14/2002. (III. 29.) HM rendelet

a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a f) és g) pontjában, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 50. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az egyes illetményen kívüli pénzbeli (szociális) juttatások megállapítására és kifizetésére a következőket rendelem el:[1]

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a költségvetési felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), illetőleg e szervezetek állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban együtt: hivatásos katona).

(2) E rendeletet kell alkalmazni a Hjt. 46. § (3) bekezdésében megjelölt más szervezetekhez a Magyar Honvédségtől (a továbbiakban: MH) vezényelt hivatásos katonára is, ha illetményét közvetlenül a HM fejezet költségvetése személyi kiadások előirányzata terhére kapja.

(3)[2] E rendelet előírása a honvédségi közalkalmazottak - ideértve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalót is - a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák (a továbbiakban: tartalékos katona); a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas, valamint a szakképzésben részt vevő hallgatói, illetve a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatói (a továbbiakban együtt: hallgató); és a nyugállományú katonák, illetőleg a hivatásos katonák és közalkalmazottak közeli hozzátartozói (a továbbiakban: állományon kívüliek) tekintetében csak a külön nevesített esetekben alkalmazhatók.

2. §

(1) Ahol e rendelet a Honvéd Vezérkar főnökét említi, ott

a)[3] a hatáskörébe utalt HM szervek és szervezetek tekintetében a HM gazdasági feladatokért felelős szakállamtitkárát,

b) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgatót,

c) a katonai ügyészségeknél a katonai főügyészt kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában parancsnokon az állományilletékes parancsnokot, illetőleg a jogi személynek minősülő honvédelmi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjét kell érteni,

(3) E rendelet alkalmazásában rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőnek kell tekinteni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket.

(4) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni.

II. Fejezet

A CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁS

3. §

(1) A családalapítási támogatás olyan kamatmentes visszatérítendő támogatás, amely kérelemre, az életpálya során csak egy alkalommal és legfeljebb a minimálbér ötszörös összegében folyósítható.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető az a 35. életévét még be nem töltött hivatásos katona, aki házastársi (élettársi) viszonyban él és önálló (saját tulajdonú vagy bérelt) lakással rendelkezik, vagy albérletben, garzon elhelyezésben, illetőleg a szülővel, örökbefogadóval, nevelőszülővel vagy nagyszülővel egy lakásban lakik.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a házastársak (élettársak) mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, a támogatás mindkét házastárs (élettárs) részére 50-50%-os mérték szerint engedélyezhető.

(4) A családalapítási támogatás folyósítását legfeljebb négyéves időtartamú törlesztésre - szerződéses katonák esetében, ha a szerződés időtartamából négy évnél kevesebb idő van hátra, akkor a hátralevő időre - a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokra, főnökre átruházhatja.

(5) Nem folyósítható a családalapítási támogatás a próbaidő alatt, továbbá annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására (megtérítésére) bármely ok miatt nincs lehetőség.

4. §

(1) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével javaslatot tesz az engedélyezésre vagy annak elutasítására. A kérelemre záradék formájában fel kell tüntetni a kérelmező szociális helyzetének megítéléséhez szükséges 1. számú melléklet szerinti adatokat.

(2) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti - helyileg elkészítendő - nyomtatványon kell benyújtani, és záradékolás után megküldeni a 3. § (4) bekezdése szerinti elöljárónak. Azengedélyezést követően az állományilletékes honvédelmi szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi referensénél (pénzügyi és számviteli szervnél) a kedvezményezett, a 2.számú melléklet szerinti "Kötelezvény"-t kitölti és aláírja. Ha a jogosult a "Kötelezvény"-t nem írja alá, az engedélyt vissza kell vonni. A kifizetés teljesítése után a "Kötelezvény"-t a pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

(3)[4] A HM központi pénzügyi szervezete a juttatást az illetékes pénzügyi ellátó szerv (referatúra) adatközlése alapján átutalja a kedvezményezett folyószámlájára vagy lakcímére.

5. §

(1) A családalapítási támogatás (tartozás) törlesztését a kedvezményezett illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. Kivételesen indokolt esetben, kérelem alapján, a 3. § (4) bekezdése szerinti elöljáró a törlesztésre legfeljebb egy év halasztást (átütemezést) engedélyezhet.

(2) A még nem törlesztett családalapítási támogatás (tartozás) visszafizetése egy összegben esedékes, ha a kedvezményezett szolgálati viszonya a Hjt. 56. § b), e), f) pontjai, 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy 62. § (1) bekezdés b), d)-i) pontjai alapján szűnik meg. Egyéb esetben az eredetileg meghatározott ütemben kell azt visszafizetni.

(3)[5] A családalapítási támogatás-tartozást -jogszabályban meghatározottak szerint - hivatalból a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője elengedheti, ha a kedvezményezett a szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozik, vagy hősi halottá minősítik.

III. Fejezet

AZ ILLETMÉNYELŐLEG

6. §

(1) Illetményelőlegben részesülhet az a hivatásos katona, illetőleg közalkalmazott, aki családi és/vagy egyéb körülményei megváltozásának következtében átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, vagy életkörülményei javítása érdekében azt tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez, a lakhatási feltételek javításához kívánja felhasználni.

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben,

a) aki próbaidejét tölti (Hjt. 45. §),

b) akinek korábban felvett illetményelőlegből származó törlesztetlen tartozása van,

c)[6] akinek az illetményéből az illetményelőleg törlesztő részleteinek levonása bármely ok miatt nem lehetséges, vagy

d)[7] aki az elbírálás napját megelőző két éven belül illetményelőlegben részesült. Nem vonatkozik ez a korlátozás azokra, akik külön jogszabály alapján külföldi szolgálatteljesítés vagy tanulmány okán részesültek vagy részesülnek illetményelőlegben.

7. §

Az illetményelőleg kifizetésének engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak véleményeznie kell. Véleményezés előtt a kérelmet a pénzügyi és számviteli szervezet záradékolja, amelyben fel kell tüntetni a kérelmező illetményét (alapilletményét), valamint az azt terhelő levonásokat, s hogy utoljára mikor részesült illetményelőlegben.

8. §

(1) Az illetményelőleg folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Az engedélyezhető illetményelőleg összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(2) Az engedélyezett illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.

(3) Az illetményelőleg folyósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására a honvédelmi szervezetek illetményelőleg-keretet képeznek.

(4) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek illetményelőleg-kereteit és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a saját hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

9. §[8]

A 8. §-ban foglaltaknál nagyobb összegű és hosszabb, legfeljebb tizenkét havi törlesztési idejű illetményelőleget a HM Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezhet. E jogkörét - hatásköre szerint - a (vezető) irányító szervek parancsnokaira (főnökeire), illetőleg a HM központi pénzügyi szervezetének vezetőjére részben vagy egészében írásban átruházhatja. Ezzel egyidejűleg hatáskörében illetményelőleg-keretet állapíthat meg.

10. §

(1) A 8. § (3) bekezdése szerinti illetményelőleg-keretet a pénzügyi és számviteli szervezet évente képezi és nyilvántartja. A keret összege a honvédelmi szervezet tárgyév január 1-jei hivatásos katonai, illetőleg közalkalmazotti (statisztikai állományi) létszáma összesített (besorolás szerinti) alapilletményének 6%-a.

(2)[9] Az (1) bekezdés szerint felszámított keretet a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője év közben is módosíthatja, ha átszervezés következtében az állományi létszám olyan mértékben változik, hogy az a keret összegét - idő- és létszámarányosan - legalább 20%-kal növelné vagy csökkentené.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke illetményelőleg-keretét a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(4) A kiutalt illetményelőleggel az (1)-(3) bekezdés szerinti illetményelőleg-keretet meg kell terhelni, a levont (törlesztett) összegeket pedig a kereten jóvá kell írni. Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg év közben negyedéves ütemezéssel használható fel, azzal a megkötéssel, hogy az előlegkeret december 31-ei törlesztetlen része (kintlévőség) nem haladhatja meg a felszámított éves keret 50%-át. A keret tárgyévi nyitó összegét az előző évi kintlevőség (záró-) összegével meg kell terhelni.

11. §

(1) A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése esedékessé válik, amelyet - ha a levonásra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik - az utolsó havi illetményből le kell vonni.

(2) A le nem vonható illetményelőleg-tartozásról a szolgálati viszony megszűnésekor "Igazolás"-t kell kiállítani.

(3) Az illetményelőleget felvevő halála esetén - ha azt egyéb körülmények is indokolják - az illetményelőleg-tartozást az engedélyező parancsnok (vezető) jogszabályban meghatározott szabályok szerint részben vagy egészben elengedheti.[10]

IV. Fejezet

SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK

Parancsnoki segély

12. §[11]

A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hivatásos katona, a tartalékos katona, a közalkalmazott és a hallgató parancsnoki segélyben részesíthető.

13. §[12]

(1) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére esetenként, legfeljebb

a) a hivatásos katona és a közalkalmazott részére az illetményalap 100%-ának,

b) a tartalékos katona és a hallgató részére pedig az illetményalap 50%-ának megfelelő összegű segély folyósítását engedélyezheti.

(2) A negyedévenként felhasználható segélykeretet a tárgynegyedév első napján meglévő tényleges (statisztikai állományi) létszám, és

a) a hivatásos katonák, illetőleg a közalkalmazottak esetében az illetményalap 0,8%-ának,

b) a tartalékos katonák és a hallgatók esetében az illetményalap 0,4%-ának szorzata képezi. Az előző negyedévi keretmaradvány a tárgyéven belül utólag is felhasználható.

(3) A hivatásos, szerződéses és tartalékos katonák együttesen kezelt állománya, a közalkalmazottak, illetőleg a hallgatók állománycsoportjai után külön-külön felszámított segélykeretek között átcsoportosítani nem lehet.

14. §

(1) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek segélyezésre fordítható előirányzatait (kereteit) és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke a részére jóváhagyott segélykeret terhére a rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokokra (főnökökre) átruházhatja. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetését a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

(3)[13] A szociális gondoskodás keretében a Hjt. 235. §-ában említett személyek, illetőleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 206. §-a alapján baleseti ellátásban részesülők, továbbá más, a személyi állományba nem tartozók segélyezése a költségvetésben külön meghatározott előirányzat, illetőleg jóváhagyott segélykeret terhére a HM gazdasági feladatokért felelős szakállamtitkára hatáskörébe tartozik.

(4)[14]

(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti segélykereteket a HM fejezet költségvetése alapján a honvédelmi miniszter hagyja jóvá.

15. §

(1) A segély iránti kérelmet a juttatás odaítélésére jogosult parancsnok (vezető) részére - állományba tartozók esetében - a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljáró véleményezi, és javaslatot tesz annak teljesítésére vagy elutasítására. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a kért segély összegét,

b) az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezést,

c) a segély megállapítását és folyósítását megalapozó körülményeket, feltételeket (pl. a szociális helyzetet, családtagok számát és jövedelemviszonyait, a lakáskörülményeket stb.),

d) a kérelem indoklását.

(2) A kérelemhez szükség szerint csatolni kell a megfelelő igazolásokat, bizonylatokat, illetőleg azok másolatát (pl. számlák, igazolások stb.).

(3) A kérelmet az illetékes pénzügyi és számviteli szervezet vezetője záradékolja. A záradéknak tartalmaznia kell: a kérelmező havi (bruttó) illetményét (munkabérét), az azt terhelő levonásokat, illetőleg a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges egyéb adatokat (pl. mikor részesült utoljára segélyben stb.).

(4) A döntésre jogosult parancsnok (vezető) a kérelem teljesítésére vonatkozó döntésről (kötelezettségvállalásról)

a) a kérelemre feljegyzett engedélyezési záradékkal, vagy

b) parancsban, határozatban, belső intézkedésben (a továbbiakban: parancs) rendelkezik.

(5) Az írásba foglalt döntést a kérelmezővel közölni kell.

Iskolakezdési támogatás

16. §[15]

Az iskolakezdési támogatás olyan jogszabályban meghatározott, adómentes természetbeni juttatás, amelyet a gyermek részére a szülő (nevelőszülő) vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján, kizárólag tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában kell biztosítani. Az utalvány értéke gyermekenként - az adómentes értékhatáron belül- a HM gazdasági feladatokért felelős szakállamtitkár által meghatározott összeg.

17. §[16]

(1)[17] Iskolakezdési támogatásra jogosult a tárgyév szeptember 1-jén szolgálati viszonyban álló hivatásos katonának, valamint közalkalmazottnak kizárólag a közoktatásról szóló törvény szerint iskolai oktatásban részesülő (iskolai tanulmányait megkezdő), a tárgyév szeptemberében családi pótlékra jogot adó, saját háztartásban nevelt gyermeke, ideértve a vele közös háztartásban élő házastárs - feltételeknek megfelelő - gyermekét is.

(2) Az egyéb feltételek mellett iskolakezdési támogatásra jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona, illetve a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermeke is.

17/A. §[18]

(1) Az iskolakezdési támogatás címen biztosított utalványok beszerzéséhez szükséges előirányzat tervezése, az utalványok megvásárlása, tárolása, nyilvántartása és a jogosult részére történő kiadása a pénzügyi ellátást végző szerv (referatúra) feladata.

(2) Az áruvásárlási utalványokat - a vonatkozó keretszerződésre tekintettel -július 20-ig, ezt követően augusztus 20-ig, majd szeptember 20-ig kell megrendelni. Az utalványokat a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által készített jegyzék alapján az utalványtömbök (szállítmány) átvételét követő tíz munkanapon belül, de legkésőbb október 15-ig kell az igénylő részére átadni. A jegyzék tartalmazza az igénylő nevét, rendfokozatát, a gyermek nevét, az utalvány címletenkénti darabszámát, sorszámát, összértékét, az átvevő aláírását, a jegyzék készítőjének nevét és a jogosultságot igazoló parancsnok (vezető) aláírását. Az áruvásárlási utalvány számadásköteles nyomtatvány. Az igénylők által aláírt jegyzéket a számadásköteles nyomtatványok nyilvántartásához kell csatolni és azzal együtt megőrizni.

(3) A jogosulatlanul átvett és ezért visszavont, vagy ki nem adott utalványokat a kibocsátó gazdasági társaság részére a keretszerződésben foglaltak szerint kell visszaküldeni.

Nevelési segély

18. §[19]

Évente egy alkalommal - á 19-22. §-ban foglaltak szerint - nevelési segélyben kell részesíteni a tárgyév szeptember 1-jén szolgálati viszonyban álló hivatásos katona és közalkalmazott gyermekét.

19. §

(1)[20] Nevelési segélyre jogosult az a hivatásos katonával, közalkalmazottal közös háztartásban élő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek,

a)[21] aki után a hivatásos katona vagy a közalkalmazott, illetőleg a vele közös háztartásban élő házastársa (élettársa) családi pótlékra jogosult,

b) aki családi pótlékra nem jogosult, de a tárgyév szeptember 1-jén 25. életévét még nem töltötte be és felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgatója, ha rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, vagy

c) aki a hivatásos katonával vagy közalkalmazottal közös háztartásban él és saját jogán családi pótlékban részesül.

(2) Az egyéb feltételek mellett nevelési segélyre jogosult annak a tartós külföldi kiküldetést teljesítő hivatásos katonának, illetve közalkalmazottnak gyermeke is, aki azért nem részesül családtagi pótlékban, mert a szülő nem a külföldi lakhely szerinti háztartásában gondoskodik a gyermekről.

(3) Nevelési segélyre jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona, illetve a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermeke is.

20. §[22]

A nevelési segély összege gyermekenként az illetményalap 60%-a, melyet az igénybejelentés augusztus 31-ig történő benyújtása esetén szeptember 1. és 3,0. között, az igénybejelentés szeptember 15-ig történő benyújtása esetén október 3 1-ig kell folyósítani.

Az iskolakezdési támogatásra és a nevelési segélyre vonatkozó közös szabályok

21. §[23]

(1)[24] Az iskolakezdési támogatást és a nevelési segélyt június 1-jétől szeptember 15-ig a 3. számú melléklet szerinti (helyileg elkészítendő) nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a jogosultsági feltételek megállapítására alkalmas bizonylatokat, azonban az iskolalátogatási igazolás - amennyiben az igénybejelentés időpontjában még nem áll rendelkezésre - szeptember 30-ig pótolható. Az igénybejelentést az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

(2)[25] A 17. § (2) és a 19. § (3) bekezdése szerinti árvák részére az iskolakezdési támogatást, illetőleg a nevelési segélyt az illetékes hadkiegészítő parancsnokság biztosítja.

(3) Ha a jogosult mindkét szülője honvédelmi szervezet állományába tartozik, - függetlenül attól, hogy adott esetben ezek nem azonos honvédelmi szervezetek - a gyermek(ek) után a nevelési segély és az iskolakezdési támogatás csak egyik szülő jogán állapítható meg.

(4)[26] A nevelési segélyt az állományilletékes honvédelmi szervezet pénzügyi feladatait ellátó szerv (referarúra) feladása alapján a HM központi pénzügyi szervezete folyósítja az igényjogosult gyermek, illetőleg a szülő lakossági folyószámlájára vagy lakcímére.

22. §

(1) A határozott időre kinevezett közalkalmazott gyermeke(i) részére az - egyéb feltételek mellett - iskolakezdési támogatás és a nevelési segély csak akkor folyósítható, ha a közalkalmazott - a tárgyév szeptember 1-jén fennálló - közalkalmazotti viszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább hat hónapot eléri.

(2)[27] A tárgyév szeptember 1-jén állományba tartozó - határozott vagy határozatlan időre kinevezett - részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott gyermeke az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásokra, ha a közalkalmazott napi munkaidejének mértéke a 4 órát eléri vagy meghaladja.

(3)[28] Nem folyósíthatok a 21. § (1) bekezdés szerinti juttatások azok, illetőleg azok gyermekei részére, akik

a) a szolgálati vagy közalkalmazotti viszonyának megszüntetése a tárgyév szeptember 1-jén folyamatban van, és ezért őket a szolgálatteljesítési, munkavégzési kötelezettség alól mentesítettek, vagy

b)[29] a tárgyév szeptember 1-jén 30 napot meghaladó időtartamú illetménynélküli szabadságon vannak. Nem vonatkozik ez a korlátozás a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülőkre.

23. §[30]

Avatási segély

24. §

A tanintézeti oktatás, képzés befejezését követően az ösztöndíjas hallgatói állományból a Magyar Honvédség hivatásos állományába kinevezett tiszteket, tiszthelyetteseket - hivatalból - avatási segélyben kell részesíteni. Az avatási segély összege az illetményalap 40%-a, amelyet az avatást megelőző napon kell kifizetni.

A házastársi jövedelemkiegészítés

25. §

(1) Ha a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a hivatásos katona a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, vezénylése miatt másik belföldi településre átköltözni kényszerül, házastársi jövedelemkiegészítésre jogosult a vele együttköltöző házastársa (élettársa) kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti, részbeni pótlására. A jövedelemkiegészítés folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemkiegészítésre a hivatásos katona akkor jogosult, ha a vele együtt költöző házastársa, az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszonya alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az új lakóhelyén önhibáján kívül - így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában - jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb.

(3) A jövedelemkiegészítés - az áthelyezést követő öt éven belül, azonban a tényleges átköltözéstől számítva - legfeljebb három éven át jár, és havonta utólag kell folyósítani.

26. §

(1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs előző jövedelmeként, szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony esetén az utolsó négy negyedévben elért átlagjövedelem, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli ellátást, illetőleg támogatást és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori minimálbérnek az első évben (12 hónapban) 75, a második évben 60, a harmadik évben 50%-ának megfelelő összeget lehet megállapítani.

27. §

(1) A hivatásos katona a jövedelemkiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles a folyósítást engedélyező parancsnoknak bejelenteni.

(2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság fennállását a hivatásos katona háromhavonként megfelelő okiratokkal (pl. munkaközvetítő szerv igazolása, munkaszerződés, kifizetési bizonylat) igazolja.

Születési támogatás

28. §[31]

(1) A hivatásos, szerződéses és tartalékos katona, illetőleg a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott újszülött gyermeke anyagi támogatásra jogosult. A támogatás bruttó összege gyermekenként az illetményalap 200%-a.

(2) A hallgatói jogviszonyban állót, ha gyermeke születik, anyagi támogatásban kell részesíteni. A támogatás összege gyermekenként az illetményalap 20%-a.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában újszülött gyermeknek kell tekinteni a hivatásos és szerződéses katona, a közalkalmazott, a hallgatói jogviszonyban állók által szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk ideje alatt (jogerősen) örökbe fogadott, 6 hónapnál nem idősebb gyermekét is.

29. §

(1) A születési támogatást, a gyermek megszületését, örökbefogadását igazoló születési anyakönyvi kivonat, illetve örökbefogadásról szóló határozat bemutatását követően

a)[32]

b) a hivatásos katona, továbbá közalkalmazott gyermeke részére járó támogatást a törvényes képviselő, szülő vagy az általa meghatalmazott személy részére lakossági folyószámlára történő átutalással, ennek hiányában postai úton kell teljesíteni.

(2)[33] A születési támogatás akkor folyósítható, ha a jogosult (újszülött) nevére kiállított adóigazolványt és társadalombiztosítási igazolványt a szülő a pénzügyi és számviteli szerv részére bemutatja.

V. Fejezet

AZ ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK TANSZERTÁMOGATÁSA

30. §

(1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója félévente - előre kifizetendő - az illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult.

(2) A tanszertámogatást a katonai felsőoktatási intézmény részben vagy egészben természetben is megválthatja. A hallgató részére a speciális tanszerek térítésmentes használatát az intézmény biztosítja.

(3) A tanszertámogatás (1) bekezdésben meghatározott értékét - az oktatás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével - a katonai felsőoktatási intézmény vezetője - a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretei között - 20%-kal felemelheti vagy csökkentheti.

31. §

A tanszertámogatás folyósításának részletes pénzügyi és adminisztrációs szabályait, illetőleg a 30. § (2) bekezdése szerinti speciális tanszereket intézményi "Szabályzatban" kell meghatározni.

VI. Fejezet

AZ ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK EGYES KÜLÖN JUTTATÁSAI

32. §[34]

33. §

(1) A 19. § (3) bekezdése alapján nevelési segélyben részesülő gyermeket évente december 15-éig pénzbeli juttatásban kell részesíteni. A juttatás összege gyermekenként az illetményalap 60%-a.

(2)[35] Az (1) bekezdés szerinti juttatást a HM központi pénzügyi szervezete - a hadkiegészítő parancsnokságokkal előzetesen egyeztetett adatok alapján - hivatalból állapítja meg és folyósítja.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §[36]

Az e rendelet alapján folyósítandó pénzbeli és egyéb juttatásokra fordítható előirányzatok tervezésére, a folyósításukkal, illetve kezelésükkel kapcsolatos pénzügyi adminisztrációs és eljárási feladatok rendjére a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője hatáskörében intézkedik.

35. §

Az e rendelet szerint kérelem (igénybejelentés) alapján folyósításra kerülő juttatások kifizetésének engedélyezése - eltérő rendelkezés hiányában - az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. A kérelmet szolgálati úton a döntésre jogosult parancsnok részére kell benyújtani (felterjeszteni). A döntés-előkészítés az illetékes pénzügyi és számviteli, valamint a személyügyi (humán) szerv, illetve - ha ilyen működik - a véleményező, tanácsadó és javaslattevő feladatokat ellátó szociális bizottság együttes feladata.

36. §

(1)[37] A honvédelmi szervezet vállalkozási tevékenységében részt vevő hivatásos katonák munkáját (cél)jutalom formájában kell elismerni. Az ilyen címen kifizethető összeg évente legfeljebb a havi alapilletmény háromszorosa lehet, azonban az egy naptári évben folyósítható jutalom törvényben meghatározott felső határa ezzel az összeggel sem léphető túl.

(2) A vállalkozási tevékenységben részt vevő közalkalmazottak többletfeladatai teljesítésének ösztönzésére - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 67. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti (cél)jutalom folyósítására felhasználható költségvetési előirányzatot a gazdálkodási szabályok szerint kell képezni.[38]

37. §

A kifizetett családalapítási támogatásokról és illetményelőlegekről a honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi és számviteli szerv olyan analitikus nyilvántartást vezet, melyből folyamatosan megállapíthatók az előleget, támogatást felvevő személy azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, illetőleg a törlesztetlen tartozás.

38. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelet.

(2) A 25. § szerint folyósított házastársi jövedelem-kiegészítéseket 2002. január 1-jére visszamenőleg felül kell vizsgálni, és e rendelet szabályai szerint a kihirdetést követő 30 napon belül újból meg kell állapítani azok összegét, azzal, hogy a megállapítást követő hó végéig annak mértéke nem csökkenhet.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 14/2002. (III. 29.) HM rendelethez

2. számú melléklet a 14/2002. (III. 29.) HM rendelethez

3. számú melléklet a 14/2002. (III. 29.) HM rendelethez

4. számú melléklet a 14/2002. (III. 29.) HM rendelethez[41]