383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a), b) és h) pontjaiban, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A rendelet hatálya kiterjed:]

"b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is),"

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:

1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9) (10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3) (10); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2) ."

3. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:

3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3) ."

4. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel -nem alkalmazzák:

2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9) (10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10) (13); 178. § (1) b)-e), (3)-(4) ."

5. §

Az R. 5. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § E rendelet alkalmazásában:]

"12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 2. §-ának 67-68. pontja szerinti fogalom."

6. §

Az R. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(11) bekezdés számozása (8)-(12) bekezdésre változik:

"(7) A többcélú kistérségi társulás költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza."

7. §

(1) Az R. 8. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát."

(2) Az R. 8. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit) ."

8. §

(1) Az R. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(11) bekezdés számozása (7)-(12) bekezdésre változik:

"(6) A többcélú kistérségi társulásnak a munkaszervezete és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes Igazgatósághoz."

(2) Az R. 10. §-ának - (1) bekezdés szerint átszámozott - (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az elkülönített állami pénzalapokról - a külön törvényben meghatározott kezelőnek - az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelőzően a tárgyévet követő év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követően a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumkijelölt szervéhez feldolgozásra."

9. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén az összevezetésüket követően nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni) ."

10. §

Az R. 13/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni."

11. §

Az R. 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja dg)-di) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő dj)-dk) alponttal egészül ki:

[(1) A követelések között kell kimutatni

d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a]

"dg) az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

dh) a támogatási programelőlegeket,

di) a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,

dj) a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,

dk) a különféle egyéb követeléseket."

12. §

(1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek."

(2) Az R. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(11) bekezdés számozása (4)-(12) bekezdésre változik:

"(3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

a) a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettségeket,

b) a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,

c) az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, ameny-nyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá, valamint

d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket."

(3) Az R. 26. §-ának - (2) bekezdés szerint átszámozott - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt;

b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt;

c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító);

d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:

da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,

db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,

dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),

dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,

de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,

df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,

dg) a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,

dh) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,

di) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dj) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dk) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dl) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dm) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

dn) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

do) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

dp) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

dq) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket) ."

13. §

Az R. 28. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi.

(4) Amennyiben az Áfa törvény 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezetének az Áfa törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerinti tevékenységén (a továbbiakban: közhatalmi tevékenység) kívüli tevékenységéből származó bevétele meghaladja az Áfa törvény 49. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt, akkor a bekerülési érték meghatározásánál az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a közhatalmi tevékenységen kívüli tevékenysége keretében beszerzett eszközök tekintetében."

14. §

(1) Az R. 30. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél (régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő."

(2) Az R. 30. §-ának (12) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani."

15. §

Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.

(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(3) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható.

(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek."

16. §

Az R. a 31. § után a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vámjellegű tételek- értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek) re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani."

17. §

Az R. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-g), l) pontja szerinti szervezetek esetében a felügyeleti szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett."

18. §

(1) Az R. 40. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét."

(2) Az R. 40. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben e rendelet, illetve más jogszabály előírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.

(12) A kiegészítő melléklet szöveges részében - a könyvviteli mérlegben kimutatott illetékkövetelésekből -be kell mutatni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott megosztási arányok alapján a központi költségvetést, illetve a más önkormányzatokat megillető összegeket és ezeknek a tőkeváltozásra gyakorolt hatását."

19. §

Az R. 44. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az ellátási szektorra vonatkozóan a követelések és kötelezettségek állományának alakulásáról nem kell mellékletet készíteni.

(7) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságállományának évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni.

(8) A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 23. számú melléklet szerint kell bemutatni. Az 1. § (1) bekezdése g) pontjában foglalt alapok a kötelezettségvállalások állományának alakulását a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni."

20. §

Az R. 44. §-a után a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

" Önkormányzat vagyonkimutatása

44/A. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 116. §-ának (8) bekezdésében meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalom képtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsva-gyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

- a "0"-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket."

21. §

Az R. 46/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:

a) a könyvvizsgálói jelentés címét, illetve címzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló azonosítóit (különösen melyik államháztartás szervezete, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik költségvetési évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e) az éves költségvetési beszámolóhoz, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, a konszolidált éves költségvetési beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetve e rendeletben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

i) a könyvvizsgálatért személyében, felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

j) könyvvizsgálói társaság esetén - az i) pontban foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát."

22. §

Az R. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza."

23. §

Az R. 51. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő mondattal egészül ki:

[(1) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakorfigyelembe kell venni a következőket is:]

"Amennyiben az államháztartás szervezete az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni."

24. §

Az R. 52. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[52. § A Tv.-ben foglalt előírások alkalmazásakor a következőketfigyelembe kell venni: ahol]

"c) a Tv. és e rendelet fizetendő, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítandó áfára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azok kizárólag az államháztartás szervezeteinek általános forgalmi adóalanyiságot eredményező - közhatalmi tevékenységnek nem minősülő - tevékenységei kapcsán alkalmazhatóak."

25. §

(1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

(4) Az R. 8. számú melléklete A/1), D), E/1), G)-K) pontjainak helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

(5) Az R. 18. számú melléklet b) Kötelezettségek részletezése helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

(6) Az R. 22. számú melléklete helyébe e rendelet 6.számú melléklete lép.

(7) Az R. 23. számú melléklete helyébe e rendelet 7.számú melléklete lép.

(8) Az R. 9. számú "Számlakerettükör" melléklete e rendelet 8. számú melléklete szerint módosul.

Hatálybalépés

26. §

(1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - először a 2005. évről készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet 5. §-át, 7. §-át, 8. §-ának (2) bekezdését, 9. §-át, 13-17. §-át, 19. §-át, 24. §-át, a 3-7. számú mellékletében foglaltakat a 2004. évről összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 44. § (1) bekezdése, az R. 1. számú melléklete "A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK" rész utolsó "IV/A. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése" sora, és az R. 8. számú melléklet F) pontja.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. §-ának (4) bekezdésében a "politika részeként" szövegrész helyébe a "politika keretében" szövegrész lép.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az R. 1. számú melléklet "A könyvviteli mérleg előírt tagolása" részben:

a) a "B) FORGÓESZKÖZÖK II. Követelések" rész 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Egyéb követelések Ebből:

- tartósan adott kölcsönökből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek

- egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek

- támogatási program előlegek

- támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követelések

- garancia- és kezességvállalásból származó követelések"

b) az "F) KÖTELEZETTSÉGEK II. Rövid lejáratú kötelezettségek" rész 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ebből:

- váltótartozások

- munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségek

- költségvetéssel szembeni kötelezettségek

- iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek

- helyi adó túlfizetés

- támogatási program előlege miatti kötelezettségek

- szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek

- garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségek

- hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részletei

- felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei

- működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei

- beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei

- működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei

- egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részletei

- tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

- a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket

- egyéb különféle kötelezettségek"

2. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[4. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

Az eredménykimutatás előírt tagolása

3. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[6. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása

Ezer forintban

4. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet A/1) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

A/1) Segédtábla a normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához

Forintban

[8. számú melléklet D) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

D) Központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása

Ezer forintban

[8. számú melléklet E/1) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

E/1) Segédtábla a normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához

Forintban

[8. számú melléklet G) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

G) A települési önkormányzatok 2004. évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörű elszámolása

Forintban

[8. számú melléklet H) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

H) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásának elszámolása

Ezer forintban

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. tv. 6. sz. melléklet 1.1. pontjának 1.1.1-1.1.5. alpontjában foglalt valamennyi feltételnek az önkormányzat megfelel vagy 8 havi támogatásra jogosult, ezért a 04-22. sorok alapján felhalmozási egyensúlyával és bevételeivel elszámol

[8. számú melléklet I) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

I) A helyi önkormányzatnál, illetve az általa fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak 6%-os bérnövekedéséhez nyújtott támogatás elszámolása

Ezer forintban

[8. számú melléklet J) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

J) Az előző évi (... ...év) kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása

Forintban

[8. számú melléklet K) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

K) Az előző évi (... ....év) kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása

Ezer forintban

5. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[18. számú melléklet b) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

b) Kötelezettségek részletezése

Ezer forintban

6. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[22. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

Helyi (helyi kisebbségi) önkormányzat adósságállományának évenkénti alakulása

Ezer forintban

7. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

[23. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez]

Kötelezettségvállalások állományának alakulása

A) Intézményi előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása

Ezer forintban

B) Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, központi beruházások, központosított előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása

Ezer forintban

C) Európai uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása

Ezer forintban

8. számú melléklet a 383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az R. 9. számú mellékletének módosításáról

(1) Az R. 9. számú melléklet "Számlakerettükör" rész a következők szerint módosul:

Megszűnő főkönyvi számlák:

"361. Lebonyolítási számlák 36132. ISPA lebonyolítási számla 367. Letétek 36812. ISPA devizaszámla

431. Fejlesztési célú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól

4311. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek állománya

4312. Pénzügyi vállalkozásnak fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"

4313. Pénzügyi vállalkozástól fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata "T"

4314. Fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak "T"

4315. Fejlesztési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól "K"

432. Fejlesztési célú hitel egyéb belföldi forrásból

4321. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek állománya

4322. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"

4323. Egyéb belföldi forrásból fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata "T"

4324. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"

4325. Fejlesztési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból "K" 434. Tartozás fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

4341. Tartozás állománya fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

4342. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata "K"

4343. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata "T"

4344. Fejlesztési célra kibocsátott kötvény beváltása "T"

4345. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevétele "K" 4383. Különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

448. Szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek

449. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek

4491. Tárgyévet terhelő előző év(ek) egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségei

4492. Tárgyévet terhelő folyó évi egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek

4493. Tárgyévet követő évet terhelő egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek

466-467. Foglalt

488-489. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek, letétek elszámolása

6612. ISPA támogatások kiadásai

69. FOGLALT

926-928. Foglalt"

Új főkönyvi számlák:

"1592. Állami készletek, tartalékok értékcsökkenése

1599. Állami készletek, tartalékok beruházási kiadásaira adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása

2873. Garancia- és kezességvállalásból származó követelések

3437. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla

35287. Méhészeti Nemzeti Program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla

3563. Cukorilleték megelőlegezési számla

361. Sajátos lebonyolítási számlák

36132. Átmeneti Támogatás lebonyolítási számla

36157. Méhészeti Nemzeti Program lebonyolítási számla

36158. Szabálytalan kifizetések visszatérítése lebonyolítási számla 367. Letétek, biztosítékok

3674. Biztosíték számla

36812. Átmeneti Támogatás devizaszámla

36837. Méhészeti Nemzeti Program devizaszámlája

369. Közösségi forrás számla

3693. EMOGA közösségi forrás számla

36931. EMOGA Garancia vidékfejlesztési támogatás közösségi forrás számla

36934. EMOGA Garancia közösségi forrás számla

377. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson belül

3771. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás előirányzata államháztartáson belül

3772. Garancia- és kezességvállalásból származó államháztartáson belüli pénzeszközátadás előirányzat teljesítése

378. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

3781. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás előirányzata államháztartáson kívülre

3782. Garancia- és kezességvállalásból származó államháztartáson kívüli pénzeszközátadás előirányzat teljesítése 431. Hosszú lejáratú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól

4311. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett hosszú lejáratú hitelek állománya

43111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek állománya

43112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek állománya

4312. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"

43121. Pénzügyi vállalkozásnak fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata

43122. Pénzügyi vállalkozásnak működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata

4313. Pénzügyi vállalkozástól hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"

43131. Pénzügyi vállalkozástól fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata

43132. Pénzügyi vállalkozástól működési célú hitel felvételének előirányzata

4314. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"

43141. Fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak

43142. Működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak

4315. Pénzügyi vállalkozásoktól hosszú lejáratú hitelek felvétele "K"

43151. Fejlesztési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól

43152. Működési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól 432. Hosszú lejáratú hitel egyéb belföldi forrásból

4321. Egyéb belföldi forrásból felvett hosszú lejáratú hitelek állománya

43211. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek állománya

43212. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek állománya

4322. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata "K"

43221. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata

43222. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata

4323. Egyéb belföldi forrásból hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata "T"

43231. Egyéb belföldi forrásból fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata

43232. Egyéb belföldi forrásból működési célú hitel felvételének előirányzata

4324. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése "T"

43241. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése

43242. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése

4325. Egyéb forrásból származó hosszú lejáratú hitelek felvétele "K"

43251. Fejlesztési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból

43252. Működési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból 434. Tartozás kötvénykibocsátásból

4341. Hosszú lejáratú tartozás állománya kötvénykibocsátásból

43411. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya

43412. Működési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya

4342. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata "K"

43421. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata

43422. Működési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata

4343. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata "T"

43431. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata

43432. Működési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata

4344. Hosszú lejáratra kibocsátott kötvény beváltása "T"

43441. Fejlesztési célra kibocsátott kötvény beváltása

43442. Működési célra kibocsátott kötvény beváltása

4345. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevétele "K"

43451. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevétele

43452. Működési célú kötvénykibocsátás bevétele 4383. Kezelésbe átvett önkormányzati vagyon

4389. Különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

4415. Nem számlázott belföldi szállítások

4425. Nem számlázott EU-s szállítások

4435. Nem számlázott nem EU-s külföldi szállítások

449. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

4491. Támogatási program előlege miatti kötelezettség

4492. Szabálytalan kifizetés miatti kötelezettség

4493. Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség 4499. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettség

466. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátvétel államháztartáson belül

4661. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson belül

4662. Garancia- és kezességvállalásból származó államháztartáson belüli pénzeszközátvétel előirányzat teljesítése

467. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátvétel államháztartáson kívülre

4671. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson kívülre

4672. Garancia- és kezességvállalásból származó államháztartáson kívüli pénzeszközátvétel előirányzat teljesítése

488. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek, letétek elszámolása

4881. Sajátos feladatok lebonyolításának elszámolása

4882. Társadalombiztosítás finanszírozásának átfutó elszámolása (önkormányzatok)

4883. Illetékbeszedési bevételek átfutó elszámolása (önkormányzatok)

4884. Idegen bevételek beszedésének átfutó elszámolása (önkormányzatok)

4885. Foglalt

4886. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása

4887. Letétek, biztosítékok elszámolása

4889. Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása

489. Foglalt

574. Realizált árfolyamveszteségek

5741. Realizált árfolyamveszteségek előirányzata

5742. Realizált árfolyamveszteségek előirányzatának teljesítése

5921. Tartalék előirányzat számla

5922. Zárolt kiadási előirányzat számla 6612. Átmeneti Támogatások kiadásai 6637. Méhészeti Nemzeti Program kiadásai 69. Közvetett kiadás átvezetési számla

779. Pénzforgalom nélküli funkcionális költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása 926. Talajterhelési díj

9261. Talajterhelési díj bevételi előirányzata

9262. Talajterhelési díj bevételi előirányzatának teljesítése 927-928. Foglalt

984. Zárolt bevételi előirányzat számla

074. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalások állománya

0974. Finanszírozási műveletek kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája

099. Kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlája

0991. Kötelezettségvállalások nyitó átvezetési számlája

0992. Kötelezettségvállalások rendező átvezetési számlája

0993. Kötelezettségvállalások záró átvezetési számlája"

(2) Az R. 9. számú melléklet "A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások" rész a következők szerint módosul:

a) Az 1. pont m) alpontja a következő szövegrésszel egészül ki:

"Az egyéb hosszú lejáratú követelések bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.

Nem szerepeltethető az egyéb hosszú lejáratú követelések között az illetékhivataloknál az a feltételesen megállapított illetékkövetelés, amely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (4) bekezdése alapján akiskorú személy illetékfizetési kötelezettsége annak nagykorúvá válásáig (esetleg a határidő lejárta előtti illetékkötelezettség megfizetéséig), illetve a 26. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alóli 4 éves illetékmentesség (amennyiben lakóház építésére alkalmas telek vásárlása miatt keletkezett) . Ezeket az analitikus nyilvántartásban, valamint a 0. számlaosztályban kell kimutatni."

b) A 2. pont c) alpont első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"A követeléseket adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni követelések, váltókövetelések és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. Elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek) ben keletkezett követelésállományt. Az egyéb követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartásba venni a támogatási program előlege miatti követeléseket, a szabálytalan kifizetések miatti követeléseket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket. A támogatási program előlegét a költségvetési kiadásként történő elszámolása után a támogatási program előlege követelés növekedésként, illetve a támogatási program előlegével történő elszámolást követően a követelés csökkenését a tőkeváltozással szemben kell a nyilvántartásban rögzíteni. A támogatási programhoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések miatti követelések állományának változása szintén a tőkeváltozással szemben kerül elszámolásra. Garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha az eredeti adós helyett az átvállalt kötelezettséget pénzügyileg teljesítette és az eredeti adós felé az államháztartás szervezete benyújtotta fizetési igényét."

c) A 2. pont c) alpont nyolcadik bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek, mint az államháztartás közte-herbevételeit beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adó jellegű, a járulék-, járulék jellegű, a vám-, a vámjellegű) követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük, és a Kincstár, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számlarendjében meghatározott tartalommal és időpontban kell azokról adatot szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért - ideértve az értékvesztés elszámolásához szolgáltatott adatokat is -, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős. A Kincstár, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az értékelési szabályzat részeként a központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő követelések értékelésének szabályozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködve alakítja ki. A helyi önkormányzatok helyi adó, illetve adó jellegű követelései (ideértve az illetékek) esetében is alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás. A központi, a helyi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adójellegű, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vámjellegű, illeték) követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelése során azok tagolását legalább jogcímek szerint kell biztosítani (pl. központi és helyi adónemenként, vám, járulék, illeték fajtánként stb.) . Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább - adózói státuszuknak megfelelően - folyamatosan működő adós, illetve a folyamatos működésükben korlátozott adós jogcímek szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, ahol a folyamatosan működő adóköveteléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra) . A központi és a helyi adóhatóságok az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek előző év(ek) re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának módszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának rendje, felelősei. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztése összegének negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét. Ebben az esetben az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelésekre értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani."

d) A 3. pont c) alpont harmadik bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"Strukturális Alapok támogatásához kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események elszámolását a főkönyvi könyvelésben legalább a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámla operatív programonkénti megbontásával, Kohéziós Alap esetében projektenkénti tagolásával kell biztosítani."

e) A3. pont d) alpont harmadik bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"Az idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a PHARE, az Átmeneti és a SAPARD támogatási programok keretében felhasznált - EU és hazai - pénzeszközök forgalmát az erre a célra külön megnyitott lebonyolítási számlákon. A PHARE, az Átmeneti és a SAPARD lebonyolítási számlákon a pénzforgalom könyvelését a 8005/2001. (PK 15.) PM tájékoztató szerint kell elvégezni."

f) A 4. pont c) alpont első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget fejlesztési és működési célú bontásban kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állományát, a hitelek, kölcsönök felvételét és azok visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vett, az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközök forrását, továbbá az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá."

g) A 4. pont d) alpont első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tagolásban kell kimutatni.

A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség előírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítő bizonylat (feladás) alapján a főkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

A nem számlázott szállítások számla technikai számla, ezen a számlán kell kimutatnia az államháztartás szervezetének negyedévente a mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló összeállításához - a rendelkezésre álló információk alapján készített belső bizonylat segítségével - a beérkezett, de a negyedév végéig (év végéig) nem számlázott szállítások (tárgyi eszközök, készletek stb.) beszerzési áron számított értékét, továbbá a nem számlázott, de igénybe vett szolgáltatások számított értékét. A negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves költségvetési beszámoló elkészítését (a nyitást) követően a nem számlázott szállítások számla egyenlegét meg kell szüntetni. A nem számlázott szállításokkal kapcsolatos állományváltozásokat a tőkeváltozással szemben kell nyilvántartásba venni, illetve kivezetni."

h) A 4. pont d) alpontja a következő szövegrésszel egészül ki:

"Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten kell nyilvántartani a váltótartozás miatti kötelezettségeket, a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget), iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket, a helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségeket, a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket.

Költségvetéssel szembeni kötelezettségként az államháztartás szervezetei csak olyan (be) fizetési kötelezettségeket mutathatnak ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség. A nettó finanszírozás körébe tartozó államháztartás szervezetei ugyancsak nem mutathatnak ki adóhatóssággal szembeni (szja, tb-járulék, munkaadói, munkavállalói járulék stb.) kötelezettségeket, és nem vehető fel munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a mérlegbe a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összege sem.

Amennyiben az államháztartás szervezete támogatási program előlegében részesült, azt felhasználta, de a finanszírozásban résztvevő államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket támogatási program előlege miatti kötelezettségekként kell nyilvántartásba vennie. Amennyiben az EU támogatásban részesült államháztartás szervezetére a finanszírozásban részt vevő szervezet túlfizetést, illetve jogtalan igénybevételt állapított meg, akkor annak pénzügyi rendezéséig köteles azt egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között kimutatni, mint szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket.

Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha azt az eredeti adós nem teljesítette és a hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét az államháztartás szervezete (mint garancia-és kezességvállaló) felé benyújtotta, de az így átvállalt kötelezettséget az államháztartás szervezete még pénzügyileg nem rendezte. Az államháztartás szervezete nem szerepeltetheti garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségei között a kezességvállaláskor, illetve a garanciavállaláskor keletkező kötelezettségét, amíg a szerződéses partner írásos felszólítással nem él a fizetési kötelezettség eredeti adós helyetti rendezése érdekében, ezt mint függő kötelezettséget csak a 0. számlaosztályban veheti nyilvántartásba."

i) A 4. pont e) alpont harmadik bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Áht. 24. §-a (8)-(9) bekezdésének, valamint a 49. §-a o) pontjának végrehajtása keretében határozza meg ezen előirányzatok felhasználásának részletes szabályait is. Amennyiben a szabályozás előleg fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történő felhasználás esetét is - akkor a támogatási programokra folyósított előlegek elszámolását kell alkalmazni."

j) A 4. pont g) alpont harmadik bekezdés második mondata helyébe a következő szövegrész lép:

"A társadalombiztosítási alapoknál - pénzforgalom nélküli - költségvetési kiadásként kell elszámolni a költségvetési átfutó bevétellel szemben az adott Alap által kifizetett, de a másik Alapot terhelő, év végéig pénzforgalmilag meg nem térített ellátási kiadás összegét is."

k) Az 5. pont a következő szövegrésszel egészül ki: "Év végén a zárlati műveletek keretében a finanszírozási célú pénzügyi műveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei összevezetésre kerülnek. A forgatási célú értékpapírok értékesítésének (beváltásának) évközi bevételi összege és vásárlásának kiadási összege közül a kisebb kerül átvezetésre a pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával. A nettósítást követően, amennyiben a forgatási célú értékpapír kiadási előirányzata kisebb, mint a kiadási előirányzat teljesítése számla egyenlege, illetve, ha a forgatási célú értékpapír bevételi előirányzata kisebb, mint a bevételi előirányzat teljesítése számla egyenlege, akkor az államháztartás szervezete köteles a költségvetési hiány/többlet nagyságát finanszírozó előirányzatát módosítani. A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásai és bevételei közötti év végi egyezőség biztosítása érdekében a finanszírozási műveletek közgazdasági kiadásai és bevételei zárlati összevezetésével egyidejűleg a funkcionális osztályozás szerinti finanszírozási szakfeladat évközi kiadásai és bevételei is összevezetésre kerülnek a pénzforgalom nélküli funkcionális költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása technikai számla közbeiktatásával. A zárlati műveletek keretében a rövid lejáratú működési (likviditási) célú hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a működési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi műveletek évközi bevételeit és kiadásait is a forgatási célú értékpapírok zárlatánál leírtak szerint kell összevezetni, valamint év eleji előirányzatait, ha szükséges korrigálni."

l) A 9. pont f) alpont első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"A Különféle elszámolások számlacsoportban külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a maradvány, az eredmény és a tartalék előirányzatát, a zárolt kiadási előirányzatot, a terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést, illetve annak visszaírását, az értékvesztést, illetve annak visszaírását, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolást, valamint az átvezetéseket.

Az államháztartás szervezetének a módosított kiadási előirányzataiból a zárolt kiadási előirányzatok közé kell átvezetnie azokat a kiadási előirányzatokat év közben, amelyek felhasználását jogszabály, illetve felügyeleti szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja) . A zárolt kiadási előirányzatok között jogszabály, illetve felügyeleti szerv által elvont kiadási előirányzat nem mutatható ki. A zárolt kiadási előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt kiadási előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. A zárolt kiadási előirányzatok összege mindig meg kell, hogy egyezzen a zárolt bevételi előirányzatok összegével. Év végén a zárolt kiadási előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek elvonásra, akkor vissza kell ezen kiadási előirányzatokat vezetni a zárolás előtti kiadási előirányzat jogcímei közé.

Az államháztartás szervezete a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a rendeletben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékű leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az im-materiális jószág, illetve tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint a kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdése által előírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idő."

m) A 10. pont h) alpont első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

"A Nemzetközi támogatási programok számlacsoportban kell kimutatni támogatási programonként (pl. PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD, Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Közösségi kezdeményezések stb.) a teljesített nemzeti és EU-s kiadásokat."

n) A 14. pont e) alpontja helyébe a következő szövegrész lép:

"A Pénzforgalom nélküli bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a jóváhagyott előirányzat-maradvány előirányzatát és annak felhasználását, a költségvetési és vállalkozási tartalékok előirányzatát és igénybevételét, ideértve az alaptevékenységhez felhasznált eredményt, valamint a zárolt bevételi előirányzatot is.

Az államháztartás szervezetének a módosított bevételi előirányzataiból a zárolt bevételi előirányzatok közé kell átvezetnie a zárolt összegeket év közben, ha a közgazdasági bevételi előirányzatainak felhasználását jogszabály, illetve felügyeleti szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja) . A zárolt bevételi előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt bevételi előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. Év végén a zárolt bevételi előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek a felügyeleti szerv által elvonásra, akkor azok visszavezetésre kerülnek a zárolás előtti bevételi előirányzatok jogcímei közé."

o) A 14. pont c) alpont a következő szövegrésszel egészül ki:

"A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között kell elszámolnia a kincstári vagyon vagyonkezelőjének a Magyar Állam tulajdonába tartozó üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételeket."

p) A 15. pont hatodik bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"Az elkülönített állami pénzalapoknak a kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló főkönyvi számláit az adott évi elemi költségvetésének kiadási jogcímei szerinti tagolásban kell vezetnie, összhangban a 44. § (8) bekezdés elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezésével. A kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása."

q) A 3. pont c) alpontjának ötödik bekezdésében az "Ámr. 124. § (3)-(4) " szövegrész helyébe az "Ámr. 124. § (4)-(5) " szövegrész lép.