4/2002. (VI. 21.) GKM rendelet

a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet módosításáról

A kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a következőket rendelem el:

1. §

A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya kiterjed olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes személyre, jogi személyre és jogi szemelyiség nélküli gazdasági társaságra."

2. §

Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezései

a) a létesítményhez csatlakozó - töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett - távvezetékre, a létesítmény határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan szabványos nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentő vagy kompresszor állomásokon található;

b) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvíz-létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybevett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira);

c) a IV. fejezetben tárgyalt egyszerű nyomástartó edényekre;

d) a termékek aeroszol csomagolásáról szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet hatálya alá tartozó termékre;

e) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak;

f) a berendezésre, ha az legfeljebb a rendelet 17. § szerinti I. kategóriába tartozik és a következő jogszabályok egyike vonatkozik rá:

- a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet,

- a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet,

- az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség-értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet,

- az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet,

- az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet,

- a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet;

g) a kizárólag haditechnikai célú berendezésre;

h) a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;

i) az olaj, gáz vagy geotermikus kutató és kitermelő iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kútellenőrző berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása, vagy a kút nyomásának tartása és szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csővezeték, az elosztócső-rendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében;

j) a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés:

- a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort,

- a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű;

k) a nagyolvasztóra, beleértve a kemence hűtést, a forrólevegő rekuperátort, a porleválasztót és a gázmosót, valamint a kupolókemencére, beleértve a kemencehűtést, továbbá a gázkonverterre és az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;

l) a nagyfeszültségű berendezés (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára;

m) a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;

n) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezésére;

o) a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésre (ilyen pl. a pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz);

p) a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítóra;

q) a szénsavas italok palackjára és dobozára;

r) az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS × V szorzata legfeljebb 500 bar × liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar;

s) az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG-kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre;

t) a melegvíz fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;

u) a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar."

3. §

Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezései

a) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyeket kizárólag a nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;

b) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szükségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak;

c) a tűzoltó készülékekre."

4. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Nyomástarló berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).

a) Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.

b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.

c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen:

- a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés);

- a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék).

d) Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény.

2. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot.

3. Egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban: egyszerű edény): minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá

- nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és

- az edény

= domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhenger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy

= két közös forgástengelyű kifelé domború fenékből készül; és

- az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS × V szorzat legfeljebb 10000 bar × liter; és

- a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint -50 °C, és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acél edények esetében legfeljebb 300 °C, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 °C.

4. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)

5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg.

6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte.

7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát - az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát.

8. Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. Alkalmazható a csőrendszer minden elemére, ha nem a külső átmérő vagy a menetméret adott.

9. Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió.

10. Állandó kötés: csak roncsolással szétválasztható kötés.

11. Európai anyagjóváhagyás: műszaki dokumentum, amelyben harmonizált szabványban nem szereplő, nyomástartó berendezés gyártásánál ismétlődő felhasználásra alkalmas anyag jellemzőit rögzítik.

12. Sorozatgyártás: a IV. fejezet alkalmazásában az a gyártás, amely során azonos típusú több edényt egy adott időtartam alatt, folyamatos gyártásban, közös méretezés alapján, ugyanazzal a gyártási eljárással állítanak elő.

13. Megfelelőségi jelölés: a 12. §-ban és a 10. számú mellékletben meghatározott, a 4. számú mellékletben rögzített szimbólumot jelenti.

14. Megfelelőség-értékelés: a 23. §-ban és a 8. számú mellékletben rögzített eljárásokat jelenti.

15. Bejelentett szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (3) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.

16. Elismert harmadik félként működő szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (4) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.

17. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 11. § szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 3. számú mellékletben foglalt feltételeket."

5. §

Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban együtt: termék) csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel e rendelet követelményeinek."

6. §

Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátott egyszerű nyomástartó edényeket úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a 22. § szerinti biztonsági követelményeknek, beleértve a 23. § szerinti megfelelőség-értékelést is."

7. §

(1) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kijelölő a 14. §-ban meghatározott jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 18-19. §-ban meghatározott, valamint a 23. § (1)-(2) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével, valamint a Bizottság által előzőleg adott azonosító számaikkal együtt."

(2) Az R. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) A kijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 6. számú melléklet 3.1.2. és 3.1.3. pont szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével."

8. §

Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Akijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja a Tagállamokat és a Bizottságot az általa kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezeteiről, kijelölt feladataikról, és az üzemeltetői ellenőrző szervezetekhez a (4) bekezdés c) pontja szerint kapcsolódó üzemek jegyzékéről."

9. §

Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megfelelőségi jelölés a "CE" betűket tartalmazza, a 4. számú mellékletben megadott minta szerint. A megfelelőségi jelölés mellett a 6. számú melléklet 3.3. pontjában, vagy a 10. számú melléklet 1. pontjában megadott adatokat kell feltüntetni a berendezésen, vagy olyan adattábláján, amelyet a berendezésről nem lehet eltávolítani."

10. §

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A rendeletben szereplő, nemzetközi együttműködést igénylő tevékenységek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."

11. §

Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentett szervezet, mielőtt európai anyagjóváhagyást adna ki, köteles erről három hónappal megelőzően értesíteni a megfelelő adatok megküldésével a Tagállamokat és a Bizottságot. A bejelentett szervezet, az illetékes szakbizottság állásfoglalása és az esetleg benyújtott észrevételek figyelembevételével köteles az európai anyagjóváhagyást kiadni."

12. §

Az R. 23. §-át megelőző "Tanúsítási eljárás" cím helyébe a "Megfelelőség-értékelés" cím lép.

13. §

Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a gyártó, aki a 27. § szerinti feladatait teljesíti, a 12. § (1) bekezdés szerinti megfelelőségi jelölést azokon az egyszerű nyomástartó edényeken tüntetheti fel, amelyek nyilatkozata szerint megfelelnek

- a megfelelőségi igazolással rendelkező - és a 10. számú melléklet 3. pont szerint készített - gyártási tervdokumentációnak, vagy

- a jóváhagyott típusnak.

Ha a PS × V szorzat nagyobb, mint 200 bar × liter, akkor a bejelentett szervezet EK-felügyeletet biztosít."

14. §

Az R. 1-3. számú melléklete, valamint a 6-7. számú melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

15. §

Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az R.-ben az "egyszerű edény" kifejezés helyébe az "egyszerű nyomástartó edény" kifejezés lép,

b) az R. 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (1) bekezdésében, 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 13. §-ának a) pontjában a "berendezés" kifejezés "termék" kifejezésre módosul,

c) az R. 9. §-ának (3) bekezdésében "nyomástartó berendezésen vagy rendszeren" kifejezés "terméken" kifejezésre módosul, továbbá

d) az R. 25. §-ának (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének d) és e) pontjában, 27.§-ának (1) bekezdésében, a 28. §-ának (1) bekezdésében a "megfelelőség tanúsítás" kifejezés "megfelelőség igazolás" kifejezésre változik.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 4/2002. (VI. 21.) GKM rendelethez

1. Az R. 1. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

"A 10. és 11. § szerinti bejelentett, vagy elismert harmadik félként működő, vagy üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó követelmények"

2. Az R. 2. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

"A 10. § szerinti bejelentett, vagy elismert harmadik félként működő, szervezetekre vonatkozó követelmények"

3. Az R. 3. számú mellékletének 1. pontja a következők szerint módosul:

"1. A üzemeltetői ellenőrző szervezet az üzemeltetőtől különálló és szervezetileg azonosítható legyen."

4. Az R. 6. számú melléklete 3.1.2. pontjának utolsó mondata a következők szerint módosul:

"A bejelentett szervezet a jóváhagyások lefolytatásához köteles a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti, vagy azokkal egyenértékű ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni, vagy végeztetni."

5. Az R. 7. számú mellékletében az 1-9. ábrákban a "17. § (3) bekezdés szerint" szövegrész "16. § (3) bekezdés szerint" szövegrészre változik.