270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

E rendelet hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott környezethasználóra, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve a környezetvédelmi hatóságokra, valamint a területi vízügyi hatóságokra terjed ki.

A környezetterhelési díjkedvezmény elszámolása (igénybevétele, visszaigénylése)[2]

2. §[3]

A környezetterhelési díj éves elszámolásakor a még esedékes díjtartozás befizetése vagy díj visszaigénylése az erre a célra rendszeresített nyomtatványon e rendelet 1-2. számú mellékletében meghatározott adatlap csatolásával nyújtható be az állami adóhatósághoz.

3. §

(1)[4]

(2)[5] Vízterhelési díjkedvezmény vehető igénybe a felszíni vizet közvetlenül érintő vízterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás után, ideértve a szennyvízelvezető- és szennyvíztisztító rendszerek, illetve a szennyvíz-iszap ártalmatlanító és hasznosító létesítmények megvalósítását is.

(3)[6] Amennyiben a vízterhelési díjkedvezmény igénybevételére a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató jogosult, úgy a közszolgáltató és az önkormányzat között létrejött megállapodás egy példányát a díjkedvezmény első évi bevalláskor történő igénybevételkor az állami adóhatóság részére be kell csatolni.

(4)[7] A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételéhez szükséges, a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat a környezetterhelési díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a beruházó rendelkezésére bocsátani.

(5)[8] A díjkedvezmény vagy díjvisszaigénylés mértéke a kibocsátó által fizetendő környezetterhelési díj beruházót érintő összegének 50%-a lehet.

4. §[9]

(1) Hulladékhasznosítást végző kibocsátó esetében a díjkedvezmény mértéke, a fizetendő díj összegének és a hasznosítási arányának a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelő környezetterhelési díj mértéke.

(2) A hasznosítási arány az anyagában történő hasznosítás esetén az új termékbe beépülő hulladék negyedéves tömegének és az új termék negyedéves tömegének hányadosa. Az éves elszámolásban kell rendezni a még esedékes visszaigénylést vagy díjtartozást.

5. §[10]

A kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának módja

6. §

(1) A vízterhelő anyagok kibocsátott mennyiségét a kibocsátó külön jogszabályban meghatározott önellenőrzési terve szerinti mérések, illetve ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján határozza meg, a Ktd. 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivétellel.

(2) A vízszolgáltató köteles mérésekkel igazolt módon a környezetterhelési díj alapjának, illetve mértékének megállapításához a kibocsátó rendelkezésére bocsátani legalább negyedévenként a nyersvíz vízterhelő anyag mennyiségeit. A nyersvíz minőségében bekövetkező változásokról a vízszolgáltató soron kívül értesíti a kibocsátót.

(3)[11] A 3. számú melléklet tartalmazza azokat a vízminőségi és mennyiségi mérőműszereket, amelyek beszerzése figyelembe vehető a díjelőleg számításnál.

A díjfizetés áthárítása

7. §

(1) A vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybe vevőkre a közüzemi csatorna hálózatot működtető közszolgáltatást végző - ideértve a szennyvízelvezető- és szennyvíztisztító rendszert, illetve szennyvíziszap ártalmatlanítást és hasznosítást végző közszolgáltatót is - az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg.

(2)[12] A közüzemi közszolgáltatónak a mért vagy ennek hiányában műszaki számítással meghatározott mennyiségű nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a környezetterhelési díj áthárításánál a vízterhelő anyag tartalmat méréssel, vagy ennek hiányában anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján m3 arányosan kell megállapítani. Az áthárítás alapja a közszolgáltató által a felszíni vízbe kibocsátott vízterhelő anyag tartalma.

8. §

Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez[13]

A levegőterhelési díj díjkedvezmény (díjvisszaigénylés) igénybevétele iránti kérelem tartalmi elemei

2. A környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás adatai

2.1. A beruházásra vonatkozó jogerős engedély(ek)re adatai:

- Az engedélyt kibocsátó megnevezése:

- Kibocsátás ideje:

- Jogerőre emelkedés ideje:

2.2. A beruházással érintett környezetterhelő anyag(ok) és a díjkedvezmény:

2. számú melléklet a 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez[15]

A vízterhelési díj díjkedvezmény (díjvisszaigénylés) igénybevétel iránti kérelem tartalmi elemei

2. A környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás adatai

2.1. A beruházás tárgya:

A beruházással érintett környezetterhelő anyag(ok) és a díjkedvezmény összege:

3. számú melléklet a 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez[17]

Vízminőségi és mennyiségi mérőműszerek

1. Spektrofotométerek

2. Higany elemzők és kiegészítő berendezések

3. Atomabszorpciós spektrométerek (AAS) és kiegészítő berendezések

4. Induktív csatolású plazmaégős atomemmissziós spektrométerek (ICP) és kiegészítő berendezések

5. Kromatográfok, detektorok

6. Elemanalizátorok

7. Áramlásos injektáláson alapuló mérőrendszerek (FIA)

8. Kapillár elektroforézisen alapuló mérőrendszerek

9. Roncsoló feltáró berendezések

10. Elszívó rendszerek

11. Gázellátó rendszerek

12. Desztilláló berendezések

13. Rázó - homogenizáló berendezések

14. Mérlegek és szárazanyagtartalom meghatározók

15. Mintavevő berendezések

16. Szárító és izzító berendezések

17. Bepárló rendszerek

18. Számítógépes adatrögzítő és feldolgozó rendszerek Elektrokémiai mérőrendszerek

19. Online szennyvíz és szennyvíziszap elemző műszerek

20. Mennyiségmérő műszerek és berendezések