Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről[1]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel és kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[3] A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő járművekre terjed ki.

(2) A Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzéssel közlekedő külföldi járművekre az Egyezmény 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások az irányadók.

(3)[4]

2. § (1)[5] A rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER) meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet Függelékei határozzák meg.

(2) A rendelet alkalmazásában fokozott hőszigetelésű jármű az, amelynek felépítménye áruk előírt hőmérsékleten történő szállítására szolgál, továbbá a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről Genfben 1970. szeptember 1. napján kötött, a 25/1989. (III. 17.) MT rendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodás B, C, E vagy F osztályainak megfelelően van kialakítva és oldalfalai legalább 45 mm vastagok.

(3)[6] A vontatott mezőgazdasági és ipari munkagépre - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - a pótkocsira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A lassú járműnek nem minősülő, legfeljebb 40 km/óra tervezési sebességű önjáró munkagépre a mezőgazdasági vontatóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a 40 km/óra tervezési sebességet meghaladó önjáró munkagépre a gépjárműre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)[7] E rendelet alkalmazásában

a) autógáz:

aa) a cseppfolyós gáz (propán, propilén, bután, izobután, izobutilén, butilén, valamint ezek elegyei),

ab) a sűrített földgáz,

ac) egyéb gáz;

b) gázüzemű jármű az, amelynek üzemanyaga autógáz, ezen belül:

ba) tiszta gázüzemű jármű az, amely kizárólag autógázzal,

bb) vegyes üzemű jármű az, amely egyidejűleg autógázzal és egyéb üzemanyaggal,

bc) kettős üzemű jármű az, amely vagy autógázzal, vagy egyéb üzemanyaggal

üzemeltethető.

(5)[8] E rendelet alkalmazásában[9]

a) útkímélő-tengelynek kell tekinteni a jármű olyan hajtott tengelyét, amelyen

aa) négy gumiabroncs van felszerelve (ikerabroncsozású), és

ab)[10] a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű (az egyenértékűség megállapításának feltételeit az 1230/2012/EU bizottsági rendelet III. melléklete tartalmazza);

b) útkímélő tengelycsoportnak kell tekinteni azt a két tengelyből álló tengelycsoportot, amelynek

ba) egyik tengelye útkímélő tengely, illetve

bb) hajtott tengelye vagy tengelyei ikerabroncsozásúak, továbbá tengelyterhelései nem haladják meg a 9,5 tonnát.

(6)[11] E rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: a tisztán elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi.

(6a)[12] E rendelet alkalmazásában környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja, és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik.

(6b)[13] E rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépjármű: a környezetkímélő gépkocsi és a környezetkímélő motorkerékpár.

(7)[14] A rendelet alkalmazásában elektromos gépkocsi:

a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);

b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága - az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve - legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);

c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).

(8)[15] A rendelet alkalmazásában nulla emissziós gépkocsi: az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az e rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).

(9)[16] E rendelet alkalmazásában fogyatékos személyek szállítására kialakított gépkocsi az a személygépkocsi vagy autóbusz, amelyet:[17]

a) fogyatékos személyek számára fenntartott ülőhelyekkel láttak el, és/vagy

b) úgy alakítottak ki, hogy a kerekesszékben helyet foglaló mozgáskorlátozott személy szállítására alkalmas legyen, továbbá

c)[18] az autóbusz utasterének kialakítása és felszereltsége megfelel a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) IV. MELLÉKLET 107. számú előírása szerint meghatározott követelményeknek.

(9a)[19] A rendelet alkalmazásában versenyjármű: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi.

(9b)[20] E rendelet alkalmazásában csuklós lassújármű: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.

(10)[21] A rendelet alkalmazásában az ENSZ-EGB előírás: a gépjármű-alkatrészek és -tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egyes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben, 1958. március 20-án aláírt többoldalú nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményhez csatolt előírás.

(11)[22] A rendelet alkalmazásában jóváhagyási jel: a rendelet A., B. és C. Függelékének mellékleteiben, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget tanúsító jel, amelyet az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyó okmány alapján alkalmaznak.

(12)[23] Ha a rendelet vagy más jogszabály valamely járműtulajdonság, járműalkatrész vagy járműtartozék jóváhagyási jellel való ellátottságát követeli meg, ez azt jelenti, hogy a járműtulajdonságnak, alkatrésznek vagy tartozéknak - az illetékes hatóság jóváhagyó okmányával, illetőleg a jóváhagyó vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezet* vizsgálati jelentésével igazoltan - meg kell felelnie a rendelet A., B. vagy C. Függeléke vonatkozó mellékletében foglalt követelményeknek, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírás alapján alkalmazott jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.

(13)[24] A rendelet alkalmazásában érvényes jóváhagyási jel: az a jóváhagyási jel, amelynek az előírás változatára utaló számjele megegyezik az 1. számú mellékletben meghatározott érvényes számjellel.

(14)[25] A rendelet alkalmazásában "európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű": az, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg az ER. A. Függeléke alapján "EK típusjóváhagyó okmány"-t adott ki.

(15)[26] A rendelet alkalmazásában "kommunális jármű": az a gépjármű, amely - műszaki felépítésénél fogva - csak a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, a kommunális hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható.

(16)[27] A rendelet alkalmazásában a jóváhagyó hatóság a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: közlekedési hatóság).

(17)[28] A rendelet alkalmazásában alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek előírt üzemi nyomását a gyártója legfeljebb 3,0 bar értékben határozta meg, és ezeknek a gumiabroncsoknak a nyomása a jármű legnagyobb össztömegű terhelése esetén sem haladja meg a 3,0 bar-t.

(17a)[29] E rendelet alkalmazásában téli gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek

a) a gyártása során az anyagkeveréket, a futófelület mintázatát, a szerkezetét a téli időjárási körülményekhez és útviszonyokhoz választották meg annak érdekében, hogy alacsony hőmérséklet melletti rendeltetésszerű használata során fokozott kapaszkodóképességgel rendelkezzen,

b) a gyártója téli abroncsként jelölte meg az oldalfalán a következő jelölések valamelyikével: "M+S", "M&S", "M.S", "MS", "Winter", "Winter Use" felirat, "Hópihe" ábra, "Háromágú hegycsúcs" ábra, és

c) a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4 mm-t.

(18)[30] A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági pótkocsi a mezőgazdasági vontató vagy traktor által vontatott pótkocsi, továbbá a lassú jármű által vontatott olyan pótkocsi, amellyel rendszeresen mezőgazdasági termények szállítását végzik.

(19)[31] E rendelet alkalmazásában lakóautó a különleges rendeltetésű, M kategóriába sorolt, szálláshelyet magában foglalóként épített jármű, amelyben megfelelő módon rögzített ülések, rakodóterek, alvásra alkalmas fekvőhelyek, főtt étel készítésére alkalmas berendezések találhatók.

(20)[32] A rendelet alkalmazásában a fejlesztési célú autonóm járművekkel kapcsolatos fogalmakra az ER. 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(21)[33] E rendelet alkalmazásában alternatív üzemanyagok: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő üzemanyagok vagy energiaforrások, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a közlekedési ágazat dekarbonizációjához, és javítják annak környezeti teljesítményét, beleértve:

a) az elektromos járművek által használt villamos energiát;

b) hidrogént;

c) földgázt, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyós (cseppfolyós földgáz - LNG) formában;

d) cseppfolyós propán-bután gázt (LPG);

e) a fedélzeten tárolt vagy fedélzeti forrásból származó mechanikus energiát, ideértve a hulladékhőt is.

(21)[34] E rendelet alkalmazásában a "112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer": olyan, a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között.

(22)[35] E rendelet alkalmazásában alternatív üzemanyaggal hajtott jármű: teljes egészében vagy részben alternatív üzemanyaggal meghajtott olyan gépjármű, amely az ER. A. Függeléke szerinti jóváhagyással rendelkezik.

(23)[36] E rendelet értelmében intermodális szállítási műveletek:

a) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott, egy vagy több, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett szállítási műveletek vagy

b) a vízi szállítást is magukban foglaló, egy vagy több, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett szállítási műveletek, feltéve, hogy a kezdeti vagy a végső közúti szakasz hossza legfeljebb 150 km az Európai Unió területén, ami akkor léphető túl, ha az a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál eléréséhez szükséges, az alábbi járművek esetében:

ba) a 6. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő jármű, vagy

bb) a 6. § (3) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontjának megfelelő járművek,

ha a távolságot az érintett tagállam engedélyezi.

(24)[37] Az intermodális szállítási műveletek tekintetében a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál bármelyik - a rakomány be- vagy kirakásának helye szerinti - szomszédos tagállamban is lehet.

(25)[38] E rendelet értelmében megbízó: az a természetes vagy jogi személy, aki a fuvarlevélen vagy egy azzal egyenértékű dokumentumon megbízóként kerül megnevezésre, illetve akinek a nevében vagy megbízásából a fuvartársasággal a fuvarszerződést megkötötték.

(26)[39] A rendelet alkalmazásában a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai azok a pótalkatrészek és tartozékok, amelyek a gépjármű vagy pótkocsija tekintetében az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények teljesítését befolyásolják vagy befolyásolhatják, így különösen a futóművek, a rugózás és lengéscsillapítás, a kormányberendezés, a fékberendezés, a jármű alváz és karosszéria, a vonóberendezések, a meghajtó motor, annak működését szolgáló vezérlő és kiszolgáló egységei, a kipufogó rendszer és kipufogógáz utókezelő berendezések, valamint az előzőek elemei, ide nem értve a szabványos kötőelemeket.

(27)[40] E rendelet alkalmazásában kibocsátásmentes nehézgépjármű: az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű.

3. §[41] (1) A rendelet A., B. és C. Függelékeinek a mellékleteiben foglalt követelményeket, valamint a közösségi rendeleteket az egyes kategóriákba tartozó járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének engedélyezése során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. A rendelet A., B. és C. Függelékeinek a mellékleteiben foglalt követelmények, valamint a közösségi rendeletek alkalmazásakor figyelembe kell venni az ER. A., B. és C. Függelékeiben, az e rendelet A., B. és C. Függelékeinek vonatkozó mellékletében, valamint a közösségi rendeletekben meghatározott hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket is.

(2) Ha a rendelet üzemeltetési vagy további műszaki feltételei által szabályozott kérdésben a Függelékek mellékletei azoktól eltérő követelményeket tartalmaznak, akkor:

a) a típusjóváhagyás és a járművek első magyarországi forgalomba helyezésének engedélyezése esetén (a közösségi jármű kivételével) a Függelékek mellékleteinek követelményei, valamint a közösségi rendeletek - az ott meghatározottak szerinti körben - alkalmazandók;

b) egyéb járművek forgalomba helyezésének engedélyezésekor a Függelékek mellékleteinek eltérő, valamint a további műszaki feltételekben nem hivatkozott rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Ha a típusbizonyítvány, az összeépítési vagy az átalakítási engedély a járműre vagy a járműtípusra a rendeletben foglaltaktól eltérő jellemzőt tartalmaz, a jármű forgalomba helyezésére és forgalomban tartására a típusbizonyítványban, illetőleg az összeépítési vagy átalakítási engedélyben foglaltak az irányadók.

(4) A rendeletnek csak az üzemeltetési műszaki feltételekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a már forgalomba helyezett járművekre.

(4a)[42] Az ER 4/C. § (2) és (3) bekezdésében feljogosítottak az e rendelet további műszaki feltételei, a fényjelző berendezések színeire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek, a 43. § (2) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében szereplő követelmények alól mindaddig mentesülnek, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultságát a külföldi fegyveres erő, a Magyarország területére települt katonai szervezet, a nemzetközi katonai parancsnokság, a diplomáciai testület vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek esetében az illetékes szervezet igazolja.

(5) A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le. A változással érintett közlekedésbiztonsági tulajdonságok tekintetében e rendelet további műszaki feltételeit is alkalmazni kell.

(6) A rendeletben mennyiségi jellemzővel (számértékkel) meghatározott követelmények teljesülése - a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények kivételével - az ott meghatározottól eltérő mértékegységben is kifejezhető, illetőleg eltérő mérési módszerekkel is ellenőrizhető. A különböző mérési módszerek egybevetésének (összehasonlításának) feltételeit és módját a szükséghez képest a közlekedésért felelős miniszter - az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben - határozza meg.

(7)[43] A fejlesztési célú autonóm járműre vonatkozó további részletes műszaki és üzemeltetési követelményeket a 17. melléklet tartalmazza.

(8)[44] A fejlesztési célú járművek besorolási szintjeit a 18. melléklet tartalmazza.

4. § (1)[45] E rendelet rendelkezéseitől eltérést

a) a közlekedési hatóság

aa) közszolgáltatást végző jármű esetében az üzembentartó a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgyat, berendezést vagy a jármű külső felületén a típusbizonyítványban, forgalomba helyezési vagy átalakítási engedélyben nem szereplő - alkalmazási vagy jóváhagyási jellel nem rendelkező - berendezést, kiegészítő elemet, ideiglenes berendezést, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítést - beleértve a jármű reklámmal, kiegészítő fényforrással vagy fóliával történő ellátását - kíván elhelyezni legfeljebb 3 hónap időtartamra, ha a kérelmező igazolja, hogy a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények nem sérülnek;

ab) a mozgáskorlátozott személy által is vezethető segédmotoros kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi tekintetében, a járműnek a mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakítása érdekében;

ac) egyéb - már forgalomba helyezett - jármű esetében, ha a kérelmező igazolja, hogy a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények nem sérülnek;

ad) a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében;

ae) a pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében;

b) a közlekedésért felelős miniszter

ba) kísérlet céljából járműfejlesztő által tesztelt jármű esetében, az ER.-ben meghatározott fejlesztési célú jármű esetében;

bb) az a) pont aa) alpontjában foglalt módosítások esetében, ha a módosított jármű üzemeltetésére 3 hónapot meghaladóan kerül sor;

bc) a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő járművek esetében a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben

engedélyez.

(1a)[46] Az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében a feltételek fennállását a kérelmező az erre irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg megindokolja, valamint dokumentumokkal alátámasztja.

(2)[47] A közlekedési hatóság a típusvizsgálat során egyes járművekre, illetőleg járműfajtákra - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi érdekből - a rendeletben foglaltakon kívül további, a járműtípusra vonatkozó feltételeket is meghatározhat, ha a járműre, illetőleg járműfajtára - az azon alkalmazott műszaki megoldásra annak sajátosságai miatt - e rendelet előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók.

(3)[48]

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

A járművek méreteire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

5. § (1)[49] Motorkerékpár pótkocsijának a szélessége az 1,00 métert, fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének vagy járművek által szállított, fokozott hőszigetelésű konténereknek vagy cserefelépítményeknek a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg.

(2) A személygépkocsi pótkocsijának a magassága a 3,00 métert, egyéb jármű magassága a 4,00 métert nem haladhatja meg.

(3)[50] A járművek megengedett legnagyobb hosszúsága:

a) két tengelyes autóbusznál: 13,50 méter,

b) kettőnél több tengelyes autóbusznál: 15,00 méter,

c) egyéb járműnél - kivéve a félpótkocsit -: 12,00 méter.

A félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert, a félpótkocsi első részének bármely pontja és a királycsap tengelye közötti távolság a 2,04 métert nem haladhatja meg.

Az a) és b) pontban meghatározott megengedett hosszúságot az autóbusz hátsó falára esetenként rögzített tartozékkal együttesen kell érteni.

(4)[51] A járműszerelvények, a csuklós autóbusz, valamint a csuklós lassújármű megengedett legnagyobb hosszúsága

a) nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél: 16,50 méter,

b) gépkocsiból, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós autóbusznál: 18,75 méter,

c) vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 22,00 méter,

d) tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós lassújárműnél: 24,00 méter.

(5)[52] A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság:

a) a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között16,40 méter
b) az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot:15,65 méter".

(6)[53] A gépkocsi hátsó tengelye és az általa vontatott pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb 3,00 méternél.

(7)[54] A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele:

a) a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei;

b) a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések;

c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten;

d) az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;

e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések.

f)[55] a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre és az általuk vontatott mezőgazdasági pótkocsira felszerelt ikerabroncsok, illetve alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabroncsok, valamint az azokat takaró sárvédők. Az ilyen járművek esetében a járműre felszerelt gumiabroncsok vagy sárvédők külső szélei közötti távolság a 3,00 métert nem haladhatja meg.

(8)[56] A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele.

(9)[57] A (4) bekezdésben megállapított legnagyobb hosszúságok és a (3) bekezdés c) pontjában a félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek 14,22 méter (45 láb) hosszúságú konténereket vagy 14,22 méter (45 láb) hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak - akár üresen, akár rakománnyal -, amennyiben a konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik.

(10)[58] Az energiahatékonyság javítása érdekében az aerodinamikai eszközökkel felszerelt, a (11) és a (12) bekezdésben megállapított követelményeknek és az ER. A. Függelékének megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik a (3) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az e rendelet 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának növekedését.

(11)[59] Ha az aerodinamikai eszközök meghaladják a 0,5 méteres hosszúságot, a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni a típusjóváhagyást az ER. A. Függeléke szerinti típusjóváhagyási szabályoknak megfelelően.

(12)[60] Ha aerodinamikai eszközök veszélyeztethetik más úthasználók vagy a járművezető biztonságát, a járművezető behajtja, behúzza vagy eltávolítja az eszközöket. A településeken belüli és a települések közötti közlekedés során - ahol a megengedett sebesség legfeljebb 50 km/óra - a jármű vezetőnek különös figyelmet kell fordítani a közlekedés többi résztvevőjének biztonságára is. Az aerodinamikai eszközök behúzott vagy behajtott állapotban sem haladhatják meg az engedélyezett legnagyobb hosszúságot 20 cm-nél nagyobb mértékben.

(13)[61] Az energiahatékonyság - különösen a vezetőfülkék aerodinamikai teljesítményét illető - javítása és a közúti közlekedés biztonságának növelése céljából túl lehet lépni a (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek megfelelnek az ER. A. Függelékének, amennyiben vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük a 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(14)[62] A járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöket a (10)-(13) bekezdésben meghatározottak szerint, a járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöknek a 96/53/EK tanácsi irányelv szerinti használatára vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. november 15-i (EU) 2019/1916 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkében előírt műszaki használati feltételeknek megfelelően kell alkalmazni.

A járművek tömegére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

6. § (1)[63] A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb össztömege

[64]
a) kéttengelyes jármű - kivéve az aa)-ac) alpontban meghatározott jármű esetében a18,0 tonnát,
aa) autóbusz esetében a19,5 tonnát,
ab) kizárólag belföldi forgalomban használt jármű esetében a20,0 tonnát,
ac) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt
aca) mezőgazdasági vontató,
acb) lassú jármű, és
acc) mezőgazdasági pótkocsi
esetében a25,0 tonnát,
b) háromtengelyes
ba) gépjármű - kivéve a bb) alpontban meghatározott gépjármű - esetében a25,0 tonnát,
bb) útkímélő tengelycsoporttal rendelkező, vagy a hajtott tengelyen ikerabroncsozású és legfeljebb 9,5 tonna tengelyterhelésű gépjármű esetében a 26,0 tonnát,26,0 tonnát,
bc) pótkocsi - kivéve a bdc) alpontban meghatározott pótkocsi - esetében a24,0 tonnát,
bd) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt
bda) mezőgazdasági vontató,
bdb) lassú jármű, és
bdc) mezőgazdasági pótkocsi
esetében a32,0 tonnát,
c) négy és ennél több tengelyes jármű - kivéve a ca) alpontban meghatározott jármű -esetében a30,0 tonnát,
ca) két kormányzott tengellyel, továbbá útkímélő tengelycsoporttal rendelkező gépjármű a32,0 tonnát,

nem haladhatja meg.

(2)[65] A négytengelyes gépjármű tonnában kifejezett össztömege nem haladhatja meg a legelső és leghátsó tengely méterben kifejezett távolságának az ötszörösét. E rendelkezést nem kell alkalmazni a kizárólag belföldi forgalomban üzemeltetett járművekre.

(3)[66] A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű járműszerelvény együttes megengedett legnagyobb össztömege

[67]
a) háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a28,0 tonnát,
b) négytengelyes járműszerelvény, amely kéttengelyes gépjárműből és
ba) kéttengelyes pótkocsiból, illetve fél-pótkocsiból - kivéve a bb) alpontban meghatározott járműszerelvényt - áll, ideértve a négytengelyes csuklós járművet is, a36,0 tonnát,
bb) kéttengelyes félpótkocsiból áll a ha a félpótkocsi tengelytávolsága legalább 1,8 méter és a gépjármű útkímélő tengellyel rendelkezik,38,0 tonnát,
c)öt vagy ennél több tengelyes járműszerelvény - kivéve a ca) és cb) alpontokban meghatározott járműszerelvényeket -, továbbá a csuklós jármű a40,0 tonnát,
ca) intermodális szállítási műveletek keretében egy vagy több konténert vagy cserefelépítményt szállító kéttengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) legnagyobb teljes hosszúságig a42,0 tonnát
cb) intermodális szállítási művelet keretében egy vagy több konténert vagy cserefelépítményt szállító háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes félpótkocsival, legfeljebb 14,22 méter (45 láb) legnagyobb teljes hosszúságig a44,0 tonnát

nem haladhatja meg.

(4)[68] Fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekűnek kell tekinteni azt a járművet, amelynek kereke az útigénybevétel szempontjából a fúvott gumiabronccsal legalább azonos értékű.

(5)[69] A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb össztömege - a lánctalpas járművet kivéve - 12,0 tonnát nem haladhatja meg.

(6)[70] Az alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárműveknél a forgalomba helyezést megelőző vizsgálat során a közlekedési hatóság a megengedett legnagyobb össztömeget, a járműgyártó által meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladóan

a)[71] az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontja hatálya alá tartozó járműveknél alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb egy tonnával megnöveli, kivéve az (1) bekezdés aa)-ac), bc) és bd) alpontjába tartozó járműveket,

b)[72] a (3) bekezdés ba), bb), c), ca) és cb) pontjába tartozó jármű-szerelvényeknél az alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb egy tonnával megnöveli.

(7)[73] A kibocsátásmentes nehézgépjárműveknél a forgalomba helyezést megelőző vizsgálat során a közlekedési hatóság a megengedett legnagyobb össztömeget, a járműgyártó által meghatározott megengedett legnagyobb össztömeget nem meghaladóan, az (1) bekezdés a) pontjába, aa), ba), bb), ca) alpontjába és a (3) bekezdés a) pontjába, ba), bb), c), ca) és cb) alpontjába tartozó jármű-szerelvényeknél a kibocsátás-mentes technológiához szükséges többlettömeggel, de legfeljebb két tonnával megnöveli.

(8)[74] A (3) bekezdés bb) alpontjához tartozó 2 tonnával megnövelt össztömeghatár csak akkor alkalmazható, ha a vontató jármű megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 18 tonna és a félpótkocsi ikertengely terhelése legfeljebb 20 tonna és ennek felfüggesztése légrugós vagy ezzel egyenértékű.

A járművek tengelyterhelésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

7. § (1)[75] A jármű tengelyterhelése fúvott gumiabronccsal felszerelt jármű esetében - kivéve a (7) bekezdésben meghatározott esetet -

a) nem hajtott tengelynél a10,0 tonnát,
b) hajtott tengelynél a11,5 tonnát,
c) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt
ca) mezőgazdasági vontató,
cb) lassú jármű, és
cc) mezőgazdasági pótkocsi
tengelyénél a13,0 tonnát

nem haladhatja meg.

(2)[76] Ha a két tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d)

[77]
a) 1,00 méternél kisebb (d < 1,00 m) tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése
aa) pótkocsi - kivéve az acc) alpontban meghatározott pótkocsi -, továbbá a félpótkocsi esetében11,0 tonna,
ab) gépjármű esetében11,5 tonna,
ac) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt
aca) mezőgazdasági vontató,
acb) lassú jármű, és
acc) mezőgazdasági pótkocsi
esetében
b) legalább 1,00 méter és kisebb 1,30 méternél (1,00 m ≤ d < 1,30 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi esetében16,0 tonna,
c) legalább 1,30 méter és kisebb 1,80 méternél (1,30 m ≤ d < 1,80 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése
ca) nem útkímélő tengelycsoport esetében18,0 tonna,
cb) útkímélő tengelycsoport esetében19,0 tonna,
cc) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági vontató, lassú jármű, és mezőgazdasági pótkocsi esetében22,0 tonna.

(3)[78] Ha a három tengelyből álló tengelycsoportnál a szomszédos tengelyek egymástól mért távolsága (d)

[79]
a)legfeljebb 1,30 méter (d < 1,30 m), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése
aa) pótkocsi és félpótkocsi esetében21,0 tonna
ab) gépjármű esetében22,0 tonna
b) 1,30 méternél nagyobb (1,30 m < d), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése,
ba) alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt
baa) mezőgazdasági vontató,
bab) lassú jármű, és
bac) mezőgazdasági pótkocsi
esetében32,0 tonna,
bb) gépjármű, pótkocsi és félpótkocsi - kivéve a ba) pont - esetében24,0 tonna.
c) 1,30 méternél nagyobb (1,30 m<d), az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és alacsonynyomású mezőgazdasági gumiabronccsal felszerelt mezőgazdasági pótkocsiból álló járműszerelvény esetében32,0 tonna.

(4)[80] Tengelycsoportban lévő tengelynek azt a tengelyt kell tekinteni, amelynek távolsága a szomszédos tengelytől kisebb 1,80 méternél (d < 1,80 m).

(5)[81] Ha a jármű jobb és bal oldali kerekei nincsenek egy tengelyvonalban, de az eltérés nem haladja meg a 0,50 métert, ezeket a kerekeket - a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából - egy tengelyen lévőknek kell tekinteni.

(6)[82] Azok a jármű egy oldalán lévő kerekek, amelyeknek tengelyvonalai egymástól 1,00 méternél kisebb távolságra helyezkednek el, a tengelyterhelés szempontjából egy keréknek minősülnek.

(7)[83] Azoknál a járműveknél, amelyeknél egy tengelyvonalban:

a) két független kerékfelfüggesztésen együttesen négy vagy több kerék, illetve kerékpár van és ezek középsíkjainak tengelyirányban mért egymástól való távolsága legalább 0,65 méter,

b) három vagy több független felfüggesztésű kerék vagy kerékcsoport van az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megengedett legnagyobb tengelyterhelés 20%-kal túlléphető.

(8)[84] A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb tengelyterhelése - a lánctalpas járművet kivéve - 6 tonna.

(9)[85] Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek legnagyobb tengelyterhelése nem haladhatja meg az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tömeghatárokat.

A túlméretes és a megengedett össztömeget illetőleg tengelyterhelést meghaladó járművekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

8. § (1) A közlekedési hatóság kivételesen engedélyezheti az 5-7. §-okban meghatározott méret-, illetőleg tömeghatárokat meghaladó járművek forgalomba helyezését[86]

a) nagyméretű, illetőleg nagytömegű oszthatatlan rakomány szállítására szolgáló gépkocsi és pótkocsi esetében, ha méret-, illetőleg tömegkorlátozások a rakomány tulajdonságai miatt,

b) munkavégzésre berendezett jármű esetében, ha a méret-, illetőleg tömegkorlátozások a járműre szerelt munkagép, illetőleg eszköz tulajdonságai miatt

nem tarthatók meg.

(2)[87]

Általános biztonságra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

9. § (1) A jármű e rendeletben említett szerkezeteinek, alkatrészeinek és tartozékainak működőképeseknek és olyan állapotban kell lenniök, hogy rendeltetésüknek biztonságosan megfeleljenek.

(2) A jármű külső részén és belső terében (vezetőfülke, utastér) elhelyezett kinyúló alkatrészeknek és felszereléseknek olyan kialakításúaknak kell lenniök, hogy sérülést ne okozhassanak.

(2a)[88] A csuklós lassújárművön a merev részek utasterei összeköthetőek egymással úgy, hogy az utasok szabadon közlekedhetnek köztük. A merev részek állandó jelleggel egymással úgy kapcsolhatóak össze, hogy szétválasztásuk csak műhelyben használt eszközökkel lehetséges. A merev részeknek (járműtagok) külön is meg kell felelniük az azonos kategóriájú vontató járművekre és pótkocsikra vonatkozó követelményeknek.

(3) A villamos meghajtású, valamint villamos berendezéssel felszerelt járműnek meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.

(4)[89] A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai minősítő vizsgálatra kötelezettek, és csak abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók, továbbá építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha az 1/A. számú melléklet szerinti minősítő vizsgálaton megfeleltek.

(5)[90] Az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények hatálya alá tartozó alkatrészek és tartozékok pótalkatrészként és tartozékként csak a 2. § (11) bekezdésében foglaltak teljesítése esetén forgalmazhatók és használhatók fel azokhoz a járművekhez,

a) amelyek a rendelet előírásai szerint csak az alkatrészre, tartozékra vonatkozó jóváhagyási jellel helyezhetők forgalomba, vagy

b) amelyeket az alkatrészen, tartozékon feltüntetett jóváhagyási jellel ellátva helyeztek forgalomba.

Általános biztonságra vonatkozó további műszaki feltételek

10. § (1) A járművek vezetőüléseit, kezelőszerveit és a vezetéshez szükséges ellenőrző műszereit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a vezetéshez szükséges hely és a vezető számára a szabad kilátás biztosított legyen, a kezelőszerveket és műszereket a vezető jól áttekinthesse, rendeltetésüknek megfelelően működtethesse úgy, hogy e közben ne vonja el figyelmét az útról.

(2)[91] Az a jármű, amelynek tulajdonságára, alkatrészére, önálló műszaki egységére és tartozékára a rendelet jóváhagyási jelet követel meg, csak abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a járműtulajdonság, alkatrész, önálló műszaki egység, tartozék teljesíti a 2. § (11) bekezdésében foglaltakat, és azok jóváhagyása az adott jármű típusához és kategóriájához kapcsolódóan történt.

(3) A járművek hazai tervezése, gyártása, forgalmazása, valamint típusvizsgálata során, továbbá a pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálata során a 2. számú mellékletben felsorolt és az 1. számú mellékletben nem szereplő alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra a vonatkozó ENSZ-EGB előírásokat iránymutatónak kell tekinteni.

(4)[92] Az 1. számú mellékletben felsorolt ENSZ-EGB előírások érvényes változatának, továbbá a rendelet előírásaihoz kapcsolódó szabványoknak a változásait a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztató formájában kell közzétenni.

Zajkibocsátásra és rezgésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

11. §[93] A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs, vagy abban a közeltéri zaj értéke nem szerepel, abban az esetben a mért közeltéri zaj nem haladhatja meg a 3. számú mellékletben szereplő határértékeket.

Zajkibocsátásra és rezgésre vonatkozó további műszaki feltételek

12. § (1)[94] A gépjárműnek a külső zajra (elhaladási zaj) vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.

(2)[95] A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű külső zaja (elhaladási zaj) nem haladhatja meg a 88 dBA értéket a szabványban meghatározott mérési módszer szerint mérve.

(3) A gépkocsi, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű belső zaja (vezetőtéri, utastéri zaj) nem haladhatja meg a 4. számú mellékletben meghatározott értéket.

(4) A jármű közeltéri zaját (álló helyzeti zaj) típusvizsgálat során meg kell határozni, és a típusbizonyítványban fel kell tüntetni.

(5) A járművezetőre - annak egész testére - munkavégzés közben ható rezgés nem haladhatja meg a szabványban meghatározott határértéket.

E rendelkezés hatálybalépéséről külön jogszabály rendelkezik.

A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

13. § A gépjármű, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár rádiófrekvenciás sugárzásának mértéke nem lehet nagyobb a 14. §-ban említett jóváhagyási jel használatának feltételeként megállapított legnagyobb megengedett zavarszintnél.

A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó további műszaki feltételek

14. § A villamos gyújtású gépjárműnek és lassú járműnek a rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lenni.

Légszennyezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

15. §[96] A gépjármű, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a hatósági jelzés viselésére kötelezett lassú jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógázának, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg az 5. számú mellékletben meghatározott határértékeket.

15/A. §[97] Az utólag beépített részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 16. számú mellékletben meghatározott határértékeket.

Légszennyezésre vonatkozó további műszaki feltételek

16. §[98] (1)[99] A gépjárműnek vagy a gépjármű hajtómotorjának a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.

(2) Az Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsinak az 5. számú mellékletben meghatározott kipufogógáz utókezelő berendezéssel (katalizátorral) kell rendelkeznie.

(3)[100] A lassú jármű hajtómotorja kipufogógázának szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 7. számú mellékletben meghatározott határértéket.

(4)[101]

A járműgyártáshoz felhasználható anyagokra vonatkozó további műszaki feltételek[102]

16/A. § (1) Az M1 és N1 kategóriájú jármű, illetőleg ennek alkatrésze anyagában nem tartalmazhat - a 7/A. számú mellékletben meghatározott esetek és mennyiségek kivételével - ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot. A 7/A. számú mellékletben meghatározott egyes alkatrészeket az azonosítást lehetővé tevő jelöléssel kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű 100 grammnál nagyobb tömegű műanyag alkatrészét, a bontás és a hulladékkezelés során történő elválasztás, valamint az elkülönített hulladékkezelés céljából - a szabványban* meghatározott módon meg kell jelölni.

(3)[103] Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 7/A. számú mellékletben meghatározott időpont előtt gyártott és forgalomba hozott pótalkatrészeknek a járműfenntartásban való felhasználása tekintetében.

Fajlagos motorteljesítményre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

17. § Motorkerékpárhoz oldalkocsi csak abban az esetben kapcsolható, ha a motorkerékpár saját tömege az oldalkocsi saját tömegének a kétszeresét, az oldalkocsis motorkerékpár saját tömegére vonatkoztatott motorteljesítmény pedig 100 kilogrammonként a 3 kW-ot eléri.

Fajlagos motorteljesítményre vonatkozó további műszaki feltételek

18. § (1) A megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott motorteljesítmény

a) gépjármű esetében 5,9 kW/tonnánál,

b) mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a 6. §-ban említetteknél nagyobb össztömegű jármű esetében 2,2 kW/tonnánál

kevesebb nem lehet.

(2) Pótkocsi vontatására alkalmas jármű esetén a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege alapulvételével kell a fajlagos motorteljesítményt meghatározni.

Terhelhetőségre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

19. § A jármű a hatósági engedélyben feltüntetett mértékig terhelhető.

Terhelhetőségre vonatkozó további műszaki feltételek

20. § (1) A terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a sajáttömeg különbségeként kell meghatározni. A jármű megengedett legnagyobb össztömegét a 6-8. és a 18. §-okban foglalt rendelkezések alapján, továbbá a fékberendezés, a kormányszerkezet, a gumiabroncsok teherbírása és a gyártó által megadott egyéb adatok figyelembevételével kell meghatározni.

(2)[104] Teherszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét és terhelhetőségét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a rakomány tömegét kilogrammban és a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - is. A vizsgálat során a rakományt a rakfelületen egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A szállítható személyek száma azonos az ülőhelyek számával. Egy személy tömegét N1 kategóriájú gépjármű esetén 75 kilogrammal, egyéb kategória esetén 68 kilogrammal, a vezetőt 75 kilogrammal kell számításba venni.

(3) Személyszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - és a poggyásztömeget is.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a szállítható személyek számát az ülőhelyek száma, valamint - ha álló utasok szállítása is megengedett - az álló utasok elhelyezésére szolgáló terület minden négyzetméterére

- menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbusz esetén 8 személy,

- egyéb autóbusz esetén 6,7 személy

figyelembevételével kell meghatározni.

(5)[105] Személyszállításra szolgáló jármű esetében egy személy tömegét M1 kategóriájú gépjármű esetén 75 kilogrammal, egyéb kategória esetén 68 kilogrammal, a nem menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbuszok esetén 71 kilogrammal, az autóbusz vezetőjének tömegét 75 kilogrammal kell számításba venni.

(6) Személyszállításra szolgáló jármű esetében a poggyászt a vizsgálat során az e célra szolgáló csomagtérben egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A poggyásztömeget a terhelhetőségből a szállítható személyek tömegének levonásával kell meghatározni.

Vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

21. § (1) Arra nézve, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélyben foglaltak az irányadók.

(2) A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt

a) személygépkocsi össztömegét,

b) autóbusz össztömegének a felét,

c) tehergépkocsi össztömegének az 1,4-szeresét,

d) vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét,

e bekezdés rendelkezései a félpótkocsira nem vonatkoznak.

(3) Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.

(4) Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.

(5)[106] Oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel pótkocsi nem vontatható. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral egy - legfeljebb 80 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű - egykerekű pótkocsi, gépkocsival egy pótkocsi, nyerges vontatóval egy félpótkocsi, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, lassú járművel egy pótkocsi vontatható. A közlekedési hatóság - az ehhez szükséges műszaki és üzemeltetési feltételek meghatározásával - tehergépkocsival második pótkocsi vontatását engedélyezheti.

(6) Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Más járművel ilyen pótkocsi nem vontatható.

(7) Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak.

(8) Vontatott munkagép a vontatási sebességre vonatkozó rendelkezések megtartásával mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel akkor is vontatható, ha

- nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó előírásokat, de megfelel a 37. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek, illetőleg

- üzemi fékberendezése nincs, de össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegét.

(9) Ha a pótkocsi - szélességi mérete folytán - a vonó jármű hátsó helyzetjelző lámpáit takarja, az 55. § (2) bekezdésében a pótkocsi hátsó helyzetjelző lámpájának elhelyezésére vonatkozó előírásokat a járműszerelvény szélességét alapulvéve is teljesíteni kell. Ez a rendelkezés a 42. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával is teljesíthető.

(10)[107] A gépjármű által vontatható pótkocsi össztömegét - a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meg nem haladóan - a 18. § (1) bekezdésben meghatározott - a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömegére vonatkoztatott - motorteljesítmény figyelembevételével kell megállapítani. Az előírt motorteljesítmény hiányában a gépjármű hatósági engedélyébe bejegyzett vontatható pótkocsi össztömegének értékét 2004. december 31. napjával - a járműszerelvényhez előírt motorteljesítmény által meghatározott mértékéig - korlátozni kell.

(11)[108]

A vontatásra vonatkozó további műszaki feltételek

22. §[109] (1) Az 5-8., 17., 18., 21., 33. és 34. §-okban említett adatok, a gyártó által közölt és a forgalomba helyezés engedélyezése során megállapított adatok, valamint a pótkocsi csatlakozásához szükséges szerelvények meglétének, illetőleg felszerelhetőségének a figyelembevételével kell meghatározni, hogy a jármű vontathat-e pótkocsit, illetőleg hány pótkocsit vontathat és azt a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.

(2)[110] Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően - a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával - kell megállapítani.

Vonóberendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

23. § (1) A pótkocsi vontatására szolgáló szerkezeteknek a használat közben reájuk ható erők (ideértve a dinamikus igénybevételt is) felvételére alkalmasnak kell lenniük, biztosítaniuk kell a járművek biztonságos és könnyű össze-, illetőleg szétkapcsolhatóságát, ki kell zárniuk a vonóberendezés véletlenszerű szétkapcsolódását.

(2) A pótkocsi vonószerkezete a pótkocsi lekapcsolt helyzetében és menet közben történő szétkapcsolódás esetén sem érhet le a talajra.

(3)[111] Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú és nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit olyan másodlagos kapcsolószerkezettel is fel kell szerelni, amely menet közben történő szétkapcsolódás esetén biztosítja, hogy a vonószerkezet ne érjen le a talajra, a szerelvény ne váljon szét, és megállásig lehetővé teszi a pótkocsi irányítását.

(4)[112] A (3) bekezdésben meghatározott másodlagos kapcsolószerkezettel való felszerelés kötelezettsége nem vonatkozik a félpótkocsira, továbbá a 32. § (5) bekezdésében meghatározott, menet közbeni szétkapcsolódáskor automatikusan működésbe lépő fékkel felszerelt pótkocsira.

Vonóberendezésre vonatkozó további műszaki feltételek

24. § (1) Gépkocsin - a terepjáró, valamint a különleges célú gépkocsit kivéve - horgos rendszerű vonóberendezés nem alkalmazható. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

(2) A pótkocsi vonószerkezetének olyannak kell lennie, hogy az össze- illetőleg szétkapcsoláshoz szükséges kézi erő a 250 N-t ne haladja meg.

Alvázszámra, motorszámra és adattáblára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[113]

25. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz szerepét betöltő szerkezeti részén (a továbbiakban együtt: alváz) egyedi azonosítási jelnek (a továbbiakban: alvázszám) kell lennie. Az alvázszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.

(2)[114] A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni. A motorszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.

(3)[115] Az (1) bekezdésben említett alvázszámot csak a gyártó - ideértve a gyártó és a közlekedési hatóság által együttesen felhatalmazott hazai gyártói képviseletet is -, illetőleg a közlekedési hatóság tüntetheti fel a járművön. Az egyedi azonosításra alkalmatlanná vált alvázszám helyreállítására, illetőleg a járműnek a közlekedési hatóság által meghatározott és nyilvántartásba vett alvázszámmal (közlekedési hatósági alvázszám) történő ellátására vonatkozó további feltételeket külön jogszabály* határozza meg.[116]

(4)[117] Ha a járművön gyárilag rögzített adattábla van, azt nem szabad eltüntetni vagy megváltoztatni.

(5)[118] A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú gépkocsikat és ezek O kategóriába sorolt pótkocsijait, valamint az N2 és N3 kategóriába sorolt gépkocsikat és ezek O3 és O4 kategóriába sorolt pótkocsijait mérettáblával kell ellátni. A mérettáblát a gyári tábla mellé, vagy azzal összevontan kell kialakítani.

(6)[119] A mérettábla a következő adatokat tartalmazza:

1. a gyártó neve;

2. a jármű azonosító száma;

3. a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (L) hossza;

4. a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (W) szélessége;

5. adatok a járműszerelvény hosszának méréséhez:

a) távolság a gépjármű eleje és a csatlakozó-berendezésének középpontja között (vonóhorog vagy nyeregszerkezet); több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (amin és amax) kell megadni,

b) távolság a pótkocsi csatlakozó-berendezésének középpontja (vonószem) vagy a félpótkocsi csatlakozó-berendezésének középpontja (királycsap) és a pótkocsi vagy a félpótkocsi hátulja között; több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (bmin és bmax) kell megadni.

A járműszerelvény hosszának meghatározásakor az összekapcsolt vonójármű és pótkocsi hossztengelye egybe kell essen.

(7)[120] A (6) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott adatokat nem kell megismételni, ha a járművön a gyári táblát és a mérettáblát összevontan alakították ki.

Alvázszámra, motorszámra és adattáblára vonatkozó további műszaki feltételek[121]

26. §[122] A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű, valamint a pótkocsi alvázán az alvázszámot, továbbá a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű azonosító jellel ellátott hajtómotorján a motorszámot beütéssel vagy - ezek helyett - roncsolás nélkül el nem távolíthatóan rögzített táblán kell feltüntetni, továbbá e járműveket a gyártómű által rögzített adattáblával is el kell látni.

Hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

27. § (1)[123] A járművet - a járművön vagy a járműre szerelt tartószerkezeten e célra kialakított helyen - a jogszabályban előírt hatósági jelzést feltüntető táblával (rendszámtábla) vagy trolibusz esetében a járművet azonosító pályaszámmal kell ellátni.

(2) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira a szabványos "H" betűt feltüntető államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható helyen és úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a hatósági jelzéssel való összeolvasását kizárja.

Hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó további műszaki feltételek

28. § (1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit úgy kell kialakítani, hogy arra a hatósági jelzés - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően - felszerelhető legyen.

(2)[124] A hatósági jelzést, illetőleg annak tartószerkezetét a lassú járműre elöl, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, a többi gépjárműre és a mezőgazdasági vontatóra elöl és hátul, a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra, oldalkocsis motorkerékpárra az oldalkocsin elöl, a motorkerékpáron hátul úgy kell elhelyezni, hogy a hatósági jelzés síkja a jármű hossztengelyére merőleges és megközelítően függőleges helyzetű legyen, a járművön túl ne nyúljon, legalsó pontja az úttest szintjétől legalább 0,30 méter, legfelső pontja az úttest szintjétől legfeljebb - amennyiben a felépítmény szerkezeti kialakítása ezt lehetővé teszi - 1,50 méter magasságban és olyan helyen legyen, ahol könnyen leolvasható.

A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű fékezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

29. § (1)[125] A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.

(2)[126] Az üzemi fékrendszer fékhatásának - az aszimmetrikus járműveket és a ráfutófékes pótkocsikat kivéve - a kétoldali kerekeken megközelítően azonosnak kell lennie. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a keréken mért nagyobb átlagos fékerő 20%-át - M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a 30%-át - nem haladhatja meg.

(3) Az üzemi fék állandó nagyságú működtetőerő melletti fékerőingadozása kerekenként nem haladhatja meg a keréken mért legnagyobb átlagos fékerő 30%-át.

(4) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről - a vezérlőszervek működtetésén, az ellenőrző műszerek figyelemmel kísérésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek összekapcsolásán kívül - egyéb tevékenységet is igényel (pl. pótkocsi fékcsatlakozóhoz tartozó elzárócsapok működtetése), a vezetőülés közelében a vezető által jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni. Ez a rendelkezés a motorkerékpárra és a személygépkocsira nem vonatkozik.

(5)[127] A jármű sűrített levegővel működő fékrendszere nyomásviszonyainak vizsgálatára szolgáló vizsgálócsatlakozókat a nyomásérzékelő eszköz csatlakoztatására alkalmas állapotban kell tartani.

(6)[128] Az ABS vagy EBS rendszerrel felszerelt pótkocsi vontatására alkalmas járműnek a fékrendszer elektromos csatlakozóján keresztül

a) biztosítania kell a pótkocsi fékrendszer áramellátását,

b) jeleznie kell a pótkocsiról érkező hibaüzeneteket a vezető részére, valamint

c) ha EBS rendszerrel felszerelt, akkor továbbítania és fogadnia kell az előírt vezérlő jeleket.

A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű fékezésre vonatkozó további műszaki feltételek

30. § (1)[129] A fékrendszereknek ki kell elégíteniük a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket, valamint a gépkocsinak a fékezés szempontjából jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.

(2) A fékezési követelmények sík, száraz, nem csúszós, jó állapotban lévő szilárd burkolatú úton szélcsendes időben egyenesen haladó járművel végrehajtott fékezésre vonatkoznak; az előírt követelmények teljesítése közben a jármű egyik kereke sem csúszhat meg, a jármű a fékezés során a menetiránytól nem térhet el.

(3) El kell látni

a) üzemi fékrendszerrel a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet,

b) biztonsági fékrendszerrel a gépkocsit,

c) rögzítő fékrendszerrel a gépkocsit, a motoros triciklit, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet.

Az üzemi, a biztonsági és a rögzítő fékrendszereknek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak.

(4) A gépjármű üzemi fékrendszerének a jármű összes kerekét fékeznie kell, az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsijának a kereke azonban lehet nem fékezhető, ha az előírt fékhatás így is biztosítható. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű üzemi fékrendszerének legalább a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékeznie kell.

(5) Az üzemi fékrendszer fékhatásának finoman változtathatónak kell lennie. A gépkocsi üzemi fékrendszerének többkörösnek kell lennie.

(6) A biztonsági fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet az üzemi fékrendszer üzemzavara esetén a biztonsági fékezésre előírt hatásossággal megállítsa. Azt kell feltételezni, hogy üzemzavar esetén az üzemi féknek egyidejűleg legfeljebb egyféle hibája lép fel.

(7)[130] A rögzítő fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet - a vezető távollétében is - a rögzítő fékezésre előírt hatásossággal rögzítse. A rögzítő fékrendszernek a járművet kizárólag mechanikus alkatrészekkel kell rögzített állapotban megtartania.

(8) Az üzemi és a rögzítő fékrendszereknek - kivéve a lassú jármű fékrendszereit - egymástól függetlenül működtethetőknek kell lenniük, de - ha az a biztonságos és elkülönített működésüket nem veszélyezteti - lehetnek közös alkatrészeik.

(9) Ha az üzemi fékrendszer kialakítása olyan, hogy fékhatása üzemzavar esetén sem csökken a biztonsági fékrendszerre előírt fékhatás alá, vagy a rögzítő fékrendszer kialakítása olyan, hogy teljesíti a biztonsági fékrendszerre előírt követelményeket is, a járműre külön biztonsági fékrendszer felszerelése nem kötelező.

(10) A fékrendszereknek olyanoknak kell lenniök, hogy

a) a vezetőülésből biztonságosan és kényelmesen legyenek működtethetők és az üzemi fékrendszer működtetése közben a vezetőnek a kormányt egyik kezével se - lassú jármű esetében mindkét kezével ne - kelljen elengednie;

b) a jármű üzemszerű használata közben - még tartós fékezés esetén is - üzembiztosan működjenek;

c) a fékezés folytán a járművön rendellenes rezgések ne keletkezzenek;

d) az üzemi fékrendszer fékhatásának a fékezett tengelyek közötti elosztása a dinamikus tengelyterheléssel megközelítően arányos legyen.

(11) A különböző tengelyeket fékező, de azonos rendeltetésű fékrendszereknek - kivéve a motorkerékpár fékrendszerét - egy vezérlő berendezéssel (pedállal, emeltyűvel) működtethetőnek kell lenniük. A motorkerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik hátsó kerékre hat. Az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsija kerekére ható fékszerkezetnek - ha van ilyen - a hátsó kerék üzemi fékszerkezetével együtt kell működnie. A motoros tricikli üzemi fékrendszere állhat két független vezérlésű fékszerkezetből, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre (kerekekre) hat. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű oldalanként önállóan működtethető fékszerkezeteinek egyetlen vezérlő berendezéssel együttesen is működtethetőknek kell lenniök.

(12) A fékrendszerek úgy is kialakíthatók, hogy a fék működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybevegyenek (erőrásegítésű fékrendszer), vagy csak külső erővel működjenek (külső erővel működtetett fékrendszer). A külső erővel működtetett üzemi féket, amennyiben a külső erő hiányában a biztonsági fékre előírt hatásosságot nem képes teljesíteni, az esetleges nyomásmérőn kívül optikai vagy akusztikai figyelmeztető berendezéssel is el kell látni, mely a tárolt erő csökkenését jelzi.

(13) A rugós féket olyan figyelmeztető berendezéssel kell ellátni, amely jelzi, ha a munkaberendezésben a nyomás a rugó oldási nyomása alá csökken. A figyelmeztető berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

(14) A külső erővel működtetett fék késedelmi ideje - a fékezés kezdetétől a teljes fékhatás 75%-ának kialakulásáig eltelt idő - a vezérlő berendezés egyenletes sebességű 0,2 másodperc alatt végrehajtott működtetése mellett legfeljebb 0,6 másodperc lehet.

(15) A gépjármű sűrített levegővel működő fékrendszerei esetében a pótkocsit fékező rendszernek két- vagy többvezetékesnek kell lenni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

(16) A vonó jármű üzemi és biztonsági fékrendszerének - ha a járművel átmenőfékes pótkocsi vontatása engedélyezett - a fékcsatlakozó berendezések összekapcsolása és az esetleges hozzájuk tartozó elzárócsapok működtetése által - minden egyéb beavatkozás nélkül - biztosítani kell, hogy

a) a pótkocsi üzemi fékje működőképes állapotban kerüljön,

b) az üzemi fékrendszer meghibásodása esetén az üzemi fék vezérlésével a pótkocsi fékje legalább részlegesen működtethető és a fékhatás finoman változtatható legyen,

c) a biztonsági fékrendszer működtetésével a pótkocsi fékhatása finoman változtatható legyen,

d) a sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a sűrített levegőt szállító vezetékek (vagy más ilyen jellegű összeköttetések) bármelyikének megszakadása vagy szivárgása esetén:

- a vonó jármű biztonsági fékezésre előírt hatásossággal lefékezhető legyen,

- a pótkocsi fékje részlegesen vagy teljesen működtethető legyen akár az üzemi, akár a biztonsági, akár egy külön fékrendszer vezérlésével, kivéve ha a hiba automatikus befékeződést okoz a pótkocsin.

(17) Külső erővel működő fékrendszerek esetén a külső erővel működő, de nem a fékrendszerekhez tartozó berendezések energiaellátását oly módon kell megoldani, hogy ezek működése még az erőforrás sérülése esetén se idézhesse elő a fékrendszereket tápláló erőtartalékoknak a (12) bekezdés szerinti figyelmeztető berendezés által jelzett szint alá süllyedését.

(18) Az olyan gépjármű, mezőgazdasági vontató és lassú jármű rögzítő fékrendszerének, amellyel pótkocsi vontatását engedélyezték, alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 8. számú mellékletben meghatározott mértékű lejtőn vagy emelkedőn a teljes járműszerelvényt rögzítse.

(19) A jármű a (3) bekezdésben említett fékeken kívül más fékkel (pl. visszatartó fék, oktatói pótfék) is felszerelhető, ha az a jármű közlekedésbiztonsági tulajdonságait nem rontja.

(20) A lánctalpas jármű fékrendszerére a lassú járművekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal a eltéréssel, hogy a fékeknek nem kell a kerekekre hatniok, és nem alkalmazhatók a 29. § (2) bekezdésében, valamint e § (10) c) és d) pontjaiban, továbbá a (11) bekezdésben foglalt rendelkezések.

(21) A sűrített levegővel működő fékrendszerben lévő fékerőszabályozó - ha van ilyen - beállításának ellenőrzésére vizsgálócsatlakozókat kell beépíteni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

Pótkocsi fékezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

31. § (1)[131] A pótkocsi fékrendszereinek meg kell felelniük a gyártó által kiadott és az adott típusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. Amennyiben ilyen határértékek nem kerültek meghatározásra, a fékrendszerek hatásosságát lefékezettség számítással kell ellenőrizni az ER. 11. számú melléklete alapján.

(2)[132] A ráfutófékes pótkocsik kivételével a pótkocsik fékrendszereire is alkalmazni kell a 29. § (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről - a vezérlőszervek működtetésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek az összekapcsolásán kívül - egyéb tevékenységet is igényel (pl. fékerőhatároló kézi állítása) a pótkocsi homlokfalán, a kapcsolófejek közelében, jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.

(4)[133] Az ABS vagy EBS rendszerrel felszerelt pótkocsinak a fékrendszer elektromos csatlakozóján keresztül

a) biztosítania kell a fékrendszer áramellátását,

b) továbbítania kell a fékrendszer hibajelzéseit a vontató jármű felé, valamint

c) ha EBS rendszerrel felszerelt, a vontatótól érkező vezérlő jelekkel összhangban kell működnie.

Pótkocsi fékezésére vonatkozó további műszaki feltételek

32. § (1)[134] A pótkocsi fékberendezéseinek ki kell elégíteniük a 10. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket. A pótkocsinak fékezés szempontjából jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.

(2) A pótkocsit üzemi és rögzítő fékrendszerrel kell ellátni. Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú, nem kormányzott kerekű kéttengelyes könnyű pótkocsit - a félpótkocsi kivételével - nem kell üzemi és rögzítő fékrendszerrel ellátni.

(3) A pótkocsi fékrendszereinek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak. Az üzemi fékrendszernek - kivéve a ráfutóféket, valamint a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsijának üzemi fékrendszerét - a pótkocsi valamennyi kerekét fékeznie kell.

(4) A pótkocsi üzemi fékrendszerének átmenő vagy részben átmenő rendszerűnek kell lennie (ezeknél a vezető egy művelettel működteti a vontató jármű és a pótkocsi fékjét). Ha a pótkocsi - kivéve a félpótkocsit - megengedett legnagyobb össztömege 3,5 tonnánál kisebb az üzemi fékrendszer ráfutó fék is lehet.

(4a)[135] A (4) bekezdéstől eltérően ráfutó fékrendszerrel látható el a mezőgazdasági vontató pótkocsi és a vontatott munkagép kategóriájú, 8000 kg-ot nem meghaladó legnagyobb tömegű jármű, ha

a) a tervezési sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg és a fékek nem minden keréken hatnak, vagy

b) a tervezési sebessége a 40 km/h-t nem haladja meg és a fékek minden keréken hatnak.

(4b)[136] A ráfutó fékkel ellátott mezőgazdasági vontató pótkocsi hátuljára időálló (150 mm átmérőjű) táblát kell szerelni, amely a legnagyobb tervezési sebességet jelzi, melynek értéke 30 vagy 40 km/h lehet.

(5) A pótkocsit - kivéve a 23. § (3) bekezdésében említett esetet - a menet közbeni szétkapcsolódáskor automatikusan működésbelépő, részleges, vagy teljes fékhatást létrehozó fékkel kell ellátni. Az önműködő befékeződés csak a pótkocsi leszakadásakor, másodlagos kapcsolószerkezet esetén pedig csak annak leszakadása után léphet működésbe.

(6)[137] A pótkocsi rögzítő fékrendszerét úgy kell kialakítani, hogy azt a talajon álló személy működtethesse. A 30. § (7) bekezdését a pótkocsira is alkalmazni kell.

(7) Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a pótkocsi levegőszállító csatlakozói - kivéve a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját - csak kétvezetékes rendszerűek lehetnek. Ezt a rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett pótkocsitípusokra kell alkalmazni.

(8) A pótkocsi fékrendszereire egyebekben a 30. § rendelkezéseit kell - megfelelően - alkalmazni.

A kormányzásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

33. § (1) A szimmetrikus építésű járműnek, illetőleg járműszerelvénynek olyan állapotban kell lennie, hogy egyenes irányú haladás esetén a tengelyenkénti bal és jobb oldali keréknyomok közötti szimmetria vonalak egybeessenek.

(2) A gépjármű és a gépjárművel vontatható pótkocsi kormányzott tengelyének (tengelyeinek) a tényleges tengelyterhelése - a jármű bármely megengedett terhelése esetén - nem lehet kevesebb

- kéttengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 25 %-ánál,

- három vagy több tengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 20 %-ánál.

E rendelkezés alkalmazása szempontjából a talajkormányzott kerekekkel ellátott tengelyt nem kell kormányzott tengelynek tekinteni.

(3) A jármű kormányberendezésének olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy a vezető - a jármű terhelési állapotától és sebességétől függetlenül - a jármű haladási irányát könnyen, gyorsan változtathassa, illetőleg a járművet könnyen és megbízhatóan egyenes irányban tarthassa. A kormányberendezés a vezetőre fárasztó rezgéseket, illetőleg lökéseket nem továbbíthat.

(4) A kormányműnek és a futóműnek olyannak kell lennie, hogy az a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa. A kormányberendezésnek menet közben érzékelhető visszaállási törekvést kell mutatnia bekormányzott helyzetből a középállás felé.

A kormányzásra vonatkozó további műszaki feltételek

34. § (1)[138] A járműnek és a járműszerelvénynek olyan mértékben kell kormányozhatónak lenni, hogy 12,50 méter sugarú körön belül meg tudjon fordulni. Ha a jármű (járműszerelvény) legkülső pontja ilyen sugarú kört ír le, a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem lehet az azonos középpontú 5,30 méter sugarú körön belül. Ha a jármű (járműszerelvény) a 12,50 méter sugarú körön fordulásnak megfelelően bekormányzott állapotban elindul, akkor a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem térhet ki az elindulásakor a külső oldala által meghatározott függőleges síktól a kanyarodással ellentétes irányban 0,80 méternél - csuklós jármű esetében 1,20 méternél - nagyobb távolságra. Ha a jármű (járműszerelvény) egyenes irányból fordul rá a 12,50 méter sugarú körre, a korábbi egyenes irányától nem térhet ki 0,60 méternél nagyobb mértékben. E rendelkezéseket az M2, M3 és N kategóriájú járművek kormányzási tulajdonságaira az 1230/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.[139]

(2) A kormánykeréken a kormányzáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 150 N értéket. A kormányberendezés működtetéséhez szükséges erő mérési módszerét szabvány határozza meg.

(3)[140] A kormányberendezés úgy is kialakítható, hogy működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybe vesznek (erőrásegítésű kormányberendezés vagy szervokormány), vagy csak külső erővel működik (külső erővel működtetett kormányberendezés vagy hidraulikus gépkormány). Az ilyen kormányberendezésnek a jármű álló helyzetében is üzemszerűen működtethetőnek kell lennie. A csak külső erővel működő kormányberendezés alkalmazását - ha a (4) bekezdés előírásai nem teljesülnek - a közlekedési hatóság engedélyezi.

(4) A kormányberendezés kialakításának olyannak kell lennie, hogy üzemzavara esetén - a kormányzott kerekek és a kormányzás vezérlése erővátvitele mechanikus alkatrészeinek meghibásodását kivéve - a jármű kormányozható maradjon. Ez esetben a kormánykeréken a kormányozáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 400 N értéket. E bekezdés alkalmazásakor azt kell feltételezni, hogy a kormányberendezésnek egyidejűleg csak egy hibája van.

(5)[141] Minden pótkocsinak olyannak kell lennie, hogy a pótkocsinak a vonószerkezet útján való megbízható kormányzása - a vezető külön beavatkozása nélkül - lehetséges legyen. Vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében e rendelkezés alól a közlekedési hatóság felmentést adhat; ilyen esetben azonban a pótkocsinak az azon helyet foglaló személy által kormányozhatónak kell lennie.

Kerékfelfüggesztésre vonatkozó további műszaki feltételek

35. § (1) A gépkocsi és pótkocsija kialakításának és kerékfelfüggesztésének olyannak kell lennie, hogy a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa.

(2)[142] A gépjármű, valamint az általa vontatható pótkocsi kerekeinek rugózott felfüggesztésűeknek kell lennie. E rendelkezés alól a különleges rendeltetésű járművekre a közlekedési hatóság felmentést adhat.

Kerekekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

36. § (1)[143] A gépjárműnek, a mezőgazdasági vontatónak és a lassú járműnek, valamint ezek pótkocsijának a kerekeit fúvott gumiabroncsokkal - vagy azzal a jármű menettulajdonsága szempontjából legalább egyenértékű berendezéssel - kell felszerelni. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija vonatkozásában e rendelkezéstől a közlekedési hatóság eltérést engedélyezhet.

(2)[144] A járműre felszerelt gumiabroncs méretének, terhelhetőségének és sebességhatárának meg kell felelnie a jármű vonatkozó adatainak. Téli mintázatú gumiabroncsot szabad felszerelni a járműre abban az esetben is, ha annak sebességhatára alacsonyabb a jármű legnagyobb sebességénél. Ebben az esetben a jármű vezetőfülkéjében a gumiabroncs megengedett sebességére utaló feliratot kell elhelyezni.

(3)[145] A gumiabroncsokban az előírt nyomást kell tartani.

(4)[146] Az (1) bekezdésben említett járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a futófelület mintázatának magassága a teljes felületen eléri:

a) az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; továbbá

b) az egyéb járműveken

ba) a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t,

bb) a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.

Nem szabad olyan gumiabroncsot használni, amelyen a bordázat közötti hornyokat utólagos beavatkozással mélyítették, kivéve, ha a gumiabroncsgyártó az utánvágást engedélyezi, ezt a gumiabroncson feltüntette, és az utánvágást a vonatkozó előírások megtartásával végezték. Nem szabad szögbetétes gumiabroncsot használni.

(5) Gépjárművön, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin az azonos tengelyen lévő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők, amelyeknek mérete, szerkezete, teherbírása, mintázati jellege (nyári, téli, illetőleg országúti, terep) azonos.

(6) A személygépkocsin a gumiabroncsoknak valamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (egységesen vagy diagonál, vagy radiál) kell lenniük. Textilöves és acélöves radiál abroncsok vegyes használata esetén - függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye a hajtott - az első tengely kerekeire kell szerelni a textilöves radiál abroncsokat.

(7) A személygépkocsi kivételével a többi gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi kerekeire tengelyként eltérő szerkezetű gumiabroncsok is szerelhetők. Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye hajtott - a radiál gumiabroncsokat kell a hátsó tengelyre (tengelyekre) szerelni.

(8) A fém kapaszkodókörmökkel, illetőleg vezetőélekkel ellátott kerekű mezőgazdasági vontató és lassú jármű e berendezéseinek olyanoknak kell lenniük, hogy ezeket le lehessen szerelni, vagy olyan védőabronccsal lehessen ellátni, amely meggátolja, hogy a kapaszkodókörmök, illetőleg vezetőélek az útburkolathoz érhessenek.

Kerekekre vonatkozó további műszaki feltételek

36/A. §[147] Gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott gumiabroncsot szabad felszerelni.

A világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

37. § (1)[148][149] A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír, vagy megenged. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világítóberendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű üzemszerű használata során kívülről sem közvetlenül, sem közvetve nem látható (pl. csomagtér-megvilágító lámpa, szerelőlámpa), továbbá azokra a világító-, illetőleg fényjelző berendezésekre, amelyeket a világító- és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében jóváhagyási jellel* ellátott járműveken gyárilag helyeztek el.

(2) Az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniük és a berendezéseknek - ha a rendelet másként nem rendelkezik - egyszerre kell működniük.

(3)[150] A gépkocsira felszerelt három féklámpának egyszerre kell működnie és közülük kettő darab féklámpának ki kell elégítenie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket. A harmadik féklámpa (a továbbiakban: középső féklámpa) színére és működésére vonatkozóan a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

(5) Előre piros, hátra fehér fényt - a hátrameneti lámpa, a munkahelymegvilágító lámpa, taxi vészjelző lámpája, továbbá a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével - világító és fényjelző berendezés nem bocsáthat ki és nem verhet vissza.

(6)[151] Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90+-30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.

(7) Az olyan vontatott munkagépet, amely nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó rendelkezéseket, a közúti forgalomban való részvétel idejére kitűzhető fényjelző berendezésekkel kell felszerelni. Az így elhelyezett fényjelző berendezések rögzítőszerkezetének biztosítania kell a rendelet világító és fényjelző berendezések elhelyezésére vonatkozó előírásainak a teljesülését.

(8)[152] A gépkocsi hátsó világító és fényjelző berendezéseit meg kell ismételni kitűzhető világító és fényjelző berendezés alkalmazásával, ha a gépkocsi hátsó részén hátra túlnyúlóan - a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben megengedett módon - szállított rakomány akadályozza a gyárilag felszerelt berendezések észlelését. A kitűzhető világító és fényjelző berendezéseknek és azok elhelyezésének meg kell felelniük az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

A világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó további műszaki feltételek

38. § (1) A páros számú tompított és távolsági fényszórókat fajtánként és oldalanként külön, a helyzetjelző lámpákat oldalanként vagy átlósan külön kell zárlat elleni védelemmel ellátni. Ezt az előírást az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

(2) A világító és fényjelző berendezések által kibocsátott, illetőleg visszavert fények színkoordinátáit az 1980. évi 3. törvényerejű rendeletben meghirdetett -, az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott - Közúti Közlekedési Egyezmény határozza meg.

(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.

A világító és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

39. § (1) A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen. A vízszintestől, illetőleg a párhuzamostól megengedett legnagyobb szögeltérés 3°.

(2) A világító és fényjelző berendezéseknek, valamint ezek alkatrészeinek a járművön oly módon kell rögzítettnek lenniük, hogy a jármű rezgései, lengései következtében optikai tengelyüket a járműhöz képest ne változtathassák meg.

A világító és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó további műszaki feltételek

40. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a pótkocsi, valamint a segédmotoros kerékpár világító és fényjelző berendezéseinek megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 11. számú melléklet tartalmazza. A megkövetelt legkisebb láthatósági szögek szárain átmenő síkokkal határolt tér bármely pontjából szemlélve, a megfigyelő és a lámpa külső átvilágított felületének a megfigyelés irányába eső vetülete között a járműtől származó takarás nem lehet.

(2) A világító, illetőleg fényjelző berendezések átvilágított felülete kialakítható több optikai egységből is. Az optikai egységeket úgy kell egymás mellé elhelyezni, hogy átvilágított felületeik az azokat körülzáró legkisebb derékszögű négyszög területének legalább 60%-át tegyék ki. Az ilyen- azonos feladatokat ellátó és azonos színű fényt kibocsátó - optikai egységekből álló berendezés egy világító, illetőleg fényjelző berendezésnek minősül. A távolsági fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra e rendelkezések nem alkalmazhatók.

(3) A sáv alakú átvilágított felülető világító, illetőleg fényjelző berendezés két berendezésnek minősül, ha

- a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusan helyezkedik el,

- a jármű mindkét oldalán annak legszélső pontját legalább 0,40 méterre megközelíti,

- a sáv hosszúsága legalább 0,80 méter, és

- benne legalább két - egymástól lehető legtávolabb elhelyezett - fényforrás van.

(4) Különböző célt szolgáló világító és fényjelző berendezések, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik

a) egyesíthetők (úgy, hogy átvilágított felületük azonos legyen), vagy

b) egy lámpatestbe csoportosíthatók (úgy, hogy átvilágított felületük ne legyen azonos)

feltéve, hogy ezáltal egymás működését nem befolyásolják, észlelhetőségük nem romlik és a berendezések mindegyike külön-külön megfelel a reá vonatkozó rendelkezéseknek.

Távolsági fényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

41. § (1) Távolsági fényszóróval minden gépjárművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő távolsági fényszórók száma:

a) a gépkocsi esetében 2 vagy 4 db,

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,

c) motoros tricikli esetében 2 vagy 4 db,

- ha 1,30 méternél nem szélesebb elegendő 1 db.

(2) A motoros triciklire a távolsági fényszórót legkésőbb 1992. évi július hó 31. napjáig kell felszerelni.

(3) Távolsági fényszóróval fel szabad szerelni a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet is. A járműre felszerelhető távolsági fényszórók száma:

a) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 2 db,

b) 1,30 méternél nem szélesebb lassú jármű esetében elegendő 1 db.

(4) A távolsági fényszórónak az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 100 méter távolságon meg kell világítania úgy, hogy e távolságban a megvilágítás a távolsági fényszóró középpontjának magasságában 1 luxnál kevesebb nem lehet. A távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

Távolsági fényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek

42. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott távolsági fényszórót szabad felszerelni.

(2) A motorkerékpáron - kivéve a motoros triciklit - a távolsági fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy az átvilágított felületének széle 100 milliméternél ne legyen távolabb a tompított fényszóró átvilágított felületének szélétől. Egyéb járművön pedig a távolsági fényszóró átvilágított felületének külső széle nem lehet kijjebb, mint a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle.

(3) Ha a járművön olyan, munka végzésére szolgáló berendezés van, amelynek működését a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró akadályozná, vagy amely a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró fényét takarná, alkalmazhatók olyan távolsági fényszórók, amelyek nincsenek a járműre felszerelve, hanem - a közúti közlekedésben való részvétel idejére - kitűzhetők. A kitűzhető távolsági fényszóró rögzítőszerkezetének - külön beállítás nélkül - biztosítania kell a fényszóróra a rendeletben meghatározott megvilágítási (beállítási) előírások teljesülését.

(4) A távolsági fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.

(5) A távolsági fényszóróhoz alkalmazható olyan elektromos kapcsolás is, amellyel a távolsági fényszóró minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - a kapcsoló működtetésének az időtartamára - bekapcsolható; e kapcsoló elengedésekor a távolsági fényszórónak ki kell aludnia.

(6) A távolsági fényszóró - a motorkerékpár távolsági fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a 4 db távolsági fényszóróval ellátott gépkocsi távolsági fényszóróiból 2 db a kormányzott kerékkel együtt elforduljon.

Tompított fényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

43. § (1) Tompított fényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és - a 118. §-ban említett kerti traktor kivételével - minden lassú járművet fel kell szerelni.

A járműre felszerelendő tompított fényszórók száma:

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, motoros tricikli és lassú jármű esetében 2 db,

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,

c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő 1 db.

(2)[153] A tompított fényszórónak aszimmetrikus kivitelűnek kell lennie, a motorkerékpár tompított fényszórója azonban szimmetrikus kivitelű is lehet.

(3) A tompított fényszórónak - anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná - az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 40 méter - mezőgazdasági vontató és lassú jármű előtt legalább 30 méter távolságon meg kell világítania. A megvilágítás a tompított fényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban

a) aszimmetrikus tompított fényszóró esetében 0,7 luxnál,

b) szimmetrikus tompított fényszóró esetében 1 luxnál

több nem lehet. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

Tompított fényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek

44. § (1)[154] A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott tompított fényszórót szabad felszerelni. A jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során - a tompított fényszóró által biztosított megvilágítási kép vizsgálata alapján - e rendelkezés alól a közlekedési hatóság felmentést adhat.

(2) A tompított fényszórót az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában gépkocsin és motoros triciklin úgy kell elhelyezni, hogy a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a két tompított fényszóró átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek. Az olyan motoros triciklin és lassú járművön, amelyen egy tompított fényszóró van felszerelve, a tompított fényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(3) A tompított fényszóró átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében - ha a jármű szerkezeti kialakítása ezt szükségessé teszi - a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méter távolságra lehet.

(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a tompított fényszóróra is.

(5) A tompított fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták. A távolsági fényszóróról a tompított fényszóróra való átkapcsoláskor - a rendelet 42. § (5) bekezdésében említett esetet kivéve - a távolsági fényszórók nem világíthatnak.

(6) A tompított fényszóró - a moterkerékpár tompított fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

(7) Ha a személygépkocsi terhelési állapotának megváltoztatásakor a tompított fényszóró rendeletben előírt beállítási értéke másként nem tartható, a fényszórónak szerszám használata nélkül átállíthatónak kell lennie.

Ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

45. § (1) Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni.

A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetén 2 db,

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,

c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő 1 db.

(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

Ködfényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek

46. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni.

(2) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(3) A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.

(4) A ködfényszóró - kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

Hátrameneti lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

47. § (1) Hátrameneti lámpával fel szabad szerelni a hátrameneti sebességfokozattal ellátott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, továbbá a pótkocsit. A járműre felszerelhető hátrameneti lámpák száma 1 vagy 2 db.

(2) A hátrameneti lámpa által adott megvilágítás 10 méter távolságban az úttest szintjétől számított 0,90 méter magasság fölött 3 luxnál több nem lehet. A hátrameneti lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.

Hátrameneti lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

48. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátrameneti lámpát szabad felszerelni.

(2) A hátrameneti lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.

(3) A hátrameneti lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa csak akkor világíthasson, ha a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) és a hátrameneti sebességfokozat bekapcsolt állapotban van.

Rendszámtábla megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

49. § (1) A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával fel kell szerelni - a trolibuszt kivéve - a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.

(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpának a rendszámtáblát színtelen (fehér) fénnyel, teljes felületen, közelítőleg egyenletesen és olyan fényerővel kell megvilágítania, hogy az álló jármű rendszámát sötétben, tiszta időben legalább 20 méter távolságból el lehessen olvasni. A rendszámtáblát megvilágító lámpa hátrafelé fényt közvetlenül nem bocsáthat ki.

Rendszámtábla megvilágító lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

50. § (1) A gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott rendszámtábla megvilágító lámpát szabad felszerelni.

(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa - külön bekapcsolás nélkül - a helyzetjelző lámpákkal együtt világítson.

Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

51. § Olyan lámpával, amely az álló jármű körül a területet megvilágítja (munkahely megvilágító lámpa, ideértve a keresőlámpát is) minden járművet fel szabad szerelni.

Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

52. § (1) A munkahely megvilágító lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

(2) A munkahely megvilágító lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a jármű helyzetjelző lámpái be vannak kapcsolva.

(3) Munkahely megvilágító lámpának kell tekinteni az autóbusznak azt a lámpáját is, amely - kizárólag az ajtók nyitvatartási ideje alatt - az utat az ajtók közelében megvilágítja.

Belső világításra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

53. § (1) A vezetőfülke, illetőleg az utastér megvilágítására szolgáló belső világítással minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni.

(2) A belső világítás csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

(3) A belső világításnak - kivéve a kizárólag helyi megvilágítást adó lámpákat - a vezetőülésből kapcsolhatónak kell lennie.

(4) Az autóbusz belső világításának az utasteret, valamint a fel- és leszállásra szolgáló lépcsőket közel egyenletesen kell megvilágítania. A belső világítás a vezetőt a járművezetésben nem zavarhatja.

Helyzetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

54. § (1) Két első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni - az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a 118. §-ban említett kerti traktort kivéve - minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, ezen kívül egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron is kötelező az első helyzetjelző lámpa, ha első helyzetjelző lámpával gyártották, illetőleg hozták forgalomba.

(2) Két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni a pótkocsit; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiján egy hátsó helyzetjelző lámpa is elegendő. Ezen kívül az 1,60 méternél szélesebb pótkocsit fel kell, minden egyéb pótkocsit fel szabad szerelni két első helyzetjelző lámpával.

(3) A helyzetjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 300 méter távolságról észlelhetőnek kell lennie. Az első helyzetjelző lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga, a hátsó helyzetjelző lámpa csak piros fényt bocsáthat ki.

(4) Minden járművet fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító, oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.

(5) A 6,00 méternél hosszabb, vagy 2,00 méternél szélesebb gépkocsit, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, valamint minden pótkocsit fel szabad szerelni hátul olyan helyzetjelző lámpával, amely előre fehér fényt bocsát ki és a vezetőt (a visszapillantó tükrön keresztül) a jármű (járműszerelvény) hátsó sarkainak a helyzetéről tájékoztatja.

(6) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan lámpa, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ad.

Helyzetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

55. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott helyzetjelző lámpát szabad felszerelni.

(2) A helyzetjelző lámpákat a következőképpen kell elhelyezni:

a) gépkocsin, motoros triciklin, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin úgy, hogy a lámpák átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél - pótkocsi első helyzetjelző lámpája esetében 0,15 méternél - távolabb, a különböző oldalon lévő helyzetjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek,

b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, kivéve, ha az első helyzetjelző lámpa a távolsági fényszóróval egyesített,

c) oldalkocsis motorkerékpáron - a b) pontban említetteken kívül - a második első és hátsó helyzetjelző lámpát az oldalkocsi kerekének a síkjában.

(3) A helyzetjelző lámpák átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest szintjétől

- gépjármű és pótkocsi esetében 1,5 méternél,

- mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél

távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méterre lehet.

(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a helyzetjelző lámpára is.

(5) Az 54. § (4)-(6) bekezdésében említett helyzetjelző lámpák magassági elhelyezésére e § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(6) A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa - az 57. § (3) bekezdésében említett esetet kivéve - csak együttesen legyen kapcsolható. A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának - az oldalkocsi nélküli motorkerékpár lámpái kivételével - olyannak kell lenniük, hogy e lámpák a motor álló helyzetében is bekapcsolhatók legyenek.

A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[155]

55/A. § (1)[156] A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.

(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.

A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek[157]

55/B. § (1)[158] A gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.

(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:

a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;

b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.

(3)[159] A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

A bekanyarodási lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[160]

55/C. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, a bekanyarodás irányában fényt kibocsátó bekanyarodási lámpával.

(2) A bekanyarodási lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.

A bekanyarodási lámpára vonatkozó további műszaki feltételek[161]

55/D. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott bekanyarodási lámpát szabad felszerelni.

(2) A bekanyarodási lámpa átvilágított felületének

a) alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 0,90 méternél távolabb,

b) felső széle a tompított fényszóró átvilágított felületének felső szélénél magasabban, és

c) első széle a jármű elejétől 1,00 méternél távolabb

nem lehet.

(3) A bekanyarodási lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak akkor lépjen működésbe, ha a tompított vagy a távolsági fényszórókat bekapcsolták.

(4) A bekanyarodási lámpa

a) a jármű egyik oldalán akkor kapcsolódhat be, ha az irányjelző lámpa a jármű ugyanazon oldalán működik vagy az egyenes iránytól a járművet ugyanezen irányban elkormányozták,

b) a jármű mindkét oldalán - az irányjelző lámpa működésétől és a jármű elkormányzásától függetlenül - egyidejűleg bekapcsolt állapotban lehet, amíg a jármű hátrameneti lámpája működik.

(5) A bekanyarodási lámpa 40 km/óra sebesség felett nem lehet bekapcsolt állapotban.

Várakozást jelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

56. § (1) Várakozást jelző lámpával (lámpákkal) fel szabad szerelni a 6,00 méternél nem hosszabb, és 2,00 méternél nem szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet.

(2) A várakozást jelző lámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 100 méter távolságból észlelhetőnek kell lennie. A lámpa előre fehér, hátra piros - az oldal-irányjelzővel egyesített lámpa borostyánsárga - fényt bocsáthat ki.

Várakozást jelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

57. § (1) A várakozást jelző lámpa elhelyezésére a helyzetjelző lámpák elhelyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A várakozást jelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a jármű két oldalán lévő lámpák külön legyenek bekapcsolhatók.

(3) A várakozást jelző lámpa helyett a 56. § (1) bekezdésében említett járművön alkalmazható olyan elektromos kapcsolás, amely lehetővé teszi - minden más világító és jelzőberendezés működtetésétől függetlenül - a jármű bal oldali, illetőleg jobb oldali helyzetjelző lámpáinak a külön való bekapcsolását.

Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

58. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni.

(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa - a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű - piros fényt bocsáthat ki.

Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó további műszaki feltételek

59. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni.

(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt - e bekezdés előírásainak a megtartásával - a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre - ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre - lehet.

(3) A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.

Méretjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

60. § (1) Két első és két hátsó méretjelző lámpával fel szabad szerelni minden 2.10 méternél szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit. Az első méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak fehér, a hátsó méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak piros színű lehet.

(2) A járművön (rakfelületén) túlnyomó rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - lámpákra a helyzetjelző lámpákra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni; e lámpáknak azonban nem kell a helyzetjelző lámpákkal együtt kapcsolhatóknak lenniük.

Méretjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

61. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott méretjelző lámpát szabad felszerelni.

(2) A méretjelző lámpát a járművön (vezetőfülkén, zárt felépítményen) a jármű külső széléhez lehető legközelebb és egyúttal a lehető legmagasabban kell elhelyezni.

(3) A méretjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek kapcsolhatók.

Irányjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

62. § (1) Irányjelző lámpákkal fel kell szerelni a gépkocsit, a mezőgazdasági vontatót, a zárt vezetőfülkéjű, valamint a pótkocsi vontatására használt lassú járművet és a - motorkerékpár pótkocsija kivételével - a pótkocsit. A járműre felszerelendő irányjelző lámpák száma:

a) a pótkocsi esetében hátul, oldalanként 1-1 db,

b) az összes többi fent említett jármű esetében elől és hátul oldalanként 1-1 db.

Nyergesvontató és olyan gépjármű esetében, amelynél az első és hátsó irányjelzők közti távolság több mint 6,00 méter, mindkét oldalon további, legalább 1-1 db oldal-irányjelzőt kell felszerelni. A pótkocsit vontató lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára 1992. évi július hó 31. napjáig kell az irányjelző lámpát felszerelni.

(2) Irányjelző lámpákkal fel szabad szerelni a motorkerékpárt és a nyitott vezetőfülkéjű lassú járművet. Oldal-irányjelzőt minden irányjelzővel ellátott járműre fel szabad szerelni.

(3) Az irányjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarnák - nappal, ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. E követelményeknek a hátsó irányjelző lámpa vonatkozásában a helyzetjelző lámpa és a féklámpa bekapcsolt állapotában is teljesülniük kell. Az első irányjelző lámpa fényének - a tompított fényszóró bekapcsolt állapotában - legalább 75 méterről kell határozottan felismerhetőnek lennie. Az irányjelző lámpák csak borostyánsárga fényt bocsáthatnak ki. Az azonos oldalon lévő valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia. A pótkocsi irányjelző lámpáinak - külön kapcsolás nélkül - a vonó jármű megfelelő oldali irányjelző lámpáival együtt kell működniük.

Irányjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek

63. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott irányjelző lámpát szabad felszerelni.

(2) A 4,60 méternél nem hosszabb és 1,60 méternél nem szélesebb mezőgazdasági vontató és lassú jármű első és hátsó irányjelző lámpái egyesíthetők, vagy egy lámpatestbe csoportosíthatók, ha a lámpákra vonatkozó láthatósági követelmények így is teljesülnek.

(3) Az irányjelző lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet. A különböző oldali irányjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz

a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői esetében 0,30 méternél,

b) oldalkocsi nélküli motorkerékpár hátsó irányjelzői esetében 0,24 méternél,

c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű irányjelzői esetében 0,50 méternél,

d) minden egyéb jármű irányjelzői esetében 0,60 méternél

közelebb nem lehetnek; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői a fényszóró átvilágított felületének széléhez nem lehetnek 0,10 méternél közelebb.

(4) Az első és hátsó irányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,35 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél - távolabb nem lehet. Az oldalirányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,50 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél - távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása a magassági méretek megtartását nem teszi lehetővé, az első és hátsó irányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,10 méter, az oldalirányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,30 méter távolságra lehet.

(5) Az oldalirányjelző lámpa (több ilyen lámpa esetében az első lámpa) átvilágított felületének első széle a jármű elejétől, 1,80 méternél távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása e távolság megtartását nem teszi lehetővé, az oldalirányjelzők átvilágított felületének első széle a jármű elejétől 2,50 méternél távolabb nem lehet.

(6) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen vonatkozik az irányjelző lámpára is.

(7) Az irányjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az irányjelzők az egyéb világító és fényjelző berendezésektől függetlenül, egy kapcsolóval és a különböző oldalon lévő lámpák külön-külön, de az azonos oldalon lévők csak együtt legyenek kapcsolhatók. Megengedett az olyan másodlagos elektromos kapcsolás is, amely (a többi feltétel teljesítése mellett) lehetővé teszi, hogy az összes irányjelző lámpa - a jármű meghibásodásának a jelzésére - együtt legyen bekapcsolható. Ez esetben valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia.

Féklámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

64. § (1) Féklámpával fel kell szerelni a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.

A felszerelendő féklámpák száma:

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija, valamint motoros tricikli esetében 2 db

b) oldalkocsi nélküli és oldalkocsis motorkerékpár, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db

(2)[162] a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott féklámpákon kívül további egy darab, középső féklámpával szabad felszerelni a gépkocsit és pótkocsiját;

b) egy vagy két féklámpával szabad felszerelni a lassú járművet és pótkocsiját.

(3)[163] A féklámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - nappal, ráeső napfényben legalább 300 méterről - egyéb fényjelző berendezés bekapcsolt állapotában is - határozottan felismerhetőnek kell lennie. A féklámpa fényerejének jól érzékelhetően nagyobbnak kell lennie a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél. A féklámpa csak piros fényt bocsáthat ki. A gépkocsi belső terében felszerelt középső féklámpát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy annak fénye a vezetőt - közvetlenül vagy visszaverődés által - ne zavarja.

Féklámpára vonatkozó további műszaki feltételek

65. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott féklámpát szabad felszerelni.

(2) A féklámpát hátul, az oldalkocsi nélküli és az oldalkocsis motorkerékpáron, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél szélesebb pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, a többi járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a két féklámpa átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetén 0,50 méternél - közelebb ne legyenek. Ha a jármű 1,40 méternél nem szélesebb, a két féklámpa átvilágított felülete közti távolság 0,40 méterig csökkenthető. Ha a lassú járművet egy féklámpával szerelik fel, azt a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra kell elhelyezni.

(3) A féklámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől

a) motorkerékpár és pótkocsija esetében 1,20 méternél,

b) gépkocsi és pótkocsi esetében 1,50 méternél,

c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél,

d) olyan jármű esetében, amelynél a jármű szerkezeti kialakítása a fenti magassági elhelyezést nem teszi lehetővé 2,10 méternél

távolabb nem lehet.

(4) A féklámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a féklámpa legkésőbb akkor kapcsolódjék be, ha az üzemi fékrendszer a járművet 0,5 m/s2 lassulást eredményező hatásossággal fékezi és mindaddig világítson, amíg a fékrendszer legalább ilyen fékhatással működik.

(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a féklámpára is.

(6)[164] A középső féklámpát a gépkocsi hosszirányú függőleges felezősíkjában, a jármű belső terében vagy azon kívül úgy kell elhelyezni, hogy átvilágított felületének alsó széle a 64. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott féklámpa átvilágított felületének felső szélénél magasabban legyen, és

a) a gépkocsi belső terében történő elhelyezés esetén a hátsó ablak alsó vagy felső szélénél,

b) egyéb elhelyezés esetén:

ba) a hátsó ablak alsó széle alatt legfeljebb 0,15 méterrel, vagy

bb) az úttest felszínétől legalább 0,85 méter magasságban

legyen.

Megkülönböztető lámpára és figyelmeztető lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

66. § (1)[165] A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés használatára jogosult gépjárművet megkülönböztető lámpával szabad felszerelni. A gépjárműre annyi megkülönböztető lámpát kell felszerelni, hogy a (3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesüljenek.

(2)[166] A megkülönböztető lámpa fényének nappal, a ráeső napfényben legalább 150 méterről, sötétben, tiszta időben pedig - a jármű távolsági fényszórójának bekapcsolt állapotában is - legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. A megkülönböztető lámpa kék, vagy kizárólag egyidejűleg bekapcsolható kék és piros villogó fényt bocsáthat ki.

(3) A megkülönböztető lámpát a járművön a lehető legmagasabban és úgy kell elhelyezni, hogy annak fénye minden irányban látható legyen.

(4) A megkülönböztető fény- és hangjelzés használatára jogosult jármű elején 1 vagy 2 db kiegészítő megkülönböztető lámpát is el lehet helyezni. Ezek átvilágított felületének felső széle 1,50 méternél magasabban nem lehet.

(5)[167] A megkülönböztető lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa a vezetőülésből minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - és a járművön lévő összes megkülönböztető lámpa csak együtt - legyen bekapcsolható. A megkülönböztető és a figyelmeztető jelzés használatára egyaránt jogosult gépjárművön a figyelmeztető lámpa csak hátrafelé sugározhat ki borostyánsárga fényt és az elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a megkülönböztető lámpa és a figyelmeztető lámpa együttesen ne legyen bekapcsolható.

(6)[168] A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a figyelmeztető jelzést adó berendezés használatára jogosult járművet figyelmeztető lámpával szabad felszerelni.

(7)[169] A figyelmeztető lámpára a megkülönböztető lámpára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - figyelemmel az (5) bekezdésben meghatározottakra is - azzal az eltéréssel, hogy a figyelmeztető lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.

Tájékoztató lámpákra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

67. § (1)[170] A taxit fel szabad szerelni az igénybevételi lehetőségének jelzésére szolgáló fényjelző berendezéssel (taxi szabadjelző). Ez a fényjelző berendezés előre színtelen (fehér) vagy borostyánsárga, illetőleg a kettő közötti színkoordinátájú; hátra borostyánsárga, illetőleg kadmium és borostyánsárga közötti színkoordinátájú fényt bocsáthat ki. A taxi szabadjelző készülék fényjelzése a "TAXI" feliratot kell mutassa; megengedett továbbá a taxi szabadjelzőjén az üzemeltetőre, valamint a rendelési telefonszámra, hívószámra utaló jelzés alkalmazása is.

(2) A taxit fel szabad szerelni olyan villogó fényt kibocsátó vészjelző lámpával, amellyel a taxi vezetője segítséget kérhet. Ezt a lámpát az (1) bekezdésben említett lámpával kell egybeépíteni.

(3)[171] A menetrendszerű forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított, átvilágított vagy fénykibocsátó diódák (LED) által képezett szám- vagy betűjelzéssel a viszonylatot és az útirányt jelzi. Ez a jelzőberendezés megvilágított felirattal csak előre, hátra és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely csak színtelen (fehér) lehet. A fénykibocsátó dióda (LED) előre, hátra és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely zöld színű vagy fehér és borostyánsárga közötti színkoordinátájú lehet.

(4)[172] Az autóbusz elején és hátulján el szabad helyezni a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott "Gyermekszállítás" táblát, amely borostyánsárga színű fényt bocsáthat ki, vagy borostyánsárga alapszínű és fényvisszaverő kivitelű lehet.

(5)[173] A közúti ellenőrzést végző gépjárművet fel lehet szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított, átvilágított vagy fénykibocsátó diódák (LED) által képezett betűjelzéssel a megállásra, közúti ellenőrzésre felhívó vagy információs szöveget jelez. Ez a jelzőberendezés megvilágított felirattal csak piros fényt bocsáthat ki.

(6)[174] Az (1) és (3) bekezdésben említett berendezések fénye a többi jármű vezetőjét nem zavarhatja.

Visszajelző lámpákra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

68. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni olyan fényjelző berendezésekkel (visszajelző lámpákkal), amelyek jelzik a járműre felszerelt

a) távolsági fényszórók bekapcsolt állapotát,

b) helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotát,

c) hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolt állapotát,

d) első és hátsó irányjelző lámpák - ideértve pótkocsi vontatása esetén a pótkocsi hátsó irányjelző lámpáit is - bekapcsolt állapotát, valamint hibáját (izzólámpa kiégését),

e) összes irányjelző lámpának az elakadás jelzésére szolgáló bekapcsolt állapotát,

f) a vezetőülésből nem látható munkahely megvilágító lámpa bekapcsolt állapotát,

g) megkülönböztető lámpa bekapcsolt állapotát,

h) figyelmeztető lámpa bekapcsolt állapotát.

(2) Motorkerékpárra - a zárt vezetőfülkéjű motorkerékpár kivételével az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett visszajelző lámpa felszerelése nem kötelező, ha a világító berendezés működése a vezetőülésből közvetlenül ellenőrizhető. Az (1) bekezdés d) pontjában említett visszajelző lámpát a pótkocsi irányjelző lámpái működésének visszajelzésére - pótkocsit vontató személygépkocsi esetében - 1992. évi július hó 31. napjáig kell alkalmassá tenni.

(3)[175] A jármű felszerelhető az egyéb berendezéseinek működését, illetőleg hibáját visszajelző lámpával is, melyek fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A kettős üzemű járművet fel kell szerelni továbbá olyan visszajelző lámpával, amely a gázüzemre kapcsolt állapotot jelzi.

(4) A visszajelző lámpák elhelyezésének és fényerejének olyannak kell lennie, hogy a vezetőt a vezetésben ne zavarják, de a vezető azokat könnyen észlelhesse, és egymással ne téveszthesse össze.

Visszajelző lámpákra vonatkozó további műszaki feltételek

69. § (1) A 68. § (1) bekezdés a) pontjában említett visszajelző lámpa csak kék, a c) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga, a d) pontjában említett lámpa csak villogó zöld, az e) pontjában említett lámpa csak villogó piros, a g) pontjában említett lámpa csak kék, a h) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki. Minden egyéb visszajelző lámpa fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett visszajelző lámpa a műszerfalat megvilágító lámpa is lehet, ha az külön nem kapcsolható ki.

(2) Ha a visszajelzett lámpák és egyéb berendezések a motor álló, illetve a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) kikapcsolt helyzetében is működnek, ilyen helyzetben a visszajelző lámpáknak is működniük kell.

Fényvisszaverőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

70. § (1)[176] Hátsó fényvisszaverővel minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit fel kell szerelni. A járműre felszerelendő hátsó fényvisszaverők száma:

- oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db

- minden más jármű esetében 2 vagy 4 db.

A hátsó fényvisszaverő által visszavert fény csak piros lehet. A pótkocsi hátsó fényvisszaverője csak csúcsával felfelé álló egyenlő oldalú, 0,15-0,20 méter élhosszúságú háromszög lehet, annak belsejében semmiféle világítóberendezés nem helyezhető el. Az összes többi jármű hátsó fényvisszaverője háromszög kivételével bármilyen alakú lehet.

(2) Első fényvisszaverővel - a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija kivételével - minden pótkocsit fel kell szerelni. Első fényvisszaverővel minden egyéb járművet fel szabad szerelni. Az első fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A járműre felszerelendő első fényvisszaverők száma az oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében - ha azokat első fényvisszaverővel felszerelik - 1 db, minden egyéb jármű esetében 2 db. Az első fényvisszaverő által visszavert fény csak fehér lehet.

(3) Oldalsó fényvisszaverővel minden járművet fel szabad szerelni. Az oldalsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó fényvisszaverő által visszavert fény borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett fényvisszaverő által visszavert fény csak borostyánsárga lehet.

(4) A fényvisszaverőknek - olyan járműből, amelynek a távolsági fényszórója a fényvisszaverőt megvilágítja - sötétben, tiszta időben legalább 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.

(5) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan fényvisszaverő, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ver vissza.

(6) A járművön túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - fényvisszaverőkre a pótkocsi fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű rakományán lévő hátsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet.

Fényvisszaverőre vonatkozó további műszaki feltételek

71. § (1) Járműre - a kerékpár és a segédmotoros kerékpár kivételével - csak jóváhagyási jellel ellátott fényvisszaverőt szabad felszerelni.

(2) Az első és hátsó fényvisszaverőket

- oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és a motorkerékpár pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában,

- oldalkocsis motorkerékpáron az egyik fényvisszaverőt a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, a másikat az oldalkocsi kerekének a síkjában,

- minden más járművön úgy kell elhelyezni, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél - a pótkocsi első fényvisszaverője esetében 0,15 méternél - távolabb, a különböző oldalon lévő fényvisszaverők hatásos felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél - az 1,30 méternél nem szélesebb járművek esetében 0,40 méternél - közelebb ne legyenek.

(3) Az oldalsó fényvisszaverőket, ha

a) oldalanként 1 db van, azt a jármű középső harmadában,

b) oldalanként több van, az elsőt a jármű (járműszerelvény) elejétől számított 3,00 méteren belül, az utolsót a jármű (járműszerelvény) végétől számított 1,00 méteren belül

kell elhelyezni. Két oldalsó fényvisszaverő hatásos felületei közti távolság 6,00 méternél több nem lehet.

(4) A fényvisszaverők hatásos felületének alsó széle az úttest felületéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest felületétől 0,90 méternél távolabb nem lehet. Ha az első és oldalsó fényvisszaverőknél a felső mérethatár szerkezeti okokból nem tartható, akkor az 1,50 méterre növelhető. Ha a mezőgazdasági vontató hátsó fényvisszaverőjénél a felső mérethatár nem tartható, akkor 1,20 méterre növelhető és ezen kívül a fényvisszaverők egymástól mért távolsága 0,30 méterig csökkenthető, de ez utóbbi esetben további 2 db hátsó fényvisszaverőt kell elhelyezni előírásos szélességi méretekkel olyan magasságban, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méter távolságban lehet.

(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a fényvisszaverőkre is.

Hangjelző berendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

72. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni - a motor álló helyzetében is működő - hangjelző berendezéssel, amelynek hangja folyamatos, egyenletes hangmagasságú és erősségű. Ez a hang több - egyidejűleg működő - készülékkel is előállítható.

(2) A hangjelzés hangereje gépkocsi esetében 93-112 dBA, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 89-112 dBA lehet.

(3)[177] A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján a megkülönböztető hangjelző berendezés használatára jogosult járművet olyan - a megkülönböztető hangjelzés adására szolgáló - hangjelző berendezéssel szabad felszerelni, amely változó hangmagasságú, a gépjármű előtt 7 méter távolságban mérve hangonként 103 dB(A) és 120 dB(A) közti hangnyomásszintű hangjelzést ad. A gépjárműre felszerelt megkülönböztető hangjelző berendezésre vonatkozó részletes hangtani követelményeket, valamint azok vizsgálatára és minősítésére vonatkozó feltételeket szabvány* határozza meg.

(4) Az olyan autóbuszt, amelynek a vezetőfülkéje az utastértől el van választva, valamint a mezőgazdasági vontató utasszállításra berendezett pótkocsiját fel kell szerelni olyan hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok a vezetőnek hangjelzést adhatnak.

(5) A menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbuszt fel kell szerelni olyan indításjelző hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok figyelmét a jármű indulására fel lehet hívni.

(6)[178] Az N2, N3 és M3 kategóriába tartozó gépkocsikat fel kell, egyéb gépkocsikat fel szabad szerelni olyan kiegészítő hangjelző berendezéssel, amely hátramenet alkalmával - csak a jármű közelében hallható, folyamatos vagy szaggatott - hangjelzést ad. A kiegészítő hangjelző berendezés a gépkocsi mögött 7,5 méterre, az úttest szintjétől 0,5 méter és 1,5 méter közötti magasságban mérve 68 dB(A) és 78 dB(A) közti hangnyomásszintű hangjelzést kell adjon. A 2003. július 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2004. december 31. napjáig kell a kiegészítő hangjelző berendezést felszerelni.

Hangjelző berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek

73. § A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott hangjelző berendezést szabad felszerelni. A gépkocsinak hangjelzésre vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie. E rendelkezés csak a 72. § (1) bekezdésében említett hangjelző berendezésre illetőleg hangjelzésre vonatkozik.

Tüzelőanyagellátó berendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

74. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket olyan állapotban kell tartani, hogy a tüzelőanyag azokból ki ne ömöljön, ki ne csepegjen és ne szivárogjon. A tüzelőanyagtartályt zárófedéllel kell ellátni.

(2)[179][180] A gázüzemű jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie, továbbá a járműbe történő beszerelésének és állapotának a külön jogszabályban* meghatározottak szerint tanúsítottnak kell lennie.

(3)[181] A gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit a berendezéshez tartozó - a közlekedési hatóság által a jármű gázüzeművé történő átalakításának, vagy egyedi forgalomba helyezésének engedélyezési eljárása során jóváhagyott - beszerelési utasításnak megfelelően kell beszerelni és rögzíteni.

(4)[182] A gázüzemű jármű gáztartályának:

a) sérülésmentesnek kell lennie,

b) rendelkeznie kell:

ba) jóváhagyási jellel, amelyet a gáztartály adattábláján a gyártó - 10 évnél nem régebben elvégzett - beütéssel igazolt, vagy

bb)[183] "Megfelelőségi Tanúsítvánnyal", vagy "Tanúsítvánnyal", amelyet hazai gyártású tartály esetében a gyártó, importból származó tartály esetében az importőr adott ki a tartályhoz, továbbá

c) a gyártásától eltelt idő nem haladhatja meg:

ca) cseppfolyósgáz-tartály esetében a 15 évet,

cb) sűrített gáz és egyéb gáztartály esetében a gyártó által meghatározott időtartamot, illetőleg ennek hiányában a 20 évet.

(5)[184] A gázüzemű jármű szélvédőjének jobb alsó sarkán e rendelet 13. számú mellékletében meghatározott megjelölést kell elhelyezni.

(6)[185] A cseppfolyós gázüzemű járműnek e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott feltételeknek is meg kell felelni.

(7)[186] A sűrített földgázzal és az egyéb gázzal üzemelő jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének járműbe történő beszerelésére vonatkozó feltételeket a közlekedési hatóság határozza meg.

Tüzelőanyagellátó berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek

75. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt, valamint a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a hő- és mechanikai hatásoknak - különösen láng hatásának, valamint az üzemszerű és az éghajlati hőingadozásoknak - kellően ellenálljon, azoktól kellően védve legyen. A gépjármű tüzelőanyagtartályának betöltő nyílása az úttest szintjétől legfeljebb 1,5 méterre lehet.

(2) A tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy tüzelőanyag a jármű vezetőfülkéjébe, illetőleg utasterébe ne juthasson. A tüzelőanyagtartály nem helyezhető el a jármű elején közvetlenül a lemezborítás mögött. Az olyan tüzelőanyagtartályt, amely a motorral közös térben van, úgy kell elhelyezni, illetőleg olyan védelemmel kell ellátni, amely a kigyulladás veszélyét baleset alkalmával is a lehető legkisebbre csökkenti.

(3) Az olyan tüzelőanyagtartályt, amelyből a tüzelőanyag szabadeséssel jut a motorhoz (ejtőtartály) a vezetőülésből könnyen kezelhető elzáró csappal kell felszerelni.

Kipufogó rendszerre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

76. § A kipufogó rendszernek kellően tömítettnek kell lenni; a kipufogó gáz csak a csővezeték végén távozhat.

Kipufogó rendszerre vonatkozó további műszaki feltételek

77. § (1) Minden belsőégésű motorral ellátott járművet fel kell szerelni olyan kipufogó csővezetékkel és hangtompító berendezéssel, amely biztosítja, hogy az égéstermék kizárólag a berendezésen keresztül távozzék a szabadba, és amely hatásosan tompítja a kipufogás zaját. A hangtompító berendezésnek olyannak kell lennie, hogy az - szerszámokkal való megbontás nélkül - ne legyen kikapcsolható, illetőleg kiiktatható.

(2) A kipufogó csővezeték nem vezethető át, a hangtompító berendezés pedig nem helyezhető el a jármű zárt vezetőfülkéjében, utasterében, illetőleg rakterében, és nem végződhet sem a vezetőfülke, sem az utastér alatt.

(3) A kipufogó csővezetéknek - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - az égésterméket hátra, a jármű függőleges felezősíkjával párhuzamosan vagy attól legfeljebb 45 fokkal balra és közel vízszintesen vagy függőlegesen felfelé kell kivezetni. Ha a kipufogó csővezeték az égésterméket függőlegesen felfelé vezeti ki, annak vége a jármű legfelső pontjánál alacsonyabban nem lehet.

(4) A menetrendszerű helyi forgalom lebonyolítására kialakított autóbusz kipufogó gázának függőlegesen a jármű legmagasabb pontja fölé való kivezetésével vagy más módon meg kell akadályozni azt, hogy közvetlenül a jármű mellett erős kipufogógáz kiáramlás és kipufogógáz okozta porfelverés legyen. E bekezdésben foglalt rendelkezést az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett autóbusz típusokra kell alkalmazni.

(5) A kipufogócső - az általános biztonsági és környezetvédelmi követelmények megtartásával - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően is kialakítható a különleges felépítményű és a veszélyes anyag szállítására szolgáló járműveknél.

Vezetőtérből való kilátásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

78. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítsa az előre és oldalra való kilátást, továbbá visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

(2) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet - kivéve a nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és mezőgazdasági vontatót - fel kell szerelni legalább két visszapillantó tükörrel. Az egyik visszapillantó tükröt a jármű külső részén a bal oldalon, a másikat a jármű külső részén a jobb oldalon kell, illetőleg - ha a jármű kialakítása, vagy a raktérben elhelyezhető rakomány a hátralátást nem akadályozza - a jármű belsejében lehet elhelyezni. Motorkerékpáron a második visszapillantó tükröt az 1992. évi július hó 1. napjáig kell felszerelni.

(3) A menetrend szerinti forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan visszapillantó tükrökkel, melyek biztosítják a vezető számára az összes utasajtónál történő le- és felszállás figyelemmel kísérését.

(4) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbuszt és a háztartási hulladékot gyűjtő járművet fel kell szerelni olyan tükörrel, amely közvetlen rálátás lehetőségének hiányában biztosítja a vezető számára a közvetlenül a jármű előtt álló gyalogos észlelését. E rendelkezést a már forgalomban lévő járművekre 1991. évi július hó 1. napja után kell alkalmazni.

(5) A nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és a mezőgazdasági vontatót fel kell szerelni legalább egy - a jármű bal oldalán elhelyezett - visszapillantó tükörrel.

(6)[187] Az 1999. december 31. napját követően használatba vett, N2 és N3 kategóriába tartozó, a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírásnak nem megfelelő járművet - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az utasoldalon fel kell szerelni az előírásnak megfelelő IV. osztályba tartozó nagy látószögű, valamint V. osztályba tartozó közelre látó visszapillantó tükörrel.

(7)[188] Nem kell a járművet a (6) bekezdésben meghatározott visszapillantó tükrökkel felszerelni, ha:

a) a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó járműre az V. osztályba tartozó tükrök felszerelése a 79. §-ban meghatározott módon nem lehetséges,

b) a jármű az utasoldalon olyan nagy látószögű és közelre látó visszapillantó tükrökkel van felszerelve, amelyek összesen lefedett látótere teljesíti a 79. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A vezetőtérből való kilátásra vonatkozó további műszaki feltételek

79. § (1) A gépkocsi vezetőüléséből a vezető szemhelyzetéből nézve

a) a jármű hossztengelyére szimmetrikus elülső 180°-os szögtartományban takarást szemmagasságban csak ajtó- és ablakoszlop, szélvédő, osztóléc, ablaktörlő és törletlen szélvédő felület okozhat,

b) a jármű előtt, a jármű elejétől 5,0 méter távolságban a talajnak a szélvédő törölt felületén keresztül láthatónak kell lenni,

c) a jármű előtt, az úttest szintje felett 5,0 méter magasságban, a jármű elejétől 8,0 méter távolságra lévő pontnak láthatónak kell lennie. A szélvédő törölt felületén át nézve ez a távolság 10,0 méter lehet,

d) a törletlen szélvédő felület takarási szöge a vezető szemmagasságában és a vezető oldalán nem lehet nagyobb mint a mellette lévő oszlop takarása,

e) a külső tükröknek a szélvédő törölt felületén keresztül vagy oldalablakon át láthatónak kell lenni.

A vezető szemhelyzetének meghatározását és a takarási szögek mérési módszerét szabvány rögzíti.

(2)[189] A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz - az erre a célra kialakított, ENSZ-EGB 46. számú előírás alkalmazásával, egyedijármű jóváhagyással, teljes vagy befejezett járműre kiadott általános forgalomba helyezi engedéllyel, típusbizonyítvánnyal vagy uniós típusjóváhagyással rendelkező autóbusz kivételével - jobb oldali külső visszapillantó tükrének, valamint a tükrök tartószerkezetének legalsó pontja az úttest szintjéhez 2,10 méternél közelebb nem lehet.

(3)[190] A műszakilag megengedett legnagyobb össztömegig terhelt járműre szerelt, a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírása szerinti V. osztályba tartozó tükör minden alkatrészének 2,0 méternél magasabban kell lennie.

(4)[191] A kiegészítő tükrök és a közvetett látást biztosító egyéb berendezések összes látóterének a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. MELLÉKLET 46. számú előírásnak megfelelően a IV. osztályba tartozó visszapillantó tükrök esetén a talajszinten mért teljes látótér legalább 95%-át, az V. osztályba tartozó tükrök esetén a talajszinten mért látótér 85%-át le kell fednie.

A vezetőtérre és az utastérre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

80. § (1) A vezetőülésnek kellően rögzítettnek, gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében a vezető testméretéhez igazodóan állíthatónak kell lenni.

(2) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz - az utasok fel- és leszállására szolgáló - ajtóinak a vezetőülésből működtethetőknek kell lenniük.

(3) A vezető által működtetett távvezérlésű ajtók nyitott, illetőleg zárt állapotát a vezető részére visszajelző lámpával jelezni kell.

(4) Biztonsági övvel fel kell szerelni

a) a személygépkocsi első üléseit, a taxi vezetőülése kivételével,

b) az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit,

c) a tehergépkocsi vezetőülését és első utasülését, valamint az autóbusz vezetőülését ha az ülés kialakítása a biztonsági öv használatát lehetővé teszi,

amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. A b) pontban említett biztonsági öv helyett biztonsági gyermekülés is beszerelhető.

(5) A biztonsági övnek meg kell felelni a járművön kialakított rögzítési pontok elhelyezésének és darabszámának. Biztonsági övet csak gyárilag kialakított, biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni.

(6) Ki kell cserélni a biztonsági övet, ha védő tulajdonságait befolyásoló maradó alakváltozást szenvedett.

(7)[192] A gépkocsiba beszerelt gyermekülésnek és rögzítő szerkezeteinek (a továbbiakban: gyermekbiztonsági rendszer) érvényes jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.

(8)[193] A gyermekbiztonsági rendszert a gyártója által megadott szerelési információk alkalmazásával kell beszerelni, amelyek meghatározzák azt is, hogy a rendszer hogyan és mely járműtípusokban használható biztonságos módon.

A vezetőtérre és utastérre vonatkozó további műszaki feltételek

81. § (1) Gépkocsiba csak jóváhagyási jellel ellátott biztonsági övet szabad beépíteni.

(2) A személygépkocsinak a biztonsági öv rögzítő elemek kialakítására vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.

(3) A személygépkocsi vezetőülésénél és első utasülésénél legalább három, összes egyéb ülésénél pedig legalább két, a biztonsági öv csatlakoztatására alkalmas, a mezőgazdasági vontató ülésénél (üléseinél) vagy az ülésen legalább két, a rögzítőöv csatlakoztatására alkalmas rögzítő elemet kell gyárilag kialakítani.

(4) Biztonsági övvel kell felszerelni a személygépkocsi hátsó utasüléseit, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. E bekezdés rendelkezéseit 1991. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.

(5) A gépjármű, mezőgazdasági vontató és a lassú jármű zárt vezetőfülkéjét és utasterét úgy kell kialakítani, hogy a balesetmentes be- és kiszállást lehetővé tegye, továbbá a benne ülőknek összeütközés, illetőleg felborulás esetén is védelmet nyújtson. A gépkocsi utasterét úgy kell kialakítani, hogy minden menetirányba néző ülésen ülő utas - frontális ütközés esetén - előrezuhanás ellen védett legyen.

(6) A jármű kerekével vagy más elmozduló szerkezetével összefüggő alkatrész be- és kiszállás céljára nem szolgálhat. Ez a rendelkezés nem zárja ki az ajtó kinyitásával kényszerfüggésben lévő lépcsők alkalmazását.

(7) A vezető- és utasüléseket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy biztonságos ülést tegyenek lehetővé és a vezetőülés a vezető részére biztosítsa a kényelmes és biztonságos vezetés lehetőségét. A gépkocsi és mezőgazdasági vontató vezetőülésének különállónak kell lennie. A járművek állítható üléseit és az ülések állítható (dönthető) háttámláját úgy kell kialakítani, hogy beállított helyzetben önműködően reteszelődjenek.

(8) Az olyan menetirányba néző ülés háttámlájának a fémvázát, amelyik mögött - azonos irányba néző - másik ülés van, megfelelő módon burkolni kell és olyan szilárdságúra kell kialakítani, hogy frontális ütközéskor képes legyen megtartani a mögötte ülő utast. A motorkerékpár vezető- és utasülését úgy kell kialakítani, hogy az ülésen helyet foglaló személy a lábait megfelelően meg tudja támasztani és az utas kapaszkodási lehetősége biztosított legyen.

(9) A gépjármű kormányberendezését úgy kell kialakítani, hogy frontális ütközés esetén a vezető sérülésének a veszélyét ne növelje.

(10) Billenthető vezetőfülkéjű gépjármű billenő fülkéjét az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) legalább két, egymástól független rögzítőrendszerrel kell ellátni, melyek közül az egyik meghibásodása nem vonhatja maga után a másik meghibásodását,

b) alaphelyzetben a két rögzítő közül legalább az egyiknek automatikusan záródnia kell,

c) ne legyen lehetséges a rögzítőszerkezet akaratlan kioldása,

d) a rögzítő szerkezeteknek külön-külön is alkalmasnak kell lenni arra, hogy - a másik meghibásodása esetén - a fülkét alaphelyzetben megtartsák,

e) amennyiben a rögzítő szerkezet zárt helyzete közvetlenül nem érzékelhető, a vezetőfülkében erről tájékoztató jelzőberendezést kell alkalmazni,

f) a fülke teljesen felbillentett helyzetében történő rögzítését olyan szerkezettel kell biztosítani, melynek akaratlan kioldása nem lehetséges és működtetése biztonságos.

(11) A jármű zárt vezetőfülkéjét, illetőleg utasterét a motortértől a tűz terjedését gátló módon el kell választani. Az e célra szolgáló szerkezeti részt acéllemezből vagy más nem éghető anyagból kell készíteni, amely védelmet biztosít a láng és - szükség esetén - az üzemanyag áthatolásával szemben.

(12) Az autóbusz kocsiszekrényét és utasterét az alábbi követelmények figyelembevételével kell kialakítani:

a) az ajtók méretének, kialakításának, számának és működtetési módjának meg kell felelni az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának;

b) az utastérajtóknál - a menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz esetében az ajtónyílás mindkét oldalán - le- és felszállást segítő kapaszkodókat kell elhelyezni;

c) az autóbusz utaslépcsői számának és méreteinek - az autóbusz felhasználási területének megfelelően - lehetővé kell tenni a biztonságos és zavartalan utasforgalmat;

d) az autóbusz padlózatát úgy kell kialakítani, hogy az megbotlási veszélyt ne okozzon;

e) minden menetirányba néző utasülést el kell látni az alábbi utasvédő berendezések valamelyikével

- biztonsági öv, vagy

- kellő szilárdságú, ugyancsak előre néző ülés megfelelő kialakítású támlája, vagy

- megfelelő szilárdságú és kialakítású védőfal, illetőleg védőkorlát;

f) álló utasok szállítására is szolgáló autóbusz belmagasságának legalább 1,90 méternek kell lenni és az utastérben az álló utasok számának megfelelő mennyiségű, elhelyezésű és kialakítású kapaszkodót kell felszerelni;

g) biztosítani kell, hogy veszélyhelyzetben az utastér elhagyására az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának megfelelő számú, méretű, elhelyezésű, kialakítású és kezelési módú kijárat álljon rendelkezésre. Ilyen kijáratnak minősülnek az utastér ajtói, a vészkijárati ajtók, a vészkijárati ablakok és a vészkijárati búvónyílások.

Ajtókra, zárakra, csuklópántokra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

82. § A zárt fülkéjű, illetőleg utasterű vagy rakodóterű jármű ajtóinak, ablakainak és nyitható zárófedeleinek

a) olyannak kell lenniük, hogy menet közben ki ne nyíljanak és véletlen illetőleg balesetkor történő kinyílásuk veszélye a legkisebb legyen,

b) bezárhatóknak kell lenniük úgy, hogy illetéktelen személy a járműbe - szerkezeti alkatrészek erőszakos megsértése nélkül - ne juthasson be.

A rakomány rögzítésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[194]

82/A. §[195] (1) A rakományrögzítésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a járművet vagy a konténert a rakomány kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni;

b) a jármű rakományát alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, alak- és erőzáró eszközökkel, továbbá ezek kombinációjával) úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a rakomány helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná;

c) a rakomány elmozdulása kitámasztással, állványzattal vagy üres terek arra alkalmas anyaggal történő kitöltésével is megakadályozható.

(2) A rakományrögzítésnek a jármű gyorsításából/lassításából eredő következő erőknek kell ellenállnia:

a) menetirányban: a rakomány súlyának 0,8-szorosa,

b) oldalirányban: a rakomány súlyának 0,5-szöröse,

c) menetiránnyal szemben: a rakomány súlyának 0,5-szöröse, és

d) általában véve meg kell akadályoznia a rakomány megdőlését vagy megbillenését.

(3) A rakomány elosztásakor tekintetbe kell venni a járművek tömegére és méreteire vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban a jármű megengedett maximális tömegének határain belül megengedett maximális tengelyterhelést és a szükséges minimális tengelyterhelést.

(4) A rakomány rögzítésekor a bizonyos járműalkatrészek - így a homlokfal, az oldalfalak, a végfalak, a rakoncák vagy a rögzítési pontok - szilárdságára vonatkozó követelményeket tekintetbe kell venni, amennyiben ezeket az alkatrészeket használják a rakomány rögzítésére.

(5) A rakomány rögzítésére a következő rögzítési módszerek közül egy vagy több, illetve ezek kombinációja alkalmazható:

a) megfogószerkezetes rögzítés,

b) torlaszolásos rögzítés (helyi vagy teljes),

c) közvetlen kikötözés,

d) leszorításos lekötözés.

(6) A rakomány rögzítésére vonatkozó követelményeknek való megfelelőség szempontjából a következő szabványok az irányadók:

a) MSZ EN 12195-1: 2011 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítő erő számítása,

b) MSZ EN 12195-2: 2001 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 2. rész: Mesterséges szálból készült rögzítő heveder,

c) MSZ EN 12195-3: 2000 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítő láncok,

d) MSZ EN 12195-4: 2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötelek,

e) MSZ EN 12 640:2000 Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat.

(7) Abban az esetben, ha a rakomány rögzítése nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt szabványoknak, az üzembentartó felelőssége annak biztosítása és igazolása, hogy a biztonságos rögzítés (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételi teljesüljenek.

(8) A rakomány megfelelő rögzítésére önmagában nem elegendő a csúszásmentes kialakítású rakfelület vagy a rakomány és a rakfelület között csúszásgátló alátét alkalmazása.

Ajtókra, zárakra, csuklópántokra vonatkozó további műszaki feltételek

83. § A gépjármű oldalán lévő kifelé nyíló ajtók csuklópántjait úgy kell elhelyezni, hogy az ajtók ne a menetiránnyal szemben nyíljanak. A kifelé nyíló ajtókat, valamint a menetiránnyal szembe nyíló motorház- és csomagtérfedelet kettős reteszelésű zárral kell ellátni.

Üvegekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

84. § (1) A járműveken nem szabad használni olyan egyrétegű biztonsági üveget, amelyen sérülés van, továbbá olyan többrétegű biztonsági üveget, amelyen minden rétegre kiterjedő repedés vagy a vezető kilátását zavaró sérülés van.

(2) A járműveken csak olyan szélvédő és vezetőtéri ablak lehet, amely átlátszó és torzítás mentes.

Üvegekre vonatkozó további műszaki feltételek

85. § (1) A gépkocsi, mezőgazdasági vontató és lassú jármű szélvédője és ablaküvegei - ideértve az utastéri válaszfalak ablakait is - törés esetén nem adhatnak éles törési felületet (biztonsági üveg).

(2) A motorkerékpár szélvédője, a zárt felépítményű járművek utastéri válaszfalainak ablakai, a lakófelépítményű gépkocsik és lakófelépítményű pótkocsik ablakai olyan műanyagból is készülhetnek, amely törés esetén nem ad éles törési felületet.

Sárvédőkre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

86. §[196] (1) A gépkocsi és pótkocsija hátsó kerekének sárvédőjét fel kell szerelni a hátsó kerekeket hátul teljes szélességükben takaró - nem merev anyagból készült - kiegészítő sárvédővel. A kiegészítő sárvédőnek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be. Amennyiben a jármű olyan kialakítású, hogy e takarási feltételt teljesíti, külön kiegészítő sárvédő felszerelése nem szükséges.

(2) Nem kell felszerelni az (1) bekezdésben említett kiegészítő sárvédővel az M1 és N1 járműkategóriába tartozó gépkocsikat, a motorkerékpár pótkocsiját és az O1 és O2 kategóriába tartozó pótkocsikat.

Sárvédőkre vonatkozó további műszaki feltételek

87. § A gépjárművet minden kerekénél, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit a hátsó kerekeknél fel kell szerelni sárvédővel. Ha a jármű felépítménye olyan kialakítású, hogy a sárvédő szerepét betölti, sárvédő nem szükséges. Különleges célt szolgáló járműnél a sárvédő mellőzhető, ha az a jármű rendeltetésszerű használatát akadályozná.

Ablaktörlőre és páramentesítőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

88. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni ablaktörlő és páramentesítő berendezéssel, a zárt vezetőfülkéjű gépjárművet ezen felül ablakmosó berendezéssel is.

Ablaktörlőre és páramentesítőre vonatkozó további műszaki feltételek

89. § (1) Az ablaktörlő berendezésnek - a vezető állandó beavatkozása nélkül és a jármű hajtómotorjának működésétől függetlenül - a szélvédőt tisztítania kell úgy és olyan nagyságú felületen, hogy a vezető a járműből megfelelően kiláthasson. Ha a megfelelő kilátás másként nem biztosítható, több ablaktörlő lapátot kell alkalmazni. A gépjármű ablaktörlő berendezésének kikapcsolásakor az ablaktörlő lapátnak (lapátoknak) szélső helyzetben kell megállnia.

(2) Az ablakmosó berendezésnek úgy kell a szélvédőre vizet bocsátania, hogy azzal az ablaktörlő berendezés a szélvédő törölt felületét lemoshassa.

(3) A páramentesítő berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szélvédő belső párásodását és külső jegesedését - legalább az ablaktörlő által törölt felületen - megakadályozza.

Napellenzőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

90. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet a vezetőülésnél fel kell szerelni könnyen állítható - és beállított helyzetéből el nem mozduló - belső napellenzővel. A napellenzőnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a vezető szemmagasságáig a mellső szélvédő teljes szélességében biztosítsa a napfény elleni árnyékolást. A napellenzőnek a a vezetőülésből működtethetőnek kell lenni.

Fűtésre és szellőzésre vonatkozó további műszaki feltételek

91. § (1) Zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet fel kell szerelni a vezetőfülke, illetőleg az utastér fűtésére alkalmas, a vezetőülésből menet közben szabályozható berendezéssel. A motor melegét fűtésre csak olyan módon szabad felhasználni, amely kizárja a motor égéstermékének a vezetőtérbe, illetőleg az utastérbe jutását.

(2) Minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg utasterű járműnél biztosítani kell a vezetőfülke, illetőleg az utastér szabályozható szellőztetésének a lehetőségét.

Sebességmérőre és tachográfra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

92. § (1) A sebességmérő a jármű tényleges sebességénél - 20 km/h sebesség felett - kisebb értéket nem mutathat.

(2)[197] A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó M2, M3 és N kategóriába tartozó járművet - a hivatkozott rendeletben és a megállapodásban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf) kell felszerelni.

(3)[198] Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan járművet, amelyet kizárólag belföldön a következő üzemeltetési célokra használnak:

a) költségvetési szerv (intézmény), valamint települési önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő - szállítás,

b) a mezőgazdasági (kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő) vállalkozás által a telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül végzett mezőgazdasági termékszállítás,

c) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát, és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó, a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körben szállításra használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége,

d) a sűrített- vagy cseppfolyós-gázüzemű, illetve elektromos meghajtású, a 7,5 tonna megengedett legnagyobb (együttes) össztömeget meg nem haladó gépjárművel (járműszerelvénnyel) végzett, a telephelytől 100 km-es sugarú körön belüli szállítás,

e) csatornázási, árvízvédelmi, víz-, gáz- és elektromos hálózat karbantartási, közútkarbantartási és ellenőrzési, lakossági hulladékgyűjtés és szállítási munkákhoz, távirati- és telefonos szolgáltatáshoz, rádiós és televíziós műsorszolgáltatáshoz, vagy rádió és televízió adó- és vevőállomások beméréséhez szükséges szállítás,

f) a vezetővel együtt 17 főt meg nem haladó személy szállítására alkalmas autóbusszal végzett saját számlás szállítás,

g) különleges járművel végzett cirkuszi és vidámpark-berendezés szállítás,

h) elsődlegesen álló helyzetben oktatási célú segédeszközként használt jármű,

i) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, valamint állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek,

j) pénz vagy értékek szállítására kialakított járművek,

k) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek,

l) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek,

m) az élő állatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 100 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.

(4)[199] A tachográf (menetíró, vagy adatrögzítő) készülék kivitele és beépítése, továbbá az abban használt adatrögzítő lap, tachográf-kártya kivitele feleljen meg a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendeletében foglaltaknak és rendelkezzen a hivatkozott rendelet szerinti jóváhagyással.

(5)[200] A kizárólag belföldön üzemeltetett 2004. május 1. napja előtt tachográffal ellátott gépkocsi esetében a (4) bekezdésben meghatározott, a tachográf beépítésre vonatkozó követelményeket a soron következő illesztés időpontjáig, de legkésőbb 2006. április 30. napjáig kell teljesíteni.

Sebességmérőre és tachográfra vonatkozó további műszaki feltételek

93. § (1) Sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni - a tachográffal felszerelt járműveket kivéve - a sík úton önerejéből 40 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet.

(2)[201] A tachográfnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a megtett utat,

b) a sebességet, és

c) a gépkocsivezető vezetési idejét

legalább 24 órás időtartamra rögzítse, továbbá meg kell felelnie a kivitelére és a beépítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek.

A sebességkorlátozóra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

93/A. §[202] (1) Sebességkorlátozóval kell felszerelni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott határidővel:

a) a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú és az N3 kategóriájú gépkocsit,

b) az M2 kategóriájú, valamint a 10 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú és az N2 kategóriájú gépkocsit, továbbá

c) a veszélyes áru szállítására használt - külön jogszabályban meghatározott - egyéb gépkocsit.

(2) Nem kell sebességkorlátozóval felszerelni:

a) azokat a gépkocsikat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek a (3) bekezdésben foglaltaknál nagyobb sebességgel haladni,

b) a kommunális gépjárműveket,

c) azokat a gépkocsikat, amelyeket 1988. január 1. napja előtt helyeztek forgalomba, valamint

d)[203] az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2005. január 1. napja előtt használatba vett, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) foglalt követelményeket nem teljesítő, azaz legfeljebb Euro-2. jóváhagyású gépkocsikat.

(3) A sebességkorlátozónak úgy kell szabályoznia, hogy

a)[204] a veszélyes áruk szállítására használt - külön jogszabályban meghatározott - gépkocsi sebessége 90 km/óra,

b) az N2 és N3 kategóriájú gépkocsi sebessége a 90 km/óra (vset + tűrések ≤ 90 km/óra),

c) az M2 és M3 kategóriájú gépkocsi sebessége a 100 km/óra

értékben korlátozott legyen.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott sebességkorlátozóval való felszerelési kötelezettséget az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó gépkocsik esetében 2004. december 31. napjáig nem kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó, 2001. október 1. és 2005. január 1. napja között használatba vett, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) foglalt követelményeket teljesítő, azaz legalább Euro-3. jóváhagyású gépkocsit a sebességkorlátozóval:[205]

a) a nemzetközi forgalomban is üzemeltetett gépkocsi esetében 2005. december 31. napjáig,

b) a kizárólag belföldön üzemeltetett gépkocsi esetében 2006. december 31. napjáig

kell felszerelni.

(6) A kizárólag belföldi forgalomban használt M2 kategóriájú, valamint a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó N2 kategóriájú gépkocsira 2007. december 31. napjáig kell a sebességkorlátozót felszerelni.

A sebességkorlátozóra vonatkozó további műszaki feltételek

93/B. §[206] A gépkocsira kizárólag jóváhagyási jellel ellátott, a külön jogszabály* alapján a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett gépjárműfenntartó szervezet által beépített és illesztett sebességkorlátozó szerelhető fel.[207]

Illetéktelen használat elleni védelemre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

94. § Az illetéktelen használat elleni védelemre szolgáló szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy e szerkezet

a) kikapcsolt állapotban ne befolyásolhassa a jármű biztonsági berendezéseinek rendeltetésszerű használatát,

b) működtetés nélküli bekapcsolódása és akaratlan bekapcsolása kizárt legyen.

Mezőgazdasági vontató védőkeretére és rögzítőövére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

95. § (1) A mezőgazdasági vontatón olyan védőkeretnek vagy e feladatot is betöltő vezetőfülkének kell lennie, amely felborulás esetén a benne ülőknek védelmet nyújt.

(2) A mezőgazdasági vontató üléseit rögzítőövvel kell ellátni. A rögzítőövet csak az öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni. A megsérült, elhasználódott övet ki kell cserélni.

Emelési pontokra vonatkozó további műszaki feltételek

96. § A motorkerékpár, valamint a motorkerékpár egykerekű pótkocsija kivételével minden járművet úgy kell kialakítani, hogy az emelési pontok (helyek) könnyen felismerhetők legyenek és a kocsiemelővel megemelt jármű egyensúlyban maradjon.

Díszítések és jelzések alkalmazására vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

97. § (1) A rendszámtábla közelében - a rendszámmal történő összeolvasás lehetőségének kizárása érdekében - betű, szám vagy ábra nem helyezhető el.

(2) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni

a) a belső visszapillantó tükröt;

b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető;

c) legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot;

d) a szélvédő szélén elhelyezett antennát.

(3)[208] Kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, vagy jelzést - a 27., 67. és 103. §-okban említetteket, a közúti ellenőrzést végző hatósági járművek feliratait és jelöléseit, továbbá a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírás (ADR) szerinti veszélyt jelző táblákat, a hosszú és nehéz, valamint a lassú járművek (járműszerelvények) megjelölésére engedélyezett táblákat kivéve - a gépjárművön, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön elhelyezni tilos.

(4) A jármű vezetőfülkéjében és utasterében tilos olyan díszítést alkalmazni mely a vezetőt zavarhatja, vagy a szabad kilátásban akadályozhatja.

(5)[209] A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, továbbá a lassú jármű szélvédőjén és ablakain - kivéve a lakófelépítmény ablakait - menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a szélvédőn, illetőleg a jármű ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.

(6)[210] Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik a jármű szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képességét csökkentő olyan eszközökre, amelyek alkalmazására a közlekedési hatóság az ER. 2. § (3) bekezdés h) pontja alapján, az ENSZ-EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletében meghatározott, a biztonsági üvegezés járműbe szerelésére vonatkozó műszaki követelmények figyelembevételével engedélyt adott.

(7)[211] A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő:

a) ha a szélvédő (kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület), valamint a vezetőtéri oldalablakok üvegei esetében (amelyeken keresztül a jármű vezetője részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő hátralátás biztosítva van) a mérték legalább 70%;

b) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében 70% alatti mérték is megengedhető, ha a járművet két külső tükörrel szerelték fel.

Hátramenetet biztosító berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek

98. § A gépkocsit, továbbá a 400 kilogrammot meghaladó saját tömegű mezőgazdasági vontatót és lassú járművet el kell látni a vezetőülésből kapcsolható olyan szerkezettel, amellyel a jármű hátrafelé mozgásba hozható.

Pótkeréktartóra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

99. § A pótkeréktartó berendezésnek a pótkereket - üzemkész és légnyomás nélküli állapotban egyaránt - biztonságosan rögzítenie kell.

Pótkeréktartóra vonatkozó további műszaki feltételek

100. § A pótkeréktartó kialakításának olyannak kell lenni, hogy onnan a pótkerék le-, vagy felrakása egyszerű és legfeljebb 500 N emberi erő igénybevételével elvégezhető legyen. Ezt az előírást csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.

Járműtámaszra vonatkozó további műszaki feltételek

101. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt fel kell szerelni olyan támasztóberendezéssel, amely a motorkerékpárt álló helyzetben rögzíteni képes. A támasztóberendezés a menetiránnyal szembe nem nyílhat.

(2) Minden félpótkocsit, a nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit, továbbá - a motorkerékpár pótkocsija kivételével - minden egytengelyes pótkocsit el kell látni olyan állítható magasságú támasztóberendezéssel, amely a lekapcsolt üres vagy terhelt pótkocsit - megközelítőleg vízszintes helyzetben - meg tudja tartani és lehetővé teszi, hogy a pótkocsit egy személy felkapcsolhassa.

(3) A támasztóberendezésnek a támasztási helyzetben rögzíthetőnek vagy önzárónak, használaton kívüli helyzetben pedig rögzíthetőnek vagy önműködően rögzítettnek kell lenniük.

Billenthető rakfelületre vonatkozó további műszaki feltételek

102. § (1) A billenthető rakfelületet és billentő szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a billentő szerkezet működtetése nélkül a rakfelület billenése kizárt legyen. Ha ez más módon nem teljesíthető, a rakfelületet el kell látni olyan mechanikus működésű biztonsági berendezéssel, amely az alaphelyzetbe visszabillentett rakfelületet önműködően rögzíti.

(2) A billentő szerkezet és a rögzítő szerkezet vezérlőszerveit úgy kell kialakítani, hogy menetközbeni akaratlan működtetésük kizárt legyen.

(3) A billenthető rakfelületű járművet el kell látni olyan védőberendezéssel, amely megakadályozza, hogy az ömlesztett rakomány a vezetőfülkét megrongálhassa.

Elakadásjelzőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

103. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani egy elakadásjelző háromszöget.

(2) Az elakadásjelző háromszögnek jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.

Kerékkitámasztó ékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

104. §[212] Legalább egy - a jármű rögzítésére alkalmas, megfelelő méretű és teherbírású és egy személy által könnyen kezelhető - kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani

a) minden járművön, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja;

b) az olyan gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit vontathat.

105. §[213]

Elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

106. §[214] (1) A járműveken elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani, amelynek tartalma a következő:

[215]
a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár, motoros tricikli és négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó) esetében:
aa) steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m):2 db
ab) steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap):1 db
ac) kéztisztító/fertőtlenítő lap:4 db
ad) fóliakesztyű:1 pár
ae) ragtapasz (1,25 cm x 5 m):1 tekercs
af) olló (rozsdamentes acélból, 110-150 mm-es):1 db
ag) polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml):1 db
ah) sebtapasz vágható (6 x 10 cm):2 db
ai) higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez):1 db
aj) gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk:1 db
ak) elsősegélynyújtás képekben:1 db
al) tartalomjegyzék:1 db
b) személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint
a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén:
ba) steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m):4 db
bb) steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m):2 db
bc) steril mull-lap (6 x 6 cm/100 lap):2 db
bd) egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 cm x 5 m):4 db
be) steril mull-lap (50 cm x 80 cm):3 db
bf) kéztisztító/fertőtlenítő lap:4 db
bg) fóliakesztyű:1 pár
bh) háromszögletű kendő2 db
bi) biztosítótű (40 mm-es):4 db
bk) ragtapasz (1,25 cm x 5 m):1 tekercs
bl) olló (rozsdamentes acélból, 110-150 mm-es):1 db
bm)1 db
polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml):
bn) sebtapasz vágható (6 x 10 cm):2 db
bo) higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez):1 db
bp) gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk:1 db
bq) elsősegélynyújtás képekben:1 db
br) tartalomjegyzék:1 db
c) a nem kizárólag menetrendszerinti járatban közlekedő autóbusz, valamint egyéb olyan jármű esetén, ahol a szállítható személyek száma 10 vagy annál több, továbbá a tűzoltó jármű esetében a b) pontban meghatározott mennyiség négyszerese.

Az ag), illetve bm) pontokban meghatározott polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat helyettesíthető 6 db 1 ml-es ampulla jódpárnával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elsősegélynyújtó felszerelés - a tartalmának alkalmazhatóságára vonatkozó lejárati időn belül - helyettesíthető olyan elsősegélynyújtó felszereléssel, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam a jármű kategóriájához alkalmazni rendelt, amennyiben azt magyar nyelvű, vagy ábrás elsősegélynyújtási tájékoztatóval ellátták.

(3) Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani.

(4) Az elsősegélynyújtó felszerelés (1) bekezdésben meghatározott egyes tartalmi elemei a gyártó által meghatározott időpontig alkalmazhatóak.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit a már forgalomba helyezett járműveken a járműhöz használt bontatlan, lezárt elsősegélynyújtó felszerelés alkalmazhatóságának lejárta esetén, de legkésőbb 2013. január 1. napját követően kell alkalmazni.

Tűzoltókészülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

107. § (1)[216] Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os

b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy

2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú* tüzek oltására alkalmas, szabványos**, por oltóanyagú, hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.[217]

(2)[218] Az autóbuszon a járműtűz eloltására

a) 30 személy befogadóképességig 1 db legalább 3 kg-os,

b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db legalább 6 kg-os,

c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db legalább 12 kg-os vagy

2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú* tüzek oltására alkalmas, szabványos**, por oltóanyagú, hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.[219]

(3)[220] Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.

(4)[221] A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az (1) bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

(5)[222] A városi forgalomban közösségi közlekedésben használt, 22 főnél több utas szállításra alkalmas (M3 I. osztályú) autóbuszt - a (2) bekezdésben meghatározott tűzoltó készülék mellett - el kell látni az autóbusz motorterében keletkezett tüzek oltására alkalmas, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével rendelkező önműködő, tűzoltótechnikai termékkel.

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerre vonatkozó további műszaki feltételek[223]

107/A. §[224] (1) A 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó M1, N1 kategóriába tartozó járművet - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel kell felszerelni.

(2) Nem kell a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel felszerelni

a) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) II. melléklet A. rész 5.2. pontjában meghatározott, M1 és N1 kategóriájú páncélozott járműveket, amelyek az EN 1063:2000 európai szabvány (A golyóálló üvegezés vizsgálata és osztályozása) szerinti BR 7 besorolású golyóálló biztonsági üvegezéssel és az EN 1522:1999 európai szabványnak (Ablakok, ajtók, ablaktáblák és zsaluziák golyóállósága) megfelelő alkatrészekkel rendelkeznek, abban az esetben, ha ezek a járművek a különleges rendeltetésük miatt nem tudnak eleget tenni a 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet és e rendelet követelményeinek;

b) a kis sorozatban gyártott és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. és 23. cikke alapján jóváhagyott járműveket;

c) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke alapján jóváhagyott járműveket.

107/B. §[225] (1) A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer típusvizsgálati követelményeket és ezzel összefüggő alapvető eljárási szabályokat

a) a 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a 2017/78 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint

c) a 2017/79 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet

határozza meg.

(2) A közlekedési hatóság nem adhat EK-típusjóváhagyást olyan új típusú gépjárműveknek, amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

III. FEJEZET

EGYES JÁRMŰFAJTÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK

Trolibuszokra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

108. § E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó műszaki üzemeltetési feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.

Trolibuszokra vonatkozó további műszaki feltételek

109. § (1) E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó további műszaki feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.

(2) A 65. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a trolibusz elektromos fékjére is alkalmazni kell.

(3) A trolibuszt úgy kell kialakítani, hogy annak elindítása ne legyen lehetséges a segédenergiát szolgáló berendezések (fék- és kormányberendezés) működtetése (bekapcsolása) nélkül.

(4) A trolibusz elektromos berendezéseire vonatkozó követelmények:

a) a jármű hajtómotorjának gyorsításkor és fékezéskor finoman szabályozhatónak kell lenni; a jármű legnagyobb gyorsulása nem haladhatja meg a 2 m/s2 értéket,

b) a jármű áramszedőjének automatikus lehúzószerkezettel ellátott kettős rúdáramszedőnek kell lennie,

c) az áramszedőnek a 4,2-6,0 méteres magasságú munkatartományban közel állandó statikus erővel kell terhelnie a munkavezetéket, és álló helyzetben, valamint az engedélyezett legnagyobb sebesség mellett is biztosítania kell a biztonságos áramlevételt.

d) az áramszedő konstrukciójának biztosítania kell, hogy a trolibusz hossztengelye a felsővezeték tengelyétől mindkét irányban legalább 4,0 méterre kitérhessen. Az áramszedő - ha ez nem a munkavezetéken áll - csúszófejének magassága az út szintjétől legfeljebb 7,0 méter lehet,

e) a vezérlő áramkörök névleges feszültsége 24 V-nál több nem lehet,

f) a hálózati feszültség kimaradását a vezető számára hangjelzéssel jelezni kell,

g) ha a járművön önjárást biztosító berendezés van, annak lehetővé kell tenni, hogy az üres jármű vízszintes pályán legalább 5 km/h sebességgel legalább 1000 méteres utat megtegyen, és képes legyen üresen 8%-os emelkedőn való megindulásra; az önjáró üzemmód bekapcsolt állapotát a vezető számára borostyánsárga visszajelző lámpával jelezni kell,

h) a jármű elektromos fékrendszerének olyannak kell lenni, hogy automatikusan biztosítsa a visszatáplálásról az ellenállás fékezésre való áttérést abban az esetben, ha a hálózat a visszatáplálást nem teszi lehetővé; ellenállás-fékezés esetén a fékezést egészen kis (kb. 5 km/h) sebességig biztosítani kell,

i)[226] a jármű villamos berendezéseinek teljesítenie kell az érintésvédelemre, a túlterhelés elleni védelemre, a zárlatvédelemre, a túlfeszültség elleni védelemre, a feszültség-kimaradásra, a szigetelésre, valamint a földelésre vonatkozó biztonsági követelményeket.

Különleges anyagok szállítására szolgáló járművekre és járműfelépítményekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

110. § (1) A jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok szállítására szolgáló járműnek meg kell felelnie a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályzat (ADR) előírásainak.

(2) A közúti járműre felszerelt, élelmiszer szállítására szolgáló zárt felépítménynek (tartálynak) meg kell felelnie az ilyen felépítményre (tartályra) vonatkozó közegészségügyi előírásoknak.

Különleges felépítményű járművekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

111. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezésnek (daru, egyéb emelőgép, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép, vagy munkagép, erősáramot előállító vagy felhasználó berendezés, olyan tartály, amelyben az üzemszerű használat - töltés, szállítás, ürítés - során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik vagy keletkezhet, továbbá a külső hőmérséklettől eltérő hőfokon történő szállításra szolgáló tartály stb.) meg kell felelnie a járműre szerelt - ilyen előírás hiányában a nem járműre szerelt - ilyen berendezésre vonatkozó előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezések alaphelyzetben a megengedett legnagyobb magassági méret fölé, valamint oldalra a jármű legszélső pontján túl nem nyúlhatnak. A járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleit piros-fehér sávozásúra be kell festeni, ezen felül - túlnyúló rakomány megjelölésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - jelző lámpákkal és fényvisszaverőkkel kell felszerelni. Ha az alkatrész túlnyúlása a 0,50 métert meghaladja, azt mindkét oldalon oldalra mutató, borostyánsárga fényt adó jelzőlámpákkal és borostyánsárga színű fényvisszaverőkkel is fel kell szerelni. E lámpákat és fényvisszaverőket a legtávolabbra nyúló pont közvetlen közelében kell elhelyezni. E lámpáknak a helyzetjelzőkkel együtt kell működniük. A korábban hatályban volt rendelkezések szerint előírt fekete-sárga sávozást az 1994. évi július hó 1. napjáig kell piros-fehér sávozásúra átfesteni.

(3)[227][228] A gépkocsi hátsó részére felszerelt, üzemeltetése során a rakfelületen hátra túlnyúló, az (1) bekezdésben meghatározott munkavégző berendezéseket el kell látni a (2) bekezdés szerinti jelöléssel, valamint leghátsó részénél 2 vagy 4 darab, hátra borostyánsárga villogó fényt kibocsátó fényjelző készülékkel. A fényjelző készüléknek az 5. kategóriájú* irányjelző lámpákra vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. A 2003. július 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikat 2004. december 31. napjáig kell jelöléssel és fényjelző készülékkel ellátni.

Különleges felépítményű járművekre vonatkozó további műszaki feltételek

112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében említett berendezéseket olyan szerkezettel kell ellátni, amely alaphelyzetben rögzíteni képes azokat a mozgó (lengő) alkatrészeket, amelyek a járművön túlnyúlhatnak. A rögzítőszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a véletlen (akaratlan) kioldás kizárt legyen.

(2) Ha a különleges felépítmények tekintetében a járműre nem szerelt ilyen berendezésekre vonatkozó előírások a járműre szereltség miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi vagy közegészségügyi szempontból nem elegendőek, a berendezés minősítése tekintetében illetékes szerv a járműre szerelt ilyen berendezésre további előírásokat állapíthat meg.

(3)[229] Ha a különleges felépítménnyel ellátott jármű tekintetében e rendelet előírásai a különleges felépítmény miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi vagy munkavédelmi szempontból nem elegendőek, a közlekedési hatóság - a felépítmény minősítése tekintetében illetékes szervvel (szervekkel) egyetértésben - a járműre e rendelet előírásain túlmenően további előírásokat állapíthat meg.

(4) Az olyan járműszerelvényt, amely hosszú rakomány szállítására szolgál, és a rakomány egyidejűleg mind a vonó járművet, mind a pótkocsit terheli, úgy kell kialakítani, hogy a rakomány a járműtagok egymáshoz viszonyított és a járműszerelvény haladása közben szükséges elmozdulását ne akadályozza.

Az emelt sebességgel való közlekedésre alkalmas autóbuszra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[230]

112/A. § (1) A külön jogszabályban* meghatározott emelt sebességgel való közlekedésre jogosult autóbusz (a továbbiakban: emelt sebességhatárú autóbusz) kizárólag ülő utasok szállítására kialakított legyen és feleljen meg a 15. számú mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek.

(2) Az emelt sebességhatárú autóbusznak az ER. 13/A. §-ában meghatározott eljárás szerint kiadott hatósági engedéllyel kell rendelkeznie.

(3) Az emelt sebesség számértékét az autóbusz hátsó oldalán - kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - fel kell tüntetni.

Versenyjárműre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[231]

112/B. § (1) Az e rendeletben foglalt üzemeltetési műszaki feltételeket - az ER. megjelölt eljárásaiban - a versenyjárművek esetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) versenyjármű utasterének szilárdsága beépített bukócső kerettel megnövelhető,

b) az a) pont szerint kialakított utastérben legfeljebb 3 fő részére alakítható ki ülőhely,

c) a versenyjármű ülőhelyeihez legalább négy ponton rögzített biztonsági övet kell felszerelni az e célra kialakított bekötési pontokhoz csatlakoztatva,

d) a versenyjármű közeltéri zaj értéke "A" szűrővel mérve nem haladhatja meg a 102 dBa értéket,

e) a versenyjármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a "0" környezetvédelmi osztályba tartozó járművekhez tartozó 5. számú mellékletben meghatározott határértékeket,

f) ha a versenyjármű üzemanyagtartálya nem gyári kialakítású, akkor annak megfelelőségét az adott jármű gépkönyvében kell igazolni,

g) a versenyjármű legfeljebb 2 darab kiegészítő féklámpa szerelhető fel,

h) a versenyjármű legnagyobb teljesítményét 30 napnál nem régebbi, erre vonatkozó mérési jegyzőkönyv alapján kell megállapítani,

i) a versenyjármű kerekekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek megfelelőségét az adott jármű gépkönyvében kell igazolni.

j)[232] ha ez a rendelet vagy más jogszabály valamely járműtulajdonság, járműalkatrész vagy járműtartozék jóváhagyási jellel való ellátottságát követeli meg, versenyjármű esetében a jóváhagyások helyett elfogadhatóak az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség vagy a nemzetközi sportági szövetség által kiadott jóváhagyások (homologizációk).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelőséget a jármű üzembentartójának - az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által - a járműhöz kiállított gépkönyvvel kell igazolni.

Versenyjárműre vonatkozó további műszaki feltételek

112/C. § A versenyjárműnek - a gépkönyvében meghatározott versenyzési célú műszaki jellemzői tekintetében - nem kell megfelelnie az e rendeletben meghatározott további műszaki feltételeknek.

Csoportos személyszállításra használt tehergépkocsikra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

113. § A csoportos személyszállításra használt tehergépkocsit fel kell szerelni:

a) a szállítandó személyek számának megfelelő, szilárd háttámlával ellátott ülésekkel; az üléseket az alvázhoz, vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; az üléseknek a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniük; az üléseket úgy kell elhelyezni, hogy az utasok fel- és leszállását ne akadályozzák,

b) az ülések ülőfelületénél legalább 0,35 méterrel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely a rázkódás hatására sem nyílhat ki,

c) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel vagy hágcsóval,

d) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a szállított személyek és a vezető állandó összeköttetését biztosítja,

e) az e rendeletben az autóbuszra előírt mentődobozzal.

A segédmotoros kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

114. § A kétkerekű segédmotoros kerékpárra az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra vonatkozó, a három- és négykerekű segédmotoros kerékpárra pedig a motoros triciklire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket kell a következő eltérésekkel alkalmazni:

a) segédmotoros kerékpárhoz oldalkocsi nem csatolható,

b) segédmotoros kerékpárra vonószerkezet nem szerelhető fel,

c) segédmotoros kerékpárra a 29. § rendelkezései nem vonatkoznak, a segédmotoros kerékpár fékszerkezeteinek a 12. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket kell kielégíteniük,

d) a segédmotoros kerékpárra távolsági fényszóró felszerelése nem kötelező,

e) a segédmotoros kerékpár tompított fényszórójára a 43. § (3) bekezdésének a megvilágításra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak, de a tompított fényszórónak legalább 15 W teljesítményűnek kell lennie,

f) a segédmotoros kerékpárra féklámpa felszerelése nem kötelező,

g) a segédmotoros kerékpáron hangjelzésre kerékpárcsengő, vagy 75-112 dBA hangerejű jelzést adó más hangjelző berendezés alkalmazható,

h) a segédmotoros kerékpár kerekére is felszerelhető a kerékpárra előírt küllőprizma. A pedállal is hajtható segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel.

A segédmotoros kerékpárra vonatkozó további műszaki feltételek

115. §[233] (1) A segédmotoros kerékpárnak a külső zajra (elhaladási zaj), valamint a hajtómotor kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.

(2) Segédmotoros kerékpárra csak jóváhagyási jellel ellátott fényszórót, helyzetjelző lámpát és irányjelző lámpát szabad felszerelni. Segédmotoros kerékpáron mind a segédmotoros kerékpárhoz mind a gépjárműhöz jóváhagyott lámpák alkalmazhatók.

(3) A segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat.

(4) A segédmotoros kerékpár vázán vagy a vázon rögzített adattáblán beütéssel kell feltüntetni

- a gyártási számot a gyártónak,

-[234] az azonosítási jelet a gyártónak, a forgalmazónak vagy a közlekedési hatóságnak.[235]

A közúti közlekedésben részt vevő kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek[236]

116. §[237] (1) A kerékpárt fel kell szerelni

a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,

b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,

c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,

d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,

e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,

f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és

g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ-EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni

a) oldalán borostyánsárga,

b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga

fényvisszaverővel, továbbá

c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.

(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben - olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja - 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.

(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.

(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.

Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.

(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).

(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni

a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú - a pótkocsira előírt - fényvisszaverővel,

b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.

(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.

(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.

(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.

(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.

(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy

a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,

d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10-0,15 méter legyen,

e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,90 méterre legyen.

Az állati erővel vont járművekre és a kézikocsikra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

117. § (1) Az állati erővel vont járművet és kézikocsit fel kell szerelni:

a) az üzembentartó nevét és lakcímét feltüntető, a jármű jobb első részén elhelyezett, legalább 0,15x0,30 méter nagyságú táblával,

b) a jármű bal oldali legszélső pontját jelző, előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal),

c) hátul mindkét oldalon, a jármű legszélső pontjától legfeljebb 0,40 méter távolságban, a talajtól legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter távolságban elhelyezett, legalább 50 cm2 hatásos felületű, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott, piros színű fényvisszaverővel,

d) a jármű hátulján elhelyezett, hátulról jól látható, legalább 750 cm2 felületű, ferde piros-fehér csíkozású fényvisszaverő táblával. A táblát úgy kell elhelyezni, hogy alsó széle az úttest szintjéhez legfeljebb 0,60 méter távolságban legyen. A tábla fényvisszaverő képességének olyannak kell lennie, hogy sötétben, tiszta időben távolsági fényszóróval megvilágítva 150 méterről észlelhető legyen.

(2) Az állati erővel vont járművet - a szán kivételével - fel kell szerelni olyan rögzítő fékkel, amely a járművet 16%-os lejtőn megtartja. A személyszállításra berendezett ilyen jármű fékberendezésének a hajtó által menet közben is működtethetőnek kell lennie.

Kerti traktorra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

118. § Az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő, és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú járművet (a továbbiakban: kerti traktor), ha a lassú járműre előírt követelményeknek nem felel meg, legalább a következőkkel kell felszerelni:

a) olyan, a vezető által menet közben is működtethető és rögzíthető fékberendezéssel, amely a járművet bármely terhelési állapotában legalább 2 m/s2 lassulással lefékezni, és a terhelt járművet 18%-os lejtőn megtartani képes,

b) olyan kormányberendezéssel, amely a 33. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket kielégíti,

c) előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal) amely a jármű előtt az utat legalább 10 méter távolságig megvilágítja, az 1,60 méternél nem szélesebb kerti traktoron e lámpát (lámpákat) a jármű bal oldalán, az 1,60 méternél szélesebb kerti traktoron e lámpákat a jármű bal és jobb oldalán egyaránt el kell helyezni, elhelyezési méreteikre a helyzetjelző lámpákra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni és energiaellátásuk olyan legyen, hogy a jármű álló helyzetében is világíthassanak,

d) a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fényvisszaverőkkel,

e) a 117. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fényvisszaverő táblával,

f) mind az egytengelyes motoros részt, mind a hozzákapcsolt pótkocsit első, fehér színű, nem háromszög alakú fényvisszaverővel.

IV. FEJEZET

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

119. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

(2)[238]

IV/A. FEJEZET[239]

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

119/A. §[240] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelettel (a továbbiakban: NFM rendelet) megállapított 107. § (5) bekezdését az NFM rendelet hatálybalépését követően első alkalommal forgalomba helyezett új autóbuszok esetében kell alkalmazni.

119/B. §[241] Amennyiben a jármű sűrített levegővel működő üzemi fékrendszere nem tartalmaz a 29. § (5) bekezdése szerinti csatlakozókat, akkor - az ER. 11. számú melléklete szerinti fékvizsgálati technológia végrehajthatósága érdekében - 2022. május 20-ig fel kell szerelni azokat.

V. FEJEZET[242]

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

120. §[243] Ez a rendelet

1. a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 84/424/EGK, 92/97/EGK, 2006/96/EK tanácsi, továbbá 73/350/EGK, 81/334/EGK, 84/372/EGK, 89/491/EGK, 96/20/EK, 1999/101/EK és 2007/34/EK bizottsági irányelveknek;

2. a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 83/351/EGK, 88/76/EGK, 88/436/EGK, 91/441/EGK, 93/59/EGK és 2006/96/EK tanácsi, 77/102/EGK, 78/665/EGK, 89/491/EGK, 96/44/EK, 98/77/EK, 1999/102/EK, 2002/80/EK, 2003/76/EK bizottsági, és 94/12/EK, 96/69/EK, 2001/1/EK, 2001/100/EK európai parlamenti és tanács irányelveknek;

3.[244]

4.[245]

5.[246]

6.[247]

7.[248]

8.[249]

9.[250]

10. a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 97/20/EK és 2005/21/EK bizottsági irányelveknek;

11.[251]

12.[252]

13.[253]

14.[254]

15.[255]

16.[256]

17.[257]

18.[258]

19.[259]

20.[260]

21.[261]

22.[262]

23.[263]

24.[264]

25.[265]

26.[266]

27.[267]

28.[268]

29.[269]

30.[270]

31.[271]

32.[272]

33.[273]

34.[274]

35.[275]

36.[276]

37.[277]

38.[278]

39.[279]

40.[280]

41.[281]

42.[282]

43.[283]

44.[284]

45.[285]

46.[286]

47.[287]

48.[288]

49.[289]

50.[290]

51.[291]

52.[292]

53.[293]

54.[294]

55.[295]

56. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosító jelzéseiről szóló, 2009. november 25-i 2009/139/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

57.[296]

58.[297]

59.[298]

60.[299]

61.[300]

62.[301]

63.[302]

64.[303]

65. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezőjéről és szélvédőtörlőiről szóló, 2008. január 15-i 2008/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

66.[304]

67.[305]

68. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra szerelt, a mezőgazdaságban vagy erdészetben alkalmazott szerszámokon, gépeken vagy pótkocsikon használt világító és fényjelző berendezések elektromos csatlakozójára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/323/EGK tanácsi irányelvnek;

69.[306]

70.[307]

71.[308]

72.[309]

73.[310]

74.[311]

75.[312]

76.[313]

77.[314]

78.[315]

79.[316]

80. a mezőgazdasági és erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK, 86/298/EGK, 86/415/EGK és 87/402/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2000/25/EK és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2010. március 15-i 2010/22/EU bizottsági irányelv, továbbá a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK és 86/297/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2003/37/EK, 2009/60/EK és 2009/144/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv műszaki rendelkezéseinek kiigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2010. szeptember 8-i 2010/62/EU bizottsági irányelvnek;

81.[317]

82.[318]

83.[319]

84.[320]

85.[321]

86. a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriái esetében a gumiabroncsok futófelület-mintázatának mélységére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. július 18-i 89/459/EGK tanácsi irányelvnek;

87. a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról szóló, 1992. február 10-i 92/6/EGK tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 2002/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

88.[322]

89. a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről és a 70/220/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

90.[323]

91.[324]

92.[325]

93.[326]

94.[327] az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének, 8. cikk (1) bekezdésének és II. mellékletének, az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2010. február 23-i 2010/115/EU bizottsági határozatnak;

95.[328]

96. a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvek módosításáról szóló, 1982. december 17-i 82/890/EGK tanácsi irányelvnek;

97. az ipari termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló egyes irányelveknek a tagállamokat jelző megkülönböztető számok és betűk vonatkozásában történő módosításáról szóló, 1987. június 25-i 87/354/EGK tanácsi irányelvnek;

98. a 74/150/EGK, 74/151/EGK, 74/152/EGK, 74/346/EGK, 74/347/EGK, 75/321/EGK, 75/322/EGK, 76/432/EGK, 76/763/EGK, 77/537/EGK, 78/764/EGK, 78/933/EGK, 79/532/EGK, 79/533/EGK, 80/720/EGK, 86/297/EGK, 86/415/EGK és 89/173/EGK tanácsi irányelvnek a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok legnagyobb tervezési sebessége tekintetében történő módosításáról szóló, 1997. szeptember 23-i 97/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

99. a 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének, valamint a 2005/78/EK irányelv IV. és V. mellékletének a járművekben használt kibocsátáscsökkentést ellenőrző rendszerekre és a gázüzemű motorokra vonatkozó mentességekre vonatkozó követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2006. június 6-i 2006/51/EK bizottsági irányelvnek;

100. a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 2009/1/EK bizottsági irányelvnek;

101. a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

102. a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről szóló, 2007. július 11-i 2007/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

103.[329] a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. április 8-i 2003/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 3. pontjának és az 2014. február 27-i 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv 1. cikk 1-2. pontjának;

104. a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteiről, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. június 25-i 96/53/EK tanácsi irányelvnek, valamint annak a 2002/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel történt módosításának;

105.[330] az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

106.[331] a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

107.[332] az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

108.[333] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2011. március 30-i 2011/637/EU bizottsági irányelvnek, az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2013. május 17-i 2013/28/EU bizottsági irányelvnek;

109.[334] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/774 bizottsági irányelvnek;

110.[335] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2017. november 15-i (EU) 2017/2096 bizottsági irányelvnek;

111.[336] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének a lakóautók abszorpciós hűtőgépeinek szénacél hűtőrendszerében korrózióálló anyagként használt hat vegyértékű krómra vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/362 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek;

112.[337] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének alkatrészekben használt ólomra és ólomvegyületekre vonatkozó egyes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/363 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek;

113.[338] a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ólom megmunkálási célra szánt alumíniumötvözetekben, valamint rézötvözetekben és egyes akkumulátorokban történő felhasználására vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 16-i (EU) 2023/544 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

121. §[339] Ez a rendelet

1. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének;

2. a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és egyes légkondicionáló rendszerek szivárgásainak mérésére szolgáló harmonizált vizsgálatok az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve értelmében történő megállapításáról szóló, 2007. június 21-i 706/2007/EK bizottsági rendelet;

3. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4. a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

5. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 22-i 631/2009/EK bizottsági rendelet;

6. a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. január 14-i 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

7. a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. április 26-i 406/2010/EU bizottsági rendelet;

7a.[340] a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak.

8. az egyes gépjárművek szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. július 27-i 672/2010/EU bizottsági rendelet;

9. a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet;

10. a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet;

11. az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet;

12. az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet;

13. gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet;

14. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet;

15. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. április 27-i 407/2011/EU bizottsági rendelet;

16. a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak a gumiabroncsaik felszerelése tekintetében történő típusjóváhagyásáról, valamint a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. május 12-i 458/2011/EU bizottsági rendelet;

17. a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 631/2009/EK rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2011. május 12-i 459/2011/EU bizottsági rendelet;

18. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet;

19. az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I-III. mellékletének módosításáról szóló, 2011. május 25-i 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendelet;

20. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sebességváltás-jelzők tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. január 24-i 65/2012/EU bizottsági rendelet;

21. az egyes gépjárművekre a járműbe való bejutás és a manőverezőképesség tekintetében vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. február 15-i 130/2012/EU bizottsági rendelet;

22. a 19/2011/EU rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára vonatkozó típus-jóváhagyási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 21-i 249/2012/EU bizottsági rendelet;

23. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet;

24. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet;

25. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet;

26. a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. június 20-i 523/2012/EU bizottsági rendelet;

27.[341] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti alkatrész- és anyagkódolási szabványok létrehozásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/138/EK bizottsági határozat;

28. a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközést megelőző, illetve annak során történő védelméről és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke végrehajtásához szükséges műszaki előírásokról szóló, 2003. december 23-i 2004/90/EK bizottsági határozat;

29. a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt vizsgálatok elvégzésének részletes műszaki követelményeiről szóló, 2006. március 20-i 2006/368/EK bizottsági határozat

30.[342] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet;

31.[343] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet;

32.[344] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet

33.[345] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet;

34.[346] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet;

35.[347] a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. és 47. cikke.

36.[348] a rendelet a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet

37.[349] a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

38.[350] a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

39.[351] a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

40.[352] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

41.[353] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

42.[354] a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

43.[355] a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

44.[356] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

45.[357] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;

46.[358] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek és motorjaik környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. február 12-i (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

47.[359] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet;

48.[360] a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet

49.[361] a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. június 22-i (EU) 2016/1004 bizottsági rendelet

50.[362] a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

51.[363] a gépjárműveknek a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerük tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek, valamint a 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ilyen rendszereket felhasználók magánéletének és adatainak védelme tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapításáról szóló, 2016. július 15-i (EU) 2017/78 bizottsági végrehajtási rendelet;

52.[364] a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer vonatkozásában a gépjárművek, valamint a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyására vonatkozó részletes műszaki követelmények és vizsgálati eljárások meghatározásáról, valamint a mentességek és az alkalmazandó szabványok tekintetében az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2016. szeptember 12-i (EU) 2017/79 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet

53.[365] a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,

54.[366] a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,

55.[367] a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,

56.[368] a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet

57.[369] a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet

58.[370] a járművek hátuljára szerelt aerodinamikai eszközöknek a 96/53/EK tanácsi irányelv szerinti használatára vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. november 15-i (EU) 2019/1916 bizottsági végrehajtási rendelet,

59.[371] a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet

60.[372] a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

122. §[373] (1) A rendelet 16. számú mellékletében meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon részecskeszűrő berendezéseknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az egészség és a környezet védelme vonatkozásában az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2) A rendelet 16. számú melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításairól szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

[374]
MREK (EGK)ENSZ-EGBMűszaki területAB
Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszámaalapirányelv
[rendelet]
utolsó módosító irányelv [rendelet]előírásmódosítási sorozattípus-jóváhagyási eljárásban M1 kategóriatípus-jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategóriaegyedi engedélyezési eljárásban
A/1.70/15799/1015102Zajszint és kipufogóberendezések+++
5900Pótalkatrész kipufogóberendezés+-
A/2.
A/3.70/2212006/205801Tüzelőanyag-tartály és aláfutásgátló+++
A/4.70/222---Hátsó rendszámtábla elhelyezése+++
A/5.70/31199/77901Kormányberendezés++-
A/6.70/3872001/311102Ajtózárak és zsanérok++-
A/7.70/38887/3542800Hangjelző berendezések+++
A/8.71/1272005/274602Visszapillantó tükrök+++
A/9.71/3202002/781309Fékezési tulajdonságok+++
9001Pótalkatrész-fékbetét++
A/10.72/2452004/104, 2005/49, 2005/83, 2006/281002Elektromágneses összeférhetőség++-
A/11.
A/12.74/602000/42101Belső felszerelés kialakítása+--
A/13.74/6195/561803lletéktelen használat elleni védelem++-
9701Riasztóberendezések
A/14.74/29791/6621203Belső szerelvények kialakítása (kormánynak ütközés)+--
A/15.74/4082005/391707Ülésszilárdság+++
A/16.74/48379/4882603Kinyúló részek+--
A/17.75/44397/393900Sebességmérőés hátramenet++-
A/18.76/11478/507--Gyári tábla+++
A/19.76/1152005/411406Biztonsági öv bekötése+++
A/20.76/75697/284802Világítóberendezések+++
[375]
MREK (EGK)ENSZ-EGBMűszaki területAB
Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszámaalap-irányelv
[rendelet]
utolsó módosító irányelv [rendelet]előírásmódosítási sorozattípus-jóváhagyási eljárásban M1 kategóriatípus-jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategóriaegyedi engedélyezési eljárásban
A/21.76/75797/29302Fényvisszaverők+++
A/22.76/75897/30702Helyzetjelző és féklámpa+++
8700Nappali menetlámpa
9100Méretjelző
A/23.76/75999/15601Irányjelző+++
A/24.76/76097/31400Hátsó rendszámtábla megvilágítása+++
A/25.76/76199/17102Fényszórók+++
502Aszimmetrikus fényszórók (Sealed Beam)
805Halogén izzók
2003H4 fényszórók
3102Halogén sealed beam fényszórók
3703Izzólámpák
9800Fényszórók gázkisüléses fényforrással
9900Gázkisüléses fényforrások
A/26.76/76299/181902Első ködfényszórók+++
A/27.77/38996/64--Elvontató berendezés++-
A/28.77/53899/143800Hátsó ködfényszórók+++
A/29.77/53997/322300Hátrameneti (tolató-) lámpák+++
A/30.77/54099/167700Parkolólámpa+++
A/31.77/5412005/401604Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek+++
A/32.77/64990/630--Látómező+--
A/33.78/31694/53--Működtető berendezések megjelölése, ellenőrző lámpák++-
A/34.78/317--Jég- és páramentesítő rendszerek+--
A/35.78/31894/68--Ablaktörlő-mosó berendezések+--
A/36.2001/562004/78 2006/119--Fűtés++-
A/37.78/54994/78--Kerékburkolat+--
A/38.78/93287/3541707Ülés rögzítés+--
2504Fejtámasz+--
A/39.80/12682004/3101000CO2-kibocsátás és tüzelőanyagfogyasztás+++
A/40.80/12691999/998500Motorteljesítmény mérés+--
[376]
MREK (EGK)ENSZ-EGBMűszaki területAB
Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszámaalap-irányelv
[rendelet]
utolsó módosító irányelv
[rendelet]
előírásmódosítási sorozattípus-jóváhagyási eljárásban M1 kategóriatípus-jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategóriaegyedi engedélyezési eljárásban
A/41.2005/55 2005/78715/2007
2008/74
4903Dízelmotor-emisszió+++
A/42.89/2977300Oldalvédelem aláesés ellen++
A/43.91/226--Felcsapódó víz elleni védelem--
A/44.92/2195/48--Személygépkocsik tömege és méretei+-
A/45.92/222001/924300Biztonsági üvegezés és üvegek+++
A/46.92/232005/115400Gumiabroncsok és szerelhetőségük+++
3002Gumiabroncsok
6400Ideiglenes pótkerék
A/47.92/248900Sebességkorlátozó készülék és beépítése++
A/48.97/272003/19--Tömeg, méret az M1-től különböző kategóriákban+-
A/49.92/114N kategóriájú járművek vezetőfülkéjében kinyúló részek--
A/50.94/205501Gépkocsik és pótkocsik kapcsolóberendezései és felszerelésük+++
A/51.95/2811800Beltéri anyagok égési tulajdonságai+-
A/52.2001/856600Autóbuszokra vonatkozó követelmények++
A/53.96/791999/989401Homlokütközés+-
A/54.96/279502Oldalról történő ütközés+--
A/56.98/9110503Veszélyes áru szállító gépkocsik és pótkocsijuk+s(2)
A/57.2000/409301Mellső aláfutás elleni védelem+-
A/58.2003/102--Gyalogosok védelme++-
A/59.2005/642009/1Újrafelhasználhatóság, újrahasznosíthatóság, feldolgozhatóság++
A/60.2005/662006/368Elülső védelmi rendszer+++

(3)[377] E rendelet 2. § (19) bekezdése és 1. számú melléklete módosítása tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[378]

Az egyes járműalkatrészekre, tartozékokra, járműtulajdonságokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

1. A járművek meghatározott tulajdonságainak, valamint az alkatrészeknek, az önálló műszaki egységeknek, a pótalkatrészeknek és a tartozékoknak meg kell felelniük:

- a rendelet A., B. és C. Függelékeinek mellékleteiben, valamint a közösségi rendeletekben, illetőleg

- az EU által egyenértékűként elismert ENSZ-EGB előírásokban

foglalt jóváhagyási követelményeknek az e melléklet táblázataiban (a továbbiakban: táblázat) foglaltak szerint.

2. Az egyes jóváhagyási követelmények meghatározott változata a járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének az engedélyezése során a táblázatban foglalt határidőig fogadható el, azonban erre vonatkozóan az ER.-ben, a Függelékekben, valamint a közösségi rendeletekben meghatározott átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

3. A táblázatban szereplő módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírások egyenértékűek az azonos sorban feltüntetett MR. függelék/melléklet követelményeivel. A feltüntetettnél magasabb módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyás a megfelelőség igazolására szintén egyenértékűnek tekintendő a táblázatban feltüntetett módosítási számú jóváhagyással.

4. További értelmező rendelkezések a melléklethez és a jóváhagyási előírások alkalmazásához:

- e mellékletnek nem tárgya a nemzetközi jóváhagyások Magyarország által történő kiadása, ugyanakkor a melléklet értelemszerűen alkalmazandó részegységek magyarországi hatályú jóváhagyására, ideértve a pótalkatrészek minősítési eljárását is, amennyiben azok alapja az 1. vagy 2. számú táblázatban szereplő valamely előírás;[379]

- a vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek körét a rendelet 9. § (4) bekezdése szabályozza;

- a részegységek egyedi eljárásban való jóváhagyása nem lehetséges,

- az 1. számú táblázatban ún. "műszaki terület" ("műszaki terület": a szakmai szabályozás műszaki tartalma szerint egy csoportba tartozó, együttesen önálló követelményrendszert alkotó szabályozások) szerinti csoportosításban található a vonatkozó Közösségi irányelvek rövid megnevezése, a rendelet A., B. és C. Függelékei ezen irányelveken alapuló mellékleteinek és - ha vannak - az egyenértékű ENSZ-EGB előírások megnevezése. Amennyiben az irányelvet közösségi rendelet módosította, ezt a táblázat megfelelő sora jelzi.

- egy meghatározott műszaki területen az egyenértékű nemzetközi jóváhagyások bármelyike elfogadható;

- a 2. számú táblázat olyan ENSZ-EGB előírások alkalmazási kötelezettségéről rendelkezik, amelyek műszaki területére vonatkozóan nincs rendelkezés az 1. számú táblázatban. Ugyanakkor azonban itt találhatók olyan ENSZ-EGB előírások is, melyek érvényes jóváhagyási jel megléte esetén szintén elfogadhatók az 1. számú táblázatban meghatározott műszaki területen;

- egyes - *-gal megjelölt - ENSZ-EGB előírások az adott műszaki területhez tartozó Közösségi irányelv követelményrendszerének körülhatárolt részhalmazát képezik.

Ez esetben az adott ENSZ-EGB jóváhagyás a szükséges kiegészítő jóváhagyással vagy vizsgálati eredményekkel társítva fogadható el.

5. Az 1. és 2. számú táblázatban szereplő előírások alkalmazási kötelezettsége eljárásfüggő, amelyre a táblázat fejlécében feltüntetett "A", illetőleg "B" jel utal a következők szerint:

A) Az előírások alkalmazása kötelező teljes járművek és részegységeik magyarországi típusjóváhagyása, teljes járművek sorozat forgalomba helyezése engedélyezésének eljárása (a továbbiakban: típusjóváhagyási eljárások) és a járművek típusjóváhagyási eljárás alapján történő első forgalomba helyezése során (+ jel).

B) Az előírások alkalmazása kötelező

- a típusjóváhagyással nem rendelkező egyedileg importált - nem közösségi - teljes járművek,

- összeépített, valamint egyedileg és kis sorozatban gyártott járművek

hazai első forgalomba helyezésének egyedi eljárásban történő engedélyezése során (+ jel: jóváhagyás, vagy a követelmény teljesülését igazoló típusvizsgálói tanúsítás; K: jóváhagyás, típusvizsgálói, vagy gyártói tanúsítás; C: típusvizsgáló tanúsítása elfogadható arról, hogy a rendelet rendelkező részében előírt követelmény teljesül).

A - jel azt mutatja, hogy az adott előírás alkalmazása az illető eljárásban nem kötelező, azonban azt a megfelelőség megállapítására iránymutatónak kell tekinteni. Nemzetközi előírás hiányában az MR. vonatkozó rendelkező részét kell alkalmazni, ha van ilyen. Üres mezők utalnak a nem értelmezett esetekre, valamint arra, ha a jelzett előírás változatnak való megfelelőség teljes jármű valamely jóváhagyási eljárásában nem fogadható el.

5.1. Ha az 1. és 2. számú táblázatban "K" vagy "C" jel szerepel, de a közlekedési hatóság által nyilvántartott típusvizsgáló szervezetek egyike sem jogosult az adott előírás tekintetében vizsgálatok lefolytatására, az adott alkatrészre vagy tulajdonságra vonatkozó előírás helyett elfogadható az SAE (Society of Automotive Engineers) vagy a D.O.T. (US. Department of Transportation) minősítési rendszer előírásainak megfelelő, közúti közlekedésre való alkalmasságot igazoló minősítés is.[380]

6. Az alkalmazási kötelezettség járműkategóriához történő hozzárendelése (tárgyi hatály) az egyes mellékletek hatályáról rendelkező részben található. Egyes előírások tárgyi hatálya és követelményrendszere a kategóriákon belüli további megkülönböztető jegyek függvénye.[381]

Mindazonáltal:

- az A. Függelék mellékletei az M és N kategóriájú gépkocsikra és azok O kategóriájú pótkocsijaira,

- a B. Függelék mellékletei az L kategóriájú járművekre,

- a C. Függelék mellékletei a T kategóriájú traktorokra

vonatkoznak.

A rendelet bizonyos járműfajtákra meghatározhat olyan követelményeket, melyek szintén a Függelékek mellékleteiben találhatók.

Az M1 gépkocsi kategória jóváhagyási kötelezettségei az 1. számú táblázatnak a rendelet A. függelékéhez tartozó soraiban egybevágnak e kategória már bevezetett európai típusbizonyítványának tartalmi követelményeivel. Külön oszlop mutatja az egyéb kategóriák típusjóváhagyási és egyedi jóváhagyási eljárásában alkalmazandó hazai jóváhagyási kötelezettségeket.

7. Azt, hogy az adott műszaki területen feltüntetett egy vagy több előírás járműtulajdonságra, alkatrészre, önálló műszaki egységre, annak beépítésére, vagy pótalkatrészre (illetve adott esetben többre ezek közül) vonatkozik-e, az illető előírás tartalmazza. Teljes jármű jóváhagyása minden esetben magában foglalja a beépítést is, amennyiben erre az alternatív előírások bármelyike külön rendelkezés(eke)t tartalmaz, viszont értelemszerűen nem foglal magában pótalkatrészekre vonatkozó előírásokat.

9. A B. és a C. Függelék mellékletei a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az 1/B. és 1/C. táblázat szerint értelmezendőek. A 2016. január 1-jét megelőzően típusjóváhagyott járművek esetében a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem kell alkalmazni.[382]

10. Az A. Függelék mellékletei a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az 1/A. táblázat szerint értelmezendőek. A 2020. szeptember 1-jét megelőzően típusjóváhagyott járművek esetében a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait nem kell alkalmazni.[383]

1. számú táblázat

Jóváhagyási kötelezettségek

1. Az M, N, O kategóriájú járművekre, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó, típusjóváhagyáshoz megkövetelt ENSZ-előírásokat 2022. július 6-át követően - az 1/A. táblázatban foglaltaktól eltérően - a 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete határozza meg.[384]

1/A. táblázat[385]

Gépkocsikra és pótkocsikra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendeletének IV. melléklete tartalmazza a 2012. november 1-jétől a típusjóváhagyásokhoz kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások listáját.

[386]
MREK (EGK)ENSZ-EGBMűszaki területAB
függe-
lék/
mellék-
let
(mű-
szaki
terület
sor-
száma)
Alkalmazási kötelezettség (1)
alap-
irányelv
[rendelet]
utolsó
módosító
irányelv
[rendelet]
előírásmódosítási
sorozat
típus-
jóvá-
hagyási
eljárásban
M1/N1
kategória
típus-
jóvá-
hagyási
eljárás-
ban
M2, M3,
N2, N3,
O kate-
gória
egyedi
engedé-
lyezési
eljárás-
ban
M1,M2,
M3,N1,
N2, N3,
O kate-
gória(7)
A/1.70/1572007/345102Zajszint és kipufogó
berendezések
++K
5900Pótalkatrész kipufogó
berendezés
+-
A/2.540/2014---a gépjárművek zajszint és
a csere-hangtompító-
rendszerek
++K
A/2a.715/2007
692/2008
582/2011
459/2012
143/2013
195/2013
8306Légszennyezés (Euro 5 és 6)
könnyű haszongépjárművek /
információhoz való hozzáférés
++K (5)
A/3.70/221*2006/203402Tüzelőanyag-tartály és++C (2)
5802aláfutásgátló
A/4.70/222*1003/2010--Hátsó rendszámtábla
elhelyezése
++-
A/5.70/311*99/77901Kormányberendezés++C
A/6.70/387*
2001/31
130/20121103Ajtózárak és zsanérok+-
A/7.70/388*87/3542800Hangjelző berendezések++K
A/8.2003/97*2005/274602Visszapillantó tükrök++K
A/9.71/320*2002/781310Fékezési tulajdonságok++K
13 H00Személygépjármű fékezés+
9001Pótalkatrész-fékbetét++
A/10.72/245*2009/191003Elektromágneses
összeférhetőség
++-
A/11.
A/12.74/60*2000/42101Belső felszerelés kialakítása+--
A/13.74/61*95/561803Illetéktelen használat elleni
védelem
++
(ha
van)
9701Riasztóberendezések+-
11600
A/14.74/297*91/6621203Belső szerelvények kialakítása
(kormánynak ütközés)
+--
A/15.74/408*2005/391708Ülésszilárdság++-
8001+
A/16.74/483*2007/152603Kinyúló részek+--
A/17.75/443*130/20123900Sebességmérő és hátramenet++K
A/18.76/114*19/2011
249/2012
--Gyári tábla++C
A/19.76/115*2005/411406Biztonsági öv bekötése++-
A/20.76/756*2009/894804Világítóberendezések++K (6)
A/21.76/757*97/29302Fényvisszaverők++K
A/22.76/758*97/30702Helyzetjelző és féklámpa
8700Nappali menetlámpa++K
9100Méretjelző
A/23.76/759*99/15601Irányjelző++K
A/24.76/760*97/31400Hátsó rendszámtábla
megvilágítása
++
A/25.76/761*99/17102Fényszórók
805Halogén izzók
2003H4 fényszórók
3102Halogén sajtolt búrás
fényszórók
3703Izzólámpák++K
9800Fényszórók gázkisüléses
fényforrással
9900Gázkisüléses fényforrások
11200Aszimmetrikus tompított
és/vagy távolsági fényt
kibocsátó fényszórók
12300Adaptív fényszórók
A/26.76/762*99/181903Első ködfényszórók++K
A/27.77/389*1005/2010--Elvontató berendezés++-
A/28.77/538*99/143800Hátsó ködfényszórók++K
A/29.77/539*97/322300Hátrameneti (tolató-) lámpák++K
A/30.77/540*99/167700Parkoló lámpa++K
A/31.77/541*2005/401604Biztonsági övek és
utasbiztonsági rendszerek
++K
A/32.77/649*90/63012500Látómező+--
A/33.78/316*94/5312100Működtető berendezések
megjelölése, ellenőrző lámpák
++-
A/34.78/317*672/2010--Jég- és páramentesítő
rendszerek
+--
A/35.78/318*1008/2010--Ablaktörlő-mosó berendezések+--
A/36.2001/56*12200Fűtés++K
A/37.78/549*1009/2010--Kerékburkolat+-K
A/38.78/932*87/3541708Ülésrögzítés++K
2504Fejtámasz++-
A/39.
A/40.80/1269**595/200985***00Motorteljesítmény mérés++-
A/41.2005/55**2008/744903Dízel-motor emisszió, nehéz
gépjárművek
++K
A/41a.595/2009
582/2011
64/2012Dízel-motor emisszió (Euro
VI), nehéz gépjárművek
++K
A/42.89/297*7300Oldalvédelem aláesés ellen+-
A/43.91/226*109/2011--Felcsapódó víz elleni védelem++-
A/44.92/21*1230/2012--Személygépkocsik tömege és
méretei
+K
A/45.92/22*2001/924300Biztonsági üvegezés és üvegek++-
A/46.92/235400Tehergépkocsi gumiabroncs++
458/20113002Személygépkocsi gumiabroncs++
6402Ideiglenes pótkerék++
11702Gördülési zaj és nedves tapadás++
A/47.92/24*8900Sebességkorlátozó készülék és
beépítése
++
A/48.97/27*1230/2012--Tömeg, méret az Ml-től
különböző kategóriákban
+-
A/49.92/114*6100N kategóriájú járművek
vezetőfülkéjében kinyúló
részek
++-
A/50.94/20*5501Járműszerelvények mechanikus
csatlakozói
++K
10200Rövid vonószerkezetek+K
A/51.95/28*11800Beltéri anyagok égési
tulajdonságai
+-
A/52.2001/85*6600Autóbuszokra vonatkozó+K
10703követelmények
A/53.96/79*1999/989401Homlokütközés+---
A/54.96/27*9502Oldalról történő ütközés+--
A/56.98/91*10504Veszélyes árut szállító
gépkocsik és pótkocsijuk
++-(3)
A/57.2000/40*9300Mellső aláfutás elleni védelem+-
A/58.78/2009
631/2009
--Gyalogosok védelme++-
A/59.2005/642009/1Újrafelhasználhatóság+---
A/60.
A/61.2006/40706/2007Légkondicionáló rendszer+(4)---
A/62.79/2009406/2010Hidrogénüzemű gépjárművek++-
A/63.661/2009407/2011
523/2012
Általános biztonság++
A/64.661/200965/2012Sebességváltás jelző+-K
A/65.661/2009347/2012--Fejlett vészfékező rendszerek-+K
A/66.661/2009351/2012--Sávelhagyásra figyelmeztető
rendszerek
-+K
A/67.661/20096701Cseppfolyós PB-gázokhoz
szükséges komponensek és
beszerelésük
++-
A/68.661/20099700Járműriasztók+
A/69.661/200910001Elektromos biztonság++K
A/70.661/2009110

Megjegyzés

*-gal jelzett irányelvek szerinti jóváhagyás új járművek/járműtulajdonságok esetén nem adható; korábban kiadott jóváhagyások érvényessége 2014. november 1-jével hatályát veszti.

** az irányelv 2013. december 31-én hatályát veszti.

*** elektromos meghajtás esetén.

(1)

Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatálybalépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó A. Függelék mellékletben vagy a táblázat szerinti rendeletben.

(2)

Kizárólag az N1 kategóriába tartozó járműveknél az aláfutásgátló esetében.

(3)

A veszélyes áruszállító járművek ADR-vizsgálatának kötelezettségét ez a rendelkezés nem érinti.

(4)

Az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek.

(5)

Használt gépkocsi egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárása során a jelzett követelményt - további vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a gépkocsi típusa megfelel:

- a gyártása időpontjában az EGT-tagállamokban az új gépkocsikra vonatkozóan előirt környezetvédelmi (emissziós) konstrukciós követelményeknek, továbbá

- a forgalomba helyezés engedélyezésének időpontját hat évvel megelőző időpontban az ENSZ-EGB 83. számú előírás - e rendeletben meghatározott - érvényes változatának.

(6)

Használt gépkocsi egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárása során a jelzett követelmény, továbbá a világító- és jelzőberendezésekre vonatkozóan a 37-70. §-ban meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek teljesítése esetén az A/21-A/30. mellékletekben foglalt követelményeket - további vizsgálat nélkül - teljesítettnek kell tekinteni.

(7)

M1 és N1 kategóriában az új járművekre vonatkozó követelményeket az ER. A. Függelék A/4. melléklet 2. kiegészítése tartalmazza.

1/B. táblázat[387]

1. Az e rendelet szerint jóváhagyandó motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

MREK (EGK)ENSZ-EGBMűszaki területAB
Alkalmazási kötelezettsége
függelék/
melléklet
(műszaki
terület)
sorszáma
alap-
irányelv
legutóbbi
módosító
irányelv
elő-
írás
módo-
sítási
sorozat
típusjóváhagyási
eljárásban
egyedi eljárásban
B/1.93/142006/277802Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok fékberendezései
++
B/2.93/292009/806000Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok jelző- és működtető
berendezései ellenőrző lámpáinak
jelölése
+-
B/3.93/30-2800Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok hangjelző berendezései
+-
B/4.93/312000/72--Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok támasztóberendezései
+-
B/5.93/322009/79Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok hátsó ülésének
utaskapaszkodói és lábtartói
+-
B/6.93/3399/236200Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok illetéktelen használattal
elleni biztosító berendezései
+-
B/7.2009/139---Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok előírt adatai
+-
B/8.93/922009/675301Motorkerékpárok és segédmotoros+-
2013/607401kerékpárok világító és fényjelző
berendezései
-
B/9.93/93--Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok tömege és méretei
+-
B/10.93/942009/62Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok hátsó rendszámtáblájának
helye
+-
B/11.95/12006/27Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok maximális sebessége,
motorteljesítménye és nyomatéka
+-
B/12.97/24
2005/30
2013/60Motorkerékpárok és segédmotoros
kerékpárok tulajdonságai
12013/603002Gumiabroncsok++
5400Haszongépjárművek gumiabroncsai
6402Ideiglenes pótkerék
7500Motorkerékpár gumiabroncsok
22013/60302Fényvisszaverők+K
1904Mellső ködlámpa
2003Fényszóró H4 halogén izzóval
3703Izzólámpák
3800Hátsó ködlámpa
5000Motorkerékpár lámpák
5601Segédmotorkerékpár fényszóró
5702Motorkerékpár fényszóró
7201Motorkerékpár fényszóró halogén
izzóval
8201Segédmotorkerékpár fényszóró
halogén izzóval
32006/27-Kiálló élek+-
42013/608100Visszapillantó tükör+-
52009/108-Levegőszennyezés+-
6-Üzemanyagtartály+-
7-Meg nem engedett beavatkozások+
8-Elektromágneses összeférhetőség+-
92013/604104Külső zaj+-
10-Vonóberendezés+-
112006/271604Biztonsági öv bekötése+-
122006/27
2006/72
--Biztonsági üveg, ablaktörlő és -mosó,
páramentesítő stb.
+-
B/13.2000/7-3900Két- és háromkerekű
motorkerékpárok sebességmérői
+-

Megjegyzés

(1) Az alkalmazási kötelezettség és az azzal kapcsolatos átmeneti rendelkezések tekintetében a B. Függelék megfelelő műszaki területet szabályozó melléklete irányadó.

2. A 168/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

MREUMűszaki területAB(1)
Alkalmazási kötelezettség
függelék/
melléklet
(műszaki
terület)
sorszáma
a bizottsági rendelet számatípusjóváhagyási
eljárásban
egyedi eljárásban
B/1.3/2014Funkcionális járműbiztonsági követelmények+-
B/2.44/2014Járműszerkezeti és általános követelmények+-
B/3.134/2014Környezetvédelemre és a motor teljesítményére
vonatkozó követelmények
+-

Megjegyzés

(1) Az egyedi és kis sorozatra vonatkozó követelmények tekintetében a 168/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó egyedi és kis sorozatos motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó kötelezettségek táblázat irányadó.

3. A 168/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó egyedi és kis sorozatos motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó kötelezettségek

3.1. A 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

3/2014/EU
rendelet
mellékletének száma
A 3/2014/EU bizottsági rendelet mellékletének címeAlkalmazási
kötelezettség
i.A kötelezően alkalmazandó ENSZ-EGB előírások listájalámpákra +
többi: K
ii.A hangjelző készülékekre vonatkozó vizsgálati eljárások és teljesítménykövetelményekK
iii.A fékezésre - ideértve a blokkolásgátló és a kombinált fékrendszereket is - vonatkozó
követelmények
K
IV.Az elektromos biztonságra vonatkozó követelményekK
V.A gyártóknak a kritikus funkcionális biztonsági rendszerek, alkatrészek és tartozékok
tartóssági vizsgálatára vonatkozó bejelentési kötelezettségei
C
VI.Az elülső és hátsó védőszerkezetekre vonatkozó követelményekC
VII.Az üvegezésre, a szélvédőtörlőkre és -mosókra, valamint jég- és páramentesítő
berendezésekre vonatkozó követelmények
K
VIII.A vezető által kezelt kezelőszervekre - ideértve a visszajelző lámpák és kijelzők jelölését
is - vonatkozó követelmények
K
IX.A világító- és fényjelző berendezések beszerelésére - ideértve a világítás automatikus
bekapcsolását is - vonatkozó követelmények
K
X.A hátsó kilátásra vonatkozó követelményekK
XI.A borulás hatása elleni védőszerkezetre (ROPS) vonatkozó követelményekK
XII.A biztonsági övek rögzítéseire és a biztonsági övekre vonatkozó követelményekK
XIII.Az ülőhelyekre (nyergek és ülések) vonatkozó követelményekC
XIV.A kormányozhatóságra, a kanyarodási tulajdonságokra és a fordulási tulajdonságokra
vonatkozó követelmények
K
XV.A gumiabroncsok felszerelésére vonatkozó követelmények+
XVI.A jármű legnagyobb sebességének korlátozását jelző táblára és annak járművön való
elhelyezésére vonatkozó követelmények
K
XVII.Az utasvédelemre - ideértve a belső berendezéseket, a fejtámlákat és a járműajtókat
is - vonatkozó követelmények
K
XVIII.A legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény és/vagy a legnagyobb
járműsebesség tervezett korlátozására vonatkozó követelmények
K
XIX.A jármű szerkezeti integritására vonatkozó követelményekC

3.2. A 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

A 44/2014/EU
rendelet
mellékletének száma
A 44/2014/EU rendelet mellékletének címeAlkalmazási
kötelezettség
i.A kötelezően alkalmazandó ENSZ-EGB előírások listájaK
ii.Az erőátviteli rendszeren végzett szakszerűtlen beavatkozás (manipulálás) elleni
intézkedésekre vonatkozó követelmények
K
iii.A típus-jóváhagyási eljárásokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó követelményekK
IV.A gyártás megfelelőségére vonatkozó előírásokK
V.A vonószerkezetekre és a rögzítésekre vonatkozó követelményekK
VI.A jogosulatlan használat elleni védelemre szolgáló eszközökre vonatkozó
követelmények
K
VII.Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelményekK
VIII.A külső kinyúló részekre vonatkozó követelményekC
IX.A tüzelőanyag-tárolásra vonatkozó követelményekK
X.A rakfelületekre vonatkozó követelményekC
XI.A tömegekre és a méretekre vonatkozó követelményekK
XII.A fedélzeti diagnosztikai rendszerek funkcionalitására vonatkozó követelményekK
XIII.Az utaskapaszkodókra és a lábtámaszokra vonatkozó követelményekC
XIV.A rendszámtábla elhelyezésére vonatkozó követelményekK
XV.A javítási és karbantartási információk elérhetőségére vonatkozó követelményekC
XVI.A kitámasztó szerkezetekre vonatkozó követelményekC

3.3. A 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

A 134/2014/EU
rendelet
mellékletének száma
A 134/2014/EU rendelet mellékletének címeAlkalmazási
kötelezettség
i.A kötelezően alkalmazandó ENSZ-EGB előírások listájaK
ii.Az I. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: hidegindítás után mért
kipufogógáz-kibocsátások
K
iii.A II. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: kipufogógáz-kibocsátások (emelt)
alapjáraton, valamint szabad gyorsítás mellett
K
IV.A III. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: kartergáz-kibocsátásK
V.A IV. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: párolgási kibocsátásokC
VI.Az V. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: a kibocsátás csökkentő
berendezések tartóssága
C
VII.A VII. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények; a CO2-kibocsátás, a tüzelőanyag-
fogyasztás, az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatósugár
C
VIII.A VIII. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: az OBD környezettel kapcsolatos
elemeinek vizsgálata
C
IX.A IX. típusú vizsgálatra vonatkozó követelmények: hangnyomásszintK
X.A meghajtóegység teljesítményére vonatkozó vizsgálati eljárások és műszaki
követelmények
C
XI.Jármű hajtáscsalád a környezeti teljesítmény igazolására szolgáló vizsgálatok
tekintetében
C

1/C. táblázat[388]

1.[389]

2. A 167/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó traktorokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek[390]

ABCDE
1.MREUMűszaki területAB(1)
2.Alkalmazási kötelezettség
3.függelék/melléklet
(műszaki terület)
sorszáma
a bizottsági rendelet
száma
típusjóváhagyási
eljárásban
egyedi eljárásban
4.C/1.1322/2014Járműszerkezeti és általános
követelmények
+-
5.C/2.2015/68Fékezési követelmények+-
6.C/3.2018/985Környezetvédelemre és a motor
teljesítményére vonatkozó
követelmények
+-
7.C/4.2015/208Funkcionális járműbiztonsági
követelmények
+-

Megjegyzés

(1) Az egyedi és kis sorozatra vonatkozó követelmények tekintetében a 168/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó egyedi és kis sorozatos motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó kötelezettségek táblázat irányadó.

3. A 167/2013/EU rendelet szerint jóváhagyandó egyedi és kis sorozatos traktorokra vonatkozó kötelezettségek

3.1. Az 1322/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

Az 1322/2014/EU
rendelet mellékletének
száma
Az 1322/2014/EU rendelet mellékletének címeAlkalmazási kötelezettség
iii.A típus-jóváhagyási eljárásokra vonatkozó intézkedések, beleértve
a virtuális vizsgálatra vonatkozó követelményeket
K
IV.A gyártás megfelelőségre vonatkozó intézkedésekK
V.A javítási és karbantartási információk hozzáférhetőségére vonatkozó
követelmények
C
VI.A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények
(dinamikus vizsgálat)
K
VII.A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények
(hernyótalpas traktorok)
K
VIII.A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények
(statikus vizsgálat)
K
IX.A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények
(elöl felszerelt, borulás hatásai ellen védő szerkezet keskeny nyomtávú
traktorokon)
K
X.A borulás hatásai ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelmények
(hátul felszerelt, borulás hatásai ellen védő szerkezet keskeny nyomtávú
traktorokon)
K
XI.A leeső tárgyak ellen védő szerkezetekre vonatkozó követelményekK
XII.Az utasülésekre vonatkozó követelményekK
XIII.A vezető zajszintnek való kitettségére vonatkozó követelményekK
XIV.A vezetőülésre vonatkozó követelményekK
XV.A kezelőtérre és a vezetőülés megközelíthetőségére vonatkozó
követelmények
K
XVI.A teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó követelményekK
XVII.A hajtóelemek védelmére vonatkozó követelményekK
XVIII.A biztonsági övek rögzítési pontjaira vonatkozó követelményekK
XIX.A biztonsági övekre vonatkozó követelményekK
XX.A behatoló tárgyakkal szembeni védelemre vonatkozó követelményekK
XXI.A kipufogórendszerekre vonatkozó követelményekK
XXII.A kezelői kézikönyvre vonatkozó követelményekC
XXIII.A vezérlésre vonatkozó követelmények, beleértve a kezelőszervek
biztonságosságát és megbízhatóságát, a vészleállító és az automatikus
leállító berendezéseket
K
XXIV.Más mechanikai veszélyek elleni védelemre vonatkozó követelményekK
XXV.A védőburkolatokra és védőberendezésekre vonatkozó követelményekK
XXVI.A tájékoztatásokra, figyelmeztetésekre és jelölésekre vonatkozó
követelmények
K
XXVII.Az anyagokra és termékekre vonatkozó követelményekC
XXVIII.Az akkumulátorokra vonatkozó követelményekK
XXIX.A veszélyes anyagokkal szembeni védelemre vonatkozó követelményekC

3.2. A 2015/68/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

2015/68/EU rendelet
mellékletének száma
2015/68/EU rendelet mellékletének címeAlkalmazási kötelezettség
i.A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások szerkezetére és
beszerelésére vonatkozó követelmények
K
ii.A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt
járművek vizsgálatára és teljesítményére vonatkozó követelmények
K
iii.A nyomásfelfutási idő mérésére vonatkozó követelményekK
IV.A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt
járművek energiaforrásaira és energiatároló berendezéseire vonatkozó
követelmények
K
V.A rugóerő-tárolós fékekre és az azokkal felszerelt járművekre vonatkozó
követelmények
K
VI.A mechanikus fékhenger-reteszelővel ellátott rögzítőfékrendszerre
vonatkozó követelmények
K
VII.Alternatív vizsgálati követelmények azon járművek esetében, amelyekre
vonatkozóan az I. típusú, II. típusú és III. típusú vizsgálatok nem kötelezőek
K
VIII.A ráfutó fékrendszerek, fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások,
illetve az ezekkel felszerelt járművek fékezéssel kapcsolatos vizsgálatára
vonatkozó követelmények
K
IX.A hidrosztatikus hajtású járművekre, illetve azok fékberendezéseire és
fékrendszereire vonatkozó követelmények
K
X.Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira
alkalmazandó különleges követelmények
K(1)
XI.A blokkolásgátló fékrendszerekre és az ezekkel ellátott járművekre
vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások
K
XII.A sűrített levegővel működő fékrendszerrel ellátott járművek vagy az ISO
7638 csatlakozó 6. és 7. csapján keresztül adatkommunikációt fenntartó
járművek EBS rendszerére és az ilyen EBS rendszerrel ellátott járművekre
vonatkozó követelmények
K
XIII.Az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokra és az ezekkel felszerelt
járművekre vonatkozó követelmények
K

Megjegyzés

(1) A X. melléklet szerinti jóváhagyás megléte esetén a jármű fékezési szempontból megfelel, további vizsgálat nem szükséges.

3.3. Az (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti kötelezettségek:[391]

ABC
1.(EU) 2018/985 rendelet
mellékletének száma
(EU) 2018/985 rendelet mellékletének címeAlkalmazási
kötelezettség
2.I.A szennyező anyag-kibocsátás tekintetében történő
EU-típusjóváhagyás követelményei
K
3.II.A külső zajkibocsátásra vonatkozó követelményekK

3.4. A 2015/208/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti kötelezettségek:

2015/208/EU rendelet
mellékletének száma
2015/208/EU rendelet mellékletének címeAlkalmazási kötelezettség
i.Az alkalmazandó ENSZ-EGB előírások listája+, kivéve: 18, 21, 48, 62, 89,
122, 123, 128
ii.A jármű szerkezeti integritására vonatkozó követelményekC
iii.A legnagyobb tervezési sebességre, a sebességszabályozókra és
a sebességkorlátozó berendezésekre vonatkozó követelmények
C
IV.A gyors traktorok kormányzására vonatkozó követelmények+
V.Kormányzásra vonatkozó követelményekK
VI.Sebességmérőkre vonatkozó követelményekK
VII.Látómezőre és ablaktörlőkre vonatkozó követelményekK
VIII.Üvegezésre vonatkozó követelmények+
IX.Visszapillantó tükrökre vonatkozó követelmények+
X.A járművezetőt tájékoztató rendszerekre vonatkozó követelményekK
XI.Világító-, fényjelző berendezésekre és fényforrásaikra vonatkozó
követelmények
+
XII.Világítóberendezések beépítésére vonatkozó követelményekK
XIII.Utasvédelemre vonatkozó követelmények, ideértve a jármű belső
kialakítását, a fejtámlákat, a biztonsági öveket és a járműajtókat
K
XIV.A jármű külsejére és kiegészítő elemeire vonatkozó követelményekC
XV.Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelmények+
XVI.Hangjelző készülékekre vonatkozó követelmények+
XVII.Fűtésrendszerekre vonatkozó követelményekC
XVIII.A jogosulatlan használat ellen védő berendezésekre vonatkozó
követelmények
C
XIX.Rendszámtáblákra vonatkozó követelményekK
XX.A hatóságilag előírt táblákra és jelölésekre vonatkozó követelményekK
XXI.Méretekre és a pótkocsi tömegére vonatkozó követelményekK
XXII.A legnagyobb terhelt tömegre vonatkozó követelményekK
XXIII.Pótsúlyokra vonatkozó követelményekK
XXIV.Az elektromos rendszerek biztonságára vonatkozó követelményekK
XXV.Tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó követelményekK
XXVI.A hátsó ütközésvédelemre vonatkozó követelményekK
XXVII.Az oldalsó ütközésvédelemre vonatkozó követelmények+
XXVIII.Rakfelületekre vonatkozó követelményekK
XXIX.Elvontató berendezésekre vonatkozó követelményekK
XXX.Gumiabroncsokra vonatkozó követelményekK
XXXI.A felcsapódó víz elleni védelemre vonatkozó követelményekK
XXXII.A hátrameneti fokozatra vonatkozó követelményekK
XXXIII.Hernyótalpakra vonatkozó követelményekK
XXXIV.Mechanikus kapcsolószerkezetekre vonatkozó követelményekK

"+

2. számú táblázat

További jóváhagyási kötelezettségek ENSZ-EGB előírások alapján

[392]
ENSZ-EGBAB
előírás
száma
módosítási
sorozata
TárgyaAlkalmazási
kötelezettség
típusjóvá-
hagyási eljá-
rásban
egyedi eljá-
rásban
2205Bukósisak+
2703Elakadást jelző háromszög+
4403/04*Biztonsági gyermekülés++
6701Cseppfolyós-gázüzemű (LPG) gépjárművek gázüzem-
anyag-ellátó berendezései
++
11000Sűrített földgáz üzemű (CNG) gépjárművek gázüzem-
anyag-ellátó berendezései
-+
11500A gépjárművekbe utólagosan beépíthető gáz-
üzemanyagellátó (LPG és CNG) rendszerek (ún.: retrofit
előírás)
++
1290**Fejlett gyermek visszatartó rendszerek++

A gyermekülésnek/gyermek visszatartó rendszernek a 44. számú, vagy a 129 számú ENSZ-EGB előírás szerint kell jóváhagyottnak lennie.[393]

1/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[394]

A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészeinek és tartozékainak minősítési követelményei

1. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészeinek meg kell felelniük

a) az alak és méretek,

b) az anyagminőség,

c) az összeszerelés,

d) a működésmód és paraméterek

tekintetében meghatározott minősítési követelményeknek.

2. A pótalkatrész - funkció szempontjából lényeges - alakjának, méreteinek, alak- és mérettűréseinek, felületi érdességének, továbbá a más részegységhez való kapcsolódásának (csereszabatosságának) legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie. Alak és méret vonatkozásában a járműgyártó javítási, felújítási dokumentációjában meghatározott javítási méretlépcsők elfogadhatók.

3. A pótalkatrész - funkció szempontjából lényeges - szilárdságának, szívósságának, kopásállóságának, nyomásállóságának és a jelentkező hatásokkal szembeni ellenálló képességének legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.

4. A pótalkatrész összeszerelésének (beleértve a gépjárművel és pótkocsival való összeszerelést is), kötéseinek, siklási tulajdonságainak, tömítettségének, nyomásállóságának, korrózió elleni védelmének legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.

5. A pótalkatrésznek a rendeltetési célnak megfelelően úgy kell működnie, hogy ne rontsa a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságait, így különösen a teljesítmény paramétereknek, továbbá a bemenő és kimenő jellemzők közti összefüggésnek legalább a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész vonatkozó jellemzőjének meg kell felelnie.

6. A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos tartozéka a gépjárműre és pótkocsijára vagy gépjárműbe és pótkocsijába történő felszerelést vagy rögzítést követően nem ronthatja a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságait.

7. Az e melléklet szerinti minősítési követelmények vizsgálatát a jogszabályban meghatározott vagy egyéb vonatkozó kötelező előírás - így különösen ENSZ-EGB előírás - szerint kell elvégezni. Kötelező előírás hiányában a vizsgálatot a vonatkozó szabvány betartásával vagy attól részben vagy teljesen eltérő módon kell elvégezni, ha a vizsgálat egyenértékűségét a kérelmező igazolja. Az előzőek hiányában összehasonlító vizsgálatot kell végezni a gépjármű és pótkocsija gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész és a pótalkatrész között, azzal, hogy a működésmód és paraméterek vizsgálatánál a helyes működést tanúsító jellemző adatokat ilyen esetben műszeres próbapadi vagy üzemi összehasonlító vizsgálattal kell ellenőrizni.

2. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[395]

Magyarország által elfogadott ENSZ-EGB előírások[396]

[397]
1.R2 és/vagy HS1 izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók
2.Aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók izzólámpái
3.Fényvisszaverők
4.Hátsó rendszámtábla-világítás
5.Európai aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) fényszórók
6.Irányjelző lámpák
7.Helyzetjelző lámpák, méretjelző lámpák és féklámpák (kivéve mkp)
8.H1, H2, H3, HB3, HB4 és/vagy H7 halogén izzólámpákkal ellátott aszimmetrikus tompított vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók
9.Háromkerekű járművek zaja
10.Járművek rádiózavarszűrése
11.Járművek ajtózárai és csuklópántjai
12.Kormánynak ütődés
13.Járművek fékezése
13HSzemélygépkocsik fékezése
14.Biztonsági övek bekötési pontjai
16.Biztonsági öv
17.Ülések, ülésrögzítések, fejtámaszok
18.Illetéktelen használat elleni védelem
19.Ködfényszórók
20.H4 halogén izzólámpával ellátott aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók
21.Gépjárművek belső berendezései
22.Bukósisak
23.Hátrameneti fényszórók
24.Dízelmotoros járművek motorja által kibocsátott füst
25.Fejtámaszok
26.Járművek külső kinyúlásai
27.Elakadást jelző háromszög
28.Hangjelzőkészülékek és hangjelzés
29.Haszongépjármű vezetőfülkéjében ülők védelme
30.Személygépkocsi gumiabroncsok
31.Aszimmetrikus tompított fényt vagy távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó sajtolt burás (sealed beam) halogén fényszórók
32.Jármű ütközése hátulról
33.Jármű ütközése elölről
34.Tűzveszély megelőzése
35.Személygépkocsi pedálok elrendezése
36.Közforgalmú személyszállító járművek szerkezeti jellemzői
37.Jóváhagyott lámpákban alkalmazott izzólámpák
38.Hátsó ködlámpák
39.Sebességmutató műszer és annak beépítése
40.Motorkerékpárok légszennyezése
41.Motorkerékpárok zaja
42.Járművek első és hátsó védőberendezései
43.Biztonsági üvegek és beépítésük
44.Biztonsági gyermekülés
45.Fényszórótisztító
46.Visszapillantó tükrök és beépítésük
47.Segédmotoros kerékpárok motorja által kibocsátott szennyezés
48.Gépjárművek világító és fényjelző berendezéseinek beépítése (kivéve a motorkerékpárokat)
49.Dízelmotorok szennyezőgáz-kibocsátása
50.Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fényjelző berendezései
51.Legalább négykerekű gépjárművek zajkibocsátása
52.Kisautóbuszok
53.Motorkerékpárok világító és fényjelző berendezéseinek beépítése
54.Haszonjárművek gumiabroncsai
55.Járműszerelvényt csatlakoztató mechanizmusok
56.Segédmotoros kerékpárok fényszórói
57.Motorkerékpárok fényszórói
58.Teherszállító járművek hátsó aláfutásgátlói
59.Helyettesítő hangtompító berendezések
60.Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszervei
61.Haszongépjármű fülkék kinyúlása
62.Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használat elleni védelme
63.Segédmotoros kerékpárok zaja
64.Alkalmi pótkerék
65.Gépjárművek megkülönböztető és figyelmeztető lámpái
66.Autóbuszok tetőszilárdsága
67.Folyékonygáz-üzemű gépjárművek különleges berendezései
68.Gépjárművek legnagyobb sebességének mérése
69.Lassú jármű tábla
70.Nehéz és hosszú jármű tábla
71.Mezőgazdasági vontatók látómezeje
72.HS1 izzólámpás motorkerékpár fényszórók
73.Oldalról aláesés elleni védelem
74.Segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző berendezéseinek beépítése
75.Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gumiabroncsa
76.Segédmotoros kerékpárok tompított és távolsági fényt kibocsátó fényszórói
77.Gépjárművek várakozást jelző lámpái
78.Motorkerékpárok fékezése
79.Gépjárművek kormányberendezése
80.Autóbuszülések
81.Kétkerekű motoros járművek visszapillantó tükre
82.HS2 izzólámpás segédmotoros kerékpár fényszórók
83.M1 és N1 kategóriájú járművek motorja által kibocsátott szennyezés
84.Üzemanyag-fogyasztás mérése
85.Motorteljesítmény-mérés
86.Mezőgazdasági vontatók világító és fényjelző berendezéseinek beépítése
87.Nappali menetlámpa
88.Kétkerekű járművek fényvisszaverős gumiabroncsa
89.Járművek sebességkorlátozó berendezése
90.Gépjárművek és pótkocsijaik helyettesítő fékbetéte
91.Oldalsó helyzetlámpa
92.Cserekipufogódob motorkerékpárokhoz
93.Első aláfutásgátló
94.Védelem homlokütközés esetén
95.Védelem oldalról ütközés esetén
96.Dízelmotoros mezőgazdasági vontatók légszennyezése
97.Riasztószerkezetek
98.Gázkisülésű izzólámpás fényszórók
99.Gázkisülésű izzólámpa
100.Akkumulátormeghajtású elektromos járművek
101.Személygépkocsik széndioxid-kibocsátása és üzemanyag-fogyasztása
102.Rövid vonószerkezet
104.Nehéz és hosszú járművek és pótkocsijaik megjelölése fényvisszaverő fóliával
105.Veszélyes árut szállító járművek
106.Mezőgazdasági járművek gumiabroncsa
107.Emeletes autóbuszok
108.Személygépkocsik felújított gumiabroncsai
109.Haszonjárművek felújított gumiabroncsai
110.Sűrített földgáz üzemű (CNG) gépjárművek és különleges berendezései
111.Tartályos felépítményű járművek borulása

3. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

Alapzaj miatti korrekció
Ha a mérendő hangnyomásszint és az alapzaj szintje közötti különbség (Δ L):
- időben állandó zaj esetén kisebb, mint 4 dBA, vagy
- időben változó zaj esetén a változó zaj maximuma és a mért érték közötti különbség kisebb, mint 10 dBA és az időben változik
akkor a jármű közeltéri zajszintje a szabvány által előírt pontossággal nem határozható meg.
Ha az időben állandó zaj esetén a Δ L > 4 dBA, akkor a mérési eredményből le kell vonni a táblázat szerinti értéket:
Δ L különbség (dB)Δ értéke (dB)
4-52
6-81
9-100,5
100

4. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

Jármű által keltett külső zaj megengedett határértékei[399]

4/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[400]

5. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[401]

I. Gépjármű, segédmotoros kerékpár és lassú jármű kipufogógázának megengedett szennyezőanyag-tartalma[402]

1. Gépkocsi[403]

[404]
ABCDEFGH
1.A beépített belsőégésű motor
jellege
Gyártási időpont /
környezetvédelmi
osztály jelzés
(kód)
Szén-
monoxid
alapjáraton
(CO [tf%])
Szén-
monoxid
emelt
üresjárati
fordulat
számon5
(CO [tf%])
Szénhidrogén
(CH [ppm])
vagy lambda
emelt
üresjárati
fordulat-
számon
2.Otto-
rend-
szerű
Kipufogógáz
utókezelés
nélkül
Négy-
ütemű
1992.
január 1.
előtt
gyártott
04,5--
3.1992.
január 1.
után
gyártott
03,5--
4.Kétütemű02,5-20006
5.Kipufogógáz
utó-
kezeléssel
3 komponensre ható
katalitikus utókezelő
berendezés,
szabályozott
keverékképzéssel
2,40,50,30,97<λ<1,03
6.5, 6, 9,
14, 15
0,30,2
7.egyéb
utánégető
négy-
ütemű
motornál
11,0--
8.kétütemű
motornál
11,5-20006
[405]
9.Dízel-
rend-
szerű
Szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m-1)]7
10.0, 3normál (szívó) motor: 2,5
11.feltöltött, füstkorlátozó nélkül: 3,0
12.4, 52
13.7, 8,
10, 11,
12, 13
1,5
14.14, 15,
16
0,5

A táblázathoz tartozó megjegyzések:

5 "emelt fordulatszám" az M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében nmin = 2500 min-1 és nmax = 3000 min-1 értékek közötti, az M2, M3, N2 és N3 kategóriába tartozó gépkocsik esetében nmin = 2000 min-1 és nmax = 2500 min-1 értékek közötti fordulatszámot jelent.

6 A közúti közlekedési szolgáltatáshoz nem használt, kétütemű motorral ellátott gépkocsi esetében a szénhidrogén (CH) kibocsátási határértéket 2020. december 31-éig teljesítettnek kell tekinteni, ha a gépkocsi motorjának beszabályozása - a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott jellemzők tekintetében - megfelel a gyári beállítási adatoknak.

7 A szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m-1)] értéke 0,9 s < t90 < 1,1 s elektromos időállandójú műszerrel (B-módus) mérve.

2. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Otto-rendszerű motorral

A beépített motor jellegeSzén-monoxid alapjáraton (tf%)Szénhidrogén alapjáraton és a névleges legnagyobb fordulatszám 60%-án (ppm)
kipufogógáz utókezelés nélkülkétütemű3,0-
négyütemű3,01 000
kipufogógáz utókezelésselkétütemű2,02 000
négyütemű1,5600

3. Lassú jármű[406]

ABCD
1.A beépített motor jellegeSzén-monoxidSzénhidrogén
alapjáraton
és a névleges
legnagyobb
fordulatszám 60%-
án (ppm)
alapjáraton (tf%)a névleges
legnagyobb
fordulatszám 60%-
án (tf%)
2.Otto-rendszerű motorral3,52,5500
3.Szabadgyorsításos füstkibocsátás (m-1)
4.T1-T4 járműkategóriába tartozó
és a kizárólag belföldön
üzemeltetett T5 járműkategóriába
tartozó jármű dízel-rendszerű
motorral
3,5
5.Minden egyéb T5
járműkategóriába tartozó jármű
dízel-rendszerű motorral
3,0

II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása[407]

A gépjármű(13) kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.[408]

[409]
A környezetvédelmi osztály jelzés (kód)A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző
0- katalizátor nélküli, Otto-motoros,
- a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros,
- ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
1- katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;
2
3- az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros;
4
5- tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg
- hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású(9);
6- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje2 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III.);
7- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);
8- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);
9- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje4 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);
10- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B)4 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
11- az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás5 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
12- az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás6 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);
13- az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás7 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, ORD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)8
14- a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.)(10)
15- a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.)(11)
16- az 582/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott gépkocsik (Euro-VI)(12)"

1 Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni és a forgalomba helyezés engedélyezésekor, illetőleg a gépkocsi üzembentartójának kérelmére a 4. környezetvédelmi osztályba kell besorolni/átsorolni.

2[410]

3 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "A" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "A" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).

4[411]

5 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "B1" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "B1" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).

6 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "B2" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "B2" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIII).

7 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "C" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "C" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIV).

8 EEV: fokozottan környezetkímélő jármű.

(9) A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb - a belsőégésű motorja által meghatározott - környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.[412]

(10) Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199. p130) és az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. táblázata határozza meg.[413]

(11) Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199 p130), az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) és a 459/2012/EU rendelettel (2012.6.1., HL 142. p16-24) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási- és karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázata határozza meg.[414]

12 Az Euro-VI. kibocsátási határértéket az 582/2011/EU bizottsági rendelet XV. mellékletével (2011.06.25. L167/163) módosított, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro-VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete határozza meg.[415]

(13) A tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárt az ügyfél kérelmére környezetkímélő motorkerékpárnak kell minősíteni, a nem környezetkímélő motorkerékpárok környezetvédelmi osztályba sorolását nem kell megállapítani.[416]

6. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[417]

7. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[418]

7/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[420]

A 16/A. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól mentesülő egyes anyagok és alkatrészek

1. Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett.

2. A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek - a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével -mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alól.

ABCD
1.A 2000/53/EK
irányelv
II. mellékletében
foglalt táblázat
szerinti
azonosító szám
Anyagok és alkatrészekA mentesség alkalmazási területe és hatályának
vége
A 2000/53/EK irányelv
4. cikk (2) bekezdés
b) pont iv. alpontja
értelmében címke
vagy más azonosító
jelzés használatának
követelménye
2.Ólom mint ötvözőelem
3.1. a)Acél megmunkálási célokra és
tűzihorganyzott acél alkatrészek
készletben, legfeljebb
0,35 tömegszázalék ólomtartalommal.
4.1. b)Folyamatosan horganyzott
acéllemez, legfeljebb
0,35 tömegszázalék
ólomtartalommal.
A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
5.2. a)Alumínium megmunkálási célokra,
legfeljebb 2 tömegszázalék
ólomtartalommal.
A 2005. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
6.2. b)Alumínium, legfeljebb
1,5 tömegszázalék ólomtartalommal.
A 2008. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
7.2. c) a)Alumíniumötvözetek megmunkálási
célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék
ólomtartalommal.
A 2028. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
8.2. c) b)A 2. c) a) pontban nem szereplő
alumíniumötvözetek, legfeljebb
0,4 tömegszázalék ólomtartalommal.(2)
(1)
9.3.Rézötvözetek legfeljebb
4 tömegszázalék ólomtartalommal.
(3)
10.4. a)Csapágycsészék és -perselyek.A 2008. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
11.4. b)A motorokban, sebességváltókban és
a légkondicionáló kompresszorokban
található csapágycsészék és -perselyek.
A 2011. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
12.Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben
13.5. a)Ólom olyan nagyfeszültségű
rendszerekhez használt
akkumulátorokban(4), amelyeket
kizárólag M1 és N1 kategóriájú
járművek meghajtására használnak.
A 2019. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
14.5. b) a)Ólom akkumulátorokban:
1. 12 V-os alkalmazásokhoz;
2. 24 V-os alkalmazásokhoz
az (EU) 2018/858 európai parlamenti
és tanácsi rendelet(1) 3. cikkében
meghatározott különleges rendeltetésű
járművekben.
(3)X
15.5. b) b)Ólom az 5. a) vagy 5. b) a) pontban
nem szereplő alkalmazásokhoz használt
akkumulátorokban.
A 2024. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
16.6.Lengéscsillapítók.A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
17.7. a)Elasztomerek vulkanizálási ható- és
stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag-
és légszállító tömlőkben, elasztomer/
fém alkatrészek az alváz elemeiben
vagy a motortartó elemekben.
A 2005. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
18.7. b)Elasztomerek vulkanizálási ható- és
stabilizálóanyagai a fék-, tüzelőanyag-
és légszállító tömlőkben, elasztomer/
fém alkatrészek az alváz elemeiben
vagy a motortartó elemekben,
legfeljebb 0,5 tömegszázalék
ólomtartalommal.
A 2006. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
19.7. c)Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli
alkalmazásokban, legfeljebb
0,5 tömegszázalék ólomtartalommal.
A 2009. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
20.8. a)Elektromos és elektronikus
alkatrészek áramköri kártyára való
rögzítésére szolgáló ólomtartalmú
forraszanyagok, illetve az alumínium
elektrolitkondenzátor kivételével
a csatlakozótűkön vagy áramköri
kártyán lévő egyéb alkatrészek
érintkezőinek ólomtartalmú bevonata.
A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
21.8. b)Ólomtartalmú forraszanyag
nem elektromos áramköri panelekre
vagy üvegfelületre való forrasztáshoz.
A 2011. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
22.8. c)Ólomtartalmú bevonat alumínium
elektrolitkondenzátorok érintkezőin.
A 2013. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
23.8. d)Ólomtartalmú forraszanyag üvegre
való forrasztáshoz légtömegmérő
érzékelőiben.
A 2015. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
24.8. e)Magas olvadáspontú, ólomtartalmú
forraszanyagok (azaz olyan
ólomötvözetek, amelyek legalább
85 tömegszázalékban tartalmaznak
ólmot).
(1)X(5)
25.8. f) a)Ólomtartalmú, rugalmas tűs
csatlakozórendszerek.
A 2017. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
26.8. f) b)Ólomtartalmú, rugalmas tűs
csatlakozórendszerek,
a járműkábelköteg csatlakozóinak
érintkező felülete kivételével.
A 2024. január 1-je előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
27.8. g) a)Tokozott flip chip integrált
áramkörökben a félvezető chip és
a hordozó között működőképes
elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő
ólomtartalmú forraszanyag.
A 2022. október 1-je előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
28.8. g) b)Tokozott flip chip integrált
áramkörökben a félvezető chip és
a hordozó között működőképes
elektronikus kapcsolatot lehetővé
tevő ólomtartalmú forraszanyag,
amennyiben ez az elektronikus
kapcsolat az alábbiak bármelyikére
épül:
1. 90 nm-es vagy annál nagyobb
félvezető technológiai csomópont,
2. 300 mm2-es vagy annál nagyobb
egyedülálló chip bármely félvezető
technológiájú csomópontban,
3. 300 mm2-es vagy annál nagyobb
chipek vagy 300 mm2-es vagy annál
nagyobb szilícium távtartó rétegek
több, egymásra helyezett chipet
tartalmazó tokozásokban.
A 2022. október 1-je óta
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
29.8. h)Ólomtartalmú forraszanyag
hővezetőknek a hűtőbordához való
rögzítéséhez olyan teljesítmény
félvezető-egységekben, amelyek
lapkamérete a projekciós területnek
legalább 1 cm2-e, illetve névleges
áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet
tekintve legalább 1 A/mm2.
A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és ezt követően az e járművekbe
szánt pótalkatrészek.
X(5)
30.8. i)Ólomtartalmú forraszanyag elektromos
üvegfelület-kezeléshez a rétegelt
üvegfelületre való forrasztás kivételével.
A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és ezt követően az e járművekbe
szánt pótalkatrészek.
X(5)
31.8. j)Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt
üvegfelületre való forrasztáshoz.
A 2020. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és ezt követően az e járművekbe
szánt pótalkatrészek.
X(5)
32.8. k)Fűtési alkalmazások - forrasztási
pontonként 0,5 A-es vagy annál
nagyobb hőárammal történő -
forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb
2,1 mm-es vastagságú tábláihoz.
Ez a mentesség nem terjed ki a köztes
polimerbe ágyazott csatlakozók
forrasztására.
A 2024. január 1-je előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X(5)
33.9.Szelepülések.A 2003. július 1. előtt kifejlesztett
motortípusok pótalkatrészeiként.
34.10. a)Olyan elektromos és elektronikus
alkatrészek, amelyek üvegben vagy
kerámiában, üveg vagy kerámia
beágyazó-anyagösszetételekben,
üvegkerámia anyagban vagy
üvegkerámia beágyazó-
anyagösszetételekben ólmot
tartalmaznak.
Ez a mentesség nem terjed ki
a következőkben történő
ólomfelhasználásra:
1. izzók üvege és gyújtógyertyák
zománcbevonata,
2. a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban
felsorolt alkatrészekben lévő
dielektromos kerámiaanyagok.
X(6)
(a motorok
piezoelektromos
alkatrészeinek
kivételével)
35.10. b)Integrált áramkörök vagy
diszkrét félvezetők részét képező
kondenzátorokban található
ólom-cirkanát-titanát alapú,
ólomtartalmú dielektromos
kerámiaanyagok.
36.10. c)125 V alatti névleges váltakozó
feszültségű, illetve 250 V alatti névleges
egyenfeszültségű kondenzátorokban
található ólomtartalmú dielektromos
kerámiaanyagok.
A 2016. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
37.10. d)Ólomtartalmú dielektromos
kerámiaanyagok az ultrahangos
lokátorberendezések érzékelőinek
a hőmérséklet miatti mérési hibáját
ellensúlyozó kondenzátorokban.
A 2017. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és ezt követően az e járművekbe
szánt pótalkatrészek.
38.11.Pirotechnikai indítópatronok.A 2006. július 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
39.12.A gépjárművek CO2-kibocsátását
a kipufogóhő visszanyerésével
csökkentő elektromos rendszerek
ólomtartalmú hőelektromos anyagai.
A 2019. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
40.Hat vegyértékű króm
41.13. a)Korrózióvédő bevonatok.A 2007. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
42.13. b)A karosszériaelemek esetében
felhasznált csavarokkal és
anyacsavarokkal kapcsolatos
korrózióvédő bevonatok.
A 2008. július 1. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.
43.14.Abszorpciós hűtőgépek szénacél
hűtőrendszerében korróziógátló
szerként használt, a hűtőközeg
legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő
hat vegyértékű króm:
a) ha a hűtőgép teljesen vagy részben
elektromos fűtőberendezéssel
működik, és állandó üzemi feltételek
mellett felvett elektromos teljesítménye
nem éri el a 75 W-ot;
b) ha a hűtőgép teljesen vagy részben
elektromos fűtőberendezéssel
működik, és állandó üzemi feltételek
mellett felvett elektromos teljesítménye
legalább 75 W;
c) ha a hűtőgép teljes mértékben
nem elektromos fűtőberendezéssel
működik.
1. Az a) pont esetében
a 2020. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
2. A b) pont esetében
a 2026. január 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
44.Higany
45.15. a)A fényszórókban használt kisülőlámpák.A 2012. július 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
46.15. b)Műszerfal kijelzőiben használt
fénycsövek.
A 2012. július 1. előtt
típusjóváhagyást nyert járművek
és az e járművekbe szánt
pótalkatrészek.
X
47.Kadmium
48.16.Elektromos meghajtású járművek
akkumulátorai.
A 2008. december 31. előtt
forgalomba hozott járművek
pótalkatrészeiként.

Megjegyzések a táblázathoz:

(1) Ezt a mentességet 2024-ben kell felülvizsgálni.

(2) Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.

(3) Ezt a mentességet 2025-ben kell felülvizsgálni.

(4) A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk meghatározása szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználásra tervezett rendszerek.

(5) A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a) - 8. k) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

8. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

9. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

10. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

11. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

Gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, valamint a segédmotoros kerékpár világító és fényjelző berendezéseinek megkövetelt legkisebb láthatósági szögei

(1) A megkövetelt legkisebb láthatósági szögek csúcsai a lámpa külső átvilágított felületének középpontjában - nem szabályos körvonalú ilyen felület esetén annak súlypontjában - helyezkednek el. A talajjal párhuzamos síkban megadott szögek a béta vízszintes szögek; a jármű hosszirányú szimmetria síkjával párhuzamos síkban megadott szögek az alfa függőleges szögek. A vízszintes szögek szárain átmenő függőleges, valamint a függőleges szögek szárain átmenő és az előbbi függőleges síkokra merőleges síkok határolják a láthatósági teret.

(2) A szögek helyzete vízszintes, illetőleg függőleges síkhoz viszonyítva:

+alfa: a vízszintes sík feletti szög;

-alfa: a vízszintes sík alatti szög;

+béta: jármű hosszirányú szimmetria síkjától kifelé megadott szög; és

-béta: a jármű hosszirányú szimmetria síkja felé megadott szög

(3) A távolsági fényszóró megkövetelt legkisebb láthatósági tere:

a külső átvilágított felület kerületét érintő széttartó tér, amely palástjának alkotója legalább 5°-ot zár be az átvilágított felület középpontján (súlypontján) átmenő vízszintes és hosszirányú függőleges sík metszésvonalával.

(4) A páratlan számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit az 1. táblázat tartalmazza.

(5) A gépjárművön és pótkocsiján elhelyezett páros számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 2. táblázat tartalmazza.

(6) A mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsiján elhelyezett páros számú világító és fényjelző berendezések megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 3. táblázat tartalmazza.

A bekanyarodási lámpa láthatósági szögei[421]

AB
1B1B2B3B4
2Láthatósági szög; fok
3Lámpa megnevezése
felfelé
- α
lefelé

kifelé

befelé
4Tompított fényszóró15104545
5Ködfényszóró5545451
6Hátrameneti lámpa1554545
7Bekanyarodási lámpa101030-60
8Helyzetjelző lámpa első151528080
9hátsó151528080
10Hátsó helyzetjelző ködlámpa552525
11Féklámpa151524545
12Megkülönböztető vagy figyelmeztető
lámpa
520180180
13Fényvisszaverő elől151523030
14oldalt151523030
15hátul151523030

12. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

13. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[422]

A gázüzemű járművek megjelölése

Mérete: átmérő 80 mm

Színezése: piros alapszín, fekete színű felirattal

Kivitele: a felragasztás oldaláról olvasható, öntapadó kivitel.

a) Cseppfolyós gázüzemű járműhöz:

b) Sűrített fölgáz üzemű járműhöz:

c) Egyéb gázüzemű járműhöz:

14. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[423]

A cseppfolyós gázüzemű járművek gáz-üzemanyagellátó berendezésének járműbe szerelésére vonatkozó előírások

A cseppfolyós gáz üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit és tartozékait e mellékletben meghatározott feltételeknek és a berendezéshez tartozó beszerelési utasításban foglaltaknak megfelelően kell a járműbe szerelni.

1. A gáztartály elhelyezése

A gáztartálynak a járműből történő kiszerelés nélkül tölthetőnek kell lenni.

A jármű külső részén a gáztartályt úgy kell elhelyezni, hogy ezzel a jármű szélessége és szabad magassága ne változzon meg, a kipufogórendszer melegítő hatása, illetőleg mechanikus sérülések ellen védett legyen.

A napsugárzás közvetlen hatásának kitett módon elhelyezett gáztartályt átszellőző burkolattal kell ellátni.

A gáztartályt a jármű utasterétől elválasztott térben kell elhelyezni. A gáztartály nem helyezhető el a jármű motorterében, illetőleg a jármű első tengelyének függőleges síkja előtt.

A gáztartálynak a jármű belső részében (külön térben) történő elhelyezése esetén elzárószerkezettel el nem látott, legalább 20 cm2 keresztmetszetű szellőztetőnyílást kell biztosítani. A nyílás a tér legalsó pontjának a közelében legyen. Amennyiben ez a kipufogórendszer fölött van, úgy terelőlemez alkalmazásával kell védelmet biztosítani.

Ha a gáztartály csatlakozó szerelvényei köré gáztömör burkolatot alakítottak ki és ez a járműből kivezető - elzárószerkezettel el nem látott - szellőzőcsatornával rendelkezik, külön szellőztetőnyílás nem szükséges.

A gáztartály lefúvató szelepét a kipufogórendszer kivezetésével ellentétes oldalon a jármű alján kell kivezetni.

2. A gáztartály rögzítése

A gáztartály rögzítésére szolgáló helyet úgy kell megválasztani és a gáztartály rögzítését úgy kell megoldani, hogy baleset esetén a tartály a lehető legkisebb sérülést szenvedjen.

A gáztartály rögzítő elemeit, és a rögzítésre szolgáló kötőelemeit a jármű hossztengelyének irányában előre 50 m/s2, hátra 30 m/s2, illetőleg oldal irányban 20 m/s2 gyorsulási érték és legalább négyszeres biztonsági tényező figyelembevételével kell méretezni.

Az alkalmazott kötőelemeknek oldható kötést, elmozdulás-mentességet, valamint a tartály egyes szerelvényeihez történő hozzáférhetőséget kell biztosítani. A tartállyal érintkező kötőelemeknél - az érintkezési felületeken - korróziógátló szigetelést kell elhelyezni.

3. A gáztartály és szerelvényeinek elhelyezésére kialakított tér

A gáztartálynak és szerelvényeinek az illetéktelen hozzáférés ellen védettnek kell lenni.

4. A távtöltőnyílás elhelyezése

A távtöltőnyílást a jármű külső részén úgy kell elhelyezni, hogy a járművet - hossztengelyével párhuzamos, illetőleg arra merőleges, függőleges - érintő síkfelületek által határolt térből ne nyúljon ki, valamint a járműre jellemző terepszöget - kinyúlása folytán - ne csökkentse.

A távtöltőnyílás közelében a járművön, a töltést végző által olvasható, sárga színű AUTÓGÁZ-LPG feliratot kell elhelyezni.

5. A gázvezetékek járműben való elhelyezése

A nem flexibilis cső vezetékként csak varratmentes, korrózióvédelemmel ellátott, szavatolt minőségű (folyáshatárú) acél- vagy rézcső alkalmazható.

A csövek külső átmérője a 12 mm-t nem haladhatja meg. A falvastagságnak 8 mm külső átmérőig 1 mm-nek, 8-12 mm külső átmérő között legalább 1,5 mm-nek kell lenni.

A rézcső szakítószilárdsága legalább 240 N/mm2 és legfeljebb 350 N/mm2, szakadási nyúlása legalább 20 százalék mértékű kell legyen.[424]

A csövek csatlakozását gáztömören kell kialakítani úgy, hogy a bennük keletkező nyomást tartósan megtartsák. A csőkötéseket karimás vagy menetes csatlakozó alkalmazásával kell létrehozni. A csatlakozásoknál tömítőanyag nem alkalmazható. Rézcsövek menetes csatlakoztatása esetén erősítő-hüvelyt kell alkalmazni.

A cseppfolyós gázt tartalmazó csöveket a gáztartálytól a legrövidebb úton, a jármű belső teréből ki kell vezetni. A csöveket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy épségüket veszélyeztető elmozdulások ne jöhessenek létre. Az alváz, illetőleg a felépítmény rugalmas deformációja a csövek biztonságát nem veszélyeztetheti. A csövek rögzítési pontjainak egymástól mért távolsága 500 mm-t nem haladhat meg.

6. Az üzemanyagellátó berendezés kezelőszerkezetének kialakítása

A gáz-üzemanyagellátó berendezés üzembe helyezésére kialakított kezelőszerkezetet a járműben a jármű vezetője által könnyen kezelhető módon kell elhelyezni.

16. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[425]

A dízelmotorral hajtott M2 és M3, valamint az N1, N2 és N3 kategóriájú gépjárművekbe utólagosan felszerelt részecske kibocsátást csökkentő rendszerekre vonatkozó követelmények

1. Általános rendelkezések

1.1. E melléklet szabályozza a dízelmotorral hajtott M2, M3 és N1, N2, N3 kategóriájú járművekbe - autóbuszokba és tehergépjárművekbe (a továbbiakban: haszonjármű) - utólagosan beépített, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerekkel szemben támasztott követelményeket.

1.2. Fogalom-meghatározások és rövidítések:

1.2.1. "Telítettségi állapot": A részecske kibocsátást csökkentő rendszer állandó részecskékkel történő telítettségi állapota meghatározott menetállapotokban, külső regenerációt eredményező intézkedések nélkül.

1.2.2. "ESC-vizsgálati ciklus": Olyan, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, 13 stacionárius vizsgálati fázisból álló vizsgálati ciklus, amely a járművek meghajtására szolgáló kompressziós-gyújtású motorokból származó gáz halmazállapotú károsanyagok és légszennyező részecskék emissziója elleni intézkedésekre vonatkozik.[426]

1.2.3. "ELR-vizsgálati ciklus": Az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, állandó fordulatszám mellett terhelési lépések sorozatából álló vizsgálati ciklus.[427]

1.2.4. "ETC-vizsgálati ciklus": Az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, instacionárius, váltakozó fázisokból álló vizsgálati ciklus.[428]

1.2.5. "Részecske kibocsátást csökkentő rendszer" (PMS): A kipufogógáz utókezelése a részecske-emisszió csökkentése céljából, mechanikus vagy aerodinamikus leválasztás útján, valamint a diffúziós vagy tehetetlenségi hatások segítségével. Az alkatrészeken és az elektronikus szerkezeti elemeken végrehajtott, a motor működését befolyásoló specifikus változtatások nem tartoznak a részecske kibocsátást csökkentő rendszerekhez. Amennyiben azonban a PMS-sel történő utólagos felszereléshez kapcsolódóan annak további kifogástalan működéséhez az emisszió szempontjából fontos részegységeken vagy a rendszer elemein olyan járulékos intézkedések szükségesek, mint például a kipufogógáz visszavezetés (AGR) szabályozás változtatása, ehhez a motorgyártó engedélye szükséges.

1.2.6. "Szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszer": Olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amely az 5. pontnak vagy a 6. pontnak megfelelően meghatározott, legalább 90%-os gravimetrikus részecske szűrési hatásfokkal rendelkezik.

1.2.7. "Folyamatos regeneráció": Az utókezelő rendszer olyan regenerálási folyamata, amely állandóan, illetve vizsgálati ciklusonként legalább egyszer lezajlik.

1.2.8. "Szabályozatlan részecske kibocsátást csökkentő rendszer": Részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amelynél az 5. pontnak vagy a 6. pontnak megfelelően meghatározott gravimetrikus részecske szűrési hatásfoka legalább 50%. Azon motorok esetében, amelyek hengerenkénti lökettérfogata 0,75 dm3 alatti és a névleges teljesítményhez tartozó fordulatszáma 3000 min-1 fölötti, a részecske szűrés hatásfokára vonatkozó követelmény legalább 30%.

1.2.9. "Részecske kibocsátást csökkentő rendszer-család": Az összes olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszerből álló család, amelyek működésüket tekintve műszakilag azonosak a 7.1. pontban foglalt, a rendszer-családokra vonatkozó azonossági kritériumokkal.

1.2.10. "Periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszer": Olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszer, amely esetében a periodikus regeneráció ismétlődően, a motor működése során kevesebb, mint 100 üzemóra alatt zajlik le.

1.2.11. "A részecske leválasztás hatásfoka": A részecske kibocsátást csökkentő rendszer által leválasztott részecskék tömegének és a jármű kiinduló állapotában kibocsátott részecskék tömegének a viszonya az 5.1. és a 6.1. pontban ismertetett képlet szerint számolva:

1.2.11.1. az ESC- vizsgálati ciklusban mérve a PMO 0 és a PMO 1 részecske csökkentési osztály esetében,

1.2.11.2. az ETC- ciklusban mérve a PMO 2 részecske csökkentési osztály esetében.

1.2.12. Rövidítések:

η: részecske leválasztás hatásfoka

Mpi súlyozott összesített misszió (g/kWh), szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszerek esetében

Mri emisszió (g/kWh) a regeneráció folyamata alatt

Msi több cikluson keresztül mért átlagolt emisszió, regeneráció nélkül (g/kWh)

MGas gáz halmazállapotú komponensek emissziója

PT: részecske kibocsátás

PTNg: utólagosan felszerelt állapotban, a 4.1. vagy a 6. pont szerint számtanilag átlagolt részecske kibocsátás

PTS: a motor részecske kibocsátást csökkentő rendszer nélkül mért számtanilag átlagolt részecske kibocsátása a mindenkor alkalmazandó vizsgálati ciklus legalább két ciklusértékéből számítva

VF: a részecske kibocsátást csökkentő rendszer térfogata

Vh: a motor lökettérfogata

2. A részecske-kibocsátás csökkentési osztályainak definíciója

A részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel utólag felszerelt haszonjárművek az alábbi részecske - kibocsátás csökkentési osztályba tartoznak, amennyiben teljesítik a kipufogógáz-emissziójukra a kiinduló állapotban előírt követelményeket:

kategória
PMO 01N1/II és III: 0,17 g/km
PMO 0,N1/I, II és III: 0,100g/km
M2, M3; N2, N3:0,15 g/kWh - ESC
PMO 1,N1/II és III:0,05g/km;
M2, M3; N2, N3:0,100 g/kWh - ESC
PMO 2,N1/II és III:0,025 g/km;
M2, M3; N2, N3:0,02 g/kWh - ESC
0,03 g/kWh - ETC
PMO 3,N1/II és III:0,0125g/km;
M2, M3; N2, N3:0.02g/kWh - ESC; ELR; ETC
PMO 4,N1/II és III:0,005g/km

3. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerekkel szemben támasztott követelmények

A kérelmezőnek a 4. és az 5. vagy 6. pontban ismertetett vizsgálatokkal kell alátámasztania és igazolnia, hogy a rendszer működőképessége - rendeltetésszerű üzemeltetést feltételezve - a hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min-1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorral hajtott haszonjárművek esetében 80.000 km megtételéig, egyéb haszonjárművek esetében 200.000 km-ig vagy 6 évig terjedő élettartamig - attól függően, hogy melyik kritérium teljesül elsőként - szavatolt.

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer nem tartalmazhat olyan elemet, amelynek segítségével e rendszert üzemen kívül helyezik, egyébként a 3.2. pont szerinti követelmények érvényesek.

3.1. Az azonosság kritériumai

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer az alábbi kritériumok vonatkozásában egymástól nem térhet el:

3.1.1. a részecskék leválasztására szolgáló anyag szűrési módja és működési elve (fém, kerámia),

3.1.2. a szűrőanyag részecske kibocsátást csökkentő konstrukciója, azaz a részecske leválasztását szolgáló elemek (lemezek, fonat, tekercselt, cellaanyag (szűrőelem) sűrűség, porozitás, pórusátmérő, zsebek, lapátok, golyók száma, felületi érdesség, huzal (golyó) szálátmérő,

3.1.3. a részecske kibocsátást csökkentő rendszer, illetve az elé beépített katalizátorok minimális katalitikus bevonata (g/ft ),

3.1.4. a szűrőt burkoló fémház ("caning"), illetve a szűrőelem rögzítése a fémházban,

3.1.5. térfogat ± 30%,

3.1.6. regenerálás típusa (periodikus vagy folyamatos),

3.1.7. regenerálási stratégia (katalitikus, termikus, elektrotermikus regenerálás),

3.1.8. az adalékolás és adagolórendszer kialakítása (amennyiben van ilyen),

3.1.9. az adalék típusa (amennyiben van ilyen),

3.1.10. beépítés adottságai [max. + 0,5 m elhelyezési különbség lehet a turbófeltöltő-kilépőoldal (turbina) és a részecske kibocsátást csökkentő rendszer belépő nyílása között],

3.1.11. a szűrő elé beépített oxidációs katalizátorral vagy anélkül.

3.2. A meglévő oxidációs katalizátor(ok) további alkalmazása:

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer elé iktatott oxidációs katalizátorok az utólagos felszereléskor egyes esetekben továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezek bizonyíthatóan:

3.2.1. nem régebbiek 5 évnél,

3.2.2. futásteljesítményük a hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min-1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorok esetében 80 000 km futásteljesítmény alatti, egyébként 150 000 km futásteljesítmény alatti, (a futásteljesítmény igazolása a szervizkönyv és a kilométer számláló segítségével történik) és

3.2.3. nincsenek rajta látható meghibásodások,

3.2.4. vagy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer gyártója a 8. pontban előírt módon a rendszer alkalmazási engedélyébe történő bejegyzéssel bizonyítja, hogy a rendszerre vonatkozóan megkövetelt határértékek betartása a sorozatban gyártott oxidációs katalizátor(ok) nélkül is megvalósul (a rendszer alkalmazási engedélyének tartalmaznia kell az erre vonatkozó igazolást).

Amennyiben nem bizonyítható a fenti szempontok egyike sem, úgy új oxidációs katalizátorokat kell beépíteni a részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos felszerelése előtt.

A részecske kibocsátást csökkentő rendszernek a motor-próbapadon történő vizsgálata során a rendszert a turbófeltöltő (turbina) kilépő nyílásától legalább 2 m távolságban kell elhelyezni. Amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a rendszer későbbi alkalmazási területén belül egy ennél kisebb távolságot kell maximális távolságnak tekinteni, a kipufogógáz vezeték hosszát ennek megfelelően le lehet rövidíteni. Szigetelések vagy hasonló megoldás alkalmazása csak akkor megengedett, ha ezeket a járműben történő későbbi beépítéskor is alkalmazzák.

3.3. Aktív részecske szűrők

Amennyiben a részecske kibocsátást csökkentő rendszerben vagy azzal összeépítve olyan berendezések vannak, amelyek azt eredményezik, hogy meghatározott feltételek mellett a rendszerre vonatkozóan a 2. pont szerint meghatározott határértékek már nem lesznek betartva, úgy a kérelmezőnek a következőket kell bizonyítania:

3.3.1. milyen feltételek mellett történik ezen berendezések aktiválása vagy deaktiválása,

3.3.2. ezek a berendezések csupán a PMS védelmét, vagy a motor védelmét vagy a PMS regenerálását szolgálják, és nem lesznek tartósan aktiválva,

3.3.3. az aktiválást követően a berendezést legkésőbb, a rendszerre vonatkozóan a 2. pont szerint meghatározott két vizsgálati ciklus után oly módon deaktiválják, hogy visszaáll az eredeti állapot. A bizonyításnak olyan tartamvizsgálat során kell megtörténnie, amely legalább öt aktiválást vagy deaktiválást tartalmaz,

3.3.4. az élettartamra vonatkozóan megadott követelményeket betartják,

3.3.5. a gépkocsivezető tájékoztatást kap az ilyen berendezés aktiválásáról.

3.4. Tüzelőanyagok

3.4.1. Tüzelőanyag minőség

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata során elvégzendő mérések a kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokkal történnek.

3.4.2. Tüzelőanyag-fogyasztás

A mindenkor alkalmazandó vizsgálati ciklusra vonatkoztatott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás utólag felszerelt állapotban a nem felszerelt állapotban fennálló tüzelőanyag-fogyasztást maximum 4%-kal haladhatja meg. Az tüzelőanyag-fogyasztás meghatározását szolgáló mérések párhuzamosan zajlanak a 4.1. pont szerinti mérésekkel a folyamatos regenerációval működő rendszerek esetében, valamint a 6.2.1. pont szerint a periodikus regenerációval működő rendszerek esetében.

4. Részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata

A vizsgálat a 11. pont előírásainak megfelelően zajlik.

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer szakvéleményezése céljából a későbbi üzemeltetési körülmények melletti működőképesség bizonyításához legalább 100 ETC - vizsgálati ciklusból álló tartampróbát kell végrehajtani. A tartampróba a rendszer működőképességének és stabilitásának, valamint hatásfokának bizonyítását szolgálja. A gáz halmazállapotú emissziónak, valamint a részecskék emissziójának a mérését legalább minden ötödik vizsgálati ciklusban el kell végezni. A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata a rendszerhez, illetve családhoz kapcsolódóan történik, a mindenkori alkalmazási területre vonatkozóan. Azaz minden alkalmazási területre vonatkozóan el kell végezni egy rendszervizsgálatot.

A tartampróba végrehajtásával egyidejűleg annak az értékelése is megtörténik, hogy folyamatos regenerációval vagy periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerről van-e szó.

4.1. A folyamatos regeneráció bizonyítása

A folyamatos regeneráció folyamata akkor számít bizonyítottnak, ha legalább 25 vizsgálati ciklusnak megfelelő időszakon keresztül a részecske kibocsátást csökkentő rendszer egy alkalmas értékelési paramétere állandónak tekinthető. Alkalmas értékelési paraméter a részecske-emisszió, valamint a kipufogógáz-ellennyomás. Ezek a paraméterek 25 vizsgálati ciklus során mért értékei alapján számított 15% alatti variancia esetén a jelen vizsgálati előírás értelmében állandónak számítanak. A kipufogógáz ellennyomás mérése ebben az esetben folyamatosan történik, a részecske-emisszió mérésére pedig legalább minden ötödik vizsgálati ciklusban sor kerül.

A variancia számítása a következőképpen történik:

ahol:

és:

középérték = (x1 + x2 +... + xn)/ n ahol:

n = a mért értékek száma

x = a mindenkori egyedi mért érték

4.2. A vizsgálati motorcsaládok kiválasztása

A vizsgálatokhoz kiválasztott motornak egy, a későbbi alkalmazási területnek megfelelő motorcsaládból kell származnia.

A kiválasztott alkalmazási területre vonatkozó vizsgálati motornak az alábbi kritériumokat kell teljesítenie:

4.2.1. teljesítménye az alkalmazási területen a törzsmotor 100% - 60%-os teljesítménye (egy motorcsalád törzsmotorja a 7.1.2. pontban megnevezett irányelvek I. függelék 8.2. pontjának, illetve az I. függelék 7. pontjának megfelelően),

4.2.2. a legkisebb alkalmazott szűrő térfogat (VFI) a kiválasztott vizsgálati motorhoz a későbbi alkalmazásnak megfelelően.

E melléklet szerinti motorok kipufogógáz-méréséhez vizsgálati ciklusként a motorfékpadi méréskor minden esetben a 12. pont szerinti hozzáigazított ESC-vizsgálati ciklust és a PMO 2 esetében az ETC- vizsgálati ciklust is kell alkalmazni. A gáz halmazállapotú emisszióknak, valamint a részecskék emissziójának mérését minden ötödik vizsgálati ciklusban el kell végezni a regeneráció folyamatának bizonyítását szolgáló méréseken belül.

4.3. A regeneráció folyamatának vizsgálata szabályozatlan rendszerek esetében

Az 1.2.8. pont szerinti szabályozatlan részecske kibocsátás csökkentő rendszereket további vizsgálatnak kell alávetni a regeneráció folyamatának bizonyításához.

Ez a vizsgálat a rendszer telítésével történik, állandó kipufogógáz ellennyomás eléréséig, vagy maximum 100 óra időtartamon keresztül. A kipufogógáz ellennyomás akkor tekintendő állandónak, ha legkorábban 50 óra után, 30 perc időtartamon belül a kipufogógáz ellennyomás 4mbar tartományon belül mozog. A telítési ciklus vizsgálópontjait úgy kell megválasztani, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer előtt a kipufogógáz maximális hőmérséklete ne haladja meg a 180°C -ot. A telítés elsősorban az állandó fordulatszám elérésével történik, mégpedig a vizsgálati motor névleges fordulatszámának 50%-75%-a közötti tartományában.

A rendszer telítettségének elérése, vagy maximum 100 óra után kerül elindításra a regeneráció. Ez történhet például a 8-as vizsgálati fázis elindításával 12. pont szerinti hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusban. A regeneráció befejezése után kipufogógáz méréseket kell végezni legalább három, a 12. pont szerinti ESC-vizsgálati ciklusban vagy három ETC- vizsgálati ciklusban. Az ennek során mért kipufogógáz-értékek legfeljebb 15%-kal térhetnek el a telítési tartampróba előtt mért kipufogógáz-értékektől a gáz halmazállapotú emisszió esetében és legfeljebb 20%-kal a részecsketömeg emissziója esetében.

A gyártónak igazolnia kell, hogy a regeneráció alatt kialakuló hőmérsékleteket maximum nem kritikusként kell besorolni.

A telítési-tartampróbára alternatívaként a gyártó a regeneráció vizsgálatára egy, már határértékig telített részecske kibocsátást csökkentő rendszert is átadhat.

4.4. A kipufogógáz füstsűrűségének vizsgálata az ELR-(European Load Response) vizsgálati módszer szerint

A kipufogógáz füstsűrűségének vizsgálatát az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell elvégezni[429]

5. A részecske kibocsátást csökkentő, folyamatos regenerációval működő rendszerek vizsgálata

A vizsgálat a 11. pont szerint történik.

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata akkor tekinthető teljesítettnek, ha teljesülnek a következő kritériumok:

5.1. A részecske leválasztás hatásfoka

A részecske leválasztás hatásfoka n utólag felszerelt esetben a következő értéket érje el:

5.1.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min-1 fölötti névleges fordulatszámú motorok esetében, egyébként legalább 0.5 (=50%-t);

5.1.2. legalább 0,9 (=90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.

A részecske leválasztás hatásfokának számítása a következőképpen történik:

5.2. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok

A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok (CO, HC, NOx) vonatkozásában kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban be kell tartani az eredetileg engedélyezett károsanyag-osztályok határértékeit. Az NO2 /NOx arányt dokumentálni kell a kiinduló és az utólag felszerelt állapotra vonatkozóan, és meg kell adni a vizsgálati jelentésben.

Az NO2 - és NOx - tömegemissziók meghatározását szimultán méréssel kell elvégezni. A mérést elvégezhető egy-egy NO2 - és NOx - analizátorral vagy egy kombinált NO2 /NOx - analizátorral.

5.3. Kipufogógáz füstsűrűség

A 4.4. pont szerint meghatározott füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m-1 értéket.

6. A részecske kibocsátást csökkentő, periodikus regenerációval működő rendszerek vizsgálata

A vizsgálat a 11. pont szerint történik.

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer vizsgálata akkor tekinthető teljesítettnek, ha teljesülnek a következő kritériumok:

A periodikus regenerációval működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerek esetében a részecske-emisszió meghatározása a következőképpen történik:

ahol:

n1 = A hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusok száma a 12. pontnak megfelelően (PMO 0, PMO 1) / ETC- vizsgálati ciklusok száma (PMO-2,) két regeneráció között

n2 = A hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusok száma a 12. pontnak megfelelően (PMO 0, PMO 1) / ETC- vizsgálati ciklusok száma (PMO 2,) a regeneráció alatt (minden esetben legalább 1 vizsgálati ciklus)

PT,n1 = A telítési folyamat alatti emisszió (a telítés elején és végén végzett mérések számtani középértéke, több mérés is megengedett)

PT,n2 = Emisszió a regeneráció alatt

Periodikus regenerációjú kipufogógáz-utókezelés esetében az emissziót legalább három hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusban kell meghatározni (egyszer a telítés elején, egyszer a végén és egyszer a regeneráció alatt). A regenerálási folyamatnak legalább egyszer meg kell történnie egy, a 12. pont szerinti hozzáigazított ESC - vizsgálati ciklus alatt. A mérések elvégezhetők a 4.1. pont szerinti tartampróba során.

Amennyiben az emisszió meghatározásához a regeneráció fázisai között legalább két mérést végzünk, ezeket a további méréseket egyenlő távolságokban kell elvégezni, és matematikai középérték képzésével kell összevonni.

A gyártónak meg kell adnia, hogy normál esetben milyen feltételek között (telítődés, hőmérséklet, ellennyomás, időtartam, stb.) lép fel a regeneráció folyamata. A regeneráció alatti mérésekhez a kérelmező rendelkezésre bocsáthat egy a telítés határáig telített rendszert.

A regeneráció fázisai alatt túl lehet lépni a mindenkori alkalmazható határértékeket.

6.1. A részecske leválasztás hatásfoka

A részecske leválasztás hatásfoka r utólag felszerelt állapotban a következő értékeket érje el

6.1.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min-1 alatti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorok esetében, egyébként legalább 0,5 (=50%-t),

6.1.2. legalább 0,9 (=90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.

A részecske leválasztás hatásfokának számítása a következőképpen történik:

6.2. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok

A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok vonatkozásában (CO, HC, NOx) a 6.2.1. pontban megadott számítás figyelembevételével, kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban be kell tartani az eredetileg engedélyezett károsanyag-osztályok határértékeit. Az NO2 / NOx arányt az 5.2. pontnak megfelelően dokumentálni kell a kiinduló és az utólag felszerelt állapotra vonatkozóan, és meg kell adni a vizsgálati jelentésben.

6.2.1. Súlyozott gáz halmazállapotú emissziók

A periodikus regenerációval működő rendszerek esetében a gáz halmazállapotú komponensek emissziójának a meghatározása a következőképpen történik:

ahol:

n1 = A hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusok száma (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklus (PMO-2,) két regeneráció között

n2 = A hozzáigazított ESC- vizsgálati ciklusok száma (PMO 0, PMO 1) / ETC-vizsgálati ciklus (PMO-2) a regeneráció alatt (minden esetben legalább 1 vizsgálati ciklus)

Mgas,n1 = A telítés alatti emisszió (a telítés elején és végén végzett mérések matematikai középértéke, több mérés is megengedett)

Mgas,n2 = A regeneráció alatti emisszió

6.3. Kipufogógáz füstsűrűség

A 4.4. pont szerint, meghatározott füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m-1 értéket.

7. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerekre vonatkozó követelmények a rendszer-család kialakítása céljából

Rendszercsaládok létrehozhatók különböző nagyságú (térfogatú) részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alapulvételével a 7.1. pont szerinti megfelelőségi kritériumok betartása mellett.

7.1. A rendszer-családok azonosságának kritériumai

7.1.1. Azonos szerkezetű, de különböző térfogatú, különböző motorokra, illetve járműtípusokra tervezett részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alkalmazási területének megállapításához a kísérleti példányok nem különbözhetnek a 3. pont szerinti ismertető jelek vonatkozásában. Egy rendszer alkalmazási területének határa motor- és jármű-gyártókként kerül meghatározásra, mégpedig egy vizsgálati motornak a 4.2. pont szerinti motorfékpadon történő mérése útján.

7.1.2. Egy PMS rendszer-család alkalmazási területe egy motorgyártónak a 4.2. pont szerinti mindenkori vizsgálati motorral lefedett motor családjára terjed ki, amely megfelel az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak. Amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy egy további gyártónak a vizsgálati motorral lefedett alkalmazási területe vonatkozásában további motorcsaládjai vagy további gyártók motorcsaládjai azonosak a családképzés kritériumai szempontjából, az alkalmazási terület kiterjeszthető ezekre a motorcsaládokra. Az alkalmazási terület kiterjesztésére vonatkozóan családképzési kritériumnak számít az egyes hengerek lökettérfogata ±15%-on belül, valamint a szívórendszer kialakítása (turbó vagy szívómotor).[430]

7.2. A vizsgálati motorral szemben támasztott követelmények

A vizsgálati motornak a sorozatgyártás szerinti állapotban és utólag felszerelt állapotban az összes előírással korlátozott emisszióra vonatkozóan be kell tartania az eredetileg engedélyezett határérték-fokozat határértékeit. A vizsgálati motor átalakításának meg kell felelnie az utólagos felszerelésre vonatkozóan kérelmezett későbbi sorozatszerű állapotnak. Az "On - Board - diagnosztikával" felszerelt járművek esetében az utólag felszerelhető rendszer beépítése nem korlátozhatja annak felügyeleti funkcióját. Az elektronikus motorvezérlő egységet (pl. befecskendezés, légtömegmérés, kipufogógáz emisszió csökkentése vonatkozásában) az utólagos felszerelés nem változtathatja meg. Amennyiben a vizsgálati motor nem rendelkezik kipufogógáz visszavezetéssel (AGR), úgy az alkalmazási terület csak akkor terjeszthető ki AGR- rel rendelkező motorokra, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a PMS nem fejt ki negatív hatást a gázhalmazállapotú károsanyag komponensekre. Amennyiben rendelkezésre áll a motorgyártó jóváhagyása, nem szükséges ennek bizonyítása.

7.3. A motorfékpadon történő vizsgálat és mérés végrehajtásának folyamata

A szabályozatlan és a szabályozott részecske kibocsátást csökkentő rendszerekre vonatkozó vizsgálat menetét a 11. pont mutatja.

7.4. A részecske kibocsátást csökkentő rendszerek értékelése egy motor vagy járműcsaládon belüli alkalmazási területre vonatkozóan

A részecske kibocsátást csökkentő rendszer alkalmazási területre vonatkozó vizsgálata akkor számít eredményesnek, ha teljesülnek az alábbi kritériumok:

7.4.1. Részecske-emisszió

A részecske-emissziónak utólag felszerelt állapotban a vonatkozó PMO 0, PMO-1 vagy PMO- 2 csökkentési osztályok határértékei alatt kell lennie.

7.4.2. A részecske leválasztás hatásfoka

A részecske leválasztás hatásfoka r utólag felszerelt állapotban a következő értékeket érje el:

7.4.2.1. legalább 0,3 (=30%-ot) szabályozatlan rendszerek esetében hengerenként 0,75 dm3 alatti lökettérfogatú és 3000 min-1 fölötti névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motorokra vonatkozóan, egyébként 0,5 (50%-t);

7.4.2.2. legalább 0,9 (90%-ot) szabályozott rendszerek esetében.

7.4.3. Kipufogógáz füstsűrűség

A 4.4. pont szerint meghatározott kipufogógáz füstsűrűség kiinduló állapotban és utólag felszerelt állapotban nem haladhatja meg a 0,8 m-1 értéket.

7.4.4. A korlátozott emissziójú kipufogógáz károsanyagok

A korlátozott emissziójú, gáz halmazállapotú komponensek emissziói a sorozatgyártás szerinti kivitelben és az utólag felszerelt állapotban legyenek az eredetileg engedélyezett károsanyag osztályok határértékei alatt.

8. Engedélyezés

8.1. Engedélyező hatóság a közlekedésért felelős miniszter.[431]

8.2. Az Európai Közösség más tagállamaiból vagy Törökországból, vagy EFTA-államból, az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződéses partnereitől származó részecske kibocsátást csökkentő rendszerek elismerésre kerülnek a dízelüzemű gépjárművekre történő utólagos felszereléshez, amennyiben biztosítva van a részecske kibocsátás csökkentésének ugyanazon szintje, mint amit a jelen melléklet tartalmaz.

9. Az engedély visszavonása

Egy engedélyt vissza kell vonni, amennyiben megállapítást nyer, hogy már nem adottak vagy már nem teljesülnek az engedély előfeltételei vagy az engedély tulajdonosa durván megsértette az engedélyből fakadó kötelezettségeket.

10. Kiegészítő követelmények

10.1. Üzemi tulajdonságok

A részecske kibocsátást csökkentő rendszerek beépítése nem befolyásolhatja az üzemi tulajdonságokat, és a beépítés eredményeképpen nem következhet be a járműbiztonság járulékos veszélyeztetése.

10.2. Zajra vonatkozó jellemzők

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos felszerelése következtében nem várható a zaj jellemzőinek romlása. El lehet tekinteni a zaj mérésétől olyan részecske kibocsátást csökkentő rendszerek alkalmazásakor, amelyek sorozatgyártás során felszerelt zajcsökkentő berendezés kiegészítéseképpen lettek felszerelve.

10.3. Adalékolás hatása

Amennyiben adalék segítségével működő részecske kibocsátást csökkentő rendszerről van szó, az alkalmazott adalék veszélytelenségéről a közlekedési hatóságnak be kell mutatni az ezt igazoló dokumentumot.

10.4. Elektromágneses hatások

Amennyiben elektronikus alkatrészeket vagy vezérlő berendezéseket alkalmaznak, ezeknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseknek.

11. A vizsgálati folyamatábrája

12. Hozzáigazított ESC-ciklus

12.1. Az ESC-ciklus a részecske-emisszió meghatározását szolgálja a periodikus regenerációval működő rendszerek esetében.

12.1.1. A részecske-emisszió meghatározására periodikus regenerációval működő rendszerek esetében ESC-ciklus kerül alkalmazásra az alábbi összetartozó fordulatszám- és mintavételi időtartamok felhasználásával.

Vizsgálati
fázis
Motor-
fordulatszám
Részterhelési-
arány
A vizsgálati
fázis időtartama
pm-
Mintavételi idő
1Üresjárat-240 sec210 sec
2A100120 sec90 sec
3B50120 sec90 sec
4B75120 sec90 sec
5A50120 sec90 sec
6A75120 sec90 sec
7A25120 sec90 sec
8B100120 sec90 sec
9B25120 sec90 sec
10C100120 sec90 sec
11C25120 sec90 sec
12C75120 sec90 sec
13C50120 sec90 sec

12.1.2. Az effektív súlyzótényezők meghatározása elmarad a 6. pont szerinti periodikus regenerációval működő rendszerek értékelése esetében.

13. Műbizonylat az engedélyezett, részecske-kibocsátást csökkentő rendszer szabályszerű beépítéséről az engedélyező hatóság számára történő előterjesztés céljából

13.1. A szabályszerű beépítés igazolása

13.1.1. A részecske-kibocsátást csökkentő rendszer beépítése előtt megállapítást nyert a jármű műszakilag kifogástalan állapota.

13.1.2. A 2. pont alatt ismertetett gépjárművet felszerelték a 3. pontban megnevezett részecske kibocsátást csökkentő rendszerrel; ezúton igazoljuk az összes alkatrész szabályszerű beépítését és a részecske-kibocsátást csökkentő rendszer kifogástalan működését.

13.1.3. A beépített oxidációs katalizátor kicserélése

13.1.3.1. nem volt szükséges*

13.1.3.2. szükséges volt és kicserélésre került*

13.2. A gépjármű adatai

13.2.1. Rendszám:

13.2.2. A jármű üzembentartójának neve és címe:

13.2.3. A jármű gyártója:

13.2.4. Típus:

13.2.5. Alvázszám:

13.2.6. Az első forgalomba helyezés dátuma:

13.2.7. A kilométer-számláló állása:

13.3. A részecske-kibocsátást csökkentő rendszer (PMS) adatai

13.3.1. A PMS gyártója:

13.3.2. Típus/kivitel:

13.3.3. Engedélyszám:

13.3.3.1. A PMS-re vonatkozó közlekedésért felelős miniszter által kiadott engedély száma, másolata[432]

13.4. A gépjármű okmányai számára szolgáló adatok:

13.4.1. A 3. pontban leírt részecske-kibocsátást csökkentő rendszerrel történő felszerelés következtében a gépjármű teljesíti a továbbiakban felsorolt a részecske kibocsátás csökkentési osztályra vonatkozó követelményeket, és ezt a gépjármű okmányaiban a "megjegyzések"(vagy záradék) rovatban a következőképpen kell jelölni:

- "PMO 0 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[433]

- "PMO 01 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[434]

- "PMO 1 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[435]

- "PMO 2 utólag felszerelve a típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[436]

- "PMO 3 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[437]

- "PMO 4 utólag felszerelve a ....típussal: (3.1. és 3.2. pont szerint); közlekedésért felelős miniszter (engedélyszám), (engedélyezési dátum)[438]

Kiállító intézmény: (név, cím, a beszerelésre vonatkozóan engedéllyel rendelkező beszerelő műhely ellenőrző száma)

dátum, vizsgálatáért felelős személy aláírása

*) A nem megfelelő törlendő.

17. melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[439]

1. A fejlesztési célú autonóm járműre vonatkozó üzemeltetési és további műszaki feltételek

1.1. Bármely fejlesztési célú autonóm járművet közúton tesztelni kívánó járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy a tesztelés alatt álló jármű a közúti közlekedésre alkalmas - az újszerű technológiát képviselő jármű sajátosságait is figyelembe véve - állapotban legyen, továbbá azt a jogszabályoknak megfelelően használják, ideértve hangsúlyozottan a jármű környezetérzékelő berendezéseinek és kommunikációs rendszereinek fény és mikrohullámú rádióhullámok kibocsátására vonatkozó európai és ezen belül magyarországi használatára érvényes szabályait. A járműnek a teszt teljes időtartama alatt a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell lennie, és közúti teszt esetén meg kell felelnie jelen rendeletben előírt üzemeltetési műszaki feltételeknek is.

1.2. A fejlesztési célú autonóm járművet közúton tesztelni kívánó járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy a jármű a közúti teszteket megelőzően - közforgalomtól elzárt utakon vagy zárt tesztpályákon történő - a járműfejlesztő által sikeresnek minősített teszten essen át. A közlekedésért felelős miniszter jogosult a tesztvizsgálaton történő részvételre, előzetes bejelentése alapján.

1.3. A járműfejlesztőnek kockázatelemzési eljárása keretében kell meghatároznia azt, hogy mikor minősül a közforgalomtól elzárt utakon vagy zárt tesztpályán végzett tesztelés sikeres minősítésűnek ahhoz, hogy a közúti tesztelést az úthasználókra jelentett pluszkockázat nélkül lehessen elvégezni. A járműfejlesztőnek ennek megtörténtét megőrizhetően, nyomon követhetően és a közlekedésért felelős miniszter számára ellenőrizhetően dokumentálnia kell.

1.4. A fejlesztési célú autonóm jármű érzékelő és vezérlő rendszereinek megfelelően fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy a tesztvezető felügyelete, vagy közreműködése mellett képes legyen biztonságosan reagálni valamennyi környezeti hatásra és úthasználóra, akivel vagy amivel a jármű a szóban forgó teszt elvégzése során találkozhat.

1.5. Minden fejlesztési célú autonóm jármű autonóm módban, közúton végzett tesztelését annak megkezdése előtt, vagy a tesztelés megkezdése előtt az adott hónapra vonatkozóan havonta előre, napi bontású menetrendben a 2. pontban meghatározott tartalommal, elektronikus úton be kell jelenteni a közlekedésért felelős miniszter részére.

1.6. A közlekedésért felelős miniszter a közúton végzett tesztek sikerességének és biztonságos elvégzésének elősegítése érdekében, a járműfejlesztő kérelmére, előre megadott helyeken és időpontokban, a közlekedésért felelős miniszter ellenőrzésre rendszeresített járműveivel közreműködhet a tesztek lebonyolításában.

2. Bejelentőlap - minta

Bejelentőlap
(fejlesztési célú autonóm jármű közúti forgalomban végzett tesztelésének bejelentése)
I. Altalános adatok
A járműfejlesztő megnevezése: ........................................................................................................
A járműfejlesztő székhelyének címe: ........................................................................................................
Lakott terület esetén a település, nem lakott terület esetén a közutak számának és
"viszonylatának/szelvényszámának" megnevezése, ahol a fejlesztési célú autonóm jármű - illetve menetrend
leadása esetén járművek - tesztelése folyik: ......................................
A járműfejlesztő részéről az adott jármű vezetésével (tesztvezetői feladataival) megbízott személy vagy
személyek neve, elérhetőségei (mobiltelefonszám, e-mail-cím): ..............................................................................
A teszt tervezett megkezdése (nap) / menetrend esetén napi bontásban*: ..............................................................
A teszt tervezett befejezése (nap) / menetrend esetén napi bontásban*: ..................................................................
*Havi menetrend előzetes leadása esetén, amennyiben a leadott menetrendtől eltérés következik be, a változást
a tesztelés megkezdésének és befejezésének napjával be kell jelenteni
Megjegyzések: ..........................................................................................................
II. A fejlesztési célú autonóm jármű adatai
A jármű gyártmánya, típusa: .............................................................................................................
A jármű alvázszáma, vagy annak hiányában egyéb azonosítója: ..............................................................................
A jármű forgalmi rendszáma: ...............................................................................................
A járművön tesztelni kívánt járműtulajdonságok általános megnevezése: ..................................................................
III. A járműfejlesztő nevében tett nyilatkozatok
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű vagy a vizsgált alkatrészek, részegységek megfelelően működnek,
üzemképesek, a jármű biztonságos ahhoz, hogy a szükséges vizsgálati tevékenység elvégezhető legyen.
A jármű rendelkezik olyan mechanikus vagy elektronikus rendszerrel, ami könnyen hozzáférhető a tesztvezető
számára, és minden körülmények között engedélyezi a jármű feletti irányítás haladéktalan átvételét, valamint a
jármű megjeleníti a fülkén belül az autonóm üzemmód feloldódását és be- vagy kikapcsolt állapotát.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű rendszerei képesek biztonsági figyelmeztetést adni a tesztvezetője
számára, ha műszaki hibát észlelnek.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű rendelkezik mellékletben meghatározott üzemképes adatrögzítő
egységgel.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a jármű a bejelentésben szereplő tesztútvonalakat nem hagyja el, amennyiben a
járműnek el kell hagynia a bejelentett tesztútvonalat, és nem állítható vissza nem autonóm üzemmódba, abban
az esetben a helyszínre szállítva mozgatja a járművet. Az autonóm üzemmód funkcióval bíró jármű nem
közlekedik a jóváhagyott útvonalon kívül autonóm üzemmódban.
Kelt: ................................................
…………………………………
a járműfejlesztő által a bejelentés
megtételére felhatalmazott neve
3. A fejlesztési célú autonóm jármű tesztelési adatainak elektronikus rögzítése
3.1. A tesztelés alatt álló fejlesztési célú autonóm járműveket adatrögzítő eszközzel kell ellátni. Az adatrögzítő
rendszernek képesnek kell lennie az autonóm funkciókhoz társuló érzékelő és vezérlő rendszerekből származó,
valamint a jármű mozgásával kapcsolatos digitális jelek rögzítésére. Az adatrögzítő berendezésnek továbbá
képesnek kell lennie arra, hogy közúti baleset esetén az események rekonstruálhatók legyenek.
3.2. Az adatrögzítő berendezésnek legalább a következő információk rögzítésére kell alkalmasnak lennie
(lehetőség szerint 10 Hz vagy ennél nagyobb gyakorisággal):
- tesztvezető neve;
- kézi vagy automatikus üzemmódban működik-e a jármű;
- a jármű sebessége;
- a jármű GPS-koordinátái;
- a jármű világító és fényjelző berendezéseinek működése;
- a jármű hangjelző berendezésének használata (kürt, megkülönböztető jelzés).
3.3. Az adatokat a teszt befejezésétől számított 72 óráig biztonságosan kell tárolni, és kérésre valamennyi, a 3.2.
alpontban felsorolt adatot meg kell küldeni az illetékes hatóságoknak, ideértve a tesztek során esetlegesen
készült video- és hangfelvételeket is. A járműfejlesztőnek teljes mértékben együtt kell működnie az illetékes
hatóságokkal és a közlekedésért felelős miniszterrel. A rögzített adatoknak biztosítania kell annak
megállapíthatóságát, hogy ki vagy mi és hogyan irányította a járművet valamely közúti baleset bekövetkezésének
idején. Közúti baleset esetén a baleset előtti 1 óra és a balesetet követő 1 perc valamennyi rendelkezésre álló
adatát a baleset dátumától számítva három évig kötelező tárolni.
3.4. Amennyiben az adatok olvasásához egyedi szoftver szükséges, a hatóságok számára a járműfejlesztőnek
díjtalanul kell biztosítania az adattároló kiolvasásához és értékeléséhez szükséges szoftvert.
4. Az automatikus és kézi üzemmód közötti átváltás
A kézi irányítás és az automatikus irányítás közötti üzemmódváltó rendszerrel szemben támasztott
követelmények:
- működése legyen könnyen és világosan érthető a tesztvezető számára;
- a tesztvezető folyamatosan és egyértelműen észlelhesse, hogy a jármű automata vagy kézi üzemmódban
működik-e;
- a tesztvezető meghibásodás vagy működési zavar esetén azonnal megfelelően látható és hallható
figyelmeztetést kapjon;
- a tesztvezető szükség esetén haladéktalanul és könnyen vissza tudja venni az irányítást a jármű felett.
5. Meghibásodás jelzése
5.1. A fejlesztési célú autonóm járművek automatizált vezetési rendszereinek tesztelése során jelentkező
üzemzavarra vagy meghibásodásra a tesztvezetőt hangjelzéssel kell figyelmeztetni, amelyet vizuális jelzés is
kísér.
5.2. A fejlesztési célú autonóm járművek automatizált fékezési és kormányzási rendszerét úgy kell tervezni, hogy
meghibásodás esetén a járművet szabályozott módon kézi irányítással lehessen fékezni, illetve kormányozni.
6. A fejlesztési célú autonóm járművek automatizált vezetési rendszereinek működését biztosító
szoftverekre vonatkozó feltételek
6.1. Valamennyi szoftvert és frissítést a járműfejlesztő által meghatározott, széles körű és jól dokumentált
tesztelésnek kell alávetni.
6.2. A közúti forgalomban végzett tesztelés előtt a szoftverek tesztelését a járműfejlesztő belső
minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni.
6.3. Kizárólag a fenti eredményes tesztelést követően lehet a közúti forgalomban részt venni.
6.4. A tesztelendő járműveken található szoftververziók azonosítóit és azok telepítési időpontjait megfelelő módon
kell dokumentálni és nyilvántartani.
7. Felelősségbiztosítás
Valamennyi fejlesztési célú autonóm jármű esetében a tesztelés teljes idejére a jármű forgalmi rendszámának,
illetve ideiglenes forgalmi rendszámának megfelelő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy ilyen
rendszámok hiányában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással egyenértékű felelősségbiztosítás megléte
szükséges.
8. Helyzetjelentések, beszámolók
A közlekedésért felelős miniszter számára a tesztelés során szerzett eredményekről, tapasztalatokról és a
közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosságokról legalább hat hónaponként (vagy a hatóság által
meghatározottak szerint) egyszerűsített statisztikai adatokat tartalmazó beszámolót kell benyújtania a
járműfejlesztőnek.
9. Kiberbiztonság
9.1. A járműfejlesztőnek biztosítania kell, hogy valamennyi fejlesztési célú autonóm jármű prototípus automatizált
vezérlése és egyéb járműrendszere megfelelő beépített biztonsági szinttel rendelkezzen a jogosulatlan
hozzáférésből adódó kockázat kezelése érdekében.
9.2. A járműfejlesztő az elvárható legjobb minőségben alkalmazza a biztonságkritikus járműipari rendszerek
fejlesztésére vonatkozó szabványokat és technológiákat.

18. melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[440]

A fejlesztési célú járművek besorolási szintjei (részletesen)

I. Fejlesztési célú nem autonóm jármű

0-szint: Nem automatizált

A gépjárművezető folyamatos felügyelete minden, a jármű környezetében levő forgalmi körülményre vonatkozóan.

1-szint: Vezetőt segítő rendszer

A beépített rendszerek mind kormányzási, mind dinamikus haladási műveletekbe való beavatkozással támogatják a gépjárművezető tevékenységét, de annak műveletei felülírják e rendszerek hatását.

2-szint: Részleges automatizálás

Egy vagy több vezetési módban, egy vagy több vezetőtámogató rendszer mind a kormányzás, mind a gyorsítás/ lassítás műveleteiben a vezetői környezet információi használatával, automatikusan hajt végre vezetői feladatokat, azzal az elvárással, hogy a gépjárművezető képes elvégezni az összes többi dinamikus vezetési feladatot.

II. Részben automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú autonóm jármű

3-szint: Feltételes automatizálás

A vezetési módban az automatizált vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, azzal az elvárással, hogy az minden időpillanatban képes megfelelően reagálni a gépjárművezetői szándékra, beavatkozásra.

4-szint: Magas szintű automatizálás

A vezetési módban az automatizált vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, akkor is, ha az ember nem reagál megfelelően egy beavatkozási igényre.

III. Teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú autonóm jármű

5-szint: Teljes automatizálás

A "teljes üzemidejű" automatikus vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, minden, az útra és a környezeti feltételekre vonatkozó információ kezelésével, amint egy gépjárművezető tenné.

A. Függelék a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[441]

1. E függelék alkalmazásában - a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a járművek kategóriáit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelékében foglaltak határozzák meg.[442]

1.1. E függelék alkalmazásában: "járműtípus": az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az e Függelék mellékletében meghatározott jellemzők tekintetében.[443]

1.2.[444]

1.3.[445]

1.4.[446]

2. Arra a mezőgazdasági vontatóra, amely nem minősül traktornak (a traktor meghatározása a C. Függelék Alapvető rendelkezéseiben szerepel) e Függelék alkalmazásában az áruszállító gépkocsikra (tehergépkocsi, vontató) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.[447]

4.[448]

5.[449]

Az A. Függelék A/1. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[450]

A gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó követelmények

1. Általános és típusjóváhagyási rendelkezések

1.1. Ezen melléklet alkalmazásában a "jármű" bármely olyan, felépítménnyel rendelkező vagy nem rendelkező jármű, amelyet közutakon való rendeltetésszerű használatra szántak, rendelkezik legalább négy kerékkel, és legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát, a sínen közlekedő járművek, a mezőgazdasági traktorok és gépek, valamint a közművek munkagépei kivételével.

1.2. Az általános forgalomba helyezési engedély, az EK-típusjóváhagyás, illetve a típusbizonyítvány abban az esetben adható ki a járműtípushoz, továbbá új jármű forgalomba helyezéséhez abban az esetben adható ki sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély, ha a járműtípus a zajszintje és kipufogórendszere tekintetében megfelel az I. Rész követelményeinek.

1.3. A jóváhagyó hatóság abban az esetben engedélyezi az ER. A. Függelék 2. cikk i) pont értelmében önálló műszaki egységnek tekintett kipufogórendszer vagy annak alkatrészeinek forgalomba hozatalát, ha ez a rendszer, illetve alkatrészei a 2. cikk értelmében megfelelnek egy olyan típusnak, amelyre a típusjóváhagyást megadták.

2. Átmeneti rendelkezések

2008. július 6-ától 2010. július 6-áig a típusjóváhagyásra váró gépjárműveket ellenőrzési célból az 51. számú ENSZ-EGB előírás2 10. melléklete által meghatározott vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat eredményeit az 51. számú ENSZ-EGB előírás 9. mellékletének megfelelően csatolni kell e melléklet és I/2. részben meghatározott dokumentumokhoz. Ezek a kötelezettségek nem érintik a korábban már kiadott jóváhagyások e melléklettel összhangban történő kiterjesztését. Az ellenőrzési eljárás céljából egy gépjármű nem tekintendő új típusnak, amennyiben a gépjármű kizárólag az 51. számú ENSZ-EGB előírás 2.2.1. és 2.2.2. pontja tekintetében tér el.

I. Rész

A gépjárműtípus zajszintjére vonatkozó típus-jóváhagyási rendelkezések

1. Járműtípus típus-jóváhagyási kérelme

1.1. Az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerint egy járműtípus megengedett zajszintjére vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet a gyártónak kell előterjesztenie.

1.2. Az adatközlő lap mintája az I/1. részben található.

1.3. A jármű gyártójának a típusjóváhagyásra benyújtott járműtípus egy példányát a vizsgálatok lefolytatásáért felelős vizsgáló intézmény rendelkezésére kell bocsátania.

1.4. A vizsgáló intézmény kérésére be kell mutatni a kipufogórendszer és egy legalább olyan hengerűrtartalommal és legnagyobb névleges teljesítménnyel rendelkező motor mintapéldányát, mint amilyen a típusjóváhagyásra benyújtott járműbe kerül beépítésre.

2. A mozgó jármű zajszintje

2.1. Határértékek

A III. Rész rendelkezéseivel összhangban mért zajszint nem haladhatja meg a következő határértékeket:

Értékek
JárműkategóriákdB(A)-ban
decibel (A)
2.1.1.Személyszállító, a vezetőüléssel együtt legfeljebb 9 üléssel rendelkező jármű-74
vek
2.1.2.Személyszállító, a vezetőüléssel együtt több mint 9 üléssel rendelkező jármű-
vek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, és amelyek:
2.1.2.1.motorteljesítménye 150 kW-nál kisebb78
2.1.2.2.motorteljesítménye nem kisebb mint 150 kW80
2.1.3.Személyszállító, a vezetőüléssel együtt több mint 9 üléssel rendelkező jármű-
vek; áruszállító járművek, amelyek:
2.1.3.1.megengedett össztömege nem haladja meg a 2 tonnát76
2.1.3.2.megengedett össztömege meghaladja a 2 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 ton­nát77
2.1.4.Áruszállító járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 ton-
nát és amelyek
2.1.4.1.motorteljesítménye 75 kW-nál kisebb77
2.1.4.2.motorteljesítménye nem kisebb mint 75 kW, de 150 kW-nál kisebb78
2.1.4.3.motorteljesítménye nem kisebb mint 150 kW80

Azonban

- a 2.1.1. és a 2.1.3. kategóriájú járműveknél a határértékek 1 dB(A)-val nagyobbak, ha közvetlen befecskendezésű dízelmotorral vannak felszerelve,

- a 2 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű terepjáró járműveknél a határértékek 1 dB(A)-val nagyobbak, ha motorteljesítményük kisebb mint 150 kW, és 2 dB(A)-val nagyobbak, ha legalább 150 kW,

- a 2.1.1. kategóriájú járműveknél, amelyek kézi működtetésű, négynél több előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval vannak ellátva, és a legnagyobb motorteljesítmény meghaladja a 140 kW/t-t, valamint amelyek legnagyobb teljesítmény/legnagyobb tömeg aránya meghaladja a 75 kW/t értéket, a határérték 1 dB(A)-val nagyobb, amennyiben az a sebesség, amivel a jármű hátsó része áthalad a BB' vonalon, harmadik fokozatban nagyobb mint 61 km/h.

2.2. Az eredmények értékelése

2.2.1. A mérőműszerekből adódó pontatlanságok figyelembevételével az egyes mérések alapján nyert értékeket 1 dB(A)-val kell csökkenteni.

2.2.2. A méréseket akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha a jármű egyik oldalán egymás után végzett két mérés közötti eltérés nem haladja meg a 2 dB(A) értéket.

2.2.3. Vizsgálati eredménynek a legmagasabb mérési eredmény számít. Abban az esetben, ha ez az érték több mint 1 dB(A)-val meghaladja a vizsgált jármű kategóriájára megengedett legnagyobb zajszintet, akkor két további mérést kell végezni megfelelő mikrofonhelyzetnél. Az így kapott négy mérési eredményből háromnak a megengedett határértéken belül kell maradnia.

3. Jelölések

3.1. A kipufogó- és szívórendszerek alkatrészein a rögzítő elemek és a csövek kivételével fel kell tüntetni az alábbiakat:

3.1.1. a rendszerek és alkatrészeik gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve;

3.1.2. a gyártó kereskedelmi jelölése.

3.2. E elöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük, még a rendszernek a járműre történő felszerelése után is.

4. Egy járműtípus típus-jóváhagyásának megadása

4.1. Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a típusjóváhagyást az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése, illetve adott esetben (4) bekezdése értelmében meg kell adni.

4.2. A típusbizonyítvány mintája a 2. függelékben található.

4.3. Minden jóváhagyott járműtípusra típus-jóváhagyási számot kell kiadni az ER. A. Függelék A/7. számú mellékletének megfelelően. Ugyanaz a szám nem adható ki több járműtípusra.

5. Típusváltozások és a jóváhagyások módosítása

5.1. Az ezen melléklet szerint jóváhagyott típus változtatásainál az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit

kell alkalmazni.

6. Gyártásmegfelelőség

6.1. A gyártásmegfelelőség biztosítására az ER. A. Függelék 10. cikkében megállapított követelményeknek megfelelő intézkedéseket kell meghozni.

6.2. Különleges előírások

6.2.1. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 2.3.5. pontjában említett vizsgálatok megegyeznek az 51. számú ENSZ-EGB előírás1 VII. mellékletében előírt, ezen irányelv III. Részében említett vizsgálatokkal.

6.2.2. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 3. pontja rendes körülmények között kétévenként egy vizsgálatot ír elő.

1 Ez a melléklet a Tanács 70/157/EGK irányelvével és az azt módosító, a Tanács 1999/101/EK és a Bizottság 2007/34/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz.

2 HL L 137., 2007.5.30., 68. o.

3 HL L 137., 2007.5.30., 68. o.

I/1. rész

Jármű-típusjóváhagyás céljából a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozóan az MR. A. Függelék A/1. számú melléklete^* alapján összeállított (...) számú adatközlő lap (a 2007/34/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv)

0. Általános adatok

0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön(b)

0.3.1. A jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája(c):

0.5. A gyártó neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:

1. A jármű általános szerkezeti jellemzői

1.1. Fényképek és/vagy rajzok egy reprezentatív járműről:

1.3.3. Meghajtott tengelyek (számuk, helyzetük, összekapcsolásuk módja):

1.6. A motor helye és elrendezése:

2. Tömegek és méretek(e) (kg és mm) (adott esetben hivatkozás a rajzokra)

2.4. A járműméretek mérettartományai (teljes)

2.4.1. Felépítmény nélküli alváznál:

2.4.1.1. Hosszúság®:

2.4.1.2. Szélesség(k):

2.4.2. Alváz felépítménnyel

2.4.2.1. Hosszúság(j):

2.4.2.2. Szélesség(k):

2.6. A jármű tömege felépítménnyel és menetkész állapotban, vagy az alváz tömege vezetőfülkével, ha a gyártó nem szereli fel a felépítményt(alapfelszereléssel, hűtőközeggel, olajokkal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és pótkerékkel és a járművezetővel együtt)(o) (legnagyobb és legkisebb):

3. Motor(q)

3.1. Gyártó:

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron lévő jelölés vagy más azonosító jel szerint):

(*) Az ezen az adatközlő lapon alkalmazott tételszámok és lábjegyzetek megfelelnekaz ER. A. Függelék A/1. számú mellékletében alkalmazottaknak. Az ezen mellékletre nem vonatkozó tételek itt nem szerepelnek.

3.2. Belső égésű motor

3.2.1.1. Működési elv: külső gyújtású/kompressziós gyújtású / négyütemű / kétütemű1

3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése:

3.2.1.2.3. Gyújtási sorrend:

3.2.1.3. Motor-lökettérfogat(s):cm3

3.2.1.8. Legnagyobb teljesítmény(t): kW/ min-1 (a gyártó által megadott érték)

3.2.4. Üzemanyag-adagolás

3.2.4.1. Karburátorral/karburátorokkal: igen/nem1

3.2.4.1.2. Típus(ok):

3.2.4.1.3. Darabszám:

3.2.4.2. Üzemanyag-befecskendezés (csak kompressziós gyújtás): igen/nem1

3.2.4.2.2. Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás1

3.2.4.2.4. Fordulatszám-szabályozó

3.2.4.2.4.1. Típus:

3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám terhelés alatt min-1

3.2.4.3. Üzemanyag-befecskendezés (csak külső gyújtás): igen/nem1

3.2.4.3.1. Működési elv: szívócső (egyetlen vagy több ponton1) / közvetlen befecskendezés / egyéb (adja meg)1

3.2.8. Szívórendszer

3.2.8.4.2. Levegőszűrő, rajzok: vagy

3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok):

3.2.8.4.2.2. Típus(ok):

3.2.8.4.3. Szívórendszer hangtompító, rajzok; vagy

3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok):

3.2.8.4.3.2. Típus(ok):

3.2.9. Kipufogórendszer

3.2.9.2. A kipufogórendszer leírása és/vagy rajzai:

3.2.9.4. Kipufogódob(ok):

Mellső-, középső- és hátsó dob vonatkozásában: szerkezet, típus, jelölés, ahol a külső zaj miatt szükséges: zajcsökkentő intézkedések a motorház és a motor vonatkozásában:

3.2.9.5. A kipufogócső helye:

3.2.9.6. Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob:

3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem1

3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és alkatrészek száma:

3.3. Elektromotor

3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés):

3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: kW

3.3.1.2. Üzemi feszültség: V

3.4. Más motorok, hajtóművek és kombinációik (az ilyen motorok vagy hajtóművek műszaki jellemzői):

4. Erőátvitel(v)

4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):

4.6. Áttételi viszonyszámok

SebességfokozatBelső áttételi viszonyszám (a sebességváltó kimenő­tengely fordulatszáma a mo­torhoz viszonyítva)Végáttételi viszonyszám(ok)
(a sebességváltó kimenő-tengely fordulatszá­ma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)
Összáttételi viszonyszám
Maximum CVT (*) esetén
1
2
3
Minimum CVT (*) esetén
Hátramenet
(*): Folyamatosan változtatható áttétel.

4.7. A jármű legnagyobb sebessége (és a fokozatok adatai, amelyekben ezek elérhetők) (km/h)(w):

6. Felfüggesztés

6.6. Gumiabroncsok és kerekek

6.6.2. A gördülő sugarak felső és alsó határértékei

6.6.2.1. 1. tengely:

6.6.2.2. 2. tengely:

6.6.2.3. 3. tengely:

6.6.2.4. 4. tengely: stb.

9. Felépítmény (nem vonatkozik az M1 kategóriába tartozó gépjárművekre)

9.1. Felépítmény típusa:

12.5. Adatok a zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel):

További adatok terepjáró járművek esetén:

1.3. A tengelyek és kerekek száma:

2.4.1. Felépítmény nélküli alváznál:

2.4.1.4.1. Terepszög elöl(na): ..............fok

2.4.1.5.1. Terepszög hátul(nb): ..........fok

2.4.1.6. Szabad magasság (az ER. A. Függelék A/2. számú melléklete A. szakaszának 4.5. pontja szerint)

2.4.1.6.1. a tengelyek között:

2.4.1.6.2. az első tengely(ek) alatt:

2.4.1.6.3. a hátsó tengely(ek) alatt:

2.4.1.7. Gerincáthaladási szög (nc):.................................fok

2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra

2.4.2.4.1. Terepszög elöl(na):.................................fok

2.4.2.5.1. Terepszög hátul(nb):.................................fok

2.4.2.6. Szabad magasság (az ER. A. Függelék A/2. melléklete A. szakaszának 4.5. pontja szerint)

2.4.2.6.1. a tengelyek között:

2.4.2.6.2. az első tengely(ek) alatt:

2.4.2.6.3. a hátsó tengely(ek) alatt:

2.4.2.7. Gerincáthaladási szög (nc): ................................. fok

2.15. Emelkedőn való elindulási képesség (pótkocsi nélküli jármű):.................................%

4.9. Differenciálzár: igen/nem/választható1

Dátum, ügyiratszám

1 Nem kívánt törlendő

I/2. rész
MINTA
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
[Legnagyobb méret: A4 (210x297 mm)]
A jóváhagyó hatóság pecsétje
Értesítés
- típusjóváhagyásról1
- típusjóváhagyás kiterjesztéséről1
- típusjóváhagyás elutasításáról1
- típusjóváhagyás visszavonásáról1

amely jármű/alkatrész/önálló műszaki egység típusára vonatkozik, tekintettel1 a legutóbb a 2007/34/EK irányelvvel mó­dosított 70/157/EGK irányelvre.
A típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):
0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):
0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen1,2
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája3:
0.5. A gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jelének felerősítési helye és módja:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:
II. SZAKASZ
1. Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.
1Nem kívánt törlendő!
2Amennyiben a típusazonosítás eszköze olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem lényegesek az ehhez a típusbizonyítványhoz tartozó jármű, részegység vagy önálló műszaki egység leírásához, akkor az ilyen karakterek a dokumentációban a "?" jelzéssel jelenítendők meg (pl.: ABC??123???).
3Az ER. A. Függelék A/2. sz. mellékletében foglaltak szerint

Függelék a (... ) számú típusbizonyítványhoz

A járművek MR. A. Függelék A/1. számú melléklete szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan

1. Kiegészítő adatok:

1.1. Amennyiben szükséges, az 51. számú ENSZ-EGB előírás III. melléklete 3.1.2.3.2.3. pontja által szabályozott gépjárművek jegyzéke:

1.2. Motor

1.2.1. Gyártó:

1.2.2. Típus:

1.2.3. Modell:

1.2.4. Legnagyobb névleges teljesítmény.......................kW/...................min 1

1.3. Erőátvitel: Nem automata/automata sebességváltó1

1.3.1 Sebességfokozatok száma:

1.4. Felszerelés

1.4.1 Kipufogódob

1.4.1.1. Gyártó:

1.4.1.2. Modell:

1.4.1.3. Típus:.................................az alább megadott rajznak megfelelően:

1.4.2 Beszívási hangtompító

1.4.2.1. Gyártó:

1.4.2.2. Modell:

1.4.2.3. Típus: ................................. az alább megadott rajznak megfelelően:

1.5. A gumiabroncs mérete,

1.5.1. A típus-jóváhagyási vizsgálathoz használt gumiabroncstípus leírása:

1.6. Mérések

1.6.1. Mozgó jármű zajszintje:

Mérési eredmények
bal oldal
dB(A)1
jobb oldal dB(A)1sebességváltó kar helyzete
1. mérés
2. mérés
3. mérés
4. mérés
Vizsgálati eredmény: ................................. dB(A)/E2
1Az I. Rész 2.2.1. pontjának rendelkezéseivel összhangban a mérési értékek 1 dB (A)-val csökkentve vannak megadva.
2Az "E" jelzés arra utal, hogy a méréseket ezzel az irányelvvel összhangban végezték el.

1 A nem kívánt rész törlendő!

Mérési eredmények
db(A)motor
1. mérés
2. mérés
3. mérés
Vizsgálati eredmény: ...........................dBÍAVE1
1 Az "E" jelzés arra utal, hogy a méréseket ezzel az irányelvvel összhangban végezték el.

1.6.3. A sűrített levegő zajának mérése:

Mérési eredmények
bal oldal dB(A)1jobb oldal dB(A)1
1. mérés
2. mérés
3. mérés
4. mérés
Vizsgálati eredmény: .................................dB(A)/E1
1 Az I. Rész 2.2.1. pontjának rendelkezéseivel összhangban a mérési értékek 1 dB (A)-val csökkentve vannak megadva.

1.6.2. Álló jármű zajszintje:

2. Észrevételek:

II. Rész

A kipufogórendszerek mint önálló műszaki egységek típusjóváhagyására (csere-kipufogórendszerek) vonatkozó igazgatási rendelkezések

1. A típus-jóváhagyás iránti kérelem

1.1. Az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerint a csereként beépíthető kipufogórendszer vagy annak alkatrésze önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyása iránti kérelmet a járműgyártónak vagy az illető önálló szerelési egység gyártójának kell benyújtania.

1.2. Az adatközlő lap mintája a II/1. részben található.

1.3. A hatáskörrel rendelkező vizsgáló intézmény kérésére a kérelmezőnek csatolnia kell a következőket:

1.3.1. annak a rendszernek két mintapéldánya, amire a típusjóváhagyást kérték,

1.3.2. egy eredeti kipufogórendszer, amelyet eredetileg szereltek a járműre a jármű típusjóváhagyásakor,

1.3.3. a típust reprezentáló jármű egy példánya, amelyre a rendszert fel kívánják szerelni, és amely teljesíti az 51. számú ENSZ-EGB előírás 7. melléklete 4.1. pontjának ezen melléklet III. Részében említett követelményeit,

1.3.4. egy önálló motor, amely megfelel a fentiekben leírt járműtípusnak.

2. Jelölések

2.4.1. A csere-kipufogórendszernek vagy alkatrészeinek a rögzítőelemek és -csövek kivételével viselniük kell az alábbiakat:

2.4.1.1. a csere-kipufogórendszer és alkatrészei gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve,

2.4.1.2. a gyártó kereskedelmi jelölése.

2.4.2. E jelöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük, még a rendszernek a járműre történő felszerelése után is.

3. A típusjóváhagyás megadása

3.1. Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a típusjóváhagyást az ER. A. Függelék 4. cikke (3) bekezdésének és adott esetben 4. cikke (4) bekezdésének értelmében meg kell adni.

3.2. A típusbizonyítvány mintája a II/2. részben található.

3.3. Minden önálló műszaki egységként jóváhagyott, csereként beépíthető kipufogórendszerre vagy annak alkatrésze típusára az ER. A. Függelék A/7. melléklete szerint típus-jóváhagyási számot kell kiadni. A típus-jóváhagyási szám 3. szakasza tartalmazza annak az utolsó módosító irányelvnek a számát, amely a jármű típus-jóváhagyásának időpontjában hatályban volt. Nem adható ki azonos szám egyetlen más csereként beépíthető kipufogórendszer vagy annak alkatrésze típusára sem.

4. Az EK-típus-jóváhagyási jel

4.1. Minden egyes, a jóváhagyott típusnak megfelelő, csereként beépíthető kipufogórendszeren vagy annak alkatrészén - a rögzítő elemek és csövek kivételével - fel kell tüntetni az EK-típus-jóváhagyási jelet.

4.2. Az EK- típus-jóváhagyási jel egy "e" betűt körülvevő négyzetből áll, amelyben az "e" betűt annak a tagállamnak a száma követi, amely a típusjóváhagyást kiadta:

"1" Németország esetében

"2" Franciaország esetében

"3" Olaszország esetében

"4" Hollandia esetében

"5" Svédország esetében

"6" Belgium esetében

"7" Magyarország esetében

"8" a Cseh Köztársaság esetében

"9" Spanyolország esetében

"11" az Egyesült Királyság esetében

"12" Ausztria esetében

"13" Luxemburg esetében

"17" Finnország esetében

"18" Dánia esetében

"19" Románia esetében

"20" Lengyelország esetében

"21" Portugália esetében

"23" Görögország esetében

"24" Írország esetében

"25" Horvátország esetében[451]

"26" Szlovénia esetében

"27" Szlovákia esetében

"29" Észtország esetében

"32" Lettország esetében

"34" Bulgária esetében

"36" Litvánia esetében

"49" Ciprus esetében

"50" Málta esetében

A típus-jóváhagyási jel tartalmazza továbbá a négyzet közelében elhelyezkedő, a típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában feltüntetett, a ER. A. Függelék A/7. számú mellékletében említett "alap-jóváhagyási számot" is, amely előtt az a két szám található, amelyek a 70/157/EGK tanácsi irányelv olyan utolsó nagyobb műszaki módosításának sorozatszámát jelölik, amely az EK-típusjóváhagyás kiadásának időpontjában hatályban volt. A 70/157/EGK irányelv sorozatszáma 00; a 77/212/EGK irányelv sorozatszáma 01; a 84/424/EGK irányelv sorozatszáma 02; a 92/97/EGK irányelv és ezen irányelv sorozatszáma 03. A "03" sorozatszám az 59. számú ENSZ-EGB előírás módosításai 00 sorozatának műszaki követelményeit is tartalmazza.

4.3. A jelnek a csereként beépített kipufogórendszeren vagy alkatrészén a járműre történő felszerelést követően is tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.

4.4. Az EK-típus-jóváhagyási jelre egy példa a II/3. részben található.

5. Típusmódosítás és a jóváhagyások módosításai

5.1. Az e melléklet szerint jóváhagyott típus változtatásainál az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. Gyártás-megfelelőség

6.1. A gyártás-megfelelőség biztosítására szolgáló intézkedéseket az ER. A. Függelék 10. cikke szerint kell meghozni.

6.2. Különleges előírások:

6.2.1. Az ER. A. Függelék A/10. számú mellékletének 2.3.5. pontjában említett vizsgálatok megegyeznek az e melléklet III. részében említett 59. számú ENSZ-EGB rendelet 5. mellékletében előírt vizsgálatokkal.

6.2.2. Az ER. A. Függelék A/10. mellékletének 3. pontja rendes körülmények között kétévenként egy vizsgálatot ír elő.

II/1. rész

A gépjárművek kipufogórendszereinek önálló műszaki egységként történő jóváhagyására vonatkozóan összeállított (...) számú adatközlő lap

Az alábbi adatokat kell - értelemszerűen - tartalomjegyzékkel ellátva három példányban benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletezettséggel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek megfelelő részletességűeknek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy különálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0. Általános adatok

0.1. Gyártmány (a gyártó cég neve):

0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.5. A gyártó neve és címe:

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel felerősítési helye és módja:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:

1. Annak a gépjárműnek a leírása, amelyhez a berendezést szánják (amennyiben a berendezés több járműtípusba való beszerelésre is alkalmas, akkor az ebben a pontban kért információt minden típusra vonatkozóan meg kell adni)

1.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):

1.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

1.3. A típus azonosítási módja, ha fel van tüntetve a járművön:

1.4. A jármű kategóriája:

1.5. EK-típus-jóváhagyási szám a zajszint vonatkozásában:

1.6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány 1.1. és 1.5. pontjában a gépjárművel kapcsolatban említett összes adat (ezen melléklet I/2. Része):

2. A berendezés leírása

2.1. A csere-kipufogórendszer leírása minden alkatrész relatív helyzetének feltüntetésével és a beszerelésre vonatkozó utasítások megadásával:

2.2. Az egyes alkatrészek részletes rajza könnyű megtalálásuk és azonosításuk érdekében, valamint a felhasznált anyagok megadása. Ezeken a rajzokon meg kell jelölni az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésére javasolt helyet:

Dátum, ügyiratszám

II/2. rész
MINTA
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
[Legnagyobb méret: A4 (210x297 mm)]
A jóváhagyó hatóság pecsétje
Értesítés
típusjóváhagyásról1
típusjóváhagyás kiterjesztéséről1
típusjóváhagyás elutasításáról1
típusjóváhagyás visszavonásáról1
amely jármű/alkatrész/önálló műszaki egység típusára vonatkozik, tekintettel1 a legutóbb a 2007/34/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelvre.
A típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2. Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.3. A típusazonosítás módja, ha az fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen1,2

0.3.1. A jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája3:

0.5. A gyártó neve és címe:

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jelének felerősítési helye és módja:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe:

II. SZAKASZ

1. Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.

1 Nem kívánt törlendő!

2 Amennyiben a típusazonosítás eszköze olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem lényegesek az ehhez a típusbizonyítványhoz tartozó jármű, részegység vagy önálló műszaki egység leírásához, akkor az ilyen karakterek a dokumentációban a "?" jelzéssel jelenítendők meg (pl. ABC??123???).

3 Az ER. A. Függelék A/2. sz. mellékletében foglaltak szerint.

Függelék a (...) számú típusbizonyítványhoz

A gépjárművek kipufogórendszereinek önálló műszaki egységként történő jóváhagyására vonatkozóan, tekintettel az MR. A. Függelék A/1. számú mellékletére

1. Kiegészítő adatok

1.1. Az önálló műszaki egység alkotórészei:

1.2. Azon járműtípus(ok) gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve, amelyekbe beszerelik a kipufogódobot1

1.3. Járműtípus(ok) és jóváhagyási számuk/számaik:

1.4. Motor

1.4.1. Típus (külső gyújtás, dízel):

1.4.2. Munkaciklusok: kétütemű vagy négyütemű

1.4.3. Teljes hengerűrtartalom:

1.4.4. Legnagyobb névleges motorteljesítmény ................................. kW/min 1

1.5. Áttételi arányok száma:

1.6. Alkalmazott áttételi arányok:

1.7. Hajtótengely arány(ok):

1.8. Zajszint értékek:

mozgó jármű: ................ dB (A) ................. km/h sebességnél gyorsulás előtt, álló jármű dB (A),

................................. min 1 fordulatszám értéknél

1.9. A kipufogógáz-ellennyomás értéke:

1.10. Korlátozások a használat vagy a beszerelési követelmények vonatkozásában:

2. Megjegyzések:

II/3. rész

Az ábrázolt EK-típus-jóváhagyási jelet viselő kipufogórendszert vagy annak alkatrészét a 92/97/EGK irányelv (03) szerint Spanyolországban (e9) a 0148 alap-jóváhagyási számon hagyták jóvá.

A számok csak példaként szerepelnek.

Amennyiben több típusról van szó, az 1.3. ponttól az 1.10. pontig bezárólag minden típusra vonatkozóan meg kell adni az adatokat

III. Rész

1. A műszaki követelmények megegyeznek az alábbi pontokban előírtakkal:

a) az 51.() számú ENSZ-EGB előírás 2., 6.1., 6.2.1. és 6.3. pontja, valamint 3-10. mellékletei;

b) az 59.(") számú ENSZ-EGB előírás 2. és 6. pontja, valamint 3-5. mellékletei.

2. Az 1. pont rendelkezéseinek alkalmazása érdekében az alábbiakat kell alkalmazni:

a) "terheletlen jármű": olyan jármű, amelynek a tömegét az e melléklet Részének 2.6. pontja határozza meg, járművezető nélkül;

b) "értesítés": az I./2. és II./2. Részben meghatározott típus-jóváhagyási bizonyítvány;

c) "a vonatkozó előírások szerződő felei" alatt a tagállamokat kell érteni;

d) az51. és 59. számú előírásra történő hivatkozásokat az MR. A. Függelék A/1. számú mellékletére történő hivatkozásoknak kell tekinteni;

e) a 2.2.6. pontban az 1. lábjegyzetet az alábbiak szerint kell érteni: "A kategóriák meghatározását lásd az ER. A. Függelék A/2. számú mellékletében".

(/) HL L 137., 2007.5.30., 6S. o.

(**) HLL L 326., 2006.11.24., 43. o.

Az A. Függelék A/2. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[452]

Az A. Függelék A/2a. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[453]

Az M1 és az N1 kategóriájú gépkocsik szennyezőanyag kibocsátásának jóváhagyására vonatkozó követelmények (Euro 5 és 6 tekintetében)

1. A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyására és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendeletében, és az azt módosító Bizottság 692/2008/EK és 566/2011/EU rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

Az A. Függelék A/3. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[454]

Az A. Függelék A/4. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[455]

Az A. Függelék A/5. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[456]

Az A. Függelék A/6. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[457]

Az A. Függelék A/7. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[458]

Az A. Függelék A/8. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[459]

Az A. Függelék A/9. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[460]

Az A. Függelék A/10. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez][461]

Az A. Függelék A/11. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[462]

Az A. Függelék A/15. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[463]

Az A. Függelék A/16. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[464]

Az A. Függelék A/17. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[465]

Az A. Függelék A/18. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[466]

Az A. Függelék A/19. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[467]

Az A. Függelék A/20. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez1[468]

Az A. Függelék A/31. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[469]

Az A. Függelék A/32. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[470]

Az A. Függelék A/33. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[471]

Az A. Függelék A/34. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[472]

Az A. Függelék A/35. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[473]

Az A. Függelék A/36. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[474]

Az A. Függelék A/37. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[475]

Az A. Függelék A/38. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[476]

Az A. Függelék A/39. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[477]

Az A. Függelék A/40. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[478]

Az A. Függelék A/41. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[479]

A nehéz gépjárművek és motorok (Euro IV és V) kibocsátásuk tekintetében történő típusjóváhagyásának követelményeit az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.

Az A. Függelék A/41a. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[480]

1. A nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyására, valamint a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésre az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az annak végrehajtását szolgáló 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. 2012. december 31-től a mellékletben meghatározott kérelmeket az 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések alapján kell benyújtani.

2.1. A motorrendszerre, illetve motorcsaládra mint önálló műszaki egységre vonatkozó kérelmet, a kibocsátások és a járműjavítási és - karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelmet, a kibocsátások és a járműjavítási és - karbantartási információk elérhetősége tekintetében a jármű EK-típusjóváhagyási kérelmet, a kibocsátás-csökkentő pótberendezés típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó nyújtja be a hatósághoz. A motorrendszerre, illetve motorcsaládra mint önálló műszaki egységre vonatkozó kérelem benyújtása után a hatóság a kérelem részét képező hivatalos dokumentációcsomagot megőrzi. Amennyiben a részletes dokumentációcsomag a hatóság döntése alapján a gyártónál marad, a hatóság gondoskodik arról, hogy jóváhagyás után a dokumentációban ne történjen változás.

2.2. Az 582/2011/EU, és az azt módosító 64/2012/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően benyújtott kérelem alapján az ezen melléklet követelményeit kielégítő járműtípusok EK-típusjóváhagyást kapnak, és egy EK- típus-jóváhagyási számmal látják el őket.

Az A. Függelék A/42. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[481]

Az A. Függelék A/43. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[482]

Az A. Függelék A/44. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[483]

Az A. Függelék A/45. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[484]

Az A. Függelék A/46. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[485]

A gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsai és azok felszerelése[486]

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, A MELLÉKLET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÉS A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

1. Fogalommeghatározások

Jelen melléklet alkalmazása szempontjából:

- "gumiabroncs": az az új légabroncs, beleértve a szögekhez való lyukakkal ellátott téli gumiabroncsot, akár eredeti felszerelés vagy pótfelszerelés formájában, amelyet olyan járművekre való felszerelésre szántak, amelyekre az ER. A. Függeléket kell alkalmazni. Ez a meghatározás nem vonatkozik a szögekkel ellátott téli gumiabroncsra,

- "jármű": az összes olyan jármű, amelyre az ER. A. Függelék alkalmazandó,

- "gyártó": a járművek vagy gumiabroncsok kereskedelmi nevének vagy jelének tulajdonosát jelenti.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. Az V. részben meghatározott követelményeket az 1980. október 1. napján vagy azt követően először használatba vett gépjárművekre szerelendő gumiabroncsokra kell alkalmazni.

2.2. Az V. részben meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni:

a) azokra a gumiabroncsokra, amelyek sebességhatára kisebb 80 km/óránál,

b) azokra a gumiabroncsokra, amelyek névleges kerékpánt-átmérője nem haladja meg a 254 mm-t (vagy 10-es kód), illetve 635 mm vagy több (25-ös kód),

c) T-típusú ideiglenesen használt tartalék gumiabroncsokra a II. rész 2.3.6. pontjában meghatározottak szerint,

d) a csak az első ízben 1980. október 1-je. előtt nyilvántartásba vett gépjárművekre történő felszerelésre szánt gumiabroncsokra.

2.2.3. 2012. november 1-jétől a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsaira vonatkozó követelményeket a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendelet határozza meg.[487]

2.2.3.1. 2017. november 1-jétől az e melléklet I-II. Részében foglalt rendelkezések alapján típusjóváhagyás már nem adható ki.

2.2.3.2. Az e melléklet I-II. Részében foglalt rendelkezések alapján kiadott típusjóváhagyással rendelkező járműtípusba tartozó járművek forgalomba helyezése továbbra is engedélyezhető, valamint engedélyük meghosszabbítható 2017. október 31. napjáig.

3. A melléklet alkalmazása az alkatrész típusjóváhagyási eljárásban

3.1. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel a II. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.2. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel az V. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.3. A III. részben megállapított feltételek szerint gumiabroncsra vonatkozóan típusjóváhagyást kap minden jármű, amennyiben a gumiabroncsok (megfelelő esetben beleértve a tartalék gumiabroncsokat is) megfelelnek a II. rész követelményeinek, valamint a IV. részben a járművekre vonatkozóan megállapított követelményeknek, és minden ilyen jármű el van látva a II. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.4. Az alkatrész- (gumiabroncs-) vagy járműtípus-jóváhagyás megadásától vagy visszautasításától számított egy hónapon belül meg kell küldeni a szóban forgó bizonyítvány - amelynek mintáját a I. és III. rész függeléke tartalmazza -másolatát a többi tagállamnak, valamint azok kérésére meg kell küldeni a jóváhagyott gumiabroncstípus vizsgálati jelentését is.

3.5. Nem tiltható meg, illetve nem korlátozható az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő gumiabroncs forgalomba hozatala.

3.6. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadása egy járműre vonatkozóan, amennyiben a gumiabroncsok EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelően történt.

3.7. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza, illetve nem tiltható meg egy jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, üzembe helyezése vagy használatba vétele, amennyiben ezek EK-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelően történt.

3.8. Amennyiben megalapozott indokok alapján úgy ítélhető, hogy egy gumiabroncstípus vagy járműtípus veszélyes annak ellenére, hogy megfelel ezen rész követelményeinek, átmenetileg megtiltható ennek a terméknek a forgalmazása, illetve különleges feltételek határozhatók meg a forgalmazására.

A döntésről és annak okairól haladéktalanul tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

3.9. Adott esetben meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártás megfelel-e a jóváhagyott típusnak. E célból bármikor ellenőrizhető, hogy a gumiabroncsok vagy a járművek megfelelnek-e ezen melléklet követelményeinek. Ez az ellenőrzés a helyszíni ellenőrzésekre korlátozódik.

3.9. Amennyiben megállapítható, hogy ugyanazzal a jóváhagyási jellel rendelkező gumiabroncsok vagy járművek nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a jóváhagyottal megegyező kivitelű gyártás biztosítására. Amennyiben gumiabroncsok vagy járművek rendszeresen nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor ezekkel az intézkedésekkel vissza is lehet vonni a típusjóváhagyást. Hasonlóan intézkedést kell hozni, amennyiben más tagállam a követelmények betartásának hiányáról küld értesítést.

3.10.Az I. és III. rész függelékében megadott nyomtatvány segítségével egy hónapon belül értesíteni kell a többi tagországot az EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és annak okairól.

3.11.Minden olyan határozat esetében, amelyet ezen melléklet végrehajtása során elfogadott rendelkezések alapján hoztak arról, hogy visszautasítják vagy visszavonják a gumiabroncsra vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyást vagy a gumiabroncsok felszerelésére vonatkozóan egy jármű típusjóváhagyását, beleértve a forgalomba hozatal vagy a használat megtiltását is, részletesen ismertetnie kell az indokokat. Minden ilyen határozatról értesítést kap az érintett fél, akit egyidejűleg tájékoztatnak a hatályos nemzeti jog értelmében rendelkezésére álló jogorvoslatokról, valamint arról a határidőről, ameddig ezekkel a jogorvoslatokkal élhet.

3.12. 2009. október 1-jétől kezdődően ezen melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni az ER. A. Függelék 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ezen melléklet hatálya alá tartozó valamennyi gumiabroncsra, kivéve a C1d és C1e osztályba tartozó gumiabroncsokra, amelyekre 2010. október 1-jétől, illetve 2011. október 1 -jétől kell ezeket alkalmazni.

4. A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

I. RÉSZ A gumiabroncsok EK-típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási rendelkezések[488]

1. függelék Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap

2. függelék EK-típusbizonyítvány (gumiabroncsok)

3. függelék Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap a gumiabroncs/út-zajkibocsátásról

4. függelék EK-típusbizonyítvány (gumiabroncs/út zajkibocsátás)

II. RÉSZ A gumiabroncsokra vonatkozó követelmények[489]

1. függelék Magyarázó ábra

2. függelék Terhelési indexekre vonatkozó jelzések és a hozzájuk tartozó legnagyobb gumiabroncsterhelhetőség

3. függelék A gumiabroncs jelöléseinek elhelyezése

4. függelék Nyomásindex és nyomás mértékegysége közötti összefüggés

5. függelék Bizonyos méretű gumiabroncsok külső átmérője és gumiabroncs-szélessége, valamint a mérőpántjainak pántszélessége

6. függelék A gumiabroncsok méretének mérési módszere

7. függelék Terhelés- és sebességvizsgálati eljárás

8. függelék A terhelési index változása a sebesség függvényében, a teherjárművek radiál és diagonál gumiabroncsainál

III. RÉSZ Igazgatási rendelkezések a járművek EK-típusjóváhagyásáról a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban

1. függelék A járműre vonatkozó adatközlő lap

2. függelék A jármű EK-típusbizonyítványa

IV. RÉSZ A járművekre vonatkozó követelmények a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban

V. RÉSZ Gumiabroncs/út-zajkibocsátás

1. függelék Vizsgálati módszer a gumiabroncs/út-zajszint méréséhez üresjárati elhaladási zaj mérésnél

2. függelék Vizsgálati jelentés

VI. RÉSZ A vizsgálat helyszínére vonatkozó követelmények

I. Rész

A GUMIABRONCSOK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1. ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUSRA VONATKOZÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

1.1. Az adott gumiabroncs-típusra vonatkozó típusjóváhagyási kérelmet az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a gumiabroncs gyártója nyújtja be.

1.1.1 A II. résznek megfelelően benyújtott típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlő lapoknak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.1.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal vagy arról készült jellemző fényképpel, valamint a mérőpántra felszerelt, felfújt gumiabroncs-köpenyt ábrázoló, a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-típus megfelelő méreteit (lásd a II. rész 6.1.1. és 6.1.2. szakaszát) feltüntető vázlatrajzzal együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges) .

1.1.1.2. A kérelmet a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzőkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.1.2. Az V. résznek megfelelőn benyújtott típusjóváhagyás kérelmet az

1. függelékben meghatározott adatközlő lapnak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.2.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének jellegzetes mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal, rajzzal vagy fényképpel együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges) .

1.1.2.2. A kérelmet továbbá a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzőkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.2. A gyártó kérheti a típusjóváhagyás kiterjesztését

1.2.1. oly módon, hogy az a II. résznek megfelelő típusjóváhagyások esetében a módosított gumiabroncs-típusokra is kiterjedjen, és/vagy

1.2.2. oly módon, hogy az az V. résznek megfelelő típusjóváhagyások esetében a további gumiabroncs-méret megjelölésekre, és/vagy módosított márkanevekre, vagy a gyártó kereskedelmi leírására és/vagy a futófelület mintázatára is kiterjedjen.

1.3. A jóváhagyó hatóság a gumiabroncsgyártók laboratóriumait jóváhagyott vizsgálólaboratóriumokként el ismerhetik az ER. A. Függelék 14. cikkének (1) bekezdése értelmében.

2. FELIRATOZÁSOK

2.1. Az típusjóváhagyásra benyújtott adott gumiabroncs-típus mintadarabjain fel kell tüntetni a kérelmező jól látható és letörölhetetlen védjegyét vagy nevét, valamint megfelelő helyet kell hagyni az ezen Rész 4. szakaszában előírt típusjóváhagyási jel feltüntetésére.

3. TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

3.1. Az ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelő típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.1. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel a II. rész követelményeinek.

3.1.1. A II. résznek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal az ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.1.2. A ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelő típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.2. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel az V. rész követelményeinek.

3.2.1. Az V. résznek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal a ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.3. Minden, a típusjóváhagyást megkapott gumiabroncs-típust típusjóváhagyási számmal kell ellátni. Ugyanazt a számot más gumiabroncs-típusnak nem szabad kiadni. Különösen a II. résznek megfelelően kiadott jóváhagyási számoknak és az V. rész alapján kiadott EK-típusjóváhagyási számoknak kell különbözőnek lenniük.

4. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÖLÉS

4.1. Minden olyan gumiabroncson, amely ezen résznek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncs-típusnak felel meg, fel kell tüntetni a megfelelő típusjóváhagyási jelet.

4.2. Az EK-típusjóváhagyási jel egy téglalapból áll, amely egy kis "e" betűt tartalmaz, amelyet az ER. A. Függelék A/7. melléklete szerint a típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető jele követ. Az EK-típusjóváhagyási szám a gumiabroncshoz kiadott bizonyítványon feltüntetett EK-típusjóváhagyási számból áll, amelyet két számjegy követ: "00" a haszongépjárművekhez használt gumiabroncsok, és "02" a személygépkocsikhoz használt gumiabroncsok esetében.

4.2.1. Az EK-típusjóváhagyási jelet alkotó téglalap hossza legalább 12 mm, magassága legalább 8 mm. A betűk és számok magassága legalább 4 mm.

4.3. Az EK-típusjóváhagyási jeleket és számokat, és bármely további, a II. rész 3. szakasza által előírt jelet - ez utóbbi a II. rész előírásainak megfelelően kiadott típusjóváhagyásra vonatkozik -,az említett szakaszban előírt módon kell feltüntetni.

4.4. Az V. résznek megfelelően kiadott jóváhagyási számokat egy "s" betű követi, amely a "sound (zaj) " szó rövidítése.

4.5. Az EK-típusjóváhagyási jel mintája az alábbi:

A fent megadott EK-típusjóváhagyási jelet viselő gumiabroncs tehergépjárművekhez használt gumiabroncs (00), amely megfelel az EK-előírásoknak (e), amelyre az EK-típusjóváhagyási jelet Írországban adták ki (24), a II. résznek megfelelően 479-es szám szerint, és Olaszországban (3), az V. résznek megfelelően 687-es szám szerint.

Megjegyzés: a "479" és "687" számok (EK-jel típusjóváhagyási számok), valamint a "24" és "3" számok (az EK-jóváhagyást megadó tagállamok betűjelei és számai) csak példaként szerepelnek.

A jóváhagyási számokat a téglalaphoz közel kell elhelyezni, akár fölé, alá, jobbra, vagy balra. A jóváhagyási szám jegyeinek az "e" betű azonos oldalán kell lenniük, és egy irányba kell mutatniuk.

5. GUMIABRONCS-TÍPUSOK MÓDOSÍTÁSA

5.1. Ha a II. résznek megfelelő, vagy az V. résznek megfelelő típusjóváhagyást kapott gumiabroncsot módosítanak, akkor az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.2. Ha a II. résznek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs futófelületének mintázatát módosítják, akkor a II. részben előírt vizsgálatokat nem szükséges megismételni.

5.3. Ha az V. résznek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs egy sorozatát gumiabroncsméret-megjelöléssel, vagy védjegyekkel látják el, a típusjóváhagyó hatóság határozza meg az újravizsgálat követelményeit.

5.4. Ha az V. résznek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncs egy sorozata futófelületének mintázatát módosítják, akkor egy reprezentatív mintacsoportot újra kell tesztelni, kivéve, ha a típusjóváhagyó hatóság meg van győződve, hogy a módosítás nem befolyásolja a gumiabroncs/út-zajkibocsátást.

6. A GYÁRTÁS EGYÖNTETŰSÉGE

6.1. A gyártás egyöntetűségének biztosítására vonatkozó általános szabályokat az ER. A. Függelék 10. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban kell elfogadni.

6.2. Különösen az V. rész 1. függeléke szerinti, a termelés megfelelőségének ellenőrzése érdekében elvégzett ellenőrzések során, ha a tesztelt gumiabroncs zajszintje legfeljebb 1 db(A)-val haladja meg az V. rész 4.2. szakaszában meghatározott határértékeket, akkor a termelést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a fent említett V. rész 4. szakaszában meghatározott követelményeknek.

1. függelék

EGY ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ

.... SZ. ADATKÖZLŐ LAP

Ha szükséges, a következő dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelő méretarányban és elegendő részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelő léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmű adatokat.
0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi jelölése)....................................................... ....................
0.2. Kereskedelmi jelölések(ok)......................................................................... .........................
0.3. Típus megjelölés (gumiabroncsméret-megjelölés)................................................. ..................
0.5. Kérelmező neve és címe:........................................................................ ..............................
0.7. A gyártó üzem(ek) címe(i):................................................................. ...................................
6. GUMIABRONCSOK
6.1. A felhasználás besorolása:........................................................... ..........................................
6.2. Szerkezet:......................................................................... ...................................................
6.3. Sebesség szerinti besorolás:............................................................ .......................................
6.4. Terhelési index (indexek):
- egyes elrendezés:............................................................................ ...........................................
- kettős (iker) elrendezés:............................................................................... ..............................
6.5. Belső tömlővel vagy belső tömlő nélkül kell felszerelni a gumiabroncsot:............................... ..
6.7. A gumiabroncs típusa:.............................................................................. .............................
6.7.1. Személygépkocsihoz használt "szabványos" vagy "megerősített" gumiabroncs
vagy "T-típusú, átmenetileg használható pótkerék":.........................................
6.7.2. Teherjárműhöz használt "utánvágható" gumiabroncs:......................................
6.8. Diagonál gumiabroncsok betétszámjelzése (Ply-rating szám)..........................
6.9. Külső méret: teljes profilszélesség és külső átmérő:.........................................
6.10. A kerékpánt (kerékpántok), amelyre (amelyekre) a gumiabroncs felszerelhető:
6.11. A mérő- kerékpánt és a pántvizsgálati kerékpánt: ...........................................
6.12. A méretellenőrzéskora nyomás (bar):..............................................................
6.13. A terhelés/sebesség további kombinációi azokban az esetekben, ahol a II. rész 6.2.5. pontja alkalmazandó:..................................................................
6.14. A vizsgálat során alkalmazott nyomás, amennyiben a gyártó a II. rész A-része 7. függelékének 1.3. pontja vagy a "PSI" nyomásindex alkalmazását kéri:
6.15. A II. rész 2.20. pontjában vagy a II. rész 5. függelékének megfelelő táblázatában említett x-tényező:.......................................................................

2. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (gumiabroncsok)

MINTA (legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm) )

HATÓSÁGI
BÉLYEGZŐ
Közlemény a gumiabroncsokról szóló, 92/23/EGK irányelvvel kapcsolatban az alkatrészek:
- típusjóváhagyásáról1
- típusjóváhagyásának kiterjesztéséről1
- típusjóváhagyásának visszautasításáról1.
- a típusjóváhagyás visszavonásáról1,
- a termelés megszüntetéséről1
EK-alkatrész típusjóváhagyási szám:...............Kiterjesztési szám:........................
1 A nem kívánt részt el kell hagyni.
I.SZAKASZ
0. Általános előírások
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):......................................................... .....................
0.2. Kereskedelmi leírás(ok):........................................................................................... ............
0.3. Az alkatrészen (gumiabroncs) megjelölt azonosítás módjaa):....................................................
0.4. Az alkalmazandó mellékletek jegyzéke:..................................................................................
0.5. Kérelmező neve és címe:.................................................................... ..................................
0.6. Gyártó üzem(ek) címe:....................................................................... ..................................
II. SZAKASZ
1. További információk
1.1 Azoknak a keréktárcsáknak a felsorolása, amelyekre a gumiabroncsok felszerelhetők:................................................................................... ..............................................
2. A vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat:.................................... ......................
3. Vizsgálati jelentés kelte:.............................................................................. ...........................
4. Vizsgálati jelentés száma:......................................................................... ..............................
5. Az alkatrésztípus-jóváhagyás kiterjesztésének indoklása (ha alkalmazható):..
6. Megjegyzések (ha vannak):................................................... ................................................
7. Hely:...................................................................................... ..............................................
8. Dátum:........................................................................................ .........................................
9. Aláírás:............................................................................................. ....................................
10. Mellékelve: a jóváhagyást kiadó hatósághoz benyújtott alkatrésztípusjóváhagyási dokumentációban szereplő iratok jegyzéke, amelyek kérés alapján beszerezhetők.
a Amennyiben használják, a típusazonosítás módját csak az egyedi jóváhagyású gumiabroncsokon kell megadni. Amennyiben a típusazonosítás megjelölése olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem lényegesek az ehhez az alkatrésztípus-bizonyítványhoz tartozó gumiabroncstípusokkal kapcsolatban (például a dátum kódja), akkor ezeket a karaktereket az "?" jelzéssel kell megadni a dokumentációban (például ABC ?? 123.??) - a méretmegjelölés, - a felhasználás besorolása, - a teherbírási index, - sebesség szerinti besorolás, - a gumiabroncs tömlő nélküli-e, - a személygépkocsik gumiabroncsa esetén "T típusú, átmenetileg használható pótkerék" vagy "megerősített" gumiabroncs-e, , - a teherjárművek gumiabroncsa esetén "utánvágható"-e a gumiabroncs, - további teherbírási index/indexek és sebesség szerinti besorolás egyéb jelzései.

3. függelék

EGY ADOTT TÍPUSÚ GUMIABRONCS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ... sz. ADATKÖZLŐ LAP A GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁSRÓL

(a 92/23/EGK irányelv V. melléklete)

Ha szükséges, a következő dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelő méretarányban és elegendő részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelő léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmű adatokat.

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. A gyártó neve:

1.2. A kérelmező neve és címe:

1.3. A gyártó üzem(ek) címe(i):

1.4. Az adott gumiabroncs kért típusjóváhagyásához használandó márkanév/nevek, kereskedelmi leírás(ok), vagy védjegy(ek) .

2. GUMIABRONCSOK

2.1. Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály)

2.2. Használati kategória: (normál, téli, vagy speciális)

2.3. A gumiabroncs-méretek megjelölt tartományában használt futófelület mintázatok főbb jellemzőinek részletei, tekintettel a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatásra. Ez lehet rajz, fénykép, vagy leírás, de elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat megállapítsa, hogy a fő jellemzők utólagos megváltoztatása kedvezőtlenül befolyásolja-e a gumiabroncs/út zajkibocsátást.

Megjegyzés: A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékű megváltoztatásának a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelőségének ellenőrzése során állapítják meg.

2.4. A gumiabroncs szerkezete

2.5. A futófelület mintázatok megjelöléseinek listája:

(adja meg az egyes védjegyek, vagy márkanevek, vagy kereskedelmi leírások vonatkozásában a gumiabroncs-megjelölések jegyzékét az MR. A. Függelék A/46. sz. mellékletének II. része 2.17. szakasza szerint, megfelelő esetben kiegészítve azt a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a "Reinforced", vagy "Extra load" megjelöléssel.)

4. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(gumiabroncs/út zajkibocsátás)

MINTA

(legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)

Hivatalos pecsét

Értesítés a következőkre vonatkozóan:

- EK-típusjóváhagyás1

- az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése1

- az EK-típusjóváhagyás visszavonása1

- gyártás megszüntetése1

adott gumiabroncs-típusra, tekintettel a legutóbb a(z) .../.../EK irányelvvel módosított 92/23/EGK irányelvnek a gumiabroncs/út zajkibocsátásról szóló V. részére.

EK-típusjóváhagyási szám: ...................... Kiterjesztés száma: .............................

I. SZAKASZ

0. Általános adatok

0.1. A gyártó neve:

0.2. A kérelmező neve és címe:

0.3. A gyártó üzem(ek) címe(i):

II. SZAKASZ

1. További információk

1.1. Márkanév(nevek) és kereskedelmi megjelölés(ok):

1.2. Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály) 1

1.3. Használati kategória: (Normál/Téli/Speciális) 1

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős technikai szolgálat:

3. A vizsgálati jelentés kelte:

4. A vizsgálati jelentés száma:

5. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztésének alapja (megfelelő esetben):

6. (Esetleges) Megjegyzések:

7. Dátum és hely:

(1) A nem kívánt rész törlendő.

8. Aláírás:

9. Csatolva szerepel azoknak a kérelemre beszerezhető dokumentumoknak a jegyzéke, amelyek az EK-típusjóváhagyási dossziét alkotják, és amelyeket a jóváhagyást megadó hatósághoz benyújtottak.

II. Rész

A GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. Ezen melléklet alkalmazásában:

2.1. "gumiabroncstípus": a gumiabroncsok kategóriája, amely nem tér el olyan lényeges szempontokban, mint például:

2.1.1. a gyártó neve vagy védjegye,

2.1.2. a gumiabroncs méretmegjelölése,

2.1.3. a felhasználás besorolása:

- szokásos: szokásos közúti használatú gumiabroncs,

- speciális: speciális használatú gumiabroncs, például a vegyes használatú (mind terepen, mind közúton használt) és a korlátozott sebesség mellett használható gumiabroncs,

- téli gumiabroncs,

- átmenetileg használható pótkerék,

2.1.4. szerkezet (diagonál, övesdiagonál, radiál),

2.1.5. sebesség szerinti besorolás,

2.1.6. terhelési index,

2.1.7. a gumiabroncs keresztmetszete,

2.2 "téli gumiabroncs": olyan gumiabroncs, amelyen a futófelület mintázatát és szerkezetét elsősorban arra tervezték, hogy a szokásos gumiabroncsnál jobb tapadást biztosítson sárban és friss vagy olvadó hóban. A téli gumiabroncs futófelületének mintázata általában hornyokból (bordából) és/vagy a szokásos gumiabroncshoz képest nagyobb közökkel elhelyezett blokkokból áll,

2.3 a "gumiabroncs szerkezete": a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzőit jelenti. Elsősorban a következő szerkezeteket kell megkülönböztetni:

2.3.1. "diagonál": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtől-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-nál lényegesen kisebb, zárnak be váltakozva,

2.3.2. "öves diagonál s": olyan diagonál gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetvázat öv veszi körül, amely a szövetváz anyagának közelében szögekben váltakozva elhelyezett, nem nyújtható, kettő vagy több kordbetétből áll,

2.3.3. "radiál": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtől-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-os szöget zárnak be, ahol a szövetvázat nem nyújtható, az abroncson körben futó acélbetét öv merevíti,

2.3.4. "megerősített gumiabroncs": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelynek szövetváza ellenállóbb az igénybevétellel szemben, mint az annak megfelelő standard gumiabroncsé,

2.3.5. "átmenetileg használható pótkerék": eltér azoktól a gumiabroncsoktól, amelyeket a szokásos üzemi körülményekhez szerelnek fel a járművekre, ezt a gumiabroncsot viszont csak korlátozott üzemi feltételek mellett, átmeneti használatra tervezték,

2.3.6. "T-típusú átmenetileg használható pótkerék": a standard vagy megerősített gumiabroncsok belső nyomásánál magasabb nyomás melletti használatra tervezett, átmenetileg használható pótkereket jelenti,

2.4 "köpenyperem": a gumiabroncsnak az a része, amely olyan alakú és szerkezetű, hogy ráilleszkedik a kerékpántra, és azon a gumiabroncsot megtartja1,

2.5. "kord (fonál) ":a gumiabroncsban a fonalbetét szövetét alkotó szálakat jelenti1,

2.6. "fonalbetét": a gumibevonatú párhuzamos kordok rétege1,

2.7. "szövetváz": a gumiabroncsnak a futófelülettől és az oldalfaltól eltérő része, amely felfújt állapotban a terhet hordozza1,

2.8. "futófelület": a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezésbe kerül1,

2.9. "oldalfal": a futófelület kivételével a gumiabroncsnak az a része, amely oldalról látható akkor, amikor a gumiabroncsot felszerelték a keréktárcsára1,

2.10. "alsó oldalfal": a gumiabroncs legnagyobb profilszélességének vonala alatti terület, amely oldalról látható, amikor a gumiabroncsot felszerelték a kerékpántra1,

2.11. "futófelületi hornyok": a futófelület mintázatában a szomszédos bordák vagy blokkok közötti távolságok1,

2.12. "profilszélesség": a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső pontjai között egyenes vonalban mért távolság, nem beleszámolva a jelölésekből, a díszítésből, illetve a védőpántokból vagy a bordákból adódó kiemelkedéseket1,

2.13. "teljes szélesség": a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső pontjai között egyenes vonalban mért távolság, beleértve a jelölésből, a díszítésből, a védőpántokból és a bordákból adódó kiemelkedéseket is,

2.14. "profilmagasság": a gumiabroncs külső átmérője és a névleges pántátmérő közötti különbség felével egyenlő távolság1,

2.15. "keresztmetszeti viszonyszám, Ra": a mm-ben kifejezett névleges profilmagasság osztva a mm-ben kifejezett névleges profilszélességgel, majd ez a szám szorozva százzal,

2.16. "külső átmérő": a felfújt új gumiabroncs teljes átmérője,

2.17. "a gumiabroncs méretmegjelölése":

2.17.1. az a jelölés, amely a következőket adja meg:

2.17.1.1. a névleges szélességet. Ezt a szélességet mm-ben kell kifejezni azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak első oszlopában van megadva,

2.17.1.2. a keresztmetszeti viszonyszámot azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak első oszlopában van megadva,

2.17.1.3. egyezményes "d" számot (a "d" jelzés), amely a névleges pántátmérőre vonatkozik, s vagy hüvelykben (100 alatti szám - lásd a táblázatot), vagy mm-ben (100 feletti számok)- de csak az egyik mértékegységben -van megadva.

Az összes értéket a következő táblázat mutatja:

Névleges pántátmérő (a "d" jelzés)
Hüvelykben kifejezve (kód)Egyenértéke mm-ben (lásd a 6.1.2.1. pontot)
10254
11279
12305
13330
14356
15381
16406
17432
18457
19483
Névleges pántátmérő (a "d" jelzés)
Hüvelykben kifejezveEgyenértéke mm-ben
(kód)(lásd a 6.1.2.1. pontot)
20508
21533
22559
24610
25635
14,5368
16,5419
17,5445
19,5495
20,5521
22,5572
24,5622

2.17.1.4. a névleges szélesség előtti "T" betűt a T-típusú, átmenetileg használható pótkerekek esetében,

2.18. "névlegespántátmérő (d) ": annak a kerékpántnak az átmérője, amelyre a gumiabroncs felszerelését tervezték,

2.19. "kerékpánt": a gumiabroncsot és a tömlőt vagy a tömlő nélküli gumiabroncsot tartó alkatrész, amelyre a köpenyperemeket ráillesztik,

2.20. "elméleti kerékpánt": az a képzeletbeli kerékpánt, amelynek szélessége egyenlő lenne a gumiabroncs névleges szélességének x-szeresével, az "x" értéket a gumiabroncs gyártójának kell megadnia,

2.21. "mérő kerékpánt": az a kerékpánt, amelyre a nagysága megmérésének érdekében fel kell szerelni gumiabroncsot,

2.22. "vizsgálópánt": az a kerékpánt, amelyre a vizsgálat végrehajtása miatt fel kell szerelni a gumiabroncsot,

2.23. "gumi kitöredezés": amikor gumidarabok válnak le a futófelületről,

2.24. "kordelválás": amikor a kord elválik a gumitól,

2.25. "betételválás": a szomszédos betétek elválása,

2.26. "futófelület leváltása": amikor a futófelület elválik a szövetvázról,

2.27. "futófelületi kopásjelzők": a futófelületi hornyokon belül lévő kiemelkedő részek, amelyeket arra terveztek, hogy láthatóan jelezzék a futófelület kopását,

2.28. "terhelési index": az az egy vagy két szám, amely azt a terhelést jelzi, amelyet a gumiabroncs egyes, illetve egyes és iker elrendezésében a hozzá tartozó sebesség szerinti besorolásának megfelelő sebesség mellett és a gyártó által megadott, a használatot szabályozó követelményeknek megfelelő működtetés során elbír. Ezeknek az indexeknek a jegyzékét, valamint az azoknak megfelelő tömeget a II. rész 2. függeléke tartalmazza,

2.28.1. a személygépkocsik gumiabroncsain csak egy terhelési indexet kell feltüntetni,

2.28.2. teherjárművek gumiabroncsain egy vagy két terhelési index lehet, amelyek közül az első az egyes elrendezésre, a második pedig, ha van ilyen, a iker elrendezésre vonatkozik, ebben az esetben a két indexet egy perjel (/) választja el egymástól,

2.28.3. valamely gumiabroncsnak vagy egy, vagy két terhelési indexe lehet, attól függően, hogy alkalmazzák-e a 6.2.5. pont rendelkezéseit,

2.29. "sebesség szerinti besorolás": a sebesség szerinti besorolás jelzésében kifejezve, ahogy az a 2.29.3. táblázatban látható,

2.29.1. a személygépkocsik gumiabroncsain az a legnagyobb sebesség, amelynek a gumiabroncs még megfelel,

2.29.2. a teherjárművek gumiabroncsain az a sebesség, amely mellett a gumiabroncs hordozni tudja a terhelési indexnek megfelelő tömeget,

2.29.3. a sebesség szerinti besorolást a következő táblázat mutatja:

Sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzésA jelzésnek megfelelő sebesség (km/h)
F80
G90
J100
K110
L120
M130
N140
P150
Q160
R170
s180
T190
U200
H210
V240

2.29.4. a 240 km/h-nál nagyobb legnagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok azonosítása a gumiabroncs méretmegjelölésén belül, "Z" betűkóddal történik,

2.29.5. a gumiabroncstípus a sebesség szerinti besorolás vagy egy, vagy két jelzését tartalmazhatja, attól függően, hogy a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók-e,

2.30. a "táblázat: A teherbírás változása a sebesség függvényében": a II. rész 8. függelékében lévő táblázat, amely a terhelési indexek és a névleges sebesség szerinti besorolás jelzései függvényében mutatja azt a terhelésváltozást, amelyre a gumiabroncs még alkalmas a sebesség szerinti besorolás jelzésének megfelelő sebességtől eltérő sebesség mellett,

2.30.1. a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazásakor a terhelésváltozást nem kell megadni a személygépkocsik gumiabroncsain és a teherjárművek gumiabroncsain a kiegészítő terhelési indexekhez és sebesség szerinti besorolás jelzéseihez,

2.31. "az abroncs legnagyobb teherbírása": az a legnagyobb tömeg, amelynek hordozására a gumiabroncsot méretezték:

2.31.1. a 210 km/h-nál kisebb legnagyobb sebességű személygépkocsi gumiabroncsain az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéket,

2.31.2. a 210-240 km/h legnagyobb sebességű személygépkocsi gumiabroncsainak (a sebesség szerint "V" jelzéssel besorolt gumiabroncsok) legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értékeknek a következő táblázatban megadott százalékát, amely annak a járműnek a sebessége alapján határozható meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték,

Legnagyobb sebesség (km/h)Terhelés (%)
21598,5
22097
22595,5
23094
23592,5
24091

a köztes értékek esetében az abroncs legnagyobb teherbírásának lineáris interpolációját lehet alkalmazni,

2.31.3. 240 km/h-t meghaladó sebesség ("Z gumiabroncsok") esetén az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs gyártója által megadott, annak járműnek a legnagyobb sebességéhez tartozó értéket, amelyre a gumiabroncsot felszerelték,

2.31.4. a teherjárművek abroncsainak legnagyobb teherbírása sem az egyes, sem az iker elrendezés esetén nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéknek a "Teherbírás változása a sebesség függvényében" táblázatban (lásd a 2.30. pont) megadott százalékát, amelyet a gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének és annak a járműnek a sebessége segítségével határoznak meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték. A kiegészítő terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések alkalmazásakor ezeket is figyelembe kell venni a gumiabroncs legnagyobb teherbírásának meghatározása érdekében,

2.32. "személygépkocsi gumiabroncs": elsősorban, de nem kizárólag, a személygépkocsikra (M1 besorolású gépjárművek) és a pótkocsijukra (01 és 02) tervezett gumiabroncs.,

2.33. "teherjármű gumiabroncs": elsősorban, de nem kizárólag, a személygépkocsiktól (M2, M3, N besorolású gépjárművek) és a pótkocsijuktól (03, 04) eltérő járművekre tervezett gumiabroncs,

2.34. "gumiabroncs talajnyomása (F/Ac) ": az az átlagos terhelés, amit a gumiabroncs az érintkező felületén keresztül átvisz az út felületére, ezt az értéket a kerék tengelyére statikus állapotban ható függőleges erő (F) és a gumiabroncs érintkezési felületének (Ac) arányával fejezik ki, amit a tervezett felhasználáshoz javasolt hideg abroncsnyomás mellett, felfújt gumiabronccsal mérnek. A gumiabroncs talajnyomásának mértékegysége kN/m2,

2.35. "a gumiabroncs érintkezési felülete (Ac) ": a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerületén belüli sík felület nagysága m2-ben kifejezve.

2.36. "a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerülete": a gumiabroncs és a talaj között az összes érintkezési pontot magában foglaló legkisebb területet körülíró konvex poligon görbe,

2.37. "hideg abroncsnyomás": a gumiabroncs belső nyomása, amikor a gumiabroncs környezeti hőmérsékleten van, viszont nem foglalja magában a gumiabroncs használata következtében létrejött nyomásnövekedést. A mértékegysége bar vagy kPa.

3. JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A gumiabroncsokon a következő jelöléseket kell elhelyezni:

3.1.1. a gyártó nevét és védjegyét,

3.1.2. gumiabroncs méretmegjelölését a 2.17. pontnak megfelelően,

3.1.3. a szerkezet megjelölését a következőképpen:

3.1.3.1 a diagonál gumiabroncsokon vagy nincs jelölés, vagy a "D" betűvel jelzik,

3.1.3.2 a radiál gumiabroncsokon a névleges pántátmérő jelzése előtt elhelyezve az "R" betű vagy tetszés szerint a "RADIAL" szó,

3.1.3.3 az öves diagonál gumiabroncson a névleges pántátmérő előtt elhelyezve a "B" betű, továbbá a "BIAS-BELTED" szöveg,

3.1.4. a gumiabroncs sebesség szerinti besorolásának megjelölését a 2.29. pont szerinti jelzések segítségével, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon a gumiabroncs sebesség szerinti besorolását a szerkezet jelzése (lásd a 3.1.3. pont) előtt elhelyezett "Z" kóddal kell megadni,

3.1.5. téli gumiabroncson az "M + S" (vagy az "M.S." vagy "M & S") jelzést,

3.1.6. a 2.28. pontban meghatározott terhelési indexet,

3.1.6.1 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon viszont elhagyható a terhelési index jelzése,

3.1.7. a "TUBELESS" szót, ha a gumiabroncsot belső tömlő nélküli használatra tervezték,

3.1.8. a "REINFORCED" szót, ha a gumiabroncs megerősített gumiabroncs,

3.1.9. a gyártás időpontját egy három számjegyből álló számcsoporttal, amelyek közül az első kettő mutatja a gyártás hetét, az utolsó pedig a gyártás évét,

3.1.10. teherjárművek utánvágható gumiabroncsain legalább 20 mm-es átmérővel az "o" jelzést vagy a "REGROOVABLE" szót, amelyet mindkét oldalfalra felvisznek,

3.1.11. teherjárművek gumiabroncsain a "PSI"-index segítségével (lásd a 4. függeléket) a terhelés/sebesség vizsgálatnál alkalmazott abroncsnyomás jelzését a 7. függelék B. része szerint,

3.1.12. a kiegészítő terhelési indexet/indexeket és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést, amikor a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók.

3.2. A 3. függelék mutatja a gumiabroncs jelöléseinek elrendezését.

3.3. A gumiabroncson fel kell tüntetni az EK-alkatrész típusjóváhagyási jelet, amelynek mintája az I. rész 4.5. pontjában van megadva.

A JELÖLÉSEK ELHELYEZÉSE

3.4. A 3.1. és 3.3. pontban említett jelöléseket jól láthatóan és olvashatóan kell felvinni mindkét oldalfalra és az alsó oldalfalnak legalább az egyik oldalára a következőképpen:

3.4.1. a szimmetrikus gumiabroncsokon a 3.1.9., 3.1.11. és 3.3. pontban említett jelzések kivételével (amelyeket csak az egyik oldalon lehet elhelyezni) a fent említett összes jelzést mindkét oldalfalon fel kell tüntetni,

3.4.2. aszimmetrikus gumiabroncsokon az összes jelzést legalább a külső oldalfalon fel kell tüntetni.

(4.)

(5.)

(6.)

6.1 A gumiabroncs méretével kapcsolatos követelmények

6.1.1. A gumiabroncs profilszélessége

6.1.1.1. A 6.1.1.2. pontban előírtak kivételével a profilszélességet a következő képlettel számítják ki: S = S1 + K(A-A1), ahol:

S = a "szélesség" mm-ben1 kifejezve, a mérőkerékpánton mérve,

S1 = a "névleges szélesség" mm-ben, úgy, ahogyan a gumiabroncs oldalfalán az előírásnak megfelelő gumiabroncs méretmegjelölésen látható,

A = a mérő kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), ahogyan ezt a gyártó a leíró megjegyzésben megadta (lásd az I. rész 1. függelékének 6.11. pontját),

A1 = az elméleti kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), A1 egyenlő S1 szorozva az x-tényezővel, amelyet a gumiabroncs gyártója ad meg (lásd az I. rész 1. függelékének 6.15. pontját), K pedig 0,4.

6.1.1.2 Azonban azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5A. vagy 5B. függelék táblázatainak első oszlopa adja meg, a mérő kerékpánt szélessége (A) és a Gumiabroncs szélesség (S) az e táblázatokban a gumiabroncs méretmegjelölése mellett megadott értéknek felel meg.

6.1.2. A gumiabroncs külső átmérője

6.1.2.1 A 6.1.2.2. pont rendelkezései kivételével a gumiabroncs külső átmérőjét a következő képlet segítségével kell kiszámítani: D = d + 0,02 H,

ahol:

- D a külső átmérő mm-ben kifejezve,

- d a 2.17.1.3. pontban meghatározott egyezményes szám mm-ben kifejezve,

- Ha névleges keresztmetszeti magasság mm-ben, amely egyenlő

S1 x 0,01 Ra-val, ahol:

- Ra egyenlő a keresztmetszeti viszonyszámmal, és a 3. pont követelményeinek megfelelően mindegyiket feltüntetik a gumiabroncs oldalfalán elhelyezett gumiabroncs méretmegjelölésén.

6.1.2.2 Azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5. függelék táblázatainak első oszlopa adja meg, a külső átmérő egyenlő az e táblázatokban a gumiabroncs-méretmegjelölés mellett megadott értékkel.

6.1.3. A gumiabroncs méretének mérési módszere

A gumiabroncsok tényleges méreteit a 6. függelékben előírtak szerint mérik.

6.1.4. A Gumiabroncs szélessége: a tűréshatár meghatározása

6.1.4.1 A gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a 6.1.1. pont alapján meghatározott, illetve az 5. függelékben megadott szélesség.

6.1.4.2 Azonban a következőknél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a fenti értéket:

6.1.4.2.1 diagonál gumiabroncsok: a személygépkocsik gumiabroncsainál 6%-kal, a teherjárművek gumiabroncsainál 8%-kal,

6.1.4.2.2 radiál gumiabroncsok: 4%-kal, és

6.1.4.2.3 ezen felül, amennyiben a gumiabroncson különleges oldalfalvédő csík van, a fenti tűréshatárral megnövekedett érték 8 mm-rel túlléphető.

6.1.4.2.4 Azonban a ikerelrendezésre tervezett, 305 mm-t meghaladó profilszélességű gumiabroncsok névleges értékét nem szabad 2%-nál többel (radiál gumiabroncs), illetve 4%-nál többel (diagonál gumiabroncs) meghaladni.

6.1.5 A gumiabroncs külső átmérője: a tűréshatár meghatározása

A gumiabroncs külső átmérője nem térhet el a következő képletből kapott Dmin és Dmax értéktől: Dmin = d + (2H x a) Dmax = d + (2H x b)

6.1.5.1 az 5. függelékben felsorolt méretek esetében: H = 0,5 (D-d)-(lásd a 6.1.2.2. pontot) .

6.1.5.2 az 5. függelékben nem felsorolt egyéb méretek esetében:

"H" és "d" a 6.1.2.1. pontban meghatározott értékeknek felel meg. 6.1.5.3 az "a", illetve "b" együtthatók, megfelelően:

6.1.5.3.1 az "a" együttható = 0,97,

6.1.5.3.2 a "b" együttható szokásos, speciális vagy téli gumiabroncs, illetve az átmenetileg használható pótkerék esetében

A felhasználásSzemélygépkocsik gumiabroncsaiTeherjárművek gumiabroncsai
besorolásaRadiálDiagonálRadiálDiagonál
Szokásos1,041,081,041,07
Speciális--1,061,09
Téli1,041,081,041,07
Átmenetileg használható1,041,08--

6.1.5.4 A téli gumiabroncsok esetében a fentieknek megfelelően meghatározott külső átmérő (Dmax) 1%-kal túlléphető.

6.2 A terhelés-/sebességvizsgálat követelményei

6.2.1. A gumiabroncson el kell végezni a 7. függelékben leírt eljárásnak megfelelően végrehajtott terhelés/sebesség vizsgálatot.

6.2.2. A gumiabroncs megfelelt a vizsgálaton, amennyiben a megfelelő terhelés-/sebességvizsgálat végrehajtása után a futóelválás, betét elválás, a kordelválás kordrepedés, mintaelem kitöredezés nem tapasztalható.

6.2.3. A terhelés-/sebességvizsgálat után hat órával a gumiabroncs külső átmérőjének növekedése nem haladhatja meg a vizsgálat előtt mért külső átmérő 3,5%-át.

6.2.4. Amennyiben kérelmet nyújtanak be a teherjárműhöz használt gumiabroncs jóváhagyására vonatkozóan, akkor a 8. függelék táblázatában látható, a sebesség függvényében megadott terhelésváltozás alkalmazandó, és nem kell végrehajtani a 6.2.1. pontban előírt terhelés/sebesség vizsgálatot a névleges értékektől eltérő terhelési és sebességre vonatkozó értékekkel kapcsolatban.

6.2.5. Amennyiben a kérelmet (lásd az 1. rész 1. függelékének 6.13. pontját) a teherjármű olyan típusú gumiabroncsának jóváhagyásához nyújtják be, amelynek a 8. függelék táblázatában a sebesség függvényében megadott terhelésváltozáson kívül egyéb terhelés-/sebességkombinációja is van, a 6.2.1. pontban előírt terhelés-/sebességvizsgálatot a további terhelés-/sebességkombinációval is végre kell hajtani egy másik, ugyanolyan típusú gumiabroncson.

6.2.6. Amennyiben a gumiabroncsgyártó egész gumiabroncs-szériát gyárt, nem kell végrehajtani terhelés-/sebességvizsgálatot a széria minden egyes gumiabroncstípusán. A legrosszabb kiválasztása a jóváhagyó hatóság döntése alapján történik.

6.3. A futófelület kopásjelzői

6.3.1. A személygépkocsik gumiabroncsainak futófelületén legalább hat keresztirányú kopásjelző sornak kell lennie úgy, hogy a sorok megközelítőleg egyenlő távolságban legyenek egymástól, továbbá a futófelület középső zónája széles hornyaiban legyenek elhelyezve, amelyek a futófelület szélességének megközelítőleg háromnegyedét foglalják el. A futófelület kopásjelzőinek olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy ne lehessen összekeverni őket a futófelület bordái vagy blokkjai között lévő gumigátakkal.

6.3.2. Azokon a gumiabroncsokon azonban, amelyeket 12" vagy ennél kisebb névleges átmérőjű kerékpántra lehet felszerelni, elegendő négy kopásjelző sor is.

6.3.3. A futófelület kopásjelzői láthatóan jelzik, ha a futófelület hornyainak mélysége + 0,6 / - 0 mm tűréshatár mellett 1,6 mm-re csökken.

1. függelék

Magyarázó ábra

(Lásd a II. rész 2. és 6.1 szakaszát)

2. függelék

A TERHELÉSI INDEXRE VONATKOZÓ (Ll) JELZÉSEK ÉS AZ EZEKNEK" MEGFELELŐ LEGNAGYOBB SZÁLLÍTHATÓ TÖMEG (GK) JEGYZÉKE

(lásd a II. rész 2.28. pontját)

LlMaximum
045
146,2
247,5
348,7
450
551,5
653
754,5
856
958
1060
1161,5
1263
1365
1467
1569
1671
1773
1875
1977,5
2080
2182,5
2285
2387,5
2490
2592,5
2695
2797,5
28100
29103
30106
LIMaximum
31109
32112
33115
34118
35121
36125
37128
38132
39136
40140
41145
42150
43155
44160
45165
46170
47175
48180
49185
50190
51195
52200
53206
54212
55218
56224
57230
58236
59240
60250
61257
LIMaximum
62265
63272
64280
65290
66300
67307
68315
69325
70335
71345
72355
73365
74375
75387
76400
77412
78425
79437
80450
81462
82475
83487
84500
85515
86530
87545
88560
89580
90600
91615
92630
LIMaximum
93650
94670
95690
96710
97730
98750
99775
100800
101825
102850
103875
104900
105925
106950
107975
1081 000
1091 030
1101 060
1111 090
1121 120
1131 150
1141 180
1151 215
1161 250
1171 285
1181 320
1191 360
1201 400
1211450
1221 500
1231 550
1241 600
1251 650
1261 700
1271 750
1281800
LIMaximum
1291 850
1301 900
1311 950
1322 000
1332 060
1342 120
1352 180
1362 240 ,
1372 300
1382 360
1392 430
1402 500
1412 575
1422 650
1432 725
1442 800
1452 900
1463 000
1473 075
1483 150
1493 250
1503 350
1513 450
1523 550
1533 650
1543 750
1553 875
1564 000
1574 125
1584 250
1594 375
1604 500
1614 625
1624 750
1634 875
1645 000
LIMaximum
1655 150
1665 300
1675 450
1685 600
1695 800
1706 000
1716 150
1726 300
1736 500
1746 700
1756 900
1767 100
1777 300
1787 500
1797 750
1808 000
1818 250
1828 500
1838 750
1849 000
1859 250
1869 500
1879 750
18810 000
18910 300
19010 600
19110 900
19211 200
19311 500
19411 800
19512 150
19612 500
19712 850
19813 200
19913 600
20014 000

3. függelék

A GUMIABRONCS JELÖLÉSEINEK ELRENDEZÉSE

(lásd a II. rész 3.2. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

Példa azokra a jelölésekre, amelyeket az ezen mellékletről szóló értesítés után forgalomba hozott gumiabroncstípusokon fel kell tüntetni

b >= 6 mm

c >= 4 mm

Ezek a jelölések a következő gumiabroncsot írják le:

- a névleges szélesség 185,

- a keresztmetszeti viszonyszám 70,

- radiál szerkezetű (R),

- a névleges pántátmérő 14,

- a névleges teherbírása 580 kg, amely a 2. függelék 89. terhelési indexének felel meg,

- a sebesség szerinti besorolása T (legnagyobb sebesség 190 km/h),

- belső tömlő nélkül szerelhető fel ("tubeless"),

- téli gumi,

- 1993 huszonötödik hetében gyártották.

A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következő:

a) A méretmegjelölést, amely magában foglalja a profilszélességet, a keresztmetszeti viszonyszámot, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérőt, a következőképpen kell csoportosítani: 185/70 R 14,

b) A terhelési indexet és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés előtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetők,

c) A "tubeless", "reinforced" és "M+S" jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstől.

A JELÖLÉSEK MINIMÁLIS MAGASSÁGA (mm)
A gumiabroncs pántátmérője < 20" vagy < 508 mm, illetve szélessége < 235 mm vagy < 9"A gumiabroncs pántátmérője >= 20" vagy >= 508 mm, illetve szélessége > 235 mm vagy > 9"
b69
c4
d6

Ezek a jelölések azt a gumiabroncsot írják le:

- amelynek a névleges szélessége 250,

- a keresztmetszeti viszonyszáma 70,

- radiális szerkezetű (R), - .

- a névleges pántátmérője 508 mm, amelyhez a 20. jelzés tartozik,

- a teherbíró képessége 3250 kg egyes elrendezésnél, iker (kettős) elrendezésnél pedig 2900 kg, amely a 2. függelék 149., illetve 145. terhelési indexének felel meg,

- a névleges sebesség szerinti besorolása J (referenciasebesség 100 km/h),

- ezenkívül L sebesség szerinti besorolásúként (referenciasebesség 120 km/h) is használható egyes elrendezésnél 3000 kg, iker (kettős) elrendezésnél pedig 2725 kg teherbírással, amely a 2. függelék 146., illetve 143. terhelési indexének felel meg,

- amely belső tömlő nélkül szerelhető fel ("tubeless"),

- amely téli gumiabroncs,

- amelyet 1991 huszonötödik hetében gyártottak, és

- amelyet a terhelés/sebesség tartóssági vizsgálat során 620 kPa-ra kell felfújni, amelynek a PSI-jelzése 90.

A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következő:

a) A méretmegjelölés, amely magában foglalja a szélességet, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérőt, a következőképpen kell csoportosítani: 250/70 R 20,

b) A terhelési indexet és sebesség szerinti besorolás jelzését a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés előtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetők,

c) a "TUBELESS", "M+S" és "REGROOVABLE" jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstől,

d) a II. rész 6.2.5. pontjának alkalmazásakor a további terhelési indexeket és a sebesség szerinti besorolás jelzéseit a gumiabroncs oldalfalán a névleges terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések közelében lévő kör belsejében kell elhelyezni.

4. függelék

A NYOMÁSINDEX ÉS NYOMÁS MÉRTÉKEGYSÉGE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS

(lásd a II. rész 7. függeléke B. részének 1.3. pontját)

NyomásindexbarkPa
201,4140
251,7170
302,1210
352,4240
402,8280
453,1.310
503,4340
553,8380
604,2420
654,5450
704,8480
755,2520
805,5550
855,9590
906,2620
NyomásindexbarkPa
956,6660
1006,9690
1057,2720
1107,6760
1157,9790
1208,3830
1258,6860
1309,0900
1359,3930
1409,7970
14510,01 000
15010,31 030

5. függelék

BIZONYOS MEGHATÁROZOTT MÉRETJELŰ GUMIABRONCSOK MÉRŐKERÉKPÁNTJÁNAK SZÉLESSÉGE ÉS KÜLSŐ ÁTMÉRŐJE

(lásd a II. rész 6.1.1.2. és 6.1.2.2.2. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

1. TÁBLÁZAT

Diagonál gumiabroncsok

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
Kisnyomású gumiabroncsok
4.80-103,5490128
5.20-103,5508132
5.20-123,5558132
5.60-134600145
5.90-134616150
6.40-134,5642163
5.20-143,5612132
5.60-144626145
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
5.90-144642150
6.40-144,5666163
5.60-154650145
5.90-154668150
6.40-154,5692163
6.70-154,5710170
7.10-155724180
7.60-155,5742193
8.20-156760213
Kis keresztmetszetű szériák
5.50-12552142
6.00-124,5574156
7.00-135644178
7.00-145668178
7.50-145,5688190
8.00-146702203
6.00-15 L4,5650156
Nagyon kis keresztmetszetű szériák2
155-13/6.15-134,5582157
165-13/6.45-134,5600167
175-13/6.95-135610178
155-14/6.15-144,5608157
165-14/6.45-144,5626167
175-14/6.95-145638178
185-14/7.35-145,5654188
195-14/7.75-145,5670198
Rendkívül kis keresztmetszet
5.9-104,5483148
6.5-134,5586166
6.9-134,5600172
7.3-135614184
1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját
2 A következő méretmegjelölések elfogadottak: 185-14/7.35-14 vagy 185-14 vagy 7.35-14 vagy 7.35-14/185-14.

2. TÁBLÁZAT

Radiál gumiabroncsok

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
5.60 R 134606145
5.90 R 134,5626155
6.40 R 134,5640170
7.00 R 135644178
7.25 R 135654184
5.90 R 144,5654155
5.60 R 154656145
6.40 R 154,5690170
6.70 R 155710180
140 R 124538138
150 R 124554150
150 R 134580149
160 R 134,5596158
170 R 135608173
150 R 144606149
180 R 155676174
1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját

3. TÁBLÁZAT

Milliméteres széria - radiál

A gumiabroncs méretmegjelölése2A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
125 R 103,5459127
145 R 104492147
125 R 123,5510178
135 R 124522184
145 R 124542
155 R 124,5550155
125 R 133,5536127
135 R 134548137
145 R 134566147
155 R 134,5578157
165 R 134,5596167
175 R 135608178
185 R 135,5624188
125 R 143,5562127
135 R 144574137
145 R 144590147
155 R 144,5604157
165 R 144,5622167
175 R 145634178
185 R 145,5650188
195 R 145,5666198
205 R 146686208
215 R 146700218
225 R 146,5714228
125 R 153,5588127
135 R 154600137
145 R 154616147
155 R 154,5630157
A gumiabroncs méretmegjelölése2A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
165 R 154,5646167
175 R 155660178
185 R 155,5674188
195 R 155,5690198
205 R 156710208
215 R 156724218
225 R 156,5738228
235 R 156,5752238
175 R 165686178
185 R 165,5698188
205 R 166736208
1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
2 Egyes gumiabroncsok pántátmérőjét mm-be is ki lehet fejezni: . 10" = 255 12" = 305 13" = 330 14" = 355 15" = 380 16" = 405 (például: 125 R 255)

4. TÁBLÁZAT

70-es széria - radiál*

A gumiabroncs méretmegjelöléseA méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
145/70 R 103,5462139
155/70 R 103,5474146
165/70 R 104,5494165
145/70 R 124512144
155/70 R 124524151
165/70 R 124,5544165
175/70 R 125552176
145/70 R 134538144
A gumiabroncs méretmegjelöléseA méretellenőrző
kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
155/70 R 134550151
165/70 R 134,5568165
175/70 R 134,5580176
185/70 R 135598186
195/70 R 135,5608197
205/70 R 135,5625204
145/70 R 144564144
155/70 R 144576151
165/70 R 144,5592165
175/70 R 145606176
185/70 R 145624186
195/70 R 145,5636197
205/70 R 145,5652206
215/70 R 146665217
225/70 R 146677225
235/70 R 146,5694239
245/70 R 146,5705243
145/70 R 154590 .144
155/70 R 154602151
165/70 R 154,5618165
175/70 R 155632176
185/70 R 155648186
195/70 R 155,5656197
205/70 R 155,5669202
215/70 R 156682213
225/70 R 156696220
235/70 R 156,5712234
245/70 R 156,5720239

Néhány meglévő gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a II. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelően kiszámított méretek alkalmazandók. 1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

5. TÁBLÁZAT

60-as széria, radiál*

A gumiabroncs méretmegjelöléseA méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
165/60 R 125504167
165/60 R 135530167
175/60 R 135,5536178
185/60 R 135,5548188
195/60 R 136566198
205/60 R 136578208
215/60 R 136594218
225/60 R 136,5602230
235/60 R 136,5614, 235
165/60 R 145554167
175/60 R 145,5562178
185/60 R 145,5574188
195/60 R 146590198
205/60 R 146604208
215/60 R 146610215
225/60 R 146620220
235/60 R 146,5630231
245/60 R 146,5642237
265/60 R 147670260
185/60 R 155,5600188
195/60 R 156616198
205/60 R 156630208
215/60 R 156638216
225/60 R 156,5652230
235/60 R 156,5664236
255/60 R 157688255
205/60 R 166654208
A gumiabroncs méretmegjelöléseA méretellenőrző
kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
215/60 R 166662215
225/60 R 166672226
235/60 R 166,5684232

Néhány meglévő gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a III. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelően kiszámított méretek alkalmazandók.

1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

6. TÁBLÁZAT

Nagy teherbírású gumiabroncsok - radiál

A gumiabroncs méretmegjelöléseA méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő1 (mm)Gumiabroncs szélesség1 (mm)
27 x 8,50 R 147674218
30 x 9,50 R 157,5750240
31 x 10,50 R 158,5775268
31 x 11,50 R 159775290
32 x 11,50 R 159801290
33 x 12,50 R 1510826318

1 Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

B.: TEHERJÁRMŰVEK GUMIABRONCSAI

1. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ RADIÁL GUMIABRONCSOK 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs mérétmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6,50 R 205,00860181
7,00 R 165,50784198
7,00 R 185,50842198
7,00 R 205,50892198
7,50 R 16 és/vagy A16 vagy 1 -166,00802210
7,50 R 17 és/vagy A17 vagy 1-176,00852210
7,50 R 20 és/vagy A20 vagy 1-206,00928210
8,25 R 16 és/vagy B16 vagy 2-166,50860230
8,25 R 17 és/vagy B17 vagy 2-176,50886230
8,25 R 20 és/vagy B20 vagy 2-206,50962230
9,00 R 16 és/vagy C16 vagy 3-166,50912246
9,00 R 20 és/vagy C20 vagy 3-207,001 018258
10,00 R 20 és/vagy D20 vagy 4-207,501 052275
10,00 R 22 és/vagy D22 vagy 4-227,501 102275
11,00 R 166,50980279
11,00 R 20 és/vagy E20 vagy 5-208,001 082286
11,00 R 22 és/vagy E22 vagy 5-228,001 132286
11,00 R 24 és/vagy E24 vagy 5-248,001 182286
12,00 R 20 és/vagy F20 vagy 6-208,501 122313
12,00 R 228,501 174313
12,00 R 24 és/vagy F24 vagy 6-248,501 226313
13,00 R 209,001 176336
14,00 R 20 és/vagy G20 vagy 7-2010,001 238370
14,00 R 2210,001 290370
14,00 R 2410,001 340370

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

2. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
7,00-165,50774198
7,00-205,50898198
7,50-16 és/vagy A16 vagy 1-166,00806210
7,50-17 és/vagy A17 vagy 1 -176,00852210
7,50-20 és/vagy A20 vagy, 1-206,00928213
8,25-16 és/vagy B16 vagy 2-166,50860234
8,25-17 és/vagy B17 vagy 2-176,50895234
8,25-20 és/vagy B20 vagy 2-206,50970234
9,00-166,50900252
9,00-20 és/vagy C20 vagy 3-207,001 012256
9,00-24 és/vagy C24 vagy 3-247,001 114256
10,00-20 és/vagy D20 vagy 4-207,501 050275
10,00-22 és/vagy D22 vagy 4-227,501 102275
11,00-20 és/vagy E20 vagy 5-208,001 080291
11,00-22 és/vagy E22 vagy 5-228,001 130291
11,00-24 és/vagy E24 vagy 5-248,001 180291
12,00-188,501 070312
12,00-20 és/vagy F20 vagy 6-208,501 120312
12,00-22 és/vagy F22 vagy 6-228,501 172312
12,00-24 és/vagy F24 vagy 6-248,501 220312
13,00-209,001 170342
14,00-20 és/vagy G20 vagy 7-2010,001 238375
14,00-22 és/vagy G22 vagy 7-2210,001 290375
14,00-24 és/vagy G24 vagy 7-2410,001 340375
15,00-2011,251 295412
16,00-2013,001 370446

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

3. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ RADIÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
8 R17.56,00784208
8,5 R 17,56,00802215
9 R17.56,75820230
9,5 R 17,56,75842240
10R17.57,50858254
11R17.58,25900279
7 R 19,55,25800185
8 R 19.56,00856208
8 R 22,56,00936208
9 R 19.56,75894230
9 R 22.56,75970230
9,5 R 19,56,75916240
10 R 19,57,50936254
10 R 22.57,501 020254
11 R 19,58,25970279
11 R 22,58,251 050279
11 R 24,58,251 100279
12 R 19.59,001 008300
12 R 22,59,001 084300
13 R 22.59,751 124320

4. TÁBLÁZAT

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
8-19,56,00856208
9-19,56,75894230
9-22,56,75970230
10-22,57,501 020254
11-22,58,251 054279
11-24,58,251 100279
12-22,59,001 084300

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

5. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

SZÉLESRADIÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
14 R 19.510,50962349
15 R 19,511,75998387
15 R 22,511,751 074387
16,5 R 19,513,00. 1 046425
16,5 R 22,513,001 122425
18 R 19,514,001 082457
18 R 22,514,001 158457
19,5 R 19,515,001 134495
21 R 22,516,501 246540

6. TÁBLÁZAT

SZÉLES DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS, MEREDEKVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA (MÉLYÁGYAZÁSÚ) FELSZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
15-19,511,751 004387
15-22,511,751 080387
16,5-19.513,001 052425
16,5-22.513,001 128425
18-19,514,001 080457
18-22,514,001 156457
19,5-19,515,001 138495
21-22,516,501 246540

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

7. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

RADIÁL "80"-AS SZÉRIA, 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
12/80 R 208,501 008305
13/80 R 209,001 048326
14/80 R 2010,001 090350
14/80 R 2410,001 192350
14,75/80 R 2010,001 124370
15,5/80 R 2010,001 158384

8. TÁBLÁZAT

RADIÁL

"70"-ES SZÉRIA, 15°-0S MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
9/70 R 22,56,75892229
10/70 R 22,57,50928254
11/70 R 22,58,25962279
12/70 R 22,59,00999305
13/70 R 22,59,751 033305

9. TÁBLÁZAT

RADIÁL

"80"-AS SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
12/80 R 22,59,001 046305

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

10. TÁBLÁZAT

Teherszállítójármű-gumiabroncsok

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI 16" ÉS NAGYOBB ÁTMÉRŐJŰ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6,00 R 16 C4,50728170
6,00 R 18 C4,00782165
6,50 R 16 C4,50742176
6,50 R 17 C4,50772176
6,50 R 17 LC4,50726166
6,50 R 20 C5,00860181
7,00 R 16 C5,50778198
7,50 R 16 C6,00802210
7,50 R 17 C6,00852210

11. TÁBLÁZAT

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK DIAGONÁL GUMIABRONCSAI 16" ÉS NAGYOBB ÁTMÉRŐJŰ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6,00-16 C4.50730170
6,00-18 C4,00786165
6,00-20 C5,00842172
6,50-20 C4,50748176
650-17 LC4,50726166
6,50-20 C5,00870181
7,00-16 C5,50778198
7,00-18 C5,50848198
7,00-20 C5,50898198
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő
kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
7,50-16 C6,00806210
7,50-17 C6,00852210
8,25-16 C6,50860234
8,90-16 C6,50885250
9,00-16 C6,50900252

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

12. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI . 5°-OS FERDEVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

Pántátmérő 12"-15"

(MÉLYÁGYÚ)

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
"superballon gumiabroncsok"
5,60 R 12 C4,00570150
6,40 R 13 C5,00648172
6,70 R 13 C5,00660180
6,70 R 14 C5,00688180
6,70 R 15 C5,00712180
7,00 R 15 C5,50744195
"alacsony keresztmetszetű" szériák
6,50 R 14 C5,00640170
7,00 R 14 C5,00650180
7,50 R 14 C5,50686195

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK GUMIABRONCSAI, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
7 R 17.5 C5,25752185
8 R 17,5 C6,00784208

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

13. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK DIAGONÁL GUMIABRONCSAI 15°-OS KÚPOS (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKTÁRCSÁRA SZERELVE

Pántátmérő 12"-15"

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
"superballon gumiabroncsok"
5,20-12 C3,50560136
5,60-12 C4,00572148
5,60-13 C4,00598148
5,90-13 C4,50616158
5,90-14 C4,50642158
5,90-15 C4,50668158
6,40-13 C5,00640172
6,40-14 C5,00666172
6,40-15 C5,00692172
6,40-16 C4,50748172
6,70-13 C5,00662180
6,70-14 C5,00688180
6,70-15 C5,00714180
"alacsony keresztmetszetű" széria
5,50-12 C4,00552142
6,00-12 C4,50574158
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6,00-14 C4,50626158
6,50-14 C5,00650172
6,50-15 C5,00676172
7,00-14 C5,00668182
7,50-14 C5,50692192
"balonos abroncsok"
7,00-15 C5,50752198
7,50-15 C6,00780210
"Milliméteres" széria
125-12 C3,50514127
165-15 C4,50652167
185-14 C5,50654188
195-14 C5,50670198
245-16 C7,00798248
17-15 C vagy5,00678178
17-380 C5,00678178
17-400 C19 x400 mm702186
19-400 C19x400 mm736200
21-400 C19x400 mm772216

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

14. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI 5°-OS ferdevállú (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

"Milliméteres" széria

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
125R12C3,50510127
125R13C3,50536127
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
125R14C3,00562127
125R15C3,50588127
135R12C4,00522137
135R13C4,00548137
135R14C4,00574137
135R15C4,00600137
145R10C4,00492147
145R12C4,00542147
145R13C4,00566147
145R14C4,00590147
145R15C4,00616147
155R12C4,50550157
155R13C4,50578157
155R14C4,50604157
155R15C4,50630157
155R16C4,50656157
165R13C4,50596167
165R14C.4,50622167
165R15C4,50646167
165R16C4,50672167
175R13C5,00608178
175R14C5,00634178
175R15C5,00660178
175R16C5,00684178
185R13C5,50624188
185R14C5,50650188
185R15C5,50674188
185R16C5,50700188
195R14C5,50666198
195R15C5,50690198
195R16C5,50716198
205R14C6,00686208
205 R 15 C6,00710208
205 R 16C6,00736208
215 R 14 C6,00700218
215 R 15 C6,00724218
215 R 16 C6,00750218
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
225 R 14 C6,50714228
225R15C6,50738228
225R16C6,50764228
235R14C6,50728238
235R15C6,50752238
235R16C6,50778238
17 R 15 C vagy5,00678178
17R380C5,00678178
17R400C19 x 400 mm698186
19R400C19 x 400 mm728200

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

15. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

SZÉLES DIAGONÁL GUMIABRONCSOK A TÖBBCÉLÚ, KÖZÚTI, TEREPJÁRÓ ÉS MEZŐGAZDASÁGI TEHERGÉPKOCSIKHOZ

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
10,5-18 MPT9905270
10,5-20 MPT9955270
12,5-18 MPT11990325
12,5-20 MPT111 040325
14,5-20 MPT111 095355
14,5-24 MPT111 195355
7,50-18 MPT5,50885208

16. TÁBLÁZAT

SZÉLES RADIÁL GUMIABRONCSOK A TÖBBCÉLÚ, KÖZÚTI, TEREPJÁRÓ ÉS MEZŐGAZDASÁGI TEHERGÉPKOCSIKHOZ

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
10,5 R 20 MPT9955276
12,5 R 20 MPT111 040330
14,5 R 20 MPT111 095362
14,5 R 24 MPT111 195362

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

17. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

RADIÁL "SZABADON GÖRDÜLŐ" (FREE-ROLLING) GUMIABRONCSOK KÖZÚTI HASZNÁLATRA

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
5,00 R 83,00467132
6,00 R 94,00540160
7,00 R 125,00672192
7,50 R 156,00772212
8,25 R 156,50836234
10,00 R 157,50918275

18. TÁBLÁZAT

DIAGONÁL "SZABADON GÖRDÜLŐ" (FREE-ROLLING) GUMIABRONCSOK KÖZÚTI HASZNÁLATRA

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6.00- 94.00540160
.7.00-125.00672192
7.00-155.00746192
7.50-156.00772212
8.25-156.50836234
10.00-157.50918275
200-156.50730205

19. TÁBLÁZAT

DIAGONÁL "75"-ÖS SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
7,25/75-16,5 vagy 7,25-16,55,25695182
8,00/75-16,5 vagy 8,00-16,56,00724203
8,75/75-16,5 vagy 8,75-16,56,75752224
9,50/75-16,5 vagy 9,50-16,57,50781245

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

20. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

DIAGONÁL

DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK LAPOS ÁGYÚ VAGY OSZTOTT KERÉKTÁRCSÁRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
3,00-42,1025581
4,00-42,50312107
4,00-82,50414107
5,00-83,00467132
6,50-105,00588177
7,00-95,00562174
7,50-105,50645207
8,25-106,50698240
10,50-136,00889275
10,50-166,00965275
11,00-166,00952272
14,00-1610,001 139375
15x4,5-23,25385122
16x6-84,33425152
18x7-814,33462173
21 x 42,32565113
21 x 8-96,00535200
23x9-106,50595225
22 x 4.53,11595132
23x53,75635155
25x63,75680170
27 x 64,33758188
27x10-128,00690255
28 x 63,75760170
28x9-157,00707216
(8,15-15)7,00707216
29 x 75,00809211
29x86,00809243
9,00-156,00840249
2,50-157,50735250
3,00-158,00840300
1 Jelölhető 18 x 7-tel is.

RADIÁL

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Külső átmérő (mm)Gumiabroncs szélesség (mm)
6,50 R 105,00588177
7,00 R 155,50746197
7,50 R 105,50645207
15 x 4,5 R 83,25385122
16x6R84,33435152
18x7R84,33462173
560 x 165 R 115,00560175
680 x 180 R 155,00680189

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

21. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz és többcélú utasszállító járművekhez

5°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ VAGY RÉSZBEN MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)'2
6,00-16 LT6,00 R 16 LT4,50173732743
6,50-16 LT6.50 R 16 LT4,50182755767
6,70-15 LT6.70 R 15 LT5,00191722733
7,00-13 LT7.00 R 13 LT5,00187647658
7,00-14 LT7,00 R 14 LT5,00187670681
7,00-15 LT7.00 R 15 LT5,50202752763
7,00-16 LT7,00 R 16 LT5,50202778788
7,10-15 LT7,10 R 15 LT5,00199738749
7,50-15 LT7,50 R 15 LT6,00220782794
7,50-16 LT7,50 R 16 LT6,00220808819
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
8,25-16 LT8.25R16 LT6,50241859869
9,00-16 LT9,00 R 16 LT6,50257890903
D78-14 LTDR 78-14 LT5,00192661672
E78-14 LTER 78-14 LT5,50199667678
078-15 LTCR 78-15 LT5,00187672683
G78-15 LTGR 78-15 LT6,00212711722
H78-15 LTHR 78-15 LT6,00222727739
L78-15 LTLR 78-15 LT6,50236749760
F78-16 LTFR 78-16 LT5,50202721732
H78-16 LTHR 78-16 LT6,00222753764
L78-16 LTLR 78-16 LT6,50236775786

1 A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.

22. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok szokásos közúti használatú tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz és többcélú utasszállító járművekhez

15°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

22.1 TÁBLÁZAT

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
7-14,5 LT-6,00185677-
8-14,5 LT-6,00203707-
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
9-14,5 LT-7,00241711-
7-17,5 LT7 R 17,5 LT5,25189758769
8-17,5 LT8 R 17,5 LT5,25199788799

1 A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.

22.2 TÁBLÁZAT

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerék-
pánt szélessége (hüvelyk)
Gumiab-
roncs szélesség (mm)1.
Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
8,00-16,5 LT8,00 R 16,5 LT6,00203720730
8,75-16,5 LT8,75 R 16,5 LT6,75222748759
9,50-16,5 LT9,50 R 16,5 LT6,75241776787
10-16,5 LT10 R 16,5 LT8,25264762773
10-17,5 LT10 R 17,5 LT8,25264787798
12-16,5 LT12 R 16,5 LT9,75307818831
30 x 9,50-16,5 LT30 x 9,50 R 16,5 LT7,50240750761
31 x 10,50-16,5 LT31 x 10,50 R 16,5 LT8,25266775787
33 x 10,50-16,5 LT33 x 12,50 R 16,5 LT9,75315826838
37 x 10,50-16,5 LT37 x 14,50 R 16,5 LT11,25365928939

1 A gumiabroncs teljes szélessége 7%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.

23. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz és pótkocsikhoz

15°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Terep futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
Normál keresztmetszetű gumiabroncsok
7 -22.57 R 22,55.25178878-894
8-19.58 R 19,56.00203859-876
8 -22.58 R22.56.00203935-952
9 -22.59 R 22,56.75229974982992
10 -22.510 R 22,57.502541 0191 0311 038
11-22.511 R 22,58.252791 0541 0671 037
11 -24.511 R 24,58.252791 1041 118.1 123
12 -22.512 R 22,59.003001 0851 0991 104
12 -24.512 R 24,59.003001 1351 1501 155
12.5-22.512.5 R 22,59.003021 0851 0991 104
12.5-22.512.5 R 22,59.003021 1351 1501 155
Széles gumiabroncsok
14 -17.514 R 17,510.50349907-921
15-19.515 R 19,511.753891 005-1 019
15 -22.515 R 22,511.753891 082-1 095
16.5-19.516.5 R 19.513.004251 052-1 068
16.5-22.516.5 R 22.513.004251 128-1 144
18-19.518 R 19.514.004571 080-1 096
18 -22.518 R 22.514.004571 158-1 172
19.5-19.519.5 R 22.515.004951 138-1 156
1 A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a 2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fenprofilszélesség fent megadott értékeit. t megadott értékei közötti különbség + 5%-a.

24. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok szokásos közúti teherjárművekhez, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz

5°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA FELSZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség
(mm)1
Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Terep futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
-8R14LT7,00216667--
9-15LT-8,00254744755-
10-15LT10R15LT8,00264773783-
10-16LT-8,00264798809-
11-14LT-8,00279752763-
11-15LT11R15LT8,00279777788-
11-16LT-8,00279803813-
12-15LT-10.00318823834-
-9R15LT8.00254744755752
24x7,50-13LT24x7,50R13LT6,00191597609604
27x8,50-14LT27x8,50-14LT7,00218674685680
28x8,50-15LT28x8,50-15LT7,00218699711705
29x9,50-15LT29x9,50-15LT7,50240724736731
30x9,50-15LT30x9,50-15LT7,50240750761756
31x10,50-15LT31x10,50-15LT8,50268775787781
31x11,50-15LT31x11,50-15LT9,00290775787781
32x11,50-15LT32x11,50-15LT9,00290801812807
33x12,50-15LT33x12,50-15LT10,00318826838832
35x12,50-15LT35x12,50-15LT10,00318877888883
37x12,50-15LT37x12,50-15LT10,00318928939934
31x13,50-15LT31x13,50-15LT11,00345775787781
37x14,50-15LT37x14,50-15LT12,00372928939934
31x15,50-15LT31x15,50-15LT12,00390775787781

1 A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.

25. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz

TÖBBRÉSZES KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Terep futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
6,50-206,50R205,00184878-1049
7,00-15TR7,00R15TR5,50199777-962
7,00-177,00R175,50199828-843
7,00-187,00R185,50199853-868
7,00-207,00R205,50199904919
7,50-15TR7,50R15TR6,00215808-825
7,50-177,50R176,00215859-876
7,50-187,50R186,00215884-981
7,50-207.50R206,00215935-952
8,25-15TR8,25R15TR6,50236847855865
8,25-178,25R176,50236898906915
8,25-208,25R206,50236974982992
9,00-15TR9,00R15TR7,00259891904911
9,00-209,00R207,002591 0191 0311 038
10,00-15TR10,00R15TR7,50278927940946
10,00-2010,00R207,502781 0541 0671 073
10,00-2210,50R227,502781 1041 1181 123
11,00-15TR11,00R15TR8,00293958972977
11,00-2011,00R208,002931 0851 0991 104
11,00-2211,00R228,002931 1351 1501 155
11,00-2411,00R248,002931 1861 2011 206
11,50-2011,50R208,002961 0851 0991 104
11,50-2211,50R228,002961 1351 1501 155
12,50-2012,00R208,503151 125-1 146
12,50-2412.00R248,503151 226-1 247

1 A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.

26. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok közúti, sebességkorlátozás alá eső tehergépkocsikhoz és pótkocsikhoz

TÖBBRÉSZES KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
DiagonálRadiálKözúti futófelület (mm)2Téli abroncs (mm)2
13,00-2013,00R209,003401 1771 200
14,00-2014,00R2010,003751 2411 266
14,00-2414,00R2410,003751 3431 368

1 A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.

27. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok közúti lakókocsikhoz

DIAGONÁL

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő (mm)2
15°-os mélyágyazású kerékpántra szerelt gumiabroncsok
7-14,5 MH6,00185677
8-14,5 MH6,00203707
9-14,5 MH7,00241711
5°-os mélyágyazású és részben mélyágyazású kerékpántra szereltgumiabroncsok
7,00-15 MH5,50202752
1 A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.

28. TÁBLÁZAT

A bányászatban és fakitermelésben időszakosan használt közúti gumiabroncsok

DIAGONÁL

A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
A meghajtott kerék futófelülete (mm)2Különleges futófelület (mm)2
15°-os mélyágyú kerékpántra szerelt gumiabroncsok
7,00-20 ML5,50199919-
7,50-20 ML6,00215952-
8,25-20 ML6,50236992-
9,00-20 ML.7,002591 0381 063
10,00-20 ML7,502781 0731 099
10,00-22 ML7,502781 1231 150
10,00-20 ML7,502781 1741 200
11,00-20 ML8,002931 1041 131
11,00-22 ML8,002931 1551 182
11,00-24 ML8,002931 2061 233
12,00-20 ML8,503151 1461 173
12,00-24 ML8,503151 2471 275
13,00-20 ML9,003401 200-
13,00-24 ML9,003401 302-
14,00-20 ML10,003751 266-
14,00-24 ML10,003751 368-
Kúpos vállú kerékpántra szerelt gumiabroncsok
11,00-25 ML8,502981 2061 233
12,00-21 ML8,503151 1461 175
12,00-25 ML8,503151 2471 275
13,00-25 ML10,003511 302-
A gumiabroncs méretmegjelöléseA mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)Gumiabroncs szélesség (mm)1Külső átmérő
A meghajtott kerék futófelülete (mm)2Különleges futófelület (mm)2
14,00-21 ML10,003751 266-
14,00-25 ML10,003751 368-
15°-os mélyágyú kerékpántra szerelt gumiabroncsok
9-22,5 ML6,75229992-
10-22,5 ML7,502541 038-
11-22,5 ML8,252791 073-
11-24,5 ML8,252791 123-
12-22,5 ML9,003001 104-
15°-os mélyágyú kerékpánt szerelt gumiabroncsok
14-17,5 ML10,50349921-
15-19,5 ML11,753891 019-
15-22,5 ML11,753891 095-
16,5-19,5 ML13,004251 068-
16,5-22,5 ML13,004251 144-
18-19,5 ML14,004571 096-
18-22,5 ML14,004571 172-
19,5-19,5 ML15,004951 156-
23-23,5 ML17,005841 320-

1 A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.

2 A tűréshatár a külső átmérő és a névleges pántátmérő fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.

6. függelék

GUMIABRONCS MÉRETÉNEK MÉRÉSI MÓDSZERE

(lásd a II. rész 6.1.3. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

1.1. A gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján szerelik fel a gyártó által meghatározott méretellenőrző kerékpántra

1.2. Ezután beállítják a gumiabroncs nyomását a következőképpen:

1.2.1. az öves diagonál gumiabroncsokban 1,7 bar nyomásra,

1.2.2. a diagonál gumiabroncsok esetén a következő táblázatban látható nyomásra (bar):

A fonalbetét névleges értékeSebesség szerinti besorolás
L, M, NP, Q, R, ST, U, H, V
41,72,0,-
62,12,42,6
82,52,83,0

1.2.3. a standard radiál gumiabroncsokban 1,8 bar nyomásra,

1.2.4. a megerősített gumiabroncsokban 2,3 bar nyomásra, és

1.2.5. a T-típusú, átmenetileg használható pótkerekekben 4,2 bar nyomásra.

2. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot a II. rész 6.2.3. pontjában említett kivétellel legalább 24 órán át szobahőmérsékleten tartják.

3. A nyomást újra beállítják az 1.2. pontban előírt értékre.

4. Tolómérővel megmérik a teljes szélességet hat, egymástól egyenlő távolságra lévő pontban, s figyelembe veszik a védőbordák vagy védőpántok vastagságát is. Az így kapott legnagyobb mért értéket tekintik a teljes szélességnek.

5. A külső átmérőt úgy határozzák meg, hogy a mért legnagyobb kerületet elosztják Pí-vel (3,1416) .

B.: TEHERJÁRMŰVEK GUMIABRONCSAI

1. A gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján szerelik fel a gyártó által meghatározott mérő kerékpántra, és az I. rész 1. függelékének 6.12. pontja alapján felfújják a gyártó által meghatározott nyomásra.

2. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 órán át a laboratórium környezeti hőmérsékletén tartják.

3. A nyomást újra beállítják az 1. pontban előírt értékre.

4. Tolómérővel megmérik a teljes szélességet hat, egymástól egyenlő távolságra lévő pontban, s figyelembe veszik a védőbordák vagy védőpántok vastagságát is. Az így kapott legnagyobb mért értéket tekintik a teljes szélességnek.

5. A külső átmérőt úgy határozzák meg, hogy a legnagyobb mért kerületet elosztják Pí-vel (3,1416) .

7. függelék

TERHELÉS-ÉS SEBESSÉGVIZSGÁLATI ELJÁRÁS1

(lásd a II. rész 6.2. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

1. A gumiabroncs előkészítése

1.1. Felszerelnek, egy új gumiabroncsot az I. rész 1. függeléke 6.11. pontja alapján a gyártó által előírt mérő kerékpántra.

1.2. A gumiabroncsot felfújják az alábbi táblázatban megadott megfelelő nyomásra:

Próbanyomás (bar)

Sebesség szerint besorolásDiagonál gumiabroncsokRadiál gumiabroncsokÖves diagonál gumiabroncsok
A ply ratingStandardMegerősítettStandard
468
L, M, N2,32,73,02,4--
P.Q.R.S2,63,03,32,63,02,6
T, U, H2,83,23,52,83,22,8
V3,03,43,73,0--
T-típusú, átmenetileg használható pótkerék: 4,2 bar.

1 A 240 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre való személygépkocsigumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásokról, a gumiabroncs gyártójának a műszaki szolgálat számára kielégítő módon bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárásai és eredményei elfogadhatók.

1.3. A gyártó megfelelő indokolással kérheti az 1.2. pontban megadott abroncsnyomástól eltérő abroncsnyomás alkalmazását. Ebben az esetben a gumiabroncsot erre a nyomásra fújják fel (lásd az I. rész 1. függelékének 6.14. pontját) .

1.4. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 3 órán át a vizsgálati helyiség hőmérsékletén tartják.

1.5. A gumiabroncs nyomását újra beállítják az 1.2. vagy 1.3. pontban előírt értékre.

2. A vizsgálat végrehajtása

2.1. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot felszerelik a próbatengelyre, és a próbapadon egy 1,70 m ± 1% vagy 2 m ± 1% átmérőjű sima henger külső felületéhez nyomják.

2.2. A próbatengelyt a következő értékek 80%-ának megfelelő értékkel terhelik:

2.2.1. az L-H sebességjelzéssel ellátott gumiabroncsok terhelési indexének megfelelő legnagyobb teherbírás,

2.2.2. a 240 km/h legnagyobb sebességhez tartozó legnagyobb teherbírás a "V" sebességjelzéssel ellátott gumiabroncsok esetében (lásd a II. rész 2.31.1. pontját) .

2.3. A vizsgálat alatt a gumiabroncsnyomást nem szabad módosítani, a próbaterhelést pedig állandó értéken kell tartani.

2.4. A vizsgálat során 20°C és 30° közötti hőmérsékletet kell fenntartani a próbahelyiségben, illetve ennél magasabb hőmérsékletet, amennyiben a gyártó ebbe beleegyezik.

2.5. A vizsgálatot megszakítás nélkül, a következő részleteknek megfelelően hajtják végre:

2.5.1. nulláról a kezdeti vizsgálati sebességre való gyorsításhoz szükséges idő: 10 perc,

2.5.2. a kezdeti vizsgálati sebesség: a gumiabroncstípusra előírt legnagyobb sebességet 40 km/h-val csökkentik az 1,70 m ± 1% átmérőjű simított henger esetében, illetve 30 km/h-val a 2 m ± 1% átmérőjű simított henger esetében,

2.5.3. a sebességet fokozatosan, mindig 10 km/h-val növelik,

2.5.4. a vizsgálat időtartama minden sebességfokozatban 10 perc, kivéve az utolsó szakaszt,

2.5.5. a vizsgálat időtartama az utolsó sebességfokozatban 20 perc,

2.5.6. A legnagyobb vizsgálati sebesség a gumiabroncstípusra előírt legnagyobb sebesség, amelyet a 1,7 m ± 1% átmérőjű sima henger esetében 10 km/h-val csökkentenek, illetve amely a 2 m ± 1% átmérőjű sima henger esetében egyenlő az előírt legnagyobb sebességgel.

3. Egyenértékű vizsgálati módszerek

Amennyiben a 2. pontban leírt módszertől eltérő módszert alkalmaznak, be kell bizonyítani, hogy az egyenértékű a fent említett módszerekkel.

B.: TEHERJÁRMŰVEK GUMIABRONCSA1

1. A gumiabroncs előkészítése

1.1.. Az új gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján felszerelik a gyártó által meghatározott vizsgáló pántra.

1.2. A tömlős gumiabroncsok vizsgálatakor új tömlőt vagy tömlőt szelepet és tömlővédő szalagot (amennyiben szükséges) kell használni.

1.3. Az I. rész 1. függelékének 6.14. pontja alapján a gumiabroncsot felfújják a gyártó által meghatározott nyomásíndexnek megfelelő nyomásra.

1.4. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább három órán át a vizsgálati helyiség hőmérsékletén tartják.

1.5 A gumiabroncs nyomását újra beállítják az 1.3. pontban előírt értékre.

2. Vizsgálati eljárás

2.1. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot felszerelik a próbatengelyre, és a próbapadon egy 1,70 m ± 1% átmérőjű, gépi meghajtású sima henger külső felületéhez nyomják, amely legalább olyan széles, mint a gumiabroncs futófelülete.

2.2. A próbatengelyt a gumiabroncs oldalfalán feltüntetett terhelési indexhez rendelt, a 2. függelékben megadott terhelés százalékában kifejezett sorozatos próbaterhelésnek vetik alá az alábbi táblázatban bemutatott terhelés- és sebességvizsgálati programnak megfelelően. Amennyiben a gumiabroncson mind az egyes, mind az ikerelrendezésre fel van tüntetve a terhelési index, akkor az egyes elrendezéshez tartozó referenciaterhelést kell alapul venni a próbaterheléshez.

1 150 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre való teherjárműgumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásról, a gumiabroncs gyártójának a műszaki szolgálat számára kielégítően bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárása és annak eredményei elfogadhatók.

2.3. A vizsgálat során nem szabad módosítani a gumiabroncsnyomást, a próbaterhelést pedig állandó értéken kell tartani a vizsgálat mind a három szakaszában.

2.4. A vizsgálat során a 20°C és 30° közötti hőmérsékletet kell fenntartani a vizsgálóhelyiségben, illetve ennél magasabb hőmérsékletet, amennyiben a gyártó beleegyezik.

2.5. A terhelés- és sebességvizsgálati programot megszakítás nélkül kell végrehajtani.

3. Egyenértékű vizsgálati módszerek

Amennyiben a 2. pontban leírt módszertől eltérő módszert alkalmaznak, akkor be kell bizonyítani, hogy az egyenértékű a fent említett módszerrel.

TERHELÉS- ÉS SEBESSÉGVIZSGÁLATI PROGRAM

Terhelési indexA gumiabroncs sebesség szerinti besorolásának jelzéseA próbadob sebessége (ford./perc)1A kerékre gyakorolt terhelés a terhelés indexnek megfelelő terhelés százalékában
Radiál gumiabroncsDiagonál gumiabroncs7 óra16 óra24 óra
122 vagy többF100100
G125100
J150125
K175150
L200-
M225-66%84%101%
121 vagy kevesebbF100100
G125125
J150150
K175175
L20017570%88%106%
4 óra6 óra
M25020075%97%114%
N275-75%97%114%
P300-75%97%114%
1 A "különleges használatú" gumiabroncsokat (lásd a II. rész 2.1.3. pontját) a velük egyenértékű normál gumiabroncsokra a fenti táblázatban megadott próbadob-sebesség 85%-ának megfelelő sebességgel kell vizsgálni.

8. függelék

A TERHELÉSI INDEX VÁLTOZÁSA A SEBESSÉG FÜGGVÉNYÉBEN

A teherjárművek gumiabroncsai

RADIÁL ÉS DIAGONÁL

(lásd a II. rész 2.30., 2.31. és 6.2.4. pontját)

Teherbírás változása (%)
Sebesség (km/h)Az összes terhelési indexTerhelési index1 > 122Terhelési index1 =< 121
A sebesség szerinti besorolás jelzéseA sebesség szerintiA sebesség szerinti besorolás jelzése
besorolás jelzése
FGJKLMLMNP2
0+150+15 0+ 150+150+150+150+110+110+110+110
5+110+11 0+110+110+110+110+ 90+ 90+ 90+ 90
10+ 80+ 80+ 80+ 80+ 80+ 80+ 75+ 75+ 75+ 75
15+ 65+ 65+ 65+ 65+ 65+ 65+ 60+ 60+ 60+ 60
20+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50+ 50
25+ 35+ 35+ 35+ 35+ 35+ 35+ 42+ 42+ 42+ 42
30+ 25+ 25+ 25+ 25+ 25+ 25+ 35+ 35+ 35+ 35
35+ 19+ 19+ 19+ 19+ 19+ 19+ 29+ 29+ 29+ 29
40+ 15+ 15+ 15+ 15+ 15+ 15+ 25+ 25+ 25+ 25
45+ 13+ 13+ 13+ 13+ 13+ 13+ 22+ 22+ 22+ 22
50+ 12+ 12+ 12+ 12+ 12+ 12+ 20+ 20+ 20+ 20
55+ 11+ 11+ 11+ 11+ 11+ 11+17,5+17,5+17,5+17, 5
60+ 10+ 10+ 10+ 10+ 10+ 10+15,0+15,0+15,0+
15,0
65+7,5+8,5+8,5+8,5+8,5+ 8,5+13,5+13,5+13,5+13, 5
70+5,0+7,0+7,0+7,0+7,0+7,0+12,5+12,5+12,5+12, 5
75+2,5+5,5+5,5+5,5+5,5+5,5+11,0+11,0+11,0+11,
Sebesség
(km/h)
Teherbírás változása (%)
Az összes terhelési indexTerhelési index1 >122Terhelési index1
< 121
A sebesség szerinti besorolás jelzéseA sebesség szerinti besorolás jelzéseA sebesség szerinti besorolás jelzése
FGJKLMLMNP2
0
800+4,0+4,0+4,0+4,0+4,0+10,0+10,0+10,0+10,
0
85-3+2,0+3,0+3,0+3,0+3,0+8,5+8,5+8,5+8,5
90-60+2,0+2,0+2,0+2,0+7,5+7,5+7,5+7,5
95-10-2,5+1,0+1,0+1,0+ 1,0+6,5+6,5+6,5+6,5
100-15-50000+5,0+5,0+5,05,0
105-8-2000+3,75+3,75+3,75+3,7
5
110-13-4000+2,5+2,5+2,5+2,5
115-7-300+1,25+1,25+1,25+1,2
5
120-12-7000000
1250-2,5000
1300-5000
135-7,5-2,500
140-10-500
145-7,5-2,50
150-10-50
155-7,5-2,5
160-10-5

1 A terhelési indexek az egyes elrendezésre vonatkoznak (lásd a II. rész 2.28.2. pontját) .

2 160 km/h fölött nem engedélyezett a terhelésváltoztatás. Ha a sebesség szerinti besorolás jelzése Q vagy a fölötti, akkor a sebesség szerinti besorolás jelzésének megfelelő sebesség (lásd a II. rész 2.29.3. pontját) jelenti a gumiabroncsra érvényes megengedett legnagyobb sebességet.

III. RÉSZ

IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK A JÁRMŰVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRÓL A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

1. A JÁRMŰTÍPUSOK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELME

1.1. A járműtípusok gumiabronccsal kapcsolatos EK-típusjóváhagyási kérelmét a jármű gyártójának vagy a meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

1.2. A kérelemhez három példányban mellékelni kell a járműtípus és gumiabroncsai leírását, amely tartalmazza a gumiabroncs méretmegjelölését, a sebesség szerinti besorolását és terhelési indexét, beleértve az 1. függelékben megadott tájékoztató dokumentum szerint felszerelhető, átmenetileg használható pótkereket is.

1.3. A jóváhagyandó járműtípus mintapéldányát be kell mutatni a jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatnak.

1.4. A jármű gyártója vagy annak képviselője kérheti a jármű EK-típusjóváhagyásának kiterjesztését annak érdekében, hogy az tartalmazza az egyéb méretmegjelölésű, sebesség szerinti besorolású vagy más terhelési indexszel ellátott gumiabroncsokat, valamint más átmenetileg használható pótkerek(ek) et is.

2. A JÁRMŰ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

2.1. Az 1. szakasznak megfelelően benyújtott kérelem alapján az ezen melléklet követelményeit kielégítő járműtípusok EK-típusjóváhagyást kapnak, és egy EK-típusjóváhagyási számmal látják el őket.

2.2. A járműtípus ezen melléklet alapján történő jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy a visszautasításáról szóló értesítést a 2. függelékben bemutatott mintának megfelelő űrlapon közlik a tagállamokkal.

2.3. Minden jóváhagyott járműtípushoz kiadnak egy jóváhagyási számot. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy másik járműtípusra. '

3. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA

3.1. A járműtípusok minden módosításáról értesíteni kell azt a hatóságot, amely jóváhagyta azokat. A típusjóváhagyó hatóság ekkor:

3.1.1. úgy ítélheti meg, hogy a módosításoknak valószínűleg nincs jelentős hátrányos hatása, a jármű pedig továbbra is minden esetben megfelel a követelményeknek, vagy

3.1.2. visszautasíthatja a módosítás jóváhagyását.

3.2. A jóváhagyás megerősítését vagy visszautasítását a változtatások meghatározásával együtt a 2.2. pontban megállapított eljárás keretében közlik a tagállamokkal.

4. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

4.1. Minden olyan járművet, amelyre ez a melléklet alkalmazandó, úgy kell gyártani, hogy megfeleljen az ezen melléklet követelményeinek.

4.2. A 4.1. pont követelményei betartásának ellenőrzése érdekében ellenőrizni kell a gyártást.

4.3. A jóváhagyás tulajdonosának különösen azt kell biztosítania, hogy megfelelő eljárásokkal ellenőrizzék, hogy a jármű tulajdonságai összeegyeztethetők-e az ezen melléklet keretében megállapítottak szerint felszerelt gumiabroncsok tulajdonságaival.

4.4. A típusjóváhagyást kiadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes termelőegységekre alkalmazandó, a megfelelő gyártást ellenőrző módszereket.

4.4.1. A vizsgálatok jegyzőkönyveit és a termelés ellenőrzéséről készült feljegyzéseket az ellenőrzések során át kell adni az ellenőrnek.

4.5. A vizsgálatoknak a jóváhagyó hatóság által engedélyezett szokásos gyakorisága évente egy vizsgálat. Amennyiben e vizsgálat során negatív eredményt jegyeznek fel, a jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell minden szükséges intézkedés megtételét, amely lehetővé teszi, hogy a gyártás a lehető leggyorsabban újra megfeleljen a jóváhagyott gyártásnak.

5. VÉGLEGESEN LEÁLLÍTOTT GYÁRTÁS

Amennyiben a típusjóváhagyás tulajdonosa teljesen megszünteti egy ezen mellékletnek megfelelően jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor értesítenie kell azt a hatóságot, amely kiadta a jóváhagyást. Az erre vonatkozó értesítés átvételekor a hatóságnak tájékoztatnia kell erről a többi jóváhagyó hatóságot úgy, hogy elküldi azoknak a jóváhagyási nyomtatvány egy példányát, amelyet a végén az aláírt és dátumozott, nagybetűkkel írt "GYÁRTÁS LEÁLLÍTVA" megjegyzéssel látnak el.

1. függelék

...SZÁMÚ ADATKÖZLŐ LAP

A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSE TEKINTETÉBEN

(A jármű-típusjóváhagyással kapcsolatos ER. A. Függelék A/1. mellékletének megfelelően

(92/23/EGK IRÁNYELV)

Ha szükséges, a következő dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelő méretarányban és elegendő részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelő léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmű adatokat.
0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
0.1 Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):.................................................................................... .........................
Típus- és kereskedelmi leírás(ok):................................................................................................................... ..................
0.3. A típusazonosítás módja, ha az jelölve van a járművön (b):............................................................................. ...
0.3.1. A jelölések elhelyezése:.............................................................................................................. ..............................
0.4. A jármű besorolása (c):........................................................................................................ .....................................
0.5. A kérelmező neve és címe:...................................................................................................... .................................
0.6. Az előírt adattáblák és feliratok elhelyezése és a rögzítésük módja:................................................................ ..
0.6.1. az alvázon:.............................................................................................................................. ....................................
1.6:2. a karosszérián:........................................................................................................................... .................................
0.7. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):..................................................................
1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETJELLEMZŐI
1.3. A tengelyek és kerekek száma:.................................................................................. ..............................................
1.3.1. A kettős (iker) elrendezésű gumiabroncsokkal felszerelt tengelyek száma és elhelyezése:....................................................................................................................................... ...................................
1.3.2. A kormányzott tengelyek száma és elhelyezése:................................................................................... ...............
1.3.3. A meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása):.................................................................. .....
1.4. A tervezett legnagyobb sebesség (adott esetben minden egyes változathoz):
2. TÖMEG ÉS MÉRETEK (e) (kg-ban és mm-ben) (lásd a rajzokat, amennyiben vannak)
2.1. A műszakilag lehetséges legnagyobb tömeg tengelyenként:............................................... ......
6. FELFÜGGESZTÉS:
6.2. Szokásosan felszerelt gumiabroncsok és kerekek:............................................... ...................
6.2.1. Mellékelve megtalálható a járműtípus minden változatának (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon használható megfelelő gumiabroncsoknak a jármű gyártója által közölt jegyzéke. A gumiabroncsok leírásának tartalmaznia kell a következő információkat:
- a gumiabroncs méretmegjelölése,
- a legkisebb terhelési index, amely megfelel a legnagyobb tengelyterhelésnek (ha a járműre egynél több méretmegjelölésű gumiabroncsot szereltek fel, minden tengelyhez külön meg kell adni),
- a tervezett legnagyobb sebességnek megfelelő legkisebb sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés.
6.2.4. A jármű gyártója által javasolt gumiabroncsnyomás(ok) (kPa):................................... ............
6.2.5. A keréktárcsák és rájuk felszerelhető gumiabroncsok:................................................ ............
6.2.6. Adott esetben az átmenetileg használható pótkerekek rövid leírása:...................................... ..
Megjegyzés: A lábjegyzeteket lásd az ER. A. Függelék mellékletében.

2. függelék

MINTA

(legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(jármű)

HATÓSÁGI
BÉLYEGZŐ
Közlemény a gumiabroncsokról szóló 92/23/EGK irányelvvel kapcsolatban a járműtípusok:
- típusjóváhagyásáról1
- a típusjóváhagyás kiterjesztéséről1
- a típusjóváhagyás visszautasításáról1
EK-típusjóváhagyási szám:...............Kiterjesztési szám:........................................
1. SZAKASZ
4
0. Általános előírások
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): .............................................................................
......................................................................................................................................................
0.2. Kereskedelmi leírás(ok): ......................................................................................................
......................................................................................................................................................
0.3. A típusazonosítás módja, ha jelölve van a járművön (b):
......................................................................................................................................................
0.3.1. A jelölés elhelyezése: ............................................................................................................
0.4. A jármű besorolása (c):........................................................................................... ...............
0.5. A kérelmező neve és címe:........................................................................... .........................
0.6. Az előírt adattáblák és jelölések helye és a rögzítésük módja:............................................ .....
0.6.1. az alvázon:........................................................................................................... .................
0.6.2. a karosszérián:...................................................................................... ................................
0.7. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):....................................................... ..................................
1 A nem kívánt rész törlendő. A lábjegyzeteket lásd a legutóbb az ER. A. Függelék mellékletében.
II. SZAKASZ
1. További információk
1.1. Mellékelve megtalálható a járműtípus minden változatának (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon használható megfelelő gumiabroncsoknak a jármű gyártója által közölt jegyzéke. A gumiabroncsok leírásának csak a következő információkat kell tartalmaznia: - a gumiabroncs méretmegjelölése, - a tervezett legnagyobb sebességnek megfelelő legkisebb sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés. - a legnagyobb tengelyterhelésnek megfelelő legkisebb terhelési index (ha a járműre egynél több méretmegjelölésű gumiabroncsot szereltek fel, minden egyes tengelyhez külön meg kell adni).
1.2. Adott esetben az átmenetileg használható pótkerekek rövid leírása:................................... .....
......................................................................................................................................................
1.2.1. A vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat: .........................................................
1.2.2. A vizsgálati jelentés kelte: .....................................................................................................
1.2.3. A vizsgálati jelentés száma: ...................................................................................................
1.2.4. A típusengedélyezés kiterjesztésének okai (ahol szükséges):............................................. ......
1.2.5 Megjegyzések (ha vannak):................................................................ ..................................
1.2.6. Hely:.......................................................................................... ...........................................
1.2.7. Dátum:........................................................................................ ..........................................
1.2.8. Aláírás:..................................................................................... ...............................:..........:..
1.2.9. Mellékelve: a jóváhagyást kiadó hatósághoz benyújtott típus-jóváhagyási dokumentációban szereplő iratok jegyzéke, amelyek kérés alapján beszerezhetők.

IV. RÉSZ

A JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. Ezen melléklet alkalmazásában:

2.1. "jármű jóváhagyása": a járműtípus jóváhagyása a gumiabroncsai tekintetében, beleértve az átmenetileg használható pótkerekeket is,

2.2. Járműtípus": azok a járművek, amelyek legalább a járműtípusok változatai tekintetében jelentősen nem térnek el egymástól az olyan lényeges szempontokban, amelyek hatással vannak a gumiabroncs méretmegjelölésére, a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzésekre vagy a terhelési indexre,

2.3. "kerék": a gumiabroncsból és kerékpántból álló komplett kerék,

2.4. "átmenetileg használható pótkerék": a járműtípuson lévő normál kerekektől eltérő kerék,

2.5. "egység": egy kerék és a rá felszerelt gumiabroncs,

2.6. "normál egység": olyan egység, amelyet fel lehet szerelni a normál használatú járművekre,

2.7. "pótegység": olyan egység, amelyet arra terveztek, hogy a normál egység helyett szereljék fel, ha az meghibásodik. A "pótegység" a következők egyike lehet:

2.7.0. "normál pótegység": amely a járműtípus normál egységének felel meg,

2.7.1. "átmenetileg használható pótegység": amely a fő jellemzői (például a gumiabroncs méretmegjelölése, a funkcionális méretek, a használati feltételek vagy a szerkezet) tekintetében eltér a járműtípus normál egységeitől. Ezt az egységet korlátozott feltételek mellett, ideiglenes használatra tervezték. Az átmenetileg használható pótegységek a következő kategóriákba sorolhatók be:

2.7.1.1 1. kategória

a normál egység kerekének megfelelő kerékből és a normál gumiabroncstól eltérő fő jellemzőkkel (például méret, szerkezet) rendelkező gumiabroncsból álló egység,

2.7.1.2 2. kategória

olyan kerékből és gumiabroncsból álló egység, amelynek fő jellemzői eltérnek a normál egység jellemzőitől, és az átmeneti használathoz előírt nyomásra felfújt gumiabronccsal a járműben kell szállítani,

2.7.1.3 3. kategória

normál kerékből és olyan gumiabroncsból álló egység, amelynek fő jellemzői eltérnek a normál gumiabroncs jellemzőitől, és összehajtott, nem felfújt gumiabronccsal a járműben kell szállítani,

2.7.1.4 4. kategória

olyan kerékből és gumiabroncsból álló egység, amelynek fő jellemzői eltérnek a normál egységtől, és összehajtott, nem felfújt gumiabronccsal a járműben kell szállítani,

2.8. "legnagyobb tömeg": a jármű gyártója által megadott, a jármű használata során a műszakilag megengedhető legnagyobb érték,

2.9. "legnagyobb tengelyterhelés": a jármű gyártója által megadott, műszakilag megengedhető vertikális erőhatás, amely a szóban forgó tengely gumiabroncsainak érintkező felületei és a talaj között lép fel, és amelyet az adott tengely által megtartott járműtömeg fejt ki. A tengelyterhelések összege nagyobb lehet, mint a jármű legnagyobb tömege,

2.10. "funkcionális méretek": a kerekek és/vagy a gumiabroncsok méretmegjelöléséből (például átmérő, szélesség, keresztmetszeti viszonyszám) és az egység járműre szereléséből (például a kerekek kiegyensúlyozása) származó méretek.

2.11. "tervezett legnagyobb sebesség": a járműtípusra vonatkozóan jóváhagyott legnagyobb sebesség, figyelembe véve a sorozatgyártás során a jóváhagyott típusnak megfelelő gyártás ellenőrzéséhez megengedett tűréshatárt.

3. A JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSE TEKINTETÉBEN

3.1 Általános

3.1.1. A 3.7.4. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel minden járműre szerelt gumiabroncsot, megfelelő esetben beleértve a pótkerekeket is, el kell látni az I. rész 4. szakaszában meghatározott EK-típusjóváhagyási jellel (jelekkel), vagy az ENSZ EQB 30., illetve 54. előírásoknak való megfelelést jelölő típusjóváhagyási jellel. Az ENSZ EGB típusjóváhagyási jelek csak a II. résznek megfelelően kibocsátott EK-típusjóváhagyási jelekkel egyenértékűek.

3.2. A gumiabroncs felszerelése

3.2.1. A járműre felszerelt gumiabroncsoknak, az átmenetileg használható pótkerekek kivételével, azonos szerkezetűnek kell lenniük (lásd a II. rész 2.3. pontját) .

3.2.2. Az ugyanarra a tengelyre felszerelt gumiabroncsoknak azonos típusúnak kell lenniük (lásd a II. rész 2.1. pontját) .

3.2.3. Annak a térnek, amelyben a kerék forog, elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a megengedhető legnagyobb méretű gumiabroncs felszerelése esetén a kerék - a jármű gyártója által előírt felfüggesztési és kormányzási korlátozásokon belül - akadálytalanul mozoghasson.

3.3. Teherbírás

3.3.1. A 3.7. pont rendelkezéseire is figyelemmel a járműre felszerelt gumiabroncsok (lásd a II. rész 2.31. pontját)- a pótkereket is beleértve (ha van ilyen)- legnagyobb teherbírása:

3.3.1.1 egyes elrendezésű, azonos típusú gumiabroncsokkal felszerelt jármű esetében: legalább a legjobban terhelt tengely legnagyobb tengelyterhelésének (lásd a 2.9. pontot) a fele, ahogy azt a jármű gyártója megadta,

3.3.1.2 egyes elrendezésű, egynél több típusú gumiabronccsal felszerelt jármű esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármű gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés (lásd a 2.9. pontot) fele,

3.3.1.3 kettős (iker) elrendezésű személygépkocsi gumiabroncsokkal felszerelt jármű esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármű gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés 0,27-szerese,

3.3.1.4 kettős (iker) elrendezésű teherjármű gumiabroncsokkal felszerelt tengelyek esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármű gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés 0,25-szöröse, figyelembe véve a kettős elrendezéshez megadott terhelési indexet.

3.4 Sebesség szerinti besorolás

3.4.1. A szokásos körülmények között a járművekre felszerelt gumiabroncsokat el kell látni a sebesség szerinti besorolás jelzésével (lásd a II. rész 2.29. pontját), amely megfelel a jármű tervezett legnagyobb sebességének (amelyet a jármű gyártója ad meg), vagy az ahhoz tartozó terhelésváltozásnak a sebesség függvényében (lásd a II. rész 2.30. pontját) .

3.4.2. A fenti előírást nem kell alkalmazni:

3.4.2.1 az átmenetileg használható pótegységek esetében, amelyekre a 3.8. pont alkalmazandó,

3.4.2.2 az általában szokásos gumiabronccsal és esetenként téli gumiabronccsal felszerelt járművek esetében.

Ebben az esetben azonban a téli gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének meg kell felelnie vagy a jármű tervezett legnagyobb sebességénél (amelyet a jármű gyártója ad meg) nagyobb, vagy legalább a 160 km/h-s sebességnek (vagy mindkettőnek) .

Ha ennek ellenére a járművek tervezett legnagyobb sebessége (amelyet a jármű gyártója ad meg) nagyobb, mint a téli gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének megfelelő sebesség, akkor a jármű belsejében, a vezető számára jól látható helyen el kell helyezni egy a legnagyobb sebességre figyelmeztető feliratot, amely megadja azt a legnagyobb sebességet, amelyet a téli gumiabroncs elbír.

3.5. Pótkerék

3.5.1. Amennyiben a járművet pótkerékkel látják el, a pótkerék gumiabroncsának:

3.5.1.1 azonos típusúnak kell lennie a járműre felszerelt vagy jóváhagyott gumiabroncsokkal, vagy

3.5.1.2 olyan típusú átmenetileg használható pótkeréknek kell lennie, amelyet a jármű bármelyik részén fel lehet szerelni. Az M1-es besorolású járművek kivételével azonban semmilyen más jármű nem szerelhető fel átmenetileg használható pótkerékkel.

3.5.2. Az átmenetileg használható pótegységgel felszerelt járműveket kiegészítő információkkal kell ellátni, amelyeket a járművön az átmenetileg használható pótegységen vagy a pótegység közelében, illetve a vezető kézikönyvében mindig jól láthatóan kell elhelyezni. A jelzésnek legalább a következő információkat tartalmaznia kell:

3.5.2.1. utasítást arra vonatkozóan, hogy az átmenetileg használható pótkerék felszerelése után óvatosan kell vezetni, és hogy a lehető legkorábban fel kell szerelni egy normál egységet,

3.5.2.2. tájékoztatást arról, hogy a járművet nem szabad üzemeltetni, ha egyidejűleg több átmenetileg használható pótegységgel van felszerelve,

3.5.2.3. az átmenetileg használható pótegység gumiabroncsára a jármű gyártója által megadott abroncsnyomás egyértelmű jelzését,

3.5.2.4. 3-as vagy 4-es kategóriájú átmenetileg használható pótegységekkel felszerelt járművek esetében a gumiabroncs felfújási módját a 3.6. pontban említett készülékkel arra a nyomásra, amelyet az átmeneti használathoz előírtak,

3.6. Az átmenetileg használható pótegység felfújó készüléke:

3.6.1. amennyiben a járművet egy 3-as vagy 4-es kategóriájú átmenetileg használható pótegységgel szerelték fel, gondoskodni kell arról, hogy a járművön legyen egy olyan készülék, amellyel legfeljebb 5 perc alatt fel lehet fújni a gumiabroncsot az átmeneti használathoz előírt nyomásra.

3.7. Különleges esetek

3.7.1. A 01-es és 02-es besorolású pótkocsik esetében, amelyek üzemi sebességét legfeljebb 100 km/h-ra korlátozták, és amelyeket egyes elrendezésű személygépkocsi gumiabroncsokkal szereltek fel, a gumiabroncsok legnagyobb teherbírásának meg kell felelnie legalább a legjobban terhelt tengelyhez tartozó legnagyobb tömeg - amelyet a pótkocsi gyártója ad meg - 0,45-szörösének. Kettős (iker) elrendezésű gumiabroncsok esetében ez a tényező 0,24.

3.7.2. A teherjármű gumiabroncsokkal felszerelt egyes különleges járművek esetében nem kell alkalmazni a "Teherbírás változása a sebesség függvényében" című táblázatot (lásd a 2.30. pontot és a II. rész 8. függelékét) . Ezekben az esetekben a gumiabroncs legnagyobb teherbírását a legnagyobb tengelyterhelés (lásd ennek a résznek a 3.3.1.2. és 3.3.1.4. pontját) figyelembevételével úgy állapítják meg, hogy a terhelési indexnek megfelelő terhelést egy olyan együtthatóval szorozzák meg, amely a jármű típusát és felhasználását veszi alapul, nem pedig a jármű tervezett legnagyobb sebességét. Ebben az esetben ennek a résznek a 3.4.1. pontját nem kell alkalmazni. A megfelelő együtthatók a következők:

3.7.2.1. 1,10 az M3-as besorolású járművek esetében, amikor a jármű álló utasokat szállít, az üzemi sebesség pedig nem haladja meg a 60 km/h-t. Üzemeltetési okokból azonban a tagállamok engedélyezhetik az üzemi sebesség 80 km/h-ra való emelését,

3.7.2.2. 1,15 az M3-as besorolású járművek esetében, ha azokat csak városi útvonalakra és gyakori megállásokra tervezték,

3.7.2.3. 1,10 olyan N besorolású közüzemi járművek esetében, amelyeket kis sebesség mellett rövid távolságra használnak a városokban és külvárosokban, ilyenek például az utcaseprő gépek vagy szemétgyűjtő tehergépkocsik.

3.7.3. Ha egy M1-es besorolású gépjármű pótkocsit vontat, a vonószerkezetnél fellépő többletterhelés legfeljebb 15%-kal meghaladhatja a gumiabroncs legnagyobb teherbírását, amennyiben az üzemi sebességet legfeljebb 100 km/h-ra korlátozták, az abroncsnyomást pedig legalább 0,2 bar nyomással megnövelték.

3.7.4. A személygépkocsik gumiabroncsaitól és a teherjárművek gumiabroncsaitól eltérő gumiabroncsokkal (például mezőgazdasági gumiabroncsok, ipari felhasználású tehergépkocsik gumiabroncsai, motorkerékpárok gumiabroncsai) felszerelt jármű esetében a különleges felhasználási körülmények miatt nem kell alkalmazni a II. rész követelményeit, amennyiben a típusjóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy a felszerelt gumiabroncs megfelel a jármű üzemi feltételeinek.

3.8. Az átmenetileg használható pótegységekre vonatkozó előírások

3.8.1. Az átmenetileg használható pótkerekek sebesség szerinti besorolása legalább 120 km/h (a sebesség szerinti besorolás jelzése L) .

3.8.2. Amennyiben az átmeneti használat céljából felszerelik a járműre, a pótkerék kifelé néző felületének olyan megkülönböztető színűnek vagy mintázatúnak kell lennie, amely egyértelműen eltér a normál egységek színétől. Ha az átmenetileg használható pótegységre porsapkát lehet felszerelni, akkor az nem takarhatja el a megkülönböztető színt vagy mintát.

3.8.3. A legnagyobb sebességre figyelmeztető jelzést állandó jelleggel, a következő ábrának megfelelően kell elhelyezni a kerék külső felületén, jól látható helyen:

V. RÉSZ

GUMIABRONCS/ÚT-ZAJKIBOCSÁTÁS

1. HATÁLY

Ezt a részt a gumiabroncsok, mint alkatrészek EK-típusjóváhagyására kell alkalmazni, a gumiabroncs/út-zajkibocsátások tekintetében.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek a résznek az alkalmazásában a II. rész meghatározásait kell alkalmazni, kivéve a 2.1. szakasz szerinti meghatározást, amely a következőképpen módosul:

2.1. "Gumiabroncs-típus":

az e résznek megfelelő típusjóváhagyással kapcsolatban (gumiabroncs/út-zajkibocsátás) a gumiabroncsok méretmegjelölésének jegyzéke (lásd a II. rész 2.17 szakaszát), márkanevek és kereskedelmi leírások jegyzéke által meghatározott gumiabroncs-sorozatok, amelyek nem különböznek az alábbi alapvető tulajdonságokban:

- a gyártó neve

- a gumiabroncs besorolása (lásd ennek a résznek a 2.4. szakaszát)

- a gumiabroncs szerkezete (lásd a II. rész 2.1.4. szakaszát)

- használati kategória (lásd a II. rész 2.1.3. szakaszát)

- C1 osztályú abroncsokra nézve. Megerősített vagy Extra teherbírású

- a futófelület mintázata (lásd az I. rész 3. függeléke szerinti A4-es adatközlő lap 2.3 szakaszát) .

Megjegyzés: A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékű megváltoztatásának a gumiabroncs/út-zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelőségének ellenőrzése során állapítják meg.

Ezen kívül a következő meghatározásokat szintén alkalmazni kell:

2.2. "Márkanév vagy kereskedelmi leírás":

a gumiabroncsnak a gumiabroncs gyártója által meghatározott azonosítása. A márkanév megegyezhet a gyártóval és a kereskedelmi leírás megegyezhet a védjeggyel.

2.3. "Gumiabroncs/út-zajkibocsátás":

a mozgásban lévő gumiabroncsok és az út felületének érintkezése során keletkező zaj.

2.4. Ennek a résznek az alkalmazásában a következő osztályozást kell alkalmazni:

C1 osztály személygépkocsik gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.32.szakaszát)

C2 osztály tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33.szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban =< 121 és sebességkategóriájának jele > "N" (lásd a II. rész 2.29.3 szakaszát)

C3 osztály tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33. szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban =< 121 és sebességkategóriájának jele > "M" (lásd a II. rész 2.29.3 szakaszát) vagy az olyan tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33. szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban >= 122.

3. JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. Az I. rész 4. szakaszában és a II. rész 3. szakaszában megadott egyéb jelzési követelmények mellett a gumiabroncs a következő jelöléseket viseli:

3.1.1. a gyártó neve vagy védjegye, a márkanév, a kereskedelmi leírás vagy védjegy.

4. GUMIABRONCS/ÚT-ZAJKIBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK

4.1. Általános követelmények

Ugyanazzal a méretmegjelöléssel és futófelület mintázattal rendelkező, a gumiabroncs-sorozatra nézve reprezentatív négy gumiabroncsból álló készletet gumiabroncs/út-zajkibocsátási szint tesztnek vetnek alá, az 1. függelékben meghatározottak szerint.

4.2. Az 1. függelék 4.5. szakaszával összhangban meghatározott zajszintek nem haladják meg a következő határértékeket:

4.2.1. C1 osztályú gumiabroncsok, tekintettel a tesztelt gumiabroncs névleges keresztmetszetének szélességére (lásd II. rész, 2.17.1.1. szakasz):

Határértékek dB(A)-ban
Gumiabroncs osztályNévleges keresztmetszet szélessége (mm)AB1C12
C1a<14572*71*70
C1b>145=<16573*72*71
C1c>165=<18574*73*72
C1d>185=<21575**74**74
C1e>21576***75***75

*Az A oszlopban szereplő határértékeket 2007. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplő határértékeket 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

**Az A oszlopban szereplő határértékeket 2008. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplő határértékeket 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

*** Az A oszlopban szereplő határértékeket 2009. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplő határértékeket 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

1 Csak jelzésértékű adatok. A végleges adatok a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentést követő irányelv módosításától függenek.

2 A C oszlop határértékeit a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentést követő irányelv módosítás fogja meghatározni.

4.2.1.1 A megerősített (vagy extra teherbírású) gumiabroncsokra nézve (lásd a II. rész 3.1.8. szakaszát) a 4.2.1. szakasz határértékeit 1 dB(A)-val növelni kell.

4.2.1.2 A "speciális" használati kategóriába tartozó gumiabroncsokra nézve (lásd a II. rész 2.1.3. szakaszát) a 4.2.1. szerinti határértékeit 2 dB(A)-val növelni kell.

4.2.2. C2 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. rész, 2.1.3. szakasz):

Használati kategóriadB(A)-ban kifejezett határérték
Normál75
Téli77
Speciális78

4.2.3. C3 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. rész, 2.1.3. szakasz):

Használati kategóriadB(A)-ban kifejezett határérték
Normál76
Téli78
Speciális79

1. függelék

TESZTELJÁRÁS A GUMIABRONCS/ÚT-ZAJSZINTEK SZABADFUTÁSÚ MÓDSZERÉHEZ

0. Bevezetés

A bemutatott módszer a mérési eszközök, mérési feltételek és a mérési módszer leírását tartalmazza a meghatározott útfelületen nagy sebességgel guruló mérőjárműre illesztett gumiabroncsok zajszintjének megállapítása érdekében. A legmagasabb hangnyomásszintet a mérőjármű üresjárati szakaszában nyílt terepen, távolban elhelyezett mikrofonokkal kell rögzíteni, a referenciasebesség végső eredményét lineáris regresszió analízissel nyerik. Az ilyen mérési eredmények nem vonatkoztathatók a motor révén történő gyorsulás és a fékezést követő lassulás során mért gumiabroncs zajszintekre.

1. Mérési eszközök

1.1. Akusztikai mérések

A hangszíntmérő vagy az ezzel egyenértékű mérőrendszer a gyártó által javasolt szélárnyékoló eszközzel együtt legalább az IEC 60651 második kiadásával összhangban álló 1. típusú eszközökre vonatkozó követelményeknek felel meg.

A méréseket az A frekvenciasúlyozás és az F idősúlyozás alkalmazásával kell végezni.

Az A-súlyozású hangszint periodikus megfigyelését is magában foglaló rendszerek alkalmazásakor a leolvasást legfeljebb 30 milliszekundumos időszakonként kell elvégezni.

1.1.1. Kalibrálás

Minden mérési szakasz kezdetén és végén a teljes mérőrendszer ellenőrzését hangkalibráló berendezés segítségével kell elvégezni, amely megfelel az IEC 942:1988 szerinti, legalább 1. osztályba tartozó pontosságú hangkalibráló berendezések követelményeinek. A két egymást követő ellenőrzés leolvasott értékei közötti eltérés további kiigazítások nélkül 0,5 dB-nél kevesebb, vagy ezzel egyenlő. Ennek az értéknek a túllépése esetén a legutolsó kielégítő ellenőrzést követő mérések eredményeit figyelmen kívül kell hagyni.

1.1.2. Megfelelés a követelményeknek

Azt, hogy a hangkalibráló berendezés megfelel-e az IEC 60942:1988 ' követelményeinek, évente egyszer igazolja, és azt, hogy a műszerrendszer megfelel-e az IEC 60651:1979/A1:1993 második kiadása követelményeinek, legalább kétévente igazolja a megfelelő szabványokkal kapcsolatos kalibráció elvégzésére felhatalmazott laboratórium.

1.1.3. A mikrofon elhelyezése

A mikrofont (vagy mikrofonokat) a CC1 referencia nyomvonaltól (1. ábra) 7,5 m ± 0,05 m távolságra és a talaj felett 1,2 m ± 0,02 m távolságra kell elhelyezni. Legnagyobb érzékenységű tengelye vízszintes, és a jármű nyomvonalára (CC1 vonal) merőleges kell, hogy legyen.

1.2. A sebességre vonatkozó mérések

A jármű sebességét ± 1 km/h vagy ennél pontosabb eszközökkel kell mérni, amikor a jármű eleje eléri a PP' vonalat (1. ábra) .

1.3. A hőmérséklet mérése

A levegő és a mérőfelület hőmérsékletének mérése kötelező. A hőmérő eszközök pontossága ± 1°C-on belül kell, hogy legyen.

1.3.1. A levegő hőmérséklete

A hőmérsékletérzékelőt takarásmentes környezetben, a mikrofonhoz közel úgy kell elhelyezni, hogy ki legyen téve a légmozgásnak, de a közvetlen napsugárzástól védve legyen. Az utóbbi árnyékoló ellenzővel vagy más hasonló eszközzel érhető el. Az érzékelőt a mérőfelület fölött 1,2 m ± 0,1 m magasságban kell elhelyezni, a mérőfelület hőkisugárzásának az alacsony légáramlatokra gyakorolt hatása minimalizálása érdekében.

1.3.2. A mérőfelület hőmérséklete

A hőmérsékletérzékelőt úgy kell elhelyezni, hogy a mért hőmérséklet reprezentatív módon mutassa a keréknyom hőmérsékletét, és ne legyen hatással a hang mérésére.

Érintkezésen alapuló hőmérsékletérzékelő használata esetén hővezető anyagot kell elhelyezni a felület és az érzékelő között a megfelelő hőérintkezés biztosítása érdekében.

Sugárzáson alapuló hőmérő (pirométer) használata esetén a magasságot úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa legalább 0,1 m átmérőjű mérési terület lefedését.

1.4. A szél mérése

A berendezésnek ± 1 m/s tűréssel kell alkalmasnak lennie a szélsebesség mérésére. A szelet a mikrofon magasságában kell mérni. A szél irányát, hivatkozva a jármű haladási irányára, rögzíteni kell.

2. A mérés körülményei

2.1. A vizsgálat helyszíne

A vizsgálat helyszínének a központi szakaszból és az azt körülvevő alapvetően lapos mérőterületből kell állnia. A mérési szakasz vízszintes, a mérőfelület minden mérés során száraz és tiszta kell, hogy legyen. A mérőfelület a mérést megelőzően vagy annak során mesterségesen nem hűthető.

A vizsgálat útvonalát úgy kell meghatározni, hogy a hangforrás és a mikrofon közötti szabad hangtér feltételei 1 dB(A) értéken belül teljesüljenek.

A feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a mérési szakasz középpontjától számított 50 méteren belül nincsenek nagy hangvisszaverő tárgyak, úgymint kerítések, sziklák, hidak vagy épületek. A mérőútvonal felületének és a mérési helyszín méreteinek összhangban kell állniuk ennek a résznek a 2. függelékével.

A legalább 10 méteres sugarú központi rész porhótól, magas fűtől, laza talajtól, salaktól és hasonló anyagoktól mentes. Nem lehet olyan akadály, amely a mikrofon környezetében befolyásolhatja a hangteret, és senki nem áll a hangforrás és a mikrofon között. A méréseket végző kezelő és a méréseken részt vevő megfigyelők úgy kell, hogy elhelyezkedjenek, hogy ne befolyásolják a mérőeszközök leolvasását.

2.2. Időjárási feltételek

Mérések nem végezhetők rossz légköri körülmények között. Biztosítani kell, hogy az eredményeket széllökések ne befolyásolják. A vizsgálat nem végezhető, ha a mikrofon magasságában mért szélsebesség meghaladja az 5 m/s-ot.

Mérések nem végezhetők, ha a levegő hőmérséklete 5°C alatt vagy 40°C fölött van, vagy ha a mérőfelület hőmérséklete 5°C alatt vagy 50°C fölött van.

2.3. Környezeti zajok

A háttérzajok szintje (bármilyen szélhangot is beleértve) legalább 10 dB(A) értékkel kevesebb, mint a mért gumiabroncs-út hangkibocsátás. A mikrofonra megfelelő szélámyékoló eszköz szerelhető, ha figyelembe veszik a mikrofon érzékenységére és irányhatású tulajdonságaira gyakorolt hatását.

Minden mérést, amelyet olyan kiugró hang befolyásol, amely úgy tűnik, hogy a gumiabroncsok általános hangszintjének tulajdonságaihoz nem kapcsolódik, figyelmen kívül kell hagyni.

2.4. A mérőjárműre vonatkozó követelmények

2.4.1. Általános követelmények

A mérőjármű pontosan két tengelyre felszerelt, négyszer egy darab gumiabronccsal rendelkező gépjármű.

2.4.2. A jármű terhelése

A jármű a lenti 2.5.2. szakaszban meghatározott mérési-gumiabroncs terhelésnek megfelelően terhelhető.

2.4.3. Tengelytávolság

A vizsgált-gumiabroncsokat viselő két tengely közötti távolság a C1 osztály 3,50 m-nél kevesebb, a C2 és C3 osztály esetében 5 m-nél kevesebb.

2.4.4. A jármű által a hangszint mérésére gyakorolt hatás minimalizálására szolgáló intézkedések

Annak biztosítására, hogy a gumiabroncs-zajt a jármű felépítése ne befolyásolja jelentősen, a következő követelmények és ajánlások irányadóak.

Követelmények:

a) Sárfogó gumikat, vagy más, a sár felfogására alkalmas kiegészítő eszközt nem lehet felszerelni

b) A gumiabroncsok és a keréktárcsák közvetlen közelében tilos olyan elemek hozzáadása vagy eltávolítása, amelyek a kibocsátott zajt lefoghatják.

c) A kerékbeállítás (összetartás, dőlés és csaphátradőlés) teljes mértékben a jármű gyártójának ajánlásaival összhangban történik.

d) Járulékos hangelnyelő anyagok elhelyezése a kerékburkolatban vagy az alváz alatt tilos.

e) A felfüggesztés olyan feltételekkel történik, hogy a jármű vizsgálati előírásokkal összhangban történő megterhelése nem eredményezi a hasmagasság rendellenes csökkenését. Amennyiben elérhető, a karosszéria szintjét szabályozó rendszereket úgy kell kiigazítani, hogy a hasmagasság a vizsgálat során a terhelés nélküli állapotra vonatkozó normál érték legyen.

Ajánlások a zavaró mellékzörejek elkerülése érdekében:

a) Ajánlott a jármű azon alkatrészeinek eltávolítása vagy módosítása, amelyek hozzájárulnak a jármű háttérzajához. A vizsgálati jelentésben minden eltávolítást vagy módosítást rögzíteni kell.

b) A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a fékek esetleg nincsenek teljesen kiengedve, ami fékzajt eredményez.

c) Meg kell győződni arról, hogy az elektromos hűtőventillátorok nem működnek.

d) A jármű ablakai és tetőablaka a vizsgálat során zárva vannak.

2.5. Gumiabroncsok

2.5.1. Általános követelmények

A mérőjárműre négy ugyanolyan, azonos típusú és sorozatú gumiabroncsot kell szerelni. A 121-nél nagyobb terhelési indexszel rendelkező, és kettős felhelyezési javaslattal el nem látott abroncsok esetében az ilyen, azonos típusú és sorozatú abroncsokból kettőt a mérőjármű hátsó tengelyére kell felszerelni, az első tengelyre a tengelyterhelésnek megfelelő méretű és minimális mélységig lekoptatott gumikat kell szerelni annak érdekében, hogy a megfelelő szintű biztonság megőrzése mellett minimálisra csökkentsék a gumiabroncs/út-érintkezési zaj hatását. A téli gumiabroncsok, amelyeket bizonyos tagállamokban a súrlódás növelése érdekében szegekkel láthatnak el, e felszerelés nélkül vizsgálandók. A vonatkozó különleges illesztési előírásokkal ellátott gumiabroncsokat ezekkel az előírásokkal összhangban (például forgási irány) kell tesztelni. A gumiabroncsok a bejáratás előtt teljes futómintázatmélységgel rendelkeznek.

A gumiabroncsok a gumiabroncs gyártója által engedélyezett keréktárcsán vizsgálandók.

2.5.2. A gumiabroncs terhelése

A mérőjárműn levő gumiabroncsokra egyenként helyezett Qt mérőterhelés a Qr referenciateher 50-90%-át teszi ki, de a Qt.avr átlagos mérőterhelés a Qr referenciateher 75±5%-a.

A Qr referenciateher minden gumiabroncs-típusra nézve a gumiabroncs terhelési indexéhez kapcsolódó legnagyobb tömegnek felel meg. Amennyiben a terhelési index két, dőlt vonallal (/) elválasztott számból áll, az első számra kell hivatkozni.

2.5.3. A felfújt gumiabroncs nyomása

A mérőjárműre szerelt minden gumiabroncs Pt mérőnyomással rendelkezik, amely nem nagyobb a Pr referencianyomásnál, és a következő tartományon belül marad:

ahol Pr az oldalfalon feltüntetett nyomásindexnek megfelelő nyomás.

A C1 osztály esetében a referencianyomás Pr = 250 kPa a "standard" gumiabroncsokra, és 290 kPa a "megerősített" abroncsokra, a legkisebb mérőnyomás Pt= 150 kPa.

2.5.4. A vizsgálatot megelőző előkészületek

A vizsgálatot megelőzően a gumiabroncsokat be kell járatni az öntési folyamat eredményeként létrejött összetett csomók vagy a futómintázat egyéb jellemzőinek eltávolítása érdekében. Ehhez normális esetben 100 km szabályos közúti használatban megtett út szükséges.

A mérőjárműre szerelt gumiabroncsok ugyanabba az irányba forognak, mint a bejáratás alatt.

A vizsgálatot megelőzően a gumiabroncsokat vizsgálati körülmények szerinti használattal kell bemelegíteni.

3. A vizsgálat módja

3.1. Általános feltételek

A járművet minden mérés során egyenes vonalban kell keresztülvezetni a mérési szakaszon (AA' - BB'), oly módon, hogy a jármű hosszanti irányú középsíkja a CC' vonalhoz a lehető legközelebb legyen.

Amikorra a mérőjármű elülső része elérte az AA' vonalat, addigra a járművezetőnek a sebességváltót üres fokozatba kell tennie és a motort le kell állítania. Ha a mérés során a mérőjármű rendellenes zajt (pl. ventilátor, önindítás) bocsát ki, a tesztet meg kell ismételni.

3.2. A mérések jellege és száma

Az A-súlyozású decibelekben (dB(A) ) kifejezett legnagyobb hangszintet az első tizedesjegyig kell mérni, amikor a jármű az AA' és BB' vonal (1. ábra - a jármű elülső része AA' az vonalon, a jármű hátsó része a BB' vonalon) között szabadfutási szakaszban van. Ez az érték képezi a mérés eredményét.

A mérőjármű minden oldalán legalább négy mérést kell végezni a 4.1. szakaszban meghatározott referenciasebességnél alacsonyabb mérési sebesség mellett, és legalább négy mérést kell végezni a referenciasebességnél nagyobb mérési sebesség mellett. Ezek a sebességek megközelítőleg kiegyenlítetten helyezkednek el a 3.3. szakaszban meghatározott sebességtartományon belül.

3.3. Mérési sebességek

A mérőjármű sebessége a következő tartományon belül van:

i. 70 km/h és 90 km/h között a C1 és C2 osztályú gumiabroncsok esetében,

ii. 60 km/h és 80 km/h között a C3 osztályú abroncsokra nézve.

4. Az eredmények értelmezése

A mérés érvénytelen, ha nem szokványos eltérést rögzítenek a legmagasabb érték és a többi érték között.

4.1. A mérési eredmény meghatározása

A végleges eredmény meghatározására használt Vref referenciasebesség a következő:

i. 80 km/h a C1 és C2 osztályú gumiabroncsokra nézve,

ii. 70 km/h a C3 osztályú gumiabroncsokra nézve.

4.2. A zajmérések regresszió analízise

A (hőmérséklettel nem korrigált) Lr gumiabroncs-út zajszintet regresszió analízissel kell meghatározni dB(A)-ban, a következőknek megfelelően:

4.3. Hőmérséklet korrekció

A C2 osztályú gumiabroncsokra vonatkozóan a végleges eredményt hőmérsékletkorrekció alkalmazásával a href mérőfelületi referenciahőmérsékletre kell normalizálni, a következőknek megfelelően:

LR(9ref) = LR(9) + K(9ref-(9) ahol 9 a mérőfelület mért hőmérséklete,

9ref=20°C,

A C1 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható -0,03 dB(A) /°C, ha 9 > 9ref és K-0,06 dB(A) /°C ha 9 < 9ref.

A C2 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható -0,02 db(A) /°C.

Ha a mérőfelület mért hőmérséklete nem legfeljebb 5°C-kal változik az adott gumiabroncs-sorozat zajszintjének meghatározásához szükséges valamennyi mérés során, akkor a hőmérsékletkorrekciót csak az utolsó rögzített gumiabroncs-út zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, felhasználva a mért hőmérsékletkorrekciót csak az utolsó jegyzőkönyvezett gumi-út zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, a mért hőmérsékleti értékek számtani középértékét alkalmazva.

Egyéb esetben valamennyi mért Li zajszintet korrigálni kell, a zaj rögzítése idején mért hőmérsékleti értékeket alkalmazva.

A C3 osztályú gumiabroncsok estében nincs hőmérsékletkorrekció.

4.4. A mérőműszerek pontatlanságának figyelembevétele érdekében a 4.3 szakasz szerinti eredményeket 1 db(A)-val csökkenteni kell.

4.5. A végleges eredményt, a hőmérséklettel korrigált, db(A)-ban megadott LR(9ref) gumiabroncs-út-zajszintet a legközelebbi egész értékre kell lefelé kerekíteni.

1. ábra:

A mikrofonok elhelyezése a mérés során

2. függelék

VIZSGÁLATI JELENTÉS

A vizsgálati jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) időjárási viszonyok, beleértve a levegő és a mérőfelület hőmérsékletét minden vizsgálat során,

b) az arra irányuló ellenőrzésének az ideje és módja, hogy a mérőfelület megfelel-e az MSZ ISO 10844:2000 szabványnak,

c) vizsgálati kerékpánt-szélesség,

d) a gumiabroncs adatai: gyártó, márkanév, kereskedelmi név, méret, terhelési mutató, referencianyomás,

e) a mérőjármű leírása, tengelytávolság,

f) Qt típus mérőterhelés N-ban, valamint az egyes gumiabroncsokra vonatkozó Qr referenciaterhelés százalékában megadva, Qt,avr átlagos mérőterhelés N-ban, valamint a Qr referenciaterhelés százalékában megadva,

g) hideg felfújt nyomás kPa-ban minden tesztelt gumiabroncsra, h) vizsgálati sebességek a PP' vonal átlépésekor,

i) a legnagyobb A-súlyozású zajszintek az egyes vizsgálatokra és az egyes mikrofonokra megadva,

j) Lr mérési eredmény: A-súlyozású zajszint decibelben megadva a referenciasebesség mellett, hőmérsékletkorrekció után (megfelelő esetben), a legközelebbi egész értékre lefelé kerekítve,

k) regressziós vonal meredeksége.

VI. RÉSZ

A VIZSGÁLAT HELYSZÍNÉNEK MEGHATÁROZÁSA

1. Bevezetés

Ez a rész határozza meg a mérőpálya fizikai jellemzőire és fekvésére vonatkozó követelményeket. Ezek a speciális szabványon1 alapuló meghatározások írják le a szükséges fizikai jellemzőket, valamint e jellemzők vizsgálatének módszereit.

2. A felület jellemzőire vonatkozó követelmények

A felület akkor tekinthető e szabvány szerint megfelelőnek, ha annak szerkezetét és kavicstartalmát, vagy hangelnyelési együtthatóját megmérték, és úgy találták, hogy megfelelnek a lenti 2.1-2.4. szakaszoknak, továbbá ha a külső kialakításra vonatkozó (3.2. szakasz) követelményeknek is megfelel.

2.1. Reziduális hézagtartalom

A mérőút burkolatának reziduális hézagtartalma (VC) nem haladhatja meg a 8%-ot. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.1. szakaszt.

2.2. Hangelnyelési együttható

Ha a felület nem felel meg a reziduális hézagtartalomra vonatkozó követelményeknek, a felület csak akkor elfogadható, ha annak hangelnyelési együtthatója a=<0,10. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.2. szakaszt.

A 2.1. és 2.2. szakaszok követelményei akkor is teljesülnek, ha csak a hangelnyelést mérték meg, és az a=<0,10.

Megjegyzés: A legfontosabb jellemző a hangelnyelés, bár a reziduális hézagtartalom mérése elterjedtebb az útépítők körében. A hangelnyelés mérésére azonban csak akkor van szükség, ha a felület nem felel meg a hézagokra vonatkozó követelményeknek. Ennek indoka, hogy a reziduális hézagtartalom mind a mérés, mind a fontosság szempontjából viszonylag nagy bizonytalanságot mutat, ezért egyes felületeket tévesen utasítanak vissza, ha azokat csak a hézagtartalom alapján vizsgálják.

2.3. Szerkezetmélység

A volumetrikus módszerrel (lásd az alábbi 4.3. szakaszt) mért szerkezetmélységnek (TD) az alábbinak kell lennie:

1 MSZ ISO 10844:2000 Ha az ISO más tesztfelületet határoz meg, a jövőben a referencia-szabvány ennek megfelelően módosul.

TD>= 0,4 mm

2.4. A felület homogenitása

Minden gyakorlati erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a felület a mérőterületen a lehető leghomogénebb legyen. Ez vonatkozik a szerkezetre és a hézagtartalomra, de arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a gördülési folyamat egyes helyeken hatékonyabb gördülést mutat, mint másutt, akkor annak szerkezete eltérő lehet, és bukkanókat okozó egyenetlenségek is előfordulhatnak.

2.5. A vizsgálat ideje

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a felület továbbra is megfelel-e a szerkezetre és a hézagtartalomra, vagy a hangelnyelésre vonatkozóan az e részben meghatározott követelményeknek, a felület időszakos vizsgálatét az alábbi időközönként kell elvégezni:

a) a reziduális hézagtartalomra (VC) vagy a hangelnyelésre (a) vonatkozóan:

amikor a felület új,

ha a felület újkorában megfelel a követelményeknek, akkor nincs szükség további időszakos vizsgálatra. Ha újkorában nem felel meg a követelményeknek, később még megfelelhet, mivel az útburkolatok az idővel tömörebbé és kompaktabbá válnak.

b) A szerkezetmélységre (TD) vonatkozóan:

ha a felület új,

a zajmérés megkezdésekor (NB: a lerakást követő négy hétnél nem korábban),

ezt követően tizenkét havonta.

3. A mérőfelület kialakítása

3.1. Terület

A mérőpálya kialakítása során alap követelményként fontos biztosítani, hogy a járművek által bejárt, a mérősávon áthaladó területet a megfelelő mérőanyag borítsa, megfelelő szegélyrészt hagyva a biztonságos és megfelelő vezetéshez. Ehhez az szükséges, hogy a pálya szélessége legalább 3 méter legyen, és a pálya hossza az AA és BB vonalakon mindkét végén legalább 10 méterrel nyúljon túl. Az 1. ábra egy megfelelő mérőhelyszín tervét mutatja be, feltüntetve a géppel lerakott és géppel tömörített legkisebb területet, amelyet a meghatározott mérőanyag borít. Az 5. rész 1. függeléke 3.2. szakaszának megfelelően a méréseket a jármű mindkét oldalán el kell végezni. Ez megoldható két mikrofon elhelyezésével (a pálya mindkét oldalán egy) és egy irányba haladva, vagy egy mikrofonnal mérve a pálya egyik oldalán, de a járművel két irányba haladva. Ha ez utóbbi módszert alkalmazzák, arra az oldalra nem vonatkoznak a felületre vonatkozó követelmények, ahol nincs mikrofon.

1. ábra

A mérőfelület területére vonatkozó minimális követelmények

A beárnyékolt terület a "Mérőterület"

3.2. A felület kialakítása és előkészítése

3.2.1. A kialakításra vonatkozó alapvető követelmények

A mérőfelületnek négy kialakítási követelménynek kell megfelelnie:

3.2.1.1 Tömör aszfaltbetonból készülnie.

3.2.1.2 A legnagyobb szemcseméret 8 mm (tűréshatár: 6,3 mm-től 10 mm-ig) .

3.2.1.3 A kopóréteg vastagsága > 30 mm.

3.2.1.4 A kötőanyagnak teljesen sík eloszlású nem módosított bitumennek kell lennie.

3.2.2. A kialakításra vonatkozó iránymutatás

Az útburkolat építőjének szóló iránymutatásként a 2. ábra bemutatja a kívánt jellemzőket kialakító adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéjét. Az 1. táblázat ezen kívül iránymutatást ad a kívánt szerkezet és tartósság eléréséhez. A szemcseméret-eloszlási görbe a következő képletnek felel meg:

P (átesett% ) = 100.(d/dmax) 1/2

ahol

d = a szita négyszögű lyukmérete, mm-ben

dmax = 8 mm az átlaggörbe esetében

= 10 mm az alsó toleranciagörbe esetében

= 6,3 mm a felső toleranciagörbe esetében

2. ábra:

Az aszfaltkeverékben levő adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéje, tűréshatárokkal

A fentieken kívül az alábbiak ajánlottak:

a) A homok frakció (0,063 mm < szita lyukmérete < 2 mm) legfeljebb 55% természetes homokot és legalább 45% zúzott homokot tartalmaz.

b) Az. alap és a mélyalap megfelelő stabilitást és egyenletességet biztosít, a legjobb útépítési gyakorlatnak megfelelően.

c) A szemcséket össze kell zúzni (100%-osan) és azoknak a zúzást jól tűrő anyagból kell lenniük.

d) A keverékben használt szemcséket meg kell mosni.

e) A felületre nem szabad további zúzalékot felvinni.

f) A kötőanyag PEN értékben kifejezett keménysége 40-60, 60-80, vagy akár 80-100, az ország klimatikus adottságaitól függően. A szabály az, hogy a lehető legkeményebb kötőanyagot kell használni, feltéve, hogy az a bevett gyakorlatnak megfelel.

g) A keverék hőmérsékletét a hengerelés előtt úgy kell megválasztani, hogy a következő hengereléssel elérhető legyen a megfelelő hézagtartalom.

A fenti 2.1-2.4. szakasz követelményeinek való megfelelés valószínűségének növelése érdekében a tömörséget nem csak a keverési hőmérséklet megfelelő kiválasztásával, de a megfelelő számú áthaladással és a megfelelő tömörítő munkagép megválasztásával kell vizsgálni.

1. táblázat

A kialakításra vonatkozó iránymutatások

Célértékek
A keverék teljes tömege alapjánA keverék teljes tömege alapjánTűréshatárok
A kövek tömege, a szita lyukmérete (SM) > 2 mm47,6%50,5%±5
A homok tömege 0,063 < SM< 2 mm38%40,2%±5
Kitöltő anyag tömege SM < 0,0638,8%9,3%±2
A kötőanyag tömege (bitumen)5,8%N.A.±5
Legnagyobb szemcseméret8 mm6,3-10
A kötőanyag keménysége(lásd a 3.2.2. szakasz f) pontját)
Kőanyaghalmaz csiszolódási értéke (PSV)>50
Tömörség, a Marshall-tömörséghez viszonyítva98%

4. Mérési módszer

4.1. A reziduális hézagtartalom mérése

Ennek a mérésnek az alkalmazásában a pályáról magmintát kell venni legalább négy különböző helyen, amelyek egyenlően oszlanak el a mérőterületen az AA és BB vonalak között (lásd 1. ábra) . A nyomvonalon a homogenitás hiányának, valamint az egyenetlenségnek az elkerülése érdekében a magmintákat nem a nyomvonalon, hanem azok közelében kell venni. (Legalább) két magmintát kell venni a nyomvonal közelében, és (legalább) egy magmintát kell venni a nyomvonalak és az egyes mikrofonok helye között, körülbelül félúton.

Ha felmerül a gyanú, hogy a homogenitás követelményei nem teljesülnek (Id. 2.4. szakasz), a mérőterületen több helyről kell magmintákat venni.

A reziduális hézagtartalmat minden egyes magminta esetében meg kell határozni, majd ki kell számítani az összes magminta átlagértékét és összehasonlítani a 2.1. szakasz követelményével. Egy magmintának sem lehet továbbá 10%-nál nagyobb hézagértéke.

A mérőfelület építőjének figyelmét fel kell hívni arra a problémára, amely akkor merülhet fel, ha a mérőterületet csövekkel vagy elektromos vezetékekkel melegítik, és a magmintát erről a területről kell venni. Ezeket a berendezéseket gondosan kell megtervezni, tekintettel a jövőbeli magminta-fúróhelyekre. Ajánlatos néhány, körülbelül 200 mm x 300 mm-es méretű helyet hagyni, ahol nincsenek vezetékek/csövek, vagy ahol az utóbbiak elég mélyen helyezkednek el ahhoz, hogy ne károsodjanak a felszíni rétegből vett magminták által.

4.2 Hangelnyelési együttható

A hangelnyelési együtthatót (normál előfordulás) az impedancia cső módszerrel kell mérni az MSZ EN ISO 10534-1-ben, "Akusztika. Hangelnyelési tényező és impedancia meghatározása állóhullámú csőben. 1. rész: Állóhullámarányt alkalmazó módszer" részben meghatározott eljárás alkalmazásával.

A vizsgálandó minták tekintetében ugyanazokat a követelményeket kell követni, mint amelyek a reziduális hézagtartalomra vonatkoznak (I. 4.1 szakasz) . A hangelnyelést a 400 Hz és 800 Hz közötti tartományban, valamint a 800 Hz és 1600 Hz közötti tartományban kell mérni (legalább a harmadoktávsávok középfrekvenciáján), és a legmagasabb értékeket mindkét frekvenciatartományra nézve meg kell határozni. Ezt követően ezeket az értékeket minden tesztelt magmintára vonatkozóan átlagolni kell, ami a végeredményt adja.

4.3. A makroszerkezet volumetrikus mérése

Ennek a szabványnak az alkalmazásában a szerkezetmélység mérését legalább 10, a nyomvonal mérősávján egyenlően elosztott helyen kell elvégezni, és az átlagértéket kell kiválasztani a meghatározott minimum szerkezetmélységgel történő összehasonlításhoz. Lásd az MSZ ISO 10844:2000 szabványt az eljárás leírásához.

5. Időbeli stabilitás és karbantartás

5.1. A kor hatása

Minden egyéb felülethez hasonlóan várható, hogy a mérőfelületen mért gumiabroncs-út-zajszint kissé nőhet a megépítést követő első 6-12 hónapban.

A felület az előírt tulajdonságait legkorábban négy héttel az építést követően éri el. A kor hatása általában kisebb a teherautók által kibocsátott zajra, mint az autók által kibocsátottra nézve.

Az időbeli stabilitást főként a felületen haladó járművek általi csiszolás és tömörítés határozza meg. Ezt a 2.5 szakaszban meghatározottak szerint időszakonként ellenőrizni kell.

5.2. A felület karbantartása

Az olyan laza törmeléket vagy port, amely jelentősén csökkentheti az effektív szerkezetmélységet, el kell távolítani a felületről. Azokban az országokban, ahol van téli évszak, néha sót használnak jégtelenítésre. A só ideiglenesen vagy akár tartósan úgy változtathatja meg a felületet, hogy a zajt növeli és ezért nem javasolt.

5.3. A mérőterület újraburkolása

Ha szükség van a mérőpálya újraburkolására, általában nem szükséges többet újraburkolni a mérősávnál, amelyen a járművek haladnak (az egyes ábrán 3 méteres szélességű), feltéve, hogy a sávon kívüli mérőterület a reziduális hézagtartalom, illetve a hangelnyelés követelményeinek a méréskor megfelelt.

6. A mérőfelület és az azon elvégzett vizsgálatok dokumentálása

6.1. A mérőfelület dokumentálása

Az alábbi adatokat kell megadni a mérőfelületet leíró dokumentumban:

6.1.1. A mérőpálya helye.

6.1.2. A kötőanyag típusa, a kötőanyag keménysége, az adalékanyag típusa, a beton maximális elméleti sűrűsége (DR), a kopóréteg vastagsága és a mérőpályából nyert magmintákból meghatározott szemcsöméret-eloszlás görbe.

6.1.3. A tömörítés módszere (pl. az úthenger típusa, a hengertömeg, áthaladások száma) .

6.1.4. A keverék hőmérséklete, a környező levegő hőmérséklete és a szél sebessége az útburkolat lerakásakor.

6.1.5. Az útburkolat lerakásának ideje és a vállalkozó megnevezése.

6.1.6. Valamennyi, de legalábbis a legutóbbi vizsgálat eredménye, beleértve:

6.1.6.1. minden magminta reziduális hézagtartalmát,

6.1.6.2. a mérőterületen található helyeket, ahonnan a magmintákat a hézagmérések céljából vették,

6.1.6.3. minden magminta hangelnyelési együtthatóját (amennyiben mérték) . Minden magmintára és frekvenciatartományra nézve meg kell határozni az eredményeket, valamint az összesített átlagot,

6.1.6.4. a mérőterületen található helyeket, ahonnan a magmintákat az elnyelés mérése céljából vették,

6.1.6.5. a szerkezetmélységet, beleértve a vizsgálatok számát és a szórást,

6.1.6.6. a vizsgálatokért felelős intézményt a 6.1.6.1. és a 6.1.6.2. szakaszok szerint, valamint a használt berendezések típusát,

6.1.6.7. a vizsgálat(ek) időpontját, valamint annak időpontját, hogy mikor vették a magmintákat a mérőpályáról.

6.2. A felületen végzett járműzaj-vizsgálatok dokumentálása

A járműzaj-vizsgálat(ek) et leíró dokumentumban nyilatkozni kell arról, hogy ennek a szabványnak valamennyi követelményét teljesítették-e. Utalni kell a 6.1. szakasznak megfelelő, az ezt igazoló eredményeket leíró dokumentumra.

Az A. Függelék A/47. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[490]

Az A. Függelék A/48. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[491]

Az A. Függelék A/49. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[492]

Az A. Függelék A/50. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[493]

Az A. Függelék A/51. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[494]

Az A. Függelék A/52. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[495]

Az A. Függelék A/53. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[496]

Az A. Függelék A/54. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[497]

Az A. Függelék A/55. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[498]

Az A. Függelék A/56. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[499]

Az A. Függelék A/59. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez*[500]

A gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásának feltételei[501]

1. Általános rendelkezések

1.1. Ez a melléklet a 2. pontban meghatározott járművek típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási és műszaki rendelkezéseket határozza meg annak biztosítása érdekében, hogy alkatrészeik és alapanyagaik az I. Fejezetben meghatározott minimális arányban újrafelhasználhatóak, újrafeldolgozhatóak és hasznosíthatóak legyenek.

1.2. Ez a melléklet külön rendelkezéseket határoz meg annak biztosítására, hogy az alkatrészek újrahasználata ne járjon biztonsági vagy környezetvédelmi kockázattal.

2. A melléklet alkalmazási köre

Ezen melléklet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) A. Függelékének A/2. mellékletének A. részében meghatározott M1és N1 kategóriájú járművekre, valamint az ilyen járművek új, illetve újrafelhasznált alkatrészeire alkalmazandó.

3. Kivételek

A 7. pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, ezen melléklet rendelkezései nem alkalmazandóak:

3.1. az ER. A/2. melléklet A. részének 5. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművekre;

3.2. az N1 kategóriába tartozó, több fázisban (lépcsőben) gyártott járművekre, amennyiben az alapjármű megfelel az e mellékletben foglaltaknak;

3.3. az ER. 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, kis sorozatban gyártott járművekre.

4. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazása során:

4.1. "jármű" a gépjármű;

4.2. "alkatrész" a járművet annak gyártásakor alkotó bármely rész vagy azok csoportja. A fogalom magában foglalja az ER. A. Függelékének 2. cikkében meghatározott alkatrészeket és külön műszaki egységeket is;

4.3. " járműtípus" az ER. A. Függelékének A/2. melléklet B. részének 1. és 3. pontjában meghatározott járműtípus;

4.4. "elhasználódott jármű" az a jármű, amely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának a) pontja alapján hulladéknak minősül;

4.5. "reprezentatív jármű" a járműtípus azon változata, amelyet a jóváhagyó hatóság a gyártóval történő konzultáció alapján és az I. részben foglalt feltételeknek megfelelően az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság vonatkozásában a legproblematikusabbnak tekint;

4.6. "több fázisban gyártott jármű" a többfázisú gyártási folyamat eredményeként létrejött jármű;

4.7. "alapjármű" az ER. 2. cikkének c) pontjában meghatározott jármű, amelyet a többfázisú gyártási folyamat kezdeti fázisában használnak fel;

4.8. "többfázisú gyártási folyamat" azon folyamat, amelynek során a járművet több fázisban állítják elő alkatrészeknek az alapjárműhöz való hozzáadásával vagy az alkatrészek megváltoztatásával;

4.9. "újrahasználat" a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának i) pontjában meghatározott, eredeti célra történő ismételt felhasználás;

4.10. "újrafeldolgozás" a hulladék anyagának a termelési folyamatban való ismételt felhasználása, az eredeti célra vagy egyéb célra (recycling), kivéve azonban az energetikai hasznosítást;

4.11. "energetikai hasznosítás" az éghető hulladék égetés során energiatermelésre való felhasználása, közvetlen, más hulladékokkal együtt történő vagy azok nélküli égetés keretében, de a hő hasznosításával;

4.12. "hasznosítás" a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. §-ának j) pontjában meghatározott művelet;

4.13. "újrafelhasználhatóság" az elhasználódott járműből származó alkatrészek újrahasználatának lehetősége;

4.14. "újrafeldolgozhatóság" az elhasználódott járműből származó alkatrészek vagy anyagok újrafeldolgozásának lehetősége;

4.15. "hasznosíthatóság" az elhasználódott járműből származó alkatrészek vagy anyagok hasznosításának lehetősége;

4.16. "a jármű újrafeldolgozhatósági aránya (Rcyc) " az új jármű újrahasználatra és újrafeldolgozásra alkalmas tömegének százalékos aránya;

4.17. "a jármű hasznosíthatósági aránya (Rcov) " az új jármű újrahasználatra és hasznosításra alkalmas tömegének százalékos aránya;

4.18. "stratégia" a szétszerelésre, bezúzásra vagy hasonló folyamatokra, anyagok újrafeldolgozására és hasznosítására vonatkozó összehangolt tevékenységekből és műszaki intézkedésekből álló átfogó terv annak biztosítására, hogy a kitűzött újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok elérhetőek legyenek a jármű megtervezésének fázisában;

4.19. "tömeg" a menetkész állapotú járműnek az ER. A. Függelék A/1. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömege a vezető nélkül, akinek becsült tömege 75 kg;

4.20. "illetékes szerv" olyan szervezet, műszaki szolgálat vagy egyéb szerv, amelyet a tagállam a gyártó előzetes értékelésének elvégzésére és arról megfelelőségi tanúsítvány kiadására kijelölt. Az illetékes szerv feladatait Magyarországnak tekintetében a közlekedési hatóság látja el.[502]

5. Típus-jóváhagyási rendelkezések

5.1. EK-típusjóváhagyás, valamint általános forgalomba helyezési engedély azon járműtípusra adható, amely az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében megfelelnek az ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

5.2. Az 5.1. pont alkalmazásában a gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania az I. részben említett számításokhoz és ellenőrzésekhez szükséges részletes műszaki információkat, amelyek a jármű és alkatrészeinek gyártása során alkalmazott anyagok természetére vonatkoznak. Amennyiben az ilyen információ szellemi tulajdonjog tárgya, illetve a gyártó vagy annak beszállítója különleges know-how-ját képezi, a gyártónak vagy beszállítójának elegendő információt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy a számításokat megfelelően el lehessen végezni.

5.3. Az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság vonatkozásában a jóváhagyó hatóság biztosítja, hogy a gyártó az ezen melléklet II. részében meghatározott adatközlőlap-mintát használja, amikor az ER. A. Függelék 3. cikkének (1) bekezdése alapján EK-típusjóváhagyási kérelmet nyújt be.

5.4. Az ER. A. Függelék 4. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás engedélyezésekor a típusjóváhagyó hatóság az ezen melléklet III. részében meghatározott EK-típusbizonyítvány-mintát alkalmazza.

6. A gyártó előzetes értékelése

6.1. Az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély kiadásának feltétele annak biztosítása, hogy a gyártó a IV. rész 3. pontjával összhangban megfelelő intézkedéseket tesz, és eljárásokat hoz létre az ezen melléklet hatálya alá tartozó valamennyi újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági szempont teljesítése érdekében. Miután ezt az előzetes értékelést a jóváhagyó hatóság elvégezte, a "Tanúsítvány a IV. résznek való megfelelésről" elnevezésű igazolást kiadja a gyártónak (a továbbiakban: "megfelelőségi tanúsítvány") .

6.2. A jóváhagyó hatóság a gyártó előzetes értékelése keretében biztosítja, hogy a járműtípus gyártásához használt anyagok megfeleljenek a rendelet 16/A. §-ában meghatározott követelményeknek.

6.3. A 6.1. bekezdés alkalmazásában a gyártó stratégiát javasol az alkatrészek szétszerelése és újrahasználata, az anyagok újrafeldolgozása és hasznosítása biztosítására. A stratégiának figyelembe kell vennie a jármű-típusjóváhagyás kérelmezésének időpontjában elérhető vagy fejlesztés alatt álló elismert technológiákat.

6.4. A jóváhagyó hatóság a IV. rész 2. pontjával összhangban kinevezi a gyártó előzetes értékelésének elvégzésére és a megfelelőségi tanúsítvány kiadására illetékes szervet.

6.5. A megfelelőségi tanúsítvány tartalmazza a megfelelő dokumentációt, és leírja a gyártó által ajánlott stratégiát. Az illetékes szerv a IV. rész függelékében meghatározott mintát alkalmazza.

6.6. A megfelelőségi tanúsítvány a kiállításától számított legalább két évig érvényes, mielőtt újabb vizsgálatok végezhetőek.

6.7. A gyártónak értesítenie kell az illetékes szervet bármely jelentős változásról, amely kihathat a megfelelőségi tanúsítvány érvényességére. Az illetékes szerv a gyártóval történő konzultációt követően határoz arról, hogy szükségesek-e újabb vizsgálatok.

6.8. Az illetékes szerv a megfelelőségi tanúsítvány érvényességi időszakának végén - amennyiben helyénvaló - kiad egy új megfelelőségi tanúsítványt, vagy további két évre meghosszabbítja annak érvényességét. Az illetékes szerv új tanúsítványt ad ki, ha jelentős változásokról értesítették őt.

7. Az alkatrészek újrahasználata

Az V. részben felsorolt alkatrészek:

a) az újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokra vonatkozó számítások tekintetében nem újrafelhasz-nálhatónak minősülnek;

b) az ER. A. Függelék hatálya alá tartozó járművek gyártása során nem használhatóak újra.

8. Típus-jóváhagyási bevezetési dátumok

8.1. A jóváhagyó hatóság 2006. december 15. napját követően az ezen melléklet követelményeinek megfelelő járműtípusok tekintetében:

a) nem utasítja el az EK-típusjóváhagyás vagy az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) megadását;

b) nem tiltja meg az új jármű forgalomba helyezését, értékesítését vagy üzembe helyezését.

8.2. 2012. január 1. napját követően az ezen melléklet követelményeinek nem megfelelő járműtípusok tekintetében:[503]

a) nem adható ki az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány).

8.3. 2010. július 15. napját követően az ezen melléklet követelményeinek nem megfelelő járműtípushoz tartozó új jármű:

a) "Megfelelőségi tanúsítványa" és "Műszaki adatlapja" a forgalomba helyezés tekintében érvényességét veszti,

b) nem helyezhető forgalomba - kivéve, ha az ER. A. Függelék 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárást -, továbbá nem értékesíthető.

8.4. A 7. pontot 2006. december 15. napját követően kell alkalmazni.

A RÉSZEK JEGYZÉKE

I. rész: Követelmények

II. rész: Adatközlő lap az EK-típusjóváhagyáshoz

III. rész: Minta az EK-típusbizonyítványhoz

IV. rész: A gyártó előzetes értékelése

Függelék: A megfelelőségi tanúsítvány mintája

V. rész: A nem újrafelhasználhatónak minősülő alkatrészek

I. Rész

KÖVETELMÉNYEK

1. Az M1 és N1 kategóriába tartozó járműveket úgy kell gyártani, hogy

- tömegük szerint legalább 85%-ban újrafelhasználhatóak és/vagy újrafeldolgozhatóak, és

- tömegük szerint legalább 95%-ban újrafelhasználhatóak és/vagy hasznosíthatóak

legyenek az ezen részben meghatározott eljárások szerint.

2. A gyártó típusjóváhagyás céljából benyújt egy megfelelően kitöltött - az ISO 22628:2002 szabvány A. mellékletével összhangban elkészített - adatbejelentési formanyomtatványt. Az adatbejelentési lap tartalmazza az anyagok szerinti bontást.

Az adatbejelentési laphoz csatolni kell a gyártó nyilatkozatát a szétszerelt alkatrészek felsorolásáról a szétszerelés szakaszára vonatkozóan és az általa javasolt kezelési folyamatról.

3. A gyártó az 1. és a 2. pont alkalmazása során igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy a reprezentatív jármű megfelel a követelményeknek. Az ISO 22628:2002 szabvány B. melléklete szerinti számítási módszer alkalmazandó.

A gyártónak azonban képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a járműtípuson belül bármely változat megfelel ezen melléklet követelményeinek.

4. A reprezentatív járművek kiválasztásánál figyelembe kell venni az alábbi kritériumokat:

- a karosszéria típusa,

- a rendelkezésre álló felszereltségi szintek1,

- a rendelkezésre álló kiegészítő berendezések1, amelyeket a gyártó felelősségére szerelnek fel.

5. Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság és a gyártó egy gépjárműtípuson belül együttesen nem azonosítja az újra-felhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében legproblematikusabbnak megítélt változatot, ki kell választani egy reprezentatív járművet, mégpedig:

a) az ER. A. Függelék A/2. számú melléklete III. részének 1. pontjában meghatározott "karosszériatípusonként" az M1 kategóriájú járművek esetében;

b) "karosszériatípusonként", például egyterű teherautó, vezetőfülke, kisteherautó az N1 kategóriájú járművek esetében.

6. A számítások vonatkozásában a gumiabroncsokat újrafeldolgozhatónak kell tekinteni.

7. A tömeget egytizedes pontossággal kilogrammban kell kifejezni. Az arányokat egytizedes pontossággal százalékban kell kiszámolni, majd az alábbiak szerint kell kerekíteni:

a) amennyiben a tizedespontot követő szám 0 és 4 között van, lefelé kerekítendő;

b) amennyiben a tizedespontot követő szám 5 és 9 között van, felfelé kerekítendő.

8. A jóváhagyó hatóság az ezen részben említett számítások ellenőrzése céljából biztosítja, hogy a 2. pontban említett adatbejelentési formanyomtatvány összhangban legyen az ezen melléklet 6.1. pontjában említett megfelelési tanúsítványhoz csatolt ajánlott stratégiával.

9. A gyártó az alkatrészek anyagának és tömegének ellenőrzésére biztosítja a típusjóváhagyó hatóság által szükségesnek ítélt járműveket és alkatrészeket.

II. Rész

ADATKÖZLŐ LAP AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSHOZ

a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő EK-típusjóváhagyásához az ER. A. Függelékének A/1. mellékletével (70/156/EGK tanácsi irányelv* I. mellékletével) összhangban.[504]

Az alábbi információkat három példányban kell benyújtani, és mellékelni kell egy tartalomjegyzéket. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletességgel A4 méretben vagy A4 formátumúra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleges fényképeknek elégséges részletességűnek kell lenniük.

1 Például: bőrkárpit, autórádió felszerelések, légkondicionáló rendszer, alumínium kerekek.

0.ÁLTALÁNOS
0.1.Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):................................................................................................................................................
0.2.Típus: .........................................................................................................................................................................................................
0.2.0.1.Alváz: .........................................................................................................................................................................................................
0.2.1.Kereskedelmi név (nevek), (adott esetben): ........................................................................................................................................
0.3.Típusazonosító, ha jelölték a járművön (b): ..........................................................................................................................................
0.3.1.A fenti megjelölés helye: ........................................................................................................................................................................
0.4.A jármű kategóriája (c): ............................................................................................................................................................................
0.5.A gyártó neve és címe: ...........................................................................................................................................................................
0.8.Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):
1.A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI
1.1.Fényképek és/vagy rajzok a reprezentatív járműről: ...........................................................................................................................
1.2.A teljes jármű méretezett rajza: ...............................................................................................................................................................
1.3.A tengelyek és a kerekek száma: ...........................................................................................................................................................
1.3.1.Ikerabronccsal szerelt keréktengelyek száma és helye: ......................................................................................................................
1.3.3.Hajtott kerekek (száma, elrendezése, más tengelyekhez való kapcsolódás): ..................................................................................
1.7.Vezetőfülke (előretolt vagy rendes) (z): ................................................................................................................................................
3.MOTOR (q) [a mind benzinnel, gázolajjal stb., mind ezek és más üzemanyagok keverékével működő járművek
esetében megismételendő (+)]
3.1.Gyártó: .......................................................................................................................................................................................................
3.2.Belső égésű motor: ..................................................................................................................................................................................
3.2.1.Egyedi információk a motorról: ..............................................................................................................................................................
3.2.1.1.Működési elv: külső gyújtású motor/kompressziós gyújtású motor, négyütemű/kétütemű (1): .................................................
3.2.1.2.Hengerek száma és elrendezése: ............................................................................................................................................................
3.2.1.3.Motor hengerűrtartalma (s): .............................................................................................................................................................. cm3
3.2.2.Üzemanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol (1): ......................................................................................................................
4.ERŐÁTVITEL (
4.2.Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):..............................................................................................................................
4.5.Tengelykapcsoló
4.5.1.Típus [kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)] (1): ...................................................................................
4.9.Differenciálzár: igen/nem/választható (1)
9.KAROSSZÉRIA
9.1.Karosszéria típusa: ..................................................................................................................................................................................
9.3.1.Ajtók elrendezése és az ajtók száma: ....................................................................................................................................................
9.10.3.Ülések
9.10.3.1.Száma: ........................................................................................................................................................................................................
15.ÚJRAFELHASZNÁLHATÓSÁG, ÚJRAFELDOLGOZHATÓ SÁG ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁG
15.1.A reprezentatív jármű változata: ............................................................................................................................................................
15.2.A reprezentatív jármű tömege karosszériával vagy a vezetőfülkés alváz tömege a karosszéria és/vagy a kapcsolószerkezet nélkül, amennyiben a gyártó nem látja el karosszériával és/vagy kapcsolószerkezettel (adott esetben folyadékkal, eszközökkel, pótkerékkel) a vezető nélkül: ...........................................................................................................................................
15.3.A reprezentatív jármű anyagainak tömege: ..........................................................................................................................................
15.3.1.Az előkezelés során figyelembe vett anyagok tömege (##): .............................................................................................................
15.3.2.A szétszerelés során figyelembe vett anyagok tömege (##):..............................................................................................................
15.3.3.A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, újrafeldolgozásra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (##):
.....................................................................................................................................................................................................................
15.3.4. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, energetikai hasznosításra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (##):
.....................................................................................................................................................................................................................
15.3.5. Anyagok szerinti bontás (##): ..........................................................................................................................................................................................................................
15.3.6. Az újrafelhasználható és/vagy újrafeldolgozható anyagok össztömege: .......................................................................
15.3.7. Az újrafelhasználható és/vagy hasznosítható anyagok össztömege: .............................................................................
15.4. Arányok
15.4.1. Újrafeldolgozhatósági arány "Rcyc (%)": ..............................................................................................................................
15.4.2. Hasznosíthatósági arány "Rcov (%)": ....................................................................................................................................

III. Rész

MINTA AZ EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYHOZ

Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

EK-típusjóváhagyó hatóság pecsétje
A közlemény tárgya:
- EK-típusjóváhagyás (1) egy járműtípusra vonatkozóan
- EK-típusjóváhagyás meghosszabbítása (1)
- EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)
tekintettel a 2005/64/EK irányelvre
EK-típusjóváhagyási szám:
A meghosszabbítás indoka:
I. Szakasz
0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): ...............................................................................................................................
0.2. Típus: .........................................................................................................................................................................................
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (2): .................................................................................................................................................
0.3. Típusazonosító, hajelölték a járművön: ................................................................................................................................
0.3.1. A fenti megjelölés helye: .........................................................................................................................................................
0.4. A jármű kategóriája (3): ............................................................................................................................................................
0.5. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................................................................
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...............................................................................................................................
[...]
II. Szakasz
1. További információk:
A reprezentatív jármű(vek) újra feldolgozhatósági aránya: ...............................................................................................................
A reprezentatív jármű(vek) hasznosíthatósági aránya: ......................................................................................................................
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: .........................................................................................................
3. A vizsgálatról szóló jelentés időpontja: .................................................................................................................................
4. A vizsgálatról szóló jelentés hivatkozási száma: .................................................................................................................
5. Megjegyzések:...........................................................................................................................................................................
6. Mellékletek: az index és a tájékoztató csomag: .....................................................................................................................
7. A jármű megfelel/nem felel meg (1) az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelvében meghatározott műszaki követelményeknek:........................................................................................................................
(hely) (aláírás) (dátum)
Mellékletek:................Tájékoztató csomag.
1 A nem kívánt rész törlendő.
2 Ha nem áll rendelkezésre az EK-típusjóváhagyás megadásakor, akkor ezt a pontot legkésőbb a jármű forgalomba hozatalakor kell kitölteni.
3 A 70/156/EK irányelv II. mellékletének A. részében meghatározottak szerint.

IV. Rész

A GYÁRTÓ ELOZETES ÉRTÉKELÉSE

1. E rész célja

E rész leírja az illetékes szerv által elvégzendő előzetes értékelést, amely biztosítja, hogy a gyártó meghozza a szükséges intézkedéseket és létrehozza a szükséges eljárásokat.

2. Az illetékes szerv

Az illetékes szervnek meg kell felelnie a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítását végző szervek általános követelményeire vonatkozó EN 45012:1989 vagy az ISO/IEC Guide 62:1996 szabványnak a gyártó irányítási rendszere tekintetében.

3. Az illetékes szerv által elvégzendő vizsgálatok

3.1. Az illetékes szerv biztosítja, hogy a gyártó meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy

a) összegyűjtse az ezen melléklet által megkövetelt számítások elvégzéséhez szükséges megfelelő adatokat a teljes beszállítói láncon belül, különösen a járművek gyártása során alkalmazott anyagok természete és tömege tekintetében;

b) rendelkezésre álljanak a számítási folyamathoz szükséges egyéb járműadatok, mint például a folyadékok térfogata stb.;

c) megfelelő mértékben ellenőrizze a beszállítóktól érkező információkat;

d) kezelje az anyagok szerinti bontást;

e) képes legyen elvégezni a feldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokkal kapcsolatos számításokat az ISO 22628:2002 szabvánnyal összhangban;

f) megjelölje a polimerekből és elasztomerekből készülő alkatrészeket a rendelet 16/A. §-ában és a 7/A. mellékletben meghatározott módon;

g) ellenőrizze, hogy nem használnak fel újra az V. részben felsorolt alkatrészeket új gépjárművek gyártása során.

3.2. A gyártó dokumentált formában az illetékes szerv rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó információt. Különösen az anyagok újrafeldolgozását és hasznosítását kell megfelelően dokumentálni.

4.1. A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának be kell bizonyítania, hogy a beszállítóival kötött szerződéses megállapodások segítségével biztosítja e rendelet 16/A. §-ában meghatározott előírásoknak való megfelelést.[505]

4.2. A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának eljárásokat kell kidolgoznia a következők érdekében:[506]

a) az alkalmazandó követelmények ismertetése személyzetének és valamennyi beszállítójának;

b) annak figyelemmel kísérése és biztosítása, hogy a beszállítók e követelményeknek megfelelően cselekedjenek;

c) megfelelő adatok gyűjtése az ellátási lánc teljes hosszán;

d) a beszállítóktól érkező információk megvizsgálása és ellenőrzése;

e) a megfelelő intézkedések meghozatala abban az esetben, ha a beszállítóktól kapott adatok azt jelzik, hogy nem feleltek meg e rendelet 16/A. §-ában meghatározott követelményeknek.

4.3. A 4.1. és 4.2. pontokban meghatározottak alkalmazása érdekében a jármű gyártójának az illetékes hatósággal egyetértésben az ISO 9000/14000-t vagy egyéb szabványosított minőségbiztosítási programot kell alkalmaznia.[507]

A IV. rész függeléke A megfelelőségi tanúsítvány mintája

MEGFELELÉSI TANÚSÍTVÁNY
A 2005/64/EK irányelv IV. MELLÉKLETÉVEL
SZÁM: [....... hivatkozási szám]
[....... az illetékes szerv]
igazolja, hogy
(gyártó): .....................................................................................................................................................................................................
(a gyártó címe): .........................................................................................................................................................................................
megfelel a 2005/64/EK irányelv IV. mellékletében foglaltaknak.
Az elvégzett vizsgálatok időpontja:
A vizsgálat végzője (az illetékes szerv neve és címe):
A jelentések száma:
Ez a tanúsítvány [..........................-ig időpont] érvényes.
Kelt[...................................................................... hely]
[........................................................................... dátum]
[.......................................................................... aláírás]
Mellékletek: A gyártó által javasolt stratégia leírása az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hasznosítás területén.

V. Rész

A NEM ÚJRA FELHASZNÁLHATÓNAK MINOSÜLŐ ALKATRÉSZEK

1. Bevezetés

Ez a rész az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek alkatrészeire vonatkozik, amelyeket nem szabad újrafelhasználni új járművek gyártása során.

2. Az alkatrészek listája

- valamennyi légzsák*, beleértve a párnákat, pirotechnikai működtetőket, elektronikai vezérlőegységeket és érzékelőket,[508]

- biztonsági övek automata vagy nem automata egységei, beleértve a hevedereket, csatokat, övvisszahúzókat, pirotechnikai működtetőket,

- ülések (amennyiben a biztonsági öv rögzítéseit és/vagy a légzsákokat beépítették az ülésekbe),

- kormányzár-alkatrészek, amelyek a kormányoszloppal állnak kapcsolatban,

- indításgátlók, beleértve a jeladókat és az elektronikus vezérlőegységeket,

- kibocsátás-utókezelő rendszerek (például katalizátorok, részecskeszűrők),

- kipufogó hangtompítók.

Az A. Függelék A/60. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[509]

1. A gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkozó követelményeket a 78/2009/EK rendelet határozza meg.

1.1. E melléklet a járművekbe eredeti felszerelésként vagy külön egységként beépített elülső védelmi rendszerekre és az ilyen eszközökkel felszerelt járművekre alkalmazandó.

2. A jóváhagyó hatóság a gépjárműtípusnak az arra felszerelendő elülső védelmi rendszerrel kapcsolatos EK típusjóváhagyása és az elülső védelmi rendszer önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása során a 78/2009/EK rendelet 10. cikke alapján jár el.

Az A. Függelék A/61. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[510][511]

A gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátások

1. Általános rendelkezések

Ez a melléklet meghatározza a járművek típusjóváhagyásának követelményeit a járművekbe szerelt légkondicionáló rendszerek kibocsátása és biztonságos működése tekintetében. Megállapítja továbbá ezen rendszerek utólagos beszerelésére és újratöltésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. A melléklet alkalmazási köre

2. 1. Ez a melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban ER.) A. Függelék A/2, számú mellékletében meghatározott M1 és N1 kategóriájú gépjárművekre alkalmazandó, a 2. 2. pontban meghatározott eltéréssel.

2. 2. E melléklet alkalmazásában N1 kategóriájú járműnek az A/2. számú melléklet I. Rész 1. 5. 3. 1. 4. alpontjának táblázata alapján I. osztályba sorolt járművek minősülnek.

3. Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

3. 1. "jármű": e melléklet - 2. pontban meghatározott alkalmazási körébe tartozó gépjármű;

3. 2. "járműtípus": az ER. A. Függelék A/2. számú mellékletének II. Részében meghatározott járműtípus;

3. 3. "légkondicionáló rendszer": minden olyan rendszer, amelynek fő rendeltetése az, hogy csökkentse a léghőmérsékletet és páratartalmat a jármű utasterében;

3. 4. "kétpárologtatós rendszer": az a rendszer, amelyben az egyik párologtató a motorházban, a másik a jármű egy másik terében kerül beszerelésre; minden ettől eltérő rendszer egypárologtatós rendszernek tekintendő;

3. 5. "fluortartalmú üvegházhatású gázok": a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében meghatározott részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k), períluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint az ezen anyagokat tartalmazó készítmények, de nem értendők ide az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* által szabályozott anyagok;[512]

3. 6. "részlegesen fluorozott szénhidrogén": olyan szerves vegyület, amely szénből, hidrogénből és fluorból áll és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

3. 7. "perfluor-karbon": olyan szerves vegyület, amely csak szénből és fluorból áll és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

3. 8. "globális felmelegedési potenciál": a fluortartalmú üvegházhatású gázok éghajlat-melegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja. A globális felmelegedési potenciált (global warming potential, GWP) úgy kell kiszámítani, hogy a gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm C02 ugyanezen potenciáljához. A vonatkozó GWP-értékek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) által elfogadott harmadik értékelő jelentésből származnak ("2001-es IPCC GWP értékek");

3. 9. "készítmény": két vagy több anyagból álló keverék, amelyek közül legalább az egyik íluortartalmú üvegházhatású gáz. A készítmény teljes globális felmelegedési potenciálját* a melléklet függelékében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni;[513]

3. 10. "utólagos beszerelés": légkondicionáló rendszer beszerelése a járműbe annak forgalomba helyezését követően.

4. A jármű típusjóváhagyásának feltételei a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében:

4. 1. a jóváhagyó hatóság a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében kizárólag azon járműtípusokra adja meg az általános forgalomba helyezési engedélyt, az EK-típusjóváhagyást, illetve nemzeti típusjóváhagyást és a típusbizonyítványt, amelyek ezen mellékletben megállapított követelményeknek megfelelnek;

4. 2. az ER. A. Függelék 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes jármű-típusjóváhagyás során a gyártó az ER. A. Függelék A/1. számú mellékletében meghatározott adatok megadásával köteles információt nyújtani az új gépjárművekbe beszerelt légkondicionáló rendszerekben használt hűtőközeg fajtájáról;

4. 3. a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező íluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerrel tervezett járművek típusjóváhagyása abban az esetben adható meg, ha a légkondicionáló rendszer szivárgási vesztesége - a 7. 1. alpontban meghatározott vizsgálati eljárás szerint - nem haladja meg az 5. pontban megállapított megengedhető határértékeket.

5. Típusjóváhagyási rendelkezések

5. 1. 2008. július 5. napját követően - a légkondicionáló rendszerek kibocsátásával kapcsolatos indokokra tekintettel - a jóváhagyó hatóság abban az esetben:

- adja ki az általános forgalomba helyezési engedélyt és a típusbizonyítványt, illetve adja meg az EK-típusjóváhagyást a járműtípushoz, továbbá

- engedélyezi az új jármű forgalomba helyezését, forgalomba hozatalát és használatba vételét, amennyiben a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerrel tervezett jármű megfelel ezen mellékletben megállapított követelményeknek.

5. 2. 2009. január 5. napját követően nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély, a típusbizonyítvány, illetve az EK-típusjóváhagyás azon járműtípusokra, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluor-tartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, kivéve ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége a 7. 1. pontban hivatkozott bizottsági rendelet szerint vizsgálva nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket.

5. 3. 2010. január 5. napját követően, azon új járművek vonatkozásában, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluor-tartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon -kivéve, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége a 7. 1. pontban hivatkozott bizottsági rendelet szerint vizsgálva nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket - a jóváhagyó hatóság:

a) az ER A. Függelékének 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekinti érvényesnek a járműhöz kiadott megfelelőségi igazolást, és

b) nem engedélyezi a forgalomba helyezést, megtiltja a forgalmazást és a használatba vételt.

5. 4. 2011. január 1-jétől, azon járműtípusra vonatkozóan, amelynek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a jóváhagyó hatóság nem adja meg az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást.

5. 5. 2017. január 1-jétől, azon új járművek tekintetében, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a jóváhagyó hatóság:

a) azER A. Függelékének 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekinti érvényesnek a megfelelőségi igazolást, és

b) nem engedélyezi a forgalomba helyezést, megtiltja a forgalmazást és a használatba vételt.

6. Utólagos beszerelés és újratöltés

6. 1. 2011. január 1-jétől olyan légkondicionáló rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, nem szerelhető be utólag olyan járművekbe, amelyek típusjóváhagyása ezen időpontot követően történik. 2017. január 1-jétől ilyen légkondicionáló rendszer nem szerelhető be utólag semmilyen járműbe.

6. 2. 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen olyan jármű légkondicionáló rendszerébe sem, amelynek típusjóváhagyása 2011. január 1-jén vagy azt követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen jármű légkondicionáló rendszerébe sem, kivéve azon légkondicionáló rendszerek újratöltését, amelyek ilyen gázokat tartalmaznak, és amelyeknek járműbe szerelése még a fenti időpont előtt történt.

6. 3. Amennyiben a rendszerből rendkívüli mennyiségű hűtőközeg szivárgott ki, a légkondicionáló rendszerek szervizelésére és javítására szakosodott szolgáltatók nem tölthetik újra e berendezéseket fluortartalmú üvegházhatású gázokkal addig, amíg a szükséges javítás be nem fejeződik.

7. Végrehajtási rendelkezések

7. 1. E melléklet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, ezen belül

a) a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket, és

b) a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok légkondicionáló rendszerből való szivárgási veszteségének mérését szolgáló egységes vizsgálati eljárást a Bizottság 706/2007/EK rendelete* (2007. június 21.) írja elő.[514]

Függelék az A/61. számú melléklethez

A készítmények teljes globális felmelegedési potenciáljára (GWP) vonatkozó számítási módszer

A készítmény teljes GWP-je az egyes anyagok GWP-jükkel szorzott súlyarányai összegének súlyozott átlaga.

ahol a% a +/- 1%-os tűréshatárral megengedett súly szerinti hozzájárulás.

Például: a képletet egy 23%-ban HFC-32-t, 25%-ban HFC-125-öt és 52%-ban HFC-134a-t tartalmazó képzelt gázelegyre alkalmazva

Az A. Függelék A/62. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[515]

A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó követelmények

1. A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK rendelete (a továbbiakban: 79/2009/EK rendelet) határozza meg.

1.1. A közlekedési hatóság, a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján, új gépjárművek, illetve új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyásánál, új járművek esetében a járművek nyilvántartásba vételénél, eladásánál és üzembe helyezésénél, új hidrogén alkotórészekés hidrogénrendszerek eladásánál és üzembe helyezésénél a 79/2009/EK rendelet 11. cikkében foglaltak alapján jár el.

2. A hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyása során az A/39., az A/40. és az A/53. számú mellékletben foglaltak nem alkalmazandók.

Ez a melléklet a 79/2009/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

B. Függelék a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

1. E függelék alkalmazásában - a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a járművek kategóriáit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelékében foglaltak határozzák meg.[516]

1. 1. E függelék alkalmazásában: "járműtípus": az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az e Függelék mellékletében meghatározott jellemzők tekintetében.[517]

1.2.[518]

1.3.[519]

1.4.[520]

2.[521]

3. E Függelék B/1., B/2., valamint B/4-B/12. számú mellékleteiben foglalt követelményeket 2000. július 1. helyett 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.

A B. Függelék B/1. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok fékberendezéseire vonatkozó követelmények[522]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések[523]

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezésére vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezése tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.

2. Fogalommeghatározások

2.1. A jármű típusa a jármű fékezése szempontjából:

olyan járművek összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól a következő jellemzőkben:

2.1.1. a jármű kategóriája,

2.1.2. a műszakilag megengedett össztömeg,

2.1.3. a tömeg tengelyenkénti eloszlása,

2.1.4. a legnagyobb tervezési sebesség,

2.1.5. a fékberendezésnek a típusa,

2.1.6. a tengelyek száma és elrendezése,

2.1.7. a motor típusa,

2.1.8. a sebességfokozatok száma és azok áttétele;

2.1.9. az erőátvitel végáttétele;

2.1.10. a gumiabroncsok méretei.

2.2. A fékberendezés:

a motor kivételével azoknak a részeknek az összessége, amelyek feladata, hogy progresszíven folyamatosan csökkentsék a mozgó jármű sebességét, vagy megállítsák azt, vagy mozdulatlan állapotban tartsák amennyiben már áll; ezeket a funkciókat a 3.1.2. pont határozza meg pontosan. A fékberendezés a fékpedálból, illetve fékkarból, az erőátvitelből és irányítóból, az átvitelből és a tulajdonképpeni fékből áll.

2.3. Működtető berendezés:

a vezető által közvetlenül működésbe hozott rész, mellyel a fékezéshez vagy az annak irányításához szabályozásához szükséges energia átadását szabályozza. Ez az energia lehet a vezető izomereje, vagy a vezető által szabályozott más forrásból származó energia, vagy e két energiaforrás kombinációja.

2.4. Átvitel:

a működtető berendezés és a fékek közt elhelyezkedő, azokat funkcionálisan összekötő elemek összessége. Ha a fékerőt egy, a vezetőtől független, de általa irányított energiaforrás szolgáltatja vagy egészíti ki, a szerkezetben található energiaforrás szintén az átvitel része.

2.5. Fék:

a fékberendezésnek azok a részei, amelyekben a jármű mozgását ellensúlyozó erők létrejönnek.

2.6. Különböző fajtájú fékberendezések:

az alábbi alapvető jellemzőikben különböző rendszereket jelenti:

2.6.1. különböző tulajdonságú alkatrészeikben;

2.6.2. különböző tulajdonságú anyagokból készült alkatrészeikben, vagy eltérő alakú vagy méretű alkatrészeikben;

2.6.3. az alkatrészek különböző módon történt összeszerelésében.

2.7. A fékberendezés alkatrésze(i):

egy vagy több olyan különálló elem, melyek - összeszerelve - a fékberendezést alkotják.

2.8. A kombinált fékberendezés:

2.8.1. a kétkerekű segédmotoros kerékpárok és kétkerekű motorkerékpárok esetében olyan rendszer, melyben egyetlen irányító segítségével legalább két külön keréken elhelyezkedő fék jön egyszerre működésbe:

2.8.2. a háromkerekű segédmotoros kerékpárok és motoros triciklik esetében a minden kerékre egyszerre ható érintő fékberendezés;

2.8.3. az oldalkocsis motorkerékpárok esetében a legalább az első és a hátsó kerékre ható érintő fékberendezés. Következésképpen az egyszerre a hátsó kereket és az oldalkocsi kerekét egyszerre fékező rendszer hátsó féknek minősül.

2.9. Folyamatos és fokozatos fékezés:

az olyan fékezés, melynek során a berendezés rendes működési tartományában és akár a fékek alkalmazása, akár azok kieresztése közben:

2.9.1. a vezető az irányítóra gyakorolt hatással bármely pillanatban növelheti vagy csökkentheti a fékerőt;

2.9.2. a fékerő az irányítóra gyakorolt hatással arányosan változik (monoton függvény); és

2.9.3. a fékerőt megfelelő pontossággal és könnyen lehet szabályozni.

2.10. Legnagyobb tervezési sebesség:

az a sebesség, melyet a jármű vízszintes felszínen túlzott illetéktelen külső hatás nélkül elér, figyelembe véve a jármű szerkezetére és felépítésére vonatkozó bármilyen külön korlátozást is.

2.11. Terhelt jármű:

más rendelkezés hiányában a maximális tömegig terhelt jármű.

2.12. Terheletlen jármű:

a jármű önmagában, ahogy a vizsgálatra bemutatták, a vezetővel és a szükséges vizsgálóberendezéssel vagy műszerekkel együtt.

2.13. Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg:

a gyártó által megadott, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg (ez nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóság által megengedett legnagyobb össztömeg).

2.14. Nedves fék:

a 4.1.3. pont szerint kezelt fék vagy fékek.

II. Rész

Követelmények

3. A felépítés konstrukciós és felszerelési követelményei

3.1. Általános rész

3.1.1. A fékberendezés

3.1.1.1. A fékberendezésnek olyan tervezésűnek, szerkezetűnek és felépítésűnek kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy rendeltetésszerű használata mellett a jármű az általa elszenvedett rázkódás ellenére megfelelhessen a jelen melléklet előírásainak.

3.1.1.2. A fékberendezésnek olyan szerkezetűnek és felépítésűnek kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy különösen a korrózióval és az elöregedéssel szemben ellenálló legyen.

3.1.1.3. A fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet.[524]

3.1.2. A fékberendezés funkciói

A 2.2. pontban meghatározott fékberendezés elégítse ki a következő feltételeket:

3.1.2.1. Üzemi fékezés

Az üzemi fékezésnek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának szabályozását és a jármű gyors, biztonságos és hatásos megállítását, bármekkora is legyen annak sebessége vagy terhelése, és bármilyen fokú lejtőn is haladjon fölfelé vagy lefelé. A fékerőnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésből, kezének a kormányról történő elmozdítása nélkül kell képesnek lennie a fékezés kivitelezésére.

3.1.2.2. Biztonsági fékezés

A biztonsági (vész-) fékezésnek lehetővé kell tennie az üzemi fék meghibásodása esetén a jármű ésszerű távolságon belüli megállítását. A fékerőnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésben ülve, legalább egyik kezét a kormányon hagyva kell képesnek lennie a fékezés kivitelezésére. A jelen előírások céljára feltételezett, hogy az üzemi fékben nem következik be egyszerre egynél több meghibásodás.

3.1.2.3. Rögzítőfék (ahol van)

A rögzítőféknek lehetővé kell tennie a jármű nyugalmi állapotban, lejtőn vagy emelkedőn történő megtartását a vezető távollétében is oly módon, hogy fékezésben részt vevő alkatrészeket teljesen mechanikus szerkezet tartsa a befékezett helyzetben. A vezetőnek el kel tudni érnie ezt a fékezést a vezetőülésből.

3.2. A fékberendezések tulajdonságai

3.2.1. Minden kétkerekű segédmotoros kerékpárt és kétkerekű motorkerékpárt két egymástól független vezérlésű és független erőátvitelű üzemi fékberendezéssel kell felszerelni, melyek közül az egyik legalább az első, a másik legalább a hátsó kerékre hat.

3.2.1.1. A két fékberendezés fékezhet egyszerre, de csak akkor, ha az egyik fékberendezés meghibásodása nem érinti a másik teljesítményét. Bizonyos elemek, mint pl. maga a fék, a fékhengerek és a hozzájuk tartozó dugattyúk (kivéve a tömítéseket), a fékrudazat és fékkulcs szerkezetek nem számítanak meghibásodásra hajlamos alkatrésznek, amennyiben erősre méretezettek, karbantartáskor könnyen hozzáférhetőek, és kielégítő biztonsági tulajdonságokat mutatnak.

3.2.1.2. A rögzítőfék nem kötelező.

3.2.2. Minden oldalkocsis motorkerékpárt fel kell szerelni azokkal a fékekkel, melyekkel az oldalkocsi hiánya esetén szerelnék fel. Ha a jármű oldalkocsival történő vizsgálata során ezek a fékek elegendőek a megkövetelt teljesítmény eléréséhez, az oldalkocsi kerekére nem kell féket szerelni, a rögzítőfék nem kötelező.

3.2.3. Minden háromkerekű segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni:

3.2.3.1. vagy két egymástól független üzemi fékberendezéssel, melyek együtt hozzák működésbe a fékeket az összes keréken, vagy

3.2.3.2. egy minden kereket fékező üzemi fékberendezéssel, és egy biztonsági (szükséghelyzeti) fékberendezéssel, mely lehet egyben a rögzítőfék is.

3.2.3.3. Emellett minden háromkerekű segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni egy, legalább az egyik tengely kerekét vagy kerekeit fékező rögzítő fékberendezéssel. A rögzítő fékberendezésnek, mely lehet a 3.2.3.1. alatt meghatározott két berendezés egyike, függetlenek kell lennie attól a berendezéstől, amelyik a másik tengelyre vagy tengelyekre hat.

3.2.4. Minden motoros triciklit fel kell szerelni:

3.2.4.1. lábbal szabályozható, az összes kerékre ható üzemi fékberendezéssel és biztonsági (szükséghelyzeti) fékberendezéssel, amely lehet a rögzítőfék, és

3.2.4.2. legalább az egyik tengely kerekeit fékező rögzítő fékberendezéssel. A rögzítő fékberendezés fékpedáljának, illetve fékkarjának függetlennek kell lennie az üzemi fékberendezés fékpedáljától, illetve fékkarjától.

3.2.5. A fékberendezések hassanak olyan fékező felületekre, amelyek vagy merev kötéssel vagy olyan alkatrészekkel vannak a kerekekhez erősítve, amelyek valószínűleg nem hibásodnak meg.

3.2.6. A fékberendezéseknek a járműre felerősített minden alkatrészeit úgy kell biztosítani, hogy a fékberendezések normális működési feltételek esetén nem mondhatják fel a szolgálatot.

3.2.7. A fékberendezések megfelelően kent és beállított állapotban könnyedén működjenek.

3.2.7.1. A fékek elhasználódásának vagy kézi, vagy automatikus beállítással könnyen kiegyenlíthetőnek kell lennie. A fékeknek egészen addig a hatékony fékezést lehetővé tevő helyzetben állíthatónak kell lenniük, amíg a fékbetétek annyira el nem használódnak, hogy ki kell azokat cserélni.

3.3. A fékpedált, illetve a fékkart és az áttétel és fékek alkatrészeit annyi mozgási ráhagyással kell méretezni, hogy amikor a fékek fölmelegszenek és a fékbetétek elérték az elhasználódás maximális megengedett mértékét, a hatásos fékezés biztosított legyen anélkül, hogy azonnali beállításra lenne szükség.

3.4. A fékberendezés alkatrészei használat közben, ha helyesen vannak beállítva, csak meghatározott alkatrészekkel érintkezhetnek.

3.4.1. A hidraulikus átvitelű fékberendezések esetében, a tartalék folyadékot tartalmazó tartályokat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy a tartalék folyadék szintje könnyen ellenőrizhető legyen. Ez az előírás nem vonatkozik a 25 km/óra vagy ennél kisebb végsebességű segédmotoros kerékpárokra.

4. Vizsgálatok és hatásosság

4.1. A fékvizsgálatok

4.1.1. Általános rész

4.1.1.2. A féktávolság az a távolág, amelyet a jármű attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését, addig a pillanatig, amikor a jármű megáll; a jármű v1 kezdeti sebessége az a sebesség, amellyel a jármű akkor halad, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését; a kezdeti sebesség nem lehet kisebb a kérdéses vizsgálatra előírt sebesség 98 százalékánál. A dm legnagyobb átlagos lassulást a vb és ve közötti távolságon mért átlagos lassulásként kell kiszámítani a következő összefüggésből:[525]

ahol:

dm a legnagyobb átlagos lassulás;

v1 a fent meghatározott sebesség;

vb a 0,8 v1 járműsebesség km/h-ban;

ve a 0,1 v1 járműsebesség km/h-ban;

sb a v1 és a vb sebességérték között megtett távolság méterben;

se a v1 és a ve sebességérték között megtett távolság méterben.

A sebességet és a távolságot olyan műszerekkel kell meghatározni, amelyek pontossága a vizsgálatra előírt sebesség mellett ±1%. A dm lassulás a sebesség és a távolság mérése helyett másképpen is meghatározható; ilyenkor a dm érték pontosságának ±3%-nak kell lennie.

4.1.1.3. A jármű típus-jóváhagyáshoz az alábbi feltételek mellett végzett közúti vizsgálatokkal kell mérni a fékteljesítményt.[526]

4.1.1.3.1. a jármű tömegére vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük az egyes vizsgálatok esetén előírtaknak, és a vizsgálati jegyzőkönyvbe azokat fel kell venni,

4.1.1.3.2. a vizsgálatot az egyes vizsgálatra előírt sebességen és módon kell végrehajtani: ha a jármű legnagyobb sebessége nem felel meg az előírt sebességnek, a vizsgálatot az előírt alternatív feltételek mellett kell végrehajtani,

4.1.1.3.3. az előírt hatásosságot a kerekek blokkolása, a jármű haladási irányának megváltozása és rendellenes rázkódás nélkül kell elérni,

4.1.1.3.4. a vizsgálat során az előírt hatásosság eléréséhez a fékpedálra, illetve a fékkarra gyakorolt erő nem lépheti túl a jármű kategóriája esetén előírt maximumot

4.1.1.4. Vizsgálati feltételek

4.1.1.4.1. az üzemi fék vizsgálatát az alábbi feltételekkel kell végrehajtani:

4.1.1.4.1.1. a vizsgálat vagy bármilyen vizsgált sorozat megkezdésekor a gumiabroncsoknak hidegeknek kell lenniük, és a jármű álló állapotában ténylegesen a kerekekre nehezedő terhelés esetére előírt nyomáson kell lenniük,

4.1.1.4.1.2. a járművet a gyártó által előírt súlyeloszlás szerint kell megrakodni, ha terhelt állapotban kell vizsgálni,

4.1.1.4.1.3. a fékeknek minden 0 típusú teszt esetén hidegeknek kell lenniük: egy fék akkor tekinthető hidegnek, ha a tárcsák vagy a dob külső felületén mért hőmérséklet alacsonyabb 100 °C-nál,

4.1.1.4.1.4. a vezetőnek a vezetéskor elfoglalt rendes helyzetben kell ülnie a járművön, és a vizsgálat egész ideje alatt ebben a helyzetben kell maradnia,

4.1.1.4.1.5. a vizsgálóhelynek, síknak és száraznak kell lennie, és olyan felületűnek, ami jó tapadást tesz lehetővé,

4.1.1.4.1.6. a vizsgálatot akkor kell végrehajtani, amikor nincs a vizsgálat eredményét valószínűen befolyásoló szél

4.1.2. 0 típusú vizsgálat (hatásosság hideg fékek esetén)

4.1.2.1. Általános rész

4.1.2.1.1. A hatásosságra vonatkozó határértékeket az alábbiakban járműkategóriánként adjuk meg; a járműnek az adott jármű-kategóriára előírt féktávolság és legnagyobb átlagos lassulás szempontjából egyaránt meg kell felelnie, de előfordulhat, hogy nem szükséges mindkét paramétert megmérni.[527]

4.1.2.2. 0 típusú vizsgálat leválasztott motorral

4.1.2.2.1. A vizsgálatot annak a kategóriának az előírt sebességén kell végezni, ahova a jármű tartozik, úgyhogy az ezzel kapcsolatban előírt számadatok bizonyos tűréshatárral rendelkeznek. Az olyan járművek esetében, ahol két üzemi féket külön-külön is lehet működtetni, a fékberendezéseket külön kell vizsgálni. Mindegyik fékberendezésnek el kell érnie az egyes jármű-kategóriákra vonatkozó minimális hatásosságot.

4.1.2.2.1.1. Kézi sebességváltó szekrénnyel vagy automatikus erőátvitelű, ugyanakkor kézzel oldható sebességváltó szekrénnyel felszerelt jármű esetében a vizsgálatokat a sebességváltó szekrény működése nélkül és/vagy a tengelykapcsoló oldásával vagy másként leválasztott motorral kell végezni

4.1.2.2.1.2. A más típusú automatikus erőátvitelű járművek esetében a vizsgálatokat a rendes üzemi feltételek mellett kell lefolytatni.

4.1.2.3. A motorkerékpárok (oldalkocsival vagy anélkül) és a motoros triciklik 0 típusú tesztje összekapcsolt motorral

4.1.2.3.1. A vizsgálatot terheletlen állapotban, különböző sebességekkel kell végrehajtani, melyből a legalacsonyabbnak a jármű végsebességének 30%-ával, a legmagasabbnak a végsebesség 80%-ával vagy 160 km/órá-val kell egyenlőnek lennie, a kettő közül az alacsonyabbal. A maximális gyakorlati hatásosság adatait megmérik, és a jármű magatartásával együtt feljegyzik a vizsgálatról készített jegyzőkönyvbe. Abban az esetben, ha két üzemi fékberendezést külön lehet működtetni, a terheletlen jármű mindkét berendezését együtt és egyidejűleg kell vizsgálni.

4.1.2.4. 0 típusú vizsgálat leválasztott motorral, nedves fékkel

4.1.2.4.1. Ezzel az eljárással (a 4.1.3.1-ben foglalt mentesség figyelembevételével) a segédmotoros kerékpárokat és motorkerékpárokat kell vizsgálni (de a motoros tricikliket nem). A vizsgálati eljárás megegyezik a 0 típusú leválasztott motorral végzett vizsgálatéval, kivéve a fékek 4.1.3. alatt leírt benedvesítését.

4.1.3. A nedves fékkel folytatandó vizsgálatok külön előírásai

4.1.3.1. Zárt fékek: ezt a sorozatú 0 típusú vizsgálatot nem szükséges hagyományos dobfékkel vagy olyan teljesen zárt fékkel felszerelt járműveken végrehajtani, ahol a rendes működési feltételek mellett nem juthat víz a fékbe.

4.1.3.2. A nedvesített fékkel történő vizsgálatot ugyanolyan körülmények közt kell végrehajtani, mint a száraz fék vizsgálatát. Nem lehet állítani a fékberendezésen, vagy bármi módon megváltoztatni azt, kivéve féknedvesítéshez szükséges felszerelést.

4.1.3.3. A tesztberendezésnek folyamatosan nedvesen kell tartania a fékeket minden egyes vizsgálati menet alkalmával, fékenként 15 l/óra vízmennyiséggel. Az egy keréken elhelyezkedő két tárcsafék két féknek minősül.

4.1.3.4. A nyitott vagy részben nyitott tárcsafékek esetében az előírt vízmennyiséget oly módon kell a forgó tárcsára irányítani, hogy az egyenletesen eloszoljék a súrlódó betét vagy súrlódó betétek által érintett felületén vagy felületein.

4.1.3.4.1. A teljesen nyitott tárcsafékek esetében a vizet 45 fokkal a súrlódó pofa, illetve pofák előtt kell a tárcsa felületére vagy felületeire irányítani.

4.1.3.4.2. A részben nyitott tárcsafékek esetében a vizet 45 fokkal a pajzs vagy terelőlap előtt kell a tárcsa felületére vagy felületeire irányítani.

4.1.3.4.3. A vizet folyamatos sugárban, a tárcsa felszínét tekintve merőleges irányban egyfuratos fúvókákból kell a tárcsa vagy tárcsák felületére irányítani, és a fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a tárcsa súrlódó betétek által érintett részének belső széle és a külső szélétől mért távolság kétharmad pontja közé essenek (lásd az 1. ábrát).

4.1.3.5. A teljesen zárt tárcsafékek esetében, melyek nem tartoznak a 4.1.3.1 hatálya alá, a vizet a pajzsok vagy terelőlapok mindkét oldalára kell irányítani a 4.1.3.4.1-gyel és a 4.1.3.4.3-mal megegyező módon és ponton. Ha a fúvóka egy szellőztető- vagy vizsgálónyílással esne egybe, a vizet az említett nyílástól negyed fordulattal előbb kell bejuttatni.

4.1.3.6. Ha a jármű egy el nem mozdítható alkatrészének ottléte következtében a vizet nem lehet a 4.1.3.3 és a 4.1.3.4. szerint a megjelölt helyre juttatni, a vizet a 45 fokot meghaladó első olyan ponton kell bevezetni, ahol annak folyamatos bejuttatása lehetséges.

4.1.3.7. A dobfékek esetében, amelyek nem tartoznak a 4.1.3.1. hatálya alá, az előírt vízmennyiséget egyenletesen kell elosztani a fékberendezés két oldalán (vagyis a nyugalomban lévő fékpofán és a dobon) úgy, hogy a fúvókák a kerékagy és a fékdob külső kerülete közötti távolság kerülettől számított kétharmadánál legyenek.

4.1.3.8. A 4.1.3.7. alatti követelményeknek és annak a követelménynek alárendelve, hogy fúvóka nem lehet a mozdulatlan fékpofán lévő szellőző- vagy vizsgálónyílástól számított 15 fokon belül, vagy nem eshet egybe ilyen nyílással, a dobfékek vizsgálóberendezését úgy kell elhelyezni, hogy az optimális folyamatos vízbejuttatást eredményezzen.

4.1.3.9. A fékek megfelelő benedvesítése érdekében közvetlenül a vizsgálat lefolytatása előtt a járművet a következőképpen kell járatni:

4.1.3.9.1. a nedvesítőberendezés e mellékletben leírt folyamatos működtetése mellett,

4.1.3.9.2. az előírt vizsgálósebességen,

4.1.3.9.3. a vizsgálandó fékberendezés(ek) működtetése nélkül,

4.1.3.9.4. a vizsgálat elvégzésére kijelölt pont előtt legalább 500 méteren

4.1.3.10. A kerékperemfékek esetében, melyeket a 25 km/óra vagy annál alacsonyabb végsebességű segédmotoros kerékpárokra szerelnek fel, a vizet a kerék peremére kell irányítani, ahogy azt a 2. ábra mutatja.

1. ábra

A víz bevezetésének módja tárcsafékek esetén

2. ábra

A víz bevezetésének módja kerékperemfékek esetén

4.1.4. I típusú vizsgálat

4.1.4.1. Külön előírások

4.1.4.1.1. Minden motorkerékpár (legyen az oldalkocsis vagy anélküli) és a motoros tricikli üzemi fékjeit ismételt megállással kell vizsgálni úgy, hogy a jármű az alább megadott feltételek szerint terhelt állapotban van. A kombinált fékrendszerrel felszerelt járművek esetében az ilyen üzemi fékberendezést elég az I típusú vizsgálatnak alávetni.

4.1.4.1.2. Az I típusú vizsgálatot három részben végzik.

4.1.4.1.2.1. 4.1.2.2. vagy 4.1.2.3.1. szerint előírt 0 típusú teszt;

4.1.4.1.2.2. a 4.1.4.2 követelményeinek megfelelő 10 ismételt megállásból álló sorozat;

4.1.4.1.2.3. egyetlen 0 típusú mérés, amelyet 4.1.4.1.2.2. pont alatt meghatározott vizsgálat után a lehető leghamarabb, de legalább az azt követő egy percen belül végre kell hajtani a 4.1.4.1.2.1. pont szerint meghatározott vizsgálattal azonos feltételek mellett, különös tekintettel arra, hogy a működtető berendezésre kifejtett erő lehetőleg változatlan legyen, és annak átlagértéke ne haladja meg az abban a vizsgálatban használt erő átlagértékét.

4.1.4.2. Vizsgálati körülmények

4.1.4.2.1. A vizsgálandó járműnek és féknek/fékeknek lényegében száraznak kell lenniük, és a féknek/fékeknek hidegnek kell lennie/lenniük. A fék hidegnek tekinthető, ha a féktárcsán vagy a fékdob külső részén mért hőmérséklet 100 °C alatt van.[528]

4.1.4.2.2. A kezdeti sebesség:

4.1.4.2.2.1. az első fék(ek) vizsgálatára: a jármű végsebességének 70%-a vagy 100 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb;

4.1.4.2.2.2. a hátsó fék(ek) vizsgálatára: a jármű végsebességének 70%-a vagy 80 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb;

4.1.4.2.2.3. a kombinált fékrendszer vizsgálatához: a jármű végsebességének 70%-a vagy 100 km/óra, a kettő közül az alacsonyabb.

4.1.4.2.3. A fékezés megkezdése és az azt követő fékezés megkezdése közötti távolságnak 1000 méternek kell lennie.

4.1.4.2.4. A sebességváltó, illetve a tengelykapcsoló a következőképpen használandó:

4.1.4.2.4.1. Kézi sebességváltóval felszerelt jármű vagy olyan automatikus erőátvitelű jármű esetén, ahol a sebességváltó kézi úton szétkapcsolható, a kezdeti vizsgálati sebesség eléréséhez szükséges legnagyobb sebességfokozatot kell használni a következő fékezés megkezdéséig, és a sebességváltót bekapcsolva kell hagyni a megállások alatt. Mikor a jármű sebessége a kezdeti vizsgálati sebesség 50%-ára esik le, a motort szét kell kapcsolni.

4.1.4.2.4.2. Egy teljesen automatikus erőátvitelű jármű esetében, az ilyen berendezés rendes működési feltételei mellett kell végezni a vizsgálatot.

A vizsgálat helyszínének megközelítésekor a kezdeti vizsgálati sebességnek megfelelő sebességfokozatot kell használni.

4.1.4.2.5. Minden egyes megállás után a járművet azonnal a lehető leggyorsabban maximális gyorsítással fel kell gyorsítani a kezdeti vizsgálati sebességre, és a következő fékezés megkezdéséig ezen a sebességen kell tartani. Ha szükséges, a jármű a gyorsítás előtt megfordulhat a tesztpályán.

4.1.4.2.6. Az irányítóra gyakorolt erőt az első megálláshoz úgy kell beállítani, hogy 3 m/s2 átlagos lassulást vagy az annál a féknél elérhető legnagyobb lassulást idézze elő, a kettő közül az alacsonyabbat; ennek az erőnek azonosnak kell lennie a 4.1.4.1.2. pont által megkövetelt további megállások ideje alatt.

4.1.4.3. Maradó hatásosság

4.1.4.3.1. Az I típusú vizsgálat végén a szétkapcsolt motorú 0 típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények közepette (különös tekintettel arra, hogy az irányítóra gyakorolt erő a lehető leginkább változatlan legyen és annak átlagértéke ne haladja meg a ténylegesen használt erő átlagértékét) kell megmérni a üzemi fékberendezés maradó hatásosságát (a hőmérsékleti körülmények különbözhetnek)

4.1.4.3.2. Ez a maradó hatásosság nem lehet:

4.1.4.3.2.1. lassulásban kifejezve: kevesebb, mint a 0 típusú tesztvizsgálat során elért lassulási érték 60%-a;

vagy

4.1.4.3.2.2. féktávolságban kifejezve: több, mint a következő képlet szerint számított féktávolság értéke;

S2 ? 1,67·S1-0,67·a·V

ahol:

S1 = a 0 típusú vizsgálat alatt elért féktávolság,

S2 = a maradó hatásosság vizsgálata során feljegyzett féktávolság,

a = 0,1,

V = a fékezés megkezdésekor meglévő sebesség, a 4.2.1.1 vagy a 4.5.1.2. meghatározása szerint.

4.2. A fékberendezések hatásossága

4.2.1. A csak az első vagy a hátsó tengely kerekét vagy kerekeit fékező fékberendezéssel felszerelt járművek vizsgálatára vonatkozó előírások:

4.2.1.1. A segédmotoros kerékpárok vizsgálati sebessége V = 40 km/óra

A motorkerékpárok (oldalkocsis vagy anélküliek) és a motoros triciklik vizsgálati sebessége 60 km/óra.

4.2.1.2. A terhelt jármű fékhatásossága

4.2.1.2.1. Az I típusú maradó hatásosságvizsgálatok (oldalkocsis és anélküli motorkerékpárok) esetén a hatásosságszintet úgy kell feljegyezni, hogy feljegyzik a féktávolságot, az átlagos elért legnagyobb közepes lassulást és az irányítóra gyakorolt erőt.

4.2.1.2.1.1. Fékezés csak a az első fékkel

KategóriaFéktávolság (S) (méterben)Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben)
Kétkerekű
segédmotoros
kerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
90
3,4*
Háromkerekű
segédmotoros
kerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
70
2,7**
Kétkerekű
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
115
4,4**
Oldalkocsis
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V =V2
-
95
3,6
* A 25 km/óra vagy annál alacsonyabb végsebességű, 45 mm vagy annál kisebb kerékperemű (kód: 1,75)
segédmotoros kerékpárok esetében ez az érték 2,8 vagy S ≤ 0,1V +V2
-
73
Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az
értéket nem érik el minden egyes fékberendezéssel, a 4,0 m/s2 érték mellett mindkét fékberendezést egyidejűleg használva kell a terhelt járművet vizsgálni.
** Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az értéket egyetlen fékberendezés nem éri el, az értékek a következőkkel helyettesítendők mindkét fékberendezés egyidejű használata és a terhelt jármű teszteléses vizsgálata során:
- háromkerekű segédmotoros kerékpárok: 4,4 m/s2;
- kétkerekű motorkerékpárok: 5,8 m/s2.

4.2.1.3. Fékezés csak a hátsó fékkel

KategóriaFéktávolság (S) (méterben)Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben)
Kétkerekű
segédmotoros
kerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
70
2,7
Háromkerekű
segédmotoros
kerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
70
2,7**
Kétkerekű
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
75
2,9**
Oldalkocsis
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V =V2
-
95
3,6
** Ha a korlátozott tapadás miatt ezt az értéket egyetlen fékberendezés nem éri el, az értékek a következőkkel helyettesítendők mindkét fékberendezés egyidejű használata és a terhelt jármű teszteléses vizsgálata során:
- háromkerekű segédmotoros kerékpárok: 4,4 m/s2;
- kétkerekű motorkerékpárok: 5,8 m/s2.

4.2.2. A terheletlen jármű fékhatásossága

4.2.2.1. A járműnek a gyakorlatban egyedül a vezető vezetésével történő gyakorlati vizsgálata nem szükséges, ha számítás igazolja, hogy a fékezett kerekeken a tömeg eloszlása lehetővé teszi, hogy az elért legnagyobb lassulás átlagértéke 2,5 m/s2 legyen, vagy

S ≤ 0,1V +V2
-
65

4.3. féktávolság minden egyes egyetlen tengelyt fékező berendezéssel.

4.3.1. A legalább az egyik fékberendezésük szerint összetett fékberendezésű járművek vizsgálatára vonatkozó előírások

4.3.1.1. A motorkerékpárokon (oldalkocsisokon vagy anélkülieken) és a motoros tricikliken végzett I típusú maradó hatásosságvizsgálatok esetén a hatásosságszintet úgy kell feljegyezni, hogy feljegyzik a megállást, a féktávolságot, az átlagos elért legnagyobb lassulást és az irányítóra gyakorolt erőt.

4.3.1.2. Vizsgálati sebesség V = 40 km/óra a segédmotoros kerékpárok esetében.

Vizsgálati sebesség V = 60 km/óra A motorkerékpárok (oldalkocsisok vagy anélküliek) és a motoros triciklik esetében.

4.3.1.3. A járművet terhelve és terhelés nélkül is tesztelik.

4.3.1.3.1. Fékezés csak az összetett fékrendszerrel

KategóriaFéktávolság (S) (méterben)Az ezeknek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás (m/s2-ben)
segédmotoros
kerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
115
4,4
Kétkerekű
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
132
5,1
Oldalkocsis
motorkerékpárok
S ≤ 0,1V +V2
-
140
5,4
Motoros
triciklik
S ≤ 0,1V =V2
-
130
5,0

4.3.1.3.2. Fékezés a második üzemi fékkel vagy a biztonsági fékkel, minden kategória

A féktávolság:

S ≤ 0,1V +V2
-
65

(az ennek megfelelő átlagos legnagyobb lassulás 2,5 m/s2).

4.3.2. A rögzítőfékberendezés fékhatásossága (ahol van ilyen)

4.3.2.1. A rögzítőfékberendezésnek, még ha össze is van kapcsolva az egyik fékberendezéssel, mozdulatlanul kell tudnia tartani a megrakodott járművet egy 18%-os lejtőn vagy emelkedőn.

4.3.3. A fékpedálra vagy fékkarra kifejtett erőre vonatkozó előírások

4.3.3.1. A fékkarra vagy fékpedálra kifejtett erő

kézi fékkar ? 200 N

fékpedál ? 350 N [segédmotoros kerékpárok és (oldalkocsis vagy anélküli) motorkerékpárok) fékpedál ? 500 N (háromkerekűek].

4.3.3.2. A rögzítőfék fékkarjára vagy fékpedáljára kifejtett erő

(kézi) fékkar ? 400 N

fékpedál ? 500 N.

4.3.3.3. A kézi fogantyújú kézifékek esetében a fogantyú végétől 50 mm-re lévő pont tekintendő a kézierő kifejtési pontjának.

4.3.3.4. A nedves fékekkel elérendő (legalacsonyabb és legmagasabb) hatásosságszintek

4.3.3.5. A nedves fékekkel elérendő átlagos lassulásnak a fékezés megkezdésétől számított 0,5 és 1,0 másodperc közti időben el kell érnie a száraz fékekkel az ugyanezen időszakban ugyanakkora irányítóra gyakorolt erő mellett elért lassulás legalább 60%-át.

4.3.3.6. Az irányítóra kifejtett erőnek, melyet a lehető leghamarabb ki kell fejteni, ugyanakkorának kell lennie, mint a száraz fék(ek)kel 2,5 m/s2-es átlagos lassulás eléréséhez szükséges erőnek.

4.3.3.7. A nedves fék(ek)kel folytatott 0 típusú vizsgálat során a lassulás semmikor sem haladhatja meg a száraz fék(ek)kel elért eredmény 120%-át.

5. Blokkolásgátló

5.1. Általános rész

5.1.1. A jelen rendelkezések célja, hogy meghatározzák a kétkerekű segédmotoros kerékpárok, kétkerekű motorkerékpárok és a motoros triciklik blokkolásgátló berendezéssel felszerelt fékrendszereinek minimális hatásosságát. Ez nem teszi kötelezővé a járművek blokkolásgátló berendezéssel történő felszerelését, de amennyiben ilyen berendezéssel szerelik fel a járművet, annak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek.

5.1.2. A jelenleg ismert ilyen berendezések egy érzékelőből vagy érzékelőkből, egy vezérlőegységből vagy vezérlőegységekből és egy modulátorból vagy modulátorokból állnak. A jelen melléklet értelmében minden másmilyen felépítésű berendezés is blokkolásgátlónak minősül, ha legalább a jelen mellékletben előírt hatásosságot nyújtja.

5.2. Fogalommeghatározások

A jelen melléklet értelmében:

5.2.1. Blokkolásgátló

az üzemi fékrendszer olyan eleme, mely fékezés közben a jármű egy vagy több kerekén automatikusan szabályozza a megcsúszás (slip) mértékét a kerekek forgásirányában.

5.2.2. Érzékelő

a kerék vagy a kerekek forgásának vagy a jármű dinamikai állapotának megállapítására és ezen adatoknak a szabályozó irányítóegység felé történő továbbítására szolgáló alkatrész.

5.2.3. Vezérlőegység

az érzékelő(k) által továbbított adatok értékelésére és a modulátornak szánt jel kibocsátására szolgáló alkatrész.

5.2.4. Modulátor

a fékerő(ke)t az irányítóegységből érkező szabályozóegységtől kapott jelnek megfelelően változtató alkatrész.

5.3. A rendszer természete és jellemzői

5.3.1. Minden szabályozott keréknek olyannak kell lennie, hogy legalább a saját készülékét működésbe tudja hozni.

5.3.2. Minden, a berendezés, illetve az elektromos vezérlőegység(ek)en kívüli vezetékek áramellátásában bekövetkező megszakítást a vezetőnek optikai figyelmeztető jellel kell jelezni, melynek napfényben is jól láthatónak kell lennie; a vezető számára könnyen ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy megfelelően működik-e a berendezés.

5.3.3. A blokkolásgátló berendezés meghibásodása esetén, a terhelt jármű fékhatásossága nem csökkenhet a 4.2.1.2.1.1. vagy 4.2.1.3. pontban megkövetelt két érték közül az alacsonyabbik érték alá.

5.3.4. A berendezés működését elektromágneses mező nem befolyásolhatja negatívan.

5.3.5. A blokkolásgátló berendezések hatásossága nem csökkenhet, ha a féket bármilyen fékezés alatt teljes erővel használják.

5.4. A tapadás kihasználása

5.4.1. Általános rész

5.4.1.1. A kétkerekű motorkerékpárok és a motoros triciklik esetében a blokkolásgátlóval felszerelt fékrendszer akkor tekinthető elfogadhatónak, ha kielégíti az

??0,70

feltételt, ahol ? az 5.7. pontban meghatározott tapadáskihasználási együtthatót jelenti.

5.4.1.2. Az ? tapadáskihasználási együtthatót olyan úton kell mérni, melynek tapadási együtthatója nem haladja meg 0,45-öt, és nem kevesebb 0,8-nál.

5.4.1.3. A járművet terheletlen állapotban kell vizsgálni.

5.4.1.4. A K tapadási együttható meghatározásának eljárását és az ? tapadáskihasználási együttható kiszámítására szolgáló képletet az 5.7. pont tartalmazza.

5.5. További ellenőrzések

5.5.1. A következő további ellenőrzéseket kell elvégezni a terhelés nélküli járművön.

5.5.1.1. A blokkolásgátló berendezés által szabályozott egyetlen kerék sem blokkolódhat, ha az irányítójára a 0,8 Vmax-ig terjedő, de 80 km/órát meg nem haladó kezdeti sebességek esetén hirtelen a teljes működtető erőt fejtik ki, legyen a jármű az 5.4.1.2. alatt meghatározott két útfelszín bármelyikén.

5.5.1.2. Ha egy a blokkolásgátló berendezés által szabályozott kerék az irányítóberendezésre kifejtett teljes erő mellett elhagy egy, az 5.4.1.2-ben leírtak szerinti alacsony tapadású vagy magas tapadású felületet, a kerék nem blokkolódhat. A haladási sebességet és a fékek működtetésének pillanatát úgy kell megválasztani, hogy a blokkolásgátolt kerék nagy tapadású felületen való teljes mértékű forgása mellett a jármű az egyik felületről a másikra körülbelül 0,5 Vmax-szal, de legfeljebb 50 km/órával haladjon át.

5.5.1.3. Ha egy jármű az irányítóberendezésre kifejtett teljes erő mellett az 5.4.1.2-ben leírtak szerinti alacsony tapadású felületről magas tapadású felületre halad át, a jármű lassulásának ésszerű időn belül el kell érnie a megfelelően magas értéket, és a jármű nem térhet el az eredeti haladási irányától. A haladási sebességet és a fékek működtetésének pillanatát úgy kell megválasztani, hogy a blokkolásgátolt kerék az alacsony tapadású felületen való teljes mértékű forgása mellett a jármű az egyik felületről a másikra körülbelül 0,5 Vmax-szal de legfeljebb 50 km/óra-val haladjon át.

5.5.1.4. Ha mindkét független fékberendezést blokkolásgátló berendezéssel szerelték fel, az 5.5.1.1., 5.5.1.2., és 5.5.1.3., alatt előírt vizsgálatokat is végre kell hajtani a két független fékberendezés együttes használata és a jármű stabilitásának folyamatos megmaradása mellett.

5.5.1.5. Mindazon által az 5.5.1.1., 5.5.1.2., 5.5.1.3., és 5.5.1.4. alatt elrendelt vizsgálatok során megengedhető a kerekek blokkolódása vagy nagymértékű kerékslip, amennyiben ez nem befolyásolja negatívan a jármű stabilitását. A 10 km/órás sebesség alatt a blokkolódás megengedett.

5.6. A K tapadási együttható megállapítása

5.6.1. A tapadási együtthatót a blokkolásgátló berendezés szétkapcsolása és minden kerék egyidejű fékezése mellett a jármű blokkolódás nélküli maximális lefékezési arányából állapítják meg.

5.6.2. A fékezési vizsgálatokat a fékek 60 km/órás (vagy a 60 km/órát elérni nem képes járművek esetén nagyjából 0,9 Vmax) kezdeti sebesség melletti működtetésével kell végrehajtani úgy, hogy a jármű nincs terhelve (leszámítva a vizsgálóberendezést, illetve a szükséges biztonsági felszereléseket). A fék irányítójára gyakorolt hatásnak az összes vizsgálat során azonosnak kell maradnia.

5.6.3. A jármű maximális fékezési arányának a megállapítására, - a kerék vagy kerekek kritikus, közvetlenül a blokkolást megelőző pontjának eléréséig - egy sorozat vizsgálat végezhető az első és a hátsó fékerő változtatásával.

5.6.4. A (Z) fékezési arányt a jármű sebességének 40 km/óráról 20 km/órára történő csökkenéséhez szükséges idő figyelembevételével, az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

Z = 0,56/t

ahol t másodpercben szerepel.

Az 50 km/órát elérni nem képes járművek esetében a fékezési arányt a 0,8 Vmax-ról 0,8 Vmax - 20-ra történő csökkenéséhez szükséges idő figyelembevételével kell meghatározni, ahol a Vmax km/órában mérendő.

Z maximális értéke K.

5.7. Az ? tapadáskihasználási együttható megállapítása

5.7.1. A tapadás kihasználás a blokkolásgátló berendezés működése mellett elért maximális fékezési arány (Zmax) és a blokkolásgátló kikapcsolása után elért maximális fékezési arány (Zm) hányadosa. Minden blokkolásgátlóval felszerelt kereket külön kell megvizsgálni.

5.7.2. A Zmax-ot a három vizsgálat átlagának alapján kell kiszámolni felhasználva a jármű 5.6.4. alatti sebességcsökkenés eléréséhez szükséges időt.

5.7.3. A tapadáskihasználást a következő képlet adja meg:

?= Zmax/Zm

A B. Függelék B/2. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[529]

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző- és visszajelző lámpáinak jelölésére vonatkozó követelmények[530]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0. 1. Ez a melléklet motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) kezelőszerveinek, ellenőrző- és visszajelző lámpáinak megjelölésére terjed ki.

1. Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

1.1. "Kezelő szerv": a járműnek minden olyan része vagy berendezése, amelyet a vezető közvetlenül tud működtetni és hatására a járműnek vagy egyes részeinek állapota vagy üzemi viselkedése megváltozik.

1.2. "Működést ellenőrző lámpa": az a jelzés, amely egy készülék működtetését, üzemi viselkedést, a kritikus állapotot, üzemzavart vagy a funkció kimaradását jelzi.

1.3. "Visszajelző lámpa": olyan készülék, amely információkat ad egy rendszer, vagy egy egység rendeltetésszerű működéséről vagy állapotáról, például egy folyadék töltési szintjéről.

1.4. "Szimbólum": képi megjelenítés egy kezelőszerv, egy működtetést ellenőrző lámpa vagy egy visszajelző jelzőlámpa megjelöléséhez.

II. Rész

2. KÖVETELMÉNYEK

2.1. Megjelölés

A járműbe a 2.1.5. pont szerint beépített kezelőszerveket, ellenőrző és visszajelző jelzőlámpákat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell megjelölni.

A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 60. számú előírásával egyenértékűek.

2.1.1. A szimbólumok egyértelműen térjenek el a háttér tónusától.

2.1.2. A szimbólumokat a kezelőszerven vagy a megjelölendő kezelőszerv ellenőrző lámpáján vagy ezek közelében kell elhelyezni. Ha ez nem lenne lehetséges, akkor a szimbólumot és a kezelőszervet vagy az ellenőrző lámpát a lehető legrövidebb folyamatos vonallal kell összekötni.

2.1.3. A távolsági fényt párhuzamosan futó vízszintes vonalakkal, a tompított fényt párhuzamosan futó, lefelé irányított vonalakkal kell ábrázolni.

2.1.4. Ha az optikai ellenőrző lámpákhoz színeket használnak, akkor azok jelentése az alábbi legyen:

- piros: veszély,

- borostyán: figyelmeztetés,

- zöld: rendeltetésszerű működés. A kék szín csak a távolsági fény visszajelző lámpájánál használható.

2.1.5. A szimbólumok megjelölése és megjelenítése

1. ábra

A fényszóróműködtető készülék távolsági fényhez

A visszajelző lámpa színe: kék.

2. ábra

A fényszóróműködtető készülék tompított fényhez

A visszajelző lámpa színe: zöld.

3. ábra

Menetirányjelző

Megjegyzés: ha a bal és jobb oldali menetirányjelzőhöz külön visszajelző tartozik, a két nyilat külön is lehet használni.

A visszajelző lámpa színe: zöld.

4. ábra

Veszélyjelző lámpa (elakadásjelző)

Két lehetőség van:

- a megjelöléshez a szöveg mellett szimbólum elhelyezése ellenőrző lámpa színe: piros

vagy

- a 3. ábrán bemutatott két menetirányjelző nyíl egyidejű villogása.

5. ábra

Kézi működtetésű hidegindító készülék (szivató)

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

6. ábra

Hangjelző berendezés.

7. ábra

Tüzelőanyagtartály-töltési szintjelző

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

8. ábra

A motorhűtő folyadék hőmérsékletjelzője

A visszajelző lámpa színe: piros.

9. ábra

Akkumulátortöltési-állapotjelző

A visszajelző lámpa színe: piros.

10. ábra

Kenőanyagnyomás-jelző

A visszajelző lámpa színe: piros.

11. ábra

Ködfényszóró (3)

A visszajelző lámpa színe: zöld.

12. ábra

Hátsó helyzetjelző ködlámpa (3)

A visszajelző lámpa színe: borostyán.

13. ábra

Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez, "KI" helyzet

14. ábra

Működtető készülék a gyújtáshoz vagy a kiegészítő járulékos motorleállító készülékhez "BE" helyzet

15. ábra

Világításkapcsoló

A visszajelző lámpa színe: zöld.

16. ábra

Oldalsó helyzetjelző lámpák

Megjegyzés: Ha nincs külön kapcsoló, a 15. ábrán látható szimbólummal lehet jelölni.

A visszajelző lámpa színe: zöld.

17. ábra

Üresjárat jelzése

A visszajelző lámpa színe: zöld.

18. ábra

Elektromos indító (önindító)

Megjegyzések:

(1)

A bekeretezett területek egyszínűek lehetnek.

(2)

A szimbólum sötétre színezett részét körvonalai pótolhatják; ebben az esetben a rajzon fehérrel feltüntetett részt sötétre kell színezni.

(3)

Ha egy kezelőszerkezettel működtetik a ködfényszórót és a hátsó ködlámpát is, akkor a ködfényszóró szimbólumát kell használni.

Alfüggelék

A 2.1.5. pontban ismertetett szimbólumok alapmintájának felépítése

1. ábra Alapminta

Az alapminta a következőket foglalja magában:

1. egy alapnégyzet, 50 mm-es oldalhosszúsággal, ez az oldalhosszúság az eredeti "a" névleges értékének felel meg;

2. egy 56 mm átmérőjű alapkör, amelynek körülbelül akkora a területe, mint az alapnégyzeté (1);

3. egy második kör, 50 mm átmérővel, amelyet az alapnégyzet foglal magában (1);

4. egy második négyzet, amelynek sarkai az alapkörön (2) fekszenek, és oldalai párhuzamosak az alapnégyzetével (1);

5. és 6. két négyszög ugyanakkora területtel, mint az alapnégyzet (1), amelyeknek az oldalai merőlegesek egymásra, és úgy vannak elhelyezve, hogy azok az alapnégyzet szemközti oldalait egymással szimmetrikus pontokban metszik;

7. egy harmadik négyzet, amelynek oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszési pontjaihoz képest 45°-os szögben futnak, ebből adódik az alapminta legnagyobb vízszintes és függőleges mérete;

8. egy szabálytalan nyolcszög, olyan egyenesekből áll, amelyek a négyzet (7) oldalaival 30°-os szöget zárnak be.

Az alapmintát 12,5 mm-es osztású olyan raszterre vitték fel, amely egybeesik az alapnégyzettel (1).

III. rész

1. alfüggelék

Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak
jelölésére vonatkozó adatközlő lap
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típus-jóváhagyási kérelemé-
től elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg):
A motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típus kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak
jelölésére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem tartalmazza a ER B. függelék B/2. számú mel-
lékletében meghatározott adatokat:
- 0.1.,
- 0.2.,
- 0.4-0.6.,
- 9.2.1.

2. alfüggelék

A hatóság megnevezése
EK-alkatrész-típusjóváhagyás motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak megjelölésére
MINTA
A műszaki szolgálat.........................................számú jegyzőkönyve.....................................Kelt:..................................................................
EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ............................................ a kiterjesztés száma ................................................................................
1. A jármű márkajele.......................................................................................................................................................................................
2. A jármű típusa, adott esetben kivitelei és változatai.....................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe ................................................................................................................................................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe ..........................................................................................................................................
5. A járművet vizsgálatra bemutatták...............................................................................................................................................................
6. EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva(1)
7. Hely ...........................................................................................................................................................................................................
8. Kelt.............................................................................................................................................................................................................
9. Aláírás........................................................................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.

A B. Függelék B/3. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok hangjelző berendezéseire vonatkozó követelmények

A B. Függelék B/4. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[531]

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok kitámasztó szerkezetére vonatkozó követelmények[532]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) valamennyi típusának támaszára érvényes.

0.2. Típusjóváhagyási rendelkezések

0.2.1. A jóváhagyó hatóság a kitámasztószerkezetekkel kapcsolatos okokból:

- nem tagadja meg motorkerékpár és segédmotoros kerékpár típusra vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását, vagy

- nem tiltja meg motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,

amennyiben a kitámasztószerkezetek megfelelnek ezen melléklet követelményeinek.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását bármilyen új motorkerékpár típus vonatkozásában a kitámasztószerkezettel kapcsolatos okokból, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.

II. Rész

1. Fogalommeghatározások

Ezen melléklet alkalmazásában:

1.1. "kitámasztószerkezet": szilárdan a járműre erősített szerkezet, amellyel a jármű függőleges (vagy közel függőleges) parkolási helyzetben tartható, ha azt a vezetője leállítja;

1.2. "oldaltámasz": olyan kitámasztószerkezet, amely, ha lehajtják, a járművet az egyik oldalon megtámasztja, úgy, hogy közben mind a két kerék érintkezésben marad a talajjal;

1.3. "középtámasz": olyan kitámasztószerkezet, amely lehajtva úgy támasztja meg a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkjának mind a két oldalán egy vagy több érintkezési helyet képez a jármű és a talaj között;

1.4. "keresztdőlés (qn)": a talaj tényleges lejtése (százalékban kifejezve), ha a jármű hosszanti középsíkjának és a felállítási felületnek a metszésvonala derékszögben áll a legnagyobb lejtés vonalára (1. ábra);

1.5. "hosszanti dőlés (ln)": a felállítási felület tényleges lejtése (százalékban kifejezve), ha a jármű hosszanti középsíkja párhuzamosan áll a legnagyobb lejtés vonalával (2. ábra);

1.6. "a jármű hosszanti középsíkja": a jármű hátsó kerekének hosszanti szimmetriasíkja.

2. Általános követelmények

2.1. Minden motorkerékpárt fel kell szerelni legalább egy kitámasztószerkezettel, hogy stabilitása (például parkolás közben) biztosítva legyen, ha azt nem egy személy vagy egy idegen segédeszköz tartja. Az ikerkerekes járműveket nem kell ellátni támasszal, de azoknak parkolási helyzetben (behúzott rögzítőfékkel) meg kell felelniük a 6.2.2. pont rendelkezéseinek.

2.2. A járművet oldaltámasszal, középtámasszal, vagy akár mind a két kitámasztószerkezettel fel kell szerelni.

2.3. Ha a kitámasztószerkezet a jármű alsó részén helyezkedik el, vagy a jármű aljára van felerősítve, akkor a kitámasztószerkezet külső végének (végeinek) a zárt, illetve menethelyzet eléréséhez hátra kell csapódnia (csapódniuk).

3. Különleges előírások

3.1. Oldaltámasz

3.1.1. Az oldaltámasznak:

3.1.1.1. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy a jármű oldalirányú stabilitása mind vízszintes, mind lejtős felületen biztosítva legyen, de ezáltal a járművet ne lehessen túldönteni (és ezzel az oldaltámasz felfekvési pontja körül felbillenteni), illetve túl könnyen visszahelyezni a függőleges helyzetbe és azon túldönteni (és ezen oldaltámasszal ellentétes oldal irányába billenteni);

3.1.1.2. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, ha a járművet a 6.2.2. pont szerinti lejtős felületen állítják le;

3.1.1.3. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:

3.1.1.3.1. amint a jármű normális (függőleges) menethelyzetbe kerül; vagy

3.1.1.3.2. amint a járművet a vezetője szándékosan előretolja;

3.1.1.4. tekintet nélkül a 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezésekre, olyan kivitelezésűnek és szerkezetűnek kell lennie, hogy ne csapódjon fel automatikusan, ha a dőlésszöget nem szándékosan változtatják meg (például ha a járművet egy kívülálló személy kissé meglöki, vagy egy elhaladó jármű légárama hat rá):

3.1.1.4.1. ha az oldaltámasz kihajtott, illetve parkolási helyzetben van;

3.1.1.4.2. a járművet úgy döntik meg, hogy az oldaltámasz külső vége érintkezzék a talajjal; és

3.1.1.4.3. a jármű felügyelet nélkül parkol.

3.1.2. A 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek azokra a járművekre, amelyek olyan kivi-telezésűek, hogy a motorjukat mindaddig nem lehet elindítani, amíg az oldaltámasz ki van hajtva.

3.2. Középtámasz

3.2.1. A középtámasznak:

3.2.1.1. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, függetlenül attól, hogy egy kerék, két kerék vagy egy sem kerül a felállítási felülettel érintkezésbe; ez érvényes:

3.2.1.1.1. a vízszintes felállítási felületre;

3.2.1.1.2. lejtési viszonyok között;

3.2.1.1.3. a 6.2.2. pontnak megfelelő lejtős tartófelületen;

3.2.1.2. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:

3.2.1.2.1. amint a jármű úgy mozdul előre, hogy a középtámasz eltávolodik a felállítási felülettől.

3.2.2. A 3.2.1.2. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek olyan járművekre, amelyek olyan kivite-lezésűek, hogy a motorjukat nem lehet mindaddig elindítani, amíg a középtámasz ki van hajtva.

4. Egyéb követelmények

4.1. A járműveket ezenkívül fel lehet szerelni egy olyan jelzőlámpával, amely a menethelyzetben ülő vezető számára jól látható, és amely lámpa kigyullad, mihelyt zárulnak a gyújtás érintkezői, és tovább világít mindaddig, amíg a kitámasztószerkezet zárt, illetve menethelyzetben van.

4.2. Minden kitámasztószerkezetet el kell látni egy tartóberendezéssel, amely azt zárt, illetve menethelyzetben tartja. Ez a berendezés a következő elemekből állhat:

- két független szerkezetből, például két különálló rugóból, vagy egy rugóból és egy visszatartó szerkezetből (pl. egy szorítókapocs),

vagy

- egyetlen szerkezetből, amely kifogástalan működést biztosít

- a két támasszal ellátott járműveknél 10 000 normális igénybevételi cikluson keresztül,

vagy

- az egy támasszal ellátott járműveknél 15 000 normális igénybevételi cikluson keresztül.

5. Stabilitásvizsgálatok

5.1. Annak a megállapítására, hogy egy támasz képes-e a 3. és 4. pontban meghatározottak szerint biztosítani egy jármű stabilitását, a következő vizsgálatokat kell végrehajtani:

5.2. A jármű állapota

5.2.1. A járművet az üzemkész állapotának megfelelő tömeggel kell a vizsgálatnak alávetni.

5.2.2. Az abroncsnyomásnak meg kell felelnie a gyártó által erre az állapotra ajánlott értéknek.

5.2.3. Az erőátviteli berendezésnek üresjárati állásban vagy automatikus erőátviteli berendezés esetében, parkolási állásban (ha van) kell lennie.

5.2.4. Ha a jármű fel van szerelve rögzítőfékkel, akkor ennek behúzott állapotban kell lennie.

5.2.5. A kormányszerkezetnek reteszelt helyzetben kell lennie. Ha a kormányszerkezetet mind balra, mind jobbra történő kormánykitérés esetén reteszelni lehet, akkor a vizsgálatot mind a két helyzetben végre kell hajtani.

5.3. Vizsgálati terep

5.3.1. A 6.1. pontban előirányzott vizsgálatokat sima, vízszintes terepen kell végrehajtani, ahol az alátámasztási felület kemény, száraz és homokmentes.

5.4. Vizsgálati eszközök

5.4.1. A 6.2. pontban előírt vizsgálatokhoz szükség van egy parkolóplatformra.

5.4.2. A parkolóplatformnak szilárd, sima és négyszögletes felülettel kell rendelkeznie, amely nem hajlik meg észrevehetően, ha a járművet ráállítják.

5.4.3. A parkolóplatform felületének megfelelő csúszásgátló tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a jármű ne csússzon meg a felállítási felületen a döntési és lejtési vizsgálatok alatt.

5.4.4. A parkolóplatformnak olyan kivitelezésűnek kell lennie, hogy legalább a 6.2.2. pontban leírt kereszt- és hosszanti dőlési értékeket (qn ill. ln) be lehessen állítani.

6. Vizsgálati eljárások

6.1. Stabilitás vízszintes felállítási felületen (vizsgálat a 3.1.1.4. pont szerint)

6.1.1. A vizsgálati terepen kihajtott, illetve parkolási helyzetbe hozzuk a jármű oldaltámaszát, és a járművet ráállítjuk az oldaltámaszra.

6.1.2. Ezután úgy mozgatjuk a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkja és a felállítási felület közötti szög három fokkal megnőjön (a járművet a függőleges irányába visszük).

6.1.3. Ennek a mozgásnak a következtében nem szabad az oldaltámasznak automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe visszacsapódnia.

6.2. Stabilitás megdöntött tartófelületen (vizsgálat a 3.1.1.1., 3.1.1.2., 3.2.1.1.2. és 3.2.1.1.3. pont szerint)

6.2.1. A járművet ráállítjuk a parkolóplatformra, és az oldaltámaszt - illetve külön a középtámaszt -kihajtott vagy parkolási helyzetbe hozzuk; a járművet ráállítjuk a kitámasztószerkezetre.

6.2.2. A leállító platformot úgy kell megdönteni, hogy elérje az alábbi táblázatban megadott legkisebb keresztdőlésre (qn), és ezután, külön a legkisebb hosszanti dőlésre (ln) megadott értékeket:

DőlésOldaltámaszKözéptámasz
RobogóMotorkerékpárRobogóMotorkerékpár
qn (bal és jobb)5 %6 %6 %8 %
DőlésOldaltámaszKözéptámasz
RobogóMotorkerékpárRobogóMotorkerékpár
ln lefelé5 %6 %6 %8 %
ln felfelé6 %8 %12 %14 %

Lásd az 1a., 1 b. és 2. ábrákat.

6.2.3. Amennyiben egy jármű, amely megdöntött parkolóplatformon áll, a középtámaszra, valamint egy kerékre van leállítva, és ebben a helyzetben úgy megmarad, hogy a középtámasz, és vagy az első, vagy a hátsó kerék érintkezik a felállítási felülettel, akkor - amennyiben az e pont összes többi rendelkezése teljesül - a fent leírt vizsgálatokat csak abban a helyzetben kell végrehajtani, amelyben a jármű a középtámaszon és a hátsó keréken áll.

6.2.4. Ha a parkolóplatformot minden előírt mértékben megdöntjük, és betartjuk a fenti előírásokat, a járműnek stabilan állva kell maradnia.

6.2.5. E helyett az eljárás helyett az is megengedett, hogy a parkolóplatformot az előírt mértékben megdöntjük, mielőtt a járművet arra ráállítjuk.

1a. ábra

Keresztdőlés

1b. ábra

Keresztdőlés

2. ábra

Hosszanti dőlés felfelé

1. alfüggelék

Adatközlő lap a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéhez
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típusjóváhagyása iránti ké­relmétől elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg):.....................
A motorkerékpárok kitámasztószerkezetére vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek tartal-
maznia kell az ER. B. függelék B/2. számú mellékletének következő pontjaiban meghatározott adatokat:
- 1. rész, A. szakasz, pontok:
- 0.1.
- 0.2.
- 0.4-től 0.6-ig
- 2.1.
- 2.1.1.
- 1. rész, B. szakasz, pont: - 1.3.1.

2. alfüggelék

A hatóság megnevezése
EK-típusbizonyítvány a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéhez
MINTA
A vizsgáló intézmény............kelt..........jegyzőkönyvének száma............................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma:...................a kiterjesztés száma:.............................................................
1. A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve:.....................................................................................................
2. Járműtípus:......................................................................................................................................................... .
3. A gyártó neve és címe:........................................................................................................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:.................................................................................................
5. A jármű vizsgálatra bemutatva:...........................................................................................................................
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (1):
7. Helység:
8. Kelt:
9. Aláírás:

1 A nem kívánt rész törlendő.

A B. Függelék B/5. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[533]

A kétkerekű motorkerékpárok utasülésének kapaszkodójára vonatkozó követelmények[534]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a kétkerekű motorkerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki. 0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság az utasülés kapaszkodójával kapcsolatos okokból:

- nem tagadja meg egy motorkerékpár vagy egy utasülés kapaszkodójának típusára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadását,

- nem tiltja meg motorkerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, vagy egy utasülés kapaszkodójának értékesítését vagy használatba vételét,

amennyiben az utasülés kapaszkodója megfelel ezen melléklet követelményeinek.

0.2.1 A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását bármilyen motorkerékpártípus vonatkozásában az utasülés kapaszkodójával kapcsolatos okokból, illetve bármilyen utasülés kapaszkodója vonatkozásában, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.

II. Rész

1. Általános előírások

Ha fennáll egy utas szállításának a lehetősége, a járművet az utas részére kapaszkodószerkezettel kell felszerelni, ami egy hevederből, vagy egy vagy több kapaszkodófogantyúból áll.

1.1. Heveder

A hevedert úgy kell az ülésen vagy a keret más részeihez rögzíteni, hogy azt az utas könnyen tudja használni. A hevedert és a rögzítését úgy kell kialakítani, hogy azok törés nélkül el tudják viselni azt a merőleges 2 000 N húzóerőt, amely a heveder felületének közepén 2 Mpa maximális nyomással statikusan hat.

1.2. Kapaszkodófogantyú

Alkalmazásakor a kapaszkodófogantyút az ülés közelében és a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezni.

A fogantyút úgy kell kiképezni, hogy az - törés nélkül - el tudja viselni azt a merőleges 2 000 N húzóerőt, amely a fogantyú felületének közepén 2 MPa maximális nyomással statikusan hat.

Két kapaszkodófogantyú alkalmazásakor a jármű mindegyik oldalára egy-egy fogantyút kell szimmetrikusan elhelyezni.

Ezeket a kapaszkodófogantyúkat úgy kell kiképezni, hogy minden egyes fogantyú - törés nélkül - el tudja viselni azt a merőleges 1 000 N húzóerőt, amely a fogantyú felületének közepén 1 MPa maximális nyomással statikusan hat.

1. alfüggelék

Adatközlő lap motorkerékpárok utasülésének kapaszkodójához
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelemtől elkülönülten nyújtják be)
Sorszám (a kérelmező adja meg):
…………………………………..
A motorkerékpár utasülésének kapaszkodójára vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyása iránti kérelem­nek tartalmaznia kell az ER. B. Függelék B/2. számú melléklete alábbi pontjaiban meghatározott adatokat:
- 1. rész, A. szakasz, pontok:
- 0.1.
- 0.2.
- 0.4-0.6,
- 1. rész, B. szakasz, pontok:
- 1.4-1.4.2.

2. alfüggelék

A hatóság megnevezése
Típusbizonyítvány motorkerékpár utasülésének kapaszkodójához
MINTA
A műszaki szolgálat .............................kelt, ...............számú jegyzőkönyve
Az alkatrésztípus-jóváhagyás száma: .................................. a kiterjesztés száma:
1. A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve: ..
2. A jármű típusa: ......................................................................................
3. A gyártó neve és címe:..................................................
4. A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe: ............................................
5. A járművet vizsgálatra bemutatták: .........................................................
6. Az alkatrésztípus-jóváhagyás megadva/elutasítva(1):
7. Hely: ..........................................................................................
8. Kelt: ........................................................................................................
9. Aláírás: .....................................................................................................
(1)A nem kívánt rész törlendő

A B. Függelék B/6. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok illetéktelen használata elleni védelmet biztosító berendezésekre vonatkozó követelmények

A B. Függelék B/7. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[535]

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok gyári adattábláira vonatkozó követelmények

I. Rész

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet az ER. B. Függelék 1. cikkében meghatározott járműkategóriákba tartozó motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) előírt azonosítási jelzéseire terjed ki.

II. Rész

Követelmények

2. Általános követelmények

2.1. Minden járművet el kell látni egy, a következő pontokban meghatározott gyári adattáblával és jelzésekkel. Az adattáblát és a jelzéseket a gyártónak vagy meghatalmazottjának kell felhelyeznie.

3. Gyári adattábla

3.1. A gyári adattáblát az 1. alfüggelékben bemutatott példa alapján a jármű egyik könnyen hozzáférhető, olyan részén kell szilárdan rögzíteni, amelyet a jármű használata során normál körülmények között nem kell kicserélni. A gyári adattábla jól olvasható és kitörölhetetlen formában tartalmazza az alábbi adatokat a megadott sorrendben:

3.1.1. a gyártó neve;

3.1.2. az EK-típus-jóváhagyási jel az ER. B Függelék 8. cikke szerint;

3.1.3. a jármű azonosító száma (VIN);

3.1.4. állóhelyi zaj: ... dB(A) ... ford/perc.

3.2. A 3.1.2. pont szerinti EK-típusjóváhagyás jelét, valamint a 3.1.4. pont szerinti állóhelyi zajt és fordulatszámot az EK-alkatrész-típusjóváhagyás elemeként nem tüntetik fel. Ezeket az adatokat azonban minden olyan járművön fel kell tüntetni, amelyeket a típusjóváhagyással megegyezően gyártottak.

3.3. A gyártó kiegészítő adatokat helyezhet el az előírt jelzések alatt vagy mellett, de azon a pontosan megjelölt négyszögön kívül, amelyben kizárólag csak a 3.1.1 - 3.1.4. pontban megnevezett jelzések szerepelhetnek (lásd 1. alfüggelék).

4. A jármű azonosító száma

A jármű azonosító száma azoknak a karaktereknek a meghatározott kombinációjából áll, amelyeket a gyártó rendel minden egyes járműhöz. A kombinációnak lehetővé kell tennie azt, hogy minden jármű - más adatok igénybevétele nélkül - 30 éven át a gyártóján keresztül egyértelműen azonosítható legyen. Az azonosító számra az alábbi előírások érvényesek:

4.1. A jármű azonosító számát fel kell tüntetni a gyári adattáblán. Az alvázra vagy a vázkeretre a jármű jobboldali részén is fel kell vinni, jól hozzáférhető helyen kell az olyan megfelelő eljárás - beütés vagy benyomás - segítségével felvinni, amely megakadályozza a szám kitörlését vagy megváltoztatását.

4.1.1. A jármű azonosító száma három részből áll, az alábbiaknak megfelelően:

4.1.1.1. Az első rész a jármű gyártójához, az annak azonosítására rendelt kódból áll. Ez a kód három karakterből áll (betűk vagy számok), amelyeket a gyártó bejegyzett székhelye szerinti ország illetékes hatóságai a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) engedélyével működő nemzetközi ügynökséggel egyetértésben adnak ki. Az első karakter egy földrajzi övezetet, a második karakter az övezeten belül egy országot, és a harmadik karakter egy meghatározott gyártót jelöl. Ha a gyártó évenként 500-nál kevesebb járművet gyárt, a harmadik karakter mindig "9". Az ilyen gyártó azonosításához a fent nevezett hatóság kiadja az azonosító szám harmadik részének harmadik, negyedik és ötödik karakterét is.

4.1.1.2. A második rész hat karakterből áll (betűk vagy számok), amelyek a jármű általános jellemzőit adják meg (típus, változat és a robogók esetén modell); a három jellemző mindegyike több karakterrel adható meg. Ha a gyártó e karakterek közül egyet vagy többet nem használ fel, a felhasználatlan helyeket betűkkel vagy számokkal kell kitölteni az egyes járművek gyártóinak választása szerint.

4.1.1.3. A harmadik rész nyolc karakterből áll, amelyekből az utolsó négynek számnak kell lennie; ennek a résznek a másik két résszel együtt lehetővé kell tennie egy meghatározott jármű egyértelmű azonosítását. Minden felhasználatlan helyet 0-val kell kitölteni, hogy meglegyen a karakterek előírt teljes száma.

4.1.2. A jármű azonosító számát - amennyiben ez lehetséges - egy sorban kell megadni. E sor elejét és végét egy olyan jelzéssel kell behatárolni, amely nem lehet sem arab szám, sem latin nagybetű, és nem is téveszthető össze ilyen karakterekkel. Kivételes esetben és műszaki okokból kétsoros megjelenítés is lehetséges. Ebben az esetben azonban a három rész egyikén belül sem lehet sortörés, és minden sor elejét és végét olyan jelzéssel kell behatárolni, amely nem lehet sem arab szám, sem latin nagybetű, és nem is téveszthető össze ilyen karakterekkel. Az említett jelzés alkalmazása a három rész között egy soron belül (4.1.1. pont) is megengedett. A karakterek között nem lehet szóköz.

5. Karakterek

5.1. A 3. és a 4. pontban meghatározottakhoz latin betűket és arab számokat kell használni. A 3.1.1., 3.1.3. és 4. pontban meghatározott adatokhoz azonban latin nagybetűket kell használni.

5.2. A jármű azonosító számának megadásánál:

5.2.1. az I,OésQ betűk, valamint a kötőjelek, csillagok és más különleges jelek használata nem megengedett;

5.2.2. a betűk és a számok érjék el az alábbi minimális magasságot:

5.2.2.1. 4 mm azoknál a karaktereknél, amelyek közvetlenül az alvázra, az alvázkeretre vagy hasonló járműalkatrészre kerülnek;

5.2.2.2. 3 mm azoknál a karaktereknél, amelyeket a gyári adattáblán adnak meg.

1. alfüggelék

Példa egy gyári adattáblára

Az alábbi példa nem jelenti azt, hogy ezeknek az adatoknak ténylegesen szerepelniük kell a gyári adattáblán, valamint a tábla méretét, a számokat és a betűket illetően sem irányadó; kizárólag példaként szolgál.

A 3.3. pontban említett kiegészítő adatok az alább látható négyszögben előírt adatok alá vagy mellé toldhatók.

STELLA FABBRICA MOTOCICLI
e3 5364
3 G S K L M 3 A C 8 B 1 2 0 0 0 0
80 dB(A) - 3 750 rev/min

Jelmagyarázat:

A fent bemutatott példában az illető járművet a "Stella Fabbrica Motocicli" gyártotta; típusjóváhagyás Olaszországban (e3) az 5364 szám alatt.

Az azonosító szám (3GSKLM3AC8B120000) a következő tájékoztatást nyújtja:

- első rész (3GS):

- 3: földrajzi övezet (Európa),

- G: ország az övezeten belül (Németország),

- S: gyártó (Stella Fabbrica Motocicli),

- második rész: (KLM3AC):

- KL: járműtípus,

- M3: változat (jármű-karosszéria),

- AC: kivitel (járműmotor),

- harmadik rész: (8B120000):

- 8B12: a jármű azonosítása az azonosító szám másik két részével együtt,

- 0000: felhasználatlan helyek, amelyeket 0-val kell kitölteni, az előírt teljes karakterszám eléréséhez.

Az állóhelyi zaj 80 dB(A) 3 750 ford/percnél.

2. alfüggelék

Adatközlő lap motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosító jelzéseihez

(az EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű EK-típusjóváhagyása iránti kérelemtől elkülönülten nyújtják be)

Sorszám (a kérelmező adja meg): .........................................................................................................................

A motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra előírt azonosító jelzésekre vonatkozó EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelemnek tartalmaznia kell az ER B. Függelék B/2. melléklet I. rész A. pontjának a következő alpontjaiban meghatározott adatokat:

- 0.1.,

- 0.2.,

- 0.4-0.6.,

- 9.3.1-9.3.3.

3. alfüggelék

A hatóság megnevezése
EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok
előírt azonosító jelzéseihez
MINTA
A vizsgáló intézmény..........................................jegyzőkönyve................................kelt..................................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma:..................................a kiterjesztés száma: ......................................................................................
1.A jármű gyári vagy kereskedelmi márkaneve:..............................................................................................................................................
2.Jármű típusa:................................................................................................................................................................................................
3.A gyártó neve és címe:.................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................................
4.A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:...........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................................
5.A járművet vizsgálatra bemutatták:...............................................................................................................................................................
6.Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (2):
7.Hely:.............................................................................................................................................................................................................
8.Kelt:..............................................................................................................................................................................................................
9.Aláírás:........................................................................................................................................................................................................ .










2 A nem kívánt rész törlendő

A B. Függelék B/8. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[536]

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó követelmények[537]

I. Rész

1. Alapvető rendelkezések

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság a világító és fényjelző berendezéseik felszerelésével az összefüggő indokok alapján:

- nem tagadhatja meg egy motorkerékpár- vagy segédmotoroskerékpár-típus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, illetve

- nem tilthatja meg motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,

ha a világító és fényjelző berendezések felszerelése megfelel ezen melléklet előírásainak.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását a világító és fényjelző berendezéseik felszerelésével összefüggő indokok alapján minden új motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típus vonatkozásában, amennyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek.

RÉSZEK JEGYZÉKE

I. Rész Alapvető rendelkezések

II. Rész: Fogalommeghatározások és általános előírások

1. alfüggelék: Lámpafelületek, vonatkoztatási tengely és vonatkoztatási pont, valamint a geometriai láthatósági szögek

2. alfüggelék: A lámpák színének meghatározása

III. Rész: Kétkerekű segédmotoros kerékpárokra vonatkozó előírások

1. alfüggelék: A piros színű lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

2. alfüggelék: Elrendezési vázlat

3. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap

4. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány

IV. Rész: Három- és négykerekű segédmotoros kerékpárokra vonatkozó előírások

1. alfüggelék: A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

2. alfüggelék: Elrendezési vázlat

3. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap

4. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány

V. Rész: Kétkerekű motorkerékpárokra vonatkozó előírások

1. alfüggelék: A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

2. alfüggelék: Elrendezési vázlat

3. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap

4. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány

VI. Rész: Oldalkocsis motorkerékpárokra vonatkozó előírások

1. alfüggelék: A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

2. alfüggelék: Elrendezési vázlat

3. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap

4. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK-alkatrész-típusbizonyítvány

VII. Rész: Háromkerekű motorkerékpárokra vonatkozó előírások

1. alfüggelék: A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

2. alfüggelék: Elrendezési vázlat

3. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap

4. alfüggelék: Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó EK- alkatrésztípusbizonyítvány

II. Rész

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen melléklet alkalmazásában:

1. járműtípus

a világító- és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében olyan járművek, amelyek a következőkben felsorolt lényeges tulajdonságok tekintetében nem különböznek egymástól:

1.1. a jármű méretei és külső formája;

1.2. a berendezések száma és elhelyezése;

1.3. a következők nem minősülnek "más típusú járműnek":

1.3.1. olyan járművek, amelyek az 1.1. és 1.2. pontok értelmében ugyan eltérőek, de ezek az eltérések nem járnak együtt az adott járműtípusra előírt lámpák típusát, számát, elhelyezését és geometriai láthatóságát illető változással;

1.3.2. olyan járművek, amelyek egy irányelv alapján akár típusjóváhagyással rendelkező választható lámpákkal vannak felszerelve, akár nincsenek;

2. keresztirányú sík

a jármű hosszanti középsíkjára merőleges függőleges sík;

3. terheletlen jármű

a vezető, utas, illetve terhelés nélküli, de teli tüzelőanyag-tartállyal és normál szerszámkészlettel ellátott jármű;

4. berendezés

olyan alkatrész vagy alkatrészek kombinációja, amely egy vagy több funkció végrehajtására szolgál;

5. lámpa

olyan berendezés, amely az úttest megvilágítására, illetve a többi közlekedő számára fényjelzések adására szolgál. Lámpának kell tekinteni továbbá a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpákat és a fényvisszaverőket is;

5.1. önálló lámpa

olyan berendezés, illetve egy olyan berendezés része, amely egyetlen funkcióval és egyetlen világítófelülettel és egy vagy több fényforrással rendelkezik. A járműre történő felszerelés tekintetében "önálló lámpának" minősül két azonos vagy eltérő fajtájú, de azonos funkciójú önálló vagy csoportos lámpa bármely kombinációja is, amennyiben ezek úgy vannak felszerelve, hogy a lámpák világítófelületeinek egy adott keresztirányú vetített vetülete legalább 60 %-át kitölti az említett világítófelületek vetületeit körülíró legkisebb négyszöget.

Típus-jóváhagyási kötelezettség esetén minden egyes lámpát "D" típusú lámpaként kell jóváhagyni;

5.2. egyenértékű lámpák

olyan lámpák, amelyek azonos funkcióval rendelkeznek, és amelyeket jóváhagytak abban az országban, ahol a járművet nyilvántartásba vették; az ilyen lámpáknak eltérő jellemzőik lehetnek azoktól, amelyekkel a jármű fel volt szerelve, amennyiben ezeket a lámpákat azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy e melléklet követelményeinek megfelelnek;

5.3. független lámpák

saját világítófelülettel, saját fényforrásokkal és saját házzal rendelkező lámpák;

5.4. csoportos lámpák

külön világítófelülettel és fényforrásokkal, de közös házzal rendelkező lámpák;

5.5. kombinált lámpák

külön világítófelülettel, de közös fényforrással és közös házzal rendelkező lámpák;

5.6. kölcsönösen egymásba épített lámpák

olyan berendezések, amelyek külön fényforrásokkal vagy egyetlen, de eltérő feltételek (pl. optikai, mechanikai vagy elektromos eltérések) mellett működő fényforrással, teljesen vagy részben közös világítófelülettel és közös házzal rendelkeznek;

5.7. távolsági fényszóró

lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű előtt az úttestet nagy távolságra megvilágítsa;

5.8. tompított fényszóró

lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű előtt az úttestet megvilágítsa, anélkül hogy a szembe jövő járműveket és a többi közlekedőt elvakítaná vagy túlzottan zavarná;

5.9. irányjelző lámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy jelezze a többi közlekedő számára a jármű vezetőjének jobbra vagy balra történő irányváltoztatási szándékát;

5.10. féklámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy a többi közlekedőnek jelezze azt, hogy a jármű vezetője működteti az üzemi féket;

5.11. első helyzetjelző lámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy előrefelé jelezze a jármű jelenlétét;

5.12. hátsó helyzetjelző lámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy hátrafelé jelezze a jármű jelenlétét;

5.13. első ködfényszóró

lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;

5.14. hátsó ködlámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét;

5.15. hátrameneti lámpa

lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű mögött az úttestet megvilágítsa, és figyelmeztesse a többi közlekedőt, hogy a jármű tolat, illetve tolatáshoz készül;

5.16. elakadásjelző

az összes irányjelző lámpa egyidejű működése; amely arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a jármű ideiglenesen különleges veszélyt jelent a többi közlekedő számára;

5.17. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

a hátsó rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely megvilágítására szolgáló berendezés; több optikai elemből állhat;

5.18. fényvisszaverő

berendezés, amely arra szolgál, hogy a fényforrás közelében lévő megfigyelő számára a jármű jelenlétét olyan fény visszaverésével jelezze, amely nem a járművön lévő fényforrásból származik; a melléklet alkalmazásában a fényvisszaverő rendszámtáblák nem fényvisszaverők;

6. világítófelület (lásd 1. alfüggelék)

6.1. világítóberendezések, illetve fényvisszaverők fénykibocsátó felülete

az átlátszó anyag külső felülete, illetve annak egy része, a vázlaton feltüntetett berendezés gyártója által a típus-jóváhagyási kérelemben (lásd 1. alfüggelék) megjelöltek szerint;

6.2. világítókészülék világítófelülete (lásd az 5.7., 5.8., 5.13. és 5.15. pontot)

a tükör, illetve ellipszoid-tükrös fényszórók esetén a lencse teljes nyílásának a keresztsíkra vett merőleges vetületét jelenti. Ha a világítókészülék nem rendelkezik tükörrel, úgy a 6.3. pont szerinti meghatározást kell figyelembe venni. Ha a lámpa fénykibocsátó felülete a tükör teljes nyílásának csak egy részét fedi, akkor csak ennek a résznek a vetületét kell figyelembe venni. Tompított fényszóróknál a világítófelületet a világos-sötét határ nyomvonala korlátozza. Ha a tükör és a lencse egymáshoz képest állítható, akkor a középbeállítást kell figyelembe venni;

6.3. fényjelző berendezések világítófelülete, a fényvisszaverők kivételével (lásd 5.9-5.12., 5.14., 5.16. és 5.17. pont)

a lámpa merőleges vetülete egy, a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőlegesen álló és a lámpa fénykibocsátó felületének külső oldalát érintő síkra; ezt a vetületet az ebben a síkban fekvő fényellenző szélek határolják, amelyek mindegyike a lámpa teljes fényerejét annak 98 %-ára csökkenti a vonatkoztatási tengely irányában; a világítófelület alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározásához csak vízszintes vagy függőleges síkú fényellenzőket használnak;

6.4. fényvisszaverők világítófelülete (lásd az 5.18. pontot)

a fényvisszaverő merőleges vetülete egy, a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőlegesen álló és a fényvisszaverő felület külső széleit érintő és vonatkoztatási tengellyel párhuzamos síkokkal határolt síkra. A világítófelület alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározásához csak vízszintes vagy függőleges síkú fényellenzőket használnak;

7. látható világítófelület

meghatározott megfigyelési irányban, a gyártó, illetve annak megbízottja által megadottaknak megfelelően,

- vagy a világítófelületnek (a-b) a lencse külső felületére vetülő határvonalának,

- vagy pedig a fénykibocsátó felületnek (c-d)

a merőleges vetülete értendő egy, a megfigyelési irányra merőlegesen fekvő és a lencse legkülső pontját érintő síkban (lásd a vázlatokat az 1. alfüggelékben);

8. vonatkoztatási tengely

a lámpára jellemző, a (lámpa) gyártója által meghatározott tengely, amely a fotometriai méréseknél és a lámpa járműre történő felszerelésnél vonatkoztatási irányként (H = 0o, V = 0o) szolgál a szögtartományokhoz;

9. vonatkoztatási pont

a vonatkoztatási tengelynek és a lámpa fénykibocsátó felületének a lámpa gyártója által megadott metszéspontja;

10. a geometriai láthatóság szögei

azok a minimális térszögtartományt behatároló szögek, amelyeken belül a lámpa látszó felületének láthatónak kell lennie. Ezt a térszögtartományt egy olyan gömb szegmensei határozzák meg, amelynek középpontja egybeesik a lámpa vonatkoztatási pontjával, és amelynek egyenlítője a talajjal párhuzamos. Ezek a szegmensek a vonatkoztatási tengelyhez viszonyítva kerülnek meghatározásra. A vízszintes szögek a hosszúságnak, a függőleges szögek pedig a szélességnek felelnek meg. A geometriai láthatósági szögeken belül - végtelen távolságból szemlélve - nem állhat semmilyen akadály a lámpa látszó felületének bármely részéről kisugárzott fény útjában.

Amennyiben a méréseket a lámpához közelebb végzik, a megfigyelési irányt párhuzamosan el kell tolni ahhoz, hogy azonos pontosságot lehessen elérni. A geometriai láthatósági szögeken belüli olyan akadályokat, amelyek a lámpa típusjóváhagyásakor már jelen voltak, nem veszik figyelembe.

Amennyiben egy felszerelt lámpa esetén a lámpa látszó felületének valamely részét a jármű valamilyen más alkatrésze eltakarja, úgy bizonyítani kell, hogy a lámpa el nem takart része a készülék optikai egységként való típusjóváhagyásához előírt fotometriai követelményeknek így is megfelel (lásd az 1. alfüggeléket);

11. legkülső szél

a jármű mindegyik oldalán azt a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamosan vett síkot jelenti, amelybe a jármű legkülső szélső pontja esik, az alábbi, kinyúló alkatrészek figyelmen kívül hagyásával:

11.1. visszapillantó tükrök;

11.2. irányjelző lámpák;

12. teljes szélesség

a 11. pontban megadott két függőleges sík közötti távolság;

13. két azonos irányban sugárzó lámpa közötti távolság

a 6. pontban meghatározott két világítófelület körvonalának egy, a vonatkoztatási tengelyre merőleges síkon vett merőleges vetülete közötti távolság;

14. működés-visszajelző lámpa

ellenőrző visszajelző lámpa, amely jelzi, hogy a bekapcsolt berendezés rendben működik vagy sem;

15. bekapcsolás-visszajelző lámpa

ellenőrző visszajelző lámpa, amely jelzi, hogy a berendezés be van kapcsolva, függetlenül attól, hogy rendben működik-e vagy sem.

16. nappali menetjelző lámpa[538]

menetirányban előre néző olyan lámpa, amelynek az a rendeltetése, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye;

17. indító/leállító rendszer[539]

a motort az alapjárati üzem csökkentése céljából automatikusan leállító és indító rendszer, amely ezáltal csökkenti a tüzelőanyag-fogyasztást, a szennyező anyag- és CO2-kibocsátást;

18. gépjármű főkapcsolója[540]

az a készülék, amellyel a gépjármű fedélzeti elektronikai rendszerét kikapcsolt állapotból (amikor a gépjármű parkol, a vezető pedig nincs jelen) rendes üzemmódba kapcsolják.

B. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A világító- és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy normál üzemi körülmények között és a fellépő rezgési igénybevételek ellenére előírt tulajdonságaikat megőrizzék, és hogy a jármű megfeleljen ezen melléklet követelményeinek. Különösen az nem fordulhat elő, hogy a lámpák beállításának megváltozása nem szándékoltan bekövetkezzen.

2. A világítókészülékeket úgy kell felszerelni, hogy helyes beállításuk könnyen elvégezhető legyen.

3. Oldalsó fényvisszaverők esetén a járműre szerelt lámpák vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára derékszögben, minden egyéb fényjelző berendezés esetén pedig ezzel a síkkal párhuzamosan kell elhelyezkedniük. Ettől minden irányban 3o-os tűrés engedhető meg.

Ezen túlmenően a gyártó által a felszerelést illetően megadott minden külön előírást be kell tartani.

4. A lámpák magasságát és beállítását - külön előírások hiányában - a terheletlen, vízszintes, sík felületen álló járművön kell ellenőrizni úgy, hogy közben a jármű hosszanti középsíkja függőleges és kormánya, illetve kormánykereke az egyenes haladási irányhoz tartozó állásban legyen. Az abroncsok nyomása a gyártó által az adott terhelési feltételekhez megadottnak megfelelő legyen.

5. Külön előírások hiányában, az egy párt képező lámpák

5.1. a jármű hosszanti középsíkjához képest szimmetrikusan legyenek a járműre felszerelve;

5.2. a hosszanti középsíkra vonatkoztatva egymásra szimmetrikusak legyenek;

5.3. azonos színkövetelményeknek feleljenek meg;

5.4. alapvetően azonos fotometriai tulajdonságokkal rendelkezzenek.

6. Külön előírások hiányában az eltérő funkciójú lámpák lehetnek függetlenek vagy csoportosak, kombináltak vagy kölcsönösen egymásba építettek, feltéve, hogy a lámpák mindegyike megfelel a rá vonatkozó előírásoknak.

7. Az úttest feletti maximális magasságot a világítófelület legfelső pontjától, a legkisebb magasságot pedig a világítófelület legalsó pontjától mérik. A tompított fényszóróknál az úttest feletti minimális magasságot a lencse, illetve a tükör alsó szélétől mérik, amennyiben ez utóbbi van magasabban.

8. Külön előírások hiányában a lámpák - az irányjelző és elakadásjelző lámpa kivételével - nem bocsáthatnak ki villogó fényt.

9. Piros fényt kibocsátó lámpa elölről nem lehet látható, hátulról pedig - a hátrameneti lámpa kivételével - nem lehet látható fehér fényű lámpa. E rendelkezés betartását a következőképpen ellenőrzik (lásd a megfelelő kétkerekű és háromkerekű járművekre vonatkozó rajzokat a III-VII. Részek 1. alfüggelékében):

9.1. piros színű lámpák láthatósága elölről: egy olyan megfigyelő számára, aki a jármű legelső pontja előtt 25 m-re fekvő keresztirányú sík 1. zónájában mozog, egyik piros lámpa sem lehet közvetlenül látható;

9.2. fehér lámpák láthatósága hátulról: egy olyan megfigyelő számára, aki a jármű leghátsó pontja mögött 25 m-re fekvő keresztirányú sík 2. zónájában mozog, egyik fehér lámpa sem lehet közvetlenül látható;

9.3. a megfigyelő szeme által befogott 1. és 2. zónák határolása azok síkjaiban a következőképpen történik:

9.3.1. magasságban a föld felett 1, illetve 2,20 m magasságban lévő síkok által;

9.3.2. szélességben pedig két függőleges síkkal, amelyek a jármű hosszanti középsíkjához képest előre, illetve hátra 15°-os szöget képeznek kifelé. E síkokban fekszenek a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamosan futó, a jármű teljes szélességét reprezentáló függőleges síkok és a jármű teljes hosszúságát reprezentáló keresztirányú síkok metszésvonalai.

10. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első helyzetjelző lámpa -első helyzetjelző lámpa hiányában a tompított fényszóró -, a hátsó helyzetjelző lámpa és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.[541]

A járműveket fel kell szerelni a következőkkel:

- nappali menetjelző lámpák, vagy

- tompított fényszórók, amelyek a jármű főkapcsolójának bekapcsolásakor automatikusan bekapcsolnak.

11. Külön előírások hiányában az elektromos csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszórót, a tompított fényszórót és a ködfényszórót csak akkor lehessen bekapcsolni, ha a 10. pontban említett lámpák szintén be vannak kapcsolva. Mindazonáltal e követelmény nem alkalmazandó a távolsági és a tompított fényszóróra, ha az azokkal adott figyelmeztető fényjelzés a tompított vagy távolsági fényszóró rövid idejű ismétlődő felvillantása vagy a tompított és a távolsági fényszóró rövid időtartamú váltakozó felvillantása.[542]

12. Visszajelző lámpák

12.1. Normál vezetőhelyzetben a vezető számára az összes visszajelző lámpának könnyen láthatónak kell lennie.

12.2. Amennyiben bekapcsolás-visszajelző lámpát írnak elő, ez egy működés-visszajelző lámpával helyettesíthető.

13. A lámpák színe

A lámpák által kibocsátott fény színe:

távolsági fényszóró:fehér,
nem háromszög alakú első fényvisszaverő:fehér,
tompított fényszóró:fehér,
irányjelző lámpa:borostyánsárga,
féklámpa:piros,
első helyzetjelző lámpa:fehér,
hátsó helyzetjelző lámpa:piros,
ködfényszóró:fehér/sárga,
hátsó ködlámpa:piros,
hátrameneti lámpa:fehér,
elakadásjelző:borostyánsárga,
hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa:fehér,
oldalsó nem háromszög alakú fényvisszaverő:sárga,
hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő:piros,
pedál-fényvisszaverő:borostyánsárga,

A lámpák színének meghatározása a 2. alfüggelékben meghatározottak szerint történik.

14. Minden világító- és fényjelző berendezés alkatrész típusjóváhagyás-köteles. A legfeljebb 0,5 kW teljesítményű motorral készülő és 25 km/h-t meg nem haladó legnagyobb sebességű segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseire vonatkozó harmonizált rendelkezések hatálybalépéséig azonban ezeket jóvá nem hagyott tompított fényszóróval, illetve hátsó helyzetjelző lámpával is fel lehet szerelni. Ilyen esetekben a gyártónak tanúsítania kell, hogy ezek a készülékek megfelelnek az ISO 6742/1 szabványnak.

15. Az L1e és L3e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni további hátsó és oldalsó fényvisszaverő eszközökkel és anyagokkal, feltéve, hogy ezek nem csökkentik a kötelező világító és fényjelző berendezések hatékonyságát. Különösen a csomagtartók és a nyeregtáskák szerelhetőek fel fényvisszaverő anyagokkal, amennyiben azok színe megegyezik a járművön az adott helyen elhelyezett világító berendezés színével.[543]

16. Egyetlen jármű sem szerelhető fel olyan kiegészítő fényforrással, amely a szokásos vezetési feltételek mellett közvetlenül és/vagy közvetve érzékelhető irányba bocsát ki fényt, a kezelőszervek, a visszajelző vagy jelző lámpák vagy az utasfülke megvilágítása célját szolgáló fényforrások kivételével.[544]

17. Amennyiben az automatikusan bekapcsoló fényszóró vagy nappali menetjelző lámpa működtetése járó motorhoz kötött, ezt úgy kell kialakítani, hogy a főkapcsoló működtetéséhez kapcsolódjon. Vonatkozik ez különösen az elektromos vagy más alternatív meghajtású rendszerekkel, valamint az automatikus indító/leállító rendszerrel felszerelt járművekre.[545]

1. alfüggelék

Lámpafelületek, vonatkoztatási tengely és vonatkoztatási pont, valamint a geometriai láthatósági szögek

Megj.: Az ábrázolás ellenére a látszó felület a fénykibocsátó felületet érintő felület.

2. alfüggelék

A lámpák színének meghatározása

HÁROMSZÍN-KOORDINÁTÁK

PirosHatár sárga feléy < 0,335
Határ bíbor feléz < 0,008
FehérHatár kék feléx > 0,310
Határ sárga feléx < 0,500
Határ zöld feléy < 0,150 + 0,640x
Határ zöld feléy < 0,440
Határ bíbor feléy > 0,050 + 0,750x
Határ piros feléy > 0,382
SárgaHatár piros feléy > 0,138 + 0,580x
Határ zöld feléy < 1,29x - 0,100 y > - x + 0,940
Határ fehér feléy > 0,440
Határ a spektrálérték feléy < - x + 0,992
BorostyánsárgaHatár sárga feléy < 0,429
Határ piros feléy > 0,398
Határ fehér feléz < 0,007

A fenti határértékek ellenőrzésére 2 856 K színhőmérsékletű fényforrást használnak (a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) szerinti Standard A érték).

III. Rész

KÉTKEREKŰ SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Az L1e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük a 74. sz. ENSZ-EGB-előírás összes vonatkozó követelményének. A legfeljebb 25 km/h legnagyobb tervezési sebességű járműveknek meg kell felelniük a 25 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű járművekre előírt összes vonatkozó követelménynek.[546]

1.1. Az L1e kategóriájú járműveket az erre a kategóriára vonatkozó egyedi követelmények hiányában hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával kell felszerelni.[547]

1.2. Amennyiben a 74. sz. ENSZ-EGB-előírás egyedi követelményeket nem tartalmaz, az L1e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni olyan nappali menetjelző lámpákkal, amelyek az automatikusan bekapcsoló fényszórók helyett lépnek működésbe, és amelyek megfelelnek a IV. Rész 6.15-6.15.7. pontja követelményeinek.[548]

1.3. féklámpa. Ez a követelmény nem vonatkozik olyan segédmotoros kerékpárokra, amelyekre a II. Rész B. 14. pontjában előírt kivétel vonatkozik;

1.4. hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő;

1.5. oldalsó nem háromszög alakú fényvisszaverő;

1.6. pedál-fényvisszaverő (csak a nem felcsukható pedálos kétkerekű segédmotoros kerékpárokra vonatkozik).

2. Emellett minden kétkerekű segédmotoros kerékpár felszerelhető a következő világító- és fényjelző berendezésekkel:

2.1. távolsági fényszóró;

2.2. irányjelző lámpák;

2.3. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;

2.4. első helyzetjelző;

2.5. első nem háromszög alakú fényvisszaverő.

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezéseket a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.

4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés nem szerelhető fel.

5. Az 1. és 2. pontokban említett és motorkerékpárokra a B/12. melléklet alapján típusjóváhagyott, vagy az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát segédmotoros kerékpárokon is meg kell engedni.

6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

6.1. Távolsági fényszórók

6.1.1. Száma: egy vagy kettő.

6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.1.3. Elhelyezés

6.1.3.1. Szélességben:

- egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű egy független tompított fényszóróval is el van látva, amely a távolsági fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén világítófelületének széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.4. Geometriai láthatóság

A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5o-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homlokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.

6.1.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:

6.1.8.1. tompított fényszóró;

6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa.

6.1.9. Elektromos kapcsolás

A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tom-pítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.

6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.2. Tompított fényszórók

6.2.1. Száma: egy vagy kettő.

6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.2.3. Elhelyezés 6.2.3.1. Szélességben:

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor a vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie. Ha azonban a jármű egy független távolsági fényszóróval is el van látva, amely a tompított fényszó-

ró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-re.

6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörben, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.2.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és p szögek határozzák meg, nevezetesen:

a = 15° felfelé és 10° lefelé;

b = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;

45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.

A fényszóró közelében lévő lemezek és az egyéb alkatrészekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.

6.2.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.2.9. Elektromos kapcsolás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.

6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.2.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.3. Irányjelző lámpák

6.3.1. Száma: Oldalanként kettő.

6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.

6.3.3. Elhelyezés

6.3.3.1. Szélességben:

6.3.3.1.1. Az első irányjelző lámpákra a következőknek kell egyidejűleg teljesülniük:

6.3.3.1.1.1. a világítófelületeik közötti távolság legalább 240 mm;

6.3.3.1.1.2. a fényszóró(k) világítófelületének külső szélét érintő függőleges hosszanti síkokon kívül kell elhelyezkedniük;

6.3.3.1.1.3. az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró közötti legkisebb távolság:

- 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,

- 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,

- 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,

- < 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd;

6.3.3.1.2. a hátsó irányjelző lámpák világítófelületének belső széle közötti távolság legalább 180 mm.

6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.3.3.3. Hosszirányban: a jármű leghátsó pontján átmenő keresztirányú síktól előrefelé a hátsó irányjelző lámpa vonatkoztatási pontjáig mért távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb.

6.3.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.3.5. Irányítás

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.

6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.

6.3.9. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.10. Működés-visszajelző: választható.

Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változnia. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.

6.3.11. Egyéb követelmény

A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítóberendezések működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.

6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.

6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:

6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.

6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 - 45 per perc tartományban kell lennie;

6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa - nem rövidzárlatból eredő - üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.

6.4. Féklámpák

6.4.1. Száma: egy vagy kettő.

6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.4.3. Elhelyezés

6.4.3.1. Szélességben: A vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.

6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.4.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 45° balra és jobbra. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a féklámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.4.5. Irányítás: hátrafelé.

6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.

6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett. 6.5. Első helyzetjelző lámpák

6.5.1. Száma: egy vagy kettő.

6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.5.3. Elhelyezés

6.5.3.1. Szélességben:

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor az első helyzetjelző lámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített első helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie,

- két első helyzetjelző lámpát, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell elhelyezni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.5.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.5.5. Irányítás: előre.

Elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.

6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.

6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.5.10. Egyéb követelmény: nincs. 6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák

6.6.1. Száma: egy vagy kettő.

6.6.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.

6.6.3. Elhelyezés

6.6.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén a jármű hosz-szanti középsíkjában kell lennie, két hátsó helyzetjelző lámpa esetén pedig ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.

6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.6.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa, 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5. Irányítás: hátrafelé.

6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.6.7. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel.

6.6.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.6.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőkhöz való berendezés is betöltheti.

6.6.10. Egyéb követelmény: nincs.

6.7. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők

6.7.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő IA. osztályú.*[549]

6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.7.3. Elhelyezés

6.7.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.7.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.7.3.3. Hosszirányban: a fényvisszaverőt normál körülmények között ne takarja el se a vezető, se utasa, és ezek ruházata sem.

6.7.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° előre és hátra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.7.5. Beállítás: a fényvisszaverők referenciatengelyének merőlegesnek kell lennie a jármű hosszanti középsíkjára, és kifelé kell nézniük.

Az elöl elhelyezett fényvisszaverők a kormányelfordulás szögével egyezően fordulhatnak el.

6.7.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.

6.8. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverő

6.8.1. Száma: egy, IA. osztályú. *[550]

6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.8.3. Elhelyezés

6.8.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.

6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.8.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.8.5. Irányítás: hátrafelé.

6.8.6. Csoportosítható minden más lámpával.

6.8.7. Egyéb követelmény:

A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más, piros fényű hátsó lámpákkal közös részei.

6.9. Pedál-fényvisszaverők

6.9.1. A kétkerekű segédmotoros kerékpár mindegyik pedálját két pedál-fényvisszaverővel kell felszerelni.

6.9.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.

6.9.3. Egyéb követelmény

A fényvisszaverő világítófelületének saját keretébe süllyesztettnek kell lennie. A fényvisszaverőket úgy kell a pedáltestbe beépíteni, hogy előre, illetve hátrafelé egyaránt jól láthatók legyenek. A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a pedál tengelyére merőlegesnek kell lennie és alakjuknak a pedál taposójához kell igazodniuk. Pedál-fényvisszaverőket csak olyan járműpedálokra szükséges felszerelni, amelyek a motor helyett a jármű hajtására szolgálhatnak, nem kell felszerelni olyan pedálokra, amelyek a jármű kezelésére, illetve csupán lábtartóul szolgálnak a vezető, illetve az utas számára.

6.10. Első nem háromszög alakú fényvisszaverő

6.10.1. Száma: egy, IA. osztályú. *[551]

6.10.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.10.3. Elhelyezés

6.10.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.

6.10.3.2. Magasságban: legalább 400 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.

6.10.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.10.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.10.5. Irányítás: előre.

A fényvisszaverő elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.10.6. Csoportosítható egy vagy több lámpával.

6.10.7. Egyéb követelmény: nincs.

6.11. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

6.11.1. Száma: egy.

A lámpa különböző, a hátsó rendszámtábla megvilágítására szolgáló optikai alkatrészekből állhat.

6.11.2.Felszerelési vázlat
6.11.3.Elhelyezés
6.11.3.1.Szélességben
6.11.3.2.Magasságbanúgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla
6.11.3.3.Hossziránybanhelyét.
6.11.4.Geometriai láthatóság
6.11.5.Irányítás

6.11.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.11.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.11.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.

6.11.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.11.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpára előírt visszajelző lámpának kell biztosítania.

6.11.11. Egyéb követelmény: nincs.

1. alfüggelék

[552]
"1. alfüggelék
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros
kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől
függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): ..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő
felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A.
részének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4-0.6.,
8-8.4.

2. alfüggelék

[553]
2. alfüggelék
A Hatóság neve
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszerelésére vonatkozó
EK-alkatrész-típusbizonyítvány
MINTA
Jegyzőkönyv száma:...................................kiállította:..................................vizsgáló intézmény................................-án/-én
(dátum)
EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma:..........................................................................Kiterjesztés száma:
1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése):........................................................................................................
............................................................................................................................................
2. A jármű típusa:..............................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe:...................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe:............................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítóberendezések (1):............................................................
5.1. Tompított fényszórók
5.2. Hátsó helyzetjelző lámpák
5.3. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők
5.4. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverők
5.5. Pedál-fényvisszaverők (2)
5.6. Féklámpa (féklámpák) (3)
5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (1):
6.1. Távolsági fényszórók: van/nincs (*)
6.2. Irányjelző lámpa: van/nincs (*)
6.3. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*)
6.4. Első helyzetjelző lámpák: van/nincs (*)
6.5. Első nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*)
7. Különböző változatok:...................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva:..............................................................................-án/-én (dátum)
9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*)
10. Hely:............................................................................................................................................................................
11. Dátum:.........................................................................................................................................................................
12. Aláírás:........................................................................................................................................................................
________________
(*) A nem kívánt rész törlendő.
(1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a típusokat, amelyek megfelelnek e melléklet
felszerelési előírásainak.
(2) Csak a pedállal ellátott kétkerekű segédmotoros kerékpárok esetében.
(3) A II. Rész B. 14. pontja szerint meghatározott kivételek alá tartozó segédmotoros kerékpárok kivételével."

3. alfüggelék[554]

4. alfüggelék[555]

IV. Rész

HÁROM- és NÉGYKEREKŰ SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A háromkerekű segédmotoros kerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:

1.1. tompított fényszóró;

1.2. első helyzetjelző lámpa;

1.3. hátsó helyzetjelző lámpa;

1.4. hátsó nem háromszögű fényvisszaverő;

1.5. pedál-fényvisszaverő, amennyiben a háromkerekű segédmotoros kerékpár pedállal van ellátva;

1.6. féklámpa;

1.7. irányjelző lámpák zárt felépítményű háromkerekű segédmotoros kerékpárokra.

1.8. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa .[556]

2. Ezenkívül a háromkerekű segédmotoros kerékpár felszerelhető a következő világító- és fényjelző berendezésekkel:

2.1. távolsági fényszóró;

2.2. irányjelző lámpa zárt felépítmény nélküli háromkerekű segédmotoros kerékpárokhoz;

2.3. Nappali menetjelző lámpa.[557]

2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő;

2.5. ködfényszóró;

2.6. hátsó ködlámpa;

2.7. hátrameneti lámpa;

2.8. elakadásjelző.

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezést a következő 6. pont idevágó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.

4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés felszerelése nem megengedett.

5. Az 1. és 2. pontban említett és a motorkerékpárokra a B/12. melléklet alapján típusjóváhagyott, valamint az M1 és N1 kategóriájú gépkocsikra vonatkozó A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használata segédmotoros kerékpárokon is megengedett.

6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

6.1. Távolsági fényszórók

6.1.1. Száma: egy vagy kettő.

Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban, amelyek legnagyobb szélessége az 1 300 mm-t meghaladja, két távolsági fényszóró kötelező.

6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.1.3. Elhelyezés

6.1.3.1. Szélességben:

- egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás felett vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű, a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.1.3.3. Egy független távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság fényszórópáronként nem lehet nagyobb mint 200 mm.

6.1.4. Geometriai láthatóság

A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.

6.1.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:

6.1.8.1. tompított fényszóró;

6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa.

6.1.9. Elektromos kapcsolás

A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tompítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.

6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző: kötelező távolsági fényszóró felszerelése esetében (nem villogó, kék visszajelző).[558]

6.1.11. Egyéb követelmények:[559]

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.

6.2. Tompított fényszórók

6.2.1. Száma: egy vagy kettő.

Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpár esetén azonban, amelynek legnagyobb szélessége meghaladja az 1 300 mm-t, két tompított fényszóró az előírás.

6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.2.3. Elhelyezés

6.2.3.1. Szélességben:[560]

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-re.

6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületen tükröződve.

6.2.4. Geometriai láthatóság Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és b szögek határozzák meg:

a = 15° felfelé és 10° lefelé;

b = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;

45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.

6.2.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.2.9. Elektromos kapcsolás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fénnyel együtt bekapcsolva maradhat.

6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa.

6.2.11. Egyéb követelmények:[561]

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, -1,0 % és -1,5 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, -1,0 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, -1,5 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- a legfeljebb 2000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel együtt adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,

- a 2 000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.

6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:

- a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:

- a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,

- teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,

- a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,

- a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre- és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással.

6.3. Irányjelző lámpák

6.3.1. Száma: oldalanként kettő.

6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.

6.3.3. Elhelyezés

6.3.3.1. Szélességben:

- a világítófelületnek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei legfeljebb 400 mm-re lehetnek a jármű legkülső pontjától,

- a világítófelületek belső széleinek egymástól mért távolsága legalább 500 mm,

- az irányjelző lámpa és a hozzá legközelebbi tompított fényszóró közötti legkisebb távolság:

75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,

40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,

20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,

< 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.

6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.3.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: lásd 2. alfüggelék.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák 750 mm-nél kisebb magasságban vannak elhelyezve.

6.3.5. Irányítás

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.

6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.

6.3.9. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: választható.

Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.

6.3.11. Egyéb követelmény

A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.

6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.

6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:

6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.

6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákon belül az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 - 45 per perc tartományban kell lennie;

6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa - nem rövidzárlatból eredő - üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.

6.4. Féklámpák

6.4.1. Száma:[562]

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t,

- felszerelhető egy további, S3 vagy S4 kategóriájú féklámpa (azaz egy középen magasra felszerelt féklámpa), amennyiben a 48. sz. ENSZ-EGB-előírás ilyen féklámpák M1 kategóriájú járművekre történő felszerelésére vonatkozó összes követelménye teljesül.

1 300 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két féklámpa van előírva.

6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.4.3. Elhelyezés

6.4.3.1. Szélességben: A vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Két hátsó kerékkel rendelkező járművek esetén a két lámpa közötti távolságnak legalább 600 mm-nek kell lennie. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége kevesebb mint 1 300 mm.

6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.4.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.4.5. Irányítás: hátrafelé.

6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.

6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett. 6.5. Első helyzetjelző lámpák

6.5.1. Száma: egy vagy kettő.

1 300 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két első helyzetjelző lámpa van előírva.

6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.5.3. Elhelyezés

6.5.3.1. Szélességben:[563]

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.5.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.5.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.5.6. Csoportosítható minden egyéb első lámpával.

6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.

6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.

6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák

6.6.1. Száma: egy vagy kettő.

1 300 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két hátsó helyzetjelző lámpa van előírva.

6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.6.3. Elhelyezés

6.6.3.1. Szélességben:[564]

- egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,

- két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó kerékkel felszerelt és 1 300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.6.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5. Irányítás: hátrafelé.

6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.6.7. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel.

6.6.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.6.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelző lámpákhoz alkalmazott berendezés is elláthatja.

6.6.10. Egyéb követelmény: nincs.

6.7. Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő

6.7.1. Száma: egy vagy kettő, IA. osztályú. *[565]

1 000 mm teljes szélesség feletti háromkerekű segédmotoros kerékpároknál azonban két hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő van előírva.

6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.7.3. Elhelyezés

6.7.3.1. Szélességben:[566]

- egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.7.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 30° balra és jobbra. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.7.5. Irányítás: hátrafelé.

6.7.6. Csoportosítható minden más lámpával.

6.7.7. Egyéb követelmény:

A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.

6.8. Pedál-fényvisszaverők

A háromkerekű segédmotoros kerékpár mindegyik pedálját két pedál-fényvisszaverővel kell felszerelni. Ezeket úgy kell felszerelni, hogy működő felületük a pedálon kívül és a pedál taposó-felületére merőlegesen álljon, optikai tengelyük pedig a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamos legyen.

6.8.1. Száma: négy fényvisszaverő, illetve fényvisszaverő-csoport.

6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.8.3. Egyéb követelmény

A fényvisszaverő világítófelületének a keretébe süllyesztettnek kell lennie. A fényvisszaverőket úgy kell beépíteni a pedáltestbe, hogy előre, illetve hátrafelé egyaránt jól láthatók legyenek, és alakjukat a pedál alakjához kell igazítani. A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a pedáltengelyre merőlegesnek kell lennie. Pedál-fényvisszaverőket csak olyan járműpedálokra kell felszerelni, amelyek hajtókarként vagy hasonló eszközként, motor helyett a jármű hajtására szolgálnak. Nem kell felszerelni olyan pedálokra, amelyek a jármű kezelésére, illetve csupán lábtartóul szolgálnak a vezető, illetve az utas számára.

6.9. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők

6.9.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú. *[567]

6.9.2. Felszerelési vázlat: nincs különleges előírás.

6.9.3. Elhelyezés

6.9.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.9.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.9.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy a fényvisszaverőt normál körülmények között ne takarja el se a vezető, se utasa, és ezek ruházata sem.

6.9.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 30° előre és hátra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.9.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyeinek a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lenniük és kifelé kell irányulniuk. Az első fényvisszaverők a kormányzási szöggel együtt is elfordulhatnak.

6.9.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.

6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

6.10.1. Száma: egy.

A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.

6.10.2.Elrendezési vázlat
6.10.3.Elhelyezés
6.10.3.1.Szélességben
6.10.3.2.Magasságbanúgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3.Hosszirányban
6.10.4.Geometriai láthatóság
6.10.5.Irányítás

6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.10.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba más lámpával.

6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.

6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.11. Ködfényszórók

6.11.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.7.1-6.7.11. pontjában meghatározottakkal.

6.12. Hátsó ködlámpák

6.12.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.8.1-6.8.11. pontjában meghatározottakkal.

6.13. Hátrameneti lámpák

6.13.1. Az előírások azonosak a VII. Rész 6.9.1-6.9.10. pontjában meghatározottakkal.

6.14. Elakadásjelző

6.14.1. A rendelkezések azonosak a VII. Rész 6.10.1-6.10.4. pontjában meghatározottakkal.

6.15. Nappali menetjelző lámpa[568]

6.15.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.15.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.15.3. Elhelyezés:

6.15.3.1.Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.15.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.

6.15.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.15.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.15.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.15.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.15.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.15.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális.

1. alfüggelék

A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága (Lásd a II. Rész B. 9. pontját és ezen Rész 6.3.11.4.2. pontját)

1. ábra

2. ábra

2. alfüggelék

Elrendezési vázlat Irányjelző lámpa - Geometriai láthatóság

3. alfüggelék

Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő felszere-
lésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási ké-
relmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg):.........................................................................................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú háromkerekű segédmotoros kerékpárra történő fel-
szerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. ré-
szének következő pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4-0.6.,
8-8.4.

4. alfüggelék

V. Rész

KÉTKEREKŰ MOTORKERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Az L3e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük az 53. számú ENSZ-EGB-előírás valamennyi vonatkozó követelményének, az előírás 5.14.9. szakasza kivételével.[570]

1.1. távolsági fényszóró;

1.2. tompított fényszóró;

1.3. irányjelző lámpa;

1.4. féklámpa;

1.5. első helyzetjelző lámpa;

1.6. hátsó helyzetjelző lámpa;

1.7. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;

1.8. hátsó nem háromszögű fényvisszaverő.

2. Emellett minden kétkerekű motorkerékpárra felszerelhetők a következő világító- és fényjelző berendezések:

2.1. ködfényszóró;

2.2. hátsó ködlámpa;

2.3. elakadásjelző;

2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők.

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt minden világító- és fényjelző berendezést a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.

4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezés felszerelése nem megengedett.

5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát motorkerékpárokon is meg kell engedni.

6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

6.1. Távolsági fényszórók

6.1.1. Száma: egy vagy kettő.

6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.1.3. Elhelyezés

6.1.3.1. Szélességben:

- egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik, az első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusnak kell lenniük,

- két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.1.3.3. Független távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.4. Geometriai láthatóság

A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.

6.1.5. Irányítás: előre.

A fényszórók elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és más első lámpákkal.

6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:

6.1.8.1. tompított fényszóró;

6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;

6.1.8.3. ködfényszóró.

6.1.9. Elektromos kapcsolás

A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tom-pítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.

6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.1.11. Egyéb követelmény: az egyidejűleg bekapcsolt távolsági fényszórók fényereje nem lehet nagyobb 225 000 candela értéknél (EK-alkatrész-típusjóváhagyási érték).

6.2. Tompított fényszórók

6.2.1. Száma: egy vagy kettő.

6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.2.3. Elhelyezés

6.2.3.1. Szélességben:

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű el van látva egy független távolsági fényszóróval is, amelyik a tompított fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.

6.2.3.2. Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm-rel.

6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.2.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10 pontjában megadott a és b szögek határozzák meg:

a = 15° felfelé és 10° lefelé;

b = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;

45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.

A fényszóró közelében lévő lemezek és egyéb alkatrészekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.

6.2.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

A tompított fény függőleges lejtésének - 0,5 % és - 2,5 % között kell lennie, kivéve külső beállítóberendezés esetén.

6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.

6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.

6.2.9. Elektromos kapcsolás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.

6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.2.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.3. Irányjelző lámpák

6.3.1. Száma: oldalanként kettő.

6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.

6.3.3. Elhelyezés

6.3.3.1. Szélességben:

6.3.3.1.1. az első irányjelző lámpákra a következők vonatkoznak egyidejűleg:

6.3.3.1.1.1. a világítófelületeik közötti távolság legalább 240 mm;

6.3.3.1.1.2. a fényszóró(k) világítófelületének külső szélét érintő függőleges hosszanti síkokon kívül kell elhelyezkedniük;

6.3.3.1.1.3. az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró világítófelülete között betartandó legkisebb távolság:

- 75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,

- 40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,

- 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,

- < 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.

6.3.3.1.2. A hátsó irányjelző lámpák világítófelületének belső szélei közötti távolság - a II. Rész A. 10. pontja előírásainak betartása mellett - legalább 180 mm, még akkor is, ha a rendszámtábla fel van szerelve.

6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.3.3.3. Hosszirányban: a jármű hosszirányban lévő leghátsó pontján átmenő keresztirányú sík és a hátsó irányjelző lámpák vonatkoztatási pontja közötti távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb.

6.3.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: lásd 2. alfüggelék.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.3.5. Irányítás

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6. Csoportosíthatók egy vagy több lámpával.

6.3.7. Más lámpával nem kombinálhatók.

6.3.8. Nem építhetők kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.

6.3.9. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.

Lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.

6.3.11. Egyéb követelmény

A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.

6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.

6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:

6.3.11.2.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell működniük.

6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 - 45 per perc tartományban kell lennie;

6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa - nem rövidzárlatból eredő - üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.

6.4. Féklámpák

6.4.1. Száma: egy vagy kettő.

6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.4.3. Elhelyezés

6.4.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha csak egy féklámpa van, két féklámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.

6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.4.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° balra és jobbra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.4.5. Irányítás: hátra.

6.4.6. Csoportosíthatók egy vagy több hátsó lámpával.

6.4.7. Más lámpával nem kombinálhatók.

6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhetők a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.

6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett. 6.5. Első helyzetjelző lámpák

6.5.1. Száma: egy vagy kettő.

6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.5.3. Elhelyezés 6.5.3.1. Szélességben:

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor az első helyzetjelző lámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített első helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,

- két első helyzetjelző lámpát, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kötelezően egymásba építve, úgy kell elhelyezni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.5.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° jobbra és balra egyetlen első helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két első helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.5.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.

6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.

6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás

6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfalvilágítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.

6.5.10. Egyéb követelmény: nincs.

6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák

6.6.1. Száma: egy vagy kettő.

6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.6.3. Elhelyezés

6.6.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén a jármű hosz-szanti középsíkjában kell lennie, két hátsó helyzetjelző lámpa esetén ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük.

6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.6.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° balra és jobbra egyetlen hátsó helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé két hátsó helyzetjelző lámpa esetén.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5. Irányítás: hátrafelé.

6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.

6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.

6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőhöz használt berendezés is betöltheti.

6.6.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.7. Ködfényszórók

6.7.1. Száma: egy vagy kettő.

6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.7.3. Elhelyezés

6.7.3.1. Szélességben:

- egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,

- két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosz-szanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.

6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.

6.7.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és p szögek határozzák meg:

6.7.5. Irányítás: előre.

A ködfényszóró elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.

6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.

6.7.8. Egymásba építhető távolsági fényszóróval és első helyzetjelző lámpával.

6.7.9. Elektromos kapcsolás

A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és ki-kapcsolhatónak kell lennie.

6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.8. Hátsó helyzetjelző ködlámpák

6.8.1. Száma: egy vagy kettő.

6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.8.3. Elhelyezés

6.8.3.1. Szélességben: egy független hátsó ködlámpa felszerelhető egy másik hátsó lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a hátsó ködlámpa vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Egy másik hátsó lámpával kölcsönösen egymásba épített hátsó ködlámpát úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen.

6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolság legalább 100 mm.

6.8.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és B szögek határozzák meg:

6.8.5. Irányítás: hátrafelé.

6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.8.9. Elektromos kapcsolás

A lámpa csak akkor lehet bekapcsolható, ha a következő lámpák közül egy vagy több már be van kapcsolva: távolsági fényszóró, tompított fényszóró vagy a ködfényszóró.

Ha a jármű fel van szerelve ködfényszóróval, akkor a hátsó ködlámpának a ködfényszórótól függetlenül kikapcsolhatónak kell lennie.

6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.8.11. Egyéb követelmény: nincs. 6.9. Elakadásjelző

6.9.1. A 6.3-6.3.8. pontban foglalt előírások érvényesek.

6.9.2. Elektromos kapcsolás

Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetésével kell történnie, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását.

6.9.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Piros színű villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.

6.9.4. Egyéb követelmény

Az elakadásjelző villogási frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt követően legalább másfél másodperccel ki kell aludniuk.

A vészvillogónak akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelynél a motor nem járhat.

6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

6.10.1. Száma: egy.

A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.

6.10.2. Elrendezési vázlat
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben
6.10.3.2. Magasságbanúgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3. Hosszirányban
6.10.4. Geometriai láthatóság
6.10.5. Elhelyezés

6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.10.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.

6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.

6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.11. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverők

6.11.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú. *[571]

6.11.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.11.3. Elhelyezés

6.11.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.11.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.11.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el a fényvisszaverőt.

6.11.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° előre és hátra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és 15° lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.11.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az első fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.11.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.

6.12. Hátsó nem háromszögű fényvisszaverő

6.12.1. Száma: egy, IA. osztályú. *[572]

6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.12.3. Elhelyezés

6.12.3.1. Szélességben: a vonatkoztatási pontnak a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie.

6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.12.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 30° balra és jobbra. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.12.5. Irányítás: hátrafelé.

6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.

6.12.7. A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.

1. alfüggelék

[573]
" 1. alfüggelék
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra
történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől
függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg): .................................................................

2. alfüggelék

[574]
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére
vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének következő
pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4-0.6.
8-8.4.
2. alfüggelék
A hatóság neve
Világító- és fényjelző berendezések adott típusú kétkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó
EK-alkatrész-típusbizonyítvány
MINTA
Jegyzőkönyv száma:..............................kiállította: .........................vizsgáló intézmény............................- án/-én (dátum)
EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ....................................................Kiterjesztés száma: ............................................
1. A jármű gyártmánya (kereskedelmi megnevezése):.....................................................................................................
.........................................................................................................................................
2. A jármű típusa:...........................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe:................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
4. A gyártó esetleges képviselőjének neve és címe:.........................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
5. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt kötelező világítókészülékek (1).............................................................
5.1. Távolsági fényszóró
5.2. Tompított fényszóró
5.3. Irányjelző lámpák
5.4. Féklámpák
5.5. Első helyzetjelző lámpák
5.6. Hátsó helyzetjelző lámpák
5.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa
5.8. Nem háromszögű fényvisszaverők
6. Az ellenőrzésre bemutatott járműre felszerelt választható világítókészülékek (*):
6.1. Ködfényszórók; van/nincs (*)
6.2. Hátsó ködlámpák: van/nincs (*)
6.3. Elakadásjelző: van/nincs (*)
6.4. Oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő: van/nincs (*)
6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*)
7. Különböző változatok:................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
8. A jármű EK-alkatrész-típusjóváhagyásra előállítva:..................................................................-án/-én (dátum)
9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (*)
10. Hely:.....................................................................................................................................
11. Dátum:
12. Aláírás: ................................................................................................................................
__________
(1) Minden egyes készüléknél külön lapon meg kell adni azokat a kellően azonosított típusokat, amelyek
megfelelnek e melléklet felszerelési előírásainak.
(*) A nem kívánt rész törlendő. "

3. alfüggelék[575]

4. alfüggelék[576]

VI. Rész

OLDALKOCSIS MOTORKERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Az oldalkocsis motorkerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:

1.1. távolsági fényszóró;

1.2. tompított fényszóró;

1.3. irányjelző lámpák;

1.4. féklámpa;

1.5. első helyzetjelző lámpa;

1.6. hátsó helyzetjelző lámpa;

1.7. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;

1.8. hátsó nem háromszögű fényvisszaverő.

2. Az oldalkocsis motorkerékpárokra a következő világító- és fényjelző berendezések is felszerelhetők:

2.1. ködfényszóró;

2.2. hátsó ködlámpa;

2.3. elakadásjelző;

2.4. oldalsó nem háromszögű fényvisszaverő.

2.5. Nappali menetjelző lámpa.[577]

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezéseket a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell felszerelni.

4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezések felszerelése nem megengedett.

5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát oldalkocsis motorkerékpárokon is meg kell engedni.

6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

6.1. Távolsági fényszórók

6.1.1. Száma: egy vagy kettő.

6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.1.3. Elhelyezés

6.1.3.1. Szélességben:

- egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.3.4. Két távolsági fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.4. Geometriai láthatóság

A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homlokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.

6.1.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és az első helyzetjelző lámpával.

6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:

6.1.8.1. tompított fényszóró;

6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;

6.1.8.3. ködfényszóró.

6.1.9. Elektromos kapcsolás

A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tom-pítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.

6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Kék fényű nem villogó visszajelző lámpa.

6.1.11. Egyéb követelmények:[578]

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.

6.2. Tompított fényszórók

6.2.1. Száma: egy vagy kettő.

6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.2.3. Elhelyezés

6.2.3.1. Szélességben:

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a tompított fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjával szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített tompított fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű el van látva egy független távolsági fényszóróval is, amely a tompított fényszóró mellett van elhelyezve, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két tompított fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.2.3.2. Magasságban: legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.

6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.2.3.4. Két tompított fényszóró esetén a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.2.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és B szögek határozzák meg:

A fényszóró közelében lévő lemezek és az egyéb részekből eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.

6.2.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

A tompított fény függőleges irányítottságának - 0,5 % és - 2,5 % között kell lennie, kivéve külső beállító berendezés esetén.

6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.

6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és egyéb első lámpákkal.

6.2.9. Elektromos kapcsolás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor égve maradhat.

6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.2.11. Egyéb követelmény: nincs. 6.3. Irányjelző lámpák

6.3.1. Száma: oldalanként kettő.

6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elöl és két irányjelző lámpa hátul.

6.3.3. Elhelyezés

6.3.3.1. Szélességben:

- a világítófelületnek a hosszanti középsíktól vett legtávolabbi szélei 400 mm-nél nem lehetnek távolabb a jármű legkülső szélességi pontjától,

- a világítófelületek belső széleinek egymástól legalább 600 mm távolságra kell lenniük,

- az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró világítófelülete közötti legkisebb távolság:

75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,

40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,

20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,

< 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.

6.3.3.2. Hosszirányban: a jármű hosszirányban leghátsó pontján átmenő keresztirányú sík és a hátsó irányjelző lámpák vonatkoztatási pontja közötti távolság nem lehet 300 mm-nél nagyobb. Az oldalkocsi első irányjelző lámpájának az oldalkocsi tengelye előtt, a hátsó irányjelző lámpájának pedig az oldalkocsi tengelye mögött kell lennie.

6.3.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.3.5. Irányítás

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.

6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.

6.3.9. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.

Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.

6.3.11. Egyéb követelmény

A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.

6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.

6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:

6.3.11.2.1. a villogási frekvencia percenként 90 ± 30;

6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.

6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.3.1. a villogási frekvenciának percenként 90 ± 30-nak kell lennie;

6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 - 45 per perc tartományban kell lennie;

6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa - nem rövidzárlatból eredő - üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.

6.4. Féklámpák

6.4.1. Száma: egy vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).

6.4.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.4.3. Elhelyezés

6.4.3.1. Szélességben: a legkülső féklámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Amennyiben egy harmadik féklámpa is fel van szerelve, ennek a másik - nem az oldalkocsira szerelt - féklámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.

6.4.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.4.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.4.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° balra és jobbra. Az oldalkocsira szerelt féklámpánál: 45° kifelé és 10° befelé.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.4.5. Irányítás: hátrafelé.

6.4.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.4.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.4.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.4.9. Elektromos kapcsolás: fel kell gyulladnia, ha legalább az egyik üzemi féket működtetik.

6.4.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: nem megengedett. 6.5. Első helyzetjelző lámpák

6.5.1. Száma: kettő vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).

6.5.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.5.3. Elhelyezés

6.5.3.1. Szélességben: a legkülső első helyzetjelző lámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Ameny-nyiben egy harmadik első helyzetjelző lámpa is fel van szerelve, ennek a másik - nem az oldalkocsira szerelt - első helyzetjelző lámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.

6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.5.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° kifelé és 45° befelé.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.5.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.5.6. Csoportosítható minden egyéb első lámpával.

6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.

6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfalvilágítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.

6.5.10. Egyéb követelmény: nincs. 6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák

6.6.1. Száma: kettő vagy három (ezek közül az oldalkocsin csak egy).

6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.6.3. Elhelyezés

6.6.3.1. Szélességben: a legkülső hátsó helyzetjelző lámpák világítófelületének külső széle és a jármű szélességben legkülső pontja közötti oldalirányú távolság nem lehet 400 mm-nél nagyobb. Amennyiben egy harmadik hátsó helyzetjelző lámpa is fel van szerelve, ennek a másik - nem az oldalkocsira szerelt - hátsó helyzetjelző lámpához képest a motorkerékpár hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkednie.

6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.6.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° kifelé és 45° befelé.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5. Irányítás: hátra.

6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.

6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögletű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.

6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót esetleg az első helyzetjelzőhöz használt berendezés is betöltheti. 6.6.11. Egyéb követelmény: nincs. 6.7. Ködfényszórók

6.7.1. Száma: egy vagy kettő.

6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.7.3. Elhelyezés

6.7.3.1. Szélességben:

- egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,

- két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.

6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükrökből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.

6.7.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és b szögek határozzák meg:

6.7.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.

6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.

6.7.8. Kölcsönösen egymásba építhető egy távolsági fényszóróval és egy első helyzetjelző lámpával.

6.7.9. Elektromos kapcsolás

A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és ki-kapcsolhatónak kell lennie.

6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.8. Hátsó ködlámpák

6.8.1. Száma: egy vagy kettő.

6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.8.3. Elhelyezés

6.8.3.1. Szélességben: egyetlen hátsó ködlámpa esetén a felszerelési helyének a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva azon az oldalon kell lennie, amelyik ellentétes azzal az oldallal, amelyet a közúti közlekedési szabályzat a közlekedésre előír abban a tagállamban, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolság legalább 100 mm.

6.8.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és B szögek határozzák meg:

6.8.5. Irányítás: hátrafelé.

6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.8.9. Elektromos kapcsolás

A lámpa csak akkor éghet, ha a következő lámpák közül egy vagy több is ég: távolsági fényszóró, tompított fényszóró vagy ködfényszóró.

Ha a jármű ködfényszóróval is fel van szerelve, akkor a hátsó ködlámpának a ködfényszórótól függetlenül kikapcsolhatónak kell lennie.

6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.8.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.9. Elakadásjelző

6.9.1. A 6.3-6.3.8. pontban foglalt előírások érvényesek.

6.9.2. Elektromos kapcsolás

Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetésével kell történnie, amely lehetővé teszi az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását.

6.9.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Piros színű, villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.

6.9.4. Egyéb követelmény

Az elakadásjelzés frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legalább egy másodpercen belül ki kell gyulladniuk, majd ezt követően legalább másfél másodperccel ki kell aludniuk.

Az elakadásjelzőnek akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelynél a motor nem működhet.

6.10. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

6.10.1. Száma: egy.

A lámpa több, a hátsó rendszámtábla helyének megvilágítására szolgáló optikai elemből is állhat.

6.10.2. Elrendezési vázlat
6.10.3. Elhelyezés
6.10.3.1. Szélességben
6.10.3.2. Magasságbanúgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.10.3.3. Hosszirányban
6.10.4. Geometriai láthatóság
6.10.5. Irányítás

6.10.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.10.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.10.8. Nem építhető egymásba kölcsönösen másik lámpával.

6.10.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.10.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájának kell biztosítania.

6.10.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.11. Oldalsó nem háromszögletű fényvisszaverők

6.11.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő, IA. osztályú. *[579]

6.11.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.11.3. Elhelyezés

6.11.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.11.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.11.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el a fényvisszaverőt.

6.11.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 30° előre és hátra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.11.5. Irányítás: a fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az első fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.11.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.

6.12. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő

6.12.1. Száma: kettő, IA. osztályú. *[580]

6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.12.3. Elhelyezés

6.12.3.1. Szélességben:

- a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei a jármű legkülső szélességi pontjától 400 mm-nél nem lehetnek távolabb,

- a fényvisszaverők belső széleinek egymástól legalább 500 mm távolságban kell lenniük. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.12.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° kifelé és 10° befelé. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.12.5. Elhelyezés: hátrafelé.

6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.

6.12.7. A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más hátsó lámpákkal közös részei.

6.13. Nappali menetjelző lámpa[581]

6.13.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.13.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.13.3. Elhelyezés:

6.13.3.1.Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.13.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.

6.13.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.13.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.13.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.13.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.13.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.13.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális

1. alfüggelék

A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága

(Lásd a II. Rész B. 9. pontját és ennek a Résznek a 6.3.11.4.2. pontját)

1. ábra

2. ábra

2. alfüggelék

Elrendezési vázlat Két irányjelző lámpa elöl és hátul

3. alfüggelék

Világító- és fényjelző berendezések adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg):..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú oldalkocsis motorkerékpárra történő felszerelésére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének követ-
kező pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4-0.6.,
8-8.4.

4. alfüggelék

VII. Rész

HÁROMKEREKŰ MOTORKERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A háromkerekű motorkerékpárokat a következő világító- és fényjelző berendezésekkel kell felszerelni:

1.1. távolsági fényszóró;

1.2. tompított fényszóró;

1.3. irányjelző lámpák;

1.4. féklámpa;

1.5. első helyzetjelző lámpa;

1.6. hátsó helyzetjelző lámpa;

1.7. hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa;

1.8. hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő;

1.9. elakadásjelző.

2. A háromkerekű motorkerékpárra felszerelhetők a következő világító- és fényjelző berendezések:

2.1. ködfényszóró;

2.2. hátsó ködlámpa;

2.3. hátrameneti lámpa;

2.4. Nappali menetjelző lámpa.[583]

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt világító- és fényjelző berendezések felszerelésének meg kell felelnie a 6. pont vonatkozó rendelkezéseinek.

4. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívül más világító- és fényjelző berendezések felszerelése nem megengedett.

5. Az 1. és 2. pontban említett és az M1 és N1 kategóriájú járművekre az A. Függelék A/21., A/22., A/23., A/24., A/25., A/26., A/28. vagy A/29. melléklete alapján típusjóváhagyott világító és fényjelző berendezések használatát háromkerekű motorkerékpárokon is meg kell engedni.

6. KÜLÖNLEGES FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

6.1. Távolsági fényszórók

6.1.1. Száma: egy vagy kettő.

Azonban az 1 300 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpárokra két távolsági fényszóró kötelező.

6.1.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.1.3. Elhelyezés

6.1.3.1. Szélességben:

- egy független távolsági fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a távolsági fényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lenien, ha pedig egymás mellett vannak, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített távolsági fényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a jármű a távolsági fényszóró mellett elhelyezett független tompított fényszóróval is fel van szerelve, ezek vonatkoztatási pontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két távolsági fényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el.

6.1.3.2. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.1.3.3. Önálló távolsági fényszóró esetén a világítófelület széle és a tompított fényszóró világítófelületének széle közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.4. Geometriai láthatóság

A világítófelület láthatóságát biztosítani kell egy olyan tartományon belül, amelyet a világítófelület kontúrvonalából kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget képező alkotók határolnak, még azokban a zónákban is, amelyek a szóban forgó megfigyelési irányban nem tűnnek megvilágítottnak. A geometriai láthatósági szög csúcspontjának a világítófelületnek a távolsági fényszóró lencséjének homokfelületét érintő keresztirányú síkon vett vetületeit kell tekinteni.

6.1.5. Irányítás: előre.

Elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.1.6. Csoportosítható a tompított fényszóróval és a többi első lámpával.

6.1.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.1.8. Kölcsönösen egymásba építhető a következő lámpákkal:

6.1.8.1. tompított fényszóró;

6.1.8.2. első helyzetjelző lámpa;

6.1.8.3. ködfényszóró.

6.1.9. Elektromos kapcsolás

A távolsági fényszórók csak egyidejűleg bekapcsolhatók lehetnek. A tompítottról távolsági fényre történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak világítania kell. A távolsági fényről tom-pítottra történő átváltásnál az összes távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia. A tompított fényszórók távolsági fényszórókkal együtt is égve maradhatnak.

6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Kék színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.1.11. Egyéb követelmények:[584]

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.

6.2. Tompított fényszórók

6.2.1. Száma: egy vagy kettő.

Olyan háromkerekű segédmotoros kerékpár esetén azonban, amelynek legnagyobb szélessége meghaladja az 1 300 mm-t, két tompított fényszóró az előírás.

6.2.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.2.3. Elhelyezés

6.2.3.1. Szélességben:[585]

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.2.3.2. Magasságban: legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.

6.2.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a jármű vezetőjét a kisugárzott fény nem zavarja sem közvetlenül, sem közvetetten a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületén tükröződve.

6.2.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és fi szögek határozzák meg:

a = 15° felfelé és 10° lefelé;

b = 45° balra és jobbra egyetlen tompított fényszóró esetén;

45° kifelé és 10° befelé két tompított fényszóró esetén.

A fényszóró közelében lévő lemezektől és az egyéb alkatrészektől eredő másodlagos hatások nem zavarhatják a többi úthasználót.

6.2.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

A tompított fény irányítottságának lefelé - 0,5 % és - 2,5 % között kell lennie, kivéve külső beállítóberendezés esetén.

6.2.6. Csoportosítható a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.

6.2.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.2.8. Kölcsönösen egymásba építhető a távolsági fényszóróval és más első lámpákkal.

6.2.9. Elektromos kapcsolás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a távolsági fénynek egyidejűleg ki kell aludnia, míg a tompított fény a távolsági fényre kapcsoláskor bekapcsolva maradhat.

6.2.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű nem villogó visszajelző lámpa.

6.2.11. Egyéb követelmények:[586]

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, -1,0 % és -1,5 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, -1,0 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, -1,5 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- a legfeljebb 2 000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,

- a 2 000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.

6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:

- a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:

- a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,

- teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,

- a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,

- a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással.

6.3. Irányjelző lámpák

6.3.1. Száma: oldalanként kettő.

Oldalanként egy oldalsó irányjelző lámpa szintén megengedett.

6.3.2. Elrendezési vázlat: két irányjelző lámpa elől és két irányjelző lámpa hátul.

6.3.3. Elhelyezés

6.3.3.1. Szélességben:

- a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei 400 mm-nél nem lehetnek távolabb a jármű legkülső szélességi pontjától,

- a világítófelületek belső széleinek egymástól legalább 500 mm távolságra kell lenniük,

- az irányjelző lámpák és a legközelebbi tompított fényszóró között betartandó legkisebb távolság:

75 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 90 cd,

40 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 175 cd,

20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 250 cd,

< 20 mm, ha az irányjelző minimális fényereje 400 cd.

6.3.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.3.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: lásd a 2. alfüggeléket. Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.3.5. Irányítás

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6. Egy vagy több lámpával csoportosítható.

6.3.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.3.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.

6.3.9. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpáknak más lámpáktól függetlenül kell kapcsolódniuk. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.10. Működés-visszajelző lámpa: kötelező.

Ez lehet optikai vagy akusztikus, vagy mindkettő. Ha optikai, akkor minden normál vezetési testtartásból látható zöld villogó fénynek kell lennie. Ennek az egyik irányjelző lámpa üzemzavara esetén ki kell aludnia, vagy villogás nélkül kell folyamatosan égnie, vagy a villogás gyakoriságának kell egyértelműen változni. Ha a visszajelző akusztikusan működik, akkor ennek jól hallhatónak kell lennie, és az optikai működés-visszajelzővel megegyező működési tulajdonságokat kell mutatnia.

6.3.11. Egyéb követelmény

A következő jellemzők mérése során az áramfejlesztő generátor csak a motor és a világítókészülékek működtetéséhez szükséges áramköröket táplálhatja.

6.3.11.1. A villogó jelzés bekapcsolását követően a lámpáknak legfeljebb egy másodperc múlva fel kell gyulladniuk, majd ezt az első lámpa kialvásának legfeljebb másfél másodperc múlva kell követnie.

6.3.11.2. Minden olyan járműnél, amelynek irányjelző lámpái egyenárammal működnek:

6.3.11.2.1. az irányjelzés-frekvencia percenként 90 ± 30;

6.3.11.2.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpáknak azonos fázisban és frekvenciával kell villogniuk.

6.3.11.3. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 és 100 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.3.1. a villogási frekvencia percenként 90 ± 30;

6.3.11.3.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva.

Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.4. Minden olyan járműre, amelynek irányjelző lámpái váltóárammal működnek - ha a motor fordulatszáma a gyártó által megadott üresjárati fordulatszám és a maximális sebességhez tartozó fordulatszám 50 %-a között van -, a következők vonatkoznak:

6.3.11.4.1. a villogási frekvenciának a 90 + 30 és a 90 - 45 per perc tartományban kell lennie;

6.3.11.4.2. a jármű azonos oldalán lévő irányjelző lámpák villoghatnak egyidejűleg vagy váltakozva. Az 1. alfüggelékben meghatározott zónákban az első lámpák nem látszódhatnak hátulról, a hátsó lámpák pedig elölről.

6.3.11.5. Az egyik irányjelző lámpa - nem rövidzárlatból eredő - üzemzavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, illetve folyamatosan világítania, azonban az előbbi esetben a villogási frekvencia eltérhet az előírt frekvenciától.

6.4. Féklámpák

6.5.3.1. Szélességben:[587]

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.5.3.2. Magasságban: legalább 350 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.5.3.3. Hosszirányban: a jármű elején.

6.5.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° balra és jobbra, egyetlen helyzetjelző lámpa esetén; 80° kifelé és 45° befelé, ha két helyzetjelző lámpa van.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.5.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.5.6. Csoportosítható minden más első lámpával.

6.5.7. Kölcsönösen egymásba építhető minden más első lámpával.

6.5.8. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.5.9. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa; ettől a visszajelzőtől el lehet tekinteni, ha a műszerfalvilágítás csak az első helyzetjelző lámpával egyidejűleg kapcsolható be és ki.

6.5.10. Egyéb követelmény: nincs. 6.6. Hátsó helyzetjelző lámpák

6.6.1. Száma: egy vagy kettő.

1 300 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpároknál azonban két hátsó helyzetjelző lámpa van előírva.

6.6.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.6.3. Elhelyezés

6.6.3.1. Szélességben:[588]

- egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,

- két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó kerékkel felszerelt és 1 300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.6.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm a talajszint felett.

6.6.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.6.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° balra és jobbra, egyetlen helyzetjelző lámpa estén; 80° kifelé és 45° befelé, ha két helyzetjelző lámpa van.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5. Irányítás: hátrafelé.

6.6.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.6.7. Kombinálható a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával.

6.6.8. Kölcsönösen egymásba építhető a féklámpával vagy a hátsó nem háromszögletű fényvisszaverővel vagy mindkettővel, vagy pedig a hátsó ködlámpával.

6.6.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.6.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót, szükség esetén, az első helyzetjelző lámpához használt berendezés is betöltheti.

6.6.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.7. Ködfényszórók

6.7.1. Száma: egy vagy kettő.

6.7.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.7.3. Elhelyezés 6.7.3.1. Szélességben:

- egy ködfényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Amennyiben ezek a lámpák egymás fölött vannak, akkor a ködfényszóró vonatkoztatási pontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell lennie, ha pedig egymás mellett, akkor vonatkoztatási pontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával kölcsönösen egymásba épített ködfényszórót úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen,

- két ködfényszórót, amelyek közül az egyik vagy mindkettő egy másik első lámpával van kölcsönösen egymásba építve, úgy kell felszerelni, hogy vonatkoztatási pontjaik a jármű hosz-szanti középsíkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- a világítófelületeknek a jármű hosszanti középsíkjától legtávolabbi szélei legfeljebb 400 mm-re lehetnek a jármű legkülső szélétől.

6.7.3.2. Magasságban: legalább 250 mm a talajszint felett. A világítófelület egyetlen pontja sem lehet a tompított fényszóró világítófelületének legmagasabb pontja felett.

6.7.3.3. Hosszirányban: a jármű elején. Ez az előírás akkor teljesül, ha a kisugárzott fény nem zavarja a vezetőt sem közvetlenül, sem a visszapillantó tükörből, illetve a jármű egyéb visszaverő felületéről.

6.7.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és p szögek határozzák meg:

6.7.5. Irányítás: előre.

Elfordulhat a kormányzási szöggel együtt.

6.7.6. Csoportosítható más első lámpákkal.

6.7.7. Nem kombinálható más első lámpával.

6.7.8. Kölcsönösen egymásba építhető távolsági fényszóróval és első helyzetjelző lámpával.

6.7.9. Elektromos kapcsolás

A ködfényszórónak a távolsági fényszórótól vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és ki-kapcsolhatónak kell lennie.

6.7.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. Zöld színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.7.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.8. Hátsó ködlámpák

6.8.1. Száma: egy vagy kettő.

6.8.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.8.3. Elhelyezés

6.8.3.1. Szélességben: ha csak egy hátsó ködlámpa van, ennek vonatkoztatási pontjának a jármű hosz-szanti középsíkjában kell lennie, ha pedig két hátsó ködlámpa van, ezeknek a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük. Két hátsó kerékkel rendelkező járművek esetén: a két lámpa közötti távolságnak legalább 600 mm-nek kell lennie. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű legnagyobb szélessége 1 300 mm-nél kevesebb.

6.8.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 000 mm a talajszint felett.

6.8.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján. Ha csak egyetlen hátsó ködlámpa van, ennek a jármű hosszanti középsíkjának a normál haladási iránnyal ellentétes oldalán kell lennie; a vonatkoztatási pont lehet a jármű hosszanti szimmetriasíkjában is.

6.8.3.4. A hátsó ködlámpa és a féklámpa világítófelülete közötti távolságnak legalább 100 mm-nek lennie.

6.8.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és B szögek határozzák meg:

6.8.5. Irányítás: hátrafelé.

6.8.6. Csoportosítható minden más hátsó lámpával.

6.8.7. Más lámpával nem kombinálható.

6.8.8. Kölcsönösen egymásba építhető a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.8.9. Elektromos kapcsolás

A lámpa csak akkor éghet, ha a következő lámpák közül is ég valamelyik: a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró vagy a ködfényszóró.

6.8.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező. Borostyánsárga színű, nem villogó visszajelző lámpa.

6.8.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.9. Hátrameneti lámpák

6.9.1. Száma: egy vagy kettő.

6.9.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.9.3. Elhelyezés

6.9.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.9.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 1 200 mm a talajszint felett.

6.9.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.9.4. Geometriai láthatóság

Ezt a II. Rész A. 10. pontjában megadott a és p szögek határozzák meg:

6.9.5. Irányítás: hátrafelé.

6.9.6. Csoportosítható bármilyen hátsó lámpával.

6.9.7. Nem kombinálható bármilyen más lámpával.

6.9.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba másik lámpával.

6.9.9. Elektromos kapcsolás

A lámpa csak akkor éghet, ha a sebességváltó hátramenetbe van kapcsolva, és a gyújtáskapcsoló olyan állásban van, hogy a motor működhet. A lámpa nem éghet, amennyiben ezen feltételeket nem ellenőrizték le.

6.9.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható. 6.10. Elakadásjelző

6.10.1. A 6.3-6.3.8. pontban foglalt előírások vonatkoznak.

6.10.2. Elektromos kapcsolás

Bekapcsolásának egy külön kapcsoló működtetése útján kell történnie, amelyik az irányjelző lámpák egyidejű áramellátását biztosítja.

6.10.3. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: kötelező.

Piros színű villogó visszajelző lámpa vagy ennek hiányában: a 6.3.10. pontban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.

6.10.4. Egyéb követelmény

Az elakadásjelző villogási frekvenciája percenként 90 ± 30. Az irányjelző lámpáknak az elakadásjelző bekapcsolását követően legfeljebb egy másodpercen belül fel kell gyulladniuk, majd legalább másfél másodperc múlva kialudniuk.

Az elakadásjelzőnek akkor is bekapcsolhatónak kell lennie, ha a motor indítását, illetve leállítását végző kapcsoló olyan állásban van, amelyben a motor nem járhat.

6.11. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

6.11.1. Száma: egy.

A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa több optikai elemből állhat.

6.11.2. Elrendezési vázlat
6.11.3. Elhelyezés
6.11.3.1. Szélességben
6.11.3.2. Magasságbanúgy, hogy a lámpa megvilágítsa a rendszámtábla helyét.
6.11.3.3. Hosszirányban
6.11.4. Geometriai láthatóság
6.11.5. Irányítás

6.11.6. Csoportosítható egy vagy több hátsó lámpával.

6.11.7. Kombinálható a hátsó helyzetjelző lámpával.

6.11.8. Nem építhető kölcsönösen egymásba egy másik lámpával.

6.11.9. Elektromos kapcsolás: nincs különleges előírás.

6.11.10. Bekapcsolás-visszajelző lámpa: választható.

Ezt a funkciót a helyzetjelző lámpához előírt visszajelző lámpának kell biztosítania.

6.11.11. Egyéb követelmény: nincs.

6.12. Hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő

6.12.1. Száma: egy vagy kettő, IA. osztályú. *[589]

1 000 mm-t meghaladó legnagyobb szélességű háromkerekű motorkerékpároknál azonban két hátsó nem háromszögletű fényvisszaverő van előírva.

6.12.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.12.3. Elhelyezés

6.12.3.1. Szélességben:[590]

- egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg.

6.12.3.2. Magasságban: legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.12.3.3. Hosszirányban: a jármű hátulján.

6.12.4. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° balra és jobbra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha az irányjelző lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.12.5. Irányítás: hátra.

6.12.6. Csoportosítható minden más lámpával.

6.12.7. Egyéb előírások:

A fényvisszaverő világítófelületének lehetnek más piros fényű hátsó lámpával közös részei.

6.13. Oldalsó nem háromszögletű fényvisszaverők

6.13.1. Száma oldalanként: egy vagy kettő IA. osztályú. *[591]

6.13.2. Elrendezési vázlat: nincs különleges előírás.

6.13.3. Elhelyezés

6.13.3.1. Szélességben: nincs különleges előírás.

6.13.3.2. Magasságban: legalább 300 mm és legfeljebb 900 mm a talajszint felett.

6.13.3.3. Hosszirányban: olyan legyen, hogy a fényvisszaverőt normál körülmények között se a vezető, se utasa, se ezek ruházata ne takarja el.

6.13.4. Geometriai láthatóság Vízszintes szög: 30° előre és hátra.

Függőleges szög: a vízszintestől 15° felfelé és lefelé.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.13.5. Irányítás: A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszanti középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az elöl lévő fényvisszaverők elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.13.6. Csoportosítható más fényjelző berendezésekkel.

6.14. Nappali menetjelző lámpa[592]

6.14.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.14.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.14.3. Elhelyezés:

6.14.3.1. Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.14.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm.

6.14.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.14.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.14.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.14.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.14.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.14.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális

1. alfüggelék

A piros lámpák elölről és a fehér lámpák hátulról való láthatósága (Lásd II. Rész B. 9. pontját és ezen a melléklet 6.3.11.3.2. és 6.3.11.4.2. pontját)

1. ábra

2. ábra

2. alfüggelék

Elrendezési vázlat Irányjelző lámpa - Geometriai láthatóság

3. alfüggelék

Világító- és fényjelző berendezések adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésére
vonatkozó adatközlő lap
(Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez csatolandó, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási ké-
relmétől függetlenül nyújtják be)
Hivatkozási szám (a kérelmező adja meg):..................................................
A világító és fényjelző berendezéseknek adott típusú háromkerekű motorkerékpárra történő felszerelésé-
re vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek a 2002/24/EK irányelv II. melléklete A. részének kö-
vetkező pontjaiban felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
0.1.,
0.2.,
0.4-0.6.,
8-8.4.

4. alfüggelék

A B. Függelék B/9. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok tömegére és méreteire vonatkozó követelmények

A B. Függelék B./10. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez*[594]

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok hátsó rendszámtáblájának elhelyezésére vonatkozó követelmények[595]

I. Rész

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban: jármű) hátsó oldalán a rendszámtábla felszerelési helyére érvényes.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság a hátsó rendszámtábla elhelyezésével kapcsolatos okokból:

- nem tagadja meg a motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár típusára vonatkozó EK-típusjóváhagyást,

- nem tiltja meg a motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését,

amennyiben a hátsó rendszámtábla elhelyezése megfelel ezen melléklet követelményeinek.

0. 2.2. A jóváhagyó hatóság a hátsó rendszámtábla elhelyezésével kapcsolatos okokból megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását a motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár vonatkozásában, ha ezen melléklet követelményei nem teljesülnek.

II. Rész

1. MÉRETEK

A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok* hátsó rendszámtábláinak elhelyezése a következő méretekben:[596]

1.1. A robogók és karosszéria nélküli könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e kategóriájú járművek)

1.1.1. Szélesség: 100 mm;

1.1.2. Magasság: 175 mm; vagy

1.1.3. Szélesség: 145 mm;

1.1.4. Magasság: 125 mm.

1.2. A motorkerékpárok, legfeljebb 15 kW teljesítményű motoros triciklik és könnyű négykerekű motorkerékpárnak nem minősülő, karosszéria nélküli négykerekű motorkerékpárok (L7e kategóriájú járművek)

1.2.1. Szélesség: 280 mm;

1.2.2. Magasság: 210 mm.

1.3. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű motoros triciklik, karosszériával ellátott könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e) és karosszériával ellátott könnyű négykerekű motorkerékpárnak nem minősülő négykerekű motorkerékpárok (L7e)

1.3.1. Az MR A. Függeléke A/4. számú mellékletében meghatározott személygépkocsikra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

2. ÁLTALÁNOS ELHELYEZÉS

2.1. A hátsó rendszámtábla helyét a jármű hátsó oldalán úgy kell meghatározni, hogy:

2.1.1. a rendszámtábla a legnagyobb szélesség külső pontjain átfutó hosszirányú síkok között legyen elhelyezhető.

3. DŐLÉS

3.1. A hátsó rendszámtábla:

3.1.1. merőleges a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára;

3.1.2. legfeljebb 30°-kal térhet el a függőlegestől, terheletlen jármű esetén, ha a rendszámtáblát tartó lemez felfelé néz;

3.1.3. legfeljebb 15 °-kal térhet el a függőlegestől, terheletlen jármű esetén, ha a rendszámtáblát tartó lemez lefelé néz.

4. LEGNAGYOBB TÁVOLSÁG AZ ÚTTESTTŐL

4.1. A rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely egyetlen pontja sem lehet terheletlen jármű esetén 1,5 m-nél magasabban a talajtól.

5. LEGKISEBB TÁVOLSÁG AZ ÚTTESTTŐL

5.1. A rendszámtábla elhelyezésére szolgáló hely egyetlen pontja sem lehet 0,20 m-nél vagy a kerék sugaránál közelebb a talajhoz, ha az terheletlen jármű esetén kisebb, mint 0,20 m.

6. GEOMETRIAI LÁTHATÓSÁG

6.1. A rendszámtábla elhelyezésének láthatóságát abban a tartományban kell biztosítani, amit két lapszög határoz meg: a lapszögek egyikét, a vízszintes lapszöget, az a két sík határolja, amelyek a rendszámtábla felső és alsó peremén futnak át, és a vízszintessel az 1. ábrán bemutatott szögeket zárják be; a másik lapszöget, a függőleges lapszöget az a két sík határolja, amelyek a rendszámtábla bal és jobb szélén futnak át, és a hosszirányú felezősíkkal a 2. ábrán bemutatott szöget zárják be.

1. ábra

A geometriai láthatósági szög (vízszintessel bezárt lapszög)

2. ábra

A geometriai láthatóság szögei (függőleges lapszög)

1. alfüggelék

Egy motorkerékpár- vagy segédmotoros kerékpártípus
hátsó rendszámtáblájának elhelyezésére
vonatkozó adatközlő lap
(az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, ha ezt nem a jármű EK- típus-jóváhagyási kérelmével együtt nyújtják be)
Rendelési szám (a kérelmező jelöli meg):
Egy motorkerékpár- vagy segédmotoros kerékpártípus hátsó rendszámtáblájának elhelyezésére vonatko-
zó EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek az ER. B Függelék B/2. számú melléklete I. része következő
szakaszai szerinti információkat kell tartalmaznia: - 0.1.,
- 0.2.,
- 0.4-0.6.,
- 2.2.,
- 2.2.1.,
- 9.6.,
- 9.6.1.

2. alfüggelék

EK-alkatrész-típusjóváhagyás motorkerékpár- vagy segédmotoros kerékpártípus hátsó rendszám-
táblájának elhelyezésére
MINTA
A.............................. vizsgáló intéz- ..............................-én kelt jegy-
mény.................. zőkönyvének
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás:.................... A kiterjesztés:.......................................................................................
1. A jármű védjegye vagy kereskedelmi neve:.....................................................................................................................................
2. Járműtípus:.......................................................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe:.....................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
4. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):
.............................................................................................................................................................................................................
.............................................................................................................................................................................................................
5. A jármű vizsgálatra való bemutatásának ide-
je..........................................................................................................................................................................................................
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadva/megtagadva (1).
7. Hely:................................................................................................................................................................................................
8. Kelt:.................................................................................................................................................................................................
9. Aláírás:.............................................................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő

A B. Függelék B/11. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebességére, motorteljesítményére, nyomatékára vonatkozó követelmények[597]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések[598]

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebességére, motorteljesítményére, nyomatékára vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően,

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebessége, motorteljesítménye, nyomatéka tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek.

II. Rész

2. A jármű legnagyobb sebességére vonatkozó követelmények

2.1. A jármű konstrukciója szerinti legnagyobb tervezési sebességet a következő előírások szerint állapítják meg.

3. A jármű előkészítése

3.1. A járműnek tisztának kell lennie; csak azoknak a segédberendezéseknek szabad működniük, amelyek a jármű üzemeléséhez a vizsgálat alatt szükségesek.

3.2. Az üzemanyag-hozzávezetés és a gyújtás beállítása, a mozgó mechanikus részek számára szolgáló kenőanyag viszkozitása, valamint a guminyomás a gyártó előírásainak kell megfeleljenek.

3.3. A motornak, a sebességváltónak és a gumiknak a gyártó előírásai szerint rendesen bejáratottaknak kell lenniük.

3.4. A vizsgálat előtt a jármű összes részeinek hőstabil állapotban kell lenniük rendes üzemi hőmérsékleten.

3.5. A jármű tömegének a menetkész állapot tömegének kell lennie.

3.6. A tehereloszlás a kerekeken a gyártó előírásainak kell megfeleljen.

4. Gépjárművezető

4.1. Felépítmény nélküli járművek

4.1.1. A járművezető súlyának 75 kg ±5 kg-nak, magasságának 1,75 m ± 0,05 m-nek kell lennie. Segédmotoros kerékpároknál azonban a megengedett eltérés csak ±2 kg, illetve ±0,02 m lehet.

4.1.2. A járművezetőnek overallban vagy annak megfelelő más öltözetben kell lennie.

4.1.3. A járművezetőnek a vezetőülésben kell ülnie, lábainak a pedálokon vagy a lábtámaszokon karjainak rendes kinyújtott tartásban kell lenniük. Az olyan járműveknél, amelyek legnagyobb sebessége a 120 km/órát meghaladja, a járművezetőnek a gyártó által meghatározott felszerelésben és helyzetben kell az ülésen elhelyezkednie. E helyzetének azonban lehetővé kell tennie a járművezető számára, hogy a járművet az egész vizsgálat menete alatt állandóan ellenőrzése alatt tartsa. A járművezető helyzetének az egész vizsgálati menet alatt nem szabad megváltoznia; a helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben le kell írni vagy fényképekkel be kell mutatni.

4.2. Felépítménnyel rendelkező járművek

4.2.1. A járművezető súlyának 75 kg ±5 kg-nak kell lennie. Segédmotoros kerékpárnál azonban a megengedett eltérés csak±2 kg lehet.

5. A vizsgálati szakasz jellemzői

5.1. A vizsgálati kísérletet olyan úton kell elvégezni, amely:

5.1.1. megengedi, hogy a legnagyobb sebességet a mérési pályán az 5.2. pont szerint fenntartsák. A gyorsulási szakasznak a mérési pályaszakasz előtt a burkolat és a hossz-szelvény tekintetében ugyanolyannak kell lennie, mint a mérési pályának és ezenkívül elegendően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a jármű legnagyobb sebességét el lehessen érni.

5.1.2. tisztának, simának, száraznak és aszfaltozottnak vagy hasonló értékű burkolattal ellátottnak kell lennie;

5.1.3. hosszirányban 1%-nál nem lehet nagyobb emelkedésű, és nem lehet 3%-nál nagyobb oldalirányú lejtésű. A magasságkülönbségeknek a vizsgálati pálya tetszés szerinti két pontja között nem szabad 1 m-nél nagyobbaknak lenniük.

5.2. A mérési pálya lehetséges formáit az 5.2.1., 5.2.2. és 5.2.3. pontok tartalmazzák.

5.2.1. 1. típus

5.2.2. 2. típus

5.2.3. 3. típus

5.2.3.1. A két mérési pályánál az L-nek azonos hosszúságúnak és a pályáknak gyakorlatilag párhuzamosnak kell lenniük.

5.2.3.2. Ha a két L szakasz a mérő pályánál kanyarhoz kapcsolódik, akkor a centrifugális erőt az 5. pontban lévő feltételeket figyelmen kívül hagyva a kanyar megfelelő megemelésével ki kell egyenlíteni

5.2.3.3. A két pálya 5.2.3.1. pont szerinti L hossza helyett a mérési pálya a gyűrű formájú vizsgálati szakaszok összhosszával számítandó. Ebben az esetben a kanyarívek sugara legalább 200 m kell legyen és a centrifugális erőt a kanyar megfelelő megemelésével kell kiegyenlíteni.

5.3. A mérési pálya L hosszát a pályán való áthaladás t idejének meghatározására használt módszer pontosságától függően kell megválasztani, hogy a tényleges sebesség értékét±1% pontossággal lehessen meghatározni. Ha a mérőberendezéseket manuálisan kezelik, akkor a mérési pálya 1 hosszának legalább 500 m-nek kell lennie. Ha a 2. típus szerinti mérési pályát választják, akkor a t idő meghatározására elektronikus mérőberendezést kell használni.

6. Légköri feltételek

Légnyomás: 97 ± 10 kPa.

Hőmérséklet: 278 és 308 K

Relatív légnedvesség: 30 - 90%

Átlagos szélsebesség 1 méterrel a talajszint felett mérve: < 3 m/s, legfeljebb 5 m/s-os széllökésekkel.

7. Vizsgálati eljárás

7.1. Azt a sebességfokozatot kell választani, amelyet a jármű megenged, hogy legnagyobb sebességét vízszintes szakaszon elérje. A gázkart a teljes gáz állásban kell tartani. A keverékdúsító berendezést üzemen kívül kell helyezni.

7.2. A felépítmény nélküli járműveknél a járművezetőnek a 4.1.3. pontban megadott tartását meg kell őriznie.

7.3. A járműnek a mérési pályára stabilizált sebességgel kell behajtania. Az 1. és 2. típus szerinti mérési pályákon egymás után mindkét irányban át kell hajtani.

7.3.1. A 2. típus szerinti mérési pályánál megengedett, hogy a vizsgálat csak egy irányban történjen meg, ha a jármű a vizsgálati szakasz adottságai miatt nem képes a legnagyobb sebességét az ellenkező irányban elérni. Ebben az esetben:

7.3.1.1. a vizsgálati szakaszon egymás után ötször kell áthajtani;

7.3.1.2. a tengelyirányú szélerő az 1 m/s sebességet nem haladhatja meg.

7.4. A 3. típus szerinti mérési pályánál mindkét pálya "L" hosszán megszakítás nélkül egymás után egy irányban kell áthaladni.

7.4.1. Ha a mérési pálya a vizsgálati szakasz teljes hosszával egybeesik, akkor legalább kétszer kell egy irányban áthaladni rajta. A különbség a legszélső időmérési értékek között nem haladhatja meg a 3%-ot.

7.5. Az üzemanyagnak és a kenőanyagnak a gyártó ajánlásainak kell megfelelnie.

7.6. A teljes t időt, amely a mérési pályán mindkét irányban történő áthaladáshoz szükséges 0,7%-os pontossággal kell meghatározni.

7.7. Az átlagsebesség megállapítása

7.7.1. A V átlagsebességet (km/óra) a vizsgálatnál a következőképpen határozzák meg:

V =3,6 * 2L
---
t
=7,2L
--
t

Ahol:

L = a mérési pálya hossza (m),

t = a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).

7.7.2. A csak egy irányban használt 2. típusú mérési pályánál:

V = Va

ahol:

Va = a mindenkori áthaladásnál mért sebesség (km/óra) =

3,6L
---
t

t = idő (s) a mérési pálya L (m) hosszán való áthaladáshoz

7.7.3. 3. típusú mérési pálya

7.7.3.1. A két L részből álló mérési pályánál (lásd az 5.2.3.1. pontot):

V =3,6 * 2L
---
t
=7,2L
--
t

Ahol:

L = a mérési pálya hossza (m),

t = a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).

7.7.3.2. Az olyan mérési pályánál, amelyik gyűrű formájú vizsgálati szakaszokkal adja ki a teljes hosszat (lásd az 5.2.3.3. pontot):

V = Va k

Ahol:

Va = a mért sebesség (km/óra)=

3,6L
---
t

L = a gyűrű formájú sebességvizsgáló szakaszon ténylegesen megtett részszakasz hossza (m);

t = a teljes kör megtételéhez szükséges idő (s)

Ahol:

n = a körök száma

t = a körönkénti idő (s)

k = korrekciós tényező (1,00 ? k ? 1,05); ez a korrekciós tényező csak a mindenkori gyűrű formájú szakaszokra érvényes és a 10. pont szerinti kísérlettel határozandó meg.

7.8. Az átlagsebességet legalább kétszer egymás után meg kell határozni.

8. Legnagyobb sebesség[599]

A jármű legnagyobb sebességét km/h-ban, azzal az egész számmal kell kifejezni, amely a két egymás utáni vizsgálat során meghatározott, egymástól legfeljebb 3%-kal eltérő sebességi érték számtani közepéhez legközelebb esik. Ha a számtani középérték pontosan a két egész szám között van, felfelé kell kerekíteni. Ha a jármű legnagyobb sebességét az ER B. Függelék 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt fogalommeghatározások nem korlátozzák, akkor nem szükséges típusjóváhagyás céljából vizsgálatot végezni, és legnagyobb sebességként a gyártó által az ER B. Függelék B/2. melléklete szerinti űrlapon megadott értéket kell elfogadni.

9. Tűrések a legnagyobb sebesség meghatározásánál

9.1. A legnagyobb sebesség nem térhet el ±5%-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéktől.

9.2. A gyártás egyöntetűségének a vizsgálata keretében a legnagyobb sebesség legfeljebb ±5%-kal térhet el a konstrukciós engedélynél a megállapított értéktől. Az olyan segédmotoros kerékpároknál, amelyeknek az építési módjuktól függő legnagyobb sebessége ? 30 km/óra, ez a tűrés ±10%.

10. Eljárás a korrekciós együtthatók meghatározására gyűrű formájú vizsgálati szakaszoknál.

10.1. A k korrekciós együtthatót a megengedett legnagyobb sebességig kell megállapítani.

10.2. A k korrekciós együtthatót több sebességre úgy kell meghatározni, hogy a különbség két egymást követően mért sebesség között a 30 km/órát ne haladja meg.

10.3. Minden kiválasztott sebességre a vizsgálatot e melléklet előírásai szerint kell elvégezni, ahol a két következő lehetőség közötti választás áll fenn:

10.3.1. egyenes szakaszon mért sebesség Vd;

10.3.2. a gyűrű formájú vizsgálati szakaszon mért sebesség Va.

10.4. A Va és Vd értékeket minden mért sebességre egy diagramban ábrázolják (1. ábra) és az egymást követő pontokat egyenes szegmensekkel kötik össze.

1. ábra

10.5. Minden mért sebességre a k együtthatót a következő képlettel fejezik ki:

k =Vd
--
Va

III. Rész

A jármű legnagyobb motorteljesítményére és nyomatékára vonatkozó követelmények

11. Előírások a motor legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározására

11.1. Általános előírások

11.1.1. A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározásához a 12. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

11.1.2. A motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározásához a 13. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

11.1.3. Az öngyulladásos motorok legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározáshoz a 15. pontban leírtakat alkalmazzák.

12. A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának meghatározása

12.1. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

12.1.1. "Hasznos teljesítmény

Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon, a 12.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;

12.1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény

a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;

12.1.3. "Nyomaték

a 12.1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;

12.1.4. "legnagyobb nyomaték

a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;

12.1.5. "Segédberendezések

a 12.3.1.3. pontban felsorolt készülékek és berendezések;

12.1.6. "sorozatgyártási felszerelés

minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;

12.1.7. "Motortípus

Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek nem különböznek egymástól az 1. dokumentációban megadott főjellemzők tekintetében.

12.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek mellett

12.2.1. Nyomaték:

a mért nyomaték±2%-a.

12.2.2. Fordulatszám:

A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.

12.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:

± 2% az alkalmazott berendezésekkel együtt.

12.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:

± 2 K

12.2.5. Légnyomás:

± 70 Pa.

12.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma

12.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése

12.3.1. Segédberendezések

12.3.1.1. Bevonandó segédberendezések

A vizsgálatnál azokat a 12.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.

12.3.1.2. Nem bevonandó segédberendezések

Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek - és adott esetben a motoron vannak elhelyezve -, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt meg kell állapítani és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.

12.3.1.3. Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni

SzámSegédberendezésA nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó
1Beszívási rendszerha sorozatgyártásban van: igen
- szívócső
- légszűrő
- szívási zajcsillapító
- forgattyúház szellőzés
- fordulatszám határoló
- ellenőrző berendezés (ha van)
2Kipufogógáz berendezésha sorozatgyártásban van: igen
- kipufogógáz szűrő
- kipufogó csőcsonk
- kipufogógáz vezetékek
- hangtompító
- végcső
3Karburátorha sorozatgyártásban van: igen
4Üzemanyag befecskendezésha sorozatgyártásban van: igen
- előszűrő
- szűrő
- szivattyú
- vezeték
- befecskendező fúvóka
- adott esetben légnyomás érzékelő
- szabályozó (ha van)
5Folyadékhűtésha sorozatgyártásban van: igen
- hűtő
- ventilátor
- vízszivattyú
- termosztát 1
6Léghűtésha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges
- hűtőlevegőház
- fúvó
- hőmérséklet szabályozó berendezés
- kiegészítő próbapadi fúvó
7Elektromos felszerelésha sorozatgyártásban van: igen
8Kipufogógáz tisztító berendezésekha sorozatgyártásban van: igen
9Kenési rendszerha sorozatgyártásban van: igen
- olajszivattyú

12.3.2. Beállítási feltételek

A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 12.3.2.1. pontban láthatók.

12.3.2.1. Beállítási feltételek

1A karburátor/a karburátorok beállításaSorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint,
2A befecskendező szivattyú beállításaamit változtatás nélkül a vizsgálandó
3Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe)alkalmazáshoz be kell tartani.

12.3.3. Vizsgálati feltételek

12.3.3.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 12.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.

12.3.3.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 12.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteni, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.

12.3.3.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve ha nincsen légszűrő a levegő szívótölcsérbe való belépéstől, legfeljebb 1,5 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.

12.3.3.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.

12.3.3.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad±2%-nál nagyobb mértékben ingadoznia.

12.3.3.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell maghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymásután mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.

12.3.3.7. A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ±5 K legyen.

12.3.3.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton +10/-20 K-n kell tartani, pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.

12.3.3.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.

12.3.3.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.

12.3.3.10. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogó csonk-perem(ek) vagy a kipufogó nyílás(ok) közelében kell mérni.

12.3.3.11. Üzemanyag

Kereskedelmi minőségű üzemanyagot kell használni, ami nem tartalmaz füstcsökkentő adalékot

12.3.4. A vizsgálatok lefolytatása

A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor a legnagyobb hasznos teljesítményét és a legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra középértéket kell meghatározni, két stabilizált mérésből.

12.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre

12.4.1. Az α1 és α2 tényezők fogalom-meghatározása

Az α1 és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni, annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és a teljesítményt, valamint nyomatékot a 12.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (α1).

A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:

P0 = α1 x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
α1 = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.

12.4.2. Légköri feltételek

12.4.2.1. Hőmérséklet

25 °C (298 K)

12.4.2.2. Vonatkozási nyomás (száraz) (PS0)

99 kPa (990 mbar)

12.4.3. A korrekciós tényezők meghatározása

12.4.3.1. Az ?2 tényező meghatározása

- Ha a mérési pont a forgattyústengely kimeneténél van, ennek a tényezőnek az értéke 1,

- ha a mérési pont nem a forgattyústengely kimeneténél van, ezt a tényezőt az alábbi képlettel kell meghatározni:

α2 = 1/nt
ahol nt a forgattyústengely és a mérési pont közötti erőátvitel hatásfoka.
Ezt az nt hatásfokot az erőátvitel egyes elemei nj hatásfokainak szorzatával kell meghatározni:
nt = n1 x n2 x ... x nj

Az erőátvitel egyes elemeinek hatásfoka az alábbi táblázatból állapítható meg:

TípusHatásfok
Fogaskerékegyenes fogazású0,98
ferde fogazású0,97
kúpkerék0,96
Hajtóláncgörgős0,95
zajtalan0,98
Hajtószíjfogazott0,95
ékszíj0,94
Hidraulikus tengelykapcsolóhidraulikus tengelykapcsoló0,92
vagy nyomatékváltóhidraulikus nyomatékváltó0,92

12.4.3.2. Az α1 tényező meghatározása

12.4.3.2.1. Az α1 tényezőhöz tartozó T és PS jellemzők meghatározása

T = a beszívott levegő abszolút hőmérséklete

PS = a száraz légköri nyomás kilopascal-ban (kPa), azaz a teljes barometrikus nyomásból levonva a vízgőz nyomása.

12.4.3.2.2. Az α1 tényező

Az α1 korrekciós tényező a következő képlettel számítható:

A képlet csak akkor érvényes, ha,

0,93 ≤ α1 ≤ 1,07

Ha a határértékek túllépik ezeket az adatokat, akkor a kapott korrekciós értéket meg kell adni és a vizsgálati feltételekkel együtt (hőmérséklet és légnyomás) pontosan rögzíteni kell a vizsgálati jelentésben.

12.5. Vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket, a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

Vizsgálati feltételek

A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások

Légnyomás:kPa
Vízgőznyomás:kPa
Kipufogógáz ellennyomás:kPa
Vákuum a szívócsőben:kPa
A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek
A beszívott levegő hőmérséklete:K
A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnél:K
Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnél:K
Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni)K
A tüzelőanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél:K
Az üzemanyag hőmérséklete az tüzelőanyagfogyasztás-mérő berendezésben:K
A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve:K
A fékpad jellemzői
Márka:
Típus:
Üzemanyag
Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál
Márka:
Specifikáció:
Kopogásgátló anyag (ólom stb.)
Típus:
Tartalom mg/l-ben:
Oktánszám:
ROZ:
MOZ:
Fajsúly 15 °C-nál:4 °C-nál:
Fűtőérték:kJ/kg
Kenőanyag
Márka:
Specifikáció:
SAE-viszkozitás osztály:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
Motorfordulatszám f/min-ben
A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben
Teljesítményi terhelés N-ba
A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben
Mért teljesítmény kW-ban
Vizsgálati feltételekLégnyomás kPa-ban
A beszívott levegő hőmérséklete K-ban
Vízgőznyomás kPa-ban
Légköri korrekciós tényező α1
Mechanikai korrekciós tényező α2
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben
Korrigált teljesítmény kW-ban
Fajlagos üzemanyag-fogyasztás g/kWh-ban
A motor hűtési hőmérséklete K-ben
Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben
Kipufogógáz-hőmérséklet K-ben
Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben
Nyomás a kompresszor után kPa-ban

12.6. Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál

12.6.1. A Vizsgálóintézmény által mért legnagyobb teljesítmény és nyomaték a gyártó által megadott értéktől ±10%-al térhet el, ha a mért teljesítmény ?1 kW és ±5%-al térhet el, ha a mért teljesítmény >1 kW, a motorfordulatszám 3%-os tűrése mellett.

12.6.2. A gyártással való egyöntetűségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ? 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől eltérhet.

13. Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjának legnagyobb hasznos teljesítménye és legnagyobb nyomatéka

13.1. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

13.1.1. "Hasznos teljesítmény

Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon a 13.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;

13.1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény

a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;

13.1.3. "Nyomaték

a 13.1.1 pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;

13.1.4. "legnagyobb nyomaték

a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;

13.1.5. "Segédberendezések

a 13.3.1.3. pontban felsorolt készülékek és berendezések;

13.1.6. "sorozatgyártási felszerelés

minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;

13.1.7. "Motortípus

Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek a fő jellemzőkben nem különböznek egymástól.

13.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek mellett.

13.2.1. Nyomaték:

a mért nyomaték±1%-a

13.2.2. Fordulatszám:

A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.

13.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:

± 1% az alkalmazott berendezésekkel együtt.

13.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:

± 1 K.

13.2.5. Légnyomás:

± 70 Pa.

13.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma

± 25 Pa.

13.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése

13.3.1. Segédberendezések

13.3.1.1. Bevonandó segédberendezések

A vizsgálatnál azokat a 13.3.1.3. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, és a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.

13.3.1.2. Nem bevonandó segédberendezések

Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek - és adott esetben a motoron vannak elhelyezve -, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt meg kell állapítani és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.

13.3.1.3. Segédberendezések, amelyek a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni

SzámSegédberendezésA nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó
1Beszívási rendszerha sorozatgyártásban van: igen
- szívócső
- légszűrő
- szívási zajcsillapító
- forgattyúház szellőzés
- fordulatszám határoló
- ellenőrző berendezés (ha van)
2Levegő előmelegítő a szívóvezetékbenha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni)
3Kipufogógáz berendezés vezetékekha sorozatgyártásban van: igen
- kipufogógáz
- hangtompító
- végcső
- feltöltő
- elektromos ellenőrző berendezés (ha van)
4Üzemanyag szivattyúha sorozatgyártásban van: igen
5Karburátorha sorozatgyártásban van: igen
6Üzemanyag befecskendezésha sorozatgyártásban van: igen
- előszűrő
- szűrő
- szivattyú
- vezeték
- befecskendező fúvóka
- adott esetben légnyomás érzékelő
7Folyadék-hűtésha sorozatgyártásban van: igen
- motortető
- hűtő
- ventilátor
- hűtőlevegőház
- vízszivattyú
- termosztát 1
8Léghűtésha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges
- hűtőlevegőház
- fúvók
- hőmérséklet szabályozó berendezés
9Elektromos felszerelésha sorozatgyártásban van: igen
10Feltöltő (ha van)ha sorozatgyártásban van: igen
- közvetlenül a motorról és/vagy a kipufogó gázokkal hajtott feltöltő
- töltőlevegő hűtő
- hűtőfolyadék szivattyú vagy ventillátor (a motor hajtja)
- hűtőfolyadék termosztát (ha van)
11Olajhűtő (ha van)ha sorozatgyártásban van: igen
12Kipufogógáz tisztító berendezésekha sorozatgyártásban van: igen
13Kenési rendszer - olajszivattyúha sorozatgyártásban van: igen

13.3.2. Beállítási feltételek

A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 13.3.2.1. pontban láthatók.

13.3.2.1. Beállítási feltételek

1A karburátor/a karburátorok beállításaSorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amit
2A befecskendező szivattyú beállításaváltoztatás nélkül a vizsgálandó alkalmazáshoz be
3Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe)kell tartani.

13.3.3. Vizsgálati feltételek

13.3.3.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 13.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.

13.3.3.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 13.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.

13.3.3.2.1. Ha a hűtési rendszer a próbapadon a megfelelő berendezés legkisebb feltételeinek megfelelő, de nem teszi lehetővé az elegendő feltételek megteremtését a motor hűtéséhez és ezáltal a mérések végrehajtásához rendes és stabil üzemi feltételek között, akkor a 14. pontban leírt módszert lehet alkalmazni. A vizsgálóberendezés által teljesítendő minimális feltételek és a vizsgálatok végrehajtásának kerete a 14. pont szerint a következőképpen fogalmazható meg:

V1 = a jármű legnagyobb sebessége;

V2 = a hűtő leveg áram legnagyobb sebessége a fúvóból kilépésnél

= a hűtő légáram keresztmetszete

Ha V2 ? V1 akkor a legkisebb feltételek teljesülnek. Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a 14. pontban leírt módszert alkalmazzák.

Ha V1 < és < 0,25 m2, akkor a következő érvényes:

a) Ha az üzemi feltételeket stabilizálni lehet, akkor a 13.3.3. pont szerinti módszert alkalmazzák;

b) Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a következő érvényes:

i) ha V2 ? 120 km/óra és ? 0,25 m2, akkor teljesülnek a berendezés legkisebb feltételei, és a 12. pontban leírt módszert lehet alkalmazni;

ii) ha V2 < 120 km/óra és < 0,25 m2 akkor a berendezés nem teljesíti a legkisebb feltételeket, és a vizsgálóberendezés hűtési rendszerét javítani kell.

Ebben az esetben azonban a vizsgálatot a gyártó és a hatóság beleegyezésével a 14. pont szerinti eljárással kell elvégezni.

13.3.3.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve - ha nincsen légszűrő - a levegő szívótölcsérbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.

13.3.3.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.

13.3.3.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ±2%-nál nagyobb mértékben ingadoznia.

13.3.3.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell maghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.

13.3.3.7. A motorból kilépésnél mért hűtőfolyadék hőmérsékletét ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K±5 K legyen.

13.3.3.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton +10/-20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.

13.3.3.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.

13.3.3.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.

13.3.3.10. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogó csonk-perem(ek) vagy a kipufogó nyílás(ok) közelében kell mérni.

13.3.3.11. Üzemanyag

(Lásd 12.3.3.11. pont)

13.3.3.12. Ha nem standard kipufogódobot használnak, akkor a vizsgálathoz egy olyan berendezést kell választani, ami a motornak a gyártó adatai szerinti rendes üzemi feltételeivel összehasonlítható.

13.3.3.12.1. Különösen a vizsgálat helyén járó motornál, annál a pontnál, ahol a próbapad kipufogóberendezése csatlakozik, nem állhat elő olyan nyomás a kipufogó vezetékben, ami a légköri nyomástól±740 Pa-nál többel (7,4 mbar) tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten. Ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.

13.3.4. A vizsgálatok lefolytatása

A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.

13.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre

13.4.1. Az α1és α2 tényezők fogalom-meghatározása

Az α1 és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és ezt a teljesítményt, valamint nyomatékot a 13.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (α1).

A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:

P0 = α1 x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
α1 = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.

13.4.2. Légköri feltételek

13.4.2.1. Légköri vonatkozási feltételek

13.4.2.1.1. Vonatkozási hőmérséklet (T0)

298 K (25 °C)

13.4.2.1.2. Vonatkozási nyomás (száraz) (PS0)

99 kPa

13.4.2.2. Légköri vizsgálati feltételek

A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:

13.4.2.2.1. Vizsgálati hőmérséklet (T)

238 K<T<318 K

13.4.3. A korrekciós tényezők megállapítása

13.4.3.1. Az α2 tényező meghatározása

- Ha a mérési pont a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényező értéke 1;

- Ha a mérési pont nem a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényezőt a következő képlettel lehet kiszámítani:

α2 =1
--
ht
Itt az ht az erőátvitel hatásfoka a forgattyús tengely és a mérési pont között.
Az erőátvitelnek ezt az ht hatásfokát az erőátviteli berendezés egyes elemeinek ht hatásfokai szorzatával határozzák meg a következő egyenlet szerint:
ht = h1 ◦ h2 ◦ ............hj
Az erőátviteli berendezés elemeinek ht hatásfoka a következő táblázatból vehető ki:
TípusHatásfok
Fogaskerekes hajtóműEgyenes fogazás0,98
Ferde fogazás0,97
Kúpkerék0,96
LáncGörgős lánc0,95
Halk fogas lánc0,98
HajtószíjFogazott szíj0,95
Ékszíj0,94
Folyadékos tengelykapcsolóFolyadékos tengelykapcsoló0,92
vagy nyomatékváltóFolyadékos nyomatékváltó0,92

13.4.3.2. Az α1 korrekciós tényező meghatározása

13.4.3.2.1. A T és PS fizikai értékek, valamint az ?2 korrekciós tényezők fogalom-meghatározása

T = a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete;

PS = a légköri (környező) légnyomás kilopascalban (kPa), azaz a teljes légnyomás a vízgőz nyomás levonásával.

13.4.3.2.2. Az α1 korrekciós tényező

Az α1 korrekciós tényezőt a következő képlettel számítják:

ezt a képletet akkor lehet használni, ha

0,93 ? α1 ? 1,07

ha ezeket a határértékeket túllépik, akkor a vizsgálati jelentésben a kapott, korrigált értéket kell megadni és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és légnyomás) pontosan be kell tartani.

13.5. Vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény heghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

Vizsgálati feltételek

A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások LégnyomáskPa
VízgőznyomáskPa
Kipufogógáz ellennyomáskPa
Vákuum a szívócsőbenkPa
A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek
A beszívott levegő hőmérsékleteK
A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnélK
Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnélK
Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni)K
Az üzemanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél:K
Az üzemanyag hőmérséklete az üzemanyagfogyasztás-mérő berendezésben:K
A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve(3):K
A fékpad jellemzői
Márka:
Típus:
Üzemanyag
Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál
Márka:
Specifikáció:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
Motorfordulatszám f/min-ben
A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben
Teljesítményi terhelés N-ban
A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben
Mért teljesítmény kW-ban
Vizsgálati feltételekLégnyomás kPa-ban
A beszívott levegő hőmérséklete K-ban
Vízgőznyomás kPa-ban
Légköri korrekciós tényező α1
Mechanikai korrekciós tényező α2
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben
Korrigált teljesítmény kW-ban
Fajlagos üzemanyag-fogyasztás g/kWh-ban
A motor hűtési hőmérséklete K-ben
Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben
Kipufogógáz hőmérséklet K-ben
Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben
Nyomás a kompresszor után kPa-ban

13.6. Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál

13.6.1. A megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ? 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal eltérhet.

13.6.2. A gyártással való egyöntetűség vizsgálata keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ? 1 kW mért teljesítménynél ±20%-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ±10%-kal a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől eltérhet.

14. A motor legnagyobb hasznos teljesítményének és legnagyobb nyomatékának a meghatározása

14.1. Vizsgálati feltételek

14.1.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak a 13.3.1.3. pont szerint felszereltnek kell lennie.

14.1.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklet, a 13.4.2.1. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.

14.1.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve a levegő szívótölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni: A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.

14.1.4. A fordulatszámnak a leolvasás alatt legfeljebb ±1%-kal szabad a választott fordulatszámtól eltérnie.

14.1.5. A vizsgált motor hasznos teljesítményét a fékpadon abban a pillanatban kell leolvasni, amikor a motor hőmérséklete a motor csaknem állandó fordulatánál a szabályozási hőmérsékletet eléri.

14.1.6. A fogyasztási értékeket le kell olvasni, mihelyt biztosított, hogy a motor a megadott fordulatszámot elérte.

14.1.7. A folyadékhűtésű motoroknál a motorból kilépésnél mért hűtőfolyadék hőmérsékletnek ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K±5 K legyen.

A léghűtéses motoroknál a gyújtógyertya alátétjénél mért hőmérsékletnek ±10 K értékkel a gyártó által megadott hőmérsékletnek kell megfelelnie.

14.1.8. A gyújtógyertya alátétjének hőmérséklete a léghűtéses motoroknál egy termoelem és tömítőgyűrű segítségével határozandó meg.

14.1.9. Az üzemanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba vagy a karburátorba belépésnél kell mérni és a gyártó által megállapított határértékek között kell tartani.

14.1.10. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.

14.1.11. A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben, a kipufogó csonk(ok) közelében vagy a kipufogó nyílások közelében kell mérni.

14.1.12. A 12.3.3.11 pont szerinti üzemanyagot kell használni.

14.1.13. Ha nem lehet standard kipufogódobot használni, akkor a vizsgálatot olyan berendezéssel kell elvégezni, amelyik a motor rendes fordulatszámán a gyártó adataival összhangban van. Különösen a vizsgálóhelyen járó motornál azon a ponton, ahol a próbapad kipufogóberendezése csatlakozik, a kipufogó vezetékben nem szabad olyan nyomásnak keletkeznie, ami a légköri légnyomástól ±740 Pa-nál (7,4 mbar) nagyobb mértékben tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.

15. motorkerékpárok és motoros triciklik öngyulladású motorjának legnagyobb hasznos teljesítménye és legnagyobb nyomatéka

15.1. Fogalommeghatározások

E melléklet értelmében az egyes fogalmak jelentése a következő:

15.1.1. "Hasznos teljesítmény

Az a teljesítmény, amit a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő elemén a gyártó által megadott fordulatszámon, a próbapadon a 15.3.4. pontban felsorolt segéd berendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;

15.1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény

a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;

15.1.3. "Nyomaték

a 15.1.1 pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;

15.1.4. "legnagyobb nyomaték

a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;

15.1.5. "Segédberendezések

a 15.3.4. pontban felsorolt készülékek és berendezések;

15.1.6. "sorozatgyártási felszerelés

minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;

15.1.7. "Motortípus

Azoknak a motoroknak az összessége, amelyek a fő jellemzőikben nem különböznek egymástól.

15.2. A nyomaték- és teljesítménymérések pontossága teljes terhelési feltételek között

15.2.1. Nyomaték:

a mért nyomaték±1%-a

15.2.2. Fordulatszám:

A mérési pontosságnak±1%-osnak kell lennie.

15.2.3. Üzemanyag-fogyasztás:

± 1% az alkalmazott berendezésekkel együtt.

15.2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:

± 1 K.

15.2.5. Légnyomás:

± 70 Pa.

15.2.6. Nyomás a kipufogóberendezésben és a beszívott levegő vákuuma

± 25 Pa.

15.2.7. Nyomás a szívó vezetékben:

± 50 Pa (lásd a 33. sz. megjegyzést)

15.2.8. Nyomás a végcsőben:

± 200 Pa (lásd a 33. sz. megjegyzést)

15.3. A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb teljesítményének mérése

15.3.1. Bevonandó segédberendezések

A vizsgálatnál azokat a 15.3.4. pontban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási cél érdekében szükségesek, és a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.

15.3.2. Nem bevonandó segédberendezések

Azokat segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek - és adott esetben a motoron vannak elhelyezve -, a vizsgálatokhoz le kell szerelni. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz ehhez:

- kompresszor a fékberendezésekhez

- rásegítőberendezés a kormányműhöz

- a rugózási rendszer szivattyúja

- klímaberendezés.

15.3.2.1. A ki nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett üresjárati teljesítményt lehet meghatározni és a mért teljesítményhez hozzáadni.

15.3.3. Segédberendezések az öngyulladású motorok beindításához

Az öngyulladású motorok indítására szolgáló segédberendezéseknél a következő két esetet kell tekintetbe venni:

a) Elektromos indítás: Az áramfejlesztő be van szerelve és gondoskodik adott esetben a motor üzeméhez feltétlenül szükséges segédberendezéseket árammal.

b) Nem elektromos indítás: Ha a motor üzeméhez elektromos segédberendezések feltétlenül szükségesek, akkor az áramfejlesztő be van szerelve, és ellátja árammal a segédberendezéseket. Egyébként ki kell szerelni. Mindkét esetben a szükséges indítási energia előállítására és tárolására szolgáló rendszer be van szerelve, és teljesítményleadás nélkül működik.

15.3.4. Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni

SzámSegédberendezésA nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó
1Beszívási rendszerha sorozatgyártásban van: igen
- szívócső
- légszűrő
- szívási zajcsillapító
- forgattyúház szellőzés
- fordulatszám határoló
2Levegő előmelegítő a szívóvezetékbenha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni)
3Kipufogógáz berendezésha sorozatgyártásban van: igen
- kipufogógáz szűrő -
- kipufogó csonk
- kipufogógáz vezetékek
- hangtompító
- végcső2
kipufogófék
4Üzemanyag szivattyúha sorozatgyártásban van: igen
6Üzemanyag befecskendezésha sorozatgyártásban van: igen
- előszűrő
- szűrő
- szivattyú
- nagynyomású vezeték
- befecskendező fúvóka
- adott esetben légnyomás érzékelő
7Folyadék-hűtésha sorozatgyártásban van: igen
- motortető
- hűtő
- ventilátor
- hűtőlevegőház
- vízszivattyú
- termosztát
8Léghűtésha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges
- hűtőlevegőház
- fúvók,
- hőmérséklet szabályozó berendezés
9Elektromos felszerelésha sorozatgyártásban van: igen
10Feltöltő (ha van)ha sorozatgyártásban van: igen
- közvetlenül a motorról és/vagy a kipufogó gázokkal hajtott feltöltő
- töltőlevegő hűtő
- hűtőfolyadék szivattyú vagy ventillátor (a motor hajtja)
- hűtőfolyadék termosztát (ha van)

15.3.5. Beállítási feltételek

A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 15.3.5.1. pontban láthatók.

15.3.5.1. Beállítási feltételek

1A karburátor/a karburátorok beállításaSorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amit
2A befecskendező szivattyú beállításaváltoztatás nélkül a vizsgálandó alkalmazáshoz be
3Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés beállítás (befecskendezési állítási görbe)kell tartani.

15.3.6. Vizsgálati feltételek

15.3.6.1. A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a befecskendező szivattyú teljes szállítási teljesítményénél kell elvégezni, ahol a motornak a 15.3.4. pont szerint felszereltnek kell lennie.

15.3.6.2. A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk. A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklet, a 15.4.2. pont szerinti vonatkozási feltételeket messzemenően meg kell közelíteniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.

15.3.6.3. A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környező levegő) a légszűrőbe, illetve - ha nincsen légszűrő - a levegő szívótölcsérbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.

15.3.6.4. Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.

15.3.6.5. A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ±1%-nál vagy ±10 f/min-nél nagyobb mértékben ingadoznia.

15.3.6.6. A fékpadi teljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékpadi teljesítménynél legfeljebb 2%-kal térhetnek el egymástól.

15.3.6.7. A motor kilépésnél megállapított hűtőfolyadék hőmérsékletnek ±5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ±5 K legyen.

15.3.6.7.1. A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/-20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkozási feltételekre megadott legnagyobb értéken.

15.3.6.8. Az üzemanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.

15.3.6.9. A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.

15.3.6.10. Ahhoz, hogy a hőmérsékletet a 15.3.6.7., 15.3.6.8. és 15.3.6.9. pontok szerinti határértékek között lehessen tartani, adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni.

15.3.6.11. Üzemanyag

(Lásd 12.3.3.11.)

15.3.7. A vizsgálatok lefolytatása

A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni abból a célból, hogy a teljes terhelési karakterisztika görbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.

15.3.8. Korom érték mérések

Az öngyulladású motoroknál a vizsgálat keretében ellenőrizni kell, hogy a kipufogógázok megfelelnek-e a levegőszennyezés elleni intézkedések határozmányainak, ha ezek a határozmányok alkalmazhatóak.

15.4. Korrekciós tényezők a nyomatékra és a teljesítményre

15.4.1. Az αd és α2 tényezők fogalom-meghatározása

Az αd és α2 olyan tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot, illetve teljesítményt meg kell szorozni, annak érdekében, hogy a motor hasznos teljesítményét és nyomatékát meg lehessen határozni, figyelembe véve a vizsgálatok során alkalmazott erőátvitel hatásfokát (α2) és ezt a teljesítményt, valamint nyomatékot a 15.4.2. pontban meghatározott viszonyítási légköri feltételekhez lehessen igazítani (αd).

A teljesítmény korrekciós képlete az alábbi:

P0 = αd x α2 x P
ahol:
P0 = a korrigált teljesítmény (azaz a referenciafeltételeknek megfelelő teljesítmény a forgattyústengelyen)
αd = a referencia légköri feltételek korrekciós tényezője
α2 = az erőátvitel hatásfokának korrekciós tényezője (l. a 12.4.3.1. pontot)
P = a mért (leolvasott) teljesítmény.

15.4.4. Az αd korrekciós tényező meghatározása

Az αd teljesítmény korrekciós tényező az öngyulladású motoroknál állandó üzemanyag-átfolyásnál a következő képlettel határozható meg:

αd =(fa) fm

Ahol:

fa = a légköri tényező

fm = a motor típusonként és beállításonként jellemző paraméter.

15.4.4.1. Légköri tényező fa

Ez a tényező szolgál a környezeti feltételeknek (légnyomás, hőmérséklet és nedvesség) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatásai adataira. A képlet a légköri tényezőre motortípusonként változó értékű.

15.4.4.1.1. A szívó üzemű és mechanikus feltöltésű motorokra

15.4.4.1.2. A hűtőlevegős és anélküli turbófeltöltéses motorokra

15.4.4.2. Motortényező fm

az fm a qc függvénye (korrigált üzemanyag-átfolyás)

Ahol:

qc = q/r

Ahol:

q = az üzemanyag-átfolyás mg-ban munkaütemenként és a teljes szívási térfogat literben (1 x munkaütem)

r = a sűrítési viszony a kiömlési és beömlési nyílás között a kompresszornál (r = 1 feltöltés nélküli motornál)

Ez a képlet 40 mg/(1 ? munkaütem) qc értékekre érvényes 65 mg/(1 ? munkaütemig)

A 40 mg/(1 ? munkaütem) alatti qc-nél egy 0,3-as állandó értékű fm-et (fm = 0,3) értéket alkalmaznak (lásd az ábrát).

A 65 mg/(1 ? munkaütem) alatti qc-nél egy 1,2-es állandó értékű fm-et (fm = 1,2) értéket alkalmaznak (lásd az ábrát).

15.4.4.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek

Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az ?d tényezőnek a következő feltételeket kell kielégítenie:

0,9 < αd < 1,1

Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és vizsgálat feltételeket (hőmérséklet és nyomás) kell megadni.

15.5. Vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket, a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit. Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

Vizsgálati feltételek

A legnagyobb hasznos teljesítménynél mért nyomások

Légnyomás:kPa
Kipufogógáz ellennyomás:kPa
Vákuum a szívócsőben:kPa
A motor legnagyobb hasznos teljesítményénél mért hőmérsékletek
A beszívott levegő hőmérséklete:°C
A hűtőfolyadék hőmérséklete a motorból kilépésnél:°C
Hőmérséklet a vonatkozási ponton, léghűtésnél:°C
Az olaj hőmérséklete: (a mérési pontot meg kell adni):°C
Az üzemanyag hőmérséklete a karburátorba/befecskendező szivattyúba belépésnél:°C
Az üzemanyag hőmérséklete az üzemanyagi fogyasztásmérő berendezésben:°C
A kipufogógáz hőmérséklete, a kipufogócsonk vezetékében mérve:°C
A fékpad jellemzői
Márka:
Típus:
Üzemanyag
Külső gyújtású és folyékony üzemanyagú motoroknál
Márka:
Specifikáció:
SAE viszkozitás-osztály:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
Motorfordulatszám f/min-ben
A teljesítmény-fékpad fordulatszáma f/min-ben
Teljesítményi terhelés N-ban
A forgattyús tengelyen mért nyomaték Nm-ben
Mért teljesítmény kW-ban
Vizsgálati feltételekLégnyomás kPa-ban
A beszívott levegő hőmérséklete K-ban
Korrekciós tényező
Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen Nm-ben
Korrigált teljesítmény kW-ban
Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás g/kWh-ban
A motor hűtési hőmérséklete K-ben
Olajhőmérséklet a mérési ponton K-ben
Kipufogógáz-hőmérséklet K-ben
Levegő-hőmérséklet a kompresszor után K-ben
Nyomás a kompresszor után kPa-ban

15.6 Tűrések a legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásánál

15.6.1 A megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ? 11 kW mért teljesítménynél ±5%-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ±2%-kal eltérhet, ahol a motorfordulatszám tűrése 1,5%.

15.6.2 A gyártással való egyöntetűség vizsgálata keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a konstrukciós engedélynél meghatározott értékektől a ? 11 kW mért teljesítménynél ±10%-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ±5%-kal eltérhet.

A B. Függelék B/12. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

C. Függelék a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

1. E Függelék alkalmazásában - a rendelet 2. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a járművek kategóriái a következők:[600]

1.1. "Traktor": olyan fúvott gumiabronccsal rendelkező mezőgazdasági vontató, lassújármű, illetve kivételesen egyéb jármű (gépkocsi, munkagép), amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve - adott esetben - alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa.

1.2. "Pótkocsi": olyan jármű, amely traktorral történő vontatásra készült.

A C. Függelék C/1. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[601]

A traktorokra, azok alkatrészeire és tulajdonságaira vonatkozó követelmények[602]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadja meg valamely traktortípusra az EK- vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását, ha a következő jellemzők és alkatrészek mindegyike kielégíti a II-VII. Rész előírásait:

- a megengedett legnagyobb össztömeg,

- a hátsó rendszámtábla elhelyezése és felszerelése,

- a folyékonytüzelőanyag-tartályok,

- a pótsúlyok,

- a hangjelző készülék,

- a megengedhető zajszint és a kipufogó berendezés (hangtompító).

0.2.2. Azon járművekre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem ad ki további EK-típusjóváhagyást,

- megtagadja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

0.2.3. Azon új járművekre vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem tekinti érvényesnek az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat az ER. C. Függeléke alkalmazásában,[603]

- megtagadja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, és nem tiltja meg azok értékesítését, üzembe helyezését vagy használatát a 0.2.1. pontban említett alkatrészekre vagy jellemzőkre vonatkozó indokokkal, ha ezek a II-VII. Rész előírásainak megfelelnek.

II. Rész

MEGENGEDETT LEGNAGYOBB ÖSSZTÖMEG

1. A gyártó által megadott műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeget az illetékes hatóság megengedett legnagyobb össztömegként azzal a feltétellel fogadja el, hogy:

1.1. a hatóság által végrehajtott vizsgálatok, nevezetesen a fékrendszer és a kormányberendezés vizsgálata kielégítő eredményt ad;

1.2. a megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg nem lépi túl az 1. táblázatban megadott értékeket.

1. táblázat

Megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg a
járműkategória függvényében
JárműkategóriaKeréktengelyek számaMegengedett legnagyobb tömeg (t)Tengelyenként megengedett legnagyobb tömeg
Hajtott tengely (t)Nem hajtott ten­gely (t)
T1, T2, T4.1,218 (össztömeg)11,510
324 (össztömeg)11,510
T32 vagy 30,6 (sajáttömeg)(a)(a)
T4.32, 3 vagy 410 (össztömeg)(a)(a)
a) A T3 és T4.3 kategóriába tartozó járművek esetében nem szükséges tengelyterhelési határérté­ket megállapítani, mivel azok definíciójukban korlátozva vannak a megengedett legnagyobb sa­ját és össztömeg tekintetében.
2. A traktor terhelési állapotától függetlenül, a mellső tengely kerekeire jutó terhelés nem lehet kisebb a traktor saját tömegének 20 %-ánál.

III. Rész

1. A HÁTSÓ RENDSZÁMTÁBLA FELSZERELÉSI HELYÉNEK ALAKJA ÉS MÉRETEI

A felszerelési helyek egy sík, vagy közel sík négyszögletű felületet képeznek, amelynek legalább a következő méretekkel kell rendelkeznie:

- hosszúság: 255 vagy 520 mm,

- szélesség: 165 vagy 120 mm.

2. A FELSZERELÉSI HELYEK HELYZETE ÉS A RENDSZÁMTÁBLA FELSZERELÉSE

A felszerelési helyeket úgy kell kialakítani, hogy a szakszerűen felszerelt rendszámtábla jellemzői a következők legyenek:

2.1. A rendszámtáblának a jármű szélességéhez viszonyított helyzete

A rendszámtábla közepe nem helyezkedhet el jobbra a traktor szimmetriasíkjától.

A rendszámtábla baloldali oldalsó éle nem helyezkedhet el balra a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos, a traktor legszélesebb keresztmetszeti pontját érintő függőleges síktól.

2.2. A rendszámtáblának a traktor hossz-szimmetria síkjához viszonyított helyzete

A rendszámtáblának függőlegesen vagy közel függőlegesen kell állnia a traktor szimmetriasíkjához viszonyítva.

2.3. A rendszámtáblának a függőlegeshez viszonyított helyzete

A rendszámtáblának függőlegesen kell állnia; ettől való eltérés 5° eltérésig megengedett. Amennyiben a traktor alakja miatt szükséges, a rendszámtábla a függőlegeshez képest megdőlhet, mégpedig:

2.3.1. legfeljebb 30°-kal, ha a rendszámmal ellátott oldal fölfelé hajlik feltéve, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest között a távolság nem nagyobb 1,2 méternél;

2.3.2. legfeljebb 15°-kal, ha a rendszámmal ellátott oldal lefelé hajlik feltéve, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest között a távolság nem nagyobb 1,2 méternél.

2.4. A rendszámtábla távolsága az úttesttől

A rendszámtábla alsó élének talaj feletti magassága nem lehet kevesebb, mint 0,3 méter; a rendszámtábla felső élének talaj feletti magassága nem lehet több, mint 4 méter.

2.5. A rendszámtábla úttesttől való távolságának meghatározása

A 2.3. és 2.4. pontban meghatározott távolságokat üres traktornál kell mérni.

IV. Rész

FOLYÉKONYTÜZELŐANYAG-TARTÁLY

1. A tüzelőanyag-tartályokat korrózióállóan kell előállítani. Meg kell felelniük a gyártó által kétszeres relatív üzemi nyomáson, de legalább 0,3 bar nyomáson elvégzett tömítettségi vizsgálatoknak. A fellépő túlnyomásnak, avagy az üzemi nyomást túllépő nyomásnak, erre alkalmas készülékek (nyílások, biztonsági szelepek és más hasonlók) révén automatikusan ki kell egyenlítődnie. A szellőző és a légtelenítő nyílásokat úgy kell megtervezni, hogy azok a tűzveszélytől védve legyenek. A tartály elzáró szerkezetén vagy a túlnyomás kiegyenlítésére szolgáló szerkezeteken keresztül teljesen felborult tartálynál sem folyhat ki a tüzelőanyag: a kicsöpögés megengedett.

2. A tüzelőanyag-tartályokat úgy kell beépíteni, hogy az első, vagy hátsó ütközés hatásaitól védve legyenek; a tüzelőanyag-tartály közelében nem szabad éles sarkoknak, kiálló részeknek stb. lenniük.

A tüzelőanyag-ellátó csővezetéket és a betöltőnyílást a vezetőfülkén kívül eső helyre kell beépíteni.

V. Rész

PÓTSÚLYOK

1. Amennyiben a traktor terhelősúlyokkal van felszerelve, azokat a traktor gyártójának kell a traktorra való felszerelés céljára gyártania. A terhelősúlyokon fel kell tüntetni a gyártót és - kg-ban, 5% pontossággal - a terhelősúlyok tömegét. A gyakori le-, illetve felszerelésre tervezett első terhelősúlyokat legalább 25 mm biztonsági hézaggal kell elhelyezni a szükséges rögzítőfogantyúk miatt. A terhelősúlyok elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy véletlen leválást ne tegyen lehetővé (például a traktor felborulásakor).

VI. Rész

HANGJELZŐ KÉSZÜLÉK

1. A hangjelzésre szolgáló készüléket el kell látni a gépjárművek hangjelző berendezéseire vonatkozó MR. A. Függelék A/07. számú mellékletében előírt EK-típus-jóváhagyási jellel.

2. A TRAKTORBA BESZERELT HANGJELZŐ KÉSZÜLÉK TULAJDONSÁGAI

2.1. Akusztikai vizsgálat

Egy traktorba beszerelt hangjelző készülék tulajdonságainak a vizsgálatát, az adott típusú traktor típusjóváhagyása során a következők szerint kell végezni:

2.1.1. A traktorra szerelt hangjelző készülék hangnyomását 7 m távolságban kell mérni szabad területen, lehetőleg síkfelületen felállított traktor előtt, leállított motorral. A mért hangnyomás szintnek meg kell felelnie az MR A Függelék A/7 számú melléklet II. Rész 2.2.1 pontja alatti előírásoknak.

2.1.2. A méréseket a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság szabványának "A" súlyozó görbéje szerint kell végezni.

2.1.3. A legnagyobb hangnyomás szintjét a talaj fölött 0,5 és 1,5 méter közti magasságban kell meghatározni.

2.1.4. A hangnyomásszint legmagasabb értékének legalább 93 dB(A)-nek és legfeljebb 112 dB(A)-nek kell lennie.

VII. Rész

1. MEGENGEDHETŐ ZAJSZINT

1.1. Határértékek

A zajszint az ebben a mellékletben megadott feltételek mellett nem lépheti túl a következő értékeket:

- 89 dB(A): azon traktoroknál, amelyek saját tömege 1,5 tonnánál több,

- 85 dB(A): azon traktoroknál, amelyek saját tömege nem több 1,5 tonnánál.

1.2. Mérőkészülékek

A traktorok által kibocsátott zaj mérését olyan hangerőmérő készülékkel kell végezni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179-es publikációja, 1965-ös első kiadásában ismertetett típusnak.

1.3. Mérési feltételek

A méréseket üres traktoron, szabad és kellően zajmentes környezetben kell végezni (úgy, hogy a zavaró zajok és szélzajok legalább mintegy 10 dB(A)-val legyenek gyöngébbek a mérendő zajnál).

Mérési helyként megfelel például egy 50 m sugarú szabad felület, amelynek legalább 20 m-nél nagyobb sugarú középső része gyakorlatilag vízszintes, és beton, aszfalt vagy más hasonló anyagból készült bevonattal van borítva; nem lehet porhóval, porhanyós földdel vagy hamuval befedett, vagy magas fűvel benőtt.

Az úttest burkolatát úgy kell kiképezni, hogy a jármű gumiköpenye ne keltsen mértéken felüli zajt. E feltétel csak a mozgó traktoron való zajmérésre érvényes.

A méréseket tiszta időben és gyenge szélnél kell végezni. A megfigyelőn kívül, aki a mérőkészüléket leolvassa, senki sem tartózkodhat a traktor, vagy a mikrofon közelében, mivel nézők jelenléte a leolvasásokat jelentősen befolyásolhatja, különösen ha a traktor, vagy a mikrofon közelében tartózkodnak. Az erős mutatókilengéseket, amelyek nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben az általános zajszinttel, a leolvasásnál nem kell tekintetbe venni.

1.4. Mérési módszer

1.4.1. A mozgásban lévő traktor zajának mérése (a típusjóváhagyáshoz)

Legalább két mérést kell végezni a traktor mindkét oldalán. A mérőkészülék beállításához lehet előméréseket végezni, amelyeket azonban nem kell figyelembe venni.

A mikrofont a talaj fölött 1,2 méter magasan és a traktor CC tengelyétől 7,5 méter távol kell felállítani; e távolságot az e tengelyre merőleges PP' egyenesen kell mérni (1. ábra).

A vizsgálati pályán mindig fel kell rajzolni 10-10 méterre a PP' vonal előtt és mögött két, e vonallal párhuzamos AA' és BB' vonalat. A traktort egyenletes sebességgel, az alábbiakban meghatározott feltételekkel az AA' vonalhoz kell vezetni. E pillanatban a gáz fojtószelepet amilyen gyorsan csak lehet, teljesen ki kell nyitni és ezen állásban kell tartani addig, amíg a traktor hátsó része* a BB' vonalon át nem megy, amely után a gáz fojtószelepet - amilyen gyorsan csak lehet -újra be kell zárni.[604]

Mérési eredménynek az itt megállapított legnagyobb hangerő számít.

1.4.1.1. A sebességnek azon legnagyobb sebesség háromnegyedével kell egyenlőnek lennie, amely a legnagyobb sebességi fokozatban az úton elérhető.

1.4.1.2. Az eredmények kiértékelése

1.4.1.2.1. A mérőkészülék pontatlanságainak figyelembevétele érdekében mérési eredménynek a készülékről leolvasottak 1 dB(A)-val csökkentett értékét kell tekinteni.

1.4.1.2.2. A mérési eredmények akkor tekinthetők érvényesnek, ha a traktor ugyanazon oldalán végzett két egymás után következő mérés értéke közti eltérés a 2 dB(A)-t nem haladja meg.

1.4.1.2.3. Vizsgálati eredménynek a legmagasabb mért zajszintet kell tekinteni. Ha ezen érték legfeljebb 1 dB(A)-rel túllépi a vizsgált traktorcsoportra megengedhető legnagyobb zajszintet, úgy két további mérést kell végezni. E négy mérési eredményből háromnak az előírt határértékeken belül kell lennie.

Mérési helyzetek mozgásban lévő traktoroknál

Lábra

1.4.2. A zaj mérése álló helyzetben lévő traktoroknál (nem a típusjóváhagyáshoz, de meg kell határozni)

1.4.2.1. A hangerőmérő készülék felállítása

A mérési pont a 2. ábrán megadott x pont, amely 7 méter távolságra van a traktor legközelebbi felületétől.

A mikrofont az úttest fölött 1,2 méter magasan kell elhelyezni.

1.4.2.2. A mérések száma Legalább két mérést kell végezni.

1.4.2.3. A traktor üzemi állapota a vizsgálatnál

A fordulatszám-szabályozó nélküli traktormotorokat azon fordulatszámon kell járatni, amely a gyártó által a legnagyobb teljesítményhez megadott fordulatszám háromnegyedének felel meg. A motor fordulatszámának mérését egy független készülékkel - például egy görgős fékpaddal és egy fordulatszámlálóval - kell végezni. Azon motorokat, amelyek fordulatszámszabályozóval vannak ellátva, amelyek megakadályozzák, hogy a motor túllépje a legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámot, a fordulatszám-szabályozó szerinti legnagyobb megengedhető fordulatszámra kell állítani.

A mérések megkezdése előtt a motornak fel kell vennie a rendes üzemi hőmérsékletet.

1.4.2.4. Az eredmények kiértékelése A vizsgálati jelentésben az összes zajszint-leolvasást regisztrálni kell.

Amennyiben lehetséges, úgy meg kell adni a motor teljesítményének kiszámítására felhasznált módszert is. A traktor terhelési állapotát szintén meg kell adni a vizsgálati jelentésben.

A mérési eredmények akkor tekinthetők érvényesnek, ha a traktor ugyanazon oldalán egymás után végzett két mérés közti különbség nem haladja meg a 2 dB(A)-t.

Mérési eredménynek a legnagyobb értéket kell tekinteni.

Mérési helyzetek álló helyzetben lévő traktoroknál

2. ábra

2. KIPUFOGÓ BERENDEZÉS (HANGTOMPÍTÓ)

2.1. A kipufogás zaját csökkentő készülékkel (hangtompítóval) ellátott traktor esetében e 2. pont

követelményeit kell teljesíteni. Ha a motor szívócsonkjaira levegőszűrőt szerelnek, amely ahhoz szükséges, hogy a megengedhető zajszint betartása biztosítva legyen, úgy e szűrő a hangtompító alkotórészének minősül és a jelen 2. pont előírásait e szűrőre is alkalmazni kell.

A kipufogó csővezetéket úgy kell elhelyezni, hogy a kipufogógázok ne juthassanak be a vezetőfülkébe.

2.2. A kipufogó berendezés vázlatos ábrázolását a traktor típusbizonyítványához kell mellékelni.

2.3. A hangtompítót világosan olvasható és letörölhetetlen márka- és típusjellel kell ellátni.

2.4. A hangtompítók készítésénél csak akkor szabad abszorpciós szálas anyagokat használni, ha a következő feltételek teljesülnek:

2.4.1. abszorpciós szálas anyagok nem helyezhetők el a hangtompító olyan belső tereiben, amelyen gáz áramlik keresztül;

2.4.2. megfelelő szerkezetekkel biztosítani kell, hogy az abszorpciós szálas anyagok a hangtompító teljes használati ideje alatt helyükön maradjanak;

2.4.3. az abszorpciós szálas anyagoknak addig a hőmérsékletig (°C) kell ellenállónak lenniük, amely legalább 20 %-kal nagyobb azon legnagyobb üzemi hőmérsékletnél, amely a hangtompítónak azon a részén felléphet, ahol abszorpciós szálas anyagok vannak

A C. Függelék C/2. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[605]

A traktorok legnagyobb tervezési sebességére és rakfelületére vonatkozó követelmények[606]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ezen melléklet alkalmazásában a "traktor" az ER C függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott traktort jelenti.[607]

0.1.1. Ezen melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C függelék 2. mellékletében meghatározott kategóriák.

0.1.2. Ezt az mellékletet csak azokra a pneumatikus gumiabronccsal felszerelt traktorokra kell alkalmazni, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását a tervezett legnagyobb sebességre és a rakfelületre való hivatkozással, amennyiben azok megfelelnek a II. Részben foglalt követelményeknek.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem állíthatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

A jóváhagyó hatóság megtagadja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a tervezett legnagyobb sebességre és a rakfelületre való hivatkozással, ha azok megfelelnek az ezen melléklet II. Részében foglalt követelményeknek.

0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja és nem követelheti meg, hogy a traktorok rakfelülettel legyenek felszerelve.

0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg, hogy e rakfelületeken olyan árukat fuvarozzanak, amelyek pótkocsikon való szállítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban megengedett. A gyártó által előirányzott határokon belül az üres, menetkész traktor saját tömege legalább 80 %-ának megfelelő legnagyobb terhelés megengedett.

II. Rész

1. Legnagyobb tervezési sebesség

1.1. A típusvizsgálatok során az átlagos menetsebességet egyenes mérőszakaszon mérik, amelyen repülőstarttal mindkét irányban végig kell haladni. A mérőszakasz útfelületének szilárdnak kell lennie; a mérőszakasz hossza legalább 100 m és sík, azonban erre vonatkozóan legfeljebb 1,5 %-os lejtés engedélyezett.

1.2. A mérést üres, menetkész traktorral kell végezni, pótsúly és különleges tartozékok nélkül, a közúti közlekedésre előírt abroncsnyomás betartásával.

1.3. A méréshez a traktort új, a gyártó által a traktorhoz megadott legnagyobb gördülési sugarú, pneumatikus gumiabroncsokkal kell felszerelni.

1.4. A mérés a sebességváltó legnagyobb sebességhez tartozó fokozatában történik, teljes gázzal.

1.5. A típus-jóváhagyási vizsgálat során a különböző elkerülhetetlen, különösen a mérési eljárással és a részterhelésnél a motor fordulatszámának növekedésével összefüggő hibák figyelembevételével az a mért sebesség, amely 3 km/órával haladja meg a legnagyobb tervezési sebességet, még megengedhető.

1.6. Annak érdekében, hogy a típusjóváhagyás megadására illetékes vizsgáló hatóságoknak megadják a lehetőséget a traktorok legnagyobb elméleti sebességének kiszámítására, a gyártóknak meg kell adniuk az áttételi viszonyt, a hajtott kerekek által egy fordulattal ténylegesen megtett utat, valamint a teljes gáznál a motor legnagyobb teljesítményéhez tartozó fordulatszámot, valamint - ha a motor ezzel fel van szerelve - a fordulatszám-szabályzót a gyár előírásai szerint kell beállítani.

2. Rakfelület

2.1. A rakfelület súlypontjának a tengelyek között kell elhelyezkednie.

2.2. A méretekre érvényes előírások a következők:[608]

2.2.1. a rakfelület hossza nem lépheti túl a traktor legnagyobb - első vagy hátsó -nyomtávjának 1,4-szeresét (a nagyobbik értéket kell figyelembe venni),

2.2.2. a rakfelület szélessége nem lépheti túl a traktor - szerelvények nélküli -legnagyobb szélességét.

2.2.3. a T4.3 kategóriájú traktorok esetében a rakfelület hossza nem lépheti túl a traktor legnagyobb - első vagy hátsó - nyomtávjának 2,5-szeresét (a nagyobbik értéket kell figyelembe venni).

2.3. A rakfelületnek a jármű hossztengelyéhez képest szimmetrikusan kell elhelyezkednie.

2.4. A rakfelület útfelülettől mért magassága legfeljebb 150 cm lehet.

2.5. A rakfelület jellege és elhelyezése normál rakománynál nem akadályozhatja a járművezető kilátását, illetve az előírt különböző világító és fényjelző készülékek hatékony működését.

2.6. A rakfelületnek levehetőnek kell lennie, és azt úgy kell a traktorhoz erősíteni, hogy ki legyen zárva a véletlen leválás veszélye.

A C. Függelék C/3. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[609]

A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok visszapillantó tükreire vonatkozó követelmények[610]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg valamely traktor EK-típusjóváhagyását, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában említett okirat kiadását, illetve a nemzeti típusjóváhagyást a visszapillantó tükörre való hivatkozással, ha az megfelel a II. Részében foglalt előírásoknak.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában említett okiratot olyan traktortípusra, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.

A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.

0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a visszapillantó tükörre való hivatkozással, ha az megfelel az ezen melléklet II. Részében foglalt előírásoknak.

II. Rész

1. Fogalommeghatározások

1.1. "Visszapillantó tükör": olyan eszköz, amelynek az a feladata, hogy a 2.5. pontban geometriailag meghatározott látómezőben tiszta rálátást nyújtson - ésszerű határokon belül - hátrafelé, és amelyet sem a traktor alkatrészei, sem a traktoron tartózkodó személyek nem takarhatnak el. A mezőgazdasági munka végzése közben a szerszámok megfigyelésére tervezett kiegészítő tükrök és visszapillantó tükrök nem feltétlenül típusjóváhagyás-kötelesek, de a 2.3.3-2.3.5. pont előírásainak megfelelően kell felszerelni azokat.

1.2. "Belső visszapillantó tükör": olyan, az 1.1. pont szerinti eszköz, amely a traktor fülkéjén vagy vázszerkezetén belül van felszerelve.

1.3. "Külső visszapillantó tükör": olyan, az 1.1. pont szerinti eszköz, amely a traktor külső felületének valamely részére van felszerelve.

1.4. "Visszapillantó tükrök osztálya": egy vagy több közös jellemzővel vagy funkcióval rendelkező visszapillantó tükrök közös kategóriája. A belső visszapillantó tükrök az I. osztályba vannak csoportosítva, a külső visszapillantó tükrök pedig a II. osztályba.

2. Felszerelési követelmények

2.1. Általános

2.1.1. Traktorok csak olyan, I. és II. osztályú visszapillantó tükrökkel szerelhetők fel, amelyeken megtalálható a közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó MR. A. Függelék A/08. számú mellékletében megállapított EK-típusjóváhagyás jel.

2.1.2. A visszapillantó tükröket úgy kell rögzíteni, hogy rendes vezetési körülmények között a helyükön maradjanak.

2.2. A visszapillantó tükrök száma

Minden traktort fel kell szerelni legalább egy külső visszapillantó tükörrel, amely a traktor bal oldalára van szerelve azon tagállamokban, ahol jobbra tartó forgalom van, és a traktor jobb oldalára azon tagállamokban, ahol balra tartó forgalom van.

2.3. A visszapillantó tükör felszerelésének helye

2.3.1. A külső visszapillantó tükröt úgy kell elhelyezni, hogy a traktorvezetőnek tiszta képe legyen az útnak a 2.5. pontban meghatározott részéről, miközben rendes vezetési helyzetben ül a vezetőülésen.

2.3.2. A külső visszapillantó tükörnek láthatónak kell lennie a szélvédő üvegnek az ablaktörlő által tisztított részén át vagy az oldalablakokon keresztül, ha a traktor ezekkel fel van szerelve.

2.3.3. A visszapillantó tükörnek nem szabad lényegesen tovább kinyúlnia a traktor vagy a pótkocsija külső karosszériáján túlra, mint amennyire az a 2.5. pontban meghatározott látómező áttekintéséhez szükséges.

2.3.4. Ha a külső visszapillantó tükör alsó széle 2 m-nél kisebb magasságban van a talaj felett a traktor megterhelt állapotában, akkor e visszapillantó tükörnek nem szabad 0,20 m-nél jobban kinyúlnia a traktornak vagy pótkocsijának a visszapillantó tükrök nélkül mért teljes szélességén túlra.

2.3.5. A 2.3.3. és 2.3.4. pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a visszapillantó tükrök kinyúlhatnak a traktor hivatalosan megengedett teljes szélességén túlra.

2.4. Beállítás

2.4.1. A belső visszapillantó tükör legyen a járművezető által beállítható, annak vezetési helyzetéből.

2.4.2. A járművezetőnek vezetési helyének elhagyása nélkül be kell tudnia állítani a külső visszapillantó tükröt. A beállítás rögzítése azonban történhet kívülről is.

2.4.3. A 2.4.2. pont előírásai nem vonatkoznak az olyan külső visszapillantó tükrökre, amelyek elmozdításuk után automatikusan visszatérnek eredeti helyzetükbe, vagy amelyek szerszámok használata nélkül állíthatók vissza eredeti helyzetükbe.

2.5. Látómező

2.5.1. A bal oldali külső visszapillantó tükör látómezőjének olyannak kell lennie, hogy a járművezető hátrafelé a szemhatárig láthassa az útnak legalább azt az egy szintben lévő, illetve vízszintes részét, amely a traktor vagy a traktorból és pótkocsijából álló járműszerelvény függőleges hosszirányú középsíkjával párhuzamos és teljes szélességének legbaloldalibb pontján átmenő síktól balra van.

A C. Függelék C/4. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[611]

A traktorok látómezőjére és ablaktörlőire vonatkozó követelmények

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. "Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor" az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.

1.2. Ezen melléklet csak az 1.1. pontban meghatározott, pneumatikus gumiabronccsal felszerelt traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.

2. Típusjóváhagyási rendelkezések

2.1. 2008. május 1. napját követően a jóváhagyó hatóság abban az esetben:

- adja ki a típusbizonyítványt, illetve adja meg az EK-típusjóváhagyást a traktorhoz, továbbá

- engedélyezi az új traktor forgalomba helyezését, forgalomba hozatalát és használatba vételét

a szélvédőtörlőkre történő hivatkozással, amennyiben azok megfelelnek az I. és II. részben meghatározott követelményeknek.

I. rész

1. Fogalommeghatározások

1.1. Látómező

"Látómező": minden olyan előre és oldalra mutató irány, amelyben a járművezető láthat.

1.2. Referenciapont

"Referenciapont": mesterségesen meghatározott pont, amelyre a járművezető tekintete irányul. A referenciapont a traktor hosszirányú felezősíkjával párhuzamos és az ülés középvonalán áthaladó síkban helyezkedik el 700 mm-rel függőlegesen e sík és az ülésfelszín metszésvonala felett, továbbá 270 mm-re a medencetámasz irányában attól a függőleges síktól, amely az ülés felszínének elülső szélén halad keresztül és merőleges a traktor hosszirányú szimmetriasíkjára (1. ábra). Az így meghatározott vonatkozási pont az el nem foglalt és a traktor gyártója által előírt középhelyzetbe illesztett ülésre vonatkozik.

1.3. Látási félkör

"Látási félkör": az a félkör, amelyet az úttest vízszintes síkjában, függőlegesen a referenciapont alatt elhelyezett pont körül egy 12 m-es sugár ír le oly módon, hogy a mozgás irányába tekintve a félkör íve a traktor előtt fekszik, míg a félkör végeit összekötő átmérő merőleges a traktor hosszirányú tengelyére (2. ábra).

1.4. Takarások

"Takarások": a félkör alakú látómező azon körcikkeinek húrjai, amelyeket egyes alkatrészek, pl. fülkeelemek, légbeszívó csövek vagy kipufogócsövek és a szélvédőüveg keretei eltakarnak.

1.5. Látási szektor

"Látási szektor": a látómezőnek az a része, amelyet:

1.5.1. felül

a referenciaponton átmenő vízszintes sík határol;

1 Ez a melléklet a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezőjéről és szélvédőtörlőiről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2008/2/EK irányelvével (2008. január 15.) megegyező szabályozást tartalmaz.

1.5.2. az út síkjában

az a zóna határol, amely a látási félkörön kívül fekszik és a látási félkör szektorának folytatását képezi, és amelynek húrja 9,5 m hosszú, merőleges a traktor hosszirányú szimmetriasíkjával párhuzamos, a vezetőülés szimmetriasíkján átmenő síkra, továbbá amelyet ez a sík kettészel.

1.6. A szélvédőtörlők által törölt felület

"A szélvédőtörlők által törölt felület" a szélvédő külső felületének az a része, amelyet a szélvédőtörlők mozgásuk során érintenek.

II. rész

2. Követelmények

2.1. Általános követelmények

A traktort úgy kell megépíteni és felszerelni, hogy a járművezetőnek a közúti forgalomban, valamint a mezőgazdasági és erdészeti munkavégzés során megfelelő látómezője legyen az országúton történő használattal, valamint a szántóföldeken és erdőkben végzett munkával járó valamennyi szokásos körülmények között. A látómező akkor tekinthető megfelelőnek, ha a járművezető amennyire ez lehetséges, rálát mindkét első kerék egy részére, továbbá ha teljesülnek az alábbi követelmények.

2.2. A látómező ellenőrzése

2.2.1. Eljárás a takarások meghatározására

2.2.1.1. A traktort vízszintes felületre kell állítani a 2. ábra szerint. A referenciapont magasságában a referenciapontra szimmetrikusan, egy vízszintes tartóra 2 db 150W/12V pontszerű fényforrást kell elhelyezni, egymástól 65 mm távolságra. A tartónak forgathatónak kell lennie egy, a referenciaponton áthaladó függőleges tengely körül. A takarások mérésekor a tartót úgy kell beállítani, hogy a két fényforrást összekötő egyenes merőleges legyen a referenciapontot és a takarást okozó alkatrészt összekötő egyenesre.

A fényforrások egyidejű vagy váltakozó bekapcsolásának eredményeképpen a látást akadályozó alkatrész által az árnyékolt rész látási félkörre eső átfedéseit fel kell jegyezni az 1.4. ponttal összhangban (3. ábra).

2.2.1.2. A takarások látási félkörre eső vetületeinek egyike sem haladhatja meg a 700 mm-t.

2.2.1.3. Egymás mellett lévő szerkezeti alkatrészek által okozott 80 mm-nél szélesebb takarásoknak úgy kell elhelyezkedniük, hogy két ilyen takarás középpontja között legyen a látási félkör cikkeiben a nem látható részeknek legalább 2200 mm-es húrja.

2.2.1.4. A látási félkörben nem lehet több mint hat takarás és nem lehet kettőnél több az 1.5. pontban meghatározott látási szektoron belül.

2.2.1.5. A látómezőnkívül eső 700 mm-t meghaladó, de 1500 mm-nél kisebb takarások abban az esetben engedhetők meg, ha az ezeket okozó alkatrészek nem tervezhetők át vagy nem helyezhetők máshová: egy oldalon összesen két ilyen takarás engedhető meg, amelyek közül az egyik a 700 mm-t, a másik az 1500 mm-t nem haladhatja meg, vagy a két takarás legfeljebb 1200 mm lehet.

2.2.1.6. Típus-jóváhagyási engedéllyel rendelkező visszapillantó tükrök által okozott vakfoltokat nem kell figyelembe venni, ha e tükrök kialakítása nem teszi lehetővé, hogy más módon legyenek felszerelve.

2.2.2. A takarások matematikai meghatározása binokuláris látómezőnél

2.2.2.1. a 2.2.1. pont szerinti vizsgálat alternatívájaként matematikailag meghatározható takarások elfogadhatósága. A 2.2.1.2-2.2.1.6. pontok követelményeit a takarások méretét, eloszlását és számát tekintve kell alkalmazni;

2.2.2.2. binokuláris látómezőnél a 65 mm szemtávolság mellett az alábbi képlet adja meg a mm-ben kifejezett takarást:

ahol:

a = a látást akadályozó alkatrész és a referenciapont közötti távolság milliméterben, a referenciapontot, az alkatrész középpontját és a látási félkör kerületét összekötő vizuális sugár mentén mérve;

b = a látást akadályozó alkatrész szélessége milliméterben, vízszintesen és a vizuális sugárra merőlegesen mérve.

2.3. A 2.2. pontban említett vizsgálati módszerek másokkal helyettesíthetők, ha azokról kimutatható, hogy egyenértékűek.

2.4. A szélvédő átlátszó felülete

A látómezőben levő takarások meghatározására a szélvédőüveg keretei vagy bármely más akadály által előidézett takarások a 2.2.1.4. pont előírásai szerint egyetlen takarásnak tekinthetők, amennyiben a takarás külső pontjai között a távolság nem nagyobb 700 mm-nél.

2.5. Szélvédőtörlők

2.5.1. Szélvédőkkel ellátott traktorokat motoros szélvédőtörlőkkel is fel kell szerelni. Az ilyen törlők által tisztított felületnek olyan akadály nélküli előre irányuló kilátást kell biztosítania, amely megfelel a látási szektoron belül a látási félkör legalább 8 m hosszú húrjának.

2.5.2. A szélvédőtörlők működési ütemének legalább 20 ciklus/percnek kell lennie.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

A C. Függelék C/5. számú melléklete a 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[612]

A traktorok kormányszerkezetére vonatkozó követelmények[613]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikke u) pontjában előírt okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyást a kormányszerkezetre való hivatkozással, amennyiben az megfelel a II. Részben foglalt előírásoknak.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem állíthatja ki az ER. C. Függelék 2. cikke u) pontjában előírt okiratot egy traktortípus vonatkozásában, amennyiben az nem felel meg ezen melléklet előírásainak.

A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet előírásainak.

0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, és nem tilthatja meg azok értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a kormányszerkezetre való hivatkozással, ha az megfelel az ezen melléklet II. Részében foglalt előírásoknak.

II. Rész

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Kormányszerkezet

"Kormányszerkezet": a traktor teljes irányváltoztatására szolgáló berendezés.

A kormányszerkezet tartalmazhatja a következőket:

- működtetőberendezés,

- áttételi berendezés,

- kormányzott kerekek,

- esetleg a különberendezés, mely segéd- vagy külső erőt szolgáltat.

1.1.1. Működtetőberendezés

"Működtetőberendezés": a kormányszerkezetnek az a része, amelyet a járművezető a traktor kormányozása céljából közvetlenül működtet.

1.1.2. Áttételi berendezés

"Áttételi berendezés": a kormányszerkezetnek az a része, amely a működtetőberendezés és a kerekek között van, kivéve az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezést. Az áttétel lehet mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos rendszerű vagy kombinált.

1.1.3. Kormányzott kerekek Kormányzott kerekek:

- azok a kerekek, amelyeknek a traktorhoz viszonyított helyzetét közvetlenül vagy közvetve lehet változtatni azért, hogy az a traktor irányváltoztatását eredményezze,

- a csuklós traktor kerekei,

- az olyan traktor kerekei, amelyek irányváltoztatását az azonos tengelyen levő kerekek sebességváltozása idézi elő.

Nem tartoznak ide a nyomtartó kerekek.

1.1.4. Különberendezés

"Különberendezés": a kormányszerkezet olyan része, amely segéderőt vagy külső erőt szolgáltat. Ezt a segéderőt, illetve külső erőt létrehozhatja mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos vagy valamely kombinált rendszer (pl. olajszivattyú, légsűrítő, energiatároló stb.).

1.2. Kormányszerkezetek különböző fajtái

1.2.1. A kormányzott kerekek kormányzásához szükséges erő jellege szerint megkülönböztethető:

1.2.1.1. izomerős kormányszerkezet: az, amelynél a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag a járművezető izomereje biztosítja;

1.2.1.2. segéderős kormányszerkezet: az, melynél a kormányzáshoz szükséges erőt a járművezető izomereje és az 1.1.4. pont szerinti különberendezés szolgáltatja.

Azon kormányszerkezetek, amelyeknél a kormányzáshoz szükséges erőt rendes körülmények között kizárólag az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezés szolgáltatja, de amelyek a különberendezés hibája esetén lehetővé teszik a járművezető izomerejének használatát, ún. segéderős kormányszerkezetnek minősülnek.

1.2.1.3. Idegenerős kormányszerkezet: az, melynél a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag az 1.1.4. pont szerinti különberendezés szolgáltatja.

1.3. Működtetőerő

"Működtetőerő": a járművezető által a traktor kormányzásához a működtetőberendezésre kifejtett erő.

2. GYÁRTÁSI, SZERELÉSI ÉS VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK

2.1. Általános előírások

2.1.1. A kormányszerkezetnek biztosítania kell a traktor könnyű és biztonságos kormányzását, és eleget kell tennie a 2.2. pontban szereplő külön előírásoknak.

2.2. Külön előírások

2.2.1. Kormányműködtető berendezés

2.2.1.1. A működtetőberendezésnek kézhez állónak és jó fogásúnak kell lenni azért, hogy biztosítsa a fokozatos kormányozhatóságot. A működtetőberendezés elmozdítási irányának és a traktor szándékozott irányváltoztatásának egybe kell esnie.

2.2.1.2. A működtetőerő nem haladhatja meg az egyenes haladásból a 12 méter sugarú fordulókörhöz szükséges kormányelfordításig igényelt 25 daN erőt. Más szerkezetekbe nem integrált segéderős kormányszerkezetek segéderejének kimaradása esetén nem lehet a működtetőerő 60 daN-nál több.

2.2.1.3. A 2.2.1.2. pont szerinti előírás ellenőrzéséhez a traktort száraz, vízszintes, érdes útfelületen, 10 km/óra sebességgel, egyenes haladási irányból körözésbe kell irányítani. A működtetőerőt

addig a pillanatig kell mérni a kormánykeréken, míg a kormánykerék állása 12 méter sugarú fordulókörnek felel meg. A fordulási művelethez igénybe vett idő (azaz a kormánykerék működtetésének kezdetétől a mérési helyzet eléréséig eltelt idő) szokásos esetben nem lehet több, mint 5 másodperc, és a különberendezés kimaradása esetén se lehet több, mint 8 másodperc. A mérést a kormánykerék jobbra fordításával és balra fordításával is el kell végezni.

A traktorok vizsgálatát a műszakilag megengedett össztömeg mellett úgy kell elvégezni, hogy az össztömeget a tengelyeken a gyártó által előírt módon osztják meg, és az előírt gumiabroncsnyomást biztosítják.

2.2.2. Áttételi berendezés

2.2.2.1. A kormányszerkezet nem tartalmazhat villamos és tisztán pneumatikus áttételi berendezést.

2.2.2.2. Az áttételi berendezést úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen az üzemelés során keletkező igénybevételnek, a karbantartás és az ellenőrzés alkalmával pedig könnyen hozzáférhető legyen.

2.2.2.3. Nem tisztán hidraulikus áttételi berendezésekkel felszerelt traktorok kormányozhatóságának akkor is biztosítottnak kell maradnia, ha az áttételi berendezés hidraulikus, illetve pneumatikus része elromlik.

2.2.2.4. A tisztán hidraulikus áttételi berendezésekkel felszerelt kormányszerkezeteknek, valamint az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezéseknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

2.2.2.4.1. A teljes berendezés vagy annak részeinek túlnyomás elleni védelmére egy vagy több nyomáshatárolót kell beépíteni.

2.2.2.4.2. A nyomáshatároló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a T nyomás a gyártó által meghatározott legnagyobb üzemi nyomást ne haladja meg.

2.2.2.4.3. A vezetékeket a T nyomás (a nyomáshatároló berendezésen beállított nyomás) négyszeresére kell méretezni; úgy kell védett helyen vezetni azokat, hogy rázkódás, ütközés következtében a törés veszélye a lehető legkisebb legyen, és ne veszélyeztesse azokat a kidörzsölődés.

2.2.3. Kormányzott kerekek

2.2.3.1. Mindegyik kerék lehet kormányzott.

2.2.4. Különberendezések

2.2.4.1. Az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezések, amelyeket az 1.2.1.2. és az 1.2.1.3. pontban meghatározott kormányszerkezeteknél alkalmaznak, a következő feltételek mellett alkalmazhatók:

2.2.4.1.1. Ha a jármű az 1.2.1.2. pont szerinti segéderős kormányszerkezettel van felszerelve, a traktor kormányozhatóságának, mint az a 2.2.1.2. pontban részletesen szerepel, biztosítottnak kell lennie akkor is, ha a különberendezés meghibásodik. Ha saját erőforrással rendelkezik a segéderős kormányszerkezet, akkor az legyen ellátva saját energiatárolóval. Az energiatárolót helyettesítheti olyan független berendezés is, amely a kormányszerkezetet az egyéb rendszerekkel szemben elsődlegesen látja el energiával, amennyiben azok közös erőforrással rendelkeznek. Ha a hidraulikus kormányszerkezet és a hidraulikus fékrendszer között hidraulikus kapcsolat áll fenn és mindkettő egy közös erőforrásra van csatlakoztatva, akkor a két rendszer egyikének kiesésekor a kormányszerkezetet működtető erő nem haladhatja meg a 40 daN értéket; ez a rendelkezés a fékberendezésekre vonatkozó, az MR C. Függeléke C/8. számú mellékletében foglalt előírásokat nem érinti. Ha energiaforrásként sűrített levegő szolgál, akkor a levegőtartályt visszaáramlás nélküli nyomásszabályozó szeleppel kell felszerelni.

Ha a kormányzáshoz szükséges erőt kizárólag az 1.1.4. pontban meghatározott különberendezés biztosítja, akkor a segéderős kormányszerkezetet optikai vagy akusztikus jeladóval kell ellátni, mely jelzi, ha a működtetőerő a különberendezés hibája esetén a 25 daN értéket meghaladja.

2.2.4.1.2. Ha a traktor az 1.2.1.3. pontban megjelölt, tisztán hidraulikus erőátvitel esetén engedélyezett kormányberendezéssel rendelkezik, akkor a külön berendezés vagy a motor hibája esetén egy kiegészítő különberendezés útján kell a 2.2.1.3. pont szerinti két fordulási manővernek végre-hajthatónak lennie. A kiegészítő különberendezés lehet a nyomástároló is. Kiegészítő különberendezésként használható olajszivattyú vagy légsűrítő is, ha az közvetlenül a traktor kerekeiről meghajtott és nem lehet onnan lekapcsolni. A különberendezés üzemzavara esetén figyelmeztető optikai vagy akusztikus jelzéssel kell tájékoztatni a vezetőt.

2.2.4.1.2.1. Ha pneumatikus a különberendezés, akkor olyan légtartálynak kell hozzá csatlakozni, mely visszaáramlás nélküli áteresztőszeleppel van biztosítva. A légtartály méretezésének olyannak kell lennie, hogy legalább hét teljes (ütközéstől ütközésig) kormányelfordítás legyen lehetséges az üzemi nyomás felére csökkenéséig; ezt talajról felemelt kormányzott kerekekkel kell vizsgálni.

A C. Függelék C/6. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[614]

A traktorok rádió zavarszűrésére (elektromágneses zavarszűrésre) vonatkozó követelmények[615]

I. RÉSZ

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

0.1.1. A melléklet a járműbe történő beépítésre szolgáló elektromos vagy elektronikus alkatrészekre és önálló műszaki egységekre is kiterjed.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság az elektromágneses összeférhetőségre történő hivatkozással nem tagadhatja meg semmilyen járműtípus vonatkozásában az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását,

nem tagadhatja meg semmilyen típusú alkatrész vagy önálló műszaki egység vonatkozásában az EK-alkatrész- vagy műszakiegység-típusjóváhagyás megadását,

nem tilthatja meg a jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését,

nem tilthatja meg az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését vagy használatát,

amennyiben a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek megfelelnek ezen melléklet előírásainak.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság

nem adhatja ki az EK-járműtípus-jóváhagyást, az EK-alkatrésztípus-jóváhagyást vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, és

megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását

bármely járműtípus, alkatrész típus vagy önálló műszaki egység típusa vonatkozásában, ameny-nyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek.

0.2.3.[616]

0.2.4. Amennyiben ezen melléklet előírásai nem teljesülnek, a jóváhagyó hatóság

nem tekinti érvényesnek az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat az említett Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, és

megtagadhatja az új elektromos vagy elektronikus készülékrészek alkatrészekként vagy önálló műszaki egységekként történő értékesítését vagy üzembe helyezését.

0.2.5. A 0.2.2. és 0.2.4. pont sérelme nélkül, a pótalkatrészek esetében a jóváhagyó hatóság továbbra is megadja az EK-típusjóváhagyást, és engedélyezi azon alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítését és üzembe helyezését, amelyeket azon járműtípusokon történő felhasználásra szántak, amelyeket az MR. C. Függelék C/6. melléklete alapján 2002. október 1-je előtt hagytak jóvá, illetve adott esetben ezen jóváhagyások későbbi kiterjesztése alapján.[617]

II. RÉSZ

A JÁRMŰVEKRE ÉS A JÁRMŰBE BEÉPÍTETT ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Hatály

1.1. Ezen mellékletet az 1. cikkben meghatározott járművek elektromágneses összeférhetőségére kell alkalmazni. Szintén alkalmazni kell olyan különálló elektromos vagy elektronikus műszaki egységekre, amelyeket járműbe való beépítésre szánnak.

2. Fogalommeghatározások

2.1. Ezen melléklet alkalmazásában:

2.1.1. "Elektromágneses összeférhetőség": a járműnek, alkatrész(ek)nek vagy önálló műszaki egy-ség(ek)nek azon tulajdonsága, hogy az elektromágneses környezetben kielégítően működik anélkül, hogy olyan elektromágneses zavarást keltene, amely az e környezetben lévő bármely készülék, berendezés vagy rendszer számára elviselhetetlen lenne.

2.1.2. "Elektromágneses zavarás": minden olyan elektromágneses jelenség, amely a jármű, az alkatrészek) vagy önálló műszaki egység(ek) működését korlátozza. Az elektromágneses zavarás lehet zavarási kisugárzás, nemkívánatos jel vagy magában a kiterjedési közegben bekövetkező változás is.

2.1.3. "Elektromágneses zavartűrés": a jármű, az alkatrész(ek) vagy az önálló műszaki egység(ek) azon képessége, hogy bizonyos elektromágneses zavarásokat a működőképesség korlátozódása nélkül tud elviselni.

2.1.4. "Elektromágneses környezet": egy adott helyen előforduló elektromágneses jelenségek összessége.

2.1.5. "Vonatkozási határérték": azon névleges érték, amelyre a típusjóváhagyási határérték és a gyártásmegfelelőségi határérték vonatkozik.

2.1.6. "Referenciaantenna": a 20 - 80 MHz frekvencia tartományra egy rövidített, szimmetrikus dipólantenna, amelynek rezonancia frekvenciája 80 MHz-nél található, és a 80 MHz feletti frekvenciatartományban egy olyan szimmetrikus félhullám dipól, amely a mérési frekvenciára van behangolva.

2.1.7. "Széles sávú zavarás": a mérőkészülék vagy a vevőkészülék bemeneti vagy közbenső frekvenciájánál nagyobb sávszélességű zavarás.

2.1.8. "Keskeny sávú zavarás": a mérőkészülék vagy a vevőkészülék bemeneti vagy közbenső frekvenciájánál kisebb sávszélességű zavarás.

2.1.9. "Elektromos/elektronikus rendszer": elektromos és/vagy elektronikus berendezés(ek), vagy berendezések csoportja, az összes ezekkel összekapcsolt, a jármű részét képező csatlakozásokkal, amelyekre azonban nem kell külön típusjóváhagyás.

2.1.10. "Elektromos/elektronikus szerelési egység": (EUB) a jármű részét képező elektromos és/vagy elektronikus berendezés vagy berendezések csoportja, az összes ehhez kapcsolódó olyan csatlakozásokkal és kábelekkel, amelyek egy vagy több sajátos funkciót végeznek. Az ilyen egységcsoport a gyártó kérésére "alkatrészként" vagy "önálló műszaki egységként" engedélyezhető (lásd az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdés c) pontja).

2.1.11. "Járműtípus": az elektromágneses összeférhetőség tekintetében olyan járműveket jelent, amelyek egymástól nem különböznek lényegesen az alábbi jellemzők tekintetében:

2.1.11.1. a motortér teljes nagysága és formája;

2.1.11.2. az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek és a kábel általános elrendezése;

2.1.11.3. azon alapanyag tekintetében, amelyből a karosszéria vagy (adott esetben) a külső burkolat készült (pl. acél, alumínium vagy rostszál erősítésű műanyag). A különböző anyagokból készült külső részek nem változtatják meg a jármű típusát, amennyiben a karosszéria alapanyaga azonos marad. Az ilyen eltéréseket azonban fel kell jegyezni.

2.1.12. "EUB típus": az elektromágneses összeférhetőség tekintetében olyan csoportokat jelent, amelyek egymáshoz képest az alábbi szempontok tekintetében nem mutatnak jelenős eltéréseket:

2.1.12.1. az EUB csoportok által ellátott funkciók;

2.1.12.2. az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek tekintetében, adott esetben.

3. Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem

3.1. Egy járműtípus jóváhagyása

3.1.1. A típusjóváhagyási kérelmet egy járműtípusra annak elektromágneses összeférhetősége tekintetében az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdése szerint a jármű gyártójának kell benyújtania.

3.1.2. A III. Rész az adatlap egy mintáját tartalmazza.

3.1.3. A járműgyártó egy jegyzéket készít, amely a lényeges elektromos/elektronikus rendszerek vagy elektromos/elektronikus szerelési egységek összes tervezett kombinációját, valamint a karosszé-riaváltozatokat*, a karosszériaanyag1 változatait, az általános kábelelrendezést, a motorváltozatokat, a bal kormányos/jobb kormányos kiviteleket és a különböző tengelytávokat tartalmazza. Lényeges elektromos/elektronikus járműrendszerek vagy elektromos/elektronikus szerelési egységek azok, amelyek jelentős széles sávú vagy keskeny sávú sugárzást tudnak kibocsátani és/vagy azok, amelyek a járművezetőnek a jármű feletti közvetlen ellenőrzését érintik (lásd 6.4.2.3. pont).[618]

3.1.4. E jegyzékből a gyártó és az illetékes vizsgáló hatóság közötti megegyezés alapján egy reprezentatív járművet kell a vizsgálat céljából kiválasztani. E jármű képviseli a járműtípust (lásd a III. Rész 1. alfüggeléke). A jármű kiválasztása azon elektromos/elektronikus rendszereken alapul, amelyeket a gyártó kínál. Vizsgálat céljából egy további járművet lehet e jegyzékből kiválasztani, ha a gyártó és a vizsgáló hatóság kölcsönösen úgy ítéli meg, hogy a járművek különböző elektromos/elektronikus rendszereket tartalmaznak, amelyek feltehetően jelentős hatást gyakorolnak a jármű elektromágneses összeférhetőségére az első reprezentatív járműhöz képest.

3.1.5. A jármű(vek) kiválasztása a fenti 3.1.4. pontnak megfelelően az elektromos/elektronikus járműrendszerek olyan kombinációira korlátozódik, amelyek gyártása ténylegesen tervezett.

3.1.6. A gyártó a kérelemhez az elvégzett vizsgálatok egy jelentését mellékelheti. Minden ilyen rendelkezésre bocsátott adatot az engedélyező hatóság felhasználhat a típusbizonyítvány kiállításához.

3.1.7. Ha a típusjóváhagyásra illetékes vizsgáló intézmény maga végzi el a vizsgálatot, úgy egy, a jóváhagyandó típusnak megfelelő járművet a 3.1.4. pont szerint rendelkezésére kell bocsátani.

3.2. Egy elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyása

3.2.1. Az elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet annak elektromágneses összeférhetősége tekintetében az ER. C. Függelék 4. cikk (1) bekezdése szerint a jármű gyártójának vagy az elektromos/elektronikus szerelési egység gyártójának kell benyújtania.

3.2.2. A IV. Rész az adatlap egy mintáját tartalmazza.

3.2.3. A gyártó a kérelemhez az elvégzett vizsgálatok egy jelentését mellékelheti. Minden ilyen rendelkezésre bocsátott adatot az engedélyező hatóság a típusbizonyítvány kiállításához felhasználhat.

3.2.4. Ha a típusjóváhagyásra illetékes vizsgáló intézmény maga végzi el a vizsgálatot, úgy a jóváhagyandó típusnak megfelelő elektromos/elektronikus szerelésiegység-csoport egy mintáját rendelkezésére kell bocsátani, - adott esetben - a kivitelezésben, az alkatrészek vagy az érzékelők számában esetleg lehetséges eltéréseknek a gyártóval történő egyeztetését követően. Ameny-nyiben a vizsgáló intézmény szükségesnek ítéli, úgy egy további mintát választhat ki.

3.2.5. A mintá(ka)t egyértelműen és letörölhetetlenül kell a gyártó márkajelével vagy védjegyével és típusmegjelölésével megjelölni.

3.2.6. Adott esetben a használatra vonatkozó minden korlátozást fel kell tüntetni. Minden erre vonatkozó korlátozást a IV. és/vagy VI. Részben kell felsorolni.

4. EK-típusjóváhagyás

4.1. Alternatív utak a típusjóváhagyáshoz

4.1.1. A jármű típusjóváhagyása

A következő alternatív eljárások alkalmazhatók a jármű típusjóváhagyásának megszerzésére a járműgyártó választásától függően.

4.1.1.1. A teljes jármű jóváhagyása

A teljes jármű tekintetében a típusjóváhagyást közvetlenül lehet megszerezni, ha a 6. pont rendelkezései teljesülnek. Amennyiben a jármű gyártója e lehetőséget választja, úgy nincs szükség az elektromos/elektronikus rendszerek vagy az elektromos/elektronikus szerelési egységek egyedi vizsgálatára.

4.1.1.2. Egy járműtípus jóváhagyása az egyes elektromos/elektronikus szerelési egységek vizsgálatával

A jármű gyártója megszerezheti a jóváhagyást a járműre, ha az engedélyező hatóságnak bebizonyítja, hogy az összes lényeges elektromos/elektronikus rendszer vagy elektromos/elektronikus szerelési egység (lásd 3.1.3. pont) ezen melléklettel összhangban egyedileg lett jóváhagyva, és az ehhez tartozó rendelkezéseknek megfelelően lett beépítve.

4.1.1.3. A gyártó - kívánsága szerint - megkaphatja az ezen melléklet szerinti jóváhagyást, ha a jármű semmi olyan jellegű felszereléssel nem rendelkezik, amelyre a zavartűrési vagy zavarsugárzási vizsgálat megkövetelt. A jármű nem rendelkezhet a 3.1.3. pontban (zavartűrés) meghatározott rendszerekkel és külső gyújtású berendezéssel. Az ilyen jóváhagyások esetében nem szükségesek vizsgálatok.

4.1.2. Egy elektromos/elektronikus szerelési egység típusjóváhagyása

Az elektromos/elektronikus szerelési egység jóváhagyását vagy minden járműtípusba történő beépítésre, vagy a gyártó által kért egy vagy több meghatározott járműtípushoz kell kiadni. Az olyan elektromos/elektronikus szerelési egységekre, amelyek a közvetlen járműszabályozást érintik, a jóváhagyást rendszerint a jármű gyártójával együttműködve kell kiadni.

4.2. A típusjóváhagyás kiadása

4.2.1. Jármű

4.2.1.1. Ha a reprezentatív jármű kielégíti ezen melléklet követelményeit, úgy az ER. C. Függelék 4. cikke szerinti EK-típusjóváhagyást ki kell adni.

4.2.1.2. A V. Rész tartalmazza az EK-típusjóváhagyás mintáját.

4.2.2. Elektromos/elektronikus szerelési egység

4.2.2.1. Ha a reprezentatív elektromos/elektronikus szerelésiegység-rendszerek kielégítik ezen melléklet követelményeit, úgy az ER. C. Függelék 4. cikke szerinti EK-típusjóváhagyást ki kell adni.

4.2.2.2. Az VI. Rész tartalmazza az EK-típusjóváhagyás mintáját.

4.2.3. A 4.2.1.2. vagy 4.2.2.2. pontok szerinti bizonyítvány kiadásához a jóváhagyó hatóság egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium által vagy az ezen melléklet rendelkezéseivel összhangban elkészített jelentést vesz alapul.

4.3. A jóváhagyás módosításai

4.3.1. Az ezen melléklet szerint kiadott jóváhagyások módosításainál az ER. C. Függelék 5. cikke (2) és (3) bekezdésének rendelkezései érvényesek.

4.3.2. Egy jármű-típusjóváhagyás módosítása egy elektromos/elektronikus szerelési egység hozzáadásával vagy kicserélésével.

4.3.2.1. Ha egy járműgyártó megkapta a jóváhagyást az egész járműre, és szeretne abba(n) egy olyan elektromos/elektronikus rendszert vagy egy elektromos/elektronikus szerelési egységet beépíteni vagy kicserélni, amely már kapott jóváhagyást ezen melléklet szerint, és amelyet az idevágó feltételekkel összhangban épít be, úgy a jármű típusjóváhagyását minden további vizsgálat nélkül módosítani lehet. A kiegészítő vagy helyettesítő elektromos/elektronikus rendszert vagy elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártásmegfelelőség értelmében a jármű részének kell tekinteni.

4.3.2.2. Ha a kiegészítő vagy helyettesítő rész(ek) nem kap(tak) az ezen melléklet szerinti jóváhagyást, és ha a vizsgálat szükségesnek tűnik, úgy az egész járművet megfelelőnek kell tekinteni, ha kimutatható, hogy az új vagy módosított rész(ek) kielégíti(k) a 6. pont megfelelő követelményeit, vagy ha egy összehasonlító vizsgálat folyamán kimutatható, hogy az új rész a járműtípus megfelelőségét valószínűleg nem befolyásolja kedvezőtlenül.

4.3.2.3. A jármű jóváhagyása nem érvénytelen, ha a jármű gyártója a járművet olyan szabványos háztartási vagy irodai készülékkel - kivéve a mobil rádiótávközlési készülék* - látja el, amely a 31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM együttes rendeletnek (89/336/EGK irányelv) megfelel, és amelynek a beszerelése, cseréje vagy eltávolítása a felszerelés vagy a jármű gyártójának ajánlásaival összhangban történik. Ez nem zárja ki azt, hogy a jármű gyártója rádiótávközlési készüléket építsen be, a járműgyártó és/vagy az ilyen rádiótávközlési készülék gyártója által megállapított beépítési útmutató alapján. A jármű gyártója (amennyiben ezt a vizsgáló hatóság megköveteli) igazolja, hogy a jármű működését az ilyen berendezések nem korlátozzák. Ez egy olyan nyilatkozat formájában történhet, amely szerint a teljesítményszintek és a beépítés olyan, hogy ezen melléklet zavartű-rési értékei egyedül az átviteli műveletek számára nyújtanak kielégítő védelmet, azaz a 6. pont szerinti vizsgálatokkal összefüggő átvitel kizárásával. Ezen melléklet nem teszi lehetővé rádió távbeszélő használatát, ha más előírások érvényesek az ilyen készülékekre vagy azok használatára. A járműgyártó elutasíthatja az olyan szabványos háztartási vagy irodai készülékek beépítését a járművébe, amelyek megfelelnek a 31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM együttes rendeletnek (89/336/EGK irányelv).[619]

5. Feliratok

5.1. Minden, az ezen melléklet szerint jóváhagyott elektromos/elektronikus szerelési egység rendelkezik egy EK-típusjóváhagyási jellel.

5.2. E jel egy olyan négyszögből áll, amely az "e" betűt veszi körül, amely betűt azon tagállam azonosítási száma követ, amelyik a típusjóváhagyást kiadta, éspedig:[620]

1 Németország esetében;

2 Franciaország esetében;

3 Olaszország esetében;

4 Hollandia esetében;

5 Svédország esetében;

6 Belgium esetében;

7 Magyarország esetében;

8 a Cseh Köztársaság esetében;

9 Spanyolország esetében;

11 az Egyesült Királyság esetében;

12 Ausztria esetében;

13 Luxemburg esetében;

17 Finnország esetében;

18 Dánia esetében;

20 Lengyelország esetében;

21 Portugália esetében;

23 Görögország esetében;

24 Írország esetében;

25 Horvátország esetében;

26 Szlovénia esetében;

27 Szlovákia esetében;

29 Észtország esetében;

32 Lettország esetében;

36 Litvánia esetében;

49 Ciprus esetében;

50 Málta esetében.

Ezen kívül a négyszög közelében egy 4 számjegyből álló folyószámot (adott esetben kezdő zérusokkal) - a továbbiakban: "alap jóváhagyási szám" - kell elhelyezni, amelyet az EK-típusbizonyítványon a jóváhagyási szám 4 szakaszában a kérdéses felszerelésre (lásd VI. Rész) kell feltüntetni, amelyet 2 számjegy előz meg, amelyek a 75/322/EGK tanácsi irányelv legutolsó jelentősebb műszaki módosításának sorszámát adják meg, az alkatrész EK-típusjóváhagyása kiadásának időpontjában.

5.3. Az EK-típusjóváhagyási jelet az elektromos/elektronikus szerelési egység valamely lényeges alkatrészén (pl. az elektronikus vezérlőegység), világosan olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni.

5.4. A 7. alfüggelék az EK-típusjóváhagyási jel mintáját tartalmazza.

5.5. Nincs szükség feliratra az elektromos/elektronikus rendszereknél azon járművekben, amelyek típusjóváhagyását ezen melléklet szerint adták ki.

5.6. Az 5.3. pont szerinti feliratoknak az elektromos/elektronikus szerelési egységeken nem kell lát-hatóaknak lenniük, ha az elektromos/elektronikus szerelési egység egy járműbe van beépítve.

6. Előírások

6.1. Általános előírások

6.1.1. A járművet (és elektromos/elektronikus rendszerét vagy elektromos/elektronikus szerelési egységét) úgy kell megtervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a jármű rendes üzemben kielégítse ezen melléklet követelményeit.

6.2. A külső gyújtású járművek széles sávú elektromágneses zavarsugárzására vonatkozó előírások.

6.2.1. Mérési eljárás

A típusára nézve reprezentatív jármű által kisugárzott elektromágneses zavarást a VII. Részben leírt eljárás szerint a megadott antennatávolságok valamelyikén kell mérni. A megadott antennatávolságok között a jármű gyártója választhat.

6.2.2. Széles sávú vonatkozási határérték a járművekre

6.2.2.1. Ha a VII. Részben szereplő eljárás szerinti méréseket a jármű és az antenna közötti 10,0 ± 0,2 m távolságban végzik, úgy a sugárzás határértéke 24 dB uV/m (16 uV/m ) a 30-75 MHz frekvenciatartományban és 24-35 dB uV/m (15-56 uV/m) a 75-400 MHz frekvencia tartományban, ahol e határérték 75 MHz frekvencia fölött, ezen melléklet 1. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 35 dB uV/m-nél (56 uV/m).

6.2.2.2. Ha a VII. Részben szereplő eljárás szerinti méréseket a jármű és az antenna közötti 3,0 ± 0,05 m távolságban végzik, úgy a sugárzás határértéke 34 dB uV/m (50 uVm ) a 30-75 MHz frekvenciatartományban és 34-45 dB uV/m (50-180 uV/m) a 75-400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz frekvencia fölött ezen melléklet 2. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 45 dB uV/m-nél (180 uV/m).

6.2.2.3. A típusára nézve reprezentatív járműnél a mért értékeknek dB uV/m-ben (uV/m) kifejezve legalább 2,0 dB-vel (20 %) a vonatkozási határérték alatt kell maradniuk.

6.3. Előírások a járművek keskeny sávú elektromágneses zavarsugárzására.

6.3.1. Mérési eljárás

A típusára nézve reprezentatív jármű által kisugárzott elektromágneses zavarást az VIII. Részben leírt eljárás szerint a megadott antennatávolságok valamelyikén kell mérni. A megadott antennatávolságok között a jármű gyártója választhat.

6.3.2. Keskeny sávú vonatkozási határérték a járművekre

6.3.2.1. Ha a méréseket az VIII. Részben lévő eljárás szerint végzik a jármű és az antenna közötti 10,0 ± 0,2 m távolságban, úgy a sugárzás vonatkozási értéke 24 dB uV/m (16 uV/m) a 30-75 MHz frekvenciatartományban és 24-35 dB uV/m (16-56 uV/m) a 75-400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz-nél nagyobb frekvenciáknál ezen melléklet 3. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 35 dB uV/m frekvencia tartománynál (56 uV/m).

6.3.2.2. Ha a méréseket az VIII. Részben lévő eljárás szerint végzik a jármű és az antenna közötti 3,0 ± 0,05 m távolságban, úgy a sugárzás vonatkozási értéke 34 dB uV/m (50 uV/m) a 30-75 MHz frekvenciatartományban és 34-45 dB uV/m (50-180 uV/m) a 75-400 MHz frekvenciatartományban, ahol e határérték a 75 MHz-nél nagyobb frekvenciáknál ezen melléklet 4. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 180 dB uV/m frekvencia tartománynál (56 uV/m).

6.3.2.3. A típusára nézve reprezentatív járműnél a mért értékeknek dB uV/m-ben kifejezve legalább 2,0 dB-vel (20 %) a vonatkozási értékek alatt kell maradniuk.

6.3.2.4. Az ezen melléklet 6.3.2.1., 6.3.2.2. és 6.3.2.3. pontjában megállapított határértékeket figyelmen kívül hagyva a járművet a keskeny sávú zavarsugárzás határértékeire nézve megegyezőnek kell tekinteni, és nem kell tovább vizsgálni, ha az VIII. Rész 1.3. pontja szerinti első vizsgálati lépés során a zavarszint a jármű rádió antennájánál 20 dB uV-vel (10 uV) a 88-108 MHz frekvencia tartomány fölött van.

6.4. A járművek elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrésének előírásai.

6.4.1. Mérési eljárás

A típusára nézve reprezentatív járműnek az elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrését a IX. Részben leírt eljárás szerint kell megvizsgálni.

6.4.2. A járművek zavartűrési vonatkozási értékei

6.4.2.1. Ha a IX. Részben szereplő eljárás szerinti vizsgálatokat kell végezni, úgy a térerősség vonatkozási határértéke 24 Volt/m rms (négyzetes középérték) a 20-1000 MHz frekvenciatartomány 90%-ában és 20 Volt/m rms a 20-1000 MHz egész tartományában.

6.4.2.2. A típusára nézve reprezentatív járművet az érvényes zavartűrési előírásoknak megfelelő járműnek kell minősíteni, ha a IX. Rész szerinti vizsgálatok során és a vonatkozási határértéknél 25%-kal nagyobb Volt/m térerősségben nem lép fel olyan rendellenes változás a jármű hajtott kerekei fordulatszámánál, vagy olyan teljesítménycsökkenés a járműnél, amely a többi közlekedési résztvevőt megzavarná, vagy úgy csökkentené a járművezető közvetlen beavatkozási lehetőségét a jármű felett, hogy az a járművezető vagy más közlekedési résztvevő számára észlelhető.

6.4.2.3. A járművezető a közvetlen beavatkozás lehetőségét (a továbbiakban: közvetlen irányítás) pl. kormányzással, fékezéssel vagy a motor fordulatszám-változtatásával valósítja meg.

6.5. Előírások az elektromos/elektronikus szerelési egységek széles sávú zavarkibocsátására.

6.5.1. Mérési eljárás

A jármű típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységek által gerjesztett zavarsugárzást a X. Részben leírt eljárás szerint kell mérni.

6.5.2. Széles sávú vonatkozási értékek az elektromos/elektronikus szerelési egységekre

6.5.2.1. Ha a méréseket a X. Részben leírt eljárás szerint végzik el, úgy a sugárzás vonatkozási határértéke a 30-75 MHz frekvenciatartományban 64-54 dB uV/m (1600-500 uV/m), ahol e határérték a 30 MHz fölötti frekvenciáknál lineárisan csökken a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen, és a 75-400 MHz frekvenciatartományban 54-65 dB uV/m (500-1800 uV/m), ahol e határérték a 75 MHz fölötti frekvenciáknál ezen melléklet 5. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték 65 dB uV/m-nél (1800uV/m) állandó marad.

6.5.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnél a dB uV/m-ben mért értékeknek legalább 2,0 dB-vel (20%) a vonatkozási határértékek alatt kell lenniük.

6.6. Előírások az elektromos/elektronikus szerelési egységek keskeny sávú zavar kibocsátására

6.6.1. Mérési eljárás

A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egység által kibocsátott elektromágneses zavaró hatást a XI. Részben leírt eljárás szerint kell mérni.

6.6.2. Keskeny sávú vonatkozási határértékek az elektromos/elektronikus szerelési egységekre.

6.6.2.1. Ha a méréseket a XI. Részben szereplő eljárás szerint végzik, úgy a sugárzás vonatkozási határértéke a 30-75 MHz frekvenciatartományban 54-44 dB uV/m (500-160 uV/m), ahol e határérték a 30 MHz frekvencia felett lineárisan csökken a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen, és a 75400 MHz frekvencia tartományban 44-55 dB uV/m (160-560 uV/m), ahol e határérték a 75 MHz frekvencia felett ezen melléklet 6. alfüggeléke szerint lineárisan növekszik a logaritmikus osztású frekvenciatengelyen. A 400-1000 MHz frekvenciatartományban a határérték állandó marad 55 dB uV/m-nél (560 uV/m).

6.6.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnél a dB mV/m-ben mért értékeknek legalább 2,0 dB-lel (20%) a vonatkozási határértékek alatt kell lenniük.

6.7. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek elektromágneses zavartűrési előírásai.

6.7.1. Vizsgálati eljárás

A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egység elektromágneses mezőkkel szembeni zavartűrését a XII. Részben leírt mérési eljárás szerint kell megvizsgálni.

6.7.2. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek zavartűrésének vonatkozási határértékei

6.7.2.1. Ha a méréseket a XII. Részben szereplő mérési eljárás szerint végzik, úgy a zavartűrési vonatkozási értékek a következők: 48 Volt/m a 150 mm-es szalagvezetékes mérési eljárás szerint, 12 Volt/m a 800 mm-es szalagvezetékes mérési eljárás szerint, 60 Volt/m a TEM cellás mérési módszerre, 48 mA az áram betáplálási (BCI) mérési módszerre és 24 Volt/m a mezőbesugárzási módszerre.

6.7.2.2. A típusára nézve reprezentatív elektromos/elektronikus szerelési egységnek, egy olyan térerősségnél vagy áramerősségnél, amely a megfelelő lineáris egységekben kifejezett vonatkozási határértéknél 25 %-kal magasabb, nem szabad olyan működési zavart mutatnia, amely a teljesítményt csökkentené, a többi közlekedési résztvevőt megzavarhatná vagy úgy csökkentené a járművezető közvetlen beavatkozási lehetőségét a szerelési egységgel felszerelt jármű felett, hogy az a járművezető vagy más közlekedési résztvevő számára észlelhető.

7. Gyártásmegfelelőség

7.1. A gyártásmegfelelőséget egy jármű, egy alkatrész vagy egy önálló műszaki egység elektromágneses összeférhetősége tekintetében azon adatok alapján kell megvizsgálni, amelyek ezen melléklet V. Részének és/vagy VI. Részének típusbizonyítványaiban találhatók.

7.2. Egy sorozatból kivett jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelőségének vizsgálatakor ezen melléklet követelményeinek teljesülése a kisugárzott széles sávú és keskeny sávú zajhatások tekintetében akkor biztosított, ha a mért értékek a 6.2.2.1., 6.2.2.2., 6.3.2.1. és 6.3.2.2. pontban leírt megfelelő vonatkozási értékeket legfeljebb 2 dB-el (25 %) haladják meg.

7.3. Egy sorozatból kivett jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelőségének vizsgálatakor ezen melléklet követelményeinek teljesülése az elektromágneses sugárzással szembeni zavartűrés tekintetében akkor biztosított, ha a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység nem mutatja a jármű közvetlen irányításának olyan korlátozását, amelyet a járművezető vagy más közlekedési résztvevők észlelhetnek, ha a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység a IX. Rész 4. pontjában leírt állapotban van és egy, a jelen Rész 6.4.2.1. pontjában említett vonatkozási határérték legfeljebb 80 %-ának megfelelő, Volt/m-ben kifejezett térerősségnek van kitéve.

8. Kivételek

8.1. Ha egy jármű vagy egy elektromos/elektronikus rendszer vagy egy elektromos/elektronikus részegység nem tartalmaz 9 kHz-nél magasabb frekvenciájú elektronikus oszcillátort, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az ezen melléklet 6.3.2. és 6.6.2. pontja és a VIII. és XI. Rész követelményeit.

8.2. Azon járműveket, amelyek nem rendelkeznek olyan elektromos/elektronikus rendszerekkel vagy elektromos/elektronikus szerelési egységgel, amelyek a jármű közvetlen irányítását érintik, nem kell a zavartűrésük tekintetében megvizsgálni, és feltételezni kell, hogy azok az ezen Rész 6.4. pontja és a IX. Rész követelményeit kielégítik.

8.3. Azon elektromos/elektronikus szerelési egységeket, amelyek működése nem gyakorol hatást a jármű közvetlen irányítására, nem kell a zavartűrés tekintetében megvizsgálni, és feltételezni kell, hogy azok ezen Rész 6.7. pontja és a XII. Rész követelményeit kielégítik.

8.4. Elektrosztatikus kisülés

A gumiabroncsokkal felszerelt járműveknél a karosszéria/az alváz elektromosan szigetelt szerkezetnek tekinthető. A jármű külső környezetéhez képest jelentős elektrosztatikus változások csak akkor lépnek fel, ha az utasok beszállnak a járműbe vagy kiszállnak abból. Mivel a jármű ebben a pillanatban álló helyzetben van, típusjóváhagyási vizsgálat az elektrosztatikus kisülés tekintetében nem szükséges.

8.5. A vezetékek által okozott zavarok

Mivel rendes menetben nincsen külső elektromos kapcsolat a járművel, a külső környezet semmilyen zavaró hatást nem fejt ki. A felelősség vállalása abban a tekintetben, hogy a felszerelés az olyan járművezetési zavaroknak a járművön belül képes ellenállni, amelyek pl. a terhelés alatti sebességváltásnál és a rendszerek közötti kölcsönhatásoknál léphetnek fel, a gyártó feladata. A vezeték által vezetett zavarokra nem szükséges típusjóváhagyási vizsgálatot végezni.

1. alfüggelék

Széles sávú vonatkozási határértékek járművekre

Antenna - jármű távolság: 10 m

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.2.2.1. pont

2. alfüggelék

Széles sávú vonatkozási értékek járművekre

Antenna - jármű távolság: 3 m

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.2.2.2. pont

3. alfüggelék

Keskeny sávú vonatkozási határértékek járművekre

Antenna - jármű távolság: 10 m

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.3.2.1. pont

4. alfüggelék

Keskeny sávú vonatkozási határértékek járművekre

Antenna - jármű távolság: 3 m

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.3.2.2. pont

5. alfüggelék

Elektromos/elektronikus szerelési egységek széles sávú vonatkozási határértékei

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.5.2.1. pont

6. alfüggelék

Elektromos/elektronikus szerelési egységek keskeny sávú vonatkozási határértékei

Frekvencia - megahertz - logaritmikus ábrázolásban Lásd II. Rész 6.6.2.1. pont

7. alfüggelék

Minta az EK-típusjóváhagyási jelre

Azon elektromos/elektronikus szerelési egység, amely a fenti EK-típusjóváhagyási jelzést hordja egy olyan készülék, amelyet Németországban (e1) a 0148 alap jóváhagyási számon hagytak jóvá. Az első két szám (02) azt mutatja, hogy a készülék kielégíti ezen melléklet követelményeit. Az alkalmazott jelölések csak példaként szolgálnak.

III. RÉSZ

... sz. adatközlő lap a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok EK-típusjóváhagyására vonatkozó 2003/37/EK irányelv I. mellékletének megfelelően, az elektromágneses kompatibilitás tekintetében (2009/64/EK irányelv)

Az alábbi in formációkat, szükség szerint három példányban, Tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es méretben vagy A4-esre összehajtogatott formátumban kell beadni

Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük. Részletesen be kell mutatni minden elektronikus vezérlésű rendszer, alkatrész és műszaki egység működését.

0. Általános leírás

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus (a pontos változat és verzió megjelölésével):

0. 3. Típusazonosító jeliek), amennyiben feltüntették a járművön:

0.3.1. Gyári adattábla (helye, a rögzítés módja):

0.4. Járműkategória:

0.5. Gyártó neve és címe:

0. 8. Összeszerelő üzemfek) neve és címe:

1. A jármű általános szerkezeti jellemzői

Egy reprezentatív járműről készült fénykép e(k) és/vagy rajz(ok):

1.2. A motor helye és elrendezése:

3. Motor

3.1.2. Az alapmotor típusa és kereskedelmi megnevezés (a motoron találhatói el zés vagy egyéb azonosítás szerint):

3.1.4. Gyártó neve és címe:

3.1.6. Működési elv:

- szikragyújtás/kompressziós gyújtás (])

- közvetlen befecskendez és/befecskendezés (])

- négyütemű/kétütemű (1)

3.2.1.6. Hengerek száma és elrendezése:

3.2.1.9. Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám: ... min-1

3.2.3. Tüzelőanyag ellátás:

3.2.3.1. Tüzelőanyag-szivattyú:

Nyomás (2) vagy szállítási jelleggörbe ... kPa

3.2.3.2. Befecskendező rendszer:

3.2.4.2.1. A rendszer leírása:

3.2.5. Elektronikusszabályozás: A rendszer leírása:

3.11. Elektromos rendszer:

3.11.1. Névleges feszültség pozitív/negatív földelés (1)

3.11.2. Generátor:

3.11.2.1. Típus

3.11.2.2. Névleges teljesítményr: VA

4. Erőátvitel

4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos stb.):

4.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):

6. Felfüggesztés (adott esetben)

6.2.2. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):

7. Kormányzás

7.2.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):

7.2.6. Kormányvezérlés beállításának tartománya és módja, ha van:

8. Fékek

8.5. Blokkolásgátló fékrendszerrel felszerelt traktorok esetén a rendszer működésének leírása (beleértv esetleges elektronikát is), elektromos kapcsolási vázlat, hidraulikus és pneumatikus körök bemutatá

9. Látómező, ablakok, ablaktörlők és visszapillantó tükrök

9.2. Ablakok:

9.2.3.4. Az ablakemelő mechanizmus elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (szükség szerint)

9.3. Ablaktörlők: Műszaki leírás:

9.4. Visszapillantó tükrök (elhelyezésük egyenként):

9.4.6. Beállító rendszer elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (szükség szerint):

9.5. Jég- és páramentesítő:

9.5.1. Műszaki leírás:

10. Borulás hatása elleni védőszerkezet, időjárás-védelem, ülések, rakfelületek

10.3. Ülésekéslábtámaszok:

10.3.1.4. Elhelyezése és fő műszaki adatok:

10.3.1.5. Beállítási rendszer:

10.3.1.6. Mozgató és rögzítő rendszer:

10.5. Rádió zavarszűrés:

10.5.1. Motorházat alkotó motortér és a csatlakozó utastérrészek felépítménye és anyagai - leírás, rajzok/fényképek:

10.5.2. Motorházban elhelyezett fém alkatrészek (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.) elhelyezkedése - rajzok vagy fényképek:

10.5.3. Rádió zavarszűrést csökkentő berendezések táblázata és rajza:

10.5.4. Egyenáramú ellenállások névleges értéke, rezisztív gyújtókábelek esetén azok névleges fajlagos ellenállása:

11. Világító és fényjelző berendezések

11.3. Lámpáktól különböző elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (szükség szerint):

12. Egyebek

12.8. Járműre szerelt vagy vontatott eszközök működtetését és vezérlését szolgáló fedélzeti elektronika leírása:

1. alfüggelék

A típus képviseletére kiválasztott jármű leírása Karosszéria változat: Balkormányos vagy jobbkormányos: Tengelytáv:

Választható alkatrészek:

2. alfüggelék

A típusbizonyítvány kiállításához a gyártó vagy a jóváhagyott/elismert laboratórium által rendelkezésre bocsátott vizsgálati jelentés.

(1)

A nem kívánt rész törlendő.

(2)

A tűrést meg kell adni."

IV. RÉSZ

. sz. adatközlő lap valamely elektromos/elektronikus részegység

EK- típusjóváhagyására vonatkozóan az elektromos összeférhetőségre tekintettel (2009/64/EK irányelv)

A következő adatokat - szükség esetén a mellékelt tartalomjegyzékkel együtt - három példányban kell benyújtani. A rajzokat - adott esetben - megfelelt) léptékben és kellő részletességgel A4 méretben vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek elegendően részletesnek kell lenniük.

Az elektronikus vezérlésű rendssereknél, alkatrészeknél vagy önálló műszaki egységeknél megfelelő adatokat kell adni ezek működési mdjáról

0. Általános adatok

0.1. Gyártmány(ok) (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés(ek):

0.5. A gyártó neve és címe:

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jeleinek helye, rögzítési módja:

0. 8. Összeszerelő üzem(ek) címe:

1. Ezen elektromos/elektronikus szerelési egységeket alkatrészként/önálló műszaki egységként1 kell engedélyezni

2. Lehetséges használati korlátozások és felszerelési feltételek:

1. alfüggelék

A típust reprezentáló szerelési egység leírása:

2. alfüggelék

A típusbizonyítvány kiállításához a gyártó vagy a jóváhagyott/elismert laboratórium által rendelkezésre bocsátott vizsgálati jelentés.

MINTA
[Legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)]
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
"JÁRMŰ"
A hatóság pecsétje
Tájékoztató a következőkről:
típusjóváhagyás1
típusjóváhagyás kiterjesztése1
típusjóváhagyás elutasítása1
típusjóváhagyás visszavonása1
egy járműtípusra, tekintettel a 2009/64/EK irányelvre.
Típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés:
0.3. Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen2 3:
0.3.1. E jelzés helye:
0.4. Jármű:
0.5. Gyártó neve és címe:
0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe:
1 A nem kívánt rész törlendő.
2 A nem kívánt rész törlendő.
3 Ha a típusazonosítási eszközök olyan jeleket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek az ezen adatlap szerinti jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusleírásához, úgy ezen írásjeleket a megfelelő dokumentációban a "?" szimbólummal kell ábrázolni (Példa: ABC??123??).

1 A nem kívánt rész törlendő.

V. RÉSZ

II. SZAKASZ
1.Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd az alfüggeléket
2.A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3.A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4.A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5.Megjegyzések (adott esetben): lásd az alfüggeléket
6.Hely:
7.Dátum:
8.Aláírás:
9.Csatolni kell a jóváhagyási hatóságnál elhelyezett típusjóváhagyási dokumentáció tartalom-
jegyzékét, amely dokumentáció kérelemre hozzáférhető.

A jármű típusjóváhagyására vonatkozó ... számú EK-típusbizonyítvány függeléke, tekintettel a 2009/64/EK irányelvre

1.Kiegészítő adatok
1.1.Különleges berendezések az irányelv VI. Melléklete alkalmazásában (amennyiben szükséges):
(pl...)
1.2.Az elektromos rendszer névleges feszültsége:.. .V pozitív/negatív test
1.3.A karosszéria típusa:
1.4.A vizsgált jármű(vek)be beépített elektronikus rendszerek jegyzéke, nem korlátozva az adatla-
pon lévő tételekre (lásd a II. Melléklet 1. függeléke):
1.5.A vizsgálatok elvégzésére illetékes jóváhagyott/elismert laboratórium (ezen irányelv alkalmazá-
sában):
5.Megjegyzések:
(pl. érvényes mind a balkormányos, mind a jobbkormányos járművekre)
MINTA
[legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)]
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
"ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉG"
A hatóság pecsétje
Tájékoztató a következőkről:
EK-típusjóváhagyás1
EK-típusjóváhagyás kiterjesztése1
EK-típusjóváhagyás elutasítása1
EK-típusjóváhagyás visszavonása1
egy alkatrészre/önálló műszaki egységre1, tekintettel a 2009/64/EK irányelvre.
EK-típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus és kereskedelmi megnevezés:
0.3. Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen2 3:
0.3.1. E jelzés helye:
0.4. Jármű:
0.5. Gyártó neve és címe:
1 A nem kívánt rész törlendő.
2 A nem kívánt rész törlendő.
3 Ha a típusazonosítási eszközök olyan jeleket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek az ezen adatlap szerinti jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusleírásához, úgy ezen írásjeleket a megfelelő dokumentációban a "?" szimbólummal kell ábrázolni (Példa: ABC??123??)

VI. RÉSZ

0.7.Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jelének helye, rögzítési módja:
0.8.Összeszerelő üzemek címe:
II. SZAKASZ
1.Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd a függeléket
2.A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3.A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4.A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5.Megjegyzések (adott esetben): lásd a függeléket
6.Hely:
7.Dátum:
8.Aláírás:
9.Csatolni kell a jóváhagyási hatóságnál elhelyezett típusjóváhagyási dokumentáció tartalom-
jegyzékét, amely dokumentáció kérelemre hozzáférhető.

Az elektromos/elektronikus részegység ... számú EK-típusbizonyítvány függeléke tekintettel a 2009/64/EK irányelvre

1.Kiegészítő adatok
1.1.Az elektromos rendszer névleges feszültsége: . V
1.2.E szerelési egységet minden járműnél alkalmazni lehet a következő korlátozásokkal:
1.2.1.Beépítési előírások (adott esetben):
1.3.E szerelési egységet csak a következő járműtípusoknál lehet alkalmazni:
1.3.1.Beépítési előírások (adott esetben):
1.4.Alkalmazott speciális vizsgálati eljárás és frekvenciatartomány a zavartűrés megállapításához:
(kérjük a XI. Melléklet szerinti pontos eljárás megadását)
1.5.Jóváhagyott/elismert laboratórium (ezen irányelv alkalmazásában), amely a vizsgálat elvégzésé-
re illetékes:
5.Megjegyzések:
b

VII. RÉSZ

A JÁRMŰBŐL KISUGÁRZOTT SZÉLES SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES ZAVARÓ JELEK MÉRÉSI ELJÁRÁSA

1. Általános szempontok

1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.

1.2. Mérőkészülék

A mérőberendezések megfelelnek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16-1 (93) kiadványa feltételeinek.

Ezen melléklet szerint, egy kvázi csúcsérték detektort kell alkalmazni a széles sávú elektromágneses zavar-kisugárzások mérésére, vagy ha csúcsérték detektort alkalmaznak, úgy megfelelő korrekciós tényezőt kell figyelembe venni a gyújtási impulzusráta függvényében.

1.3. Vizsgálati módszer

E vizsgálat célja az állandó jelleggel a járműre szerelt külső gyújtású rendszerek és elektromos motorok (elektromos vontatómotorok, fűtő vagy jégtelenítő rendszerekhez tartozó motorok, tüzelőanyag-szivattyúk, vízszivattyúk stb.) által keltett széles sávú elektromágneses jelkibocsátás mérése.

Két alternatív antennatávolság engedélyezett: az antennák a járműtől 10 méterre vagy 3 méterre helyezkedhetnek el. A 3. pont követelményeit mindkét esetben teljesíteni kell.

2. Mérési eredmények

A mérési eredményeket dB uV/m-ben (uV/m) a 120 kHz sávszélességre kell megadni. Ha bizonyos frekvenciáknál a mérőkészülék tényleges B sávszélessége (kHz-ben) eltér a 120 kHz-től, úgy a leolvasott uV/m mérési értékeket 120 kHz sávszélességre kell átszámítani 120/B szorzótényezővel.

3. Mérési hely

3.1. A méréseket sík, szabad területen kell elvégezni, amely a jármű és az antenna közti távolság közepén lévő pont körüli legalább 30 m-es sugarú körön belül, elektromágneses visszaverő felületektől mentes helyen van (lásd 1. alfüggelék 1. ábrája).

3.2. A mérőkészülék, a vizsgálófülke vagy a jármű, amelyben a mérőkészülék el van helyezve, a vizsgálati területen is lehet, de csak az I. alfüggelék 1. ábrája szerint meghatározott területen.

Más antennák is megengedettek a vizsgálati területen a vevő antennától és a járműtől is legalább 10 m-es távolságban, feltételezve, hogy kimutatható, hogy ezek a vizsgálati eredményeket nem befolyásolják.

3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat akkor lehet alkalmazni, ha az elnyelőcsarnok és a szabad tér mérési hely között korreláció mutatható ki. Az árnyékolt elnyelőcsarnokoknak az 1. alfüggelék

1. ábrája szerinti előírásokat nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a jármű közötti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat. Ebben az esetben nem kell a környezeti sugárzás felülvizsgálatát a 3.4. pont szerinti vizsgálat előtt és után elvégezni.

3.4. Környezet

Annak biztosítására, hogy semmiféle olyan külső zavarás vagy külső jel ne érkezhessen be, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Ha a jármű a környezeti mérések alatt a helyszínen van, úgy biztosítani kell, hogy a járműből kijövő zavarás a környezeti méréseket ne befolyásolja jelentősen, pl. a járműnek a vizsgáló területről való eltávolításával, a gyújtáskulcs kihúzásával vagy az akkumulátor leválasztásával. Mindkét mérésnél a külső zavarásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-vel a II. Rész 6.2.2.1. vagy 6.2.2.2. pontja szerinti zavaró sugárzási határérték alatt kell lennie, kivéve a keskeny sávú jelek kívánt átvitelét.

4. A jármű állapota a vizsgálatok alatt

4.1. Motor

A motornak rendes üzemi hőmérsékleten kell járnia, és a sebességváltónak üresjárati állásban kell lennie. Ha ez gyakorlati okokból nem lehetséges, úgy egyetértésen alapuló alternatív megállapodásokat kell kötni a gyártó és a vizsgáló hatóság között.

Ügyelni kell arra, hogy a fordulatszámot beállító mechanizmus ne befolyásolja az elektromágneses sugárzást. Minden mérésnél a motor fordulatszámának a következőnek kell lennie:

A motor típusaMérési eljárás
Kvázi csúcsértékCsúcsérték
Külső gyújtásMotor fordulatszámMotor fordulatszám
egyhengeres2500 f/p ± 10 %2500 f/p ± 10 %
több, mint egyhengeres1500 f/p ± 10 %1500 f/p ± 10 %

4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a járműre, úgy nem szabad méréseket végezni; szintén nem szabad vizsgálatokat végezni az ilyen csapadék elállása után még 10 percig.

5. Az antenna jellege és irányzása

5.1. Az antenna jellege

Minden antennatípus használható, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékének módszerét kell alkalmazni.

5.2. Magasság és mérési távolság

5.2.1. Magasság

5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat

Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.

5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat

Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.

5.2.1.3. Az antennavevő részének nem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.

5.2.2. Mérési távolság

5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat

A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 10,0 ± 0,2 m.

5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat

A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 3,0 ± 0,05 m.

5.2.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antenna vételi elemének nem szabad 1,0 m-nél közelebb lennie az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.

5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest

Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán úgy kell felállítani, hogy az a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában legyen (lásd 1. alfüggelék 1. ábrája) és egy vonalban a jármű középpontjával, amely a jármű elméleti hosszirányú tengelyén a jármű elülső és hátulsó tengelyeinek középpontjai között félúton levő pontként határozható meg.

5.4. Az antenna iránya

Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd 1. alfüggelék 2. ábrája).

5.5. Mérési értékek

Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban, és minden frekvenciánál négy mérést kell végezni és - frekvenciánként - közülük a legnagyobb értékét kell figyelembe venni.

6. Frekvenciák

6.1. Mérések

A méréseket a 30-1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. Annak igazolására, hogy a jármű megfelel ezen melléklet követelményeinek, a vizsgáló hatóság akár 13 frekvenciát is megvizsgál e tartományban, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900 MHz. Amennyiben a mért értékek a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.

6.1.1. A határértékek a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományra érvényesek.

6.1.2. A méréseket vagy kvázi csúcsértékdetektorral vagy csúcsértékdetektorral lehet elvégezni. A II. Rész 6.2. és 6.5. pontjában megadott határértékek a kvázi csúcsérték mérésekre érvényesek. Ha csúcsértékmérő műszerrel mérnek, úgy 1 MHz sávszélességre 38 dB-t kell hozzáadni, vagy 1 kHz sávszélességre 22 dB-t kell levonni.

6.2. Tűrések

Névleges frekvenciaTűrés
(MHz)(MHz)
45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230± 5
280, 380, 450, 600, 750 és 900± 20

A tűrések a felsorolt mérési frekvenciákra érvényesek és lehetővé teszik, hogy az olyan adókból származó zavarások figyelmen kívül maradjanak, amelyek az említett mérési frekvencián vagy annak közelében működnek.

1. alfüggelék

1. ábra

A TRAKTOR VIZSGÁLATI TERÜLETE

(Elektromágneses visszaverő felületektől mentes sík terület)

2. ábra

AZ ANTENNA HELYZETE A TRAKTORHOZ VISZONYÍTVA

VIII. RÉSZ

A JÁRMŰBŐL KISUGÁRZOTT KESKENY SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES ZAVARÓ JELEK MÉRÉSI ELJÁRÁSA

1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.

1.2. Mérőkészülék

A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16-1 (93) számú kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.

A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére középértékdetektort vagy csúcsértékdetektort kell használni.

1.3. Mérési módszer

1.3.1. E vizsgálat azon keskeny sávú zavarások mérésére szolgál, amelyek a mikroprocesszoros alapon működő rendszerekből vagy más keskeny sávú forrásokból indulhatnak ki.

1.3.2. Első vizsgálati lépésként a sugárzás szintjét kell mérni az FM frekvenciatartományban (88-108 MHz) a jármű rádió antennáján, az 1.2. pontban meghatározott felszereléssel. Ha a II. Rész 6.3.2.4. pontjában megállapított szintet nem lépik túl, akkor a járművet úgy kell tekinteni, hogy ezen melléklet követelményeit e frekvenciatartományban kielégíti, és a teljes vizsgálatot nem kell elvégezni.

1.3.3. A teljes vizsgálat során két alternatív antennatávolság engedélyezett; az antennák a járműtől 10 méterre vagy 3 méterre helyezkedhetnek el. Mindkét esetben ezen melléklet 3. pontjának követelményeit ki kell elégíteni.

2. Mérési eredmények

A mérési eredményeket dB pV/m-ben (pV/m) kell megadni.

3. Mérési hely

3.1. A méréseket sík, szabad területen kell elvégezni, amely a jármű és az antenna közti távolság közepén lévő pont körüli legalább 30 m-es sugarú körön belül van. A terepnek elektromágneses visszaverődésektől mentesnek kell lennie (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája).

3.2. A mérőkészülék, vizsgáló fülke vagy azon jármű, amelyben a mérőkészülék el van helyezve, a vizsgálati területen lehet, de csak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábráján megengedett területen.

Más antennák is megengedettek a vizsgálati területen a vevő antennától és a járműtől is legalább 10 m-es távolságban, feltételezve, hogy kimutatható, hogy ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.

3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat akkor lehet alkalmazni, ha az elnyelőcsarnok és a szabad tér mérési hely között korreláció mutatható ki. Az árnyékolt elnyelőcsarnokoknak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája szerinti előírásokat, az antenna és a jármű közötti távolság és az antenna magasság kivételével, nem kell kielégíteniük. Ebben az esetben nem kell elvégezni a környezeti sugárzás felülvizsgálatát az ezen melléklet 3.4. pontja szerinti vizsgálat előtt és után.

3.4. Környezet

Annak biztosítására, hogy semmiféle olyan külső zavarás vagy külső jel ne érkezzen be, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Biztosítani kell, hogy a járműből jövő zavarás a környezeti méréseket ne befolyásolja jelentősen, pl. a járműnek a vizsgáló területről való eltávolításával, a gyújtáskulcs kihúzásával vagy az akkumulátor leválasztásával. Mindkét mérésnél a külső zavarásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.3.2.1. vagy 6.3.2.2. pontja szerinti zavaró sugárzási határérték alatt kell lennie, kivéve a keskeny sávú jelek kívánt átvitelét.

4. A jármű állapota a vizsgálatok alatt

4.1. A jármű minden elektronikus rendszerét az álló jármű rendes feltételei mellett kell működtetni.

4.2. A gyújtásnak bekapcsolt állapotban kell lennie. A motor nem jár.

4.3. Ha eső vagy más csapadék esik, úgy nem szabad mérést végezni, továbbá nem szabad mérést végezni az ilyen csapadék végét követő 10 percen belül.

5. Az antenna jellege, helyzete és iránya

5.1. Az antenna fajtája

Minden antennafajtát lehet használni, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékében lévő módszert kell alkalmazni.

5.2. Magasság és mérési távolság

5.2.1. Magasság

5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat

Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.

5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat

Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.

5.2.1.3. Az antenna egyetlen vevőrészének sem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.

5.2.2. Mérési távolság

5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat

Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 10,0 ± 0,2 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.

5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat

Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 3,00 ± 0,05 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.

5.2.2.3. Ha a vizsgálatot egy, a nagy frekvenciákkal szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemeinek nem szabad 1,0 m-nél közelebb lenniük a sugárzást elnyelő anyaghoz és 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.

5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest

Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán kell felállítani, a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).

5.4. Az antenna iránya

Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).

5.5. Mérési értékek

Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban minden rögzített frekvenciánál felvett négy mérés közül a legnagyobb értékűt kell mérési frekvenciánként figyelembe venni.

6. Frekvenciák

6.1. Mérések

A méréseket a 30-1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban meg lehet vizsgálni egy rögzített frekvenciát annak bemutatására, hogy a megkövetelt határértékek teljesülnek-e. Ezen melléklet követelményei teljesülésének igazolására a vizsgálati hatóság a következő 13 frekvenciasáv ilyen rögzített frekvenciapontjainál végez vizsgálatot:30-50; 50-75; 75-100; 100-130; 130-165; 165-200; 200-250; 250-320; 320-400; 400-520; 520660; 660-820; 820-1000 MHz.

Amennyiben a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.

IX. RÉSZ

A JÁRMŰVEKNEK A BESUGÁRZOTT ELEKTROMÁGNESES MEZŐKKEL SZEMBENI ZAVARTŰRÉSE

1. Általános szempontok

1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.

1.2. Mérési módszer

E vizsgálatnak a jármű közvetlen ellenőrizhetőségének az esetleges károsodásokkal szembeni zavartűrését kell kimutatnia. A járművet az ezen mellékletben leírt elektromágneses mező hatásának kell kitenni. A járművet a vizsgált alatt figyelni kell.

2. Az eredmények bemutatása

Az ezen mellékletben leírt vizsgálathoz az elektromos térerősséget V/m-ben kell kifejezni.

3. Mérési hely

A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie arra, hogy az ezen mellékletben meghatározott frekvenciatartományt előállítsa. A vizsgálóberendezésnek teljesítenie kell a (nemzeti) törvényi előírásokat az elektromágneses jelek kibocsátása tekintetében.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezérlő és megfigyelő berendezést ne érintsék a sugárzási területek úgy, hogy a vizsgálatokat meghiúsítsák.

4. A jármű állapota a vizsgálatok alatt

4.1. A járműnek - a szükséges vizsgálati felszerelés kivételével - terheletlen állapotúnak kell lennie.

4.1.1. A motor a hajtókerekeket rendes körülmények között a jármű legnagyobb sebessége háromnegyed részének megfelelő állandó sebességen forgatja, amennyiben nincs olyan műszaki ok, amely miatt a gyártó más sebességet határozna meg. A jármű motorját megfelelő forgatónyomatékkal kell terhelni. Ha szükséges, az erőátviteli tengelyek szétkapcsolhatók (például olyan jármű esetében, amely kettőnél több tengellyel rendelkezik), feltéve hogy azok nem hajtanak meg rádiózavart kibocsátó alkatrészt.

4.1.2. A tompított fényszórót be kell kapcsolni.

4.1.3. A baloldali vagy a jobboldali irányjelzőt be kell kapcsolni.

4.1.4. Minden más rendszert, amely a járművezetői irányítást befolyásolja éppúgy, mint a jármű rendes működésekor, be kell kapcsolni.

4.1.5. A járműnek tilos a vizsgálati térrel elektromosan összekapcsolt állapotban lennie és a jármű és a vizsgálóberendezés között sem szabad kapcsolatnak lennie, a 4.1.1. vagy 4.2. pontban megkövetelteken kívül. A gumiabroncsoknak a vizsgáló tér padlózatával való érintkezése nem képez elektromos összeköttetést.

4.2. Azon elektromos/elektronikus járműrendszereknél, amelyek a jármű közvetlen irányításának lényeges részét képezik és a 4.1. pontban leírt feltételek mellett nincsenek működésben, a gyártó számára megengedett, hogy egy jelentést vagy kiegészítő bizonylatot bocsásson a vizsgáló hatóság rendelkezésére arról, hogy a jármű elektromos/elektronikus rendszere ezen melléklet követelményeit kielégíti. Az ilyen bizonylatok a típusjóváhagyási dokumentáció részét képezik.

4.3. A jármű felülvizsgálatára zavarmentes berendezést kell használni. A jármű külső oldalát és belső terét ellenőrizni kell annak eldöntéséhez, hogy ezen melléklet követelményei teljesülnek-e. Ez pl. egy (több) videókamera segítségével történhet meg.

4.4. A jármű rendszerint első részével az antenna felé fordulva áll. Ha azonban az elektronikus vezérlőegységek és a hozzájuk tartozó kábelezés nagyrészt a jármű hátsó részében van, úgy a járművet rendszerint a hátsó részével az antenna felé fordítva kell a vizsgálatot elvégezni. Az olyan hosszú járművek esetén (azaz a személygépkocsik és a kis tehergépkocsik kivételével), amelyek elektronikus vezérlőegységei és a hozzájuk tartozó kábelezés többnyire a jármű középső részén helyezkednek el, egy olyan vonatkozási pont határozható meg (lásd 5.4. pont), amelyik vagy a baloldali vagy a jobboldali járműközéppontban található a jármű felületén. E vonatkozási pont a jármű hossztengelyének közepén vagy a gyártó által az illetékes hatósággal egyetértésben kiválasztott járműoldal egy pontján található, mely utóbbi kiválasztása az elektronikus rendszerek elosztásától, a kábelezés elrendezésétől és ezek tulajdonságaitól függ.

Az ilyen vizsgálat csak akkor folytatható le, ha a csarnok építészeti kialakítása ezt megengedi. Az antenna helyzetét a vizsgálati jelentésben fel kell jegyezni.

5. A mezőt előállító berendezés típusa, helyzete és irányzása

5.1. A mezőt előállító berendezés típusa

5.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy az igényelt térerősséget a vonatkozási pontban (lásd 5.4. pont) a megfelelő frekvencián érjék el.

5.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy mezőgenerátor lehet (Transmission Line System).

5.1.3. Minden mezőt előállító berendezés felépítésének és irányzásának olyan kell lennie, hogy az előállított mező polarizált legyen:

a 20 és 1000 MHz közötti tartományban vízszintesen vagy függőlegesen.

5.2. Magasság és mérési távolság

5.2.1. Magasság

5.2.1.1. A mindenkori alkalmazott antenna fázisközpontjának legalább 1,5 m-rel azon sík fölött kell lennie, amelyen a jármű áll, ha a jármű magassága meghaladja a 3 m-t.

5.2.1.2. A mindenkori alkalmazott antenna sugárzó elemeinek egyetlen része sem lehet 0,25 m-nél közelebb azon síkhoz, amelyen a jármű áll.

5.2.2. Mérési távolság

5.2.2.1. A legjobb közelítés a valós üzemi feltételekhez akkor adódik, ha a mezőt előállító berendezés olyan távol van a járműtől felállítva, amennyire csak lehetséges. E távolság általában 1 m és 5 m között van.

5.2.2.2. Ha a vizsgálatot elnyelőcsarnokban végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeinek legalább 1 m-re kell lenniük a sugárzást elnyelő anyagtól, és legalább 1,5 m-re az elnyelőcsarnok falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.

5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest

5.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó eleme távolságának a jármű karosszériájának külső felületéhez képest 0,5 m-nél nagyobbnak kell lennie.

5.3.2. A mezőt előállító berendezést a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetria síkja) kell elhelyezni.

5.3.3. A mezőt előállító berendezés egyetlen része sem lehet közelebb 0,5 m-nél a jármű egyetlen részéhez sem, azon sík kivételével, amelyen a jármű áll.

5.3.4. Minden olyan mezőt előállító berendezés, amely a jármű felett van elhelyezve, hossztengelyben a jármű hosszának legalább 75 %-át teszi ki.

5.4. Vonatkozási pont

5.4.1. Ezen melléklet alkalmazásában a vonatkozási pont az a pont, amelynél a vizsgálati térerő fellép, és amelyet a következőképpen kell meghatározni:

5.4.1.1. legalább 2 m vízszintesen az antenna fázisközéppontjától vagy legalább 1 m függőlegesen a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeitől;

5.4.1.2. a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetriatengely síkja);

5.4.1.3. 1,0 ± 0,05 m magasságban azon sík fölött, amelyen a jármű áll, vagy attól 2,0 ± 0,05 m-re, ha a modellsorozatban lévő jármű legkisebb tetőmagassága meghaladja a 3,0 m-t;

5.4.1.4. az elülső világításnál vagy:

1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (ezen melléklet 1. alfüggelékének C. pontja), vagy

0,2 ± 0,2 m a traktor elülső tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),

aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.

5.4.1.5 a hátsó világításnál vagy:

1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (1. alfüggelék C. pontja), vagy

0,2 ± 0,2 m a traktor hátsó tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),

aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.

5.5. Amennyiben úgy döntenek, hogy a jármű hátsó részét sugározzák be, úgy a vonatkozási pontot az 5.4. pont szerint kell meghatározni. A járművet ekkor az antennától elfordítva kell felállítani és olyan helyzetbe kell hozni, mintha vízszintesen 180°-kal elforgatták volna a középpontja körül, azaz a távolság az antennától a jármű karosszériájának legközelebbi részéhez változatlan marad. Ezen eset a 3. alfüggelékben van ábrázolva.

6. Vizsgálati előírások

6.1. Frekvencia tartomány, tartózkodási idők, polarizálás

A járművet elektromágneses mező hatásának kell kitenni a 20-1000 MHz frekvenciatartományban.

6.1.1. Az ezen mellékletben szereplő előírások teljesülésének igazolására a járművet legfeljebb 14 frekvenciánál kell megvizsgálni e tartományban, pl. a 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz értéknél.

A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét figyelembe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés rendes feltételek között reagáljon. A tartózkodási időnek minden esetben legalább 2 másodpercnek kell lennie.

6.1.2. Csak egy polarizálási síkot kell használni minden egyes frekvencialépéshez az 5.1.3. pontnak megfelelően.

6.1.3. Minden más vizsgálati paraméter az ezen mellékletben leírtaknak megfelelő.

6.1.4. Ha egy jármű a 6.1.1. pont követelményeinek nem felel meg, úgy meg kell bizonyosodni arról, hogy a megfelelés hiánya a lényeges vizsgálati feltételekre, és nem a szabályozás nélküli mezők előállítására vezethető vissza.

7. A szükséges térerősség előállítása

7.1. A vizsgálat végrehajtása

7.1.1. A vizsgálati mező feltételek eléréséhez a "vonatkozási mező módszer"-t kell alkalmazni.

7.1.2. Kalibrálási fázis

Minden vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe betáplálni, hogy a vizsgálati térerősséget az 5. pont szerinti vonatkozási pontnál - de a jármű nélkül -el lehessen érni. A mező előállítására közvetlenül vonatkozó előremenő teljesítményt vagy más paramétereket meg kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. A vizsgálati frekvenciáknak 20 és 1000 MHz között kell lenniük. A kalibrálás 20 MHz-nél kezdődik az előző lépésnél legfeljebb 2 %-kal nagyobb frekvencia-lépésekben kerül végrehajtásra, és 1000 MHz-nél ér véget. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell használni, amíg nem lépnek fel olyan változások a berendezésekben vagy a felszereléseknél, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.

7.1.3. Vizsgálati fázis

A járművet az elnyelőcsarnokban kell elhelyezni és az 5. pont követelményeinek megfelelően kell felállítani. A 7.1.2. pontban megállapított szükséges előteljesítményt a 6.1.1. pontban meghatározott frekvenciáknál kell betáplálni a mezőt előállító berendezésbe.

7.1.4. Függetlenül attól, hogy milyen paramétert választottak a 7.1.2. pont szerint a mező meghatározásához, ugyanazon paramétert kell ismét alkalmazni a térerősségvizsgálat alatti gerjesztéséhez.

7.1.5. A mezőt előállító berendezésnek és elrendezésének a vizsgálat során ugyanazon előírásoknak kell megfelelnie, mint a 7.1.2. pont szerint elvégzett munkafolyamatok alatt.

7.1.6. Térerősségmérő készülék

A vonatkozási térerősség kalibrálásához arra alkalmas, tömör kialakítású térerősségmérő készüléket kell használni.

7.1.7. A vonatkozási térerősség kalibrálása során a mezőt előállító berendezés fázisközpontját a vonatkozási pont fázisközpontjának pozíciójába kell hozni.

7.1.8. Ha térerősségmérő készülékként egy kalibrált vevőantennát használnak, úgy az értékeket három egymásra merőleges irányban kell leolvasni, ahol a térerősségek a három mérési irányban mutatott térerősségekből adódnak.

7.1.9. A járművek különböző méréseinek tekintetbevételéhez egy adott vizsgálóberendezésnél szükséges lehet, hogy több antennahelyzetet vagy vonatkozási pontot határozzanak meg.

7.2. A térerősség körvonala

7.2.1. A vonatkozási mezők kalibrálása során (mielőtt a járművet a vizsgáló térbe viszik) a térerősségnek a kalibrálási lépések 80 %-ában legalább a névleges térerősség 50 %-át kell elérnie a következő helyeken:

a) minden mezőt előállító berendezésre, 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán a vonatkozási ponton áthaladó vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,

b) mezőgenerátor esetén, 1,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási ponton áthaladó egyik vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,

7.3. Térrezonancia

Figyelmen kívül hagyva a 7.2.1. pont feltételeit, nem lehet vizsgálatot végezni a csarnokrezonancia-frekvenciáknál.

7.4. Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői.

7.4.1. A vizsgálati jel legmagasabb értéke

A vizsgálati jel legmagasabb értékének modulációnál is a moduláció nélküli szinuszjel maximális értékével kell megegyeznie, amelynek értékét négyzetes középértékként (r.m.s.) V/m-ben kell meghatározni a II. Rész 6.4.2. pontja szerint (lásd ezen melléklet 4. alfüggeléke).

7.4.2. A vizsgálati jel alakja

A vizsgálati jelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).

7.4.3. Modulációs fok

A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:

m = ((legnagyobb modulációs kilengés - legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb
modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés)).

1. alfüggelék

2. alfüggelék

3. alfüggelék

Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői

X. RÉSZ

A JÁRMŰBŐL KISUGÁRZOTT SZÉLES SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES ZAVARÓ JELEK MÉRÉSI ELJÁRÁSA

1. Általános szempontok

1.1 Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás azon elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható, amelyeket később a VII. Résznek megfelelő járműbe lehet beépíteni.

1.2. Mérőkészülékek

A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16-1 (93) kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.

Egy kvázi csúcsértékdetektort vagy csúcsértékdetektort kell használni a széles sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére, vagy ha csúcsértékdetektort használnak, úgy megfelelő korrekciós tényezőt kell figyelembe venni, a zavaró impulzusrátától függően.

1.3. Mérési módszer

E vizsgálat az elektromos/elektronikus szerelési egységekből jövő széles sávú elektromágneses zavarok mérésére szolgál.

2. Mérési eredmények

A mérési eredményeket dB uV/m-ben (uV/m) kell megadni 120 kHz sávszélességre. Ha meghatározott frekvenciáknál a mérőberendezés tényleges B sávszélessége (kHz-ben) eltér a 120 kHz-től, úgy a mérési értékeket 120 kHz sávszélességre kell átszámítani 120/B szorzótényezővel.

3. Mérési hely

3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16-1 (93) kiadása követelményeinek (lásd 1. alfüggelék).

3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, az 1. alfüggelékben bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.

3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak az 1. alfüggelék méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szere-

lési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd 2. alfüggelék 1. és 2. ábrája).

3.4. Környezet

Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.5.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.

4. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek állapota a vizsgálatok alatt

4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeknek rendes üzemi állapotban kell lenniük.

4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységekre, úgy nem szabad méréseket végezni, valamint az ilyen csapadék megszűnése után 10 percen belül sem szabad méréseket végezni.

4.3. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések

4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeket és ezek huzalozását 50 ±5 mm-rel kell a fából vagy más nem vezető anyagból készült asztal fölött elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával fémesen ösz-sze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni és elektromosan az alaplappal össze kell kapcsolni. Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelési védőérintkezéssel össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.

4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.

4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötések használata nem megengedett.

4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.

4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 uH/50 O történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10 % értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5 %-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.

4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábelnek azon huzalozásból kell állnia, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie.

Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.

Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy nem ehhez tartozó felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál kell kiegyenlíteni.

5. Az antenna jellege, helyzete és iránya

5.1. Az antenna jellege

Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy átszámítható a vonatkozási antennára.

5.2. Magasság és mérési távolság

5.2.1. Magasság Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.

5.2.2. Mérési távolság

A fázisközponttól vagy az antenna csúcsától az alaplap pereméig mért megfelelő vízszintes távolság: 1,00 ± 0,05 m. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.

Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.

5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyaghoz képest, és nem szabad 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelőanyag.

5.3. Az antenna iránya és polarizációja

Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.

5.4. Mérési értékek

Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték maximális értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.

6. Frekvenciák

6.1. Mérések

A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. Az elektromos/elektronikus szerelési egységet úgy kell tekinteni, hogy azok valószínűleg az egész frekvenciatartományra vonatkoztatva teljesítik a kívánt előírásokat, ha a következő 13 rögzített frekvenciánál megfelelnek a határértékeknek, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.

Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.

6.1.1. A határértékek a 30-1000 MHz frekvenciatartományban érvényesek.

6.1.2. A méréseket kvázi csúcsérték- vagy csúcsértékdetektorokkal lehet elvégezni. A 6.2 és 6.5. pontban szereplő határértékek a kvázi csúcsértékmérésekre érvényesek. Ha a mérés csúcsértékkel történik, úgy 38 dB-t kell az 1 MHz sávszélességre hozzáadni vagy 22 dB-t kell levonni az 1 kHz sávszélességnél.

6.2. Tűrések

Rögzített frekvenciaTűrés
(MHz)(MHz)
45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230± 5
280, 380, 450, 600, 750 és 900± 20

A tűrések a felsorolt rögzített frekvenciákra érvényesek, és lehetővé teszik az olyan adók zavaró hatásának az elkerülését, amelyek az említett rögzített frekvenciákon vagy azok közelében működnek a mérés idején.

1. alfüggelék

Vizsgálati terület elektromos/elektronikus szerelési egységek számára

Szabad, elektromágnesesen visszaverő felületektől mentes terület

2. alfüggelék

1. ábra

Vizsgálati elrendezés egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarokra

2. ábra

Egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarok vizsgálati elrendezésének hosszmetszete

XI. RÉSZ

AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEKBŐL KISUGÁRZOTT KESKENY SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES ZAVARÓ JELEK MÉRÉSI ELJÁRÁSA

1. Általános szempontok

1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárást az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is lehet alkalmazni.

1.2. Mérőkészülékek

A mérőberendezések megfelelnek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16-1 (93) kiadványa feltételeinek.

A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére egy középérték detektort vagy csúcsérték detektort kell alkalmazni.

1.3. Vizsgálati módszer

1.3.1. E vizsgálat a mikroprocesszoros alapú rendszerből kiinduló keskeny sávú elektromágneses zavarások mérésére szolgál.

1.3.2. Egy rövid (2-3 perc) kiindulási lépésként megengedett - egy kiválasztott antenna polarizációnál - a 6.1. pont szerinti frekvenciatartomány spektrumelemző segítségével történő letapogatása a zavarási csúcsok megléte és/vagy frekvenciája megállapítása céljából. Ez segítséget nyújthat a vizsgálandó frekvencia kiválasztásánál (lásd 6. pont).

2. Mérési eredmények

A mérési eredményeket dB uV/m-ben (uV/m) kell megadni

3. A mérés helye

3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16-1 (93) kiadványa feltételeinek (lásd a X. Rész 1. alfüggeléke).

3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, a X. Rész 1. alfüggelékében bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.

3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak a X. Rész 1. alfüggelékének méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd a X. Rész 2. alfüggelékének 1. és 2. ábrája).

3.4. Környezet

Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-vel a II. Rész 6.6.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.

4. Az elektromos/elektronikus szerelési egység állapota a vizsgálatok során

4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie.

4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre, úgy nem szabad méréseket végezni, továbbá nem szabad mérni az eső vagy más csapadék megszűnése utáni 10 percen belül.

4.3. A vizsgálat előkészítése

4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm-re a fából vagy hasonló értékű nem vezető anyagból készült asztal fölé kell elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával elektromosan össze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és az alaplappal elektromosan össze kell kapcsolni.

Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelőrendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgáló műhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.

4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.

4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötés használata nem megengedett.

4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.

4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 uH/50 O történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10 % értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5 %-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.

4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábel azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a jármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy külső felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál ki kell egyenlíteni.

5. Az antenna jellege, helyzete és iránya

5.1. Az antenna jellege

Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy az átszámítható a vonatkozási antennára.

5.2. Magasság és mérési távolság

5.2.1 Magasság

Az antenna fázisközpontjának 50 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.

5.2.2. Mérési távolság

A fázisközponttól vagy az antenna egy más megfelelő pontjától az alaplap pereméig mért vízszintes távolságnak 1,00 ± 0,05 méternek kell lennie. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.

Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik, és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.

5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyagtól, és nem lehetnek 1,5 m-nél közelebb az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.

5.3. Az antenna iránya és polarizációja

Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.

5.4. Mérési értékek

Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték legmagasabb értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.

6. Frekvenciák

6.1. Mérések

A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban egy rögzített frekvenciánál kell vizsgálni, hogy a megkívánt határértékek teljesülnek-e. Annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelel a előírásoknak, a vizsgáló hatóság a következő 13 frekvenciasáv mindegyikében megvizsgál egy ilyen pontot:

30-50; 50-75; 75-100; 100-130; 130-165; 165-200; 200-250; 250-320; 320-400; 400-520; 520660; 660-820; 820-1000 MHz.

Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység, és nem valamelyik környezeti zavarforrás okozta.

6.2. Ha az 1.3. pont szerint végrehajtott kiindulási művelet során a 6.1. pontban felsorolt bármely sávra vonatkozó kisugárzott keskeny sávú zavarások legalább 10 dB-vel a vonatkozási határérték alatt vannak, úgy ezen melléklet követelményei teljesítettnek minősülnek az elektromos/elektronikus szerelési egység részéről a vonatkozó frekvenciasávra nézve.

XII. RÉSZ

AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEKNEK A BESUGÁRZOTT ELEKTROMÁGNESES MEZŐKKEL SZEMBENI ZAVARTŰRÉSÉRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1. Általános rendelkezések

1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható.

1.2. Mérési eljárás

1.2.1. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek a gyártó választása szerint a következő vizsgálati eljárások bármilyen kombinációjának követelményeit kielégíthetik, feltéve hogy az 5.1. pont szerinti teljes frekvenciatartományt lefedik:

vizsgálat a szalagvezetékben: lásd 1. alfüggelék,

vizsgálat árambetáplálással: lásd 2. alfüggelék,

vizsgálat a TEM-cellában: lásd 3. alfüggelék,

vizsgálat egy elnyelő kamrában: lásd 4. alfüggelék.

1.2.2. Az elektromágneses mezők e vizsgálatok során történő kisugárzása miatt valamennyi vizsgálatot árnyékolt térben kell elvégezni (a TEM-cella árnyékolt tér).

2. Mérési eredmények

Az ezen mellékletben leírt vizsgálatokhoz a térerősségeket V/m-ben és a betáplált áramot mA-ben kell megadni.

3. A mérés helye

3.1. A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie a vizsgáló jelet az ezen mellékletben megállapított frekvenciatartományban előállítani. A vizsgálóberendezésnek az elektromágneses mezők előállítására vonatkozó (nemzeti) törvényi előírásokat ki kell elégítenie.

3.2. A mérőberendezést a helyiségen kívül kell elhelyezni.

4. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek állapota a vizsgálatok alatt

4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az ezen mellékletben szereplő adatok szerint kell felállítani, kivéve ha egyedi vizsgálati eljárások másként rendelkeznek.

4.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 pH/50 O történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10 % értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5 %-ánál kisebbnek kell lennie a VISH mérési kimeneten mérve.

4.3. Minden, a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység működéséhez szükséges külső elektromos felszerelésnek a kalibrálási fázis alatt a helyén kell lennie. Az ilyen felszerelés nem lehet 1 m-nél közelebb a vonatkozási ponthoz a kalibrálás alatt.

4.4. Annak biztosítására, hogy a vizsgálatok és mérések megismétlésénél reprodukálható mérési eredményeket kapjunk, a vizsgálómező előállítására szolgáló berendezésnek és elrendezésének ugyanazon leírásnak kell megfelelnie, mint amelyet az idetartozó kalibrálási fázis alatt kell használni (lásd 7.2., 7.3.2.3., 8.4., 9.2. és 10.2. pont).

4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy az ösz-szekötő kábel elméletileg azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel ellátottnak kell lennie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.

5. Frekvenciatartomány, tartózkodási idők

5.1. A méréseket a 20-1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni.

5.2. Annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus szerelési egység(ek) megfelel(nek) ezen melléklet követelményeinek, a vizsgálatokat e tartományban maximum 14 rögzített frekvenciánál kell elvégezni, pl.: 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.

A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét tekintetbe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés számára lehetővé tegye a rendes feltételek közötti reagálást. A tartózkodási idő nem lehet 2 másodpercnél rövidebb.

6. Az előállítandó vizsgálójel jellemzői

6.1. A vizsgálójel legnagyobb értéke

A vizsgálójel legmagasabb értékének modulációinál is a moduláció nélküli szinuszjel legmagasabb értékével kell egyenlőnek lennie, amelynek rms-értékét a II. Rész 6.7.2. pontjában (lásd a IX. Rész 4. alfüggeléke) kell meghatározni.

6.2. A vizsgálójel alakja

A vizsgálójelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).

6.3. Modulációs fok

A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:

m = ((legnagyobb modulációs kilengés - legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés))

7. Vizsgálat a szalagvezetékben

7.1. Vizsgálati eljárás

Ezen eljárás megállapított térerősségű besugárzásból áll azon kábelekre, amelyek egy elektromos/elektronikus szerelési egység elemeit kötik össze egymással.

7.2. Térerősségmérés a szalagvezetékben

Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a vezetékbe táplálni, hogy a vizsgálati térben a szükséges térerősséget - a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül - elérjék; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy másik paramétert le kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amíg semmi olyan változtatást nem végeznek a berendezésekben vagy felszerelésekben, amely az eljárás megismétlését teszi szükségessé. Ezen eljárás folyamán a térerősségmérőt az aktív vezeték alatt hosszirányban, merőlegesen és keresztirányban kell elhelyezni. Az érzékelőfej elektronikájának a szalagvezeték hossztengelyétől minél távolabb kell lennie.

7.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése

7.3.1. Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben

A vizsgálati eljárás lehetővé teszi homogén mezők előállítását egy aktív vezető (a szalagvezeték 50 O impedanciával) és egy alaplap között (a felszerelési asztal vezető felülete), amelyek közé kell elhelyezni a kábelezés egy részét. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység elektronikus vezérlőegysége(i)nek az alaplapon kell lenniük, de a szalagvezetéken kívül, peremükkel a szalagvezeték vezető sávjával párhuzamosan elhelyezve. A vizsgálandó egység és a vezető sáv egymáshoz legközelebbi peremei közötti távolságnak 200 ± 10 mm között kell lennie.

A perifériális mérőberendezés távolságának a vezető sáv legközelebbi peremétől legalább 200 mm-nek kell lenni.

A vizsgálandó egység kábeltörzsét vízszintes helyzetben kell elhelyezni az aktív vezető csík és az alaplap között (lásd 1. alfüggelék 1. és 2. ábrája).

7.3.1.1. A kábelezés szalagvezeték alatt elhelyezkedő minimális hosszának - amely magában foglalja az elektronikus vezérlőegység tápvezetékét - 1,5 m hosszúságúnak kell lennie, hacsak a kábelezés a járműben nem rövidebb 1,5 m-nél. Ebben az esetben a kábelezés hosszának a járműbe beépített kábelhossz legnagyobb hosszának kell megfelelnie. Minden e hosszon belül leágazást a vezeték hossztengelyéhez képest derékszögűen kell fektetni.

7.3.1.2. Alternatív módon a kábelezés teljes kihúzott hossza 1,5 m, ahol a leghosszabb leágazást is bele kell számítani ezen értékbe.

7.3.2. Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben

7.3.2.1. Vizsgálati eljárás

A szalagvezeték két egymástól 800 mm távolságban párhuzamosan elhelyezett fémlapból áll. A vizsgálandó berendezést központosan kell a két lap között elhelyezni és elektromágneses mező hatásának kell kitenni (lásd 1. alfüggelék 3. és 4. ábrája).

Ezen eljárás lehetőséget nyújt a teljes elektronikus rendszer vizsgálatára, beleértve az érzékelőket és kapcsolóelemeket is, továbbá a vezérlőkészülék és a kábelköteg vizsgálatára is. Alkalmas olyan készülékek számára, amelyek legnagyobb kiterjedése a lapok távolságának 1/3-ánál kisebb.

7.3.2.2. A szalagvezeték felállítása

A szalagvezetéket árnyékolt térben kell elhelyezni (a külső zavarások elkerülésére) 2 m távolságban a falaktól és minden fémes kerítéstől az elektromágneses visszaverődések elkerülése érdekében. E visszaverődés csillapítására sugárzást elnyelő anyagot lehet használni. A szalagvezetéket nem vezető támaszokon kell elhelyezni, a talaj fölött legalább 0,4 m-es magasságban.

7.3.2.3. A szalagvezeték kalibrálása

Egy térerősségmérőt kell elhelyezni a vizsgálandó egység távollétében a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok között. Az ehhez tartozó mérőberendezést az árnyékolt termen kívül kell elhelyezni.

Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a szalagvezetékbe táplálni, hogy a szükséges térerősség az antennánál előállítható legyen. E kiindulási teljesítményt vagy egy más olyan paramétert, amely közvetlenül az elektromos mező előállításához szükséges kimenő teljesítményre vonatkozik, a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.

7.3.2.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése

A fő vezérlőegységet a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok közé kell helyezni. Ezt egy nem vezető anyagból készült állványra kell felszerelni.

7.3.2.5. A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek

A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek függőlegesen vezetnek a vezérlőkészüléktől a felső vezető lapig (ez segít az elektromágneses mezővel való csatolás maximalizálásában). Ezután a lap alsó oldalához vezetnek szabad sarkukon, felfelé hurkolódnak és a vezető lap felületén haladnak tovább a szalagvezeték táplálási csatlakozásáig. A vezetékek ezután a csatlakoztatott felszerelésekhez mennek tovább, amelyek egy, az elektromágneses mező befolyásán kívüli területen állnak, pl. az árnyékolt terem padlóján 1 m távolságban a szalagvezetéktől.

8. Vizsgálat az elnyelő kamrában

8.1. Vizsgálati eljárás

E vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus járműrendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, ahol egy elektromos/elektronikus szerelési egységet antennával előállított elektromágneses sugárzásnak tesznek ki.

8.2. A vizsgálópad leírása

A vizsgálatot elnyelő anyaggal felszerelt, árnyékolt teremben vizsgálópadon kell elvégezni.

8.2.1. Alaplap

8.2.1.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm magasságban kell elhelyezni egy fából vagy azonos értékű anyagból készült asztal fölött. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájának fémes részével elektromosan össze legyen kötve, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és azzal elektromosan össze kell kapcsolni. Az alaplapnak egy legalább 0,5 mm vastag fémlemezből kell készülnie. Az alaplap minimális nagysága a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nagyságától függ, de a kábelezés és az elektromos/elektronikus szerelési egység alkatrészeinek beépítését lehetővé kell tennie. Az alaplapot a földelési rendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban azzal párhuzamosan kell elhelyezni.

8.2.1.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a működési követelményeinek megfelelően kell beépíteni és összekötni. Az áramellátó tápkábeleket az alaplap/asztal legközelebbi pereme mentén az antennától legfeljebb 100 mm távolságban kell elhelyezni.

8.2.1.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell összekötni a testrendszerrel; kiegészítő testösszeköttetések használata nem megengedett.

8.2.1.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és az összes többi vezetőképes szerkezet - mint pl. az árnyékolt terem falai - közötti legkisebb távolságnak (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.

8.2.1.5. Az alaplap felülete legalább 2,25 m2, ahol a rövidebb oldal szélessége nem lehet 750 mm-nél kisebb. Az alaplapot a teremmel testszalagokkal kell összekötni azért, hogy az egyenáramú átmeneti ellenállás a 2,5 mO-ot ne lépje túl.

8.2.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése

Amennyiben nagyméretű berendezéseket szerelnek fel egy fémes vizsgálótartóra, úgy e tartót vizsgálati célokra az alaplap részének kell tekinteni, és elektromosan megfelelően össze kell kötni. A vizsgálandó minta homlokfelületének legalább 200 mm távolságban kell lennie az alaplap peremétől. Minden vezetéknek és kábelnek legalább 100 mm-re kell lennie az alaplap peremétől, és az alaplaphoz képest a távolságnak (a kábeltörzs legmélyebb pontjától mérve) 50 ± 5 mm-nek kell lennie az alaplap fölött. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton (VISH) 5 pH/50 O-on keresztül történik.

8.3. A mezőt előállító berendezés típusa, helyzete és iránya

8.3.1. A mezőt előállító berendezés típusa

8.3.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy a kívánt térerősséget a vonatkozási ponton (lásd 8.3.4. pont) a megfelelő frekvenciákon el lehessen érni.

8.3.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy lapantenna lehet.

8.3.1.3. A mezőt előállító berendezés felépítésének és irányának olyannak kell lennie, hogy az előállított mező 20 és 1000 MHz között vízszintesen vagy függőlegesen polarizált legyen.

8.3.2. Magasság

8.3.2.1 Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm magasságban kell lennie azon alaplap felett, amelyen az elektromos/elektronikus szerelési egység található.

Az antenna egyetlen sugárzó eleme sem lehet 250 mm-nél közelebb a vizsgálóműhely padlójához.

8.3.2.2. Mérési távolság

8.3.2.2.1. A valós üzemi feltételek legjobb megközelítése úgy érhető el, ha a mezőt előállító berendezés a lehető legtávolabb van felállítva az elektromos/elektronikus szerelési egységtől. E távolság 1 és 5 m között van általában.

8.3.2.2.2. Ha a vizsgálatot árnyékolt teremben végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó eleme nem lehet 0,5 m-nél közelebb bármely sugárzás elnyelő anyaghoz, és legalább 1,5 m távolságban kell lennie az árnyékolt terem falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.

8.3.3. Az antenna helyzete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységhez képest

8.3.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó elemének távolsága az alaplap peremétől nem lehet kisebb 0,5 m-nél.

8.3.3.2. A mezőt előállító berendezés fázisközpontjának olyan síkban kell lennie, amely:

a) merőleges az alaplapra; és

b) az alaplap pereme és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és

c) merőleges az alaplap peremére és a kábelezés főrészére.

A mezőt előállító berendezést e síkkal párhuzamosan kell felállítani (lásd 4. alfüggelék 1. és 2. ábrája).

8.3.3.3. Az alaplap vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység fölé elhelyezett minden mezőt előállító berendezésnek ki kell terjednie a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre.

8.3.4. Vonatkozási pont

Ezen melléklet értelmében a vonatkozási pont az a pont, ahol a térerősséget kell mérni, és amely a következőképpen van meghatározva:

8.3.4.1. A vonatkozási pont legalább 2 m-re van vízszintesen az antenna fázisközpontjától vagy 1 m-re függőlegesen a mezőgenerátor sugárzó elemeitől;

8.3.4.2. egy olyan síkban, amely

a) merőleges az alaplapra;

b) merőleges az alaplap azon peremére, amely mentén a kábelezés fő része fut;

c) az alaplap peremét és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és

d) a vonatkozási pont a kábelezés fő részének középpontjával egybeesik, amely az alaplapnak az antennához legközelebbi pereme mentén fut;

8.3.4.3. 150 ± 10 mm-rel az alaplap fölött fut.

8.4. A szükséges térerősség előállítása: vizsgálati eljárás

8.4.1. A vonatkozási mező módszert kell alkalmazni a vizsgálati feltételek eléréséhez.

8.4.2. Vonatkozási mező módszer

Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe táplálni, hogy a szükséges térerősséget a vonatkozási ponton a vizsgálóteremben a 8.3.4. pont szerint - de a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül - lehessen elérni; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy más paramétert kell megmérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat a berendezésekben vagy felszerelésekben, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.

8.4.3. A külső felszerelésnek a kalibrálás alatt legalább 1 m távolságban kell lennie a vonatkozási ponttól.

8.4.4. Térerősségmérő készülék

Egy megfelelő, tömör térerősségmérő készüléket kell használni a vonatkozási térerősség kalibrálásához.

8.4.5. A térerősségmérő készülék fázis központját a vonatkozási pontnál kell elhelyezni.

8.4.6. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet, amely egy kiegészítő alaplapot tartalmazhat, ezután a vizsgálóműhelybe kell vinni, és azt a 8.3. pont követelményeivel összhangban kell felállítani. Amennyiben egy második alaplapot használnak, úgy ez 5 mm távolságban van a próbapad alaplapjától, és azzal elektromosan össze van kötve. A 8.4.2. pontban megállapított szükséges kimenő teljesítményt minden, az 5. bekezdésben megállapított frekvenciánál be kell táplálni a mezőt előállító berendezésbe.

8.4.7. Függetlenül attól, hogy a 8.4.2. pont szerint a mező meghatározása melyik paraméter alapján történik, a vizsgálat során a térerősség meghatározására ismét ugyanazon paramétereket kell használni.

8.5. A térerősség körvonala

8.5.1. A vonatkozási mezők kalibrálásánál (az elektromos/elektronikus szerelési egységnek a vizsgálati terembe helyezése előtt), a térerősség 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán, az antennával párhuzamos vonalban, az alaplap legközelebbi pereménél és a vonatkozási ponton keresztül nem lehet kisebb, mint a névleges térerősség 50 %-a.

9. Vizsgálat a TEM-cellában

9.1. Vizsgálati eljárás

A transzverzális elektromágneses hullám (TEM) cella homogén mezőket állít elő a belső vezető (diafragma) és a ház (alaplap) között. A TEM-cella alkalmazási célja az elektromos/elektronikus szerelési egységek vizsgálata (lásd 3. alfüggelék 1. ábrája).

9.2. Térerősségmérés egy TEM-cellában

9.2.1. Az elektromos mezőt a TEM-cellában a következő képlettel kell meghatározni:

|E| = ((V(P x Z))/d)
E= elektromos térerősség (V/m)
P= előteljesítmény (W)
Z= a cella hullámellenállása (50 O)
d= távolság (m) a felső fal és a belső vezető (diafragma) között.

9.2.2. Alternatív megoldásként egy alkalmas térerősség érzékelő helyezhető el a TEM-cella felső felében. A TEM-cella e részében az elektronikus vezérlőegység(ek)nek csak csekély befolyása van a vizsgálati mezőre. Az érzékelő az elektromos térerősséget V/m-ben mutatja.

9.3. A TEM-cella méretei

Annak érdekében, hogy a TEM-cellában egy homogén mező legyen fenntartható, és hogy megismételhető mérési eredmények legyenek elérhetőek, a vizsgálati tárgy nem lehet nagyobb a belső cella magasság 1/3-ánál.

A TEM-cella számára javasolt méretek a 3. alfüggelék 2. és 3. ábráján láthatók.

9.4. Tápláló, jel- és vezérlő vezetékek

A TEM-cella egy BNC hüvelyes csatlakozó mezővel van ellátva, amely a legrövidebb úton van egy dugaszolóval összekötve, amely megfelelő számú csatlakozással rendelkezik. Az ellátó- és jelvezetékek a dugós csatlakozótól a cella falában közvetlenül a vizsgálati tárgyhoz vezetnek.

A külső alkatrészek, mint pl. az érzékelők, áramellátás és vezérlő elemek:

a) árnyékolt periférián keresztül;

b) a TEM-cella melletti járművön keresztül; vagy

c) közvetlenül az árnyékolt kivitelű dugaszmezőnél csatlakoztathatók.

A TEM-cella csatlakoztatásához a perifériákkal vagy a járművel árnyékolt vezetékeket kell alkalmazni, ha a jármű vagy a perifériák nincsenek ugyanazon, vagy egy szomszédos árnyékolt teremben.

10. Vizsgálat árambetáplálással

10.1. Vizsgálati eljárás

Ezen eljárás a zavaró hatások egy áramfogó segítségével közvetlenül a kábelezésbe történő in-dukálásával végrehajtott zavartűrési vizsgálat elvégzésére szolgál. Az áramfogó egy csatlakozó csipeszből áll, amely a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység vezetékeit fogja közre. A zavartűrési vizsgálatokat az indukált jel frekvenciájának megváltoztatásával lehet elvégezni.

A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a 8.2.1. pont szerinti alaplapra kell felhelyezni vagy a jármű gyártójának adataival összhangban egy járműbe kell beépíteni.

10.2. Az áramfogó kalibrálása a vizsgálat kezdete előtt

Az áramfogót egy kalibráló készülékbe kell rögzíteni. A vizsgáló frekvenciatartomány letapogatása során a II. Rész 6.7.2.1. pontjában megállapított áram eléréséhez szükséges energiát fel kell jegyezni. Ezen eljárás kalibrálja az áram betápláló rendszer kimenő teljesítményét a vizsgálat előtti áramerősséghez képest, és ugyanezen kimenő teljesítményt kell alkalmazni a fogóra, ha ezt a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységgel a kalibrálásnál használt kábelen keresztül összekapcsolják. Megjegyzendő, hogy a feljegyzett energia, amelyet a fogóba vezetnek bele a kimenő teljesítmény.

10.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése

A 8.2.1. pont szerint az alaplapra felszerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a kábelezés összes vezetékét lehetőleg valós kimenetekkel kell ellátni, lehetőség szerint igazi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. A járműben lévő beépített, valamint az alaplapra szerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a fogót sorban az összes dugaszolós csatlakozáshoz vezető kábelvezetékre rá kell csatlakoztatni, valamint annak 150 ± 10 mm távolságban kell lennie az elektronikus vezérlő egység (EVE), a kapcsoló modul vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység aktív érzékelőinek mindegyik dugaszcsatlakozásától, ahogy az a 2. alfüggelékben látható.

10.4. Ellátó, jel- és vezérlő vezetékek

A 8.2.1. pont szerint kialakított vizsgálandó elektromos/-elektronikus szerelési egységnél kábelcsatlakozást kell létesíteni a vonali impedanciát stabilizáló hálózat (VISH) és a fő elektronikus vezérlő egység (EVE) között. E kábelnek az alaplap peremével párhuzamosan és ettől legalább 200 mm távolságban kell lennie. Tartalmaznia kell az áramellátás tápvezetékét is, amelyet a jármű akkumulátorának ezen EVE-egységgel való összekötésére kell használni, és az áram visszavezető vezetéket, amennyiben használnak ilyet a járművön.

Az EVE és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1,0 ± 0,1 m-nek kell lennie, vagy ha ismert, úgy e távolság lehet a járművön használt kábelhossz az EVE és az akkumulátor között attól függően, hogy melyik a rövidebb. Ha jármű kábelköteget használnak, úgy az összes kábelleágazásnak e hosszon belül az alaplap mentén kell lennie, de derékszögben az alaplap peremétől elvezetve kell fektetni. Egyébként az elektromos/elektronikus szerelési egység e hosszon belül található leágazási kábeleit a VISH-ra kell csatlakoztatni.

1. ábra

Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben

1. alfüggelék

2. ábra

Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben

3. ábra

Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben

1=testvezeték
2=fő kábel és érzékelő/kapcsolóelem vezetékek
3=fakeret
4=aktív vezető
5=szigetelő test
6=vizsgálandó elem

4. ábra

A 800 mm-es szalagvezeték mérete

Egy vizsgálati elrendezés példája áramellátásnál

2. alfüggelék

1 = vizsgálandó elem

2 = árammérő fogó (választás szerint)

3 = árambefogó fogó

4 = járműfedélzeti hálózat

5 = az árnyékolt tér szűrőhálózata

6 = áramellátás

7 = felszerelés csatlakozási helye üzemhez és felülvizsgálathoz

8 = szignálgenerátor

9 = széles sávú erősítő

10 = 50 O HF egyenirányító csatoló

11 = HF-vezetékmérő vagy ezzel egyenértékű szerkezet

12 = spektrumelemző vagy ezzel egyenértékű szerkezet (választás szerint)

3. alfüggelék

1. ábra

Vizsgálat a TEM-cellában

2. ábra

A TEM-cella méretei és felépítése

3. ábra

A következő táblázat megadja egy cella szükséges méreteit a felső frekvenciahatárok függvényében:

Felső határfrek-Cella formaté-Cella formaténye-LemeztávolságDiafragma széles-
vencianyezőség
(MHz)W:bL/Wb (cm)5 (cm)
2001,690,665670
2001,001,006050

A TEM-cella jellemző méretei

4. alfüggelék

1. ábra

Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságának vizsgálatára szolgáló készülék felülnézete

2. ábra

Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságára szolgáló vizsgálati elrendezés hosszmetszete

A C. Függelék C/7. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A traktorok és a pótkocsik elektromos csatlakozójára vonatkozó követelmények

A C. Függelék C/8. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A traktorok fékszerelvényeire vonatkozó követelmények

A C. Függelék C/9. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A traktorok vezető melletti pótülésére vonatkozó követelmények[621]

I.

II. Rész[622]

Követelmények

Az utas-üléseknek (ha vannak) meg kell felelniük az MSZ EN 15694:2009 szabványnak.

III. Rész[623]

Jóváhagyási rendelkezések

1. 2011. március 2. napját követően azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek megfelelnek az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: nem utasíthatja el az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását; vagy nem tilthatja meg ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

2. 2012. március 2. napját követően azokkal az új járműtípusokkal kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását; és megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

3. 2013. március 2. napját követően azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez az ER. C. Függelék szerint kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek tekinti; és megtagadja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

A C. Függelék C/10. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[624]

A traktorok vezetőire ható zajszintre vonatkozó követelmények[625]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktortípusok tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:

- 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően, vagy

- 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.

0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem ad ki EK-típusjóváhagyást,

- megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

0.2.3 Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem tekinti érvényesnek az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésével összhangban, az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat,

- megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

0. 2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, vagy forgalomba helyezését a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:

- 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően,

vagy

- 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.

1. Fogalommeghatározások

1.1. Ezen melléklet alkalmazásában "vezetőfülke" minden olyan merev elemből készült, átlátszó, vagy nem átlátszó felépítmény, amely teljesen körülveszi a vezetőt és elkülöníti őt a külvilágtól, és amely a vezető munkája közben folyamatosan zárva tartható.

II. Rész

MÉRŐMŰSZEREK, MÉRÉSI FELTÉTELEK ÉS MÓDSZEREK

1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER

1.1. Mértékegység

A zajszintet dB-ben, "A" hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).

1.2. Mérőműszer

A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965 sz. kiadványának első kiadásában leírtaknak.

Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.

2. MÉRÉSI FELTÉTELEK

A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:

2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;

2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (ameny-nyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;

2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventillátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;

2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;

2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;

2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.

A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)-val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;

2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;

2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.

3. MÉRÉSI MÓDSZER

3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.

A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe felfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.

3.2. A dB(A)-ban mért legnagyobb hangnyomásszint mérése érdekében a következőképpen kell eljárni:

3.2.1. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílásnak (ajtó, ablak stb.) zárva kell lennie;

3.2.1.1. egy második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely így nyitott állapotában nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;

3.2.2. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű 7,5 km/h haladási sebességéhez legközelebb álló sebességfokozatban halad előre, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.

A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után meg kell várni, hogy a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén állandósul;

3.2.3. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű bármelyik olyan, a 3.2.2. pontban meghatározottól eltérő sebességfokozatban halad előre, amelynél a mért hangnyomásszint legalább 1 dB(A) nagyságban eltér a 3.2.2. pontban meghatározott sebességfokozatnál mért hangnyomásszint értékétől, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.

A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után addig kell várni, amíg a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén nem állandósul;

3.2.4. végül meg kell mérni a hangnyomásszintet a jármű típusától függő, a legnagyobb sebességgel haladó, terheletlen traktoron is.

3.3. A mérési jelentésnek a következő zajszinteket kell tartalmaznia:

3.3.1. a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban mért hangnyomásszint;

3.3.2. a 3.2.3. alpontban leírtak szerint mért minden más sebességfokozathoz tartozó hangnyomásszint;

3.3.3. legnagyobb tervezett sebességgel haladó traktoron mért hangnyomásszint.

4. ÉRTÉKELÉS

A 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3. és 3.2.4. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.

III. Rész

MÉRŐMŰSZEREK, MÉRÉSI FELTÉTELEK ÉS MÓDSZEREK

1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER

1.1. Mértékegység

A zajszintet dB-ben, "A" hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).

1.2. Mérőműszer

A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965. sz. publikációjának első kiadásában leírtaknak.

Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.

2. MÉRÉSI FELTÉTELEK

A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:

2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;

2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (ameny-nyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;

2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventilátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;

2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;

2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;

2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.

A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)-val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;

2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;

2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.

3. MÉRÉSI MÓDSZER

3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.

A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe fölfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.

3.2. A hangnyomásszint meghatározásához a következőképpen kell eljárni:

3.2.1. a traktornak legalább háromszor kell elhaladnia ugyanazon az útvonalon, mindig egyenletes sebességgel; amelyek időtartama legalább 10 s;

3.2.2. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílás (ajtó, ablak stb.) zárva van.

3.2.2.1. a második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely nyitott állapotban nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;

3.2.3. a zajszintet a motor legnagyobb fordulatszámán kell leolvasni a hangszintmérő lassú üzemmódjában, azaz a névleges fordulatszám mellet a traktornak a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban kell haladnia.

4. ÉRTÉKELÉS

A 3.2.2. és 3.2.3. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.

IV. Rész

AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

1.1. Az ülés referenciapontja (S) az ülés középső hosszanti síkjában az a pont, ahol az alsó háttámla érintősíkja és a vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az üléslap alsó felületét 150 mm-rel az ülés referenciapontja előtt metszi.

2. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2.1. A referenciapont ezen Rész alfüggelékében szereplő 1. és 2. ábrák felhasználásával kapható meg, így lehetővé válik a vezető által okozott terhelés szimulálása.

2.2. Az ülést a függőleges beállítási tartomány középpontjába kell igazítani, a beállítás független a vízszintes beállítástól. A mikrofon elhelyezésének a II. és III. Rész 3. pontjában leírt meghatározásához az ülésnek a vízszintes beállítási tartomány középpontjában vagy ahhoz minél közelebb kell lennie.

3. A SZERKEZET LEÍRÁSA

3.1. A 2.1. pontban leírt eszköz egy üléslapból és két támlalapból áll.

3.2. Az alsó háttámlalap az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán kapcsolódik, az összekapcsolódás (B) magassága állítható legyen (lásd a 2. ábrát).

4. A SZERKEZET BEÁLLÍTÁSA

A szerkezetet az alábbiak szerint kell beállítani:

4.1. a szerkezetet az ülésre kell helyezni;

4.2. 550 N erővel kell megterhelni az (A) csukló előtt 50 mm-rel, majd a két háttámlalapot enyhén érintőlegesen a háttámlának nyomják;

4.3. amennyiben nem lehetséges egy határozott érintővonalat meghatározni a háttámla alsó területén, az alsó háttámlalapot függőleges helyzetben enyhén a háttámlának kell nyomni;

4.4. olyan üléseknél, ahol a felfüggesztést a vezető súlyától függően lehet igazítani, a felfüggesztést úgy kell beállítani, hogy az ülés a két szélső helyzettől egyenlő távolságra lévő pont legyen.

Alfüggelék

1. ábra

Az ülés referenciapontját meghatározó készülék

A C. Függelék C/11. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[626]

A traktorok borulása elleni védőszerkezetek dinamikai vizsgálatára vonatkozó követelmények[627]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1.1. Ez a melléklet azokra a traktorokra terjed ki, amelyek:

- tengely alatti szabad magassága legfeljebb 1000 mm;

- rögzített vagy állítható nyomtávolsága a hajtott tengelyei egyikén legalább 1150 mm;

- vonórúddal és többpontos függesztőberendezéssel (munkaeszközök részére) van felszerelve;

- saját tömege legalább 1,5 és legfeljebb 6 t (védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott kerékabroncsokkal együtt.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel a II-VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet minden típusára és a traktorra erősítésére vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pont szerint a típusjóváhagyást megadták.

A jóváhagyó hatóság megtesz minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzze a zavart okozó jelek használatát, amelyek alapján a 0.2.1. pont szerinti borulás hatása elleni védőszerkezetek összetéveszthetők más berendezésekkel.

0.2.3 A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezeteknek és ezek traktorhoz erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, ameny-nyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.

0.2.4. Mindazonáltal a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.

0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok tekintetében sem az EK-típusjóváhagyás megadását, sem az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, sem pedig a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre hivatkozva, amennyiben az megfelel a II-X. Rész követelményeinek.

0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

0.2.7. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését, vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben az megfelel a II-X. Rész követelményeinek.

0.3. Felszerelési követelmény

Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 0.1. pontban említett traktort fel kell szerelni olyan borulás hatása elleni védőszerkezettel, amely megfelel a II-V. Részben foglalt követelményeknek.

II. Rész

1. Fogalommeghatározások

1.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet (védőfülke vagy keret): a traktoron az a szerkezeti elem, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.

1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy borulás esetén elegendő túlélési tér marad benne a vezető védelmére.

2. Általános követelmények

2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.

2.2. A követelményt a III. Részben megadott két vizsgálati módszer valamelyikével kell ellenőrizni. Az alkalmazott módszernek figyelembe kell vennie a traktor tömegét az alábbiak szerint:

azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömegét az 0.1.1. pont határozza meg - IV. Rész B. rész, azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömege meghaladja az 1,5 tonnát, de nem több 3,5 tonnánál - IV. Rész A. módszer,

a megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) vagy további ülésekkel felszerelt traktorokat illetően csak a IV. Rész B. módszerében leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni.

3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem

3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:

a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajzát vagy a rajzon megadott léptéknek megfelelően vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,

a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképeket,

a borulás hatása elleni védőszerkezet rövid leírásait, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és - szükség esetén - a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás, valamint a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a többszörös borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,

a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).

3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős vizsgálóállomásnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.

3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést igénylik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:

a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a vizsgálathoz használt referenciatömeget,

a felerősítés módja és a traktor azon alkatrészei, amelyekhez a felerősítés történik, azonosak,

az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztetők, amelyek segíthetik a borulás hatása elleni védőszerkezet működését, azonosak,

az ülés helyzete nem változott meg.

4. Jelölések

4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő borulás hatása elleni védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:

4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;

4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő alkatrész-típusjóváhagyási jel;

4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;

4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.

4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.

4.3. A szóban forgó jelöléseknek láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük.

III. Rész

A BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZETEK SZILÁRDSÁGÁNAK ÉS TRAKTORRA ERŐSÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATI FELTÉTELEI

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Vizsgálat célja

Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel helyettesíteni lehet a védőszerkezetre ható terheléseket a traktor felborulásakor. Ezek a IV. Részben ismertetett vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes - vizsgálati terhelést átadó - traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.

1.2. Vizsgálati előkészület

1.2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezetet olyan típusú traktoron kell vizsgálni, amelyre tervezték, és azt a traktor gyártójának és/vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának előírásai szerint kell felerősíteni a traktorra.

1.2.2. A vizsgálatokhoz a traktorra fel kell szerelni az összes olyan sorozatgyártású alkatrészt, amely hatással lehet a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára, illetve amelyre szükség lehet a szilárdságvizsgálathoz.

Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen e Rész 4.1. pontja szerinti megfelelőségüket, fel kell szerelni azokat az alkatrészeket is, amelyek veszélyek forrásai lehetnek a védett belső zónában.

1.2.3. A vizsgálatokat a traktor álló helyzetében kell végrehajtani.

1.3. A traktor tömege

A lengőtömeg esési magasságának és a törőerő kiszámítására szolgáló képletben (lásd a IV. Rész A. és B. módszerében) szereplő mért tömegnek (W) legalább a ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömeggel kell megegyeznie (a kiegészítő tartozékok nélkül, de a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, a tüzelőanyaggal, a szerszámok és a járművezető tömegével együtt) hozzáadva a borulás hatása elleni védőszerkezet tömegét és levonva 75 kg-t. Nem kell figyelembe venni a választható első és hátsó póttömeget, a gumiabroncs tömegét, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy egyéb különleges alkatrészt.

2. KÉSZÜLÉK ÉS BERENDEZÉS

2.1. Lengőtömeg

2.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a felfüggesztési pontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Olyan eszközökről kell gondoskodni, amelyekkel megvalósítható a tömeg esési magasságának, valamint a tömeg és a tartóláncok vagy tartókötelek közötti szögnek az egymástól független beállítása.

2.1.2. A lengőtömeg 2000 ± 20 kg lehet, a legfeljebb 100 kg tömegű láncok vagy drótkötelek nélkül. Az ütközési felület oldalhosszúsága 680 ± 20 mm legyen (lásd az V. Rész 4. ábráját). A súlyt úgy kell kitölteni, hogy a súlypontjának helye állandó maradjon.

2.1.3. Olyan eszközről kell gondoskodni, amellyel a súly az egyes vizsgálatokhoz megadott magasságba inga módjára visszahúzható. Egy gyorskioldó mechanizmussal lehetővé kell tenni a súly lefelé lendülését, anélkül hogy megváltozna a tartóláncokhoz vagy drótkötelekhez viszonyított dőlése.

2.2. Az inga tartói

Az inga forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb, mint az esési magasság 1 %-a.

2.3. Rögzítések

2.3.1. A traktort tartó- és feszítőeszközökkel rögzíteni kell a nem rugalmas padlózatba mereven rögzített rögzítősínekhez. A sínek megfelelő távolságban legyenek, hogy a traktor az V. Rész 5., 6. és 7. ábrája szerint rögzíthető legyen. A traktor kerekeinek és az alkalmazott tengelybakoknak merev alapon kell állniuk.

2.3.2. A rögzítőeszközök és a síncsatlakozók fajtájától függetlenül a traktort a megadott méretű drótkötéllel kell rögzíteni.

A drótkötél sodrata körkörös, rendelkeznie kell rostmaggal, és szerkezeti felépítése az ISO 2408-as szabvány szerinti 6 x 19. A drótkötél névleges átmérője 13 mm.

2.3.3. A törzscsuklós traktor központi tengelycsapját kell alátámasztani, és rögzíteni kell az első, hátsó és oldalsó ütéseknek, valamint a törővizsgálatoknak megfelelően. Ezenkívül az oldalirányú ütésvizsgálathoz még oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem szükséges egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a megfelelő drótkötél csatlakoztatását.

2.4. Kerékkitámasztó és gerenda

2.4.1. Az oldalirányú ütések során gerendát kell használni a kerék kitámasztásához az V. Rész 7. ábrája szerint.

2.4.2. Egy kb. 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű puhafa gerendát kell a talajhoz erősíteni annak érdekében, hogy az V. Rész 5., 6. és 7. ábrájának megfelelően megtámassza a gumiabroncsokat az ütéssel ellentétes oldalon.

2.5. Támaszok és rögzítések törzscsuklós traktorokhoz

2.5.1. A törzscsuklós traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a traktornak az a része, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezetet felerősítették, olyan merev legyen, mint maga a traktor.

2.5.2. Az ütés- és törővizsgálatokhoz további részleteket a IV. Rész tartalmaz.

2.6. Nyomóberendezés

Az V. Rész 8. ábrája szerinti nyomóberendezést kell alkalmazni, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a borulás hatása elleni védőszerkezetre. A gerendát kardáncsukló köti össze a terhelést kifejtő mechanizmussal. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a törőerőt.

2.7. Mérőberendezés

2.7.1. A IV. Rész A. és B. módszerében megadott vizsgálatokhoz olyan eszközt kell felhasználni, amelynek mozgó súrlódó eleme szorosan illeszkedik egy vízszintes rúdra, és amellyel oldalirányú ütésvizsgálatkor megmérhető a különbség a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között.

2.7.2. A IV. Rész A. módszerében megadott vizsgálatokhoz a laboratóriumi vizsgálat után méréseket kell végrehajtani annak megállapítására, hogy a védőszerkezet melyik része hatolt be a IV. Rész A. módszerének 2. pontjában megadott túlélési térbe.

2.7.3. A IV. Rész B. módszerében meghatározott vizsgálatokhoz olyan eszközökre van szükség -beleértve esetleg a fényképezőgépeket is -, amelyekkel a laboratóriumi vizsgálatok után megállapítható, hogy a védőszerkezet valamely része behatolt-e, illetve érintkezésbe került-e a IV. Rész B módszerének 2. pontja szerinti túlélési térbe.

2.8. Mérettűrések

A következő tűrések érvényesek az alábbi vizsgálatok során végrehajtott mérésekre:

2.8.1. a vizsgálat során mért lineáris méretekre (a 2.8.2. pont kivételével): a védőszerkezet és a traktor méretei, a túlélési tér és a gumiabroncs alakváltozása, ha a traktort rögzítették az ütésvizsgálatokhoz: ± 3 mm;

2.8.2. az ütővizsgálatokhoz beállított lengőtömeg magasságánál: ± 6 mm;

2.8.3. a traktor mért tömegénél: ± 20 kg;

2.8.4. a függőleges törővizsgálatokhoz alkalmazott terhelésnél: ± 2 %;

2.8.5. a súlytartó láncok vagy drótkötelek szögénél az ütési pontban: ± 2°.

3. VIZSGÁLATOK

3.1. Általános követelmények

3.1.1. Vizsgálatok sorrendje

3.1.1.1. A vizsgálatok jegyzéke és sorrendje a következő. A tételszámok azok a sorszámok, amelyek alatt a vizsgálatok leírása található a IV. Rész A. és B. módszerében:

1. ütésvizsgálat hátulról:1.1.
2. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén:1.4.
3. ütésvizsgálat elölről:1.2.
4. ütésvizsgálat oldalról:1.3.
5. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet első részén:1.5.

3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a vizsgálóberendezés bármely része elmozdul vagy eltörik, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni.

3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a borulás hatása elleni védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.

3.1.1.4. A vizsgálat során a traktor sebességváltójának üres, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.

3.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az első ütközés hosszirányú, és a traktor legnagyobb tömegű részét (a traktor tömegének több mint 50 %-át) éri. Ezt törővizsgálat követi ugyanazon a részen. A második ütközés a traktor legkisebb tömegű részét éri, a harmadik ütközés pedig oldalról történik. Végül második törővizsgálatra kerül sor a traktor legkisebb tömegű részén.

3.1.2. Nyomtáv

A hátsó kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy, amennyire lehetséges, a borulás hatása elleni védőszerkezet a vizsgálatok során ne támaszkodjon a gumiabroncsokra.

3.1.3. A veszélyt nem okozó alkatrészek eltávolítása

A vizsgálatra átadott traktort el kell látni a vezető védelmében szerepet játszó (beleértve az időjárás elleni védelmet is) összes alkatrésszel és a borulás hatása elleni védőszerkezet minden részével. Megengedhető a biztonsági üvegből vagy más hasonló anyagból készült első, oldalsó és hátsó ablakok, valamint a leválasztható lapok, szerkezetek és tartozékok eltávolítása akkor, ha ezek nem szilárdítják a szerkezetet és nem jelentenek veszélyt a boruláskor.

3.1.4. Az ütések iránya

Az oldalirányú ütésnek a traktor azon oldalára kell hatnia, amelyen a legnagyobb alakváltozás várható. A hátsó ütésnek az oldalütés helyétől legtávolabbi sarokra kell hatnia, az elülső ütésnek pedig arra a sarokra, amelyik a legközelebb van az oldalütéshez.

3.1.5. Abroncsnyomások és alakváltozások

A gumiabroncsokat nem lehet vízzel feltölteni. A különböző vizsgálatok alatt leszorított gumiabroncsok nyomásának és belapulásának az alábbi táblázat szerint kell alakulnia:

Gumiabroncsnyomás (bar)Belapulás (mm)
Radiál abroncsokDiagonál abron­csokelölhátul
elölhátulelölhátul
Négykerék-hajtás, az első és hátsó kerekek azonos méretűek1,201,201,001,002525
Segéd mellsőkerék-hajtás, az első kerekek kisebbek, mint a hátsó kerekek1,801,201,501,002025
Kétkerék-hajtás2,401,202,001,001525

4. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE

4.1. Az alkatrészek EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatának alávetett borulás hatása elleni védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

4.1.1. törésektől és repedésektől mentes a IV. Rész A. és B. módszere 3.1. pontjának megfelelően;

4.1.2. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a túlélési tér egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül.

A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: a borulás hatása elleni védőszerkezet az ütési vagy nyomópróbák során nem hatol a túlélési térbe, illetve ez utóbbinak egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül (a IV. Rész B. módszere 3.2. pontjának megfelelően);

4.1.3. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között, a IV. Rész A. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 15 cm-t.

A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: az oldalirányú ütésvizsgálat során a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradó alakváltozás között, a IV. Rész B. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 25 cm-t.

4.2. Nincs egyéb olyan szerkezeti elem, ami veszélyt jelentene a vezetőre, például olyan típusú üveg, amely veszélyes formában törik, a tetőrész nem megfelelő kipárnázása, vagy egyéb olyan rész, amelybe a vezető a fejét beütheti.

5. VIZSGÁLATI JELENTÉS

5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell a vizsgálati jelentést. A jelentésnek formailag meg kell egyeznie az VI. Részben megadottakkal. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

5.1.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását, beleértve az anyagokat és szerelvényeket is; a borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor külső méreteit, a fő belső méreteket; a kormánykeréktől számított legkisebb térközt; a kormánykerék és a borulás hatása elleni védőszerkezet oldalai közötti oldalirányú távolságot; a védőszerkezet tetejének magasságait az ülés vagy az ülés referenciapontja felett és a padló felett (amennyiben van ilyen); az ajtókkal és a vészkijárattal kapcsolatos adatokat, ahogy ezt a borulás hatása elleni védőszerkezet részei meghatározzák; a fűtő- és - adott esetben - a szellőzőrendszer adatait.

5.1.2. A különleges berendezések, így például a traktor többszörös borulását megakadályozó eszközök adatait.

5.1.3. A vezető fej- vagy vállsérüléseinek csökkentésére szolgáló vagy hangszigetelő belső párnázás rövid leírását.

5.1.4. A szélvédő és az alkalmazott üvegek típusát.

5.2. A jelentésből pontosan ki kell derülnie, hogy a vizsgálat során a traktor mely típusát alkalmazták (gyártmány, típus, kereskedelmi leírás stb.), továbbá hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorokra szánták.

5.3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra is történő kiterjesztése esetén a jelentésben pontosan utalni kell az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyásra, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában megállapított követelményekre vonatkozó adatokat.

IV. Rész

VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK A -I. vizsgálati módszer

1. ÜTÉS- ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK

1.1. Ütés hátulról

1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy a súly a borulás hatása elleni védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha az érintkezési pontban az alakváltozás során a borulás hatása elleni védőszerkezet nagyobb szögben állna a függőlegeshez képest. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.

A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes körülmények között a felső szélét. A súly súlypontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával legyen beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti.

Amennyiben a védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síkhoz képest, mint a fentiek szerint számított egyhatod rész, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).

Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell hozzáerősíteni e részhez úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.

1.1.2. A rendes (merev) alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban legyenek, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábra szerinti síkban hasson.

A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása elöl és hátul is megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.

1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.

1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:

H = 125 + 0,020 W

ahol H az esési magasság mm-ben, és W a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint.

A súlyt ezután el kell engedni, hogy a védőszerkezethez ütődjön. 1.2. Ütés elölről

1.2.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőlegeshez képest 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel, az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest.

Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy súlypontjának pályája haladjon át az érintkezési ponton.

A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladás esetén a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.

Amennyiben azonban a védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).

1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjainak kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.

A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.

1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint mellső tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy kb. 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.

1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:

H = 125 + 0,020 W

1.3. Oldalirányú ütés

1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest eltérő szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradnak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy a súlypontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.

Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének - kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz - olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül.

1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A drótköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladniuk a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méterre lévő rögzítési pontokhoz kell kapcsolódniuk. A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a lekötés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés után támaszként egy fagerendát kell elhelyezni a súllyal ellentétes kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütési próba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsának. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30 ° ± 3 ° szöget zárjon be a vízszinteshez képest. Hosszúsága 20-25-szöröse, szélessége 3-szorosa legyen a vastagságnak. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendákat kell a kerék külső oldalának szorítani.

1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan a traktor védőszerkezetet hordozó részét mereven rögzíti a talajhoz.

A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell erősíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részen levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell rögzíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.

1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont fölött legyen:

H = 125 + 0,150 W

1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén

A traktort a III. Rész 2.6. pontban meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a védőszerkezet teherhordó részének leghátsó felső része fölé kerüljön és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken az erő a gerendára hat.

A tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.

1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén

1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.

1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborult. Ekkor rá kell adni a traktorra a teljes terhelést.

2. TÚLÉLÉSI TÉR

2.1. A "túlélési tér" az alábbi síkok által határolt tér, amikor a traktor vízszintes felületen áll: vízszintes sík, 95 cm-rel a terhelt ülés felett;

a traktor középsíkjára merőleges függőleges sík, ami 10 cm-re az ülés hátsó része mögött van;

a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re balra van az ülés közepéhez képest;

a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re jobbra van az ülés közepéhez képest;

a traktor középsíkjára merőleges vízszintes ferde sík, ami 95 cm-rel van a terhelt ülés felett, és 45 cm-rel az ülés háttámlája előtt (figyelembe véve az ülés szokásos, előre és hátra irányuló mozgását is). Ez a ferde sík a kormánykerék előtt halad, és a legközelebbi pontja 4 cm-nyire van a kormánykerék peremétől.

2.2. Az ülés hátsó részének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a rajta lévő párnázatot. A traktor rendes használata közben az ülés a lehető leghátsó helyzetében, és a legmagasabb beállításában van, ha a magasság függetlenül állítható. Állítható ülésfelfüggesztés esetén az ülésnek 75 kg terheléssel középhelyzetben kell lennie.

3. ELVÉGZENDŐ MÉRÉSEK

3.1. Repedések és törések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, a rögzítő-és az összekötő tartókat, és meg kell állapítani, hogy keletkeztek-e rajtuk törések vagy repedések. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.

3.2. Túlélési tér

3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, e Rész 2. pontja szerint meghatározott túlélési térbe.

3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmi övezetén kívül. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérték. Ezért azt is feltételezni kell, hogy az első és hátsó gumiabroncs és a nyomtávbeállítás a gyártó által megengedett legkisebb méretű, illetve mértékű.

3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás

Az oldalirányú vizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között a terhelt ülés felett 950 mm-es magasságban. A III. Rész 2.7.1. pontjában leírt rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, míg a másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon lévő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.

3.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ebből a célból a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az üléshez viszonyított helyzetét.

B -II. vizsgálati módszer

1. ÜTÉS ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK

1.1. Ütés hátulról

1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha a borulás hatása elleni védőszerkezet az alakváltozás során az érintkezési pontban meghaladja ezt az értéket. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedést ahhoz, hogy a súly ne forduljon el a felütközési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.

A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A lengőtömeg tömegközéppontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával található beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti. Amennyiben a borulás hatása elleni védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síktól, akkor az ütésnek az ív kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen érinti a traktor középsíkjára merőleges egyenest (lásd az V. Rész 9. ábráját).

Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell e részhez erősíteni úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.

1.1.2. A merev alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban vannak, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábrája szerinti síkban hasson.

A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak megfeleljen. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.

1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének a tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.

1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:

H = 2,165 x 10-8 x WL2 vagy H = 5,73 x 10-2 x I

ahol:

H=az esési magasság milliméterben
W=a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint
L=a traktor legnagyobb tengelytávja milliméterben
I=a hátsó tengely tehetetlenségi nyomatéka a kerekek eltávolítása után kilo­gramm/négyzetméterben (kg/m2) kifejezve.

Ezután a súlyt el kell engedni, hogy a védőszerkezetnek ütődjön.

1.1.5. A hátulról történő ütés vizsgálatát nem lehet alkalmazni olyan traktorok esetében, amelyek tömegének legalább 50 %-a a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint az első tengelyre esik.

1.2. Ütés elölről

1.2.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának a pályája áthaladjon az érintkezési ponton.

A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladáskor a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.

Amennyiben azonban a borulás hatása elleni védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdeténél kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).

1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjának kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.

A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és a hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítőkötelek megfeszítése után egy 150 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek mögött rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.

1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint első tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.

1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:

H = 125 + 0,020 W

1.3. Oldalirányú ütés

1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradjanak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.

Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének - kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz - egy olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. Megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az ütközési pontot a traktor szimmetriasíkjának és az arra merőleges síknak a metszésvonalára vonatkozóan kell meghatározni, a két ülés referenciapontjától egyenlő távolságra levő ponton átmenő egyenes vonallal.

1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A rögzítőköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladnia a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méternyire lévő rögzítőpontokhoz kell kapcsolni. A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy a rögzítés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés végrehajtása után egy fagerendát kell támaszként elhelyezni a súllyal ellentétes oldalon lévő kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütéspróba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsához. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30 ± 3 °-os szöget zárjon be a vízszinteshez képest. A hossza 20-25-szöröse, a szélessége 2-3-szorosa legyen a vastagságának. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, és ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendát kell a kerék külső oldalához szorítani.

1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a traktor védőszerkezetet hordozó részét a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan mereven rögzíti a talajhoz.

Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell rögzíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részén levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell erősíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.

1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:

H = 125 + 0,150 W

1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén

A traktort a III. Rész 2.6. pontjában meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a borulás hatása elleni védőszerkezet terheléshordozó részének leghátsó felső része fölé kerüljön, és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken a törőerő a gerendára hat.

Tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.

1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén

1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.

1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a borulás hatása elleni védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha a traktor az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborul; a teljes terhelést ekkor kell a traktorra ráadni.

2. TÚLÉLÉSI TÉR

2.1. A túlélési teret az V. Rész 3. ábrája szemlélteti, és a traktor hosszirányába haladó, a 2.3. pontban leírt referenciaponton, valamint a kormánykerék középpontján átmenő függőleges referenciasík alapján határozzák meg. Biztosítani kell, hogy az ütközés során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban maradjon merőleges a traktor, illetve a borulás hatása elleni védőszerkezet aljához képest, ha az rugalmasan van felszerelve.

Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor az ülve történő vezetéshez tartozó állásnak megfelelő helyzetben kell lennie.

2.2. A túlélési tér határait az alábbiak határozzák meg:

2.2.1. a referenciasík két olda lán 250 mm távolságban lévő függőleges síkok, amelyek az ülés referenciapontjától számított 300 mm-es magasságig nyúlnak felfelé;

2.2.2. a 2.2.1. pont szerinti síkok felső élétől kezdődő párhuzamos síkok, amelyek az ülés referenciapontja feletti legfeljebb 900 mm-es magasságig nyúlnak, és ferdék olyan módon, hogy az ütés felőli oldalon levő sík felső éle legalább 100 mm távolságban van a referenciasíktól;

2.2.3. a vízszintes sík 900 mm-rel az ülés referenciapontja felett;

2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely magában foglal egy pontot, amely közvetlenül az ülés referenciapontja felett van 900 mm magasságban, és magában foglalja az ülésszerkezet leghátsó pontját is az ülés felfüggesztéssel együtt;

2.2.5. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely lefelé nyúlik az ülés leghátsó pontjától;

2.2.6. 120 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. és 2.2.4. pontok szerinti síkokhoz;

2.2.7. 900 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely a 2.2.3. pont szerinti síkhoz érintőlegesen csatlakozik az ülés referenciapontja előtt 150 mm-re lévő pontban és e ponttól 400 mm-re előrenyúlik;

2.2.8. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a 2.2.7. pont szerinti felület elülső éléhez csatlakozik és a kormánykeréktől előre 40 mm-es távolságban húzódik. Magas kormánykerék esetében e helyett a sík helyett a 2.2.7. pont szerinti felülethez érintőlegesen csatlakozó sík;

2.2.9. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, ami 40 mm-rel a kormánykerék előtt van;

2.2.10. az ülés referenciapontját átszelő vízszintes sík;

2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;

2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja a valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapontokat körülvevő túlélési tér kombinált távolsága. A borulás hatása elleni védőszerkezet nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli túlélési térbe;

2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli túlélési tér teljes mértékben a korábban megállapított túlélési téren belül található. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.

2.3. Az ülés helyzete és az ülés referenciapontja.

2.3.1. A túlélési tér 2.1. pont szerinti meghatározásához a vízszintesen állítható ülésnek leghátsó helyzetében kell lennie. Amennyiben az ülés a vízszintes helyzetétől függetlenül függőleges irányban is állítható, akkor a függőleges tartomány közepére kell beállítani.

A referenciapontot az V. Rész 1. és 2. ábráján meghatározott berendezéssel kell meghatározni az ülésen elhelyezkedő személy tömegének helyettesítésével. A készülék részei: az üléspárnára kerülő lap és az ülés háttámlájához tartozó lapok. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A), illetve a keresztcsont (B) tájékán csuklósan csatlakozik. A B pont magassági helyzete állítható.

2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú középsíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla érintősíkja és egy vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az ülőfelület alsó felületét 150 mm-rel metszi a fent említett érintő előtt.

2.3.3. Amennyiben az ülés felfüggesztése a vezető súlyának megfelelően állítható, akkor az ülést úgy kell beállítani, hogy a dinamikus tartományának a középpontjában legyen.

A készüléket az ülésre kell helyezni. Ezután 550 N erővel kell terhelni az A csuklópont előtt 50 mm-rel, miközben a háttámlalapokat enyhén, érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.

2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla egyes részeihez (az ágyéktáj felett és alatt), akkor a következőket kell tenni:

2.3.4.1. ahol nem határozható meg érintő az alsó részhez: a háttámlalap alsó részét függőlegesen a háttámlához kell nyomni;

2.3.4.2. ahol nem határozható meg érintő a felső részhez: a B csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, ha a háttámlalap alsó része függőleges. Ekkor a háttámlalap két részét érintőlegesen könnyedén a háttámlához kell nyomni.

3. ELVÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK

3.1. Repedések és törések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell a traktor valamennyi szerkezeti elemét, a rögzítő- és összekötő tartókat a törések vagy repedések szempontjából. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.

3.2. Túlélési tér

3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott túlélési térbe.

3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része a védőszerkezet védelmi övezetén kívül került-e. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerül a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérik. E vizsgálatnál a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncs méretet és a nyomtávot kell figyelembe venni.

3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás

Az oldalirányú ütésvizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között az ülés referenciapontja felett 900 mm-es magasságban és az ülés előtt 150 mm-re levő pontban. A III. Rész 2.7.1. pontja szerinti rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, amíg másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon levő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.

3.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ezért a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az ülés referenciapontjához viszonyított helyzetét.

V. Rész

ÁBRÁK

VI. Rész

VII. Rész

JELÖLÉSEK

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis "e" betű, majd utána az alkatrésztípusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:

1.Németország esetében;
2.Franciaország esetében;
3.Olaszország esetében;
4.Hollandia esetében;
5.Svédország esetében;
6.Belgium esetében;
7.Magyarország esetében;
8.a Cseh Köztársaság esetében;
9.Spanyolország esetében;
11.az Egyesült Királyság esetében;
12.Ausztria esetében;
13.Luxemburg esetében;
17.Finnország esetében;
18.Dánia esetében;
19.Románia esetében;
20.Lengyelország esetében;
21.Portugália esetében;
[628]
23.Görögország esetében;
24.Írország esetében;
26.Horvátország esetében;
26.Szlovénia esetében;
27.Szlovákia esetében;
29.Észtország esetében;
32.Lettország esetében;
34.Bulgária esetében;
36.Litvánia esetében;
49.Ciprus esetében;
50.Málta esetében.

A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely az EK-alkatrész-típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.

Példa az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre:

Magyarázat : A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá 1471 sz. alatt.

VIII. Rész

MINTA
AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
Az illetékes
hatóság neve
Értesítés az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről
a védőszerkezet (védőfülke vagy keret) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szem-
pontjából.
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ...................................................................................................................
..................................................................................................................... Kiterjesztés (1)
1.A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ..........................................................................................
2.A védőszerkezet gyártójának neve és címe: .......................................................................................................
3.Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ......................................
4.Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre
a védő-szerkezetet szánták: ...............................................................................................................................
5.Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra:.........................................
5.1.A traktor II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli tömege több mint 5 %-kal
meghaladja/nem haladja meg (2) a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2.A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak (2)
5.3.Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védő-
szerkezethez, azonosak/nem azonosak (2)
6.EK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva: .....................................................................................
7.Vizsgálati hely: ..................................................................................................................................................
8.A vizsgálati hely jelentésének kelte, száma: .......................................................................................................
9.Az EK-alkatrészjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja (2) ...............................
10.Az EK-alkatrészjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/kiterjesztésének visz-
szavonásának időpontja (1) ..............................................................................................................................
11.A kiállítás helye: ...............................................................................................................................................
12.A kiállítás időpontja: .........................................................................................................................................
13.A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyít-
ványhoz (például a vizsgálati hely jelentése): ....................................................................................................
14.Esetleges megjegyzések: ....................................................................................................................................
1 5.Aláírás: .............................................................................................................................................................
(1)Kiterjesztéseseténmegkelladni,hogyazeredetiEK-alkatrész-típusjóváhagyáselső,másodikstb.terjesztéséről
van-eszó.
(2) Anemkívántrésztörlendő.

IX. Rész

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.

2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó vizsgálóállomásnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.

3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző vizsgálóállomás ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.

5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:

5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra történő felerősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;

5.2. arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;

5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

6. Az EK-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Részben bemutatott bizonyítványt.

7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típusjóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e Rész 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.

X. Rész

A C. Függelék C/12. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[629]

A C. Függelék C/13. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

A traktorok vezetőülésére vonatkozó előírások

A C. Függelék C/14. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[630]

A traktorok világító- és fényjelző berendezéseire vonatkozó követelmények[631]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását a II. Rész 1.5.7-1.5.21. pontjában felsorolt kötelező vagy megengedett világító és fényjelző berendezések elhelyezésére hivatkozva, amennyiben azokat a hivatkozott Rész előírásainak megfelelően helyezték el.

0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem ad ki EK-típusjóváhagyást,

- megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

0.2.3. Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:

- nem tekinti érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában,

- megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a II. Rész 1.5.7-1.5.21. pontjában felsorolt, előírt vagy megengedett világító és fényjelző berendezésekre való hivatkozással, ha azokat a II. Rész követelményeinek megfelelően helyezték el.

0.2.5. A jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. Rész

1.1. pontjában meghatározott vonatkozó jellemzők vagy alkatrészek megváltoztatása esetén erről tájékoztatást kapjon. A jóváhagyó hatóság eldönti, hogy a megváltoztatott traktortípusnál szükséges-e újabb vizsgálatokat végezni és új jelentést készíteni. Ha az ilyen vizsgálat azt mutatja, hogy ezen melléklet követelményei nem teljesülnek, a változtatást nem engedélyezi.

II. Rész

VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSE

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából

"Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából": olyan traktorok összessége, amelyek nem térnek el lényegesen egymástól az alábbiak tekintetében:

1.1.1. a traktor méretei és külső alakja;

1.1.2. a berendezések száma és elhelyezése.

A berendezések száma és elhelyezése tekintetében nem minősülnek eltérő típusúnak az olyan traktorok, amelyek eltérnek ugyan az 1.1.1. és 1.1.2. pontban foglaltaktól, de nem oly módon, hogy az alapvető eltérést jelent azon lámpák típusában, számában, elhelyezésében és geometriai láthatóságában, amelyek az adott traktortípus leírásában szerepelnek; illetve az olyan traktorok, amelyekre megengedett kiegészítő lámpák vannak felszerelve, vagy ezek hiányoznak.

1.2. Keresztirányú sík

"Keresztirányú sík": az a függőleges sík, amely merőleges a traktor hosszirányú középsíkjára.

1.3. Terheletlen traktor

"Terheletlen traktor": a menetkész traktor az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározottak szerint (adatközlőlap-minta).

1.4. Megterhelt traktor

"Megterhelt traktor": a traktornak a gyártója által műszakilag megengedett össztömege; a gyártó határozza meg a tengelyek közötti terheléseloszlást is.

1.5. Lámpa

"Lámpa": olyan berendezés, amely az út megvilágítására (fényszórók) vagy fényjelzésre szolgál. A hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpák és fényvisszaverők is lámpának tekintendők.

1.5.1. Egyenértékű lámpa

"Egyenértékű lámpák": azok a lámpák, amelyek funkciója azonos, és amelyeket hivatalosan jóváhagytak azon országban, ahol a traktort nyilvántartásba vették; az ilyen lámpáknak eltérő jellemzőik lehetnek azon lámpáktól, amelyekkel a traktor a típusjóváhagyáskor fel volt szerelve, amennyiben azok az e Részben foglalt követelményeknek megfelelnek.

1.5.2. Független lámpák

A "független lámpák": külön lencséjű, külön fényforrású és külön lámpatestű lámpák.

1.5.3. Egybeépített lámpák

"Egybeépített lámpák": olyan lámpákból állnak, amelyeknek külön lencséik és külön fényforrásaik vannak, de közös a lámpatestük.

1.5.4. Kombinált lámpák

"Kombinált lámpák": olyan lámpák, amelyeknek külön lencséik, közös fényforrásuk és közös lámpatestük van.

1.5.5. Egymásba épített lámpák

"Egymásba épített lámpák": olyan lámpák, amelyeknek külön fényforrásuk van (vagy egy fényforrás üzemel eltérő feltételek mellett), továbbá teljesen vagy részlegesen közös a lencséjük, és közös a lámpatestük.

1.5.6. Takarható fényszóró

"Takarható fényszóró": olyan fényszóró, amely teljesen vagy részlegesen eltakarható, ha nem használják. Ezen állapot mozgatható fedéllel, a fényszóró elmozdításával vagy bármely más, alkalmas módon elérhető. A "süllyeszthető" megnevezés egy olyan takarható lámpát jelent, amely elmozdíthatósága a karosszérián belüli elhelyezését teszi lehetővé.

1.5.6.1. Változtatható helyzetű lámpák

"Változtatható helyzetű lámpák": olyan, a traktorra felszerelt lámpák, amelyek a traktoron elmozdíthatók és lencséik nem burkolhatók.

1.5.7. Távolsági fényszóró

"Távolsági fényszóró": olyan lámpa, amely nagy távolságra világítja meg az utat a traktor előtt.

1.5.8. Tompított fényszóró

"Tompított fényszóró": olyan lámpa, amely úgy világítja meg az utat a traktor előtt, hogy a szembejövő járművek vezetőit és más közlekedőket ne vakítsa el, vagy látásukat ne zavarja.

1.5.9. Ködfényszóró

"Ködfényszóró": olyan lámpa, amely köd, hóesés, esőzés és porfelhő esetén az útpálya megvilágításának javítására alkalmas.

1.5.10. Tolatólámpa

"Tolatólámpa": olyan lámpa, amely az út megvilágítására szolgál a traktor mögött, valamint a többi közlekedőt figyelmezteti, amikor a traktor tolat, vagy tolatni készül.

1.5.11. Irányjelző lámpa

"Irányjelző lámpa": olyan lámpa, amely a többi közlekedőnek jelzi, hogy a vezető irányt akar változtatni jobbra vagy balra.

1.5.12. Elakadásjelző lámpa

"Elakadásjelző lámpa": olyan berendezés, amely lehetővé teszi a traktor valamennyi irányjelző lámpájának egyidejű működtetését, és felhívja a figyelmet arra, hogy a traktor ideiglenesen veszélyt jelent a többi közlekedő számára.

1.5.13. Féklámpa

"Féklámpa": olyan lámpa, amely jelzi a többi közlekedőnek - a traktor mögött -, hogy a traktor vezetője működteti az üzemi féket.

1.5.14. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa

"Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa": olyan berendezés, amely megvilágítja azt a helyet, ahol a hátsó rendszámtáblát felszerelték; különböző optikai elemekből állhat.

1.5.15. Első helyzetjelző lámpa

"Első helyzetjelző lámpa": olyan lámpa, amely elölről nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.

1.5.16. Hátsó helyzetjelző lámpa

"Hátsó helyzetjelző lámpa": olyan lámpa, amely hátulról nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.

1.5.17. Hátsó helyzetjelző ködlámpa

"Hátsó helyzetjelző ködlámpa": olyan lámpa, amely a traktort sűrű ködben hátulról könnyen láthatóvá teszi.

1.5.18. Várakozást jelző lámpa

"Várakozást jelző lámpa" olyan lámpa, amely felhívja a figyelmet egy álló, vontatmány nélküli traktor jelenlétére lakott területen belül. Ilyen helyzetekben helyettesíti az első és hátsó helyzetjelző lámpákat.

1.5.19. Méretjelző lámpa

"Méretjelző lámpa": olyan lámpa, amelyet a traktor legkülső széléhez a lehető legközelebb, a tetejére szerelnek fel, hogy világosan jelöljék a traktor teljes szélességét, illetve magasságát. Bizonyos traktorokon ez a jelzés a traktor első és hátsó helyzetjelző lámpáival kiegészítve, nagy méretére való figyelmeztetésre szolgálhat.

1.5.20. Fényvisszaverő

"Fényvisszaverő": olyan berendezés, amely a traktor jelenlétét jelzi olyan fény visszaverésével, amely nem a traktorhoz kapcsolódó fényforrástól ered, de a megfigyelő a fényforrás közelében van.

Ezen melléklet értelmében az alábbiak nem tekintendők fényvisszaverőnek:

- fényvisszaverő rendszámtáblák,

- más táblák és fényvisszaverő jelzések, amelyeket bizonyos járműkategóriákban és bizonyos üzemmódokban kell használni.

1.5.21. Munkahely-megvilágító lámpa

"Munkahely-megvilágító lámpa": olyan berendezés, amely egy munkaterületet vagy munkafolyamatot világít meg.

1.6. A lámpa világító felülete

1.6.1. A világító berendezések világító felülete

"Világító berendezések világító felülete": (1.5.7-1.5.10. pont) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának merőleges vetülete a keresztirányú síkon. Ha a lámpa üvege (üvegei) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának csak egy részére terjed ki, akkor a kivetítésnek csak ezt a részét kell számításba venni. Tompított fényszóró esetén a világító felületet a sötéten maradó rész határvonalának a lencsén látható vetülete határolja. Ha a fényszóró és az üveg állítható, a középső beállítást kell alkalmazni.

1.6.2. A jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt

"Jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt": (1.5.11-1.5.19. pont) a lámpa merőleges vetülete a lámpa referenciatengelyére merőleges, a lámpa külső világító felületét függőlegesen érintő síkon; e vetületet a síkban az ernyők burkolatának szélei határolják, a fényerősség intenzitása a referenciatengely irányában a teljes fénykibocsátás 98 %-ára csökkenthető. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes szélű ernyők használhatók.

1.6.3. Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete

"Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete": (1.5.20. pont) a fényvisszaverő felület merőleges vetülete azon a síkon, amely merőleges a referenciatengelyre és olyan síkokkal van határolva, amelyek a fényvisszaverő felületének külső széleivel érintkeznek, valamint párhuzamosak a tengelyével. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes síkokat lehet figyelembe venni.

1.6.4. Látható világító felületek

"Látható világító felületek": a fénykibocsátó felület egy meghatározott megfigyelési irányra merőleges síkra vetített vetülete. (Lásd az 1. alfüggelékben közölt rajzot)

1.7. Referenciatengely

"Referenciatengely": a fényjelzést jellemző tengely, amelyet a lámpa gyártója határozott meg referenciairányként (H = 0°, V = 0°) a fotometrikus mérésekhez, illetve a lámpa traktoron való elhelyezéséhez.

1.8. Referenciapont

"Referenciapont": a referenciatengely és a külső fénykibocsátó felület metszéspontja, amelyet a lámpa gyártója határozott meg.

1.9. Geometriai láthatóság szögei

"Geometriai láthatóság szögei": azok a térszögek, amelyeken belül a lámpa külső fénykibocsátó felületének láthatónak kell lennie. A térszög mezejét az a gömbszegmens határozza meg, amely középpontja egybeesik a lámpa referenciaközéppontjával és a középpontján átmenő sík párhuzamos az útfelülettel. A szegmenseket a referenciatengelyhez viszonyítva kell meghatározni. A p vízszintes szögek a hosszúsági szögek, az a függőleges szögek a szélességi szögek. A geometriai láthatóság szögein belül nem kerülhet olyan akadály a fény útjába, amely gátolja a lámpa külső fénykibocsátó felületének bármelyik részéről a fény terjedését.

Ez nem vonatkozik a típusjóváhagyáskor fennálló akadályokra, amennyiben a jóváhagyás elő van írva.

1.10. A legkülső él

A "legkülső él": a traktor bármely oldalán a traktor középső hosszanti síkjával párhuzamos sík, amely egybeesik a traktor oldalsó külső élével, tekintet nélkül:

1.10.1. a gumiabroncsokra a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, továbbá a gumiabroncsnyomás-mérő csatlakozására;

1.10.2. a kerekekre szerelhető bármely csúszásgátló eszközre;

1.10.3. a visszapillantó tükrökre;

1.10.4. az oldalsó irányjelző lámpákra, a méretjelző lámpákra, az első és hátsó helyzetjelző lámpákra, valamint a várakozást jelző lámpákra;

1.10.5. a vámzárakra, amelyeket a traktorokra tesznek, illetve az azokat rögzítő és védő berendezésekre.

1.11. Teljes szélesség

"Teljes szélesség": az a távolság, amely az 1.10. pontban meghatározott két függőleges sík között mérhető.

1.12. Egyes lámpa

"Egyes lámpa": két vagy több lámpa bármely kombinációja - akár egyformák, akár nem -, ha azonos funkciójuk és színük van, továbbá fénykibocsátó együttes felületük egy adott keresztsíkon azon legkisebb téglalapnak a 60 %-át vagy nagyobb részét foglalja el, amely a fent említett lámpák fénykibocsátó felületének a kivetítését határolja; e szabályok típus-jóváhagyási kötelezettség esetén csak akkor érvényesek, ha van olyan kombináció, amelyet önálló lámpaként jóváhagytak.

E lehetséges kombináció nem alkalmazható a fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra.

1.13. Kettős vagy páros lámpa

"Kettős vagy páros lámpa": sáv alakú fénykibocsátó felület, amennyiben szimmetrikusan van elhelyezve a traktor hosszirányú középsíkjához viszonyítva, és egyik oldalon sem áll ki jobban 400 mm-nél a traktor legkülső élétől, de legalább 800 mm hosszú. Ilyen felület megvilágításához legalább két fényforrást kell alkalmazni, olyan közel elhelyezve a fénykibocsátó felület széléhez, amennyire csak lehet. A fénykibocsátó felületet számos egymás mellé helyezett önálló elem is alkothatja, azzal a feltétellel, hogy a különböző önálló fénykibocsátó felületek merőleges síkra való kivetítései legalább 60 %-át foglalják el azon legkisebb téglalap területének, amely körülhatárolja ezen egyéni fénykibocsátó felületek kivetítését.

1.14. Két lámpa közötti távolság

Az azonos irányba néző "két lámpa közötti távolság": az a távolság, amelyet a merőleges kivetítések között a két világító felület vonatkozó körvonalának irányára merőleges síkban, az 1.6. pontnak megfelelően határoztak meg.

1.15. Megengedett lámpa

"Megengedett lámpa": olyan lámpa, amely felszerelése a gyártóra van bízva.

1.16. Működés-visszajelző

"Működés-visszajelző": olyan jelzőberendezés, amely jelzi, hogy valamely üzemelő berendezés jól vagy rosszul működik-e.

1.17. Bekapcsolás-visszajelző

"Bekapcsolás-visszajelző": olyan berendezés, amely azt mutatja, hogy valamely berendezés be van-e kapcsolva, de azt nem, hogy megfelelően működik-e, vagy sem.

2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

2.1. Valamely traktortípus EK-típusjóváhagyásának kérelmezését a világító és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében a traktor gyártójának vagy annak meghatalmazottjának kell benyújtania.

2.2. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni három példányban:

2.2.1. a traktortípus leírása az 1.1. pontban meghatározott kritériumoknak megfelelően;

2.2.2. a gyártó által előírt világító és fényjelző berendezések felszereléséhez szükséges berendezések jegyzéke. A jegyzék különböző típusú berendezéseket is tartalmazhat az egyes műveletekhez. Minden típust pontosan azonosítani kell (pl. alkatrésztípus-jóváhagyás jele, a gyártó neve és címe stb.). A jegyzék tartalmazhatja az alábbi kiegészítést, minden művelet esetében: "vagy egyenértékű berendezések";

2.2.3. az egy egységnek tekintett világító és fényjelző berendezések elrendezési rajzát, amely megmutatja a különböző lámpák elhelyezkedését a traktoron;

2.2.4. az egyes különálló lámpák elrendezési rajzát (rajzait), feltüntetve a világító felületeket, az 1.6. pont szerint.

2.3. Valamely terheletlen traktort - amelyet felszereltek a 2.2.2. pont szerinti világító és fényjelző berendezésekkel, és amely a jóváhagyandó traktortípus mintája - kell a vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátani.

2.4. A típusbizonyítványhoz a III. Részben megadott dokumentumokat kell mellékelni.

3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3.1. A világító és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy rendes üzemi körülmények között elviseljék azon rázkódásokat, amelyeknek adott esetben ki lehetnek téve, megőrizve az e mellékletben meghatározott jellemzőket, és lehetővé téve, hogy a traktor teljesítse a mellékletben felsorolt követelményeket. Ki kell zárni a lámpák beállításának nem szándékolt megváltoztatását.

3.1.1. A traktorokat fel kell szerelni olyan elektromos csatlakozókkal, amelyek lehetővé teszik a fényjelző rendszer leszerelését. A traktorokat fel kell szerelni olyan dugaszoló aljzattal, amely megfelel az ISO R 1724 (Elektromos csatlakozások 6 vagy 12 V-os elektromos rendszerű járművekhez, pontosabban magán személygépkocsikhoz, könnyű pótkocsikhoz vagy lakókocsikhoz) (1. kiadás, 1970. április) vagy az ISO R 1185 (Elektromos csatlakozások 24 voltos elektromos rendszerű határokon átnyúló árufuvarozásra használt vontató és vontatott járművekhez) (1. kiadás, 1970. március) szabványoknak. Az ISO R 1185 szabvány alkalmazása esetében a 2. érintkező funkciója a hátsó helyzetjelző lámpára, valamint a baloldali méretjelző lámpára szorítkozik.

3.2. Az 1.5.7., 1.5.8. és 1.5.9. pontban leírt világító berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy pontos beállításuk könnyen végrehajtható legyen.

3.3. Valamennyi fényjelző berendezés esetén a lámpa felszelésekor a referenciatengelynek párhuzamosnak kell lennie az úttesten lévő traktor tartósíkjával és hosszirányú középsíkjával. Mindegyik irányban ± 3°-os tűrés megengedett. Ezenkívül eleget kell tenni a gyártó által megadott minden - a szerelésre vonatkozó - utasításnak.

3.4. Külön rendelkezés hiányában, a lámpák beállítását és magasságát terheletlen, sima és sík felületen álló traktoron kell ellenőrizni.

3.5. Külön előírások hiányában:

3.5.1. a páros lámpákat a traktor hosszirányú középsíkjához képest szimmetrikusan kell elhelyezni;

3.5.2. a páros lámpáknak szimmetrikusnak kell lenniük egymáshoz képest a hosszirányú középsíkhoz viszonyítva;

3.5.3. a páros lámpáknak ugyanazon kolorimetriai előírásoknak kell megfelelniük;

3.5.4. közel azonos fénytani tulajdonságaiknak kell lenniük.

3.6. Az aszimmetrikus elrendezésű traktorokon, a 3.5.1. és 3.5.2. pontban foglaltakat a lehetőségekhez képest kell alkalmazni. A követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a két lámpa távolsága a hosszanti középsíktól, továbbá az úttesttől azonos.

3.7. A különböző rendeltetésű lámpák lehetnek függetlenek, egybeépítettek, illetve kombináltak, vagy egymásba építettek (egy irányba), feltéve hogy minden ilyen lámpa megfelel a rá vonatkozó előírásoknak.

3.8. Az úttesttől való legnagyobb magasságot a világító felület legmagasabb pontjától, a legkisebb magasságot pedig annak legalacsonyabb pontjától kell mérni.

3.9. Külön követelmények hiányában villogó fényt csak az irányjelző lámpa és az elakadásjelző lámpa adhat.

3.10. Elölről piros lámpa, hátulról fehér lámpa a hátrameneti fényszórót vagy a munkahelymegvilágító lámpát kivéve, nem lehet látható.

Ezen előírások betartását az alábbi módon kell megvizsgálni:

3.10.1. a piros fényű lámpa láthatóságát elölről: a piros fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 1. zónán belül valamely, a traktor előtt 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 1. ábra);

3.10.2. a fehér fényű lámpa láthatóságát hátulról: fehér fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 2. zónán belül valamely, a traktor mögött 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 2. ábra).

3.10.3. A megfigyelő szeme által áttekinthető 1. és 2. zónát a következő síkok határolják:

3.10.3.1. magasság tekintetében: két vízszintes sík, amelyek az úttesttől 1, illetve 2,2 m távolságra vannak;

3.10.3.2. szélesség tekintetében: két függőleges sík, amelyek 15°-os szöget zárnak be előre és hátra és a traktor középső síkjához képest, áthaladva azon függőleges síkok érintkezési pontján (pontjain), amelyek párhuzamosak a traktor középső hosszirányú síkjával és határolják a traktor teljes szélességét, legnagyobb nyomtáv esetén.

Ha több érintkezési pont van, az első rész felől a legtávolabbit kell kiválasztani az 1. zónához és a hátsó rész felől a legtávolabbit a 2. zónához.

3.11. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első és hátsó helyzetjelző lámpák, a méretjelző lámpák (ha vannak) és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.

3.12. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró, valamint a ködfényszórók és hátsó helyzetjelző ködlámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a 3.11. pontban felsorolt lámpák is be vannak kapcsolva. E követelményt azonban nem kell alkalmazni, ha fényjelzést bocsátanak ki azokkal, azaz a tompított fényszóró, illetve a távolsági fényszóró szaggatottan felvillan, vagy e két lámpa rövid időközönként váltva felvillan.

3.13. A lámpák vagy fényvisszaverők által kibocsátott fények színei az alábbiak legyenek:

- távolsági fényszóró: fehér,

- tompított fényszóró: fehér,

- ködfényszóró: fehér vagy sárga,

- tolatólámpa: fehér,

- irányjelző lámpa: borostyánsárga,

- elakadásjelző lámpa: borostyánsárga,

- féklámpa: piros,

- hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa: fehér,

- első (oldalsó) helyzetjelző lámpa: fehér,

- hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa: piros,

- hátsó helyzetjelző ködlámpa: piros,

- várakozást jelző lámpa: elől fehér, hátul piros, illetve sárga, ha az oldalsó helyzetjelző lámpával van egybeépítve,

- munkahely-megvilágító lámpa: nincs előírás,

- méretjelző lámpa: elől fehér, hátul piros,

- hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: piros.

3.14. A bekapcsolás-visszajelzők feladatát a működés-visszajelzők is elláthatják.

3.15. Takarható lámpák

3.15.1. A lámpák eltakarása tilos, kivéve a távolsági fényszórókat, a tompított fényszórókat és a ködfényszórókat, amelyek használaton kívül eltakarhatók.

3.15.2. A fényszóróknak üzemi helyzetben kell maradniuk, ha a 3.15.2.1. pontban foglalt esemény önmagában, vagy a 3.15.2.2. pontban leírtakkal együtt következik be.

3.15.2.1. A lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges hajtóerő elmarad.

3.15.2.2. Nem szándékolt lekapcsolás, zavar, rövidzárlat vagy testzárlat az elektromos áramkörben, meghibásodás a hidraulikus vagy pneumatikus vezetékekben, bowden-huzalokban, mágnestekercsekben vagy egyéb alkatrészekben, amelyek vezérlik, vagy továbbítják a lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges energiát.

3.15.3. Az eltakaró berendezés vezérlésében történő meghibásodás esetén a letakart fényszórót üzemi helyzetbe kell tudni állítani szerszám alkalmazása nélkül.

3.15.4. A világító berendezéseket üzemi helyzetbe kell tudni állítani és bekapcsolni ugyanazon vezérlőberendezés segítségével, de nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy üzemi helyzetbe hozzák azokat anélkül, hogy bekapcsolnák. Egybeépített távolsági és tompított fényszórók esetében a fent említett vezérlésnek csak a tompított fényszórókat kell működésbe hoznia.

3.15.5. A vezetőülésből ne lehessen szándékosan leállítani a bekapcsolt fényszórók mozgását, mielőtt üzemi helyzetüket elérnék. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a fényszórók mozgásuk során a többi közlekedőt vakíthatják, akkor megengedett, hogy azok csak az üzemi helyzet elérése után világítsanak.

3.15.6. - 30 és + 50 °C hőmérséklet között a világító berendezéseknek a teljesen nyitott helyzetet a vezérlés indításától számított 3 másodpercen belül el kell érniük.

3.16. Változtatható helyzetű lámpák

3.16.1. Az 1 150 mm-es vagy annál kisebb nyomtávú traktorok esetében az irányjelző lámpák, az első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és a féklámpák helyzete változtatható lehet, feltéve hogy:

3.16.1.1. e lámpák láthatók maradnak akkor is, ha helyzetük megváltozik;

3.16.1.2. a forgalom által megkövetelt helyzetben rögzíthetők. A rögzítésnek automatikusnak kell lennie.

4. EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

4.1. Távolsági fényszóró

4.1.1. Felszerelés Megengedett.

4.1.2. Szám

Kettő vagy négy.

4.1.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.1.4. Elhelyezés

4.1.4.1. Keresztirányban:

A világító felület külső élei semmi esetre sem lehetnek közelebb a traktor legkülső éleihez, mint a tompított fényszóró világító felületének külső élei.

4.1.4.2. Magasság:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.1.4.3. Hosszirányban:

Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

4.1.5. Geometriai láthatóság

A világító felület láthatóságát - beleértve az olyan területeken való láthatóságot, amelyek az adott megfigyelési irányából nem tűnnek megvilágítottnak - egy olyan kúp alakú téren belül kell biztosítani, amelynek határoló vonalai a világító felület kerületéből indulnak és a fényszóró referenciatengelyével legalább 5°-os szöget zárnak be.

4.1.6. Irányítottság Előre.

Eltekintve a helyes beállítás fenntartását biztosító berendezésektől, ha két pár fényszóró van felszerelve, egy pár, amely csak fényszóróként működhet, egy a függőlegeshez nagyon közeli tengely körül a kormányzással együtt elfordul.

4.1.7. Egybeépíthetőség

a tompított fényszóróval és más első lámpákkal.

4.1.8. Nem kombinálható semmilyen más lámpával.

4.1.9. Egymásba építhető

4.1.9.1. a tompított fényszóróval, kivéve ha a fényszóró a kormányzással együtt elfordul;

4.1.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpával;

4.1.9.3. a ködfényszóróval;

4.1.9.4. a várakozást jelző lámpával.

4.1.10. Elektromos kapcsolás

4.1.10.1. A fényszórók vagy egyszerre, vagy páronként kapcsolhatók be. A tompítottról a távolságira való átváltáskor a fényszórók közül legalább egy pár távolsági kapcsolódjon be. A távolságiról a tompítottra való kapcsoláskor az összes távolsági fényszórónak egyszerre ki kell kikapcsolnia.

4.1.10.2. A tompított fényszórók a távolsági fényszórók bekapacsolásakor bekapcsolva maradhatnak.

4.1.11. Bekapcsolás-visszajelző Kötelező.

4.1.12. Egyéb követelmények

4.1.12.1. Az egyidejűleg bekapcsolható távolsági fényszórók legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 225 000 cd-t.

4.1.12.2. A legnagyobb fényerősséget úgy kell számítani, hogy az alkatrész-típusjóváhagyáskor egyenként mért legnagyobb értékeket összeadjuk, és ezt az értéket kell feltüntetni a vonatkozó típusbizonyítványban.

4.2. Tompított fényszórók

4.2.1. Felszerelés. Kötelező.

4.2.2. Szám Kettő.

4.2.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.2.4. Elhelyezés

4.2.4.1. Keresztirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.2.4.2. Magasság: a talajszint felett:

4.2.4.2.1. ha csak két távolsági fényszóró van:

- legfeljebb 500 mm,

- legfeljebb 1 200 mm.

Ezen érték 1 500 mm-re növelhető, ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé az 1 200 mm-es magasság betartását; figyelembe kell venni a traktor üzemeltetésére és üzemi felszerelésére vonatkozó előírásokat;

4.2.4.2.2. azon traktorok esetében, amelyek az elülső részükön hordozható berendezések felszerelésére alkalmasak, a 4.2.4.2.1. pontban említett lámpákon felül két tompított fényű fényszóró elhelyezési lehetőségét kell biztosítani 3 000 mm-t meg nem haladó magasságban, amennyiben az elektromos csatlakozók olyanok, hogy két pár tompított fényű fényszóró nem kapcsolható be egyidejűleg.

4.2.4.3. Hosszirányban:

Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

4.2.5. Geometriai láthatóság

Az 1.9. pontban megadott a és p szögek határozzák meg.

E mezőn belül a fénykibocsátó felület majdnem teljes egészének láthatónak kell lennie.

A lámpa környezetében levő felületek vagy egyéb részek nem okozhatnak olyan mellékhatást, amely a többi közlekedőt zavarhatja.

4.2.6. Irányítottság

4.2.6.1. A tompított fényszóró helyzete nem változhat a kormányzással együtt.

4.2.6.2. Ha a tompított fényszórók magassága 500 mm vagy annál nagyobb, illetve 1 200 mm vagy annál kisebb, lehetővé kell tenni a fénysugár süllyesztését 0,5-4,00 % között.

4.2.6.3. Ha a tompított fényszórók magassága nagyobb, mint 1 200, de nem nagyobb, mint 1 500 mm, a 4.2.6.2. pontban meghatározott 4 %-os határt 6 %-ra kell növelni. A 4.2.4.2.2. pont szerinti tompított fényszórókat úgy kell beállítani, hogy a lámpától 15 m-re a megvilágított zónát a megvilágítatlantól elválasztó vízszintes vonal magassága fele akkora legyen, mint a lámpa középpontja és a talaj közti távolság.

4.2.7. Egybeépíthető

a távolsági fényszóróval és a többi első lámpával.

4.2.8. Nem kombinálható egyéb lámpával.

4.2.9. Egymásba építhető

4.2.9.1. a távolsági fényszóróval, kivéve ha ez a kormányzással együtt elfordul,

4.2.9.2. egyéb első lámpával.

4.2.10. Elektromos kapcsolás

A tompított fényszóróra való átkapcsolással egy időben az összes távolsági fényszórónak ki kell kapcsolnia.

A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.

4.2.11. Bekapcsolás-visszajelző Megengedett.

4.2.12. Egyéb követelmények

A 3.5.2. követelményei nem vonatkoznak a tompított fényszórókra.

4.3. Ködfényszóró

4.3.1. Felszerelés Megengedett.

4.3.2. Szám

Kettő.

4.3.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.3.4. Elhelyezés

4.3.4.1. Keresztirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.3.4.2. Magasság:

Legalább 250 mm a talajszint felett.

A világító felület egyetlen pontja sem lehet magasabban, mint a tompított fényszórók világító felületének legmagasabb pontja.

4.3.4.3. Hosszirányban:

Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

4.3.5. Geometriai láthatóság

Az 1.9. pontban megadott a és B szögek határozzák meg.

4.3.6. Irányítottság

A ködfényszórók helyzete nem változhat a kormányzással együtt.

Előre kell világítaniuk anélkül, hogy a szembejövő vezetőket és más közlekedőket túlságosan elvakítaná, vagy zavarná.

4.3.7. Egybeépíthető más első lámpákkal.

4.3.8. Nem kombinálható egyéb első lámpákkal.

4.3.9. Egymásba építhető

4.3.9.1. négy távolsági fényszóró esetén a fényszórók közül azokkal, amelyek nem fordulnak együtt a kormányzással;

4.3.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal;

4.3.9.3. a várakozást jelző lámpával.

4.3.10. Elektromos kapcsolás

A ködlámpa be- és kikapcsolható legyen függetlenül a távolsági fényszóróktól, illetve a tompított fényszóróktól.

4.3.11. Bekapcsolás-visszajelző Megengedett.

4.4. Tolatólámpák

4.4.1. Felszerelés Megengedett.

4.4.2. Szám

Egy vagy kettő.

4.4.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.4.4. Elhelyezés

4.4.4.1. Keresztirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.4.4.2. Magasság:

Nem kevesebb, mint 250 mm és nem több, mint 1 200 mm a talajszint felett.

4.4.4.3. Hosszirányban

A traktor hátulján.

4.4.5. Geometriai láthatóság

4.4.6. Irányítottság

Hátrafelé.

4.4.7. Egybeépíthető

bármely más hátsó lámpával.

4.4.8. Nem kombinálható más lámpákkal.

4.4.9. Nem építhető egymásba más lámpákkal.

4.4.10. Elektromos kapcsolás

Csak akkor kapcsolhat be, ha a hátrameneti sebességfokozat be van kapcsolva, és ha a motor indítását vagy leállítását vezérlő berendezés olyan helyzetben van, hogy a motor működése lehetséges.

Nem kapcsolható be, és nem maradhat égve, ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül.

4.4.11. Visszajelzés Megengedett.

4.5. Irányjelző lámpák

4.5.1. Felszerelés (lásd 3. függelék):

Kötelező. Az irányjelzők típusai kategóriákba soroltak (1., 2. és 5.), amelyek felszerelése valamely traktoron bizonyos fajta elrendezést (A-tól D-ig) eredményez.

Az A elrendezés csak olyan traktorokon megengedett, ahol a teljes hosszúság nem haladja meg a 4,6 m-t, valamint akkor, ha a világító felületek külső élei közti távolság nem nagyobb, mint 1,6 m.

A B, C és D elrendezések valamennyi traktorra alkalmazhatók. Megengedett kiegészítő irányjelző lámpák.

4.5.2. Szám

A berendezések száma annyi legyen, hogy jelzéseik megfeleljenek a 4.5.3. pontban leírt elrendezések egyikének.

4.5.3. Elrendezés (lásd 3. függelék)

A - Két első irányjelző lámpa (1. kategória),

Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória). E lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek. B - Két első irányjelző lámpa (1. kategória),

Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória),

Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).

Az első és a kiegészítő oldalsó helyzetjelző lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek.

C - Két első irányjelző lámpa (1. kategória),

Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória), Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória). D - Két első irányjelző lámpa (1. kategória),

Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).

4.5.4. Elhelyezés

4.5.4.1. Keresztirányban:

A világító felületnek az a széle, amelyik a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.

A két világító felület belső élei közti távolság nem lehet kevesebb, mint 500 mm.

Ahol a függőleges távolság a hátsó irányjelző lámpa és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa között nem több mint 300 mm, ott a távolság a traktor legkülső széle és a hátsó irányjelző lámpa külső széle között nem haladhatja meg 50 mm-nél nagyobb mértékben a traktor legkülső széle és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa legkülső éle közti távolságot.

Az első irányjelző lámpák világító felülete nem lehet 40 mm-nél kisebb távolságra a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók - ha vannak ilyenek - világító felületétől. Kisebb távolság is megengedett akkor, ha az irányjelző lámpák referenciatengelyében a világítás fényerőssége legalább 400 cd.

4.5.4.2. Magasság:

A talajszint felett:

- az 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 500 mm,

- az 1. és 2. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 400 mm,

- az összes kategória esetében legfeljebb 1 900 mm,

ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé e legnagyobb érték betartását, akkor a világító felület legmagasabb pontja 2 300 mm lehet az 5. kategóriában, az 1. és 2. kategóriában A elrendezés esetén, illetve az 1. és 2. kategóriában B elrendezésnél, és az 1. és 2. kategóriákban D elrendezés esetén; 2 100 mm lehet az 1. és 2. kategóriákban egyéb elrendezések esetén.

- maximum 4 000 mm a megengedett irányjelző lámpák esetében.

4.5.4.3. Hosszirányban:

A távolság az oldalsó irányjelző lámpa (B és C elrendezés) világító felületének referenciaközéppontja és a között az összekötő sík között, amely a traktor teljes hosszának az elejét határolja, nem haladhatja meg az 1 800 mm-t. Ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé a láthatóság minimális szögeinek betartását, akkor e távolság 2 600 mm-ig növelhető.

4.5.5. Geometriai láthatóság Vízszintes szögek (lásd 3. függelék) Függőleges szögek:

A vízszintes felett és alatt 15°. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ig csökkenthető a kiegészítő oldalsó villogó irányjelző lámpák B és C elrendezése esetében, ha a magasságuk kisebb, mint 1 500 mm. Ugyanez vonatkozik az 1. kategóriájú B és D elrendezésű irányjelző lámpákra.

4.5.6. Irányítottság

Ha a gyártó külön előírásokat határozott meg, akkor azt kell figyelembe venni.

4.5.7. Egybeépíthető

egy vagy több lámpával, amelyek nem lehetnek rejtettek.

4.5.8. Nem kombinálható

más lámpával, mint ami a 4.5.3. pontban van megadva.

4.5.9. Egymásba építhető

a várakozást jelző lámpával, de kizárólag az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpák esetén.

4.5.10. Elektromos kapcsolás

Az irányjelző lámpák más lámpáktól függetlenül legyenek kapcsolhatók. A traktor ugyanazon oldalán elhelyezett minden irányjelző lámpát ugyanazon kapcsolóval lehessen be- és kikapcsolni, és azoknak azonos ütemben kell villogniuk.

4.5.11. Működés-visszajelző

Minden olyan irányjelző lámpa esetén kötelező, amely a vezető által közvetlenül nem látható. Lehet optikai, hangjelző vagy mindkettő.

Ha optikai, akkor olyan villogó fény legyen, amely valamely irányjelző lámpa meghibásodása esetén - a kiegészítő oldalsó irányjelző lámpák kivételével - kialszik, vagy folyamatosan ég villogás nélkül, vagy határozottan eltérő ütemben jelez. Ha az ellenőrző készülék csak hangjelző, jól hallható hangot kell adnia és meghibásodáskor a frekvenciáját észrevehetően meg kell változtatnia.

Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, akkor különleges optikai működésvisszajelzővel kell ellátni a pótkocsi irányjelző lámpájának visszajelzéséhez, kivéve ha a vontató jármű működés-visszajelzője a járműszerelvény bármely irányjelző lámpájának meghibásodását jelzi.

4.5.12. Egyéb követelmények

A fény villogó fény legyen, a felvillanások száma 90 ± 30 percenként.

A fényjelző vezérlésének működésbe lépését legfeljebb egy másodpercen belül kövesse a fény felvillanása és legfeljebb másfél másodpercen belül az első kialvása.

Ha pótkocsi vontatása engedélyezett, a traktoron lévő irányjelző lámpák vezérlésének működtetnie kell a pótkocsi irányjelző lámpáját is.

Ha valamely irányjelző lámpa meghibásodik - a rövidzárlatot kivéve -, akkor a többi lámpának tovább kell villognia, de megengedett az előírttól eltérő frekvencia.

4.6.Elakadásjelző
4.6.1.Felszerelés
Kötelező.
4.6.2.Szám
4.6.3.Elrendezés
4.6.4.Elhelyezés
4.6.4.1.Keresztirányban
4.6.4.2.Magasság
4.6.4.3.Hossziránybana 4.5. pontnak megfelelően
4.6.5.Geometriai láthatóság
4.6.6Irányítottság
4.6.7.Egybeépíthetőség
4.6.8.Kombinálhatóság
4.6.9.Egymásba építhetőség

4.6.10. Elektromos kapcsolás

A jelzést külön vezérlés működteti, amelynek biztosítania kell, hogy az összes irányjelző lámpa egy ütemben jelezzen.

4.6.11. Bekapcsolás-visszajelző

Kötelező. Villogó figyelmeztető fény, amely a 4.5.11. pontban leírt működés-visszajelzővel ösz-szekapcsolva is működhet.

4.6.12. Egyéb követelmények

A 4.5.12. pontban leírtak szerint. Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, az elakadásjelző vezérlőjének a pótkocsi irányjelző lámpáit is működtetnie kell. Az elakadásjelzőnek akkor is működnie kell, ha a motort indító vagy leállító berendezés olyan állásban van, amelyben a motor nem indítható.

4.7. Féklámpák

4.7.1. Felszerelés Kötelező.

4.7.2. Szám

Kettő.

4.7.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.7.4. Elhelyezés

4.7.4.1. Keresztirányban:

Legalább 500 mm-re egymástól. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1 400 mm.

4.7.4.2. Magasság:

A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1 900 mm, illetve legfeljebb 2 300 mm , ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1 900 mm betartását.

4.7.4.3. Hosszirányban:

A traktor hátsó részén.

4.7.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög:

45° kifelé és befelé.

Függőleges szög:

15° a vízszintes felett és alatt.

A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1 500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.

4.7.6. Irányítottság

a vontató hátsó része irányába.

4.7.7. Egybeépíthető

egy vagy több más hátsó helyzetjelző lámpával.

4.7.8. Nem kombinálható másik lámpával.

4.7.9. Egymásba építhető

a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával vagy a várakozást jelző lámpával.

4.7.10. Elektromos kapcsolás

Be kell kapcsolódniuk, ha az üzemi féket működtetik.

4.7.11. Működés-visszajelző

Megengedett. Ha van, akkor nem villogó figyelmeztető fényt kell kibocsátania a féklámpák hibás működése esetén.

4.7.12. Egyéb követelmények

A féklámpák fényerősségének kifejezetten nagyobbnak kell lennie, mint a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáké.

4.8. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa

4.8.1. Felszerelés

Kötelező.

4.8.2.Szám
4.8.3.Elrendezés
4.8.4.Elhelyezés
4.8.4.1.Keresztirányban
Olyan, hogy a berendezés meg tudja
4.8.4.2.Magasságvilágítani a rendszámtábla helyét.
4.8.4.3.Hosszirányban
4.8.5.Geometriai láthatóság
4.8.6.Irányítottság
4.8.7.Egybeépíthető
egy vagy több hátsó lámpával.

4.8.8. Kombinálható

hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával.

4.8.9. Nem építhető egymásba másik lámpával.

4.8.10. Elektromos kapcsolás

A berendezések csak a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával együtt világíthatnak.

4.8.11. Bekapcsolás-visszajelző

Megengedett. Ha van, akkor az első és hátsó helyzetjelző lámpa visszajelzője működteti. 4.9. Első (oldalsó) helyzetjelző lámpák

4.9.1 Felszerelés

Kötelező.

4.9.2. Szám

Kettő vagy négy (lásd 4.2.4.2.2. pont).

4.9.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.9.4. Elhelyezés

4.9.4.1. Keresztirányban:

A világító felületnek az a pontja, amely a legmesszebb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor oldalának legkülső szélétől.

A két világító felület legbelső élei közötti távolság nem lehet 500 mm-nél kisebb.

4.9.4.2. Magasság:

A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1 900 mm, illetve legfeljebb 2 300 mm , ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1 900 mm betartását.

4.9.4.3. Hosszirányban:

Nincsenek külön előírások feltéve, hogy a lámpák előre irányulnak és geometriai láthatóságuk szöge megfelel a következő rendelkezéseknek.

4.9.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög

A két első (oldalsó) helyzetjelző lámpánál: 10° befelé és 80° kifelé. A 10°-os szög befelé 5°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását. Olyan traktorok esetén, amelyeknél a teljes szélesség nem haladja meg az 1 400 mm-t, ez a szög 3°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását.

Függőleges szög

A vízszintes felett és alatt 15°. A vízszintes alatti függőleges szög 10°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága a talajszint felett kisebb, mint 1 500 mm, illetve 5°-ra ha a magassága kisebb, mint 750 mm.

4.9.6. Irányítottság Előre.

4.9.7. Egybeépíthető

bármely más első lámpával.

4.9.8. Nem kombinálható más lámpával.

4.9.9. Egymásba építhető bármely más első lámpával.

4.9.10. Elektromos kapcsolás Nincsenek egyedi követelmények.

4.9.11. Visszajelző

Kötelező. Nem lehet villogó fényű. Nem kötelező azonban akkor, ha a műszerfal megvilágítása csak az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal egyidejűleg kapcsolható be.

4.10. Hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák

4.10.1. Felszerelés Kötelező.

4.10.2. Szám

Kettő.

4.10.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.10.4. Elhelyezés

4.10.4.1. Keresztirányban:

A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.

A távolság a két világító felület belső széle között nem lehet 500 mm-nél kisebb. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1 400 mm.

4.10.4.2. Magasság:

A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1 900 mm, illetve legfeljebb 2 300 mm , ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé az 1 900 mm betartását.

4.10.4.3. Hosszirányban:

A traktor hátsó részén.

4.10.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög

A két hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpánál:

- vagy 45° befelé és 80° kifelé,

- vagy 80° befelé és 45° kifelé.

Függőleges szög

15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1 500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.

4.10.6. Irányítottság Hátrafelé.

4.10.7. Egybeépíthető

bármely más hátsó lámpával.

4.10.8. Kombinálható

a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpával.

4.10.9. Egymásba építhető

a féklámpával, a hátsó helyzetjelző ködlámpával vagy a várakozást jelző lámpával.

4.10.10. Elektromos kapcsolás

Nincsenek egyedi követelmények.

4.10.11. Bekapcsolás-visszajelző

Kötelező. Az első helyzetjelző (oldalsó) lámpák bekapcsolás-visszajelzőjével kell kombinálni. 4.11. Hátsó helyzetjelző ködlámpa

4.11.1. Felszerelés

Megengedett.

4.11.2. Szám

Egy vagy kettő.

4.11.3. Elrendezés

Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit teljesítse.

4.11.4. Elhelyezés

4.11.4.1. Keresztirányban:

Ha csak egy hátsó ködlámpa van, akkor az a traktor hosszirányú középsíkjának az adott országban érvényes forgalmi iránnyal ellentétes oldalán legyen.

Minden esetben a hátsó ködlámpa és a féklámpa közötti távolságnak 100 mm-nél nagyobbnak kell lennie.

4.11.4.2. Magasság:

A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1 900 mm, illetve legfeljebb 2 100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1 900 mm betartását.

4.11.4.3. Hosszirányban:

A traktor hátsó részén.

4.11.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög:

25° befelé és kifelé.

Függőleges szög:

5° a vízszintes alatt és felett.

4.11.6. Irányítottság

Hátrafelé.

4.11.7. Egybeépíthető

bármely más hátsó lámpával.

4.11.8. Nem kombinálható más lámpákkal.

4.11.9. Egymásba építhető

a hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal vagy a várakozást jelző lámpával.

4.11.10. Elektromos kapcsolás

A hátsó ködlámpát csak akkor lehet bekapcsolni, ha a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók be vannak kapcsolva.

Ha vannak ködfényszórók, akkor a hátsó ködlámpák a ködfényszóróktól függetlenül legyenek kikapcsolhatók.

4.11.11. Bekapcsolás-visszajelző

Kötelező. Független, állandó fényerejű figyelmeztető fény.

4.12. Várakozást jelző lámpa

4.12.1. Felszerelés

Megengedett.

4.12.2. Szám

Az elrendezéstől függő.

4.12.3. Elrendezés

- vagy két első lámpa és két hátsó lámpa,

- vagy egy-egy lámpa mindkét oldalon.

4.12.4. Elhelyezés

4.12.4.1 Keresztirányban:

A világító felületnek a traktor hosszirányú középsíkjától számított legkülső széle nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől. Továbbá egy pár lámpa esetén a lámpákat a traktor oldalán kell elhelyezni.

4.12.4.2 Magasság:

A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1 900 mm, illetve legfeljebb 2 100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1 900 mm betartását.

4.12.4.3. Hosszirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.12.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög

45° kifelé, a traktor első és hátsó része felé.

Függőleges szög

15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1 500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.

4.12.6. Irányítottság

Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.

4.12.7. Egybeépíthető bármely más lámpával.

4.12.8. Nem kombinálható más lámpával.

4.12.9. Egymásba építhető

- elől: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a tompított fényszóróval, a távolsági fényszóróval és a ködfényszórókkal,

- hátul: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a féklámpákkal és a hátsó ködlámpákkal,

- az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpákkal.

4.12.10 Elektromos kapcsolás

A kapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy a várakozást jelző lámpák a traktornak ugyanazon az oldalán világítsanak az egyéb lámpák bekapcsolásától függetlenül.

4.12.11. Visszajelző

Megengedett. Ha van, akkor ne legyen összetéveszthető a helyzetjelző (oldalsó) lámpák visszajelzőjével.

4.12.12. Egyéb követelmények

A lámpa működtethető a traktor ugyanazon oldalán lévő első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával egyidejűleg.

4.13. Méretjelző lámpák

4.13.1. Felszerelés

Megengedett a 2,1 m- t meghaladó szélességű traktorokon. Az összes többi traktoron tilos.

4.13.2. Szám

Elölről és hátulról nézve is kettő-kettő legyen látható.

4.13.3. Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.13.4. Elhelyezés

4.13.4.1. Keresztirányban:

A lehető legközelebb legyen a traktor legkülső széléhez.

4.13.4.2. Magasság:

A lehető legmagasabban a szélességre és a lámpák szimmetrikus elhelyezésére vonatkozó elhelyezési követelményeknek megfelelően.

4.13.4.3. Hosszirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.13.5. Geometriai láthatóság

Vízszintes szög

80° kifelé.

Függőleges szög

5° a vízszintes felett és 20° alatta.

4.13.6. Irányítottság

Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.

4.13.7.Nem építhető egybe
4.13.8.Nem kombinálhatómás lámpákkal a 4.2.4.2.2. pontban foglalt
esetet kivéve
4.13.9.Nem építhető egymásba

4.13.10. Elektromos kapcsolás

Nincsenek egyedi követelmények.

4.13.11. Visszajelző Megengedett.

4.13.12. Egyéb követelmények

Az összes többi feltétel teljesítése mellett, ha a lámpák elölről és hátulról is láthatók, és a traktor ugyanazon oldalán vannak, egy berendezésben is elhelyezhetők.

A méretjelző lámpa elhelyezése a megfelelő helyzetjelző (oldalsó) lámpához képest olyan legyen, hogy a két lámpa világító felületeinek legközelebb eső pontjai egy függőleges síkra való kivetítését tekintve ne legyenek 200 mm-nél kisebb távolságra.

4.14. Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő

4.14.1. Felszerelés

Kötelező.

4.14.2. Szám

Kettő vagy négy (lásd 4.14.5.2. pont).

4.14.3 Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

4.14.4. Helyzet

4.14.4.1. Keresztirányban:

A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet távolabb 400 mm-nél a traktor legkülső szélétől.

A távolság a fényvisszaverők belső élei között legalább 600 mm legyen. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor teljes szélessége kisebb, mint 1 300 mm.

4.14.4.2. Magasság:

A talajszint felett legalább 400 mm és legfeljebb 900 mm. A felső határ 1 200 mm-re növelhető, ha a 900 mm-es magasság csak olyan rögzítő berendezések használatával tartható, amelyek könnyen megrongálódhatnak, vagy elhajolhatnak.

4.14.4.3. Hosszirányban:

Nincsenek egyedi követelmények.

4.14.5. Geometriai láthatóság

4.14.5.1. Vízszintes szög: 30° befelé és kifelé.

Függőleges szög:

15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága kisebb, mint 750 mm.

4.14.5.2. Ha nem lehetséges a fentiekben közölt elhelyezési és láthatósági követelmények betartása, négy fényvisszaverőt kell felszerelni, az alábbi felszerelési előírások szerint:

4.14.5.2.1. Két fényvisszaverőt a talajszint felett legfeljebb 900 mm-re kell elhelyezni. A belső éleik egymástól legalább 400 mm-re legyenek és a vízszintes felett 15°-os függőleges láthatósági szöget zárjanak be.

4.14.5.2.2. A másik kettőnek legfeljebb 2 300 mm -re kell lennie a talajszint felett, és meg kell felelnie a 4.14.4.1. és 4.14.5.1. pontban leírt követelményeknek.

4.14.6. Irányítottság Hátrafelé.

4.14.7. Egybeépíthető bármely lámpával.

4.14.8. Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehet közös része bármely más hátsó lámpával. 4.15. Munkahely-megvilágító lámpa

4.15.1. Felszerelés

Megengedett

4.15.2. Szám

Nincsenek egyedi követelmények.

4.15.3. Elrendezés

4.15.4. Elhelyezés
4.15.4.1. Keresztirányban
4.15.4.2. MagasságNincs külön előírás
4.15.4.3. Hosszirányban
4.15.5. Geometriai láthatóság
4.15.6. Irányítottság
4.15.7. Egybeépíthető
4.15.8. Nem kombinálhatómás lámpával
4.15.9. Nem építhető egymásba
4.15.10. Elektromos kapcsolás
E lámpának minden más lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lennie, de nem feladata az út megvilágítása és nem szolgálhat jelzőeszközként a közlekedésben

4.15.11. Visszajelző

Megengedett.

5. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

5.1. Minden egyes sorozatban gyártott traktornak meg kell felelnie a típusjóváhagyással rendelkező traktortípusok világító és fényjelző berendezéseinek felszerelése, és azok jellemzői tekintetében az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek.

1. alfüggelék

2. alfüggelék

3. alfüggelék

IRÁNYJELZŐ: GEOMETRIAI LÁTHATÓSÁG

MINTA
Az illetékes hatóság neve
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MELLÉKLETE VALAMELY TRAKTORTÍPUS VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ
BERENDEZÉSEIRE VONATKOZÓAN
A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek,
beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról
szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése
Az EK-típusjóváhagyás száma: ..........................................................................................................
1.Gyártmány (kereskedelmi megnevezés): ...........................................................................................
2.A jármű típusa és kereskedelmi megnevezése: ..................................................................................
3. Gyártó neve és címe: ............................................................................................................
......................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén): .....................................
......................................................................................................................................................
5. A jóváhagyásra átadott traktorra szerelt világító berendezések O
......................................................................................................................................................
5.1.Fényszórók: igen/nem (2).
5.2.Tompított fényszórók: igen/nem (2).
5.3.Ködfényszórók: igen/nem (2).
5.4.Tolatólámpák: igen/nem (3).
1 A traktorokról készült rajzokat a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelző be-
rendezéseinek elhelyezésérről szóló, 2009. július 13-i 2009/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
I. mellékletének 2.2.3. pontja alapján csatolni kell.
2 A nem kívánt rész törlendő.
3 A nem kívánt rész törlendő.
5.5.Első irányjelző lámpák: igen/nem (1).
5.6.Hátsó irányjelző lámpák: igen/nem (1).
5.7.Oldalsó kiegészítő irányjelző lámpák: igen/nem (1).
5.8.Elakadásjelző lámpa: igen/nem (1).
5.9.Féklámpa: igen/nem (1).
5.10.Hátsó rendszámtábla megvilágító lámpa: igen/nem (1).
5.11.Első helyzetjelző lámpák: igen/nem (1).
5.12.Hátsó helyzetjelző lámpák: igen/nem (1).
5.13.Hátsó helyzetjelző ködlámpák igen/nem (1).
5.14.Várakozást jelzőlámpák: igen/nem (1).
5.15.Méretjelző lámpák: igen/nem (1).
5.16.Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: igen/nem
5.17.Munkahely-megvilágító lámpa: igen/nem (1).
6.Egyenértékű lámpák: igen/nem (1) (lásd 15. pont)
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
7.A traktor típusjóváhagyásra átadva: .............................................................................................
8.Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges ellenőrzésre feljogosított vizsgáló intézmény: ..........................
.................................................................................................................................................
9.A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés kelte:..............................................................
10.A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés száma:.............................................................
11.Az EK-típusjóváhagyás a világító és fényjelző berendezésekre megadva/elutasítva 0:
12.A kiállítás helye:.........................................................................................................................
13.A kiállítás kelte:..........................................................................................................................
14.Aláírás: .
15.Az alábbi dokumentumok, amelyeken a fent említett EK-típusjóváhagyás száma szerepel, csatol-
tak:.......... azon berendezések jegyzéke, amelyeket a gyártó átadott a világító és fényjelző be-
rendezések szereléséhez; minden berendezésen szerepel a gyártó jelzése és az alkatrész EK-
típus-jóváhagyási jele (lásd: 6. pontban).
E jegyzék (jegyzékek) tartalmazza (tartalmazzák) az egyenértékű lámpák jegyzékét(1).
16.Megjegyzések:
1 A nem kívánt rész törlendő.

A C. Függelék C/15. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[632]

A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek alkatrész-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények[633]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre hivatkozással, amennyiben ezek rendelkeznek az II. Részben szereplő EK-típus-jóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:

a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;

b) a méretjelző lámpák;

c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;

d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;

e) a féklámpák;

f) az irányjelző lámpák;

g) a fényvisszaverők;

h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;

i) a ködfényszórók és izzóik; j) a hátsó ködlámpák;

k) a hátrameneti lámpák;

l) a várakozást jelző lámpák.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre vonatkozó okokból, amennyiben ezek rendelkeznek a II. Részben szereplő EK-típus-jóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:

a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;

b) a méretjelző lámpák;

c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;

d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;

e) a féklámpák;

f) az irányjelző lámpák;

g) a fényvisszaverők;

h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;

i) a ködfényszórók és izzóik;

j) a hátsó ködlámpák;

k) a hátrameneti lámpák;

l) a várakozást jelző lámpák.

II. Rész

1. Távolsági fényszórók és/vagy tompított fényszórók, valamint a fényszórók izzólámpái

A gépjárművek és pótkocsijaik távolsági és/vagy tompított fényszóróira, valamint a gépjárművek és pótkocsijainak engedélyezett lámpaegységében használatos fényforrásokra (izzók és egyéb lámpák) vonatkozó MR. A. Függelék A/25. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

Az A. Függelék A/25. számú melléklet rendelkezései a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokhoz való, 160 mm-nél kisebb, "D" átmérőjű, távolsági, valamint tompított fényt sugárzó különleges fényszórók alkatrész-típusjóváhagyására is vonatkoznak, az alábbi eltérésekkel:

a) az A. Függelék A/25. számú mellékletében a megvilágítás erősségére meghatározott legkisebb értékeket

arányban csökkenteni kell legfeljebb a következő, legkisebb abszolút határértékig:

- 3 lux a 75 R pontban vagy a 75 L pontban,

- 5 lux az 50 R pontban vagy az 50 L pontban, 1,5 lux a IV. tartományban.

Megjegyzés: Ha a fényszórók fénykibocsátó felülete nem kör alakú, akkor a figyelembe vehető átmérő olyan méretű kör átmérője, amely ugyanazt a felületet adja, mint a fényszóró fénykibocsátó felülete;

b) az A. Függelék A/25. számú mellékletében meghatározott CR jel helyett a fényszórón az M jelet kell feltüntetni csúcsával lefelé fordított háromszögben.

2. Méretjelző lámpák, első (oldalsó) helyzetjelző lámpák, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és féklámpák:

A gépjárművek és pótkocsijaik méretjelző lámpáira, első (oldalsó) helyzetjelző lámpáira, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáira és féklámpáira, nappali menetlámpáira és oldalsó méretjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/22. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

3. Irányjelző lámpák

A gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/23. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

4. Fényvisszaverők

A gépjárművek és pótkocsijaik fényvisszaverőire vonatkozó MR. A. Függelék A/21. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

5. A hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa

A gépjárművek és pótkocsijaik hátsórendszámtábla-megvilágító lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/24. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

6. Ködfényszórók

A gépjárművek ködfényszóróira vonatkozó MR. A. Függelék A/26. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

7. Hátsó ködlámpák

A gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/28. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

8. Hátrameneti lámpák

A gépjárművek és pótkocsijaik hátrameneti lámpájára vonatkozó MR. A. Függelék A/29. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

9. Várakozást jelző lámpák

A gépjárművek várakozást jelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/30. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

A C. Függelék C/16. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[634]

A traktorok vontató és hátrameneti berendezéseire vonatkozó követelmények[635]

I. Rész

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását az elvontató- vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.

0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg azok értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a traktor elvontató-vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.

II. Rész

ELVONTATÓ BERENDEZÉS

1. Darabszám

Minden traktort fel kell szerelni egy olyan külön berendezéssel, amelyhez - vontatás céljából -összekötő elem (pl. vonórúd vagy vontatókötél) rögzíthető.

2. Elhelyezés

A berendezést a traktor első részén kell elhelyezni, és azt a vontatáshoz alkalmas vonócsappal kell ellátni.

3. Kialakítás

A berendezés hornyolt körmös típusú. A nyílás a vonócsap középpontjában 60 mm +0,5/1,5 mm, a körömmélység a vonócsap középpontjától mérve 62 mm ± 0,5 mm.

A vonócsap 30 mm + 1,5 mm átmérőjű, és alakzáró kialakítású legyen. Az alakzáróelemet úgy kell felszerelni, hogy ne legyen elveszíthető.

A megadott + 1,5 mm nem gyártási tűrés, hanem a különféle kivitelű vonócsapok névleges méretének megengedett eltérése.

III. Rész

HÁTRAMENET

Minden traktort - a vezetőülésből kezelhető - hátramenetet biztosító berendezéssel kell felszerelni.

A C. Függelék C/17. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelethez[636]

A traktorok borulásának hatása elleni védőszerkezetek statikus vizsgálatára vonatkozó követelmények[637]

I. Rész

Alapvető rendelkezések

0.1. A melléklet alkalmazási köre

0.1.1. Ez a melléklet az olyan traktorokra terjed ki, amelyek jellemzői a következők:

- a tengely alatti szabad magasság maximum 1000 mm;

- a rögzített vagy állítható nyomtávolság a hajtott tengelyek egyikén legalább 1150 mm;

- felszerelhető hidraulikus három pont, függesztő berendezéssel (munkaeszközök részére) és vonóberendezéssel (pótkocsik vagy munkaeszközök részére);

- saját tömege a vezető tömegével együtt (ER C. Függeléke C/1. számú mellékletének 2.1.1. pontja) 800 kg, vagy ennél nagyobb.

0.2. Jóváhagyási követelmények

0.2.1. A jóváhagyó hatóság kiadja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben azok megfelelnek a II-VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.

0.2.2. A jóváhagyó hatóság engedélyezi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel használatát a traktor vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.

0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, ameny-nyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.

Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.

0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumnak, vagy a traktorok nemzeti típusjóváhagyásának megadását az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az II-X. Rész követelményeinek.

0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumot olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.

A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.

0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg az értékesítését, első forgalomba helyezését, vagy használatát az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I-IX. melléklet követelményeinek.

0.3. Felszerelési követelmény

0.3.1. Az EK-típusjóváhagyás céljából a 0.1. pontban említett valamennyi traktort a II-V. Rész előírásainak megfelelő védőszerkezettel kell felszerelni.

0.3.2. A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, MR. C. Függelék C/11. számú mellékletének 0.1. pontjában meghatározott traktorokat azonban az EK-típusjóváhagyás céljából az ezen melléklet II-V. Részében meghatározott követelményeknek megfelelő védőszerkezettel lehet felszerelni.

A RÉSZEK JEGYZÉKE

I. RÉSZ Alapvető rendelkezések

II. RÉSZ Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei

III. RÉSZ A borulás hatásai elleni védőszerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei

IV. RÉSZ Vizsgálati eljárások

V. RÉSZ Ábrák

VI. RÉSZ Jelentésminta

VII. RÉSZ Jelölések

VIII. RÉSZ Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány mintája

IX. RÉSZ Az EK-típusjóváhagyás feltételei

X. RÉSZ Minta. Melléklet az egyes traktortípusok EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz a borulás hatásai elleni védőszerkezetek szilárdsága és a traktorokra erősítésének szilárdságával kapcsolatban

II. Rész

AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

1.1. A "borulás hatásai elleni védőszerkezet" (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: "védőszerkezet"): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használata közben felborul.

1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy a III. és IV. Rész szerinti vizsgálatokhoz elegendően nagy túlélési tér marad a vezető védelmére.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.

2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a III. és a IV. Rész követelményei teljesülnek.

3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:

- a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajza a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek bemutatásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,

- a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,

- a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és - szükség esetén - a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,

- a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató- és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).

3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak a rendelkezésére kell bocsátani egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatásai ellen védőszerkezetet.

3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:

- a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,

- a felerősítés módja és a traktornak azok az alkatrészei, amelyekhez a felerősítés módja azonos,

- az olyan alkatrészek, például a sárvédők és a motorháztetők, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak,

- a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése, és a traktor olyan, hogy a túlélési tér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.

4. JELÖLÉSEK

4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:

4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;

4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel;

4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;

4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.

4.2. Mindezeket az adatokat egy kisméretű adattáblán kell feltüntetni.

4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.

III. Rész

A BORULÁS HATÁSAI ELLENI VÉDŐSZERKEZETEK ÉS TRAKTORRA ERŐSÍTÉSÜK SZILÁRDSÁGÁNAK VIZSGÁLATI FELTÉTELEI

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. A vizsgálat célja

Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel szimulálni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a IV. Részben leírt vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes - a vizsgálati terhelést átadó - traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.

1.2. A vizsgálatok előkészítése

1.2.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak, és a gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték. A vizsgálatokhoz nem szükséges a teljes traktor; a védőszerkezet és a traktornak azon alkatrészei azonban, amelyekre azt felszerelik, üzemszerű egységet kell, hogy alkossanak (a továbbiakban: szerkezetet).

1.2.2. A szerkezetet úgy kell az alaplemezre erősíteni, hogy a szerkezet és az alaplemez közötti kötőelemek - a védőszerkezetre ható terhelés következtében - jelentős alakváltozást ne szenvedjenek. A szerkezetnek az alaplemezre erősítése nem változtathatja meg annak szilárdságát.

1.2.3. A szerkezetet úgy kell alátámasztani és rögzíteni, hogy a teljes vizsgálati energiát a védőszerkezet és annak a traktor merev részeivel való kapcsolódása vegye fel.

1.2.3.1. Az 1.2.3. pont szerinti követelmények teljesítése érdekében a változtatás úgy hasson, hogy a haladó traktor rugózása ne nyelhesse el a vizsgáló energia töredékrészét sem.

1.2.4. A traktort a vizsgálathoz a gyártási sorozat összes olyan alkatrészével fel kell szerelni, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy adott esetben a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.

Azok az alkatrészek, amelyek a szabadon maradó (túlélési) térben veszélyt jelenthetnek, szintén a szerkezeten legyenek, hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e a 4. pont szerinti feltételek.

A vizsgálathoz minden olyan alkatrészt el kell távolítani, amelyet a vezető maga is eltávolíthat. Amennyiben a traktor használata közben az ajtókat és az ablakokat nyitva lehet hagyni, vagy le lehet venni, akkor a vizsgálathoz nyitva kell azokat hagyni, vagy le kell venni, hogy ne növeljék a felborulás esetén védelmet nyújtó szerkezet szilárdságát. Amennyiben ebben a helyzetben a traktor felborulása veszélyt jelentene a vezetőre, a vizsgálati jelentésnek e tényt tartalmaznia kell.

1.3. A traktor tömege

Az mt referenciatömegnek, amelyet a lengőtömb esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők számítására szolgáló képletekben (lásd a IV. Részt) alkalmaznak, meg kell felelnie legalább az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömegnek (vagyis választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és vezetővel), hozzáadva a védőszerkezetet és levonva 75 kg-ot.

Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy különleges alkatrészt.

2. KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK

2.1. Vízszintes terhelési vizsgálatok (oldal- és hosszirányú terhelés)

2.1.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a gumiabroncsoktól függetlenül (amennyiben vannak) a szerkezet szilárdan az alapra rögzíthető.

2.1.2. Készülék, amellyel merev gerendán keresztül a védőszerkezetre vízszintes irányú erő fejthető ki, az V. Rész 1. és 2. ábrája szerint.

2.1.2.1. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie.

2.1.2.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelést a gerenda (amelynek mérete legalább 250 mm, legfeljebb 700 mm és tényleges mérete 50-nel osztható legyen) teljes hosszán egyenletesen és a terhelés irányában el lehessen osztani.

2.1.2.3. A gerendának a védőszerkezettel érintkezésbe kerülő éleit, legfeljebb 50 mm-es sugárral, le kell kerekíteni.

2.1.2.4. Kardán - vagy vele egyenértékű - csuklókat kell alkalmazni azért, hogy a terhelő berendezés a védőszerkezetet a terhelési iránytól eltérő irányú forgással, illetve transzlációval ne vegye igénybe.

2.1.2.5. Amennyiben a védőszerkezet terhelést viselő alkatrésze nincs vízszintes síkban, és nem merőleges a nyomás irányára, akkor a közbeeső teret olyan módon kell kitölteni, hogy a hosszon a terhelés elosztott legyen.

2.1.3. Készülékek, amelyekkel a műszaki lehetőségek határain belül mérhető az az energia, amelyet a védőszerkezet és a traktor olyan merev alkatrészei, amelyekhez a védőszerkezetet rögzítették,

felvesznek (például: az erő támadáspontja elmozdulásának mérése az erő irányában egy, a traktor alvázán meghatározott ponthoz képest).

2.1.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat alkalmával nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b., 6c. ábrája szerinti készülék is).

2.2. Nyomóvizsgálatok (elöl és hátul)

2.2.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a traktor a gumiabroncsoktól függetlenül szilárdan felszerelhető az alaplemezre.

2.2.2. A függőleges erőnek a védőszerkezetre történő kifejtésére alkalmas készülékek, az V. Rész 3. ábrája alapján (a nyomógerenda szélessége 250 mm).

2.2.3. Műszerek a teljes függőleges erő mérésére.

2.2.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat során nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b. és 6c. ábrája szerinti készülék is).

2.3. Mérettűrések

2.3.1. Méretek: ± 3 mm

2.3.2. Alakváltozás: ± 3 mm

2.3.3. A traktor tömege: ± 20 kg

2.3.4. Erők és terhelések: ± 2 %

2.3.5. A terhelés iránya (eltérés a IV. Részben szereplő vízszintestől és a függőlegestől):

- a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,

- a vizsgálat során terheléssel: a vízszinteshez képest felfelé 10° és lefelé 20° (a terhelés irányát a szögekkel megadott távon belül, a lehető legkisebbre kell beállítani).

3. VIZSGÁLATOK

3.1. Általános előírások

3.1.1. A vizsgálatok sorrendje

3.1.1.1. A vizsgálatokat az alábbi sorrendben kell végezni:

3.1.1.1.1. Hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.2. pontjával)

Azoknak a traktoroknak az esetében, amelyek 1.3. pont szerinti tömegének legalább 50 %-a a hátsó kerekeket terheli, a hosszirányú terhelést hátulról kell alkalmazni (1. eset). A többi traktorokon a terhelést elölről kell alkalmazni (2. eset).

3.1.1.1.2. Első nyomóvizsgálat

Az első nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek ugyanazon az oldalán kell végezni, mint a hosszirányú terhelést, vagyis:

- az 1. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával), vagy

- a 2. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával).

3.1.1.1.3. Oldalterhelés (vö. a IV. Rész 1.3. pontjával).

3.1.1.1.4. Második nyomóvizsgálat

A második nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek azon az oldalán kell végrehajtani, amelyik ellentétes a hosszirányú terheléssel vizsgált oldallal, vagyis:

- az 1. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával), vagy

- a 2. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával).

3.1.1.1.5. Második hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.7. pontjával)

Második hosszirányú terhelést is kell végezni azokon a traktorokon, amelyeken a védőszerkezetek billenthetők akkor, ha a hosszirányú terhelést (lásd a 3.1.1.1. pontot) nem abban az irányban végezték, amelyik a védőszerkezet lebillenését okozná.

3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a tartókészülék valamely része eltörik vagy elmozdul, akkor ezt a vizsgálatot meg kell ismételni.

3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a védőszerkezeten javításokat vagy beállításokat nem szabad végezni.

3.1.2. Nyomtáv

A kerekeket el kell távolítani, vagy olyan nyomtávot kell beállítani, amely biztosítja, hogy a vizsgálat során a védőszerkezetet ne befolyásolja.

3.1.3. A veszélyforrást nem jelentő alkatrészek eltávolítása

A traktor és a védőszerkezet összes alkatrészét - amelyek, önmagukban zárt egységek, a vezetők számára védelmet jelentenek, ideértve az időjárás hatása elleni védelmet is - a vizsgálatra a traktorral együtt át kell adni.

A vizsgálathoz a védőszerkezetet nem kell biztonsági üvegből vagy hasonló anyagból készült szélvédővel, oldal- és hátsó ablakokkal, levehető burkolatrészekkel, szerelvényekkel, továbbá tartozékokkal ellátni, amelyek nem járulnak hozzá a szerkezet szilárdságához, és borulás esetén nem jelentenek veszélyt.

3.1.4. Mérőműszerek

A védőszerkezetet olyan mérőműszerekkel kell ellátni, amelyek segítségével az erő-alakváltozás diagram (lásd az V. Rész 4. ábráját) adatai meghatározhatóak. Minden vizsgálati szakaszban meg kell mérni, és fel kell rajzolni a védőszerkezet teljes alakváltozását és maradó alakváltozását (lásd az V. Rész 5. ábráját).

3.1.5. Terhelési irány

Amennyiben a traktor ülése nem a traktor szimmetriasíkjában helyezkedik el, és/vagy a védőszerkezet szilárdsága nem szimmetrikusan egyenletes, akkor az oldalirányú terhelést azon az oldalon kell alkalmazni, amelyiken a túlélési térbe való behatolás a vizsgálatok során a legvalószínűbb (lásd a IV. Rész 1.3. pontját is).

4. ELFOGADÁSI FELTÉTELEK

4.1. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához bemutatott védőszerkezet akkor felel meg szilárdsági szempontból, ha a vizsgálatok után kielégíti a következő feltételeket:

4.1.1. A IV. Rész 3.2. pontja szerinti túlélésitér egyetlen része sem hatolhat bele a túlélésitérbe vagy nem lehet a túlélésitéren kívül a IV. Rész 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6., valamint adott esetben, az 1.7. pontban megadott vizsgálatok során.

Amennyiben túlterhelési vizsgálatot végeznek, a megadott energia abszorbeálása során nagyobbnak kell lennie, mint az alkalmazott erőhatás a fő vizsgálat és a túlterhelési vizsgálat során előforduló legnagyobb erőhatás 0,8-szorosa (lásd az V. Rész 4b. és 4c. ábráját).

4.1.2. A vizsgálat alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre.

4.1.3. Annál a pontnál, ahol valamennyi megadott horizontális terhelési vizsgálatnál az előírt energiaszintet eléri, az erőhatásnak meg kell haladnia az Fmax. 0,8-szorosát.

4.2. A vezetőt a védőszerkezet egyetlen alkatrésze (például nem megfelelő belső párnázás a tetőn vagy másutt, ahova a fejét beütheti) sem veszélyeztetheti.

5. VIZSGÁLATI JELENTÉS

5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítványhoz vizsgálati jelentést kell mellékelni. A vizsgálati jelentést a VI. Rész tartalmazza. A vizsgálati jelentés tartalmazza:

5.1.1. A védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását (a méreteket a VI. Rész tartalmazza), beleértve az akadálymentes be- és kiszállást, a vészjellegű kiszállást, a fűtő- és szellőzőrendszert és az egyéb szállítható tartozékokat, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és a túlélési térbe behatolhatnak, vagy más módon jelenthetnek veszélyt.

5.1.2. Az esetleges különleges berendezések részletei (például a traktor folyamatos borulását megakadályozó eszközök).

5.1.3. A belső párnázás rövid ismertetése.

5.1.4. A szélvédő és az egyéb üvegezés típusának ismertetése, továbbá az összes feltüntetett EK- vagy egyéb jóváhagyási jel megadása.

5.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra történő kiterjesztése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben pontosan kell utalni az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálati jelentésére, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában meghatározott követelményekre vonatkozó pontos adatokat.

5.3. A vizsgálati jelentésből pontosan ki kell tűnnie, hogy a vizsgálathoz melyik traktort (gyártmány, típusjel, kereskedelmi megjelölés stb.) alkalmazták, és hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorhoz szánták.

6. JELÖLÉSEK

mt=a traktor referenciatömege (kg) az 1.3. pont szerint.
D=a védőszerkezet alakváltozása (mm) a terhelés támadáspontjában és irá­nyában.
D'=a szerkezet alakváltozása (mm) a szükséges számított energiánál.
F=statikus terhelőerő (N).
Fmax=a terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő (N), a túlterhelés ki­vételével.
F=erő a szükséges számított energiához.
F-D=erő/alakváltozás görbe.
Eim=oldalirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J).
Ei1 1=hosszirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J).
Eil 2=elnyelendőenergia-bevitel a második, hosszirányú (J) erőhatás alkalma­zásakor.
Fr=nyomóvizsgálatkor hátulról alkalmazott erő (N).
Ff=nyomóvizsgálatkor elölről alkalmazott erő (N).

IV. Rész

VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. VÍZSZINTES TERHELÉSI ÉS NYOMÓVIZSGÁLATOK

1.1. Általános rendelkezések a vízszintes terhelési vizsgálatokhoz

1.1.1. A védőszerkezet terhelését a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt, merev, a terhelés irányára merőlegesen elhelyezett gerenda segítségével kell elosztani. Ez a merev gerenda ellátható az oldalirányú lecsúszást megakadályozó tartozékkal. Az alakváltozás sebessége a terhelés alatt legfeljebb 5 mm/s lehet. A terhelés során az F-et és a D-t egyidejűleg kell felrajzolni, ekkor az alakváltozásnövekedés a pontosság érdekében legfeljebb 15 mm lehet. A terhelés megkezdése után a terhelés nagysága a vizsgálat befejezése előtt nem csökkenthető; a terhelésnövelés azonban megszakítható például a mérési értékek felrajzolása céljából, amennyiben ez szükséges.

1.1.2. Amennyiben a védőszerkezetnek az a része, amelyre a terhelés hat, görbe, akkor be kell tartani a III. Rész 2.1.2.5. pontjának előírásait. A terhelés elosztásának azonban meg kell felelnie e melléklet 1.1.1. pontjában és a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt követelményeknek.

1.1.3. Amennyiben a támadáspontban nincs szilárd kereszttartó, akkor olyan kiegészítő vizsgálógerenda alkalmazható, amely nem növeli a védőszerkezet szilárdságát.

1.1.4. Minden terhelésvizsgálat befejezésekor a terhelés megszüntetése után a védőszerkezetet szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Amennyiben a terhelés közben törések vagy repedések keletkeztek, akkor a III. Rész 3.1.1.1. pontjában előírt sorrendnek megfelelően a következő terhelésvizsgálat előtt el kell végezni az e melléklet 1.4. pontja szerinti túlterhelés vizsgálatot.

1.2. Hosszirányú terhelés (lásd az V. Rész 2. ábráját)

A terhelést vízszintesen és a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamosan kell alkalmazni.

Azon traktorok esetében, amelyeknél a III. Rész 1.3. pontjában meghatározott tömeg legalább 50 %-a a hátsó kerekekre esik, a hosszirányú hátsó terhelést és az oldalirányú terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának különböző oldalain kell alkalmazni. Azoknál a traktoroknál, amelyeknél a tömeg legalább 50 %-a az első kerekekre jut, a hosszirányú elülső terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell alkalmazni, mint az oldalirányú terhelést.

A terhelést a védőszerkezet legfelső keresztirányú szerkezeti elemén kell alkalmazni (azaz azon a részen, amelyik borulásnál valószínűleg először érinti a talajt).

A terhelés támadáspontja a külső saroktól befelé nézve a védőszerkezet felső szélességének egyhatodánál hat. A védőszerkezet szélessége a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos, a védőszerkezet külső szélső pontjaihoz érintőlegesen húzott párhuzamos egyenesek közötti távolság a legfelső keresztirányú szerkezeti elemet érintő vízszintes síkban.

A gerenda hossza nem lehet (az előzőekben leírtak szerint) kisebb a védőszerkezet szélességének egyharmadánál, és legfeljebb 49 mm-rel lehet nagyobb ennél a minimumnál.

A hosszirányú terhelést hátul vagy elöl alkalmazzák, a III. Rész 3.1.1.1. pontjában leírtaknak megfelelően.

A vizsgálatot le kell állítani:

a) amennyiben a védőszerkezet által elnyelt terhelési energia egyenlő vagy nagyobb, mint a megkívánt Ei11 energiabevitel (ahol Ei11 = 1,4 m);

b) amennyiben a szerkezet behatol a túlélésitérbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.3. Oldalirányú terhelés (lásd az V. Rész 1. ábráját)

A terhelésnek vízszintes irányúnak és a traktor függőleges szimmetriasíkjára merőlegesnek kell lennie, és azt az ülés leghátsó helyzetében az ülés referenciapontja előtt 300 mm-rel a védőszerkezet felső részén kell kifejteni (lásd a 2.3.1. pontot). Amennyiben a védőszerkezetnek oldalirányú kiszögelése is van - amely oldalra boruláskor először érintené a talajt - akkor a terhelést erre a pontra kell kifejteni. A megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a terhelést a védőszerkezet felső részén kell alkalmazni, félúton a két ülés referenciapontja között.

A gerendának a lehető leghosszabbnak kell lennie, de nem lehet több, mint 700 mm.

A vizsgálatot akkor kell megszakítani, ha

a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia egyenlő, vagy nagyobb a szükséges Eim bemenő energiánál (Eim = 1,75 mt); vagy

b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.4. Túlterhelési vizsgálat (lásd az V. Rész 4a., 4b. és 4c. ábráját)

1.4.1. El kell végezni a túlterhelési vizsgálatot, ha a terhelési erő a megvalósult alakváltozás utolsó 5 %-a során több mint 3 %-kal csökken, miután a védőszerkezet már elnyelte a szükséges energiát (lásd a 4b. ábrát).

1.4.2. A túlterhelési vizsgálat tartalmazza a vízszintes terhelés fokozatos, a kezdeti energiakövetelmény 5 %-onkénti növelését a hozzáadott energia legfeljebb 20 %-áig (lásd a 4c. ábrát).

1.4.2.1. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a kívánt energia 5, 10 vagy 15 %-os növelése után az erőhatás 3 %-nál kisebb mértékben csökken 5 %-os növekedésnél és az Fmax 0,8-szorosánál több marad.

1.4.2.2. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a hozzáadott energia 20 %-ának felemésztése után az erő meghaladja az Fmax 0,8-szorosát.

1.4.2.3. A túlterhelési vizsgálat során rugalmas deformáció következtében megengedettek a járulékos repedések vagy szakadások és/vagy a túlélésitér védelmének hiánya vagy ebbe történő behatolás. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem érhet a túlélésitérbe, amit teljes mértékben védeni kell.

1.5. Nyomóvizsgálat (a hátsó részen)

A gerendát a hátsó, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerő eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkba kell esnie. Az alkalmazott Fr erő 20 mt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal a hátsó részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.

Az Fr erőt 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnik.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.6. Nyomóvizsgálat (az elülső részen)

A gerendát az első, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkban kell lennie. Az alkalmazott Ff = erő 20 mt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Ff erőt.

Az Ff erőt legalább 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnt.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.7. Második hosszirányú terhelés

A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkjában kell alkalmazni.

A második hosszirányú terhelést - a III. Rész 3.1.1.1. pontja szerint - elöl vagy hátul kell a védőszerkezetre kifejteni.

Ennek az 1.2. pontban leírt hosszirányú terheléssel ellentétes irányban és attól a legtávolabbi sarkon kell hatnia.

A hosszirányú terhelést a védőszerkezet kereszttartójára kell kifejteni (vagyis arra a részre, amelyik feltehetően boruláskor először ütközik a talajjal).

A terhelés támadáspontja a védőszerkezet felső része szélességének egy hatodával egyenlő távolságban, a külső saroktól befelé legyen. A védőszerkezet szélessége: a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos két egyenes közötti távolság, amelyek a védőszerkezet legkülső pontját abban a vízszintes síkban érintik, amely keresztülmegy a felső rész legmagasabb pontján.

A gerenda hossza legalább a védőszerkezet - fent leírt - szélességének harmadrésze legyen, és ennél a minimum méretnél legfeljebb 49 mm-rel lehet hosszabb.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha

a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia eléri, vagy meghaladja a szükséges Eil2 bemenő energiát (Eil2 = 0,35 m); vagy

b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja. 2. TÚLÉLÉSI TÉR

2.1. A túlélési teret az V. Rész 6. ábrája szemlélteti, amelyet egy függőleges refrenciasík alapján határoznak meg, amely általában a traktor hosszanti szimmetriasíkja és átmegy az ülés 2.3. pont szerinti referenciapontján, valamint a kormánykerék középpontján is. Biztosítani kell, hogy terheléskor a referenciasík az üléssel és kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban a traktor, illetve a védőszerkezet aljához viszonyítva merőleges helyzetben kell maradnia, ha a védőszerkezet rugalmasan lett felszerelve.

Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor azt egy ülőhelyzetben vezető személy számára a normális vezetéshez szükséges helyzetbe kell állítani.

2.2. A túlélési tér behatárolása a következő:

2.2.1. a referenciasíktól mindkét oldalon 250 mm távolságra elhelyezkedő két függőleges sík, az ülés referenciapontja fölött 300 mm magasságig;

2.2.2. két párhuzamos sík, amelyek a 2.2.1. pont szerinti sík felső szélétől az ülés referenciapontjától mérve legfeljebb 900 mm-ig nyúlnak, és olyan szögben haladnak, hogy a sík legfelső pontja - az oldalnyomás alkalmazási oldalán - legalább 100 mm távolságra van a vonatkozási síktól;

2.2.3. vízszintes sík, amely az ülés referenciapontja felett 900 mm magasságban halad;

2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely az ülés referenciapontja feletti 900 mm magas pontot és a háttámasz leghátsó pontját is magában foglalja;

2.2.5. egy felület - amely szükség esetén görbült is lehet -, mely a referenciasíkra merőleges és függőleges, továbbá az ülés leghátsó pontjától a háttámlát is érintve teljes hosszában lefelé terjed;

2.2.6. egy görbült felület, amely vonatkozási síkra merőlegesen 120 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3., valamint 2.2.4. pont szerinti síkokhoz;

2.2.7. egy görbült felület, amely a vonatkozási síkra merőlegesen elölről 400 mm távolságra 900 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. pont szerinti síkhoz, és hátsó része 150 mm távolságra van az ülés referenciapontja előtt;

2.2.8. egy ferde sík, amely a referenciasíkra merőlegesen, a 2.2.7. pont szerinti felülethez az elülső szélével csatlakozik, és 40 mm távolságra esik a kormánykeréktől. Amennyiben a kormánykerék emelt állású, akkor ezt a síkot a 2.2.7. pont szerinti görbült felületet érintő sík helyettesítse;

2.2.9. függőleges sík, amely merőleges a referenciasíkra, és a kormánykerék előtt 40 mm távolságra van;

2.2.10. az ülés referenciapontján átmenő vízszintes sík;

2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;

2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapont kombinált távolsága. A védőberendezés nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli kombinált távolságba;

2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli távolság teljes mértékben megegyezik-e a korábban megállapított távolsággal. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.

2.3. Az ülés helyzete és referenciapontja

2.3.1. A 2.1. pont szerinti túlélési tér meghatározásához az ülés egy tetszőleges vízszintes beállítási tartomány leghátsó helyzetében legyen. Amennyiben a magasságbeállítás és a vízszintesbeállítás egymástól független, akkor az ülést a legnagyobb magasságra kell beállítani.

A referenciapont az V. Rész 7. és 8. ábráján bemutatott készülék segítségével határozható meg, amely az ülés emberi testtel történő terhelését helyettesíti. A készülék egy ülőfelületből és kétrészes háttámlából áll. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A) és az ágyék (B) táján csuklósan csatlakozik, és a csukló (B) magassága állítható.

2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla alsó érintősíkja metszi azt a vízszintes síkot, amely az ülőfelület alsó részét 150 mm-re metszi a fent említett érintő előtt.

2.3.3. Amennyiben az ülést szabad rugóúttal látták el (függetlenül attól, hogy ez a vezető súlyához állítható vagy sem) akkor ezt úgy kell beállítani, hogy az a lengőtartomány közepébe kerüljön.

A készüléket az ülésre kell helyezni, és az (A) csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel kell terhelni, miközben a háttámlalapokat enyhén és érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.

2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla alsó részéhez (az ágyék alatt vagy felett), akkor az alábbiak szerint kell eljárni:

2.3.4.1. ha az ágyék alatti tartományban nem lehet érintő, akkor a háttámla alsó lapját függőlegesen a háttámlának kell nyomni;

2.3.4.2. ha az ágyék felett nem határozható meg érintő, akkor a (B) csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, amennyiben a háttámla alsó lapja függőleges helyzetben van. Ezután a háttámla mindkét lapját enyhén a háttámlához kell nyomni.

3. ELLENŐRZÉSEK ÉS MÉRÉSEK

3.1. Túlélési tér

Minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli 2.1. pont szerint meghatározott túlélési térbe. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmén kívül. Ez akkor következik be, ha a

túlélési tér valamely része érintkezésbe kerülne a talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre a terhelést ráadták (a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncsok és nyomtáv alkalmazásával).

3.2. Maradandó alakváltozás

A vizsgálatok befejezését követően meg kell határozni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat megkezdése előtt meg kell határozni az alapvető védőszerkezet-elemek helyzetét az ülés referenciapontjához képest.

V. Rész

ÁBRÁK

1. ábraOldalirányú terhelés támadáspontja
2. ábraHosszirányú hátsó terhelés támadáspontja
3. ábraA nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása
4a. ábraErő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat nem szükséges
4b. ábraErő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálatot kell végezni
4c. ábraErő/alakváltozási görbe - a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
5. ábraA fogalmak magyarázata; rugalmas, maradandó és összes alakváltozás
6a. ábraA túlélésitér oldalnézete
6b. ábraA túlélésitér elöl- és hátulnézete
6c. ábraIzometrikus nézet
7. ábraAz ülés referenciapontját meghatározó készülék
8. ábraAz ülés referenciapontjának meghatározása

3. ábra

A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása

1. a F' referenciapont = 0,95 D'

1.1. A túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel aF' < 1,03 F'

4a. ábra

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat nem szükséges

4b. ábra

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat szükséges

4c. ábra

Erő/alakváltozási görbe - a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell

5. ábra

A fogalmak magyarázata; rugalmas és maradandó alakváltozás

6a. ábra A túlélésitér oldalnézete

6b. ábra

A túlélésitér elöl- és hátulnézete

6c. ábra Izometrikus ábrázolás

7. ábra

Az ülés referenciapontját meghatározó készülék

8. ábra

Az ülés referenciapontjának meghatározása

VI. Rész

JELENTÉSMINTA
Vizsgálati jelentés a borulás hatásai elleni védőszerkezet (védőkeret vagy -fülke) EK-alkatrész-típusjóváhagyási
vizsgálatáról a szerkezet szilárdsága, valamint a traktorra való felerősítésének szilárdsága szempontjából
(statikusvizsgálatok)
Védőszerkezet
Gyártmány
Avizsgálatihelymegnevezése
Típus
Atraktorgyártmánya
Atraktortípusa
AzEK-alkatrész-típusjóváhagyásszáma.............................................................................................................................................................................................
1. Avédőszerkezetvédjegyevagykereskedelmineve:...........................................................................
.......................................................................................................................................
2. Atraktorvagyavédőszerkezetgyártójánakneveéscíme:..................................................................
.......................................................................................................................................
3. Atraktorés/vagyavédőszerkezetgyártójameghatalmazottképviselőjénekneveéscíme:..........................................................................
4. Avizsgálattárgyátképezőtraktorműszakijellemzői
4.1. Védjegyvagykereskedelminév:..............................................................................................
4.2. Típuséskereskedelmimegnevezés:............................................................................................
4.3.Sorozatszám:....................................................................................................................
4.4. Azellensúlynélkülitraktortömegeavédőszerkezetfelszereltállapotában,vezetőnélkül:................................ kg
Gumiabroncsméret:Elöl:.....................................................................................................
Hátul:..............................................................................................
5. AzEK-alkatrész-típusjóváhagyáskiterjesztésemástraktortípusokra(!)
5.1. Védjegyvagykereskedelminév:..............................................................................................
(!)Azadatokatmindentovábbikiterjesztéshez(mástraktortípushoz)megkelladni.
5.2.Típuséskereskedelmimegnevezés:............................................................................................
5.3.Azellensúlynélkülitraktortömegeavédőszerkezetfelszereltállapotában,vezetőnélkül:..................................... kg
Gumiabroncsméretek:Elöl:....................................................................................................
Hátul:.........................................................................................................................
6.Avédőszerkezetműszakijellemzői
6.1.Avédőszerkezetéstraktorraerősítésénekáltalánoselrendezésirajza
6.2.Fényképekafelerősítésrészleteirőloldal-éshátulnézetből
6.3.Avédőszerkezetrövidleírása,beleértveaszerkezettípusát,atraktorraerősítésrészleteit,aburkolássalkapcsolatos
részleteket,aki-ésbeszállásésavészhelyzetbenvalótávozásmódját,abelsőpárnázásrészleteit,afolyamatos
borulásmegakadályozásáraszolgálószerkezeteket,valamintafűtésésszellőztetésrészleteit.
6.4.Méretek
6.4.1.Atetőelemekmagasságaaterheltvezetőülésfelettazülésreferenciapontjátólszámítva:.................................... mm
6.4.2.Atetőelemekmagasságaatraktorpadlójafelett:.......................................................................... mm
6.4.3.Avédőszerkezetbelsőszélessége900mm-relazülésreferenciapontjafelett:.............................................. mm
6.4.4.Avédőszerkezetbelsőszélességeazülésfelettakormánykerékközéppontjánakmagasságában:........................... mm
6.4.5.Akormánykerékközéppontjánaktávolságaavédőszerkezetjobboldaláig:
......................................................................................................................... mm
6.4.6.Akormánykerékközéppontjánaktávolságaavédőszerkezetbaloldaláig:
......................................................................................................................... mm
6.4.7.Alegkisebbtávolságakormánykerékszélesavédőszerkezetközött:...................................................... mm
6.4.8.Azajtónyílásokszélessége:
fent:.................................................................................................................... mm
középen:................................................................................................................ mm
lent:.................................................................................................................... mm
6.4.9.Azajtónyílásokmagassága:
apadlófelett:........................................................................................................... mm
alegfelsőlépcsőfokfelett:............................................................................................... mm
alegalsólépcsőfokfelett:................................................................................................ mm
6.4.10.Avédőszerkezettelfelszerelttraktorteljesmagassága:..................................................................... mm
6.4.11.Avédőszerkezetteljesszélessége(aszárnyaknélkül):................................................................... mm
6.4.12.A védőszerkezet hátsó részéig terjedő vízszintes távolság az ülés referenciapontjától 900 mm
magasságban:........................................................................................................... mm
6.5.Afelhasználtanyagokminőségeésjellemzői,azalkalmazottszabványok:......................................................
Fő keret:.............................................................................................. (anyagésméretek)
Felerősítések:........................................................................................... (anyagésméretek)
Burkolat:............................................................................................... (anyagésméretek)
Tető:................................................................................................... (anyagésméretek)
Belsőpárnázás:......................................................................................... (anyagésméretek)
Összekötő-ésrögzítőcsavarok:...................................................................... (minőségésméretek)
Aszélvédőésazegyébüvegezésekleírása,valamintjelölésekmegadása:.......................................................
7.Vizsgálatieredmények
7.1.Terhelőésnyomóvizsgálatok
Aterhelővizsgálatokvégrehajtásaabal/jobb(1)oldalonhátul,abal/jobb(1)oldalonelölésabal/jobb(!)oldalon
oldalirányból.
7.2.Azütközésienergiákésanyomóerőkkiszámításáhozhasználtreferenciatömegakövetkezővolt:........................... kg
7.3.Atörésekkelésrepedésekkel,alegnagyobbpillanatnyialakváltozássalésaszabadtérrelkapcsolatosvizsgálati
követelményekmegfelelőenteljesültek.
7.4.Aterhelőenergiák
elöl/hátul: (1)............................................................................................................. kJ
oldalról:............................................................................................. kJ
nyomóerő............................................................................................................... kN
másodikhosszirányúterheléstvégeztek:jobboldalon/baloldalon,elöl/hátul(1).............................................. kJ
7.5.Avizsgálatokutánmértmaradandóalakváltozás:
hátul: előre/hátra:(1)
baloldal:............................................................................................................... mm
jobboldal:............................................................................................... mm
elöl: előre/hátra(1)
baloldal:................................................................................................. mm
jobboldal:............................................................................................... mm
(1)Anemkívántrésztörlendő.
oldalirányúalakváltozás:
elöl:...................................................................................................... mm
hátul:.................................................................................................... mm
atetőalakváltozásalefelé/felfelé(1):
elöl:...................................................................................................... mm
hátul:.................................................................................................... mm
8. Avizsgálatijelentésszáma:...................................................................................................
9. Avizsgálatijelentéskelte:.....................................................................................................
10. Aláírás:..........................................................................................................................
(!)Anemkívántrésztörlendő.

VII. Rész

JELÖLÉSEK

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis "e" betű, majd utána az alkatrésztípusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:

1.Németország esetében;
2.Franciaország esetében;
3.Olaszország esetében;
4.Hollandia esetében;
5.Svédország esetében;
6.Belgium esetében;
7.Magyarország esetében;
8.a Cseh Köztársaság esetében;
9.Spanyolország esetében;
11.az Egyesült Királyság esetében;
12.Ausztria esetében;
13.Luxemburg esetében;
17.Finnország esetében;
18.Dánia esetében;
19.Románia esetében
20.Lengyelország esetében;
21.Portugália esetében;
[638]
23.Görögország esetében;
24.Írország esetében;
26.Horvátország esetében;
26.Szlovénia esetében;
27.Szlovákia esetében;
29.Észtország esetében;
32.Lettország esetében;
34.Bulgária esetében
36.Litvánia esetében;
49.Ciprus esetében;
50.Málta esetében.

A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.

Minta az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jelét egy S betű egészíti ki

Magyarázat: a fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá az 1471 sz. alatt.

VIII. Rész

MINTA
AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY MINTÁJA
Azilletékeshatóságneve
ÉrtesítésazEK-alkatrész-típusjóváhagyásmegadásáról,megtagadásáról,visszavonásárólvagykiterjesztésérőlavédős-
zerkezet(védőfülkevagykeret)szilárdsága,továbbáatraktorraerősítésénekszilárdságaszempontjából
(statikusvizsgálatok)
Az F.K-alkatrész-tínusióváhaPvás száma ...................................................................................................................
................................................................................................................ Kiterjesztés(1)
1.Avédőszerkezetvédjegye,vagykereskedelmineve............................................................................
2.Avédőszerkezetgyártójánakneveéscíme:....................................................................................
3.Adottesetbenavédőszerkezetgyártójameghatalmazottképviselőjénekneveéscíme:............................................
4.Annakatraktornakvédjegyevagykereskedelmineve,típusaéskereskedelmimegnevezése,amelyreavédőszer-
kezetetszánták:................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................
5.AzEK-alkatrész-típusjóváhagyáskiterjesztéseazalábbitraktortípus(ok)ra:........................................................
5.1.AtraktorII.melléklet1.3.pontjaszerintiellensúlynélkülitraktortömege,többmint5%-kalmeghaladja/nem
haladjameg(1)avizsgálatsoránalkalmazottreferenciatömeget.
5.2.Afelerősítésmódjaésafelerősítésipontokazonosak/nemazonosak(2).
5.3.Valamennyiolyanalkatrész,amelyfeltételezhetőentámaszkéntszolgálaboruláshatásaellenivédőszerkezethez,
azonosak/nemazonosak(2).
5.4.AzI.melléklet3.4.pontjánaknegyedikbekezdéseszerintikövetelményekteljesülnek/nemteljesülnek(2).
6.AzEK-alkatrész-típusjóváhagyásvizsgálatrabemutatva:.........................................................................
7.Vizsgálatihely:................................................................................................................
8.Avizsgálatihelyjelentésénekkelte,száma:.....................................................................................
..........................................................................................................................................................................
9.AzEK-alkatrész-típusjóváhagyásmegadásának/megtagadásának/visszavonásánakidőpontja(2):...................................
10.AzEK-alkatrész-típusjóváhagyáskiterjesztésének/akiterjesztésmegtagadásának/akiterjesztésvisszavonásának
időpontja(2)..................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................
11.Akiállításhelye:...............................................................................................................
12.Akiállításidőpontja:...........................................................................................................
13.Afentialkatrész-típusjóváhagyásiszámotviselőalábbidokumentumokatcsatoltákehhezabizonyítványhoz
(példáulavizsgálóállomásjelentése):...........................................................................................
14.Esetlegesmegjegyzések:........................................................................................................
15.Aláírás:........................................................................................................................
Kiterjesztésesetébenmegkelladni,hogyazeredetiEK-típusjóváhagyáselső,másodikstb.kiterjesztésérőlvanszó.
(2)Anemkívántrésztörlendő.

IX. Rész

Az EK-típusjóváhagyás feltételei

1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.

2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.

3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálatnak ellenőriznie kell, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.

5. Az illetékes hatóságok a kiterjesztést az alábbi feltételekkel adják meg:

5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;

5.2. a védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;

5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyáskiterjesztés megadásakor, megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Rész szerinti bizonyítványt.

7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.

X. Rész

MINTA
Azilletékes
hatóságneve
MELLÉKLET A TRAKTORTÍPUS EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNYÁHOZ A VÉDŐSZERKEZET
(VÉDŐFÜLKE VAGY -KERET) SZILÁRDSÁGÁVAL, ILLETVE A TRAKTORRA ERŐSÍTÉSÉNEK SZILÁRD-
SÁGÁVAL KAPCSOLATBAN
(statikusvizsgálatok)
(Amezőgazdaságivagyerdészetitraktorok,azokpótkocsijainakéscserélhetővontatottmunkagépeinek,beleértveezek
rendszereitis,továbbáalkatrészeinekésönállóműszakiegységeinektípusjóváhagyásáról,valaminta74/150/EGKirányelv
hatályonkívülhelyezésérőlszóló,2003.május26-i2003/37/EKtanácsiirányelv4.cikkének(2)bekezdése)
AzEK-alkatrész-típusjóváhagyásszáma:...............................................................................................
....................................................................................................................... Kiterjesztés(1)
1. Atraktorkereskedelminevevagyvédjegye:..................................................................................
2.Traktortípus:.......................................................................................................................
3. Atraktorgyártójánakneveéscíme:..........................................................................................
4. Adottesetbenagyártómeghatalmazottképviselőjénekneveéscíme:..........................................................
5. Avédőszerkezetkereskedelminevevaagyvédjegye:..........................................................................
6. AzEK-típusjóváhagyáskiterjesztéseavédőszerkezetalábbitípusaira:..........................................................
7. AtraktorEK-típusjóváhagyásrabemutatva:...................................................................................
8. AzEK-típusjóváhagyásánakvalómegfelelőségellenőrzésérefeljogosítottműszakiszolgálat:.....................................
9. Aműszakiszolgálatáltalkiadottvizsgálatijelentéskelte:.......................................................................
10. Aműszakiszolgálatáltalkiadottvizsgálatijelentésszáma:......................................................................
11. AboruláshatásaellenivédőszerkezetnekésatraktorraerősítésénekszilárdságáravonatkozóEK-típusjóváhagyás
megadva/visszautasítva(2).............................................................................................................
12. AboruláshatásaellenivédőszerkezetnekésatraktorravalófelerősítésénekszilárdságávalkapcsolatosEK-típus-
jóváhagyásmegadva/visszautasítva(2).................................................................................................
13. Akiállításhelye:..............................................................................................................
14. Akiállításkelte...............................................................................................................
15.Aláírás...........................................................................................................................
(1)Szükségszerintikiterjesztésesetébenmegkelladni,hogyazeredetiEK-típusjóváhagyáselső,második
stb.kiterjesztésérőlvan-eszó.
(2)Anemkívántrésztörlendő.

A C. Függelék C/18. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[639]

A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó követelmények[640]

1. Általános és típus-jóváhagyási rendelkezések

1. 1. E melléklet alkalmazásában a "traktor" az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.

E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott kategóriák.

1. 2. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott T1, T3 és T4 kategóriájú traktorokra kell alkalmazni.

E mellékletet nem kell alkalmazni a T4.3 kategóriájú traktorokra, ahol a vezetőülésnek a C/23. számú melléklet II. részében meghatározott ellenőrzési pontja (seat index point) a traktor hosszanti középsíkjától több mint 100 mm-re helyezkedik el.

2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EGK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatják meg, tilthatják meg a traktorok eladását, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését, vagy használatát

- a kezelőtérre,

- a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszálláskor),

- az ajtókra és ablakokra

hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. alfüggelék előírásainak.

I. Alfüggelék

I. KEZELŐTÉR

I. 1. A "kezelőtér": az a legkisebb tér, amelyet szilárd felépítmény határol, és amely a traktor vezetőjének rendelkezésére áll ahhoz, hogy az üléséből a traktort biztonságosan működtesse.

Az "ülés referenciapontja": az I. kiegészítésben meghatározott referenciapont.

A "referenciasík": az ülés referenciapontján átmenő, a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamos sík.

I. 2. A legfeljebb 1150 mm nyomtávú keskeny traktorok és a T4.3 kategóriájú traktorok kivételével a kezelőtérnek minden traktor esetében a referenciapont feletti 400-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 900 mm szélesnek kell lennie, és több mint 450 mm-rel a referenciapont előtt kell elhelyezkednie (lásd az 1. és 3. ábrát).

A T4.3 kategóriájú traktorok esetében a kezelőtérnek a referenciapont előtt található 450 mm-es sávban, a referenciaponttól számítva 400 mm magassságban legalább 700 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie, és a referenciaponttól számított 900 mm magasságban legalább 600 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie.

I. 3. A jármű bármely része, vagy tartalékalkatrészei nem akadályozhatják a vezetőt a traktor vezetése közben.

I. 4. A kormányoszlopnak és a kormánykeréknek valamennyi állásában kivéve azokat, amelyek kifejezetten a be- és kiszállást segítik legalább 50 mm távolságra kell lennie a kormánykerék alapja és a traktor szilárd alkatrészei között; a többi irányban ennek a távolságnak legalább 80 mm-nek kell lennie a kormánykerék szélétől, itt a távolságot a kormánykerék által elfoglalt tértől kell mérni (lásd a 2. ábrát).

I. 5. A vezetőfülke hátsó falának a referenciapont felett 300-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 150 mm-rel a függőleges sík mögött kell lennie, amely sík merőleges a referenciasíkra, és amely áthalad a referenciaponton (lásd 2. és 3. ábrát).

Ennek a falnak legalább 300 mm szélesnek kell lennie az ülés referenciasíkjának mindkét oldalán (lásd a 3. ábrát).

I. 6. A kézi vezérlésű berendezéseket egymáshoz képest és a traktor egyéb alkatrészeihez képest oly módon kell elrendezni, hogy hogy működtetésükkor a járművezető keze ne sérülhessen meg.

Amennyiben az ilyen berendezések működtetéséhez szükséges erő nagyobb, mint 150 N, akkor 50 mm nagyságú szabadtér tekinthető elegendőnek, ha a működtető erő 80 és 150 N között van, akkor ez a szabadtér 25 mm-re csökken. 80 N-nál kisebb erő esetén nincs előírt mérték a szabadtérre (lásd 3. ábrát).

Megengedettek egyéb kivitelek is, amelyek a megnevezett célt hasonló biztonsági normákkal teljesítik.

I. 7. A merev tető egyetlen pontja sem lehet 1050 mm-nél kisebb távolságra abban a tartományban, amely az előtt a függőleges sík előtt van, amely keresztülmegy a referenciaponton, és merőleges a referenciasíkra (lásd 2. ábrát). A kárpitozás - lefelé - az ülés referenciapontja feletti 1000 mm-ig érhet.

I. 8. A vezetőfülke hátoldala és teteje közötti felület görbületi sugarát legfeljebb 150 mm-re lehet növelni.

II. A vezetőülés megközelíthetősége (be- és kiszálláskor)

II. 1. A be- és kiszállóhelynek veszély nélkül használhatónak kell lennie. Kerékagyak, keréksapkák és kerékpántok nem használhatók lépcsőként vagy létrafokként.

II. 2. A vezető- vagy utasülés megközelítési útjában nem lehetnek olyan alkatrészek, amelyek sérüléseket okozhatnak. Amennyiben valamilyen akadály van, pl. tengelykapcsoló-pedál, stb. akkor lépcsőről, vagy megtámasztó felületről kell gondoskodni, hogy a vezetőülés biztonságosan elérhető legyen.

II. 3. A lépcsőknek, fellépést szolgáló besüllyesztéseknek és létrafokoknak a következő méretűeknek kell lenniük:

a szabadtér mélysége:legalább 150 mm,
a szabadtér szélessége:legalább 250 mm,
(E legkisebb szélességtől csak akkor szabad eltérni,
ha kimutatják műszaki szükségességét. Ebben az
esetben is a lehetséges legnagyobb
szabadtérszélességre kell törekedni. Ez azonban
nem lehet 150 mm-nél kisebb.)
a szabadtér magassága:legalább 120 mm,
két lépcsőfok felülete közötti távolság:legfeljebb 300 mm (lásd 4. ábrát).

II. 4. Kiszálláskor a legfelső lépcsőfok vagy létrafok könnyen felismerhetőnek és megközelíthetőnek kell lennie. Az egymás utáni lépcsőfokoknak vagy a létrafokok közötti függőleges távolságnak lehetőleg azonosnak kell lenniük.

II. 5. A be- és kiszálláskor a célnak megfelelő kapaszkodófogantyúkról kell gondoskodni.

II. 6. A be- és kiszállóhely legalsó lépcsőfoka a talajszinttől legfeljebb 550 mm magasan lehet, ha a traktoron a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsok vannak felszerelve (lásd 4. ábrát). A lépcsőfokokat, vagy létrafokokat oly módon kell kialakítani, hogy a láb ne csúszhasson le azokról.

III. Ajtók, ablakok, vészkijáratok

III 1. Az ajtó- és ablakfogantyúkat úgy kell elkészíteni és felszerelni, hogy a vezetőt ne veszélyeztessék, és vezetés közben ne akadályozzák.

III. 2. Az ajtó nyílásszöge akkora legyen, hogy lehetővé tegye a veszélytelen be- és kiszállást.

III. 3. A szellőzésre szolgáló ablakoknak amennyiben vannak könnyen állíthatónak kell lenniük.

III. 4. A kétajtós vezetőfülkéken kell lennie egy pótkijáratnak is, amely vészkijáratul szolgál.

Az egyajtós vezetőfülkéken két pótkijáratnak kell lennie vészkijárat céljára.

A három kijáratot mindig a vezetőfülke különböző falain kell elhelyezni (a "fal" fogalom a tetőt is magában foglalhatja). A szélvédő üvegek, oldal-, hátsó és tetőablakok vészkijáratul szolgálhatnak, ha a vezetőfülke belsejéből gyorsan nyithatók vagy eltolhatók

A vészkijárat pereme kiszálláskor nem jelenthet veszélyforrást.

A vészkijáratok legalább akkorák legyenek, amelybe beleírható egy olyan ellipszis, amelynek kisebb tengelye 440 mm, nagyobb tengelye pedig 640 mm.

Bármely megfelelő méretű ablak kijelölhető vészkijáratnak, ha törhető üvegből készült és a vezetőfülkében erre a célra elhelyezett eszközzel betörhető. Ezen melléklet alkalmazásában a C/23 függelék III. B. alfüggelékének 3., 4., 5., 6. és 7. függelékében említett üvegek nem tekinthetők törhető üvegnek.

I. kiegészítés

ELJÁRÁS AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK (S) MEGHATÁROZÁSÁRA

1. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Az "ülés referenciapontja" (S): az ülés hosszanti középsíkjában az a pont, amelyben a párnázott háttámla alsó részének érintősíkja és egy vízszintes sík az ülés felületén metszi egymást. Ez a vízszintes sík pedig az ülés alsó felszínét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-re metszi.

2. Az ÜLÉS BEÁLLÍTÁSA

Az ülést hosszirányban hátrafelé a legtávolabbi és magasságirányban a középső állásba kell tolni. Amennyiben az ülés rugózott, akkor függetlenül attól, hogy az ülés a vezető súlyához igazítható-e, teljes rúgóútjának a felére kell beállítani.

3. KÉSZÜLÉK AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Az 1. ábrán bemutatott készülék egy ülőlapból és két háttámlalapból áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklóval van ellátva, a (B) csukló magassága állítható.

4. ELJÁRÁS AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábrán bemutatott készülékkel kell meghatározni, amely készülék a vezető által az ülésre kifejtett terhelést helyettesíti. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani, majd az (A) csukló előtt 50 mm-re, 550 N erővel kell terhelni, és a hátlap két elemét érintőlegesen, enyhén a párnázott háttámasz két részén könnyű nyomást kell kifejteni.

Amennyiben nem lehet a párnázott háttámasz mindkét felületén (az ágyék feletti és alatti részen) határozott érintővonalat meghatározni, a következőképpen kell eljárni:

a) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legalacsonyabb felületen, függőleges helyzetben a hátlap lemezének legalsó részét enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;

b) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legmagasabb felületen, a (B) csuklót az ülés referenciapontja (S) felett 230 mm magasra kell beállítani, amikor a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőleges állásban enyhén, érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.

II. alfüggelék

MINTA

melléklet a traktortípus egk-típusbizonyítványához a kezelőtérrel, a vezetőülés megközelítésével (be- és kiszállás) valamint az ajtókkal és ablakokkal kapcsolatban

Az EGK-típusjóváhagyás száma: ....................................................................................................................
1.Alkatrész(ek) vagy tulajdonság(ok)
- kezelőtér.
- vezetőülés megközelítése (be- és kiszállás),
- ajtók és ablakok
2.A traktor gyártmánya vagy a gyártó cég neve ..................................................................................................
3.A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése................................................................................................
4.A gyártó neve és címe......................................................................................................................................
5.Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe
.......................................................................................................................................................................
6.Az 1. pontban említett alkatrész(ek) és/vagy tulajdonság(ok) leírása................................................................
.......................................................................................................................................................................
7.A traktor EGK-típusjóváhagyására bemutatva.................................................................................................
8.A típusjóváhagyás vizsgálatával megbízott műszaki szolgálat..........................................................................
9.A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte..................................................................................
10.A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma...............................................................................
11.A kezelőtérre, a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszállás), valamint az ajtóra és ablakokra
vonatkozó EGK-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (1)
12.Kiállítás helye .................................................................................................................................................
13.Kiállítás kelte...................................................................................................................................................
14.Aláírása...........................................................................................................................................................
15.Az alábbi, fent jelzett EGK-típusjóváhagyási számmal ellátott dokumentumok mellékelve:
..............................................méretezett rajzok,
...............................................a vezetőfülke és/vagy a be- és kiszállás perspektivikus
bontott részábrája vagy fényképe.
Az adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kifejezett kérésére bocsátják rendelkezésre.
16.Megjegyzések: ................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő."

A C. Függelék C/19. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1[641]

A traktorok teljesítményleadó tengelyeire és ezek védőburkolatára vonatkozó követelmények

1. Általános és jóváhagyási követelmények

1. 1. E melléklet alkalmazásában a "traktor" az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.

1. 2. E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. számú mellékletében meghatározott kategóriák.

1. 3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát az teljesítmény-leadó tengelycsonkokra vagy ezek védőburkolatára hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. Részben meghatározott követelményeknek.

I. Rész

A teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó általános rendelkezések és követelmények

1. Fogalommeghatározás és alkalmazási kör

1. 1. A "teljesítményleadó tengely" egy, a traktorhoz tartozó külső tengelyt jelent, amely az alkatrészek forgatását teszi lehetővé.

1. 2. E melléklet előírásai csak az 1.1. pontban meghatározott, és a traktor hátsó vagy első részén elhelyezett teljesítményleadó tengelyekre vonatkoznak.

2. Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem

2. 1. Egy traktortípus teljesítményleadó tengelye és annak védőburkolata tekintetében történő jóváhagyása iránti kérelmet a traktor gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője nyújtja be, a II. Rész I. részében található minta szerinti adatközlő lap útján.

2. 2. A kérelemhez csatolni kell a traktornak - az e melléklet hatálya alá eső alkatrészeinek megfelelően és kielégítően részletezett - műszaki rajzát három példányban.

2. 3. A jóváhagyandó traktortípus egy példányát, illetve az előírt vizsgálatok végrehajtása szempontjából lényegesnek tekintett alkatrészek egy-egy példányát a típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

3. EK-típusbizonyítvány

Minden egyes jóváhagyás elfogadásához vagy elutasításához a II. Rész II. fejezetben szereplő minta szerinti bizonyítványt kell kitölteni.

4. Általános rendelkezések

Amennyiben a traktort teljesítményleadó tengellyel szerelték fel, ez utóbbinak meg kell felelnie az ezen Részben leírt követelményeknek.

Ezen melléklet alkalmazásában a 4.1. és 4.2. pontban említett szabványokat kell alkalmazni.

4. 1. A hátsó teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások

A hátsó teljesítményleadó tengelyekre az MSZ ISO 500-1:2011 szabvány előírásai a hozzá tartozó ISO 500-1:2004/Cor 1:2005 helyesbítéssel és az MSZ ISO 500-2:2011 szabvány előírásai alkalmazandóak az 1. táblázatban leírtak szerint:

1.táblázat
Szabványok alkalmazása a különböző traktorkategóriák hátsó teljesítményleadó tengelyeire
SzabványT1T2T3T4.1T4.2T4.3T5
alkalmazandóC1C2C3C4.1C4.2C4.3C5
MSZ ISO 500-
1:201123
X--X1)X1)XX1)
MSZ ISO 500-
2:20114
--XX2)X2)X2)--X2)

Az MSZ ISO 500-1:2011 szabvány 6.2. szakaszának utolsó mondata nem alkalmazandó. A 3. típusú teljesítményleadó tengelyeknél és azokban az esetekben, amikor a használandó csatlakozó elemekhez való igazítás érdekében a védőburkolaton található nyílás mérete csökkenthető, a használati útmutatóban szerepeltetni kell az alábbiakat:

- a védőburkolat csökkentett mérete által jelentett következményekre és kockázatokra vonatkozó figyelmeztetés,

- a teljesítményleadó tengelyek csatlakoztatására és lekapcsolására vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések,

- a hátsó teljesítményleadó tengelyhez csatlakoztatott eszközök vagy gépek használatára vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések.

Ezen irányelv alkalmazásában ez a szabvány az olyan traktorok teljesítményleadó tengelyeire is alkalmazandó, amelyek teljesítménye meghaladja az MSZ ISO 789-1:2011 szabvány szerint mért 20 kW-ot.

XSzabvány alkalmazandó.
--Szabvány nem alkalmazható.
X1)A szabvány az 1150 mm-nél nagyobb nyomtávú traktorok esetében
alkalmazandó.
X2)A szabvány a legfeljebb 1150 mm nyomtávú traktorok esetében alkalmazandó.

4.2. Az első teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások[642]

Az ISO 8759-1:1998 szabvány előírásai - a 4.2. pont kivételével - valamennyi, az említett szabványban előírtak szerinti első teljesítményleadó tengellyel felszerelt T és C kategóriájú traktorra alkalmazandók.

II. Rész

1.Fejezet

[...] sz. ADATKÖZLŐ LAP

a 2003/37/EK irányelvnek a traktorok teljesítményleadó tengelyei tekintetében egy traktor EK-típusjóváhagyására vonatkozó I. melléklete alapján

Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani.

A rajzokat megfelelő méretben és részletességgel A4 formátumban kell benyújtani. Amennyiben fényképeket is mellékelnek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

0. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus (a pontos változat és verzió megjelölésével):

0. 3. A típus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a járművön:

0.3.1. Gyári adattábla (helye, a rögzítés módja):

0.4. A jármű kategóriája5:

0.5. A gyártó neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:

4.12. Teljesítményleadó tengely/tengelyek (fordulatszám/perc, valamint e szám aránya a motorfordulatszámhoz) (a tengelyek száma, típusa és elhelyezése):

4.12.1. A fő teljesítményleadó tengely/tengelyek:

4.12.2. Egyéb/egyebek:

4.12.3. A teljesítményleadó tengely/tengelyek védőberendezése/védőberendezései (leírás, méretek, rajzok, fényképek):

2.Fejezet

TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI DOKUMENTÁCIÓ MINTA

(maximális formátum: A4 (210 x 297 mm))

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Bejelentés egy adott traktortípus

- típusjóváhagyásáról6

- típusjóváhagyásának kiterjesztéséről6

- típusjóváhagyásának elutasításáról6

- típusjóváhagyásának visszavonásáról6

a C/19. melléklet szerint. A típusjóváhagyás száma: ...

A kiterjesztés indoka: ...

I.szakasz

0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Traktortípus:

0.3. A traktortípus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a traktoron7:

0.3.1. A jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája8:

0.5. A gyártó neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:

II.szakasz

1. Kiegészítő adatok (értelemszerűen): lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. Megjegyzések: lásd a Kiegészítést.

6. Hely:

7. Időpont:

8. Aláírás:

9. A jóváhagyó hatósághoz benyújtott - és kérésre kiadható - információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.

1 Ez a melléklet a Tanács 86/297/EGK irányelvével, az azt módosító, az Európai Prlament és a Tanács 97/54/EK irányelvével és a Bizottság 2010/62/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2 Az MSZ ISO 500-1:2011 szabvány 6.2. szakaszának utolsó mondata nem alkalmazandó.

3 A 3. típusú teljesítményleadó tengelyeknél és azokban az esetekben, amikor a használandó csatlakozó elemekhez való igazítás érdekében a védőburkolaton található nyílás mérete csökkenthető, a használati útmutatóban szerepeltetni kell az alábbiakat: - a védőburkolat csökkentett mérete által jelentett következményekre és kockázatokra vonatkozó figyelmeztetés, - a teljesítményleadó tengelyek csatlakoztatására és lekapcsolására vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések, - a hátsó teljesítményleadó tengelyhez csatlakoztatott eszközök vagy gépek használatára vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések.

4 Ezen irányelv alkalmazásában ez a szabvány az olyan traktorok teljesítményleadó tengelyeire is alkalmazandó, amelyek teljesítménye meghaladja az MSZ ISO 789-1:2011 szabvány szerint mért 20 kW-ot.

5 A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 KöHÉM rendelet C. függelékének C/2. számú mellékletében meghatározottak szerint.

6 A nem kívánt rész törlendő.

7 Ha a típusazonosító olyan karaktereket tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt traktortípus leírása szempontjából nem lényegesek, akkor e karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC?123?).

8 A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 KöHÉM rendelet C. Függelékének C/2. mellékletében meghatározottak szerint.

A C. Függelék C/20. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉMrendelethez1[643]

A keskenynyomtávú traktorok borulásának hatása elleni, hátsó szerelésű védőszerkezetekre vonatkozó követelmények

1. Alkalmazási követelmények

1.1. Ezt mellékletet az ER C. Függelék 1. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:

1.1.1. legfeljebb 600 mm szabad magasság az első-, illetve a hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,

1.1.2. a szélesebb gumiabronccsal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm lehet; elfogadva, hogy a szélesebb abroncsokkal felszerelt tengely 1150 mm-es legnagyobb nyomtávra állítható be, a másik tengelynek alkalmasnak kell lennie olyan beállításra, amely biztosítja, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső pereme ne érjen túl a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely abroncsainak külső peremén. Ahol a két tengely azonos méretű kerekekkel és gumiabroncsokkal van felszerelve, ott mindkét tengely rögzített, vagy állítható nyomtávja legfeljebb 1150 mm,

1.1.3. 600 kg-nál nagyobb tömeg, és az ER C Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegnek megfelelően, az ezen melléklettel összhangban felszerelt borulás hatása elleni védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott legnagyobb kerékabroncsokkal együtt.

2. Jóváhagyási követelmények

2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének az EK alkatrész típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel az I-V. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.

2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának, vagy meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 2. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.

2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.

2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.

A hatóság haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, részletesen megindokolva a döntését.

2.5. A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül elküldi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyás másolatát a többi tagállam illetékes hatóságának a borulás hatása elleni védőszerkezet minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre a jóváhagyást megadták vagy megtagadták.

2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.

2.7. jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.

2.8. Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 1. cikkben említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.

2.9. Amennyiben nem a vezetőülés elé felszerelt két oszloppal rendelkező védőszerkezetről van szó, akkor az 1. bekezdésben említett védőszerkezetnek meg kell felelnie ezen melléklet I-IV. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.

A RÉSZEK JEGYZÉKE

I. Rész:Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei
II. Rész:A borulás hatása elleni védőszerkezetek, és traktorra erősítésük
szilárdságának vizsgálati feltételei
III. Rész:törölve (2000/19/EK irányelv)
törölve (2000/19/EK irányelv)
törölve (2000/19/EK irányelv)
IV. Rész:törölve (2000/19/EK irányelv)
V. Rész:törölve (2000/19/EK irányelv)
VI. Rész:Jelölések
VII. Rész:Az EK alkatrész-típusbizonyítvány mintája
VIII. Rész:Az EK-típusjóváhagyás feltételei
IX. Rész:Melléklet egyes traktortípusok EK típusbizonyítványához a borulás
hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és traktorra erősítésének
szilárdságával kapcsolatban.

I. Rész

AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. A 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének2 1. pontjában előírt meghatározások és követelmények alkalmazandók - az 1.1. pont (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok) kivételével -, amelyek szövege a következő:

"1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. [nem alkalmazható]

1.2.Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)

"Borulásvédelmi szerkezet" (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt abban az esetben érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.

A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.

1.3.Nyomtáv

1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja

A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.

1.3.2. A nyomtáv meghatározása

A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.

1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja

Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.

1.4.Tengelytáv

Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.

1.5.Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés beállítása a vizsgálathoz

1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP)3 (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve)

Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.

1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz

1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;

1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;

1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.

1.6.Védett tér

1.6.1. Referenciasík

A védett tér a 7.1. és a 7.2. ábrán látható. A védett tér meghatározása a referenciasíkhoz és az ülés ellenőrzési pontjához (ÜEP) képest történik. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja, valamint átmegy az ülés ellenőrzési pontján és a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára. A védett tér az 1.6.2. és az 1.6.3. pont alapján határozható meg.

1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében

A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.11.6.2.13. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe4 van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:

1.6.2.1. az A1 B1 B2 A2 vízszintes sík (810 + av) mm-rel az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) felett úgy, hogy a B1 B2 egyenes (ah - 10) mm-re az ÜEP mögött található;

1.6.2.2. a referenciasíkra merőleges H1 H2 G2 G1 ferde sík, amely a B1 B2 egyenes mögött 150 mm-rel található pontot és az ülés háttámlájának leghátsó pontját is magában foglalja;

1.6.2.3. a referenciasíkra merőleges A1 A2 H2 H1 hengeres felület, amelynek sugara 120 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.1. és 1.6.2.2. pontban meghatározott síkokat;

1.6.2.4. a referenciasíkra merőleges B1 C1 C2 B2 hengeres felület, amelynek sugara 900 mm, 400 mm-re előrenyúlik, és amely a B1 B2 egyenes mentén érinti a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkot;

1.6.2.5. a referenciasíkra merőleges C1 D1 D2 C2 ferde sík, amely a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületig terjed, és 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől. A kormánykerék emelt állása esetén ez a sík a B1 B2 egyenestől a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületet érintve nyúlik előre;

1.6.2.6. a referenciasíkra merőleges D1 K1 E1 E2 K2 D2 függőleges sík, amely 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől;

1.6.2.7. az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) alatt (90-av) mm-re található ponton keresztülhaladó E1 F1 P1 N1 N2 P2 F2 E2 vízszintes sík;

1.6.2.8. a G1 L1 M1 N1 N2 M2 L2 G2 felület szükség esetén a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott sík alsó határától a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes síkig görbül, merőleges a referenciasíkra, és teljes hosszában érinti az ülés háttámláját;

1.6.2.9. a K1 I1 F1 E1 és a K2 I2 F2 E2 függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;

1.6.2.10. az A1 B1 C1 D1 K1 I1 L1 G1 H1 és az A2 B2 C2 D2 K2 I2 L2 G2 H2 ferde, párhuzamos sík a fenti 1.6.2.9. pontban meghatározott síkok felső élétől indul ki, és a rakodás oldalán a referenciasíktól legalább 100 mm-re csatlakozik a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott vízszintes síkhoz;

1.6.2.11. a Q1 P1 N1 M1 és a Q2 P2 N2 M2 függőleges síkrész a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;

1.6.2.12. az I1 Q1 P1 F1 és az I2 Q2 P2 F2 függőleges síkrész merőleges a referenciasíkra és (210-ah) mm-re helyezkedik el az ülés ellenőrzési pontja előtt;

1.6.2.13. az I1 Q1 M1 L1 és az I2 Q2 M2 L2 vízszintes síkrész 300 mm-re helyezkedik el a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott sík felett.

1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében

A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete;

1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)

1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.

1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.

1.7. Mérési tűréshatárok

Hosszméret:± 3 mm
kivéve
- gumiabroncsok alakváltozása : ± 1 mm
- a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: ± 1 mm
- a lengőtömeg esési magassága: ± 1 mm
Tömeg:± 1 %
Erők:± 2 %
Szögek:± 2°

1.8. Jelölések

ah(mm)Az ülés vízszintes állítási tartományának fele
av(mm)Az ülés függőleges állítási tartományának fele
B(mm)A traktor legkisebb szélessége
B6(mm)A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége
D(mm)A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus
vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus
vizsgálatok)
D'(mm)A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál
Ea(J)Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést
megszüntették. Az F-D görbén belüli terület
Ei(J)Elnyelt alakváltozási energia. Az F-D görbén belüli terület
E'i(J)Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt
alakváltozási energia
E"i(J)A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan
esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat
megkezdődött volna. Az F-D görbén belüli terület
Eil(J)Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia
Eis(J)Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia
F(N)Statikus terhelőerő
F'(N)Az E'i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő
F-DErő-alakváltozás görbe
Fmax(N)A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés
kivételével
Fv(N)Függőleges nyomóerő
H(mm)A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok)
H'(mm)A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus
vizsgálatok)
I(kgm2)A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek
tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték
L(mm)A traktor vonatkoztatási tengelytávja
M(kg)A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet
3.1.1.4. pontja szerint"”

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön a fenti 1.1. pontban meghatározott alapvető cél.

2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a II. és a III. Rész: követelményei teljesülnek.

3. AZ EU-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:

2. általános elrendezési rajz a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,

3. a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,

4. a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és - szükség esetén - a burkolattal kapcsolatos részleteket, a hozzáférés és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket és a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,

5. a szerkezeti részekhez felhasznált anyagok, beleértve a csatlakoztató és a rögzítő csavarokat is (lásd V. Rész: 3.3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.

3.4. Az EU-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EU-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:

6. a II. Rész 1.4. pontja szerinti teher nélküli traktor tömege nem haladja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,

7. a tengelytáv vagy a hátsó kerekek tengelyére számított tehetetlenségi nyomaték nem nagyobb, mint a referencia-nyomtáv vagy tehetetlenségi nyomaték,

8. a felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak a traktoron,

9. az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak és - a védőszerkezethez képest - azonos helyen vannak;

10. az ülésnek, valamint a kormánykeréknek a védőszerkezethez viszonyított kritikus méreteit és elrendezését, valamint azoknak a pontoknak a védőszerkezethez viszonyított elrendezését, amelyek merevnek minősülnek, és amelyeket figyelembe kell venni a szabadtér védelme igazolásának céljából, úgy kell kialakítani, hogy az egyes vizsgálatok során a szerkezet védje a szabadteret, miután ez utóbbinak alakja a különböző vizsgálatok eredményeképpen megváltozott.

4. JELÖLÉSEK

4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:

4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név.

4.1.2. A VI. Részben található mintának megfelelő EU-alkatrész típus-jóváhagyási jel.

4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma.

4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.

4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.

4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.

II. Rész

Műszaki követelmények

A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulásvédelmi szerkezet EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit - a 3.1.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.3.1. (Adminisztratív kiterjesztések), a 3.4. (Jelölés) és a 3.6. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével - a 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:

"3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK

3.1. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei

3.1.1. Általános előírások

3.1.1.1. A vizsgálat célja

Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes -a vizsgálati terhelést átadó - traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.

3.1.1.2. Vizsgálati módszerek

A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.

3.1.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok

3.1.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.

Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.

3.1.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.

Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című, 3.1.3. pontban előírt követelmények. A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét - beleértve az időjárás ellen védő részeket is - fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.

3.1.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.

3.1.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.

3.1.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál

A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg a traktornak a választható tartozékok nélkül, de legalább a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, az üzemanyaggal, a szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyokat, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.

3.1.2. Vizsgálatok

3.1.2.1. A vizsgálatok sorrendje

A vizsgálatok sorrendje a 3.2.1.1.6., a 3.2.1.1.7., a 3.2.2.1.6. és a 3.2.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:

1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén (lásd a 3.2.1.1.1. és a 3.2.2.1.1. pontot);

2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.2.1.1.4. és a

3.2.2.1.4. pontot);

3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet elülső részén (lásd a 3.2.1.1.2. és a 3.2.2.1.2. pontot);

4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán (lásd a 3.2.1.1.3. és a 3.2.2.1.3. pontot);

5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a

3.2.1.1.5. és a 3.2.2.1.5. pontot).

3.1.2.2. Általános előírások

3.1.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.

3.1.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.

3.1.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.

3.1.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.

3.1.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.

3.1.3. Elfogadási kritériumok

3.1.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:

3.1.3.1.1. a dinamikus vizsgálati eljárás során valamennyi vizsgálat után a 3.2.1.2.1. pont meghatározása szerint töréstől és repedéstől mentes. Amennyiben a dinamikus vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó vizsgálat után a 3.2.1.1.6. vagy a 3.2.1.1.7. pontban meghatározott további ütésvizsgálatot vagy nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;

3.1.3.1.2. statikus vizsgálat során annál a pontnál, ahol valamennyi előírt horizontális terhelési vizsgálatnál vagy a túlterhelési vizsgálatnál elérik az előírt energiaszintet, az erőhatásnak nagyobbnak kell lennie mint 0,8 F;

3.1.3.1.3. amennyiben a statikus vizsgálat során a nyomóerő alkalmazásának eredményeként törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó nyomóvizsgálat után a 3.2.2.1.7. pontban meghatározott további nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;

3.1.3.1.4. a vizsgálatok alatt - a túlterhelési vizsgálat kivételével - a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. Rész: 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;

3.1.3.1.5. a vizsgálatok alatt - a túlterhelési vizsgálat kivételével - a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.2.1.2.2. és a 3.2.2.2.2. pont szerint;

3.1.3.1.6. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;

3.1.3.1.7. a 3.2.1.2.3. és a 3.2.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.

3.1.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.

3.1.4. [nem alkalmazható]

3.1.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz

3.1.5.1. Lengőtömeg

3.1.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve tartókötelek közötti szög.

3.1.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 7.3. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.

3.1.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.

3.1.5.2. A lengőtömeg felerősítése

A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1 %-ánál.

3.1.5.3. Rögzítések

3.1.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.

3.1.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.

3.1.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.

3.1.5.4. Keréktámasz és gerenda

3.1.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát).

3.1.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 7.6. ábrát).

3.1.5.5. Támaszok és rögzítések ízelt kormányzású traktorokhoz

3.1.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.

3.1.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.2.1.1. pont tartalmaz.

3.1.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás

3.1.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.

3.1.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért oldalfalmagasságuk (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12 %-a legyen.

3.1.5.7. Nyomóberendezés

A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.

3.1.5.8. Mérőberendezések

A következő mérőberendezések szükségesek:

3.1.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát).

3.1.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.2.2.2.2. pontot).

3.1.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz

3.1.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés

3.1.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.

3.1.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, és 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.

3.1.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.

3.1.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):

11. a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,

12. a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.

3.1.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban 'statikusnak' lehessen tekinteni.

3.1.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére

3.1.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.

3.1.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.

3.1.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei

3.1.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.

3.1.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.

Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.

3.1.6.4. Nyomóberendezés

A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelyalátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.

3.1.6.5. Egyéb mérőberendezések

A következő mérőberendezésekre is szükség van:

3.1.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát);

3.1.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).

3.2. Vizsgálati eljárások

3.2.1. Dinamikus vizsgálatok

3.2.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok

3.2.1.1.1. Ütés hátulról

3.2.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.

A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.

Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.2.1.1.1.2. A traktort a 7.4. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.

A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.

3.2.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.2.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet egyikével számított nagyságú legyen:

H = 2,165 x 10-8 M L2

vagy

H = 5,73 x 10-2 I

A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.2.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel)

ellátott traktorok esetében a magasság a fentiek és az alábbiak közül a nagyobb érték lesz:

H = 25 + 0,07 M

a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,02 M

a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

3.2.1.1.2. Ütés elölről

3.2.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.

A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.

Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.2.1.1.2.2. A traktort a 7.5. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.

A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.

3.2.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.2.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:

H = 25 + 0,07 M

a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,02 M

a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.2.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:

13. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a fenti képlet alkalmazandó,

14. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a magasság a fent alkalmazott képlettel, illetve az alábbival számított értékek közül a nagyobb érték lesz:

H = 2,165 x 10-8 ML2

vagy

H = 5,73 x 10-2 I

A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.2.1.1.3. Ütés oldalról

3.2.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.

3.2.1.1.3.2. A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

3.2.1.1.3.3. A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az ütközési pontnak az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen, kivéve, ha biztos, hogy az él másik része ütközne a talajhoz először.

3.2.1.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében az ütközési pontnak az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében az ütközési pontnak a két oszlop egyikére kell esnie.

3.2.1.1.3.5. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.

A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 7.6. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada-egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele-harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 7.6. ábrának megfelelően kell kialakítani.

3.2.1.1.3.6. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.2.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.2.1.1.3.7. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:

H = 25 + 0,20 M

a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,15 M

a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

3.2.1.1.3.8. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:

15. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:

H = (25 + 0,20 M) (B6 + B) / 2B

a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = (125 + 0,15 M) (B6 + B) / 2B

a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében,

16. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:

H = 25 + 0,20 M

a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,15 M

a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.2.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen

A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:

Fv = 20 M

Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.

Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.

3.2.1.1.5. Nyomóvizsgálat az elülső részen

A gerendát a védőszerkezet elülső legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:

Fv = 20 M

Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének elülső része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.

Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.

3.2.1.1.6. További ütésvizsgálatok

Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni

H' = (H x 10-1) (12 + 4a) (1 + 2a)-1

esési magassággal, ahol 'a' a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:

a = Dp / De

az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30 %-ánál.

A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.

3.2.1.1.7. További nyomóvizsgálatok

Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.

3.2.1.2. A végrehajtandó mérések

3.2.1.2.1. Törések és repedések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.

3.2.1.2.2. Behatolás a védett térbe

Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.

A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt 1EUisebb értéket kell figyelembe venni.

3.2.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)

A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.

3.2.1.2.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.

3.2.2. Statikus vizsgálatok

3.2.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok

3.2.2.1.1. Terhelés a hátsó részen

3.2.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.

A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.

Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.2.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.2.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eil = 2,165 x 10-7 M L2

vagy

Eil = 0,574 x I

3.2.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlet szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:

Eil = 500 + 0,5 M

3.2.2.1.2. Terhelés az első részen

3.2.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni. A védőszerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A terhelés támadáspontjának a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.

Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.2.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.2.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eil = 500 + 0,5 M

3.2.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:

17. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében az előző képlet alkalmazandó,

18. egyéb típusú védőszerkezetek esetében az energia értéke a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:

Eil = 2,165 x 10-7 ML2

vagy

Eil = 0,574 I

3.2.2.1.3. Oldalirányú terhelés

3.2.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a traktor szimmetriasíkjára merőlegesen futó függőleges síkban kell kifejteni, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.

3.2.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.2.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eis = 1,75 M

3.2.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a terhelés támadáspontjának az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében a terhelés támadáspontjának a két oszlop egyikére kell esnie.

3.2.2.1.3.5. A hátsó kétoszlopos védőkerettel felszerelt, megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke az alábbi képletek szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:

Eis = 1,75 M

vagy

Eis = 1,75 M (B6 + B)/2B

3.2.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen

Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.4. pontban megadottakkal.

3.2.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen

Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.5. pontban megadottakkal.

3.2.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (7.9-7.11. ábra)

A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3 %-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5 %-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 7.10. ábrát).

A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5 %-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20 % hozzáadott energiáig (lásd a 7.11. ábrát).

A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15 %-os növelése után az erő minden 5 %-os lépésnél 3 %-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb mint 0,8 Fmax.

A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20 %-át elnyelte.

A túlterhelési vizsgálat során megengedhetek újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.

3.2.2.1.7. További nyomóvizsgálatok

Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.

3.2.2.2. A végrehajtandó mérések

3.2.2.2.1. Törések és repedések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.

3.2.2.2.2. Behatolás a védett térbe

Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a védett tér valamely része nem esik-e a védőszerkezet védelmén kívülre. A védett tér akkor tekinthető a borulásvédelmi szerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre az ütést mérték. E vizsgálathoz a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra megadott legkisebb értéket kell figyelembe venni.

3.2.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására

A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.

3.2.2.2.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.

3.3. Kiterjesztés más traktortípusokra

3.3. 1. [nem alkalmazható]

3.3.2. Kiterjesztés

Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki >>kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet<<:

3.3.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre

Az ütés- és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.3.2.1.13.3.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.

3.3.2.1.1. A szerkezet legyen azonos a vizsgált szerkezettel.

3.3.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.

3.3.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.

3.3.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.

3.3.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [URP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [UEP]).

3.3.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre

Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.3.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):

3.3.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak-e).

3.3.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.

Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:

3.3.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;

3.3.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:

ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el ± 7 %-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén);

ha a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el ± 7 %-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás5 nem tér el ± 7 %-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén).

3.3.2.2.2.3. A védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.

3.3.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.3.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7 %-os határokat).

3.4. [nem alkalmazható]

3.5.A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben

3.5.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.

3.5.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.

3.5.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.

3.5.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.5.2.3. pont szerinti anyagának.

3.5.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 7.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.

A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.

A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.

3.5.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 7.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.

3.5.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148-1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 7.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.

7.1. táblázat
Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények
Minta méreteEnergia az alábbi hőmérsékletenEnergia az alábbi hőmérsékleten
-30 °C-20 °C
mmJJ6
10 x 1071127,5
10 x 91025
10 x 89,524
10 x 7,589,524
10 x 7922,5
10 x 6,78,521
10 x 6820
10 x 597,519
10 x 4717,5
10 x 3,5615
10 x 3615
10 x 2,5105,514

3.5.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.

3.5.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.

3.6. [nem alkalmazható]

7.1. ábra

Védett tér

7.1.c. ábra

elülnézet

7.2.a. ábra

Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet

7.2.b. ábra

Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai

7.3. ábra

A lengőtömeg a felfüggesztőlánccal vagy drótkötéllel

7.4. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)

Gerenda

7.5. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)

7.6. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)

7.7. ábra

Példa a traktorra ható nyomóberendezésre

7.8. ábra

Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre

1 - Maradandó alakváltozás

2 - Rugalmas alakváltozás

3 - Teljes alakváltozás (maradandó + rugalmas alakváltozás)

7.9. ábra

Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat nem szükséges

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel Fa < 1,03 F'.

7.10. ábra

Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat szükséges

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F'.

3. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert Fb > 0,97F' és Fb > 0,8Fmax.

7.11. ábra

Erő-alakváltozás görbe A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F'.

3. Fb < 0,97 F', ezért tovább kell terhelni.

4. Fc < 0,97 Fb, ezért tovább kell terhelni.

5. Fd < 0,97 Fc, ezért tovább kell terhelni.

6. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha Fe > 0,8 Fmax.

7. A vizsgálat sikertelen, ha a terhelés bármikor 0,8 Fmax alá esik."

VI. Rész

JELÖLÉSEK

Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jel a következőkből áll:_

19. egy téglalappal körülvett kis "e" betű, amit annak a tagállamnak a megkülönböztető kódja követ, amely az alkatrész típusjóváhagyást megadta:[644]

1: Németország;

2: Franciaország;

3: Olaszország;

4: Hollandia;

5: Svédország;

6: Belgium;

7: Magyarország;

8: a Cseh Köztársaság;

9: Spanyolország;

11: Egyesült Királyság;

12: Ausztria;

13: Luxemburg;

17: Finnország;

18: Dánia;

19: Románia;

20: Lengyelország;

21: Portugália;

23: Görögország;

24: Írország;

25: Horvátország;

26: Szlovénia;

27: Szlovákia;

29: Észtország;

32: Lettország;

34: Bulgária;

36: Litvánia;

CY: Ciprus;

MT: Málta;

20. a négyszög alatt és annak közelében EU-alkatrész típusjóváhagyás száma, amely az EU-alkatrész típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki;

21. a V vagy VS betűk annak függvényében, hogy dinamikus (V) vagy statikus (VS) vizsgálatról van szó; a betű(ke)t az 1 szám követi, amely azt jelenti, hogy az e melléklet szerinti védőszerkezetről van szó.

Példa az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jelre

A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet, olyan szerkezet, amely hátul felszerelt bukóíves, keretes vagy fülkés típusú, dinamikus vizsgálatot végeztek rajta, továbbá keskeny nyomtávú traktorra (V1) tervezték, valamint amelyre az EU-alkatrész-típusjóváhagyást Franciaországban adták meg (e2) a 431 szám alatt.

VII. Rész

AZ EU-ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTÁJA
Az illetékes hatóság neve
Közlemény az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (hátul felszerelt bukóív, keret vagy fülke) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének
szilárdsága szempontjából
Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: ..............................................................................
.......................................................................................................................... Kiterjesztés P)
1.A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa:..................................................
.................................................................................................................................................
2.A védőszerkezet gyártójának neve és címe:..............................................................................
.................................................................................................................................................
3.Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe:.............
.................................................................................................................................................
4.Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védőszerkezetet szánták:..........................................................................................
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
5.Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra és adott esetben ezek kereskedelmi megnevezése:......................................................................................................
.................................................................................................................................................
5.1A traktor a II. melléklet 1.4. pontja szerinti teher nélküli tömege több mint 5 %-kal meghaladja/nem haladja meg f) a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak (2).
5.3Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a védőszerkezethez, azonosak/nem
azonosak P).
6.Az EGK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva:................................................ -án
7.Vizsgálati hely:.........................................................................................................................
8.A vizsgálati hely vizsgálati jelentésének kelte és száma:...........................................................
9.Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja f):..................................................................................................................................................
10.Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/megvonásának időpontja p): ..
11.A kiállítás helye:.......................................................................................................................
12.A kiállítás időpontja:................................................................................................................
13.A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (pl.vizsgálati jelentés); e dokumentumokat meg kell küldeni a többi tagállam illetékes hatóságainak, amennyiben azok ezt kérik:..................................................................
14.Esetleges megjegyzések:...........................................................................................................
15.Aláírás:.....................................................................................................................................
(1)
(2)
kiterjesztés esetén meg kell adni, hogy az eredeti EGK alkatrész típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van szó.
A nem kívánt rész törlendő.

VIII. Rész

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EU-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.

2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.

3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EU-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EU-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra.

5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:

5.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése mEUapta az EU-alkatrész típusjóváhagyást.

5.2. Az új típusú védőszerkezetet arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EU-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik.

5.3. A védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EU-alkatrész típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

6. Az EU-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyáskiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a IX. melléklet szerinti bizonyítványt.

7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EU típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EU-alkatrész típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.

IX. Rész

MINTA

1 Ez a melléklet a Tanács 86/298/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Bizottság 2000/19/EK és 2005/67/EK irányelvével, a Tanács 2006/96/EK irányelvével és a Bizottság 2010/22/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2 Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.

3 Az eredetileg az ülés referenciapontját (ÜRP) alkalmazó vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok esetében a szükséges méréseket az ülés ellenőrzési pontja helyett az ülés referenciapontjára vonatkoztatva kell elvégezni, és egyértelműen jelezni kell az ülés referenciapontjának alkalmazását (lásd az 1. mellékletet).

4 A felhasználókat emlékeztetjük arra, hogy az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint történik, és ez a traktorhoz viszonyítva egy olyan rögzített pont, amely akkor sem mozdul el, ha az ülést elmozdítják a középső helyzetből. A védett tér meghatározásához az ülést a hátsó legfelső helyzetbe kell állítani.

5 Az előírt energiaszint elérésekor mért maradandó + rugalmas alakváltozás.

6 Az ütőmunkára vonatkozó követelmény - 20 °C-on 2,5-szer nagyobb, mint a - 30 °C-ra megadott érték. Egyéb tényezők is befolyásolják az ütőmunka nagyságát, pl. a hengerelés iránya, a folyási határ, a szemcseorientáció és a hegesztés. Acél kiválasztásánál és felhasználásánál ezeket a tényezőket kell figyelembe venni.

7 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

8 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

9 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

10 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

A C. Függelék C/21. számú melléklete a 6/1990 (IV. 12.) KöHÉMrendelethez[645]

A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére vonatkozó követelmények

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1 Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.

1.2. Ez a melléklet csak az 1.1. bekezdésben meghatározott, fúvott gumiabronccsal felszerelt, kéttengelyű traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.

2. Jóváhagyási követelmények

A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg az EGK-típusjóváhagyást, sem a nemzeti típusjóváhagyást, nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére hivatkozva, ha azok megfelelnek az I., II., III. és IV. Részben foglalt előírásoknak.

I. Rész

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM, AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Traktortípus

"A traktortípus a kezelőszervek beépítése, elhelyezése, működése és jelölése szempontjából" olyan traktor, amely nem különbözik olyan alapvető belső kialakítások tekintetében, amelyek a kezelőszervek elhelyezését és jelölését befolyásolják.

1.2. Kezelőszerv

"Kezelőszerv" bármely olyan rész, amely a közvetlen működtetés során képes a traktor vagy bármely hozzá kapcsolt berendezés helyzetét, működését megváltoztatni.

2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

2.1. Egy traktortípus EGK-típusjóváhagyás iránti kérelmét - a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére, jelölésére vonatkozóan - a traktor gyártójának vagy meghatalmazottjának kell előterjesztenie.

2.2. A kérelemhez csatolni kell három példányban a traktor részek leírását (fotók vagy rajzok), ezeknek meg kell felelniük az ezen irányelvben foglalt előírásoknak.

2.3. Valamely, a jóváhagyásra kerülő traktortípust képviselő traktort vagy annak meghatározott részeit - amelyek az ezen irányelv által előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek - át kell adni a műszaki szolgálatnak, ami a típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végrehajtja.

3. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

Az V. Rész szerinti mintával azonos tanúsítványt kell csatolni az EK-típusbizonyítványhoz.

II. Rész

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. A kezelőszerveknek könnyen elérhetőknek kell lenniük, az elérésük nem jelenthet veszélyt a kezelőre, akinek nehézség és kockázat nélkül kell tudni működtetni azokat. Olyan kialakításúaknak, elrendezésűeknek vagy védettségűeknek kell lenniük, hogy elejét vegyék bármely nemkívánatos kapcsolási műveletnek vagy szándékon kívüli mozdulatnak, vagy bármely egyéb műveletnek, amely veszélyes lehet.

1.2. Amennyiben a kezelőszerveket jelzésekkel tüntetik fel, akkor azoknak meg kell egyezniük a III. Részben közöltekkel.

1.3. A III. Résztől eltérő jelzések más célokra használhatóak, ha nem áll fenn az összetévesztés veszélye az ebben közölt jelzésekkel.

1.4. A jelképek akkor elfogadhatók, ha a IV. Rész szerinti arányoknak megfelelnek.

1.5. A jelképeknek a kezelő szerveken vagy azok közvetlen közelében kell lenniük.

1.6. A jelképeknek a háttérből világosan ki kell tűnniük.

1.7. Amennyiben a 2. szakaszban különleges követelmények találhatók a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére vonatkozóan, akkor azoknak a kezelőszerveknek meg kell felelniük. Más elrendezés is megengedett, de a gyártónak bizonyítani kell, hogy az legalább olyan hatékony, mint az ezen irányelv szerinti elrendezés.

2. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

2.1. Motorindító

Ne lehessen elindítani a motort akkor, ha ezáltal a traktor nem szabályozott mozgásának veszélye fennáll.

E követelmény akkor teljesül, ha a motor beindítása csak a következő feltételek teljesülésével lehetséges:

- a sebességváltó kar "üres" állásban van, vagy

- a fokozatváltó kar üres állásban van, vagy

- a tengelykapcsoló szétkapcsolt helyzetben van, vagy

- a hidrosztatikus berendezés üres állásban, illetve nyomásmentesítve van, vagy

- ha hidraulikus hajtás is van ennek kezelőszerve automatikusan üres helyzetbe áll vissza.

2.2. Motorleállító

E készülék egyszeri, rövid idejű működésének azt kell eredményeznie, hogy a motor leáll, és magától nem kerül sebességbe.

Ha a motorleállító nincs egybeépítve a motorindítóval, akkor olyan színjelöléssel kell ellátni, amely a háttértől és a többi kezelőszervtől világosan megkülönbözteti. Ha e kezelőszerv nyomógombos kivitelű, akkor az piros színű legyen.

2.3. Differenciálzár-működtető

Ahol ilyen kezelőszervet építettek be, ott kötelező annak megjelölése. A differenciálzár működésbe lépését világosan jelezni kell, ha ez a kezelőszerv állásából nem látszik nyilvánvalóan.

2.4. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszerve

2.4.1. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszervét úgy kell elhelyezni, hogy ezzel az emelő és leeresztő műveleteket biztonságosan végre lehessen hajtani és/vagy automatikus tengelykapcsolóval kell a felfüggesztő berendezés csatlakoztató szerkezetét ellátni, ami által a traktor és a függesztett munkagép között nem szükséges külön kezelőszemély jelenléte. Az ilyen kezelőszerv jelenlétét jelölni kell.

2.4.2. A szállított munkagépek emelésére és leeresztésére vonatkozó biztonsági követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi feltételek adottak:

2.4.2.1. Fő kezelőszervek

A fő kezelőszerv és azok átviteli szerkezetei úgy legyenek elhelyezve vagy védve, hogy a kezelő személy ne érhesse el azokat akkor, amikor a traktor és a munkagép között a földön áll; másik lehetséges megoldás a külső kezelőszervek felszerelése.

2.4.2.2. Külső kezelőszervek

2.4.2.2.1. E kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy veszélymentes helyről működtethesse azokat, például úgy, hogy a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszervét vagy az emelő mechanizmus kiegészítő kezelőszerveit a sárvédő belső falai által képzett függőleges síkokon kívül helyezik el,

és

2.4.2.2.2. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszerve a mozgást legfeljebb 100 mm-re korlátozza, ha a kezelőszervet a kezelő személy emelő állásban elengedi. A mérőpontot ezen esetben a hárompontos felfüggesztés kapcsolószerkezete alsó függesztő karjának kapcsolódási pontjai képezik,

vagy

2.4.2.2.3. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelőberendezését a kezelőszervek hozzák működésbe, amelyek a "folytonos működtetés elve" szerint működnek.

2.4.2.3. Keskeny nyomtávú traktorok

Az olyan egy tengellyel hajtott traktor kezelőszerveit, amelyek állandó vagy állítható nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, azelőtt a függőleges sík előtt kell elhelyezni, amely keresztül megy az ülés referenciapontján, ha az ülés középső helyzetben van.

2.4.2.4. Más elrendezés is megengedett, ha a gyártó igazolja, hogy az hatásában legalább azonos a 2.4.2.1., 2.4.2.2. és 2.4.2.3. pontban foglaltakkal.

2.5. A mellékhajtás kezelószerve(i)

2.5.1. A motor elindítása ne legyen lehetséges, ha a mellékhajtás be van kapcsolva.

2.5.2.Külső kezelőszervek

2.5.2.1. A kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy biztonságos helyről működtethesse azokat.

2.5.2.2. A kezelőszerv(ek)nek olyan kialakítású(ak)nak kell lenniük, amely megakadályoz minden véletlenszerű működtetést.

2.5.2.3. A motorindító legalább a működtetés első három másodperce alatt a "folytonos működtetés elve" alapján működik.

2.5.2.4. A kezelőszerv(ek) bekapcsolása és a szándékolt üzemeltetés között eltelt idő nem lehet hosszabb, mint a műszaki rendszer működésbe lépéséhez szükséges idő. Ha az eltelt idő hosszabb, a mellékhajtás automatikusan kikapcsol.

2.5.2.5. A mellékhajtás(ok) mind a vezetőülésből, mind a külső kezelőszervekkel történő kikapcsolásának mindig lehetségesnek kell lennie. A kikapcsolás mindig elsőbbséget élvez a többi funkcióval szemben.

2.5.2.6. A mellékhajtás külső kezelőszerve és a mellékhajtás vezetőülésnél található kezelőszerve közötti összeköttetés tilos.

III. Rész

JELZÉSEK

1. Motorindító

Az MSZ ISO 3767-1:2003 szabvány 8.18-as jelképe is használható erre a célra

2. Kezelőszerv a motor fordulatszámának beállításához

3. Motorleállító-működtető

(külső gyújtású és kompressziós gyújtású motor)

Az MSZ ISO 3767-1:2003 szabvány 8.19-es jelképe is használható erre a célra

4. Rögzítőfék-működtető

5. Differenciálzár- működtető

6. Teljesítmény-leadó tengelykapcsoló működtetője

Az MSZ ISO 3767-2:2003 szabvány 7.11-es jelképe az MSZ ISO 3767-1:2003 szabvány 7.1-7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra

7. Teljesítményleadó tengely-működtető és/vagy fordulatszámváltó

A mellékhajtást ábrázoló MSZ ISO 3767-2:2003 szabvány 7.12-es jelképe az MSZ ISO 37671:2003 szabvány 7.1-7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra

Megjegyzés:

A jelzések a kétsebességű teljesítményleadótengely-működtető és fordulatszámváltóhoz tartoznak. Az 1. ábrán a váltó üres és oldott állapotban van; a 2-on az teljesítményleadó-tengely 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik, de oldott állapotban van; a 3-on 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik és kapcsolt.

8. Az emelőberendezés kezelőszerve

9. Kapcsoló a felszerelhető gépek távirányítására

10. Tompított fényszóró kapcsoló

11. Irányjelző kapcsoló

12. Vészvillogó kapcsoló

13. Fő világításkapcsoló

14. Első helyzetjelző lámpa kapcsoló

15. Távolsági fényszóró kapcsoló

16. Ködlámpa kapcsoló

17. Hátsó ködlámpák kapcsolója

18. Parkolólámpa kapcsoló

19. Munkahely megvilágító lámpa kapcsolója

20. Ablaktörlő kapcsoló

21. Kürt kezelőszerve

IV. Rész

A III. RÉSZ SZERINTI JELKÉPEK ALAPMODELLJÉNEK FELÉPÍTÉSE

Alapábra

Az alapábra a következőkből áll:

1. 50 x 50 mm oldalhosszúságú négyzet; az ábrán lévő (a) névleges méret azonos az eredetivel;

2. 56 mm átmérőjű alapkör, amely körülbelül az alapnégyzet (1) területével azonos nagyságú;

3. egy második, 50 mm átmérőjű kör, az alapnégyzetben (1);

4. egy második négyzet, amely csúcsai az alapkörön (2) találhatók, oldalai pedig párhuzamosak az alapnégyzet (1) oldalaival;

5. és 6. egy-egy téglalap, amelyek területei az alapnégyzet (1) területével azonosak, a megfelelő oldalai egymásra merőlegesek és az alapnégyzet oldalait szimmetrikus pontokban keresztezi;

7. egy harmadik négyzet, amely oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszéspontjain haladnak át, a vízszintessel 45°-os szöget zárnak be, így az alapmodell legnagyobb vízszintes és függőleges méreteit adja;

8. egy szabálytalan nyolcszög, amely oldalai 30° -ot zárnak be a (7) négyzettel.

Az alapmodell egy 12,5 mm-es osztású rácson fekszik, amely az alapnégyzettel (1) egybeesik.

V. Rész

MINTA

Legnagyobb méret: DIN A4 (210 x 297 mm)

A C. Függelék C/22. számú melléklete a 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[646]

A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védő szerkezeteire vonatkozó követelmények

1. Alkalmazási követelmények

1.1. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék 2. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:

1.1.1. a szabad magasság legfeljebb 600 mm az első és hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,

1.1.2. a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm; azzal a feltétellel, hogy a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengelyt legfeljebb 1150 mm nyomtávra állítják be. A másik tengely nyomtávjának oly módon kell beállítani, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső széle ne nyúljon túl a másik tengely gumiabroncsainak külső szélén. Amennyiben mindkét tengelyen azonos méretű keréktárcsák és gumiabroncsok vannak, akkor mindkét tengely állandó, vagy állítható nyomtávjának 1150 mm-nél kisebbnek kell lennie,

1.1.3. 600 és 3000 kg közötti tömeg, a traktor az ER C. Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegének felel meg, beleértve ezen melléklet szerint felszerelt, a borulás hatása elleni védőszerkezetet és a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsokat.

1.2 Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 1.1. pontban említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.

2. Jóváhagyási követelmények

2.1. Az 1.2. bekezdésben említett védőszerkezetnek a hátul felszerelt védőszerkezet kivételével meg kell felelnie a melléklet I-V. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.

2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK-alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor, vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a típusjóváhagyást megadták.

2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.

2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.

Ez a melléklet a Tanács 87/402/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Bizottság 2000/22/EK irányelvével és 2005/67/EK irányelvével, a Tanács 206/96/EK irányelvével és a Bizottság 2010/22/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.

2.6. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.

A jóváhagyó hatóság azonban e mellékletben említett traktorok meghatározott alkalmazására bevezethet bizonyos korlátozásokat, ha ezt a biztonság megköveteli meghatározott talaj-, vagy növényi termékek sajátosságai miatt.

I. Rész

AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. A 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 6. kódexének2 1. pontjában előírt meghatározások és követelmények alkalmazandók - az 1.1. pont (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok) kivételével -, amelyek szövege a következő:

"1. Fogalommeghatározások

1.1. [nem alkalmazható]

1.2.Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)

"Borulásvédelmi szerkezet" (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.

A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.

1.3.Nyomtáv

1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja

A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.

1.3.2. A nyomtáv meghatározása

A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.

1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja

Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.

1.4.Tengelytáv

Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.

1.5.Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz

1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve)3

Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.

1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz

1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;

1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;

1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.

1.6.Védett tér

1.6.1. Függőleges referenciasík és -vonal

A védett tér (II. Rész, 6.1. ábra) a függőleges referenciasík és a referenciavonal alapján határozható meg.

1.6.1.1. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja és átmegy az ülés ellenőrzési pontján, valamint a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára.

1.6.1.2. A referenciavonal a referenciasíkba esik, amely az ülés ellenőrzési pontja mögött 140 + ah távolságra lévő ponton, alatta 90 - av távolságra lévő ponton, valamint a kormánykerék-koszorúnak azon a pontján halad át, amelyet vízszintes meghosszabbítása esetén először metsz.

1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében

A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.11.6.2.11. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe4 van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:

1.6.2.1. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig (210 - ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges sík előtt legalább 550 mm-re terjednek.

1.6.2.2. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az 1.6.2.11. pontban meghatározott felülettől lefelé az ülés ellenőrzési pontja előtt (210 - ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges síkig terjednek.

1.6.2.3. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a referenciavonal felett 400 mm-re és azzal párhuzamosan fut, hátrafelé pedig addig terjed, ahol metszi a referenciasíkra merőleges függőleges síkot, amely áthalad az ülés ellenőrzési pontja mögött (140 + ah) mm-re lévő ponton.

1.6.2.4. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a fenti 1.6.2.3. pontban meghatározott síkot a leghátsó élén metszi, és felfekszik az ülés háttámlájának legmagasabb pontjára.

1.6.2.5. A referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely a kormánykerék előtt legalább 40 mm-re, az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig legalább 760 - ah távolságra halad.

1.6.2.6. A referenciasíkra merőleges tengelyű hengeres felület, amelynek sugara 150 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.3. és 1.6.2.5. pontban meghatározott síkokat.

1.6.2.7. Két párhuzamos, ferde sík, amelyek áthaladnak a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok felső élén, valamint a ferde sík azon az oldalon, amelyre az ütést mérik, legalább 100 mm-re a referenciasíktól a védett tér felett.

1.6.2.8. Az ülés ellenőrzési pontja alatt 90 - av távolságra lévő ponton átmenő vízszintes sík.

1.6.2.9. A referenciasíkra merőleges és az ülés ellenőrzési pontja előtt 210 - ah távolságra levő függőleges sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok mindenkori leghátsó határait és a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott síkok legelső határait kötik össze.

1.6.2.10.A fenti 1.6.2.8. pontban meghatározott sík felett 300 mm-re haladó vízszintes sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott függőleges síkok legfelső határait és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott ferde síkok legalsó határait kötik össze.

1.6.2.11. Egy szükség esetén görbe felület, amelynek alkotója merőleges a referenciasíkra és felfekszik az ülés háttámlájának hátuljára.

1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében

A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete.

1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)

1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.

1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.

1.7. Mérési tűréshatárok

Hosszméretek :± 3 mm
kivéve :- gumiabroncsok alakváltozása:± 1 mm
- a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: ± 1 mm
- a lengőtömeg esési magassága:± 1 mm
Tömeg :± 1 %
Erők :± 2 %
Szögek :± 2°

1.8. Jelölések

ah(mm)Az ülés vízszintes állítási tartományának fele
av(mm)Az ülés függőleges állítási tartományának fele
B(mm)A traktor legkisebb szélessége
Bb(mm)A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége
D(mm)A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus
vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus
vizsgálatok)
D'(mm)A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál
Ea(J)Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést
megszüntették. Az F-D görbén belüli terület
Ei(J)Elnyelt alakváltozási energia. Az F-D görbén belüli terület
E'i(J)Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt
alakváltozási energia
E”i(J)A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan
esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat
megkezdődött volna. Az F-D görbén belüli terület
Eil(J)Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia
E-(J)Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia
F(N)Statikus terhelőerő
F'(N)Az E'i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő
F-DErő-alakváltozás görbe
Fi(N)Hátulsó szilárd elemre kifejtett erő
Fmax(N)A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés
kivételével
Fv(N)Függőleges nyomóerő
H(mm)A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok)
H'(mm)A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus
vizsgálatok)
I(kgm2)A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek
tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték
L(mm)A traktor vonatkoztatási tengelytávja
M(kg)A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet
3.2.1.4. pontja szerint."”

2. Általános követelmények

2.1. A védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az 1.1. pontban meghatározott fő feladatát teljesítse.

2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek tekintendő, ha a II., III. és IV. Rész követelményei teljesülnek.

3. az ek-alkatrész-típusjóváhagyás iránti kérelem

3.1. A védőszerkezet és traktorra erősítése szilárdságára vonatkozó EK-alkatrész típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy azok meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. A kérelemhez három példányban kell mellékelni az alábbi dokumentumokat és adatokat:

- a védőszerkezet méretarányos, vagy a főméreteket tartalmazó rajza, amely bemutatja a védőszerkezet általános elrendezését. A rajzon különösen a felerősítő alkatrészeket kell részletesen bemutatni,

- a felerősítés részleteit oldalról és elölről bemutató fényképek,

- a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítés módját, és szükséges esetben a burkolat és a belső kárpitozás részleteit,

- adatok a szerkezet és a borulás hatása elleni védőszerkezet felszereléséhez használt anyagokról (lásd VI. Részet).

3.3. Az EK-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy traktort, amely annak a traktortípusnak egy mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a védőszerkezetet.

Ezen kívül a gyártónak meg kell adnia az első és hátsó tengelyre felszerelt, illetve felszerelhető gumiabroncsok méreteit.

3.4. Az EK-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóságok megadják a kért kiterjesztést, ha a jóváhagyott védőszerkezet, valamint az(ok) a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:

- a II. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálati referenciatömeget,

- a felerősítés módja és a felerősítési pontok a traktoron azonosak,

- az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak, és - a védőszerkezethez képest - azonos helyen vannak,

- a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése és a traktor olyan, hogy a szabadtér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.

4. JELÖLÉSEK

4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:

4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név;

4.1.2. A VII. Részben található mintának megfelelő EK-típus-jóváhagyási jel;

4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma;

4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet szánták.

4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.

4.3. Az adatoknak láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük."

II. Rész

Műszaki követelmények

A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulásvédelmi szerkezete EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit - a 3.2.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.4.1. (Adminisztratív kiterjesztés), a 3.5. (Jelölés) és a 3.7. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével - a 2008. október 12-i C(2008) 2 OECD-határozat 6. kódexének5 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:

"3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK

3.1. A szilárdságvizsgálatok előfeltételei

3.1.1. Két előzetes vizsgálat elvégzése

A szilárdságvizsgálatokat csak akkor szabad elvégezni a védőszerkezeten, ha mind az oldalirányú stabilitási vizsgálatot, mind a tovább nem borulási vizsgálatot sikeresen elvégezték (lásd a folyamatábrát a 6.3. ábrán).

3.1.2. Az előzetes vizsgálatok előkészítése

3.1.2.1. A traktorra biztonsági helyzetben fel kell szerelni a védőszerkezetet.

3.1.2.2. A traktorra a gyártó által megadott legnagyobb átmérőjű és az adott átmérőben létező legkeskenyebb gumiabroncsokat kell szerelni. A gumiabroncsok nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a szántóföldi munkákhoz ajánlott abroncsnyomást kell beállítani.

3.1.2.3. A hátsó kerekeket a legkisebb nyomtávra kell beállítani; az első kerekek nyomtávja amennyire csak lehetséges azokkal megegyező legyen. Amennyiben az első kerekeken két nyomtáv állítható be, amelyek ugyanolyan mértékben térnek el a hátsó kerekek legkisebb nyomtávjától, akkor az első kerekek két nyomtávja közül a szélesebbet kell választani.

3.1.2.4. A traktor összes tartályát fel kell tölteni, vagy a folyadékokat megfelelő tömeggel helyettesíteni kell a megfelelő helyeken.

3.1.2.5. A sorozatgyártás során alkalmazott összes szereléket normál helyzetben rögzíteni kell a traktorra.

3.1.3. Oldalirányú stabilitási vizsgálat

3.1.3.1. A fenti rendelkezéseknek megfelelően előkészített traktort vízszintes síkra kell állítani úgy, hogy a traktor első tengelyének forgáspontja - csuklós traktorok esetében a két tengely közötti forgáspont - szabadon el tudjon mozdulni.

3.1.3.2. A traktornak azt a részét, amely mereven kapcsolódik a traktor súlyának több mint 50 %-át hordó tengelyhez, emelővel vagy csörlővel fel kell billenteni; közben folyamatosan mérni kell a dőlésszöget. Ennek a szögnek legalább 38°-osnak kell lennie abban a pillanatban, amikor a traktor a talajon levő kerekein labilis egyensúlyi állapotban van. A vizsgálatot egyszer úgy kell elvégezni, hogy a kormánykerék teljesen el van forgatva jobbra, másodszor pedig úgy, hogy a kormánykerék balra van teljesen elforgatva.

3.1.4. Tovább nem borulási vizsgálat

3.1.4.1. Általános megjegyzések

A tovább nem borulás vizsgálatával kell meghatározni, hogy a traktorra felszerelt, a vezető védelmét szolgáló szerkezet megfelelően meg tudja-e akadályozni a traktor tovább borulását, ha az 1:1,5 dőlésű lejtőn oldalára borul (6.4. ábra).

A tovább nem borulás a 3.1.4.2. és a 3.1.4.3. pont szerinti módszerek egyikével bizonyítható.

3.1.4.2. A tovább nem borulás bemutatása felborítási vizsgálattal

3.1.4.2.1. A felborítási vizsgálatot legalább 4 m hosszú vizsgálati lejtőn (lásd a 6.4. ábrát) kell végezni. A lejtő felületét 18 cm vastagon olyan anyaggal kell beborítani, amelynek a kúpos penetrométerre vonatkozó ASAE S313.3 FEB1999 és ASAE EP542 FEB1999 számú szabványok szerint mért kúpbehatolási mutatója:

A = 235 ± 20

vagy

B = 335 ± 20

3.1.4.2.2. A (3.1.2. pontban leírtak szerint előkészített) traktort kezdősebesség nélkül

oldalirányba felbillentik. Ehhez a traktort úgy állítják fel a vizsgálati lejtő elején, hogy a kerekek a lejtő felőli oldalon a talajon nyugodjanak, a traktor szimmetriasíkja pedig párhuzamos legyen a körvonalakkal. Miután nekiütődik a vizsgálati lejtő felületének, a traktor a védőszerkezet felső sarkán megbillenve felemelkedhet a felületről, de nem fordulhat át. Vissza kell esnie arra az oldalára, amelyik először ütközött a felülethez.

3.1.4.3. A tovább nem borulás bemutatása számítással

3.1.4.3.1. A tovább nem borulás számítással történő igazolásához a traktor következő jellemzőit kell meghatározni (lásd a 6.5. ábrát):

B0(m)A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége
B6(m)A védőszerkezet szélessége a jobb és a bal oldali ütközési pont között
(m)A motorháztető szélessége
D0(rad)Az első tengely lengésszöge nulla helyzettől ütközésig
(m)Az első kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése
mellett
D3(m)A hátsó kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése
mellett
H0(m)Az első tengely forgáspontjának magassága
H1(m)A súlypont magassága
H6(m)Az ütközési pont magassága
H7(m)A motorháztető magassága
L2(m)A súlypont vízszintes távolsága az első tengelytől
L3(m)A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől
L6(m)A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától
(negatív előjellel kell használni, ha ez a pont a súlypont síkja előtt van)
L7(m)A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától
Mc(kg)A traktor számításhoz használt tömege
Q(kgm2)A súlyponton átmenő hossztengelyre számított tehetetlenségi nyomaték
S(m)Hátsó nyomtáv

A nyomtáv (S) és a gumiabroncs-szélesség (B0) összegének nagyobbnak kell lennie a védőszerkezet szélességénél (B6).

3.1.4.3.2. .A számításhoz a következő egyszerűsítő feltevésekkel lehet élni:

3.1.4.3.2.1. a kiegyenlített első tengelyű álló traktor felbillen az 1:1,5 dőlésű lejtőn, amint a súlypont függőlegesen a forgástengely fölé kerül;

3.1.4.3.2.2. a forgástengely párhuzamos a traktor hossztengelyével, és metszi a lejtő felőli első és hátsó kerék felfekvő felületének közepét;

3.1.4.3.2.3. a traktor nem csúszik meg a lejtőn lefelé;

3.1.4.3.2.4. a lejtőnek történő ütközés részben rugalmas, a rugalmassági tényező:

U = 0,2

3.1.4.3.2.5. a lejtőbe való behatolás mélysége és a védőszerkezet alakváltozása együttesen:

T = 0,2 m

3.1.4.3.2.6. a traktor egyéb alkatrészei nem hatolnak be a lejtő felületébe.

3.1.4.3.3. E kódexnek részét képezi az oldalirányba felboruló keskeny nyomtávú, elöl borulásvédelmi szerkezettel felszerelt traktorok továbborulásának vagy tovább nem borulásának megállapítására szolgáló számítógépes program (BASIC6), a 6.1-6.11. ábrán pedig példák láthatók.

3.1.5. Mérési módszerek

3.1.5.1. A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől (L3), illetve az első tengelytől (L2)

A traktor mindkét oldalán meg kell mérni a hátsó és az első tengely közötti távolságot, hogy ellenőrizzék, nem fordul-e el a kormány.

A súlypont hátsó tengelytől (L3), illetve első tengelytől (L2) mért távolságát a traktor tömegének a hátsó és az első kerekek közötti megoszlása alapján kell kiszámítani.

3.1.5.2. A hátsó kerék gumiabroncsának (D3) és az első kerék gumiabroncsának (D2) magassága

Az első és a hátsó kerekek gumiabroncsánál azonos módszert alkalmazva meg kell mérni a gumiabroncs legmagasabb pontjának a talajtól mért távolságát (6.5. ábra).

3.1.5.3. A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6).

Meg kell mérni a súlypont távolságát a védőszerkezet első metszéspontjától (6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra). Ha a védőszerkezet a súlypont síkja előtt helyezkedik el, a mért értéket mínusz előjellel kell használni (-L6).

3.1.5.4. A védőszerkezet szélessége (B6)

Meg kell mérni a szerkezet két függőleges oszlopának jobb és bal oldali ütközési pontja közötti távolságot.

Az ütközési pontot az első és a hátsó gumiabroncsok legmagasabb külső pontjai által meghatározott egyenesen átmenő és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra).

3.1.5.5. A védőszerkezet magassága (H6)

Meg kell mérni a szerkezet ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.

3.1.5.6. A motorháztető magassága (H7)

Meg kell mérni a motorháztető ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.

Az ütközési pontot az első gumiabroncs legmagasabb külső pontjain átmenő, valamint a motorháztetőt és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). A mérést a motorháztető mindkét oldalán el kell végezni.

3.1.5.7. A motorháztető szélessége (B7)

Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott két ütközési pontjának a távolságát.

3.1.5.8. A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától (L7)

Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott ütközési pontjának a súlyponttól mért távolságát.

3.1.5.9. Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)

A gyártó műszaki jelentésének tartalmaznia kell az első tengely forgáspontjának közepe és az első gumiabroncsok tengelyének közepe között függőlegesen mért távolságot (H01), amelyet ellenőrizni kell.

Meg kell mérni az első gumiabroncsok tengelye közepének a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát (H02) (6.8. ábra).

Az első tengely forgáspontjának magassága (H0) a két előző érték összege.

3.1.5.10.Hátsó nyomtáv (S)

Meg kell mérni a gyártó által megadott legnagyobb méretű gumiabronccsal felszerelt legkisebb hátsó nyomtávot (6.9. ábra).

3.1.5.11. A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)

Meg kell mérni a hátsó gumiabroncsok külső és belső függőleges síkjának a felső részen mért távolságát (6.9. ábra).

3.1.5.12. Az első tengely lengésszöge (D0)

A tengely mindkét végén meg kell mérni a tengely lengése során a vízszintes helyzet és a legnagyobb kitérés által bezárt legnagyobb szöget, figyelembe véve az esetleges végállású lengéscsillapítót. A legnagyobb mért szöggel kell számolni.

3.1.5.13.A traktor tömege (M)

A traktor tömegét a 3.2.1.4. pontban megadott feltételek szerint kell meghatározni.

3.2. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei

3.2.1. Általános előírások

3.2.1.1. A vizsgálat célja

Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes -a vizsgálati terhelést átadó - traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.

3.2.1.2. Vizsgálati módszerek

A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.

3.2.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok

3.2.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.

Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.

3.2.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.

Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című 3.2.3. pontban előírt követelmények.

A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét - beleértve az időjárás ellen védő részeket is - fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.

3.2.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.

3.2.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.

3.2.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál

A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg legalább a traktornak a választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.

3.2.2. Vizsgálatok

3.2.2.1. A vizsgálatok sorrendje

A vizsgálatok sorrendje a 3.3.1.1.6., a 3.3.1.1.7., a 3.3.2.1.6. és a 3.3.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:

1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén (lásd a 3.3.1.1.1. és a 3.3.2.1.1. pontot);

2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.3.1.1.4. és a 3.3.2.1.4. pontot);

3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet első részén (lásd a 3.3.1.1.2. és a 3.3.2.1.2. pontot);

4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán (lásd a 3.3.1.1.3. és a 3.3.2.1.3. pontot);

5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.3.1.1.5. és a 3.3.2.1.5. pontot);

3.2.2.2. Általános előírások

3.2.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.

3.2.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.

3.2.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.

3.2.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, ezt a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.

3.2.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.

3.2.3. Elfogadási kritériumok

3.2.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:

3.2.3.1.1. a védőszerkezetnek a 3.3.1.2.1. és a 3.2.3.1.2. pont értelmében minden részvizsgálat után törésektől és repedésektől mentesnek kell lennie. Amennyiben valamelyik vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó ütésvizsgálat vagy nyomóvizsgálat után kiegészítő vizsgálatot kell végrehajtani a dinamikus vagy a statikus vizsgálatokra vonatkozó eljárásnak megfelelően;

3.2.3.1.2. a vizsgálatok alatt - a túlterhelési vizsgálat kivételével - a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. melléklet 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;

3.2.3.1.3. a vizsgálatok alatt - a túlterhelési vizsgálat kivételével - a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.3.1.2.2. és a 3.3.2.2.2. pont szerint;

3.2.3.1.4. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;

3.2.3.1.5. a 3.3.1.2.3. és a 3.3.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.

3.2.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.

3.2.4. [nem alkalmazható]

3.2.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz

3.2.5.1. Lengőtömeg

3.2.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve a tartókötelek közötti szög.

3.2.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 6.10. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.

3.2.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.

3.2.5.2. A lengőtömeg felerősítése

A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1 %-ánál.

3.2.5.3. Rögzítések

3.2.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.

3.2.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.

3.2.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.

3.2.5.4. Keréktámasz és gerenda

3.2.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát).

3.2.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 6.13. ábrát).

3.2.5.5. Támaszok és rögzítések csuklós traktorokhoz

3.2.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.

3.2.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.3.1.1. pont tartalmaz.

3.2.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás

3.2.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.

3.2.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért gumiabroncs oldalfalmagasság (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12 %-a legyen.

3.2.5.7. Nyomóberendezés

A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.

3.2.5.8. Mérőberendezések

A következő mérőberendezések szükségesek:

3.2.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát).

3.2.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).

3.2.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz

3.2.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés

3.2.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.

3.2.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, továbbá 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.

3.2.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.

3.2.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):

- a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,

- a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.

3.2.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban statikusnak lehessen tekinteni.

3.2.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére

3.2.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.

3.2.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.

3.2.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei

3.2.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.

3.2.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.

Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.

3.2.6.4. Nyomóberendezés

A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelyalátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.

3.2.6.5. Egyéb mérőberendezések

A következő mérőberendezésekre is szükség van:

3.2.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát);

3.2.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).

3.3. Vizsgálati eljárások 3.3.1. Dinamikus vizsgálatok 3.3.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok 3.3.1.1.1. Ütés hátulról

3.3.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengő tömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.

A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.

Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.3.1.1.1.2. A traktort a 6.11. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.

A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.

3.3.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.3.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:

H = 25 + 0,07 M a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,02 M a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében. A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.3.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.

3.3.1.1.2. Ütés elölről

3.3.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.

A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.

Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.3.1.1.2.2. A traktort a 6.12. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.

A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.

3.3.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.3.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:

H = 25 + 0,07 M a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,02 M a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.3.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel)

ellátott traktorok esetében a magasság a fentiekben alkalmazott képlettel számolt érték és az alábbiak kiválasztott érték közül a nagyobb érték lesz:

H = 2,165 x 10-8 M x L2

vagy

H = 5,73 x 10-2 I

3.3.1.1.3. Ütés oldalról

3.3.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengő tömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.

A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.

A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt.

3.3.1.1.3.2. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.

A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 6.13. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada-egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele-harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 6.13. ábrának megfelelően kell kialakítani.

3.3.1.1.3.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.3.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.

3.3.1.1.3.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:

H = (25 + 0,20 M) (B6+B) / 2B a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = (125 + 0,15 M) (B6+B) / 2B a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.

3.3.1.1.3.5. A megfordítható vezetőhellyel ellátott traktorok esetében a magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:

H = 25 + 0,2 M a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;

H = 125 + 0,15 M a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében. A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.

3.3.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen

A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:

Fv = 20 M

Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.

Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.

3.3.1.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen

A gerendát a védőszerkezet első legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:

Fv = 20 M

Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.

Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.

3.3.1.1.6. További ütésvizsgálatok

Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni

H' = (H x 10-1) (12 + 4a) (1 + 2a)-1

esési magassággal, ahol "a" a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:

a = Dp / De

az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30 %-ánál.

A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.

3.3.1.1.7. További nyomóvizsgálatok

Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.

3.3.1.2. A végrehajtandó mérések

3.3.1.2.1. Törések és repedések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.

3.3.1.2.2. Védett tér

3.3.1.2.2.1. Behatolás a védett térbe

Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.

A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.

3.3.1.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata

Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:

Fi = 15 M

amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).

Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.

3.3.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)

A rugalmas alakváltozást az ülés ellenőrzési pontja fölött (810 + av) mm-re, az ütközési ponton áthaladó függőleges síkban kell mérni. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.

3.3.1.2.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.

3.3.2. Statikus vizsgálatok

3.3.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok

3.3.2.1.1. Terhelés a hátsó részen

3.3.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.

A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.

Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.3.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.3.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eil = 500 + 0,5 M

3.3.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.

3.3.2.1.2. Terhelés az első részen

3.3.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos, attól a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra lévő függőleges síkban kell kifejteni.

A borulásvédelmi szerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.

Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.

3.3.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.3.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eil = 500 + 0,5 M

3.3.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képletek közül választott képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:

Eíi = 2,165 x 10-7M x L2

vagy

Eil = 0,574 i

3.3.2.1.3. Oldalirányú terhelés

3.3.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjára merőleges függőleges síkban kell alkalmazni. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.

3.3.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.

3.3.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:

Eis = 1,75 M(B6+B) / 2B

3.3.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:

Eis = 1,75 M

3.3.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen

Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.4. pontban megadottakkal.

3.3.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen

Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.5. pontban megadottakkal.

3.3.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (6.18-6.20. ábra)

A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3 %-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5 %-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 6.19. ábrát).

A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5 %-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20 % hozzáadott energiáig (lásd a 6.20. ábrát).

A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15 %-os növelése után az erő minden 5 %-os lépésnél 3 %-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb, mint 0,8 Fmax.

A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20 %-át elnyelte.

A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.

3.3.2.1.7. További nyomóvizsgálatok

Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.

3.3.2.2. A végrehajtandó mérések

3.3.2.2.1. Törések és repedések

Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.

3.3.2.2.2. Védett tér

3.3.2.2.2.1. Behatolás a védett térbe

Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet1.6. pontja szerinti védett térbe.

A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.

3.3.2.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata

Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:

Fi = 15 M

amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).

Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.

3.3.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására

A rugalmas alakváltozást (810+av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.

3.3.2.2.4. Maradandó alakváltozás

Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt fel kell jegyezni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.

3.4. Kiterjesztését más traktortípusokra

3.4.1. [nem alkalmazható]

3.4.2. Kiterjesztés

Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki >>kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet<<, ha a traktor és a védőszerkezet a 3.1.3. és a 3.1.4. pont szerint kielégítette az oldalirányú stabilitásra és a tovább nem borulásra vonatkozó vizsgálatokat, továbbá ha a 3.3.1.2.2.2. pontban leírt hátulsó szilárd elemet felszereléskor megvizsgálták az e pontban leírt eljárás szerint (kivéve a 3.4.2.2.4. pontot):

3.4.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre

Az ütés- vagy terhelési és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.4.2.1.1-3.4.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.

3.4.2.1.1. A szerkezet (a hátulsó szilárd elemet is beleértve) legyen azonos a vizsgált szerkezettel.

3.4.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.

3.4.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.

3.4.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.

3.4.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [URP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [ÜEP]).

3.4.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre

Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.4.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):

3.4.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak).

3.4.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.

Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:

3.4.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;

3.4.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:

- ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el±7 %-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén),

- haa különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el±7 %-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás7 nem tér el ± 7 °%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén);

3.4.2.2.2.3. a védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.

3.4.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.4.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7 %-os határokat).

3.4.2.2.4. A hátsó szilárd elem módosítása vagy új hátsó szilárd elem felszerelése. Az új vagy módosított hátulsó szilárd elem figyelembevételével ellenőrizni kell, hogy a védett tér valamennyi vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad. El kell végezni a hátulsó szilárd elemnek a 3.3.1.2.2.2. pontban vagy a 3.3.2.2.2.2. pontban leírt vizsgálatból álló hitelesítő mérését, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.

3.5. [nem alkalmazható]

3.6.A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben

3.6.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.

3.6.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.

3.6.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.

3.6.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.6.2.3. pont szerinti anyagának.

3.6.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 6.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.

A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.

A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.

3.6.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 6.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.

3.6.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148-1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 6.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.

3.6.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.

3.6.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.

6.1.táblázat
Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények
Minta méreteEnergia az alábbi hőmérsékletenEnergia az alábbi hőmérsékleten
-30 °C-20°C
mmJJ8
10 x 1091127,5
10 x 91025
10 x 89,524
10 x 7,5109,524
10 x 7922,5
10 x 6,78,521
10 x 6820
10 x 5117,519
10 x 4717,5
10 x 3,5615
10 x 3615
10 x 2,5125,514

3.7. [nem alkalmazható]

6.1. ábra Védett tér

6.1.c. ábra Felülnézet

1 - Referenciavonal

2 - Az ülés ellenőrzési pontja

3 - Referenciasík

6.2. ábra

Megfordítható üléssel és kormánykerékkel ellátott traktorok szabad tere

6.3. ábra

Oldalirányba felboruló, elöl borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor továbborulásra való hajlamának megállapítására szolgáló folyamatábra

B1. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont mögé esik

B2. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont közelébe esik

B3. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont előtt helyezkedik el

6.4. ábra

Berendezés a traktor borulásgátló tulajdonságainak vizsgálatára 1:1,5 lejtőn

6.5. ábra

Három irányba továbborulásra hajlamos traktor felborulásának kiszámításához szükséges adatok

6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6)

6.7. ábra

Az ütközési pontok meghatározása a védőszerkezet szélességének (B6), valamint a motorháztető magasságának méréséhez (H7)

6.8. ábra

Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)

6.9. ábra

A hátsó nyomtáv (S) és a hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)

6.10. ábra

A lengőtömeg a felfüggesztő lánccal vagy drótkötéllel

6.11. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)

6.12. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)

6.13. ábra

Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)

6.14. ábra

Példa a traktorra ható nyomóberendezésre

6.15. ábra

Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre

1 - Maradandó alakváltozás

2 - Rugalmas alakváltozás

3 - Teljes alakváltozás (maradandó + rugalmas alakváltozás)

6.16. ábra

Modellezett talajszint

6.17. ábra

A hátulsó szilárd elem legkisebb szélessége

6.18. ábra

Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat nem szükséges

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel Fa < 1,03 F'.

6.19. ábra

Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat szükséges

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F'.

3. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert Fb > 0,97F' és Fb > 0,8 Fmax.

6.20. ábra

Erő-alakváltozás görbe A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell

Megjegyzések:

1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D' alakváltozáshoz tartozó értékét.

2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F

3. Fb < 0,97 F', ezért tovább kell terhelni.

4. Fc < 0,97 Fb ezért tovább kell terhelni.

5. Fd < 0,97 Fc ezért tovább kell terhelni.

6. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha Fe > 0,8 Fmax.

7. A vizsgálat sikertelen, ha a terhelés bármikor 0,8 Fmax alá esik."

VI. Rész

MINTA

VIZSGÁLATI JELENTÉS A BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZET (VEZETŐÜLÉS ELÉ SZERELT KERET) EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATÁRÓL A SZERKEZET SZILÁRDSÁGA, VALAMINT A TRAKTORRA VALÓ FELERŐSÍTÉSÉNEK SZILÁRDSÁGA SZEMPONTJÁBÓL

VII. Rész

JELÖLÉSEK

AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JEL A KÖVETKEZŐKBŐL ÁLL:

- egy négyszög és benne egy kis "e" betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető betűjele(i) vagy száma:

1Németország esetében,
2Franciaország esetében,
3Olaszország esetében,
4Hollandia esetében,
5Svédország esetében,
6Belgium esetében,
7Magyarország esetében,
8a Cseh Köztársaság esetében,
9Spanyolország esetében,
11az Egyesült Királyság esetében,
12Ausztria esetében,
13Luxemburg esetében,
17Finnország esetében,
18Dánia esetében,
19Románia esetében,
[647]
20Lengyelország esetében,
21Portugália esetében,
23Görögország esetében,
24Írország esetében,
25Horvátország esetében,
26Szlovénia esetében,
27Szlovákia esetében,
29Észtország esetében,
32Lettország esetében,
34Bulgária esetében,
36Litvánia esetében,
CYCiprus esetében,
MTMálta esetében;

- a négyszög alatt és annak közelében az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma, amely megfelel az EK-alkatrész-típusbizonyítvány számának, amelyet a védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki;

- a V vagy SV betűk annak függvényében, hogy dinamikus (V) vagy statikus (SV) vizsgálatról volt szó, a betűt (betűket) követi a 2-es szám, amely azt jelenti; hogy az e melléklet szerinti védőszerkezetről van szó.

PÉLDA EGY EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JELRE

Jelmagyarázat: a fenti EK-alkatrész-típus-jóváhagyási jellel ellátott védőszerkezet elöl

felszerelt bukóív típusú védőszerkezet, amelyet keskeny nyomtávú traktorra (V2) terveztek, valamint amelyre dinamikus vizsgálat alapján Belgiumban (e6) 43-as szám alatt adtak EK-alkatrész-típusjóváhagyást.

VIII. Rész

AZ EK ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTÁJA

IX. Rész

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI

1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.

2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.

3. Az alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Kiváltképp azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védőszerkezettípusokra.

5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a kiterjesztést:

5.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra történő felerősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást.

5.2. A védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik.

5.3. A védőszerkezet traktorra erősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

6. Az EK-típusbizonyítványhoz valamennyi engedély megadásakor, megtagadásakor vagy kiterjesztésekor mellékelni kell egy, a X. Rész szerinti bizonyítványt.

7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezték, akkor ezen Rész 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.

X. Rész

MINTA

1 Ez a melléklet a Tanács 86/415/EGK irányelvével, az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 97/54/EGK irányelvével és a Bizottság 2010/22/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2 Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok elöl felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.

3 Az eredetileg az ülés referenciapontját (ÜRP) alkalmazó vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok esetében a szükséges méréseket az ülés ellenőrzési pontja helyett az ülés referenciapontjára vonatkoztatva kell elvégezni, és egyértelműen jelezni kell az ülés referenciapontjának alkalmazását (lásd az 1. mellékletet).

4 A felhasználókat emlékeztetjük arra, hogy az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása az MSZ EN ISO 5353 szabvány szerint történik, és ez a traktorhoz viszonyítva egy olyan rögzített pont, amely akkor sem mozdul el, ha az ülést elmozdítják a középső helyzetből. A védett tér meghatározásához az ülést a hátsó legfelső helyzetbe kell állítani.

5 Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok elöl felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.

6 A program és a példák az OECD honlapján érhetők el.

7 Az előírt energiaszint elérésekor mért maradandó + rugalmas alakváltozás.

8 Az ütőmunkára vonatkozó követelmény - 20 °C-on 2,5-szer nagyobb, mint a - 30 °C-ra megadott érték. Egyéb tényezők is befolyásolják az ütőmunka nagyságát, pl. a hengerelés iránya, a folyási határ, a szemcseorientáció és a hegesztés. Acél kiválasztásánál és felhasználásánál ezeket a tényezőket kell figyelembe venni.

9 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

10 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

11 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

12 Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.

A C. Függelék C/23. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[648]

A traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó követelmények[649]

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre[650]

1.1. E melléklet alkalmazásában a "traktor" az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.

1.2. E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelékének C/2. számú mellékletében meghatározott kategóriák.

1.3. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott T1, T2, T3 és T4 kategóriájú traktorokra kell alkalmazni.

2. Jóváhagyási rendelkezések

2.1. Azon traktorok tekintetében, amelyek megfelelnek az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek, a jóváhagyó hatóság ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján:

a) nem tagadja meg az EK típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás kiadását;

b) engedélyezi a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve értékesítését, forgalomba helyezését és használatát.

2.2. Azon traktorok tekintetében, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek, a jóváhagyó hatóság ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján:

a) nem adja ki az EK típusjóváhagyást;

b) megtagadja a forgalomba helyezési engedély és a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

2.3. Azon új traktorok tekintetében, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek, a jóváhagyó hatóság:

a) az ER. C Függelék rendelkezéseivel összhangban kiadott megfelelőségi igazolásokat az ER. C Függelék 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem tekinti érvényesnek;

b) megtagadja az új traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését.

2.4. A jóváhagyó hatóság megadja az EK típusjóváhagyást minden olyan típusú szélvédőre vagy más üvegtáblára, továbbá mechanikus kapcsolóra, amely kielégíti a III., illetve a IV. Részben meghatározott szerkezeti és vizsgálati követelményeket.

A jóváhagyó hatóság eseti vizsgálatok alkalmazásával ellenőrzi, hogy a gyártott típusok megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.

2.5. A jóváhagyó hatóság minden olyan típusú szélvédőre, más üvegtáblákra, illetve mechanikus kapcsolószerkezetre, amelyet a 2.4. pont szerint jóváhagynak, a III. Részben vagy a IV. Részben megadott példáknak megfelelő EK alkatrésztípus jóváhagyási jelet adnak ki a traktor, a szélvédő vagy a mechanikus kapcsolószerkezet gyártója vagy a gyártó meghatalmazott képviselője részére.

A szélvédőn, más üvegtáblán, illetve mechanikus kapcsolószerkezeten nem alkalmazható olyan jelzés, amely a 2.4. pont szerinti EK alkatrész-típusjóváhagyással ellátott berendezések más berendezésekkel történő összetévesztését okozhatja.

2.6. A jóváhagyó hatóság nem tiltja meg szerkezeti megoldásukra hivatkozva a szélvédők, egyéb üvegtáblák vagy mechanikus kapcsolószerkezetek forgalomba hozatalát, ha azok EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva.

A jóváhagyó hatóság megtiltja azonban olyan szélvédők, más üvegtáblák vagy mechanikus kapcsolószerkezetek forgalmazását, amelyek rendelkeznek ugyan EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel, de nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal.

A jóváhagyó hatóság erről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát, valamint a - közlekedésért felelős miniszter útján - Bizottságot.

2.7. A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságai részére a III. vagy a IV. Részben szereplő minta szerinti alkatrésztípusbizonyítvány másolatát minden olyan szélvédőre, más üvegtáblára vagy mechanikus kapcsolószerkezetre vonatkozóan, amelyet jóváhagynak, vagy amelynek jóváhagyását megtagadják.

2.8. Ha az EK alkatrész-típusjóváhagyást kiadó hatóság megállapítja, hogy az ugyanazon EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő több szélvédő, más üvegtábla vagy mechanikus kapcsolószerkezet nem felel meg az általa jóváhagyott típusnak, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a jóváhagyott típussal egyező gyártást biztosító eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

A jóváhagyó hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait a meghozott intézkedésekről, amelyek szükség esetén - amennyiben komoly és ismétlődő eltérésről van szó - az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek.

A jóváhagyó hatóság ugyanezen intézkedéseket teszi meg, ha egy másik tagállam illetékes hatóságától ilyen eltérésről tájékoztatást kap.

A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül tájékoztatja más tagállam illetékes hatóságát az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról és az intézkedés okairól.

2.9. Az ezen melléklet végrehajtására vonatkozó rendelkezések alapján hozott minden olyan döntést, amellyel valamely szélvédő vagy mechanikus kapcsolószerkezet EK alkatrész-típusjóváhagyását megtagadják, vagy visszavonják, vagy amelyek forgalmazását vagy használatát megtiltják, részletesen meg kell indokolni.

Az ilyen döntésekről értesíteni kell az érintett felet, akit egyúttal tájékoztatni kell azon jogorvoslati lehetőségekről is, amelyekkel a hatályos jogszabályok alapján élhet, illetve azon határidőkről, amelyeken belül a jogorvoslat igénybe vehető.

A RÉSZEK JEGYZÉKE

I. RÉSZ: Méretek és vontatható tömeg Alfüggelék: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

II. RÉSZ: Sebességszabályozó, valamint a hajtóelemek, a kiálló részek és a kerekek védelme

Alfüggelék: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

III. A. RÉSZ: A szélvédő és egyéb üvegezések - felszerelési követelmények, fogalommeghatározások, alkatrész-típusjóváhagyási kérelem, alkatrész-típusjóváhagyás, jelölések, általános műszaki követelmények, vizsgálatok és gyártásmegfelelőség

Alfüggelék: Példák alkatrész-típusjóváhagyási jelekre

III. B. RÉSZ: Tájékoztatás az EK alkatrész-típusjóváhagyásról, az EK alkatrész- típusjóváhagyás megtagadásáról, az EK alkatrésztípusjóváhagyás kiterjesztéséről, az EK alkatrésztípusjóváhagyás visszavonásáról

1. alfüggelék: Edzett üvegből készült szélvédők

2. alfüggelék: Nem szélvédő céljára szolgáló, egyenletesen edzett üvegtáblák

3. alfüggelék: Rétegelt üvegből készült szélvédők

4. alfüggelék: Nem szélvédő céljára szolgáló rétegelt üvegtáblák

5. alfüggelék: Kombinált üveg-műanyag szélvédők

6. alfüggelék: Nem szélvédő céljára szolgáló kombinált üveg-műanyag táblák

7. alfüggelék: Kettős üvegezésű egységek

8. alfüggelék: A szélvédők jegyzékének tartalma III. C. RÉSZ: Általános vizsgálati feltételek

III. D. RÉSZ: Edzett üvegből készült szélvédők

III. E. RÉSZ: Nem szélvédő céljára szolgáló, egyenletesen edzett üvegtáblák

III. F. RÉSZ: Közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők

III. G. RÉSZ: Nem szélvédők céljára szolgáló, rétegelt üvegtáblák

III. H. RÉSZ: Kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédők

III. I. RÉSZ: Belső oldalukon műanyaggal bevont biztonsági üvegtáblák

III. J. RÉSZ: Üveg-műanyag szélvédők

III. K. RÉSZ: Nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák

III. L. RÉSZ: Kettős üvegezésű egységek

III. M. RÉSZ: Szélvédők csoportosítása alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálathoz

III. N. RÉSZ: A szegmensmagasságok mérése és az ütközési pontok helyzete

III. O. RÉSZ: A gyártásmegfelelőség ellenőrzése

III. P. RÉSZ: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

IV. RÉSZ: Mechanikus kapcsolók a traktor és a vontatmány között, valamint a kapcsolási pontra ható függőleges terhelés

1. alfüggelék: A mechanikus kapcsoló alkatrészeinek rajzai

2. alfüggelék: Dinamikus vizsgálati módszer

3. alfüggelék: A kapcsolószerkezet statikus vizsgálati módszere

4. alfüggelék: Alkatrész-típusjóváhagyási jel

5. alfüggelék: EK alkatrész-típusbizonyítvány minta

6. alfüggelék: Az EK típusjóváhagyás megadásának feltételei

7. alfüggelék: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

V. RÉSZ: A kötelező táblák és feliratok elhelyezkedése és felerősítési módja a traktoron

Alfüggelék: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

VI. RÉSZ A vontatott járművek fékműködtetése és fékcsatlakozás a traktor és a vontatott jármű között

Alfüggelék: Melléklet az EK típusbizonyítványhoz

I. RÉSZ

MÉRETEK ÉS VONTATHATÓ TÖMEG

1. MEGHATÁROZÁSOK

1.1. Hosszúság: azon távolság, amelyet a legelső és leghátsó pontokon (ezek legkedvezőtlenebb helyzetében) átmenő és a traktor hossztengelyére merőleges függőleges síkok között mérnek, figyelmen kívül hagyva:

- a visszapillantó tükröket,

- az indítófogantyúkat,

- az első vagy oldalsó helyzetjelző (oldaljelző) lámpákat.

1.2. Szélesség: azon távolság, amelyet a legszélső, oldalsó pontokon átmenő és a traktor hossztengelyével párhuzamos síkok között mérnek, figyelmen kívül hagyva:

- a visszapillantó tükröket,

- az irányjelzőket,

- az első vagy oldalsó, illetve hátsó helyzetjelző (oldaljelző) lámpákat; a parkolólámpákat,

- a gumiabroncsoknak a traktor tömege következtében fellépő alakváltozását,

- az összehajtható elemeket, pl. lehajtható lábtámaszok, rugalmas sárvédők stb.

1.3. Magasság: a talaj és a traktornak a talajtól legnagyobb távolságra lévő pontja között mért függőleges távolság, az antenna figyelmen kívül hagyásával. E magasság megállapításakor a traktort:

- a gyártó által meghatározott legnagyobb gördülési sugarú, új gumiabroncsokkal kell felszerelni.

1.4. Megengedett vontatható tömeg: az a tömeg, amelyet egy adott típusú traktor vontathat. Ez állhat egy vagy több vontatott pótkocsiból, illetve mezőgazdasági vagy erdészeti eszközből. Különbséget kell tenni a gyártó által meghatározott, műszakilag megengedhető és az alábbi 2.2. pont szerint hatóságilag megengedett vontatható tömeg között.

1.5. Vonószerkezet: a traktorra felszerelt részegység, amely a traktor és a vontatmány között mechanikus kapcsolatot létesít.

1.6. A traktor saját tömege üzemkész állapotban (mt):

- a ER C Függelék C/1. számú mellékletének 2.1.1. pontja szerint meghatározott tömeg.

1.7. Műszakilag megengedett vontatható tömeg(ek):

- fékezetlen vontatható tömeg,

- függetlenül fékezett vontatható tömeg (az MR. C Függelék C/8. sz. mellékletének 2.12 pontja szerint),

- tehetetlenségi erővel fékezett vontatható tömeg (a z MR. C Függelék C/8. sz. mellékletének 2.14 pontja szerint),

- hidraulikusan vagy pneumatikusan fékezett vontatható tömeg: e fékezés lehet folytonos, félig folytonos vagy független segédenergiával működő rendszerű, az MR. C Függelék C/8. sz. mellékletének 2.9., 2.10. és 2.11. pontja szerint.

2. KÖVETELMÉNYEK

2.1. Méretek

A traktor megengedhető legnagyobb méretei az alábbiak:

2.1.1. hossz: 12 m.

2.1.2. szélesség: 2,55 m (figyelmen kívül hagyva a földdel érintkező abroncsperemet). 2.1.3 magasság: 4 m.

2.1.4. A méretek ellenőrzésére szolgáló méréseket az alábbiak szerint kell elvégezni:

- az 1.6. pont szerinti terheletlen traktoron, menetkész állapotban,

- vízszintes, sík felületen,

- álló traktoron, kikapcsolt motorral,

- új, a gyártó által megadott üzemi nyomásra fújt gumiabroncsokkal,

- zárt ajtókkal és ablakokkal,

- a kormánykerék "egyenesen előre" helyzetében,

- a traktorhoz mezőgazdasági vagy erdészeti eszközt nem kapcsolva.

2.2. Megengedett vontatható tömeg

2.2.1. A megengedett vontatható tömeg - az e rendelet 21. §-ában foglalt feltételek megtartása mellett - nem haladhatja meg a következőket:

2.2.1.1. az 1.7. pont szerinti műszakilag megengedett, a traktor gyártója által ajánlott vontatható tömeg;

2.2.1.2. az EK alkatrész-típusjóváhagyásban a vonókészülékre meghatározott vontatható tömeg.

2.2.2. A vontatható tömeg(ek)et a traktor járműokmányában fel kell tüntetni.

Alfüggelék
MINTA
A hatóság neve
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYITVÁNYÁHOZ A MÉRETEKRE ÉS A VONTATHATÓ TÖMEGEKRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott mun­kagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységei­nek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma:..............................
1.Alkatrészek vagy jellemzők:
1.1.Méretek
1.1.1.Hossz:...................................m
1.1.2Szélesség:...............................m
1.1.3.Magasság:...............................m
1.2.Vontatható tömegek:
1.2.1.Fékezetlen vontatható tömeg:..............................kg
1.2.2.Függetlenül fékezett vontatható tömeg:..............................kg
1.2.3.Tehetetlenségi erővel fékezett vontatható tömeg:...........................kg
1.2.4.Hidraulikusan vagy pneumatikusan segített fékrendszerrel felszerelt vontatható tömeg:...................kg
2.A traktor gyártmánya, vagy gyártójának cégneve:.....................................
3.A traktor típusa, adott esetben kereskedelmi neve:....................................
4.A gyártó neve és címe:....................................................................................
5.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):
6.A traktor az EK típusjóváhagyásra átadva:.............................................
7.Típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat:............................
8.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:..........................................
9.A szolgáltató által kiállított jegyzőkönyv száma:
.........................................
10.
11.
Az EK típusjóváhagyás a méretekre és a vontatható tömegre vonatkozóan megad­va/elutasítva (1):
Helye:.....................................
12.
13.
Kelt:.......................................
Aláírás:....................................
14.A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizo-
nyítványhoz:
......................................méretezett rajzok;
......................................a traktor rajza vagy fényképe.
Az adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
15.Megjegyzések:
…………………………………………………………………………………………
(1)A nem kívánt rész törlendő.

II. RÉSZ

Sebességszabályozó, valamint a hajtóelemek, a kiálló részek és a kerekek védelme, különleges alkalmazásokra vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények, kezelési útmutató[651]

1. SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ

1.1. Ha a gyártó rendes kivitelben sebességszabályozót épít be, akkor azt úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy a traktor megfeleljen a legnagyobb tervezési sebességről szóló MR. C. Függelék C/2. sz. mellékletnek.

2. A HAJTÓELEMEK, A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A KEREKEK VÉDELME

2.1. Általános előírások

2.1.1. A traktorokon a hajtóelemeket, a kiálló részeket és a kerekeket úgy kell megtervezni, felszerelni, illetve védeni, hogy azok ne okozhassanak rendes használat esetén személyi sérülést.

2.1.2. A 2.1.1. pont szerinti követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha teljesülnek a 2.3. pont követelményei. A 2.3. ponttól eltérő megoldások akkor engedé-lyezhetőek, ha a gyártó tanúsítja, hogy azok legalább egyenértékűek a 2.3. pontban előírt követelményekkel.

2.1.3. A védőberendezéseket szilárdan kell a traktorhoz rögzíteni. A "szilárd rögzítés" azt jelenti, hogy a berendezéseket csak szerszám segítségével lehet eltávolítani.

2.1.4. A motorburkolatokat, tetőket, illetve motorházfedeleket, amelyek lecsapódásuk esetén balesetet okozhatnak, úgy kell kialakítani, hogy a véletlen lecsukódás ellen védve legyenek (pl. biztosítókészülék vagy megfelelő felszerelés vagy tervezés révén).

2.1.5. Egy védőkészülék több veszélyes pontot is védhet. Ha azonban a beállításra, karbantartásra vagy zavarelhárításra szolgáló berendezések - amelyek csak járó motor esetén működtethetőek - egyetlen védőszerkezet alá vannak szerelve, úgy további védőkészüléket is fel kell szerelni.

2.1.6. Azon biztosítóelemeket (pl. rugós kapcsok vagy lemezek), amelyek

- pillanatnyi szétkapcsolású (gyorskioldó) rögzítőelemek (pl. csapszegek), és

- szerszám nélkül nyitható biztonsági védőkészülékek (pl. motorburkolat) rögzítőelemeinek biztosítására szolgálnak,

szilárdan kell rögzíteni a traktorhoz vagy a védőkészülékhez.

2.2. Fogalommeghatározások

2.2.1. "Védőkészülék": olyan eszköz, amelynek feladata a veszélyes részek védelme. Ide tartoznak a védőlemezek, fedelek vagy védőrácsok.

2.2.1.1. "Védőlemez": olyan védőkészülék, amely közvetlenül a veszélyes alkatrész előtt helyezkedik el, és amely akár önmagában, akár más alkatrésszel együtt minden oldalról védelmet nyújt a veszélyes alkatrésszel való érintkezés ellen.

2.2.1.2. "Fedél" vagy "burkolat": olyan védőkészülék, amely a veszélyes alkatrész előtt helyezkedik el, és annak megérintése ellen a fedett oldal felől nyújt védelmet.

2.2.1.3. "Védőrács": olyan védőkészülék, amely korlát, rács vagy ezekhez hasonló szerkezeti elem segítségével teremti meg azon szükséges biztonsági távolságot, amely megakadályozza a veszélyes alkatrész érintését.

2.2.2. "Veszélyes rész": minden olyan pont, amely a traktor rögzített vagy mozgatható alkatrészeinek elrendezése vagy tervezése miatt balesetveszélyt jelent. Veszélyes részek különösen a becsípést, nyírást, vágást és szúrást okozó helyek, valamint a behúzási és ráfutási részek.

2.2.2.1. "Becsípési hely": olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozdulnak el egymáshoz vagy rögzített alkatrészekhez képest úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik.

2.2.2.2. "Nyíró rész": olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozognak egymáson vagy más alkatrészeken úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik és elnyírhatják.

2.2.2.3. "Vágási, behatolási vagy szúrási hely": olyan veszélyes hely, ahol mozgó vagy rögzített, éles, hegyes vagy tompa alkatrészek személyeket vagy ezek testrészeit megsebesíthetik.

2.2.2.4. "Elkapási hely": olyan veszélyes hely, ahol éles kinyúlások, fogak, csapok, csavarok, zsírzó gombok, tengelyek, tengelyvégek és más alkatrészek úgy mozognak, hogy azokba személyek, ezek testrészei vagy ruházata beleakadhatnak, és azokat magukkal húzhatják.

2.2.2.5. "Behúzási vagy ráfutási hely": olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozgásuk révén nyílást szűkítenek, és így a közelben álló személyeket, ezek testrészeit vagy ruházatát elkaphatják.

2.2.3. "Elérési távolság": azon legnagyobb távolság, amelyet személyek bizonyos testrészei elérhetnek felfelé, lefelé, befelé, fentről, körben vagy valamin keresztül bármiféle tárgy használata nélkül (1. ábra).

2.2.4. "Biztonsági távolság": az elérési távolságnak vagy a testméreteknek megfelelő távolság a biztonsági ráhagyással megnövelve (1. ábra).

2.2.5. "Vezérlőszerv": olyan készülék, amelynek közvetlen működtetésével megváltoztatható a traktor vagy bármely hozzákapcsolt berendezés állapota vagy üzemmódja.

2.2.6. "Rendes működtetés": a traktornak a gyártó által meghatározott rendeltetés szerinti használata olyan üzemeltető által, aki ismeri a traktor jellemzőit, és betartja a gyártó által a kezelési útmutatóban leírt és a traktoron jelek formájában feltüntetett működtetési, karbantartási és biztonsági előírásokat.

2.2.7. "Véletlen érintkezés": egy személy tevékenységéből eredő, nem tervezett érintkezés a személy és egy veszélyes hely között a traktor rendes működtetése és karbantartása közben.

2.3. Biztonsági távolságok a veszélyes alkatrészek érintésének elkerülésére

2.3.1. A biztonsági távolságot azon helyektől kell mérni, amelyek a talajszinttől, illetve a traktor működtetéséhez, kezeléséhez és ellenőrzéséhez elérhetőek. A "traktor kezelése és ellenőrzése" csak azon műveleteket jelenti, amelyeket maga a járművezető végez rendes körülmények között, a használati utasítással összhangban. A biztonsági távolságok meghatározásakor alapelv, hogy a traktor rendeltetésszerű állapotban van, és hogy nem használnak fel semmilyen eszközt a veszélyes rész elérésére.

A biztonsági távolságokat a 2.3.2.1.-2.3.2.5. pont tartalmazza. Bizonyos esetekben vagy meghatározott alkatrészekre vonatkozóan a megfelelő biztonsági szint akkor teljesül, ha a traktor megfelel a 2.3.2.6.-2.3.2.14. pont követelményeinek.

2.3.2. A veszélyes helyek védelme

2.3.2.1. Felfelé

A biztonsági távolság felfelé, egyenesen álló személyek esetén 2 500 mm (lásd 1. ábra).

1. ábra

2.3.2.2. Lefelé, fentről

Biztonsági ráhagyás korlát feletti eléréshez:

a = a talajszint és a veszélyes hely közötti távolság,

b = a korlát vagy a védőkészülék magassága,

c = vízszintes távolság a veszélyes hely és a korlát között (lásd 2. ábra).

2. ábra

Korlát fölött lefelé történő elérés esetén a biztonsági távolságokat az 1. táblázatban megadottak szerint kell betartani.

1. TÁBLÁZAT

(mm)

a= a veszélyesb= A védőeszköz peremének magassága
hely távolsága2 4002 2002 0001 8001 6001 4001 2001 000
a talajtólc = Vízszintes távolság a veszélyes ponttól
2 400-100100100100100100100
2 200-250350400500500600600
2 000--3505006007009001 100
1 800---6009009001 0001 100
1 600---5009009001 0001 300
1 400---1008009001 0001 300
1 200----5009001 0001 400
1 000----3009001 0001 400
800-----6009001 300
600------5001 200
400------3001 200
200------2001 100

2.3.2.3. Elérés körben

Legalább az alábbi 2. táblázat szerinti biztonsági ráhagyást kell betartani akkor, ha az érintett testrész nem érheti el a veszélyes helyet. A biztonsági ráhagyás alkalmazásakor azon feltevésből kell kiindulni, hogy a szóban forgó testrész fő ízülete erősen a védőkészülék pereméhez nyomódik. A biztonsági ráhagyás követelményei csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha biztosítva van, hogy a testrész nem tolódhat előbbre a veszélyes hely irányában vagy azon keresztül.

2. TÁBLÁZAT

2.3.2.4. Benyúlás és átnyúlás

Ha nyílásokba lehet benyúlni vagy nyílásokon lehet átnyúlni a veszélyes alkatrészekig, úgy a 3. és a 4. táblázat szerinti biztonsági távolságokat kell betartani.

Az egymáshoz képest mozgó alkatrészek, illetve a rögzített alkatrészek mentén mozgó elemek nem tekintendők veszélyforrásnak, amennyiben távolságuk nem haladja meg a 8 mm-t.

3. TÁBLÁZAT

Biztonsági távolságok hosszúkás és párhuzamos nyílások esetén (mm-ben)

4. TÁBLÁZAT

Biztonsági távolságok négyzet vagy kör alakú nyílások esetén (mm-ben)

2.3.2.5. Biztonsági távolságok becsípési helyek esetén

A becsípési hely nem tekinthető veszélyesnek a vázolt testrészre vonatkozóan, ha a biztonsági távolságok meghaladják az 5. táblázat szerinti értékeket és biztosított, hogy a mellette lévő, legszélesebb testrész nem dugható be.

5. TÁBLÁZAT

2.3.2.6. Vezérlőszervek

A két pedál közötti rés, valamint azon nyílások, amelyeken a vezérlő szervek átmennek, nem tekinthetők becsípő vagy nyíró résznek.

2.3.2.7. Hátsó hárompont- függesztő szerkezet

2.3.2.7.1. A hárompont- függesztő rendszerben az emelőrudak csuklópontjainak középsíkján áthaladó sík mögött legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell fenntartani a mozgó részek között minden pontra vagy az emelőszerkezet mozgási tartományának minden pontjára - a felső és az alsó 0,1 n szakasz kivételével -; továbbá 25 mm távolságot, vagy legalább 30 fokos szöget kell fenntartani az olyan, ollózó mozgást végző alkatrészekre, amelyeknek a szöge változó (lásd 3. ábra). A felső és alsó szakaszon 0,1 n-nel csökkentett n' mozgási tartományt az alábbiak szerint kell meghatározni (lásd 4. ábra). Amennyiben az alsó függesztő karokat az emelőszerkezet közvetlenül működteti, úgy a referenciasíkot e függesztő karok középső keresztirányú függőleges szimmetriasíkja határozza meg:

3. ábra

Jelmagyarázat:

A = Emelőkar

B = Alsó függesztő kar

C = Emelőrúd

D = Traktoralváz

E = Az emelőrúd forgócsapjának tengelyén átmenő sík

F = Emelőrúd játékának burkológörbéje

4. ábra

2.3.2.7.2. A hidraulikus emelőegység n mozgási tartománya tekintetében az alsó összekötőkar csatlakozó pontjának alsó A helyzetét behatárolja az MSZ ISO 730:1994 szabvány 1. része szerinti "14"-es méret, míg a felső B helyzetet a hidraulikarendszer legnagyobb elmozdulása határolja be. Az n' elmozdulás a felülről és alulról 0,1 n-nel csökkentett n elmozdulásnak felel meg, és meghatározza az A' és B' közötti függőleges távolságot.

2.3.2.7.3. Ezenfelül, az n' mozgási tartományon belül egy legalább 25 mm-es biztonsági ráhagyást kell fenntartani az emelőrudak profilja körül, a szomszédos alkatrészekhez viszonyítva.

2.3.2.7.4. Ha a hárompont-függesztő szerkezeten olyan kapcsolókészülékek használatára kerül sor, amelyek nem igénylik kezelő jelenlétét a traktor és a munkagép között (pl. gyorskapcsoló készülék esetén), úgy a 2.3.2.7.3. pont előírásait nem kell figyelembe venni.

2.3.2.7.5. A kezelési utasítás pontos tájékoztatást tartalmaz a 2.3.2.7.1. pont első mondatában meghatározott sík előtti veszélyes helyekre vonatkozóan.

2.3.2.8. Első hárompont-függesztő berendezés

2.3.2.8.1. Az emelőegység n mozgási tartományának minden pontjában - kivéve az alsó és felső 0,1 n szakaszokat - legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell fenntartani a mozgó részek között; legalább 30°-os szöget vagy 25 mm biztonsági ráhagyást pedig akkor, ha az ollózó mozgást végző alkatrészek szöge egymáshoz képest változik. A felső és alsó véghelyzetben 0,1 n-nel csökkentett n' mozgási tartományt az alábbiak szerint kell meghatározni (lásd a 4. ábrát is).

2.3.2.8.2. A hidraulikus emelőegység n mozgási tartománya tekintetében az alsó összekötő kar csatlakozási pontjának alsó A véghelyzetét az 1998. márciusi ISO 8759 szabvány 2. része szerinti "14"-es méret, míg a felső B véghelyzetet a hidraulika legnagyobb elmozdulása határolja be. Az n' mozgási tartomány a felülről és alulról 0,1 n-nel csökkentett n mozgási tartomány és megfelel az A' és B' pontok közötti függőleges távolságnak.

2.3.2.8.3. Ha az első hárompont- függesztő berendezés alsó összekötő karjaihoz olyan kapcsolót (pl. gyorskapcsoló készülék) használnak, amelyik nem teszi szükségessé kisegítő személy jelenlétét a traktor és a hozzákapcsolt munkagép között az összekapcsolás folyamán, úgy a 2.3.2.8.1. pont szerinti követelményeket nem kell alkalmazni a 250 mm sugarú körzetben azon pontoktól, ahol az alsó karok a traktorhoz vannak kapcsolva. Legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell azonban fenntartani minden esetben a szomszédos alkatrészektől az emelőrudak és munkahengerek külső felülete körül, a meghatározott n' mozgási tartományon belül.

2.3.2.9. A vezetőülés és környezete

Amennyiben a traktor vezetője ülő helyzetben van, minden becsípő vagy nyíró résznek úgy kell elhelyezkednie, hogy azok a kezével vagy a lábával elérhető távolságon kívül essenek. E követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha az alábbi feltételek megvalósulnak:

2.3.2.9.1. A vezetőülés mind a hosszirányú, mind a függőleges beállítási tartomány közepén helyezkedik el. A járművezető elérési tartománya A és B mezőkre van felosztva. E mezők gömbközéppontja az ülés referenciapontja előtt 60 mm-rel és felette 580 mm-el helyezkedik el (lásd 5. ábra). Az A mező egy 550 mm átmérőjű gömb, a B mező pedig e gömb és egy 1 000 mm átmérőjű gömb között helyezkedik el.

5. ábra

2.3.2.9.2. Az A mezőben 120 mm, a B mezőben pedig 25 mm biztonsági távolságot kell fenntartani a becsípő és a nyíró részektől, és legalább 30 fokos szöget kell fenntartani, ha a nyíró mozgást végző alkatrészek szöge változó.

2.3.2.9.3. Az A mezőben csak azon becsípő és nyíró részeket kell figyelembe venni, amelyeket külső energiaforrásról működtetett alkatrészek képeznek.

2.3.2.9.4. Ha a veszélyes helyeket az ülés közelében lévő szerkezeti elemek jelentik, úgy legalább 25 mm biztonsági távolságot kell fenntartani az ilyen elem és az ülés között. Nincs veszélyes hely a vezetőülés háttámlája és a szomszédos, mögötte levő alkatrészek között, ha az alkatrészek simák, az ülés háttámlája lekerekített és nincsenek éles részei.

2.3.2.10. Utasülés (ha van ilyen)

2.3.2.10.1. Ha valamely alkatrész veszélyt jelenthet a lábak számára, úgy gondoskodni kell olyan védőkészülékről, amely az ülésfelület első élétől kezdődően lefelé, egy 800 mm sugarú félgömbfelületen belül véd.

2.3.2.10.2. A 2.3.2.9. pont szerinti (lásd 6. ábra) A és B mezőben lévő veszélyes helyeket védeni kell egy olyan gömbterületen belül, amelynek középpontja 670 mm magasságban helyezkedik el az utasülés első élének közepe felett.

6. ábra

2.3.2.11. Keskeny nyomtávú traktorok és T4.3 kategóriájú traktorok.[652]

2.3.2.11.1. A C/22. számú melléklet 1.1. pontja második francia bekezdésében meghatározott keskeny nyomtávú traktorok és az ER C. Függelék C/2. melléklete B. fejezete 1. függelékének I. részében meghatározott T4.3 kategóriájú traktorok esetében a 2.3.2.9. szakasz követelményei nem vonatkoznak azon mezőre, amely a haladási irányhoz képest keresztirányú és hátrafelé 45 fokban döntött sík alatt található, valamint az ülés ellenőrzési pontja mögött 230 mm-re lévő ponton áthalad (lásd 7. ábra). Ha e mezőben bármilyen veszélyes pont található, úgy a traktoron megfelelő figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni.[653]

7. ábra

2.3.2.11.2. A vezetőüléshez való hozzáférésre az MR. C. Függelék C/18. sz. melléklete I. Rész 4.1 és 4.2 pontja vonatkozik.

2.3.2.11.3. A vezérlőszervekre az MR. C. Függelék C/18. sz. melléklete I. Rész 3.5 pontja vonatkozik.

2.3.2.11.4. A jármű hossztengelyére merőleges és terheletlen pedál (tengelykapcsoló és/vagy üzemi fék) középpontján átmenő vonatkozási sík előtt lévő forró kipufogó alkatrészeket le kell burkolni, ha a síkhoz a felső tartományban (a talajszint felett 700 mm-rel) 300 mm-nél, az alsó tartományban pedig 150 mm-nél közelebb vannak (lásd 8. ábra). A védendő területet oldalirányban a traktor és a kipufogó rendszer körvonalai határolják.

A fellépő lépcső alatt lévő forró kipufogó alkatrészeket függőleges vetületükben be kell fedni vagy valamilyen más hővédelemmel kell ellátni.

8. ábra

2.3.2.12. Hajlékony hidraulikus tömlők elrendezése és megjelölése

2.3.2.12.1. A tömlőket védeni kell mind a mechanikus, mind a hő okozta sérülésektől.

2.3.2.12.2. A tömlőkön egyértelműen azonosítható módon és letörülhetetlenül az alábbi adatokat kell feltüntetni:

- a tömlő gyártójának jele,

- a gyártás időpontja (év, hónap),

- a megengedett legnagyobb dinamikus üzemi túlnyomás.

2.3.2.12.3. A vezető- és/vagy utasülés közelében elhelyezett hajlékony hidraulikus tömlőket úgy kell elrendezni és védeni, hogy meghibásodásuk esetén ne okozhassanak személyi sérülést.

2.3.2.13. Kormányzás és lengőtengely

Az egymáshoz vagy rögzített alkatrészekhez képest mozgó részeket - amennyiben azok a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pont szerinti tartományon belül vannak - megfelelő védőelemmel kell ellátni.

Csuklós kormányzás esetén letörölhetetlen és egyértelmű jelöléseknek kell lenniük a traktor mindkét oldalán a csuklós kapcsolat tartományában, szemléltető ábrával vagy feliratokkal jelezve, hogy a csuklós kapcsolat védelem nélküli tartományán belül nem szabad tartózkodni. A megfelelő utalásokat a kezelési utasításnak is tartalmaznia kell.

2.3.2.14. Traktorra szerelt erőátviteli tengelyek

Az erőátviteli tengelyeket (pl. négykerék-hajtás esetén) - amelyek csak akkor forognak, ha a traktor mozgásban van - védelemmel kell ellátni, ha azok a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pontban meghatározott tartományban találhatók.

2.3.2.15. Szabad tér a hajtókerekek körül

2.3.2.15.1. A kerekek védőburkolata elhelyezésének a szabad tér tekintetében ki kell elégítenie az alábbi követelményeket.

2.3.2.15.2. A "szabad tér" az a távolság, amelynek meg kell maradnia a hajtókerekek gumiabroncsa körül a jármű szomszédos alkatrészeihez képest.

A hajtókerekek körüli szabad térnek a legnagyobb méretű gumiabroncs felszerelése esetén meg kell felelnie a 9. ábra és a 6. táblázat által meghatározott méreteknek.

9. ábra

6. TÁBLÁZAT

Normál nyomtávú traktorokKeskeny nyomtávú traktorok
ahah
mmmmmmmm
40601530

A 9. ábrán és a 6. táblázatban ábrázoltnál kisebb védőtávolság - a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pont szerinti távolságon kívül - is megengedett olyan keskeny nyomtávolságú traktoroknál, amelyek sárvédőjének feladata a kerékre tapadt sár eltávolítása is.

2.3.2.16. Forró felületek

Azokat a forró felületeket, amelyekhez az üzemeltető a traktor rendes működtetése során hozzáérhet, le kell fedni vagy le kell szigetelni. Ez vonatkozik azokra a forró felületekre, amilyenek a lépcsők, korlátok, kapaszkodók, valamint a traktor azon szerves részei, amelyek a be- és kiszállást segítik, és amelyekhez az üzemeltető véletlenül hozzáérhet.

2.3.2.17. Az akkumulátorsaru lefedése

A nem földelt sarukat védeni kell a véletlen rövidzárlattól.

2.4. Az ülés referenciapontjának meghatározására szolgáló eljárás

2.4.1. Általános előírások

Bármilyen típusú kárpitozott ülés referenciapontjának meghatározási módszere és az ehhez szükséges készülék az alábbi ismertetésben található.

2.4.2. Fogalommeghatározások

Az ülés referenciapontja (ÜRP, nemzetközi jelölése: SIP):

az a pont, amelyik a 10. ábra szerinti készülék függőleges, hosszirányú középsíkjában található, amely készülék a vezetőülésen a 2.4.4. és 2.4.6. ponttal összhangban van elhelyezve.

Az ülés referenciapontját a járműhöz képest kell meghatározni, és ezért annak helye nem változik az ülés állításával és/vagy lengőmozgásával.

2.4.3. Készülék az ülés referenciapontjának ÜRP (SIP) meghatározására

Az ÜRP meghatározására szolgáló készüléknek meg kell felelnie a 10. ábrának. E készülék tömege 6 ±1 kg, alsó felülete pedig sík és csiszolt.

2.4.4. Az ülés beállítása az ÜRP meghatározásához

Ha az ülés és annak rugózása állítható, úgy az ÜRP (SIP) meghatározása előtt az ülést a következők szerint kell beállítani:

a) minden beállításnak - előre, hátra, fel és dőlésben is - középhelyzetben kell lennie. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a középhelyzet alatti vagy feletti legközelebbi helyzetet kell beállítani;

b) az állítható rugózást úgy kell beállítani, hogy az mozgási tartománya közepén legyen, ha a készülék a helyén van és azt le is terhelték. A rugózást e helyzetben reteszelni kell mindaddig, amíg a referenciapont meghatározásra kerül;

c) a nem állítható rugózást olyan függőleges helyzetben kell rögzíteni, amely megfelel annak, amikor a készülék terhelt állapotban a helyén van;

d) ha a fenti beállítások ellenkeznek a gyártó egyértelmű utasításaival, úgy a gyártó azon útmutatásait kell követni, amelyek egy 75 kg tömegű járművezetőre történő beállításra vonatkoznak.

Megjegyzés:

Egy 75 kg tömegű járművezető megközelítőleg megfelel azon tömegnek, amelyet az ülésre helyezett, 65 kg tömeggel terhelt készülék tesz ki.

2.4.5. Az x', y' és z' vonatkoztatási tengelyek meghatározása az ÜRP-hez A koordinátákat a következő módon kell meghatározni:

a) az ülésszerelvény egyik oldalán, azon felerősítő furat helyének meghatározása, amelyik a leghátsó helyzetben van;

b) ha e furat tengelye párhuzamos a készülék forgástengelyével, úgy ez az y' tengely (az ülésen lévő járművezetőhöz képest balról jobbra mutat -lásd 11. ábra);

c) ha a furat tengelye párhuzamos az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal, úgy azon egyenest kell y' tengelynek tekinteni, amely az említett forgástengellyel párhuzamos, és átmegy az ülés tartósíkjának és a fent említett furat tengelyének a metszéspontján (lásd 12. ábra);

d) minden más esetben az y' tengelyt a mérendő ülés paramétereivel összhangban kell meghatározni;

e) az x' és a z' tengelyt úgy kell meghatározni, mint az y' tengelyen átmenő vízszintes és függőleges síknak az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal való metszésvonalát. Az x' tengely előre, a z' tengely felfelé mutat (lásd 11. és 12. ábra).

2.4.6. Az ülés referenciapontjának (ÜRP) meghatározási módszere

Az ülés referenciapontját (ÜRP) a 10. ábra szerinti készülékkel az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az ülést egy vászondarabbal le kell fedni a készülék helyzetbeállításának megkönnyítésére;

b) a készüléket (járulékos tömeg nélkül) az ülőpárnára kell helyezni, és hátrafelé a háttámlához kell nyomni;

c) a készülék teljes tömegét terheléssel 6 ±1 kg-ról 26 ±1 kg-ra kell növelni. A függőleges erők támadáspontjának 40 mm-re kell lennie a készülék vízszintes részén jelölt ÜRP (SIP) előtt (lásd 10. ábra);

d) a készüléket kétszer, kb. 100 N vízszintes erővel kell terhelni a referenciapontnál, a 10. ábra szerint;

e) további tömegeket kell a terheléshez adni úgy, hogy a készülék teljes tömege 65 ±1 kg-ra változzon. A hozzáadott tömegekből adódó súlyerő támadáspontjának 40 mm-re kell lennie a készülék vízszintes részén jelölt ÜRP (SIP) előtt (lásd a 10. ábra);

f) az ülés mindkét oldalán, az ülés hosszirányú középvonalától azonos távolságban lévő két függőleges síkban, ±1 mm-es pontossággal meg kell mérni a készülékkel kijelölt referenciaponton átmenő tengelyen e síkok metszéspontjának a 2.4.5. pont szerinti koordinátáit.

A két síkon így mért értékek számtani középértékei az ÜRP koordinátái;

g) azon feltételeket, amelyek a sík meghatározásának módszeréből következnek és eltérnek az e Rész szerinti eljárástól, vagy amelyek hibás eredmény forrásai lehetnek, fel kell jegyezni és ugyancsak fel kell jegyezni a hibás eredmények okait is.

10. ábra

Készülék az ülés referenciapontjának (ÜRP) meghatározására

11. ábra

Az ÜRP (SIP) vonatkozási tengelyeinek meghatározása

(a felerősítő furat tengelye párhuzamos a hát/comb forgástengellyel)

12. ábra

Az ÜRP (SIP) három vonatkoztatási tengelyének meghatározása

(a felerősítő furat tengelye párhuzamos az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal)

3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOKHOZ[654]

3.1. Leeső tárgyak ellen védő szerkezetek

A leeső tárgyak ellen védő szerkezeteknek (ha vannak) meg kell felelniük az OECD 10. kódexének.

3.2. A kezelőt védő szerkezetek

3.2.1. A kezelőt védő szerkezeteknek (ha vannak) meg kell felelniük az MSZ ISO 8084:2003 szabványnak .

3.2.2. A 3.2.1. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a III. A. melléklet 1.1.3. pontja szerinti, üvegezéssel ellátott traktorok - az erdészeti célú alkalmazások kivételével - kezelőt védő szerkezetekkel felszerelt traktoroknak tekintendők.

3.3. Veszélyes anyagokkal történő érintkezés megelőzése

Az MSZ EN 15695-1:2010 szabvány követelményei alkalmazandók az ER. C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott valamennyi traktorra, ha azokat olyan körülmények között használják, amelyek veszélyes anyagokkal történő érintkezés kockázatával járhatnak; ilyen esetben a kezelőfülkének a szabvány 2., 3. vagy 4. szintjének követelményeit kell teljesítenie. Le kell írni a megfelelő szint kiválasztásának kritériumait, amelyeknek összhangban kell állniuk a kezelési útmutatóban feltüntetett kritériumokkal. Peszticidek permetezéséhez a kezelőfülkének 4. szintűnek kell lennie.

4. KEZELÉSI ÚTMUTATÓ[655]

A kezelési útmutatónak meg kell felelnie az ISO 3600:1996 szabványnak, a 4.3. szakasz (Gépek jelölése) kivételével.

4.1. A kezelési útmutatónak különösen, illetve az ISO 3600:1996 szabvány követelményein kívül a következőket kell tartalmaznia:

a) a kezelő számára a kezelőszervekhez viszonyítva ergonomikus testhelyzetet biztosító, valamint a teljes test rázkódása okozta kockázatot minimálisra csökkentő ülésbeállítás és felfüggesztés;

b) a fűtő-, szellőző és légkondicionáló rendszer (ha van) használata és beállítása;

c) a motor beindítása és leállítása;

d) a vészkijáratok helye és nyitásának módja;

e) felszállás a traktorra és leszállás a traktorról;

f) az ízelt kormányzású traktorok csuklós tengelye körüli veszélyes terület;

g) egyedi eszközök használata (ha vannak);

h) a szervizelés és a karbantartás biztonságos módszerei;

i) tájékoztatás a hidraulikus tömlők ellenőrzésének gyakoriságáról;

j) a traktor vontatására vonatkozó utasítások;

k) az emelők biztonságos használatára és az ajánlott támasztópontokra vonatkozó utasítások;

l) az akkumulátorokkal és üzemanyagtartályokkal kapcsolatos veszélyek;

m) a traktor használatának tiltása, ha borulásveszély áll fenn, azzal a megjegyzéssel, hogy a felsorolás nem teljes;

n) forró felületekkel kapcsolatos, egyéb kockázatok, úgy mint olaj vagy hűtőfolyadék töltése forró motorba vagy hajtóműbe;

o) a leeső tárgyak ellen védő szerkezet (ha van ilyen) védelmi szintje;

p) a veszélyes anyagok elleni védelem (ha van ilyen) szintje;

q) a kezelőt védő szerkezet (ha van ilyen) védelmi szintje.

4.2. Traktorra szerelt gépek, pótkocsik és cserélhető vontatott gépek összekapcsolása, szétkapcsolása és használata A kezelési útmutatónak tartalmaznia kell a következőket:

a) figyelmeztetés a traktorra szerelt vagy vontatott gép vagy pótkocsi kezelési útmutatójában szereplő utasítások szigorú betartására, valamint arra, hogy csak valamennyi utasítást betartva működtessék a traktor-gép vagy traktor -pótkocsi összeállítást;

b) figyelmeztetés a távolságtartásra a hárompontos kapcsolórendszer ellenőrzésekor;

c) arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a felszerelt gépet le kell engedni a talajra a traktorról való leszállás előtt;

d) teljesítményleadó tengely fordulatszáma a felszerelt gép vagy vontatott jármű függvényében;

e) kizárólag megfelelő védőburkolattal ellátott teljesítményleadó tengelyek használatának követelménye;

f) tájékoztatás a hidraulikus kapcsolókról és azok funkciójáról;

g) tájékoztatás a hárompontos kapcsolórendszer maximális emelési kapacitásáról;

h) tájékoztatás az össztömeg, a tengelyterhelés, a gumiabroncs terhelhetőségénekés a szükséges minimális ellensúly meghatározásáról;

i) tájékoztatás a rendelkezésre álló fékberendezésekről és azok vontatott járművekkel való kompatibilitásáról;

j) a vonóhorog megengedett függőleges terhelése a hátsó gumiabroncs méretétől és a horog típusától függően;

k) tájékoztatás a teljesítményleadó tengelyek és munkagépek együttes használatáról, valamint arról, hogy a tengelyek műszakilag lehetséges dőlésszöge a pajzs formájától és méretéről és/vagy védett terétől függ, beleértve a csökkentett méretű 3. típusú teljesítményleadó tengely esetében szükséges külön tájékoztatást;

l) a megengedett legnagyobb vontatható tömeget feltüntető, előírt táblára vonatkozó adatok ismétlése;

m) arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy ne tartózkodjanak a traktor és a vontatott jármű között.

4.3. Zajszintre vonatkozó nyilatkozat

A kezelési útmutatónak meg kell adnia a kezelő fülét érő, az ER. C. Függelék C/10. számú melléklete szerint mért zajszint értékét és a mozgásban lévő traktor ER. C. Függelék C/1. melléklet 2.6. pontja szerint mért zajszintjét.

4.4. Rezgésekre vonatkozó nyilatkozat

A kezelési útmutatónak meg kell adnia a rezgés ER. C. Függelék C/13. számú melléklete szerint mért szintjét.

4.5. A traktor következő főbb üzemmódjai esetében indokoltan várható és megállapítható, hogy különös veszélyekkel járhatnak a következők:

a) homlokrakodóval végzett munka (leeső tárgyak kockázata);

b) erdészeti alkalmazás (leeső és/vagy a kezelőfülkébe behatoló tárgyak kockázata);

c) traktorra szerelt vagy vontatott permetezőgéppel végzett munka (veszélyes anyagok kockázata).

Különös figyelmet kell fordítani a kezelési útmutatóban a traktor és a fenti berendezések együttes használatára.

4.5.1. Homlokrakodó

4.5.1.1. A kezelési útmutatónak tartalmaznia kell a homlokrakodóval végzett munkával járó veszélyek leírását, valamint az ilyen veszélyek elkerülésének magyarázatát.

4.5.1.2. A kezelési útmutatóban fel kell tüntetni a traktor felépítményén azokat a rögzítési pontokat, amelyekre a homlokrakodót fel kell szerelni, valamint a felhasználandó szerelvények méretét és minőségét is. Ha nincsenek ilyen rögzítési pontok, a kezelési útmutatóban meg kell tiltani homlokrakodók felszerelését.

4.5.1.3. A programozható hidraulikus lefutástervezéssel rendelkező traktorok esetében kötelező tájékoztatást adni arról, hogyan kell a rakodó hidraulikát úgy csatlakoztatni, hogy ne működjön ez a funkció.

4.5.2. Erdészeti alkalmazás

4.5.2.1. Amennyiben mezőgazdasági traktort erdészeti célra használnak, a megállapított veszélyek a következők:

a) ledőlő fa, elsősorban abban az esetben, ha a traktor hátuljára szerelik a famarkolót;

b) kezelőfülkébe behatoló tárgyak, elsősorban abban az esetben, ha csörlőt szerelnek a traktor hátuljára.

4.5.2.2. A kezelési útmutatónak tájékoztatást kell adnia a következőkről:

a) a 4.5.2.1. pontban leírt veszélyek fennállása;

b) bármilyen esetleg rendelkezésre álló, opcionális berendezés, amellyel elháríthatók ezek a veszélyek;

c) a traktoron lévő rögzítési pontok, ahova a védőszerkezetek felszerelhetők, valamint a felhasználandó szerelvények mérete és minősége; ha nincs lehetőség megfelelő védőszerkezetek felszerelésére, azt meg kell említeni;

d) a védőszerkezetek körébe tartozó, a kezelőállást a ledőlő fáktól védő keret vagy a fülke ajtaját, tetejét és ablakait védő (hálós) rács;

e) a leeső tárgyak ellen védő szerkezet (ha van) hatásossága.

4.5.3. Permetezőgéppel végzett munka (veszélyes anyagok kockázata)

A veszélyes anyagok elleni védelem MSZ EN 15695-1:2010 szabványnak megfelelő szintjét le kell írni a kezelési útmutatóban.

Alfüggelék
[656]
MINTA
MELLÉKLET TRAKTORTÍPUSNAK A SEBESSÉGSZABÁLYOZÓK, VALAMINT A HAJTÓELEMEK, A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A KEREKEK VÉDELME, A KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK, ILLETVE A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ EK-TÍPUS JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNYHOZ
A hatóság neve|
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rend­szereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK euró­pai parlamenti és tanácsi irányelv 4 cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma:..............................
1.Alkatrészek vagy jellemzők:
1.1.
1.2.
Sebességszabályzó (ha van ilyen):
A hajtóegységek, kinyúló részek és kerekek védelme
1.3.Különleges alkalmazásokra vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények (ha van ilyen):
1.3.1. Leeső tárgyak ellen védő szerkezetek
1.3.2. A kezelőt védő szerkezetek
1.3.3. Veszélyes anyagokkal történő érintkezés megelőzése.
2.A traktor gyártmánya (vagy gyártójának cégneve):
....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................
3.A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:
....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................
4.A gyártó neve és címe:................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................
5.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):
....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................
6.Az 1. pont szerinti alkatrészek és/jellemzők leírása:
....................................................................................................................................................................................
7.A traktor EK típusjóváhagyásra átadva:......................................................................................................................
8.A típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat:..........................................................................................
....................................................................................................................................................................................
9.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:...............................................................................................................
10.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma:.............................................................................................................
11.Az EK típusjóváhagyás a sebességszabályzóra, a hajtóelemekre, a kinyúló részek és a kerekek védelmére vo­natkozóan megadva/elutasítva (1).
[657]
12.Hely:.....................................
13.Kelt:......................................
14. 15.Aláírás:...................................
A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
......................................méretezett rajzok;
......................................a traktor vizsgált alkatrészeinek rajza vagy fényképe.
- kezelési útmutató.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
16.Megjegyzések:....................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.

III. A. RÉSZ

SZÉLVÉDŐ ÉS EGYÉB ÜVEGEZÉSEK

FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ALKATRÉSZTÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, JELÖLÉSEK, ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, VIZSGÁLATOK ÉS GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

1. FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK

1.1. A mezőgazdasági és erdészeti traktorokat a gyártó választása alapján felszerelheti:

1.1.1. olyan szélvédőkkel és egyéb üvegtáblákkal, amelyek megfelelnek e Rész előírásainak;

1.1.2. az e melléklet szerinti "egyéb üvegtáblákra" alkalmazandó előírásoknak megfelelő szélvédővel, kivéve az ezen melléklet IV. C. Részének 9.1.4.2. pontja szerinti üvegtáblákat (üvegtáblák 70 %-nál kisebb rendes fényáteresztő képességgel);

1.1.3. nem szélvédőként engedélyezett a szilárd műanyag üveg, ahogy azt az MR. A. Függelék A/45. sz. melléklete vagy a 43. sz. ENSZ EGB előírás 14. melléklete jóváhagyja.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen Rész alkalmazásában:

2.1. "edzett üveg": olyan, egyetlen üvegrétegből képzett üvegtábla, amelyet különlegesen hőkezeltek a mechanikai szilárdság növelése és a törés utáni szilánkosodás szabályozása céljából;

2.2. "rétegelt üvegtábla": olyan két vagy több üvegrétegből összeállított üvegtábla, amelynek rétegeit közbenső műanyagrétegek rögzítik egymáshoz. Ez lehet:

2.2.1. "közönséges": ha a táblát alkotó egyik üvegréteg sem kezelt; illetve

2.2.2. "kezelt": ha legalább az egyik összetevő üvegréteg hőkezelt a mechanikai szilárdság növelése és a törés utáni szilánkosodás szabályozása céljából;

2.3. "műanyag bevonatú biztonsági üveg": a 2.1. és a 2.2. pont szerinti olyan üvegtábla, amelynek belső felületén műanyag réteg található;

2.4. "üveg-műanyag biztonsági üvegezés": olyan, egy réteg üvegből és egy vagy több réteg műanyagból álló rétegelt üvegtábla, amelynek legalább egyik műanyag rétege közbenső funkciót lát el. Az üvegezés traktorra helyezésekor a műanyag rétegnek a belső felületen kell lennie;

2.5. "szélvédő csoport": olyan különböző méretű és alakú szélvédők által alkotott csoport, amelynek bevizsgált mechanikai és szilánkosodási tulajdonságai vannak, és ugyancsak vizsgálattal ellenőrzött a környezettel szembeni ellenálló képessége;

2.5.1. "lapos szélvédő": olyan szélvédő, amelynek névleges görbülete nem eredményez 10 mm/m értéket meghaladó eltérést a síktól;

2.5.2. "ívelt szélvédő": olyan szélvédő, amelynek névleges görbülete meghaladja a 10 mm/m értéket;

2.6. "kettős ablak": a traktor ugyanazon nyílásába behelyezett különálló két táblából összeállított készlet;

2.7. "kettős üvegezés": olyan két, gyárilag tartósan összeszerelt üvegtáblából álló egység, ahol az üvegtáblákat egyenletes rés határolja el egymástól;

2.7.1. "szimmetrikus kettős üvegezés": olyan kettős üvegezés, amelynél az üvegezést alkotó két üvegtábla azonos típusú (edzett vagy rétegelt üveg stb.), és ezek elsődleges, továbbá másodlagos jellemzői azonosak;

2.7.2. "aszimmetrikus kettős üvegezés": olyan kettős üvegezés, amelynél az üvegezést alkotó két üvegtábla különböző típusú (edzett vagy rétegelt üveg stb.), vagy ezek elsődleges és/vagy másodlagos jellemzői eltérőek;

2.8. "elsődleges jellemző": olyan jellemző, amely lényegesen megváltoztatja az üvegtábla optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait a traktorban betöltött funkciójuk tekintetében. E fogalom vonatkozik a kereskedelmi névre vagy márkajelre is;

2.9. "másodlagos jellemző": olyan jellemző, amely jelentősen megváltoztathatja az üvegtábla optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait azon funkció tekintetében, amelyet az üvegtáblának a traktorban be kell tölteni. Az ilyen változás jelentőségét egy nehézségi fok szerinti besorolás alapján kell kiértékelni;

2.10. "nehézségi fok": minden másodlagos jellemző tekintetében a gyakorlatban megfigyelt változásokra alkalmazható, kétfokozatú minősítő rendszer. Az "1"-es nehézségi fokról a "2"-esre történő átmenet azt jelenti, hogy további vizsgálatok szükségesek;

2.11. "a szélvédő kiterített területe": azon legkisebb téglalap alakú üvegterület, amelyből a szélvédő gyártható;

2.12. "a szélvédő dőlésszöge": egy függőleges vonal és a szélvédő felső és alsó szélén áthaladó egyenes vonal által bezárt szög; e két vonalnak a traktor hossztengelye mentén függőleges síkban kell lennie.

2.12.1. A dőlésszöget vízszintes felületen álló, terheletlen traktoron kell mérni.

2.12.2. A hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus rugózású, illetve a szabad magasság terheléstől függő automatikus beállításra szolgáló készülékkel felszerelt traktor vizsgálata a gyártó által meghatározott rendes üzemi körülmények között történik.

2.13. "h jelű szegmens magasság": az üvegtábla belső felülete és a két szélén áthaladó sík között derékszögben mérhető legnagyobb távolság. E távolságot az üvegfelülethez való rendes közelítéssel kell meghatározni (lásd IV. N. Rész, 1. ábra).

2.14. "Üvegtábla típus": a 2.1.-2.4. pontban meghatározott olyan üvegtáblák, amelyek különösen a IV. D.-IV. L. Rész szerinti elsődleges és másodlagos jellemzők tekintetében nem különböznek lényegesen egymástól.

2.14.1. Ugyan az elsődleges jellemzők változása azt jelenti, hogy a gyártmány új típusú, egyes esetekben azonban az alak és a méretek megváltozása nem követeli meg szükségszerűen a teljes körű vizsgálatsorozat végrehajtását. Az egyes Részek szerinti bizonyos vizsgálatokhoz az üvegtáblák egy csoportba sorolhatók, ha nyilvánvaló, hogy elsődleges jellemzőik hasonlóak.

2.14.2. Az olyan eltéréseket mutató üvegtáblák azonos típusúaknak tekinthetők, amelyek eltérései csak a másodlagos jellemzőkben mutatkoznak meg; bizonyos vizsgálatok azonban ilyen üvegtáblamintákon is elvégezhetőek, ha e vizsgálatok a vizsgálati feltételekben kifejezetten elő vannak írva.

2.15. "r görbület": a szélvédő - ívének legnagyobb görbületű felületén mért - legkisebb sugarának közelítő értéke.

3. AZ ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. Az üvegtábla EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmét a biztonsági üvegtábla gyártója vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be valamennyi biztonsági üvegtípusra. E kérelmet csak egy tagállamban lehet benyújtani.

3.2. A biztonsági üvegek minden típusának kérelméhez 3 példányban az alábbi dokumentumokat és adatokat kell mellékelni:

3.2.1. az összes elsődleges és másodlagos jellemzőt tartalmazó műszaki leírás; és,

3.2.1.1. ha nem szélvédőről, hanem más üvegezésről van szó, akkor legfeljebb A/4-es méretű vagy ilyenre összehajtogatott rajzok, a következő adatokkal:

- a legnagyobb terület,

- az üvegtábla két szomszédos oldala által bezárt legkisebb szög, és

- adott esetben a legnagyobb szegmensmagasság;

3.2.1.2. szélvédők esetén:

3.2.1.2.1. azon szélvédők jegyzéke, amelyekre az alkatrész-típusjóváhagyást kérik, valamint a traktor gyártójának neve és a traktor típusa;

3.2.1.2.2. 1:10 méretarányú rajzok és ábrák a szélvédőkről, valamint azok traktorba való beépítéséről, elegendő részletességgel ahhoz, hogy bemutassák a következőket:

3.2.1.2.2.1. a szélvédő helyzete az R referenciaponthoz képest az MR. C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja szerint ;

3.2.1.2.2.2. a szélvédő dőlésszöge;

3.2.1.2.2.3. azon mező helyzete és mérete, amelynek optikai tulajdonságait vizsgálni kell, és adott esetben a differenciált hőkezelésnek alávetett terület;

3.2.1.2.2.4. a szélvédő kiterített területe;

3.2.1.2.2.5. a szélvédő legnagyobb szegmensmagassága; és

3.2.1.2.2.6. a szélvédő görbülete (kizárólag a szélvédők csoportosításához);

3.2.1.3. kettős üvegezés esetén legfeljebb A/4-es vagy ilyen méretre összehajtogatott rajzok, amelyeken a 3.2.1.1. pont szerinti információkon kívül szerepeltetni kell a következőket:

- a kettős üvegezést alkotó egyes üvegtáblák típusa,

- a kötés típusa (szerves, üveg-üveg vagy üveg-fém),

- a két üvegtábla közötti rés névleges vastagsága.

3.3. Ezenkívül a kérelmezőnek elegendő számú vizsgálati darabot és az érintett típusok kész üvegtábláiból mintát kell rendelkezésre bocsátania; ezek darabszámában szükség esetén a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattal lehet megállapodni.

3.4. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtörténtek-e a megfelelő intézkedések egy olyan hatékony ellenőrzés biztosítására, amely felderíti, hogy a gyártás megfelel-e az előírásoknak.

4. JELÖLÉSEK

4.1. Minden biztonsági üvegtáblán - beleértve a típusjóváhagyásra benyújtott mintákat és próbadarabokat is - fel kell tüntetni a gyártó kereskedelmi nevét vagy márkajelét. E megjelölésnek világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5. ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

5.1. Ha az alkatrész-típusjóváhagyáshoz benyújtott minták megfelelnek az alábbi 5-7. pontok szerinti követelményeknek, úgy a biztonsági üvegtábla kérdéses típusára a jóváhagyást meg kell adni.

5.2. Alkatrész-típusjóváhagyási számot kell kijelölni minden, a IV. E., IV. G., IV. K. és IV. L. Rész szerinti típusra, illetve szélvédők esetén minden jóváhagyott csoportra. Az első két számjegy (jelenleg 00) jelöli azon módosítások sorozatát, amelyek magukban foglalják jelen melléklettel hatályon kívül helyezett MR. C. Függelékének korábbi C/23. mellékletéhez készült legújabb fő műszaki módosításokat a jóváhagyás megadásának időpontjában. A jóváhagyó hatóság ugyanazon számot a biztonsági üvegtáblák másik típusára vagy csoportjára nem alkalmazhatja.

5.3. A biztonsági üvegtábla valamely típusára vonatkozóan az ezen Rész szerint megadott alkatrész-típusjóváhagyásról, a jóváhagyás kiterjesztéséről, illetve megtagadásáról a tagállamokat a IV. B. Részben és annak függelékeiben megadott mintákkal összhangban elkészített értesítés útján tájékoztatni kell.

5.3.1. Szélvédők esetében az EK alkatrész-típusjóváhagyásról szóló értesítéshez mellékelni kell egy dokumentumot, amely a jóváhagyott csoporthoz tartozó összes szélvédőtípust felsorolja a csoport jellemzőivel együtt, a IV. B. Rész 8. függelékével összhangban.

5.4. A 4.1. pontban meghatározott jelölésen túl az EK alkatrész-típusjóváhagyás jelét jól láthatóan el kell helyezni minden olyan biztonsági üvegtáblán és kettős üvegezésű egységen, amely megfelel az ezen melléklet alapján jóváhagyott típusnak. Emellett felhelyezhető minden olyan különleges alkatrész-típusjóváhagyási jel is, amelyet egy kettős üvegezésű egység minden üvegtáblájára alkalmazni kell.

E típus-jóváhagyási jel a következőkből áll:

5.4.1. egy négyszög, amelyben "e" betű található, ezt követi azon ország megkülönböztető száma, amelyik a típusjóváhagyást megadta;[658]

5.4.2. a négyszögtől jobbra az 5.4.1. szerinti alkatrész-típusjóváhagyási szám.

5.5. A fent leírt EK típusjóváhagyási jel közelében további jelöléseket kell elhelyezni, az alábbiak szerint:

5.5.1. Szélvédő esetén:

I: edzett üvegre (I/P ha bevonatos),[659]

II: közönséges rétegelt üvegre (II/P ha bevonatos),[660]

III: kezelt rétegelt üvegre (III/P ha bevonatos),[661]

IV: üveg-műanyag üvegezésre;

5.5.2. V: olyan üvegtábla esetén, amely eltér azon szélvédőtől, amelyre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának előírásai vonatkoznak;

5.5.3. VI: kettős üvegezésű egység esetén;

5.5.4. T: olyan szélvédők esetén, amelyek a nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblákra előírt követelményeknek felelnek meg, kivéve azokat, amelyekre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának előírásai vonatkoznak (üvegtáblák 70 %-nál kisebb rendes fényáteresztő képességgel). A nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák követelményeinek megfelelő szélvédő esetén azonban a "T" jelölés csak a IV. G. Rész 3.3.2. pontja szerinti 4,0 m +25/-0 mm ejtési magasságról fejformával végzett ütközéses vizsgálat után helyezhető el.

5.6. Az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelnek és a többi jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.7. A Rész alfüggeléke példákat tartalmaz az alkatrész-típusjóváhagyási jelekre.

6. ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

6.1. Az összes üvegtáblának, de különösen azoknak, amelyekből szélvédőket gyártanak, megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a testi sérülés veszélyét üvegtörés esetén. Az üvegnek megfelelően ellenállónak kell lennie a rendes forgalomban valószínűleg bekövetkező váratlan eseményekkel szemben, továbbá a környezeti, hőmérsékleti viszonyokkal, vegyi hatásokkal, égéssel és kopással szemben.

6.2. A biztonsági üvegnek ezenkívül megfelelő mértékben átlátszónak kell lennie, nem okozhatja a szélvédőn keresztül nézett tárgyak észrevehető torzulását, és nem vezethet a közúti közlekedési jelek és jelzések színeinek összetévesztéséhez. A járművezetőnek még a szélvédő törése esetén is világosan látnia kell az utat ahhoz, hogy biztonságosan le tudja fékezni, és meg tudja állítani a traktort.

7. KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

Attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik, minden biztonságiüveg-típusnak meg kell felelnie az alábbi külön követelményeknek:

7.1. az edzett üveg anyagú szélvédők a IV. D. Részben foglalt követelményeknek;

7.2. a nem szélvédők céljára szolgáló, egyenletesen hőkezelt üvegtáblák a IV. E. Részben foglalt követelményeknek;

7.3. a közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők a IV. F. Részben foglalt követelményeknek;

7.4. a nem szélvédők céljára szolgáló közönséges rétegelt üvegtáblák a IV. G. Részben foglalt követelményeknek;

7.5. a kezelt rétegelt üvegből készült szélvédők a IV. H. Részben foglalt követelményeknek;

7.6. a műanyag bevonatú biztonsági üvegtáblák - a fentiekben felsorolt követelményeken túl - a IV. I. Részben foglalt követelményeknek;

7.7. az üveg-műanyag szélvédők a IV. J. Részben foglalt követelményeknek;

7.8. a nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák a IV. K. Részben foglalt követelményeknek;

7.9. a kettős üvegezésű egységek a IV. L. Részben foglalt követelményeknek.

8. VIZSGÁLATOK

8.1. Az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:

8.1.1. Szilánkosodás

A vizsgálat célja:

8.1.1.1. annak ellenőrzése, hogy az üvegtábla törése következtében keletkezett szilánkok és törött részek olyanok-e, hogy a minimálisra csökkentik a sérülésveszélyt; és

8.1.1.2. szélvédők esetén a törés után fennmaradt látási viszonyok ellenőrzése.

8.1.2. Mechanikai szilárdság

8.1.2.1. Ütközésvizsgálat golyóval

E vizsgálat végrehajtása kétféle módon történik, egy 227 g tömegű, illetve egy 2 260 g tömegű golyó segítségével.

8.1.2.1.1. Vizsgálat a 227 g tömegű golyóval: a vizsgálat célja a rétegelt üveg közbenső rétege tapadásának és az egyenletesen hőkezelt üveg mechanikai szilárdságának ellenőrzése.

8.1.2.1.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval: a vizsgálat célja a rétegelt üveg által a golyó behatolásával szemben tanúsított ellenállásnak az ellenőrzése.

8.1.2.2. Ütközéses vizsgálat fejformával

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az üvegtábla megfelel-e a sérülések korlátozására vonatkozó követelményeknek akkor, amikor a járművezető vagy az utas feje nekiütődik a szélvédőnek, a nem szélvédő céljára szolgáló rétegelt üveg vagy üveg-műanyag táblának, illetve az oldalsó ablakokként használt kettős üvegezésű egységeknek.

8.1.3. Környezettel szembeni ellenálló képesség

8.1.3.1. Koptatási vizsgálat

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a biztonsági üvegtábla kopásállósága meghalad-e egy bizonyos értéket.

8.1.3.2. Vizsgálat magas hőmérsékleten

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy keletkeznek-e buborékok, illetve egyéb hibák a rétegelt üveg vagy üveg-műanyagtábla közbenső rétegében, amennyiben ezek hosszabb ideig magasabb hőmérséklet hatásának vannak kitéve.

8.1.3.3. Sugárzásállósági vizsgálat

E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a sugárzásnak hosszabb ideig kitett rétegelt üveg, üveg-műanyag vagy műanyag bevonatú üvegtáblák fényáteresztő képessége jelentős mértékben csökken-e vagy megváltozik-e az üvegezés színe.

8.1.3.4. A nedvességállóság vizsgálata

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a rétegelt üveg, az üveg-műanyag tábla vagy a műanyag bevonatú üvegtábla jelentősebb károsodás nélkül ellenáll-e a környezeti nedvesség hosszabb ideig tartó hatásának.

8.1.3.5. A hőmérséklet-változással szembeni ellenállás vizsgálata

E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegezéshez alkalmazott műanyagok jelentős károsodás nélkül ellenállnak-e hosszabb időn keresztül a szélsőséges hőmérsékleti hatásoknak.

8.1.4. Az optikai minőség jellemzői

8.1.4.1. A fényáteresztés vizsgálata

E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a biztonsági üvegtáblák rendes fényáteresztő képessége meghaladja-e az előírt értéket.

8.1.4.2. Az optikai torzítás vizsgálata

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a szélvédőn át látott tárgyak torzulása meghaladja-e azt a mértéket, amely már valószínűleg megzavarja a járművezetőt.

8.1.4.3. A másodlagos képszétválás vizsgálata

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a másodlagos kép szögben mért különválása az elsődleges képtől meghaladja-e a meghatározott értéket.

8.1.4.4. A színazonosítás vizsgálata

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a szélvédőn keresztül nézve fennáll-e a színek összetévesztésének veszélye.

8.1.5. A tűzállóság vizsgálata

E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegtábla belső felületének elegendően alacsony-e az égési sebessége.

8.1.6. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata

E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegtábla belső felülete képes-e károsodás nélkül ellenállni a traktoron előforduló vagy az abban használatos vegyi eredetű anyagok (pl. tisztítószerek stb.) hatásainak.

8.2. A 2.1.-2.4. pont szerinti üvegtábla-kategóriákra előírt vizsgálatok

8.2.1. A biztonsági üvegtáblákon el kell végezni az alábbi táblázatban felsorolt vizsgálatokat

SZÉLVÉDŐKNEM SZÉLVÉDŐK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ EGYÉB ÜVEG­TÁBLÁK
Edzett üvegKözönséges ré­tegelt üvegKezelt rétegelt üvegÜveg-mű­anyagEdzett üvegRétegelt üvegÜveg­műanyag
II/PIIII/PIIIIII/PIV
SzilánkosodásD/2D/2--H/4H/4-E/2--
Mechanikai szilárd­ság
- 227 g-os golyó--F/4.3.F/4.3.F/4.3.F/4.3.F/4.3.E/3.1.G/4G/4
- 2260 g-os go­lyó--F/4.2.F/4.2.F/4.2.F/4.2.----
ütközéses vizsgálat fejformával(1)D/3D/3F/3F/3F/3F/3J/3-G/3 (3)K/3 (3)
koptatás
- külső felület--F/5.1.F/5.1.F/5.1.F/5.1.F/5.1.-F/5.1.F/5.1.
- belső felület-I/2-I/2-I/2I/2I/2 (2)I/2
magas hőmérsék­let--C/5C/5C/5C/5C/5-C/5C/5
sugárzás-C/6C/6C/6C/6C/6C/6-C/6C/6
nedvességállóság-C/7C/7C/7C/7C/7C/7C/7 (2)C/7C/7
fényáteresztésC/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.C/9.1.
optikai torzításC/9.2.C/9.2.C/9.2.C/9.2.C/9.2.C/9.2.C/9.2.---
másodlagos képC/9.3.C/9.3.C/9.3.C/9.3.C/9.3.C/9.3.C/9.3.---
színazonosításC/9.4.C/9.4.C/9.4.C/9.4.C/9.4.C/9.4.C/9.4.---
ellenállás hőmér­séklet-változással szemben-C/8-C/8-C/8C/8C/8(2)C/8(2)C/8
tűzállóság-C/10-C/10-C/10C/10C/10(2)C/10(2)C/10
ellenállás vegyszer­rel szemben-C/11-C/11-C/11C/11C/11(2)C/11(2)C/11

(1) E vizsgálatot el kell végezni a IV. Rész 3. pontja szerinti kettős üvegezésű egységeken is.

(2) Ha a belső oldalon műanyag bevonat van.

(3) E vizsgálatot 4 m + 25/-0 mm ejtési magasságból kell végezni az 1,5 m + 25/-0 mm helyett, ha az üvegtáblákat a traktorok szélvédőjeként használják.

Megjegyzés: A táblázat szerinti hivatkozás (pl. K/3) a IV. K Rész 3. pontját jelenti, ahol a kérdéses vizsgálatot és az átvételi követelményeket előírták.

8.2.2. A biztonsági üvegtáblára akkor kell megadni az alkatrész-típusjóváhagyást, ha az megfelel a fenti táblázatban említett megfelelő rendelkezések valamennyi előírásának.

9. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA VAGY KITERJESZTÉSE A BIZTONSÁGI ÜVEGTÁBLA VALAMELY TÍPUSÁRA

9.1. A biztonsági üvegtábla valamely típusának valamennyi módosításáról, illetve szélvédők esetén a csoporthoz újabb szélvédők hozzáadásáról értesíteni kell azon hatóságot, amelyik a biztonsági üvegtábla típusát jóváhagyta. E hatóság:

9.1.1. megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem járnak jelentősen káros hatással, és hogy szélvédők esetén az új típus beletartozik a jóváhagyott szélvédőcsoportba, és a biztonsági üvegtábla minden esetben még megfelel a követelményeknek; vagy

9.1.2. a vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálattól egy új vizsgálati jegyzőkönyvet kérhet.

9.2. Tájékoztatás

9.2.1. Az alkatrész-típusjóváhagyás megerősítéséről, visszautasításáról vagy kiterjesztéséről a tagállamokat az 5.3. pontban előírt eljárással összhangban tájékoztatni kell.

9.2.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztését megadó illetékes hatóságnak sorozatszámmal kell jelölnie a kiterjesztésre vonatkozó minden tájékoztatást.

10. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

10.1. Az olyan biztonsági üvegeket, amelyekre az e Rész és az azt követő Részek szerint megadták a típusjóváhagyást, úgy kell gyártani, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyott típusnak és teljesítsék a 6., 7. és 8. pont követelményeit.

10.2. A 10.1. pont szerinti követelmények teljesülését gyártás közben állandóan ellenőrizni kell.

10.3. Az alkatrész-típusjóváhagyás jogosultjának különösen:

10.3.1. gondoskodnia kell arról, hogy a gyártmány minőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások rendelkezésre álljanak;

10.3.2. hozzá kell férnie azon berendezésekhez, amelyek a jóváhagyott típusnak való megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek;

10.3.3. rögzítenie kell a vizsgálati eredmények adatait, és a jóváhagyó hatóság által meghatározott időpontban rendelkezésre kell bocsátania az ezzel kapcsolatos alátámasztó dokumentumokat1;[662]

10.3.4. elemeznie kell minden vizsgálati típus eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek azonosságát, figyelembe véve az ipari termelésben megengedhető eltéréseket;

10.3.5. biztosítania kell, hogy minden gyártmánytípushoz legalább a IV. O. Rész szerinti vizsgálatokat elvégezzék; és

10.3.6. biztosítania kell, hogy ha valamely minta vagy vizsgálati darab nem egyezik a kérdéses vizsgálati típussal, úgy további mintákat vegyenek és megvizsgálják azokat.

Meg kell tenni minden szükséges lépést ahhoz, hogy az érintett gyártásban a megfelelőség helyreálljon.

10.4. Az illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóegységekben alkalmazott, a megfelelőség ellenőrzésre szolgáló módszereket (lásd a IV. O. Rész 1.3. pontja).

10.4.1. A vizsgálati és termelési adatokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni az ellenőrnek.

10.4.2. Az ellenőr a gyártó laboratóriumában való vizsgálat céljából szúrópróbaszerűen mintákat vehet. A minták minimális darabszáma a gyártó saját ellenőrzési eredményeinek figyelembevételével határozható meg.

10.4.3. Ha a minőségi színvonal nem látszik kielégítőnek, vagy ha szükségesnek tűnik a 10.4.2. pont szerinti vizsgálatok érvényességének ellenőrzése, úgy az ellenőr mintákat választhat ki, amelyeket el kell küldeni azon műszaki szolgálathoz, amelyik elvégezte az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatot.

10.4.4. Az illetékes hatóság bármely, az ezen Részben előírt vizsgálatot elvégezhet.

10.4.5. Az ellenőrzés gyakorisága rendszerint évi két alkalom. Ha bármely ilyen ellenőrzés nem kielégítő eredményt ad, úgy az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a gyártásmegfelelőség lehető leggyorsabb helyreállításáért.

11. SZANKCIÓK A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG NEM TELJESÜLÉSE ESETÉN

11.1. Az ezen Rész szerinti valamely biztonsági üvegtáblatípusra megadott alkatrésztípusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesül a 10.1. pont szerinti követelmény.

11.2. Ha a jóváhagyó hatóság egy általa korábban kiadott típusjóváhagyást visszavon, úgy erről a többi tagállamot azonnal értesítenie kell, az alkatrésztípusbizonyítvány másolatának megküldésével, ahol nagybetűkkel a bizonyítvány alján fel kell tüntetni az "ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS VISSZAVONVA" szavakat, valamint a keltezést és az aláírást.

12. A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE

Ha az alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja végleg beszünteti azon biztonsági üvegtáblatípus gyártását, amelyet ezen Résszel összhangban hagytak jóvá, úgy erről tájékoztatnia kell azon hatóságot, amely a jóváhagyást megadta. E hatóságnak értesítenie kell a többi tagállamot a IV. B. Rész szerinti mintának megfelelő típusjóváhagyási értesítés másolata útján.

Alfüggelék
PÉLDÁK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI jelekre

(Lásd III. A. Rész 5.5. pontját)

Hőkezelt üvegből készült szélvédők

A hőkezelt (edzett) üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrésztípusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

Műanyag bevonatú edzett üvegből készült szélvédők

A műanyag bevonatú edzett üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrésztípusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

Közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők

A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrésztípusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

Műanyag bevonatú, közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők

A műanyag bevonatú, közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrésztípusjóváhagyási szám alatt.

Kezelt rétegelt üvegből készült szélvédők

A kezelt rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrésztípusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

Üveg-műanyag szélvédők

Az üveg-műanyag szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

70 %-nál kisebb rendes fényáteresztő képességű, nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák

Az olyan üvegtáblán, amely nem szélvédő céljára szolgál, és amelyre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának követelményei vonatkoznak, a fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

70 %-nál kisebb rendes fényáteresztő képességű, kettős üvegezésű egységek

A kettős üvegezésű egységen látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

Nem szélvédők céljára szolgáló olyan üvegtáblák, amelyeket traktorokon szélvédőként használnak

Az üvegtáblán látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a traktorokon szélvédőként használt kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

70 % vagy ezt meghaladó rendes fényáteresztő képességű, nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák

Az olyan nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblán látható fenti alkatrésztípusjóváhagyási jel, amelyre a IV. C Rész 9.1.4.1. pontjának követelményei vonatkoznak, azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.

III. B. RÉSZ

A hatóság neve|
[Legnagyobb méret: A/4 (210 x 297 mm)]
Tájékoztatás
-az EK alkatrész-típusjóváhagyásról,
-az EK alkatrész-típusjóváhagyás megtagadásáról,
-az EK alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztéséről,
-az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról (1)
a .../.../EK irányelv1 szerinti biztonsági üvegtábla típusára
EK típusjóváhagyás száma:..............................a kiterjesztés száma: a kiterjesztés száma:...............................
1.A biztonsági üvegtábla kategóriája:...................................................................................................................................................
2.Az üvegtábla leírása (lásd 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. melléklet valamint szélvédők esetében a 8. melléklet sze­rinti lista:
..........................................................................................................................................................................................................
3.Kereskedelmi név vagy márkajel:
..........................................................................................................................................................................................................
4.A gyártó neve vagy címe:..................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................................
5.A gyártó képviselőjének neve és címe (adott esetben):......................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................................
6.Alkatrész-típusjóváhagyásra átadva:
..........................................................................................................................................................................................................
7.A típus-jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat:........................................................................................
8.A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:.........................................................................................................................................................
9.A vizsgálati jegyzőkönyv száma:......................................................................................................................................................
10.Az alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva/kiterjesztve/visszavonva(1) ...............................................................................
11.A típusjóváhagyás kiterjesztésének indokai:.....................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................................
HL: Kérjük, illessze be az irányelv számát!
12.Megjegyzések:..................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
13.Hely:.....................................
14.Kelt:......................................
15.Aláírás:...................................
16.Jegyzék mellékelve azon dokumentumokról, amelyek a hatóságnál elhelyezett alkatrész-típusjóváhagyási iratokat tartalmazzák; e dokumentumok kívánságra rendelkezésre állnak.
(1)A nem kívánt rész törlendő.
1. alfüggelék
EDZETT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK
(A III. D. vagy III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: ................................... A kiterjesztés száma: ........................................................................
Elsődleges jellemzők
- Alakkategória: ...............................................................................................................................................................................
- Vastagságkategória: ......................................................................................................................................................................
- A szélvédő névleges vastagsága:...................................................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa: .....................................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) vastagsága: ............................................................................................................................................
Másodlagos Jellemzők
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................................................................
- Az üveg színezése:.........................................................................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) színezése:................................................................................................................................................
- Behelyezett vezetékek (igen/nem):
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem):
Megjegyzések
.........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
2. alfüggelék
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ,
EGYENLETESEN EDZETT ÜVEGTÁBLÁK
(A III. E. vagy III. 1. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:.................................... A kiterjesztés száma:....................................
Elsődleges jellemzők
- Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem):
- Traktorszélvédő:.........................................................................................................................
- Alakkategória:...........................................................................................................................
- Edzési eljárás jellege:...................................................................................................................
- Vastagságkategória:......................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa:...........................................................................................
Másodlagos jellemzők
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg):.............................................................................
- Az üveg színezése:.....................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) színezése:...................................................................................................
- Behelyezett vezetékek (igen/nem):
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem): Jóváhagyott szempontok
- Legnagyobb terület (síküveg):.........................................................................................................
- Legkisebb szög:.........................................................................................................................
- Legnagyobb kifejtett felület (hajlított üveg):.........................................................................................
- Legnagyobb ívmagasság:...............................................................................................................
Megjegyzések
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
3. alfüggelék
RÉTEGELT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK
(közönséges, kezelt vagy műanyag bevonatú)
(A IIIF., III. H. vagy a III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:..................................... Kiterjesztés száma:.....................................
Elsődleges jellemzők
- Üvegrétegek száma:.....................................................................................................................
- Közbenső rétegek száma:..............................................................................................................
- Szélvédő névleges vastagsága:.........................................................................................................
- Közbenső réteg(ek) névleges vastagsága:.............................................................................................
- Különleges üvegkezelés:................................................................................................................
- Közbenső réteg(ek) fajtája és típusa:.................................................................................................
- Műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa:..............................................................................................
Másodlagos jellemzők:
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg):.............................................................................
- Az üveg színezése (színtelen/színezett):.............................................................................................
- Műanyag bevonat(ok) színezése (teljes/részleges):..................................................................................
- Behelyezett vezetékek (igen/nem)
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem)
Megjegyzések:
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
4. alfüggelék
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ RÉTEGELT ÜVEGTÁBLÁK
(A III. G. vagy a III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:..................................... Kiterjesztés száma:.....................................
Elsődleges jellemzők:
- Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem):
- Traktorszélvédő:.........................................................................................................................
- Üvegrétegek száma:.....................................................................................................................
- Közbenső rétegek száma:..............................................................................................................
- Vastagsági kategória:....................................................................................................................
- Közbenső réteg(ek) névleges vastagsága:.............................................................................................
- Különleges üvegkezelés:................................................................................................................
- Közbenső réteg(ek) fajtája és típusa:.................................................................................................
- Műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa:..............................................................................................
- Műanyag bevonat(ok) vastagsága:....................................................................................................
Másodlagos jellemzők:
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg):.............................................................................
- A közbenső réteg(ek) színezése (teljes/részleges):..................................................................................
- Az üveg színezése:.....................................................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) színezése:...................................................................................................
- Behelyezett vezetékek igen/nem):
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem):
Megjegyzések:
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
5. alfüggelék
KOMBINÁLT ÜVEG-MŰANYAG SZÉLVÉDŐK
(A III. J. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:......................................Kiterjesztés száma:......................................
Elsődleges jellemzők
- Alakkategória:...........................................................................................................................
- Műanyag rétegek száma:...............................................................................................................
- Névleges üvegvastagság:................................................................................................................
- Az üveg kezelése (igen/nem):
- A szélvédő névleges vastagsága:......................................................................................................
- A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága:...................................................
- A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) fajtája és típusa:........................................................
- A külső rétegként alkalmazott műanyag réteg fajtája és típusa:.................................................................
Másodlagos jellemzők:
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg):.............................................................................
- Az üveg színezése:.....................................................................................................................
- A műanyag bevonatok színezése (teljes/részleges):.................................................................................
- Behelyezett vezetékek (igen/nem):
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem):
Megjegyzések
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
6. alfüggelék
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ KOMBINÁLT ÜVEG-MŰANYAG TÁBLÁK
(A III. K. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:..................................... Kiterjesztés száma:.....................................
Elsődleges jellemzők
- Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem):
- Traktorszélvédő:.........................................................................................................................
- Műanyag rétegek száma:...............................................................................................................
- Az üveg összetevő vastagsága:........................................................................................................
- Az üveg összetevő kezelt (igen/nem):
- Az üvegtábla névleges vastagsága:....................................................................................................
- A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága:...................................................
- A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) fajtája és típusa:........................................................
- A külső rétegként alkalmazott műanyag réteg fajtája és típusa:.................................................................
Másodlagos jellemzők:
- Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg):.............................................................................
- Az üveg színezése (színtelen/színezett):.............................................................................................
- A műanyag bevonat(ok) színezése (teljes/részleges):...............................................................................
- Behelyezett vezetékek (igen/nem):
- Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem):
Megjegyzések
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
7. alfüggelék
KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉGEK
(A III. L. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma:......................................Kiterjesztés száma:.....................................
Elsődleges jellemzők
- A kettős üvegezésű egységek szerkezete (szimmetrikus/aszimmetrikus):...................................................
- Névleges résvastagság:....................................................................................................................
- Az összeállítás módja:...................................................................................................................
- A III. E., III. G., III. I., III. K. mellékletben meghatározott egyes üvegtípusok:........................................
Mellékelt dokumentum
Adatlap az aszimmetrikus, kettős üvegezésű egység két üvegtáblájához, azon melléklettel összhangban, amely szerint az üvegtáblákat vizsgálták vagy jóváhagyták.
Adatlap az aszimmetrikus, kettős üvegezésű egység minden egyes üvegtáblájához, azon melléklettel összhangban, amely szerint ezen üvegtáblákat vizsgálták vagy jóváhagyták.
Megjegyzések:
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................
8. alfüggelék
A SZÉLVÉDŐK JEGYZÉKÉNEK TARTALMA1
Minden olyan szélvédőre, amelyre ezen alkatrész-típusjóváhagyás kiterjed, legalább a következő adatokat meg kell adni:
- Traktor gyártója:.................................................................................................................................................
- Traktor típusa: ...................................................................................................................................................
- Kiterített terület ff):............................................................................................................................................
- Szegmensmagasság (k):......................................................................................................................................
- Görbület ( r ):......................................................................................................................................................
- Beépítési szög (a) :..............................................................................................................................................
- A referenciapont koordinátái (A, B, C) a szélvédő felső szélének középpontjához viszonyítva:
............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

E jegyzéket mellékelni kell ezen Rész 1. és 2. alfüggelékéhez (adott esetben), valamint a 3. és 5. alfüggelékhez.

III. C. RÉSZ

ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

1. SZILÁNKOSODÁSI VIZSGÁLATOK

1.1. A vizsgálandó üvegtáblát nem szabad mereven rögzíteni; hozzáerősíthető azonban egy ugyanolyan nagyságú üvegtáblához, a szélei körül alkalmazott ragasztószalag segítségével.

1.2. A szilánkosításhoz egy kb. 75 gramm tömegű kalapácsot vagy ezzel azonos eredményt adó hasonló eszközt kell használni. A csúcs görbületi sugara 0,2 mm ±0,05 mm.

1.3. Minden előírt ütközési ponton el kell végezni egy vizsgálatot.

1.4. Fényképészeti másolópapíron kell megvizsgálni a szilánkokat, az ütközéstől számított legkésőbb 10 másodperccel kezdődő és az ütközéstől számított legfeljebb 3 perc múlva befejeződő exponálással. Csak a kezdeti törést ábrázoló legsötétebb vonalakat kell figyelembe venni. A laboratóriumnak meg kell őriznie a kapott szilánkosodási fénykép másolatait.

2. ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT GOLYÓVAL

2.1. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval

2.1.1. A készülék

2.1.1.1. A vizsgálatot egy 227 g ±2 g tömegű és kb. 38 mm átmérőjű edzett acélgolyóval kell végezni.

2.1.1.2. A golyót előírt magasságból szabadesésben leejtő vagy egy olyan készüléket kell választani, amely a szabadesésnek megfelelő sebességet ad a golyónak. A golyó kilövésére szolgáló készülék használata esetén, a sebesség legnagyobb eltérése a szabadeséssel elért sebesség 1 %-a lehet.

2.1.1.3. Az 1. ábra szerinti tartószerkezet két, 15 mm széles megmunkált peremekkel rendelkező acélkeretből áll, amelyek egymás fölött helyezkednek el, és ezeken kb. 3 mm vastagságú, 15 mm szélességű, 50 IRHD keménységű gumitömítések vannak.

Az alsó keret egy kb. 150 mm magas acéldobozon fekszik. A vizsgálati darabot a felső keret tartja a helyén, amelynek tömege kb. 3 kg. A tartókeret egy kb. 12 mm vastag acéllemezre van hegesztve és ezt egy kb. 3 mm vastagságú és 50 IRHD keménységű gumilemez közbeiktatásával kell a padlóra helyezni.

1. ábra

Tartószerkezet golyóval végzett vizsgálathoz

2.1.2. Vizsgálati feltételek hőmérséklet: 20 °C ±5 °C nyomás: 860-1060 mbar relatív páratartalom: 60 % ±20 %.

2.1.3. A vizsgálati darab

A vizsgálati darab egy 300 +10/-0 mm oldalú, sík négyzet.

2.1.4. A vizsgálati eljárás

A vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálat előtt legalább 4 órán keresztül az előírt hőmérsékleten kell tartani.

Ezután a vizsgálati darabot a készülékbe kell helyezni (2.1.1.3.). A vizsgálati darab síkjának 3°-os pontossággal kell merőlegesnek lennie a golyó beesési irányára.

A becsapódási pontnak 6 m vagy ennél kisebb ejtési magasság esetén a vizsgálati darab geometriai középpontjától számított 25 mm-en belül kell lennie, illetve ha az ejtési magasság több mint 6 m, úgy az nem lehet távolabb 50 mm-nél a vizsgálati darab középpontjától. A golyónak a vizsgálati darab azon felületéhez kell ütődnie, amely a biztonsági üvegtábla külső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.

2.2. Vizsgálat 2260 g tömegű golyóval

2.2.1. A készülék

2.2.1.1. 2260 g ±20 g tömegű és kb. 82 mm átmérőjű edzett acélgolyó.

2.2.1.2. A golyót előírt magasságból szabadesésben leejtő vagy egy olyan készüléket kell választani, amely a szabadesésnek megfelelő sebességet ad a golyónak. A golyó kilövésére szolgáló készülék használata esetén, a sebesség legnagyobb eltérése a szabadeséssel elért sebesség 1 %-a lehet.

2.2.1.3. A tartószerkezet az 1. ábra szerinti és azonos a 2.1.1.3. pontban leírtakkal.

2.2.2. Vizsgálati feltételek

- hőmérséklet: 20 °C ±5 °C,

- nyomás: 860-1 060 mbar,

- relatív páratartalom: 60 % ±20 %.

2.2.3. A vizsgálati darab

A vizsgálati darab egy 300 +10/-0 mm oldalszélességű sík négyzet, vagy olyan sík négyzet, amelyet a szélvédő vagy más ívelt biztonsági üvegtábla legsimább részéből kell kivágni.

Alternatív esetben vizsgálható a teljes szélvédő, illetve más biztonsági üvegtábla is. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a biztonsági üvegtábla és a tartószerkezet közötti érintkezés megfelelő legyen.

2.2.4. A vizsgálati eljárás

A vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálatot megelőzően legalább 4 óra időtartamon keresztül az előírt hőmérsékleten kell tartani. Ezután be kell helyezni a tartószerkezetbe (2.1.1.3.). A vizsgálati darab síkjának 3° pontossággal kell merőlegesnek lennie a golyó beesési irányára.

Üveg-műanyag üvegezés esetén a vizsgálati darabot hozzá kell erősíteni a tartószerkezethez.

Az ütközési pont a vizsgálati darab geometriai középpontjától nem lehet 25 mm-nél távolabb. A golyónak a vizsgálati darab azon felületéhez kell ütődnie, amely a biztonsági üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A készülék

3.1.1. Cserélhető nemezzel bevont, fából készült kereszttartóval ellátott vagy anélküli, rétegelt keményfából készült, gömb vagy félgömb alakú mesterséges fejforma. A gömbrész és a kereszttartó között nyakalakú közdarab van, a kereszttartó másik oldalán pedig felerősítő rúd helyezkedik el.

Méretek a 2. ábra szerint.

A készülék teljes tömege 10 kg ±0,2 kg.

2. ábra

Fejformatömeg

3.1.2. A fejformatömeg meghatározott magasságból szabadesésben való ejtésére szolgáló vagy azt egy olyan sebességre felgyorsító készülék, amelyet e fej alakú tömeg szabadeséssel érne el.

A fejformatömeg kilövésére szolgáló készülék használata esetén a sebesség maximális eltérése a szabadesésnél elért sebesség ±1 %-a lehet.

3.1.3. A 3. ábra szerinti tartószerkezet lapos vizsgálati darabok vizsgálatára szolgál. A készülék két acélkeretből áll, az egymásra illeszkedően megmunkált keretek pereme 50 mm széles, rajtuk kb. 3 mm vastag, 15 mm ±1 mm széles, 70 IRHD keménységű gumitömítés helyezkedik el.

A felső keretet az alsóhoz legalább 8 csavar rögzíti.

3.2. Vizsgálati feltételek

3.2.1. hőmérséklet: 20 °C ±5 °C,

3.2.2. nyomás: 860-1 060 mbar,

3.2.3. relatív páratartalom: 60 % ±20 %.

3. ábra

Tartószerkezet fejformával végzett ütközéses vizsgálathoz

(1) A legkisebb ajánlott forgatónyomaték 20 M-re 30 Nm.

3.3. Vizsgálati eljárás

3.3.1. Vizsgálat egy sík vizsgálati darabon

Az 1 100 +5/-2 mm hosszúságú, 500 +5/-2 mm szélességű sík vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálatot megelőzően legalább 4 órán keresztül állandó, 20 °C ±5 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabot rögzíteni kell a tartókeretekben (3.1.3.), a csavarokat úgy kell meghúzni, hogy a vizsgálati darab elmozdulása a vizsgálat során ne haladhassa meg a 2 mm-t. A darab síkjának merőlegesnek kell lennie a tömeg beesési irányára. A tömeg legfeljebb 40 mm távolságra csapódhat be azon felület geometriai középpontjától, amely a biztonsági üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.

A nemeztakaró ütközési felületét 12 vizsgálat után kell cserélni.

3.3.2. Teljes szélvédőn végzett vizsgálatok (csak 1,5 m vagy ennél kisebb ejtési magasság esetén használhatók)

A szélvédőt szabadon a tartószerkezetre kell helyezni, amelynek teljes kerületén egy 70 IRHD keménységű, kb. 3 mm vastagságú gumiszalag van úgy, hogy az érintkezés egy kb. 15 mm szélességű felületen történik. A tartószerkezet egy merev elemből áll és a szélvédő alakjának megfelelően úgy van kiképezve, hogy a fejformatömeg a szélvédő belső felületéhez ütődjön. Szükség esetén a szélvédőt megfelelő szerkezet segítségével a vizsgálati kerethez kell erősíteni. A tartószerkezetet merev állványra kell helyezni, egy 70 IHRD keménységű, kb. 3 mm vastag gumilemez közbeiktatásával.

A szélvédő felületének lényegében merőlegesnek kell lennie a fejforma beesési irányára.

A fejformatömegnek azon felület geometriai középpontjától számított 40 mm-en belüli távolságban kell hozzáütődnie a szélvédőhöz, amely az üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.

A nemeztakaró becsapódási felületét 12 vizsgálat után kell cserélni.

4. KOPTATÁSI VIZSGÁLAT

4.1. A készülék

4.1.1. A 4. ábrán vázlatosan bemutatott koptatókészülék* a következőkből áll:[663]

- középpontjában rögzített vízszintes forgóasztal, amely az óramutató járásával ellentétesen forog 65-75/min fordulatszámmal, és

A koptatókészülék vázlata

- két, tömeggel terhelt párhuzamos kar, melyek mindegyike egy speciális kop-tatókereket tart, amely egy golyóscsapágyazott vízszintes tengelyen szabadon mozog; mindegyik koptatókerék egyenként 500 g tömeggel terheli a vizsgálati darabot.

A koptatókészülék forgóasztalának szabályosan, gyakorlatilag egy síkban kell forognia (az eltérés e síktól nem haladhatja meg a ±0,05 mm-t, az asztal peremétől 1,6 mm távolságban mérve). A kerekeket úgy kell felszerelni, hogy azok a forgó vizsgálati darabbal érintkezve ellentétes irányban forogjanak, így a vizsgálati minta minden fordulata alatt kétszer fejtenek ki nyomó- és koptatóhatást az ívelt vonalak mentén, egy kb. 30 cm2 nagyságú gyűrű alakú területen.

4.1.2. A koptatókerekek* - amelyek mindegyike 45-50 mm átmérőjű és 12,5 mm vastagságú - középkemény gumiba ágyazott különleges finomszemcséjű koptató-anyagból állnak. A kerekek keménysége 72 ±5 IRHD, a koptatófelület középvonalán egymástól azonos távolságban lévő négy ponton mérve; az alkalmazott nyomás függőlegesen hat a kerékátmérő mentén, és az értékeket a nyomás teljes kifejtésétől számított 10 másodpercen belül kell leolvasni.[664]

A koptatókerekeket a használathoz egy sík üvegtáblán lassan forgatva kell előkészíteni annak érdekében, hogy felületük tökéletesen egyenletes legyen.

4.1.3. A fényforrás olyan izzólámpa, amelynek izzószálai egy 1,5 x 1,5 x 3 mm méretű párhuzamos csőben találhatóak. Az alkalmazott feszültségnek olyannak kell lennie, hogy a színhőmérséklet 2 856 ±50 K legyen. A feszültséget ±1/1 000-re stabilizálni kell. Az e feszültség ellenőrzésére használt mérőműszernek megfelelő pontosságúnak kell lennie.

4.1.4. Az optikai rendszer egy legalább 500 mm fókusztávolságú (f), színeltérésekre korrigált lencse. A teljes lencsenyílás nem lehet nagyobb f/20-nál. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy lényegében párhuzamos fénysugár alakuljon ki. Egy fényrekeszt kell beiktatni, amely a fénysugár átmérőjét 7 mm-re ±1 mm korlátozza. E fényrekeszt a lencsétől 100 mm ±50 mm távolságban kell elhelyezni, a fényforrástól távolabbi oldalon.

4.1.5. A szórt fényt mérő berendezés (lásd 5. ábra) egy 200-250 mm átmérőjű integráló gömbbel rendelkező fotocella. A gömbnek fénybevezető és fénykivezető nyílása van. A fénybevezető nyílás kör alakú és átmérője legalább kétszer akkora, mint a fénysugár átmérője. A gömb fénykivezető nyílását vagy fénycsapdával, vagy visz-szaverő etalonnal kell ellátni, a 4.4.3. pont szerinti eljárás alapján. A fénycsapda akkor nyeli el a fényt, ha a fénysugár útjában nincs vizsgálati darab.

A fénysugár tengelyének át kell mennie a fénybevezető és kivezető nyílás középpontján. A fénykivezető nyílás b átmérőjének 2a x tg 4° nagyságúnak kell lennie, ahol a a gömb átmérője. A fotocellát úgy kell felszerelni, hogy azt ne érhesse a fénybevezető nyílásból vagy az etalonból közvetlenül érkező fény.

Az integráló gömb és a fényvisszaverő etalon belső felületének azonos fényvisszaverő képességűnek, mattnak és nem szelektívnek kell lennie. A fotocella kimenetének az alkalmazott fényintenzitások tartományában ±2 %-on belül lineárisnak kell lennie.

A készülék szerkezetének olyannak kell lennie, hogy ne legyen megfigyelhető kitérés a galvanométeren akkor, ha a gömb sötét. A teljes készüléket rendszeres időközökben ellenőrizni kell, meghatározott homályosságú kalibrálási etalonok segítségével. Ha a homályosságméréseket a fentiektől eltérő készülékkel vagy módszerekkel végzik, úgy szükség esetén az eredményeket korrigálni kell, úgy, hogy azok megegyezzenek a fent leírt készülékkel kapott eredményekkel.

5. ábra

Szórt fény mérésére szolgáló berendezés

4.2. Vizsgálati feltételek

4.2.1. Hőmérséklet: 20 °C ±5 °C

4.2.2. Nyomás: 860-1 060 mbar

4.2.3. Relatív páratartalom: 60 % ±20 %.

4.3. Vizsgálati darabok

A vizsgálati darabok olyan lapos négyzetek, amelyek oldalai 100 mm méretűek, mindkét felületük lényegében sík és párhuzamos, és szükség esetén a középpontba fúrt, 6,4 +0,2/-0 mm átmérőjű rögzítő furattal rendelkeznek.

4.4. Vizsgálati eljárás

A koptatási vizsgálatot a vizsgálati darab azon felületén kell elvégezni, amelyik a járműbe szerelt biztonsági üvegtábla külső oldalának felel meg, azonban műanyag bevonatú üvegtábla esetén a belső oldalnak megfelelő felületen is.

4.4.1. A vizsgálati darabot közvetlenül koptatás előtt és után az alábbi módon kell megtisztítani:

a) tiszta folyóvíz alatt vászonanyaggal letörölni;

b) desztillált, illetve ásványi anyagoktól mentes vízzel leöblíteni;

c) oxigénnel vagy nitrogénnel szárazra fúvatni;

d) az esetleges víznyomokat nedves vászonnal finoman felitatva eltávolítani. Ha szükséges, akkor két vászon közé helyezve, finoman nyomkodva kell szárítani.

Az ultrahangos berendezéssel való kezelést kerülni kell. Tisztítás után a darabokat csak a szélüknél szabad megfogni, és azokat oly módon kell tárolni, hogy a felületek károsodása vagy szennyeződése megelőzhető legyen.

4.4.2. A vizsgálati darabokat legalább 48 órán keresztül 20 °C ±5 °C hőmérsékleten 60 % ±20 % relatív páratartalmú környezetben kell tárolni.

4.4.3. A vizsgálati darabot közvetlenül az integráló gömb fénybevezető nyílása elé kell helyezni. A vizsgálati darab felületének merőlegese és a fénysugár tengelye által bezárt szög 8°-nál nem lehet nagyobb.

Négy értéket kell leolvasni az alábbi táblázatokban megadottak szerint:

LeolvasásVizsgálati darabbalFény­csap­dávalFényvisszaverő etalonnalA képviselt mennyiség
T1nemnemigenbeeső fény
T2igennemigena vizsgálati darabon át­haladó teljes fény
T3nemigennema készülék által szórt fény
T4igenigennema készülék és a vizsgálati
darab által szórt fény

A T1, T2, T3 és T4 leolvasást a vizsgálati darab más-más meghatározott helyein meg kell ismételni az egyenletesség megállapítása érdekében.

Ki kell számítani a Tt = T2/T1 teljes áteresztőképességi együtthatót.

A Td szórt áteresztőképességi együtthatót az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Td = (T4 - T3(T2/T1))/T1

A százalékos szórt homályosságot vagy a szórt fényt vagy mindkettőt az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(Td/Tt) x 100 (%)

A fenti képlettel összhangban kell meghatározni a nem koptatott felület egymástól egyenlő távolságban lévő legalább négy pontján a vizsgálati darab kezdeti homályosságát. Minden egyes vizsgálati darabra ki kell számítani az eredmények átlagát. Négy mérés helyett az átlagérték a vizsgálati darab egyenletesen, legalább 3/min fordulatszámon történő forgatásával is meghatározható.

Három vizsgálatot kell végrehajtani azonos terheléssel minden biztonsági üvegtáblán. A homályosságot kell használni a felszín alatti kopás mértékeként, miután a vizsgálati darabon elvégezték a koptatási vizsgálatot.

A fenti képlettel összhangban meg kell határozni a koptatott pálya által szórt fényt a pálya hosszában egymástól egyenlő távolságban lévő, legalább négy ponton. Minden vizsgálati darabra ki kell számítani az eredmények átlagát. Négy mérés helyett az átlag a vizsgálati darab egyenletesen, 3/min fordulatszámon történő forgatásával is meghatározható.

4.5. A koptatási vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a vizsgálólaboratórium a rendelkezésére álló információk alapján azt szükségesnek ítéli. Üveg-műanyagok kivételével, például az anyagvastagságban vagy a közbenső rétegben bekövetkezett változások esetén további vizsgálat rendszerint nem szükséges.

4.6. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

5. VIZSGÁLAT MAGAS HŐMÉRSÉKLETEN

5.1. Eljárás

100 °C hőmérsékletre kell felmelegíteni három vizsgálati mintadarabot vagy három, legalább 300 x 300 mm méretű olyan darabot, amelyet a laboratórium az esettől függően három szélvédőből vagy három nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblából vett, és amelyeknek egyik oldala a tábla felső széléből van.

E hőmérsékletet két órán keresztül fenn kell tartani, majd a vizsgálati mintákat hagyni kell szobahőmérsékletűre lehűlni. Ha a biztonsági üvegtábla mindkét külső felülete szervetlen anyagból készült, úgy a vizsgálat oly módon is elvégezhető, hogy a vizsgálati darabot függőlegesen, forrásban lévő vízbe merítik az előírt időtartamra, ügyelve a nemkívánatos hősokk elkerülésére. Ha a mintákat szélvédőkből vágták ki, úgy minden vizsgálati darab egyik széle a szélvédő szélének része legyen.

5.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
A közbenső réteg színezése12

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

5.3. Az eredmények kiértékelése

5.3.1. A magas hőmérséklettel szembeni ellenállás-vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha buborékok vagy más hibák nem keletkeztek a nem vágott széltől 15 mm-nél nagyobb távolságban, vagy a vizsgálati darab, illetve a minta vágott szélétől 25 mm-nél nagyobb távolságban, illetve a vizsgálat alkalmával keletkező repedésektől 10 mm-nél nagyobb távolságban.

5.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata szempontjából akkor megfelelő, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

5.3.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

5.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.

6. A SUGÁRZÁSÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

6.1. Vizsgálati módszer

6.1.1. A készülék

6.1.1.1. Sugárzási forrás, amely egy közepes nyomású, ózonmentes típusú, függőleges tengelyű, csöves kvarcizzóval ellátott higanygőz ívfénylámpa. A lámpa névleges méretei: hossza 360 mm; átmérője 9,5 mm. Az ív hossza 300 ±4 mm. A lámpát 750 ±50 W teljesítménnyel kell működtetni.

Olyan más sugárzó forrás is használható, amely ugyanazon hatásokat hozza létre, mint a fent leírt lámpa. Annak ellenőrzésére, hogy a felhasznált másik forrás hatásai azonosak, összehasonlítást kell végezni, megmérve a 300-450 nm hullámhossztartományban kibocsátott energia nagyságát; alkalmas szűrőkkel minden egyéb hullámhosszt ki kell szűrni. Ezután e másik sugárzóforrást e szűrőkkel kell használni.

Olyan biztonsági üvegtáblák esetén, amelyekre nincs kielégítő korreláció e vizsgálat és a felhasználási feltételek között, a vizsgálati feltételeket felül kell vizsgálni.

6.1.1.2. A tápfeszültség-transzformátornak és a kondenzátornak a lámpát legalább 1 100 V indító csúcsfeszültséggel és 500 ±50 V üzemi feszültséggel kell ellátnia.

6.1.1.3. Készülék, amely a vizsgálati darabok rögzítésére és az egyenletes besugárzás érdekében a középpontban elhelyezett sugárzóforrás körül percenként 1-5/min fordulatszámmal való forgatására szolgál.

6.1.2. A vizsgálati darabok

6.1.2.1. A vizsgálati darabok mérete: 76 x 300 mm.

6.1.2.2. A vizsgálati darabokat a laboratóriumban az alábbi módon kell kivágni az üvegtáblák felső részéből:

- a nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák esetén a vizsgálati darab felső szélének meg kell felelnie a tábla felső szélének;

- szélvédők esetén a vizsgálati darab felső szélének meg kell felelnie azon mező felső határának, amelyben a rendes áteresztőképességet e Rész 9.1.2.2. pontjával összhangban ellenőrzik és meghatározzák.

6.1.3. Vizsgálati eljárás

Besugárzás előtt ellenőrizni kell a három vizsgálati minta rendes áteresztőképes-ségi együtthatóját az e Rész 9.1.1.-9.1.2. pontjában meghatározott eljárás szerint. A minták egy részét védeni kell a sugárzástól, majd a mintát a lámpa tengelyétől 230 mm-re a vizsgálóberendezésbe kell helyezni, a lámpa tengelyével párhuzamosan. A vizsgálat alatt a darabok hőmérsékletét 45 °C ±5 °C hőmérsékleten kell tartani. A darabok azon felületének, amely a traktor üvegezett külső részét alkotja, a lámpával szemben kell lennie. A 6.1.1.1. pont szerinti lámpatípus esetén a sugárzási idő 100 óra.

A besugárzás után ismét meg kell mérni az egyes minták besugárzott felületén a fényáteresztő képességet.

6.1.4. A fenti eljárással összhangban minden vizsgálati darabot vagy mintát (összesen hármat) ki kell tenni a sugárzás hatásának úgy, hogy a sugárzás a vizsgálati darab vagy minta minden pontjában az alkalmazott közbenső rétegen ugyanazon hatást eredményezze, mint amelyet 100 órán át tartó 1 400 W/m2 erősségű napsugárzás hozna létre.

6.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
Az üveg színezése21
A közbenső réteg színe-12
zése

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

6.3. Az eredmények kiértékelése

6.3.1. A sugárzásállósági vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

6.3.1.1. az e Rész 9.1.1. és 9.1.2. pontjával összhangban mért teljes fényáteresztő képesség nem csökken a besugárzás előtti eredeti érték 95 %-a alá, és semmi esetre sem kisebb a következő értéknél:

6.3.1.1.1. 70 % olyan nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák esetén, amelyeknek meg kell felelniük a járművezető bármely irányú látóterére vonatkozó követelményeknek;

6.3.1.1.2. 75 % szélvédő esetén azon mezőben, amelyben a rendes fényáteresztő képességet az alábbi 9.1.2.2. pont szerint kell ellenőrizni.

6.3.1.2. A vizsgálati darab vagy minta azonban fehér háttér előtt nézve kismértékű színe-ződést mutathat a sugárzás után, de egyéb hibája nem lehet.

6.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a sugárzásállósági vizsgálat szempontjából akkor megfelelő, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

6.3.2.1. az összes vizsgálat eredménye megfelelő; vagy

6.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.

7. NEDVESSÉGÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

7.1. Vizsgálati eljárás

3 db, legalább 300 x 300 mm méretű, négyzet alakú vizsgálati mintát vagy vizsgálati darabot két hétig zárt tartályban, függőlegesen kell tartani, ahol a hőmérséklet állandóan 50 °C ±2 °C, a relatív páratartalom pedig 95 % ±4 %*.[665]

A darabokat úgy kell előkészíteni, hogy:

- minden vizsgálati darab legalább egyik széle a szélvédő eredeti szélének feleljen meg,

- ha egyszerre több vizsgálati darabot kell vizsgálni, úgy közöttük megfelelő távolságot kell biztosítani. Intézkedéseket kell hozni annak elkerülése érdekében, hogy a próbakamra falán vagy mennyezetén képződő kondenzvíz a vizsgálati darabokra kerüljön.

1 E vizsgálati körülmények kizárják a kondenzációt a vizsgálati darabokon.

7.2. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
A közbenső réteg színezése12

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

7.3. Az eredmények kiértékelése

7.3.1. A nedvességállóság vonatkozásában a biztonsági üvegtáblák akkor tekinthetők megfelelőnek, ha a nem vágott szélektől 10 mm-nél, illetve a vágott szélektől 15 mm-nél nagyobb távolságban semmilyen jelentős elváltozás nem tapasztalható közönséges és rétegelt üvegek esetében szobahőmérsékleten eltöltött 2 óra után, illetve műanyag bevonatú üvegtáblák és műanyag üvegezések esetében ugyancsak szobahőmérsékleten eltöltött 48 óra után.

7.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a nedvességállóság szempontjából akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbiak közül valamelyik feltétel teljesül:

7.3.2.1. minden vizsgálat eredménye megfelelő; vagy

7.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.

8. HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

8.1. Vizsgálati módszer

Két 300 x 300 mm méretű vizsgálati darabot 6 óra időtartamra -40 °C ±5 °C hőmérsékletű zárt kamrába kell helyezni, majd ezeket környezeti levegőn, 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tárolni egy óra időtartamon keresztül vagy annyi ideig, amíg a vizsgálati darab hőmérséklete állandósul. Ezután 3 óra időtartamra 72 °C ±2 °C hőmérsékletű légáramba kell helyezni a vizsgálati darabokat. Ezután a vizsgálati darabokat ismét 23 °C ±2 °C hőmérsékletű környezeti levegőn kell tartani és meg kell várni, amíg e hőmérsékletre lehűlnek, majd ezután kell elvégezni a vizsgálatot.

8.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
A közbenső műanyag réteg vagy bevonat12
elszíneződése

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

8.3. Az eredmények kiértékelése

A hőmérséklet-változással szembeni ellenállás vizsgálati eredménye akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálati darabokon nincs repedés, elhomályosodás, rétegelválás vagy egyéb nyilvánvaló hiba.

9. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI

9.1. Fényáteresztés vizsgálata

9.1.1. A készülék

9.1.1.1. Olyan izzólámpából álló fényforrás, amelynek izzószála egy 1,5 x 1,5 x 3 mm méretű párhuzamos csőben van elhelyezve. A lámpa izzószálán a feszültségnek olyannak kell lennie, hogy a színhőmérséklet 2 856 K ±50 K értéket érjen el. E fe-szültséget1/1 000 pontossággal stabilizálni kell. A feszültségmérőnek megfelelő pontosságúnak kell lennie.

9.1.1.2. Olyan optikai rendszer, amely legalább 500 mm fókusztávolságú és színeltérésre korrigált lencséből áll. A teljes lencsenyílás nem lehet nagyobb f/20-nál. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy egy lényegében párhuzamos fénysugár alakuljon ki.

A fénysugár átmérőjének 7 mm ±1 mm-re való korlátozása érdekében egy fényrekeszt kell beiktatni. E fényrekeszt a fényforrástól távolabbi oldalon, a lencsétől 100 mm ±50 mm távolságra kell elhelyezni.

9.1.1.3. Mérőberendezés: a vevő relatív spektrumérzékenységének lényegében meg kell egyeznie a fotopikus látásra vonatkozó CIE (Commission Internationale de l'Éclairage)* szabvány szerinti fotometriai megfigyelő készülék relatív spektrumos fényhatékonyságával. A vevő érzékeny felülete fényszóró közeggel van bevonva, és nagysága legalább kétszerese az optikai rendszer által kibocsátott fénysugár keresztmetszetének. Integráló gömb használatakor a gömb nyílásának keresztmetszete a sugár párhuzamos részének keresztmetszetét legalább kétszeresen meghaladja.[666]

A vevő és a hozzá tartozó műszer linearitásának jobbnak kell lennie, mint a skála effektív részének 2 %-a. A vevőnek a fénysugár tengelyén kell feküdnie.

9.1.2. Vizsgálati eljárás

A vevő érzékenységét jelző műszert úgy kell beállítani, hogy a kijelzőeszköz 100 skálarészértéket mutasson, amennyiben nincs biztonsági üvegtábla a fény útjában. Ha nem esik fény a vevőre, úgy a műszeren leolvasott értéknek 0-nak kell lennie.

A biztonsági üvegtáblát a vevőtől a vevő átmérőjének kb. ötszörösével megegyező távolságban kell elhelyezni. A biztonsági üvegtáblát a fényrekesz és a vevő közé kell helyezni, és úgy kell beállítani, hogy a fénysugár beesési szöge 0° ±5° legyen. A biztonsági üvegtábla fényáteresztési együtthatóját meg kell mérni, és a jelzőműszeren minden mérési pontra le kell olvasni az n osztásszámot. A tr fényáteresz-tési együttható rendes értéke n/100.

9.1.2.1. Szélvédőkhöz más vizsgálati módszerek is alkalmazhatóak; a szélvédő leglaposabb részéből kivágott vizsgálati mintát vagy olyan különlegesen előkészített sík négyzetet kell e célra felhasználni, amelynek anyag- és vastagsági jellemzői megegyeznek a szélvédő jellemzőivel, a méréseket az üvegtáblára merőlegesen kell elvégezni.

9.1.2.2. A vizsgálatot az ezen Rész 9.2.5.2. pontja szerinti I mezőben kell végrehajtani.

9.1.2.3. Olyan traktorok esetén, amelyeknél nem lehet meghatározni a 9.2.5.2 pontban meghatározott I mezőt, a vizsgálatot az e Rész 9.2.5.3. pontja szerinti l' mezőben kell elvégezni.

9.1.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
Az üveg elszíneződése12
A közbenső réteg elszíneződése12
(rétegelt szélvédők esetén)
nincsvan
Árnyékoló- és/vagy sötétítősávok12

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

9.1.4. Az eredmények kiértékelése

9.1.4.1. Szélvédők esetében a 9.1.2. pont szerint mért fényáteresztési együttható nem lehet kisebb 75 %-nál; nem szélvédő céljára szolgáló ablakok esetén ezen érték nem lehet kisebb 70 %-nál.

9.1.4.2. Olyan ablakok esetében, amelyek a járművezető látótere szempontjából lényegtelen helyeken találhatók (pl. üvegtetők stb.), az üvegtáblák rendes fényáteresztési együtthatója 70 %-nál kisebb lehet. Megfelelő szimbólummal kell jelölni azon ablakokat, amelyek fényáteresztési együtthatója kisebb 70 %-nál.

9.2. Az optikai torzítás vizsgálata

9.2.1. Alkalmazási kör

A meghatározott eljárás egy olyan vetítéses módszer, amely lehetővé teszi a biztonsági üvegtábla optikai torzításának értékelését.

9.2.1.1. Fogalommeghatározások

9.2.1.1.1. Optikai eltérés: a biztonsági üvegtáblán keresztül nézett pont valódi és látszólagos iránya által bezárt szög. E szög nagysága a nézet irányvonalának beesési szögétől, az üvegtábla vastagságától és dőlésétől, valamint a beesési ponton lévő görbületi sugártól függ.

9.2.1.1.2. Optikai torzítás MM' irányban: a biztonsági üvegtábla felületén az M és M' pontok között mért q szögeltérés algebrai különbsége; e két pont közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy vetületeik között a látás irányára merőleges síkban a távolság egy adott Ax legyen (lásd 6. ábra).

Az óramutató járásával ellentétes irányú eltérés pozitív, míg az ezzel ellenkező irányú negatív.

9.2.1.1.3. Optikai torzítás az M ponton: a legnagyobb optikai torzítás az M ponttól az összes MM' irányra.

9.2.1.2. A készülék

A módszer értelmében a vizsgálandó biztonsági üvegtáblán keresztül egy képernyőre ki kell vetíteni valamilyen alkalmas diát (rasztert). A torzítás mértékét az mutatja, hogy a kivetített kép alakja mennyire változik meg akkor, ha a fény útjába biztonsági üvegtáblát helyeznek. A készülék a 9. ábrán látható elrendezésben a következő elemekből áll:

6. ábra

Az optikai torzítás vázlatos ábrázolása

Megjegyzések:

∆a = 01 - 02, azaz az MM' irányú optikai torzítás

∆x = MC azaz a látás irányával párhuzamos és az M, valamint M' pontokon átmenő két egyenes vonal közötti távolság

7. ábra

A vetítő optikai elrendezése

9.2.1.2.1. Jó minőségű, nagy intenzitású pontszerű fényforrással rendelkező vetítő, amelynek például a következő jellemzői vannak:

- legalább 90 mm fókusztávolság,

- kb. 1/2,5 nyílás,

- 150 W-os kvarc halogénlámpa (szűrő nélküli használatnál),

- 250 W-os kvarc halogénlámpa (egy zöld szűrő használata esetén).

8. ábra

A dia kinagyított részlete

A diavetítő vázlatát a 7. ábra mutatja. Egy 8 mm átmérőjű fényrekeszt kell elhelyezni kb. 10 mm-rel az elülső lencse előtt.

9.2.1.2.2. A diák (raszterek) pl. sötét háttéren lévő fényes körök rendszeréből állnak (lásd 8. ábra). A diának elég jó minőségűnek és megfelelő élességűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a mérés elvégzését 5 %-nál kisebb hibával. A vizsgálandó biztonsági üvegtábla nélkül a körök méreteinek olyanoknak kell lenniük, hogy ha ezeket kivetítik, úgy ((R1 + R2)/R1) átmérőjű körök rendszerét alkossák, ahol ∆x = 4 mm (lásd 6. és 9. ábra).

9. ábra

Az optikai torzítás vizsgálatára alkalmazott készülék

9.2.1.2.3. Tartóállvány, lehetőleg olyan, amely lehetővé teszi a függőleges és vízszintes letapogatást, továbbá a biztonsági üveg forgatását.

9.2.1.2.4. Ellenőrző sablon a méretváltozás mérésére, ha gyors értékelésre van szükség. A 10. ábra egy megfelelő szerkezetet mutat be.

9.2.1.3. Vizsgálati eljárás

9.2.1.3.1. Általános követelmények

A biztonsági üvegtáblát a jelzett dőlésszöggel kell a tartóállványra szerelni (9.2.1.2.3.). A vizsgálathoz használt képet át kell vetíteni a vizsgálandó területen. A biztonsági üvegtáblát el kell fordítani, illetve függőlegesen vagy vízszintesen el kell mozdítani, hogy az előírt teljes terület vizsgálható legyen.

9.2.1.3.2. Értékelés ellenőrző sablonnal

Ahol elegendő az olyan gyors értékelés, amelyben a lehetséges hibahatár elérheti a 20 %-ot, az A értékét (lásd 10. ábra) az eltérés változását megadó Aol határértékből, valamint a biztonsági üvegtábla és a képernyő közötti távolságot megadó R2 értékből a következők szerint kell kiszámítani:

A = 0,145 ∆aL • R2

10. ábra

Példa egy megfelelő ellenőrző sablonra

A vetített kép átmérőjének változása Ad és a szögeltérés változása Aa közötti ösz-szefüggést az alábbi képlet adja:

∆d = 0,29 ∆a- R2

ahol:

∆d mm-ben megadva

A mm-ben megadva

∆aL ívpercben megadva

∆a ívpercben megadva

R2 m-ben megadva.

9.2.1.3.3. Mérés fotoelektromos készülékkel

Ha a hibahatárérték 10 %-át el nem érő pontosságú mérésre van szükség, akkor úgy kell mérni a vetítési tengelyen a ∆d-t, hogy a fényfolt szélességének értékét azon a ponton kell venni, ahol a fényerősség a fénypont fényerőssége legnagyobb értékének 0,5-szerese.

9.2.1.4. Az eredmények megadása

A biztonsági üvegtáblák optikai torzítását úgy lehet meghatározni, hogy meg kell mérni a ∆d értékét a felület bármely pontján és minden irányban, a ∆a max érték meghatározása érdekében.

9.2.1.5. Alternatív eljárás

A vetítési módszerek alternatívájaként a sztrioszkópos eljárás is megengedett, feltéve hogy megmarad a 9.2.1.3.2. és 9.2.1.3.3. pont szerinti mérési pontosság.

9.2.1.6. A ∆x távolságnak 4 mm-nek kell lennie.

9.2.1.7. A szélvédőt ugyanazon dőlésszögben kell felszerelni, ahogyan az a traktoron is felszerelésre kerül.

9.2.1.8. A vízszintes síkban a vetítés tengelye megközelítőleg derékszöget zár be az e síkban lévő szélvédő nyomvonalával.

9.2.2. A méréseket az e Rész 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mezőben kell végezni.

9.2.2.1. Olyan traktorok esetében, amelyeknél az e Rész 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mező nem állapítható meg, a vizsgálatot az e Rész 9.2.5.3. pontjában meghatározott l' mezőben kell végezni.

9.2.2.2. A traktortípus

A vizsgálatot akkor kell megismételni, ha a szélvédőt olyan típusú traktorra kell felszerelni, amelyen az első látótér eltér azon traktortípus látóterétől, amelyre a szélvédőt már jóváhagyták.

9.2.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

9.2.3.1. Az anyag fajtája

Csiszolt (tábla) üvegÚsztatott üvegSíküveg
112

9.2.3.2. Egyéb másodlagos jellemzők

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

9.2.4. A minták száma

A vizsgálatra négy mintát kell benyújtani.

9.2.5. A traktor szélvédők látómezőjének meghatározása

9.2.5.1. A látómezőt az alábbiak alapján kell meghatározni:

9.2.5.1.1. a vonatkoztatási pontot az MR. C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja határozza meg. E pont a továbbiakban O-val van jelölve;

9.2.5.1.2. az OQ egyenes, az a vízszintes egyenes, amely áthalad a vonatkoztatási ponton és merőleges a traktor hosszanti középsíkjára.

9.2.5.2. Az I mező a szélvédőnek azon mezője, amelyet a szélvédőn az alábbi 4 sík metszésvonala határol:

P1 - függőleges sík, amely átmegy az O-n és 15°-os szöget zár be a traktor hosszanti középsíkjának bal oldalával,

P2 - a traktor hosszanti középsíkjához képest a P1-gyel szimmetrikus, függőleges sík;

Ha ez nem lehetséges (pl. hosszanti szimmetria-középsík hiányában), úgy a P2 a P1-gyel - a traktornak a vonatkoztatási ponton átmenő hosszsíkjához képest - szimmetrikus sík,

P3 - az OQ egyenesen áthaladó sík, amely a vízszintes síkkal felül 10°-os szöget zár be,

P4 - az OQ egyenesen áthaladó sík, amely a vízszintes síkkal alul 8°-os szöget zár be.

9.2.5.3. Olyan traktorok esetében, amelyekre nem állapítható meg az ezen melléklet 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mező, az l' mező a szélvédő teljes felületét alkotja.

9.2.6. Az eredmények kiértékelése

Az optikai torzítás szempontjából a szélvédőtípus akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálatra benyújtott négy mintán az optikai torzítás nem haladja meg sem az l, sem az l' mezőben a 2' ívpercnyi legnagyobb értéket.

9.2.6.1. A 100 mm szélességű kerületi mezőben nem szabad mérést végezni.

9.2.6.2. Osztott szélvédőknél a szélvédő osztószerkezetéhez illeszkedő tábla szélétől számított 35 mm széles sávon belül nem szabad mérést végezni.

9.3. A másodlagos képszétválás vizsgálata

9.3.1. Hatály

Kétféle elismert eljárás létezik:

- a céltárgyas vizsgálat, és

- a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálat.

E vizsgálati módszerek alkalmazhatók alkatrész-típusjóváhagyáshoz, minőségellenőrzéshez vagy értékelési célokra.

9.3.1.1. Céltárgyas vizsgálat

9.3.1.1.1. A készülék

E módszernél egy megvilágított céltárgyat kell a biztonsági üvegtáblán keresztül vizsgálni. A céltárgy készülhet olyan kivitelben, hogy a vizsgálat egyszerű megfelel/nem felel meg alapon legyen végezhető. A céltárgy lehetőleg a következő típusok valamelyike:

a) megvilágított, gyűrű alakú céltárgy, amelynek D külső átmérője n ívperc szöget zár be az x méterre lévő ponton (11.a. ábra); vagy

b) a céltárgy egy megvilágított gyűrű és folt, amelyek méretei olyanok, hogy a folt szélén lévő ponttól a kör belsejében lévő legközelebbi pontig mért D távolság az x méterre lévő ponton n ívperc szöget zár be (11.b. ábra),

ahol:

η a másodlagos képszétválás határértéke,

x a biztonsági üvegtábla és a céltárgy közötti távolság (min. 7 m),

D az alábbi képlet szerint:

D = x • tan η

A megvilágított céltárgy egy kb. 300 x 300 x 150 mm méretű világítódobozból áll, amelynek elejét célszerű olyan üvegből készíteni, amely vagy nem áttetsző fekete papírral, vagy matt fekete festékkel van befedve. A dobozt egy megfelelő fényforrásnak kell megvilágítania. A doboz belsejét matt fehér festékkel kell befesteni. Más céltárgyalakok is használhatók, mint pl. amilyet a 14. ábra szemléltet. Elfogadható a céltárgyrendszer vetítőrendszerrel való helyettesítése és a keletkező képek képernyőn történő vizsgálata.

9.3.1.1.2. Vizsgálati eljárás

A biztonsági üvegtáblát alkalmas állványra kell szerelni, az előírt dőlésszögben úgy, hogy a megfigyelés a céltárgy közepén áthaladó vízszintes síkban legyen végezhető.

A világítódobozt egy sötét vagy félig sötét szobában kell szemlélni a vizsgálandó terület egyes részein keresztül azért, hogy érzékelhető legyen a megvilágított céltárggyal összefüggő bármely másodlagos kép jelenléte. A biztonsági üvegtáblát szükség esetén forgatni kell, hogy a megfigyelés helyes iránya megmaradjon. Az egylencsés vizsgálat alkalmazható.

9.3.1.1.3. Az eredmények megadása Meg kell határozni, hogy:

- az (a) céltárgy használatakor (lásd 11.a. ábra) a kör elsődleges és másodlagos képe különválik-e, azaz a mért érték az n határértéket meghaladja-e, vagy

- a (b) céltárgy használatakor (lásd 11.b. ábra) a folt másodlagos képe túlnyúlik-e a kör belső szélének érintési pontján, azaz a mért érték az n határértéket meghaladja-e.

11. ábra

A céltárgyak méretei

12. ábra

A készülék elrendezése

1. izzólámpa

2. gyűjtőlencse nyílása > 8,6 mm

3. csiszolt üvegszűrő nyílása > gyűjtőlencse nyílása

4. kb. 0,3 mm átmérőjű középső furatú színszűrő, átmérő > 8,6 mm

5. polárkoordináta-lemez, átmérő > 8,6 mm

6. színtelen lencse, f > 86 mm, nyílás 10 mm

7. színtelen lencse, f > 86 mm, nyílás 10 mm

8. fekete folt, kb. 0,3 mm átmérő

9. színtelen lencse, f = 20 mm, nyílás ≤ 10 mm

13. ábra

Készülék a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálathoz

9.3.1.2. Kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálat

Szükség esetén az e pont szerinti eljárást kell alkalmazni.

9.3.1.2.1. A készülék

A készülék egy kollimátorból (fénypárhuzamosítóból) és egy teleszkópból áll, és a 13. ábra szerint állítható fel. Használható azonban bármilyen egyenértékű optikai rendszer is.

9.3.1.2.2. Eljárás

A kollimációs teleszkóp a végtelenben állítja elő a polárkoordináta-rendszer képét, közepén fényes folttal (lásd 14. ábra). A megfigyelő teleszkóp fókuszsíkjában a kivetített fényes foltnál valamivel nagyobb átmérőjű kis homályos folt látható az optikai tengelyen, amely ily módon elsötétíti a fényes pontot.

14. ábra

Példa a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálati megfigyelésre

Ha egy olyan vizsgálati darabot helyeznek a teleszkóp és a kollimátor közé, amely másodlagos képet állít elő, akkor egy második, kevésbé fényes folt jelenik meg a polárkoordináta-rendszer közepétől bizonyos távolságra. A másodlagos képszétválás a teleszkópon keresztül látható pontok közötti távolságként olvasható le (lásd 14. ábra). (A sötét folt és a polárkoordináta-rendszer közepén lévő fényes folt közötti távolság jelenti az optikai eltérítést.)

9.3.1.2.3. Az eredmények megadása

A biztonsági üvegtáblát először egyszeri letapogatási módszerrel kell vizsgálni annak meghatározására, hogy melyik terület adja a legerősebb másodlagos képet. E területet ezután kollimátoros teleszkóprendszerrel kell megvizsgálni a megfelelő beesési szög mellett. Ezután meg kell mérni a legnagyobb másodlagos képszétválást.

9.3.1.3. A megfigyelés irányának a vízszintes síkban hozzávetőlegesen derékszöget kell bezárnia a szélvédőnek e síkban lévő nyomvonalával.

9.3.2. A méréseket a traktor kategóriájának megfelelően kell elvégezni a 9.2.2. pont szerinti mezőkben.

9.3.2.1. A traktortípus

A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédőt olyan típusú traktorra kell felszerelni, amelynek első látótere eltér azon traktor látóterétől, amelyre a szélvédőt már jóváhagyták.

9.3.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

9.3.3.1. Az anyag fajtája

Csiszolt (tábla) üvegÚsztatott üvegSíküveg
112

9.3.3.2. Egyéb másodlagos jellemzők

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

9.3.4. A minták száma

A vizsgálatra négy mintát kell benyújtani.

9.3.5. Az eredmények kiértékelése

A másodlagos képszétválás szempontjából a szélvédőtípus akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálatra benyújtott négy mintán az elsődleges és másodlagos kép szétválása nem haladja meg a 15' ívperc maximális értéket.

9.3.5.1. Nem szabad mérést végezni a 100 mm szélességű kerületi mezőben.

9.3.5.2. Osztott szélvédőknél a szélvédő osztószerkezetéhez illeszkedő tábla szélétől számított 35 mm széles sávon belül nem szabad mérést végezni.

9.4. A színazonosítás vizsgálata

Ha valamelyik szélvédő a 9.2.5.2. vagy a 9.2.5.3. pont szerint meghatározott mezőkben színezett, úgy négy szélvédőt kell vizsgálni a következő színek azonosíthatósága szempontjából:

- fehér,

- szelektív sárga,

- vörös,

- zöld,

- kék,

- borostyánsárga.

10. A TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

10.1. Cél és alkalmazási kör

E módszer lehetővé teszi kis láng hatását követően a traktorok utasterében használt anyagok vízszintes égési sebességének meghatározását. E módszer lehetővé teszi a traktor belső berendezése anyagainak és alkatrészeinek külön-külön vagy együttesen történő vizsgálatát 15 mm vastagságig. E módszert kell alkalmazni az ilyen anyagok gyártási egységességének megítélésére az égési viselkedés szempontjából. Mivel sok különbség van a valóságos helyzet (alkalmazás és elhelyezkedés a traktoron belül, használati feltételek, gyulladási forrás stb.) és az itt leírt pontos vizsgálati körülmények között, ezért e módszer nem tekinthető minden valóságos, a traktoron belüli égési jellemző értékelésére alkalmasnak.

10.2. Fogalommeghatározások

10.2.1. Égési sebesség: az e módszerrel mért égett távolság és a távolság leégetéséhez szükséges idő hányadosa.

Mértékegysége: mm/min.

10.2.2. Összetett anyag: olyan több, hasonló vagy különböző anyagrétegből álló anyag, amely anyagrétegek közvetlenül a felületükön történő ragasztással, bevonással, hegesztéssel stb. vannak összefogva. Amikor különböző anyagok szakaszosan vannak összekötve egymással (pl. varrással, nagyfrekvenciás hegesztéssel, szegecseléssel), ami lehetővé teszi a 10.5. pont szerinti egyedi mintavételt, úgy az ilyen anyagokat nem kell összetett anyagoknak tekinteni.

10.2.3. Hatásnak kitett oldal: az utastér (utasfülke) felé néző oldal, ha az anyag a traktorba be van szerelve.

10.3. Eljárási elv

A mintát vízszintesen egy U alakú tartóban tartva 15 másodpercig égéskamrában, meghatározott, kis energiájú láng hatásának kell kitenni, ahol a láng a minta szabad végére hat. A vizsgálat meghatározza, hogy a láng kioltódik-e és mikor, és hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a láng a mért távolságot megtegye.

10.4. A készülék

10.4.1. Az égéskamra (15. ábra) lehetőség szerint rozsdaálló acélból készül a 16. ábrán megadott méretekkel. A kamra elején lángálló megfigyelőablak van, amely elfoglalhatja az egész előoldalt, és amely hozzáférést lehetővé tevő ajtóként is kialakítható.

Az égéskamra alján szellőzőfuratok vannak, tetején pedig körben szellőzőnyílás található. Az égéskamra négy lábon, 10 mm magasban áll.

A kamra egyik végén nyílás lehet, a mintát tartalmazó mintatartó bevezetésére; a másik végén pedig a gázellátást biztosító cső számára van furat. A megolvadt anyagot tálcában kell felfogni (lásd 17. ábra), amelyet a kamra alján a szellőzőfuratok között kell elhelyezni, a szellőzőfuratok eltakarása nélkül.

15. ábra

Példa égéskamra kialakítására mintatartóval és csepegtetőtálcával Méretek mm-ben - tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint

16. ábra

Égéskamra kialakítási minta

Méretek mm-ben - tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint

17. ábra

Jellegzetes csepegtetőtálca

10.4.2. Korrózióálló anyagból készült, két U-alakú fémlemezből vagy keretből álló egyszerű mintatartó. A méreteket a 18. ábra szemlélteti.

Az alsó lemezen csapok találhatók, a felsőn az ezeknek megfelelő furatok azért, hogy a minta felfogása biztos legyen. A csapok mérési pontokként is szolgálnak az égési távolság elején és végén.

A tartó 0,25 mm átmérőjű hőálló huzalokkal van ellátva, amelyek az alsó U-alakú kereten 25 mm-es közökben van kifeszítve (lásd 19. ábra).

Méretek mm-ben - tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint

18. ábra

Példa mintatartó kialakítására

Méretek mm-ben - tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint

19. ábra

Példa az alsó U-keret szerkezetének huzaltartó részletére

A minták alsó oldala síkjának 178 mm-re kell lennie az alaplap fölött. A mintatartó első szélének a kamra végétől 22 mm távolságra kell lennie; a hosszanti oldalai és a kamra oldalai közötti távolságnak 50 mm-nek kell lennie (mind belső méretek) (lásd 15. és 16. ábra).

10.4.3. Gázégő. A kis tűzforrást egy 9,5 mm belső átmérőjű Bunsen-égő biztosítja. A vizsgálókamrában ez úgy van elhelyezve, hogy a fúvókája közepe 19 mm-re van a minta nyitott vége alsó szélének közepe alatt (lásd 16. ábra).

10.4.4. Vizsgálati gáz. Az égőhöz vezetett gáz fűtőértéke kb. 37 MJ/m3 (pl. földgáz).

10.4.5. Legalább 110 mm hosszú, 25 mm-ként 7 vagy 8 sima lekerekített foggal ellátott fémfésű.

10.4.6. 0,5 másodperc pontosságú stopperóra.

10.4.7. Füstszekrény. Az égéskamra egy füstszekrénybe helyezhető, feltéve, hogy ez utóbbi belső térfogata legalább hússzorosa és legfeljebb 110-szerese az égéskamra térfogatának, és feltéve, hogy a füstszekrény magassági, szélességi vagy hosszúsági méretei közül egyik sem haladja meg a másik két méret bármelyikének 2,5-szeresét.

A vizsgálat előtt mérni kell a füstszekrényen áthaladó levegő függőleges sebességét az égéskamra tervezett helye előtt és mögött 100 mm-rel. A sebességnek 0,10 és 0,30 m/s között kell lennie, a kezelő személyt az égéstermékek jelenléte miatt esetlegesen érő terhelések elkerülése érdekében. Használható természetes szellőzésű és megfelelő levegősebességű füstszekrény is.

10.5. Minták

10.5.1. Alak és méretek

A minták alakját és méreteit a 20. ábra adja meg. A minta vastagsága megfelel a vizsgálandó gyártmány vastagságának. Ez azonban nem lehet nagyobb 13 mm-nél. Ha a mintavétel megengedi, úgy a mintának teljes hosszúságában állandó keresztmetszetűnek kell lennie. Ha a gyártmány alakja és méretei nem teszik lehetővé a megadott méretű minta vételét, úgy az alábbi legkisebb méreteket kell figyelembe venni:

a) 3-60 mm széles mintáknál a hosszúság 356 mm legyen. Ebben az esetben az anyagot a gyártmány szélességében kell vizsgálni;

b) 60-100 mm széles mintáknál a hosszúság legalább 138 mm legyen. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a minta hosszának felel meg, ahol a mérés az első mérési pontnál kezdődik;

c) a 60 mm-nél keskenyebb és 356 mm-nél rövidebb minták, valamint a 60-100 mm széles és 138 mm-nél rövidebb, illetve 3 mm-nél keskenyebb minták e módszerrel nem vizsgálhatók.

10.5.2. Mintavétel

A vizsgálandó anyagból legalább öt mintát kell venni. Olyan anyagoknál, amelyeknek az égési sebessége az anyag iránya szerint változik (ezt előzetes vizsgálatokkal kell megállapítani), öt (vagy ennél több) mintát kell venni, és azokat oly módon kell a vizsgálóberendezésbe helyezni, hogy lehetőség legyen a legnagyobb égési sebesség mérésére. Ha az anyagot meghatározott szélességűre vágva szállítják, úgy a teljes szélességre kiterjedve egy legalább 500 mm hosszúságú darabot kell kivágni. Az ily módon levágott darabból az anyag szélétől legalább 100 mm távolságban és egymástól azonos távolságra levő pontokon kell mintákat venni.

Ugyanilyen módon kell mintákat venni a kész gyártmányokból, ha ezt a gyártmány alakja megengedi. Ha a gyártmány vastagsága meghaladja a 13 mm-t, úgy azt 13 mm-re kell csökkenteni azon oldal mechanikai megmunkálásával, amely nem az utastér felé néz.

Az összetett anyagokat (lásd 10.2.2. pont) oly módon kell vizsgálni, mintha homogének lennének.

Különböző összetételű, egymásra helyezett rétegekből álló anyagok esetén, amelyek nem összetett anyagok, külön-külön kell vizsgálni az utastér felé néző felülettől számított 13 mm mélységen belüli minden anyagréteget.

Méretek milliméterben

20. ábra

A minta

10.5.3. Kondicionálás

A mintákat legalább 24 órán át, de legfeljebb 7 napig kell 23 °C ±2 °C hőmérsékleten és 50 % ±5 % relatív páratartalmon kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

10.6. Vizsgálati eljárás

10.6.1. A bolyhozott vagy csomózott felületű mintákat sík felületre kell helyezni, és a bolyhozás ellenében kétszer át kell fésülni a fésűvel (lásd 10.4.5. pont).

10.6.2. A mintát oly módon kell a mintatartóba helyezni (lásd 10.4.2. pont), hogy a hatásnak kitett oldal lefelé, a láng felé nézzen.

10.6.3. A gázlángot 30 mm magasságra kell beállítani az égéskamrában lévő jelzés segítségével, lezárt égő levegőbevezető nyílásnál. Az első vizsgálat megkezdése előtt a lángnak legalább egy percig kell égnie ahhoz, hogy stabilizálódjon.

10.6.4. A mintatartót az égéskamrába kell tolni oly módon, hogy a minta vége ki legyen téve a láng hatásának, és 15 másodperc elteltével el kell zárni a gázt.

10.6.5. Az égési idő mérése abban a pillanatban kezdődik, amikor a láng támadási pontja áthalad az első mérési ponton. A láng terjedését azon az oldalon (a felső vagy alsó) kell figyelni, amelyik gyorsabban ég.

10.6.6. Az égési idő mérése akkor fejeződik be, amikor a láng odaér az utolsó mérési ponthoz, vagy ha kialszik azelőtt, hogy elérné e pontot. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, úgy az azon pontig megtett távolságot kell mérni, ahol a láng kialudt. Az égéstávolság a minta felületén vagy belsejében az égéssel roncsolt rész.

10.6.7. Ha a minta nem gyullad meg vagy nem ég tovább azt követően, hogy az égő kialudt, vagy a láng kialszik, mielőtt elérné az első mérési pontot, tehát az égési időt mérni nem lehet, úgy a vizsgálati jegyzőkönyvbe 0 mm/s égési sebességet kell bejegyezni.

10.6.8. Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálatok esetén a vizsgálat megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy az égéskamra és a mintatartó hőmérséklete nem haladja meg a 30 °C fokot.

10.7. Számítás

Az alábbi képlet adja meg mm/min mértékegységben a B égési sebességet:

B = (s/t) x 60

ahol:

s = az égéstávolság mm-ben,

t = az s távolság leégetéséhez szükséges idő másodpercben.

10.8. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

10.9. Az eredmények kiértékelése

Az égési viselkedés (tűzállóság) szempontjából a műanyag bevonatú (2.3. pont) és a műanyag biztonsági üvegezés (2.4. pont) akkor tekinthető megfelelőnek, ha az égési sebesség nem haladja meg a 250 mm/min értéket.

11. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

11.1. Használandó vegyi anyagok

11.1.1. Nem szemcsés szappanoldat: 1 tömegszázalék kálium-oleát ionmentesített vízben.

11.1.2. Ablaktisztító szer: izopropanol vagy dipropilénglikol-monometil-éter vizes oldata, mindegyik 5-10 tömegszázalék koncentrációban, illetve ammóniumhidroxid vizes oldata 1-5 tömegszázalék koncentrációban.

11.1.3. Nem hígított denaturált szesz: 1 térfogatrész metil-alkohol 10 térfogatrész etilalkoholban.

11.1.4. Referenciabenzin: 50 térfogatszázalék toluol, 30 térfogatszázalék 2,2,4-trimetil-pentán, 15 térfogatszázalék 2,4,4-trimetil-1-pentán és 5 térfogatszázalék etilalkohol keveréke.

11.1.5. Referenciakerozin: 50 térfogatszázalék n-oktán és 50 térfogatszázalék n-dekán keveréke.

11.2. Vizsgálati módszer

A két 180 x 25 mm méretű vizsgálati darab mindegyikét vizsgálni kell a 11.1. pontban megadott vegyi anyagokkal, és új vizsgálati darabot kell használni mindegyik vizsgálathoz és gyártmányhoz. Minden vizsgálat után a gyártó előírásaival összhangban meg kell tisztítani a vizsgálati darabot, majd 48 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten és 50 % ±5 % relatív páratartalmon kell tartani. E körülményeket fenn kell tartani a vizsgálatok alatt. A vizsgálati darabokat 1 percre teljesen be kell meríteni a vizsgálófolyadékba, majd ki kell venni és azonnal meg kell szárítani egy (tiszta) nedvszívó pamutronggyal.

11.3. Másodlagos jellemzők nehézségi foka

SzíntelenSzínezett
A műanyag közbenső réteg vagy bevonat elszíneződése12

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

11.4. Az eredmények kiértékelése

11.4.1. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata akkor tekinthető pozitívnak, ha a vizsgálati darabokon nem figyelhető meg lágyulás, ragadósság, felületi repedés vagy az átlátszóság nyilvánvaló csökkenése.

11.4.2. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyásra benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

11.4.2.1. minden vizsgálat eredménye megfelelő;

11.4.2.2. miután egy vizsgálat eredménye nem volt megfelelő, a vizsgálati darabok egy új sorozatán további vizsgálatokat kell végezni, és ezek megfelelő eredményeket adnak.

III. D. RÉSZ

EDZETT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

Az edzett üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típusúaknak tekinteni, ha azok egymástól az alábbi fő- vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek.

1.1. Fő jellemzők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. alak és méretek.

A szilánkosodás és a mechanikai tulajdonságok vizsgálatának tekintetében az edzett üvegből készült szélvédők a következő két csoport valamelyikéhez tartoznak:

1.1.2.1. lapos szélvédők; és

1.1.2.2. ívelt szélvédők.

1.1.3. A vastagságkategóriák, amelyekben a névleges "e" vastagság található (±0,2 mm gyártási tűrés megengedett):

- I. kategória:e ≤ 4,5 mm
- II. kategória:4,5 mm <e ≤ 5,5 mm
- III. kategória:5,5 mm <e ≤ 6,5 mm
- VI. kategória:6,5 mm <e

1.2. A másodlagos jellemzők:

1.2.1. Az anyag fajtája (csiszolt/tábla üveg, úsztatott üveg, síküveg).

1.2.2. Színezés (színtelen vagy színezett).

1.2.3. Behelyezett vezeték nélküli vagy vezetékkel.

1.2.4. Sötétítősávokkal ellátott vagy anélküli.

2. A SZILÁNKOSODÁS VIZSGÁLATA

2.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

2.1.1. Csak az anyag fajtáját kell figyelembe venni.

2.1.2. Az úsztatott üveg és a síküveg nehézségi fokát azonosnak kell tekinteni.

2.1.3. A szilánkosodási vizsgálatokat meg kell ismételni csiszolt üvegről úsztatott üvegre vagy síküvegre történő áttéréskor és fordítva.

2.1.4. A vizsgálatokat meg kell ismételni, ha sötétítősávként nem festett sávokat használnak.

2.2. A minták száma

Hat darab mintát kell használni a legkisebb kiterített felületű, és hat darabot a legnagyobb kiterített felületű sorozatból, a III. M. Rész szerint kiválasztva.

2.3. Az üveg különböző felületei

Az edzett üvegből készült szélvédőnek két fő mezőt (F I. és F II.) kell tartalmaznia. Tartalmazhat közbenső F III. mezőt is.

A mezőket az alábbiak szerint kell meghatározni:

2.3.1. F I. mező: finoman szilánkosodó peremmező, legalább 7 cm szélességben, körben a szélvédő szélén, egy külső 2 cm széles sávval, amelyet a vizsgálati eredmény értékelésekor nem kell figyelembe venni.

2.3.2. F II. mező: a látómezőbe eső, változóan szilánkosodó mező, amely mindig tartalmaz egy legalább 20 cm magas és 50 cm széles négyszög alakú területet.

2.3.2.1. A négyszög alakú rész középpontja egy 10 cm sugarú körön belül van, a középpont pedig a vonatkoztatási pont vetülete.

2.3.2.2. Olyan traktoroknál, amelyeken a vonatkoztatási pont nem határozható meg, a látómező helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

2.3.2.3. Az említett négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédőknél, amelyek magassága nem éri el a 44 cm-t.

2.3.3. F III. mező: közbenső mező, amely 5 cm-nél nem szélesebb, és az F I. és F II. mező között található.

2.4. Vizsgálati módszer

A módszert a III. C. Rész 1. pontja írja le.

2.5. Ütközési pontok (lásd III. N. Rész, 2. ábra).

2.5.1. Az ütközési pontokat az alábbiak szerint kell kiválasztani:

1. pont: az F II. mező középső részében, nagy- vagy kis feszültségű területen.

2. pont: az F III. mezőben, a lehető legközelebb az F II. mező függőleges szimmetriasíkjához.

3. és 3'. pont: 3 cm-re a mintadarab egyik felezőjének élétől; ha van fogónyom, úgy az egyik ütközési pontnak közel kell esnie azon élhez, amelyen a fogónyom van, a másiknak pedig az ellenkező élhez.

4. pont: a leghosszabb felező azon pontján, ahol a görbületi sugár a legkisebb.

5. pont: 3 cm-re a minta élétől azon a ponton, ahol az él görbületi sugara a legkisebb, a jobb- vagy a baloldalon.

2.5.2. A szilánkosodási vizsgálatot az 1., 2., 3., 3'., 4. és 5. pontok mindegyikén el kell végezni.

2.6. Az eredmények kiértékelése

2.6.1. A vizsgálat akkor kielégítő, ha a szilánkosodás kielégíti a 2.6.1.1., 2.6.1.2. és 2.6.1.3. pont összes követelményét.

2.6.1.1. F I. mező

2.6.1.1.1. Egy 5 x 5 cm méretű négyzetben a szilánkok száma nem lehet kevesebb 40-nél, és nem lehet több 350-nél; ha azonban a szilánkok száma kevesebb 40-nél, az eredmény elfogadható, ha egy olyan 10 x 10 cm méretű négyzetben, amely tartalmazza az 5 x 5 cm-es négyzetet, a szilánkok száma nem kevesebb 160-nál.

2.6.1.1.2. A fenti szabály tekintetében az olyan szilánkok, amelyek a négyzet szélén túlnyúlnak, fél szilánknak számítanak.

2.6.1.1.3. A szilánkosodást nem kell vizsgálni egy 2 cm szélességű sávban a minta szélén körben - mivel e sáv az üveg keretét képezi - sem pedig az ütközés pontjától számított 7,5 cm sugarú körön belül.

2.6.1.1.4. Egy mezőben legfeljebb 3 db olyan szilánk engedhető meg, amelynek területe a 3 cm2-t meghaladja. Ezen szilánkok közül kettő darab nem lehet ugyanazon a 10 cm átmérőjű körön belül.

2.6.1.1.5. Nyújtott alakú szilánkok megengedhetők, amennyiben végeik nem pengeélűek és hosszuk nem haladja meg a 7,5 cm-t, kivéve a 2.6.2.2. pont szerinti esetet. Ha e nyújtott alakú szilánkok az üveg széléig terjednek, úgy azzal nem alkothatnak 45°-nál nagyobb szöget.

2.6.1.2. F II. mező

2.6.1.2.1. A törés után megmaradó láthatóságot a 2.3.2. pont szerinti négyszög alakú területen kell vizsgálni. E négyszögben a 2 cm2-nél nagyobb méretű szilánkok összesített felületének legalább a négyszög területének 15 %-át kell kitennie; azonban 44 cm-nél kisebb magasságú szélvédők vagy olyan szélvédők esetében, amelyeknek beépített helyzetben a függőlegestől való eltérése 15°-nál kisebb, a láthatóság arányának legalább a megfelelő négyszög területe 10 %-ának kell lennie.

2.6.1.2.2. A 2.6.2.2. pont szerinti eset kivételével egyetlen szilánk felülete sem lehet 16 cm2-nél nagyobb.

2.6.1.2.3. Az ütközési ponttól számított 10 cm sugarú körön belül, de a körnek csak az F II. mezőhöz tartozó részében, három darab olyan szilánk engedhető meg, amelyek területe nagyobb 16 cm2-nél, de kisebb 25 cm2-nél.

2.6.1.2.4. A szilánkoknak közel szabályos alakúaknak kell lenniük, és nem lehet olyan jellegű pontjuk, amelyeket a 2.6.1.2.4.1. pont leír. Bármely 50 x 20 cm méretű négyszögben maximum 10 db szabálytalan alakú szilánk megengedett, és nem lehet 25 db-nál több e szilánkok száma a szélvédő teljes felületén.

E szilánkok egyikének sem lehet 35 mm-nél hosszabb hegye a 2.6.1.2.4.1. pontban leírtakkal összhangban mérve.

2.6.1.2.4.1. A szilánkot akkor kell szabálytalannak tekinteni, ha nem helyezhető be egy 40 mm átmérőjű körbe, ha legalább egy darab 15 mm-nél hosszabb csúcsa van a csúcs végétől azon szakaszig mérve, amelynek szélessége azonos az üvegezés vastagságával, illetve ha egy vagy több olyan csúcsa van, amelynek csúcsszöge kisebb 40°-nál.

2.6.1.2.5. Nyújtott alakú szilánkok jelenléte megengedett az F II. mezőben, ha hosszúságuk nem haladja meg a 10 cm-t (a 2.6.2.2. pont szerinti eset kivételével).

2.6.1.3. F III. mező

A szilánkosodás jellemzőinek e mezőben a két szomszédos (F I. és F II.) mezőre megengedett szilánkosodási jellemzők között kell lenniük.

2.6.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott szélvédő a szilánkosodás szempontjából akkor megfelelő, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

2.6.2.1. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok mind kielégítő eredményt adtak;

2.6.2.2. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontoknál végzett vizsgálatok közül egy nem adott kielégítő eredményt, de az eltérés nem haladja meg az alábbiakat:

F I. mező: legfeljebb 5 darab 7,5 és 15 cm közötti hosszúságú szilánk;

F II. mező: legfeljebb 3 darab 16 és 20 cm2 közé eső szilánk, azon a 10 cm-es sugarú körön kívül, amelynek középpontja a becsapódási pont;

F III. mező: legfeljebb 4 darab 10 és 17,5 cm közötti hosszúságú szilánk,

és egy új mintadarabon végzett ismételt vizsgálatnál a 2.6.1. pont követelményei teljesülnek vagy az eltérések a fenti határokon belül maradnak.

2.6.2.3. Ha a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontoknál végzett összes vizsgálat közül kettő nem ad kielégítő eredményt az eltérésekre, de azok a 2.6.2.2. pont értékeit nem haladják meg, és egy új mintasorozaton végzett további vizsgálatok kielégítik a 2.6.1. pont követelményeit, vagy az új sorozatból legfeljebb két mintán jelentkeznek a 2.6.2.2. pont szerinti határokat meghaladó eltérések.

2.6.3. Ha a vizsgálat a fenti eltéréseket mutatja, úgy ezeket a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni és a szélvédő érintett alkatrészeinek fényképét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak

3.2. A minták száma

3.2.1. Az edzett üvegből készült szélvédők minden csoportjából meg kell vizsgálni négy, közelítőleg a legkisebb kiterített felülettel, illetve négy, közelítőleg a legnagyobb kiterített felülettel rendelkező mintát, amelynél mind a nyolc mintának ugyanolyan típusúnak kell lennie, mint amilyeneket a szilánkosodási vizsgálatokhoz kiválasztottak (lásd 2.2. pont).

3.2.2. A vizsgálólaboratórium saját belátása szerint a szélvédők minden vastagsági kategóriájára 6 db (1 100 mm +5 mm/-2 mm) x (500 mm +5 mm/-2 mm) méretű vizsgálati mintát vizsgálhat meg.

3.3. Vizsgálati módszer

3.3.1. A módszert a IV. C. Rész 3. pontja írja le.

3.3.2. Az ejtési magasság 1,5 m +0/-5 mm.

3.4. Az eredmények kiértékelése

3.4.1. A vizsgálat eredménye kielégítő, ha a szélvédő vagy a mintadarab eltörik.

3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

3.4.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad;

3.4.2.2. egy vizsgálat nem kielégítő, azonban az új mintasorozattal végzett ismételt vizsgálat kielégítő eredményeket ad.

4. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI

A III. C. Rész 9. pontja szerinti, az optikai minőség jellemzőire vonatkozó követelmények minden típusú szélvédőre érvényesek.

III. E. RÉSZ

NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ, EGYENLETESEN EDZETT ÜVEGTÁBLÁK[667]

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

Az egyenletesen edzett üvegtáblákat akkor kell különböző típushoz tartozónak tekinteni, ha az alábbi fő- vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek egymástól.

1.1. Fő jellemzők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. az edzési folyamat jellege (termikus vagy vegyi);

1.1.3. az alakkategória: két kategória különböztethető meg:

1.1.3.1. lapos üvegtáblák;

1.1.3.2. lapos és ívelt üvegtáblák;

1.1.4. vastagságkategóriák, amelyekben a névleges "e" vastagság a következő kategóriákba esik (±0,2 mm gyártási tűrés megengedett):

- I. kategória:e ≤ 3,5 mm
- II. kategória:3,5 mm <e ≤ 4,5 mm
- III. kategória:4,5 mm <e ≤ 6,5 mm
- VI. kategória:6,5 mm <e

1.2. Másodlagos jellemzők:

1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. színezés (színtelen vagy színezett);

1.2.3. behelyezett vezetékkel vagy anélkül gyártott.

2. A SZILÁNKOSODÁS VIZSGÁLATA

2.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

AnyagNehézségi fok
táblaüveg2
úsztatott üveg1
síküveg1

Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

2.2. A vizsgálati minták kiválasztása

2.2.1. Minden alak- és vastagsági kategóriából nehezen előállítható mintákat kell kiválasztani vizsgálati célra az alábbi előírások alapján:

2.2.1.1. Lapos üvegtáblák esetén két olyan mintasorozatról kell gondoskodni, amelyek a következőknek felelnek meg:

2.2.1.1.1. a legnagyobb kiterített felület;

2.2.1.1.2. a legkisebb szög két szomszédos oldal között.

2.2.1.2. Lapos és ívelt üvegtáblák esetén három olyan mintasorozatról kell gondoskodni, amelyek a következőknek felelnek meg:

2.2.1.2.1. a legnagyobb kiterített felület;

2.2.1.2.2. a legkisebb szög két szomszédos oldal között;

2.2.1.2.3. a legnagyobb szegmensmagasság.

2.2.2. A legnagyobb S területnek megfelelő mintákon végzett vizsgálatok bármely olyan terület esetén használhatóak, amely kisebb S ±5 %-nál.

2.2.3. Ha a vizsgálat alá vetett minták y szöge kisebb 30°-nál, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amelynek a szöge nagyobb, mint y-5°.

Ha a vizsgálat alá vetett minták y szöge meghaladja a 30°-ot vagy egyenlő azzal, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amely legalább 30°-os szöggel rendelkezik.

2.2.4. Ha a vizsgálat alá vetett minták h szegmensmagassága nagyobb 100 mm-nél, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amelynek szegmensmagassága kisebb, mint h +30 mm.

Ha a vizsgálat alá vetett minták szegmensmagassága nem haladja meg a 100 mm-t, úgy a vizsgálatok minden olyan üvegtáblára alkalmazhatók, amelyek szegmensmagassága legfeljebb 100 mm.

2.3. A minták száma sorozatonként

A minták száma az egyes csoportokban - az 1.1.3. pont szerinti alakkategóriáknak

megfelelően - a következő:
Az üvegtábla fajtájaA minták száma
lapos (két sorozat)4
lapos és ívelt (három sorozat)5

2.4. Vizsgálati módszer

2.4.1. A módszert a III. C. Rész 1. pontja írja le.

2.5. Ütközési pontok (lásd a III. N. Rész 3. ábrája)

2.5.1. Lapos üvegtáblák és ívelt üvegtáblák esetében az ütközési pontok, amelyeket egyrészt a IV. N. Rész 3.(a) és 3.(b) ábrája, másrészt a III. N. Rész 3.(c) ábrája mutat be az alábbiak:

1. pont: 3 cm-re az üvegtábla széleitől, azon a részen, ahol az él görbületi sugara a legkisebb;

2. pont: 3 cm-re az egyik felező szélétől, azon az oldalon, ahol az üvegtáblán fogónyom van (ha van ilyen);

3. pont: az üveg geometriai középpontjában;

4. pont: kizárólag ívelt üvegtáblák esetén; a legnagyobb felezőn a tábla azon részén, ahol a görbületi sugár a legkisebb.

2.5.2. Minden előírt ütközési ponton csak egyetlen vizsgálatot kell végezni.

2.6. Az eredmények kiértékelése

2.6.1. A vizsgálati eredmények kielégítők, ha a szilánkosodás eleget tesz az alábbi feltételeknek:

2.6.1.1. a szilánkok száma bármely 5 x 5 cm2-es négyzetben nem kevesebb 40-nél és nem több 400-nál, illetve 3,5 mm-nél nem vastagabb üveg esetén 450-nél.

2.6.1.2. A fenti szabály alkalmazásában a négyzet valamely oldalán átnyúló szilánk fél szilánknak számít.

2.6.1.3. Nem kell vizsgálni a szilánkosodást a minta szélén az üveg keretét képező 2 cm széles sávban, sem pedig az ütközési ponttól számított 7,5 cm sugarú körön belül.

2.6.1.4. A 2.6.1.3. pont szerinti helyek kivételével, nem megengedhetőek a 3 cm2-nél nagyobb szilánkok.

2.6.1.5. Kisszámú, nyújtott alakú szilánk megengedett, feltéve, hogy:

- végeik nem pengeélűek,

- ha az üvegtábla széléig érnek, úgy azzal 45°-nál nagyobb szöget nem képeznek,

- hosszuk nem haladja meg a 7,5 cm-t (kivéve a 2.6.2.2. pont szerinti esetet).

2.6.2. A szilánkosodás szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbiak közül legalább egy feltétel teljesül:

2.6.2.1. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon minden vizsgálat kielégítő eredménnyel jár;

2.6.2.2. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok közül egy nem kielégítő eredménnyel végződik, de az eltérés nem haladja meg az alábbi értékeket:

- ötnél nem több olyan szilánk, amelynek hossza 6-7,5 cm közötti,

- ötnél nem több olyan szilánk, amelynek hossza 7,5-10 cm közötti,

és az új mintasorozaton elvégzett ismételt vizsgálat vagy eleget tesz a 2.6.1. pont követelményeinek, vagy az eltérések a fenti leíráson belül maradnak.

2.6.2.3. A 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok közül kettő nem kielégítő eredményű az eltérések tekintetében, amelyek azonban a 2.6.2.2. pont szerinti határértéket nem lépik túl, de az új mintasorozaton végzett további vizsgálati sorozatok eredménye megfelel a 2.6.1. pont előírásainak, vagy az új sorozat maximum két mintáján kapott eredmények eltérései a 2.6.2.2. pont szerinti határértékeken belül vannak.

2.6.3. Ha a vizsgálat a fent leírt eltéréseket állapítja meg, úgy azokat fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvbe, és az üvegtábla érintett részének fényképeit a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

3. A MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA

3.1. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval

3.1.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

AnyagNehézségi fokSzínezésNehézségi fok
csiszolt üveg2színtelen1
úsztatott üveg1színezett2
síküveg1

Az egyéb másodlagos jellemzők (vannak-e beépített vezetékek) figyelmen kívül maradnak.

3.1.2. A vizsgált minták száma

Hat mintát kell vizsgálni minden, a fenti 1.1.4. pontban meghatározott vastagságkategóriában.

3.1.3. A vizsgálat módszere

3.1.3.1. A vizsgálat módszerét a III. C. Rész 2.1. pontja írja le.

3.1.3.2. Az ejtési magasságot (a golyó aljától a vizsgált darab felső felületéig) a következő táblázat tünteti fel, az üvegtábla vastagságától függően:

Az üvegtábla névleges vastagsága (e)Ejtési magasság
e ≤ 3,5 mm2,0 m + 5 / - 0 mm
3,5 mm < e2,5 m + 5 / - 0 mm

3.1.4. Az eredmények kiértékelése

3.1.4.1. A vizsgálat eredményét akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a vizsgált darab nem törik el.

3.1.4.2. A mechanikai szilárdság szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni , ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

3.1.4.2.1. egynél nem több vizsgálat adott nem kielégítő eredményt;

3.1.4.2.2. két vizsgálat nem kielégítő eredményt adott, de az új, hat próbadarabból álló készleten végzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI

4.1. Fényáteresztés

A szabályos fényáteresztési tényezőre vonatkozó, a IV. C. Rész 9.1. pontjában meghatározott követelmények vonatkoznak a járművezető látása szempontjából lényeges helyeken található egyenletesen edzett üvegtáblákra vagy üvegtáblarészekre.

III. F. RÉSZ

KÖZÖNSÉGES RÉTEGELT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típushoz tartozónak tekinteni, ha a következő fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. alak és méretek.

A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőket a mechanikai tulajdonságok és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóság vizsgálata szempontjából egy csoportba tartozóknak kell tekinteni;

1.1.3. az üvegrétegek száma;

1.1.4. a szélvédő névleges "e" vastagsága, ahol 0,2 n mm (ahol n a szélvédőben az üvegrétegek száma) gyártási tűrés a névleges érték alatt és felett megengedett;

1.1.5. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;

1.1.6. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája (pl. PVB vagy más műanyag közbenső rétegek vagy rétegek).

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. a közbenső rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);

1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);

1.2.4. beépített vezetékekkel vagy anélkül;

1.2.5. beépített sötétítősávval vagy anélkül.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők esetében a fejformával végzett ütközéses vizsgálaton (3.2. pont) és az optikai tulajdonságok vizsgálatán kívül minden vizsgálatot lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy tényleges szélvédőkből vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. Mindkét esetben a vizsgálati daraboknak minden szempontból szigorúan reprezentatívaknak kell lenniük azon sorozatban gyártott szélvédők tekintetében, amelyekre az alkatrésztípusjóváhagyást kérik.

2.2. Az egyes vizsgálatok előtt a vizsgálati darabokat legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tárolni. A vizsgálatokat a mintáknak a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

3.2. Ütközéses vizsgálat fejformával teljes szélvédőn

3.2.1. A minták száma

A IV. M. Rész előírásaival összhangban négy mintát kell kiválasztani vizsgálatra a legkisebb kiterített felületű sorozatból és négy mintát a legnagyobb kiterített felületű sorozatból.

3.2.2. Vizsgálati módszer

3.2.2.1. Az eljárást a III. C. Rész 3.3.2. pontja írja le.

3.2.2.2. Az ejtési magasság 1,5 m +0/-5 mm.

3.2.3. Az eredmények kiértékelése

3.2.3.1. A vizsgálatot akkor kell kielégítőnek tekinteni, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.2.3.1.1. a minta úgy törik el, hogy számos, kör alakú repedés keletkezik, amelyeknek a középpontja közelítőleg az ütközés pontjában van, és az ütközés pontjához legközelebb eső repedések e ponttól legfeljebb 80 mm-re vannak;

3.2.3.1.2. az üvegrétegek a közbenső műanyag rétegről nem válhatnak le. Egy vagy több részleges leválás a közbenső rétegről legfeljebb 4 mm szélességben a repedés bármelyik oldalán megengedett, az ütközés pontjával azonos középpontú, 60 mm átmérőjű körön kívül.

3.2.3.1.3. Az ütközés oldalán:

3.2.3.1.3.1. a közbenső rétegnek nem szabad fedetlenné válnia 20 cm2-nél nagyobb felületen;

3.2.3.1.3.2. a közbenső rétegben legfeljebb 35 mm hosszú szakadás megengedett.

3.2.3.2. A fejformával végzett vizsgálat szempontjából a jóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha a következő két feltétel egyike teljesül:

3.2.3.2.1. mindegyik vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

3.2.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab-vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad

3.3. Ütközéses vizsgálat fejformával lapos vizsgálati darabokon

3.3.1. Vizsgálati darabok száma

Hat lapos, 1 100 x 500 mm +5/-2 mm méretű vizsgálati darabot kell vizsgálni.

3.3.2. Vizsgálati módszer

3.3.2.1. Az alkalmazandó módszert a IV. C. Rész 3.3.1. pontja írja le.

3.3.2.2. Az ejtési magasság 4 m +25/-0 mm.

3.3.3. Az eredmények kiértékelése

3.3.3.1. E vizsgálat akkor ad kielégítő eredményt, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.3.3.1.1. a vizsgálati darab enged és eltörik oly módon, hogy számos, kör alakú repedés keletkezik, amelyeknek a középpontja közelítőleg az ütközési pont;

3.3.3.1.2. a közbenső rétegben a szakadás megengedett, feltéve hogy a bábu feje nem megy át a vizsgálati darabon;

3.3.3.1.3. nem válnak le nagyobb üvegszilánkok a közbenső rétegről.

3.3.3.2. A fejformával való ütközéses vizsgálat szempontjából a jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a következő két feltétel közül az egyik teljesül:

3.3.3.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

3.3.3.2.2. egy vizsgálat nem ad kielégítő eredményt, de új vizsgálati darabokon elvégzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. A MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA

4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

4.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval

4.2.1. A vizsgálati darabok száma

Hat négyzet alakú, 300 mm +10/-0 mm oldalhosszúságú vizsgálati darabot kell a vizsgálatnak alávetni.

4.2.2. Vizsgálati módszer

4.2.2.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.2. pontja írja le.

4.2.2.2. Az ejtési magasság (a golyó alsó szélétől a vizsgálati darab felső felületéig) 4 m +25/-0 mm.

4.2.3. Az eredmények kiértékelése

4.2.3.1. A vizsgálat eredménye akkor tekinthető kielégítőnek, ha a golyó nem megy át az üvegezésen az ütközés pillanatától számított öt másodpercen belül.

4.2.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok akkor tekinthetők megfelelőnek a 2 260 g tömegű golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következő két feltétel közül az egyik teljesül:

4.2.3.2.1. mindegyik vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

4.2.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab-vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.

4.3. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval

4.3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

4.3.2. A vizsgálati darabok száma

20 db négyzet alakú, 300 mm +10/-0 mm oldalhosszúságú vizsgálati darabot kell a vizsgálatnak alávetni.

4.3.3. Vizsgálati módszer

4.3.3.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.1. pontja írja le. 10 mintát kell vizsgálni +40 °C ±2 °C hőmérsékleten, és 10 mintát -20 °C ±2 °C hőmérsékleten.

4.3.3.2. A különböző vastagsági kategóriákra vonatkozó ejtési magasságot és a levált szilánkok tömegét az alábbi táblázat adja meg:

A vizsgálati darab vastagsága+ 40 °C- 20 °C
Ejtési ma­gasságA szilánkok meg­engedett legna­gyobb tömegeEjtési ma­gasságA szilánkok megengedett legnagyobb tömege
mmm(*)gm(*)g
e ≤ 4,59128,512
4,5 < e ≤ 5,51015915
5,5 < e ≤ 6,511209,520
e > 6,512251025
(*) Az ejtési magasság értékében + 25/- 0 mm eltérés megengedett.

4.3.4. Az eredmények kiértékelése

4.3.4.1. A vizsgálat eredményét akkor kell kielégítőnek tekinteni, ha a következő feltételek teljesülnek:

- a golyó nem megy át a vizsgálati darabon,

- a vizsgálati darab nem törik szét darabokra,

- a közbenső réteg nem szakad el, az ütközés pontjával ellentétes üvegoldalon levált szilánkok tömege nem haladja meg a 4.3.3.2. pontban megadott megfelelő értékeket.

4.3.4.2. A 227 g tömegű golyóval végzett vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha az alábbi feltételek közül az egyik teljesül:

4.3.4.2.1. legalább nyolc vizsgálat kielégítő eredményt ad mindegyik vizsgálati hőmérsékleten; vagy

4.3.4.2.2. kettőnél több vizsgálat eredménye nem kielégítő az alkalmazott vizsgálati hőmérsékleteken, de az új vizsgálati darabokon végzett további vizsgálatok kielégítő eredményt adnak.

5. A KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA

5.1. A kopásállóság vizsgálata

5.1.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer

A III. C. Rész 4. pontjának követelményei érvényesek, a vizsgálatot 1 000 forgási cikluson át kell folytatni.

5.1.2. Az eredmények kiértékelése

A biztonsági üvegtáblát a kopásállóság szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha a vizsgálati darab kopása következtében a fényszórás nem haladja meg a 2 %-ot.

5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás

A III. C. Rész 5. pontjának követelményei érvényesek.

5.3. Sugárzásállóság vizsgálata

5.3.1. Általános követelmények

E vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha azt a laboratórium szükségesnek tartja a közbenső rétegre vonatkozó, birtokában lévő adatok alapján.

5.3.2. A III. C. Rész 6. pontjában foglalt követelmények érvényesek.

5.4. Nedvességállóság vizsgálata

A III. C. Rész 7. pontjában foglalt követelmények érvényesek.

6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

A III. C. Rész 9. pontjában az optikai tulajdonságokra vonatkozó előírások érvényesek valamennyi szélvédőtípusra.

III. G. RÉSZ

NEM SZÉLVÉDŐK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ RÉTEGELT ÜVEGTÁBLÁK[668]

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

A nem szélvédők céljára szolgáló rétegelt üvegtáblák akkor tekinthetők különböző típusokhoz tartozóknak, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. a táblának azon vastagsági kategóriája, amelybe az "e" névleges vastagság tartozik: (±0,2 n mm gyártási tűrés megengedett, ahol n az üvegrétegek száma):

- I. kategóriae ≤ 5,5 mm,
- II. kategória:5,5 mm <e ≤ 6,5 mm,
- III. kategória:6,5 mm <e

1.1.3. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;

1.1.4. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája és típusa, pl. PVB vagy más műanyag alapú közbenső réteg vagy rétegek;

1.1.5. bármely különleges (elő)kezelés, amelynek az üveg valamelyik rétegét esetleg már alávetették.

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. a közbenső réteg(ek) színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);

1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A nem szélvédők céljaira szolgáló rétegelt üvegtáblák esetében a vizsgálatokat lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy a valódi üvegtáblákból vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben szigorúan meg kell egyezniük azon üvegtáblákkal, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.

2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a rétegelt üveg vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabokon a vizsgálatokat ezeknek a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

2.3. E Rész előírásait teljesítettnek kell tekinteni, ha az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott üveg összetétele megegyezik egy olyan szélvédő összetételével, amelyet már a III. F., III. H. vagy a III. I. Rész rendelkezéseivel összhangban jóváhagytak.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

3.2. A vizsgálati darabok száma

Hat darab sík, 1 100 x 500 mm (+25/-0 mm) méretű vizsgálati darabbal kell a vizsgálatot végrehajtani.

3.3. Vizsgálati módszer

3.3.1. Az alkalmazandó módszer megegyezik a III. C. Rész 3. pontjában leírt módszerrel.

3.3.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/-5 mm. E magasságot 4 m +25/-0 mm-re kell növelni, ha az üvegtábla traktor szélvédőként kerül felhasználásra.

3.4. Az eredmények kiértékelése

3.4.1. A vizsgálat megfelelő eredményűnek minősül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

3.4.1.1. a mintadarab enged és eltörik, illetve azon megközelítőleg az ütközési pontnak megfelelő középponttal kör alakú repedések láthatók;

3.4.1.2. a közbenső rétegben felléphetnek repedések, de a próbabábu feje nem hatolhat át az üvegen;

3.4.1.3. nagyobb üvegdarabok nem válhatnak le a közbenső rétegről.

3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott vizsgálati darabok sorozata akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

3.4.2.1. minden vizsgálat eredménye kielégítő; vagy

3.4.2.2. nem megfelelő eredményű vizsgálat esetén, az új vizsgálati darabokon elvégzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA - 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL VÉGZETT VIZSGÁLAT

4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

4.2. A vizsgálati darabok száma

A vizsgálatot négy darab sík, négyzet alakú 300 mm (+10/-0 mm) oldalhosszúságú vizsgálati darabon kell elvégezni.

4.3. Vizsgálati módszer

4.3.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.1. pontjának előírásai adják meg.

4.3.2. Az ejtési magasságot (a golyó alsó pontjától a vizsgálati darab felső felületéig) az alábbi táblázat tartalmazza a névleges vastagság függvényében:

Névleges vastagságEjtési magasság
e ≤5,5 mm5 m
5,5 mm ≤ e ≤ 6,5 mm6 m+ 25 mm/- 0 mm
6,5 mm ≤ e7 m
b

4.4. Az eredmények kiértékelése

4.4.1. A vizsgálat eredménye kielégítőnek minősül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

- a golyó nem hatol át a vizsgálati darabon,

- a vizsgálati darab nem törik darabokra,

- az ütközés pontjával szemközti oldalon esetlegesen leváló szilánkok teljes tömege nem haladja meg a 15 g-ot.

4.4.2. A mechanikai szilárdság szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott vizsgálati darabok akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

4.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményű; vagy

4.4.2.2. legfeljebb két vizsgálat nem kielégítő eredményű, azonban egy új mintasorozaton elvégzett ismételt vizsgálat kielégítő eredményt ad.

5. A KÖRNYEZETTEL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1. Kopásállóság vizsgálata

5.1.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer

A III. C. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a vizsgálatot 1 000 forgási cikluson át kell végezni.

5.1.2. Az eredmények kiértékelése

A biztonsági üvegtábla a kopásállóság szempontjából akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kopás következtében bekövetkező fényszórás a vizsgálati darabon nem haladja meg a 2 %-ot.

5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata

A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.3. Sugárzásállóság vizsgálata

5.3.1. Általános követelmények

E vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha a laboratórium azt a közbenső réteggel kapcsolatban birtokában lévő információk alapján hasznosnak ítéli.

5.3.2. A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.4. Nedvességállóság vizsgálata

5.4.1. A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

6.1. Fényáteresztő képesség

A nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblákra, illetve a járművezető kilátása szempontjából lényeges helyeken lévő üvegtábla részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztési követelmények érvényesek.

III. H. RÉSZ

KEZELT, RÉTEGELT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típusokhoz tartozónak tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. alak és méretek.

A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket egy csoportba tartozónak kell tekinteni a szilánkosodásra, a mechanikai tulajdonságokra és a környezettel szembeni ellenállóságra vonatkozó vizsgálatok szempontjából:

1.1.3. az üvegrétegek száma;

1.1.4. a szélvédő "e" névleges vastagsága, ahol 0,2 n mm (n az üvegrétegek száma a szélvédőben) gyártási tűrés megengedett a névleges vastagság fölött vagy alatt;

1.1.5. bármely különleges (elő)kezelés, amelynek a szélvédő egy vagy több üvegrétegét alávetették;

1.1.6. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;

1.1.7. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája és típusa (pl. PVB vagy más műanyag közbenső réteg vagy rétegek).

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. a közbenső réteg vagy rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);

1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);

1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;

1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédők esetében - a teljes szélvédőn végzett fejformával történő ütközéses vizsgálat és az optikai tulajdonságok vizsgálata kivételével - a vizsgálatokat mintákon és/vagy külön e célra készített lapos vizsgálati darabokon kell végezni. A vizsgálati daraboknak azonban minden szempontból szigorúan meg kell felelniük azon üvegtábláknak, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.

2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a mintákat vagy vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabokon vagy mintákon a vizsgálatokat ezeknek a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3. ELŐÍRT VIZSGÁLATOK

A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőkön az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:

3.1. a III. F. Részben a közönséges rétegelt szélvédőkre vonatkozóan előírt vizsgálatok;

3.2. az alábbi 4. pontban leírt szilánkosodási vizsgálat.

4. SZILÁNKOSODÁSI VIZSGÁLAT

4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

AnyagNehézségi fok
táblaüveg2
úsztatott üveg1
síküveg1

4.2. A minták vagy vizsgálati darabok száma

A vizsgálathoz egy 1 100 x 500 mm (+5/-2 mm) méretű vizsgálati darabot vagy ütközési pontonként egy-egy külön mintát kell használni.

4.3. Vizsgálati módszer

A III. C. Rész 1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.

4.4. Ütközési pont vagy pontok

Az üvegtábla minden külső kezelt rétegén, a minta vagy a vizsgálati darab középpontján kell kijelölni az ütközési pontot.

4.5. Az eredmények kiértékelése

4.5.1. A szilánkosodási vizsgálatot akkor kell kielégítő eredményűnek tekinteni az egyes ütközési pontokon, ha a 2 cm2-nél nagyobb szilánkok összfelülete a III. D. Rész 2.3.2. pontjában meghatározott négyszög felületének legalább 15 %-át kiteszi.

4.5.1.1. Minta esetében:

4.5.1.1.1. a négyszög középpontja egy olyan 10 cm sugarú körben van, amelynek a középpontja a C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja szerint meghatározott vonatkoztatási pont vetületén található.

4.5.1.1.2. Olyan traktorok esetében, amelyeken nem határozható meg a vonatkoztatási pont, a kilátási mező helyzetét jelezni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

4.5.1.1.3. A négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédők esetében, amelyek magassága nem éri el a 44 cm-t, vagy amelyek beépítési szöge a függőlegeshez viszonyítva kisebb, mint 15°; a kilátási arány pedig a megfelelő négyszög területének legalább 10 %-a.

4.5.1.2. Vizsgálati darabok esetében a négyszög középpontjának a vizsgálati darab hosz-szabbik tengelyén kell lennie, 450 mm-re valamelyik szélétől.

4.5.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott mintákat vagy vizsgálati darabokat a szilánkosodás szempontjából megfelelőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

4.5.2.1. a vizsgálat minden ütközési pontra kielégítő eredményt ad; vagy

4.5.2.2. egy négy vizsgálati darabból álló új sorozaton elvégzett ismételt vizsgálat - azon ütközési pontok mindegyikére, amelyek korábban nem megfelelő eredményt adtak - a négy vizsgálat mindegyikére kielégítő eredményt ad.

III. I. RÉSZ

BELSŐ OLDALUKON MŰANYAGGAL BEVONT BIZTONSÁGI ÜVEGTÁBLÁK

1. A III. D.- III. H. Részben meghatározott biztonsági üvegek anyagainak, ha belső oldalukon műanyag bevonat van, nemcsak a megfelelő Részekben leírt előírásoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi követelményeknek is:

2. KOPÁSÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

2.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer

A műanyag bevonatot 100 forgási cikluson át kell vizsgálni a III. C. Rész 4. pontjában írt követelményekkel összhangban.

2.2. Az eredmények kiértékelése

A műanyag bevonatot a kopásállóság tekintetében kielégítőnek kell tekinteni, ha a koptatás következtében a vizsgálati darab fényszórása nem haladja meg a 4 %-ot.

3. NEDVESSÉGÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

3.1. Műanyag bevonatú, edzett biztonsági üvegek esetében a nedvességállósági vizsgálatot is el kell végezni.

3.2. A III. C. Rész 7. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

4. HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

A III. C. Rész 8. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

5. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

A III. C. Rész 10. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

6. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS

A III. C. Rész 11. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

III. J. RÉSZ

ÜVEG-MŰANYAG SZÉLVÉDŐK

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

Az üveg-műanyag szélvédőket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben különböznek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. alak és méretek.

Az üveg-műanyag szélvédőket a mechanikai szilárdság, a környezeti hatásokkal szembeni ellenállás, a hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata szempontjából egy csoportba tartozónak kell tekinteni;

1.1.3. a műanyag rétegek száma;

1.1.4. a szélvédő "e" névleges vastagsága; ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett;

1.1.5. az üvegréteg névleges vastagsága;

1.1.6. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;

1.1.7. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) fajtája és típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen lévő műanyag réteg fajtája és típusa.

1.1.8. Bármely különleges eljárás, amellyel az üvegtáblát esetleg kezelték.

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. a műanyag rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);

1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);

1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;

1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat (3.2. pont) és az optikai tulajdonságok vizsgálatának kivételével az üveg-műanyag szélvédők esetében a vizsgálatokat vagy valódi szélvédőből kivágott, vagy külön e célra gyártott lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon sorozatban gyártott szélvédőkkel, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.

2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati daraboknak a tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

3.2. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat teljes szélvédőn

3.2.1. A minták száma

A legkisebb és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból a III. M. Rész előírásaival összhangban kiválasztott 4-4 mintán kell a vizsgálatokat elvégezni.

3.2.2. Vizsgálati módszer

3.2.2.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 3.3.2. pontjának előírásai adják meg.

3.2.2.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/-5 mm.

3.2.3. Az eredmények kiértékelése

3.2.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

3.2.3.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg azonos az ütközési ponttal; az ütközési ponthoz legközelebbi repedések nincsenek attól 80 mm-nél nagyobb távolságra;

3.2.3.1.2. az üvegréteg továbbra is a közbenső műanyag réteghez tapad. A közbenső rétegről való egy vagy több részleges, legfeljebb 4 mm szélességű leválás megengedhető a repedés mindkét oldalán, ha ezek az ütközési ponttól számított 60 mm átmérőjű körön kívül helyezkednek el;

3.2.3.1.3. a közbenső rétegben egy, legfeljebb 35 mm hosszúságú szakadás megengedhető az ütközés felőli oldalon.

3.2.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyásra benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

3.2.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

3.2.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

3.3. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat lapos vizsgálati darabokon

3.3.1. A vizsgálati darabok száma

Hat darab, 1 100 x 500 mm (+5/-2 mm) méretű, lapos vizsgálati darabot kell vizsgálni.

3.3.2. Vizsgálati módszer

3.3.2.1. A III. C. Rész 3.3.1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.

3.3.2.2. Az ejtési magasság 4 m +25/-0 mm.

3.3.3. Az eredmények kiértékelése

3.3.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

3.3.3.1.1. az üvegréteg enged és eltörik, valamint rajta több, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;

3.3.3.1.2. a közbenső rétegben szakadások megengedhetők, de a próbabábu feje nem hatolhat át az üvegen;

3.3.3.1.3. a közbenső rétegről nem válik le nagyobb üvegszilánk.

3.3.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyás céljából benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

3.3.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredménnyel jár; vagy

3.3.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA

4.1. Nehézségi fok, vizsgálati módszer és az eredmények kiértékelése

A III. F. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

4.2. Azonban a III. F. Rész 4.3.4.1. pontjában megfogalmazott követelményt nem kell alkalmazni.

5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1. Kopásállóság vizsgálata

5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata

5.1.1.1. A III. F. Rész 5.1. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata

5.1.2.1. A III. I. Rész 2. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata

A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.3. Sugárzásállóság vizsgálata

A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.4. Nedvességállóság vizsgálata

A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata A III. C. Rész 8. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

Minden szélvédőtípusra a III. C. Rész 9. pontjában megadott, az optikai tulajdonságokra vonatkozó követelmények érvényesek.

7. TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

A III. C. Rész 10. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

A III. C. Rész 11. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

III. K. RÉSZ

NEM SZÉLVÉDŐK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ÜVEG-MŰANYAG TÁBLÁK[669]

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

A nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblákat különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. a névleges vastagságra "e" alkalmazható vastagság kategória, ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett:

- I. kategória:e ≤ 3,5 mm
- II. kategória:3,5 mm <e ≤ 4,5 mm
- III. kategória:4,5 mm <e

1.1.3. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;

1.1.4. az üvegtábla névleges vastagsága;

1.1.5. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen levő műanyag réteg típusa.

1.1.6. Bármely különleges kezelés, amelynek az üvegréteget esetleg alávetették.

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2. a műanyag réteg(ek) színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);

1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák esetében a vizsgálatokat lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy normál üvegtáblából vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon üveg-műanyag táblákkal, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.

2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt az üveg-műanyag táblák vizsgálati darabjait legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

2.3. E Rész előírásait teljesítettnek kell tekinteni, ha az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott üvegtábla összetétele megegyezik a IV. J. Rész előírásai alapján már jóváhagyott szélvédő összetételével.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

3.2. A vizsgálati darabok száma

A vizsgálatot hat darab sík, 1 100 x 500 mm (+5/-2 mm) méretű vizsgálati darabon kell elvégezni.

3.3. Vizsgálati módszer

3.3.1. A III. C. Rész 3. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.

3.3.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/-5 mm. (E magasságot traktor szélvédőjeként használt üvegtáblák esetében 4 m-re (+25/-0 mm) kell növelni.)

3.4. Az eredmények kiértékelése

3.4.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

3.4.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos repedés látható;

3.4.1.2. a közbenső rétegben felléphetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;

3.4.1.3. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegdarab.

3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrésztípusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

3.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

3.4.2.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarabsorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA - VIZSGÁLAT 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL

4.1. A III. G. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a 4.3.2. pontban szereplő táblázat kivételével, amelynek helyére az alábbi táblázat kerül:

Névleges vastagságEjtési magasság
e ≤ 3,5 mm5 m
3,5 mm ≤ e ≤ 4,5 mm6 m+ 25/- 0 mm
e > 4,5 mm7 m

4.2. Azonban a III. G. Rész 4.4.1. pontjának harmadik bekezdését nem kell alkalmazni.

5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

5.1. Kopásállóság vizsgálata

5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata

A III. G. Rész 5.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata

A III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata

A III. C. Rész 5. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

5.3. Sugárzásállóság vizsgálata

A III. C. Rész 6. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

5.4. Nedvességállóság vizsgálata

A III. C. Rész 7. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata

A III. C. Rész 8. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

Az üvegtáblákra vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető fontosságú helyeken lévő üvegtáblarészekre a III. C. Rész 9.1. pontjának fényáteresztési követelményeit kell alkalmazni.

7. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

A III. C. Rész 10. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS

A III. C. Rész 11. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

III. L. RÉSZ

KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉGEK

1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS

A kettős üvegezésű egységeket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.

1.1. A fő jellemzők a következők:

1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

1.1.2. a kettős üvegezésű egység felépítése (szimmetrikus vagy aszimmetrikus);

1.1.3. az egyes összetevő üvegtáblák típusa a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1. pontja szerinti meghatározásban;

1.1.4. a két üvegtábla közötti rés névleges szélessége;

1.1.5. a ragasztás típusa (szerves, üveg-üveg vagy üveg-fém).

1.2. A másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1. Az egyes összetevő üvegtáblák másodlagos jellemzői a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1.2. pontja szerinti meghatározásban.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A kettős üvegezésű egységet alkotó egyes üvegtábláknak vagy megfelelő típusjóváhagyással kell rendelkezniük, vagy meg kell felelniük a vonatkozó Részekben (III. E., III. G. vagy III. K.) leírt követelményeknek.

2.2. Az "e" névleges résszélességű, kettős üvegezésű egységeken elvégzett vizsgálatokat minden olyan kettős üvegezésű egységre érvényesnek kell tekinteni, amelynek jellemzői az előbbiekkel megegyeznek, és amelynek névleges résszélessége "e" ±3 mm. Azonban az alkatrész-típusjóváhagyás kérelmezője a legnagyobb és a legkisebb résszélességű mintát is benyújthatja vizsgálatra.

2.3. Olyan kettős üvegezésű egységek esetében, amelyeknek legalább az egyik táblája rétegelt üveg vagy üveg-műanyag, a vizsgálati darabokat a vizsgálatok elvégzése előtt legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka

A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.

3.2. A mintadarabok száma

A vizsgálatokat az összetevő üvegtáblák minden vastagságkategóriájára, valamint minden egyes résszélességre (lásd 1.1.4. pont) hat-hat mintadarabon kell elvégezni, amelyek mérete 1 100 x 500 mm (+5/-22 mm).

3.3. Vizsgálati módszer

3.3.1. A IV. C. Rész 3. pontjában leírt eljárást kell alkalmazni.

3.3.2. Az ejtési magasság 1,5 m (+0/-5 mm).

3.3.3. Az aszimmetrikus összetételű kettős üvegezés esetében mindkét oldalon három vizsgálatot kell végezni.

3.4. Az eredmények kiértékelése

3.4.1. Két egyenletesen edzett üvegtáblából álló kettős üvegezés:

a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha mindkét összetevő eltörik.

3.4.2. Nem szélvédő céljára szolgáló két rétegelt üvegtáblából álló kettős üvegezés:

a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:

3.4.2.1. a vizsgálati darab mindkét összetevője enged és eltörik, továbbá rajtuk kör alakú repedések láthatók, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;

3.4.2.2. a közbenső rétegben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;

3.4.2.3. a közbenső rétegről nem válhatnak le nagyobb üvegszilánkok.

3.4.3. Nem szélvédő céljára szolgáló, egy egyenletesen edzett üvegtáblából és egy rétegelt üveg vagy üveg-műanyag táblából álló kettős üvegezés.

A vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:

3.4.3.1. az edzett üvegtábla eltörik;

3.4.3.2. a rétegelt üveg vagy üveg-műanyag tábla enged és eltörik, továbbá repedések láthatók rajta, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;

3.4.3.3. a közbenső réteg(ek)ben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;

3.4.3.4. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegszilánk.

3.4.4. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarabsorozat akkor tekinthető megfelelőnek a fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

3.4.4.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy

3.4.4.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy újabb vizsgálatidarabsorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.

4. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

A kettős üvegezésű egységekre, vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető helyeken levő, kettős üvegezésű részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztő képességi követelményeket kell alkalmazni.

III. M. RÉSZ

SZÉLVÉDŐK CSOPORTOSÍTÁSA ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATHOZ

1. A következő tulajdonságokat kell figyelembe venni:

1.1. szélvédő kiterített felülete;

1.2. szegmensmagasság;

1.3. görbület.

2. Egy vastagsági osztály egy csoportot képez.

3. Az osztályozást a kiterített felület nagysága szerint emelkedő sorrendben kell elvégezni. Ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb kiterített felületet, és azokat a következőképpen kell számozni:

1.a legnagyobb felületű1.a legkisebb felületű
2.az 1.-nél közvetlenül kisebb2.az 1.-nél közvetlenül nagyobb
3.a 2.-nál közvetlenül kisebb3.a 2.-nál közvetlenül nagyobb
4.a 3.-nál közvetlenül kisebb4.a 3.-nál közvetlenül nagyobb
5.a 4.-nél közvetlenül kisebb5.a 4.-nél közvetlenül nagyobb

4. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a szegmensmagasság jelölése a következő:

1. a legnagyobb szegmensmagasság,

2. a közvetlenül kisebb szegmensmagasság,

3. az előző értéknél közvetlenül kisebb szegmensmagasság stb.

5. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a görbületi sugár jelölése a következő:

1. a legkisebb görbületi sugár,

2. a közvetlenül nagyobb görbületi sugár,

3. az előző értéknél közvetlenül nagyobb görbületi sugár stb.

6. A 3. pont szerinti két sorozatban az egyes szélvédőkre adott számokat össze kell adni.

6.1. A III. D., III. F., III. H., III. I. vagy III. J. Rész szerinti teljes vizsgálat céljára ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb szélvédő közül azt, amelyiknél ezen ösz-szeg a legkisebb.

6.2. Az ugyanazon sorozatba tartozó többi szélvédőt csak a III. C. Rész 9. pontja szerinti optikai tulajdonságok ellenőrzése céljából kell megvizsgálni.

7. Néhány olyan szélvédőn is elvégezhetők a vizsgálatok, amelyek alak és/vagy görbületi sugár tekintetében jelentősen különböznek a kiválasztott csoport szélső elemeitől, amennyiben a vizsgálatokat végző műszaki szolgálat véleménye szerint valószínű, hogy a kérdéses paraméterek jelentős mértékben kedvezőtlen hatásúak.

8. A csoport határértékeit a szélvédő kiterített felületének nagysága határozza meg. Ha valamely alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott szélvédőnek ezen jóváhagyott határokon kívül eső nagyságú kiterített területe van és/vagy jelentősen nagyobb a szegmensmagassága és/vagy jelentősen kisebb a görbületi sugara, úgy e szélvédőt új típusúnak kell tekinteni, és további vizsgálatoknak kell alávetni, amennyiben a műszaki szolgálat a már birtokában lévő, a termékkel és a felhasznált anyagokkal kapcsolatos információk figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálatok műszakilag szükségesek.

9. Ha a későbbiekben az alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa egy, már jóváhagyott vastagsági kategóriában bármilyen más típusú szélvédőt szándékozik gyártani:

9.1. úgy meg kell győződnie arról, hogy az új modell besorolható-e a kérdéses csoportból az alkatrész-típusjóváhagyás céljára kiválasztott öt legnagyobb vagy öt legkisebb üvegtábla közé:

9.2. a számozást a fenti 3., 4., és 5. pontban meghatározott eljárással újra el kell végezni;

9.3. ha az öt legnagyobb vagy öt legkisebb szélvédő közé besorolt új szélvédőnek adott számok összege:

9.3.1. bizonyul a legkisebbnek, úgy a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

9.3.1.1. edzett üveg szélvédő:

9.3.1.1.1. szilánkosodás,

9.3.1.1.2. ütközéses vizsgálat fejformával,

9.3.1.1.3. optikai torzítás,

9.3.1.1.4. másodlagos képszétválás,

9.3.1.1.5. fényáteresztés;

9.3.1.2. szélvédő rétegelt üvegből vagy üveg-műanyagból:

9.3.1.2.1. ütközéses vizsgálat fejformával,

9.3.1.2.2. optikai torzítás,

9.3.1.2.3. másodlagos képszétválás,

9.3.1.2.4. fényáteresztés;

9.3.1.3. Szélvédő kezelt rétegelt üvegből: a 9.3.1.1.1., 9.3.1.1.2. és a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;

9.3.1.4. Műanyag bevonatú szélvédő: értelemszerűen a 9.3.1.1. vagy a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;

9.3.2. ha nem a legkisebbnek bizonyul, úgy csak az optikai tulajdonságokat ellenőrző, a III. C. Rész 9. pontjában meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni.

III. N. RÉSZ

A SZEGMENSMAGASSÁGOK MÉRÉSE ÉS AZ ÜTKÖZÉSI PONTOK HELYZETE

1. ábra

A "h" szegmensmagasság meghatározása

Egyszeres görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 lehet. Kettős görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 + h2 lehet.

2. ábra

Előírt ütközési pontok szélvédők esetében

Előírt ütközési pontok egyenletesen edzett üvegtáblák esetében

III. O. RÉSZ

A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG ELLENŐRZÉSE

1. MEGHATÁROZÁSOK

E Részben:

1.1. "terméktípus": az összes, azonos fő jellemzőkkel rendelkező üvegtábla;

1.2. "vastagsági osztály": az összes olyan üvegtábla, amelyek összetevő részeinek vastagsága a megengedett tűrésen belül van;

1.3. "gyártóegység": egy vagy több üvegtáblatípus gyártására alkalmas, ugyanazon helyen lévő összes gyártólétesítmény; több gyártósort is magában foglalhat;

1.4. "műszak": azon gyártási időtartam, amelyet ugyanazon gyártósor a napi munkaórák alatt teljesít;

1.5. "gyártási sorozat": ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípus gyártásával folyamatosan eltöltött időtartam;

1.6. "Ps": ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípusból gyártott üvegtáblák száma;

1.7. "Pr": az egy gyártási sorozat alatt ugyanazon terméktípusból előállított üvegtáblák száma.

2. VIZSGÁLATOK

Az üvegtáblákon a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

2.1. Edzett üveg szélvédők

2.1.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. D. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.1.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.1.3. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.1.4. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.2. Egyenletesen edzett üvegtáblák

2.2.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. E. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.2.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.2.3. Szélvédőként használt üvegtáblák esetében:

2.2.3.1. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.2.3.2. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3. Szélvédők közönséges rétegelt üvegből és üveg-műanyagból

2.3.1. Ütközéses vizsgálat fejformával a III. F. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval a III. F. Rész 4.2. pontjának és a III. C. Rész 2.2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.3. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.4. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.5. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.6. Másodlagos képszétválás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.7. Csak üveg-műanyag szélvédők esetében:

2.3.7.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.7.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.3.7.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4. Nem szélvédők céljára szolgáló közönséges, rétegelt üveg- és üveg-műanyag táblák

2.4.1. Ütközésvizsgálat 227 g tömegű golyóval a III. G. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.3. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.4. Csak üveg-műanyag táblák esetén:

2.4.4.1. Kopásállósági vizsgálat a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.4.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.4.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.

2.4.5. A fenti követelmények teljesítettnek tekinthetők, amennyiben a megfelelő vizsgálatokat egy ugyanolyan összetételű szélvédőn már elvégezték.

2.5. Szélvédők kezelt rétegelt üvegből

2.5.1. A 2.3. pont szerinti vizsgálatokon túl szilánkosodási vizsgálatot is kell végezni a III. H. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.

2.6. Műanyag bevonatú üvegtáblák

Az ezen Rész különböző pontjaiban előírt vizsgálatokon túl az alábbi vizsgálatokat is el kell végezni:

2.6.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.

2.6.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.

2.6.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.

2.7. Kettős üvegezésű egységek

Változatlan gyakorisággal és ugyanazon követelményeknek megfelelően azon vizsgálatokat kell elvégezni, amelyeket a kettős üvegezésű egységet alkotó üvegtáblákra e Rész előír.

3. A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS EREDMÉNYE

3.1. Szilánkosodás

3.1.1. Vizsgálatok

3.1.1.1. Az első vizsgálati sorozatot - amely az ezen Rész szerinti ütközési pontokon való törésből áll - fényképlenyomat útján minden új típusú üvegtábla gyártásának kezdetekor el kell végezni a törésnek leginkább kitett pont megállapítása érdekében.

Edzett üveg szélvédők esetén e vizsgálatsorozatot csak akkor kell elvégezni, ha ezen üvegtáblatípusnak az éves termelési mennyisége meghaladja a 200 egységet.

3.1.1.2. A gyártási sorozat közben az ellenőrző vizsgálatot csak a 3.1.1.1. pont szerinti törési ponton kell elvégezni.

3.1.1.3. Minden gyártási sorozat megkezdésekor, illetve a színezés változtatását követően ellenőrzést kell végezni.

3.1.1.4. A gyártási sorozat alatt az ellenőrző vizsgálatokat legalább az alábbi gyakorisággal kell végezni:

Edzett üveg szélvédőkNem szélvédők céljára szol-Szélvédők kezelt réte-
gáló edzett üvegtáblákgelt üvegből
Gys ≤ 200: gyártásiGym ≤ 500: műszakon-típusonként 0,1 %
sorozatonkéntként egyszer
egyszer
Gys > 200: 4 gyártásiGym > 500: műszakon-
óránként egyszerként kétszer

3.1.1.5. A gyártási sorozat végén egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni az utoljára gyártott üvegtáblák egyikén.

3.1.1.6. Ha a gyártott darabszám (Pr) < 20, úgy gyártási sorozatonként csak egy szilánkosodási vizsgálatot kell végezni.

3.1.2. Eredmények

Minden eredményt rögzíteni kell, beleértve azon vizsgálati eredményeket is, amelyekről nem készül fénykép.

Ezenkívül műszakonként egyszer érintkezéses fényképet kell készíteni, kivéve ha a darabszám (Pr) < 500. Ez utóbbi esetben gyártási sorozatonként csak egy ilyen fényképet kell készíteni.

3.2. Ütközéses vizsgálat fejformával

3.2.1. Vizsgálatok

Az ellenőrzést az egy gyártósoron rétegelt üvegből egy nap alatt gyártott szélvédők legalább 0,5 %-ának megfelelő mennyiségű mintán kell elvégezni. Naponta legfeljebb 15 szélvédőt kell vizsgálni.

A kiválasztott mintáknak reprezentatívaknak kell lenniük a különféle legyártott szélvédőtípusok tekintetében.

Az illetékes hatóság jóváhagyásával e vizsgálatok helyett a 2 260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat (lásd 3.3. pont) is elvégezhető. A fejformával végzett ütközéses vizsgálatot minden esetben vastagsági osztályonként és évente legalább két szélvédőn el kell végezni.

3.2.2. Eredmények

Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.

3.3. 2 260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat

3.3.1. Vizsgálatok

Az ellenőrzést vastagsági osztályonként legalább havonta egyszer el kell végezni.

3.3.2. Eredmények

Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.

3.4. 227 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat

3.4.1. Vizsgálatok

A vizsgálati darabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők.

Az ellenőrzést olyan mennyiségű mintán kell elvégezni, amely az egy műszakra jutó termelés 0,5 %-ának felel meg, legfeljebb azonban napi 10 mintával.

3.4.2. Eredmények

Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.

3.5. Magas hőmérséklet mellett végzett vizsgálat

3.5.1. Vizsgálatok

A mintadarabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők. Ez utóbbiakat úgy kell kiválasztani, hogy valamennyi közbenső réteg a használatának megfelelő arányban legyen megvizsgálva.

Az ellenőrzést közbenső rétegszínenként, a napi termelésből vett legalább három mintán kell elvégezni.

3.5.2. Eredmények

Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.

3.6. Fényáteresztés 3.6.1. Vizsgálatok

E vizsgálatot a színezett késztermékből vett reprezentatív mintákon kell elvégezni.

A vizsgálatot minden gyártási sorozatnak legalább a kezdetén el kell végezni, ha bármiféle olyan változás van az üvegtábla jellemzőiben, amely befolyásolhatja a vizsgálat eredményeit.

Nem kell vizsgálni azon üvegtáblákat, amelyeknek az alkatrész-típusjóváhagyás során mért rendes fényáteresztése szélvédők esetén legalább 80 %, és nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák esetén legalább 75 %, valamint amelyek az V. kategóriába tartoznak.

E vizsgálat helyett, edzett üvegtáblák esetében az üveg szállítója benyújthat egy, a fenti követelményekkel való megfelelőséget tanúsító bizonyítványt is.

3.6.2. Eredmények

A fényáteresztés értékét fel kell jegyezni. Emellett árnyékoló- vagy sötétítősávokkal ellátott szélvédőknél azt is ellenőrizni kell a III. A. Rész 3.2.1.2.2.3. pontja szerinti rajzok alapján, hogy e sávok kívül esnek-e az I' övezeten.

3.7. Optikai torzítás és másodlagos képszétválás

3.7.1. Vizsgálatok

Minden szélvédőt meg kell vizsgálni a látható hibák felderítése érdekében. Emellett a meghatározott módszerekkel vagy bármely más, hasonló eredményeket adó módszerekkel méréseket kell végezni a különböző kilátási területeken legalább az alábbi gyakorisággal:

a darabszám (Ps) < 200, úgy műszakonként legalább egy mintadarab vételezése szükséges,

- ha a darabszám (Ps) > 200, úgy műszakonként legalább kettő mintadarab vételezése szükséges,

- a teljes termelés 1 %-a, ahol a mintákat úgy kell kiválasztani, hogy jellemezzék a teljes termelést.

3.7.2. Eredmények

Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.

3.8. Kopásállóság

3.8.1. Vizsgálatok

E vizsgálatot csak műanyag bevonatú, valamint üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.

3.8.2. Eredmények

A fényszórási eredményekről feljegyzést kell készíteni.

A 3.(a), 3.(b) és 3.(c) ábrán feltüntetett "2" pontok példák a III. E. Rész 2.5. pontjában előírt "2" pontra.

3.9. Nedvességállóság

3.9.1. Vizsgálatok

E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.

3.9.2. Eredmények

Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.

3.10. Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

3.10.1. Vizsgálatok

E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.

3.10.2. Eredmények

Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.

III. P. RÉSZ

MINTA
A hatóság neve|
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A SZÉLVÉDŐRE ÉS AZ EGYÉB ÜVEGTÁB­LÁKRA VONATKOZÓAN
(mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rend­szereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK euró­pai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)


EK típusjóváhagyás száma:..............................Kiterjesztés száma:.....................................................................................................................
1.A traktor gyártmánya (gyártójának cégneve):
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
2.A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
3.A gyártó neve és címe:............................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
4.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
5.A szélvédő és egyéb üvegezések típusának leírása (edzett, rétegelt, műanyag, üveg-műanyag, sík, ívelt stb.):
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
6.A szélvédő és egyéb üvegtáblák EK alkatrész-típusjóváhagyási száma:..................................................................................
7.A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte:...........................................................................................................
8.A típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat:.......................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
9.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:............................................................................................................................
10.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma:.........................................................................................................................
11.Az EK típusjóváhagyás a szélvédőkre és egyéb üvegtáblákra megadva/elutasítva (1) ..........................................................
12.Hely:..................................
13.Kelt:...................................
14.Aláírás:................................
15.A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
.....................................méretezett rajzok
.....................................a szélvédő és a traktorfülkén lévő egyéb üvegezések vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
16.Megjegyzések:.............................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.

IV. RÉSZ

MECHANIKUS KAPCSOLÓK A TRAKTOR ÉS A VONTATMÁNY KÖZÖTT, VALAMINT A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS

1. MEGHATÁROZÁSOK

1.1. Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között": olyan alkatrészek, amelyeket a traktorra és a vontatmányra azért szerelnek fel, hogy mechanikus kapcsolatot hozzanak létre a két járműegység között.[670]

Ez a melléklet csak a traktorok mechanikus kapcsolóinak alkatrészeire vonatkozik.

A traktorok mechanikus kapcsolói között a következő alaptípusok különböztethetők meg:

- vonókengyel (lásd az 1. függelék 1. és 2. ábráját),

- elfordulásgátló vonókengyel (lásd az 1. függelék 1d. ábráját),

- vonóhorog (lásd az ISO 6489-1:2001 szabvány "Kapcsolószerkezet méretei" című 1. ábráját),

- traktorvonórúd (lásd az 1. függelék 3. ábráját),

- vonógömb (lásd az 1. függelék 4. ábráját),

- vonócsap (lásd az 1. függelék 5. ábráját).

1.2. "A traktor és a vontatmány közötti mechanikus kapcsolótípus": olyan alkatrészek, amelyek különösen az alábbi szempontok szerint nem különböznek lényegesen egymástól:

1.2.1. a mechanikus kapcsolóelem jellege;

1.2.2. a vonószem átmérője (0 40 mm és/vagy 0 50 mm);

1.2.3. külső alak, méretek vagy működési mód (automatikus vagy nem automatikus);

1.2.4. anyag;

1.2.5. a D értéke, ahogyan azt a 2. alfüggelék meghatározza a dinamikus módszerrel végzett vizsgálathoz, vagy a pótkocsi tömege a 3. alfüggelék szerint a statikus módszerrel végrehajtott vizsgálatokhoz, továbbá a csatlakozási pontra ható S függőleges terhelés.

1.3. "A mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja": azon pont a csaptengelyen, amely azonos távolságra van a száraktól (villa esetén), valamint a horog szimmetriasíkja és a horog konkáv részének alkotója közti metszéspont a gyűrűvel való érintkezési síkban, amennyiben a gyűrű vontatási helyzetben van.

1.4. "A mechanikus kapcsoló talaj fölötti magassága (h)": a mechanikus csatlakozó vonatkoztatási középpontján áthaladó vízszintes sík és azon vízszintes sík távolsága, amelyen a traktor kerekei állnak.

1.5. "A mechanikus kapcsoló kinyúlása (c)": a mechanikus kapcsolóelem vonatkoztatási középpontja és az azon tengelyen keresztülhaladó függőleges sík közötti távolság, amelyre a traktor hátsó kerekei vannak szerelve.

1.6. "Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton": statikus körülmények között a mechanikus kapcsoló vonatkozási középpontjára átvitt terhelés.

1.7. "Automatikus": olyan mechanikus kapcsolóelem, amely a vonószem csúszószerkezetének működésbe hozásakor minden további külső beavatkozás nélkül zárul és biztosítja saját magát.

1.8. "A traktor tengelytávja (l)": a traktor hosszanti középsíkjára merőleges, a traktor tengelyein áthaladó függőleges síkok közötti távolság.

1.9. "A terheletlen traktor első tengelyére jutó tömeg (ma)": a traktor tömegének azon része, amelyet statikus körülmények között a traktor első tengelye visz át a talajra.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A mechanikus kapcsolóelemek egyaránt tervezhetőek automatikus és nem automatikus működésre.

2.2. A traktoron lévő mechanikus kapcsoló alkatrészeknek meg kell felelniük a méretekre, a szilárdságra és a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelésre vonatkozó 3.1.-3.3. pont követelményeinek.

2.3. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit oly módon kell megtervezni és legyártani, hogy azok a rendes használat során megfelelően működjenek, és megtartsák ezen melléklet által előírt jellemzőiket.

2.4. A mechanikus kapcsoló összes alkatrészeit olyan minőségű anyagokból kell készíteni, amelyek képesek kiállni a 3.2. pontban megadott vizsgálatokat, és amelyek szilárdsági jellemzőiket tartósan megőrzik.

2.5. Az összes csatlakozónak és azok rögzítőinek könnyen összekapcsolhatónak és oldhatónak kell lennie, és oly módon kell azokat megtervezni, hogy rendes működési körülmények között ne legyen mód a véletlen szétkapcsolódásra.

Az automatikus kapcsolóberendezések esetében a zárt helyzetet alakzáró módon kell biztosítani két, egymástól függetlenül működő biztonsági szerkezettel. Ezek azonban kioldhatóak egy közös kezelőkészülékkel.

2.6. A vonórúd gyűrűjének vízszintesen, a nem beépített kapcsolókészülék hosszanti tengelyének mindkét oldalán legalább 60° szögben el kell tudni fordulnia. Ezenkívül lehetővé kell tenni egy fölfelé és egy lefelé történő 20°-os függőleges elmozdulást (lásd még: 1. alfüggelék).

Az elfordulási szögeknek nem kell egyidejűleg elérhetőeknek lenniük.

2.7. A befogópofának legalább 90°-os szögben lehetővé kell tennie a vonógyűrűk axiális elfordulását a kapcsolószerkezet hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra, 30-150 Nm közötti, rögzített fékezési nyomatékkal.[671]

A vonóhorognak, az elfordulásgátló vonókengyelnek, a vonógömbnek és a vonócsapnak legalább 20°-os szögben lehetővé kell tennie a vonórúdgyűrű axiális elfordulását a kapcsoló hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra.

2.8. A gyűrűről való véletlen lekapcsolódás elkerülése érdekében a vonóhorog csúcsa és a tartó (befogókészülék) közötti távolság a maximális méretezési terhelésnél nem haladja meg a 10 mm-t.

3. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

3.1. Méretek[672]

A traktorok mechanikus kapcsolószerkezeteinek meg kell felelniük az 1. alfüggelék 1-5. ábrája és 1. táblázata szerinti méreteknek.

3.2. Szilárdság

3.2.1. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit szilárdságuk ellenőrzése céljából a 2. alfüggelékben megadott körülmények között egy dinamikus vagy a 3. alfüggelékben megadott körülmények között egy statikus vizsgálatnak kell alávetni.

3.2.2. A vizsgálatok nem okozhatnak tartós alakváltozást, töréseket vagy repedéseket.

3.3. Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton

3.3.1. A legnagyobb statikus függőleges terhelést a gyártó határozza meg. A terhelés azonban nem haladhatja meg a 3000 kg-ot a vonógömböt kivéve, amelynek esetében a megengedett legnagyobb terhelés 4000 kg.[673]

3.3.2. Elfogadási feltételek:

3.3.2.1. A megengedett statikus függőleges terhelés nem haladhatja meg sem a traktor gyártója által ajánlott, műszakilag megengedett statikus függőleges terhelést, sem a vontatóeszközre az EK alkatrész-típusjóváhagyás szerint meghatározott, statikus függőleges terhelést.

3.3.2.2. Teljesíteni kell az MR. C. Függelék C/1. sz. melléklete II. Rész 2. pontjának követelményeit, de a hátsó tengelyre jutó legnagyobb terhelést nem szabad túllépni.

3.4. A mechanikus kapcsolókészülék talaj fölötti magassága (h)

(lásd az alábbi ábrát)

3.4.1. A 2,5 tonna terhelt tömeget meghaladó traktorokat fel kell szerelni egy olyan vonószerkezettel, melynek a földtől mért szabad magassága kielégíti a következő összefüggések egyikét:

vagy

ahol:

mt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont),

mlt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,

ma: a terheletlen traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd V. Rész, 1.9. pont),

mla: a traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd IV. Rész, 1.9. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,

l: a traktor tengelytávolsága (lásd IV. Rész, 1.8. pont),

S: a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelés (lásd IV. Rész, 1.6. pont),

c: a mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja és a traktor hátsó tengelyén keresztül menő függőleges sík közötti távolság (lásd IV. Rész 1.5. pont).

Az mt, mlt, ma és mla tömegek kg-ban vannak megadva.[674]

4. AZ EK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

4.1. Traktor esetében a kapcsolókészülékre vonatkozóan az EK alkatrésztípusjóváhagyási kérelmet a készülék gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

4.2. A mechanikus kapcsoló valamennyi típusa esetében a kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:[675]

a) a kapcsolókészülék méretarányos rajzai (három példányban); e rajzokon különösen fontos részletesen feltüntetni az előírt méreteket, valamint megadni a készülék szerelési méreteit,

b) rövid műszaki leírás a kapcsolókészülékről, amely meghatározza a konstrukció típusát és a felhasznált anyagot,

c) nyilatkozat a 2. alfüggelékben a dinamikus vizsgálathoz megállapított D értékéről vagy a 3. alfüggelékben a statikus vizsgálathoz megállapított, a pótkocsi műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömege másfélszeresének megfelelő T (tonnában megadott vontatható tömeg) értékéről, valamint a kapcsolási pontra ható (kg-ban megadott) S legnagyobb függőleges terhelésről,

d) egy vagy több mintakészülék, a műszaki szolgálat igénye szerint.

5. FELIRATOK

5.1. Minden olyan mechanikus kapcsolókészüléken, amely megfelel azon típusnak, amelyre megadták az EK alkatrész-típusjóváhagyást, az alábbi feliratokat kell elhelyezni:

5.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;

5.1.2. a 4. alfüggelék mintája szerinti EK alkatrész-típusjóváhagyási jel;

5.1.3. ha a szilárdság ellenőrzése a 2. alfüggelék szerint történik (dinamikus vizsgálat):[676]

D megengedett értéke (kN-ban),

S statikus függőleges terhelés értéke (kg-ban);

5.1.4. ha a szilárdság ellenőrzése a 3. alfüggelék szerint történik (statikus vizsgálat):[677]

a T vontatható tömeg (tonnában) és a kapcsolási pontra ható S függőleges terhelés (kg-ban).

5.2. Az adatokat jól láthatóan, tisztán olvashatóan és tartós módon kell feltüntetni.

6. HASZNÁLATI UTASÍTÁS[678]

Minden mechanikus kapcsolókészülékhez mellékelni kell a gyártó használati utasítását. Ezen utasításnak tartalmaznia kell az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát, valamint a kapcsolón elvégzett vizsgálattól függően a D (kN) vagy T (tonna) értékét.

1. alfüggelék
A MECHANIKUS KAPCSOLÓ ALKATRÉSZEINEK RAJZAI

1a. ábra

Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal

1b. ábra

Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal

1c. ábra

Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal

1d. ábra[679]

Elfordulásgátló vonókengyel (az ISO 6489-5:2011 szabvány szerint)

1. táblázat
Pótkocsik és munkagépek vonókengyeleinek alakja és mérete
Függőleges terhelés
S
kg
D értéke
D
kN
AlakMéret
mm
Dab
±0,5min.min.
≤ 1000≤ 35w185040
≤ 2000≤ 90x287055
≤ 3000≤ 120y4310080
≤ 3000≤ 120z5011095"

2. ábra

Nem automatikus vonószerkezet

a (2002. július) ISO 6489 2. rész szabvány szerint

3. ábra

Traktorvonórúd

az ISO 6489 3. rész (2004. június) szabvány szerint

4. ábra[680]

Vonógömb (az ISO 24347:2005 szabvány szerint)

5. ábra[681]

Vonócsap (az ISO 6489-4:2004 szabvány szerint)

2. alfüggelék
DINAMIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZER

1. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

A mechanikus kapcsoló szilárdságát próbapadon, váltakozó erejű húzással kell megállapítani.

E módszer a teljes mechanikus kapcsolókészüléken elvégzendő fárasztóvizsgálatot írja le, azaz amikor a mechanikus kapcsolókészüléket minden, a felszereléséhez szükséges alkatrésszel ellátva próbapadra szerelik és vizsgálják.

A váltakozó erőket - amennyire csak lehetséges - szinuszosan kell alkalmazni (váltakozó és/vagy növekvő), a terhelési ciklus a használt anyagtól függ. A vizsgálat során repedések vagy törések nem keletkezhetnek.

2. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

A vizsgálóterhelés alapját a jármű hossztengelyében fellépő vízszintes és a függőleges erőösszetevő együttesen alkotja.

Amennyiben másodlagos fontosságúak, a jármű hossztengelyére merőleges vízszintes erőösszetevőket és nyomatékokat nem kell figyelembe venni.

A jármű hossztengelyében fellépő vízszintes erőösszetevőket egy matematikai úton megállapított reprezentatív erő, a D érték képviseli.

A mechanikus kapcsolóra az alábbi egyenletet kell alkalmazni:

D = g • (MtMr)/ (Mt + Mr)

ahol:

Mt = a traktor műszakilag megengedett teljes tömege,

Mr = a vontatott járművek műszakilag megengedett teljes tömege,

g = 9,81 m/s2 (g: nehézségi gyorsulás).

A nyomvonalra merőleges, függőleges erőösszetevőket az S statikus, függőleges terhelés (kg) fejezi ki.[682]

Az MT és MR műszakilag megengedett tömeget a gyártó adja meg.[683]

3. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

3.1. Általános követelmények

A vizsgálandó mechanikus kapcsolószerkezetre a vizsgálóerőt egy megfelelő, szabványos vonórúdgyűrűn kell átvinni, olyan szögben, amelyet a függőleges (Fv) és a vízszintes vizsgálóerő (Fh) aránya határoz meg, és amely a hosszanti középsíkban elől-felülről hátra-lefelé irányul.

A vizsgálóerőt a kapcsolószerkezet és a vonórúdgyűrű szokásos érintkezési pontján kell alkalmazni.

A kapcsolószerkezet és a gyűrű közötti játékot a legkisebb értéken kell tartani.

Elvben a vizsgálóerőt váltakozó módon, a nulla pont körül kell alkalmazni. Váltakozó vizsgálóerő esetén az eredő terhelés nulla.

Ha a kapcsolószerkezet kialakítása következtében (pl. túl nagy játék, vonóhorog) nem lehetséges a vizsgálatnak váltakozó vizsgálóterheléssel történő elvégzése, úgy a vizsgálati terhelés növekvő módon is alkalmazható, a húzás vagy a nyomás irányában, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

Ha a vizsgálatot egy növekvő erőgörbének megfelelően végzik, úgy a vizsgálati terhelés a felső (legnagyobb) terheléssel egyenlő és az alsó (legkisebb) terhelés nem lehet nagyobb a felső terhelés 5 %-ánál.

A váltakozó erővel végzett vizsgálat során a berendezés megfelelő felszerelése és az erőátadó rendszer megfelelő megválasztása révén ügyelni kell arra, hogy ne jelenjenek meg további nyomatékok vagy olyan erők, amelyek merőlegesek a vizsgálóerőre; az erő irányának szöghibája a váltakozó irányú erővel végzett vizsgálat során nem lépheti túl a ±1,5o-ot; a növekvő terheléses vizsgálat során pedig a szöget a felső terhelési helyzetbe kell beállítani.

A vizsgálati frekvencia nem lehet nagyobb 30 Hz-nél. Acél vagy acélöntvény alkatrészek esetében a terhelési ciklus 2 • 106. Az ezt követő repedésvizsgálatot a festékbehatolásos vagy hasonló módszerrel kell elvégezni.

Ha a kapcsolószerkezet alkatrészei rugókat és/vagy lengéscsillapítókat is tartalmaznak, úgy azokat a vizsgálat során nem szabad eltávolítani, de helyettesíthetők, ha a vizsgálat során olyan hatásoknak lennének kitéve, amelyek rendes üzemelési körülmények között nem fordulnak elő (pl. hőhatás), és ennek következtében károsodhatnak. Ezen alkatrészek viselkedését a vizsgálat előtt, alatt és után ismertetni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

3.2. Vizsgálati erők[684]

A vizsgálati erő geometriai értelemben a vízszintes és függőleges vizsgálati összetevőkből áll az alábbiak szerint:

ahol:

Fh = ± 0,6 * D (kN) váltakozó erő esetében, vagy

Fh = 1,0 * D (kN) növekvő erő (húzás vagy nyomás) esetében,

Fv = g * 1,5 * S/1000 (kN-ban kifejezve),

S = statikus vonórúdterhelés (nyomvonalra merőleges terhelés, kg-ban kifejezve).

3. alfüggelék
A KAPCSOLÓSZERKEZET STATIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZERE

1. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK

1.1. Általános követelmények

1.1.1. A vontatókészüléken a szerkezeti jellemzők ellenőrzése után statikus vizsgálatokat kell végezni az 1.2., 1.3. és 1.4. pont követelményeivel összhangban.

1.2. A vizsgálatok előkészítése

A vizsgálatokat egy speciális berendezésen kell elvégezni, miközben a vontatókészüléket, illetve az azt a traktor testéhez kapcsoló szerkezetet egy merev szerkezetre kell felszerelni, ugyanazon alkatrészekkel, amelyekkel a vontatókészüléket a traktorra szokták felszerelni.

1.3. Vizsgálóeszközök

A terhelések és a mozgások mérésére és rögzítésére használt műszereknek az alábbi pontosságúaknak kell lenniük:

- alkalmazott terhelések ±50 daN,

- mozgások ±0,01 mm.

1.4. Vizsgálati eljárás

1.4.1. A kapcsolókészüléket először előhúzási terhelésnek kell alávetni, amely nem haladja meg az 1.4.2. pontban meghatározott húzó vizsgálóterhelés 15 %-át.

1.4.1.1. Az 1.4.1. pontban leírt műveletet legalább kétszer meg kell ismételni, nulla terhelésről kiindulva, amelyet azután fokozatosan kell növelni az 1.4.1. pontban előírt terhelés eléréséig, majd 500 daN-ra kell csökkenteni; e terhelést legalább 60 másodpercen keresztül fenn kell tartani.

1.4.2. Húzás közben a terhelés/alakváltozás görbe megrajzolását, illetve e görbe - egy, a húzóberendezéshez csatolt nyomtató által biztosított - grafikus ábrázolását lehetővé tevő adatok mérésének kizárólag a növekvő terhelés alkalmazásán kell alapulnia, 500 daN-ról kiindulva, a kapcsolókészülék vonatkozási középpontjára vonatkozóan.

A műszakilag megengedett vontatható tömeg 1,5-szeresének megfelelő húzó próbaterhelés eléréséig vagy ezen értéknél nem léphetnek fel törések; emellett ellenőrizni kell, hogy a terhelés/alakváltozás görbe szabályosan, szokatlan csúcsoktól és visszaesésektől mentesen alakul-e az 500 daN és a legnagyobb húzóterhelés 1/3-ának megfelelő terhelés közötti tartományban.

1.4.2.1. A próbaterhelésnek az 500 daN értékre való visszaállítása után a terhelés/alakváltozás görbén fel kell tüntetni az e terhelésen mért maradandó alakváltozást.

1.4.2.2. A feljegyzett maradandó alakváltozás értéke nem lehet nagyobb a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 25 %-ánál.

1.5. Az 1.4.2. pontban leírt vizsgálat előtt el kell végezni egy másik vizsgálatot is, amelynek során a gyártó által ajánlott (daN-ban kifejezett, g • S/10-nek megfelelő) legnagyobb megengedett függőleges erő háromszorosának megfelelő terhelést kell a kapcsolókészülék vonatkoztatási középpontjára kifejteni, 500 daN kiindulási terheléssel kezdve fokozatosan fölfelé haladva.[685]

A vizsgálat során a kapcsolókészülék alakváltozása nem lehet nagyobb, mint a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 10 %-a.

Ennek ellenőrzését a (daN-ban kifejezett, g * S/10-nek megfelelő) függőleges erő megszüntetése és az 500 daN kiindulási terhelés visszaállítása után kell elvégezni.

4. alfüggelék
ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL

Az EK típusjóváhagyás jelzése az alábbiakból áll:

- egy téglalappal körülvett kis "e" betű, amelyet azon tagállam megkülönböztető kódja [betű (betűk) vagy szám] követ, amely az alkatrésztípus-jóváhagyást megadta: 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13. Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetébe; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,[686]

1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13. Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében ; 26 Szlovénia esetébe; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,

- az EK alkatrész-típusbizonyítvány száma, amely azonos a kérdéses kapcsolókészülék-típusra megadott, annak szilárdságára és méreteire vonatkozó EK alkatrész-típusbizonyítvány számával; e számot a téglalap közelében, tetszés szerinti helyen kell elhelyezni,

- nagy "D" vagy "S" betű, attól függően, hogy milyen vizsgálatot végeztek el a kapcsolókészüléken (D: dinamikus vizsgálat, S: statikus vizsgálat); ezt a kis "e" betűt tartalmazó téglalap fölött kell elhelyezni.

Példa az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelre

A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK alkatrésztípusjóváhagyást Németországban adták meg (e 1), 88-563 számon, és azon dinamikus szilárdság vizsgálatot végeztek (D).

PÉLDA AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELRE[687]

A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK-alkatrész-típusjóváhagyást Németországban (el) adták meg a 38-363 számon, és azon statikus szilárdságvizsgálatot (S) végeztek.

5. alfüggelék
[688]
EK ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTA
A hatóság neve|
ÉRTESÍTÉS MEGHATÁROZOTT KAPCSOLÓKÉSZÜLÉK (VONÓKENGYEL, ELFORDULÁSGÁTLÓ VONÓKENGYEL, VONÓHOROG, TRAKTORVONÓRÚD, VONÓGÖMB VAGY VONÓCSAP) SZILÁRDSÁGA, MÉRETEI ÉS A KAPCSOLÁSI PONTRA HATÓ FÜGGŐLEGES TERHELÉS TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ EK-ALKATRÉSZTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MEGADÁSÁRÓL, ELUTASÍTÁSÁRÓL, VISSZAVONÁSÁRÓL VAGY KITERJESZTÉSÉRŐL
EK típusjóváhagyás száma:..................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................... Kiterjesztés(1):
1.Kereskedelmi név vagy márkajel:...............................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
2.2. A kapcsolókészülék típusa (vonókengyel, elfordulásgátló vonókengyel, vonóhorog, traktorvonórúd, vonógömb vagy vonócsap) (2)...............................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
3.A kapcsolókészülék gyártójának neve és címe:..........................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
4.A kapcsolókészülék gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):.........................................
...................................................................................................................................................................................
5.A kapcsolókészüléken a dinamikus/statikus vizsgálatot elvégezték (2), és az alábbi értékekre jóváhagyták:
5.1.Dinamikus vizsgálat
D értékre:............................................................................................................................................................ (kN)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S): ...................................................................................................... (daN)
5.2.Statikus vizsgálat
T vontatható tömeg:............................................................................................................................................... (tonna)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S): ..................................................................................................... (kg)
6.Az EK alkatrész-típusjóváhagyásra történő átadás kelte:
...................................................................................................................................................................................
7.A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:.................................................................................................
8.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte és száma:................................................................................................
9.A mechanikus csatlakozókra vonatkozó EK alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (2):.................................
10.Hely:.....................................
11.Kelt:......................................
12.A fenti alkatrész-típusjóváhagyási számmal ellátott okmányokat csatolták e bizonyítványhoz (pl. vizsgálati jelentés, rajzok stb.). Ezen adatokat a többi tagállam illetékes szolgálatainak csak kifejezett kérésükre kell hoz­záférhetővé tenni:...............
............................................................................................................................................................................................
13.Megjegyzések:....................................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................................................
14.Aláírás:...................................
(1)
(2)
Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK alkatrésztípus-jóváhagyás első, második stb. kiterjesztése.
A nem kívánt rész törlendő.
6. alfüggelék
AZ EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI

1. Adott traktorra vonatkozó EK típusjóváhagyási kérelmet a kapcsolókészülék szilárdságát és méreteit illetően a traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2. A jóváhagyandó traktortípussal minden tekintetben megegyező traktort, amelyre egy megfelelően jóváhagyott kapcsolókészülék fel van szerelve, át kell adni a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

3. A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú kapcsolókészülék felszerelhető-e azon traktorra, amelyre a típusjóváhagyást kérik. Különösen arról kell meggyőződnie, hogy a kapcsolókészülék felszerelése megegyezik-e azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EK típusjóváhagyás jogosultja kérheti annak kiterjesztését más típusú kapcsolókészülékekre is.

5. Az illetékes hatóságok az ilyen kiterjesztéseket a következő feltételekkel adják meg:

5.1. az új típusú kapcsolókészüléknek rendelkeznie kell EK alkatrésztípus-jóváhagyással;

5.2. elszerelhető azon traktortípusra, amelyre az EK típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;

5.3. a kapcsolókészülék traktorra való felszerelésének meg kell egyeznie azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor bemutattak.

6. Minden megadott vagy elutasított típusjóváhagyás és jóváhagyás-kiterjesztés esetében az EK alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell egy olyan bizonyítványt, amelynek mintáját az 5. alfüggelék tartalmazza.

7. Ha valamely traktortípusra az EK típusjóváhagyás iránti kérelmet ugyanakkor nyújtják be, amikor ugyanazon traktorra vonatkozóan EK alkatrésztípus-jóváhagyási kérelmet nyújtanak be egy kapcsolókészülék-típusra, úgy a 2. és 3. pontra nincs szükség.

7. alfüggelék
[689]
MINTA
A hatóság neve|
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A KAPCSOLÓSZERKEZETRE ÉS ANNAK A TRAKTORRA VALÓ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rend­szereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK euró­pai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma:..............................
....................................................................................................................................................................................... .kiterjesztése(1)
1.A traktor kereskedelmi neve vagy márkajele:
........................................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................................
2.A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:.......................................................................................................
........................................................................................................................................................................................
3.A gyártó neve és címe:....................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................................
4.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):...........................................................................
........................................................................................................................................................................................
5.A kapcsolókészülék kereskedelmi neve vagy márkajele:.................................................................................................
........................................................................................................................................................................................
6.A kapcsolókészülék típusa:.............................................................................................................................................
7.Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a következő kapcsolókészülék típus(ok)ra:...........................................................
........................................................................................................................................................................................
8.EK jel és EK alkatrész-típusjóváhagyási száma:..............................................................................................................
9.Megengedett függőleges statikus terhelés a kapcsolási ponton:................................................................................ (kg)
10.A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte:...................................................................................................
11.Az EK típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:..................................................................
12.E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:......................................................................................................
13.E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma:...................................................................................................
14.Az EK típusjóváhagyás a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megad­va/elutasítva (2):........................................................................................................................................................................................
15.Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megadva/elutasítva(2):........................................................................................................................................................
16.Hely:.....................................
17.Kelt:......................................
18.Aláírás:...................................
(2)Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztése. A nem kívánt rész törlendő.

VII. RÉSZ

A KÖTELEZŐ TÁBLÁK ÉS FELIRATOK ELHELYEZÉSE ÉS FELERŐSÍTÉSI MÓDJA A TRAKTORTESTRE

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Minden mezőgazdasági és erdészeti traktoron el kell helyezni az alábbiakban leírt táblát és feliratokat. A táblát és a feliratokat a gyártó vagy meghatalmazott képviselője erősíti fel.

2. GYÁRI ADATTÁBLA

2.1. A gyári adattáblát, amelynek mintáját az e Részhez csatolt alfüggelék tartalmazza, szilárdan, tisztán láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell felerősíteni a traktor egy olyan alkatrészére, amelyet a használat során általában nem cserélnek ki. A táblán könnyen olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni a következő információkat, a megadott sorrendben:

2.1.1. a gyártó neve;

2.1.2. a traktor típusa (és adott esetben kivitele);

2.1.3. az EK típusjóváhagyás száma:[690]

Az EK típusjóváhagyás száma egy kis "e" betűből és a típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódjából [betű (betűk) vagy szám]:

1 Németország esetében;

2 Franciaország esetében;

3 Olaszország esetében;

4 Hollandia esetében;

5 Svédország esetében;

6 Belgium esetében;

7 Magyarország esetében;

8 Cseh Köztársaság esetében;

9 Spanyolország esetében;

11 az Egyesült Királyság esetében;

12 Ausztria esetében;

13 Luxemburg esetében;

17 Finnország esetében;

18 Dánia esetében;

19 Románia esetében;

20 Lengyelország esetében; Portugália esetében;

23 Görögország esetében;

24 Írország esetében;

25 Horvátország esetében;

26 Szlovénia esetében;

27 Szlovákia esetében;

29 Észtország esetében;

32 Lettország esetében;

34 Bulgária esetében;

36 Litvánia esetében;

49 Ciprus esetében; és

50 Málta esetében,

valamint a típusjóváhagyási számból áll, amely megfelel a járműtípusra kiállított típusbizonyítvány számának.

Az "e" betű - amely után az EK típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódja áll - és a típusjóváhagyási szám közé csillag jelet kell tenni;

2.1.4. a traktor azonosító száma;

2.1.5. a traktor megengedett legnagyobb terhelt tömegének legkisebb és legnagyobb értéke, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően;

2.1.6. a traktor egyes tengelyeire jutó legnagyobb megengedett terhelés, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően; ezen adatokat elölről hátrafelé haladva kell megadni;

2.1.7. műszakilag megengedett vontatható tömeg(ek): lásd II. Rész 1.7. pont.

2.2. A gyártó az előírt feliratok mellett vagy alatt további információkat is feltüntethet a világosan megjelölt téglalapon kívül, amely téglalap csak a 2.1.1.-2.1.7. pontban (lásd a gyári adattábla mintáját) előírt információkat tartalmazza.

3. A TRAKTOR AZONOSÍTÓ SZÁMA

A traktor azonosító száma egy állandó karaktersorozat, amelyet a gyártó ad minden egyes traktorra. Célja az, hogy minden traktor és különösen annak típusa egyértelműen azonosítható legyen 30 éven át a gyártón keresztül anélkül, hogy további tájékoztatásra lenne szükség.

Az azonosító számnak a következő követelményeknek kell megfelelnie.

3.1. A számot a gyári adattáblán és az alvázon vagy más hasonló szerkezeten kell feltüntetni.

3.1.1. Amennyiben lehetséges, egyetlen sorban kell a jeleket kiírni.

3.1.2. Az alvázon vagy más hasonló szerkezeten a jármű jobboldali első felén kell a számot feltüntetni.

3.1.3. A számot jól láthatóan és elérhető helyen kell feltüntetni oly módon (pl. beütéssel vagy bebélyegzéssel), hogy a szám letörlődése és módosulása megakadályozható legyen.

4. ÍRÁSJELEK

4.1. A 2. és 3. pont szerinti valamennyi jelöléshez latin betűket és arab számokat kell használni. Azonban a 2.1.1., és a 3. pont szerinti jelölésekben a felhasznált latin betűk csak nagybetűk lehetnek.

4.2. A traktor azonosító számához:

4.2.1. az "I", "O", "Q", valamint gondolatjelek, csillagok és egyéb különleges jelek nem használhatók;

4.2.2. a betűk és számok legkisebb magassága:

4.2.2.1. közvetlenül az alvázon, kereten vagy más hasonló traktorszerkezeten lévő írásjelek esetén 7 mm;

4.2.2.2. a gyári adattáblán feltüntetett írásjelek esetén 4 mm.

Minta a gyári adattáblára

Az alábbi példában szereplő adatok nem befolyásolhatják a gyári adattáblán ténylegesen feltüntetendő adatokat; ezek kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak.

STELLA TRAKTOR WERKE
Típus 846 E
EK szám: e * 1* 1792
Azonosító szám: GBS18041947
Megengedett teljes tömeg (*): 4 820-6 310 kg
Megengedett első tengelyterhelés (*): 2 390-3 200 kg
Megengedett hátsó tengelyterhelés (*): 3 130-4 260 kg
(*) A gumiabroncsoktól függően
Megengedett vontatható tömeg:
-fékezetlen vontatható tömeg: 3 000 kg
-függetlenül fékezhető vontatható tömeg: 6 000 kg
-tehetetlenségi fékezésű vontatható tömeg: 3 000 kg
-rásegítős (hidraulikus, illetve pneumatikus) fékrendszerrel felszerelt vontatható tömeg: 12 000 kg
Alfüggelék
MINTA
A hatóság neve
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A TRAKTORTESTEN KÖTELEZŐEN ELHE­LYEZENDŐ TÁBLÁK ÉS FELIRATOK HELYZETÉRE ÉS FELERŐSÍTÉSÜK MÓDJÁRA VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rend­szereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK euró­pai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma:..............................
1.A traktor gyártmánya vagy a gyártó cégneve:...................................................................................
2.A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:......................................................................
3.A gyártó neve és címe:............................................................................................................
…………………………………………………………………………………………………………….
4.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):..............................................
5.A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte:..................................................................
6.A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat:...........................................................................
7.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:.........................................................................
8.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma:.....................................................................
9.Az EK típusjóváhagyás a traktortesten kötelezően elhelyezendő táblák és feliratok helyzetére és felerősítésük módjára vonatkozóan megadva/elutasítva (1).
10.Hely:.....................................
11.
12.
Kelt:......................................
Aláírás:...................................
13.A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
......................................méretezett rajzok
......................................a kötelező táblák és feliratok traktortestre való elhelyezését és felerősítés mód-
ját ábrázoló vázlat vagy fénykép.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
14.Megjegyzések:...............................................................................................................................
………………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………
A nem kívánt rész törlendő.

VIII. RÉSZ

A VONTATOTT JÁRMŰVEK FÉKMŰKÖDTETÉSE ÉS FÉKCSATLAKOZÁS A TRAKTOR ÉS A VONTATOTT JÁRMŰ KÖZÖTT

1. Amennyiben a traktor rendelkezik a pótkocsi fékjeinek működtetésére szolgáló készülékkel, úgy annak a vezetőülésből kézzel vagy lábbal működtethetőnek kell lennie, de azt a többi kezelőszerv működtetése nem befolyásolhatja.

Amennyiben a traktor fel van szerelve a traktor és a vontatott jármű között elhelyezett pneumatikus vagy hidraulikus csatlakozórendszerrel, úgy a gépjárműszerelvény menet közbeni fékezésére egyetlen kezelőszervet kell alkalmazni.

2. Az alkalmazott fékezőrendszerek olyan rendszerek lehetnek, amelyek jellemzőit a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseiről szóló MR. C. Függelék C/8. sz. melléklet 2-3.4.1.1. pontjai határozzák meg.

A berendezést úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a traktor működésére ne legyen káros hatással a vontatott jármű fékrendszerének meghibásodása, rossz működése vagy az összeköttetés megszakadása.

3. Amennyiben a traktor és a vontatott jármű(vek) közötti kapcsolat hidraulikus vagy pneumatikus jellegű, úgy annak meg kell felelnie az alábbi feltételek egyikének is:

3.1. Hidraulikus csatlakozó:

A hidraulikus csatlakozónak egyvezetékes típusúnak kell lennie.

A csatlakozó megfelel az MSZ ISO 5676:2000 szabványnak, a csatlakozó résznek a traktoron kell lennie.

A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie 0 nyomás alkalmazását a kapcsolófejre a kezelőszerv nyugalmi helyzetében; az üzemi nyomás nem lehet kisebb, mint 10 Mpa és nagyobb, mint 15 MPa.

Az erőforrás nem választható le a motorról.

3.2. Pneumatikus csatlakozás:

A traktor és a vontatott jármű(vek) közötti csatlakozónak kétkörös típusúnak kell lennie: egy automatikus kör és egy közvetlen fékezési kör, amelynél a fékezés a nyomás növelésével történik.

A kapcsolófejnek meg kell felelnie az MSZ ISO 1728:2000 szabványnak.

A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie legalább 0,65 MPa és legfeljebb 0,8 MPa üzemi nyomás alkalmazását a kapcsolófejen.

Alfüggelék
MINTA
A hatóság neve|
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A VONTATOTT JÁRMŰ FÉKMŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rend­szereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK euró­pai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma:..............................
1.A traktor gyártmánya (vagy a gyártó cégneve):
......................................................................
2.A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:......................................................................
3.A gyártó neve és címe:............................................................................................................
……………………………………………………………………………………………………………………
4.A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):..............................................
5.A vontatott jármű fékműködtető alkatrészeinek és/vagy jellemzőinek leírása:..........................................
……………………………………………………………………………………………………………………
6.A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte:..................................................................
7.A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat:..............................................................................................
8.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte:......................................................................
9.E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma:....................................................................................
10.Az EK típusjóváhagyás a vontatott jármű fékműködtetésére vonatkozóan megadva/elutasítva (1).
11.Hely:.....................................
12.Kelt:......................................
13.Aláírás:...................................
14.A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
......................................a traktor megfelelő részeinek vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
15.Megjegyzések:...............................................................................................................................
……………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
(1)A nem kívánt rész törlendő.

Lábjegyzetek:

[1] Lásd az 1/1993. (II. 9.) TNM rendeletet.

[2] A 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletet a 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. Lásd a 151/1994. (XI. 17.) Korm. rendeletet.

[3] Módosította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 70/2007. (VIII. 2.) GKM rendelet 4. § - a. Hatálytalan 2007.08.10.

[5] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[6] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[7] Megállapította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[8] Megállapította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 1. § - a. Hatályos 2009.04.24.

[9] A nyitó szövegrészt módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[10] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[11] Megállapította a 22/2024. (VII. 31.) ÉKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.09.01.

[12] Beiktatta a 22/2021. (V. 13.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2021.08.11.

[13] Beiktatta a 22/2021. (V. 13.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2021.08.11.

[14] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[15] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[16] Beiktatta a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[17] A nyitó szövegrészt módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[18] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[19] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[20] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[21] Számozását módosította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[22] Számozását módosította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[23] Megállapította a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[24] Számozását módosította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 1. §-a. Hatályos 2002.01.01.

[25] Beiktatta a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[26] Beiktatta a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[27] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § a) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[28] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[29] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[30] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 1. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[31] Beiktatta a 4/2017. (III. 2.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2017.03.07.

[32] Beiktatta a 11/2017. (IV. 12.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2017.04.27.

[33] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[34] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[35] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[36] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[37] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[38] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[39] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 10. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[40] Beiktatta az 1/2020. (I. 8.) ITM rendelet 1. §-a. Hatályos 2020.01.09.

[41] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 2. §-a. Hatályos 2009.11.28.

[42] Beiktatta a 33/2024. (IX. 10.) ÉKM rendelet 3. §-a. Hatályos 2024.09.25.

[43] Beiktatta a 11/2017. (IV. 12.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2017.04.27.

[44] Beiktatta a 11/2017. (IV. 12.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2017.04.27.

[45] Megállapította a 9/2022. (VIII. 1.) TIM rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.08.06.

[46] Beiktatta a 9/2022. (VIII. 1.) TIM rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.08.06.

[47] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[48] Hatályon kívül helyezte a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (11) bekezdése. Hatálytalan 2009.11.28.

[49] Megállapította az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[50] Megállapította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[51] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[52] Beiktatta a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 2. §-a. Hatályos 2002.01.01.

[53] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[54] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[55] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[56] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[57] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[58] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[59] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[60] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[61] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[62] Beiktatta a 29/2020. (VII. 17.) ITM rendelet 5. §-a. Hatályos 2020.07.25.

[63] Megállapította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[64] Az a)-b) pontot megállapította az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[65] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[66] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[67] A c) pontot megállapította az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.26.

[68] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[69] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[70] Megállapította az 1/2020. (I. 8.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2020.01.09.

[71] Módosította az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2023.01.24.

[72] Módosította az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2023.01.24.

[73] Módosította az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet 6. § c) pontja. Hatályos 2023.01.24.

[74] Beiktatta az 1/2020. (I. 8.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2020.01.09.

[75] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[76] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 2. § (2)-(3) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[77] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2014.06.30.

[78] Megállapította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[79] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2014.11.01.

[80] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[81] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[82] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[83] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 6. § -a. Hatályos 2014.06.30.

[84] Számozását módosította a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.24.

[85] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 7. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[86] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[87] Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2012.05.16.

[88] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[89] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 11. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[90] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 3. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[91] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 4. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[92] Módosította a 41/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet 6. § (2) bekezdése 21. pontja. Hatályos 2009.01.01.

[93] A 11. § a 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

[94] Módosította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[95] MSZ ISO 7216.

[96] A 15. § a 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

[97] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[98] A 16. § A 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

[99] Módosította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[100] Megállapította a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 4. §-a. Hatályos 2019.10.21.

[101] Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2012.05.16.

[102] Beiktatta a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2005.01.01.

[103] Beiktatta a 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.10.19.

[104] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.07.01.

[105] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.07.01.

[106] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[107] Beiktatta a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 4. § - a. Hatályos 2003.01.01.

[108] Hatályon kívül helyezte a 145/2004. (XII. 29.) GKM rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2006.12.31. Módosítani rendelte 2007.01.01-től a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 13. § b) pontja. A módosítás nem hajtható végre.

[109] Megállapította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 3. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[110] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[111] Megállapította a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. § - a. Hatályos 2003.01.01.

[112] Beiktatta a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. § - a. Hatályos 2003.01.01.

[113] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[114] Megállapította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 5. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[115] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (4) és (8) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[116] * Lásd a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletet.

[117] Beiktatta a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[118] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 5. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[119] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 5. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[120] Beiktatta a 19/2009. (IV. 16.) KHEM rendelet 5. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[121] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[122] Megállapította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 6. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[123] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[124] Megállapította a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 6. § - a. Hatályos 2003.01.01.

[125] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.12.15.

[126] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.12.15.

[127] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.12.15.

[128] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[129] Megállapította a 15/1999. (V. 21.) KHVM rendelet 5. § -a. Hatályos 1999.07.01.

[130] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 13. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[131] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 14. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[132] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 14. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[133] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[134] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[135] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[136] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[137] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 15. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[138] Módosította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 4. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[139] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[140] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.11.28.

[141] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (8) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[142] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[143] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[144] A 36. § (2) bekezdése a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 1. §-ával kiegészített szöveg.

[145] Megállapította a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 9. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[146] Módosította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[147] A 36/A. §-t, valamint az alcímet a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

[148] Megállapította a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 8. § - a. Hatályos 2003.01.01.

[149] * Lásd: az A. Függelék A/20. számú mellékletét.

[150] A 37. § (3) bekezdését a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti (3)-(6) bekezdés számozását (4)-(7) bekezdésre változtatta.

[151] Módosította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 8. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[152] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 7. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[153] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 8. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[154] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[155] Beiktatta a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 10. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[156] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 1. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[157] Beiktatta a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 10. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[158] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 2. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[159] Megállapította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 5. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[160] Beiktatta a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[161] Beiktatta a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[162] A 64. § (1) bekezdése a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[163] A 64. § (3) bekezdésének utolsó mondatát a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[164] A 65. § (6) bekezdésént a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

[165] Megállapította a 41/2010. (V. 12.) KHEM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.20.

[166] Megállapította a 90/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 2. §-a. Hatályos 2006.12.29.

[167] Megállapította a 31/2013. (VI. 18.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2013.06.19.

[168] Megállapította a 31/2013. (VI. 18.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2013.06.19.

[169] Megállapította a 31/2013. (VI. 18.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2013.06.19.

[170] Megállapította a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 10. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[171] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[172] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[173] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[174] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[175] A 68. § (3) bekezdésének utolsó mondatát a 13/1993. (V. 12.) KHVM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

[176] Megállapította a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[177] Módosította a 41/2010. (V. 12.) KHEM rendelet 2. § - a. Hatályos 2010.05.20.

[178] Megállapította a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 9. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[179] Megállapította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[180] * A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet.

[181] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.11.28.

[182] Megállapította a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 1. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[183] Módosította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 10. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[184] Számozását módosította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[185] Számozását módosította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[186] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[187] Megállapította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2014.11.01.

[188] Beiktatta a 19/2008. (VIII. 14.) KHEM rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.04.01.

[189] Megállapította a 10/2023. (VI. 2.) ÉKM rendelet 3. §-a. Hatályos 2023.06.07.

[190] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[191] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[192] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 1. § -a. Hatályos 2014.06.30.

[193] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 1. § -a. Hatályos 2014.06.30.

[194] Az alcímet beiktatta a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 12. §-a. Hatályos 2018.05.20.

[195] Beiktatta a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 12. §-a. Hatályos 2018.05.20.

[196] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 11. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[197] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 2. § -a. Hatályos 2015.03.02.

[198] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 2. § -a. Hatályos 2015.03.02.

[199] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 2. § -a. Hatályos 2015.03.02.

[200] Beiktatta a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[201] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 13. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[202] Megállapította a 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 7. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[203] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 3. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[204] Megállapította a 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2005.10.19.

[205] A felvezető szöveget módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 3. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[206] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[207] * A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet.

[208] Módosította a 15/2021. (IV. 9.) ITM rendelet 3. §-a. Hatályos 2021.04.14.

[209] Megállapította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[210] Megállapította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[211] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[212] Megállapította a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[213] Hatályon kívül helyezte a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 51. § 2. pontja. Hatálytalan 2009.10.01.

[214] Megállapította az 50/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 1. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[215] Módosította a 15/2020. (VI. 4.) ITM rendelet 10. §-a. Hatályos 2020.06.12.

[216] Megállapította a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 11. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[217] A záró szövegrészt módosította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2016.08.06.

[218] Megállapította a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 11. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[219] A záró szövegrészt módosította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2016.08.06.

[220] Megállapította a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 11. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[221] Megállapította a 90/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 4. §-a. Hatályos 2006.12.29.

[222] Beiktatta a 30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2017.08.14.

[223] Az alcímet beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[224] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[225] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[226] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2011.12.07.

[227] Beiktatta a 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 11. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[228] * Az irányjelző lámpák kategóriába sorolást és a fénytechnikai követelményeket az ENSZ-EGB 48.01. számú előírás tartalmazza.

[229] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[230] Beiktatta a 44/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 14. § - a. Hatályos 2002.01.01.

[231] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 7. §-a. Hatályos 2012.07.01.

[232] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 9. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[233] A 115. § új (1) bekezdését a 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (1)-(3) bekezdés számozását (2)-(4) bekezdésre változtatta.

[234] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 13. § f) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[235] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[236] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[237] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2013.12.10.

[238] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 25. § 2. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[239] A Fejezetet beiktatta a 30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2017.08.14.

[240] Beiktatta a 30/2017. (VIII. 14.) NFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2017.08.14.

[241] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 16. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[242] Megállapította a 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet 4. § - a. Hatályos 2005.10.19.

[243] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[244] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[245] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[246] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[247] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[248] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[249] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[250] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[251] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[252] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[253] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[254] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[255] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[256] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[257] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[258] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[259] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[260] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[261] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[262] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[263] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[264] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[265] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[266] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[267] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[268] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[269] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[270] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[271] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[272] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[273] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[274] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[275] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[276] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[277] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § a) pontja. Hatálytalan 2013.12.31.

[278] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[279] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[280] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[281] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[282] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[283] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[284] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[285] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[286] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[287] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[288] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[289] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[290] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[291] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[292] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[293] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[294] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[295] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[296] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[297] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[298] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[299] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[300] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[301] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[302] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[303] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[304] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[305] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[306] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[307] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[308] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[309] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[310] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[311] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[312] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[313] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[314] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[315] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[316] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[317] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[318] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[319] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[320] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[321] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[322] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[323] Hatályon kívül helyezte a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2016.08.06.

[324] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[325] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[326] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[327] Megállapította a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[328] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § b) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[329] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[330] Megállapította a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 13. §-a. Hatályos 2018.05.20.

[331] Beiktatta az 1/2018. (I. 18.) NFM rendelet 8. §-a. Hatályos 2018.01.26.

[332] Beiktatta az 1/2020. (I. 8.) ITM rendelet 3. §-a. Hatályos 2020.01.09.

[333] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[334] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[335] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[336] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[337] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[338] Beiktatta a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.08.04.

[339] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2012.12.18.

[340] Beiktatta a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 7. §-a. Hatályos 2014.11.01.

[341] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[342] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[343] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[344] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[345] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 4. § -e. Hatályos 2014.06.30.

[346] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 4. § -e. Hatályos 2014.06.30.

[347] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 4. § -e. Hatályos 2014.06.30.

[348] Beiktatta a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 5. §-a. Hatályos 2015.07.01.

[349] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[350] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[351] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[352] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[353] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[354] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[355] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[356] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[357] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[358] Megállapította a 15/2020. (VI. 4.) ITM rendelet 8. §-a. Hatályos 2020.06.12.

[359] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[360] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2016.08.06.

[361] Beiktatta az 58/2016. (XII. 23.) NFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2016.12.31.

[362] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[363] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[364] Beiktatta az 53/2017. (XII. 22.) NFM rendelet 6. §-a. Hatályos 2018.03.31.

[365] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 17. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[366] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 17. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[367] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 17. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[368] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 17. §-a. Hatályos 2018.12.15.

[369] Beiktatta a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 5. §-a. Hatályos 2019.10.21.

[370] Beiktatta a 29/2020. (VII. 17.) ITM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.07.25.

[371] Beiktatta a 29/2020. (VII. 17.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.09.01.

[372] Beiktatta az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet 4. §-a. Hatályos 2023.01.24.

[373] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.05.16.

[374] Módosította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.02.

[375] Módosította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.02.

[376] Módosította a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.02.04.

[377] Beiktatta a 4/2017. (III. 2.) NFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2017.03.07.

[378] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[379] Módosította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[380] Beiktatta a 4/2017. (III. 2.) NFM rendelet 4. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2017.03.07.

[381] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.05.16.

[382] Beiktatta a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.08.06.

[383] Beiktatta a 29/2020. (VII. 17.) ITM rendelet 7. §-a (ld. 4. melléklet). Hatályos 2020.09.01.

[384] Beiktatta az 1/2023. (I. 19.) ÉKM rendelet 5. §-a (lásd: 4. melléklet). Hatályos 2023.01.24.

[385] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[386] Módosította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.08.06.

[387] Megállapította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 3. pont). Hatályos 2016.08.06.

[388] Megállapította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet 4. pont). Hatályos 2016.08.06.

[389] Hatályon kívül helyezte a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 8. § a) pontja. Hatálytalan 2019.10.21.

[390] Megállapította a 15/2020. (VI. 4.) ITM rendelet 9. §-a (lásd 9. melléklet 1. pont). Hatályos 2020.06.12.

[391] Megállapította a 15/2020. (VI. 4.) ITM rendelet 9. §-a (lásd 9. melléklet 2. pont). Hatályos 2020.06.12.

[392] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[393] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[394] Beiktatta a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 18. § (1) bekezdése (lásd 13. melléklet). Hatályos 2018.12.15.

[395] Megállapította a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 16. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[396] Módosította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[397] Módosította a 44/2001. (XII. 18.) KöVIM rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[398] Módosította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.11.28.

[399] A 4. számú mellékletében a "Jármű által keltett külső zaj megengedett határértékei"-re vonatkozó rendelkezések a 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 14. §-ának (2) bekezdése értelmében hatályukat vesztik.

[400] Hatályon kívül helyezte a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[401] Megállapította a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet 9. § -a. Hatályos 2001.09.01.

[402] A címet módosította a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2019.10.21.

[403] Megállapította a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 14. §-a (lásd 5. melléklet 1. pont). Hatályos 2018.05.20.

[404] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 18. § (2) bekezdése (lásd 14. melléklet). Hatályos 2018.12.15.

[405] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 18. § (2) bekezdése (lásd 14. melléklet). Hatályos 2018.12.15.

[406] Módosította a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2019.10.21.

[407] Megállapította a 16/2007. (II. 2.) GKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2007.02.05.

[408] Módosította a 22/2021. (V. 13.) ITM rendelet 4. §-a. Hatályos 2021.08.11.

[409] Módosította a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.01.

[410] Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 7. §-a. Hatálytalan 2015.07.01.

[411] Hatályon kívül helyezte a 40/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 7. §-a. Hatálytalan 2015.07.01.

[412] Beiktatta a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.20.

[413] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.05.16.

[414] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.18.

[415] Beiktatta a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[416] Beiktatta a 22/2021. (V. 13.) ITM rendelet 3. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2021.08.11.

[417] Hatályon kívül helyezte a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 18. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[418] A 7. számú melléklet a 21/1995. (XII. 15.) KHVM rendelet 14. §-ának (7) bekezdésével, valamint 6. számú mellékletével megállapított szöveg.

[419] Módosította a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 7. § c) pontja. Hatályos 2019.10.21.

[420] Megállapította a 12/2023. (VIII. 3.) ÉKM rendelet 2. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2023.08.04.

[421] Beiktatta a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.12.18.

[422] A 13. számú mellékletet a 13/1993. (V. 12.) KHVM rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe.

[423] A 14. számú mellékletet a 13/1993. (V. 12.) KHVM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

[424] Lásd az MSZ 760 számú, illetőleg az MSZ 64-4 számú szabványt.

[425] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.05.16.

[426] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 4. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[427] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 4. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[428] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 5. pontja. Hatályos 2013.12.31.

[429] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 6. pontja. Hatályos 2013.12.10.

[430] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 7. pontja. Hatályos 2013.12.10.

[431] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § b) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[432] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § c) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[433] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[434] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[435] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[436] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[437] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[438] Módosította az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2017.01.03.

[439] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 18. § (3) bekezdése (lásd 15. melléklet). Hatályos 2018.12.15.

[440] Megállapította a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 18. § (4) bekezdése (lásd 16. melléklet). Hatályos 2018.12.15.

[441] Beiktatta a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 17. § - a. Hatályos 2000.07.01.

[442] Megállapította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[443] Megállapította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[444] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[445] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[446] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[447] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[448] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § c) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[449] Hatályon kívül helyezte a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 15. § c) pontja. Hatálytalan 2013.12.10.

[450] Megállapította a 19/2008. (VIII. 14.) KHEM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.08.22.

[451] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[452] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (6) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.01.02.

[453] Beiktatta a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.05.16. Ez a melléklet a 715/2007/EK rendelet és az azt módosító 692/2008/EK és 566/2011/EU rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

[454] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[455] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[456] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[457] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[458] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[459] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[460] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[461] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[462] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[463] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[464] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[465] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[466] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[467] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[468] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[469] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[470] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[471] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[472] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[473] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[474] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[475] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[476] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[477] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[478] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[479] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (27) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.

[480] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (36) bekezdése. Hatályos 2012.05.16.

[481] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[482] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[483] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[484] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[485] Megállapította a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 3. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.01.01. A melléklet címéhez tartozó alábbi lábjegyzetet megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.12.18. Ez a melléklet a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

[486] Ez a melléklet a Tanács 92/23/EGK irányelvével, az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/11/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 30.02., 54.00. és 64. számú előírásaival egyenértékűek.

[487] Beiktatta a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.12.18.

[488] A melléklet címéhez tartozó alábbi lábjegyzetet beiktatta a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.12.18. Ez a Rész a 92/23/EGK tanácsi irányelvnek, és az azt módosító 2001/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2005/11/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. A Rész követelményei az ENSZ-EGB 30.02., 34., 54.00., 64. és 117. számú előírásaival egyenértékűek.

[489] A gumiabroncsokra vonatkozó műszaki követelmények hasonlóak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) 30. és 54. előírásában meghatározottakhoz.

[490] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[491] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[492] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[493] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[494] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[495] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[496] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[497] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[498] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[499] Hatályon kívül helyezte a 44/2014. (X. 31.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2014.11.01.

[500] Beiktatta a 90/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.12.29.

[501] Ez a melléklet a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelvével (2005. október 26.), valamint az azt módosító a Bizottság 2009/1/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz. - A lábjegyzet szövegét megállapította a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (7) bekezdése.

[502] Módosította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[503] Megállapította a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2010.02.04.

[504] * Az ezen adatközlő lapon használt számok és lábjegyzetek megfelelnek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében foglaltaknak. Az ezen irányelv szempontjából nem releváns tételek nem szerepelnek.

[505] Beiktatta a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2010.02.04.

[506] Beiktatta a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2010.02.04.

[507] Beiktatta a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2010.02.04.

[508] * Amennyiben a légzsákot a kormánykerékbe építik be, maga a kormánykerék.

[509] Megállapította a 23/2012. (V. 8.) NFM rendelet 11. § (49) bekezdése. Hatályos 2012.05.16.

[510] Beiktatta a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (11) bekezdése. Hatályos 2008.01.05.

[511] Ez a melléklet a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelvével (2006. május 17.) megegyező szabályozást tartalmaz.

[512] * HL L 244., 2000. 9. 29., 1. o. A legutóbb a 29/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2006. 1. 11., 27. o) módosított rendelet.

[513] * A készítményekben lévő nem fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-számításához az IPCC első értékelésében közzétett értékeket kell alkalmazni, lásd: Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J. T. Houghton, G. J. Jenkins, J. J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990.

[514] * H. L. L161., 2007. 6. 22., 33. o.

[515] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[516] Megállapította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 6. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[517] Megállapította a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 6. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[518] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[519] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[520] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[521] Hatályon kívül helyezte a 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[522] Ez a melléklet a Tanács 93/14/EK és a Bizottság 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 78.02 számú előírásával egyenértékűek. (A lábjegyzet szövegét megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése.)

[523] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[524] Beiktatta a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[525] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[526] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[527] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[528] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[529] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[530] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/80/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[531] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[532] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/78/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[533] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[534] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/79/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[535] Megállapította a 41/2010. (V. 12.) KHEM rendelet 4. § (6) bekezdése. Hatályos 2010.06.01.

[536] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[537] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/67/EK irányelvével és az azzal egyenértékű ENSZ-EGB 53. számú előírással összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[538] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[539] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[540] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[541] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[542] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[543] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[544] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[545] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[546] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[547] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[548] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[549] Az MR A. Függelék A/21. számú melléklete szerinti osztályozásnak megfelelően.

[550] Az MR A. Függelék A/21. számú melléklete szerinti osztályozásnak megfelelően.

[551] Az MR A. Függelék A/21. számú melléklete szerinti osztályozásnak megfelelően.

[552] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[553] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[554] Hatályon kívül helyezte a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 7. § b) pontja. Hatálytalan 2014.06.30.

[555] Hatályon kívül helyezte a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 7. § b) pontja. Hatálytalan 2014.06.30.

[556] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[557] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[558] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[559] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[560] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[561] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[562] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[563] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[564] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[565] A 76/757/EGK irányelv szerinti osztályozásának megfelelően.

[566] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[567] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[568] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[569] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[570] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[571] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[572] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[573] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[574] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[575] Hatályon kívül helyezte a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 7. § c) pontja. Hatálytalan 2014.06.30.

[576] Hatályon kívül helyezte a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 7. § c) pontja. Hatálytalan 2014.06.30.

[577] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[578] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[579] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[580] Módosította a 27/2016. (VII. 22.) NFM rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2016.08.06.

[581] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[582] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[583] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[584] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[585] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[586] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[587] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[588] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[589] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[590] Megállapította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[591] Az MR. A. Függelék A/21. számú melléklet szerinti osztályozásnak megfelelően.

[592] Beiktatta a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[593] Módosította a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.06.30.

[594] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (6) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[595] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/62/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[596] * segédmotoros kerékpárok esetén rendszám- és/vagy típustábláról van szó.

[597] Ez a melléklet a Tanács 95/1/EK irányelvével és az azt módosító, a Bizottság 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (A lábjegyzet szövegét megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (7) bekezdése.)

[598] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[599] Megállapította a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2006.12.31.

[600] Beiktatta a 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 17. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[601] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (8) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[602] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/63/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[603] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 14. § 8. pontja. Hatályos 2013.12.10.

[604] A pótkocsis traktoroknál a BB' vonalon való áthaladásnál a pótkocsit nem kell figyelembe venni.

[605] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[606] A Melléklet címéhez tartozó lábjegyzetet megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (10) bekezdése. Hatályos 2011.12.07. Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/60/EK irányelvével, és a Bizottság 2010/62/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[607] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (10) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[608] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (10) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[609] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (10) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[610] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/59/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[611] Megállapította a 19/2008. (VIII. 14.) KHEM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.08.22.

[612] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (11) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[613] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/66/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[614] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (12) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[615] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/64/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[616] Hatályon kívül helyezte a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 2019.10.21.

[617] Megállapította a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 6. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2019.10.21.

[618] A vonatkozó esetekben.

[619] Például: rádiótelefon és CB-rádió.

[620] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (33) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[621] 1 Ez a melléklet a Tanács 76/763/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 97/54/EK, a Tanács 1999/86/EK, valamint a Bizottság 2010/52/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[622] Megállapította a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[623] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (7) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[624] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (13) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[625] Ez a melléklet a Tanács 2009/76/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[626] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (14) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[627] Ez a melléklet a Tanács 2009/57/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[628] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (34) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[629] Hatályon kívül helyezte a 36/2019. (IX. 20.) ITM rendelet 8. § c) pontja. Hatálytalan 2019.10.21.

[630] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (15) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[631] Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/61/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[632] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (16) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[633] Ez a melléklet a Tanács Európai Parlament és a Tanács 2009/68/EK irányelve irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[634] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (17) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[635] Ez a melléklet a Európai Parlament és a Tanács 2009/58/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[636] Megállapította a 67/2009. (XI. 27.) KHEM rendelet 8. § (18) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[637] Ez a melléklet a Európai Parlament és a Tanács 2009/75/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[638] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (37) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[639] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (11) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[640] Ez a melléklet a Tanács 80/720/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 82/890/EGK irányelvével, a Bizottság 88/414/EGK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács 97/54/EK irányelvével, a Bizottság 2010/22/EU és 2010/62/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[641] A melléklet címéhez tartozó alábbi lábjegyzetet megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.13.01. Ez a melléklet a Tanács 86/297/EGK irányelvével, az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 97/54/EK irányelvével és a Bizottság 2010/62/EU irányelvével és a Bizottság 2012/24/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A C. Függelék C/19. számú melléklete a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

[642] Megállapította a 66/2012. (XII. 10.) NFM rendelet 6. § (10) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[643] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (13) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[644] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (38) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[645] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (14) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[646] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (15) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[647] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (39) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[648] A Melléklet címéhez tartozó lábjegyzetet megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdése. Hatályos 2011.12.07. Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/144/EK irányelvével, és az azt módosító, a Bizottság 2010/62/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[649] A melléklethez tartozó lábjegyzetet megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10. "1 Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2009/144/EK irányelvével és a Bizottság azt módosító 2010/62/EU irányelvével és 2013/8/EU irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A C. Függelék C/23. számú melléklete a 41/2010. (V. 12.) KHEM rendelet 4. § (7) bekezdésével megállapított, a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése, a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdése, a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése szerint módosított szöveg. A 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a C. Függelék C/23. számú melléklet II. Rész címében a "Követelmények" szövegrész helyébe a "Sebességszabályozó, valamint a hajtóelemek, a kiálló részek és a kerekek védelme, különleges alkalmazásokra vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények, kezelési útmutató" szöveg lép, nem vezethető át. A 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdésével elrendelt, a C. Függelék C/23. számú melléklet III. Rész 2.3.2.11. pontjára és a C. Függelék C/23. számú melléklet III. Rész 2.3.2.11. pontjára vonatkozó módosítás nem vezethető át."

[650] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[651] Módosítottatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[652] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[653] Megállapította a 63/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 8. § (16) bekezdése. Hatályos 2011.12.07.

[654] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[655] Beiktatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[656] Módosítottatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[657] Módosítottatta a 26/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 9. § (9) bekezdése. Hatályos 2011.03.02.

[658] A melléklethez tartozó lábjegyzetet megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10. "Németország esetében = 1, Franciaország esetében = 2, Olaszország esetében = 3, Hollandia esetében = 4, Svédország esetében = 5, Belgium esetében = 6, Magyarország esetében = 7, a Cseh Köztársaság esetében = 8, Spanyolország esetében = 9, az Egyesült Királyság esetében = 11, Ausztria esetében = 12, Luxemburg esetében = 13, Finnország esetében = 17, Dánia esetében = 18, Románia esetében = 19, Lengyelország esetében = 20, Portugália esetében = 21, Görögország esetében = 23, Írország esetében = 24, Horvátország = 25, Szlovénia esetében = 26, Szlovákia esetében = 27, Észtország esetében = 29, Lettország esetében = 32, Bulgária esetében = 34 Litvánia esetében = 36, Ciprus esetében = 49, Málta esetében = 50."

[659] A 2.3. pontban meghatározottak szerint.

[660] A 2.3. pontban meghatározottak szerint.

[661] A 2.3. pontban meghatározottak szerint.

[662] A szilánkosodási vizsgálat eredményeit még akkor is rögzíteni kell, ha fényképre nincs szükség.

[663] * Alkalmas készüléket szállít a Teledyne Taber (Egyesült Államok).

[664] * Alkalmas koptatókerék szerezhető be a Teledyne Tabertől (Egyesült Államok).

[665] * E vizsgálati körülmények kizárják a kondenzációt a vizsgálati darabokon.

[666] * Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (Commission Internationale de l'Éclairage).

[667] Az egyenletesen edzett üvegtáblák e típusa traktorok esetében szélvédőként is használható.

[668] Az ilyen típusú rétegelt üvegtábla traktorok szélvédőjeként is használható.

[669] Az ilyen üveg-műanyag tábla traktorok szélvédőjeként is használható.

[670] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[671] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[672] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[673] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[674] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[675] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[676] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[677] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[678] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[679] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[680] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[681] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[682] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[683] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[684] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[685] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[686] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[687] Beiktatta a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[688] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[689] Módosította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

[690] Megállapította a 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet 13. § (40) bekezdése. Hatályos 2013.12.10.

Tartalomjegyzék