17/2004. (IV. 28.) IHM rendelet

az egyetemes és engedélyes postai szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének, valamint a költségek számításának részletes szabályairól

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya

a) az egyetemes postai szolgáltatóra, valamint az egyetemes postai szolgáltatást engedély alapján nyújtó természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, illetve egyéb szervezetekre (a továbbiakban: engedélyes postai szolgáltató), és

b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság)

terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) tevékenységen alapuló költségszámítás (ABC - activity-basedcosting): olyan eljárás, amelynek segítségével egy adott folyamat, termék, szolgáltatás (költségobjektum) összköltsége oly módon állapítható meg, hogy az tükrözze a költségobjektum által igényelt vagy felemésztett tényleges gazdasági erőforrások összességét;

b) teljesen felosztott költségek módszere (FDC - fully distributed costing): olyan eljárás, amelynek során a postai szolgáltató szokásos működése érdekében felmerült és ténylegesen lekönyvelt költségek és ráfordítások a tevékenységen alapuló költségszámítás módszerével teljes körben terhelődnek az egyes termékekre, illetve szolgáltatásokra;

c) múltbeli költségelszámolás (HCA - historic cost accounting): ez a módszer lekönyvelt értéken veszi számba a költségeket/ráfordításokat;

d) folyóáras költségelszámolás (CCA - current cost accounting): olyan költségelszámolási módszer, amely az egyes könyv szerinti költségeket, illetve ráfordításokat tárgyévi piaci értékükre alakítja;

e) tőkeköltség: az egyes szolgáltatások nyújtásához szükséges tőke finanszírozásának költsége, amelynek különböző szolgáltatásegységekre jutó részei beépülnek az adott szolgáltatás ellenértékébe. A tőkeköltséget úgy kapjuk meg, ha a súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) megszorozzuk a szabályozás alá vont szolgáltatás nyújtásához használt befektetett eszközök nettó könyv szerinti értékével;

f) átlagos súlyozott tőkeköltség (WACC - weighted average cost of capital,): az a minimum kamatláb névérték, amelyet a tőkének ki kell termelnie ahhoz, hogy az iparágban verseny alakuljon ki a tőkebefektetés terén;

g) nettó eszköz-érték: az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési (bruttó) értéke;

h) Dokumentáció: az e rendelet 9. §-ában részletezett, a számviteli nyilvántartási kötelezettségen, valamint a költségszámítási előírásokon alapuló módszertani leírások, adatok, jelentések stb. összessége;

i) tárgyév: az az üzleti év, amelyre a benyújtott Dokumentáció vonatkozik, azaz az utolsó lezárt pénzügyi év; díjszámítás esetén a díjak alkalmazásának első éve.

j)[1] ár: a kedvezmények nélküli kiskereskedelmi ár.

Általános rendelkezések

3. §

(1) Az egyetemes és engedélyes postai szolgáltató a számviteli nyilvántartási rendszerében elkülönítve köteles nyilvántartani a postai üzletágára és egyéb üzletágaira vonatkozó, e rendelet szerinti számviteli információkat. E rendelet alkalmazásában postai üzletág a Pt. szerinti postai szolgáltatások nyújtása és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek összessége.

(2) Az egyetemes és engedélyes postai szolgáltató köteles belső szabályzatában rögzíteni, hogy a postai üzletágára vonatkozó, e rendeletben szabályozott számviteli elkülönítési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettségének milyen elvek és módszerek alapján tesz eleget.

(3)[2] Az egyetemes postai szolgáltatást, a postai készpénz-átutalási tevékenységet, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet, valamint a belföldi postautalvány-szolgáltatást végző szolgáltatónak az e tevékenységek ellátása során birtokába került, az ügyfelet, illetve az ügyfél rendelkezése szerinti felet megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét nem kell figyelembe vennie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során.

4. §

(1) Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjába beszámító, postai szolgáltatásából származó bevételeit elkülönítve kell nyilvántartania oly módon, hogy a hírközlési hatóság ellenőrizni tudja a Pt. és a külön jogszabály szerinti előírások betartását, figyelemmel e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásra.

(2)[3] A Számv. tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján egyszeres könyvvitellel alátámasztott, egyszerűsített beszámolót készítő engedélyes postai szolgáltató a postai tevékenységből származó, pénzügyileg rendezett nettó árbevételét és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételét elkülönítve köteles kimutatni oly módon, hogy a hírközlési hatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségeket szabályozó külön jogszabályban foglaltaknak eleget tudjon tenni, figyelemmel az e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásra.

(3) A Számv. tv. 8. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján kettős könyvvitellel alátámasztott beszámolót készítő egyetemes, valamint engedélyes postai szolgáltató a postai tevékenységből származó értékesítés nettó árbevételét elkülönítve köteles kimutatni oly módon, hogy a hírközlési hatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségeket szabályozó külön jogszabályban foglaltaknak eleget tudjon tenni, figyelemmel az e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásra.

5. §

Az egyetemes és engedélyes postai szolgáltató a Dokumentációt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles benyújtani a hírközlési hatóságnak.

6. §

A hírközlési hatóságnak benyújtott számviteli kimutatásokból származó információkat - beleértve az üzleti titokká minősített adatokat is - a hírközlési hatóság megkeresésre továbbítja az Európai Bizottság számára.

Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltatók számviteli elkülönítési kötelezettsége

7. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató számviteli rendszerében az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások valamint az egyetemes szolgáltatási körön belül a szolgáltatások bevételeit, továbbá az ilyen címen elszámolt költségeit és ráfordításait elkülönítve köteles nyilvántartani, figyelemmel az e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásra.

(2) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatási körre vonatkozó nyilvántartásait és kimutatásait köteles fenntartott és nem fenntartott szolgáltatások, valamint a fenntartott szolgáltatási körön belül is szolgáltatások szerint tovább részletezni, figyelemmel a nyilvántartásokra és kimutatásokra vonatkozó külön jogszabályokra, különös tekintettel a Számv. tv. előírásaira.

(3) A bevételek, költségek és ráfordítások felosztására vonatkozó elveket és szabályokat dokumentálni, valamint alkalmazásukat belső szabályzatokban rögzíteni kell, különös tekintettel a költségnemek, költséghelyek, az üzemeken belüli és azok közötti teljesítmény-elszámolások esetén alkalmazni kívánt gyakorlatra, beleértve a kalkulációs sémákat is.

(4) A Dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy annak alapján az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató az e rendeletben és a külön jogszabályban foglalt kimutatásait egyértelműen és átlátható módon elkészíthesse, figyelemmel az e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásra. Az egyetemes postai szolgáltató, valamint az engedélyes postai szolgáltató a Dokumentációját, illetve annak módosításait köteles a hírközlési hatóságnak benyújtani.

(5) Ha e rendelet vagy külön jogszabály alapján az egyetemes postai szolgáltató (1) és (2) bekezdésben, valamint az engedélyes postai szolgáltató az (1) bekezdésben nem szabályozott számviteli információinak alátámasztása szükségessé válik, az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató köteles az ilyen számviteli információkat is megfelelő részletességű és átlátható módon elkészített nyilvántartásokkal alátámasztani.

8. §

Az egyetemes postai szolgáltató köteles belső számviteli rendszerében minden egyes egyetemes szolgáltatási körbe tartozó fenntartott szolgáltatáshoz, valamint nem fenntartott szolgáltatáshoz kapcsolódó nyilvántartást elkülönülten vezetni oly módon, hogy az egyetemes és nem egyetemes körbe tartozó szolgáltatások egyértelműen azonosíthatóak legyenek.

8/A. §[4]

Ha az egyetemes szolgáltatáson belül valamely termék, termékcsoport esetében meghatározható technológiai és ebből eredő egységköltség-különbözőség eltérő árak alkalmazását eredményezi, az 1. és 2. mellékletben a termék, termékcsoport megbontása legalább alkalmazott áranként szükséges.

9. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató, valamint az engedélyes postai szolgáltató az alábbi kimutatásokat köteles elkészíteni és a hírközlési hatóságnak benyújtani:

a) eredmény- vagy fedezet-kimutatás az elkülönítetten nyilvántartandó termékcsoportonként;

b) termék-, termékcsoportok összerendelésének kimutatása;

c) egyeztetés (egyeztető tábla) a könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámoló eredménykimutatásával (eredmény-levezetésével);

d) a 10. § (4) bekezdésében előírt könyvvizsgálói jelentés;

e) a költségfelosztási módszertan leírása és belső szabályzata;

f) a tőkeköltség számítás dokumentációja a WACC számítás levezetésével és indoklásával;

g) a tőkeköltség-számításhoz szükséges eszköz-termék/termékcsoport összerendelés;

h) a termékek, szolgáltatások volumene;

i) a postai termékek, szolgáltatások egységköltsége, egységre jutó bevétele;

j) a könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámoló.

(2) Amennyiben az egyetemes, valamint az engedélyes postai szolgáltató üzletágai közötti belső szolgáltatásokra elszámolási transzferárakat alakít ki, az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokkal egy időben köteles az alábbi dokumentumokat is benyújtani a hírközlési hatóság részére:

a) belső szolgáltatások (transzferek) listája és tartalmuk magyarázata;

b) transzfer mátrix, továbbá transzferárak és transzferek mennyiségének kimutatása;

c) a transzferárak kialakításának módszertana.

(3)[5] Ha az egyetemes, valamint az engedélyes postai szolgáltató azonos termékek, termékcsoportok esetében különböző árakat alkalmaz, az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokkal egyidejűleg a következő dokumentumokat is köteles benyújtani a hírközlési hatóság részére

a) az érintett termékek és az alkalmazott árak listája, az eltérő áralkalmazás indokolása,

b) a termékkörön belül a termékek mennyiségének az alkalmazott eltérő árak szerinti kimutatása,

c) a termékkörön belül a költségek elkülönítésének és az árak kialakításának módszertana.

10. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató saját költségén könyvvizsgálóval köteles felülvizsgáltatni a tárgyévre vonatkozó, e rendelet alapján elkülönített bevételi adatait, költségeit és ráfordításait, valamint a kapcsolódó nyilvántartásait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokra megbízott könyvvizsgáló nem lehet a postai szolgáltató választott (cégbíróságon regisztrált) könyvvizsgálója.

(3) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy

a) a postai tevékenységekhez kapcsolódó alapinformációkat az egyetemes postai szolgáltató, valamint az engedélyes postai szolgáltató megfelelően rögzítette-e az erre a célra alkalmazott nyilvántartásokban;

b) a nyilvántartásokból származó adatokból készített kimutatások a 9. § (1) bekezdése szerinti költségfelosztási módszertan szerint készültek-e;

c) az elkészült Dokumentáció megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében a szolgáltatónak a könyvvizsgálótól írásos nyilatkozatot kell kérnie arról, hogy

a) a Dokumentáció adatai a felülvizsgált beszámoló adataival megegyeznek, illetve azokon alapulnak;

b) a szolgáltató a kimutatásokat az e rendeletben előírtaknak megfelelően készítette el.

(5) A könyvvizsgálói jelentést az előző teljes naptári évre vonatkozó adatokkal és a kimutatások elkészítésének alapjául szolgáló dokumentációval együtt kell megküldeni a hírközlési hatóság részére, emellett be kell mutatnia a könyvelés és a számviteli elkülönítés módszerében az előző évhez képest végrehajtott változtatásokat és azok hatását is. A hírközlési hatóság a könyvvizsgálói jelentést rendszeresen közzéteszi.

(6) Az egyetemes, valamint az engedélyes postai szolgáltató köteles a felülvizsgált beszámoló adatait közzétenni.

11. §

A hírközlési hatóság a Dokumentációt köteles felülvizsgálni a jogszabályoknak, különösen a keresztfinanszírozás tilalmának való megfelelés szempontjából. Amennyiben a hírközlési hatóság a költségfelosztás elvében vagy módszerében jogsértést állapít meg, köteles a szolgáltatót felszólítani új Dokumentáció benyújtására.

Az egyetemes és engedélyes postai szolgáltatók költségszámításánál alkalmazható módszerek

12. §

(1) A költségfelosztásnak az ok-okozati alapelvre kell épülnie, tehát a felmerült költséget annak okozójára kell terhelni. A költségszámítási rendszernek a tevékenységalapú költségszámítási módszer (ABC) elvén kell működnie.

(2) A költségeket azok felmerülésének tevékenység alapú elemzése alapján kell felosztani, és az egyetemes vagy az engedélyes postai szolgáltató tevékenységeit elemezve kell a szolgáltatások érdekében felmerült tevékenységeken keresztül átvezetni a szolgáltatásokra (termékcsoportokra). Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató köteles biztosítani a belső elszámolásnak és a hírközlési hatósághoz benyújtott költségszámítási rendszer elveinek egyezőségét, és meg kell felelnie e rendelet 1-2. számú melléklete szerinti bontásnak.

(3) Az elszámolási rendszer keretén belül a szolgáltatások költségeit az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) egy meghatározott szolgáltatáshoz közvetlenül hozzárendelhető költséget ehhez a szolgáltatáshoz kell hozzárendelni;

b) az egy szolgáltatáshoz közvetlenül nem rendelhető költségeket és ráfordításokat (a továbbiakban: közös tételek) a következő módon kell megosztani:

ba) a közös tételeket, ahol ez lehetséges, költségokozókra, azaz azon tevékenységekre kell felosztani, amely érdekében közvetlenül felmerültek;

bb) azokat a közös tételkategóriákat, amelyek esetében a termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység és a költség közvetlen kapcsolata nem állapítható meg, annak alapján kell megosztani, hogy a költségkategória milyen kapcsolatban áll a termékkel vagy szolgáltatással közvetlenül összerendelhető tevékenységekkel;

bc) a tevékenységekre felosztott költségeket tevékenységelemzéssel megállapított teljesítmények arányában kell az egyes termékekre vagy szolgáltatásokra terhelni;

bd) azon költségek és ráfordítások esetében, amelyeket az a) pontba vagy a ba) és bb) alpontokban foglalt eljárással az egyes szolgáltatásokhoz nem lehet hozzárendelni, úgy kell eljárni, hogy ezen fel nem osztott tételeket az egyes fenntartott és nem fenntartott egyetemes szolgáltatásokhoz az a) pont vagy a ba) és bb) alpontok szerint hozzárendelt költségeknek és ráfordításoknak az összes szolgáltatáshoz legfeljebb az a) pont, vagy a ba) és bb) alpontok szerint hozzárendelt költségeihez és ráfordításaihoz viszonyított arányában kell hozzárendelni.

13. §

A költségszámítást a teljesen felosztott költségek módszerével (FDC), a múltbeli költségek (HC) alapján kell elvégezni, tehát a felosztandó költségek alapja az egyetemes, illetve engedélyes postai szolgáltató számviteli nyilvántartásaiban rögzített, az auditált beszámolóval megegyező költségtömeg.

14. §

(1) A termékcsoportokra a költség, valamint az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege osztható fel.

(2) Nem osztható fel a termékcsoportokra a rendkívüli eredmény, valamint a pénzügyi eredmény.

15. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató a termékcsoportokra tőkeköltséget számolhat el.

(2) Az elvárt hozam mértékét a tárgyi eszközök és immateriális javak két éven alapuló átlagos nettó eszközértékére vetített átlagos súlyozott tőkeköltség-szorzóval (WACC) kell meghatározni.

(3) A tőkeköltség pénzben kifejezett értékét az alábbi képlettel kell meghatározni:

(5) Ha az engedélyes postai szolgáltatónak nincs két évre visszamenőlegesen átlagos nettó eszközértékre vonatkozó adata, a tőkeköltséget az eszközök tárgyévi nyitó- és záróállományi értéke alapján kell meghatározni.

Az egyetemes és a fenntartott szolgáltatások árbevételének és árainak kimutatása

16. §

(1) A termékcsoportokhoz kapcsolódó árbevételt úgy kell szolgáltatásonként külön kimutatni, hogy a meghirdetett árak alkalmazásának módja ellenőrizhető legyen. Az egyetemes szolgáltatásoknál alkalmazott egységárakat, valamint az alkalmazott felárakat és árengedményeket a hírközlési hatóság részére történő kimutatásokban tételesen meg kell jeleníteni. Az árbevétel kimutatást úgy kell elkészíteni, hogy az a megfelelő bizonylatokkal alátámasztható legyen.

(2) Az általános szerződési feltételek, valamint a szolgáltatási szerződések közötti megfeleltetést alkalmassá kell tenni az egyetemes szolgáltatásoknál előírt azonos feltételek ellenőrzésére, bizonylatokkal alátámasztható módon.

(3) E rendelet által előírt kimutatásokban a nem egyetemes szolgáltatással együttesen nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevételt olyan ár alkalmazásával kell az egyetemes szolgáltatások között szerepeltetni, amelyet abban az esetben alkalmaztak volna, ha ezeket a szolgáltatásokat önállóan értékesítik.

A hatósági árak meghatározásához szükséges költségek kimutatása

17. §

(1) Ha az egyetemes postai szolgáltató az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ámt.) 10. §-ának (1) bekezdése alapján ármegállapítási vagy áremelési kérelemmel fordul az árhatósághoz, kérelmét köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg költségszámítással és kimutatással alátámasztani.

(2) A hatósági árak megállapításához szükséges adatszolgáltatás szerkezete megegyezik az e rendelet 1-2. számú mellékletében előírtakkal.

18. §

(1) A költségeket a hírközlési hatóság által jóváhagyott elvek alapján a tárgyévre vonatkozóan folyóáras költségszámítással (CCA) is meg kell határozni.

a) a CCA módszernél a SAPI, DAR, MEA, HCA eszközátértékelési módszerek egyikét kell alkalmazni, figyelembe véve az átértékelési módszer alkalmazási feltételeit,

b) a kimutatások alapja a HCA módszertan szerinti költségelszámolás, amelyet módosítani kell a CCA módszertan szerinti különbözettel.

(2) A folyóáras költségszámításnál alkalmazott módszertan leírása a benyújtandó dokumentáció részét képezi.

(3) Amennyiben a költségfelosztás módszerében hírközlési hatóság által jóváhagyott változás történt, a postai szolgáltatónak összemérhető módon kell kimutatnia és dokumentálnia a módszerek különbözőségéből eredő eltérést.

19. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató az áremelési kérelem megalapozásához csak olyan költségeket vehet figyelembe, amely az Ámt. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hatékony szolgáltatásnyújtás érdekében merült fel.

(2) A fenntartott és a nem fenntartott egyetemes szolgáltatásokra nem kerülhetnek felosztásra és kimutatásra olyan tételek, amelyek a nem megfelelő feladatellátás következményei, így különösen bírságok, kártérítések, kötbérek stb.

(3) A hatékonyság árakban való érvényre juttatása érdekében az erőforrások költségei legalább 80% éves átlagos kapacitáskihasználás mellett vehetők figyelembe.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba.

(2)[6]

Átmeneti rendelkezések

21. §[7]

Az Európai Unió Jogának való megfelelés

22. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve (1997. december 15.) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve (2002. június 10.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról.

Kovács Kálmán s. k.,

informatikai és hírközlési miniszter

1. számú melléklet a 17/2004. (IV. 28.) IHM rendelethez

2. számú melléklet a 17/2004. (IV. 28.) IHM rendelethez

Fedezeti kimutatás