18/2000. (VIII. 3.) HM rendelet

a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 50. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságok megállapítására és kifizetésére a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a költségvetési felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), illetőleg e szervezetek állományába tartozó

- hivatásos és szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: hivatásos katona),

- a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítőre, a katonai oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára (a továbbiakban együtt: hadköteles katona),

- a közalkalmazottra.

(2) E rendelet előírásait a nyugállományú katonára, a hivatásos katona és a közalkalmazott gyermekeire a 12-21. §-okban és a 26-27. §-okban meghatározott esetekben és körben kell alkalmazni.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában e rendeletet kell alkalmazni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésében megjelölt szervezetekhez a Magyar Honvédségtől (a továbbiakban: MH) vezényelt hivatásos katonára, ha illetményét a (XIII.) HM fejezet költségvetése terhére kapja.

2. § (1) Ahol e rendelet az MH parancsnokát, vezérkari főnökét említi, ott a HM és a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alatt álló szervek tekintetében a HM közigazgatási államtitkárát, ahol állományilletékes parancsnokot említ, ott ez alatt az önálló jogi személynek minősülő katonai szervezet, HM háttérintézmény, hivatali szervezet, intézet stb. munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokát, hivatalvezetőjét (főigazgatóját) kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőnek kell tekinteni a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket.

(3) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni.

II. Fejezet

A családalapítási támogatás

3. § (1) Családalapítási támogatásban (előlegben) részesíthető az a 35. életévét még be nem töltött hivatásos katona, aki házastársi (élettársi) viszonyban él és önálló (saját tulajdonú vagy főbérleti) lakással rendelkezik, vagy albérletben, illetőleg a szülővel, nagyszülővel egy lakásban, de külön lakrészben lakik.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján a házastársak (élettársak) mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, a támogatás mindkét házastárs részére 50-50%-os mérték szerint engedélyezhető.

(3) A családalapítási támogatás olyan kamatmentes kölcsön, amely kérelemre, az életpálya során csak egy alkalommal és legfeljebb az illetményalap ötszörös összegében folyósítható.

(4) A családalapítási támogatás folyósítását - szerződéses katonák esetében, ha a szerződés időtartamából négy évnél kevesebb idő van hátra, akkor a hátra levő időre, - legfeljebb négyéves időtartamú törlesztésre az MH parancsnoka, vezérkari főnök engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokra, főnökre átruházhatja.

(5) Nem folyósítható a családalapítási támogatás annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség.

4. § (1) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével javaslatot tesz az engedélyezésre, vagy annak elutasítására. A kérelemre záradék formájában fel kell tüntetni a kérelmező anyagi helyzetének megítéléséhez szükséges fontosabb adatokat.

(2) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti - helyileg elkészítendő - nyomtatványon kell benyújtani, és záradékolás után megküldeni a gazdálkodási kerettel rendelkező elöljárónak. Az engedélyezést követően az állományilletékes honvédelmi szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi referensénél (pénzügyi és számviteli szervnél) a kedvezményezett, a 2. számú melléklet szerinti "Kötelezvény"-t kitölti, és aláírja. A kifizetés teljesítése után a "Kötelezvény"-t a pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.

(3) A HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság (a továbbiakban: HM PSZNYI) a juttatást az illetékes pénzügyi és számviteli szerv adatközlése alapján átutalja a kedvezményezett folyószámlájára vagy lakcímére. Az átutalt családalapítási támogatást az engedélyezési jogkörhöz kapcsolódó költségvetési alcímen kell elszámolni, illetőleg a törlesztőrészleteket (levonásokat) a gazdálkodási kereten jóváírni, az esetleges áthelyezés vagy szolgálati jogviszony megszűnése esetén is.

5. § (1) A családalapítási támogatás (tartozás) törlesztését a kedvezményezett illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. Kivételesen indokolt esetben, kérelem alapján, a törlesztésre legfeljebb egy év halasztást (átütemezést) engedélyezhet a 4. § (2) bekezdése szerinti elöljáró.

(2) A még nem törlesztett családalapítási támogatás (tartozás) visszafizetése egy összegben esedékes, ha a kedvezményezett szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ának b), e) és f) pontja szerint, vagy méltatlanná válás miatt felmentéssel [Hszt. 56. § (2) bek. b)], illetőleg a Hszt. 59. § (1) bekezdésének b) vagy d) pontja alapján szűnik meg.

(3) A családalapítási támogatás tartozást - törvényben meghatározott szabályok szerint - hivatalból kell törölni, ha a kedvezményezett a szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozik.

III. Fejezet

Az illetményelőleg

6. § (1) Illetményelőlegben részesülhet az a hivatásos katona és közalkalmazott, aki családi vagy egyéb körülményei megváltozásának következtében átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került.

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben az, akinek korábban felvett illetményelőlegből származó törlesztetlen tartozása van, vagy az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonása bármely ok miatt nem lehetséges.

7. § (1) Az illetményelőleg folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Az engedélyezhető illetményelőleg összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(2) Az engedélyezett illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.

(3) Az illetményelőleg folyósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására a honvédelmi szervezetek illetményelőleg-keretet képeznek.

(4) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek illetményelőleg-kereteit és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a saját hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

8. § A 7. §-ban foglaltaknál nagyobb összegű és hosszabb - legfeljebb azonban egy év - törlesztési idejű illetményelőleget az MH parancsnoka, vezérkari főnök engedélyezheti. E jogkörét - hatásköre szerint - az irányító szervek parancsnokaira, illetőleg a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgatójára részben (korlátozottan) vagy egészében átruházhatja. Ezzel egyidejűleg hatáskörében illetményelőleg-keretet állapíthat meg.

9. § (1) A 7. § (3) bekezdése szerinti illetményelőleg-keretet a pénzügyi és számviteli szervezet évente képezi és nyilvántartja. A keret összege a honvédelmi szervezet tárgyév január 1-jei hivatásos katonai és közalkalmazotti (állományi) létszáma összesített (besorolás szerinti) alapilletményének 6%-a.

(2) Az MH parancsnoka, vezérkari főnök illetményelőleg-keretét a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(3) A kiutalt illetményelőleggel az (1) bekezdés szerinti illetményelőleg-keretet meg kell terhelni, a levont (törlesztett) összegeket pedig a kereten jóvá kell írni. A keretösszeg év közben negyedéves ütemezéssel felhasználható azzal a megkötéssel, hogy az előlegkeret december 31-i törlesztetlen része (kintlévőség) nem haladhatja meg a felszámított éves keret 50%-át.

10. § Az illetményelőleg kifizetésének engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak véleményeznie kell. Véleményezés előtt a kérelmet a pénzügyi és számviteli szervezet záradékolja, amelyben fel kell tüntetni a kérelmező illetményét, valamint az azt terhelő levonásokat, s hogy az elmúlt három évben mikor részesült illetményelőlegben.

11. § (1) A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése esedékessé válik. Ilyen esetben, ha a levonásra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, a tartozás teljes összegét az utolsó havi illetményből le kell vonni.

(2) A le nem vonható illetményelőleg-tartozásról a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor "Igazolás"-t kell kiállítani.

(3)[1] Az illetményelőleget felvevő halála esetén - ha azt egyéb körülmények is indokolják - az illetményelőleg-tartozást az engedélyező parancsnok (vezető) törvényben meghatározott szabályok szerint csökkenheti, vagy elengedheti.

IV. Fejezet

SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK

Parancsnoki segély

12. § A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hivatásos és a hadköteles katona, továbbá a közalkalmazott parancsnoki segélyben részesíthető.

13. § (1) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló segélykeret terhére esetenként legfeljebb

a) a hivatásos katona és a közalkalmazott részére az illetményalap 100%-ának,

b) a hadköteles katona részére pedig 50%-ának megfelelő összegű segély folyósítását engedélyezheti.

(2)[2] A negyedévenként felhasználható segélykeretet a tárgynegyedév első napján meglévő tényleges (állományi) létszám és a

a) hivatásos katonák, illetőleg a közalkalmazottak esetében az illetményalap 0,7%-ának,

b) hadköteles katonák esetében az illetményalap 0,4%-ának szorzata képezi. Az előző negyedévi keretmaradvány a tárgyéven belül utólag is felhasználható.

(3) A hivatásos katonák, a közalkalmazottak és hadköteles katonák állománycsoportjai után külön-külön felszámított segélykeretek között átcsoportosítani nem lehet.

14. § (1) A kis létszámú (100 fő alatti) honvédelmi szervezetek segélyezésre fordítható előirányzatait (kereteit) és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a hatáskörébe vonhatja (összevont keret).

(2) Az MH parancsnoka, vezérkari főnök a részére külön jóváhagyott költségvetési előirányzat, illetőleg segélykeret terhére a rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokokra (főnökökre) átruházhatja. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetését a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

(3) A szociális gondoskodás keretében a Hszt. 206. §-ában említett személyek, továbbá a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálattal összefüggésben bekövetkezett baleset vagy betegség miatt, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján baleseti ellátásban részesülők, illetőleg a személyi állományba nem tartozók segélyezése - a költségvetésben külön meghatározott előirányzat, illetőleg jóváhagyott segélykeret terhére - a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságok parancsnokai és azok elöljáró parancsnoka (főnöke), továbbá a humán-, illetőleg a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervek vezetőinek hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésben említett szervezetek parancsnokai (vezetői) az ott meghatározott jogkörükben esetenként legfeljebb az illetményalap 100%-át meg nem haladó összegű segélyt engedélyezhetnek. Az MH parancsnoka, vezérkari főnök ilyen címen az illetményalap kétszeresének megfelelő összegű segélyt engedélyezhet.

(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti segélykereteket a HM fejezet költségvetése alapján a honvédelmi miniszter hagyja jóvá.

15. § (1) A segély iránti kérelmet a juttatás odaítélésére jogosult parancsnok (vezető) részére, a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A kérelmet a közvetlen szolgálati elöljáró véleményezi, és javaslatot tesz annak teljesítésére vagy elutasítására. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a kért segély összegét,

b) az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezést,

a segély megállapítását és folyósítását megalapozó körülményeket, feltételeket (pl. a szociális helyzetet, családtagok számát és jövedelemviszonyait, a lakáskörülményeket stb.), a kérelem indoklását.

(2) A kérelemhez szükség szerint csatolni kell a megfelelő igazolásokat, bizonylatokat, illetőleg azok másolatát (pl. számlák, igazolások stb.).

(3) A kérelmet az illetékes pénzügyi és számviteli szervezet vezetője záradékolja. A záradéknak tartalmaznia kell: a kérelmező havi (bruttó) illetményét, az azt terhelő levonásokat, illetőleg a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges egyéb adatokat (pl. mikor részesült utoljára segélyben stb.).

(4) A döntésre jogosult parancsnok (vezető) a kérelem teljesítésére vonatkozó döntésről (kötelezettségvállalásról)

a) a kérelemre feljegyzett engedélyezési záradékkal, vagy

b) parancsban, határozatban, belső intézkedésben (a továbbiakban: parancs)

rendelkezik. Az írásba foglalt döntést a kérelmezővel kézbesítés útján közölni kell.

Beiskolázási, nevelési segély

16. § Évente egy alkalommal beiskolázási, nevelési segélyben (a továbbiakban: beiskolázási segély) kell részesíteni a hivatásos katona, a közalkalmazott, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset következtében elhunyt hivatásos katona árvaellátásra jogosult gyermekét.

17. § (1) Beiskolázási segélyre jogosult a hivatásos katonával, közalkalmazottal közös háztartásban élő az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek,

a) aki után a hivatásos katona vagy a közalkalmazott, illetőleg együtt élő szülők esetében annak házastársa családi pótlékra jogosult,

b) aki után a hivatásos katona vagy a közalkalmazott, illetőleg együtt élő szülők esetében a házastársa iskoláztatási támogatásra jogosult,

c) aki az a)-b) alpontok szerinti ellátások valamelyikére nem jogosult, de a tárgyév szeptember 1-jén 25. életévet még nem töltötte be és közoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgatója, ha rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyen kívül beiskolázási segélyre jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona árvaellátásban részesülő gyermeke.

18. § (1) A beiskolázási segély összege

a) a családi pótlékra jogosító gyermek és a 17. § (2) bekezdése szerint árvaellátásban részesülő gyermek esetében az illetményalap 40%-a;

b) az iskoláztatási támogatásra jogosító gyermek és a 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján igényjogosult gyermek esetében pedig az illetményalap 60%-a.

(2) A beiskolázási segély folyósítása a tárgyév szeptember 15-éig esedékes.

19. § (1) A beiskolázási segélyt az igényjogosult vagy annak szülője (nevelőszülője stb.) a tárgyév augusztus 1-jétől szeptember 1-jéig a 3. számú melléklet szerinti (helyileg elkészítendő) nyomtatványon igényelheti. Az igénybejelentéshez csatolni kell a jogosultsági feltételeket igazoló bizonylatokat. Az igénybejelentést az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

(2) Ha az arra jogosult az igénybejelentést a tárgyév szeptember 1-jéig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, a mulasztás okának megjelölésével, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja azt.

(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti árvák részére a HM PSZNYI által a tárgyév augusztus 1-jéig elkészített és az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak megküldött jegyzék alapján a beiskolázási segélyt hivatalból kell folyósítani.

(4) Ha a jogosult mindkét szülője (nevelőszülője stb.) honvédelmi szervezet állományába tartozik, a gyermek(ek) után a beiskolázási segély csak egyikük jogán állapítható meg.

(5) A beiskolázási segélyt az állományilletékes katonai szervezet pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szerv feladása alapján a HM PSZNYI folyósítja az igényjogosult gyermek, illetőleg a szülő (nevelőszülő stb.) lakossági folyószámlájára vagy lakcímére.

20. § (1) A határozott időre kinevezett közalkalmazott 17.§ (1) bekezdése szerinti gyermeke(i) részére a beiskolázási segély csak akkor folyósítható, ha a közalkalmazott - a tárgyév szeptember 1-jén fennálló - közalkalmazotti viszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább hat hónapot eléri.

(2) A tárgyév szeptember 1-jén állományba tartozó - határozott vagy határozatlan időre kinevezett - részfoglalkozású közalkalmazott 17. § (1) bekezdés szerinti gyermeke(i) - az egyéb feltételek megléte esetén - csak akkor jogosultak a beiskolázási segélyre, ha az adott honvédelmi szervezetnél a közalkalmazott napi munkaideje a 4 órát meghaladja.

21. § (1) A kiutalt beiskolázási segélyekről a HM területi pénzügyi és számviteli igazgatóságok, illetőleg az önálló pénzügyi és számviteli szervezetek a tárgyév október 31-éig, a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal teljesítenek adatszolgáltatást a HM PSZNYI részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok begyűjtésére az érintett szervek saját hatáskörben intézkednek. A HM PSZNYI az összesített adatokat a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalhoz a tárgyév november 15-éig felterjeszti.

Avatási segély

22. § A tanintézeti oktatás, képzés befejezését követően az ösztöndíjas hallgatói állományból a Magyar Honvédség hivatásos állományába kinevezett tiszteket, tiszthelyetteseket - hivatalból - avatási segélyben kell részesíteni. Az avatási segély összege az illetményalap 40%-a, amelyet az avatást megelőző napon kell kifizetni.

A házastársi jövedelemkiegészítés

23. § (1) Ha a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a hivatásos katona a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, vezénylése miatt másik belföldi településre átköltözni kényszerül, házastársi jövedelemkiegészítésre jogosult a vele együttköltöző házastársa (élettársa) kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti pótlására. A jövedelemkiegészítés folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemkiegészítésre a hivatásos katona akkor jogosult, ha a vele együtt költöző házastársa, az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszonya alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az új lakóhelyén önhibáján kívül - így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában - jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb.

(3) A jövedelemkiegészítés - az áthelyezést követő öt éven belül, azonban a tényleges átköltözéstől számítva - legfeljebb három éven át jár, és havonta utólag kell folyósítani.

24. § (1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs előző jövedelmeként, munkaviszony esetén az utolsó négy negyedévben elért átlagjövedelem, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli ellátást, illetőleg támogatást és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori minimálbérnek az első évben (12 hónapban) 70, a második évben 50, a harmadik évben pedig 40%-ának megfelelő összeget lehet megállapítani.

25. § (1) A jövedelemkiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását a hivatásos katona a folyósítást engedélyező parancsnoknak 8 napon belül köteles bejelenteni.

(2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság fennállását a hivatásos katona három havonként megfelelő okiratokkal (pl. munkaközvetítő szerv igazolása, munkaszerződés, kifizetési bizonylat) igazolja.

Születési támogatás

26. § (1) A hivatásos katona, a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott újszülött gyermeke anyagi támogatásra jogosult. A támogatás bruttó összege gyermekenként az illetményalap 200%-a.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt, illetőleg az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állót, ha gyermeke születik, anyagi támogatásban kell részesíteni. A támogatás összege gyermekenként az illetményalap 20%-a.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában újszülött gyermeknek kell tekinteni a hivatásos katona, a közalkalmazott, a sorkatona és az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban állók által szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk ideje alatt (jogerősen) örökbe fogadott, 6 hónapnál nem idősebb gyermekét is.

27. § (1) A születési támogatást, a gyermek megszületését, örökbefogadását igazoló születési anyakönyvi kivonat, illetve örökbefogadásról szóló határozat bemutatását követően

- a hadköteles katonának saját jogán készpénzben kell kifizetni,

- a hivatásos katona és a közalkalmazott gyermeke részére járó támogatást a törvényes képviselő, szülő vagy az általa meghatalmazott személy részére lakossági folyószámlára történő átutalással, ennek hiányában postai úton kell teljesíteni.

(2) A hivatásos katona és a közalkalmazott gyermeke részére a 26. § (1) bekezdése alapján a támogatás akkor folyósítható, ha a jogosult (újszülött) nevére kiállított adóigazolványt a szülő a pénzügyi és számviteli szerv részére bemutatja.

V. Fejezet

Az ösztöndíjas hallgatók tanszertámogatása

28. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója félévente - előre kifizetendő - az illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult.

(2) A tanszertámogatást a katonai felsőoktatási intézmény részben vagy egészben természetben is megválthatja. A hallgató részére a speciális tanszerek térítésmentes használatát az intézmény biztosítja.

(3) A tanszertámogatás (1) bekezdésben meghatározott értékét - az oktatás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével - a katonai felsőoktatási intézmény vezetője - a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretei között - 20%-kal felemelheti vagy csökkentheti.

29. § A tanszertámogatás folyósításának részletes pénzügyi és adminisztrációs szabályait, illetőleg a 28. § (2) bekezdése szerinti speciális tanszereket intézményi "Szabályzatban" kell meghatározni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § Az e rendelet alapján folyósítandó pénzbeli juttatásokra fordítható gazdálkodási keretek tervezésére, a folyósításukkal kapcsolatos pénzügyi, adminisztrációs feladatok végrehajtásának rendjére a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetője hatáskörében intézkedik.

31. § (1) A honvédelmi szervezet vállalkozási tevékenységében részt vevő hivatásos és hadköteles katonák munkáját (cél)jutalom formájában kell elismerni. Az ilyen címen kifizethető összeg az egyébként adható parancsnoki jutalom éves összegén felül, legfeljebb a havi alapilletmény háromszorosa lehet.

(2) A vállalkozási tevékenységben részt vevő közalkalmazottak többletfeladatai teljesítésének ösztönzésére - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 67. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti (cél)jutalom folyósítására felhasználható költségvetési előirányzatot a gazdálkodási szabályok szerint kell képezni.

32. § E rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett és folyósított lakástelefon létesítési támogatások (kölcsönök) törlesztését az engedélyezés szerinti ütemben és módszerrel a tartozás megszűnéséig kell folytatni. A tartozásokat, azok megszűnéséig a (köz)szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő tartozásként kell kezelni és nyilvántartani. Ha a kölcsönt igénybevevő szolgálati viszonya az 5. § (2) bekezdésében említett ok miatt szűnne meg, illetőleg a köztisztviselő köztisztviselői, a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya saját kezdeményezésére, vagy egyébként neki felróható ok miatt szűnik meg, a kölcsöntartozás összegének törlesztése, valamint a honvédelmi szervezet által megfizetett személyi jövedelemadó megtérítése egy összegben esedékessé válik, amelyeket a Polgári Törvénykönyv 301. §-a alapján kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

33. § A kifizetett családalapítási támogatásokról és illetményelőlegekről a honvédelmi szervezetet ellátó pénzügyi és számviteli szerv olyan analitikus nyilvántartást vezet, melyből folyamatosan megállapíthatók az előleget, támogatást felvevő személy azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, illetőleg a törlesztetlen tartozás.

34. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti

- a hivatásos és hadköteles katonák egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól, szociális juttatásairól, illetményelőlegéről és támogatásáról szóló 17/1996. (XII. 29.) HM rendelet ,

- a lakástelefon létesítéséhez folyósítható kölcsönről szóló 83/1989. (HK 27.) HM utasítás és az azt módosító 68/1992. (HK 14.), illetőleg 25/1994. (HK 13.) HM utasítások, továbbá az ezek végrehajtásával összefüggő 20/1986. (HK 7.) és 82/1989. (HK 27.) MN PÜSZF intézkedések, valamint a 28/1986. (HK 7.) és 174/1989. (HK 27.) MN HIF intézkedések,

- a parancsnoki segélyezésről szóló 1/1993. (HK 2.) HM utasítás és az azt módosító 53/1995. (HK 30.) HM utasítás, továbbá az 55/1998. (HK 17.) HM utasítások a (2) bekezdés szerinti rendelkezés kivételével,

- az illetményelőlegről szóló 12/1994. (HK 7.) HM utasítás,

- a családok gyermek születése alkalmából történő anyagi támogatásáról szóló 21/1997. (HK 9.) HM utasítás és a végrehajtásáról rendelkező 21/1997. (HK 10.) HM KPSZH intézkedés, továbbá az azt módosító 8/1998. (HK 6.) HM KPSZH intézkedés,

- a sorkatonai családok gyermekszületés alkalmából történő anyagi támogatásáról szóló 23/1997. (HK 10.) HM utasítás,

- a gyermekes és nehéz anyagi körülmények között élő családok segélyezéséről szóló 51/1997. (HK 18.) HM utasítás,

- a hivatásos állományúak és családtagjaik egyszeri utazási kedvezményéről szóló 32/1986. (HK 14.) HM utasítás végrehajtásáról rendelkező 39/1986. (HK 14.) MH PÜSZF intézkedés, és az azt módosító 46/1994. (HK 22.) MH KPF intézkedés.

(2) E rendelet 13. §-ának (2) bekezdése 2001. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a parancsnoki segélyezésről szóló 1/1993. (HK 2.) HM utasítás módosított 3. §-a.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelethez

2. számú melléklet a 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelethez

3. számú melléklet a 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelethez

4. számú melléklet a 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelethez