36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet módosításáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (2) bekezdésében és 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya kiterjed-a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - a nyilvános repülőtérre és a polgári célú nem nyilvános repülőtérre (a továbbiakban együtt: repülőtér) ."[1]

2. §

Az R. 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

"Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

a) érdekelt fél: az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek vagy amelynek jogos érdekeit a zaj csökkentése érdekében tett, illetve teendő intézkedés - különösen a légiforgalmi korlátozás - érinti vagy érintheti,

b) fő kereskedelmi repülőtér: kereskedelmi repülőtér, amelyen az aktuális dátumot megelőző három év átlagában jet repülőgépek egy naptári évben 50 000-nél több műveletet (felszállás vagy leszállás) hajtottak végre,

c) kiegyensúlyozott megközelítés: a légiközlekedés által okozott zaj mérséklésére irányuló intézkedések meghozatalánál érvényesítendő, a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által elfogadott elv, amely a környezet hatékony védelmének és a légiközlekedés további fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében egyaránt figyelembe veszi a repülőgépek zajkibocsátásának csökkentését, a repülőtér környezetében a területhasználat befolyásolását, a környezetkímélő repülési eljárások hatását, a működési korlátozásokat, és ezek környezeti és gazdasági szempontból hatékony kombinációjával törekszik a repülőtér zajvédelmi céljának elérésére,

d) légiforgalmi korlátozás: a repülőtér környezetében a zajterhelés csökkentése érdekében végrehajtott intézkedés, szabályozás, amely korlátozza a jet repülőgépek forgalmát a repülőtéren. Ez magában foglalja bizonyos zajteljesítményű repülőgépek vagy minden jet repülőgép forgalmának időbeli korlátozását, valamint a marginálisan megfelelő repülőgépek forgalmának korlátozását vagy kitiltását,

e) marginálisan megfelelő repülőgép: olyan, a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993) I. kötet, II. rész, 3. fejezet előírásainak megfelelő repülőgép, amelyre nézve teljesül a

összefüggés, ahol Lihatár - az előírás szerinti referenciapontokra vonatkozó határérték EPNdB-ben; Limért - a repülőgép zajbizonyítványában szereplő mért zajértékek EPNdB-ben; i - a zaj szerinti jóváhagyási eljárás referencia pontjait szimbolizáló index (1 - oldalsó, 2 - megközelítési, 3 - átrepülési pont),

f) működési korlátozás: a zajterhelés csökkentése érdekében hozott intézkedés, amely érinti, illetve korlátozza a repülőtéren a jet repülőgépek működési lehetőségét. A működési korlátozás lehet részleges (napszakra vagy más időszakra vonatkozó), vagy irányulhat meghatározott zajteljesítményű repülőgépek, különösen a marginálisan megfelelő repülőgépek működésének megszüntetésére,

g) polgári légiközlekedési szubszonikus sugárhajtású repülőgép (jet repülőgép): 34 000 kg-nál nagyobb megengedett felszálló tömegű és a repülőgéptípus légialkalmassági bizonyítványa szerint 19-nél több utas ülőhellyel rendelkező szubszonikus sugárhajtású repülőgép,

h) repülőtér környezete: a zaj gátló védőövezetet magába foglaló, előzetes szakértői becsléssel meghatározott terület,

i) 16. függelék: a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel kihirdetett függeléke, amelynek I. kötete szól a repülőgépek zajáról. [A 16. függeléknek három kiadása (utolsó: 1993.) és 7 módosítása van, amelynek a pontos hivatkozásához a változat és a határértéken túli, a mérési eljárást érintő hivatkozás esetén a módosítás számot is meg kell adni.]"

3. §

Az R. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: "(2) Azon repülőterek esetében, amelyeken

a) legfeljebb 2000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású repülőgépekét, motoros vitorlázó repülőgépeket, illetve ultrakönnyű repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 4500,

b) legfeljebb 14 000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 1000,

c) legfeljebb 20 000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású, illetve sugárhajtású repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 360, csak az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a repülőteret használó legnagyobb hangteljesítmény szintű, az 1. számú mellékletben meghatározott repülőgép-kategóriát kell megadni, továbbá nem kell végrehajtani a 4. § és a 6-8. § rendelkezéseit."

4. §

Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a számításokhoz nem a 2. számú melléklet szerinti normatív zajadatokat használják, abban az esetben a repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan meg kell adni a hozzájuk tartozó repülőgép-sebesség, -teljesítmény és repülési konfiguráció adatokat is, a hozzájuk tartozó oktávsávos hangnyomásszintekkel együtt."

5. §

(1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A mértékadó nappali, illetve éjszakai műveletszámokat gépkategóriánként a repülőtér üzemben tartója osztja szét az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni:

a) a repülőtér használatát befolyásoló éghajlati tényezőket (szélirányok),

b) a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat,

c) a közbenső megközelítés során a várakozási légtérben végrehajtott repülési műveleteket,

d) a gyakorló-, iskola-, sport- vagy sétarepülésekre kialakított, a repülőtérrendben is rögzített előírásokat."

(2) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, és az eredeti a) és b) pont megjelölése b) és c) pontra változik:

[(3) A kategóriába sorolás és a kategóriákhoz rendelt normatív zajkibocsátási adatok alapját az alábbiak képezhetik:]

"a) a 2. számú melléklet szerinti kategorizálás és normatív zajadatok;"

6. §

Az R. 10. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A zajgátló védőövezet kijelölésének alapját képező dokumentáció a következőket tartalmazza:]

"cg) a tervezett zajmonitor pontok helyei (ha a légiközlekedési hatóság annak létesítését elrendeli),"

7. §

(1) Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"11. § (1) A repülőtér üzemben tartója nem fogadhat és indíthat olyan jet repülőgépet, amely nem rendelkezik olyan zajbizonyítvánnyal, amely szerint megfelel a 16. függelék 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 3. fejezet előírásainak."

(2) Az R. 11. §-ának (2) bekezdésében a "2001. december 31." dátum helyébe "2004. április 30." lép.

8. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "12. § (1) A repülőtér üzemben tartójának és a légiközlekedési hatóságnak a kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazva kell elérni

a) a repülőtér környezetében a repülési zaj növekedésének megállítását és a zajjal érintett lakosság számának csökkentését;

b) a repülőtér kapacitásának megőrzését vagy fejlesztésének lehetőségét, a környezetvédelmi követelményekkel összhangban;

c) a lehetséges intézkedések közül a költségek szempontjából leghatékonyabb és a legnagyobb környezeti előnyt eredményező (illetve eredményezők kombinációjának) választását; beleértve a gazdasági ösztönzők alkalmazását is.

(2) A kisebb zajterhelést okozó, csendesebb repülőgépek üzemelése érdekében

a) nem nyilvános repülőtér üzemben tartója a zajosabb légijárművek forgalmát kitilthatja vagy korlátozhatja,

b) nyilvános repülőtéren a külön jogszabályban meghatározott zajhatárértékek túllépése esetén a légiközlekedési hatóság elrendelhet a zajosabb repülőgépek működésére vonatkozó korlátozásokat, illetve a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnál kezdeményezheti korlátozások elrendelését. Repülőgép típusokra vonatkozó korlátozás esetén a korlátozás sorrendjére vonatkozó döntést a repülőgépeknek a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítménye alapján kell meghozni.[2]

(3) A légiközlekedési zaj zavaró hatásának csökkentése, a repülőtér környezetében élők éjszakai pihenésének biztosítása érdekében

a) azokon a repülőtereken, ahol a zaj gátló védőövezeten az A, a B vagy a C jelű övezetekben a lakások, üdülők vagy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények vannak, az éjszakai időszakban végrehajtott repülési műveletek száma az egyes pályavégeken nem lehet több, mint az ugyanott a nappali mértékadó zajterhelés kiszámításához alkalmazott repülési műveletszám

- 8%-a 22 és 6 óra közötti és

- 1%-a 24 és 5 óra közötti időszakban.

Ettől eltérni csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság engedélyével lehet. Az eltérésekről a repülőtér üzemben tartójának megfelelő indoklással értesíteni kell az érintett terület (területek) önkormányzatát (önkormányzatait), és az értesítést a helyben szokásos módon közzé kell tenni;

b) nem nyilvános repülőtér üzemben tartója bizonyos időszakokban az a) pontban említett eseteken túlmenően is korlátozhatja a repülési műveletek számát. Részleges (bizonyos időszakra vagy műveletekre vonatkozó) vagy teljes fel- és leszállási tilalmat rendelhet el az éjszakára vagy az éjszaka egy részére vonatkozóan, illetve munkaszüneti napokon, pihenőnapokon, pihenőidőben stb. A repülőgép típusok műveleteinek időszakos korlátozását a (2) bekezdés b) pont szerinti zajteljesítmény figyelembevételével kell meghatározni;

c) nyilvános repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság előírhat az a) pont szerinti korlátozáson túlmenő, bizonyos időszakokban meghatározott zajteljesítményű repülőgépekre vagy műveletekre vonatkozó tilalmat, illetve a repülőtér üzemben tartója kezdeményezheti ezek előírását a légiközlekedési hatóságnál,

d) meg kell tiltani az éjszakai (22 és 6 óra közötti) hajtóműpróbát, ha az abból eredő zajszint a hajtóműpróba ideje alatt a repülési műveletekből eredő zajjal együtt a védendő épület homlokzata előtt eléri vagy meghaladja az 55 dB zajszintet. A repülőtér üzemben tartója ezen túlmenő időszakos korlátozásokat vezethet be a repülőtér földi tevékenységéből származó zajokra nézve is.

(4) Az egyes repülési műveletekből (fel- és leszállásokból) eredő zaj csökkentése érdekében

a) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtérrendben olyan fel- és leszállási eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek a hagyományos fel- és leszállási eljárásokhoz képest a biztonságos üzemeltetés követelményeit szem előtt tartva csökkentik a zajterhelést a fel- és leszállási útvonalak környezetébe tartozó településeken. A zajcsökkentő fel- és leszállási eljárások kidolgozása során figyelembe kell venni a nemzetközi polgári repülési szervezetek (pl. ICAO, ECAC) erre vonatkozó ajánlásait. A repülőtér üzemben tartójának törekednie kell a zajcsökkentő repülési eljárások bevezetéséhez a szükséges műszaki feltételek megteremtésére;

b) az a) pontban említett fel- és leszállási eljárások szerinti forgalomtól eltérő légiközlekedési tevékenységet (pl. gyakorlati repülő kiképzés, kalibráló repülések) a lehető legkisebb környezeti zajterhelés mellett, a nappali órákban kell végrehajtani. Az ilyen légiközlekedési tevékenységről a várhatóan érintett területek önkormányzatát előzetesen értesíteni kell, ha az a zajgátló védőövezetben a zajterhelés eloszlásában jelentős változást vagy a védőövezeten kívül határértéket túllépő zajterhelést okoz;

c) az a) pont szerinti eljárásoktól eltérő repülések számának minimálisra csökkentése érdekében a futópálya lezárását igénylő karbantartások tekintetében a légiközlekedési hatóság elrendelheti az éjszakai munkavégzést.

(5) A földön végrehajtott műveletekből származó zajterhelés csökkentése érdekében

a) a repülőtér üzemben tartója a repülőtérrendben külön köteles előírni azokat a szabályokat, amelyeket a földön végrehajtott műveletekből származó zajcsökkentés érdekében foganatosítanak (pl. korlátozó rendszabályok hajtóműjáratásra üresjáratban, kiegészítő hajtóművek üzemeltetésére, különféle töltő aggregátorok üzemeltetésére, hajtóműpróbázásra a karbantartás során);

b) a repülőtéren, ahol ez szükséges, a légiközlekedési hatóság elrendelheti a földi műveletekből származó zajterhelés csökkentésére megfelelő árnyékoló berendezések (pl. zajcsillapított hajtóműpróbázó hely) létesítését.

(6) A (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a közös felhasználású polgári és katonai repülőtéren végrehajtott állami repülésre."

9. §

Az R. a következő új címmel és 12/A. §-sal egészül ki:

"Légiforgalmi korlátozások elrendelése fő kereskedelmi repülőtereken

12/A. § (1) Fő kereskedelemi repülőtereken a jet repülőgépekre vonatkozó, a 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti légiforgalmi korlátozásokat a légiközlekedési hatóság rendelhet el.

(2) Légiforgalmi korlátozások elrendelését megelőzően a légiközlekedési hatóság mérlegeli a különböző lehetséges intézkedések hasznát és költségét, valamit az érintett repülőtér helyzetét, környezetének állapotát.

(3) A mérlegelés alapján meghozott intézkedések nem tartalmazhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez szükségesnél szigorúbb és kiterjedtebb korlátozásokat. A korlátozások nem tehetnek különbséget az érintett felek nemzetisége, személyisége vagy az érintett jet repülőgépek gyártója szerint.

(4) A jet repülőgépek zajteljesítményétől függő légiforgalmi korlátozásokat a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítmény alapján kell meghozni.

(5) Fő kereskedelmi repülőtéren bevezetni tervezett légiforgalmi korlátozás előkészítése során a 3. számú melléklet szerinti információkat kell értékelni a szükséges és lehetséges mértékben.

(6) Ha a repülőtéren végrehajtott változtatások, bővítések külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a környezeti hatásvizsgálat keretében végzett értékelést el kell fogadni az (5) bekezdésben előírtak teljesítésének, feltéve, hogy elegendő mértékben figyelembe vették a 3. számú melléklet szerinti információkat.[3]

(7) A (2)-(6) bekezdésekben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni

a) a már érvényben lévő légiforgalmi korlátozások esetén,

b) a részleges légiforgalmi korlátozások kismértékű, technikai jellegű módosításai esetén, ha ezek nem okoznak lényeges költségnövekedést valamely légitársaság vagy más repülőtér számára.

(8) Amennyiben az összes lehetséges intézkedés - beleértve a részleges (időbeli és futópálya használati) korlátozásokat is - (5) és (6) bekezdés szerinti értékelése azt bizonyítja, hogy a repülőtér környezetében a zajterhelés nem csökkenthető elfogadható (jogszabályban, hatósági határozatban vagy a repülőtér zajvédelmi programjában előirányzott) szintre, a marginálisan megfelelő repülőgépekre vonatkozó forgalomkorlátozás bevezetése során az alábbi szabályokat kell betartani:

a) hat hónappal az értékelés lezárását és a forgalomkorlátozásra vonatkozó döntés meghozatalát követően nem engedélyezhető az előző év azonos időszakában a repülőteret igénybe vevő, marginálisan megfelelő repülőgépekkel végzett járatokon felüli, ilyen repülőgépekkel végzett működés,

b) hat hónappal az a) pont szerinti határidőt követően megkövetelhető a repülőteret igénybevevő légitársaságoktól, hogy csökkentsék az általuk üzemeltetett marginálisan megfelelő repülőgépek műveleteit az adott repülőtéren. A megkövetelt csökkentés mértéke nem haladhatja meg a korábbi időszakban az adott repülőtéren ilyen repülőgépekkel végzett műveletek 20%-át.

(9) A marginálisan megfelelő repülőgépekre vonatkozó légiforgalmi korlátozások nem vonatkoznak a fejlődő országok légijármű lajstromában szereplő marginálisan megfelelő repülőgépekre 2013. március 28-ig, feltéve, hogy

a) rendelkeznek olyan zajbizonyítvánnyal, amely sze-rint megfelelnek a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993)

1. kötet, II. rész, 3. fejezetnek, és 1996. január 1. és 2001. december 31. között (referencia időszak) használták az adott repülőteret, és

b) ezek a repülőgépek a referencia időszakban a fejlődő országok lajstromában szerepeltek és folyamatosan üzemeltette őket a fejlődő országban bejegyzett természetes vagy jogi személy.

(10) A hatóság kivételt tehet a (8) bekezdés szerinti korlátozások alól olyan marginálisan megfelelő repülőgépek esetében, amelyek működése az adott repülőtéren a bevezetett korlátozás esetében a versenyegyenlőség alapján nem lenne engedélyezhető, ha

a) a repülőgép egyedi működése olyan kivételes jellegű, hogy az időleges felmentés megtagadása ésszerűtlen lenne,

b) a repülőgép nem kereskedelmi célú repülést hajt végre átalakítás, javítás vagy karbantartás céljából.

(11) A légiközlekedési hatóság az (5)-(8) bekezdés szerinti eljárások megindítása és végrehajtása során - az R. 19-20. §-aiban foglaltak megfelelő alkalmazásával - konzultációt folytat az érdekelt felekkel.

(12) A légiközlekedési hatóságnak bármely új, a repülőtéren bevezetni tervezett légiforgalmi korlátozás esetében tájékoztatást kell adnia minden érdekelt félnek (beleértve a választott korlátozás indoklását)

a) hat hónappal a 3.1. a) pont szerinti korlátozás életbelépése előtt,

b) egy évvel a 3.1. b) pont szerinti korlátozás életbelépése előtt,

c) részleges korlátozások esetén két hónappal az érintett menetrendi időszakra vonatkozó menetrend egyeztető konferencia előtt.

(13) A légiközlekedési hatóság, amennyiben a fő kereskedelmi repülőtéren új légiforgalmi korlátozás bevezetéséről dönt, haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságát és az Európai Bizottságot."

10. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő új cím és rendelkezés lép:

"Zajmonitor rendszer létesítése

13. § (1) A zajterhelés rendszeres és folyamatos ellenőrzése érdekében a repülőtér üzemben tartója állandó mérőpontokon kihelyezett mikrofonok és mobil mérőegység üzembeállításával zajmonitor rendszert köteles működtetni minden olyan esetben, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a zajgátló védőövezeten az A és a B jelű övezetekben levő lakások, valamint az R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények száma együttesen több, mint 200,

b) a zajgátló védőövezetek számításánál zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat vettek figyelembe,

c) a légiközlekedési hatóság a (2) vagy (3) bekezdés szerinti korlátozásokat írt elő, és ezek betartásának ellenőrzéséhez szükségesnek ítéli zajmonitor rendszer létesítését,

d) a repülőtér létesítési engedélyében kötelezően elő van írva.

(2) A zajmonitor rendszer mért és számított adatai szerint a zajcsökkentő repülési eljárásokat megsértő légijárművek tulajdonosait a repülőtér üzemben tartójának figyelmeztetnie kell. A kiadott figyelmeztetésekről negyedévente tájékoztatni kell az illetékes légiközlekedési hatóságot is. A figyelmeztetés eredménytelensége, a zajcsökkentő előírások ismétlődő megsértése esetén a repülőtér üzemben tartója további intézkedéseket kezdeményezhet a légiközlekedési hatóságnál.

(3) A zajmonitor rendszer terveit a monitorrendszer létesítését előíró (6) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követő hat hónapon belül kell elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. A zaj-monitor rendszer tervezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a monitorrendszer legyen alkalmas arra, hogy a zajgátló védőövezet jellemző pontjain - különösen zajra érzékeny objektumok környezetében - az egyedi zajterhelés alakulásáról, valamint az övezethatárokon a tényleges zajterhelésről megbízható eredményeket adjon;

b) olyan repülőtereken, ahol a zajgátló védőövezetben A jelű övezet van, a zajmonitor rendszer mellett olyan helyzetmeghatározó rendszert is működtetni kell, amely alkalmas minden, a repülőteret használó, 9000 kg-nál nagyobb felszálló tömegű légijármű pályájának rögzítésére a repülőtér vonatkozási pontjától számított legalább 20 km sugarú környezetben, mind a vízszintes koordináták, mind a magassági koordináták tekintetében. A légiközlekedési hatóság ettől eltérő feltételeket is előírhat;

c) a zajmérő-pontok zajméréseinek eredményei legyenek alkalmasak olyan számítás elvégzésére, amely a repülőtér üzemben tartójának támpontot nyújt a következő időszakra vonatkozóan a repülőtér-használat díjának elemei között érvényesítendő zajvédelmi költségelem meghatározásához.

(4) A zajmonitor rendszer üzemi jellemzőit úgy kell meghatározni, hogy teljesüljenek az 5. számú mellékletben meghatározott követelmények.

(5) A zaj monitor rendszer kiépítésére vonatkozó terveket a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(6) A zajmonitor rendszer kiépítését a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el a jóváhagyott tervek alapján. A határozat lehet önálló határozat vagy a zajgátló védőövezetet kijelölő, illetve a repülőtér létesítésére vonatkozó határozat része. A határozatnak tartalmaznia kell a zajmonitor rendszer kiépítésének határidejét is. A határidő megállapítása tekintetében figyelembe kell venni a következőket:

a) új repülőtér létesítése vagy meglévő repülőtér jelentős mértékű bővítése esetén a zajmonitor rendszert a beruházás részeként kell megvalósítani;

b) meglevő repülőtéren, az e rendelet hatálybalépése miatt szükségessé váló zajmonitor rendszer kiépítését vagy szükségessé váló bővítését a zajgátló védőövezet kijelölésétől számított másfél éven belül végre kell hajtani. A légiközlekedési hatóság a zajmonitor rendszer kiépítésére másfél éven túli határidőt is előírhat, ha a zajgátló védőövezetben a zajvédelmi intézkedések végrehajtása az R. 17. §-ának (5) bekezdése szerinti program alapján történik."

11. §

Az R. a következő új címmel és 13/A. §-sal egészül ki: "A zajvédelmi bizottság

13/A. § (1) Az R. 21. §-a alapján létrehozott zajvédelmi bizottság konzultatív, érdekegyeztető és tanácsadó testűlet, amely a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos zaj kérdések tekintetében

a) biztosítja a szükséges információk beszerzését, nyilvánosságra hozatalát és megfelelő értelmezését az érdekeltek számára,

b) véleményt nyilvánít a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi, elsősorban zajvédelmi kérdésekben,

c) környezetvédelmi kérdésekben javaslatokat dolgoz ki a repülőtér működtetését érintően.

(2) A zajvédelmi bizottság állásfoglalásainak kialakítása során figyelembe veszi más környezetvédelmi érdekek érvényre jutását is (pl. levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás) .

(3) A zajvédelmi bizottság tagja

a) a repülőtér üzemben tartóját képviselő két vezető, akik közül az egyik a környezetvédelmi szolgálat vezetője vagy zaj szakértője,

b) a repülőtér üzemeltetését biztosító légiforgalmi szolgáltató szervezet egy kijelölt képviselője,

c) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy-egy képviselője,

d) a légiközlekedési hatóság egy képviselője,

e) a repülőteret használó légitársaságok, egyesületek, szövetségek egy képviselője,

f) két személy azon önkormányzatok képviseletében, amelyek területén a zajgátló védőövezetet kijelölték, és a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara egy képviselője,

g) a főváros területére eső repülőtér esetén a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács, egyéb, kiemelt térség esetén a térségi fejlesztési tanácsnak egy képviselője (pl. Balaton Fejlesztési Tanács) .

(4) Indokolt esetben a bizottságba további személyek (szakértők) is meghívhatók, azonban a zajvédelmi bizottság létszáma nem haladhatja meg a 15 főt.

(5) A zajvédelmi bizottság tagjait az érintett szervezetek, illetve a légiközlekedési hatóság ajánlásai alapján a gazdasági és közlekedési miniszter kéri fel, amely négy éves időtartamra szól.

(6) A zajvédelmi bizottság elnökét a bizottság tagjai közül a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki. Az elnök megbízatása a zajvédelmi bizottság megalakítása esetén első alkalommal két éves, ezt követően négy éves időtartamra szól.

(7) A zajvédelmi bizottság üléseit az elnök szükség esetén, de legalább félévenként hívja össze. A zajvédelmi bizottság tagjainak az ülés napirendjéhez tartozó munkaanyagokat legalább két héttel az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapniuk.

(8) A zajvédelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van az ülésen. A távol levő tagot más személy nem helyettesítheti. A zajvédelmi bizottság a döntéseit az ülésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(9) A zajvédelmi bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben a szavazásra feltett kérdésekben a kisebbségi álláspontot is rögzíteni kell.

(10) Speciális szakmai kérdések eldöntéséhez a zajvédelmi bizottság szakértőt is felkérhet a zajvédelmi bizottság munkájában való eseti részvételre. A meghívott szakértőnek szavazati joga nincsen, de álláspontját a jegyzőkönyvekben rögzíteni kell.

(11) A zajvédelmi bizottság az R. 21. §-ában meghatározott, a repülőtér zajterhelését jellemző adatokat rendszeresen értékeli, és az adatok hitelességét, megbízhatóságát megfelelő eszközökkel ellenőrzi. Amennyiben az adatok hitelességét illetően kétség merül fel, a zajvédelmi bizottság javaslatot tehet független szervezet bevonásával ellenőrző méréssorozatok elvégeztetésére.

(12) A zajvédelmi bizottság jogosult arra, hogy a repülőtér létesítésével, fejlesztésével, és működtetésével kapcsolatban a környezet védelme érdekében javaslatokat tegyen az illetékes légiközlekedési, környezetvédelmi és építési hatóságok számára. A hatóságnak a javaslatra érdemben válaszolnia kell, és amennyiben a zajvédelmi bizottság javaslatát nem tartja kivitelezhetőnek, azt megfelelően meg kell indokolnia.

(13) A zajvédelmi bizottság tagjai a munkájuk során a repülőtér üzemeltetésével vagy fejlesztésével kapcsolatos, a környezetvédelmi és zajterhelési adatokon túli információkat kívülálló harmadik személynek a repülőtér üzemben tartója hozzájárulásával adhatnak át.

(14) A zajvédelmi bizottsági tagság társadalmi megbízatás, a zajvédelmi bizottsági munkában való részvételért díjazás nem jár, de a zajvédelmi bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos költségek (pl. utazás, szállás) elszámolhatók. A tagok költségtérítést csak olyan jogcímeken igényelhetnek, amelyet a zajvédelmi bizottság előzetesen jóváhagyott.

(15) A zajvédelmi bizottság működtetésének költségeit a repülőtér üzemben tartója biztosítja.

(16) Új repülőtér létesítése esetén a zajvédelmi bizottságot úgy kell létrehozni, hogy a zajvédelmi bizottság már az engedélyezést megelőző időszakban véleményt nyilváníthasson az engedélyezésre előkészített tervekről."

12. §

(1) Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/14/EGK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról,

b) a Tanács 98/20/EK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról szóló, a Tanács 92/14/EGK irányelve mellékletének módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/30/EK irányelve a közösségi repülőtereken alkalmazandó, zajjal ösz-szefüggő működési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásáról, valamint

d) a rendelet 12/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 3. és 4. számú melléklete a fő repülőterek esetében a környezet zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével, 6. cikkének (1) bekezdésével, továbbá 7. cikkének (3) bekezdésével."

(2) Az R. 14. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 11. § (1) bekezdésében foglalt követelményt 2004. december 31-ig az Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Moldovában, az Orosz Föderációban, Türkmenisztánban vagy Ukrajnában lajstromozott, és az ezekben az országokban letelepedett természetes vagy jogi személyek által üzemeltetett repülőgépek vonatkozásában nem kell alkalmazni.

(4) A zajvédelmi bizottságot meglevő és üzemelő repülőterek esetében 2005. január 1-jéig létre kell hozni."

13. §

Az R. kiegészül az e rendelet 1-4. számú mellékletében foglalt 1. és 3-5. számú melléklettel, egyidejűleg az R. eredeti melléklete 2. számú mellékletre változik.

14. §

(1) Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A motoros légijárművek zajbizonyítványának az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kiállító hatóság megnevezése,

b) a regisztráló állam és a repülőgép regisztrálási jele,

c) a gyártó sorozatszáma,

d) a gyártó típus és modell jelzése,

e) nyilatkozat minden járulékos változtatásról, beleértve azokat, amelyeket a zaj követelmények kielégítése érdekében végeztek,

f) az a maximális tömeg, amely mellett az alkalmazott zajelőírás betartását igazolták,

g) a zajszint(ek) és annak (azoknak) a 90%-os megbízhatósági határa a referencia ponto(ko) n olyan repülőgépek esetében, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát 1977. október 5-ét követően adták ki,

h) a kiállítás dátuma és a kiállító személy aláírása.

A zajbizonyítvány-mintákat az 1. számú melléklet tartalmazza, amelyektől a Polgári Légiközlekedési Hatóság a zajbizonyítvány nem kötelező elemei tekintetében eltérhet."

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Kis Zoltán s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelethez

"1. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelethez

A zajgátló övezet egyszerűsített számítással történő meghatározásának normatív adatai

1. Egyszerűsített számítást olyan repülőtereken lehet alkalmazni, amelyei kizárólag az 1. táblázat szerinti kategóriájú repülőgépek5 vesznek igénybe.

2. A 2. táblázat segítséget nyújt a gépek osztályba sorolásához, példákat mutatva.

3. Az 1. pont szerinti kategóriák normatív zajteljesítmény-szint (Lw) adatait repülőgép kategóriánként tartalmazza.

4. A pályagörbék szórási tartományában a műveletek normatív eloszlása a tartomány középvonala körül a 4. táblázat szerinti

2. számú melléklet a 36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelethez

"3. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelethez

Légiforgalmi korlátozásokat előkészítése során figyelembe veendő információk

1. A repülőtér jelenlegi állapota:

1.1. a repülőtér leírása, beleértve a kapacitását, földrajzi helyét, környezetét, a légiforgalom volumenét és összetételét, és a futópálya használatot;

1.2. a repülőtér környezetvédelmi céljai és ezek összefüggése a környezetvédelmi jogszabályokban megfogalmazott követelményekkel;

1.3. az adott és a megelőző évek zajgörbéi, beleértve az érintett lakosságszámra vonatkozó becslést, valamint a számítási módszer leírását;

1.4. a légiközlekedés zajának csökkentése érdekében már bevezetett intézkedések, pl. információk a területhasználat szabályozásáról és befolyásolásáról, passzív akusztikai védelem, repülési eljárások, mint a PANS-OPS (Procedures for Air Navigation Services-Operations), légiforgalmi korlátozások, mint a zajhatárértékek, éjszakai határérték vagy repülési tilalom, zajdíjak, preferált pályahasználat, zaj . szempontból előnybe részesített útvonal/nyomvonal tartás, és a zajmonitoring.

2. Előrejelzés újabb intézkedések nélkül:

2.1. a már jóváhagyott és tervezett repülőtér fejlesztések leírása (pl. kapacitásnövelés, futópálya és/vagy terminál bővítés), valamint a várható jövőbeni forgalom összetétel a forgalom növekedés;

2.2. a repülőtér kapacitásának növelése esetén a megnövelt kapacitás révén elérhető gazdasági haszon;

2.3. azonos időszakokra vonatkozóan a zajterhelés változása további intézkedések nélkül és a zajhatás csökkentése érdekében már tervezett intézkedések;

2.4. előrebecsült zajgörbék, beleértve a valószínűleg érintett lakosságszámra vonatkozó becslést - megkülönböztetve a már régebben meglévő és az újonnan kialakított lakóterületeket;

2.5. a zajhatás mérséklését szolgáló intézkedések elmaradásának következményei és várható költségei, ha várható, hogy ez történik.

3. A járulékos intézkedések értékelése

3.1. a kiegyensúlyozott megközelítés intézkedési köréből a lehetséges járulékos intézkedések körvonalazása, különösen a választásuk fő indokainak feltüntetésével. A közülük további elemzésre kiválasztott intézkedések leírása; információk bevezetésük költségéről, az időtávról és várhatóan kedvezően érintett lakosság számáról; az egyes intézkedések hatékonysági rangsora;

3.2. a választott intézkedések bevezetésének költséghatékonyság vagy költség-haszon elemzése a repülőteret használókra (személy és áruszállítást végzők, utasok és a helyi közösségek) vonatkozó társadalmi-gazdasági hatások figyelembevételével;

3.3. a javasolt intézkedések környezetvédelmi és a versenyt érintő hatásainak áttekintése más repülőterek, a repülőgépek járatói és más érdekelt felek szempontjából;

3.4. az előnyben részesített megoldás választásának okai;

3.5. a lakosságnak szóló nem műszaki összefoglaló.

4. Kapcsolódás a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló más jogszabályokhoz

4.1. amennyiben készült más jogszabály szerinti zajtérkép vagy cselekvési terv, azok használhatók a jelen melléklet szerinti információk szolgáltatásához;

4.2. a zajterhelés értékeléséhez (azaz az izofon görbék és az érintett lakosság számának meghatározásához) az 1. függelékben meghatározott zajjellemzőket, az Lden és Lnight értéket kell használni.

1. számú függelék a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez

Zajra vonatkozó jellemzők

(a 3. számú melléklet 4.2. pontja szerint)

1. A nappali - esti - éjszakai zajszint Lden

Az Lden értékét dB-ben az alábbi egyenlet definiálja:

ahol:

- Lday az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejű A-súlyozású egyenértékű hangnyomás szint egy naptári év megítélési idővel, átlagos nap nappali időszakára meghatározva;

- Levening az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejű A-súlyozású egyenértékű hangnyomás szint egy naptári év megítélési idővel, átlagos nap esti időszakára meghatározva;

- Lnight az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti hosszú idejű A-súlyozású egyenértékű hangnyomás szint egy naptári év megítélési idővel, átlagos nap éjszakai időszakára meghatározva;

továbbá:

- a nappali időszak 12 óra, az esti időszak 4 óra, az éjszakai időszak 8 óra;

- a nappali időszak kezdete (ami egyúttal meghatározza a további időszakok kezdetét) helyi idő szerint 6 óra.

- a naptári év egy forgalmi szempontból (a forgalmat befolyásoló egyedi eseményektől mentes) és időjárási viszonyokat tekintve is átlagos év;

- a számításnál a beeső hangot kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy a lakóépületek homlokzatáról visszaverődő hangot figyelmen kívül kell hagyni (ez általános szabály szerint a mért zajszint 3 dB-es korrekcióját jelenti),

- az épületek környezetében és az épületen belüli zajterhelést mutató stratégiai zajtérkép kidolgozása érdekében végzett számítások során a vonatkozási pont (amire a számítást végezni kell) 4,0 ± 0,2 m magasan van a talajszint felett, a zajforráshoz felé néző, ahhoz legközelebb eső homlokzat előtt;

- az épületek környezetében és az épületen belüli zajterhelést mutató stratégiai zajtérkép kidolgozása érdekében végzett mérések esetén a mérési pontnak 4,0 m-től eltérő magasság is választható, azonban ez nem lehet a talajszint felett 1,5 m-nél kisebb magasságban, és a mért értékeket a 4 m-es magasságra kell korrigálni;

- egyéb célokra, mint pl. akusztikai tervezés vagy zaj-zónák kialakítása, más 1,5 m-nél nem kisebb magasság is választható, például

= vidéki területen földszintes házak esetén, = meghatározott lakások zajterhelésének csökkentését célzó intézkedések tervezésénél, = lehatárolt területre vonatkozó részletes zajtérkép készítése esetén, amelyen az egyes lakások zajterhelését ábrázolják.

2. Az éjszakai zajterhelés (Lnight)

Az éjszakai zajterhelés az ISO 1996-2:1987 szabvány szerinti A-súlyozású egyenértékű hangnyomásszint egy naptári év összes éjszakai időszakának értékeiből meghatározva, továbbá:

- az éjszakai időszak az 1. pont szerinti 8 órás időszak;

- a naptári év az 1. pont szerinti forgalmi szempontból és időjárási viszonyokat tekintve is átlagos év;

- a beeső hangot kell az 1. pontban leírtak szerint figyelembe venni;

- a vonatkoztatási pont azonos az Lden-re meghatározottal."

3. számú melléklet a 36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelethez

"4. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelethez

A stratégiai zajtérképezés minimális követelményei

[az R. 4. §-ának (4) bekezdéséhez]

1. A stratégiai zaj térképezés az alábbi adatok bemutatásához szükséges részletezéssel készüljön (ez több különálló dokumentumot jelenthet):

- a készítést megelőző év és az öt évre előrebecsült zaj helyezet (intézkedések tervezése esetén több változatban) a 3. számú melléklet 1. függelékében szereplő zajjellemzők (a továbbiakban: zajjellemzők) alapján,

- jogszabályban meghatározott követelményérték túllépése,

- a zajjellemzők adott értékének kitett lakóépületek, iskolák és kórházak, egészségügyi intézmények becsült száma,

- a zajjal terhelt területen élők becsült száma.

2. A stratégiai zaj térképezés adatai megadhatók grafikus formában, számszerű adatokkal táblázatként vagy számszerű adatokkal elektronikus formában.

3. A stratégiai zajtérképezés képezi az R. 13. §-a szerinti zajvédelmi program, valamint a lakosság tájékoztatásának az alapját. Ezen célok esetén grafikus formában is meg kell jeleníteni a zajjellemzők alakulását, a határérték túllépéseket, és amennyiben szükséges, a 4 m-től eltérő magasságban a zajjellemzőket (pl. hajtóműpróbázó hely környezetében) .

4. A stratégiai zajtérképezés minimális adattartalma

4.1. A repülőtér általános leírása: földrajzi elhelyezkedés, méret, forgalmi adatok.

4.2. A repülőtér környezetének jellemzése: a légiközlekedés zajával érintett agglomerációk, falvak, vidéki területek, információk a területhasználatról, más fő zajforrásokról.

4.3. A múltban megvalósított zajvédelmi programok és a jelenleg érvényben lévő zajvonzatú intézkedések.

4.4. Az alkalmazott mérési és számítási módszerek.

4.5. Azon lakosok intervallumonkénti becsült összlétszáma (százas nagyságrend alkalmazásával, pl. 1500 = 15 száz, a továbbiakban: százakban), akik olyan épületekben laknak, amelyek a légiközlekedési eredetű zajnak a leginkább kitett homlokzatánál a 4 m magasan mért vagy számított Lden a következő intervallumokba esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75. Az adatokat külön kell megadni az agglomeráció területére (ha azt érinti a légiközlekedés zaja) és az azon kívüli területekre.

Kiegészítésül közölni kell - ahol van ilyen és a vonatkozó információ rendelkezésre áll -, hogy a fenti kategóriákon belül hány lakos él olyan épületekben, amelyek

- passzív akusztikai védelemmel vannak ellátva (a passzív akusztikai védelem azt jelenti, hogy az épületszerkezeti részeinek és nyílászáróinak hangszigetelése, valamint szellőző vagy légkondicionáló rendszerének hanggátlása biztosítja a légiközlekedési zaj elleni védelem magas szintjének fenntartását, a belső téri zajhatárértékek betartását),

- rendelkeznek csendes homlokzattal (ami azt jelenti, hogy az ilyen homlokzatoktól 2 m távolságra, 4 m magasan mért Lden - a légiközlekedési eredetű zajokat tekintve - 20 dB-el alacsonyabb, mint a legmagasabb Lden-nek kitett homlokzatnál.

4.6. Azon lakosok intervallumonkénti becsült összlétszáma (százakban), akik olyan épületekben laknak, amelyek a légiközlekedési eredetű zajnak a leginkább kitett homlokzatánál a 4 m magasan mért vagy számított Lnight a következő intervallumokba esik: 45-49, 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70. Az adatokat külön kell megadni az agglomeráció területére (ha azt érinti a légiközlekedés zaja) és az azon kívüli területekre.

Kiegészítésül közölni kell - ahol van ilyen és a vonatkozó információ rendelkezésre áll -, hogy a fenti kategóriákon belül hány lakos él olyan épületekben, amelyek

- passzív akusztikai védelemmel vannak ellátva a 4.5. pontban körülírtak szerint,

- rendelkeznek csendes homlokzattal a 4.5. pontban körülírtak szerint.

4.7. Az Lden >55, >65, >75 dB értékű terhelésnek kitett területek km2-ben. Meg kell adni továbbá az adott zónákban található épületek számát (százakban), továbbá az ott élő lakosok becsült teljes létszámát(százakban) . A számokba az agglomerációk és az azokon kívüli területek is beleértendők.

Az 55 és 65 dB-es izofon görbéket a falvak, városok agglomerációk elhelyezkedését bemutató egy vagy több térképen is fel kell tüntetni."

4. számú melléklet a 36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelethez

"5. számú melléklet a 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelethez

A zajmonitor rendszer által kielégítendő követelmények

1. E melléklet a zajmonitor üzemi jellemzőire vonatkozó műszaki szabályozást tartalmazza.

2. E-jelű zajgátló védőövezet esetében az övezet kijelölését indokoló intézmény (kórház, gyógyüdülő) épületén kell a monitorpontot elhelyezni.

3. A zajmonitor rendszer legyen alkalmas minden mérőponton és minden egyes átrepülés esetében az alábbiak rögzítésére:

a) a monitorpont neve;

b) az átrepülés zaj -küszöbértéke, amelynek meghaladása esetén a monitorrendszer adatgyűjtése az adott mérőponton megindul. Szükség esetén a repülési zajnak az egyéb környezeti zajhatástól való megbízható megkülönböztetésére a monitorrendszer zajspektrumot is képezhet. Ebben az esetben a spektrumot nem kell tárolni;

c) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartama;

d) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartamának kezdő időpontja;

e) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartamának befejező időpontja;

f) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartamához tartozó zajeseményre vonatkozó LAeq (dB) adat, a vonatkoztatási idő egyenlő az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartamával;

g) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartamához tartozó zajesemény Lax (dB) adata;

h) az átrepülés pillanatnyi zajszint adatsora.

A monitorrendszer tárolja továbbá a monitorponthoz tartozó zajterhelés értékét. Ez az érték a mindenkori, a zajgátló védőövezet kijelöléséhez készített számítás alapján adódó, a zajmonitorpont tényleges helyzetéhez tartozó izofon-görbe szerint meghatározott zajterhelés.

4. A zaj monitor rendszer kiszolgáló alrendszere legyen alkalmas a rögzített adatsorok alapján, minden mérőpont esetében választás szerint 1 órás, 16 órás, 24 órás, 1 havi, fél éves, 1 éves vonatkoztatási időtartamra, az időtartamhoz tartozó összes mintát alapul véve az alábbi adatok előállítására:

a) LAeq adat,

b) LN (statisztikai zajszint) adatok a minimális és a maximális értékkel együtt,

c) tapasztalati szórás,

d) az átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartama,

e) az átrepülések száma,

f) a felszállási átrepülések száma,

g) a leszállási átrepülések száma,

h) azoknak az átrepüléseknek a száma, amelyek során a zajesemény szint adata a zajhatárértéket meghaladta,

i) a monitorponthoz tartozó zajterhelésérték meghaladásának a mértéke,

j) minden monitorpont adatsorát felhasználva a repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet területén a tényleges zajterhelést mutató izofon-görbék számítására.

5. Az adatsorokat a zajgátló védőövezet következő felülvizsgálatáig meg kell őrizni a monitorrendszer üzemeltetőjének a telephelyén.

6. A monitor mérő rendszerének a felbontása legalább 1 dB legyen, és rendelkezzen a méréstartomány automatikus beállításának a lehetőségével (autorange). A mérőrendszer egyebekben feleljen meg a mindenkori, a környezeti zajterhelés mérésekben alkalmazott műszerekre vonatkozó előírásoknak. A rendszeres pontosság ellenőrzést a monitorrendszer szállítójának/gyártójának az előírásai szerint kell elvégezni. A pontosságellenőrzést a monitorrendszer üzemeltetőjének kell kezdeményeznie, és az eljárás rendjét belső utasításban rögzítenie kell. A pontosságellenőrzés elvégzésével a NAT által a feladatra akkreditált vizsgálóhelyet kell megbízni.[4]

7. A repülőtér forgalmát úgy kell szabályozni, hogy a monitorozott zajterhelés 1 éves vonatkoztatási idő alatt az összes átrepülés zaj-küszöbértéke meghaladásának időtartama 5%-ának megfelelő időtartamnál hosszabb ideig ne haladja meg a zajmonitorpont tényleges helyzetéhez tartozó izofon-görbe szerinti zajterhelést.

Megjegyzés:

Fentiek szerint létesített zajmonitornál a zajgátló védőövezet határának módosulásakor a monitorpontot nem kell áthelyezni. Amennyiben beépített területet érintő zaj-gátló védőövezet kijelölése nem indokolt, monitorpontot sem kell kijelölni."