32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet

a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

A GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

1. §[1]

(1)[2] Ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Szt. 10. §-ának (4) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására van szükség, a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) megkeresi a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság).

(2)[3] A megkeresés idegen nyelvű fordításáról, valamint a beszerzett igazolás magyar nyelvre történő fordításáról a Regionális Igazgatóság gondoskodik.

(3)[4] A Regionális Igazgatóság eljárásának időtartamára a szociális hatáskört gyakorló szerv az eljárását felfüggeszti.

2. §[5]

Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

3. §[6]

(1) Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti személy a kérelméhez - az e rendeletben meghatározottakon túl - csatolja

a) a tartózkodási engedély másolatát;

b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen

ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,

bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról;

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

4. §[7]

Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában azt az ingatlant kell a személy által lakottnak tekinteni, amelyben a személy életvitelszerűen tartózkodik.

5. §

(1)[8] A jegyző az ápolási díjban részesülőről (a továbbiakban: érintett) a támogatásra való jogosultság megszűnését követően kiállítja a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot, és 15 napon belül megküldi a területileg illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak.

(2)[9]

6. §

Az Szt. 18. §-a szerinti nyilvántartásból az érintett személyére vonatkozó adatokat - az érintett eltérő kérésének hiányában - az ellátásra való jogosultság megszüntetésétől számított 50 év után törölni kell.

7. §[10]

II.

EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IGÉNYLÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ BIZONYÍTÉKOK

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

8. §

(1)[11] A munkanélkülinek a munkanélküliek jövedelempótló támogatása (a továbbiakban: jövedelempótló támogatás) megállapítása, illetve továbbfolyósítása iránti kérelmében nyilatkozni kell arról, hogy az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal, valamint a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal az együttműködést vállalja.

(2)[12] Ha a jövedelempótló támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban a munkanélküli lakóhelye változott, akkor igazolnia kell, hogy a korábbi lakóhelyén részesült-e jövedelempótló támogatásban. Ebben az esetben a korábbi lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - hajléktalan munkanélküli esetében a főjegyző - a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát és megszűnésének okát igazolja.

(3)[13] Ha a jövedelempótló támogatásra jogosult lakóhelye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatást folyósító önkormányzat kérelemre vagy hivatalból az ügy iratait az új lakóhely szerinti önkormányzat részére megküldi.

(4)[14] A hajléktalan személy jövedelempótló támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a támogatás folyósítását milyen címre kéri. Ha a hajléktalan olyan postacímet nem tud megjelölni, amelyre a támogatás folyósítható, a jegyző gondoskodik arról, hogy a hajléktalan személy a támogatást a Polgármesteri Hivatal pénztárában felvehesse.

(5)[15] A jövedelempótló támogatás megállapításáról szóló határozatban tájékoztatni kell a jogosultat az együttműködés hiányának következményeiről.

(6)[16] A megszerzett munkaviszony igazolásához a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet által rendszeresített igazolólap fogadható el.

8/A. §[17]

(1) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot és az 5. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá

a) az Szt. 37/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egészségkárosodott személy esetében

aa) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete I. fokú orvosi bizottságának a munkaképesség legalább 67%-ban való elvesztését megállapító szakvéleményét, vagy

ab) a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságának igazolását arról, hogy az egészségkárosodott személy vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül;

b) az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése alapján nem foglalkoztatottnak minősülő személy (a továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) esetében

ba) a megyei, fővárosi munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy

bb) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának lejártáról szóló határozatot, ha azt nem a rendszeres szociális segély megállapítására és folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, vagy

bc) a munkaügyi központ igazolását - az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - arról, hogy a munkanélküli járadékra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint a munkanélküli járadék megállapításánál figyelembe kell venni, valamint

bd) ha az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontjában előírt együttműködési kötelezettség (a továbbiakban: megelőző együttműködés) áll fenn, a munkaügyi központ vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szerv (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) igazolását annak teljesítéséről,

be) az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, ha azt nem a rendszeres szociális segély megállapítására és folyósítására illetékes települési önkormányzat hozta, továbbá

bf) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(2) A hajléktalan személynek a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelmében arról is nyilatkoznia kell, hogy az ellátás folyósítását milyen címre kéri.

(3) Ha az önkormányzat - 2006. január 1-jétől a jegyző - vitatja az 5. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat

a) ingatlanokra vonatkozó I. részében az ingatlan becsült forgalmi értékeként közölt értéket, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével,

b) egyéb vagyontárgyakra vonatkozó II. részében a jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz becsült értékeként közölt értéket, a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával

állapítja meg a forgalmi értéket.

(4) Ha az egészségkárosodott személy az (1) bekezdés aa) alpontja szerinti szakvéleményt azért nem tudja csatolni, mert esetében az egészségkárosodást megállapító vizsgálatra még nem került sor, a jegyző - a kérelmező egyetértésével - az illetékes orvosi bizottságnál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását.

(5) A megelőző együttműködésen

a) a munkaügyi központtal történő együttműködés esetében az Flt. szerinti együttműködést,

b) az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés esetében az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételt, valamint a felajánlott - az Szt. 37/H. §-ának (6) bekezdése szerint megfelelő - munkalehetőség elfogadását

kell érteni.

(6) Az (1) bekezdés bd) alpontja szerinti, a megelőző együttműködési kötelezettség teljesítéséről kiadott igazolásnak tartalmaznia kell az együttműködés kezdő és befejező időpontját.

(7) A nem foglalkoztatott személynek a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 37/D. §-a szerinti együttműködést vállalja.

(8) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell

a) az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettség tartalmi elemeiről,

b) arról, hogy a nem foglalkoztatott személy a határozatjogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni, valamint

c) az együttműködés hiányának az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti következményeiről.

(9) A (8) bekezdés szerinti határozatot a jegyző megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek.

(10) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében

a) figyelemmel kíséri a (8) bekezdés szerinti határozatban megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D. §-ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

e) az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával -módosítja a programot.

(11) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

b) a (10) bekezdés f) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.

(12) Az együttműködésre kijelölt szerv a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót vezet.

(13) A települési önkormányzat által felajánlott, az Szt. 37/H. §-ának (6) bekezdése szerinti megfelelő munkalehetőségről a nem foglalkoztatott személyt a munkakezdés időpontjánál legalább három munkanappal korábban tájékoztatni kell.

Időskorúak járadéka[18]

8/B. §[19]

(1) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 4. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot;

b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.).

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetőek különélőnek, ha a bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző.

Lakásfenntartási támogatás

9. §

(1)[20] Az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához a lakás nagyságát - amennyiben a szociális hatáskört gyakorló szervnek nincs hivatalos tudomása róla - a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalát.

(2)[21]

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

Ápolási díj[22]

9/A. §[23]

(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, a 7. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, valamint

b) az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított, a 8. számú melléklet szerinti igazolást.

(3) Az ápolást végző személynek segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható a házi segítségnyújtás keretében, ha

a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,

b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

(4) Az Szt. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(5) A megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény)

a) az Szt. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálat során készített szakvéleményét a 9. számú melléklet szerint,

b) az Szt. 43/A. §-ának (3) bekezdése alapján készített szakvéleményét a 10. számú melléklet szerint

adja ki.

(6) A módszertani intézmény az (5) bekezdés szerinti szakvéleményét a saját vagy a házi segítségnyújtó szolgálat vezetője, illetve bentlakásos szociális intézmény az ápolás helyszínén végzett szakértői vizsgálatának megállapításaira, továbbá az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos dokumentumra (kórházi zárójelentés stb.) alapozva készíti el.

(7) A módszertani intézmény a helyszíni vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását megelőzően legalább 3 munkanappal korábban értesíti.

(8) Az Szt. 43/A. §-ának (1) bekezdése szerint benyújtott kérelem esetében az ügyintézési határidő 60 nap.

(9)[24] Az Szt. 43/A. §-a szerinti jogosultsági feltételek felülvizsgálata során a háziorvos által korábban kiadott igazolást és szakvéleményt a módszertani intézmény 10. számú melléklet szerint kiadott szakvéleménye érvényességének időtartama alatt érvényesnek kell tekinteni.

(10)[25] A helyszíni szakértői vizsgálatot végző személynekjáró díjazás vizsgálatonként nem lehet kevesebb, mint az adott időszakra érvényes szakértői díj 50%-a.

(11)[26] A jegyző a szakértői vélemény beérkezését követő 5 munkanapon belül gondoskodik az Szt. 43/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti szakértői díjnak a módszertani intézmény számlájára történő átutalásáról.

Temetési segély

10. §

(1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

(4) Temetési segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - megállapítható.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság[27]

11. §[28]

(1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő szociális rászorultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot;

b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot;

c) az 5. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot.

(2) A szociális rászorultságot megállapító hatósági bizonyítvány 6 hónapnál rövidebb érvényességi időtartamra abban az esetben állítható ki, ha a kiállítás időpontjában ismert tény alapján valószínűsíthető, hogy a kérelmező - Szt. 54. § (1) bekezdésében foglalt - jogosultsági feltételeiben 6 hónapon belül változás áll be.

III.

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK IGÉNYLÉSE

Gyermekek napközbeni ellátása

12. §[29]

Étkeztetés és házi segítségnyújtás

13. §[30]

Nappali ellátást nyújtó intézmények

14. §[31]

Ápolást, gondozást nyújtó rehabilitációs és átmeneti intézmények

15. §[32]

16. §[33]

17. §[34]

18. §[35]

19. §[36]

20. §[37]

IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

21. §

(1) Ez a rendelet - a 8. § kivételével - 1993. február 26-án lép hatályba.

(2) A 8. § a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetén a munkanélkülit fel kell szólítani, hogy kérelmét a 8. §-ban meghatározott nyilatkozattal egészítse ki.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez

Jövedelemnyilatkozat

A) Személyi adatok

B) Jövedelmi adatok

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS

1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni.

2. Közeli hozzátartozók:[38]

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek,

c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.

4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.

5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.

6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.

7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.

8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátási igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.

2. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[39]

3. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[40]

4. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[41]

5. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[43]

6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[45]

Tájékoztató

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó ha:

- kereső tevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

- szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

- rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett kereső tevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válás esetén - folyósítanak.

Rendszeres pénzellátásnak minősül: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociálisjáradék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Fokozott ápolást igényel az a fogyatékos személy, aki mások segítsége nélkül önállóan nem képes:

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

7. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[46]

Tájékoztató

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése szerint az ápolási díjra való jogosultság szempontjából:

1. Súlyosan fogyatékos személy az, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodás miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

2. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

8. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[47]

9. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[48]

10. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez[49]