175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet

a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendelem el:

1. §

A vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának a) és m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

"a) sertés vágott (fél) test: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő), háj és rekeszizom nélkül, de szalonnával;"

"m) vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság."

2. §

Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a sertések jelöléséről, valamint Egységes Jelöléséről és Nyilvántartásáról szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: ENAR rendelet) és a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában foglaltak szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai előkészítését a 2. § a) pontja szerint megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas féltestet lehet minősíteni."

3. §

Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A sertés vágott test minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása a Fat-O-Meater (FOM) műszercsaládba tartozó szúrószondás [FOM S70, FOM S71, FOM S89 (UNIFOM) ] és ultrahangos (UltraFom 200, AutoFom) műszerrel és a megfelelő becslési eljárással végezhető az 1. számú mellékletben foglaltak szerint. Az UltraFom 200 műszer csak abban az esetben használható, ha a mérés helyét megjelölő kiegészítő berendezéssel látják el vagy a mérés helyét kézzel oly módon jelölik meg, mely az utólagos ellenőrzést lehetővé teszi.

(2) A becslési eljárás során

a) minősítő műszerenként a műszer típusának megfelelő, az 5. számú melléklet szerinti regressziós egyenletet kell alkalmazni,

b) az oldalszalonna és az izom vastagságát a rendelet 1. számú mellékletében foglalt 1. számú ábrán jelölt 1-es és 2-es mérési pontokon a hátizom sávjában kell mérni,

c) a regressziós egyenlet 50-120 kilogrammos sertés vágott testre érvényes."

4. §

Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, az OMMI egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik."

5. §

(1) Az R. 1. melléklete helyébe az e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az R. 3. melléklete helyébe az e rendelet 2. melléklete lép.

(3) Az R. 4. melléklete helyébe az e rendelet 3. melléklete lép.

(4) Az R. kiegészül az e rendelet 4. melléklete szerinti 5. melléklettel.

6. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 3220/84/EGK rendelete (1984. november 13.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról, valamint az ezt módosító 3530/86/EGK (1986. november 17.) és 3513/93/EK (1993. december 14.) rendeletek;

b) a Bizottság 2967/85/EGK rendelete (1985. október 24.) a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító 3127/94/EK rendelet (1994. december 20.)."

7. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

[1. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez]

2. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

[3. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez]

A vágóhíd által kötelezően felveendő adatok

Felvásárolt mennyiség összesen (db):

Elem	Kiváló állapot	Jó állapot	Mérsékelt állapot
Gerinctelen fauna	A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.	Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.	A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
	A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.	A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.	A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny
	A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.	A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.	állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
Halfauna	A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.	Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.	A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
	A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.	A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.	A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

Vágás után minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása (S/EUROP szerint) és annak összesítése.

Minőségi kategóriák átlagos vágott test súlya és annak összesítése.

Nem minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása, a 120 kg melegsúlyt meghaladó hasított sertés darabszáma és százalékos megoszlása (ezen belül M1 darab és százalék; M2 darab és százalék; V darab és százalék), valamint egyéb nem minősített.

3. melléklet a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelethez

[4. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez]

A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei