11/2002. (III. 5.) HM rendelet

a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának g) pontjában, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben, illetve a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben foglaltakra is - a Magyar Honvédségben (a továbbiakban: MH) megvalósuló kegyeleti gondoskodás érdekében a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), a HM hivatalaiban és háttérintézményeiben, a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervezetekben, továbbá az MH katonai szervezeteinél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonára, az önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő katonára, a hadköteles katonára, a katonai felsőfokú oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára, a katonai szakképzésben részt vevő és szolgálati viszonyban álló hallgatóra (a továbbiakban együttesen: tényleges állományú), valamint a hivatásos állományból nyugállományba helyezett (a továbbiakban: nyugállományú) katonára (a továbbiakban együtt: állomány), valamint más állományon kívülire abban az esetben, ha azt jelen rendelet kifejezetten említi.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni.

(2) Ahol e rendelet állományilletékes parancsnokot említ, ott a Hjt. 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell érteni.

(3) A kegyeleti minősítésre jogosult parancsnok (vezető) a honvédelmi miniszter, a HM közigazgatási államtitkár, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, az állományilletékes parancsnok és a hadkiegészítő parancsnok.

A kegyeleti minősítés

3. §

(1) A kegyeleti minősítés az állomány elhunyt tagjának életútja, érdemei, a szolgálat teljesítésének jellege és halálának körülményei figyelembevételével történik:

a) "Hősi halottá" a Hjt. 237. § (2) bekezdése, valamint a Hkt. 134. § (1) bekezdése alapján minősíthető a tényleges állomány tagja;

b) a "Magyar Honvédség halottjává" a Hjt. 237. § (3) bekezdése, valamint a Hkt. 134. § (2) bekezdése alapján minősíthető az állomány tagja;

c) a "Katonai szolgálat halottjává" a Hjt. 237. § (4) bekezdés, valamint a Hkt. 134. § (2) bekezdése alapján kell minősíteni az állomány tagját;

d) a Hkt. 134. § (2) bekezdésében meghatározott "helyőrség halottja" minősítés helyett a c) pontban meghatározott minősítés alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti minősítésre tábornok halála esetén a honvédelmi miniszter, további esetekben pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult. Amennyiben a HM közigazgatási államtitkára az állomány elhunyt tagjának hivatali felettese, a minősítéséhez a nevezett egyetértése is szükséges.

(3) Azt az önkéntes tartalékos katonát, akinek halála nem a szolgálatteljesítés időszakában következett be, a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) - a szolgálat során szerzett kiemelkedő érdemeire figyelemmel - kivételesen, az összes körülmény mérlegelése alapján minősítheti.

(4) Kivételes esetben - a HM illetékes szerveinek javaslata alapján - az (1) bekezdés b) pontja szerint minősíthető az a honvédség állományába nem tartozó polgári személy is, aki tevékenységével kiemelkedően szolgálta a honvédelem ügyét.

(5) Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a Hjt. 237. § (6) bekezdésben foglalt esetekben az arra jogosult parancsnok (vezető) az elhunytat minősítheti.

(6) Nem alkalmazhatók az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt rendelkezések a Hjt. 237. § (7) bekezdésben, valamint a Hkt. 135. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, valamint akkor, ha az elhunyt életében tett rendelkezése alapján a katonai kegyeleti minősítésről lemondott, illetve ennek hiányában az intézkedésre jogosult hozzátartozó erről ilyen értelmű nyilatkozatot tesz.

A kegyeleti gondoskodásban részt vevő személyek, szervek és feladataik

4. §

(1) Az állományilletékes parancsnok, illetve megbízottja:

a) az állomány tagjának haláláról kapott értesítést követően felveszi a kapcsolatot az intézkedésre jogosult hozzátartozóval és egyezteti a halaszthatatlan teendőket a temetés módjáról, helyéről, időpontjáról. Tájékoztatást ad a honvédelmi szerv kötelezettségeiről, közöttük a költségviselésről, a további gondoskodás formáiról, lehetőségeiről, ideértve a baleseti vagy természetes halál esetére - a HM által az elhunyt javára - kötött szerződés szerinti biztosítási szolgáltatást is;

b) hatáskörének megfelelően minősíti az elhunytat, illetve az elhunyt a Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdés szerinti minősítésének lehetőségét egyezteti a HM Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HM HVK) személyügyi csoportfőnökével, majd javaslatot terjeszt fel a minősítésre jogosult elöljáróhoz. A minősítésre vonatkozó javaslat tartalmazza:

- a minősítéshez szükséges adatokat,

- a halál időpontját és körülményeit,

- az elhunyt katonai pályafutásának leírását és rövid értékelését,

- a minősítési javaslat indokolását,

- az intézkedésre jogosult megnevezését;

c) a Hjt. 87. § (3) bekezdésében, valamint a Hkt. 134. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a minősítési javaslattal egyidejűleg felterjeszti az előléptetésre vonatkozó javaslatot;

d) e rendelet 2. és 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével intézkedik a temetés megszervezésére, engedélyezi a temetési költségek elszámolását és kifizetését, továbbá a temetési segély kifizetését;

e) a Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdése szerint minősítettek temetkezési helyén - az illetékes hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve - megszervezi a sírkőállítást és sírkőavatást;

f) a területileg illetékes hadkiegészítési parancsnokkal együttműködésben gondoskodik a hadköteles katona temetéséről, ha annak halála a leszerelés után egy éven belül a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség miatt következett be;

g) intézkedik a jelentések megtételére, az érintett állomány tájékoztatására - beleértve azokat a helyőrségeket, ahol az elhunyt legalább öt évet szolgált -, a gyászértesítés kifüggesztésére, szükség esetén sajtóközlemény kiadására és a fekete zászló kihelyezésére.

(2) A hadkiegészítő parancsnok, illetve megbízottja

a) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartási állományába tartozó nyugállományú és az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott katona haláláról kapott értesítést követően az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el;

b) hatáskörének megfelelően - az utolsó beosztás szerinti állományilletékes parancsnokkal együttműködve - minősíti az elhunytat és végzi az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakat. Az elhunyt a Hjt. 237. § (3) bekezdés szerinti minősítése esetén az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon és tartalommal kell eljárni;

c) az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl tájékoztatja a nyugállományú egyesületet az elhunyt haláláról, a temetés helyéről és időpontjáról;

d) felelős a síremlék állításért, sírgondozásért, sírhelyújraváltásért és az elhunytról való megemlékezést szolgáló koszorúzások előkészítéséért.

(3) A HVK személyügyi csoportfőnök

a) együttműködve a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatallal kezdeményezi a hősi temető, hősi temetkezési hely, kegyeleti emlékhely létesítését, illetve katonai parcellát alakít ki;

b) a vezénylés szerinti munkahelyi vezetővel együttműködésben szervezi a más polgári szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos katona elhalálozása esetén a minősítéssel és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat. Ha az elhunytat más szerv is halottjának tekinti, a honvédség a kegyeleti költségek megosztott viseléséről a másik szerv vezetőjével megállapodást köthet;

c) végzi a kegyeleti gondoskodás feladatait a 3. § (3) bekezdése hatálya alá tartozó esetekben;

d) a Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdésében foglalt minősítés esetén előkészíti döntésre a minősítési javaslatokat;

e) kezdeményezi a Központi Kegyeleti Bizottság összehívását;

f) szervezi és végzi a kegyeleti gondoskodás feladatainak ellátásával megbízott személyek felkészítését és továbbképzését;

g) szervezi a tájékoztatást a kegyeleti gondoskodás rendjéről.

(4) A katonai temetés szervezését, illetve a lebonyolításért felelős katonai szervezet kijelölését a katonai rendészeti alkalmazási körlet körletfelelős helyőrségparancsnoka a 2. számú melléklet figyelembevételével végzi. Ennek során

a) biztosítják e rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyek részvételét és a szállításukhoz szükséges járműveket;

b) gondoskodnak az e rendelet 7. § (2), (4), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott szimbólumok, kegyeleti tárgyak biztosításáról;

c) gondoskodnak a kegyeleti szertartás audiotechnikai biztosításáról.

(5) Az MH Budapesti Helyőrségparancsnokság szakmailag koordinálja és ellenőrzi a temetések zenekari biztosítását a 3. számú mellékletben foglalt rend figyelembevételével.

(6) A honvédelmi szervet ellátó pénzügyi és számviteli szerv (referens) elszámolja és folyósítja a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti kegyeleti kiadásokat az elhunyt minősítéséről szóló parancs (határozat), a halotti anyakönyvi kivonat másolata, és a költségekről szóló számlák alapján. Gondoskodik a biztosítási szolgáltatás megfizetéséhez előírt okmányok felterjesztéséről.

(7) Az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató parancsnokság gondoskodik a (4) bekezdés szerinti szervek katonai temetési kegyeleti tárgyakkal és technikai eszközökkel történő ellátásáról, illetve ezek cseréjéről, a térítésmentes központi ellátás körébe tartozó szakanyagokról, azok előirányzatairól, valamint a kegyeleti tevékenységgel összefüggő szállítási igények normatív biztosításáról.

(8) HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum csapatzászlót kölcsönöz a (4) bekezdés szerinti szervek közül azok számára, amelyek ezzel önállóan nem rendelkeznek.

Kegyeleti bizottság

5. §

(1) A kegyeleti gondoskodás feladatainak végrehajtására - eseti jelleggel működő - kegyeleti bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni, melynek elnöke a minősítésre jogosult parancsnok (vezető). A bizottság tagjai: a személyügyi szerv vezetője, a honvédelmi szervet ellátó pénzügyi és számviteli szerv illetékes munkatársa. A bizottság elnöke a nyugállományúak társadalmi szervezeteinek, a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnak, valamint más szervnek a képviselőjét is bevonhatja a bizottság munkájába.

(2) A bizottság javaslatot tesz a kegyeleti minősítésre, valamint intézkedik az elhunyt búcsúztatásának előkészítésére.

(3) A Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdés szerint minősítettek esetében a kegyeleti gondoskodás feladatainak végzésére, valamint a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos esetleges panaszok elbírálására a HM-ben Központi Kegyeleti Bizottságot kell létrehozni. Elnöke a honvédelmi miniszter vagy az általa megbízott személy. Titkára az MH központi személyügyi szerv kegyeleti gondoskodásért felelős munkatársa. Tagjai a HM KPSZH főigazgatója, a HM HVK személyügyi csoportfőnöke vagy az általuk megbízott személyek. Feladatára a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak. A bizottság ügyrendjét saját maga határozza meg.

A kegyeleti gondoskodás módjai

6. §

(1) A kegyeleti gondoskodás keretében - a 4. §-ban meghatározottak szerint - a honvédelmi szerv

a) megszervezi és lebonyolítja a 7. §-ban meghatározott katonai temetést, egyéb esetekben segítséget nyújt a temetés előkészítésében, megszervezésében;

b) jogszabályban meghatározott esetek kivételével és jelen rendeletben meghatározott szabályok szerint viseli a temetési költségeket;

c) kezdeményezi hősi temető, hősi temetkezési hely, illetve kegyeleti emlékhely létesítését, katonai parcellát alakít ki;

d) síremléket állít a Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdés alapján minősített halottak emlékének megörökítésére és gondoskodik annak állagmegóvásáról, a sírhely (urnafülke) használati idejének meghosszabbításáról, szükség esetén a hamvak (sírhely stb.) áthelyezéséről;

e) hozzájárul a síremlékek gondozási költségeihez;

f) az MH Alaki Szabályzatában megfogalmazott rend szerint síremlék-, emlékműavatást, illetve koszorúzást rendez, továbbá eleget tesz a részvétnyilvánítás egyéb kötelezettségeinek; az elhunyt érdemei alapján emléktáblát, emlékhelyet létesít, vagy egyéb módon megörökíti halottai emlékét;

g) temetési segélyt, illetőleg költség-hozzájárulást folyósít az elhunyt hozzátartozói részére;

h) a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) engedélyével lehetővé teszi szolgálati gépjármű igénybevételét a közeli hozzátartozók, munkatársak részére.

(2) A Hjt. 237. § (2)-(3) bekezdései alapján minősítettekről való megemlékezésként (síremlék avatáskor, a Halottak Napján, kerek születési évfordulók alkalmából síremléknél, sírnál vagy urnafülkénél) koszorút helyezhet el az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti katonai szervezet vagy jogutódja és a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság.

(3) A Hjt. 237. § (2) bekezdése alapján minősítettek esetében Hősök Napján megemlékezés szervezhető.

(4) A honvédelmi szerv költségére váltott sírhelyen (urnafülkében stb.) az elhunyt házastársának és más közeli hozzátartozójának koporsója (urnája) a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnok hozzájárulásával helyezhető el. Az ebből származó többletköltség a hozzátartozókat terheli.

A katonai temetés

7. §

(1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a végtisztesség megadása katonai temetéssel történik. Ennek formája lehet hamvasztás vagy elhamvasztás nélküli, egyházi, illetve világi szertartás. Az elhunyt életében tett erre vonatkozó rendelkezésének vagy az intézkedésre jogosult hozzátartozó ilyen irányú kérésének e rendelet keretei között érvényt kell szerezni.

(2) A temetésen az elhunyt iránti tiszteletet és megbecsülést, továbbá a testülethez való tartozást és a bajtársiasság érzését fejezi ki a katonai díszkíséret, a díszőrség, a rendjel és érdemjel vivő(k), a kürtös és a csapatzászló jelenléte, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti gyászzene biztosítása.

(3) A díszkíséret - a kegyeleti minősítéstől függően - "Hősi halott" esetén századkötelék, "A Magyar Honvédség halottja" esetén szakaszkötelék - a Központi Kegyeleti Bizottság javaslatára - kivételesen század szintű alegység is kivezényelhető. E katonai temetéseknél a díszkíséretet az MH 32. Budapest Őr- és Díszezred biztosítja. "A katonai szolgálat halottjává" minősített tábornok és főtiszt esetében szakasz, egyéb esetben pedig rajszintű díszkíséretről kell gondoskodni.

(4) "Hősi halottá", illetve a "Magyar Honvédség halottjává" minősített tényleges állományú tábornok esetén az elhunytat ágyútalpon kell végső nyughelyére kísérni.

(5) A temetésen a gyászzenét az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) hősi halottak és a Magyar Honvédség halottjainak, valamint tábornokok, főtisztek temetése esetén kizárólag katonazenekar részvételével;

b) egyéb esetben katonazenekar részvételével vagy audiotechnikai eszközök alkalmazásával.

(6) Az elhunyt ravatalánál a pályatársak, barátok díszőrséget állhatnak.

(7) A búcsúbeszéd elmondására kizárólag olyan személyt szabad felkérni, akinek személyével az intézkedésre jogosult hozzátartozó is egyetért. Az elhunyttól annak közvetlen elöljárója vagy más, lehetőség szerint az elhunyttal azonos vagy magasabb rendfokozatú, illetve beosztású személy búcsúzik el, aki katonai egyenruhát visel.

(8) A katonai temetés kegyeleti kellékeit képezik: a sapka, a sapkatartó, a kard, a rendjelvivő párna és a gyászkarszalag.

(9) A katonai temetés lefolytatására a Magyar Honvédség Alaki Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

A kegyeleti költségek

8. §

(1) E rendelet alkalmazásában a kegyeleti költségek alatt a következőket kell érteni:

a) sírhely, urnasírhely (urnafülke) megváltásának (meghosszabbításának) költségei;

b) szolgáltatási költségek (különösen: a holttest tárolása, az elhunyt temetésre történt előkészítése, a ravatalozás, a búcsúztatás - ide értve a szükség szerint felmerülő megbízási díjat is -, a sírásás, a behantolás, urnaelhelyezés, a hamvak szétszórása);

c) temetési kellékek (különösen: koporsó, szemfedél, fejfa);

d) helyi és helyközi halottszállítás költségei;

e) temetéskor elhelyezett koszorúk költsége;

f) a gyászértesítés, köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetése;

g) a holtest vagy a hamvak külföldről történő hazaszállításával kapcsolatos költségek;

h) közeli hozzátartozóknak a gyászszertartásra történő szállítási költségei.

(2) A kegyeleti gondoskodás egyéb költségei, így különösen:

a) hősi temető, hősi temetési hely, kegyeleti emlékhely, emlékmű, síremlék, emléktábla állítás, emlékhely létesítés és karbantartás költségei;

b) sírgondozás költségei;

c) az exhumálás, a hamvak, a síremlék esetleges áthelyezésének költségei;

d) a halottak emléke megőrzésének egyéb költségei;

e) koszorúzási kiadások.

A költségtérítéssel kapcsolatos szabályok

9. §

(1) A kegyeleti gondoskodás keretében lebonyolított szertartások, rendezvények és egyéb feladatok meghatározása során figyelemmel kell lenni annak tényleges és várható költségeire, a társadalmi elvárásokra, a hozzátartozók kívánságaira, a katonai hagyományokra és a temetkezési szokások helyben kialakult rendjére. Ha e jogszabály másként nem rendelkezik, a temetések, megemlékezések és a halottak emlékének megőrzésével összefüggő kiadásokra, a honvédelmi szerv költségvetése terhére, legfeljebb az 1. számú mellékletben meghatározott összegek használhatók fel.

(2) A "Hősi halottá" és a "Magyar Honvédség halottjává" minősítettek temetési és síremlék állítási költségeinek kifizetését és elszámolását - számlával igazolt összegben a (központi) kegyeleti bizottság javaslata alapján - a HM közigazgatási államtitkára az 1. számú mellékletben meghatározott összeghatártól eltérően, esetenként engedélyezi.

(3) A holtest vagy a hamvak külföldről történő hazaszállítására a Hjt. 2. § (8) bekezdésében meghatározott országos parancsnok intézkedik.

(4) A temetési költségeket - eltérő rendelkezés hiányában - a honvédelmi szerv nevére kiállított számla alapján kell elszámolni.

(5) A Hjt. 237. § (6) bekezdésében, illetőleg a Hkt 136. § (2) bekezdésére figyelemmel minősítettek eltemeté-sével összefüggő költségekhez való hozzájárulást az állományilletékes parancsnok parancsban engedélyezheti. A hozzájárulás mértékét az állományilletékes parancsnok határozza meg, azonban a hozzájárulás összege nem haladhatja meg az 1. számú mellékletben megállapított összeghatárok 50%-át.

A temetési segély

10. §

Az állomány tagja - a tartalékos katonai szolgálatot nem teljesítő önkéntes tartalékos kivételével -, illetőleg annak házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére temetési segély állapítható meg. Ez nem érinti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint folyósítandó temetési segélyt, valamint a biztosító által fizetett biztosítási szolgáltatást.

11. §

(1) A szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset következtében elhalálozott tényleges állományú katona után a (4) bekezdésben meghatározott hozzátartozója részére egyszeri alkalommal intézményes temetési segélyt kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti segélyt abban az esetben is folyósítani kell, ha a halál a leszerelést, illetőleg a kötelezettség-teljesítést követő egy éven belül, a szolgálatteljesítéssel összefüggő okból következik be. A hadköteles és önkéntes tartalékos után a temetési segély akkor is jár, ha a halál a szolgálatteljesítéssel vagy a hadkötelezettséggel kapcsolatos jelentkezési, bevonulási, leszerelési kötelezettség teljesítése közben, azzal összefüggő baleset vagy betegség miatt következett be.

(3) Az intézményes temetési segély összege

a) a hivatásos és szerződéses katonák halála esetében a havi távolléti díj háromszorosa;

b) hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők és az a) pont hatálya alá nem tartozó önkéntes tartalékos katona halála esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló mindenkori kötelező legkisebb munkabérének háromszorosa.

(4) Az intézményes temetési segélyt az elhalálozást megelőzően az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs részére, amennyiben ilyen nincs, akkor az intézkedésre jogosult egyeneságbeli rokon részére kell kifizetni.

12. §

(1) A hivatásos és szerződéses katona kérelmére, egyéni elbírálás alapján, szociális helyzetének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok eseti temetési segély kifizetését engedélyezheti, ha a vele közös háztartásban élő házastársa vagy egyeneságbeli rokona elhalálozott. Engedélyezhető a segély akkor is, ha az itt említett hozzátartozó nem élt az elhunyttal közös háztartásban, de a temetésről nagyobb részt ő gondoskodott.

(2) Kivételesen indokolt esetben (eseti) temetési segély engedélyezhető a tényleges állományú katona szolgálati kötelmekkel nem összefüggő elhalálozása esetén is. A segély kizárólag az elhunyttal - az elhalálozás időpontjában - közös háztartásban élt házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyósítható.

(3) Az eseti temetési segély legfeljebb az illetményalap 100%-ának megfelelő összeg lehet.

13. §

A nyugállományú katona kérelmére, egyéni elbírálás alapján és szociális helyzetére tekintettel - figyelemmel a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályokra is - temetési segélyben részesíthető, ha a vele közös háztartásban élő házastársa vagy egyeneságbeli rokona elhalálozott és a temetéséről ő gondoskodott.

14. §

A HM közigazgatási államtitkára különös méltánylást érdemlő esetekben az e rendelet szerinti temetési segély összegénél nagyobb összeg folyósítását engedélyezheti.

15. §

Tényleges állományú katona, illetve a vele közös háztartásban élt házastárs vagy egyeneságbeli rokon elhalálozása esetén a segélyt a honvédelmi szerv, egyéb esetben a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság folyósítja.

Záró rendelkezések

16. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott honvédelmi szervnél jogviszonyban álló köztisztviselőket, közalkalmazottakat és munkavállalókat az állományilletékes parancsnok (vezető), továbbá ezen állománykategóriából nyugdíjazottakat - az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérelmére - a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok haláluk esetén a "Honvédelmi szervezet saját halottjává" minősítheti.

(2) A nyugdíjas köztisztviselő, közalkalmazott (polgári alkalmazott) és munkavállaló akkor minősíthető, ha az elhunytat honvédelmi szervtől nyugdíjazták és ezen szervnél és/vagy jogelődjénél legalább 20 év (munka-, közszolgálati) jogviszonnyal rendelkezett, és ezt az intézkedésre jogosult hozzátartozója hitelt érdemlően igazolja.

(3) A honvédelmi miniszter a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, ha az elhunyt a honvédelem érdekében kifejtett tevékenységével kimagasló érdemeket szerzett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti minősítés esetén a 8. § (1) bekezdésében meghatározott temetési költségek vállalhatók át. A költségek megtérítésére és elszámolására e rendelet szabályai irányadóak.

(5) A honvédelmi szervezettel jogviszonyban álló köztisztviselőkre, közalkalmazottakra és munkavállalókra a jelen rendelet 12. §-ban foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók.

(6) A kegyeleti gondoskodás e rendeletben meghatározott egyéb formái és feladatai az (1) bekezdésben meghatározott minősítés esetén nem alkalmazhatók.

17. §

Ha a temetési költségeket nem a honvédelmi szerv viseli, a temetési segély folyósításakor a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 7/1998. (IV. 8.) HM rendelet, a kegyeleti gondoskodás költségeiről szóló 31/1998. (HK 10.) HM utasítás.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 11/2002. (III. 5.) HM rendelethez

A kegyeleti költségek összeghatárai

A) A temetési költségek

1. Sírhelyköltség

A sírhely (urnasírhely), valamint a templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely költségeit a ténylegesen felmerült és számlával igazolt összeg képezi, amely nem haladhatja meg az illetményalap 3-szorosát.

2 Temetkezési szolgáltatás költségei: az illetményalap 4-szerese

Ezen összeget a budapesti temetőkben történő temetésnél 25%-kal, ezen belül a Farkasréti temetőben történő temetésnél 35%-kal lehet növelni. Az elhunyt holttestének vagy hamvainak a temetőn belüli szállítási költségei ezt az összeget terhelik.

3. Halottszállítás költségei

Az elhunyt holttestének vagy hamvainak a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás miatt felmerülő költségeit az indokoltan és ténylegesen felmerült, számlával igazolt összeg szerint kell megállapítani.

B) A kegyeleti gondoskodás egyéb költségei

1. Emlékmű, emléktábla, síremlékállítás

A HVK Személyügyi Csoportfőnökség által igazolt számla szerinti összeg.

2. A "Hősi halott", a "Magyar Honvédség halottja" síremlékénekgondozása és karbantartása éves együttes összege

Legfeljebb az illetményalap 50%-a. Ezen keretösszeg év végi maradványa a következő évekre átvihető.

3. Exhumálás, síráthelyezés költsége

A ténylegesen és indokoltan felmerült számla szerinti összeg.

4. Koszorúzási költségek

a) Koszorúk: az illetményalap 0,2-szerese.

b) Virágcsokrok: az illetményalap 0,1-szerese.

Október 15. és március 15. között ezeket az összegeket 25%-kalkell növelni. A temetéskor vagy egyéb megemlékezéskor a honvédelmi szervezet költségvetése terhére az elhunyt állományilletékes parancsnoka és annak szolgálati elöljárója helyezhetnek el 1-1 koszorút a sírnál, síremléknél. Az állományilletékes parancsnok a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, szerződéses és hadköteles katona, köztisztviselő, közalkalmazott, illetve annak házastársa, szülője vagy gyermeke halála esetén egy darab koszorú költségeinek elszámolását engedélyezheti. A koszorúk átlagárai a honvédelmi szervezeteknél éves szinten kötelezőek.

2. számú melléklet a 11/2002. (III. 5.) HM rendelethez

A kegyeleti feladatok végrehajtása a Magyar Honvédség katonai-rendészeti alkalmazási körletei szerint

3. számú melléklet a 11/2002. (III. 5.) HM rendelethez

A Magyar Honvédség katonazenekarainak tevékenységi körzetei