15/1998. (IV. 3.) FM rendelet

a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a kereskedelmi célú vágósertés-termelés, a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1] (1)[2] A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti, a vágóhíd üzemeltetőjére, a minősítő szervezetre és minősítőre, a termelőre, a kereskedőre, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ), valamint az adatbázist működtető Vágóállat és Hústermék Tanácsra (a továbbiakban: VHT) terjed ki.

(2) A rendelet előírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerülő vágósertésekre kell alkalmazni:

Vtsz.MegnevezésRégi megnevezés
010391100050 kg-nál kisebb tömegű háziasított fajtákVágósüldő (hízó)
0103921100



0103921900
Legalább egyszer ellett, legalább 160 kg tömegű kocák

Másféle
Tenyésztésből kiselejte­zett vágósertés
0103921900MásféleVágósertés (hízó) más­hova nem sorolt
Egyéb vágósertés (hízó)
Egyéb vágósertés (hízó), hús jellegű
Egyéb vágósertés (hízó), zsír jellegű
Szérumsertés, 80—150 kg közötti hússertés

2. §[3] E rendelet alkalmazásában:

a)[4] sertés vágott (fél) test: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő) nélkül, de szalonnával, hájjal és rekeszizommal;

b) meleg súly: az a) pont szerint előkészített sertés vágott test súlya szúrás után nem több, mint negyvenöt perccel;

c)[5]

d) a sertés vágott test színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a vágott testek hideg súlyának a hányadosa;

e)[6]

f) azonosító jel: a tulajdonos és az állat egyedazonosságának megállapítására alkalmas vágósertés jelölés, a mindenkor hatályos rendelet szerinti azonosító jellel;

g)[7]

h)[8]

i)[9]

j)[10] minősítő: a vágósertések minősítésére külön jogszabály szerint jogosult természetes személy;

k) minősítő szervezet: a vágósertések minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

l) termelő: vágósertést előállító tenyésztő, hizlaló;

m)[11] vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó.

Minősítés

3. § (1)[12] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott testet az engedélyezett minősítő módszerekkel kell minősíteni és osztályba sorolni.

(2)[13] A 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott testet minősíteni nem kell, azonban a minősítőnek az Ml, M2, illetve a V jelzéseket az osztályba sorolásnak megfelelően a vágott féltesteken fel kell tüntetni.

(3)[14] A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a sertések jelöléséről, valamint Egységes Jelöléséről és Nyilvántartásáról szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: ENAR rendelet) és a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában foglaltak szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai előkészítését a 2. § a) pontja szerint megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas féltestet lehet minősíteni.

(4) A vágósertés jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha az a vágósertés kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.

4. § (1) A vágás utáni kereskedelmi osztályba sorolásnál az a) és b) pontban meghatározott besorolási osztályokat kell alkalmazni:

a)[15] A 3. § (1) bekezdés szerinti 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott test esetében:

Színhústartalom a hasított hideg súly százalékábanOsztály
60 vagy többS
55 vagy több, de kevesebb mint 60E
50 vagy több, de kevesebb mint 55U
45 vagy több, de kevesebb mint 50R
40 vagy több, de kevesebb mint 45O
kevesebb mint 40P

b)[16] a 3. § (2) bekezdés szerinti 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott test esetében:

Tenyésztésbe fogott hús jellegű kocánálM1
Egyéb kocánál és hízónálM2
Kan és kanlott sertésnélV

(2)[17]

(3)[18] A sertés vágott test osztályba sorolása, illetve minősítése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a sertés vágott test értékét a vágott test hideg súlyához viszonyított színhús aránya alapján határozza meg.

(4)[19] A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a sertés vágott test súlyának, illetve az ágyékszalonna, a hátszalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia.

(5)[20] A becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról, az Európai Unió Bizottsága általi elfogadtatásáról és közzétételéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik.

(6)[21] A sertés vágott test kereskedelmi értéke nem kizárólag az osztályba sorolástól függ.

(7)[22]

(8)[23]

Kereskedelmi osztályba sorolási eljárások

5. §[24] (1) A sertés vágott test minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása a Fat-O-Meater (FOM) műszercsaládba tartozó szúrószondás [FOM S70, FOM S71, FOM S89 (UNIFOM) ] és ultrahangos (UltraFom 200, AutoFom) műszerrel és a megfelelő becslési eljárással végezhető az 1. számú mellékletben foglaltak szerint. Az UltraFom 200 műszer csak abban az esetben használható, ha a mérés helyét megjelölő kiegészítő berendezéssel látják el vagy a mérés helyét kézzel oly módon jelölik meg, mely az utólagos ellenőrzést lehetővé teszi.

(2) A becslési eljárás során

a) minősítő műszerenként a műszer típusának megfelelő, az 5. számú melléklet szerinti regressziós egyenletet kell alkalmazni,

b) az oldalszalonna és az izom vastagságát a rendelet 1. számú mellékletében foglalt 1. számú ábrán jelölt 1-es és 2-es mérési pontokon a hátizom sávjában kell mérni,

c) a regressziós egyenlet 50-120 kilogrammos sertés vágott testre érvényes.

Súlymérés

6. § (1)[25]

(2)[26]

(3)[27] Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, az MgSzH Központ egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik.

Jelölés

7. §[28] (1)[29]

(2) A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem

mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.

(3)[30] A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az S/EUROP betűjel alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH Központ jelölése is szerepel.

8. §[31] (1)[32]

(2) A vágott féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.

(3) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.

8/A. §[33] (1)[34] A vágósertések vágás utáni minősítésével kapcsolatosan a központi adatbázist (a továbbiakban: adatbázis) a VHT működteti. A VHT az adatbázishoz - ellenőrzés céljából, alapadatokig történő, teljes körű és folyamatos hozzáférést biztosít költségtérítés nélkül az MgSzH Központ számára.

(2) A minősítő köteles a 2. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, annak adatait közvetlenül az adatbázisba eljuttatni.

(3) A vágóhíd kéthetenként jelentést készít a 3. számú mellékletben meghatározottak alapján, amelyet köteles az adatbázisnak megküldeni.

(4)[35] A VHT negyedévi rendszerességgel - a 4. számú melléklet alapján - összesítőt készít, illetve havonta, megyénként összesíti a levágott sertések darabszámát és vágósúlyát. A VHT az összesítőket - megállapodás szerinti határidővel - megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az MgSzH Központ számára.

(5)[36] A (2) és (3) bekezdés szerinti adatküldés elektronikus úton történik.

Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

10. §[37] Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)[38] a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet");

b)[39] a Bizottság 1249/2008/EK rendelete (2008. december 10.) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

Dr. Nagy Frigyes s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[40]

2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[41]

A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:

- a szállítólevél száma (a vágóhíd feladata);[42]

- a szállító gépkocsi és pótkocsi rendszáma (a vágóhíd feladata);[43]

- a beérkezés időpontja (a vágóhíd feladata);[44]

- a vágás helye, a minősítő hely azonosítója és a vágás időpontja;

- a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;

- a súlymérési adatok: egyedenként a vágott test meleg súlya;

- az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel feltüntetésével:

= a kereskedelmi (minősítési) osztály betűjele,

= a színhústartalom százaléka (S/EUROP szerint);

- a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);

- a minősítő szervezet neve, székhelye, működési engedélyének száma;

- a minősítő neve, címe, működési engedélyének száma;

- az alkalmazott minősítési módszer megjelölése és az eszközök típusszáma.

3. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[45]

A vágóhíd által kötelezően felveendő adatok

Felvásárolt mennyiség összesen (db):

ElemKiváló állapotJó állapotMérsékelt állapot
Gerinctelen faunaA faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
HalfaunaA fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

Vágás után minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása (S/EUROP szerint) és annak összesítése.

Minőségi kategóriák átlagos vágott test súlya és annak összesítése.

Nem minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása, a 120 kg melegsúlyt meghaladó hasított sertés darabszáma és százalékos megoszlása (ezen belül M1 darab és százalék; M2 darab és százalék; V darab és százalék), valamint egyéb nem minősített.

4. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[46]

A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei

Felvásárolt mennyiség összesen (db):

ElemKiváló állapotJó állapotMérsékelt állapot
Hidrológiai rezsimAz áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi.A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyokA biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
A folyó folytonosságaA folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi.A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Morfológiai viszonyokA meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

Vágás után minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása (S/EUROP szerint) és annak összesítése.

Minőségi kategóriák átlagos vágott test súlya és annak összesítése.

Nem minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása, a 120 kg melegsúlyt meghaladó hasított sertés darabszáma és százalékos megoszlása (ezen belül M1 darab és százalék; M2 darab és százalék; V darab és százalék), valamint egyéb nem minősített.

5. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[47]

Regressziós egyenletek a vágósertés minősítő műszerekben

Szúrószondás minősítő műszerek:

1. FOM S70-es és FOM S71-es műszer:

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[2] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2009.07.18.

[3] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[4] Megállapította a 14/2005. (III. 8.) FVM rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.03.16.

[5] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[6] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[7] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[8] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[9] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[10] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[11] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § -a. Hatályos 2005.01.07.

[12] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[13] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[14] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.01.07.

[15] Módosította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[16] Módosította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[17] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[18] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[19] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[20] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[21] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[22] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[23] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[24] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 3. § -a. Hatályos 2005.01.07.

[25] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[26] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[27] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.

[28] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 7. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[29] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[30] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.

[31] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 8. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[32] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[33] Beiktatta a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 9. §-a. Hatályos 2003.07.12.

[34] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.

[35] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.18.

[36] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.18.

[37] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 6. § -a. Hatályos 2005.01.07.

[38] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[39] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[40] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.

[41] Beiktatta a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.

[42] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[43] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[44] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.

[45] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.

[46] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.

[47] Beiktatta a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.

Tartalomjegyzék