2001. évi LVI. törvény

a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gázközmű-vagyonnal összefüggő nagyszámú és azonos jogi alapon nyugvó, törvényben ígért vagyonjuttatás végrehajtására irányuló önkormányzati igények - a jogbiztonság alkotmányos követelményét is szem előtt tartva -

- megalapozott számítások alapján,

- az időmúlás hatását a szabályozás általános megközelítési módjával ellensúlyozva,

- az érintettek által átlátható módon,

- rövid időn belül,

- végleges jelleggel

rendezésre kerüljenek, a következő törvényt alkotja:

1. § E tőrvény célja, hogy eleget tegyen a Magyar Államot - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. § (1) bekezdésének c) pontja alapján terhelő alkotmányos kötelezettségének oly módon, hogy meghatározza az egyes települési önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogok (a továbbiakban: értékjog) értékét, és szabályozza az ennek megfelelő járandóságok teljesítésének módját, határidejét. Az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e közötti időszakban önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igények rendezéséről külön törvény rendelkezik. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Kormány 2002. október 30-ig az Országgyűlésnek benyújtja.

2. § (1) Az 1. § szerinti értékjogok értékén alapuló járandóság mellett figyelembe kell venni a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló - időközben hatályon kívül helyezett - 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségekből származó igények értékét is.

(2) Az 1993. évi LXXXII. törvény hatálybalépéséig (1993. augusztus 3-ig) teljesített önkormányzati, lakossági hozzájárulásból megvalósított vezetékberuházások után az önkormányzat - az igazolt hozzájárulás alapján (az 1992. évet követően, 1993. augusztus 3. napjáig teljesített hozzájárulás esetén a hozzájárulás 56%-át figyelembe véve) - e törvény szerint járandóságra jogosult, amennyiben a vezeték ellenszolgáltatás nélkül 1995. december 31-ig átkerült a gázszolgáltató tulajdonába.

(3) Az Ötv. 107. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel e törvény alapján juttatásban részesülnek az abban érintett települési önkormányzatok is, egymás között egyenlő arányban, a 2. számú melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

(4) Az Ötv.-ben és az 1993. évi LXXXII. törvényben foglaltakra figyelemmel az önkormányzatokat megillető járandóság megállapítása során számításba kell venni az állami kötelezettség teljesítésének részbeni elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése folytán az önkormányzatokat ért vagyoni hátrány ellentételezésére alkalmas értéket is.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított értéket csökkenteni kell

a) az 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése, valamint

b) az Ötv. - Alkotmánybíróság által utóbb megsemmisített - 107/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerint már juttatott részvények értékével.

3. § (1) Az egyes önkormányzatokat az 1-2. § alapján megillető járandóságok értékét az 1. számú melléklet tartalmazza, amely a 2000. augusztus 12-i átszámított értékeket tünteti fel.

(2) Az 1. számú melléklet a szétválással vagy kiválással létrejött új településeket a szétválással vagy kiválással érintett eredeti jogosult településsel egy sorban tartalmazza (kivéve, ha az érintett önkormányzatok kérték járandóságuk szétválasztását és a megosztás tekintetében is megegyeztek). Az egy sorban szereplő települések önkormányzatai együttesen jogosultak a melléklet szerinti járandóság átvételére, az egymás közötti megosztásra megállapodásuk irányadó.

(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozni azon tények, adatok vonatkozásában, amelyek ismerete nélkül az önkormányzati járandóságok értékének megállapítására nem kerülhetett volna sor. Az érintett önkormányzat kérésére, a kéréstől számított 15 napon belül, kötelező írásban kiszolgáltatni a rá vonatkozó adatokat - ideértve a települések közötti külterületi vezetékvagyonra vonatkozó adatokat is - és kétség esetén azok valódiságát okiratokkal igazolni.

4. § (1) Az önkormányzatok számára e törvény szerinti járandóságukat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) 2001. szeptember 15-én juttatja el.

(2) A teljesítés 20 millió Ft összeghatárig készpénzben történik. Az ezt meghaladó igény 50%-át készpénzben, a fennmaradó részt a Magyar Állam által - a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 4. § (2) bekezdés ab) pontjában - erre a célra az ÁPV Rt. rendelkezésére bocsátott, zárt körben kibocsátott, szabadon átruházható államkötvényekkel kell kiegyenlíteni oly módon, hogy egyenlő arányban legyenek köztük a különböző lejáratúak.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti készpénz és államkötvény megosztás nem biztosítható, az emiatt fennmaradó hányadot készpénzzel kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni azokra a 10 ezer Ft-ot el nem érő hányadokra vonatkozóan is, amelyeket - az államkötvények 10 ezer forintos címletei miatt - más módon nem lehetne kifizetni. Ezekben az esetekben a készpénzben történő járandóságfizetés (2) bekezdésben meghatározott összeghatára túlléphető.

(4) Államkötvény esetében azt a piaci árfolyamot kell figyelembe venni, amely a (2) bekezdésben meghatározott állampapírokkal megegyező kamatbázisú, hátralévő futamidejét tekintve legközelebb álló, a Magyar Állam által belföldön nyilvánosan értékesített államkötvényekre - a 2001. augusztus 12-ét megelőző legutolsó három aukción kialakult - átlagos nettó árfolyamok súlyozott átlaga.

(5) A járandóság átadásakor

a) a készpénzhányadból le kell vonni a gázközművagyonnal összefüggő helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos előleg fizetéséről szóló kormányhatározatok alapján kifizetett előleget,

b) a 2000. augusztus 12-től 2001. szeptember 15-ig eltelt időszakra-a (2) bekezdésben meghatározott államkötvények 2000. augusztus 12. és 2001. augusztus 12. közötti átlagkamatával (10, 75%) megegyező - éves hozam időarányos részét kell hozzászámítani a készpénzelőleg, illetve az előlegen felüli járandóság átadásának időpontjáig.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésével való késedelembe esés esetén az önkormányzat az 1. számú melléklet szerinti járandóságot a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten igényelheti. Az az önkormányzat, amely elmulasztja azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az ÁPV Rt. a kifizetést, illetve az államkötvények átadását teljesíteni tudja, vagy a járandóságot nem veszi fel - figyelemmel a Ptk. 302-303. §-ában foglaltakra - késedelme idejére kamatra nem jogosult.

(7) A (2) bekezdés szerinti államkötvények futamidejének lejártáig a Magyar Állam az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság útján a (4) bekezdés szerinti piaci árfolyamon 2002-től évente kétszer nyilvános visszavásárlási lehetőséget biztosít az önkormányzatokat e törvény szerint megillető állampapírokra, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig. A visszavásárlás értéknapja a kamatfizetések napját megelőző negyedik munkanap.

5. § (1) Azok az önkormányzatok, amelyek az 1. számú mellékletben nincsenek feltüntetve jogosultként, de az 1-2. § alapján igényt kívánnak érvényesíteni az állammal szemben, e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhatnak. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírósági eljárásban a vagyonfelmérés, illetve vagyonértékelés adatainak kijavítását és az ennek megfelelően kiszámított járandóság megállapítását lehet kérni a 2. számú mellékletben meghatározott vagyonfelmérési, illetve értékelési módszertan alapján.

(3) Bírósághoz lehet fordulni továbbá

a) a közös önkormányzati beruházásoknál az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti járandóságok megosztása, valamint

b) a szétválással, kiválással létrejött új település önkormányzata és az eredeti jogosult önkormányzat között a járandóság szétosztása kérdésében.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a bíróság megállapítja a járandóságot, az ÁPV Rt. azt az önkormányzat részére a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelve fizeti ki.

(5) Az Államot az e § szerinti eljárásokban az ÁPV Rt. képviseli. A (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti eljárásokban az abban érintett önkormányzattok egymással szemben érvényesítik igényeiket.

6. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.

(2)[2] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az 1997. évi CXLVI. törvény 4. § (2 ) bekezdés ab) pontjában meghatározott államkötvényekből - az e törvény 4. § (2)-(3) bekezdése szerinti készpénzigénynek megfelelő összeghatárig - az ÁPV Rt.-től névértéken visszavásárolhasson.

(3)[3] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy közzétegye a 4. § (4) és (7) bekezdése; szerint figyelembe vehető piaci árfolyamot.

Mádl Ferenc s, k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2001. évi LVI. törvényhez

ÉGÁZ Rt

(Ft)

KÖGÁZ Rt.

(Ft)

DÉGÁZ Rt.

(Ft)

DDGÁZ Rt.

(Ft)

TIGÁZ Rt.

(Ft)

2. számú melléklet a 2001. évi LVI. törvényhez

Az 1. számú mellékletben meghatározott juttatások számításánál irányadó vagyonfelmérési és vagyonértékelési módszertan

I. Vagyonfelmérés módszertana

1. A törvény 1. §-a, valamint 2. §-ának (2) bekezdése alapján a települési önkormányzatokat megillető vagyon felmérésénél irányadó elvek és intézkedések:

- a vagyon felmérésének alapja a gázszolgáltató társaságok átalakulási vagyonmérlegének vezetékleltára,

- a vezetékleltárból le kell választani az 1991-1992-ben, a TIGÁZ esetében ezen felül az 1993. június 30-ig aktivált vezetékeket, az ennek eredményeképpen előállított adatbázis az 1990. december 31-ig aktivált, illetve üzembe helyezett vezetékeket tartalmazza,

- az adatbázisból le kell választani a külterületi1 vezetékeket, így különbözetként megkapjuk a belterületi vezetékvagyont, továbbá a belterületi vezetékekből a lakossági célú,2 a külterületi vezetékekből pedig a települések közötti több települést ellátó3 vezetékeket,

- a belterületi lakossági célú vezetékvagyon kiegészítve a külterületi, települések közötti több települést ellátó vezetékeknek az adott településre eső részével képezi az egyes települési önkormányzatok járandóságának számítási alapját képező vezetékvagyont.

A 2. § (2) bekezdése alapján megállapított vezetékvagyont az adott vezetékhossz után elhelyezkedő települések között egyenlő arányban kell felosztani.

A vezetékek egységárának megállapításánál figyelembe nem vett egyéb létesítmények (fogadó állomások, nyomásszabályozók stb.) gázszolgáltató társaságonként számított összértékét vezetékhossz arányában kell felosztani az önkormányzatok között; kivéve azt az esetet, ha ezen átlagosított számítás az önkormányzat számára aránytalan vagyoni sérelmet eredményez. Ez utóbbi esetben az önkormányzat járandóságának megállapításánál az egyéb létesítmények tételesen elszámolt értékét kell figyelembe venni.

2. A törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló önkormányzati igény megállapításánál alkalmazott elvek:

A törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló önkormányzati igényt az önkormányzatok által benyújtott az önkormányzati és lakossági hozzájárulásokat tartalmazó - hiteles igazolások, illetve a gázszolgáltatók által elszámolt dokumentumok és jegyzőkönyvek alapján kell megállapítani.

1 Az ingatlan-nyilvántartási térképek szerinti elhatárolás.

2 Célvezetéknek azokat a vezetékeket, illetve vezetékszakaszokat kell tekinteni, amelyekre közvetlenül lakossági fogyasztó, továbbá közvetett módon lakossági célt szolgáló fogyasztó nem kapcsolódik.

3 Települések közötti közművek fogalmába, illetőleg a közművek települések közötti építményei, vonalas létesítményei és berendezései közé azok tartoznak, amelyek a nagyközépnyomású fogadó állomás kilépő csonkja után kezdődve több települést látnak el.

II. A vagyonértékelés módszertana

A felmért vagyon értékelésénél, illetve az önkormányzatokat megillető járandóság számításánál irányadó elvek és intézkedések:

1. Az I/1. pont szerinti vezetékvagyon tekintetében

a) meg kell állapítani e vagyon értékét a gázszolgáltató vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásának időpontjában. A vagyonértékelést - az átalakulási vagyonmérleg készítésénél alkalmazott módszerrel (adatok, költségtényezők) azonosan - a vezeték újraelőállítási költsége és a megfelelő műszaki állapot figyelembevételével kell elvégezni.

b) A fenti a) pont szerint megállapított vagyon tekintetében

- abból kell kiindulni, hogy az önkormányzatok a részükre átadott vagyont apportként beviszik a gázszolgáltató társaságokba és a vagyonért eszközarányos részesedést (részvényt) szereznek,

- az önkormányzatok által bevitt vagyont a társasági vagyonnal azonosan kell értékelni, ezért, az önkormányzatoknak járó részvényhányadot az önkormányzati gázvagyon könyvértéke és a társaság (apport utáni) saját tőkéje hányadosaként kell megállapítani.

2. Az I/2. pont szerinti járandóság tekintetében az elismert hozzájárulás értékének megfelelő névértékű részvényjuttatással kell számolni.

3. A fenti számítás eredményeként az önkormányzatok a törvény 1. §-a és a 2. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján egyaránt részvényjuttatásra jogosultak, és a törvény 2. §-ának (4) bekezdése szerinti teljesítéskor szintén részvényjuttatásban részesültek.

4. A vagyonértékelés módszertana eredményeként megállapított juttatásnak az önkormányzatok számára - a törvény elfogadásának időpontjára számított - teljes kompenzációt kell nyújtania.

Ennek érdekében

a) meg kell határozni az önkormányzatoknak járó és a részükre teljesített részvények piaci értékét, melynél az alábbi eseteket és számítási módszereket kell figyelembe venni:

- az önkormányzatok az I/1. pont szerinti juttatás esetén az átalakulást követően, egységesen 1993. január 1., illetve az I/2. pont szerinti járandóság esetén 1993. december 31-én eladják részvényeiket. A részvények értékét az ún. diszkontált cash-flow (DCF) módszer segítségével az átalakulás időpontjára (1993. január 1-jére, illetve 1993. december 31-re) kell kiszámolni. Azt kell feltételezni, hogy a kapott értéket az önkormányzatok állampapírokba fektetik; az állampapírhozamok figyelembevételével meghatározható a járandóság mai értéke. Állampapírhozamok kiszámításánál 1993. január 1. és 1996. december 31-e között a DWIX indexet, 1997. január 1-jétől pedig a MAX indexet kell figyelembe venni,

- az önkormányzatok részvényeiket a privatizáció időpontjáig (1995. december 31.) megtartják és az állammal együtt értékesítik. Az így értékesített csomag - feltételezhetően - közel 100% lett volna. Ebben az esetben azonban a stratégiai befektetők által a részvények 50%-áért fizetett ár, valamint a tőzsdén kívüli kereskedelemben fizetett ár - 50-50%-os - súlyozásával átlagos privatizációs árfolyamot kell meghatározni. Azt kell feltételezni, hogy a kapott értéket az önkormányzatok állampapírba fektetik, az állampapírhozamok figyelembevételével meghatározható a járandóság mai értéke,

- az önkormányzatok részvényeiket 2000. május 31-ig megtartják. A részvények értékének mai értékére való átszámításánál az államkötvény hozamokat kell figyelembe venni. Ezen időpontra a részvények értékét a DCF módszerrel kell meghatározni,

- tekintettel arra, hogy mindhárom önkormányzati magatartás egyaránt valószínűsíthető, a végleges érték megállapításánál a három számítási mód átlagával kell számolni.

b) Az önkormányzatoknak átadott részvények piaci értékét a vagyonértékelésnél alkalmazott módszerrel azonosan kell elvégezni. Ennek során az alábbi eseteket és számítási módot kell figyelembe venni:

- az önkormányzatok az 1997. I. negyedévben megkapott részvényeket értékesítik. A részvények piaci értékének meghatározásánál a gázszolgáltató társaságok részvényeinek a tőzsdén kívüli kereskedelemben elért átlagos piaci árfolyamát kell figyelembe venni. Azt kell feltételezni, hogy a kapott értéket az önkormányzatok állampapírba

fektetik, az állampapírhozamok figyelembevételével meghatározható a járandóság mai értéke,

- az önkormányzatok a részvényeiket 2000. augusztus 12-ig megtartják és azokat most egyben értékesítik, ez esetben a piaci érték meghatározásánál szintén a DCF módszert kell alkalmazni,

- tekintettel arra, hogy mindkét önkormányzati magatartás egyaránt valószínűsíthető, a végleges érték megállapításánál e két számítási mód átlagával kell számolni.

c) A juttatandó és a kapott részvények értékelésénél figyelembe kell venni az időközi osztalékfizetéseket és tőkeemeléseket is.

d) A gázszolgáltató társaságok 1993. január 1-jei és 1993. december 31-ei DCF értékelésénél 1993. január 1. és 1999. december 31. között a társaságok tényleges cashflowját kell figyelembe venni. Az ezt követő időszakra elsősorban a társaságok vezetése által összeállított előrejelzések alapján kell a társaságok értékelését végezni.

A társaságok 2000. május 31-i időpontra történő DCF értékelésénél elsősorban a társaságok vezetése által összeállított előrejelzések alapján kell a társaságok értékelését végezni.

A DCF módszer alkalmazását úgy kell végezni, amint azt egy független értékelő végezné a gázszolgáltató társaságok önálló üzleti értékének megállapításánál. Ennek érdekében az értékelésnél

- olyan növekedés vehető figyelembe a gázszolgáltató társaságok bevételeinél, amely megfelel a piaci telítettségnek, a lehetőségeknek,

- az árrés, működési költségek, egységre jutó beruházás diszkontráta esetében az értékelésnél nem a lehetséges maximális vagy minimális érték, hanem egy ésszerű várható érték vehető figyelembe.

III. A fenti módszertan alapján 2000. augusztus 12-i időpontra az alábbi értékelési kulcsok az irányadók