290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 104. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:[1]

1. §

(1) E rendelet hatálya:

a) a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet kiadások előirányzatában a közvetlen termelői és piaci támogatásokra, továbbá

b) az agrárgazdaság és vidékfejlesztés támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatra, valamint

c) egyéb, a központi költségvetésben az agrárgazdasági célok támogatására vagy felmerülő költségek csökkentésére biztosított előirányzatokra, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény eszközrendszerének működtetéséből származó bevételekből - ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét - képződött forrás felhasználására terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó agrártámogatási és vidékfejlesztési jogcímeket a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)

a) az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés 2003. évi támogatási mértékeinek meghatározásáról, valamint a támogatás igénybevételének feltételeiről a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben intézkedik, azzal, hogy a pályázati felhívásokat önállóan dolgozza ki;

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az agrárpiaci törvény hatálya alá tartozó

aa) a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás (a továbbiakban: exporttámogatás) igénybevételi rendjének általános szabályairól, valamint

bb) az exporttámogatás feltételeiről és mértékéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a külügyminiszterrel együttesen,

cc) az aa) és bb) alpont alá nem tartozó agrárpiaci intézkedéseket a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben intézkedik.

(4) A Kormány külön határozata alapján egyes, nem tervezhető - különösen a természeti károk enyhítésével összefüggő - intézkedések több költségvetési fejezeti előirányzatot terhelő és az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás mértékéről, az igénybevétel feltételeiről az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A minisztérium az (1) bekezdésben megjelölt költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó feladatok megoldására az előirányzat legfeljebb két százalékát elkülöníti, melynek felhasználásáról és odaítéléséről a minisztérium dönt.

(6) A minisztérium a támogatások elbírálásával, folyósításával, ellenőrzésével, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására külön feladattervben foglalt feltételek szerint - a külön jogszabályban meghatározott - közreműködő szervezeteket vesz igénybe. A minisztérium a közreműködő szervezetek részére meghatározott feladattervben rendelkezik az elvégzendő feladatról, a feladatok végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő elismerhető költségnemekről, ezek mértékéről, megtérítésének módjáról, az (5) bekezdésben meghatározott forrás terhére.

(7) Az egyes költségvetési előirányzatok esetében legfeljebb a központi költségvetésben külön meghatározott mértékéig vállalható olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiadási előirányzatait a tárgyévi, valamint az azt követő évek költségvetésében kell előirányozni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok közötti átcsoportosításról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy egyes támogatási célok esetén saját hatáskörben megyei vagy regionális támogatási kereteket állapítson meg, illetve, hogy e keretek között átcsoportosítson, továbbá központi kormányzati programokhoz kapcsolódó támogatásról közvetlenül intézkedjen.

(10) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok terhére folyósított - a vidékfejlesztési célelőirányzatok kivételével - agrártámogatási összeg felhasználásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható:

a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatás;

b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása,

c) közraktári hitel kamattámogatása,

d) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása,

e) fejlesztési célú juttatás,

f) szolgáltatás jellegű tevékenységek feladat finanszírozása

[az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás].

(2) A támogatás külön jogszabályban foglaltak szerint kérelem, pályázat alapján, vagy előre meghatározott feltételek, vállalások fennállása, illetve teljesítése, események bekövetkezése és mindezek igazolása esetén végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül is nyújtható.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást - a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot, bizonylatot a támogatást igénybe vevőnek az üzemeltetési kötelezettség előírása esetén annak végéig, de legalább a támogatás igénybevételét követő öt évig meg kell őriznie.

(5) A hitel lejárata tekintetében

a) éven belüli lejáratúnak minősül az a hitel, amelynek lejárata a háromszázhatvanöt - szökőév esetén háromszázhatvanhat - napot nem haladja meg,

b) éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt - szökőév esetén háromszázhatvanhat - napot meghaladja.

(6) Mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatás igénybevételére a részesművelő, valamint a bérmunkás nem jogosult.

(7) A kamattámogatás mértékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegybanki alapkamat százalékában kell meghatározni.

(8) Kamattámogatás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

a) az (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti esetekben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Kamattámogatás szempontjából a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;

b) az (1) bekezdés d) pontja szerinti éven túli forgóeszköz és beruházási hitelek esetében a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori mértékéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A támogatás szempontjából kamattámogatási igénylés benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;

c) az (1) bekezdés d) pontja tekintetében a hitelt folyósító hitelintézet az éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek esetében egyéves törlesztési haladékot engedélyez, valamint a kezességvállaló intézmény által érvényesített kezességvállalási díj nem haladja meg az intézmény által kiadott szabályzatban rögzített, de legfeljebb a másfél százalékos mértéket.

(9) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai alkalmazásában a teljes hiteldíj, a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerződés szerinti normál igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat (a kamat, kezelési költség és folyósítási jutalék) tartalmazza. A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre állási jutalék). A (8) bekezdés szerinti kamattámogatások kiszámítási módját a 7. számú melléklet tartalmazza.

(10) Állami kezességvállalás csak a hitelek tőkeösszegére a Kormány határozatában adott időszakra megállapított kezességvállalási keret összegéig nyújtható, külön rendeletben meghatározott igénybevételi szabályok szerint.

(11) Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak forint fizetőeszközben felvett hitelek esetében vehető igénybe. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, a kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre a Magyar Nemzeti Bank - a támogatási igény benyújtásának napján érvényes - hivatalos devizaárfolyamán.

(12) E rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az egyes állami feladatok közhasznú társaságon, illetve közalapítványon keresztül történő megvalósítására is.

3. §

(1) Támogatásban

a) csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá

b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), valamint

c) a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), természetes személy,

d)[2] vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás esetében önkormányzat, amely nem áll adósságrendezési eljárás alatt, önkormányzatok társulása, valamint az a) pont szerinti eljárás alatt nem álló társadalmi szervezet

[az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő] részesülhet, feltéve, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott köztartozással, illetve a 4. § (5) bekezdésének a)-r) pontjai szerinti lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékával (a továbbiakban együtt: köztartozás) nem rendelkezik. A támogatás igénybevételéhez a köztartozásokra vonatkozó igazolást csatolni kell az adóhatóság által folyósított támogatások kivételével. A 4. § (5) bekezdésének a)-r) pontjai szerinti lejárt határidejű befizetési kötelezettségének hátralékáról nyilatkozni kell. Az erdőgazdálkodási célú támogatások esetében igazolást csak az éves végelszámolás kifizetését megelőzően kell csatolni. A külön jogszabály szerinti mértékű fagykárt és/vagy aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők-az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglalt átmeneti intézkedés keretén belül kormányhatározattal - az ott meghatározott végleges kárenyhítő támogatása, valamint kedvezményes forinthitel utáni kamattámogatása vonatkozásában támogatásban, illetve kedvezményes forinthitel utáni kamattámogatásban részesülhetnek abban az esetben is, ha a rendelet szerint köztartozásuk van.

(2) Jogszabály a támogatás igénybevételét az abban meghatározottak szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől is függővé teheti.

(3) A családi gazdálkodó jogszabályban meghatározottak szerint külön támogatás igénybevételére is jogosult lehet.

(4) A mezőgazdasági termelő - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján vadászatra jogosultként nyilvántartásba vett vadgazdálkodó kivételével - a miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésből a mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha külön jogszabályban meghatározottak szerint gazdálkodási tevékenységéről adatot szolgáltat, és ennek alapján nyilvántartásba veszik, és a támogatási jogviszony fennállásának időtartama alatt teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

(5) Nem vehető igénybe a támogatás

a) valótlan adatszolgáltatás esetén;

b) jelzálogjoggal vagy egyéb módon megterhelt ingatlanon tervezett fejlesztéshez, ha az igényelt támogatás kétszerese és a jelzálog együttes összege meghaladja az ingatlan forgalmi értékének és a tervezett beruházási költségnek az együttes összegét;

c) ha a fejlesztés megvalósulásának helyéül szolgáló ingatlan nem per-, teher- és igénymentes;

d) bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerződés nem biztosítja kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét, az üzemeltetési kötelezettség kétszeres idejére.

4. §

(1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

a) a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni;

b) a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) helyezni, kivéve a kutató-fejlesztő tevékenységet ellátó közhasznú társaság alaptevékenységéhez új, korszerű K+F eszközök beszerzésére és beruházásokhoz nyújtott támogatás összegét, melyet halasztott bevételként, időbeli elhatárolások között elkülönítetten köteles kimutatni és rendkívüli bevételként elszámolni;

c) a 2. § (1) bekezdés szerinti támogatást, ha visszafizetési kötelezettséggel nyújtották, a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;

d) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie.

(2) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő a hivatkozott törvény 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe.

(3) Az Szja tv. hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő és a jövedelmét az átalány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette.

(4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.

(5) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot,

b) erdőgazdálkodási bírságot,

c) erdővédelmi bírságot,

d) újraerdősítési költséget,

e) földvédelmi járulékot,

f) földvédelmi bírságot,

g) talajvédelmi bírságot,

h) tenyésztési hozzájárulást,

i) állattenyésztési bírságot,

j) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét,

k) halászatfejlesztési hozzájárulást,

l) halgazdálkodási bírságot,

m) halvédelmi bírságot,

n) állami halászati jog után járó haszonbérleti díjat,

o) vadgazdálkodási bírságot,

p) vadvédelmi bírságot,

q) vadvédelmi hozzájárulást,

r) az erdészeti, vadászati, továbbá a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a befizető, ha őstermelő vagy magánszemély, akkor - az Szja tv. 3. számú melléklete V/2. pontja szerinti bírságot kivéve - költségként, más esetben egyéb ráfordításként számolhatja el.

(6) A támogatás alapjának meghatározásánál - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

(7) Az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás esetén a fejlesztési költségeket terhelő általános forgalmi adóhoz csak akkor igényelhető támogatás, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan áfa levonási joga nincs.

5. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat forráshiánya esetén:

a) pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthető, visszautasítható;

b) a pályázati kiírási feltételeknek megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - versenyeztethetőek, rangsorolhatóak, elbírálásuk felfüggeszthető, illetve kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el; versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatok;

c) a nem pályázat alapján igényelhető támogatás (a továbbiakban: automatikus támogatás) esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthető, az igényléshez a jogszabályban előírt szükséges kérelmek ellenjegyzése és az igazolások kiadása megtagadható;

d) a már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetők.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás folyósításával kapcsolatos külön törvény szerinti jogát.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha arra a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről - és szükség esetén a visszavonásáról - a miniszter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint sajtó útján is közleményt tesz közzé.

6. §

(1) A hegyközségek, a terméktanácsok, a Magyar Agrárkamara, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrehozott regionális területfejlesztési tanács, továbbá az elismert tenyésztő szervezetek, valamint további, a minisztériummal kötött megállapodásokkal rögzített szervek, szervezetek az egyes támogatási célokról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint

a) közreműködhetnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában;

b) igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét;

c) külön megállapodás esetén közreműködhetnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában;

d) véleményt nyilváníthatnak a támogatási kérelemről.

(2) A megyei területfejlesztési tanácsok jogszabályban meghatározott módon vesznek részt a pályázat alapján igénybe vehető támogatási kérelmek elbírálásában.

(3) Amennyiben az igénylő a támogatási kérelmet vagy pályázatot a falugazdászon, kistérségi vidékfejlesztési menedzseren keresztül nyújtja be, a falugazdász, kistérségi vidékfejlesztési menedzser felel az igénylő támogatási kérelmének, pályázatának továbbításáért.

7. §

(1) Pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetében a támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a pályázat tartalmi követelményeit, szakmai szempontjait, a pályázat elbírálásának, valamint a támogatás igénybevételének eljárási rendjét - amennyiben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhm. r.) hatálya alá tartozik, az e rendeletben foglaltakra is tekintettel- külön jogszabály, jogszabály alapján kiadott pályázati felhívás vagy közlemény határozza meg.

(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzé kell tenni:

a) a pályázati felhívást;

b) a pályázat elbírálását követően évente egy alkalommal - a piacrajutási és az intervenciós támogatások kivételével - a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), a támogatás összegét, valamint a közvetlen támogatási célt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetők.

(4) A pályázati kérelem benyújtása a pályázó részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok nyilvánosságra hozatalához, valamint az adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.

(5) Amennyiben pályázati felhívás vagy jogszabály a pályázat, illetőleg a támogatási kérelem benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztő és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(6) A pályázati rendszerben igénybe vehető támogatások esetén egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott pályázati célra csak egy címen és évente csak egyszer adható támogatás az adott célelőirányzatból. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhető támogatás, amely azonban az összes támogatás a fejlesztési költségek nyolcvan százalékát nem haladhatja meg.

8. §

(1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény előírhatja, hogy

a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe;

b) az igénylő agrár- és vidékfejlesztési támogatást meghatározott összegig vehet igénybe; ugyanazon pályázatos támogatási konstrukcióban, az adott évben az igénylőre meghatározott támogatási összeg felső határát nem haladhatja meg az igénylő és a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy társaságok, továbbá egy természetes személy vagy egy gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által igénybe vett támogatások együttes összege sem;

c) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti - a döntéshozó előzetes engedélye nélküli - értékesítése, apportálása esetén a támogatás egészét vagy arányos részét vissza kell fizetni;

d) kamattámogatás csak - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott - pénzügyi intézménytől felvett hitelek után vehető igénybe;

e) egyes támogatások csak jogszabályban meghatározott külön beszámoló teljesítése esetén vehetők igénybe;

f) fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe;

g) támogatás csak a támogatás igénybe vevőjének gazdasági tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatást követően vehető igénybe;

h) az állami támogatással megvalósuló beruházások rendeltetésszerű használatának biztosítására és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítékaként, az üzemeltetési kötelezettség időtartamára a támogatás összegének megfelelő jelzálogjog, és egyéb, az Áhm. r.-ben szabályozott biztosíték, elidegenítési és terhelési tilalom jegyezhető be a támogatással érintett vagyontárgyra;

i) támogatás a közraktári fedezet mellett felvett, a közraktárak által kibocsátott hitelekhez, valamint a közraktározási költségek csökkentéséhez is nyújtható;

j) egyes mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve halászati tevékenység folytatásával kapcsolatos új gép, technológiai berendezések vásárlásához nyújtott támogatás csak a BTO szerint meghatározott, illetőleg a Kereskedelmi Vámtarifa szerint besorolt rendeltetésű géphez vagy ezen belül előzetesen meghatározott géptípusok esetén vehető igénybe;

k) többlettámogatás vehető igénybe, ha a támogatási célhoz egyidejűleg a megyei területfejlesztési tanács és a regionális területfejlesztési tanács is támogatást nyújt;

l) területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket lehet megállapítani;

m) támogatást csak a miniszter által elismert terméktanács tagja veheti igénybe, illetve terméktanács hiányában a támogatás az illetékes szakmai szervezet (szövetség) véleménye alapján vehető igénybe;

n) a támogatással beállított, illetve az induló állatállományt vagy annak egy részét meghatározott ideig tartani köteles;

o) a támogatás csak megfelelő szakképzettség előzetes igazolása esetén vehető igénybe;

p) támogatás csak az EU higiéniai előírásainak megfelelő üzem létesítéséhez, vagy az ilyen előírásoknak megfelelő üzemből történő értékesítés után vehető igénybe;

q) támogatásra az igénylő csak akkor jogosult, ha az összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységéből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az ötven százalékot és ezt az arányt a támogatási jogviszony fennállásának időtartama alatt fenntartja; az árbevételi arányt a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell számítani;

r) vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatásra az igénylő csak akkor jogosult, ha az összes árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el az ötven százalékot;

s) a 6. számú melléklet 11/3 i) pontjában meghatározott támogatásnál azok a területi vízgazdálkodás rendszerébe illeszkedő pályázatok fogadhatóak be, amelyeket a pályázó a területileg illetékes vízügyi igazgatóság egyeztetésével igazol;

t) a vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatások esetén a pályázat elbírálásáért díj fizetése írható elő.

(2) A támogatás szempontjából beruházásnak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beruházás. A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a pénzügyi lízinget az azzal kapcsolatos kamatok kivételével, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is.

(3) Amennyiben tevékenység folytatásához vehető igénybe támogatás, abban az esetben a tevékenység tartalmi meghatározása (TEÁOR) szerinti, termékek esetében a belföldi termékosztályozás (BTO) szerinti, illetőleg a Kereskedelmi Vámtarifának a támogatás igénybevételének időpontjában hatályos fogalmait kell irányadónak tekinteni.

(4) A támogatás csak az adószám vagy adóazonosító jel feltüntetésével vehető igénybe.

(5) A nem automatikusan, hanem pályázati úton vagy kérelemmel igényelhető támogatások esetében a támogatási igény elbírálója

a) támogatási szerződést köt a támogatottal, vagy támogatási okiratot ad ki, amely tartalmazza a támogatás összegét, igénybevételének feltételeit, a támogatott jogosultságait, valamint kötelezettségeit és a kötelezettségek megszegésével járó következményeket;

b) abban az esetben, ha megbízottja útján köt szerződést, a támogatásra való jogosultságról és a támogatás összegéről engedélyező iratot állít ki; a megbízott a támogatási szerződést az a) pont szerinti tartalommal a kifizetést engedélyező irat alapján kötheti meg.

(6) A szerződéskötést követően kialakuló 3. § (1) bekezdés szerinti köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(7) Amennyiben az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás a rendelet 1. számú melléklete szerint - az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által - kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát.

(8) Jogszabály a támogatási kérelem elbírálását

a) a támogatás igénybe vevője támogatással érintett gazdasági tevékenységére - ideértve az üzemgazdasági adatokat is - vonatkozó adatok előzetes szolgáltatásához, illetőleg

b) előzetes nyilvántartásba vételhez kötheti. Ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtása az adatok külön törvény szerinti kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.

9. §

(1) A támogatásban részesített cél megvalósításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegű költségvetési támogatásban részesült, illetve nyújtott be támogatási igényt.

(2) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(3) Az ugyanarra a célra különböző előirányzatok terhére igénybe vehető támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletet az Áhm. r.-ben foglaltakra is figyelemmel kell alkalmazni.

10. §

(1) A támogatási kérelem elbírálása magában foglalja a támogatásra való jogosultságnak, a támogatás összegének, a támogatás igénybevétele feltételeinek, mértékének, valamint a folyósítás feltételeinek meghatározását.

(2) A támogatási kérelmet a miniszter által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv bírálja el.

(3) Pályázat alapján igénybe vehető támogatások esetében a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a kérelemben megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, ebben az esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának, illetve a pályázatban vállalt feladat csökkentését kezdeményezni.

(4) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót értesíteni kell. A támogatási kérelem elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázót a rendelet 2. számú melléklete szerinti módon kell a költségvetési támogatási kérelem elutasításáról értesíteni.

(5) A támogatási feltételek teljesítésének igénylőnél történő ellenőrzéséért, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelős szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az illetékes adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést az adóhatóságra vonatkozóan csak külön megállapodás esetén lehet alkalmazni. A visszavont, de vissza nem fizetett jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás behajtásáról a saját ellenőrzés keretében, illetve a visszavonó határozat kiadójának értesítése alapján, az illetékes adóhatóság köteles intézkedni.

11. §

(1) Az adóhatóságon keresztül folyósított támogatás igénybevételére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a támogatás pályázat alapján vehető igénybe, a pályázat elbírálására - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény mellőzésével - törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az e rendeletben, valamint a támogatás mértékét és feltételeit tartalmazó külön jogszabályokban, illetve pályázati felhívásban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Aki - az adóhatóság által elbírált támogatás kivételével - a pályázat, kérelem elbírálása során a 2. számú melléklet a) pontja szerinti értesítéssel nem ért egyet, a pályázat, kérelem elbírálóján keresztül a minisztériumnál kifogást terjeszthet elő. A kifogás végleges jelleggel, további jogorvoslati lehetőség nélkül kerül elbírálásra. Jogszabálysértés megállapítása esetén a kifogást az azonos vagy hasonló pályázatoknál alkalmazott szempontok figyelembevételével kell elbírálni.

(4) A jogszabály alapján kötelező be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a támogatást szerződés vagy támogatási okirat alapján veszik igénybe, a szerződés megkötésénél, illetve támogatási okirat kiadásánál figyelembe kell venni az Áhm. r.-ben foglaltakat.

(5) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása - az Art. 32. §-ában foglaltak kivételével -jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást annak a költséghelynek a terhére kell visszafizetni, amelyben az elszámolásra került. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználásnak minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani, illetve a 9. § (2) bekezdése szerint igénybe vett többlettámogatás. A köztartozás - a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belüli - kiegyenlítését követően a támogatás ismételten igényelhető. Nem minősül jogosulatlan igénybevételnek, amennyiben a megállapítás kizárólag az Art. 24. §-ának (1) bekezdését érinti.

(6) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző tizenkettő hónapon belül jogosulatlanul vett igénybe támogatást. A tizenkét hónap az adóhatóság vagy a támogatás visszavonására jogosult szervezet jogosulatlan támogatást megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjától számít. Önbevallás esetén ennek összegét a támogatás igénybe vevője saját maga számítja ki, egyéb esetben a támogatási kérelem elbírálója állapítja meg. E rendelkezést az (5) bekezdésben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(7) A támogatási kérelmet csak a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozat benyújtását követően lehet elbírálni. Pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetén a pályázathoz, illetve a támogatási kérelemhez mellékelni kell a rendelet 4-5. számú mellékleteit, valamint Áhm. r. 8. b) számú melléklete szerinti adatlapot is.

(8) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni.

(9) A támogatás csak a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban előírt és hiteles bizonylatok bemutatását, vagy a támogatási szerződésben, illetve támogatási okiratban meghatározott egyéb teljesítés-igazolást követően folyósítható.

(10) A (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett támogatást járulékaival együtt önrevízió keretében már visszafizette.

(11) Fejlesztési támogatások esetében a támogatás jogosulatlan igénybevétele az Áhm. r. 88. §-ának (1), (2) és (6) bekezdéseire is figyelemmel állapítható meg. A kedvezményezettnek fel nem róható oko(ka)t a miniszter külön rendeletben vagy a pályázati felhívásban határozza meg.

(12) A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás olyan köztartozásnak minősül, amelynek behajtása adók módjára történik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelése és behajtása ügyében az illetékes adóhatóság - saját vizsgálata keretében önállóan, illetve a támogatás odaítélője kezdeményezése alapján - jár el, a támogatás igénybevételének időpontjától függetlenül. A miniszter különösen indokolt esetben - amikor a támogatott önhibáján kívül nem tud eleget tenni a támogatást visszavonó határozatban foglaltaknak, illetve a behajtás veszélyezteti a támogatott megélhetését, működését - eltekinthet, figyelemmel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény behajthatatlan követelés fogalmát meghatározó 3. §-ának (4) bekezdésére, a köztartozás behajtását.

(13) Ugyanazon jogcímnek a (6) bekezdése alkalmazásában az a jogcím minősül, amelyre a jogtalan igénybevétel megállapításra került.

12. §

(1) A támogatási kérelmek vagy pályázat elbírálása - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - azok beérkezésének sorrendjében történik.

(2) A pályázatok elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe.

13. §

(1) Amennyiben a támogatás elemi csapással összefüggésben vehető igénybe - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint halászati termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítási módszert szerint hozamkiesést okoz.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal, az erdőgazdálkodónak pedig a területileg illetékes erdészeti hatóság igazolja.

14. §

Nemzetközi megállapodás külön rendelkezése esetén a 2-13. §-okban foglalt egyes rendelkezéseket a külföldi segélyekből származó fedezet mellett meghirdetett pályázatok esetében is alkalmazni kell.

15. §

(1) A támogatás igénybevételére, elszámolására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintő jogvita esetén a támogatási kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a támogatást egy évet meghaladó idő alatt veszik igénybe - eltérő megállapodás hiányában - a támogatásnak csak a támogatási szerződésben vagy támogatási okiratban tárgyévre ütemezett összege vehető igénybe.

16. §

(1) A rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, valamint a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános feltételeiről szóló 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekre 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, illetve a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános feltételeiről szóló 104/2001. (VI. 1.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)[3] Az a mezőgazdasági termelő, aki a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásába vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilv. r.) szerint 2002. évben kapott nyilvántartási számmal rendelkezik, külön kérelem és adatszolgáltatás nélkül 2003. december 31-ig jogosult a miniszter által külön rendeletben meghatározott támogatások igénybevételére. Ha a mezőgazdasági termelő 2002. évben nem rendelkezett nyilvántartási számmal, a Nyilv. r. előírásai alapján kérheti nyilvántartásba vételét.

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

NYILATKOZAT

Pályázó (vállalkozás) adatai a pályázat benyújtásakor

Teljes munkaidős létszám:...........................................................................................................................................................

Saját tőke: .....................................................................................................................................................................................

Nettó árbevétel:............................................................................................................................................................................

Vállalkozás árbevétel:...................................................................................................................................................................

Vállalkozás minősítése:..............................................................................................................................................................

- mikro

- kis

- közép

- egyéb

Dátum:...............................................

..............................................

aláírás

5. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm, rendelethez

Nyilatkozat költségvetési támogatás igénybevételéhez

Alulírott, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.

Dátum:......................................................

..............................................

aláírás

6. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az agrár- és a vidékfejlesztési támogatások 2003. évi részletes jogcímei a 2003. évi költségvetési törvénytervezet címrendjének megfelelően

10/4 Agrár- és vidékfejlesztés szakmai támogatási előirányzatok

10/4/1 Mezőgazdasági termelés korszerűsítése

10/4/1/1 Agrárberuházások támogatása

a) Az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának, pénzügyi lízingelésének támogatása. Mezőgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása. Kutatóintézetek eszközbeszerzése

b) A mező-, erdő-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésű egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévő épületek, építmények technológiai korszerűsítéssel is járó átalakításának, értéknövelő felújításának támogatása

c) Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása

d) A szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvény telepítését szolgáló beruházások támogatása

e) Fiatal agrárvállalkozók, valamint pályakezdő fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatása

10/4/1/2 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása

a) Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása

b) Az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása

10/4/1/3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása

a) Öntözővíz-szolgáltató létesítmények építésének, a meglévő építmények technológiai korszerűsítéssel járó értéknövelő felújításának támogatása

b) Öntözési beruházások támogatása

c) Meliorációs beruházások támogatása

10/4/1/4 Agrárlogisztika támogatása

10/4/1/5 Farmgyakornok képzés és a külföldi tapasztalatszerzés támogatása

10/4/2 Fenntartható fejlődés feltételeinek támogatása

10/4/2/1 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatásai

10/4/2/3 Agrárgazdasági szolgáltatások fejlesztésének támogatásai

a) Termelés innovációs feltételeinek javítását szolgáló támogatások

b) Zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) támogatása

c) Egyes termékek beszerzését, értékesítését végző, illetve szolgáltatást nyújtó termékpályás szövetkezések, erdőbirtokossági társulatok, egyéb gazdálkodói szervezetek és együttműködések támogatása

10/4/3 Társadalmi és gazdasági kohézió fejlesztése

10/4/3/1 A vidék felzárkóztatásának elősegítése

a) A vidéki gazdasági potenciál fejlesztése

b) Vidékfejlesztési szakmai programok

10/4/3/2 Vidéki környezet vonzóbbá tétele - A vidéki társadalom mobilizációja

10/5 Támogatási célelőirányzatok

10/5/1 Erdészeti feladatok

a) Erdészeti közcélú feladatok támogatása

b) Erdei vasutak működtetésének támogatása

c) Jóléti és a parkerdő fenntartás támogatása

d) Magánerdőgazdálkodás támogatása

10/5/2 A termőföld minőségi védelmének, hasznosításának támogatása

a) A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása

b) Az agrárágazattal összefüggő távérzékelési feladatok támogatása

c) Birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatása

d) Ingatlan-nyilvántartási háttér megerősítésének támogatása

10/5/3 Állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok

a) Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzés, tenyészérték megállapítás támogatása

b) Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartási és információs rendszer fenntartásának, működtetésének és fejlesztésének támogatása

c) Csúcsgenetikát képviselő import apaállat és szaporítóanyag beszerzésének támogatása

d) Tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok, projektek

10/5/4 Halgazdálkodási tevékenységek támogatása

a) Természetes vizek halállományának védelme, pótlása, élőhelyek javítása

b) Természetesvízi halászattal összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység támogatása

c) Halászattal összefüggő állami feladatok támogatása

10/5/5 Vadgazdálkodási tevékenységek támogatása

a) A vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének, kutatásának, valamint az ezzel összefüggő ismeretterjesztés támogatása

b) A különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása

c) A vad védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal összefüggő állami feladatok finanszírozása

10/6 Allatkártalanítás és állati hulladék megsemmisítés

11 Közvetlen termelői és piaci támogatás

11/1 Piacra jutási támogatás

a) Exporttámogatás

b) Agrárpiaci támogatások

1. piaci zavar megelőzésére, illetve a piaci zavar megszüntetése érdekében alkalmazott támogatás

2. állami intervenció és állami készletezés támogatása

aa) intervenciós állami készletezés támogatása

bb) állami feldolgoztatás támogatása

cc) állami bértároltatás támogatása

dd) állami készletek értékesítésének támogatása

3. vágóállatok és állati termékek minőségi termelésének intervenciós támogatása

4. termelői száraz dohány minőségi feláras támogatása

c) Piacra jutást elősegítő támogatások

1. közösségi agrármarketing támogatása

2. központi és terméktanácsi informatika támogatása

3. élelmiszer-biztonsági, minőségügyi és eredetvédelmi rendszerek kidolgozásának és bevezetésének támogatása

4. az állat- és növényegészségügyi problémák megelőzése, kezelése és az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása, valamint a minőség-ellenőrzési vizsgálatok költségeinek támogatása

5. termékminőségjavítását ösztönző támogatások

6. exporthitel kamattámogatása és exporthitel biztosítás támogatása

7. termelői, feldolgozói önkorlátozás támogatása

11/3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások

a) Területalapú támogatás

b) Önellátási célú kistermelői átalány támogatás

c) Az agrárhitelek kamattámogatása

1. az éven belüli lejáratú hitelek kamattámogatása

2. az éven túli lejáratú hitel kamattámogatása

3. az éven túli lejáratú hitelek után nyújtott kezességvállalás és beváltás

4. az éven túli lejáratú hitelek után nyújtott költségvetési viszontgarancia

5. a közraktári hitelek kamattámogatása

d) Egyéni gazdaságok birtokfejlesztési hiteleinek kamattámogatása

e) Kibontakozási program támogatása

f) Kedvezőtlen térségek 3 éves hitelrendezési programjának támogatása

g) Állattenyésztést segítő támogatások

1. tenyészállat beállítás támogatása egyes állatfajoknál

2. egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer (ENAR) támogatása

h) Biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása

1. a növénytermesztés biológiai alapjainak támogatása

2. az állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása

i) Vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása

1. vízgazdálkodási létesítmények beruházási támogatása

2. vízgazdálkodási létesítmények fenntartási támogatása

j) Agrárfoglalkoztatás támogatása

k) A gazdálkodás kockázatát csökkentő mező- és erdőgazdálkodási biztosítási díjtámogatás és a jégkár elhárítás támogatása

l) Biodízel felhasználásának támogatása

m) A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

1. a szaktanácsadás díjának támogatása

2. a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

n) Termelői közösségek támogatása

o) Mezőőri őrszolgálat támogatása

p) Magyarországon nem honos karantén károsítok elleni védekezés és a növényegészségügyi járványelhárítás keretében elrendelt közérdekű védekezés költségeihez nyújtott támogatás

11/4 Erdőkárok felszámolásának támogatása 11/5 Agrárgazdasági kezesség beváltás

E) SAPARD nemzeti támogatás

F) SAPARD EU-támogatás

7. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Kamattámogatás mértékének meghatározása

I. A kamattámogatás mértékének meghatározása forinthitel esetén

Alapadatok:

1. A hitel (kölcsön) összege és futamideje: .........................................................................................................................................

2. A hitel(kölcsön-)szerződés megkötésének időpontja: ...................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................

3. A támogatás szempontjából figyelembe vehető jegybanki alapkamat (a továbbiakban: jegybanki alapkamat):..................

4. A kamattámogatás jogszabályban előírt mértéke: ..........................................................................................................................

A számítás menete:

1. A kamattámogatás szempontjából figyelembe vehető éves kamatteher

2. A kamattámogatás szempontjából figyelembe vehető, a futamidőre jutó kamatteher

3. A futamidőre jutó kamattámogatás

4. A kamatterhelés időszakára jutó kamattámogatás

5. A számítás eredményeként kapott kamattámogatást száz forintra kerekítve kell igényelni.

II. A kamattámogatás mértékének meghatározása devizahitel esetén

Az egyéves lejáratra engedélyezett devizahitelek kamatköltségeiből a havonta/negyedévente igénybe vehető kamattá­ mogatást az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. A kamattámogatás igénylésekor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam (az érintett devizanemre vonatkozóan): .................................................................................................................................................................(Ft/devizanem)

2. A hitelintézet által kiterhelt kamat összege: .......................................................................................... (devizában)

....................................................................................................................................................................... (forintban)

3. A kamattámogatás jogszabályban előírt mértéke: 25%.

4. A kamattámogatás mértéke: kamatköltség forintban x 0,25.

5. A számítás eredményeként kapott kamattámogatás összegét száz forintra kerekítve kell igényelni.