheti be.

(3) A szőlőfelvásárló a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, a mustelőállító a gazdasági évet követő december 15-éig a külön jogszabályban meghatározott elszámolást köteles benyújtani ahhoz a vámhivatalhoz, amelynél a nyilvántartásba vétele történt.

Pincekönyv

10. §

(1) A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a 3. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlő-pincekönyv) köteles a 12. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.

(2)[17] Az egyszerűsített adóraktár engedélyes, valamint a mustelőállító a 4. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőbor-pincekönyv) köteles a 13. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.

11. §

(1)[18] A szőlő-pincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány vagy a regionális ellenőrzési központ által - a külön jogszabályban foglaltak szerint - engedélyezett számítógépes nyilvántartás. A számítógépes nyilvántartásnak azonos adattartalmúnak kell lennie a 3. és 4. számú mellékletben meghatározott formanyomtatvánnyal. A számítógépes nyilvántartásnak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH) általi szakmai ellenőrzése esetén a pincekönyvben teljesítendő bejegyzést az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv helyettesíti.

(2)[19] Az egyszerűsített adóraktár engedélyes szőlőbor-pincekönyvét a székhelye (lakhelye) szerint illetékes vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről nyilvántartást vezet.

(3) A mustelőállító szőlő-pincekönyvét és szőlőbor-pincekönyvét, valamint a szőlőfelvásárló szőlő-pincekönyvét a székhelye (lakhelye) szerint illetékes vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről nyilvántartást vezet.

12. §

(1) A szőlő-pincekönyvben a mustelőállítónak a saját és a vásárolt szőlőt, a szőlőfelvásárlónak a továbbértékesítés céljából vásárolt szőlőt, továbbá az általuk átvett borkísérő okmányokat kell nyilvántartani.

(2)[20] A szőlő-pincekönyvben vásárolt szőlőt a Btv. előírásai szerint szőlő származási bizonyítványonként, szőlőfajtánként, felhasználási jogcímenként, eladónként és -továbbértékesítés esetén - vevőnként kell nyilvántartani.

(3) A gazdasági évben termelt és vásárolt szőlőt a (2) bekezdés szerinti részletezésben hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell a szőlő-pincekönyvbe bevezetni.

(4) A szőlő-pincekönyvben a szőlőfelvásárló és a mustelőállító által vásárolt és értékesített szőlőt felvásárlási jeggyel vagy számlával kell igazolni.

(5) A szőlő-pincekönyvet a szőlőfelvásárló lakóhelyén (székhelyén), a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani.

13. §

(1)[21] A szőlőbor-pincekönyvben

a) a betárolt szőlő:

b) a termék előállítás során bekövetkező készletváltozások:

c) a mustjavítás:

d) a must, illetve a bor savtartalom változtatás:

e) a borédesítés:

f) a természetes személy adóraktár engedélyes esetében az adómentes szőlőbor fogyasztás:

g) a termékértékesítés:

h) a kiegészítő és adalékanyagok (cukor, sűrített must töményített must, tartósított must, borkősav) készletváltozások:

i) a melléktermékek készletváltozások:

j) a tárolótartályok:

k) az átvett szállítási okmányok

nyilvántartását kell vezetni. A szőlőbor-pincekönyv nyilvántartó részek közül a "Betárolt szőlő nyilvántartás", valamint a "Termék-előállítás kannás és palackos kiszerelés nyilvántartása" különálló nyomtatványként is előállítható. ha a nyomtatvány borítóján a szőlőbor-pincekönyv cím alatt feltüntetésre kerül a nyilvántartó rész megnevezése. továbbá hitelesítési és azonosító részt is tartalmaz. A szőlőbor-pincekönyv különálló nyilvántartó rész nyomtatványára az R. 11. §-ának rendelkezései vonatkoznak.

(2)[22] A szőlőbor-pincekönyv Betárolt szőlő nyilvántartó lapjára a feldolgozásra betárolt saját termésű és vásárolt szőlő mennyiségét termőhelyenként, szőlőfajtánként, mustfokonként, minőségi kategóriánként hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni, illetve a mustelőállítónak a szőlő-pincekönyvéből azonos szőlőfajtára és a minőségi kategóriákon belül átlagmustfokra összevontan hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni a szőlőbor-pincekönyvbe. A szőlő származási bizonyítvány számát a Betárolt szőlő nyilvántartó lapra legkésőbb a tárgyév december 5-ig, illetve a külön jogszabályban meghatározott kivételes esetben az abban foglaltak alapján megállapított határidőig kell bejegyezni.

(3)[23] A szőlőbor-pincekönyv "Termék előállítás nyilvántartó" lapját az előállításra kerülő termékenként (szőlőbor, szőlőmust, sűrített must, töményített must), továbbá szőlőbor esetén a Btv. előírásai szerinti termőhely, fajta. évjárat, minőségi kategóriánkénti (asztali bor, táj bor, m. t. minőségi bor, védett eredetű bor) bontásban kell vezetni. Az azonos tételek összevontan vezethetők. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat a forgalomba hozatali engedély szám feltüntetésével tételenként külön lapon kell vezetni. Az m. t. minőségi és védett eredetű bor tételek visszaminősítése esetén az új minősítés szerint kell a tételeket szerepeltetni. A nyilvántartásnak egyeznie kell a származási bizonyítvánnyal és a forgalomba hozatali engedéllyel igazolt tételekkel.

(4) A szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon

a) a fehér és rozé bor előállítására alkalmas szőlőből kinyert, erjesztésre alkalmas (ülepített, flotált, szeparált) must mennyiségét, továbbá a mustnak a Btv. szerinti mustjavítás miatt bekövetkező készletnövekedését hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján,

b) a vörösbor előállítására alkalmas szőlőből készített törkölyös must mennyiségét, továbbá a mustnak a Btv. szerinti mustjavítás miatt bekövetkező készletnövekedését hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján,

c) a vörösbor esetén az erjedést követő fejtéssel megállapított seprős újbor és törköly mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést kővető hét első munkanapján,

d) a kierjedt seprős újbor készletet, amennyiben az erjesztésre alkalmas must bevételezése nem a tényleges mennyiség megállapításával történt, az erjedést követően a tényleges készletfelvétellel megállapított seprős újbor készletre korrigálva,

e) az első fejtéssel megállapított újbor és borseprő mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján,

f) a termék előállításhoz betárolt szőlőbor mennyiségét hetente, legkésőbb a betárolást követő hét első munkanapján

g)[24] a must és a bor savtartalom változását, valamint a bor édesítését legkésőbb a műveletet követő hét első munkanapján,

kell nyilvántartásba venni.

(5) A szőlőbor esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek készletváltozásait - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni.

(6) A szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat jogcímenként összesítve (egy tételben) havonta, a tárgyhó utolsó napjával lehet bevezetni, amennyiben

a) a készletváltozásokat a 7. számú melléklet szerint vezetett műveleti napló alapján állapítják meg, vagy

b) a 14. § (3) bekezdése szerinti átalány-elszámolást alkalmazzák.

(7) Műveletenkénti elszámolás esetén legalább

a) fejtés,

b) derítés,

c) házasítás,

d) szűrés,

e) szeparálás,

f) mustsűrítés,

g) kiszerelés (palackozás)

részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat (eseményszerűen vagy havonta) megadni.

(8) Átalányelszámolás esetén a szőlőbor készletváltozásai során keletkezett veszteségeket egy tételben, a tárgyhó végén felvett tényleges készlet alapján kell megállapítani, és a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapra bevezetni.

(9) A sűrített, a töményített és a tartósított must esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a tisztított (ülepített, flotált, szeparált) must készletváltozásait műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni. A műveleteket legalább fejtés, szűrés, sűrítés, tartósítás és kiszerelés részletezésben kell megadni.

(10)[25] A természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását a Termék előállítás nyilvántartó lap vezetése szerinti részletezésben, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, egy-egy tételben kell a szőlőbor-pincekönyv adómentes fogyasztás nyilvántartás részébe, a tárgyhó utolsó napjával bevezetni.

(11) A szőlőbor-pincekönyv termék értékesítés, kiegészítő és adalékanyagok és melléktermékek nyilvántartó részébe a készletváltozásokat jogcímenként, - az eseményszerű nyilvántartás vezetés kivételével - havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.

(12)[26] Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőbor-pincekönyv Termék értékesítés/Vevő nyilvántartás nyilvántartó részébe a 3. § (3) bekezdése szerint kiállított borkísérő okmány alapján kell bevezetni.

(13)[27] A szőlőbor-pincekönyv borkísérő okmányok nyilvántartó részébe

a) a mustelőállító által a szőlőmust szállításához átvett borkísérő okmányok.

b)[28]

c) az egyszerűsített adóraktár engedélyes által a szőlő. a szőlőmust, a szőlőbor és a borászati melléktermék szállításához átvett szállítási okmányok

sorszám tartományát hetente, legkésőbb az átvételt követő hét első munkanapján be kell vezetni.

(14) A szőlőbor-pincekönyv tárolótartály (-edényzet) nyilvántartás részében az előállításra, tárolásra használt tartályok változásait hetente, legkésőbb a változást követő hét első munkanapján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a szőlőbor-pincekönyv tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó részében nem kell átvezetni.

(15)[29] A szőlőbor-pincekönyvben

a) a feldolgozott szőlő mennyiségét - beleértve a bérmunkában végzett feldolgozást is - a szőlő származási bizonyítvány második példányával.

b) a tennék előállítást (szőlőbor, szőlőmust, sűrített must, töményített must) a bor első származási bizonyítványtok) számának feltüntetésével, valamint a bor első származási bizonyítvány(ok) alapján kiállított készletigazolással.

c) a vásárolt szőlőbort szállítási okmánnyal, valamint bor származási bizonyítvánnyal.

d) az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust vásárlását számlával, valamint bor származási bizonyítvánnyal.

e) a mustjavításhoz felhasznált javítóanyag mennyiségét (cukor, sűrített must, töményített must), a must, illetve a bor savtartalmának változtatását, a bor édesítését a külön jogszabály szerinti bejelentés másolatával, valamint az R. 8. számú melléklete szerint a művelet végrehajtásának napján kiállított jegyzőkönyvvel.

f) a borászati műveletekhez felhasznált segéd- és kiegészítő anyagok beszerzését számlával.

g) a szőlőbor értékesítését szállítási okmánnyal.

h) a borászati melléktermékek külön jogszabály szerint meghatározott kötelező lepárlásra történő értékesítését borkísérő okmánnyal, valamint átvételi elismervénnyel.

i)[30] a borászati melléktermékek külön jogszabály szerint meghatározott ellenőrzés melletti kivonását borkísérő okmánnyal," (kell igazolni.)

j) a szőlőbor megsemmisítését a vámhivatal által kiállított megsemmisítési jegyzőkönyvvel kell igazolni.

(16)[31] A szőlőbor-pincekönyvet az egyszerűsített adóraktár engedélyes az adóraktárában vagy a vámhivatalhoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. Amennyiben a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes a lakóhelyén tartja a pincekönyvét, és/vagy ha a számítógépes nyilvántartás vezetés nem az adóraktárban történik, az adóraktár engedélyes egy órán belül köteles gondoskodni a pincekönyv, illetve a nyilvántartás nyomtatott változatának az adóraktárban való hozzáféréséről az MgSzH, a hegybíró vagy a vámhivatal helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani.

(17) A formanyomtatványon vezetett pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról).

13/A. §[32]

(1)[33] A 13. § (15) bekezdése szerinti bizonylatok a pincekönyv mellékletét képezik, amelyet a helyszíni ellenőrzés során be kell mutatni. A vámhivatal a Btv. és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott bizonylatokkal kapcsolatos hiányosságról nyolc napon belül köteles az MgSzH-t értesíteni.

(2)[34] A szőlő-pincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv nyilvántartó lapokon szereplő mennyiségeket a 3. és 4. számú mellékletben meghatározott mértékegységek szerint, legalább két tizedes, de legfeljebb hat tizedes pontossággal, a kerekítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvántartani.

Kihozatal és veszteség elszámolás

14. §

(1)[35] A szőlő feldolgozásánál figyelembe vehető mustkinyerési arányszám 65-75%. Ha a szőlő feldolgozása során a tényleges lékihozatal meghaladja a 75%-ot, vagy kevesebb mint 65%, az egyszerűsített adóraktár engedélyesének, valamint a mustelőállítónak az eltérés okát a bor első származási bizonyítványát kiadó hegyközség hegybírójával igazoltatnia kell.

(2) A szőlőbor-pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 5. számú melléklet szerinti veszteség, illetve a melléktermékre a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb a 6. számú melléklet szerinti kihozatal számolható el. A veszteség, illetve a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet literben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezése után, a tárolási veszteséget - az előző művelet óta eltelt időszakra - a művelet megkezdése előtt, illetve tárgyhavonként, a szállítási veszteséget a betárolást követően kell megállapítani.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalányelszámolást is. Az átalányelszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb

a) erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2% veszteség, valamint 6% borseprő,

b) bor kezelésre és tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2% átalányveszteség számolható el.

(4) Az átalányveszteségen felül elszámolható a bor kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 5. számú mellékletben meghatározott vesztesége is, amennyiben a kiszerelést követő hét első munkanapjáig a kiszerelt mennyiség a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetésre kerül.

(5)[36] A vámhivatal szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemre engedélyezheti az e rendeletben meghatározott veszteségnormáktól eltérő mértékek alkalmazását.

15. §

(1) Ez a rendelet augusztus 15-én lép hatályba; egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 106/1997. (XII. 19.) FM rendeletet módosító 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 6. §-ában a "2001. június 30-ig" szövegrész helyébe a "2001. szeptember 15-ig" szövegrész lép.

(2)[37]

(3)[38]

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 21/2000. (V.18.) FVM-PM együttes rendelet alapján hitelesített és használt pincekönyvek e rendelet rendelkezéseinek megfelelően továbbra is használhatók.

Záró rendelkezések[39]

16. § Ez a rendelet a borászati termékek fuvarozását kísérő okmányok, valamint a szőlő- és borágazatban vezetendő nyilvántartás alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 884/2001/EK Tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Tállai András s. k.,

pénzügyminisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez

Borkísérő okmány formanyomtatványa

BORKÍSÉRŐ OKMÁNY

2. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez

A borkísérő okmány kitöltése

1. A borkísérő okmányon a kiadás dátumát az év, hó, nap és - a 3. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - az időpont (óra, perc) feltüntetésével kell megadni. Az "Igazolások" és az "Ellenőrzés bejegyzése" rovat a hatóságok bejegyzései számára szolgál.

2. A hárompéldányos borkísérő okmányt az alábbiak szerint kell kiállítani:[41]

1. a bruttó és a nettó tömeget csak a szőlőtörköly esetében kell kitölteni. Elégséges a becsült mennyiség feltüntetése (16-17. rovat)

2. a bor származási bizonyítványt, illetve export esetén az MgSzH engedély számát kell feltüntetni (14. rovat)[42]

3. a termékleírást (13. rovat)

a) a szőlőbor és a szőlőmust esetében a szőlőbor-pincekönyv termék előállítás lapja szerinti megnevezéssel.

b) borászati melléktermékek esetében a melléktermék fajtájának megjelölését, továbbá

c) a termék kiszerelési egysége (kanna, palack, tartály stb.), a kiszerelési egység űrtartalma, darabszáma feltüntetésével.

3. A kétpéldányos borkísérő okmányon

a) a bruttó és a nettó tömeget csak a szőlő esetében kell kitölteni (16-17. rovat),

b) a termékleírást a szőlőbor esetében - a 4. pontban foglalt eltéréssel - a termék kereskedelmi megnevezése, a szőlő esetében a szőlő fajtája, továbbá a termék kiszerelési egysége (szőlőbor esetében palack, kanna, szőlő esetében tartály stb.), a kiszerelési egység űrtartalma, darabszáma feltüntetésével kell megadni (13. rovat),

c) az MgSzH engedély számát kell feltüntetni (14. rovat).[43]

4. Amennyiben a kétpéldányos borkísérő okmány alkalmazására a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben kerül sor, a termékleírást - az értékesítés módjától függően - a "palackos" a "kannás" vagy a "hordóból kimért" szöveg feltüntetésével kell megadni.

5. Ha többféle bort értékesítettek, akkor a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten kell a termékeket és az értékesített mennyiséget a termékleírás szerinti részletezésben megadni.

6. A borkísérő okmány adattartalmát, az adatok elhelyezését és sorrendiségét nem lehet megváltoztatni, azonban az egyes rovatok mérete számítógépes előállítás esetén változtatható.

7. A borkísérő okmány előállításához használható papír mérete 210 x 297 milliméter, az adatok elhelyezésére szolgáló rész 148 x 210 milliméter, amely számítógépes előállítás esetén 210 x 297 milliméteresre is növelhető, azonos adattartalom mellett. A borkísérő okmány papírjának alapszíne fehér. Cégembléma, cégadatokat tartalmazó fejrész csak a borkísérő okmány keretbe foglalt, adatok elhelyezésére szolgáló részen kívül helyezhető el.

3. számú melléklet a 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez

SZŐLŐ-PINCEKÖNYV

I. Hitelesítési rész

....................... iktatószám

Ez a szőlő-pincekönyv számozott oldalt tartalmaz.

Hitelesítette:

.........................................................................

vámhivatal

P. H.

Dátum: Aláírás:

II. Azonosító rész

Szőlő-pince könyv vezetésére kötelezett

III. Nyilvántartó rész

1. Saját szőlő

Gazdasági év:

*1. Szőlőfeldolgozás erjesztés nélkül.

2. Vásárolt szőlő

Gazdasági év:

* 1. Szőlőeladás. 2. Szőlőfeldolgozás erjesztés nélkül.

IV. Átvett borkísérő okmányok nyilvántartása

4. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez[45]

SZŐLŐBOR-PINCEKÖNYV

I. Hitelesítési rész

............... iktatószám

Ez a szőlőbor-pincekönyv .............. számozott oldalt tartalmaz.

Hitelesítette:

...................................

vámhivatal

P. H.

Dátum:

Aláírás:

II. Azonosító rész

III. Nyilvántartó rész

1. Betárolt szőlő (Betárolás sorrendjében)

3. Termék-előállítás (Műveletek sorrendjében)

4. Adómentes fogyasztás elszámolása .................................... gazdasági év

A 3. Termék előállító lap szerint.

5. Termékértékesítés/Vevőnyilvántartás (Csak az egyszerűsített adóraktár engedélyese vezeti!)

6. Kiegészítő és adalékanyagok nyilvántartása (Itt csak a termék előállításra vásárolt anyagokat kell nyilvántartani!)

7. Melléktermékek nyilvántartása

8. Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartása

9. Szállítási okmány nyilvántartása

5. számú melléklet az 52/2001. (VIII 2.) FVM-PM együttes rendelethez

Veszteségnormák

6. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez[49]

Melléktermék kihozatali és veszteségnormák

7. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez

A műveleti napló adattartalma

(termékenként a szőlőbor-pincekönyv termékelőállítás lapja szerinti bontásban)

1. A művelet megkezdésének időpontja:

2. A művelet megnevezése:

3. A műveletre átadott termék mennyisége és tárolótartály jele:

4. A felhasznált kiegészítő és adalékanyag megnevezése és mennyisége:

5. A keletkezett melléktermék megnevezése és mennyisége:

6. A művelet befejezésének időpontja:

7. A műveletből átvett termék mennyisége és tárolótartály jele:

8. A vett minta mennyisége:

8. számú melléklet az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelethez[50]