31/2002. (III. 1.) Korm. rendelet

a tartós külszolgálatról

A Kormány a külképviseletek működtetésével és irányításával, illetve a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatban a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak alapján - a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi Bécsi Szerződéssel és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi Bécsi Egyezménnyel, továbbá a külképviseletekre vonatkozó egyéb nemzetközi szerződésekkel összhangban - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire (a továbbiakban együtt: külképviseletek), továbbá más hivatalos kirendeltségeire terjed ki.

(2) E rendeletet a külföldi kulturális intézetek tartós külszolgálatot ellátó munkatársaira a külföldi kulturális intézetekről szóló 11/2000. (II. 8.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a Magyar Köztársaság külképviseletein szolgálatot teljesítő belügyi attasékra, valamint a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviseletén szolgálatot teljesítő Polgári Veszélyhelyzet Tervezési (CEP) összekötőre akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati jogviszonyukra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek.

(4) E rendelet hatálya a külképviseleteknek a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó szervezeti egységére és az ott beosztást betöltő személyekre - jogviszonyuk típusától függetlenül - csak a rendelet kifejezett ilyen irányú rendelkezése esetén terjed ki.

(5) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról szóló 2/1995. (III. 24.) KüM rendelettel létesített, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek és ezek alkalmazottai.

(6) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a külképviseletek által foglalkoztatott helyi alkalmazottak, továbbá a háztartási alkalmazottak és a magánszemélyzet tagjai.

(7) A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) kereskedelmi szolgálati irodáinak és kiküldött munkatársainak diplomáciai jogállását a Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium megállapodásának megfelelően a külügyminiszter és a gazdasági miniszter együttesen szabályozza.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. tartós külszolgálat: az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja;

2. külképviselet (állomáshely):

a) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete,

b) a Magyar Köztársaság konzuli képviselete,

c) az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve - nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján - harmadik államban működő hivatal és iroda,

d) nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet;

3. HM szervezeti egység: a külképviseletnek a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó, általa irányított és működtetett szervezeti egysége, így különösen a katonai attasé hivatala, a Magyar Köztársaság Észak-atlanti Szerződés Szervezete mellett működő Állandó Képviselete keretén belül működő Katonai Képviselő Hivatala, a Védelempolitikai Részleg és a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság nemzeti támogató szerve;

4. kihelyező közigazgatási szerv: az a központi közigazgatási szerv, amely az általa foglalkoztatott köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására e rendelet szabályai szerint kihelyező okirattal kiküldi;

5. kihelyezett: a közigazgatási szerv által kihelyező okirattal tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselő;

6. szakdiplomata: közigazgatási szervtől határozott időre - egy külszolgálat időtartamára - a Külügyminisztérium állományába áthelyezett, speciális szakismeretekkel rendelkező köztisztviselő;

7. HM kiküldött: a HM szervezeti egységben beosztást betöltő személy, jogviszonyának típusától függetlenül;

8. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli;

9. szolgálati érdek: a külügyminiszter, illetve a szakmai irányítást ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;

10. együtt élő családtag: a kihelyezettel az állomáshelyen egy háztartásban élő, illetőleg általa eltartott házastársa és gyermeke, akik után a kihelyezett jelen paragrafus 11. pontja alapján ellátmánypótlékra jogosult;

11. ellátmánypótlékra jogosító személy:

a) a kihelyezettel együtt élő házastársa, valamint

b) a kihelyezettel együtt élő gyermeke, ha utána belföldön a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint

1. családi pótlék, illetve

2. iskoláztatási támogatás

(együtt: nevelési ellátás) járna.

Alapvető rendelkezések

3. §

(1) E jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásakor és értelmezésekor mindenkor a külképviseletek személyzete és családtagjaik életének, testi épségének és egészségének védelme, a külképviseletek működőképességének fenntartása, valamint a külképviselet vagyonának megóvása az elsődlegesen irányadó szempont.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, súlyos járvány, fegyveres zavargás, illetve Összeütközés vagy háború (a továbbiakban együtt: válsághelyzet) esetén gondoskodik a kihelyezettek és együtt élő családtagjaik biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő költségeket a kihelyező közigazgatási szerv viseli.

II. Fejezet

A KÜLKÉPVISELETEK

Külképviselet létesítése, megszüntetése

4. §

(1) Külképviselet létesítésére, illetve megszüntetésére a külügyminiszter javaslatára a Kormány jogosult.

(2) A Kormány határozatban dönt a felállítandó külképviselet típusáról (konzuli képviselet esetén rangjáról), székhelyéről, a 2.számú melléklet szerinti részletes tervezési adatlap alapján a létszám és pénzügyi előirányzat biztosításáról (megszüntetés esetén annak felhasználásáról), illetve az előirányzat rendelkezésre bocsátásának időpontjáról.

5. §

(1) A Magyar Köztársaság külképviseleteinek - azok székhelyét, hivatalos elnevezését, valamint típusuk megjelölését is tartalmazó - jegyzékét a Kormány határozatban teszi közzé.

(2) Új külképviselet létesítésekor, illetve valamely külképviselet megszüntetésekor az erről rendelkező kormányhatározattal az (1) bekezdés szerint kiadott kormányhatározatot módosítani kell.

A külképviseletek irányítása

6. §

(1) A Magyar Köztársaság külképviseleteit a külügyminiszter irányítja. A Magyar Köztársaság valamennyi külképviselete - az integrált külképviseleti rendszer részeként - egységes irányítás alatt működik. Az egyes külképviseletek irányítását a külügyminiszter a képviselet-vezetők, illetve a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt minisztériumi vezetők és szervezeti egységek útján látja el.

(2) A külügyminiszter és a feladattal érintett központi közigazgatási szerv vezetője által kiadott együttes utasítás alapján a szakminiszter látja el a külképviseletekre delegált szakdiplomaták szakmai irányítását.

(3) A Magyar Köztársaság külképviseletein szolgálatot teljesítő belügyi attasék és a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviselete mellé rendelt állandó képviseletén szolgálatot teljesítő Polgári Veszélyhelyzet Tervezési (CEP) összekötő szakmai irányítását a belügyminiszter látja el.

A külképviseletek működése

7. §

(1) A külképviseletek a Külügyminisztérium külföldön működő szervezeti egységei, a Külügyminisztérium hivatali szervezetének részei. A külképviseletek a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának hatálya alá tartoznak.

(2) A külképviseletek a Ktv. alkalmazása szempontjából önálló szervezeti egységnek minősülnek.

(3) A külképviseletek fenntartásához és működéséhez szükséges kiadási és bevételi előirányzatot a Külügyminisztérium költségvetési fejezet tartalmazza.

(4) A külképviselet önállóan nem gazdálkodik, vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(5) A külképviselet - a vonatkozó jogszabályok szerint - hatósági jogkört is ellát.

(6) A külképviseletek működésének részletes szabályait a külügyminiszter rendeletekben és miniszteri utasításokban szabályozza. A külképviseletek munkarendjét és a munkavégzés részletes szabályait a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára határozza meg.

(7) A külképviseletek személyi állománya tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a külügyminiszter belső szabályzatban állapítja meg.

A külképviseletek személyi állománya

8. §

(1) A külképviseletek diplomáciai, illetve hivatásos konzuli személyzetének tagjait külszolgálat ellátására a külügyminiszter nevezi ki.

(2) A kinevezésre zártkörű pályázat, szolgálati érdekből történő kijelölés, illetve a szakminiszter javaslata alapján kerül sor. A szakdiplomata álláshelyeket - a szakminiszter javaslata alapján - szolgálati érdekből történő kijelöléssel vagy a Ktv. szerinti pályázat útján lehet betölteni.

(3) A külképviseletek igazgatási és műszaki, konzuli alkalmazotti, valamint kisegítő személyzete tagjainak kiválasztásáról a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára - döntése szerint - zártkörű vagy nyílt pályázat alapján dönt.

9. §

(1) A külképviseletek személyi állománya foglalkoztatási jogviszonyuk típusa alapján

a) a Külügyminisztérium határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőiből,

b) a Külügyminisztériumba központi közigazgatási szervektől (a továbbiakban: áthelyező közigazgatási szerv) - egy külszolgálat időtartamára, meghatározott feladat ellátása céljából - határozott időre áthelyezett, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőkből (szakdiplomaták),

c) HM kiküldöttekből (2. § 7. pont),

d) határozott, illetőleg határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókból,

e) fentiek határozott idejű közszolgálati vagy munkajogviszonyban, illetőleg megbízási szerződéssel foglalkoztatott házastársaiból

tevődik össze.

(2) A külképviseletek munkajogviszonyban, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársai tartós külszolgálatára vonatkozó szabályokat a kirendelő közigazgatási szerv vezetője által kiadott belső szabályzat tartalmazza.

A külképviseletek vezetői

10. §

(1) A külképviseletek vezetését

a) a köztársasági elnök által kinevezett és e feladattal megbízott nagykövet vagy követ,

b) a külügyminiszter által kinevezett és megbízott főkonzul,

c) a külügyminiszter által megbízott állandó ügyvivő (a továbbiakban együtt: képviselet-vezető) látja el.

(2) A nagykövetek és követek képviselettel történő megbízására a külügyminiszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

(3) Megbízott képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén - a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében - ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő - mindig a megelőző hiányában - a külügyminiszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú diplomatája.

11. §

A 10. § (1) bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője. Feladatait a jogszabályok, az alaputasítás és a minisztertől kapott egyedi utasítások alapján látja el. A képviselet-vezetőt - a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladat- és hatáskörükben - a Külügyminisztérium illetékes minisztériumi vezetői és főosztályvezetői is utasíthatják. A minisztériumi vezető - a rendkívüli eseteket kivéve - a területileg, illetőleg szakmailag illetékes főosztályvezető útján utasítja a képviselet-vezetőt.

12. §

A nagykövetség vezetője az érintett külképviseletek vezetői útján - a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével - ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet (főkonzulátus, hivatal stb.) politikai irányítását.

13. §

A 10. § (1) bekezdésében meghatározott képviseletvezetők a Ktv. szerinti osztályvezetői megbízást kaphatnak. Részletes feladat- és hatáskörüket, vezetői jogkörüket a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, munkaköri leírásuk és a képviselet-vezetői alaputasítás tartalmazza.

A szakdiplomaták

14. §

Szakdipiomaták a központi közigazgatási szervektől határozott idejű áthelyezéssel kerülnek a Külügyminisztérium állományába. A szakirányú ismereteket a kihelyező, illetve a küldő központi közigazgatási szerv (a továbbiakban: szaktárca) feladatköre határozza meg.

15. §

(1) Valamely külképviseleten új szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külügyminiszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az új álláshely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét.

(2) Az előterjesztés alapján az új szakdiplomata státusz létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit.

16. §

A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca - indokolt esetben - a Ktv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szaktárca vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt - a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére - a Ktv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi.

17. §

(1) A szakdiplomata szakmai felkészítése a szaktárca feladata. A külügyi-diplomáciai felkészítés időtartamára a szakdiplomata a Külügyminisztérium állományába kerül. A felkészülési idő - a Külügyminisztérium döntése szerint - egytől hat hónapig terjedhet.

(2) A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartás részletes szabályait a külügyminiszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza.

(3) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 22. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.

(4) A szakdiplomata rangjára, ellátmányszorzójára, illetve a kihelyezés időpontjára a szakminiszter tesz javaslatot, megállapításához a külügyminiszter egyetértése szükséges. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadók az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok.

18. §

(1) A szakdiplomata általános irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását - a képviselet-vezető útján - a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását a szaktárca, munkaköri leírását - a szaktárca egyetértésével - a Külügyminisztérium készíti el. A szakdiplomata a képviselet-vezető közvetlen irányítása és vezetése alá tartozik, a külképviselet munkájában - a képviseletvezető utasításai szerint - vesz részt. A szakdiplomata készenlétre és ügyeletre az általános szabályok szerint osztható be.

(2) Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata idején a szakdiplomatára is irányadók a Külügyminisztérium belső szabályzatai.

19. §

(1) A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába.

(2) A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére vagy meghosszabbítására a szaktárca tesz javaslatot, a külszolgálatot a Külügyminisztérium szünteti meg. A külszolgálat megszüntetéséről indokolt esetben - a szakminiszter egyidejű értesítése mellett - a Külügyminisztérium önállóan is dönthet.

A HM szervezeti egységre vonatkozó szabályok

20. §

(1) A honvédelmi miniszter a külügyminiszterrel egyeztetve dönt a HM szervezeti egységnek a külképviseleten történő felállításáról vagy megszüntetéséről.

(2) A HM szervezeti egység fenntartási és működési költségeit a Honvédelmi Minisztérium tervezi és biztosítja.

(3) A HM szervezeti egység felett a külügyminiszter a képviselet-vezető útján általános politikai irányítást gyakorol, minden más irányítási jogkör a honvédelmi minisztert illet.

(4) A HM szervezeti egység szervezeti és működési szabályzatát, munkarendjét és a munkavégzés részletes szabályait a honvédelmi miniszter hagyja jóvá.

(5) A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter együttes utasításban állapítja meg a HM szervezeti egység irányításának szabályait.

(6) A HM kiküldöttek tekintetében a kinevezési és munkáltatói jogokat - a jogviszony típusától függően - a munkáltatói jogokat gyakorló vezető gyakorolja.

III. Fejezet

A TARTÓS KÜLSZOLGÁLAT ELLÁTÁSA

A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés

21. §

A tartós külszolgálat elrendeléséhez (a továbbiakban: kihelyezés) a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.

22. §

(1) Tartós külszolgálatot az láthat el, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz:

a) magyar állampolgárság, állandó magyarországi lakóhely, büntetlen előélet és cselekvőképesség,

b) a munkakörhöz jogszabályban, illetve a kihelyező közigazgatási szerv belső szabályzatában előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

c) a kihelyező közigazgatási szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas,

d) a közigazgatási szerv által előírt, munkakörének megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik,

e) a kihelyező közigazgatási szerv belső szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt,

f) a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely (beosztás) viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket írhat elő. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés vagy teljesítésükre halasztás nem adható.

(3) Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező közigazgatási szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja. E munkaköröket, illetve állomáshelyeket, továbbá a vizsgálat szempontjait, módját és az elvégzésére jogosultakat a külügyminiszter rendeletben határozza meg.

23. §

(1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot - hivatalos, illetve magáncélból egyaránt - csak a Külügyminisztérium engedélyével hagyhatja el. A kérelemben és az engedélyben meg kell határozni az utazás célját, az úti célt, kezdő és befejező időpontját és módját, a kihelyezett az engedélyben foglaltaktól nem térhet el. Szakdiplomaták esetében az engedély megadása előtt a Külügyminisztérium a szakmai irányítást ellátó minisztériummal egyeztet.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet ideiglenesen - legfeljebb 90 napra - hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés)

a) a 3. § (2) bekezdésében foglalt esetben, illetve a közigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból,

b) hazaigyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt,

c) szolgálati érdekből.

(3) Az ideiglenes hazarendelés időtartama nem haladhatja meg a hazaérkezéstől számított 90 napot. Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy a rendelet 24. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti megszüntetéséről. A 3. § (2) bekezdésében foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal további legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés - külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges - körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell.

24. §

(1) A külszolgálat megszűnik:

a) a kihelyező okiratban meghatározott idő lejártával,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a közszolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével (fizetés nélküli szabadság).

(2) A külszolgálat megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) a kihelyezett kérelmére,

d) nemzetközi jogi okokból.

(3) A külszolgálat (2) bekezdés b) és d) pontja alapján történő megszüntetéséhez a kihelyezett egyetértése nem szükséges. A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

25. §

(1) A kihelyezés a 24. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott visszavonással a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha

a) a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és külszolgálatának folytatása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező közigazgatási szervtől nem várható el,

b) utóbb kiderül, hogy a kihelyezett a kihelyezés 22. §-ban meghatározott feltételeinek már a kihelyezéskor sem tett eleget,

c) külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott,

d) a kihelyezett az előírt időszakos vagy soron kívüli munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a külszolgálat ellátására véglegesen vagy tartósan (90 napot meghaladóan) alkalmatlan,

e) a kihelyező közigazgatási szerv a külképviseleten átszervezést, illetve létszámleépítést hajt végre, és a kihelyezett álláshelye (munkaköre) megszűnik,

f) a külképviselet megszűnik, illetve működését bármely okból tartósan (90 napot meghaladóan) szünetelteti,

g) kivételesen fontos szolgálati érdekből.

(2) A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai és konzuli személyzetének tagja esetében a külügyminiszter - szakdiplomata esetében a küldő közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével - dönt. A külképviselet igazgatási és műszaki, valamint kisegítő személyzetének tagja esetében ezt a döntést a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára hozza meg.

26. §

(1) A kihelyezés megszűnéséről, megszüntetéséről, illetve az áthelyezésről a kihelyezettet a kihelyező közigazgatási szerv annak tervezett időpontját legalább két hónappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges.

(3) A külszolgálat a kihelyezett, a kihelyező közigazgatási szerv - szakdiplomata esetén a szakminisztérium - egyetértésével meghosszabbítható.

A kihelyező, berendelő és áthelyező okirat

27. §

(1) A kihelyezést, a kihelyezés megszűnését és megszüntetését, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni.

(2) A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratoknak tartalmazniuk kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen a kihelyezett

a) rangját és munkakörét, munkaköri kulcsszámát (melléklet),

b) állomáshelyét,

c) a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmány összegét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat,

d) köztisztviselő külszolgálathoz fűződő kinevezését, megbízását, besorolását,

e) illetményét,

f) ellátmánypótlékra jogosító családtagjai nevét, családi jogállását és gyermekei születési idejét, továbbá ugyanezen adatokat a 32. § (4) bekezdése szerint alkalmi látogatás esetén ellátmánypótlékra jogosító családtagok tekintetében,

g) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát,

h) külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), illetőleg a külszolgálat várható időtartamát, illetve az áthelyezés napját,

i) gyermekei külföldi - alap- és középfokú - oktatási költségei viselésének mértékét és időtartamát,

j) munkaidő-beosztását, készenléti vagy ügyeleti munkakör esetén az erre történő utalást,

k) kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos feltételeket.

28. §

(1) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzójú munkakör az irányadó.

(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett állomáshelyre érvényes részletes munkaköri leírását.

(3) A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

Járandóságok

29. §

(1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet - a Ktv. szerinti illetményén felül - maga és együtt élő családja külföldi létfenntartásával, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg. A kihelyezett ruházkodásával és étkezésével kapcsolatos költségeket is az ellátmány tartalmazza.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a külpolitikai szempontból, illetőleg az állomáshely nehéz körülményeire tekintettel kiemelt állomáshelyeken külszolgálatot teljesítők részére további ellátmánypótlékot állapíthat meg. A kiemelt állomáshelyek körét és az ellátmánypótlék mértékét a külügyminiszter belső szabályzatban állapítja meg, és szükség szerint évente felülvizsgálja.

(3) A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő tartós külszolgálata alatt főtisztviselői alapilletményre és az (1) és (2) bekezdés szerinti járandóságokra jogosult

Ellátmány

30. §

(1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott munkaköri szorzószám szorzata határozza meg. A szorzószám a ranghoz és beosztáshoz kötődő - az 1. számú mellékletben szereplő - munkaköri kulcsszámhatárok között az állomáshely sajátosságainak, illetve a kihelyezett munkaköri feladatainak változása esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható.

(2) Az alapellátmány összegét, valamint a 34. §-ban meghatározott valuta költségtérítés összegét a külügyminiszter az érintett miniszterek egyetértésével - az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által elfogadott, az adott állomáshelyre vonatkozó megélhetési statisztikák alapulvételével - rendeletben* állapítja meg, melyet szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgál.[1]

(3) Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától annak megszűnéséig (berendelés napjáig), az ellátmánypótlék az arra jogosító személy tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig - az utazási napokat is beleértve - jár. A töredékhavi ellátmány és ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(4) Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napján kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban. Amennyiben a kihelyezett a külszolgálat megszűnése előtt a külszolgálat megszűnésének évében járó szabadságát az állomáshelyen veszi ki, az ellátmány kifizethető a szabadság megkezdését megelőző utolsó munkában töltött napon.

31. §

(1) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára - legfeljebb 90 napig - állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-amegilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.

(2) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot a vele az elhalálozás időpontjában együtt élő, ellátmánypótlékra jogosító házastársa vagy gyermeke(i) részére ki kell fizetni.

Ellátmánypótlék

32. §

(1) A kihelyezett a vele tartósan együtt élő családtagok közül a 2. § 11. pontjában meghatározott személy után jogosult az ellátmánypótlékra.

(2) Az ellátmánypótlék összege:

a) ellátmánypótlékra jogosító házastárs esetén

aa) amennyiben nem rendelkezik jövedelemmel, a kihelyezett ellátmányának 25%-a,

ab) ha a külképviseleten legfeljebb napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik, a kihelyezett ellátmányának 12,5%-a;

b) ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány

ba) 12. életév betöltéséig 10%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 15%-a.

(3) Ellátmánypótlék nem jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) a tárgyhónapban az állomáshely szerinti alapellátmány összegét meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a kihelyezett írásban köteles bejelenteni,

b) ha a külképviseleten teljes vagy napi 4 órát meghaladó munkaidőben dolgozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.

(5) Az ellátmánypótlék időarányosan jár a házastárs és az ellátmánypótlékra jogosító gyermek alkalmi látogatása esetén.

(6) A kihelyezett ellátmánypótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személynek az állomáshelytől - a kihelyezett szabadsága idejének kivételével - 90 napot meghaladó távolléte után. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A kihelyezett - az állomáshelyre történő visszautazást követő 3 napon belül - köteles írásban jelenteni az ellátmánypótlékra jogosító családtagjai állomáshelytől való távollétének kezdő és befejező napját. A 2. § 11. pontjának a) alpontjában meghatározott személy szülése miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e bekezdés rendelkezéseitől eltérhet.

(7) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen 3 hónapot meghaladó tartózkodását a kihelyezett köteles írásban a kihelyezőnek bejelenteni.

Ellátmányelőleg

33. §

(1) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére a külszolgálat megkezdésekor - egy alkalommal a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva - háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére - kizárólag gépkocsivásárlás céljára - további hathavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújthat. A gépkocsivásárlás céljára adott ellátmányelőleg összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsivásárlást a kihelyezett számlával igazolja.

(3) A kihelyezett az ellátmányelőleg felhasználásával vásárolt gépkocsira - az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára - köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(4) Az ellátmányelőleg felhasználásával vásárolt gépkocsit - jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében - a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a (2) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni.

(6) Amennyiben a külszolgálat az ellátmányelőleg visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett az ellátmányelőleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön - legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül - a hazatérés időpontjában érvényes, az MNB által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni. Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező közigazgatási szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerint kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező közigazgatási szerv a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(7) Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg nem adható.

(8) A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg még esedékes, járandóságból le nem vonható részét kérelemre el lehet engedni.

Kiküldetés az állomáshelyről

34. §

(1) Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt a Ktv. 49/C. §-a alapján a fogadó országban vagy harmadik országban kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett valuta-költségtérítés (napidíj) is megilleti. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a 4 órát nem éri el.

(2) Ha a kihelyezett az (1) bekezdés szerint kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege a köztisztviselők ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott, az adott kategóriához rendelt bázisösszeg 25%-a. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát nem éri el.

(3) A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

Helyettesítés a külképviseleten

35. §

(1) Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett mást helyettesít, a helyettesítés első napjától kezdődően helyettesítési díj illeti meg (rendkívüli helyettesítés). Ennek mértéke - időarányosan - a helyettesítő köztisztviselői besorolása szerinti illetményének 25-50%-a. A rendkívüli helyettesítést a képviselet-vezető írásban rendeli el.

(2) Helyettesítési díj nem állapítható meg az évi rendes szabadságát töltő köztisztviselő helyettesítése esetén (munkaköri helyettesítés). A munkaköri helyettesítés rendjét a kihelyezett munkaköri leírásában kell megállapítani annak a munkatársnak név szerinti megjelölésével, akit a kihelyezett szabadsága alatt helyettesít.

Készenlét és rendkívüli munkavégzés

36. §

(1) E rendelet alkalmazásában készenlét, ha a kihelyezettnek a napi munkaidőn túl, illetve a pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon otthonában munkára képes állapotban kell készen állnia. A kihelyezett - a képviseletvezető egyetértésével - a munkavégzésre az otthonán kívül más alkalmas helyen is készen állhat azzal, hogy a munka felvétele szükség esetén ugyanúgy biztosítható legyen, mintha a kihelyezett az otthonában állna készen.

(2) Rendkívüli munkavégzés a külképviseleten a készenlét alatt teljesített munka, az ügyelet és a munkaidőbeosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkavégzés.

(3) A készenlét és a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának részletes szabályait a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője belső szabályzatban állapítja meg. A külképviselet munkatársait a képviselet-vezető osztja be készenlétre, és azt írásban egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel.

(4) Szabadidő csak a készenlét alatt ténylegesen munkában töltött idő után jár. A rendkívüli munkavégzésért a Ktv. szerinti szabadidő-megváltás csak a kihelyezett belföldi illetménye alapján adható.

(5) Rendkívüli esetben a képviselet-vezető meghatározott kihelyezett(ek), illetve a külképviselet egész személyzete számára készenlétet rendelhet el. Válsághelyzetben - a kirendelő közigazgatási szerv e rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése érdekében - a képviselet-vezető elrendelheti, hogy a külképviselet egész személyzete a külképviselet helyiségeiben álljon készen, és az együtt élő családtagok is ott tartózkodjanak.

37. §

(1) E rendelet alkalmazásában ügyelet a napi munkaidőn túl, illetve a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon a külképviselet hivatali helyiségeiben vagy a képviseletvezető által kijelölt más helyen végzett munka.

(2) Ügyeletet akkor kell elrendelni, ha előre látható, hogy az ügyelet teljes időtartama alatt folyamatos munkavégzésre van szükség, ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni.

(3) A külképviseleten - amennyiben ügyelet adása szükséges - az ügyeleti rendet a képviselet-vezető határozza meg, és írásban egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel. Rendkívüli esetben a képviselet-vezető ügyelet adását azonnali hatállyal is elrendelheti.

(4) A készenléti és az ügyeleti rendet - a Ktv. és a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint - úgy kell kialakítani, hogy abban lehetőség szerint minden készenlétre beosztható kihelyezett egyforma mértékben vegyen részt, és az ne okozza egyes munkatársak indokolatlan megterhelését, továbbá, hogy a készenlét alatt végzett munkáért, illetve az ügyeletért járó szabadidő a teljesítését követő 30 napon belül kiadható legyen.

38. §

Ha a külképviselet mérete, személyzetének száma, illetve a helyi viszonyok azt indokolják, a folyamatos működés biztosítása, illetve a személyzet készenléti és ügyeleti megterheltségének csökkentése érdekében a külképviseleten a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára külön készenléti, illetve ügyeleti jellegű munkaköröket létesíthet, melyek munkaidő-beosztása az általános munkarendtől eltér. Készenléti és ügyeleti jellegű munkaköröknél a kihelyező okiratban a szabadidő megváltásaként 0,05-0,20 ellátmányszorzó-pótlék is megállapítható.

Szabadság

39. §

(1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható.

(2) A külképviselet vezetője - a kihelyezett igényének megismerése után - a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban a tárgyév február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A szabadságolási tervet az esedékes nyári váltásokra figyelemmel kell elkészíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél az alábbiakat kell irányadónak tekinteni:

a) biztosítani kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését,

b) a munkakörük szerint egymást helyettesítő munkatársak egy időben nem lehetnek távol a külképviselettől. Ez irányadó a képviselet-vezető és az első beosztott esetében is.

(4) A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett csak kivételes esetben, a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot.

(5) A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával.

Utazási és szállítási költségtérítés

40. §

(1) A kihelyezett utazásának költségeit az alábbi esetekben a kihelyező közigazgatási szerv viseli:

a) az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is,

b) ideiglenes hazarendeléskor,

c) szabadságra történő hazautazáskor és visszautazáskor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét),

d) szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 2. § 11. pontjában meghatározott személyre is alkalmazni kell.

(3) Évente egy alkalommal a kihelyező közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő - egyébként e rendelet 2. § 11. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító - házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 39. §, valamint a 40. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a kihelyezett javára eltérhet.

41. §

A kihelyezett és a 32. § (1) bekezdésében meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező közigazgatási szerv belső szabályzatban határozza meg.

42. §

Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

Iskoláztatási költség

43. §

(1) A kihelyező közigazgatási szerv biztosítja, hogy a kihelyezett e rendelet 2. §-a 11. pontjának b) 2. alpontjában meghatározott ellátmánypótlékra jogosító gyermeke a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson az alábbiak szerint:

1. ha az állomáshelyen az állami iskolarendszer térítésmentesen igénybe vehető, és azzal szemben egészségügyi, illetve más okból sem emelhető kifogás, a kihelyezett gyermeke állami iskolát vesz igénybe,

2. azokon az állomáshelyeken, amelyeken nincs az 1. pontban foglaltaknak megfelelő oktatási intézmény, a kihelyező közigazgatási szerv meghatározza azon - az átlagos képzési, egészségügyi és szocio-kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató - oktatási intézmény(eke)t, amelyek teljes tandíját a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében fizeti,

3. amennyiben a kihelyezett gyermekét a 2. pontban meghatározottaktól eltérő iskolába kívánja beíratni, akkor e díjtételére, de legfeljebb a kihelyező közigazgatási szerv által az állomáshelyen kijelölt oktatási intézmények díjtétele átlagának megfelelő számla fogadható el.

(2) Amennyiben az állomáshelyen az (1) bekezdés 1. pontjában foglaltaknak megfelelő állami iskolarendszer térítésmentesen igénybe vehető iskoláztatási költség semmilyen jogcímen nem fizethető.

44. §

A 43. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti oktatási intézményeket a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője belső szabályzatban határozza meg, melyet szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgál.

A kihelyezett lakhatása

45. §

(1) A kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett feladatkörének, az együtt élő család összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást vagy ennek megfelelő költségtérítést biztosítani. A lakás berendezése az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 63. § (4) bekezdése szerint cserélhető.

(2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját, a lakásban lévő telefonkészülék és a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló mérőkészülékek alapdíját a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A közüzemi szolgáltatások díja a kihelyezettet terheli, melyre a kihelyező közigazgatási szerv - mérőkészülék hiányában - átalányt állapíthat meg.

(3) A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére) vonatkozó alapvető elveket a külügyminiszter belső szabályzatban határozza meg.

Egészségügyi ellátás

46. §

(1) A kihelyezett és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a megtérítési igény érvényesítésére a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást köt.

(3) A kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és együtt élő családtagjainak.

Munkahelyi baleset

47. §

(1) E rendelet alkalmazásában munkahelyi balesetnek minősül a jelen rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti állomáshelyre történő kiutazás, illetve visszautazás során bekövetkező baleset is, ha az útvonal és közlekedési eszköz megválasztása a kihelyező közigazgatási szerv belső szabályzatának megfelelően történt.

(2) A kihelyezett a munkahelyi balesetből származó kártérítési igényét a kihelyező közigazgatási szervvel szemben a Ktv., illetve a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint érvényesítheti.

(3) Amennyiben a kihelyezett más központi közigazgatási szervtől történő határozott idejű áthelyezés alapján teljesít tartós külszolgálatot, a munkahelyi baleset kapcsán felmerült és máshonnan meg nem térülő kárát és költségeit az áthelyező közigazgatási szerv és a Külügyminisztérium az áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodásban foglaltak szerint téríti meg. Ilyen rendelkezés hiányában a két közigazgatási szerv a máshonnan meg nem térülő kárt és költségeket egyenlő arányban viseli.

A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok

48. §

(1) A kihelyezett együtt élő családtagja külföldi munkavállalását köteles írásban bejelenteni a kihelyező közigazgatási szervnek.

(2) A Magyar Köztársaság diplomáciai vagy konzuli képviseleteire kihelyezett együtt élő, nemzetközi jogi kiváltságokban és mentességekben részesülő családtagjainak a fogadó államban történő munkavállalásához a külügyminiszter engedélye szükséges.

49. §

A külképviseletek személyzetének tagja és a vele egy háztartásban élő, eltartott házastársa és gyermeke a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosult diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.

50. §

A külügyminiszter, illetve a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára belső szabályzatban, illetve általános és egyedi utasításban a külképviseletek munkatársaira - a külszolgálattal járó fokozott biztonsági követelményeknek megfelelően - egyéb kötelező szabályokat állapíthat meg.

A HM által kiküldött köztisztviselőkre vonatkozó szabályok

51. §

(1) E fejezet rendelkezései a HM szervezeti egységében beosztást betöltő köztisztviselőkre a (2)-(5) bekezdésekbe foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.

(2) A HM kiküldött köztisztviselő külszolgálatának a kirendelés visszavonásával történő megszüntetéséről a honvédelmi miniszter dönt.

(3) A külszolgálat időtartama alatt a HM kiküldött a fogadó országot a Honvédelmi Minisztérium engedélyével hagyhatja el.

(4) A HM szervezeti egysége tekintetében a helyettesítés, a rendkívüli munkavégzés és a szabadságolás rendjét a vonatkozó jogszabályok alapján a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(5) A HM kiküldött köztisztviselő elhelyezésére a Honvédelmi Minisztérium által tartós külszolgálatra kiküldött személyekre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.

IV. Fejezet

RANGADOMÁNYOZÁS

52. §

(1) A diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek - amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik - a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz, ha kihelyezése a Magyar Köztársaság külképviseletére történik.

(2) A Külügyminisztérium állományába más központi közigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett köztisztviselők esetében az első rang adományozására - az e rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével - a küldő közigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek.

(3) A HM kiküldöttnek a külügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyeztetve adományoz diplomáciai rangot.

A diplomáciai és konzuli rangok

53. §

(1) A külügyminiszter által adományozott diplomáciai rangok:

a) segédattasé,

b) attasé,

c) III., II., illetve I. osztályú titkár,

d) II., illetve I. osztályú tanácsos.

(2) A külügyminiszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok:

a) alkonzul,

b) konzul,

c) főkonzul.

54. §

(1) Diplomáciai, illetve konzuli rangját a köztisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a köztisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.

(2) A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külügyminiszter utasításban szabályozza.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

Együtt élő házastársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 32. § (2) bekezdésének b) pontjában és a (4)-(5) bekezdésben, a 43. §-ban, valamint a 45. §-ban foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 32. § (7) bekezdésében és a 45. § (2) bekezdésében, továbbá a 48. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik.

56. §

(1) E rendelet hatálybalépése előtt a köztársasági elnök által kinevezett és megbízott főkonzulokat - a külügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök menti fel.

(2) A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező közigazgatási szervet.

57. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról szóló 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet azzal, hogy az annak alapján kiállított kihelyező (áthelyező) okiratok, a bennük megállapított ellátmányszorzók, járandóságok és egyéb juttatások hatályukban fennmaradnak,

b) a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete (Misszió) szervezetének és működésének irányelveiről szóló 2210/1998. (IX. 30.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 31/2002. (III. 1.) Korm. rendelethez

Munkaköri kulcsszámok

2. számú melléklet a 31/2002. (III. 1.) Korm. rendelethez