14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet

a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján -a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:[1]

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: TC) felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.

(2)[2] A TC felhasználásával, kezelésével, működtetésével és ellenőrzésével, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokban foglaltak az irányadók.

(3)[3]

Értelmező rendelkezések[4]

1/A. §[5]

E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, valamint a Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás,

2. általános képzés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

3. diszkont kamatláb: a Korm. rendelet 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom,

4. egyedi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,

5. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,

6. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység,

7. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom,

8. induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos,

9. kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének,

10. létesítmény felvásárlása: a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának,

11. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom,

12. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom,

13. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom,

14. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom,

15. nagyvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeket nem teljesítő vállalkozások,

16. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott fogalom,

17. referencia alapkamatláb: a Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom,

18. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be,

19. szakképzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

20. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése,

21. támogatási intenzitás: a Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom,

22. támogatási program: a Korm. rendelet 1. § 26. pontjában meghatározott fogalom,

23. elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke,

24. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke,

25. turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, az idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása,

26. újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva.

A TC felhasználásának általános céljai

2. §

(1) A TC felhasználása és a támogatások odaítélése során az alábbi szempontok alapvető fontosságúak:

a) a magyar gazdaság idegenforgalmi ágazatában a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése;

b) az idegenforgalmi vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése;

c) a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése;

d) az idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, továbbá az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelésével;

e) az idegenforgalmi régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával;

f) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése;

g) a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása;

h)[6] az európai uniós tagság nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése.

(2) Támogatás ahhoz a programhoz vagy projekthez nyújtható, amely az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítását, szempontok érvényesülését ösztönzi, és a pályázó személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, továbbá a megvalósítási és az üzleti tervhez kapcsolódó gazdasági számítások alapján a program vagy projekt nagy valószínűséggel hosszabb távon életképesnek bizonyul.

(3)[7] A támogatások nyújtására irányuló pályázati felhívásokban, a támogatások jogcímei tekintetében, továbbá a pályázatok kezelése, elbírálása, a szerződéskötés és ellenőrzés, valamint a célelőirányzatok forrásainak felhasználása során biztosítani kell a pályázati programok átláthatóságát, továbbá a támogatások hatályos jogszabályokkal és Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel való összhangját.

A támogatások jogcímei

3. §

A TC felhasználási és támogatási jogcímei:

a) a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása;

b) turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása;

c) idegenforgalmi, illetőleg az idegenforgalom szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatása;

d) a turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása;

e) szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatása;

f)[8] az Európai Unió forrásaiból meghirdetett programokban és nemzetközi szervezetekben való részvétel támogatása;

g) a turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatása;

h) a turizmussal összefüggő marketing és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozása bel- és külföldön;

i)[9] az országos és nemzetközi szempontból jelentős rendezvények, illetve az azokon történő részvétel támogatása;

j) regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetése és fejlesztése;

k)[10] a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (a továbbiakban: MAG Zrt.), a Hungarofest Nonprofit Kft., a Nemzeti Turisztikai Bizottság működési költségeinek, valamint a pályázatkezelő és ellenőrző szervezetek szerződésben meghatározott költségeinek fedezése;

l) más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtása.

m)[11]

n)[12] képzési célú támogatás;

o)[13] beruházások támogatása.

p)[14] kulturális értékek megóvásának támogatása.

A támogatásban részesíthetők köre

4. §

(1)[15] A TC-ből támogatás - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, továbbá a magyar állampolgárságú vagy az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.

(2)[16] Nem nyújtható támogatás

a) valamennyi állami támogatás esetén

aa)[17] adósságrendezési, törlési (megszüntetési) eljárás alatt álló szervezetnek,

ab) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből vagy az Európai Unió forrásaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét,

ac)[18] azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek a székhely szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, kivéve ha arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,

ad)[19] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem felel meg az Áht. 15. §-ában előírt, a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek,

ae) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

af) azon gazdálkodó szervezet részére, amelynek a saját tőkéje, a törzstőke (alaptőke) a jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent,

ag) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a támogatási program megvalósítási helyét nyilvánosságra hozzák,

ah) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat a pályázatához nem csatolta,

ai)[20] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem gondoskodott a beszedési megbízás megadásáról,

aj) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem nyilatkozott arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,

ak) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem nyilatkozik arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,

al)[21] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Magyar Államkincstár által mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson,

am)[22] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak.

b) beruházási célú állami támogatás esetén az a) pontban foglalt eseteken túl

ba) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek előállításához,

bb) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22-52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásokhoz,

bc) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

bd)[23] azon projektekhez, amelyek esetében a 4. § (6) bekezdése szerinti közzététel előtt merültek fel költségek,

be) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki, illetve amely a beruházást, fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes,

bf) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyévet megelőző mind a három évben veszteséges volt, vagy elvesztette korábbi saját tőkéjének 50%-át.

(3)[24] A (2) bekezdés a) pont am) alpontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)[25] Képzési támogatás nem nyújtható:

a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez,

b) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

(5)[26] A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást nem lehet kifizetni olyan vállalkozás részére, amely a vele szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségnek nem tett eleget.

(6)[27] A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Nagyvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, kiszélesedik a tevékenység köre, növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg vagy lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme. A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet állami támogatásokra vonatkozó előírásait az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján is közzé kell tenni.

A támogatások formái

5. §

(1) A TC-ből az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő kamattámogatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő kamattámogatás), és

c)[28] amennyiben a projekt vagy a program szokásos fedezettel rendelkezik és nem jár rendkívüli kockázattal, s ennélfogva nem minősül állami garanciaelemet tartalmazó támogatásnak, működési és egyben beruházási támogatásnak nem minősülő, a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás) nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy időben is alkalmazhatók.

(3) A Kormány vagy nemzetközi szervezet programjai által meghatározott stratégiai célok végrehajtásához rendelt források a Kormány vagy a nemzetközi szervezet döntésének megfelelő formában, mértékben és feltételekkel kerülnek megpályáztatásra és folyósításra.

(4)[29] A 3. § h) és k) pontjában foglaltak teljesítésére, támogatás folyósítására, elszámolására a támogató és a Magyar Turizmus Zrt., a 3. § k) pontjában foglaltak teljesítésére, a támogatás folyósítására, elszámolására a támogató és a Hungarofest Nonprofit Kft. szerződést köt.

Az állami támogatásokra vonatkozó külön szabályok[30]

6. §[31]

Amennyiben a 3. §-ban megjelölt támogatási jogcímek alapján nyújtandó támogatás állami támogatás

a) a 3. § a) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak,

b) a 3. § b) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak,

c) a 3. § c) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak,

d) a 3. § d) pontja alapján nyújtott támogatás képzési támogatásnak,

e) a 3. § e) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak,

f) a 3. § f) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak,

g) a 3. § g) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak,

h) a 3. § h) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak,

i) a 3. § i) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve kulturális támogatásnak,

j) a 3. § j) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak,

k) a 3. § l) pontja alapján nyújtott támogatás egyedi bejelentési kötelezettség alá eső támogatásnak,

l) a 3. § n) pontja alapján nyújtott támogatás képzési támogatásnak,

m) a 3. § o) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak,

n) a 3. § p) pontja alapján nyújtott támogatás kulturális támogatásnak minősül.

6/A. §[32]

(1)[33] A csekély összegű támogatások a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-ei 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) alapján nyújthatók.

(2)[34] A beruházási támogatások a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-ei 1628/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1628/2006/EK bizottsági rendelet) alapján nyújthatók. E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházásokhoz nyújtható.

(3)[35] A képzési támogatások a 800/2008/EK bizottsági rendelet alapján nyújthatók, és azokra a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetének és II. fejezet 8. szakaszának rendelkezései az irányadók.

(4) Kulturális támogatás esetében kizárólag olyan intézkedés támogatható, amely elősegíti a kultúra és kulturális örökség megőrzését. Kulturális jogcím alapján a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá tartozó tevékenység nem támogatható.

(5) Egyedi bejelentési kötelezettség alá eső támogatás esetén az egyedi bejelentési kötelezettség a Korm. rendeletben foglaltak szerint áll fenn.

A csekély összegű támogatás[36]

6/B. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

A támogatás mértéke

7. §[37]

(1)[38] A támogatás mértékének felső határát, az elszámolható költségek körét - az Ámr.-ben és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - a pályázati felhívás tartalmazza. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg a pályázati felhívásban elismert együttes költségek 100%-át. E rendelet eltérő rendelkezése esetén az ott meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás, nemzetközi segélyprogram esetében a segélyprogramban meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás az irányadó.

(2)[39] Az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az állami támogatás - ideértve a csekély összegű támogatást is - nem halmozható más állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás 1628/2006/EK bizottsági rendeletben, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendeletben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

(3) Amennyiben egy vállalkozás a KKV-kba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2006. 08. 18.) szerinti állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban részesült, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak a Korm. rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20%-kal csökkenteni kell.

(4) Kulturális támogatás esetén az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(5)[40] A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg a 15/A. §-ban meghatározott mértéket, a képzési támogatás összege nem haladhatja meg a 15/B. §-ban meghatározott mértéket, a csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg a 6/B. §-ban meghatározott mértéket.

(6)[41] A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: döntéshozó) egy projekthez csak egy alkalommal ítélhet meg a TC-ből nyújtandó támogatást.

(7)[42] Az egy pályázat keretében megvalósuló beruházási célú állami támogatási programhoz vagy projekthez kapcsolódó saját forrás mértéke a teljes megvalósítási költség 25%-a, ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, de ebben az esetben sem lehet kevesebb a teljes megvalósítási költség 25%-ánál. Nem tekinthető saját forrásnak az Ámr. 114. § (2) bekezdésében meghatározott források köre. Csekély összegű, képzési és kulturális célú támogatásoknál a saját forrás előírásától el lehet tekinteni. Beruházási támogatások esetében a saját forrásra vonatkozó szabályoktól eltérni nem lehet.

(8)[43] Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját forrás mértéke az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő, a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben megállapított, térségei pályázatainak esetében - a beruházási támogatás kivételével - a költség 25%-ánál kisebb is lehet azzal, hogy mértékéről a pályázati felhívás rendelkezik.

A pályáztatás szabályai, elkülönített pályázati alapok

8. §[44]

(1)[45] Támogatás - ha az Ámr. másként nem rendelkezik, illetve a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag pályázati úton nyújtható. A pályázati felhívásokat - a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok és a közreműködő szervezetek véleményének kikérésével, illetve több célelőirányzatból történő közös finanszírozás esetén az érdekelt célelőirányzat kezelőjének egyetértésével - lehetőség szerint egyidejűleg, évente a tárgyév február 28. napjáig a Turisztikai Értesítőben, a Minisztérium hivatalos honlapján és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell közzétenni. Más szervvel közös pályáztatásra az e szervvel kötött külön megállapodásban foglaltak az irányadók.

(2)[46] Ha az Ámr. eltérően nem rendelkezik, a TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás fejlesztési célra nem nyújtható. A TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás a megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alátámasztott, valamint a támogatási igény nagyságát megjelölő kérelem mellett is csak akkor nyújtható, ha a támogatandó cél a turizmus fejlesztési stratégiáival összhangban van, turisztikai hatása nemzetközi, országos vagy kistérségi turisztikai vonzerő kialakítására vonatkozik, a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el vagy hátrány hárítható el, továbbá ha a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívül adható támogatás mértéke éves szinten nem haladhatja meg a TC tárgyévi kiadási előirányzatának 5%-át. A támogatás pályázaton kívüli odaítéléséről - a 4. §-ban, 6-7. §-ban, 11. §-ban, 15/A. §-ban és 15/B. §-ban meghatározott állami támogatási szabályok betartásával - a döntéshozó dönt.

(3) A források kimerülése esetén a pályázatok befogadását - az (1) bekezdésben foglalt módon közzétett hirdetmény útján - fel kell függeszteni.

(4)[47] A Minisztérium a TC feletti kezelői jogok gyakorlójaként e rendelet 18/A. §-ának megfelelően közreműködő szervezeteket vesz igénybe.

(5)[48] Pályázaton kívüli támogatásoknál a támogatás feltételeire - a pályázatra és a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével - e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a támogatás feltételeit a pályázati felhívás helyett a döntéshozó - a 4. §-ban, 6-7. §-ban, 11. §-ban, 15/A. §-ban és 15/B. §-banmegha-tározott állami támogatási szabályok betartásával - egyedileg állapítja meg. Ahol a pályázati felhívás e rendelettől eltérhet, ott pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó állapíthat meg az e rendelettől eltérő szabályokat.

(6) E rendelet alkalniazásában a pályázati útmutatóban foglaltakat a pályázati felhívás részének kell tekinteni.

A pályázati díj mértéke

9. §[49]

(1) A pályázónak - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pá-lyázati díjat kell fizetnie, amely

a) 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint;

b) 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint;

c) más szervekkel közös pályázat esetében a pályázati díj mértékére és megfizetésére külön megállapodásban foglaltak az irányadók.

(2) Abban az esetben, ha a támogatás odaítélésére a források időközi kimerülése miatt nem kerülhet sor, a pályázati díjat a forráshiányról szóló közlemény megjelenésétől számított 30 napon belül vissza kell utalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség.

(3) A 14. § (8) bekezdése alapján és a pályázati felhívásban megállapított fizetendő díj összege legfeljebb 50 000 forint.

A pályázat benyújtásának szabályai[50]

10. §[51]

(1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt közreműködő szervezethez postai úton kell benyújtani. A pályázathoz az Ámr. 133. §-ában foglalt adatok és dokumentumok mellett - a pályázó személyétől és a pályázat jellegétől függően - mellékelni kell:[52]

a) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és a nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát;

b) a pályázó és tulajdonosainak, vezetőinek, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;

c)[53] fejlesztési célú támogatás igénylése esetén - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő év(ek) re vonatkozó üzleti tervét, kiemelve a pályázó tevékenységének különleges kockázatait, valamint a pályázat tárgyát képező program vagy projekt tekintetében a pályázati formanyomtatvány szerint a pályázó gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a pályázó tárgyévet megelőző három évre vonatkozó mérleg és beszámoló adatait;

d)[54] a pályázat tárgyát képező program vagy projekt bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, a döntés-előkészítést elősegítő, kellően részletezett költségvetést, a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket, a beruházást is tartalmazó projekt esetén az annak helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi számát és 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatának földhivatal által kiadott, illetve annak közjegyző által hitelesített másolati példányát;

e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt; .

f) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök, így különösen a térségi, foglalkoztatási, turisztikai forgalomra gyakorolt hatás bemutatását;

g)[55] a pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő pályázó által hitelesített másolatát;

h) a fejlesztési célú támogatás révén megvalósuló projekt környezeti és társadalmi-kulturális hatásait így különösen a szennyezés kibocsátását, a természeti erőforrás-használatot, a területhasználatot, a közlekedési forgalomnövekedést és tájképi hatásokat, továbbá a helyi közösségre, népességre, munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat;

i) a pályázó nyilatkozatát a pályázat benyújtását követő előzetes helyszíni ellenőrzéshez való hozzájárulásról;

j) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb indokolt adatot vagy dokumentumot.

(2)[56] Az Ámr. 145. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat kizárólag a pályázatok elbírálását követően és csak a támogatást elnyert kedvezményezettektől kell megkövetelni. E dokumentumok rendelkezésre bocsátásáig a támogatási szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(3)[57] A pályázatok hiányos benyújtása esetén - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése a pályázat elutasítását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, kivéve ha a pályázó bizonyítja, hogy a mulasztás neki nem felróható okra vezethető vissza. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja.

11. §

(1)[58] Fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak a pályázati felhívásban megjelölt időtartamon belül meg kell valósulnia.

(2)[59] Beruházási célú állami támogatás esetén a pályázónak az üzembe helyezés időpontjától vállalnia kell a támogatás révén megvalósult tárgyi eszközök és immateriális javak öt - ingatlanok esetében tíz - évig történő turisztikai célú hasznosítását (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak). A kötelező üzemeltetési időszakra vonatkozó követelmény nem akadályozza a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása legalább a támogatási cél megvalósítása időpontjának színvonalán biztosított az érintett régióban. A fejlesztés eredményeként létrejött, de a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immate-riális javak cseréjét követő kötelező üzemeltetési időszakban a kedvezményezett a fejlesztés eredményeként létrejött, de a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3)[60] A 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt üzleti tervének a pályázati felhívásban megjelölt időtartamon belüli megtérülést kell biztosítania.

(4) Nem nyújtható támogatás olyan projekt megvalósításához, amely szintentartó beruházást, felújítást tartalmaz.

(5)[61] A (6) bekezdésben foglalt kivétellel a pályázat benyújtása előtt megkezdett rendezvényhez, beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem nyújtható. A projekt kezdetének dátumát - amely nem lehet a pályázat benyújtásának napját megelőző időpont - a pályázatban fel kell tüntetni. Rendezvény esetében a megkezdés időpontja a rendezvény első napja. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének. A beruházás, fejlesztés - ideértve a vissza nem térítendő kamattámogatásokkal megvalósuló projekteket - megkezdésének minősül[62]

a)[63] beruházási célú projekt esetén az építkezési munkálatok megkezdése (az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik), a felszerelésnek a vállalkozás által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő megrendelése, vagy az építési tevékenységet és az árubeszerzést egyaránt tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont;

b) minőségfejlesztési vagy - a rendezvények kivételével - az egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma;

c) azon projektek esetén, ahol a beruházás a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével kezdődik, a közmüszer-ződés szerint igazolt első pénzügyi teljesítés időpontja.

(6)[64] Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy olyan projekthez igényli, amely az 1628/2006/EK rendelet értelmében a korábbiakkal összefüggőnek minősül, és a korábbi projektek önmagukban is működőképesek, az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek és időpontnak az utolsó projekt tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.

(7)[65] Ha a pályázó élni kíván a (6) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét (projekt), amelynek megvalósításához a támogatást igényli.

(8)[66] Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy az Európai Unió forrásaiból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg figyelemmel a 11. § (14) bekezdésében foglaltakra.

(9)[67] A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. A TC-ből támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az Ámr.-ben meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

(10)[68] Beruházási célú állami támogatás esetén a támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(11)[69] Beruházási célú állami támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatás révén megvalósuló tárgyi eszközöket és immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel.

(12)[70] A támogatható immateriális javaknak meg kell felelniük a következő feltételeknek is:

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel,

b) leírható eszközöknek kell őket tekinteni,

c) piaci feltételek mellett harmadik féltől kell őket megvásárolni,

d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

(13)[71] Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt pályázati felhívásban feltüntetett módon az érintett régióban fenntartja. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidőben és idénymunkában foglalkoztatott alkalmazottak számát olyan mértékben kell figyelembe venni, ahogyan munkaidejük a teljes munkaidőhöz aránylik.

(14)[72] E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a Minisztérium, illetve a 18/A. §-ban meghatározott közreműködő szervezet írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A pályázatok elbírálása

12. §[73]

A pályázat elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza.

13. §[74]

(1)[75] A pályázatokat - a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően - a pályázati bírálóbizottságok (a továbbiakban: bizottságok) részére döntési javaslat megtétele céljából a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet készíti elő. Más szervezetekkel közös pályázat esetén az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik a pályázatok előkészítése, kezelése, a bírálóbizottság összeállítása, valamint a döntéshozatal.

(2) Amennyiben a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a bizottságok munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vehetnek részt a döntéshozó által kijelölt szakértők mellett a Pénzügyminisztérium és a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok, a döntéshozó által felkért gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervek által delegált tagok, valamint az érdekelt regionális szervezetek, így különösen a regionális idegenforgalmi bizottságok és a regionális fejlesztési tanácsok képviselői. A bizottságok munkájukba tanácskozási és véleményezési joggal a Magyar Államkincstár és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatják. A bizottságok elnökét és tagjait - a delegálást követően - a döntéshozó nevezi ki. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén rendszeresen, de legalább kéthavonként üléseznek.

(3)[76] Folyamatos beadási határidő esetén - amennyiben az Ámr. másként nem rendelkezik - a pályázatokat el kell bírálni, és a támogatási döntést meg kell hozni a befogadástól számított 90 napon belül. A pályázati felhívás rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatok egy vagy több meghatározott időpontban kerülnek elbírálásra. A bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot.

(4) A pályázatokról - a bizottságok döntési javaslatának ismeretében - a döntéshozó dönt.

(5)[77] A bizottságoknak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó, minden pályázó számára hozzáférhető emlékeztetőt kell készíteni.

(6) A támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a bizottságok titkársága vagy a közreműködő szervezet adatot szolgáltat

a) több támogatási forrásra benyújtott támogatási igény esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére;

b)[78] az Ámr.-ben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár részére;

c)[79] a Turisztikai Értesítő, valamint a Minisztérium hivatalos honlapja számára a támogatásban részesített pályázatok közzététele céljából.

A szerződéskötés

14. §[80]

(1)[81] A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az Ámr. 133. § (2) bekezdésében, 142. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozatok birtokában és a támogatási döntés alapján, az Ámr. 145-148. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium, illetve az általa erre feljogosított közreműködő szervezet köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a támogatás összegét, és amennyiben a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezt a tényt, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit, valamint a támogatott program vagy projekt részletes leírását;

b)[82] a támogatás folyósításának módját az Ámr. 149-151. §-ában foglaltak szerint, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését;

c) az ellenőrzési jogosultság elfogadását;

d) az arra való figyelemfelhívást, hogy az Áht. 13/B. §-ának feltételei szerint a támogatási döntés kedvezményezettje köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni;

e)[83] az Ámr. 120. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket;

f) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket;

g) az elállás jogát, feltételeit;

h) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket;

i) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét, az elállás jogát arra az esetre, ha az előleggel a pályázó nem számol el a támogatási szerződésben meghatározott határidőt követő 30 napon belül;

j) a támogatási szerződés lezárásával és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket;

k) a felek megnevezését és az aláírási jogosultsággal rendelkezők nevét és aláírását, a szerződés keltét;

l) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

(3) A 11. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása.

(4) A pályázati felhívás a szerződéskötés feltételeként meghatározott fajtájú és mértékű szerződési biztosíték nyújtását írhatja elő. Pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó a szerződési biztosítékot egyedileg határozza meg.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésnek megfelelően a pályázati felhívás vagy pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó másképp nem rendelkezik, a szerződéskötés feltétele a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott - 5 millió forint összeget meghaladó - támogatás esetén

a)[84] a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás által kötött, olyan közjegyzői okiratba foglalt, a támogatási szerződéssel egyidejűleg aláírásra került jelzálogszerződés, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott, a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy - 10 millió forint összegű támogatásig - ingó dologra legalább a támogatási összeg és járulékai mértékéig a 16. § (2) bekezdés szerinti zárójegyzőkönyvnek az érdekeltek által történő jóváhagyása napjáig, illetve - a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén - a keletkezett visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre;

b)[85] egyéb, az e rendelet alapján támogatásban részesíthetők (a továbbiakban: egyéb kedvezményezettek) tekintetében, a 16. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi beszámoló jóváhagyásának napjáig, de legalább a pénzügyi beszámoló beküldési határidejét követő 6. hónap végéig a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, óvadéki szerződés, vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződés - amely a támogatási szerződésbe is foglalható - rendelkezésre bocsátása. A közjegyzői okiratba foglalt kezességvállalási szerződés akkor fogadható el, ha a Minisztérium meggyőződött a kezes fizetőképességéről, valamint a kezesi kötelezettségek teljesíthetőségéről. Az egyéb kedvezményezettek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását megelőzően kötelesek a pénzügyi beszámoló jóváhagyásától a 16. § (2) bekezdésében meghatározott zárójegyzőkönyv felvételére megadott határidőt követő 6 hónapig terjedő időszakra, a támogatási szerződésben vállalt további kötelezettségek (a továbbiakban: üzemeltetési kötelezettségek) nem teljesítése esetére a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt, óvadéki szerződést, közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződést - amely a támogatási szerződésbe is foglalható - rendelkezésre bocsátani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a támogatási összeg járulékaként a támogatási összeg 20%-át kell figyelembe venni.

(7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti személyek döntésüktől függően - vagy a támogatási szerződés megkötésekor, vagy azt követően a támogatási szerződés hatálya alatt- a támogatás biztosítékaként az (5) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékok - rendelkezésre bocsátását is választhatják. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti személyek döntésüktől függően az üzemeltetési kötelezettségek nem teljesítése esetére az (5) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték rendelkezésre bocsátását is választhatják.

(8) A jelen rendelet szerinti biztosítékváltás minden tárgyévben legfeljebb egy alkalommal lehetséges a 9. § (3) bekezdés szerinti módosítási díj megfizetése mellett. Az első módosítás díjának fizetése alól a támogatott mentesül.

(9) A döntéshozó - kivételes méltánylást érdemlő esetben - az üzemeltetési kötelezettségek nem teljesítése esetére előírt biztosíték nyújtása alól részleges vagy teljes felmentést adhat.

(10) Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki, illetőleg amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást.

A támogatási szerződés módosítása[86]

14/A. §

(1) A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közreműködő szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerződésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(2) A támogatási szerződés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közreműködő szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a döntés jogát magának fenntarthatja.

(3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha

a) a közreműködő szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy

b) azt a közreműködő szervezet kifejezetten kéri.

(4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a közreműködő szervezet dönt, akkor a közreműködő szervezet a kérelem - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének - hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk - kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül döntéséről értesíti a közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.

(6) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közreműködő szervezet a kérelem kézhezvételtől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.

(7) Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve - pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén - a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során a pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, valamint a módosítás következtében e sorrend megváltozna és a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerződés módosításának a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegének növelése tekintetében.

A támogatások folyósítása

15. §[87]

(1)[88] A támogatások folyósítását a Magyar Államkincstár - az Ámr. 149-151. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a Minisztérium vagy a Minisztérium által utalványozásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján végzi.

(2)[89] A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett a támogatási döntés kedvezményezettjének és a támogatási szerződésben feltüntetett megvalósítónak a nevére szóló és általa benyújtott számlákon, valamint - a (4) bekezdés kivételével - a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történik. Az utalványozáskor az utalványozó szervnek biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, különösen a számla vagy a számlával azonos bizonyító erejű egyéb számviteli bizonylat meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével.

(3) A számlák kelte nem előzheti meg a pályázat benyújtásának időpontját, kivéve a pályázati felhívás alapján elismerhető, a beadás határnapja előtti egy éven belül kifizetett tervezési és engedélyezési eljárási díjakat, valamint a 11. § (5) bekezdés a) pontjában említett import és a nemzetközi szempontból jelentős rendezvények esetét.

(4) Önkormányzatok részletfizetéssel megvalósuló beszerzései, valamint az úgynevezett harmadikfeles finanszírozás esetén, továbbá a központi költségvetési szervek többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok közhasznú tevékenységével kapcsolatos beruházásaihoz igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítása - a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés igazolása mellett és a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon alapuló elszámolás alapján történik, a tényleges kifizetést igazoló dokumentumok nélkül.

(5) A támogatás igénybevétele, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - teljesítésarányosan és forrásarányosan - csak azt követően folyósítható, ha a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt és a saját forrás, illetve egyéb pénzügyi források adott évi ütemezés szerinti összegének forrásarányos felhasználását igazolta.

(6) Amennyiben a pályázati felhívás lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 50%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleg folyósításáról a támogatási döntésben rendelkezni kell. A támogatási előleg folyósítására, visszatartására, illetve folyósításának felfüggesztésére a (9)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) Támogatási előleg folyósításának igénylése esetén, ha a pályázati felhívás vagy a 14. § (5) bekezdése szerint a támogatási szerződés megkötésének nem feltétele a biztosítékadás, akkor az előleg folyósításának feltétele, hogy a Kedvezményezett - választása szerint - a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő felhasználás esetére hozzájárulását adja, hogy

a)[90] az igényelt előleggel történő elszámolás biztosítékaként a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy - 10 millió forint összegű támogatásig - ingó dologra, a támogatási előleg összegének és járulékainak erejéig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy

b)[91] a támogatási szerződésben az előleggel történő elszámolásra rögzített határidőt követő 60. napig, vagy - ha a támogatás igénybevétele ezt az időpontot megelőzi - a támogatás igénybevételének a támogatási szerződésben meghatározott napját követő 60. napig terjedő időszakra kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, az igényelt támogatási előleg összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt, óvadéki szerződést vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződést rendelkezésre bocsátani.

(8) Mentesül a (7) bekezdésben meghatározott biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdésének a) -b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki, illetőleg amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást.

(9) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint történhet.

(10)[92] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére

a)[93] az Ámr. 122. §-ában, valamint 149. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennálltáig,

b) felszámolási és végelszámolási eljárás megindulása esetén, illetve

c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig kerül sor. A támogatás visszatartása, illetve folyósításának felfüggesztése a támogatási döntés kedvezményezettjének a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

A támogatott beruházások elszámolható költségei és támogatási intenzitása[94]

15/A. §

(1)[95] A támogatás iránti kérelem 11. § (14) bekezdésében meghatározott megerősítését követően az alábbi költségek számolhatóak el:

a) a beruházási költségek alapján számított támogatás esetén a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-a, 51. §-asze-rinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára a létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a szoftver, a licenc és a know-how Sztv. 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50%-áig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak);

b) bérköltség alapján számított támogatás esetén - ha a pályázati kiírás szigorúbban nem rendelkezik - a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók Sztv. 79. §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(2) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a vállalkozás és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján ettől eltérő költség merült fel.

(3) A földterület és az épületek kivételével a tárgyi eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza a tárgyi eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlete esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig kell folytatódnia, kivéve ha az épület a bérlő tulajdonába kerül.

(4) Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke,

e) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát,

f) támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja,

g) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza a tárgyi eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5)[96] A (3) bekezdés és a (4) bekezdés g) pontja esetében a pénzügyi lízing lejárata nem lépheti túl a projekt befejezésének dátumát.

(6)[97] Beruházási támogatás esetében a támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott állami támogatásokat - nem haladhatja a Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott százalékos mértéket. Regionális beruházási támogatás esetében a Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott támogatási intenzitást a beruházás elszámolható tárgyi és immateriális költségeinek hányadaként, - közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén - az alkalmazott személy két évre becsült bérköltségeinek hányadaként, vagy e fenti két módszer kombinált alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok[98]

15/B. §[99]

(1) Képzési támogatást általános képzéshez és szakképzéshez lehet nyújtani.

(2) E rendelet alapján képzési támogatás kizárólag a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) szakképzés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

b) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-át.

(4) A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják.

(5) Ha valamely támogatási projektben mind általános képzési, mind szakképzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános képzési, illetve szakképzési jellege nem állapítható meg, a szakképzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

(6) A képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következők:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, különösen a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,

f) a képzésben résztvevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban meghatározott egyéb elszámolható költségek összértékéig.

(7) A képzésben részt vevők személyi jellegű költségei tekintetében csak a tényleges képzésben eltöltött idő - a termelésben töltött idő levonása után - vehető számításba.

(8) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonylatokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

A támogatási program lezárása

16. §[100]

(1) Egy beruházás akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott beruházás szerződésszerűen, hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően megvalósult, a támogatási döntés kedvezményezettjének a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolását tartalmazó pénzügyi beszámolója elkészült, és a beruházó, a támogató vagy a támogató által megbízott közreműködő szervezet általi jóváhagyása megtörtént.

(2) Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél, továbbá a befejezést követő időszakra nézve vállalt fenntartási és egyéb kötelezettség szerződésszerűen teljesült, a támogatási döntés kedvezményezettjének pénzügyi/záró beszámolója benyújtását követően az erről szóló zárójegyzőkönyv elkészült, és 300 millió forint alatti támogatás esetén a támogató által megbízott közreműködő szervezet, 300 millió forint feletti támogatás esetén a támogató általi jóváhagyása megtörtént.

A támogatások ellenőrzési rendszere

17. §[101]

(1)[102] A támogatási programot, projektet - különös tekintettel a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésére, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználásra - a pályázat benyújtásától a projekt lezárásáig a Minisztérium, az általa megbízott közreműködő szervezetek, illetve a külön jogszabályban feljogosított szervek jogosultak a projekt helyszínén ellenőrizni. A pályázat benyújtását követően előzetes, közbenső, utólagos, illetve záró ellenőrzésre kerülhet sor. Az ellenőrzésre jogosult közreműködő szervezetek az ellenőrzést belső szabályzataik alapján végzik, melyet a Minisztériummal is jóvá kell hagyatni. A közreműködő szervezeteket a Minisztérium ellenőrzi a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint.

(2)[103] A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából számviteli rendszerében elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, valamint adatközlést teljesíteni és bizonylatokat bemutatni.

(3)[104] Ellenőrzésre különösen a pályázat benyújtását követően a döntés-előkészítés folyamatában, illetve a szerződéskötést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során a pénzügyi elszámolás, illetve a finanszírozás folyamatában (közbenső ellenőrzés), a támogatott program, projekt pénzügyi lezárását közvetlenül megelőzően (utó- vagy záró ellenőrzés), valamint az üzemeltetési és fenntartási időszak lejáratát követően a támogatási program, projekt lezárását megelőzően kerülhet sor (záró ellenőrzés).

(4) A pályázati felhívás előírhatja, hogy a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről, a pályázati felhívásban meghatározott időszakonként és módon beszámolni köteles. A pályázati fel-hívás kötelezővé teheti a 100 millió forint feletti támogatással megvalósuló program, projekt pénzügyi beszámolójának auditálását (könyvvizsgáló által történő ellenőrzését) is, amelyet a támogatási szerződésben is rögzíteni szükséges.

(5) Amennyiben a pályázó vagy a támogatott az (l)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, az ellenőrzéseket akadályozza, illetőleg az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást nem adja meg, a pályázata elutasítható, illetőleg az odaítélt támogatás visszavonható.

A TC forrásai és a kezelésükkel kapcsolatos állami feladatok

18. §

(1)[105] A TC forrását a mindenkori költségvetési törvényben a Turisztikai célelőirányzatra meghatározott támogatások és bevételek képezik.

(2) A TC további bevételei:

a)[106] a TC-ből támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, továbbá az e rendelet 14. § (8) bekezdése alapján fizetendő díj;

b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések;

c)[107] a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések, valamint a visszafizetett támogatások.

(3)[108] A TC pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

(4)[109] A Minisztérium a TC felhasználásáról féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint.

(5)[110] ATC forrásaiból kell fedezni a szakmaspecifikus célok elérése érdekében végzett tevékenységekkel, továbbá az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket.

(6)[111] A TC követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre.

(7)[112] A TC terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat.

(8)[113] TC terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány vagy köztestület, továbbá gazdasági társaság nem alapítható, és gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.

(9)[114] Az Ámr. 72. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel a TC tárgyévi előirányzata terhére akkor vállalható támogatási kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év december 31-éig megtörténik.

Közreműködő szervezetek[115]

18/A. §

(1)[116] A TC támogatási rendszerében a turisztikai feladatok és a technikai részfeladatok ellátásában közreműködőként a Magyar Turizmus Zrt., a MAG Zrt., valamint a Magyar Államkincstár vesz részt.

(2)[117] A Magyar Turizmus Zrt. ellátja a nemzeti turisztikai marketing és promóciós tevékenységet bel- és külföldi hálózatai útján, a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával kapcsolatosan közreműködik termékfejlesztési feladatok ellátásában, üzemelteti bel- és külföldi hálózatát, illetve igény szerint ellátja a turisztikai termékekkel kapcsolatos befektetési projektekkel összefüggő feladatok lebonyolítását, valamint a pályázati tanácsadási feladatokat.

(3)[118] A MAG Zrt. a turisztikai fejlesztési támogatási rendszerben támogatáskezelési feladatokat végez, ennek keretében ellátja a pályázati felhívás és a támogatási döntés előkészítésével, a támogatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések megkötésével, módosításával, nyilvántartásával, a pénzügyi lebonyolítással, a támogatási szerződések teljesítésének ellenőrzésével - beleértve a pénzügyi és a folyamatba épített előzetes és közbenső, valamint utólagos és helyszíni ellenőrzést -, a követeléskezeléssel kapcsolatos teendőket, továbbá a TC-vel kapcsolatban vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását, elvégzi a költségvetési tervezési, pénzügyi, számviteli, beszámolókészítési, adatszolgáltatási, adatkezelési, valamint ellenőrzési teendőket.

(4)[119] A Hungarofest Nonprofit Kft. ellátja a magyar kultúrát népszerűsítő fesztiválok, kulturális rendezvények, különösen koncertek, kiállítások és konferenciák szervezését itthon és külföldön, valamint a kultúra eszközeivel kapcsolatot épít Magyarország és a külhoni magyar területek között. A kulturális és szakmai programok teljes körű lebonyolítása és marketing tevékenysége révén elősegíti a turisztikai programkínálat bővítését és turisztikai kapcsolatok fejlesztését.

(5) A Magyar Államkincstár a turisztikai támogatási rendszerben a pályázati támogatásokkal kapcsolatosan ellátja a számlabefogadást, azok ellenőrzését, a támogatási szerződések teljesítésének ellenőrzésével - beleértve a folyamatba épített közbenső és utólagos, valamint a helyszíni ellenőrzést - kapcsolatos feladatokat, ennek keretében a zárójegyzőkönyv felvételével, valamint a támogatási program lezárásával összefüggő teendőket.

Átmeneti és záró rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra, valamint az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni.

(3) A rendeletben foglaltakat a kormányzati szervekkel közös pályázatoknál is megfelelően alkalmazni kell.

(4)[120] E rendelet alapján támogatási döntést az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, az 1628/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(5)[121] E rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5-10. o.),

c) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006. 11.1., 29-40. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter