36/2003. (X. 3.) IM rendelet

a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Bv. tvr. 84. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

a)[1] beteg: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 78. §-a alapján kényszergyógykezelésre utalt személy, a Be. 140. §-a alapján ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt terhelt, valamint a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélt [Bv. tvr. 31. § (1) bek.];

b)[2] beutalt: az az előzetesen letartóztatott, akinek a bíróság az elmeállapot megfigyelését rendelte el (Be. 107. §), továbbá büntetés-végrehajtási intézetben és katonai büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett előzetesen letartóztatott és elítélt, akinek kóros elmeállapot, illetve szervi-idegrendszeri megbetegedés gyanúja miatt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kezelése szükséges, valamint büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett elítélt, akinek az IMEI-ben történő kezelése azért szükséges, mert kényszergyógyítását is elrendelték, illetve korlátozott beszámítási képességét megállapították [Btk. 17. § (2) bekezdés], vagy akinél a büntetés-végrehajtási intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra utaló tüneteket észlelt és az IMEI-ben történő megfigyelését tartja szükségesnek [Bv. tvr. 31. § (2) bek.]. Beutalt az az előzetesen letartóztatott is, akinél az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs alap, de a szükséges pszichiátriai kezelése miatt a bíróság úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatást az IMEI-ben kell végrehajtani [Be. 141. § (2) bek.].

Az IMEI jogállása, irányítása, felügyelete és vezetése

2. §[3]

(1) Az IMEI a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet. Az IMEI felügyeletét a Belügyminisztérium, szakfelügyeletét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága látja el.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása felett - külön jogszabály szerint - szakfelügyeletet gyakorol, a tapasztaltakról a büntetés-végrehajtásért felelős minisztert tájékoztatja.

(3) Az IMEI-t a főigazgató főorvos vezeti, aki egyben az IMEI parancsnoka (a továbbiakban: főigazgató főorvos).

Az IMEI feladata

3. §

(1)[4] Az IMEI végrehajtja a bíróság által a Btk. 78. §-a alapján elrendelt kényszergyógykezelést, a Be. 140. §-a alapján elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelést, valamint a Be. 141. §-ának (2) bekezdése alapján az előzetes letartóztatást, amennyiben az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes kényszergyógykezelésére nincs alap.

(2) Az IMEI fekvőbeteg-gyógyító intézetként, diagnosztikai és terápiás módszerek alkalmazásával ellátja

a) az előzetesen letartóztatottak elmeállapotának megfigyelését,

b) a beutaltak elmeállapotának kivizsgálását,

c) a betegek kóros elmeállapotának gyógykezelését,

d) a beutaltak szervi-idegrendszeri megbetegedésének kivizsgálását és gyógykezelését,

e)[5] a kényszergyógyításra utalt, továbbá a Btk. 17. § (2) bekezdése szerint korlátozottan beszámíthatónak minősülő, valamint a személyiségzavarban szenvedő elítéltek központi kivizsgálását, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben végrehajtott pszichiátriai-terápiás programok szakmai módszertani irányítását.

(3) Az IMEI, mint országos feladatkörű igazságügyi-pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyító intézet, szakmai kapcsolatot tart fenn a pszichiátria és az igazságügyi-pszichiátria területén működő intézményekkel, valamint más országos intézetekkel, továbbá részt vesz a szakterületén szervezett országos és nemzetközi kutatási programokban.

II. Fejezet

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ÉS AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS VÉGREHAJTÁSA

I. Cím

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

A kényszergyógykezelés foganatosítása

4. §

A beteget kényszergyógykezelés céljából a bíróság értesítése és az arra vezetett végrehajtási utasítás alapján lehet az IMEI-be befogadni.

5. §

(1) A kényszergyógykezelés kezdete az IMEI-be történő befogadás napja.

(2) A befogadást követően meg kell állapítani, hogy a beteg munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban) áll-e, jogosult-e táppénzre, illetve nyugdíjra, és van-e gondnoka.

(3)[6] Ha a betegnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent vagy teljeskörűen hiányzik és nem áll gondnokság alatt, a főigazgató főorvos a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalnál (a továbbiakban: gyámhivatal) a gondnokság alá helyezés iránti polgári per megindítását, illetve szükség szerint zárlat elrendelését vagy ideiglenes gondnok kirendelését kezdeményezi. A gondnok kirendeléséig a beteg érdekképviseletét az IMEI szociális ügyeket intéző előadója és a betegjogi képviselő látja el.

(4)[7] A főigazgató főorvos - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - eseti gyám vagy eseti gondnok, illetve ügygondnok kirendelését, illetve gondnokság alá helyezési per megindítását kezdeményezheti a gyámhivatalnál.

Értesítés a befogadásról

6. §

(1)[8] A befogadási eljárás befejezése után az IMEI a beteg által megjelölt hozzátartozót - gyámság vagy gondnokság alá helyezett esetében a gyámot, illetve a gondnokot is - értesíti a befogadásról. Az értesítésben közölni kell, hogy a hozzátartozó, a gyám vagy a gondnok a betegnek mikor küldhet csomagot és mikor látogathatja meg.

(2) A beteg befogadásáról haladéktalanul értesíteni kell

- az elrendelő bíróságot,

- a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrkapitányságot,

- a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH),[9]

- hadköteles esetén az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot,

- pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt.

(3) Ha a beteg nem magyar állampolgár, akkor befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet (a továbbiakban: illetékes külképviselet). Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a beteg az írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha a külföldi beteg többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni.

(4)[10] A beteg úti okmányát a KEKKH-nak, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagja szolgálati igazolványát a kiállító szervnek kell megküldeni.

A kórlap kiállítása és vezetése

7. §

(1) A beteg befogadásakor kiállított kórlapon, a személyi adatain kívül, fel kell tüntetni az intézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.

(2) A beteg kórlapján minden jelentősebb állapot- vagy kezelésváltozást, egyéb egészségügyi eseményt haladéktalanul fel kell tüntetni.

Vizsgálat és gyógykezelés az IMEI-n kívül

8. §

(1) Ha a beteg gyógykezeléséhez szükséges feltételekkel az IMEI nem rendelkezik, a szükséges szakellátást biztosító egészségügyi intézményt kell igénybe venni.

(2) Amennyiben a beteg állapota indokolja, az IMEI főigazgató főorvosa gondoskodik a beteg megfelelő őrzéséről vagy felügyeletéről. Az őrzést, illetve a felügyeletet polgári ruhában vagy kórházi védőruházatban kell ellátni. A beteg aktuális állapotát figyelembe véve a beteget elsősorban a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházba kell kihelyezni.

(3) A más egészségügyi intézménybe kihelyezett beteget, ha ottani gyógykezelésének indoka megszűnt és állapota megengedi, haladéktalanul vissza kell szállítani az IMEI-be. A más egészségügyi intézményben eltöltött időt a kényszergyógykezelés tartamába be kell számítani.

Adaptációs szabadság

9. §

(1)[11] Az adaptációs szabadságról [Bv. tvr. 84/A. § (4) bek.] a főigazgató főorvos az intézeti Adaptációs Bizottság szakmai álláspontját figyelembe véve dönt. Az Adaptációs Bizottság tagjai:

a) a főigazgató főorvos,

b) az orvos igazgató,

c) az osztályvezető főorvosok,

d) a klinikai-pszichológiai osztály vezetője,

e) az adaptációs szabadságot kezdeményező orvos,

f) a jogi, társadalombiztosítási és nyilvántartási osztály képviselője, valamint

g) az IMEI betegjogi képviselője.

(2) Az Adaptációs Bizottság működési rendjét a főigazgató főorvos által jóváhagyott Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az adaptációs szabadságra vonatkozó engedély megadásánál figyelembe kell venni a beteg állapotát és szociális körülményeit, valamint azt a cselekményt, amelynek elkövetése miatt a kényszergyógykezelést elrendelték.

(4) Az adaptációs szabadság a beteg gondozására alkalmas - és ezt írásban vállaló - személynél tölthető el. A beteg a gondozást vállaló személy kíséretében bocsátható adaptációs szabadságra.

Orvosi ellenőrzés az adaptációs szabadság alatt

10. §

(1) Az adaptációs szabadságon levő beteg köteles a szabadság megkezdésétől számított 48 órán belül, és azt követően az orvos előírása szerint, de legalább kéthetenként orvosi ellenőrzésen megjelenni. Az orvosi ellenőrzés helye Budapesten az IMEI, Budapesten kívül a beteg tartózkodási helye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézet.

(2) A beteget és a gondozását vállaló személyt írásban ki kell oktatni az (1) bekezdésben írt kötelezettségről.

(3) Az adaptációs szabadság engedélyezéséről az IMEI értesíti az orvosi ellenőrzést végző szervet, a beteg adaptációs szabadsága ideje alatti tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és települési önkormányzatot, továbbá pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt. Az adaptációs szabadságra bocsátott beteget igazolással, továbbá szükség esetén megfelelő ruházattal kell ellátni.

(4)[12] A pszichiátriai gondozó intézet az ellenőrzésen észleltekről tájékoztatja az IMEI-t, és a beteg állapotának romlása esetén visszaszállítása iránt az Országos Mentőszolgálat útján - szükség esetén az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igénybevételével - haladéktalanul intézkedik.

A kényszergyógykezelt letétjének kezelése

11. §

(1)[13] A beteg pénzét (táppénz, nyugdíj, jutalom, munkajutalom, szociális segély stb.) letétként kell kezelni. A beteg vagy törvényes képviselője kérésére a letét 5000 forintot meghaladó része fenntartásos takarékbetétkönyvben helyezhető el.

(2) A beteg pénzletétjének meghatározott részét - a tárgyévet megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeget - havonta saját szükségleteire fordíthatja. A főigazgató főorvos a pénzletét nagyobb mértékű felhasználását is engedélyezheti. A felhasználás részletes szabályait és a megvásárolható cikkek körét a főigazgató főorvos határozza meg.

(3)[14] A beteg a letétjéből a főigazgató főorvos engedélyével családjának vagy kapcsolattartójának pénzt küldhet. Ha a beteg cselekvőképtelen, a pénz elküldéséről a törvényes képviselő rendelkezhet. Ha a beteg korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a vagyoni ügyei vitele tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a pénz elküldéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

(4) A pénzletéten kívüli egyéb letétek (pl. érték, okmányérték) kezelésére a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) letétkezelési szabályai az irányadók.

Munkaterápiás foglalkoztatás, rehabilitáció

12. §

(1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását, illetve fejlesztését vagy szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját, mértékét, időtartamát és helyét - az illetékes osztályvezető főorvosnak a beteg egészségi állapotához és munkaképességéhez mért javaslata alapján - a főigazgató főorvos állapítja meg.

(3) A beteget a munkaterápiás foglalkoztatás vagy szakképzés keretében tanúsított munkakészségéhez és munkájához mérten - terápiás célból - havonként munkajutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét a főigazgató főorvos állapítja meg.

(4) A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI a büntetés-végrehajtási költségvetés keretében, elsősorban intézet-fenntartási munka formájában biztosítja. A munkaterápiás foglalkoztatás bevételt eredményező tevékenység is lehet.

(5) A betegek gyógyulásuk érdekében, orvosilag indokolt esetben, egészségügyi szakkíséret és biztonsági felügyelet mellett a főigazgató főorvos engedélyével az intézetet elhagyhatják (pl. külső munkáltatás, kirándulás). A főigazgató főorvos az engedély megadásáról az osztályvezető főorvos szakmai véleményére és a biztonsági szempontokra figyelemmel dönt.

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata

13. §

(1)[15] A befogadástól számított harmadik hónap folyamán és azt követően hat havonta a főigazgató főorvos részletes kórrajz-kivonatot küld a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 566. § (1) bek.], és véleményt nyilvánít, hogy

a) a beteg állapota alapján a kényszergyógykezelés fenntartása vagy megszüntetése indokolt,

b) a beteg állapota megengedi-e, hogy a tárgyaláson személyesen megjelenjen vagy sem.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte előtt is késedelem nélkül előterjesztést kell tenni a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha annak folytatása nem szükséges.

(3) Ha a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó indítvány, előterjesztés vagy kérelem érkezik az IMEI-hez [Be. 566. § (3) bek.], azt haladéktalanul továbbítani kell az illetékes bírósághoz.

(4)[16] Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg, és annak végrehajtását nem szakították meg, az (1) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, a kórrajz-kivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.

(5) A betegnek a bíróság, illetve a hatóság előtti megjelenéséről - egészségi állapota alapján - a főigazgató főorvos dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró bíróságot, illetve hatóságot.

A kényszergyógykezelt elbocsátása

14. §

(1)[17] A kényszergyógykezelés megszüntetésének kezdeményezésekor az IMEI indokolt esetben írásban értesíti a beteg hozzátartozóját, kiskorú vagy gondokság alá helyezett esetén törvényes képviselőjét, pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt, szükség esetén megteszi a beteg további gondozásához szükséges intézkedéseket.

(2) Amennyiben a bíróság a kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget a bíróság értesítésének az IMEI-be érkezése napján el kell bocsátani, és megfelelő igazolással kell ellátni.

(3) A súlyos beteg vagy az önálló életvitelre nem alkalmas beteg elbocsátása előtt kellő időben gondoskodni kell az elbocsátott hazaszállításáról, illetve szükség esetén kezdeményezni kell a megfelelő fekvőbeteg intézményben vagy a pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezését. A szükséges intézkedéseket a főigazgató-főorvos teszi meg.

14/A. §[18]

Értesítés az elbocsátásról

15. §

(1) Az elbocsátott betegről 2 példányban részletes kórrajz-kivonatot kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

(2) A beteg elbocsátásáról haladéktalanul értesíteni kell

a) az első fokon eljárt bíróságot,

b) a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c)[19] a KEKKH-t

d) hadköteles esetén a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot,

e) pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt.

II. Cím

AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása

16. §

(1) Az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt beteg befogadására és gyógykezelésére a kényszergyógykezeltek-re vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) kórlapján kétnaponként fel kell tüntetni minden állapot- vagy kezelésváltozást, illetve ezek hiányát;

b) más egészségügyi intézményben történő elhelyezéséről a rendelkezési jogkör gyakorlóját előzetesen - sürgős esetben utólag - értesíteni kell;

c) az ideiglenes kényszergyógykezelés időtartamába a b) pont szerinti kihelyezés esetén a más egészségügyi intézményben töltött időt be kell számítani.

(2) Az ideiglenes kényszergyógykezelés [Be. 140. § (1) bek.] kezdő napja az a nap, amelyen a beteget az IMEI-be befogadták; amennyiben az ideiglenes kényszergyógykezelést megelőzően a beteg elmeállapotát az IMEI-ben megfigyelték [Be. 107. § (1) bek.], úgy az ideiglenes kényszergyógykezelés az elrendelés napján kezdődik.

(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta előtt a főigazgató főorvos a kórrajz-kivonatot megküldi az elrendelő bíróságnak. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére. A megszüntetésre jogosult szerv intézkedéséig az IMEI - a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint - gondoskodik az őrzésről és a felügyeletről.

Intézkedések az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor

17. §

(1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, a beteget megfelelő igazolással ellátva aznap el kell bocsátani. Erről a 15. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket és az eljáró ügyészt értesíteni kell.

(2) Az elbocsátott személy részletes kórrajz-kivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

(3) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésekor a terhelt előzetes letartóztatását rendelték el, vagy szabadságvesztésre ítélték, haladéktalanul intézkedni kell a büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt. Ha a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolásra szorul, úgy az IMEI megfelelő osztályán kell gyógykezelését folytatni, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház megfelelő osztályára kell átszállítani. Részletes kórrajz-kivonatát a büntetés-végrehajtási egészségügyi anyagához csatolni kell.

III. Fejezet

AZ ELMEÁLLAPOT MEGFIGYELÉSE

18. §

(1) Az előzetesen letartóztatottat - elmeállapotának megfigyelése céljából - a bíróság az IMEI-be utalhatja (Be. 107. §).

(2) A megfigyelés befejezésekor a főigazgató főorvos a részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi véleményt megküldi a megfigyelést elrendelő bíróságnak. Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint az előzetesen letartóztatott

a) kóros elmeállapotú, a beutaló bíróság döntéséig az IMEI-ben marad, és a gyógykezelést folytatják. Ha a bíróság 60 napon belül nem intézkedik, erről a főigazgató főorvos tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget;

b) nem kóros elmeállapotú, az IMEI intézkedik a rendőrségi fogdába, illetve a büntetés-végrehajtási intézetbe történő visszaszállításra.

IV. Fejezet

AZ ELMEÁLLAPOT KIVIZSGÁLÁSA

Az előzetesen letartóztatott elmeállapotának kivizsgálása

19. §

(1) Ha az előzetesen letartóztatottnál a büntetés-végrehajtási intézet orvosa kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, kivizsgálási javaslattal haladéktalanul az IMEI-be utalja, és erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját egyidejűleg értesíti [a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (a továbbiakban: ER.) 26. § (1) bek.]. Az orvosi beutaló tartalmazza az előzetesen letartóztatott személyi adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltő tünetek részletes leírását.

(2) A főigazgató főorvos a kivizsgálás eredményéről a befogadást követő 8 napon belül értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját [ER. 26. § (2) bek.]. Az értesítés tartalmazza

a) az előzetesen letartóztatott elmeállapotára vonatkozó megállapítást,

b) indokolt esetben az elmeszakértői vizsgálatra vonatkozó javaslatot, továbbá

c) ha megállapítható, a várható gyógytartamot.

(3) Ha a kivizsgálás eredménye az, hogy az előzetesen letartóztatott elmeállapota nem kóros - amennyiben egyéb kezelésre nem szorul - a főigazgató főorvos intézkedik a büntetés-végrehajtási intézetbe való visszaszállítása iránt.

(4) Ha a kivizsgálás eredményeként azt állapítják meg, hogy az előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotú, a gyógykezelést haladéktalanul megkezdik.

(5) Ha a kivizsgálás eredménye az előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotát nem zárja ki, és a rendelkezési jogkör gyakorlója az IMEI értesítését követő 30 napon belül nem intézkedik, erről a főigazgató főorvos tájékoztatja a Legfőbb Ügyészséget.

Az elítélt elmeállapotának kivizsgálása .

20. §

(1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa az elítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotának kivizsgálása végett az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmára a 19. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Az IMEI a zárójelentésben minden esetben nyilatkozik a gyógyító-nevelő csoportba utalás szükségességéről és az előírt terápiás programról.

Az elmeállapot kivizsgálása céljából beutaltakra vonatkozó közös szabályok

21. §

(1) A kivizsgálásra beutalt

a) elhelyezésére és ellátására az R.,

b) egészségügyi ellátására az ER.,

c) jogállására az előzetes letartóztatás végrehajtására, illetve szabadságvesztésének a végrehajtási fokozatára vonatkozó szabályok

az irányadók. •

(2) Ha a kivizsgálásra beutalt fegyelmi vétséget követ el, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet alapján kell az eljárást lefolytatni. A fegyelmi eljárást kezdeményező iraton az illetékes osztályvezető főorvos minden esetben írásban nyilatkozik, hogy elmeorvosi szempontból az előzetesen letartóztatott, illetve elítélt fenyíthető, vagy nem.

V. Fejezet

AZ ELŐZETESEN LETARTÓZTATOTT PSZICHIÁTRIAI GYÓGYKEZELÉSE

22. §

(1) Ha a 19. § szerinti kivizsgálás eredményeként az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére nincs alap, a bíróság rendelkezése alapján az előzetes letartóztatást az IMEI-ben kell végrehajtani [Be. 141. § (2) bek].

(2) A pszichiátriai gyógykezelés céljából bírósági végzéssel beutaltak elhelyezésére, gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a 21. § rendelkezései az irányadók.

VI. Fejezet

A KÓROS ELMEÁLLAPOTÚ ELÍTÉLT GYÓGYKEZELÉSE

23. §

A szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítélt gyógykezelését az IMEI végzi. A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható, táppénzre nem jogosult.

VII. Fejezet

SZERVI-IDEGRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KIVIZSGÁLÁSA ÉS GYÓGYÍTÁSA

24. §

Az IMEI - a betegség megállapítása mellett - gyógykezeli a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett előzetesen letartóztatottak és elítéltek szervi-idegrendszeri megbetegedéseit.

25. §

(1) Ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa olyan szervi-idegrendszeri megbetegedést észlel, amely kórházi kezelést igényel, az előzetesen letartóztatottat, illetve az elítéltet - az észlelt tünetek részletes leírásával - beutalja az IMEI ideggyógyászati részlegébe.

(2) Az ideggyógyászati kezelés alatt állók elhelyezésére, ellátására, jogállására, valamint fegyelmi felelősségre vonására a 21. § rendelkezései az irányadók.

26. §

A beutaltat gyógyulása után abba a büntetésvégrehajtási intézetbe kell visszaszállítani, amelynek a nyilvántartásában szerepel.

27. §

Ha az IMEI illetékes osztálya szervi-idegrendszeri megbetegedés következtében kialakult személyiségváltozást állapít meg, az elítéltet gyógyító-nevelő csoportba utalja, és javaslatot tesz a terápiás programra.

VIII. Fejezet

KÖZPONTI KIVIZSGÁLÓ TEVÉKENYSÉG. SZAKMAI-MÓDSZERTANI IRÁNYÍTÁS

28. §

(1) A befogadás után az IMEI központi kivizsgáló és módszertani osztályán kell elhelyezni azt az elítéltet,

a) akinek a szabadságvesztés mellett a kényszergyógyítását is elrendelték,

b)[20] akinél a Btk. 17. § (2) bekezdése alapján korlátozott beszámítási képességet állapítottak meg (ER. 24. §),

c) akinél a büntetés-végrehajtási intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra utaló tüneteket észlelt [Bv. tvr. 31. § (2) bek.].

(2) A kivizsgálás időtartama alatt az (1) bekezdés alapján befogadott elítélt munkával csak terápiás célból foglalkoztatható.

(3) A személyiség részletes megismerését célzó kivizsgálás alapján el kell készíteni az elítélt gyógykezelésének, sajátos nevelésének, munkaterápiás foglalkoztatásának programját.

29. §

A kivizsgálás után az elítéltet

a) a 28. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a szabadságvesztés fokozatának megfelelő, a kényszergyógyításra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe,

b) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kivizsgálás eredményétől függően a szabadságvesztés fokozatának megfelelő gyógyító-nevelő csoportba vagy az IMEI megfelelő osztályára,

c) a 28. § (1) bekezdésének c) pontja esetében a kivizsgálás eredményétől függően a fokozata szerinti gyógyító-nevelő csoportba vagy a beutaló büntetés-végrehajtási intézetbe

kell szállítani.

30. §[21]

A főigazgató főorvos - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága megbízásából - a szakmai-módszertani irányítás keretében évente ellenőrzi a büntetés-végrehajtási intézetekben a terápiás program végrehajtását, a pszichiátriai és az ideggyógyászati alapellátó tevékenységet. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága részére értékelő jelentést készít.

IX. Fejezet

KATONAI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETBEN ELHELYEZETTEK ELLÁTÁSA

31. §

Az elítélt, illetve az előzetesen letartóztatott katonát a katonai büntetés-végrehajtási intézet orvosa által kiállított, és a beutalt magatartására vonatkozó, részletes parancsnoki összefoglaló véleménnyel ellátott beutaló alapján lehet az IMEI-be befogadni ideg- és elmegyógyászati gyógykezelés céljából.

32. §

A beutalt IMEI-be történő szállításáról, visszaszállításáról, illetve más egészségügyi intézményben való őrzéséről a katonai büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka gondoskodik.

X. Fejezet

A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA

33. §

(1) A beteggel szemben a Bv. tvr. 84/A §-ának (1) bekezdése szerint van helye kényszerítő eszközök alkalmazásának.

(2) A beutalttal szemben a kényszerítő eszközök a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében meghatározott korlátozással alkalmazhatók.

34. §

Az elmegyógyintézeti tevékenységhez kapcsolódó személyi korlátozások [Eü. tv. 192. § (1) bek.] nem minősülnek kényszerítő eszköz alkalmazásának.

XI. Fejezet

A BETEGEK ÉS A BEUTALTAK EGYES JOGAINAK GYAKORLÁSA, EGYÉB ELJÁRÁSOK RENDJE

Panasz, kérelem, közérdekű bejelentés és jognyilatkozat előterjesztése

35. §

(1) A beteg és a beutalt a Bv. tvr. 36. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján jogosultak panasz, kérelem, közérdekű bejelentés és jognyilatkozat előterjesztésére.

(2) A kérelem és a panasz elbírálására az R. rendelkezései irányadók.

(3)[22] Kiskorú vagy gondnokság alatt álló beteg, valamint beutalt olyan jognyilatkozatát, amelyhez a törvényes képviselő hozzájárulása vagy intézkedése szükséges, állásfoglalás végett meg kell küldeni törvényes képviselőjének.

Előállítás tárgyalásra, nyomozati cselekményre

36. §

(1) Ha a bíróság a beteg, illetve a beutalt polgári- vagy büntető-ügyben tartandó tárgyalásra, nyomozati cselekményre történő előállítása iránt az IMEI-t írásban megkeresi, az előállításról - egészségügyi állapota alapján - a főigazgató főorvos dönt. Amennyiben a beteg, illetve a beutalt állapota az előállítást nem teszi lehetővé, e tényről a bíróságot a tárgyalás előtt értesíteni kell.

(2) A beteget és a beutaltat elmeápolói és biztonsági felügyelői kísérettel kell előállítani.

Anyagi ellátás és felügyelet

37. §

(1) Az IMEI

a) a betegeknek formaruhát és fekvőbeteg-gyógyintézeti normák alapján ruházatot,

b) a beutaltaknak fekvőbeteg-gyógyintézeti normák alapján ruházatot

biztosít.

(2) A betegek és a beutaltak élelmezését a fekvőbeteg-intézetek normái alapján kell biztosítani. Az elhelyezésre a fekvőbeteg-intézetekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A betegek és a beutaltak felügyeletét egészségügyi dolgozók, szakápolók, ápolási asszisztensek, valamint biztonsági felügyelők biztosítják.

(4) A beteget az IMEI-ben általa okozott kár megtérítésére a főigazgató főorvos nem kötelezheti.

Értesítés a szociális ellátásra szorulók elbocsátásáról

38. §[23]

Az IMEI-ből szociális ellátásra szoruló elbocsátott esetén - amennyiben ellátásra kötelezhető hozzátartozója nincs - értesíteni kell a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési (kerületi) önkormányzatot, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzatot és pártfogó felügyelet alatt álló elbocsátott esetén a pártfogó felügyelőt. Ha az elbocsátott állandó lakóhellyel nem rendelkezik, az IMEI székhelye szerinti kerületi önkormányzatot kell értesíteni.

Eljárás engedély nélküli távozás, illetve fogolyszökés esetén

39. §

A beteg engedély nélküli távozása, illetve a beutalt szökése esetén a főigazgató főorvos haladéktalanul megkeresi az illetékes rendőri szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Haláleset

40. §

(1)[24] Beteg, illetve beutalt halála esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A halálesetről a 6. § (2) bekezdésében megjelölt szerveken túl a rendelkezési jogkör gyakorlóját, továbbá a Legfőbb Ügyészséget, valamint az elhunyt hhozzátartozóját, kiskorú vagy gondnokság alatt álló esetén törvényes képviselőjét is értesíteni kell.

(2) A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint hatósági boncolás után szabad eltemetni. Az IMEI intézkedik, hogy az elhalt hozzátartozója a holttest elszállításáról és eltemetéséről gondoskodjék. Amennyiben az elhaltnak hozzátartozója nincs, vagy eltemettetéséről nem gondoskodik, a köztemetésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-át kell alkalmazni.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. §

(1) Az IMEI, valamint a Budapesti Fegyház és Börtön (a továbbiakban: BFB) külső őrzésének közös feladatait a főigazgató főorvos és a BFB parancsnoka együttesen határozza meg.

(2) A BFB parancsnokának a BFB területén történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos rendelkezései az IMEI személyi állományára is kötelezőek.

42. §[25]

Az IMEI Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt használ, amelynek felirata:

"IGAZSÁGÜGYI MEGFIGYELŐ ÉS ELMEGYÓGYÍTÓ INTÉZET

43. §

(1) Tudományos kutatást folytató személyek belépését az IMEI-be a főigazgató főorvos javaslatának figyelembevételével a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezi.

(2) Az IMEI jelentéseit, továbbá az IMEI dolgozóinak az intézet nevében készített és az intézet tevékenységével összefüggő tudományos előadásait, közleményeit, kutatási munkáit a főigazgató főorvos hagyja jóvá.

43/A. §[26]

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alapján kényszergyógykezelésre utalt betegre, illetve arra, akinek korlátozott beszámítási képességét e törvény alapján állapították meg, e rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

43/B. §[27]

(1) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama lejárt, de a bíróság megállapította, hogy a beteg további gyógykezelése szükséges, az IMEI az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el. Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által - a főigazgató főorvos javaslata alapján - kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a 14. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. Az IMEI a bírósági határozatot, valamint a beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át.

(2) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartamának lejárta után a beteg további gyógykezelése nem indokolt, az IMEI a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.

44. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése előtt az IMEI-be befogadott beutaltakra és betegekre is alkalmazni kell.

(2)[28]

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügyminiszter