15/1998. (IV. 3.) FM rendelet
a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a kereskedelmi célú vágósertés-termelés, a minőségi hús-, hústermék-előállítás és kereskedelem elősegítése érdekében a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §[1] (1)[2] A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti, a vágóhíd üzemeltetőjére, a minősítő szervezetre és minősítőre, a termelőre, a kereskedőre, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ), valamint az adatbázist működtető Vágóállat és Hústermék Tanácsra (a továbbiakban: VHT) terjed ki.
(2) A rendelet előírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerülő vágósertésekre kell alkalmazni:
Vtsz. | Megnevezés | Régi megnevezés |
0103911000 | 50 kg-nál kisebb tömegű háziasított fajták | Vágósüldő (hízó) |
0103921100 0103921900 | Legalább egyszer ellett, legalább 160 kg tömegű kocák Másféle | Tenyésztésből kiselejtezett vágósertés |
0103921900 | Másféle | Vágósertés (hízó) máshova nem sorolt |
Egyéb vágósertés (hízó) | ||
Egyéb vágósertés (hízó), hús jellegű | ||
Egyéb vágósertés (hízó), zsír jellegű | ||
Szérumsertés, 80—150 kg közötti hússertés |
2. §[3] E rendelet alkalmazásában:
a)[4] sertés vágott (fél) test: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő) nélkül, de szalonnával, hájjal és rekeszizommal;
b) meleg súly: az a) pont szerint előkészített sertés vágott test súlya szúrás után nem több, mint negyvenöt perccel;
c)[5]
d) a sertés vágott test színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a vágott testek hideg súlyának a hányadosa;
e)[6]
f) azonosító jel: a tulajdonos és az állat egyedazonosságának megállapítására alkalmas vágósertés jelölés, a mindenkor hatályos rendelet szerinti azonosító jellel;
g)[7]
h)[8]
i)[9]
j)[10] minősítő: a vágósertések minősítésére külön jogszabály szerint jogosult természetes személy;
k) minősítő szervezet: a vágósertések minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
l) termelő: vágósertést előállító tenyésztő, hizlaló;
m)[11] vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó.
Minősítés
3. § (1)[12] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott testet az engedélyezett minősítő módszerekkel kell minősíteni és osztályba sorolni.
(2)[13] A 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott testet minősíteni nem kell, azonban a minősítőnek az Ml, M2, illetve a V jelzéseket az osztályba sorolásnak megfelelően a vágott féltesteken fel kell tüntetni.
(3)[14] A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a sertések jelöléséről, valamint Egységes Jelöléséről és Nyilvántartásáról szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: ENAR rendelet) és a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában foglaltak szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai előkészítését a 2. § a) pontja szerint megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas féltestet lehet minősíteni.
(4) A vágósertés jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha az a vágósertés kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.
4. § (1) A vágás utáni kereskedelmi osztályba sorolásnál az a) és b) pontban meghatározott besorolási osztályokat kell alkalmazni:
a)[15] A 3. § (1) bekezdés szerinti 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott test esetében:
Színhústartalom a hasított hideg súly százalékában | Osztály |
60 vagy több | S |
55 vagy több, de kevesebb mint 60 | E |
50 vagy több, de kevesebb mint 55 | U |
45 vagy több, de kevesebb mint 50 | R |
40 vagy több, de kevesebb mint 45 | O |
kevesebb mint 40 | P |
b)[16] a 3. § (2) bekezdés szerinti 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott test esetében:
Tenyésztésbe fogott hús jellegű kocánál | M1 |
Egyéb kocánál és hízónál | M2 |
Kan és kanlott sertésnél | V |
(2)[17]
(3)[18] A sertés vágott test osztályba sorolása, illetve minősítése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a sertés vágott test értékét a vágott test hideg súlyához viszonyított színhús aránya alapján határozza meg.
(4)[19] A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a sertés vágott test súlyának, illetve az ágyékszalonna, a hátszalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia.
(5)[20] A becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról, az Európai Unió Bizottsága általi elfogadtatásáról és közzétételéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik.
(6)[21] A sertés vágott test kereskedelmi értéke nem kizárólag az osztályba sorolástól függ.
(7)[22]
(8)[23]
Kereskedelmi osztályba sorolási eljárások
5. §[24] (1) A sertés vágott test minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása a Fat-O-Meater (FOM) műszercsaládba tartozó szúrószondás [FOM S70, FOM S71, FOM S89 (UNIFOM) ] és ultrahangos (UltraFom 200, AutoFom) műszerrel és a megfelelő becslési eljárással végezhető az 1. számú mellékletben foglaltak szerint. Az UltraFom 200 műszer csak abban az esetben használható, ha a mérés helyét megjelölő kiegészítő berendezéssel látják el vagy a mérés helyét kézzel oly módon jelölik meg, mely az utólagos ellenőrzést lehetővé teszi.
(2) A becslési eljárás során
a) minősítő műszerenként a műszer típusának megfelelő, az 5. számú melléklet szerinti regressziós egyenletet kell alkalmazni,
b) az oldalszalonna és az izom vastagságát a rendelet 1. számú mellékletében foglalt 1. számú ábrán jelölt 1-es és 2-es mérési pontokon a hátizom sávjában kell mérni,
c) a regressziós egyenlet 50-120 kilogrammos sertés vágott testre érvényes.
Súlymérés
6. § (1)[25]
(2)[26]
(3)[27] Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, az MgSzH Központ egyidejű értesítésével, valamint annak engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén a kétszázalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik.
Jelölés
(2) A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem
mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3)[30] A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az S/EUROP betűjel alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH Központ jelölése is szerepel.
(2) A vágott féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.
(3) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlenül jól olvashatónak kell lennie.
8/A. §[33] (1)[34] A vágósertések vágás utáni minősítésével kapcsolatosan a központi adatbázist (a továbbiakban: adatbázis) a VHT működteti. A VHT az adatbázishoz - ellenőrzés céljából, alapadatokig történő, teljes körű és folyamatos hozzáférést biztosít költségtérítés nélkül az MgSzH Központ számára.
(2) A minősítő köteles a 2. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, annak adatait közvetlenül az adatbázisba eljuttatni.
(3) A vágóhíd kéthetenként jelentést készít a 3. számú mellékletben meghatározottak alapján, amelyet köteles az adatbázisnak megküldeni.
(4)[35] A VHT negyedévi rendszerességgel - a 4. számú melléklet alapján - összesítőt készít, illetve havonta, megyénként összesíti a levágott sertések darabszámát és vágósúlyát. A VHT az összesítőket - megállapodás szerinti határidővel - megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az MgSzH Központ számára.
(5)[36] A (2) és (3) bekezdés szerinti adatküldés elektronikus úton történik.
Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
10. §[37] Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a)[38] a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet");
b)[39] a Bizottság 1249/2008/EK rendelete (2008. december 10.) a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
Dr. Nagy Frigyes s. k.,
földművelésügyi miniszter
1. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[40]
2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[41]
A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:
- a szállítólevél száma (a vágóhíd feladata);[42]
- a szállító gépkocsi és pótkocsi rendszáma (a vágóhíd feladata);[43]
- a beérkezés időpontja (a vágóhíd feladata);[44]
- a vágás helye, a minősítő hely azonosítója és a vágás időpontja;
- a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;
- a súlymérési adatok: egyedenként a vágott test meleg súlya;
- az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel feltüntetésével:
= a kereskedelmi (minősítési) osztály betűjele,
= a színhústartalom százaléka (S/EUROP szerint);
- a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);
- a minősítő szervezet neve, székhelye, működési engedélyének száma;
- a minősítő neve, címe, működési engedélyének száma;
- az alkalmazott minősítési módszer megjelölése és az eszközök típusszáma.
3. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[45]
A vágóhíd által kötelezően felveendő adatok
Felvásárolt mennyiség összesen (db):
Elem | Kiváló állapot | Jó állapot | Mérsékelt állapot |
Gerinctelen fauna | A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. | Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest. | A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől. |
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. | A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest. | A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny | |
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. | A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. | állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. | |
Halfauna | A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van. | Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. | A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható. |
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások. | A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. | A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony. |
Vágás után minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása (S/EUROP szerint) és annak összesítése.
Minőségi kategóriák átlagos vágott test súlya és annak összesítése.
Nem minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása, a 120 kg melegsúlyt meghaladó hasított sertés darabszáma és százalékos megoszlása (ezen belül M1 darab és százalék; M2 darab és százalék; V darab és százalék), valamint egyéb nem minősített.
4. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[46]
A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei
Felvásárolt mennyiség összesen (db):
Elem | Kiváló állapot | Jó állapot | Mérsékelt állapot |
Hidrológiai rezsim | Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. |
A folyó folytonossága | A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi. | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. |
Morfológiai viszonyok | A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. | A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. |
Vágás után minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása (S/EUROP szerint) és annak összesítése.
Minőségi kategóriák átlagos vágott test súlya és annak összesítése.
Nem minősített sertések darabszáma és százalékos megoszlása, a 120 kg melegsúlyt meghaladó hasított sertés darabszáma és százalékos megoszlása (ezen belül M1 darab és százalék; M2 darab és százalék; V darab és százalék), valamint egyéb nem minősített.
5. melléklet a 15/1998. (IV. 3.) FM rendelethez[47]
Regressziós egyenletek a vágósertés minősítő műszerekben
Szúrószondás minősítő műszerek:
1. FOM S70-es és FOM S71-es műszer:
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[2] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2009.07.18.
[3] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[4] Megállapította a 14/2005. (III. 8.) FVM rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.03.16.
[5] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[6] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[7] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[8] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[9] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[10] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[11] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § -a. Hatályos 2005.01.07.
[12] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[13] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[14] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.01.07.
[15] Módosította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[16] Módosította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[17] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[18] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[19] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[20] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[21] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[22] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[23] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[24] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 3. § -a. Hatályos 2005.01.07.
[25] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[26] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[27] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.
[28] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 7. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[29] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[30] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.
[31] Megállapította a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 8. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[32] Hatályon kívül helyezte a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[33] Beiktatta a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 9. §-a. Hatályos 2003.07.12.
[34] Módosította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.07.18.
[35] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.18.
[36] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.18.
[37] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 6. § -a. Hatályos 2005.01.07.
[38] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[39] Megállapította a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[40] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.
[41] Beiktatta a 77/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.07.12.
[42] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[43] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[44] Beiktatta a 83/2009. (VII. 15.) FVM rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.07.18.
[45] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.
[46] Megállapította a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.
[47] Beiktatta a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.01.07.