94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet

a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei (a továbbiakban együtt: pébégáz) palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására és hatósági felügyeletére.

(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe a pébégáz egyszer tölthető és felhasználható palackban történő forgalmazása.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) pébégáz forgalmazás: a pébégáz beszerzése, tárolása, töltése, tartályban vagy palackban kereskedelmi forgalomba hozatala, viszonteladónak vagy fogyasztónak történő eladása, továbbá gázkiskereskedőnek - értékesítés céljából - bizományba adása;

b)[1] gázforgalmazó: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyik a pébégáz forgalmazására a külön jogszabály* rendelkezései alapján jogosult és megfelel a 4. §-ban előírt feltételeknek is;

c)[2] pébégáz kiskereskedelem:a gázforgalmazótól megvett vagy bizományba átvett pébégáz értékesítése a fogyasztók részére palackban vagy üzemanyagtöltő állomáson, és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatások (pl. házhozszállítás és helyszíni csere) nyújtása, pébégáz palackból turista használatú palackba történő átfejtése, értékesítése;

d)[3] gázkiskereskedő: az a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], aki, illetve amely:

da) a pébégáz palackos pébégázértékesítő hely, vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéshez szükséges, a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerinti bejelentést megtette, illetve rendelkezik a pébégáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére e jogszabály alapján kiadott engedéllyel, vagy

db) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a gázforgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a gázforgalmazó tulajdonában lévő palackos pébégázt a gázforgalmazó nevének és székhelyének feltüntetésével, nem földhöz rögzített gázpalacktárolóból fóliával vagy a 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott más módon lezárt, palackos pébégázt értékesít, és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerint a tevékenységét bejelentette;

e) a palackok és tartályok tulajdonosának képviselője: a hazai előírásoknak megfelelően forgalomba hozott palackok és tartályok vonatkozásában az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó.

f)[4] turista használatú palack: legfeljebb 5 kg töltettömegű, pébégázzal töltött és turisztikai célú (főzés, fűtés, világítás) gázüzemű készülékek tüzelőanyag-ellátására szolgáló palack;

g)[5] átfejtés: a 3/A. § és 3/B. § szerinti feltételeknek megfelelő, a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező gázkiskereskedő által pébégáz palackból turista használatra szolgáló palackba történő gázlefejtő tevékenység;

h)[6] pébégáz palacktöltő üzem: a szállítható nyomástartó berendezések töltésére létesített gázipari létesítmény, amely rendelkezik a bányafelügyelet használatbavételi engedélyével;

i)[7] palackos pébégázfogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó): aki pébégázt palackban, saját felhasználásra megvásárol;

j)[8] cseretelep: gázforgalmazó vagy gázkiskereskedő által a palackos pébégáz értékesítésére használt terület, aminek tartozéka az a térrész, ahol a pébégáz palackot tárolják;

k)[9] pébégáz nagykereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amely során a gázkereskedő a pébégázt, annak feldolgozása, átalakítása nélkül a gázforgalmazónak értékesíti.

Általános rendelkezések

3. §

(1)[10] A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők tevékenységük gyakorlása során kötelesek megtartani mindazokat a külön jogszabályokban* meghatározott környezetvédelmi, egészségügyi, műszaki-biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyeket a jogszabályok, a szabályzatok, a szabványok a pébégázzal, valamint a palackkal és a tartállyal kapcsolatban előírnak.

(2)[11] A fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátása - a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései figyelembevételével - a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

(3)[12] A bányafelügyelet - a bányászatról szóló törvény* rendelkezéseivel összhangban - engedélyezi a pébégáz töltőtelepek és a töltőtelepen lévő, a gázpalackokra előírt időszakos ellenőrzésére, a nyomáspróbázás és a szükséges javítások elvégzésére szolgáló létesítmények építés-szerelését és üzembe helyezését, továbbá ellátja e létesítmények és az ott végzett tevékenységek műszaki-biztonsági felügyeletét, valamint a külön jogszabályban** meghatározott hatósági ellenőrzését. A pébégáz forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat - a pébégáz kiskereskedelem kivételével - a bányafelügyelet látja el.

(4)[13] A tartályok és palackok időszakos ellenőrzését a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó - mint a tulajdonos törvényes képviselője -, a turista használatú palack esetén a palack tulajdonosa köteles biztosítani a jogszabály előírásai szerint.

(5) A palackban vagy tartályban kereskedelmi forgalomba hozott pébégáz és a gázt tartalmazó palack, illetve tartály töltés időpontjában való megfelelőségéért az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó a felelős..

(6)[14] A gázkiskereskedő köteles megtagadni a turista használatú palackba történő átfejtést, ha a palacknak, illetve a palack tartozékainak műszaki állapota kifogásolható.

A turista használatú palackba történő pébégáz átfejtés engedélyeztetése[15]

3/A. §[16] (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: hatóság) annak a gázkiskereskedőnek ad turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: engedély), aki

a)[17] maga vagy a tevékenységet ténylegesen végző alkalmazottja a 18. életévét betöltötte, és rendelkezik propán-bután cseretelep kezelő vizsgával, propán-bután gázlefejtő és töltőberendezés kezelői vizsgával, tűzvédelmi szakvizsgával, valamint ismeri a 3/B. § a) pontjában meghatározott technológiai utasításban foglaltakat,

b) rendelkezik

ba) a pébégáz általa történő értékesítéséhez szükséges cseretelep kiszolgálására vonatkozóan a rendelet 4. §-a szerinti pébégáz-forgalmazási engedéllyel rendelkező gázforgalmazóval megkötött, legalább egyéves időtartamra szóló szerződéssel,

bb) hitelesített ellenőrző mérleggel,

bc) a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtésére alkalmas, a 3/B. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő saját tulajdonú vagy minimum egyéves időtartamra szóló bérleti szerződéssel bérelt átfejtő berendezéssel.

(2) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a tevékenység végzésének helyét (címét).

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt vizsgák letételét igazoló dokumentumokat eredetiben vagy másolatban,

b) a pébégáz gázkiskereskedő által történő értékesítéséhez szükséges cseretelep kiszolgálására pébégáz-forgalmazási engedéllyel rendelkező gázforgalmazóval kötött szerződés másolatát,

c) a turista használatú palackba történő pébégáz átfejtő berendezés műszaki-biztonsági szempontból történt felülvizsgálatát bizonyító dokumentumot eredetiben vagy másolatban.

(4) A hatóság az engedélyt visszavonja, ha kiadásának feltételei már nem állnak fenn.

3/B. §[18] A pébégáz kiskereskedő által használt átfejtő berendezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) rendelkezik az átfejtő berendezés használatára vonatkozóan elkészített, kellően részletes technológiai utasítással,

b) rendelkezik munkavédelmi szakértővel elvégeztetett, a berendezés és a technológia vizsgálatára vonatkozó munkahelyi kockázatértékeléssel.

A gázforgalmazókra vonatkozó rendelkezések

4. §

(1) Pébégáz forgalmazására az a jogi személyiségű gazdasági társaság jogosult, amely a következő feltételeknek megfelel:

a)[19] a cégjegyzékbe a pébégáz forgalmazási tevékenységét bejegyezték,

b) a pébégáz forgalmazási tevékenységet végző tagja, munkavállalója vagy alvállalkozója rendelkezik az általa ellátott pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt szakmai képesítéssel vagy személyzet tanúsítással,

c) rendelkezik a tervezett pébégáz forgalmazáshoz szükséges gázbeszerzési forrással, és palacktöltő telepenként legalább 300 m3 térfogatú belföldön telepített tárolókapacitással vagy határozott idejű bérleti szerződés alapján annak használatával,

d) a pébégáz forgalmazására olyan üzletszabályzattal rendelkezik, amely figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit, biztosítja a gázfelhasználás során az élet és vagyon biztonságát, továbbá meghatározza a gázforgalmazó, a kiskereskedő és a fogyasztó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

e) érvényes vagyon- és környezeti, valamint a harmadik személyeknek okozott károkra is kiterjedő felelősségbiztosítása van, és a biztosítási fedezet összege legalább 300 millió forint,

f) a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül, akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben működteti a pébégáz forgalmazási tevékenységet,

g) rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges telephellyel vagy annak használatára vonatkozó, határozott idejű bérleti szerződéssel, továbbá a tartályos gázfelhasználás során esetleg bekövetkezett vészhelyzet-elhárítás személyi és tárgyi feltételeivel vagy erre vonatkozó szerződéssel.

(2) Palackos gázforgalmazás esetén az (1) bekezdésben előírt követelményeken túlmenően a gázforgalmazónak rendelkeznie kell:

a) belföldön létesített és a bányafelügyelet által engedélyezett pébégáz töltőteleppel vagy a pébégáz belföldi, illetve külföldi töltésére vonatkozó, határozott idejű szerződéssel,

b) az általa évente forgalmazott mennyiség 6%-át meghaladó kapacitású, a palackok időszakos biztonsági ellenőrzésére szolgáló belföldi létesítménnyel vagy az említett létesítmények használatára, illetve tevékenységek végzésére vonatkozó, határozott időre szóló hasonló méretű tevékenységet lehetővé tevő szerződéssel,

c) az éves pébégáz forgalmának legalább 5%-át kitevő saját tulajdonú palack készlettel.

(3) Külföldi töltésre, nyomáspróbázás elvégzésére vagy palackjavításra vonatkozó külkereskedelmi szerződés esetén a gázforgalmazónak a szerződésben biztosítania kell, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében, a gázforgalmazói engedély kiadása előtt, valamint azt követően bármikor a bányafelügyelet - nemzetközi szerződés alapján - a külföldi társhatóság bevonásával vagy önállóan végzett ellenőrzés keretében meggyőződhessék arról, hogy a hazai műszaki biztonságtechnikai feltételeknek is megfelelő végtermék kerül kibocsátásra. E palackok vonatkozásában a palacktulajdonos törvényes képviselője a külföldi féllel szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó. Külföldön palackba töltött pébégázt csak és kizárólag e rendelet valamennyi vonatkozó feltételét kielégítő gázforgalmazó jogosult belföldön forgalomba hozni a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő gázpalackban.

(4) Tartályos pébégáz forgalmazás esetén, az (1) bekezdésben előírt általános követelmények teljesítésén túlmenően, a gázforgalmazónak rendelkeznie kell két darab, a pébégáz szállítására alkalmas, legalább 5 tonna szállítókapacitású közúti tartányjárművel vagy ennek megfelelő szállítókapacitást biztosító, határozott idejű szerződéssel.

(5) A gázforgalmazók kötelesek mind a gázkiskereskedőkkel, mind pedig a fogyasztókkal kötött szerződéseikben a folyamatos és biztonságos pébégáz ellátást vállalni.

A pébégáz forgalmazás hatósági felügyelete és nyilvánossága

5. §

(1)[20] A gázforgalmazó a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően legalább 90 nappal előbb köteles kérni a székhelye szerint illetékes bányakapitányságtól a gázforgalmazási tevékenységének engedélyezését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) cég nevét, székhelyét,

b) a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesítéséről szóló tájékoztatást,

c) a pébégáz forgalmazási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját,

d) az első három évben tervezett pébégáz forgalom mennyiségét.

Az engedélyezési eljárásban a bányakapitányság ellenőrzi, hogy a kérelmező a gázforgalmazóra előírt feltételeknek megfelel-e, és ennek eredményétől függően határozatban dönt a gázforgalmazási tevékenység engedélyezéséről.

(2)[21] A bányakapitányság a gázforgalmazási tevékenység engedélyezését tartalmazó határozatát jogerőre emelkedés után nyilvántartásba vétel végett felterjeszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) . A Hivatal a gázforgalmazót nyilvántartásba veszi, és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként közzéteszi a nyilvántartásba vett gázforgalmazó cég nevét, székhelyét és a tevékenység megkezdésének engedélyezett időpontját.

(3) Az új gázforgalmazó tevékenységét a (2) bekezdésében előírt közlemény megjelenését követően, az abban meghatározott időpontban kezdheti meg.

(4)[22] A gázforgalmazó köteles a pébégáz forgalmazásával összefüggő üzleti kapcsolataiban a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a nyilvántartásba vételéről megjelent közlemény számát feltüntetni.

6. §

(1) A pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt létesítmények, eszközök, gépek, berendezések és egyéb feltételek folyamatos biztosítása érdekében a 4. §-ban előírt, határozott időtartamú szerződéseket legalább egy évre kell megkötni. A gázforgalmazó az előírt feltételeket a szerződés megszűnése előtt harminc nappal újabb, legalább egy évre szóló szerződés megkötésével köteles folyamatosan teljesíteni.

(2) A gázforgalmazó köteles minden külön intézkedés nélkül tevékenységét azonnali hatállyal megszüntetni, ha az engedély kiadásakor a töltésre, a nyomáspróbázásra, a palackjavításra, a telephely, a tartányjármű, illetve a tárolókapacitás bérletére vonatkozó szerződés bármilyen okból megszűnik vagy ha a szerződésben meghatározott tevékenységet szüneteltetik.

(3) A gázforgalmazó köteles a bányafelügyeletet, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetet legalább 30 nappal korábban írásban értesíteni arról, ha a pébégáz forgalmazási tevékenysége megszüntetését határozta el.

(4)[23] A gázforgalmazási tevékenység megszüntetését a Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként közzéteszi.

(5)[24] Ha a bányakapitányság a (2) bekezdésben nem említett, a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez az e rendeletben előírt egyéb feltétel hiányát állapítja meg, felszólítja a gázforgalmazót a hiány pótlására, és annak teljesítésére határidőt állapít meg. A határidő eredménytelen eltelte esetén a gázforgalmazási engedélyt visszavonja és az erről szóló jogerős határozatát a Hivatalnak megküldi, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazót a nyilvántartásából törli, és az erről szóló tájékoztatást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként közzéteszi.

A szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködése

7. §

(1)[25] Ha a gázforgalmazó a 4. § (5) bekezdésében foglalt előírás alapján a szerződésekben vállalt folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettségét teljesíteni nem tudja vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, a kialakult helyzetről köteles a szakmai érdekképviseleti szervezetet* tájékoztatni és annak megoldásához közreműködését kérni.

(2) A gázforgalmazót terhelő folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettség teljesítésének megszegése vagy közvetlen veszélyeztetése esetén a gázkiskereskedő és a fogyasztó jogosult a kialakult helyzet megoldásához a szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködését kérni.

(3) A gázforgalmazó pébégáz forgalmazási tevékenységének hatósági ellenőrzését - az arra okot adó körülmény megjelölésével - a szakmai érdekképviseleti szervezet is kezdeményezheti az arra jogosult hatóságnál. Az ellenőrzés eredményéről a szakmai érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell.

A fogyasztók tájékoztatásával és érdekvédelmével kapcsolatos kötelezettségek

8. §

(1)[26] A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők - tevékenységüknek megfelelően - kötelesek gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a pébégáz vásárlásával és használatával kapcsolatos tájékoztatásokat* megkapják.

(2) A palackos gázforgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy

a)[27] a gázpalack - a külön jogszabályok* rendelkezései szerinti - veszélyességi címkével és az előírt jelöléseket tartalmazó feliratokkal kerüljön forgalomba;

b) a töltött gázpalackot olyan csomagolásban hozzák forgalomba, amely csak roncsolással teszi lehetővé a pébégáz elvételét (pl. szelepzáró fólia), és amelyen feltüntették a gázpalack utolsó töltésének helyét, a sértetlen csomagolású palack töltetének tömegét, a gázpalack töltését végző gazdasági társaság nevét és a töltőüzemet.

(3) A pébégázpalack - eltérő megállapodás hiányában - nem minősül betétdíjas csomagolóeszköznek (göngyölegnek). A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős.

(4) A gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén:

a) a palackos gáz használatára vonatkozó útmutatót, valamint a gázforgalmazó által biztosított, hatóságilag engedélyezett tömítő elem vásárlásának lehetőségét folyamatosan biztosítani,

b)[28] a palackba töltött, illetve a turista használatú palackba átfejtett pébégáz fogyasztói árát, továbbá ha gázpalack értékesítésével is foglalkozik az üres gázpalack árát is az árusítás helyén jól látható módon feltüntetni.

(5) A gázfogyasztói tartályt, ha az a gázforgalmazó tulajdonában van, kizárólag a tartály tulajdonosa, fogyasztói tulajdonú tartály esetében kizárólag a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó töltheti meg, a 3. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megtartása mellett. A töltésre jogosult gázforgalmazó köteles a tartály minden egyes feltöltését követően roncsolás útján eltávolítható záró elemet (plomba, fólia) elhelyezni a tartályon és ennek megtörténtét nyilvántartásba venni. A záró elemet kizárólag a töltésre jogosult gázforgalmazó távolíthatja el, ezzel meggátolva a tartály illetéktelen feltöltését, illetve a nem szabályszerűen feltöltött tartályból történő gázfogyasztást. A záró elem illetéktelen által történő eltávolítását, ha ennek következménye az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, illetve a nem rendeltetésszerű gázfelhasználás, a gázforgalmazó köteles a tevékenységének felügyeletét ellátó hatóságnak visszaellenőrizhető módon jelenteni.

(6)[29] A fogyasztóvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében a gázforgalmazó és a gázkiskereskedő abban az esetben is kötelesek megállapodásukat írásba foglalni, ha a gázkiskereskedő a palackos pébégázt nem viszonteladóként, hanem a gázforgalmazó önálló kereskedelmi ügynökeként értékesíti a fogyasztónak.

(7)[30] A pébégázt a gázforgalmazó bizományosaként értékesítő üzlettel nem rendelkező kereskedelmi ügynöknek e tevékenységét a területileg illetékes tűzoltósághoz be kell jelentenie. Tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a bejelentést követő 15 napon belül a tűzoltóság nem emel kifogást, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó az e jogszabály előírásainak megfelel, és az ország egész területére kiterjedő forgalmazási jogosultsággal rendelkezik.

(8)[31] A pébégázfogyasztó használaton kívüli pébégáz palackját a kijelölt pébégáz cseretelep köteles ártalmatlanításra átvenni. E bekezdésben foglalt előírás megtartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(9)[32] Az átvételre kijelölt cseretelepek listájáról a gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén a fogyasztót írásban - a listát jól látható és olvasható helyen kihelyezve - tájékoztatni.

Záró rendelkezések

9. §

A 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok csak a hazai pébégáz forgalmazásban vehetnek részt.

10. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[33]

(3) A Hivatal által nyilvántartásba vett gázforgalmazók e rendelet hatálybalépésétől számított első évet követően már csak akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben végezhetik a pébégáz forgalmazását.

(4)[34]

(5)[35]

(6)[36] A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet mellékletének II. fejezet 1.5. pontjában feltüntetett töltési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyezési eljárás nem vonatkozik a pébégázok turista használatú palackba való átfejtésére.

(7)[37]

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelethez[38]

A pébégáz palackok szállításának szabályai

1. A pébégáz palack szállítása előtt meg kell győződni a palack szelepének zárt állapotáról.

2. Vakanya nélkül az a palack szállítható, amely visszacsapó szeleppel rendelkezik.

3. A legfeljebb 3 liter űrtartalmú, valamint a védett szeleppel ellátott turistapalack kivételével, a pébégáz palacknak rendelkeznie kell a szelep védelmére alkalmas védősapkával, illetve védőkosárral.[39]