8/2002. (II. 15.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának,valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadékának részletes szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának a)-f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadéka megállapításának részletes szabályait a következők szerint állapítom meg:

A RENDELET HATÁLYA

1. §

A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: az állomány tagja), valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki.

1/A. §[1]

A nyugellátási igény elbírálásához kapcsolódóan az egészségkárosodás mértékének meghatározására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 72. §-ának szabályai az irányadók.

A SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hjt. 203. §-ához)

2. §[2]

(1) A Hjt. 203. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanságot a katonai alkalmassági felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg.

(2) A szolgálati nyugdíjat a szolgálati viszony megszűnését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

3. §[3]

4. §[4]

(A Hjt. 204. §-ához)

5. §

(1)[5] Ha a Hjt. 204. § (1) bekezdése szerint a nyugdíj számításának az időszaka két naptári évet érint, akkor a tört évekre eső illetmény és illetményjellegű juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1 hónapra eső része képezi a nyugdíjalapot.

(2)[6] Ha a hivatásos katona egy évnél rövidebb időre részesült illetményben vagy távolléti díjban, a rövidebb időszak alatt elért (1) bekezdés szerinti juttatások alapján kell a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet megállapítani. Ha azonban a nyugdíjalap-számítás időszakában a hivatásos katona nem, vagy 30 napnál rövidebb időszakra kapott illetményt vagy távolléti díjat, nyugdíját a besorolás szerinti illetménye figyelembevételével kell megállapítani,

(3)[7]

(4) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíjának megállapításánál azokat kell azonos minősítésű repülőhajózóknak tekinteni, akik a repülési pótlék szempontjából a nyugállományba helyezettel azonos kategóriába tartoznak, és az osztályos fokozatuk is megegyezik.

(5) Nem alkalmazható a (4) bekezdés szerinti kedvezmény annál a repülőhajózónál, akiknél a letiltáshoz vezető egészségromlás neki felróható okból alakult ki.

(6)[8] Ha a nyugdíj megállapítására közvetlenül a Magyar Honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálat befejezését követően került sor, a nyugdíj alapját a vezénylés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a szolgálati viszony a más szervnél teljesített szolgálat befejezését követő időszak folyamán felmentéssel szűnik meg, a nyugdíj alapját a más szervnél elért, valamint a felmentési idő alatt kifizetett juttatások nyugdíjalapba beszámító időarányos részének figyelembevételével kell meghatározni.

A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ

(A Hjt. 207. §-ához)

6. §[9]

(1) A rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke az 50%-ot nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni.

7. §[10]

8. §[11]

9. §[12]

10. §[13]

A BALESETI ELLÁTÁSOK

(A Hjt. 208. §-ához)

A baleseti rokkantsági nyugdíj

11. §

(1)[14]

(2) A baleset, illetőleg a betegség minősítésének szabályait (összefügg-e a szolgálati kötelmekkel, illetőleg szolgálati eredetű-e) külön jogszabály tartalmazza.

12. §

(1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)[15] A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani, és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

A baleseti járadék

13. §

(1) A baleseti járadékra való jogosultságot, valamint a járadék mértékét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57-60. §, 65. §-ai, valamint a végrehajtásával kapcsolatos 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 34-36/A. §-ai szabályozzák.

(2)[16] A baleseti járadékra vonatkozó igényt a balesetet minősítő határozat alapján kérelemmel lehet érvényesíteni. Foglalkozási betegség esetén az állományilletékes parancsnok - a FÜV adatszolgáltatási kötelezettsége mellett - a személyügyi szerve útján köteles felterjeszteni a kérelmet a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szervéhez, ha az orvos szakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségből eredő egészségkárosodás mértéke a 14%-ot eléri vagy meghaladja.

14. §[17]

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

(A Hjt. 209-211. §-aihoz)

15. §[18]

15/A. §[19]

(1) Az özvegyi nyugdíjnak a Tny. 47. § (2) bekezdés a) pontja szerinti okból történő feléledéséhez a Tny. 7. §-a szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az irányadó.

(2) A hozzátartozói ellátást a hivatásos állomány tagja elhalálozása napját követő naptól kell megállapítani és a Hjt. 213. § (1) bekezdése szerinti ellátás lejártát követően kell folyósítani.

(3) Ha nyugellátásra jogosult hozzátartozó a hivatásos állomány meghalt tagjával nem élt közös háztartásban, akkor részére a nyugellátást az elhalálozás időpontjától kell megállapítani, illetve folyósítani.

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hjt. 212-214. §-aihoz)

16. §[20]

(1) A hivatásos katonák és hozzátartozóik, valamint a jogviszonyuk fennállása alatt a szerződéses katonák és hozzátartozóik nyugellátását a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve állapítja meg, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja.

(2) A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

17. §

A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve a rendelkezésre álló okmányok alapján hivatalból dönt:[21]

a)[22] a betegség és az abból eredő haláleset szolgálati kötelmekkel összefüggő minősítéséről;

b) a szolgálati nyugdíjról;

c) a rokkantsági nyugdíjról;

d)[23] a szolgálati nyugdíjjogosultságról és a szolgálati nyugdíj mértékét meghatározó szolgálati időről;

e)[24]

f)[25]

g)[26] a megállapított rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék összegének az egészségkárosodás változásának megfelelő felemeléséről, csökkentéséről, változatlan továbbfolyósításáról, továbbá ezen ellátásoknak a rokkantság vagy az egészségkárosodás megszűnése, illetőleg a kötelező orvosi vizsgálaton való meg nem jelenés miatti beszüntetéséről;

h) a hozzátartozók részére a rokkantság alapján járó nyugellátásoknak a rokkantság alakulása szerinti továbbfolyósításáról vagy beszüntetéséről;

i)[27] a Hjt. 203. §-ának (6) bekezdése alkalmazása esetén, az 52. életév betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításáról;

j)[28] a Hjt. 203. §-ának (8) bekezdése alá tartozók esetében - a szolgálat felső korhatárának betöltésekor vagy megrokkanás miatt - a szolgálati (rokkantsági) nyugdíj folyósításáról;

k)[29] a hivatásos állományúak nyugdíjának a Hjt. 214-214/A. §-a szerinti rögzítéséről;

l) a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről.

m)[30]

18. §[31]

A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve hivatalból intézkedik a rokkantság, illetve egészségkárosodás alapján megállapított rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj továbbfolyósításához szükséges szakértői szerv megkeresése iránt.

19. §[32]

A HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve kérelemre dönt minden egyéb nyugdíj- és baleseti járadék megállapítására irányuló kérelemről:[33]

a) a baleseti járadékról;

b) az állomány elhunyt tagának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

c) az elhunyt nyugdíjas özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

d) a szülői nyugdíjigényről;

e)[34] a felső korhatár betöltése előtt a Hjt. 203. § (5) bekezdése alapján, illetve az 52. életév betöltése előtt a Hjt. 203. § (6) bekezdése alapján a csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósításáról, valamint a Hjt. 203. § (8) bekezdése alá tartozók esetében a nyugdíjfolyósításáról, ha ezek az esetek egészségkárosodás miatt válnak indokolttá;

f) az állapotrosszabbodással, illetve állapotjavulással kapcsolatos igények elbírálásáról, a szakértői szerv szakvéleménye alapján;

g) a feltételek hiányában vagy a kötelezően előírt felülvizsgálaton való meg nem jelenés miatt megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényről;

h) az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj ismételt megállapítására (feléledésére) irányuló igényről.

i)[35]

20. §[36]

A nyugellátásra vonatkozó döntést közölni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal és a kérelmező lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnoksággal.

21. §[37]

(1) A nyugellátás megállapításához, illetve a megállapított nyugdíj továbbfolyósításához szükséges szakértői felülvizsgálat céljából az egészségkárosodás mértékét véleményező szakértői szervet a nyugdíjigény elbírálására jogosult szerv keresi meg.

(2) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását a FÜV is kérheti, ha a hivatásos állomány tagja egészségkárosodásának megállapítására kerül sor.

(3)[38] A másodfokon eljáró szakértői szervtől kért szakvélemény alapján a fellebbezést a honvédelemért felelős miniszter bírálja el.

22. §[39]

(1) Ha a nyugellátással kapcsolatos határozatot utóbb azért kell módosítani, mert a Magyar Honvédség tévedése, mulasztása vagy jogszabálysértése miatti hibájából tévesen alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve ha a megállapított (módosított) nyugellátás határidőben történő folyósítására a Magyar Honvédség hibája miatt késedelmesen kerül sor, az érintettet a Tny. 80. § (1) bekezdése alapján a Tny. 80. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat illeti meg.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiszámított és folyósított késedelmi kamatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által meghatározottak szerint a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szerve köteles megtéríteni.

22/A. §[40]

A nyugdíjjogosultságot és mértékét megalapozó szolgálati idő elismerésére a Tny. 43. § (2) bekezdése szerint a katonai szolgálati idő esetén

a) parancs, igazolás, leckekönyv, szolgálati adatlap, társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás,

b) kedvezményesen számított szolgálati idő nyilvántartó lap

alapján kerülhet sor.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2001. december 31-ét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának ellátási rendjéről szóló 5/1997. (II. 18.) HM rendelet hatályát veszti.

(2)[41]

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter