5/2004. (II. 20.) BM rendelet

az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 18. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az R. 20. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet az 5/2004. (II. 20.) BM rendelethez

[8. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez]

A HATÁRRENDÉSZ SZERVEZŐ (TISZT)

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8912 02

2. A szakképesítés megnevezése: Határrendész szervező (tiszt)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5361

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: felsőfokú iskolai végzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 400 óra.

9. Elmélet aránya: 60%.

10. Gyakorlat aránya: 40%.

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A határrendész szervezővel (tiszttel) szemben alapvető elvárás, hogy nagyfokú felelősség- és hivatástudattal, a beosztásával járó feladatok ellátásához szükséges jogi, szakmai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel és ennek megfelelő emberi magatartással rendelkezzen.

Munkája során legyen alkalmas a határrendészeti, határforgalmi, határvédelmi határőrizeti, idegenrendészeti, nyomozó hatósági, továbbá bűnmegelőzési, bűnüldözési, rendészeti feladatok ellátására és ezen szolgálati tevékenységek szervezésére, irányítására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A határrendész szervező (tiszt) a határrendészeti, határforgalmi, idegenrendészeti, a bűnügyi felderítő, valamint az ügyeleti szakismeretek alkalmazásának területén:

- ismeri a Határőrség szervezeti felépítését, tagozódását, általános és speciális feladatait, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolati, információ- és nyilvántartási rendszerét, sajátos munkaszerveződését, a határrendészeti tevékenység alapvető munkafázisait;

- jellemezni tudja a Határőrség ügyeleti nyilvántartási rendszerét, azon belül a Határőrség (BM) információs rendszerének felépítését, működésének szabályozóit, az ügyeleti szolgálatok feladatrendszerét (jogait és kötelességeit), a rendészeti szervekkel kialakított együttműködést, a Határőrség rendészeti nyilvántartásának feladatait;

- ismeri a határrendészeti szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi szervezetek közötti együttműködés lehetőségeit, a Határőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, az idevonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;

- ismeri a Határőrséget érintő nemzetközi sztendereket, a határrend, közrend és közbiztonság, a bűnmegelőzés és bűnüldözés magyarországi sajátosságait, a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;

- felismeri a Határőrség szempontjából speciális bűncselekményeket, azok elkövetőit, a bűnözők konspirációs módszereit;

- tájékozott a bűnüldöző munkában felhasználható eszközök és módszerek alkalmazásában;

- szakmai munkája során végrehajtja a bűnügyi felderítő és vizsgálati munkát;

- közreműködik a struktúrájában és módszereiben változó szervezett bűnözés visszaszorításában;

- ismeri és önállóan képes megfogalmazni a szabálysértési törvény szabályait;

- ismeri a vezetői munka alapelveit, a határrendészeti menedzsment specialitásait, irányítja és vezeti a rábízott határőr erőket;

- képes a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki ellenőrzésre, a munkaértekezletek megtartására, továbbá a szakmai és egyéb együttműködésből adódórfeladatok végrehajtására;

- jártas a határőr szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, nyilvántartó, elemző és értékelő tevékenység folytatásában;

- tájékozott a határőrszolgálat szervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatainak végrehajtásában, a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltésében, vezetésében, az információs rendszerek nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználásában;

- alkalmazza a határőrizeti, határforgalmi, határvédelmi gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális műszaki és számítástechnikai eszközöket;

- önállóan képes a különböző határrendészeti szakterületek speciális szabályainak alkalmazására, a felmerülő szakmai problémák szakszerű megoldására.

A határrendész szervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén:

- ismerje azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival - képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;

- képes alkalmazni a magyar büntetőeljárás-jog szabályait, ismeri a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatáskörére, illetékességére vonatkozó szabályokat;

- ismeri a büntető bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a külön eljárás és a különleges eljárás formáit;

- ismeri a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;

- ismeri a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, különös tekintettel a határrendészeti igazgatás speciális tevékenységére;

- ismeri a közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogszabályokat, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, felelősségük sajátos rendszerét;

- ismeri a jogállamiság lényegét, az alapvető emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó szabályokat, képes azok betartására és betartatására;

- ismeri az alapvető emberi, állampolgári jogok és a határrendészeti tevékenység összefüggéseit, az idevonatkozó jogszabályokat;

- képes alkalmazni a büntetőeljárás során a bizonyításra vonatkozó általános szabályokat, a bizonyítási eszközöket;

- önállóan képes határrendészeti tevékenysége során a törvényességet érvényre juttatni;

- képes eldönteni, hogy milyen esetekben indítható büntetőeljárás.

A határrendész szervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén:

- ismeri a különböző bűncselekmény-csoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kri-minogén tényezőket;

- ismeri az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak, továbbá a bűnmegelőzés szerepét, jelentőségét.

A határrendész szervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazása során:

- felismeri a bűncselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;

- felismeri a bűncselekmények során bekövetkezett elváltozások közötti összefüggéseket, és azokból helyes következtetéseket tud levonni;

- ismeri a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;

- jártas a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseiben, ismeri az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját;

- alkalmazza az egyes bűncselekmények nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekményeket és azok speciális taktikai szabályait.

A határrendész szervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazása területén:

- ismerje az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat;

- tanúsítson a határrendészeti intézkedések, valamint munkája során toleranciát, empátiát, és képes legyen a kontrollált magatartásra.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró határrendész szervező (tiszt) szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.

1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei

a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.

b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a halárrendész szervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsgarész:

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

Írásbeli vizsgarész:

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.

A képzésben résztvevő egy komplex vizsgadolgozatot készít, amelynek alaki és tartalmi követelményei a következők:

A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban, a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.

A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.

Szóbeli vizsgarész:

A szóbeli vizsgarész az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.

A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ez irányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként - bűnügyi ismeretek (büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, kriminológiai ismeretek), államtudományi ismeretek (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, emberi jogi ismeretek), határrendészeti ismeretek (határrendészeti általános, határőrizeti, határforgalmi, idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi, valamint bűnügyi-felderítő ismeretek), kriminalisztikai ismeretek (krimináltechnikai, krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek) - egy-egy tételt húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsga vizsgatantárgyai, ismeret- és témakörei:

A büntetőjog általános részéből:

- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;

- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

- a bűncselekmény fogalma;

- a törvényi tényállás fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;

- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

- a bűncselekmény elkövetői;

- a büntetés fogalma és célja;

- a büntetőjog szankciórendszere, az egyes büntetések és intézkedések, a büntetés kiszabása;

- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

- a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

- az állam elleni bűncselekmények;

- a személy elleni bűncselekmények;

- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

- a vagyon elleni bűncselekmények;

- a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárási jogból:

- a büntetőeljárási jog fogalma, feladata;

- a büntetőeljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;

- a büntetőeljárás alanyai;

- a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok hatásköre és illetékessége, a kizárás;

- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

- a büntetőeljárás megindítása;

- általános eljárási szabályok;

- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;

- a nyomozás elrendelése, teljesítése;

- a nyomozás felfüggesztése;

- a nyomozás megszüntetése;

- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

- nyomozás a vétségi eljárásban, a pótnyomozás szabályai;

- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

- az elsőfokú bírósági eljárás;

- a másodfokú bírósági eljárás;

- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

- külön eljárások;

- különleges eljárások.

Kriminológiából:

- a kriminológia tudományelméleti kérdései;

- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

- makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;

- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

- a személyiség szerepe a bűnözésben;

- egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

- a bűnözés oksági kérdései;

- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

- a bűnözés megelőzése;

- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

- a határőrök által elkövetett jogsértések;

- a határőr-szakszociológia egyes kérdései;

- az államhatárhoz kapcsolódó bűncselekmények főbb kriminológiai jellemzői;

- a szervezett bűnözés;

- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzői;

- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

- a kábítószer-bűnözés;

- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

- a fiatalok bűnözése;

- viktimológia.

Magyar Alkotmányjogból:

- alkotmányjogi alapfogalmak;

- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;

- a magyar állampolgárság;

- alapvető jogok és kötelességek;

- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;

- képviselet és választójog;

- az Országgyűlés;

- az Alkotmánybíróság;

- a köztársasági elnök;

- a Kormány;

- a bíróságok;

- az ügyészség;

- a helyi önkormányzatok.

Közigazgatási jogból:

- bevezetés a közigazgatási jogba;

- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

- a közigazgatás szervezete;

- a közigazgatás személyzete;

- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

- a közigazgatási jog érvényesülése;

- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

- az államigazgatási eljárás általános kérdései;

- az I. fokú eljárás és a határozathozatal;

- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

- a jogorvoslati eljárás;

- a végrehajtási eljárás.

Emberi jogi alapismeretekből:

- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

- az emberi jogok a II. világháború után;

- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

- az emberi jogok és a rendvédelem.

Határrendészeti általános ismeretekből:

- a határőrizet története (kialakulásától napjainkig);

- a vezetés, irányítás általános elvei;

- a határőrségi humánerőforrás-gazdálkodás főbb elvei;

- a Határőrség gazdálkodása.

Határőrizeti ismeretekből:

- az államhatár és az államhatár őrizetével kapcsolatos fogalmak;

- a határőr járőrszolgálat ellátásának rendje;

- a határőrizet általános elvei, határőrizeti feladatokat ellátó szervek, szervezetek;

- a határőrizeti rendszer felépítése és működtetése;

- a határőrizeti tevékenység megszervezése és irányítása alap-, megerősített és rendkívüli szolgálatban;

- a határvadász alegységek határrendészeti alkalmazásának elvei, rendje, feladatrendszere;

- határőrizeti akció megszervezése és irányítása;

- a Határőrség tevékenysége különleges helyzetekben;

- a Schengeni elveknek megfelelő határőrizet.

Határforgalmi ismeretekből:

- a határforgalom-ellenőrzést meghatározó jogszabályok;

- a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények;

- a határforgalmi kirendeltség (határőr-kirendeltség) állományának kötelmei;

- a határforgalom-ellenőrzés megszervezése, a határforgalmi-kirendeltség erői, eszközei;

- a határforgalmi-kirendeltség adatkezelése;

- a dokumentáció készítésének szabályai;

- az együttműködési megállapodások tartalma, az együttműködés gyakorlata;

- a schengeni normáknak megfelelő határforgalomellenőrzéssel kapcsolatos ismeretek;

- a határforgalmi akciók megszervezése és irányítása.

Idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekből:

- bevezetés az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekbe;

- a Határőrség idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési feladatai, szervei, működési és együttműködési elvei;

- a szabálysértésre vonatkozó-általános szabályok határőrségi sajátosságai;

- az államhatárhoz kapcsolódó és egyéb szabálysértések eljárási szabályai;

- az útlevélrendészet változásának folyamata és fejlődésének tendenciái 1903-1998. között;

- a külföldre utazást meghatározó jogszabályok és az ebből adódó határőrségi feladatok;

- az idegenrendészet alapjai, a Határőrség idegenrendészeti hatósági feladatai;

- a külföldiek ellenőrzése;

- az idegenrendészeti kényszerintézkedések;

- a Schengeni Egyezmények, a Dublini és az Amszterdami Egyezmény határőrségi gyakorlata;

- a menekültügyre vonatkozó általános szabályok alkalmazása a Határőrségnél;

- a menedékjogról szóló törvény;

- a Határőrség menekültügyi feladatai és tevékenysége;

- a hatályos visszafogadási egyezmények és az azokból adódó feladatok;

- az államhatár rendjével összefüggő egyéb nemzetközi kötelezettségek;

- az államhatár rendjével összefüggő egyéb államigazgatási és szakhatósági feladatok;

- az idegenrendészeti feladatokat ellátó helyi szervek tevékenységének szervezése és vezetése, annak folyamata és tartalma;

- az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési tevékenység szakirányítása.

Határőrségi bűnügyi-felderítő (operatív) ismeretekből:

- a Határőrség Országos Parancsnokságának szervezete (igazgatóságok), a nyomozó hatóság szervezete és feladatrendszere;

- a Határőrség titkos információszerző és -feldolgozó munkájának alapkövetelménye, módja és szabályozása, a konspiráció;

- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

- a titkos információgyűjtés erői, a Határőrség személyi információbázisa;

- a titkos információgyűjtés eszköztára, a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználásának lehetőségei;

- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az általa beszerezhető, felhasználható információk;

- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei, az információvásárlás;

- a környezettanulmányozás;

- a figyelés;

- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;

- a titkos információgyűjtő munka kerete;

- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos, megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel (pl. EUROPOL);

- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

- a titkos információgyűjtés sajátosságai a bűnügyi munka különböző területein;

- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködésének feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL, EUROPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

- bevezetés a krimináltechnikába;

- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

- az azonosítás elmélete;

- a krimináltechnikai fényképezési eljárások;

- a nyomozási cselekmények rögzítési lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

- nyomtan, általános rész;

- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

- anyagmaradványok;

- kriminalisztikai ballisztika;

- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

- személyleírás és személyazonosítási eljárások;

- krimináltechnikai csapdák;

- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásának lehetőségei.

Krimináltaktikából:

- bevezetés a krimináltaktikába;

- a nyomozás;

- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

- a nyomozás tervezése, szervezése;

- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

- a kutatás;

- a helyszíni szemle;

- a körözés;

- a kihallgatás;

- a bizonyítási kísérlet;

- a helyszínelés;

- a felismerésre bemutatás;

- a forrónyomos felderítés;

- a nyomozás befejezése;

- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében, jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

- visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása;

- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

- visszaélés robbanóanyaggal, robbanószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

- a garázdaság nyomozása;

- a közokirat-hamisítás nyomozása;

- a lopás nyomozása;

- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása;

- a hatáskörbe utalt bűncselekmények;

- tiltott határátlépés;

- határjel rongálás;

- jogellenes belföldi tartózkodás;

- embercsempészés;

- az úti okmány tekintetében elkövetett közokirathamisítás.

Pszichológiai ismeretekből:

- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása, a főbb kriminálpszichológiai irányzatok;

- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozási zavarai;

- az agresszió problémaköre;

- pszichés betegségek, személyiségzavarok;

- személypercepció a határőri munkában;

- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

- a segítő viselkedés motivációja;

- az attitűddel" ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

- a stressz és a megküzdési stratégiák.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből:

a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása:

Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.

A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegycinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása:

A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben részt vevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg.

2. számú melléklet az 5/2004. (II. 20.) BM rendelethez

[18. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez]

A NYILVÁNTARTÁSI ÉS OKMÁNYÜGYINTÉZŐ

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3452 04

2. A szakképesítés megnevezése: Nyilvántartási és okmányügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3602

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek megléte (szakmai alkalmasság)

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 300 óra

9. Elmélet aránya: 60%

10. Gyakorlat aránya: 40%

11.Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyilvántartási és okmányügyintézővel szemben támasztott követelmény, hogy jól ismerje az okmányiroda feladatainak összefüggéseit, az elvégzendő munkafolyamatokat, széles szakmai látókörrel, jó kommunikációs készséggel, fejlett szervezési és problémamegoldó képességgel rendelkezzen. Munkája során ismerje és alkalmazza a vonatkozó jogi és igazgatási, továbbá az ügyvitel-alkalmazási és számítástechnikai ismereteket.

Feladata a jogszabály által a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos okmányok - ügyfelek részére történő kiállítása (érvényesítés, érvénytelenítés, csere, bevonás) és kiadása, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyintézés, ügyiratkezelés.

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények szintje tantárgyanként:

1. Igazgatási és jogi ismeretek alkalmazása

A nyilvántartási és okmányügyintéző az okmányok kiadása során ismeri és alkalmazza a hatósági feladatok ellátásával összefüggő jogszabályokat, különös tekintettel az adatvédelemre és a biztonsági okmányokra vonatkozó szabályokat.

Az elsajátított jogi és igazgatási ismeretek birtokában legyen képes a hatósági tevékenység ellátására.

A munkája során a szakmai tevékenységhez szükséges mértékben ismerje és alkalmazza:

- az államigazgatási eljárás általános szabályairól;

- a helyi önkormányzatokról;

- az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről;

- az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről;

- a biztonsági okmányok védelmének rendjéről;

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok és információk nyilvánosságáról;

- az illetékekről;

- a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról;

- a Polgári Törvénykönyvről;

- a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról;

- az okmányirodai tevékenységek ellátásáról;

- az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről;

- a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról;

- a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról;

- a külföldre utazásról;

- a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról;

- a menedékjogról;

- a menekültügyi eljárás részletes szabályairól, a kérelmezők, menedékesek és a befogadottak okmányairól;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról;

- az egyéni vállalkozásról;

- az egyéni vállalkozói igazolványról;

- az adózás rendjéről;

- a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról;

- a külföldiek önálló vállalkozásként történő gazdasági célú letelepedéséről;

- a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról;

- a közúti közlekedésről;

- a közúti közlekedési nyilvántartásról;

- a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról;

- a szabálysértésekről és a végrehajtásukról;

- a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról;

- a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról;

- a közúti közlekedés szabályairól;

- a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről;

- egyéb, a jogszabályok által hatáskörébe utalt okmányokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó jogi normákat, valamint azok végrehajtásáról szóló előírásokat.

Ismerje:

- az egyes okmányokkal kapcsolatos ügyintézési folyamatokat, az eljárások menetét (kiadás, lecserélés, cserélés, pótlás, találás, visszavonás, leadás, visszaadás, másolat kiadás);

- az okmányok adattartalmát, az adatok forrását;

- az adatmódosítási lehetőségeket;

- az okmány birtoklásához szükséges jogosultságokat, ennek igazoló okmányait;

- az egyes okmányok fajtáit (állandó, ideiglenes, nemzetközi);

- az adat- és okmánynyilvántartással kapcsolatos alapfogalmakat, a hatályos jogszabályok által előírt feladatokat;

- az egyes okmányok hatályosságát;

- az adattovábbítási kötelezettséget;

- az okmányiroda értesítési kötelezettségével kapcsolatos feladatokat (a társhatóságok, illetve az állampolgárok felé);

- az adatvédelmi, adatellenőrzési és adatszolgáltatási tevékenységek körét;

- az illetékekkel, díjfizetéssel kapcsolatos teendőket;

- a BM Központi Hivatal feladatait az okmánykezeléssel kapcsolatosan.

2. Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

A nyilvántartási és okmányügyintéző tevékenysége .során önállóan végzi az okmányirodai feladatokat, amelyek ellátásához ismerje:

- az egyes okmányirodai ügyvitel-alkalmazások szoftver környezetét, a bejelentkezés és a kilépés szabályait;

- az egyes okmányokhoz kapcsolódó intézkedési eljárások menetét;

- az okmányok kiállításához szükséges lekérdezési eljárásokat;

- az egyes okmányfajták kiállításának menetét;

- az okmányokhoz kapcsolódó nyilvántartások kezelését;

- az okmánynyilvántartás, ügyintézői tevékenységhez kapcsolt választási lehetőségeket;

- az okmányok érvénytelenítésének, selejtezésének menetét;

- a nyomdai hibás biankó okmányok kezelését;

- az okmányirodák kezdeményezési statisztikájának lekérdezési módját.

Legyen képes:

- az okmányirodai ügyviteli alkalmazásokban az adatok felvételezésére, módosítására;

- az okmányirodai ügyviteli alkalmazások beépített lekérdezési műveleteinek, listázási lehetőségeinek használatára;

- a bemutatott okmányok és a nyilvántartásokból kapott adatok egyeztetésére és az adatrögzítés megkezdésére.

Sajátítsa el az egyes okmánytípusok nyomtatásának menetét.

3. Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek

E tantárgy keretében kell az ügyintézőnek elsajátítania a feladata ellátásához szükséges számítástechnikai ismereteket és az okmányirodai infrastruktúra működésének, továbbá a működtetésnek és a hiba elhárításának lehetőségeit.

Ismerje:

- az okmányirodában működtetett hálózati eszközöket;

- az okmányhálózat működését és biztonsági elemeit;

- a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés alapjait;

- az elektronikus levelezőrendszer használatát;

- az infrastruktúra hibaelhárításának lehetőségeit és a szakszerviz igénybevételének kötelezettségét;

- az eszközök karbantartási előírásait.

Legyen képes:

- használni - az okmányirodai ügyviteli alkalmazási ismeretek keretében elsajátított elméleti és gyakorlati tudnivalók alapján - az egyes okmányok kiadását szolgáló multifunkcionális munkaállomást;

- használni az Internetet;

- használni az ügyiratkezelő programot;

- kezelni az okmányirodai ügyviteli alkalmazások során használatos eszközöket.

4. Szervezés és kommunikáció

E tantárgy keretében kell elsajátítani az alapvető szervezési feladatokat, valamint a szakszerű ügyintézés során alkalmazandó pszichológiai és kommunikációs ismereteket.

Ismerje:

- a szakszerű ügyintézés menetét;

- az egyes feladatcsoportok ügyintézésének folyamatát;

- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módját;

- a kommunikáció alapszabályát;

- fel a kommunikáció valóságtartalmát.

Legyen képes:

- munkaszervezéssel az ügyfélforgalom befolyásolására;

- az emberi agresszió, a feszültség és a konfliktus feloldására;

- az ügyfelekkel való kommunikáció során az etikus és korrekt magatartásra.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A nyilvántartási és okmányügyintéző szakmai vizsgát a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- középiskolai érettségi,

- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány vagy a munkáltató által kiadott igazolás arról, hogy a vizsgázó olyan munkakörben dolgozik, amelynek betöltéséhez elengedhetetlen feltétel az erkölcsi bizonyítvány,

- a szakmai, elméleti tantárgyak tananyagának elsajátítása és teljesítésről szóló igazolás,

- 120 óra szakmai gyakorlat igazolása a szakmai gyakorlati képzést végző intézményben,

- ha a jelentkező nem a munkaadó által kötelezett a szakképzettség megszerzésére, akkor igazolás a munkáltatótól, hogy a jelentkezőt a képzés elvégzését követően a szakképesítéshez kötött munkakörben kívánja foglalkoztatni, és a gyakorlati képzéshez szükséges feltételeket (gyakorlati oktatás, a rendszerhez való hozzáférés) számára biztosítja.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsgarész:

A vizsgázók az írásbeli vizsgán a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex feladatlapot oldanak meg, amelyet a Belügyminisztérium - a vizsga megkezdéséig - zárt borítékban megküld a vizsgaszervezőnek.

A vizsgarész tantárgyai:

- Igazgatási és jogi ismeretek

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

- Szervezés és kommunikáció

Az írásbeli vizsgarész időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsgarész:

A gyakorlati vizsgarészt a BM Központi Hivatal által, a képző intézmények javaslata szerint összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai követelmények alapján, a vizsgaszervező által megjelölt gyakorlati képzést végző intézményben kell lefolytatni.

A vizsgarész témakörei:

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

- Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek

A gyakorlati vizsga időtartama: 60 perc.

Szóbeli vizsgarész:

A vizsgázó a szóbeli vizsgarészen a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex tételsor alapján ad számot a tudásáról. A tételsort a vizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a vizsgaszervező intézmény a vizsgázó rendelkezésére bocsátja. A vizsgázók a vizsgán tantárgyanként tételt húznak.

A vizsgarész tantárgyai:

- Igazgatási és jogi ismeretek

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsga vizsgáztatási követelményei megegyeznek a szakképesítés szakmai követelményei című IV. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés- az alábbi okmányfajtákra - adható a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet hatálybalépését követő két éven belül, a BM Központi Hivatal által szervezett okmányirodai tanfolyamok elvégzéséről szőlő igazolások alapján:

- nyilvántartási és okmányügyintéző - oklevél (sorszám/év) vagy tanúsítvány (BM-L sorozatszámú),

- egyéni vállalkozói igazolvány ügyintéző - tanúsítvány (BM-E sorozatszámú),

- közlekedésigazgatási ügyintéző - tanúsítvány (BM-K2 sorozatszámú).

b) a IV. fejezet 4. a) pontjában meghatározott határidőn túl a szakmai vizsga egyes részei alól, annak komplexitása miatt, felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetve osztályzatot kapott. Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarészt, illetve azon belül minden vizsgatantárgyat legalább elégséges szinten teljesített.

Igazoltan elmulasztott, vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Minden egyéb mulasztott vagy sikertelen vizsga csak javítóvizsgával ismételhető. Javító-, illetve pótlóvizsgát csak a mulasztott vagy sikertelen vizsgatárgyból, illetve vizsgarészből kell tenni. Pótlóvizsgára a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban sor kerülhet. Javítóvizsgát a sikertelen vizsgát követő 30 nap elteltével lehet tenni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga adja.

Az írásbeli vizsgarészt a javítási útmutató alapján egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész érdemjegye az Igazgatási és jogi ismeretek, az Okmányirodai ügyviteli-alkalmazási ismeretek, valamint a Szervezés és kommunikáció tantárgyak eredményének átlaga adja.

Eredménytelen az írásbeli vizsgarész, ha bármelyik tantárgy eredménye nem éri el az elégséges szintet.

A szóbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről átlagolással a vizsgabizottság dönt. A szóbeli vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgázó minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyeinek átlaga adja a vizsga szakmai gyakorlati osztályzatát.

3. számú melléklet az 5/2004. (II. 20.) BM rendelethez

[20. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez]

A RENDŐRSZERVEZŐ (TISZT)

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8915 01

2. A szakképesítés megnevezése: Rendőrszervező (tiszt)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5361

4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: felsőfokú iskolai végzettség.

5. Előzetes szakmai gyakorlat: -

6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

7. Előírt gyakorlat: -

8. Képzési idő, maximális óraszám: 400 óra.

9. Elmélet aránya: 50%.

10. Gyakorlat aránya: 50%.

11. Évfolyamok száma: -

II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai

12. Szakmai alapképzés időtartama: -

13.Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A rendőrszervezővel (tiszttel) szembeni átfogó elvárás, hogy e feladatot ellátó rendelkezzék a szükséges jogi, szakmai és társadalomtudományi ismeretekkel, azok gyakorlati alkalmazásának képességével, ennek megfelelő emberi magatartással, nagyfokú felelősség- és hivatástudattal.

Mindennapi munkája során legyen alkalmas a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti jogkörök gyakorlására, ezen belül is nyomozó hatósági, szabálysértési hatósági, idegenrendészeti, közlekedési hatósági és rendészeti, valamint közbiztonsági (csapatszolgálati) feladatok ellátására, és ezen szolgálati tevékenységek működésének szervezésére és irányítására.

3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítés

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfonto sabb feladatcsoportok, feladatok

A rendőrszervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazása nak területén ismerje:

- azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtoka ban - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival -képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;

- a magyar büntetőeljárási jog szabályait, ezen belül is a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatásköreit, illetve az illetékesség szabályait;

- a bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a különeljárás és a különleges eljárás formáit, jogi normáit;

- a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;

- a közigazgatás, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, a közigazgatás személyi állományát, a köztisztviselőket megillető alapvető jogokat, az őket terhelő kötelezettségeket és felelősségük sajátos rendszerét;

- az emberi jogok és a rendőri tevékenység összefüggéseit, a vonatkozó előírásokat, jogi normákat.

2. Követelmények

Legyen jártas:

- a büntetőjog és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;

- az emberi jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában.

Legyen képes:

- a törvényességet érvényre juttatni, valamint az időközben módosuló jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;

- eldönteni, hogy milyen esetekben és kivel szemben indítható nyomozás, és azt hogyan kell lefolytatni;

- a társadalom politikai-jogi folyamataira, a jogállamiság lényegére, a népszuverenitás elvére, megnyilvánulási formáira, az állampolgárság intézményére, az állami jogalkotó és kormányzati munkára, az igazságszolgáltatás általános elveire, valamint az alapvető emberi-állampolgári jogokra, azok védelmére vonatkozó ismereteit alkalmazni;

- az emberi jogokat betartani, illetve betartatni, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni.

A rendőrszervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- a bűnözés és a konkrét bűncselekmények alakulását, változását, az oksági összefüggéseket, valamint a megelőzés szerepét és jelentőségét;

- a különböző bűncselekménycsoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;

- a bűncselekmények alakulását, az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak.

A rendőrszervező (tiszt) a közrendvédelmi (csapatszolgálati), a közlekedési, az igazgatásrendészeti és a bűnügyi rendőri szakismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- a rendőrség általános és speciális feladatait, szervezeti tagozódását, felépítését, a működés rendjét, annak jogi és belső szabályozását, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolat- és információs rendszerét, sajátos munkaszerveződését, a rendőri tevékenység alapvető munkafázisait;

- a rendőri szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi erők közötti együttműködés lehetőségeit, a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, a vonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;

- a közrend és a közbiztonság, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés magyarországi sajátosságait, tendenciáit" a rendőri munkavégzés elméleti és gyakorlati alapproblémáit, a fejlődés lehetőségeit, a nemzetközi sztenderdeket;

- a szabálysértés általános célját, rendszerét, speciális szabályait és gyakorlatát;

- a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;

- a vezetői munka alapelveit, a rendőri menedzsment specialitásait.

Legyen jártas:

- a szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, tervező, szervező, elemző és értékelő tevékenységek folytatásában;

- a szolgálatszervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában;

- a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltés, vezetés, a rendőrségi információs rendszer nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználása területén;

- a gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális eszközök használatában;

- a kiemelt bűnözési módok, elkövetői kategóriák, a bűnözők konspirációs módszereinek, a bűnügyi struktúrát torzító súlyos bűncselekmények ismeretében és felismerésében;

- a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű, nyílt és különleges erők, eszközök és módszerek alkalmazásában;

- a rábízott rendőri erők irányításában és vezetésében.

Legyen képes:

- a szakmai problémák felismerésére, megértésére és kulturált megoldására, valamint a különböző rendőri szakterületek speciális szabályainak alkalmazására;

- a hatályos jogszabályi keretek között felderítő és vizsgálati munka végzésére;

- a struktúrájában és módszereiben állandóan változó - szervezettebbé váló - bűnözés visszaszorítására;

- a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki revízióra, a munkaértekezletek megtartására és az együttműködésből adódó feladatok végrehajtására.

A rendőrszervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- az egyes bűncselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;

- az elváltozások közötti összefüggéseket és azokból tudjon helyes következtetéseket levonni;

- a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;

- a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, módszereit, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját.

Legyen képes:

- az egyes bűncselekményfajták nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekmények végrehajtására és azok speciális taktikai szabályainak alkalmazására.

A rendőrszervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat.

Legyen képes:

- érvényesíteni a rendőri intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró rendőrszervező (tiszt) szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.

1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.

b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a rendőrszervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsgarész:

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

Írásbeli vizsgarész:

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.

A képzésben résztvevő komplex vizsgadolgozatot készít az alábbi alaki és tartalmi követelmények szerint:

A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszer-kesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.

A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz

- beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.

Szóbeli vizsgarész:

A szóbeli vizsgarész az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.

A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ez irányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként - bűnügyi ismeretek (büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, kriminológiai ismeretek), államtudományi ismeretek (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, emberi jogi ismeretek), rendőri ismeretek [közrendvédelmi, csapatszolgálati, közlekedési, igazgatásrendészeti, bűnügyi (operatív) ismeretek], kriminalisztikai ismeretek (krimináltechnikai, krimi-náltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek) - egy-egy tételt húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsgán a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsga vizsgatantárgyai, ismeret- és témakörei:

A büntetőjog általános részéből:

- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;

- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

- a bűncselekmény fogalma;

- a törvényi tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;

- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

- a bűncselekmény elkövetői;

- a büntetés fogalma és célja;

- a büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere, az egyes büntetések és intézkedések; a büntetés kiszabása;

- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

- a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

- az állam elleni bűncselekmények;

- a személy elleni bűncselekmények;

- a közlekedési bűncselekmények;

- a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

- a közrend elleni bűncselekmények;

- a gazdasági bűncselekmények;

- a vagyon elleni bűncselekmények;

- a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárási jogból:

- a büntetőeljárás fogalma, feladata;

- a büntetőeljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;

- a büntetőeljárás alanyai;

- a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;

- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

- a büntetőeljárás megindítása;

- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;

- a nyomozás teljesítése;

- a nyomozás felfüggesztése;

- a nyomozás megszüntetése;

- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

- nyomozás a vétségi eljárásban;

- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

- az elsőfokú bírósági eljárás;

- a másodfokú bírósági eljárás;

- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

- külön eljárások;

- különleges eljárások.

Kriminológiából:

- a kriminológia tudományelméleti kérdései;

- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

- a makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;

- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

- a személyiség szerepe a bűnözésben;

- az egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

- a bűnözés oksági kérdései;

- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

- a bűnözés megelőzése;

- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

- a rendőrök által elkövetett jogsértések;

- a rendőr-szociológia egyes kérdései;

- a vagyon elleni bűnözés alakulása, főbb kriminológiai jellemzői;

- a szervezett bűnözés;

- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzése;

- a gazdaság elleni bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

- a kábítószer-bűnözés;

- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

- a fiatalok bűnözése;

- viktimológia;

- a számítógépes bűnözés és a hitelkártyacsalás.

Magyar Alkotmányjogból:

- alkotmányjogi alapfogalmak;

- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;

- a magyar állampolgárság;

- alapvető állampolgári jogok és kötelességek;

- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;

- képviselet és választójog;

- az Országgyűlés;

- a köztársasági elnök;

- a Kormány;

- az Alkotmánybíróság;

- a bíróságok;

- az ügyészség;

- a helyi önkormányzatok.

Közigazgatási jogból:

- bevezetés a közigazgatási jogba;

- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

- a közigazgatás szervezete;

- a közigazgatás személyzete;

- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

- a közigazgatási jog érvényesülése;

- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

- az államigazgatási eljárás általános kérdései;

- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

- az első fokú eljárás és a határozathozatal;

- a jogorvoslatok;

- a végrehajtás;

- a nemzetközi jog alapjai, különös tekintettel a diplomáciai, konzuli és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességekre és kiváltságokra, valamint az ezek fennállása esetén követendő eljárásra.

Emberi jogi alapismeretekből:

- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

- az emberi jogok a II. világháború után;

- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

- az emberi jogok és a rendvédelem.

Közrendvédelmi ismeretekből:

- a közrend, a közbiztonság védelme Magyarországon;

- a rendőrség szolgálati tagozódása;

- a közrendvédelmi elemző-értékelő tevékenység;

- a járőr- és őrszolgálat;

- a körzeti megbízotti szolgálat;

- a bűnmegelőzési és nyomozati tevékenység a közrendvédelem területén;

- a fogda- és kísérő őri szolgálat;

- a fokozott ellenőrzés, az ügyeleti és vonatkísérő szolgálat;

- a nyilvántartásban szereplő személyek ellenőrzése;

- a körözési tevékenység;

- a közrendvédelmi vezető személyügyi feladatai, az állomány körében előforduló rendkívüli események;

- a rendőrségi ügyvitel; a parancsnoki revízió;

- a közrendvédelmi alegységek munkaterve, munkaértekezletek rendje;

- a társszervekkel való együttműködés egyes közrendvédelmi feladatok végrehajtásában;

- a rendőrség kapcsolata az önkormányzatokkal és más társadalmi önvédelmi szervezetekkel;

- a közrendvédelmi munka statisztikai kifejeződése;

- az ellenőrzés szerepe a közrendvédelmi munkában;

- a közrendvédelmi vezetői tevékenység sajátosságai;

- a nyilvántartások felhasználása a közrendvédelmi munkában;

- a tervezés, a tervszerűség általános szabályai;

- a közrendvédelmi vezető munkastílusa, munkamódszere, beszámolási kötelezettsége;

- a személyi számítógép alkalmazása a parancsnok munkájában;

- a polgári rendészeti tevékenység;

- a működési terület leírása és a közterületi szolgálat szervezése;

- a közrendvédelmi vezető szolgálati okmányai.

Csapatszolgálati ismeretekből:

- a csapatszolgálati ismeretek alapelvei;

- a csapatszolgálati tevékenység a parancsnoki munkában;

- az állomány pszichikai felkészítése csapatszolgálati feladatokra;

- a rendőri erők menetének általános elvei;

- a szolgálati csoportok;

- a felderítő, kutató csoport alkalmazása;

- a munkatérkép vezetése;

- a zárás elvei és gyakorlata;

- a kutatás elvei és gyakorlata;

- a bekerítés elvei és gyakorlata;

- az üldözés elvei és gyakorlata;

- rendezvénybiztosítás;

- tömegoszlatás;

- állami vezetők, külföldi delegációk utazásának nyílt rendőri biztosítása;

- objektumok őrzése és védelme;

- elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén végzendő rendőri feladatok;

- a légi közlekedés jogellenes cselekményekkel szembeni védelme;

- a terrorcselekmény elhárítása, felszámolása.

Közlekedési ismeretekből:

- a közlekedés fogalma, helye és szerepe;

- a közúti, a vízi és a légi közlekedési jog és szabályai;

- a közlekedésrendészeti rendőri szervek helye és szerepe;

- a rendőri szervek közúti közlekedési hatósági tevékenysége;

- a közúti forgalom-ellenőrzés;

- a közúti közlekedést befolyásoló tényezők;

- a közlekedésrendészeti rendőri szervek megelőzési tevékenysége;

- a vízi- és légi rendészeti feladatok;

- a baleset-megelőzés rendőri feladatai;

- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített okmányok és iratkezelési okmányok;

- a közlekedés ágazati irányítása;

- a rendőri szervek szakhatósági tevékenysége;

- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített technikai eszközök;

- a forgalom-ellenőrzés és akció-ellenőrzés;

- a forgalomirányítás;

- veszélyes áruk szállításával kapcsolatos rendőri feladatok;

- a baleset-megelőzés vezetői feladatai;

- a baleseti helyszínelés és a vizsgálati munka a közlekedésrendészeti parancsnoki tevékenységben;

- a közlekedésrendészeti parancsnok feladatai.

Igazgatásrendészeti ismeretekből:

a) szabálysértési jogból:

- történeti áttekintés;

- a szabálysértési jog viszonya más jogágakhoz;

- a szabálysértés általános elvei;

- kapcsolódó más jogszabályok;

- különös rész: egyre gyakrabban előforduló szabálysértések;

- speciális eljárási szabályok;

- a végrehajtási eljárás;

b) rendészeti ismeretekből:

- a rendészet helye, szerepe az igazgatásrendészeti szolgálati ágon belül;

- a személyi igazolvány;

- a közúti, vízi és légi közlekedés rendőrhatósági igazgatása;

- a nukleáris anyagokkal kapcsolatos rendészeti tevékenység;

- a kábítószerrel kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a kézifegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek és a lőterek rendészete;

- az ipari célokra szolgáló robbanóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- pirotechnikai termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- a játékautomatákkal kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló szabályozás.

Bűnügyi (operatív) ismeretekből:

- az Országos Rendőr-főkapitányság szervezete; a bűnügyi szolgálat szervezete, feladatrendszere;

- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

- a minősített adatok csoportosítása, a minősített adat létrejöttének feltételei, a minősítésre jogosultak köre a rendőrségen, a minősítési eljárás rendje, valamint a minősített adatok megismerésének és védelmének szabályai;

- a rendőrség titkos információszerző és feldolgozó munkájának módja, alapkövetelményei és annak szabályozása; a konspiráció;

- a titkos információgyűjtő munka kerete;

- a titkos információgyűjtés sajátossága a bűnügyi munka különböző területein;

- a titkos információgyűjtés erői, a rendőrség személyi információbázisa;

- a titkos információgyűjtés eszköztára; a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználásának lehetőségei;

- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az így beszerezhető, felhasználható információk;

- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei; az információvásárlás;

- a környezettanulmányozás;

- a figyelés;

- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;

- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködési feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;

- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL, EUROPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

- bevezetés a kriminalisztikába;

- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

- az azonosítás elmélete;

- krimináltechnikai fényképezési eljárások;

- a nyomozási cselekmények rögzítésének lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

- nyomtan, általános rész;

- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

- anyagmaradványok;

- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

- kriminalisztikai ballisztika;

- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

- személyleírás és személyazonosítási eljárások;

- krimináltechnikai csapdák;

- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásának lehetőségei.

Krimináltaktikából:

- bevezetés a krimináltaktikába;

- a nyomozás;

- a körözés;

- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

- a nyomozás tervezése, szervezése;

- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

- a kutatás;

- a helyszíni szemle;

- a kihallgatás;

- a bizonyítási kísérlet;

- a helyszínelés;

- a felismerésre bemutatás;

- a forrónyomos felderítés;

- a nyomozás befejezése;

- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében; jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

- az emberölés nyomozása;

- az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés nyomozása;

- a testi sértés nyomozása;

- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

- a közúti, vízi és légi közlekedési balesetek vizsgálata;

- az erőszakos közösülés nyomozása;

- a megrontás nyomozása;

- visszaélés kábítószerrel nyomozása;

- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

- visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

- a garázdaság nyomozása;

- a közokirat-hamisítás nyomozása;

- a lopás nyomozása, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás nyomozása;

- a sikkasztás nyomozása;

- a csalás nyomozása;

- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása.

Pszichológiai ismeretekből:

- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása; főbb kriminálpszichológiai irányzatok;

- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozásának zavarai;

- az agresszió problémaköre;

- pszichés betegségek, személyiségzavarok;

- személypercepció a rendőri munkában;

- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

- a segítő viselkedés motivációja;

- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

- a stressz és a megküzdési stratégiák;

- kommunikáció;

- a benyomáskeltés és a kapcsolatteremtés módja;

- tömeglélektan.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből

a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) képes a tantárgyi ismereteket egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása:

Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.

A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegyeinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

A gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása:

A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben résztvevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg.