60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában és a 96. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §-ának (1), (3) és (4) bekezdéseiben, valamint az Ártv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya

a) a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia,

b) a közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia

legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek a megállapítására terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. §

(1) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a, valamint a (2) bekezdés tartalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott, ténylegesen rendelkezésre álló teljesítményértékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;

b) fajlagos tüzelőhő-felhasználás: adott erőműből, vagy annak villamosenergia-termelő gépegységéből adott időszak alatt értékesített villamosenergia-mennyiség előállításához felhasznált tüzelőhő-mennyiség fajlagos értéke. Mértékegysége: kJ/kWh;

c) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a villamos energia vásárlói számára a VET 17-18. §-ai, illetve a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltatók számára a VET 43. § (2) és (4) bekezdései írják elő, s amely(ek)et a Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük - az aláírást követő 15 napon belül - a Magyar Energia Hivatal számára;

d) fogyasztói profil: a fogyasztók egy meghatározott körének a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéje;

e) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre naptári évek szerint rögzített, a közüzemi nagykereskedő által garantáltan megvásárolandó villamosenergia-mennyiség;

f) kiadott villámos energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel mért villamosenergia-mennyiség;

g) lekötött egység: a termelő azon erőműve vagy annak villamosenergia-termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;

h) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;

i) operatív terv: a közüzemi villamos energia vásárlója által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint;

j) szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és fogyasztása a magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

k)[1] mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik.

Általános rendelkezések

3. §

(1) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott legmagasabb hatósági árakat és azok alkalmazási feltételeit kell alkalmazni, kivéve ha a felek alacsonyabb árban állapodnak meg.

(2) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell.

(3) Az e rendelet mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Közüzemi célra lekötött villamos energia

4. §

(1) Közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 1. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vásárlónak a közüzemi célra lekötött villamos energia ellenértékeként a lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítményért (kW) rendelkezésre állási díjat, az átadott (teljesített) villamosenergia-mennyiségért (kWh) energiadíjat kell fizetnie, amelyeket e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja tartalmaz.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjakon felül feltételes energiadíj (a továbbiakban: FED) is fizetendő - a termelő fél évente történő választása alapján - az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott erőmű gázturbinái által az ugyanazon 2. pont alatt megjelölt "Mértékadó terhelési állapot"-nál alacsonyabb terhelés mellett termelt villamos energia mennyisége után. A FED fizetésének feltételeit e rendelet 2. számú mellékletének 4. b) pontja tartalmazza.

(5) Az atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba külön jogszabály alapján teljesítendő befizetések fedezetére a közüzemi célra lekötött villamos energia vásárlója az 1. számú melléklet 3. pontja szerinti nukleáris alapképzési díjat is köteles fizetni az atomerőmű részére e rendelet 2. számú mellékletének 5. pontja értelmében.

(6) Azon erőművek esetében, amelyek előző vagy tárgyévi fűtő- és erőművi tüzelőolaj-felhasználása a 100 kt-t meghaladja, az e rendelet 2. számú mellékletének 6. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat (a továbbiakban: ÁKD) kell alkalmazni. Az ÁKD kiszámítását a termelőnek kell elvégeznie az ellenőrzés lehetőségének a villamos energia vásárlója, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett.

(7) Az olyan kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi egység részére, amelynél a gázszolgáltató

a) a termelő és a gázszolgáltató közötti hatályos szerződésnek megfelelő megszakítást, vagy

b) a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 24. § (2) bekezdése alapján forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást

alkalmaz, és ennek következtében az erőművi egység ideiglenesen gázturbinaolaj felhasználásával üzemel, a gázturbinaolaj felhasználásával termelt, közüzemi célra lekötött és értékesített villamos energia után az e rendelet 2. számú mellékletének 7. pontja szerinti gázturbinaolajos kiegészítő díjat (a továbbiakban: TKD) kell fizetni. A TKD kiszámítását a termelőnek kell elvégeznie a megszakítással vagy korlátozással érintett hónapra vonatkoztatva, az ellenőrzés lehetőségének a villamos energia vásárlója, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett. A közüzemi nagykereskedő a TKD kifizetéséből adódó többletköltség árban történő elismerését árfelülvizsgálati kérelem keretében kérheti a Magyar Energia Hivataltól.

(8) Abban az esetben, ha a garantált átvétel az év folyamán nem teljesült, és a közüzemi nagykereskedő hozzájárult versenypiaci értékesítéshez, a termelő köteles a versenypiacon értékesített mennyiségnek a garantált átvételhez viszonyított hányada után számított rendelkezésre állási díj ötven százalékát a közüzemi nagykereskedő részére visszafizetni.

A közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia

5. §

(1) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiára két zónaidős tiszta áramdíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 4. számú melléklete, az alkalmazandó zónaidőket e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3)[2] Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor a közüzemi villamosenergia-igények biztonságos, legkisebb költségű kielégítése érdekében köteles a közüzemi nagykereskedőnek naponta, a tárgynapot megelőzően, napi menetrend bejelentést küldeni. A menetrend (ek) et úgy kell elkészíteni, hogy a különböző engedélyes tevékenységekhez tartozó (rendelt) villamos energia mennyiségek egymástól egyértelműen elkülöníthetők legyenek. A menetrend készítés és küldés részletes formai szabályait a Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bejelentett menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség különbözetére e rendelet 3. számú melléklete nem vonatkozik, annak áráról a szerződő felek a Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak szerint állapodnak meg.

(4)[3] Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes önálló mérlegkör-felelős, akkor az engedélyes tevékenységéhez tartozóan az általa a rendszerirányítónak bejelentett mérlegköri menetrendektől való eltérések után - a Kereskedelmi Szabályzat alapján -a rendszerirányítóval számol el.

(5)[4] Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedő mérlegkörétől eltérő mérlegkör tagja, akkor az általa megadott menetrendektől való eltérésekkel kapcsolatban a mérlegkör-felelősével kötött szerződés szerint számol el.

Záró rendelkezések

6. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító

11/1997. (III. 24.)IKIM,

29/1997. (VI. 25.) IKIM,

54/1997. (IX. 23.) IKIM,

74/1997. (XII. 21.) IKIM,

4/1998. (VII. 23.) GM,

13/1998. (XI. 23.) GM,

24/1998. (XII. 19.) GM,

33/1999. (VI. 18.) GM,

74/1999. (XII. 20.) GM,

21/2000. (VI. 21.) GM,

46/2000. (XII. 21.) GM,

18/2001. (VI. 25.) GM,

36/2001. (XII. 22.) GM rendelet, valamint a

38/2000. (X. 31.) GM rendelet 4. §-a

hatályát veszti.

(2)[5] A rendelet 5. §-ának (3) bekezdése 2003. július 1-jén, a (4) bekezdése 2004. július 1-jén lép hatályba.

(3) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal a 2003. január 1. utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

(4) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.

(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.

(6) E rendelet 1. §-ánakaj pontja, 2. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai, c) pontjának a VET 17-18. §-aira hivatkozó része, e)-i) pontjai, 4. §-a, valamint 1. és 2. számú melléklete 2004. január l-jén hatályát veszti.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez

A közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa nélkül)

1. Általános díjak

2. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez

A közüzemi célra lekötött villamos energia áralkalmazási feltételei

1. Általános szabályok

a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken alapuló számla alapján történnek.

b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.

c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

2. Különleges szabályok

a) A termelő a közüzemi célra (lekötött és) átadott villamos energia ellenértékéről havonta két számlát állíthat ki.

b) Az első számla a felek közötti szerződésben adott hónapra rögzített rendelkezésre állási és nukleáris alapképzési díj felét, valamint a hónap l-15. napjára vonatkozó energiadíj értékét tartalmazza. A termelő az első számlát minden hónap 15-ét követő két napon belül a közüzemi villamos energia vásárlójának dokumentáltan megküldi, és a vásárló köteles azt legkésőbb a hónap 21. napjáig kiegyenlíteni. Amennyiben a hónap 21. napja munkaszüneti napra esik, úgy a számlát az ezt követő első banki napig kell kiegyenlíteni.

c) A második számla a rendelkezésre állási és az energiadíj tényleges értékeit, valamint a 4. § (5)-(7) bekezdései szerinti díjakat tartalmazza az első számlában kiszámlázott értékek figyelembevételével.

d) A termelő a második számlát legkésőbb a tárgyhónap utolsó napját követő három munkanapon belül a közüzemi villamos energia vásárlójának dokumentáltan megküldi, és az köteles a számlát a kézhezvételtől számított 5. munkanapon belül kiegyenlíteni.

e) Az éves garantált villamosenergia-átvétel havi értékeinek tűrése - 15%. Az egyéb lekötések tűréseiről a felek a felek közötti szerződésben, vagy a kereskedelmi év során a szerződésben lefektetett értéktől eltérően is megállapodhatnak.

f) Abban az esetben, ha a felek közötti szerződésben szereplő garantált átvételt a közüzemi nagykereskedő az adott évben nem tudja teljesíteni, a közüzemi nagykereskedő a garantált átvétel elmulasztása miatt - a termelőt érintő vis maior esemény vagy kényszerkiesés, vagy a termelő kérésére újraütemezett karbantartás miatti okok kivételével - a termelő teljes megemelkedett tüzelőanyagköltségét köteles megtéríteni.

3. Rendelkezésre állási díj

a) A rendelkezésre állási díjat (RD) ezer forintban kifejezve egy lekötött egységre vonatkozóan - a külön nyilvántartott lekötött kapacitásokra havonta - bármely hónapra az alábbiak szerint kell kiszámítani:

RD = P x Rda/név x nhó

ahol

b) A feltételes energiadíj (FED) meghatározásához az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott díjtételt annyival kell megszorozni, ahány százalékponttal a "Figyelembe veendő terhelési állapot" kisebb a "Mértékadó terhelési állapot"-nál.

A "Figyelembe veendő terhelési állapot" meghatározásához a gázturbinák által a félórás mérések alapján kiadott villamos teljesítményt el kell osztani az erőmű aktuális rendelkezésre álló változó teljesítményének meghatározásához - a gázturbinák jelleggörbéi alapján - használt gázturbina teljesítménnyel.

A gázturbináknak a 1. számú melléklet 2. pontjában megjelölt "Indokolt félórás minimális terhelési állapot"-ánál alacsonyabb terhelése esetén a feltételes energiadíj (FED) mértékét az ugyanazon 2. pont alatt megjelölt díjtétel (feltételes energiadíj) kétszeresének figyelembevételével kell meghatározni.

c) Ha egy adott elszámolási időszakban több kiegészítő megállapodás alapján történik átvétel, akkor először a felek közötti szerződések alapján - a garantált átvétel felett - lekötött többlet kiadott villamos energia mennyiségeket kell figyelembe venni, és így kell meghatározni a garantált átvételből kiadott villamos energia mennyiségét. Ebben az esetben az a) pont alatti képletben az Mt értékét minden többletlekötésre külön kell figyelembe venni.

5. Nukleáris alapképzési díj

A nukleáris alapképzési díjat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §. (4) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében kell megfizetni.

6. Árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD)

a) Az árkülönbözeti kiegészítő díj a villamosenergiatermeléshez felhasznált, indokolt havi fűtőolaj- és erőművi tüzelőolaj-mennyiség alapján fizetendő. Az indokolt havi fűtőolaj- és erőművi tüzelőolaj-mennyiséget a tárgyhóban értékesített villamos energia mennyiségéből és a Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználásból adódó szorzatból kiindulva kell meghatározni, csökkentve ezen szorzat értékét a tárgyhavi igazolt földgáz hőfelhasználással.

aa) A Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználás: 9910 kJ/kWh.

ab) Az aa) pontban feltüntetett értéktől az elszámolás során a felek eltérhetnek, ha az erőmű

- független szakintézmény által végzett blokkterhelési jelleggörbére illesztett másodfokú polinom szerinti, a félórás mérések terhelési állapotaihoz tartozó fajlagos tüzelőhő-felhasználási értékek és az adott félórában értékesített villamos energia mennyiségek szorzatával számított tárgyhavi blokkátlagainak mennyiségre súlyozott átlagán alapuló elszámolást választ, és

- a fentieknek megfelelő elszámolásra vonatkozó szándékát a közüzemi nagykereskedőnek bejelenti. Ebben az esetben a félórás mérésen alapuló elszámolás a bejelentést követő hónap első napjától alkalmazható.

ac) Az elszámolási módok közötti választás az erőművet fél éven belül egyszer illeti meg.

b) Az árkülönbözeti kiegészítő díjat a ba)-be) pontok szerint kell kiszámítani.

ba) A tárgyhavi árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD) összege (Ft):

ÁKD = OK - (VED - TFG x GÁ)

ahol

c) Ha az ÁKD b) pont szerint kiszámított értéke pozitív, azt a villamos energia vásárlója, ellenkező esetben a villamos energia eladója köteles megfizetni a jogosult által kiállított számla alapján.

d) A 2003. januári energiadíjakban figyelembe vett fűtő- és erőművi tüzelőolaj ár (nehéz fűtőolaj [F100/200], erőművi tüzelőolaj [ETO/LFO] és középnehéz fűtőolaj [F90/160]): 919 Ft/GJ

7. Gázturbinaolajos kiegészítő díj (TKD)

a) Gázturbinaolajos kiegészítő díj (TKD) értéke (Ft):

TKD = T - G

3. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[7]

A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (ÁFA nélkül)

4. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[8]

A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia áralkalmazási feltételei

1. Általános szabályok

a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken, valamint a közüzemi szolgáltatók és elosztó hálózati engedélyesek által megadott menetrendeken alapuló számla alapján történnek.

b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.

c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni.

A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

2. Különös szabályok

a) A villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő havonta két számlát állíthat ki és nyújthat be.

b) Az első számla tartalmazza a közüzemi szolgáltató vagy az elosztó hálózati engedélyes által a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig benyújtott, előrejelzett tárgyhavi villamosenergia-mennyiség 50%-ának megfelelő díjösszeget.

c) Az első számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget a közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

d) A második számla tartalmazza

(i) adott közüzemi szolgáltatóra vonatkozóan e melléklet 3. pontja,

(ii) adott elosztó hálózati engedélyesre vonatkozóan:

- ha a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 4. pontja,

- ha nem a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 7. pontja

szerinti díjösszeget, csökkentve az első számlában foglalt díjösszeggel.

e) A havi második számla kiállítása érdekében a rendszerirányító - az elosztó hálózati engedélyesnek a VET 23. § (1) a) pontja, illetve az Üzemi Szabályzat szerinti bevonásával - köteles a közüzemi nagykereskedelem mennyiségi elszámolásához a mérési rendszerének elszámolási adatait érvényesíteni, és az elszámolási időszakot követő negyedik munkanap reggel 8 órától az érintett erőművek, kiserőművek, közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek, kereskedők, valamint a közüzemi nagykereskedő részére az adatokhoz való hozzáférést biztosítani, valamint a közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek és a közüzemi nagykereskedő részére elektronikus úton megküldeni. Az átadott adatokat a rendszerirányító köteles a rendszerében dokumentáltan nyilvántartani.

Amennyiben a rendszerirányító az elszámolás során hibás mérési adatokat észlel és ezek korrekciójára az elszámolás elvégzéséig nincs módja, köteles erről az érintetteket tájékoztatni, és a korrekciót az elszámolási időszakot követő 8 munkanapon belül elvégezni.

A számlák az ilyen, hibás mérési adatokat tartalmazó elszámolás alapján is kibocsáthatók.

f) A havi második számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig nyújthatja be az átvevő közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

3. A közüzemi szolgáltató által a közüzemi nagykereskedőnek fizetendő díjösszeget (KSD) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:

4. A közüzemi nagykereskedő mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyes által a közüzemi nagykereskedőtől vásárolt villamos energiáért fizetendő díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:

A statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet.

5. Az adott elosztó hálózatra betáplált villamos energia mennyiségeket - zónaidők szerinti bontásban - az alábbiak szerint kell meghatározni:

6. A közüzemi nagykereskedő mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyesek által a menetrendektől való eltérések után fizetendő kiegészítő díjösszeg (KD) tekintetében az érintett felek egymás közötti megállapodása az irányadó. Amennyiben nincs érvényes megállapodás, akkor a kiegészítő díjösszeg (KD) értékét a következő módon kell meghatározni:

b) Amennyiben a "j"-edik elszámolási mérési időintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség nagyobb, mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerűsített villamosenergia-mennyiség, akkor

ellenkező esetben: KDFj=0.

c) Amennyiben a "j"-edik elszámolási mérési időintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség kisebb, mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerűsített villamosenergia-mennyiség, akkor

ellenkező esetben: KDLj=0.

7. Amennyiben adott elosztó hálózati engedélyes nem tagja a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének, akkor az általa a közüzemi nagykereskedőnek fizetendő díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:

8. Ha a közüzemi szolgáltató villamosenergia-ellátása - a közüzemi nagykereskedő, a rendszerirányító és az érintett hálózati engedélyes megállapodása alapján - a rendszerszintű legkisebb költség elve alapján részben vagy egészben szigetüzemben történik, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a közüzemi nagykereskedő köteles az érintett hálózati engedélyes részére megtéríteni.

5. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez[9]

Az egyes napszakok (zónaidők) tartalma

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartalmát munkanapokon

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás

tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

2. Nem munkanapnak számító napokon az egész nap (24 óra) csúcsidőn kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.