6/2004. (I. 30.) GKM rendelet
a légijárművek és légijármű berendezések karbantartásának személyi jogosítási és képzési követelményeiről
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (6) bekezdésében és 74. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet alkalmazási köre
1. §
E rendelet alkalmazási köre a lajstromozásra kötelezett légijárművek (a továbbiakban: légijárművek) és berendezéseik karbantartása során végzett műszaki szaktevékenységhez szükséges személyi jogosításra, annak megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos képzésre, vizsgáztatásra valamint a karbantartás-oktató szervezetek működésének engedélyezésére terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában
a)[1]
b) egyszerű könnyű repülőgép: nem túlnyomásos, dugattyús motorral felszerelt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgép, amely nincs felszerelve navigációs rendszerekhez kapcsolt, teljes körű vezérlést biztosító robotpilótával vagy pályavezérlő rendszerrel,
c) faszerkezetű repülőgép: fából készült fő szerkezeti elemekből épült repülőgép,
d) JAA teljes jogú taghatóság: olyan hatóság, amely a Társult Légügyi Hatóságok (Joint Aviation Authorities - JAA) teljes jogú tagja; az ilyen hatóság által az Egységes Légügyi Előírásoknak (Joint Aviation Requirements - JAR) megfelelően kiállított engedélyt vagy szakszolgálati engedélyt minden más ilyen hatóság elismer és elfogad,
e)[2]
f) képzés: képzési programban meghatározott módon és tartalommal végzett oktatási tevékenység,
g) képzési program: a képzés jellemzőit rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a képzés célját, a tervezett képzési időt, a képzés módját, módszereit, a tananyag egységeit, tartalmát és a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő módszert,
h) légijármű karbantartó szakszolgálati engedély: azon dokumentum, amely a képesítést igazolja és megerősíti, hogy az illető személy megfelel az e rendelet által előírt, a dokumentumban meghatározott légijármű alapkategóriára és légijármű típusjogosításra vonatkozó ismereti és tapasztalati követelményeknek,
i) szintetikus oktató eszköz: egyes rendszerek vagy részegységek működő modellje, beleértve a számítógépes szimulációt is,
j)[3] társasági eljárások: a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó, illetve JAR-147 szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által alkalmazott eljárások a karbantartó szervezet működési szabályzatának megfelelően az engedélyezett tevékenységi körén belül,
k) üzemképesség tanúsítás: a légijárművek és berendezéseik üzemképességét tanúsító nyilatkozat kiállítása,
l)[4]
Az üzemképesség tanúsítás általános személyi feltételei
3. §
(1) A légijárművek karbantartását követő üzemképesség tanúsítást - a (2)-(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az e rendelet szerint képesített, légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megbízással rendelkező személy végezhet.
(2) A nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek jóváhagyott karbantartási programja szerinti -150 repült órás periódus időt meg nem haladó végrehajtási gyakoriságú - karbantartást követő üzemképesség tanúsítást e rendelet szerinti képesítését igazoló szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy is végezhet.
(3) A nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek jóváhagyott karbantartási programja szerinti - 48 órás periódus időt meg nem haladó végrehajtási gyakoriságú - karbantartást - kivéve a légijárművön végrehajtott módosítást, hibajavítást, berendezés cserét - követő üzemképesség tanúsítást megfelelő jogosítású pilóta szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy is végezhet.
(4) Légijármű berendezés karbantartása utáni üzemképesség tanúsítást az e rendelet szerint képesített és a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megbízással rendelkező személy végezhet. A mezőgazdasági permetező és szóró berendezések karbantartására vonatkozó kiegészítő követelményeket külön jogszabály tartalmazza.
(5) A mezőgazdasági permetező és szóró berendezések karbantartásával összefüggésben a személyi jogosítási és képzési követelményekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(6) Légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során - a jóváhagyott karbantartó szervezet roncsolás-mentes anyagvizsgálatra (NDT) vonatkozó jóváhagyása alapján végzett vizsgálatot követően - az üzemképesség tanúsító1 nyilatkozatot csak az adott anyagvizsgálati módszer tekintetében megfelelő, MSZ EN 473, illetve MSZ EN 4179 szabvány szerinti, légiközlekedési területre érvényes 2 vagy 3 szintű képesítést igazoló bizonyítvánnyal, valamint a vonatkozó szabvány szerinti gyakorlattal és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy állíthat ki.
Az üzemképesség tanúsítók és a karbantartók megbízása
4. §
(1) Légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során önálló szaktevékenység az adott szaktevékenységre vonatkozó írásbeli megbízás alapján végezhető.
(2) A megbízást
a)[5] a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetek esetében a munkavállalót alkalmazó vagy megbízó karbantartó szervezet,
b) természetes személy esetében a személyt alkalmazó vagy megbízó légijármű tulajdonos, légijármű bérlő vagy légijármű üzemben tartó
adja ki.
(3) A megbízás kiadása a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárás vagy eljárásrendszer alapján történik. A jóváhagyás során alkalmazandó egységes elbírálhatóság és az átláthatóság érdekében az eljárásnak tartalmaznia kell a tevékenység munkaköri elemzését (tevékenységi lista), az elméleti és gyakorlati képzettségi követelmények (alapismereti és repülés-szakmai) megállapítását, beleértve a megbízásban meghatározott jogosítás megszerzési és fenntartási rendszerét, a mentesítéseket és az életkori korlátozásokat is.
Légijármű karbantartó szakszolgálati engedély iránti kérelem benyújtása, az engedély kiadása és folyamatossága
5. §
(1) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kiadására vagy annak módosítására vonatkozó kérelmet a 1. számú melléklet szerinti formában kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani.
(2)[6] A légiközlekedési hatóság a légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3)[7] A légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki az 1. számú melléklet szerinti formában, azonban az engedély kiadásának előkészítésével a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet is megbízhat.
(4) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság - a HgCAA.AML.00Q01-től HgCAA.AML.99999-ig terjedő számsorból, növekvő sorrendben kiadható - engedélyszámmal látja el.
(5) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély folyamatosságával kapcsolatos részletes szabályokat a 2 és 3. számú melléklet tartalmazza.
A képesítés igazolása
6. §
(1) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott "A", "B1", "B2", "B3" és "C" kategória szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány számára a légiközlekedési hatóság légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt ad ki. Az üzemképesség tanúsító állomány a légiközlekedési hatóság felszólítására 24 órán belül köteles bemutatni légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyét.
(2) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott "Dl", "D2", "El" és "E2" kategória szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány számára az alapismereti követelmények teljesítését igazoló dokumentumot a légiközlekedési hatóság, jóváhagyott karbantartó szervezet vagy e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet adja ki. Az üzemképesség tanúsító állomány a légiközlekedési hatóság felszólítására 24 órán belül köteles bemutatni az alapismereti követelmények teljesítését igazoló dokumentumot.
Üzemképesség tanúsító kategóriák és tanúsítási jogosultságok
7. §
(1)[8] Üzemképesség tanúsítás a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, illetve a légijármű tulajdonosa, bérlője vagy üzemben tartója által adott megbízásban meghatározott tevékenységi körben adható ki.
(2)[9] E rendelet szerint képesített és érvényes - szükség szerint megfelelő típus, típus csoport vagy alcsoport jogosítással ellátott - légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel rendelkező üzemképesség tanúsító állomány jogosult arra, hogy az alábbi kategóriák egyikében vagy egyszerre több kategóriában a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, illetve a légijármű tulajdonosa, bérlője vagy üzemben tartója által adott üzemképesség tanúsító megbízással rendelkezzen:
a) "A" kategória - forgalmi üzemképesség tanúsító szerelő,
b) "B1" kategória - gépész üzemképesség tanúsító,
c) "B2" kategória - avionikai üzemképesség tanúsító,
d) "B3" kategória - egyszerű könnyű repülőgép üzemképesség tanúsító,
e) "C" kategória - teljes légijármű üzemképesség tanúsító.
(3)[10] E rendelet szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány jogosult arra, hogy az alábbi kategóriák egyikében vagy egyszerre több kategóriában a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet által kiadott üzemképesség tanúsító megbízással rendelkezzen:
a) "Dl" kategória - mechanikus berendezés üzemképesség tanúsító,
b) "D2" kategória - villamos berendezés üzemképesség tanúsító,
c) "El" kategória - gázturbinás hajtómű üzemképesség tanúsító,
d) "E2" kategória - dugattyús motor üzemképesség tanúsító.
(4) A (2) bekezdés a) -c) és e) pontjában meghatározott kategóriákra vonatkozó tanúsítási jogosultságokat a 2. számú melléklet, a (2) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdés a) -d) pontjában meghatározott kategóriákra vonatkozó tanúsítási jogosultságokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
Személyi megfelelőség, alapismereti és tapasztalati követelmények, képzés és jogosítás
8. §
(1) Az üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű ismeretekkel rendelkezik a 7. § (2) bekezdése szerinti "A", "B1", "B2", "B3" és "C" kategóriának megfelelő ismereti modulokban, amely kategóriákra a
légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt kiadják vagy kiterjesztik.
(2)[11] Az üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű ismeretekkel rendelkezik a 7. § (3) bekezdése szerinti "Dl", "D2", "El" és "E2" kategóriájának megfelelő ismereti modulokban, amely kategóriákra a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet az üzemképesség tanúsító megbízást kiadja vagy kiterjeszti.
(3) A személyi megfelelőséggel, az alapismereti és tapasztalati követelményekkel, a típus/típuscsoport/műveleti képzéssel és jogosítással, valamint a fizikai és mentális alkalmassággal kapcsolatos részletes szabályokat e rendelet 2., 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák. Az egészségi alkalmasságról külön jogszabály rendelkezik.
(4) Az alapismereti követelmények tekintetében és a kapcsolódó vizsgák során teljesen vagy részben be kell számítani bármely más olyan műszaki képzettséget, amelyet a légiközlekedési hatóság az e rendeletben meghatározott ismeretszinttel egyenértékűnek tekint.
Szakszolgálati engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása
9. §
A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély, illetve a megbízás visszavonásával, felfüggesztésével vagy korlátozásával kapcsolatos részletes szabályokat a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.
A karbantartás-oktatás és vizsgáztatás feltételei
10. §[12]
(1) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek légijármű típusképzésére, valamint hajtómű vagy motor típusképzésére a légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2042/2003/EK rendelet) IV. melléklete (Part-147) szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult.
(2) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek alapismereti és légijármű, valamint hajtómű vagy motor típusvizsgáztatására a légiközlekedési hatóság és a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (Part-147) szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult.
(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott személyek alapképzésére, berendezés típus vagy műveleti képzésére és hajtómű vagy motor típusképzésére az a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (Part-147) szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet, megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezet, valamint a légiközlekedési hatóság által elfogadott egyéb szervezet jogosult.
(4) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott személyek alapismereti vizsgáztatásra és hajtómű vagy motor típusvizsgáztatására a légiközlekedési hatóság és a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (Part-147) szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult. A 7. § (3) bekezdésében felsorolt kategóriák esetében a légiközlekedési hatóság felhatalmazása alapján a jóváhagyott karbantartó szervezet is végrehajthat alapismereti vizsgáztatást.
(5) A légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során önálló szaktevékenységet végző személyeknek - a 3. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott személyek kivételével - a 4. § (1) bekezdése szerinti megbízásához szükséges képzések és vizsgáztatások végrehajtására jogosult:
a) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (Part-147) szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet,
b) külön jogszabály alapján jóváhagyott karbantartó vagy üzemben tartó szervezet, működési engedélye alapján,
c) egyéb, képzéssel foglalkozó jogi vagy természetes személy, a külön jogszabály alapján jóváhagyott karbantartó vagy üzemben tartó szervezet minőségügyi felügyelete alatt.
(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben a képzést végrehajtónak rendelkeznie kell képzési programmal, a képzések és vizsgáztatások tárgyi és személyi feltételeivel, képzési és vizsgáztatási eljárásokkal, és biztosítania kell a képzések visszakövethetőségét.
Működési engedély kérelmezése, kiadása és folyamatossága
12. §[15]
A működési engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása
13. §[16]
Azonos biztonságot nyújtó esetek
14. §
(1) A légiközlekedési hatóság bármely, e rendelet szerint "A", "B1", "B2" és "C" kategóriában képesítendő személyt mentesíthet a rendelet követelményei alól a 2. számú melléklet JAR 66.60 pontja alapján.
(2) A légiközlekedési hatóság bármely, e rendelet szerint "B3", "Dl", "D2", "El" és "E2" kategóriában képesítendő személyt mentesíthet a rendelet követelményei alól, amennyiben meggyőződött arról, hogy a rendeletben nem szereplő helyzet áll fenn, továbbá teljesül bármely olyan kiegészítő feltétel, amelyet a légiközlekedési hatóság az azonos biztonság biztosításához szükségesnek tart.
(4)[19]
Záró rendelkezések
15. §[20]
Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1592/2002/EK rendelete (2002. július 15.) a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról,
b) a Bizottság 2042/2003/EK rendelete (2003. november 20.) a légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról.
16. §
(1) Ez a rendelet 2004. február 1-jén lép hatályba.
(2)[21]
(3) E rendelet hatálybalépését követően a légiközlekedési hatóság korlátozás és honosítás nélkül elfogad bármely JAA teljes jogú taghatóság által kiadott légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt, és nem támaszt kiegészítő követelményt bármely JAA teljes jogú taghatóság által jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által kiadott bizonyítvány, illetve dokumentum elfogadásához.
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt a légiközlekedési hatóság által kiadott légijármű szerelő szakszolgálati engedélyek, a karbantartás-oktató szervezetek működési engedélyei, a bejegyzett képesítések, jogosítások és jóváhagyások az engedélyekbe bejegyzett érvényességi dátumig változtatás nélkül érvényesek.
(5)[22] Az e rendelet hatálybalépése előtt a légiközlekedési hatóság által kiadott szakszolgálati engedélyek, a bejegyzett képesítések és jogosítások a 6. számú mellékletben meghatározott feltételekkel és módon átválthatóak az e rendelet szerinti szakszolgálati engedélyre, kategóriára, alkategóriára, valamint típus, típuscsoport vagy alcsoport jogosításra.
(6) Az e rendelet szerint kiadott légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyekről és működési engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet.
(7)[23]
(8)[24] A légiközlekedési hatóság vezetője a Társult Légügyi Hatóságok igazgatási és tájékoztató anyagainak az e rendelet tárgykörébe tartozó eljárásait a légiközlekedési hatóság belső utasításaiban rögzíti, míg a teljesítés elfogadható módozatait, értelmező és magyarázó anyagait, valamint ideiglenes útmutatókat internetes honlapján teszi közzé.
(9)[25]
(10)[26]
(11)[27]
(12)[28]
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
1. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez[29]
Dokumentum és űrlap minták
1. Dokumentum és űrlap mintákkal kapcsolatos formai követelmények:
A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély (JAA 26. nyomtatvány) kiadása e melléklet szerinti formában - egy lapra kivitelezve - a következők szerint történik. A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély fedőlapja, a feltételeket és az engedélyes adatait tartalmazó oldalai sorrendben a légijármű karbantartó szakszolgálati engedély első oldalára, míg a "JAR-66 (al) kategóriák", "JAR-66 légijármű típusjogosítás" és "JAR-66 korlátozások" című oldalai sorrendben a légijármű karbantartó szakszolgálati engedély második oldalára kerülnek nyomtatásra.
A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélykérelem (JAA 19. nyomtatvány) benyújtása e melléklet szerinti formában, egy lapon történik.
2) Légijármű karbantartó szakszolgálati engedély minta (1. oldal)
3) JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kérelem minta (1. oldal)
JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kérelem minta (2. oldal)
2. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez
A JAR-66 - Üzemképesség Tanúsító Karbantartó Állomány 1. része
JAR-66.1 Általános rész (lásd AMC 66.1)
a) A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete előírja, hogy a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet nevében megfelelő megbízással rendelkező üzemképesség tanúsító állománynak kell kiállítania az üzemképesség tanúsító nyilatkozatot, miután meggyőződött arról, hogy az összes szükséges karbantartási munkát elvégezték.[32]
b) Amennyiben a c), d), e) és f) pontok másként nem rendelkeznek, az üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadásáért felelős üzemképesség tanúsító állománynak jelen JAR-66 megfelelő követelményei szerinti képesítéssel kell rendelkeznie.
c) Jelen JAR-66 hatálya csak az 5700 kg és ennél nagyobb maximális felszállótömegű repülőgépek és helikopterek üzemképesség tanúsító nyilatkozata kiadásáért felelős üzemképesség tanúsító állományra terjed ki.
d) A JAR-66 hatálybalépése előtt érvényben lévő nemzeti légügyi előírás szerint üzemképesség tanúsító jogosultság gyakorlásával megbízott személyek továbbra is gyakorolhatják ezen jogosultságukat.
e) A JAR-66.3 b) bevezetési időpontjában a JAR-66 hatálybalépése előtt érvényben lévő nemzeti légügyi előírás szerint jóváhagyott alap- vagy típusképzésen résztvevő személyeket továbbra is ezen nemzeti légügyi előírás szerint lehet képesíteni. Az ilyen képzést követően megszerzett képesítést a JAR-66.1 d) szerint gyakorolható üzemképesség tanúsító jogosultsághoz elfogadják.
f) A d) vagy e) pontok szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány továbbra is gyakorolhatja jogosultságát, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt a jogosultságot egyéb képesítési alapkategóriákra vagy alkategóriákra kívánják kiterjeszteni, mely kiterjesztésekre a JAR-66 megfelelő kiegészítő követelményei vonatkoznak. A d) vagy e) pont szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány jogosultsági köre kiterjeszthető új légijármű típusokra is, a JAR-66 hatálybalépése előtt érvényes nemzeti légügyi előírást teljesítve.
g) Annak ellenére, hogy a d) , e) és f) pontokban említett. személyek továbbra is gyakorolhatják jogosultságukat, a JAR-66.3 d)-ben meghatározott időkorlátokon belül a nemzeti előírások szerinti képesítés alapján, további vizsgák letétele nélkül JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt kell számukra kiadni. Amennyiben a képzettség eltér a JAR-66 követelményeitől a JAR-66 szakszolgálati engedély tartalmazhat műszaki korlátozásokat azonban ezek nem változtatják meg a korábbi üzemképesség tanúsító jogosultságokat. A műszaki korlátozások törlésre kerülnek, amint az érintett személy a megfelelő különbözeti vizsgát sikeresen letette.
JAR 66.3 Hatálybalépés
a) Jelen JAR-66 először 1998. április 3-án került kiadásra és 1998. június 1-jén lépett hatályba.
b) Azon személyek, akiknek jóváhagyása 2001. június 1. után a JAR-66.1 b) vagy f) pontja szerint szükséges, jelen JAR-66 előírásait kell teljesítsék.
c) A b) alpontban közölt átállási időszakban a JAA teljes jogú taghatóság JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt adhat ki.
d) Akinek a JAR-66.1 g) alapján a nemzeti képesítését JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyre kell cserélni, ezt a b) alpont szerinti átállási időszak végétől számított 10 éven belül kell megtennie.
JAR 66.10 Alkalmazhatóság
a) Jelen JAR-66 azon személyek képesítésére vonatkozó követelményeket írja elő, akiket a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet felhatalmaz a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete.50 szerinti üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadására.[33]
Az ilyen személyeknek elméleti ismereteiket és tapasztalatukat bizonyító érvényes, típusjogosítással ellátott JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel, továbbá üzemképesség tanúsítására felhatalmazó, érvényes a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízással kell rendelkezniük.[34]
b) A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély megszerzéséhez eleget kell tenni a JAR-66.15, a JAR-66.25 és a JAR-66.30 - a JAR-66.20 alapkategóriára vagy kategóriára vonatkozó - követelményeinek.
A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélybe a vonatkozó JAR-66.20 alapkategória/alapkategóriák és - megfelelő esetben - a JAR-66.45 szerint kiadott bármely légijármű típusjogosítás kerül bejegyzésre.
Megjegyzés: A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély légijármű típusjogosítás nélkül is kiadható, de tekintetbe kell venni, hogy a légijármű típusjogosítás az egyik előfeltétele a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízásnak.[35]
c) A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás elnyeréséhez meg kell felelni a JAR-66.40, JAR-66.45, JAR-66.50 és JAR-66.55 b) pontjainak.[36]
Megjegyzés: A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete további követelményeket is tartalmaz a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás elnyeréséhez.[37]
JAR 66.13 Kérelmezés és kiadás
a) A JAR-66.10 b) szerinti légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kiadására vagy annak módosítására vonatkozó kérelmet a JAA teljes jogú taghatósága által előírt formában és módon kell ezen Hatósághoz benyújtani.
b) Az a kérelmező, aki megfelel a JAR.-66.10 b) vonatkozó követelményeinek és befizette a JAA teljes jogú taghatósága által előírt díjat, jogosult a JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély elnyerésére.
c) A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt a JAA teljes jogú taghatósága adja ki, de az engedély kiadásának előkészítésével megbízhat megfelelő a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet is.[38]
Megjegyzés: A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás kiadását a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet végzi, miután megállapította, hogy a JAR-66 és a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete megfelelő pontja teljesülnek.[39]
JAR 66.15 Megfelelőség (lásd IEM 66.15)
a) Az üzemképesség tanúsító állomány alsó korhatára betöltött 21. életév.
b) Az üzemképesség tanúsító állománynak elfogadható szinten kell olvasnia, írnia és kommunikálnia azon nyelv(ek) en, amely(ek) en az üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadásához szükséges műszaki dokumentációt és társasági eljárásokat megírták.
JAR 66.20 Kategóriák és tanúsítási jogosultságok (lásd AMC 66.20)
a) Tanúsítások a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet eljárásai szerint a társasági megbízásban meghatározott tevékenységi körön belül kerülnek kiadásra.[40]
b) Jelen JAR-66 szerint képesített és érvényes - szükség szerint megfelelő típusjogosítással ellátott-légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel rendelkező üzemképesség tanúsító állomány jogosult arra, hogy az alábbi kategóriák egyikében vagy egyszerre több kategóriában a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízással rendelkezzen:[41]
(1) 'A' kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy kisebb tervezett forgalmi karbantartás és a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete-ben meghatározott egyszerű hibajavítások után, a megbízásában rögzített feladatok körén belül üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki. A tanúsítási jogosultságok arra a munkára korlátozódnak, amelyet a megbízással rendelkező személyesen végzett el. Az 'A' kategória a repülőgépek, helikopterek, gázturbinás és dugattyús hajtóművek kombinációja szerint alkategóriákra oszlik.[42]
Megjegyzés: 'B1' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás automatikusan jogosít a megfelelő 'A' alkategóriákban történő tanúsításra. 'B2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány képesíthető bármely 'A' alkategóriára, éppúgy, mint bármely repülőgép-műszerész, aki eleget tesz a megfelelő 'A' alkategória követelményeinek.
(2) 'B1' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki forgalmi karbantartás után, beleértve a légijármű szerkezetet, hajtóműveket, gépész és villamos rendszereket. A jogosultsághoz tartozik azon forgalomnál cserélhető avionikai egységek cseréje, amelyek üzemképessége egyszerű tesztekkel ellenőrizhető. A 'B1' kategória a repülőgépek, helikopterek, gázturbinás és dugattyús hajtóművek kombinációja szerint alkategóriákra oszlik.
(3) 'B2' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki avionikai és villamos rendszerek forgalmi karbantartását követően.
(4) 'C' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki hangárkarbantartást követően. A megbízás a teljes légijárműre vonatkozik, annak összes rendszerével együtt.
Megjegyzés: A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete meghatározza azt az állományt, amely a 'C kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány támogatásához szükséges a hangárkarbantartás során, beleértve a 'B1' és 'B2' kategóriákban képesített állományra vonatkozó részletes követelményt.[43]
JAR 66.25 Alapismereti követelmények (lásd AMC 66.25 és IEM 66.25)
a) Az üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a JAA teljes jogú taghatósága számára elfogadható szintű ismeretekkel rendelkezik a JAR-66.20 azon kategóriájának megfelelő témaköri modulokban, amelyre a JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt kiadják vagy kiterjesztik.
b) Az ismeretszintek szorosan összefüggenek a szóban forgó JAR-66.20 kategóriának megfelelő tanúsítás bonyolultságával, ami azt jelenti, hogy az 'A' kategóriához korlátozott, de megfelelő szintű, míg a 'B1' és 'B2' kategóriához átfogó, teljes körű ismereteket kell felmutatni a megfelelő témaköri modulokban. A 'C kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak a 'B1' vagy 'B2' kategóriának megfelelő ismeretszintet kell teljesítenie.
c) Az alapismereti követelmények tekintetében és a kapcsolódó vizsgák során teljes mértékben vagy részlegesen beszámításra kerül bármely más olyan műszaki képzettség, amelyet a JAA teljes jogú taghatósága egyenértékűnek tekint a JAR-66 ismeretszintjével.
JAR 66.30 Tapasztalati követelmények (lásd AMC 66.30)
a) Az üzemképesség tanúsító állomány meg kell feleljen a kérelmezett JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kiadásának feltételét képező, a polgári légijárművek karbantartása területén szerzett minimális tapasztalatra vonatkozó követelményeknek, amelyeket a JAA teljes jogú taghatóság enyhít, amennyiben meggyőződött arról, hogy a kérelmező JAR-147 szerint jóváhagyott képzésben vagy más megfelelő műszaki képzésben részesült. Az 'A' és 'B1' vagy 'B2' kategória esetében a tapasztalatnak gyakorlati jellegűnek kell lennie, vagyis a légijármű karbantartási feladatainak tipikus keresztmetszetében való részvételt jelenti.
b) A minimális polgári légijármű karbantartási tapasztalat - az a) pont szerint lehetséges enyhítés előtt - az 'A' kategória esetében három év, a 'B1' vagy 'B2' kategória esetében öt év.
c) A 'C kategória esetében a minimális polgári légijármű karbantartási tapasztalat 'B1' vagy 'B2' képesítéssel forgalmi karbantartásban az üzemképesség tanúsító állomány tagjaként, illetve hangárkarbantartásban a 'C kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány támogatójaként, vagy e kettőt kombinálva eltöltött három év. Amennyiben a 'C' kategóriájú üzemképesség tanúsító a JAA teljes jogú taghatósága által elismert egyetemen vagy egyéb felsőfokú tanintézetben szerzett műszaki végzettséggel rendelkezik, minimális polgári légijármű karbantartási tapasztalat alatt - alternatívaként - a jellemzően a légijármű karbantartással közvetlenül kapcsolatos feladatkörben eltöltött három év értendő, amelyből hat hónapot a hangárkarbantartási tevékenység megfigyelése tesz ki.
d) A szükséges tapasztalati időből minden, üzemképesség tanúsítónak legalább 1 év, a kérelmezett JAR-66 légi-jármű karbantartó szakszolgálati engedély kategóriára/alkategóriára jellemző légijármű karbantartásában szerzett friss tapasztalattal kell rendelkeznie.
e) A JAA teljes jogú taghatósága elfogadja a nem polgári légijármű karbantartási környezetben szerzett légijármű karbantartási tapasztalatot, amennyiben meggyőződött arról, hogy az ilyen karbantartás egyenértékű a JAR-66-ban előírttal, de ez esetben kiegészítő polgári légi-jármű karbantartási tapasztalat szükséges a polgári légijármű karbantartási környezet megértésének biztosítására.
JAR 66.40 A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély folyamatossága (lásd AMC és IEM 66.40)
A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély birtokosának gondoskodnia kell arról, hogy a szakszolgálati engedélyben lévő adatok megegyezzenek az eredeti szakszolgálati engedélyt kiadó JAA teljes jogú taghatóságánál lévő szakszolgálati engedély másodpéldány adataival, ezért a szakszolgálati engedély legutolsó kiadása vagy módosítása után legkésőbb 5 évvel be kell nyújtania a szakszolgálati engedélyt ezen JAA teljes jogú taghatóságnak felülvizsgálatra. Ennek elmulasztása esetén az ilyen JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély alapján kiadott bármelyik a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízás érvényét veszti és a szakszolgálati engedély újbóli kiadása előtt esetleg kérhetik a friss légijármű karbantartási tapasztalat igazolását és/vagy néhány vizsga megismétlését. Erről a JAA teljes jogú taghatóság dönt minden egyes esetben.[44]
JAR 66.45 Típus/műveleti képzés és jogosítás (lásd AMC és IEM 66.45)
a) Az 'A' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak megfelelő JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, mielőtt egy bizonyos légijármű típusra a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízást szerezne. a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízás csak egy megfelelően jóváhagyott a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete vagy JAR-147 szervezet által végrehajtott, az adott légijárműre vonatkozó 'A' kategóriájú műveleti képzés eredményes befejezését követően adható ki.[45]
b) A 'B1' és 'B2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak a megfelelő légijármű típusra jogosító JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, mielőtt egy bizonyos légijármű típusra a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízást szerezne. A JAA teljes jogú taghatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás oktató szervezet által jóváhagyott, vonatkozó 'B1' vagy 'B2' kategóriájú légijármű típusképzés eredményes befejezését követően kerül kiadásra a jogosítás.[46]
c) A 'C' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak megfelelő légijármű típusra jogosító JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, mielőtt egy bizonyos légijármű típusra a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízást szerezne. A JAA teljes jogú taghatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás oktató szervezet által jóváhagyott, vonatkozó 'C' kategóriájú légijármű típusképzés eredményes befejezését követően kerül kiadásra a jogosítás, kivéve azt az esetet, amikor a 'C kategóriájú személy a JAR-66.30 c) szerinti felsőfokú végzettséggel rendelkezik, mely esetben az első megfelelő légijármű típusképzésnek 'B1' vagy 'B2' kategória szintűnek kell lennie.[47]
d) A fenti a) -c) alpontokban előírt, jóváhagyott légijármű műveleti vagy típusképzés elvégzését vizsgával kell kielégítően bizonyítani.
JAR 66.50 Fizikai és mentális alkalmasság (lásd AMC 66.50)
Az üzemképesség tanúsító állománynak tilos gyakorolnia üzemképesség tanúsító társasági megbízása szerinti jogosultságait, amennyiben tudja, vagy feltételezi, hogy fizikai vagy szellemi állapota alkalmatlanná teszi ezen jogosultságok gyakorlására.
JAR 66.55 A képesítés igazolása (lásd IEM 66.55)
Jelen JAR-66 szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány számára a JAA teljes jogú taghatósága - annak igazolásaként, hogy a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító társasági megbízás kiadásához szükséges követelmények egyikének megfelel - légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt ad ki. Felhatalmazott személy kérésére az üzemképesség tanúsító állománynak elfogadható időn belül be kell mutatnia szakszolgálati engedélyét.[48]
JAR 66.60 Azonos biztonságot nyújtó esetek (lásd AMC 66.60)
A JAA teljes jogú taghatósága bármely, a JAR-66 szerint képesítendő személyt mentesíthet a JAR-66 követelményei alól, amennyiben meggyőződött arról, hogy a JAR-66-ban nem szereplő helyzet áll fenn, továbbá teljesül bármely olyan kiegészítő feltétel, amelyet a JAA teljés jogú taghatósága szükségesnek tart az azonos biztonság biztosítása érdekében. Az ilyen mentesítésről és a kiegészítő fel-tétel(ek) ről a JAA teljes jogú taghatóságainak meg kell állapodniuk, hogy az érintett személy jogosultságát továbbra is elismerjék.
JAR 66.65 A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása (lásd IEM 66.65)
a) A JAA teljes jogú taghatósága, alapos indokok és vizsgálat alapján az a) (1) és a) (2) pontnak megfelelően, visszavonhatja, felfüggesztheti, vagy korlátozhatja a JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt, vagy utasíthatja a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására, ha a JAA teljes jogú taghatósága nincs meggyőződve arról, hogy a szakszolgálati engedély, illetve a megbízás birtokosa alkalmas és megfelelő személy ilyen szakszolgálati engedély, illetve megbízás birtoklására.[49]
(1) A JAA teljes jogú taghatóságának legalább 28 nappal azelőtt, mielőtt visszavonná vagy korlátozná a JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt vagy a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet utasítaná, írásban értesítenie kell az érintett felet vagy feleket szándékáról és annak okairól, valamint lehetőséget kell biztosítania az érintett félnek vagy feleknek, hogy kifogással éljen(ek), melyet a JAA teljes jogú taghatóságának figyelembe kell vennie.[50]
(2) Amennyiben a JAA teljes jogú taghatósága megállapítja, hogy a légijármű biztonságos üzemeltetése veszélyeztetett, a JAA teljes jogú taghatósága előzetes értesítés nélkül az a) (1) alponton túl ideiglenesen fel is függesztheti a JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedély érvényességét addig, amíg az a) (1) alpontban említett eljárást le nem folytatja.
b) Ahhoz, hogy a JAA teljes jogú taghatósága valamely személyt alkalmatlannak, illetve nem megfelelőnek ítéljen egyértelmű bizonyítékkal kell rendelkezzen arra, hogy az érintett személy tudatosan végezte el az alábbi tevékenységek valamelyikét, vagy vett részt azok valamelyikében;
(1) A JAR-66 légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt és/vagy a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízást a benyújtott dokumentumok meghamisításával szerezte meg.[51]
(2) Nem végezte el az előírt karbantartást és ezt nem jelentette annak a szervezetnek, amely a karbantartást előírta.
(3) Nem végezte el azt a karbantartást, amelyet az általa végzett ellenőrzést követően szükségesnek talált, és ezt nem jelentette annak a szervezetnek, amely részére a karbantartást el kellett volna végeznie.
(4) Hanyag karbantartás.
(5) A karbantartási okmányok meghamisítása.
(6) Üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadása annak tudatában, hogy az üzemképesség tanúsító nyilatkozaton szereplő karbantartást nem végezték el, vagy anélkül, hogy megbizonyosodott volna a karbantartás elvégzéséről.
(7) A karbantartást vagy az üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadását alkohol vagy kábítószer hatása alatt végezte.
3. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez
A JAR-66 és a JAR-147 szabályozási körén kívül eső személyi jogosításokra és képzésekre vonatkozó követelmények
1. Személyi megfelelőség
1.1. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány alsó korhatára betöltött 21. életév.
1.2. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak elfogadható szinten kell olvasnia, írnia és kommunikálnia azon nyelv(ek) en, amely(ek) en az üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadásához szükséges műszaki dokumentációt és társasági eljárásokat megírták.
2. Tanúsítási jogosultságok
2.2. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki egyszerű könnyű repülőgép karbantartása után, beleértve a légijármű szerkezetet, hajtóműveket, gépész és villamos rendszereket, illetve avionikai egységek cseréjét, amelyek üzemképessége egyszerű tesztekkel ellenőrizhető. Nem vitatva az előzőeket, faszerkezetű repülőgép esetében üzemképesség tanúsító nyilatkozat csak abban az esetben adható ki, amikor a 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító faszerkezetű repülőgépekre vonatkozó jogosítással rendelkezik.
2.3. Egyszerű könnyű repülőgép karbantartását követően üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadásához nem szükséges 'C kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás, amennyiben 'B3' vagy 'B1.2' kategóriájú üzemképesség tanúsító tevékenysége/felügyelete a karbantartás egészére kiterjed.
2.4. A 'D1' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki mechanikus berendezések karbantartása után megbízásában pontosan meghatározott műveletek körén belül.
2.5. A 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki villamos és avionikai berendezések karbantartása után megbízásában pontosan meghatározott műveletek körén belül.
2.6. Az 'E1' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki gázturbinás hajtóművek, hajtómű modulok, illetve hajtómű berendezések karbantartása után.
2.7. Az 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító társasági megbízás tulajdonosa jogosult arra, hogy üzemképesség tanúsító nyilatkozatokat adjon ki dugattyús motorok, motor berendezések karbantartása után.
2.8. Az 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízás alapján megfelelően, bármely a teljes hajtóműn/motoron, hajtómű modulon, illetve hajtómű/motor berendezésen végrehajtott karbantartása után üzemképesség tanúsító nyilatkozat adható ki. Hajtómű modulokat leszámítva, hajtómű/motor berendezésen végrehajtott karbantartás után megfelelő 'D1', illetve 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízás alapján is kiadható üzemképesség tanúsító nyilatkozat.
2.9. Mechanikus és villamos részegységekkel, alkatrészekkel egyaránt felszerelt berendezések karbantartása után üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadására 'D1' vagy 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa is jogosult, amennyiben megfelelően képesített, megfelelő képzésben részesült, valamint megfelelő megbízással rendelkezik.
3. Alapismereti követelmények
3.1. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a polgári légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű alapismeretekkel rendelkezik a 'B3' kategóriának megfelelő témaköri modulokban, amelyre a légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt kiadják vagy kiterjesztik.
3.2. A 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a polgári légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű alapismeretekkel rendelkezik a 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriának megfelelő témaköri modulokban, amelyre a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízást kiadják, vagy kiterjesztik.[52]
3.3. Az ismeretszintek szorosan összefüggenek a szóban forgó kategóriának megfelelő tanúsítás bonyolultságával, ami azt jelenti, hogy a 'B3', 'E1' és 'E2' kategóriához átfogó, teljes körű alapismereteket kell felmutatni a megfelelő témaköri modulokban. A 'D1' és 'D2' kategóriához átfogó, teljes körű alapismereteket kell felmutatni az adott kategóriának megfelelő témaköri modulokban, továbbá olyan, az alkalmazott technológia által megkívánt, kiegészítő alapismeretekkel kell rendelkezni, amelyek szükségesek a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás kiadásához vagy kiterjesztéséhez.[53]
3.4. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák esetében az alapismereti szintekkel kapcsolatos követelményeket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
3.5. A 'D1' és 'D2' kategóriák esetében a megfelelő szintű alapismeretek elsajátításán túl kiegészítő ismereteket is el kell sajátítani.
3.6. A 'D1' és 'D2' kategóriák esetében a megszerzendő kiegészítő ismeretek a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetnek kell meghatároznia a következők alapján:[54]
- Meg kell határozni a karbantartó szervezet egészénél vagy egy adott műhelyében melyek azok a berendezések, illetve berendezéscsoportok, amelyek karbantartását követően a 'D1' vagy 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító megbízást kap az üzemképesség tanúsítására.
- Amennyiben az vonatkozik, figyelembe kell venni és elemezni kell a berendezés, illetve berendezéscsoport alapján a 'D1' vagy 'D2' kategóriára vonatkozó követelményeket, a technológiát, valamint a végrehajtásra kerülő karbantartás szintjét.
- Minden egyes berendezés, illetve berendezéscsoport esetében a technológia, a rendszerek kapcsolata és a végrehajtásra kerülő karbantartás szintje alapján meg kell határozni a teljes alapismereti követelményt, amely magában foglalja az alapismereteket és a kiegészítő ismereteket.
- Meg kell állapítani e rendelet 4. számú melléklete szerint az adott kategóriára vonatkozó alapismeretek és a meghatározott teljes alapismereti követelmény alapján a kiegészítő ismereteket.
- A megállapított kiegészítő ismeretek és a 4. számú melléklet szerinti alapismereteket kell biztosítani az adott berendezésekre, illetve berendezéscsoportokra vonatkozóan a 'D1' vagy 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító számára.
3.7. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák esetében alapismereti vizsga JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetnél és a polgári légiközlekedési hatóságnál is letehető. A polgári légiközlekedési hatóság alapismereti vizsgák megtartására felkérhet e rendelet szerint megfelelően jóváhagyott karbantartásoktató szervezet is. 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák esetében a polgári légiközlekedési hatósággal történt megállapodás alapján a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet is végrehajthat alapismereti vizsgáztatást.[55]
4. Tapasztalati követelmények
4.1. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány meg kell feleljen a kérelmezett 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kiadásának feltételét képező, a polgári légijárművek karbantartása területén szerzett minimális tapasztalatra vonatkozó követelményeknek, amelyeket a polgári légiközlekedési hatóság enyhít, amennyiben meggyőződött arról, hogy a kérelmező e rendelet szerint jóváhagyott képzésben vagy más megfelelő műszaki képzésben részesült. A tapasztalatnak gyakorlati jellegűnek kell lennie, vagyis a légijármű karbantartási feladatainak tipikus keresztmetszetében való részvételt jelenti.
4.2. A 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány meg kell feleljen a berendezés karbantartó a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás kiadásának feltételét képező, a polgári légijárművek karbantartása területén szerzett minimális tapasztalatra vonatkozó követelményeknek, amelyek enyhíthetők, amennyiben az üzemképesség tanúsító állomány e rendelet szerint jóváhagyott képzésben vagy más megfelelő műszaki képzésben részesült. A tapasztalatnak gyakorlati jellegűnek kell lennie, vagyis a berendezés, illetve lehetőség szerint légijármű karbantartási feladatainak tipikus keresztmetszetében való részvételt jelenti.[56]
4.3. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány minimális polgári légijármű karbantartási tapasztalata - a 4.1. pont szerint lehetséges enyhítés előtt - 3 év kell, hogy legyen. A 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélybe típus csoport jogosítás bejegyzéséhez a minimális polgári légijármű karbantartási tapasztalat - a 4.1. pont szerint lehetséges enyhítés előtt - 5 év kell, hogy legyen.
4.4. A 'D1' és 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány minimális légijármű berendezés karbantartási tapasztalata - a 4.2. pont szerint lehetséges enyhítés előtt - 3 év kell hogy legyen.
4.5. Az 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány minimális légijármű berendezés karbantartási tapasztalata - a 4.2. pont szerint lehetséges enyhítés előtt - 5 év kell hogy legyen.
4.6. A'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító esetében a szükséges tapasztalati időből legalább 1 év - a kérelmezett 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kategóriára jellemző egyszerű könnyű repülőgép, vagy dugattyús motorral felszerelt repülőgép karbantartásában szerzett - friss tapasztalatnak kell lennie. Egyéb, már meglévő légijármű karbantartó szakszolgálati engedélybe bejegyzett kategória/alkategória esetében a 'B3' kategória megszerzéséhez az 1 év friss tapasztalati idő csökkenthető, de nem lehet kevesebb 3 hónapnál, amely időtartama az egyéb meglévő üzemképesség tanúsító kategória/alkategória és a 'B3' kategória közötti különbségtől függ.
4.7. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány esetében a polgári légiközlekedési hatóság elfogadja a nem polgári légijármű karbantartási környezetben szerzett légijármű karbantartási tapasztalatot, amennyiben meggyőződött arról, hogy az ilyen karbantartás egyenértékű az e rendeletben előírttal, de ez esetben kiegészítő polgári légijármű karbantartási tapasztalat szükséges a polgári légijármű karbantartási környezet megértésének biztosítására.
4.8. A 'D1' és 'D2' kategóriájú üzemképesség tanúsító esetében a szükséges tapasztalati időből legalább 1 év - a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízásba bejegyzendő kategóriára jellemző berendezésen, műhelygyakorlat során szerzett - friss tapasztalatnak kell lennie. Meglévő, a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízásba bejegyzett 'D1', 'D2', 'E1' vagy 'E2' üzemképesség tanúsító kategória esetében a 'D1' vagy 'D2' kategória megszerzéséhez az 1 év friss tapasztalati idő csökkenthető, de nem lehet kevesebb 3 hónapnál, amely időtartama a meglévő üzemképesség tanúsító kategória és a megszerzésre kerülő 'D1' vagy 'D2' kategória közötti különbségtől függ.[57]
4.9. Az 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító esetében a szükséges tapasztalati idő a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízásába bejegyzendő kategóriára jellemző hajtóművek nagyjavítása során szerzett 2 év, melyből legalább 1 év friss tapasztalatnak kell lennie. Meglévő, a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízásába bejegyzett 'D1', 'D2', 'E1' vagy 'E2' üzemképesség tanúsító kategória esetében a 'E1' vagy 'E2' kategória megszerzéséhez az 1 év friss tapasztalati idő csökkenthető, de nem lehet kevesebb 3 hónapnál, amely időtartama a meglévő üzemképesség tanúsító kategória és a megszerzésre kerülő 'E1' vagy 'E2' kategória közötti különbségtől függ.[58]
5. Repülőgép típus/típus csoport képzés és jogosítás
5.1. A 'B1' kategóriájú üzemképesség tanúsítónak 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek esetében megfelelő légijármű típus vagy légijármű csoport/alcsoport jogosítású légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, mielőtt az adott légijármű típusra vagy légijármű csoportra/alcsoportra üzemképesség tanúsító megbízást szerezne.
5.2. A polgári légiközlekedési hatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás-oktató szervezet előtt, az adott légijármű típusból tett eredményes vizsgát követően kerül kiadásra a légijárműre szóló típusjogosítás.
5.3. A polgári légiközlekedési hatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás-oktató szervezet előtt, az adott alcsoportba tartozó három különböző gyártó repülőgép-típusából tett eredményes vizsgákat követően kerül kiadásra a légijármű típus alcsoportra szóló jogosítás, A típus csoport jogosítás az összes - a csoportba tartozó - alcsoport jogosítás birtokában kerül kiadásra.
5.4. Az 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek esetében a következő repülőgép csoport/alcsoport típusjogosítások lehetségesek:
'B1.1' - gázturbinás repülőgépek csoport
'B1.1' - sugárhajtóműves repülőgépek alcsoport
'B1.1'-légcsavaros gázturbinás repülőgépek alcsoport
'B1.2' - dugattyús motorral felszerelt repülőgépek csoport
'B1.2' - fém/kompozit szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgépek alcsoport
'B1.2' - fa szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport
5.5. A 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek esetében a következő csoport/alcsoport típusjogosítások lehetségesek:
'B1.3' - gázturbinás helikopterek alcsoport
'B1.4' - dugattyús motorral felszerelt helikopterek alcsoport
5.6. A 'B3' kategóriájú üzemképesség tanúsítónak megfelelő egyszerű könnyű repülőgép típus vagy csoport/alcsoport jogosítású légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, mielőtt az adott repülőgép típusra vagy repülőgép csoportra/alcsoportra üzemképesség tanúsító megbízást szerezne.
5.7. A polgári légiközlekedési hatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás-oktató szervezet előtt, egy egyszerű könnyű repülőgép típusból tett eredményes vizsgát követően kerül kiadásra az egyszerű könnyű repülőgépre szóló típusjogosítás.
5.8. A polgári légiközlekedési hatóság vagy egy megfelelően jóváhagyott JAR-147 karbantartás-oktató szervezet előtt, az adott alcsoportba tartozó három különböző gyártó repülőgép-típusából tett eredményes vizsgákat követően kerül kiadásra az egyszerű könnyű repülőgép típus alcsoportra szóló jogosítás. Teljes típus csoport jogosítás az összes - a csoportba tartozó - alcsoport jogosítás birtokában kerül kiadásra.
5.9. Az 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű egyszerű könnyű repülőgépek és vitorlázó repülőgépek esetében a következő repülőgép csoport/alcsoport típusjogosítások lehetségesek:
'B3' - dugattyús motorral felszerelt repülőgépek csoport
'B3' - fém/kompozit szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgépek alcsoport
'B3' - fa szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport
'B3' - vitorlázó repülőgépek csoport
'B3' - fém/kompozit építésű vitorlázó repülőgép alcsoport
'B3' - faépítésű vitorlázó repülőgép alcsoport
5.10. A fenti 5.1. és 5.6. pontokban előírt, jóváhagyott légijármű típus/típus csoport képzés elvégzését vizsgával kell kielégítően bizonyítani.
5.11. A 'B3' kategória esetében repülőgép típus vizsga a polgári légiközlekedési hatóságnál, valamint JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetnél is tehető. A polgári légiközlekedési hatóság rendelkezhet úgy, hogy a repülőgép típus vizsgákat JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet folytassa le.
5.12. A 'B3' kategória a légijármű karbantartó szakszolgálati engedély JAR-66 (al) kategóriák rovatába kerül bejegyzésre.
5.13. Az 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és a 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek esetében a légijármű típus, illetve a légijármű csoport/alcsoport típusjogosítások, valamint a 'B3' kategória bejegyzésre vonatkozó korlátozások a légijármű karbantartó szakszolgálati engedély nemzeti jogosítások rovatába kerül bejegyzésre.
6. Berendezés típus/műveleti képzés
6.1. 'D1' és 'D2' kategóriájú a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás csak egy a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete vagy JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott szervezet által végrehajtott, vonatkozó berendezés műveleti képzés eredményes-befejezését követően adható ki.[59]
6.2. A 'D1' és 'D2' kategória tekintetében a műveleti képzés minden egyes tevékenységre vonatkozó megbízás esetében gyakorlati és elméleti képzést is tartalmaz. A képzés sikeres végrehajtását a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete vagy JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott szervezet előtt tett vizsgával és/vagy gyakorlat igazolással lehet bizonyítani. Alternatívaként a berendezés gyártója szerződés alapján biztosíthatja a képzést, valamint a vizsgát és/vagy gyakorlat igazolást, de az üzemképesség tanúsító megbízást kiadó a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet felelőssége annak biztosítása, hogy a képzés, valamint a vizsga és/vagy gyakorlat igazolás megfelel e rendeletben meghatározottaknak.[60]
6.3. A 'D1' és 'D2' kategória esetében a műveleti képzésnek a berendezés karbantartásával kapcsolatos gyakorlati képzést is magában kell foglalnia, amely kiterjed - amennyiben az vonatkozik - a berendezés szét- és összeszerelésére, beállítására, beszabályozására, a hibakeresésre, a hibajavításra, a működéspróbára. A képzésnek a lényeges üzemeltetési problémákat, üzemeltetési közleményeket és utasításokat is fel kell ölelnie, továbbá ki kell terjednie a műszaki kézikönyvek és karbantartási eljárások alkalmazott rendszerére is.
6.4. A 'D1' és 'D2' kategória esetében a műveleti képzés az egyszerűbb berendezések, mint például mentőmellény, illetve biztonsági öv esetében viszonylag rövid gyakorlati képzést, míg összetett berendezések, mint például a teljes futómű szerkezet esetében külön elméleti és gyakorlati képzést foglal magában.
6.5. 'E1' és 'E2' kategóriájú a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete üzemképesség tanúsító megbízás csak - egy a polgári légiközlekedési hatóság számára elfogadható, vagy egy JAR-147 szerint megfelelően jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által végrehajtott - megfelelő hajtómű/motor típusra vonatkozó típus képzés eredményes befejezését követően adható ki.[61]
6.6. 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsítók esetében a típus képzés a 6.7-6.10. bekezdésekben leírtak teljesülése esetén kerül jóváhagyásra. Amennyiben alkalmazható, a típus képzésnek legalább az ATA 104 előírás szerint V. szintnek kell megfelelnie.
6.7. Az 'E1' és 'E2' kategória esetében a típus képzésnek a hajtóműről/motorról, annak fő szerkezeti elemeiről, rendszereiről és részegységeiről megfelelő, részletes elméleti ismeretet kell nyújtania. A képzésnek a lényeges üzemeltetési problémákat, üzemeltetési közleményeket és utasításokat is fel kell ölelnie, továbbá ki kell terjednie a műszaki kézikönyvek és karbantartási eljárások alkalmazott rendszerére is.
6.8. Az 'E1' és 'E2' kategória esetében, amennyiben az vonatkozik, elméleti ismeret szükséges a környezeti tényezőkkel -- hideg és forró éghajlat, szél, nedvesség stb. - kapcsolatban alkalmazandó korlátozásokról és ellenőrzésekről.
6.9. Az 'E1' és 'E2' kategória esetében a típus képzésnek a hajtómű/motor karbantartásával kapcsolatos gyakorlati képzést is magában kell foglalnia, amely kiterjed - amennyiben az vonatkozik - a hajtómű/motor karbantartására, szét- és összeszerelésére, beállítására, beszabályozására, a hibakeresésre, a hibajavításra, a működéspróbára. Olyan üzemképesség tanúsító esetében, aki nem rendelkezik igazolható, friss gyakorlattal az adott hajtómű/motor típushoz hasonló szerkezeti felépítésű és technológiájú hajtómű/motor típuson, a gyakorlati képzés 3 hónap. Igazolható, friss gyakorlattal rendelkező üzemképesség tanúsító esetében a gyakorlati képzés legfeljebb 2 hétre csökkenthető. A gyakorlati képzés lebonyolítható a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezetnél, valamint a hajtómű/motor gyártójánál, illetve ezek kombinációjaként, de a gyakorlati képzés az adott hajtómű/motor típus képzés részét kell képezze.[62]
6.10. Hajtómű/motor típusjogosítás megadása előtt a kérelmezőnek képesnek kell lennie:
- elméleti ismereti vizsga keretében bizonyítani, hogy a részletesen ismeri a hajtóművet/motort, annak üzemeltetését és karbantartását,
- az adott hajtómű/motor típusnak megfelelően a hajtómű/motor műhely-karbantartási utasítás és a többi vonatkozó utasítás és feladat - például hibakeresés, hibajavítás, beállítás, alkatrészcsere, beszabályozás, próbapadi ellenőrzés - alapján biztosítsa a műhely-karbantartást, ellenőrzést és rutinmunkákat követő biztonságos üzemképesség tanúsítást,
- a hajtóműre/motorra vonatkozó összes műszaki irodalom és dokumentáció helyes használatára.
7. Szakszolgálati engedély folyamatossága
7.1. A 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedély birtokosának gondoskodnia kell arról, hogy a szakszolgálati engedélyben lévő adatok megegyezzenek a polgári légiközlekedési hatóságnál lévő szakszolgálati engedély másodpéldány adataival, ezért a szakszolgálati engedély legutolsó kiadása vagy módosítása után legkésőbb 5 évvel be kell nyújtania a szakszolgálati engedélyt a polgári légiközlekedési hatóságnak felülvizsgálatra. Ennek elmulasztása esetén az ilyen légijármű karbantartó szakszolgálati engedély alapján kiadott bármelyik üzemképesség tanúsító társasági megbízás érvényét veszti és a szakszolgálati engedély újbóli kiadása előtt esetleg kérhetik a friss légijármű karbantartási tapasztalat igazolását és/vagy néhány vizsga megismétlését. Erről a polgári légiközlekedési hatóság dönt minden egyes esetben.
7.2. A polgári légiközlekedési hatóság 5 éves felülvizsgálati időpont megjelölésével adja ki a 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt, de az engedély birtokosa felelős azért, hogy a polgári légiközlekedési hatóságnál kérelmezze az engedély felülvizsgálatát e rendelet 6. számú melléklete szerinti - megfelelően kitöltött - JAA 19. számú űrlap benyújtásával. Az engedély 5 éves felülvizsgálati periódusa további 5 évvel meghosz-szabbításra kerül minden esetben, amikor a dokumentum módosítása más egyéb okból válik szükségessé.
7.3. A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, illetve a légijármű tulajdonosa, bérlője vagy üzembentartója akkor adja ki az üzemképesség tanúsító megbízást, ha meggyőződött arról, hogy a vonatkozó rendeleteket és előírásokat betartják. A a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetnek, illetve a légijármű tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának az üzemképesség tanúsító megbízás kiadásakor meg kell győződnie arról, hogy az adott személy érvényes 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel rendelkezik és ennek megerősítését kérheti a polgári légiközlekedési hatóságtól. Az üzemképesség tanúsító megbízás folyamatosságával kapcsolatban figyelembe kell venni a karbantartási gyakorlatot és a képzettséget.[63]
7.4. A 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedély birtokosának bármely 2 éves időtartamon belül 6 hónap karbantartási gyakorlatot kell igazolnia az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében.
8. Fizikai és mentális alkalmasság
8.1. Az üzemképesség tanúsító állománynak tilos gyakorolnia üzemképesség tanúsító társasági megbízása szerinti jogosultságait, amennyiben tudja, vagy feltételezi, hogy fizikai vagy szellemi állapota alkalmatlanná teszi ezen jogosultságok gyakorlására.
9. Szakszolgálati engedély visszavonása, felfüggesztése, korlátozása
9.1. A polgári légiközlekedési hatóság, alapos indokok és vizsgálat alapján a 9.2. és 9.3. pontnak megfelelően, visszavonhatja, felfüggesztheti, vagy korlátozhatja a 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt, vagy utasíthatja a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet, a légijármű tulajdonosát, a légijármű bérlőjét vagy a légijármű üzembentartóját az üzemképesség tanúsító megbízás visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására, ha a polgári légiközlekedési hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a szakszolgálati engedély, illetve a megbízás birtokosa alkalmas és megfelelő személy ilyen szakszolgálati engedély, illetve megbízás birtoklására.[64]
9.2. A polgári légiközlekedési hatóságnak legalább 28 nappal azelőtt, mielőtt visszavonná vagy korlátozná a 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt vagy a a 2042/2003/EK rendelet II. számú melléklete szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet, a légijármű tulajdonosát, a légijármű bérlőjét vagy a légijármű üzembentartóját utasítaná az üzemképesség tanúsító megbízás visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására, írásban értesítenie kell az érintett felet vagy feleket szándékáról és annak okairól, valamint lehetőséget kell biztosítania az érintett félnek vagy feleknek, hogy kifogással éljen(ek), melyet a polgári légiközlekedési hatóságnak figyelembe kell vennie.[65]
9.3. Amennyiben a polgári légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légijármű biztonságos üzemeltetése veszélyeztetett, a polgári légiközlekedési hatóság előzetes értesítés nélkül a 9.1. ponton túl ideiglenesen fel is függesztheti a 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedély érvényességét addig, amíg a 9.2. alpontban említett eljárást le nem folytatja.
9.4. Ahhoz, hogy a polgári légiközlekedési hatóság valamely személyt alkalmatlannak, illetve nem megfelelőnek ítéljen, egyértelmű bizonyítékkal kell rendelkezzen arra, hogy az érintett személy tudatosan végezte el az alábbi tevékenységek valamelyikét, vágy vett részt azok valamelyikében:
- A 'B3' kategóriájú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt és/vagy az üzemképesség tanúsító megbízást a benyújtott dokumentumok meghamisításával szerezte meg.
- Nem végezte el az előírt karbantartást és ezt nem jelentette annak a szervezetnek/személynek, amely/aki a karbantartást előírta.
- Nem végezte el azt a karbantartást, amelyet az általa végzett ellenőrzést követően szükségesnek talált, és ezt nem jelentette annak a szervezetnek/személynek, amely/aki részére a karbantartást el kellett volna végeznie.
- Hanyag karbantartás.
- A karbantartási okmányok meghamisítása.
- Üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadása annak tudatában, hogy az üzemképesség tanúsító nyilatkozaton szereplő karbantartást nem végezték el, vagy anélkül, hogy megbizonyosodott volna a karbantartás elvégzéséről.
- A karbantartást vagy az üzemképesség tanúsító nyilatkozat kiadását alkohol vagy kábítószer hatása alatt végezte.
10. A jóváhagyott alaptanfolyam
10.1. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák megszerzéséhez szükséges jóváhagyott alaptanfolyamnak elméleti oktatás, elméleti ismereti vizsga, gyakorlati oktatás és gyakorlatigazolás elemeket kell tartalmaznia.
10.2. Az elméleti oktatási elemnek a 4. számú mellékletben meghatározott, 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák megszerzéséhez szükséges tananyagot kell felölelnie. Minden egyes engedély kategória további ismereti modulokra vagy részmodulokra osztható fel és gyakorlati oktatási elemekkel vegyíthető, amennyiben az e mellékletben meghatározott órakereteknek megfelelnek.
10.3. Az elméleti ismereti vizsga elemnek a 10.2. bekezdésben említett oktatási elem tananyagának jellemző keresztmetszetét kell átfognia.
10.4. A gyakorlati oktatási elemnek ki kell terjednie - a szóban forgó modulok vonatkozásában - az általános célú szerszámok/készülékek használatára, a légijármű berendezés jellemző választékának szétszerelésére/összeszerelésére, valamint jellemző karbantartási tevékenységben történő részvételre.
10.5. Ha a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet szerződést köt egy másik szervezettel a gyakorlati oktatási elem teljes vagy részleges végrehajtására, akkor a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a gyakorlati oktatási elemeket végrehajtsák.
10.6. A gyakorlatigazolási elemnek át kell fognia a gya-korlati oktatást és meg kell állapítania, hogy a hallgató szakszerűen használja-e a szerszámokat és készülékeket, valamint a karbantartási utasítások szerint dolgozik-e.
10.7. A jóváhagyott alaptanfolyamok óraszámai a következők:
- 'B3' kategória esetében nem lehet kevesebb 2000 óránál.
- 'D1' kategória esetében nem lehet kevesebb 750 óránál.
- 'D2' kategória esetében nem lehet kevesebb 1250 óránál.
- 'E1' kategória esetében nem lehet kevesebb 1400 óránál.
- 'E2' kategória esetében nem lehet kevesebb 1300 óránál.
10.8. A 10.7. bekezdésben foglaltak alól a polgári légiközlekedési hatóság felmentést adhat az oktató szervezetnek és hallgatóinak a jóváhagyott alapképzés egy vagy több elméleti és/vagy gyakorlati tantárgyának oktatása, illetve tanóráinak látogatása alól, amennyiben a polgári légiközlekedési hatóság meggyőződött arról, hogy az adott tantárgy a 4. számú mellékletben meghatározott követelmér nyeknek megfelelően másutt már oktatásra került, továbbá ezzel arányosan csökkentheti a képzéshez előírt óraszámot.
11. Általános vizsgakövetelmények
11.1. Az oktató szervezet jóváhagyásának megfelelő témakörökből köteles elméleti ismereti vizsgát tartani.
11.2. Az elméleti ismereti vizsgák formája írásbeli fele-letválasztásos vizsga kell legyen, mely történhet számítógépen, vagy papíron, vagy ezek kombinációjával.
11.3. A vizsgáztatóknak biztosítaniuk kell a kérdések titkosságát.
11.4. Amennyiben az elméleti vizsga alatt bármelyik hallgatót csaláson érnek, vagy olyan anyag van a birtokában, amely a vizsga anyagával kapcsolatos, de nem tartozik sem a vizsgadolgozathoz, sem pedig a megengedett segédanyagokhoz, az illető hallgatót a vizsgázásból ki kell zárni, és az esettől számított legalább 12 hónapig semmilyen vizsgát nem tehet. A polgári légiközlekedési hatóságot 1 hónapon belül értesíteni kell az esetről és az esetleges vizsgálat eredményéről.
11.5. Amennyiben a vizsgáztatók bármelyike a vizsga folyamán bármely vizsgázó hallgató tudomására hozza a kérdésekre adandó válaszokat, az illető vizsgáztatótól meg kell vonni a vizsgáztatási jogot, és a vizsgát érvénytelennek kell nyilvánítani. Bármely ilyen esetről a polgári légiközlekedési hatóságot 1 hónapon belül értesíteni kell. Az esetet a polgári légiközlekedési hatóság az oktató szervezettel együtt megvizsgálja és dönt az illető vizsgáztatási joga visszaállíthatóságáról és annak időpontjáról.
12. Alapismereti vizsgák
12.1. Minden, a 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák megszerzéséhez szükséges témaköri modul vagy almodul befejezésekor alapismereti vizsgát kell lefolytatni.
12.2. Az alapismereti vizsgákat tanfolyami jegyzetek használata nélkül kell lefolytatni.
12.3. Az alapismereti vizsgáknak fel kell ölelniük a befejezett, a 4. számú melléklet szerint meghatározott, a 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák megszerzéséhez szükséges témaköri modulok vagy almodulok tipikus keresztmetszetét. Egy adott vizsgán szereplő kérdések körét a vizsgáztatóknak kell meghatározniuk.
12.4. A 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriák megszerzésére irányuló összes alapismereti modul vagy almodul elméleti vizsgáit az első modulból vagy almodulból sikeresen teljesített vizsgát követő öt éven belül kell eredményesen teljesíteni. Alapismereti modul vizsgája nem ismételhető meg az eredménytelen vizsga időpontjától számított egy hónapon belül.
12.5. Nem vitatva a 12.1-12.4. bekezdésekben foglaltakat a polgári légiközlekedési hatóság felmentést adhat egy hallgatónak az adott tantárgyból történő vizsga letétele alól, amennyiben meggyőződött arról, hogy a hallgató az adott tantárgyból korábban már sikeres vizsgát tett.
12.6. A polgári légiközlekedési hatóság megköveteli a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezettől, hogy olyan hallgatókat is vizsgáztasson, akik nem vettek részt a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jóváhagyott alaptanfolyamán. Ennek szükségességét a polgári légiközlekedési hatóság határozza meg.
13. Alapismereti gyakorlatigazolás
13.1. A megbízott gyakorlatigazoló személynek kar-bantartás alapismereti tanfolyam során gyakorlatigazolást kell adnia minden, tanműhelyben vagy karbantartó létesítményben lefolytatott tanulmányi időszak befejezése után, vagy 6 havonta, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
13.2. Ha a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet szerződést köt egy másik szervezettel a gyakorlati oktatási elem teljes vagy részleges végrehajtására, és úgy dönt, hogy a gyakorlatigazolókat a másik szervezet állományából bízza meg, a jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet köteles gondoskodni arról, hogy az alapismereti gyakorlatigazolás megtörténjen.
13.3. A hallgatónak igazoltan kell teljesítenie a 10.6. bekezdésben meghatározott követelményeket.
14. Jóváhagyott légijármű és hajtómű/motor típusképzés
14.1. A jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jóváhagyható 'B3' kategória megszerzéséhez szükséges repülőgép típusképzés végrehajtására, amennyiben a polgári légiközlekedési hatóság meggyőződött arról, hogy teljesülnek a típusképzésre e rendeletben meghatározott követelmények.
14.2. A jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jóváhagyható 'E1' és/vagy 'E2' kategória megszerzéséhez szükséges légijármű hajtómű és/vagy motor típusképzés végrehajtására, amennyiben a polgári légiközlekedési hatóság meggyőződött arról, hogy teljesülnek a típusképzésre e rendeletben meghatározott követelmények.
14.3. A jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által végrehajtható, a 'B3', 'E1', illetve 'E2' kategória jogosítások alá tartozó repülőgép típus, valamint légijármű hajtómű és/vagy motor típusképzéseket a szervezet működési szabályzatának jóváhagyott tevékenységi körét tartalmazó részében kell feltüntetni.
15. Légijármű és hajtómű/motor típusvizsgák
15.1. A 'B3' kategóriába sorolt repülőgép, illetve légijármű hajtómű és/vagy motor típusképzésre jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetnek e rendelet szerinti típusvizsgáztatást és gyakorlatigazolást úgy kell végrehajtania, hogy a polgári légiközlekedési hatóság meggyőződhessen arról, hogy teljesülnek a típusvizsgák és a gyakorlatigazolások e rendeletben meghatározott követelményei.
4. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez
Az egyes alapismereti modulok tartalmi meghatározása
Elméleti ismereti szintek 'A', 'B1', 'B2', 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány esetében
Az 'A', 'B1', 'B2', 'B3', 'D1', 'D2', 'E1' és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állományra vonatkozó alapismeretek szintjei az e melléklet témakörei mindegyikében elméleti ismereti szint jelző értékekkel -1,2 vagy 3-kerülnek megjelölésre. A gépész képesítéssel rendelkező 'C' kategóriájú üzemképesség tanúsítónak a 'B1' kategória alapismereti szintjeinek kell megfelelnie. Az avionikai képesítéssel rendelkező 'C kategóriájú üzemképesség tanúsítónak a 'B2' kategória alapismereti szintjeinek kell megfelelnie.
Az elméleti ismereti szint jelző értékek meghatározásai a következők:
1. szint -A téma fő jellemzőinek általános ismerete.
- A hallgató legyen képes egy egyszerű leírást adni a téma tartalmáról.
- A hallgató ismerje és tudja használni a téma legfontosabb szakkifejezéseit.
2. szint - A téma elméleti és gyakorlati vonatkozású jellemzőinek ismerete és annak alkalmazási képessége.
- A hallgató legyen képes megérteni a téma elméleti alapjait.
- A hallgató legyen képes egy átfogó leírást adni a téma tartalmáról, tipikus példákkal kiegészítve.
- A hallgató legyen képes használni a téma szakkifejezéseit.
- A hallgató legyen képes matematikai egyenletek alkalmazásával a témakörhöz kapcsolódó fizikai törvények leírására.
- A hallgató legyen képes értelmezni és használni a témához tartozó vázlatokat, rajzokat, táblázatokat.
- A hallgató legyen képes a témában megszerzett ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni, támaszkodva a tevékenységek részletes leírására.
3. szint - A téma elméleti és gyakorlati vonatkozású jellemzőinek részletes ismerete és képesség az ismeretek alkotó alkalmazására.
- A hallgató ismerje a téma elméleti alapjait és más témakörökkel való kapcsolatait.
- A hallgató legyen képes részletes leírást adni a téma tartalmáról, konkrét példákkal kiegészítve.
- A hallgató legyen képes a szakterminológia teljes körű használatára.
- A hallgató legyen képes a témakörhöz kapcsolódó matematikai egyenletek megértésére és alkalmazására.
- A hallgató legyen képes értelmezni és használni a témához tartozó vázlatokat, rajzokat, táblázatokat, valamint tudjon készíteni hibafelvételezéshez, hibajavításhoz esetlegesen szükséges egyszerű vázlatokat, rajzokat, táblázatokat.
- A hallgató legyen képes a témában megszerzett ismeretei gyakorlati alkalmazására - támaszkodva a karbantartási dokumentációkra - a repülőgép karbantartási tevékenységek teljes körében, a műszaki kiszolgálástól a hibajavításig.
- A hallgató legyen képes a témára vonatkozó különböző adatok, információk, mérési eredmények értelmezésére, és az adott helyzetben szükséges hibajavítási, beszabályozási tevékenység meghatározására, elvégzésére.
Témaköri modulok 'A', 'B1', 'B2', 'B3', 'D1', 'D2','E1'és 'E2' kategóriájú üzemképesség tanúsító állomány esetében
1. Modul - Matematika
2. Modul - Fizika
3. Modul - Villamossági alapismeretek
4. Modul - Elektronikai alapismeretek
5. Modul - Digitális technika/elektronikus műszerrendszerek
6. Modul - Anyag és alkatrész ismeret
7. Modul - Karbantartási gyakorlatok
8. Modul - Aerodinamika alapjai
9. Modul - Emberi tényező
10.Modul - Légiközlekedési jogszabályok
11.Modul - Repülőgépek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
11LA. Modul - Egyszerű könnyű repülőgépek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
12.Modul - Helikopterek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
13.Modul - Légijárművek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
14.Modul - Meghajtás/propulzió
15.Modul - Gázturbinás hajtóművek
16.Modul - Dugattyús motorok
17.Modul - Légcsavarok
18.Modul - (Fenntartva)
19.Modul - Faszerkezetű repülőgépek
Üzemképesség tanúsító kategóriára vagy alkategóriára történő képesítést az alapismereti témakörök tekintetében az alábbi táblázat szerint kell elvégezni. A szükséges tárgykörök 'x'-szel kerültek megjelölésre. A témaköri modulok almodulokra oszthatóak oktatási és/vagy vizsgáztatási célból. A 19. témaköri modul a faszerkezetű repülőgépekre vonatkozó jogosítás megszerzéséhez válaszható.
Témaköri modulok | 'A' vagy 'B1' repülőgépek | 'A' vagy 'B1' helikopterek | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' | ||
gázturbinás hajtóművel | dugattyús motorral | gázturbinás hajtóművel | dugattyús motorral | avionika | egyszerű könnyű repülőgép | mechanikus berendezések | villamos berendezések | gázturbinás hajtóművek | dugattyús motorok | |
1 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
2 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
3 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
4 | X | X | X | X | X | X | ||||
5 | X | X | X | X | X | |||||
6 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
7 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
8 | X | X | X | X | X | X | ||||
9 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
10 | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
11 | X | X | ||||||||
11LA | X | |||||||||
12 | X | X | ||||||||
13 | X | |||||||||
14 | X | |||||||||
15 | X | X | X | |||||||
16 | X | X | X | X | ||||||
17 | X | X | X | |||||||
19 | X | X |
1. Modul - Matematika
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' | |
1.1 — Számtan — Számtani kifejezések és jelek, szorzás és osztás, törtek és tizedesek, szorzó és osztó, súlyok, mérési és átváltási együtthatók, arány és aránypár, átlagok és százalékok, négyzetre terület és térfogat, második és harmadik hatvány, négyzetgyök és köbgyök. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
1.2 — Algebra a) — Egyszerű algebrai kifejezések kiszámítása, összeadás, kivonás, osztás és szorzás, zárójelek alkalmazása, egyszerű algebrai törtek. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) — Első fokú egyenletek és megoldásaik; — Kitevők és hatványok, negatív és törtkitevők; — Bináris és egyéb használatos számrendszerek; — Egyenletrendszerek, egy ismeretlenes másodfokú egyenletek; — Logaritmus. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
1.3 — Geometria a) — Egyszerű geometriai alakzatok; | — | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
b) — Függvények ábrázolása; függvények tulajdonságai és alkalmazása, függvény- és egyenletgörbék; | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
c) — Egyszerű trigonometria; trigonometriai összefüggések és arányok, függvénytábla használata, valamint derékszögű (Descartes-féle, X—Y) és polár koordináta-rendszerek. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
2. Modul - Fizika
A hallgatóknak tisztában kell lenniük a metrikus, Imperial (brit) és amerikai mértékegységekkel és mérésekkel.
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' | |||||
2.1 - Anyagismeret - Az anyagok természete; kémiai elemek, az atomok szerkezete, molekulák; - Kémiai vegyületek; - Halmazállapotok; szilárd, folyékony és gáznemű , halmazállapot; - A halmazállapot változások. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||||
2.2 - Mechanika 2.2.1 - Statika - Erők, nyomatékok és erőpárok, vektorként való ábrázolásuk; - Súlypont, tömegközéppont; - A rugalmas igénybevétel alapjai; feszültség és rugalmasság; húzás, nyomás, nyírás és csavarás; - A szilárd és gáznemű anyagok, illetve a folyadékok természete és tulajdonságaik; - A folyadékokban uralkodó nyomás és felhajtóerő (nyomásmérő). | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | ||||
2.2.2 - Kinetika - Lineáris mozgás; egyenes vonalú, egyenletes mozgás, állandó gyorsulású mozgás, (szabadesés), gravitációs mozgás; - Körmozgás; egyenletes körmozgás (centrifugális és centripetális erők); - Harmonikus rezgő mozgás, ingamozgás; - A rezgések, a rezonancia és a harmonikus mozgás egyszerűsített elmélete; - Sebességi viszonyok, mechanikai előnyei és hatásfoka. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | ||||
2.2.3 - Dinamika a) - Tömeg; - Erő, tehetetlenség, munka, teljesítmény, energia (helyzeti, mozgási és összenergia), hő, hatásfok. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | ||||
b)- Mozgásmennyiség; a mozgásmennyiség megmaradása; - Impulzus (lendület); - Pörgettyűs alapelvek; - Súrlódás; természete és hatásai, súrlódási együttható (gördülési ellenállás). | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
2.2.4 - Folyadékok dinamikája a) - Fajsúly (relatív sűrűség) és sűrűség; | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
b) - Viszkozitás, folyadékok ellenállása, az áramvonalasság hatásai; - A folyadékok összenyomhatóságára gyakorolt hatás; - Statikus, dinamikus és teljes nyomás, Bernoulli-törvény, Venturi cső. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | ||||
2.3 - Műszaki hőtan/termodinamika a) - Hőmérséklet: hőmérők és hőmérsékleti skálák: Celsius, Fahrenheit és Kelvin; - Hőmérséklet mérése. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
b) - Hőkapacitás; fajhő; - Hőátadás: konvekció, kisugárzás és hővezetés; - Térfogati tágulás; - A termodinamika első és második törvénye; - Gázok: az ideális gázok törvényei; állandó nyomás és változó térfogat melletti fajhő; a kiterjedő gázok munkája; - Izotermikus és adiabatikus kiterjedés és összehúzódás; hajtóműciklusok, állandó térfogat és állandó nyomás, hűtőgépek és hőszivattyúk; - Párolgás és olvadáshő, termikus energia, égéshő (gyulladás). | - | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
2.4 - Optika (Fény) - A fény természete; a fény sebessége; - A fényvisszaverődés és fénytörés törvényei; fényvisszaverődés síkfelületekről, fényvisszaverődés gömbtükrökről, fénytörés, lencsék; - Száloptikák. | - | 2 | 2 | - | - | - | - | - | ||||
2.5 - Hullámmozgás és Hang - Hullámmozgás; mechanikai hullámok, szinusz hullámok mozgása, interferencia-jelenség, állóhullámok; - Hang; a hang sebessége, hangok keletkezése, erősség, hangmagasság és hangminőség; - Doppler-hatás. | - | 2 | 2 | - | - | - | - | - | ||||
3. Modul - Villamossági alapismeretek
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
3.1 — Elektronelmélet — Az elektromos töltések szerkezete és eloszlása az atomokban, molekulákban, ionokban és vegyületekben. — Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris felépítése. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |
3.2 — Statikus elektromosság és vezetés — Statikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása; — A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei; — A töltés egységei, Coulomb-törvény; — Elektromos vezetés szilárd és cseppfolyós anyagokban, gázokban, illetve vákuumban. | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 2 | |
3.3 — Elektromossági szakkifejezések — A következő szakkifejezések, egységeik és hatásaik: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, áram, feszültség, ellenállás, vezetőképesség, töltések, gyakorlati áramirány, elektronáramlás. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | |
3.4 — Az elektromosság keletkezése — Elektromosság keletkezésének elvei: fény, hő, súrlódás, nyomás, vegyi reakció, mágnesség és mozgás. | 1 | 1 | 1 | 1 | — | 1 | 1 | 1 |
3.5 — Az egyenáram forrásai — Elsődleges és másodlagos cellák, savas-ólom cellák, nikkel-kadmium cellák, vagy más lúgos cellák; — Soros és párhuzamos kapcsolású cellák; — Belső ellenállás és ennek hatása az akkumulátorra; — Hőelemek felépítése, anyagai és működésük; — Fotócellák működése. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | |
3.6 — Egyenáramú áramkörök — Ohm-törvény: a Kirchoff-féle Feszültség és Áramtörvények (Kirchoff huroktörvénye, csomópontitörvénye); — A fenti törvények alkalmazása, számítások az ellenállás, feszültség és áram meghatározására; — A tápegység belső ellenállásának jelentősége. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
3.7 — Elektromos ellenállás és az ellenállás, mint alkatrész a) — Ellenállás és befolyásoló tényezői; — Fajlagos ellenállás; — Ellenállások színkódja, értékek és tűrések, szabványos sorok, wattos teljesítmények (watt-érték); — Sorosan és párhuzamosan kötött ellenállások; — Az eredő ellenállás kiszámítása soros és párhuzamos, illetve soros/párhuzamos ellenállások kombinációja esetében; | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 2 | ||
— Potenciométerek és reosztátok működése és alkalmazása; — A Wheatstone-híd működése. | ||||||||
b) — A pozitív és negatív hőmérsékleti koefficiens vezetése; — Fix ellenállások, stabilitás, tűrés és határértékek; előállítási eljárások; — Változtatható ellenállások, termisztorok, feszültségfüggő ellenállások; — Potenciométerek és reosztátok felépítése; — A Wheatstone-híd felépítése. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
3.8 — Teljesítmény — Teljesítmény, munka és energia (mozgási és helyze- ti); — Ellenálláson keletkező teljesítményveszteség; — Teljesítményképlet; — A teljesítményre, munkára és energiára vonatkozó számítások. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | |||
3.9 — Kapacitás/kondenzátor — A kondenzátor működése és funkciója; — A kondenzátor lemezfelület kapacitás befolyásolá- sa; a lemezek közötti távolság hatása a kapacitásra; — A lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, feszültség, feszültségviszony/-áttétel; — A kondenzátorok fajtái, felépítésük és feladatuk; — A kondenzátorok színkódjai; — Sorosan és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok kapacitás- és feszültség számítása; — A kondenzátor töltése és kisütése, időállandók; — Kondenzátorok mérése. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
3.10 — Mágnesség a) —A mágnesség elmélete; — A mágnes tulajdonságai; — A föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése; — Felmágnesezés és lemágnesezés; — Mágneses árnyékolás; — A mágneses anyagok különböző fajtái; — Elektromágnesek felépítése és az működésének alapelvei; — Jobb kéz szabály, az áramot szállító vezeték körül kialakult mágneses tér meghatározására. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
b) — Mágneses fluxus, mágneses indukció, térerő, gerjesztés, permeabilitás, hiszterézishurok (mágnese-zési görbe) mágneses remanencia, a koercitív erő mágneses ellenállás, telítési pont, örvényáramok; — A mágnesek kezelésére és tárolására vonatkozó elővigyázatossági intézkedések. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
3.11 — Induktív ellenállás/induktorok — Faraday indukció törvénye; — Feszültség létrehozása a mágneses térben mozgó vezetőben; — Az indukció alapelvei; — Az indukált feszültség nagyságára ható tényezők: a mágneses mező ereje, a fluxus változásának sebessége, a tekercs menetszáma; — Kölcsönös indukció; — A primer áram változásának mértéke és a kölcsönös induktivitás hatása az indukált feszültségre; — A kölcsönös induktivitást befolyásoló tényezők: a tekercs menetszáma, a tekercs fizikai mérete, a tekercs permeabilitása, az egyes tekercseknek a többi tekercsre gyakorolt hatása; — A Lenz-féle törvény és a polaritást meghatározó szabályok; — Önindukció, elektromotoros feszültség, feszültségvisszahatás; — Telítési pont; — Az induktivitások elsődleges alkalmazási területei. | - | 2 | 2 | 1 | 2 | |||
3.12 — Egyenáramú motorok/generátorok elmélete — Alapvető motor- és generátorelmélet; — Az egyenáramú generátorok szerkezeti komponenseinek felépítése és feladatuk; — Az egyenáramú generátorok áramfolyásának irányára és teljesítményére hatást gyakorló tényezők, az ilyen generátorok üzemeltetése; — Egyenáramú motorok forgási irányára, sebességére, forgatónyomatékára és kimenő teljesítményére hatást gyakorló tényezők, az ilyen motorok üzemeltetése; — Soros motorok, sönt motorok (mellékáramkörű motor) és kompaund motorok; — Az indítógenerátor felépítése. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
3.13 — A váltóáram elmélete — Szinuszos hullámformák; fázis, periódus, frekvencia és ciklus; — Pillanatérték, átlagérték, hatásos áramerősség (áram négyzetes középértéke), csúcs, csúcstólcsúcsig áramértékek, és ezen értékek kiszámítása, figyelemmel a feszültségre, áramra és teljesítményre; — Háromszög- és négyszöghullámok; — Egyfázisú és háromfázisú elv. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | |||
3.14 — Ohmos (R), Kapacitív (C) és Induktív (L) áramkörök — Feszültség és áram fázis helyzete az L, C és R áramkörökben; párhuzamos, soros és párhuzamos/soros; — Teljesítményveszteség az L, C és R áramkörökben; | 2 | 2 | 1 | 2 | ||||
— Impedancia, fázisszög, teljesítménytényező és áramszámítások; — A hatásos, a látszólagos és meddő (watt nélküli) teljesítmény kiszámítása. | ||||||||
3.15 — Transzformátorok — A transzformátorok felépítése és üzemeltetésük; — Transzformátor-veszteség és kiküszöbölési eljárásai; — Transzformátorok működése terhelés alatt és üresjárásban; — Energiaátvitel, hatásfok, polaritási jelek/jelzések; — Primer és szekunder áram, feszültség, energia, hatásfok; áttétel; — Autotranszformátorok (takaréktranszformátor). | 2 | 2 | 2 | |||||
3.16 — Szűrők — A következő szűrők üzemeltetése, alkalmazása és használata: aluláteresztő szűrő, felüláteresztő szűrő, sávszűrő, áteresztő és lezáró. | 1 | 1 | 1 | |||||
3.17 — Váltóáramú generátorok — Hurokforgás a mágneses térben és a létrehozott hullámformák; — A forgóarmatúrás és forgómezős típusú váltóáramú generátorok felépítése és üzemeltetése; — Egy-, két- és háromfázisú váltóáramú generátorok; — A háromfázisú csillag- és deltakapcsolások (háromszög-kapcsolás) előnyei és alkalmazásuk; — Vonali- és fázis feszültség és áram kiszámítása; — Háromfázisú rendszer teljesítményének kiszámítása; — Állandó mágneses generátorok. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||
3.18 — Váltóáramú motorok — Az alábbiak felépítése, üzemeltetésük alapelvei és jellemzői: váltóáramú, egy- és többfázisú, szinkron és indukciós motorok; a sebességvezérlés és a forgásirány váltás; — Forgótér (forgómező) előállításának eljárásai: induktivitás, kapacitás, osztott vagy árnyékolt pólus. | 2 | 2 | 1 | 2 |
4. Modul - Elektronikai alapismeretek
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
4.1 — Félvezetők 4.1.1 — Diódák a) — Dióda jelölések; — Diódák karakterisztikái és tulajdonságai; — Sorba és párhuzamosan kapcsolat diódák; | — | 2 | 2 | — | 2 | — | — | |
— A szilícium alapú vezérelt egyenirányítók (tirisztorok) fő karakterisztikái és alkalmazásuk, LED-ek, fényvezető diódák, varisztorok, egyenirányító diódák; — A diódák funkcionális ellenőrzése. | ||||||||
b) — Anyagok, elektron-konfigurációk, elektromos tulajdonságok: P és N típusú anyagok, az anyag szennyezésének hatása a vezetésre, többségi és kisebbségi töltéshordozók; — P-N átmenet a félvezetőkben, potenciál kialakulása a P-N átmeneten keresztül a semleges, előfeszített és záróirányú előfeszítési feltételek között; — Diódák paraméterei: záró csúcsfeszültség, maximális nyitó irányú áram, hőmérséklet, frekvencia, visszáram, teljesítmény disszipáció; — Diódák üzemeltetése és funkciója a következő áramkörökben: klipper, amplitudóhatároló kapcsolás (klamper), kétutas és egyutas egyenirányítás, Graetz-egyenirányító, frekvenciakétszerezők és -háromszorozók; — A következő eszközök részletes üzemeltetése és karakterisztikái: szilícium alapú vezérelt egyenirá- nyitók (tirisztorok), LED-ek, Shottky-féle dióda, fényvezető dióda, varisztor, kapacitásdióda (varikap), egyenirányító dióda, Zener dióda. | 2 | 2 | ||||||
4.1.2 — Tranzisztorok a) — Tranzisztorok szimbólumai; — A komponensek leírása és orientációja; — A tranzisztorok karakterisztikái és tulajdonságai. | — | 1 | 2 | — | — | 2 | — | — |
b) — PNP és NPN tranzisztorok leírása és üzemeltetése; — Bázis-, kollektor- és emitter-kapcsolások; — Tranzisztorok ellenőrzése; — Más tranzisztortípusok és alkalmazásuk alapvető megértése; — Tranzisztorok alkalmazása: erősítők osztályai (A, B,C); — Egyszerű áramkörök, közöttük: kivezérlés (bias), szétcsatolás, visszacsatolás, stabilizáció; — Többlépcsős áramkörök alapelvei: kaszkád, oszcillátor, multivibrátor, ellenütemű, flip-flop áramkörök. | 2 | 2 | ||||||
4.1.3 — Integrált áramkörök a) — Logikai és lineáris áramkörök/műveletierősítők leírása és üzemeltetése | — | 1 | — | — | — | — | — | — |
b) — Logikai és lineáris áramkörök leírása és üzemeltetése; | 2 | 2 | ||||||
— Műveletierősítők leírása és integrátorként, differenciáló (áram)körként, komparátorként és feszültség követő áramkörként betöltött funkciójuk; — Erősítő fokozatok csatolásainak működése és típusai: ellenállásos, kapacitív, induktív (transformáto-ros), induktív ellenállásos, közvetlen (direkt); — A pozitív és negatív visszacsatolás előnyei és hátrányai. | ||||||||
4.2 — Nyomtatott áramkörök — A nyomtatott áramkörök leírása és alkalmazása | — | 1 | 2 | — | — | 2 | — | — |
4.3 — Szervomechanizmusok a) — A következő szakkifejezések magyarázata: Nyílt és zárt hurokrendszerek, visszacsatolás, követőrendszer, analóg távadók; — A következő szinkro-rendszer elemek felépítése, működése és használata: rezolverek, különbségi vezérlő és nyomaték transzformer, induktív és kapacitív távadók; | 1 | |||||||
b) — A következő szakkifejezések értelmezése: nyitott és zárt hurkok, követ- és szervórendszerek, analóg távadó, nullátmenet, csillapítás, visszacsatolás, holtsáv; — A következő szinkro-rendszerek komponenseinek leírása és üzemeltetése: rezolverek, differenciál-, vezérlő-, nyomaték-, E- és I-transzformátorok, induktív, kapacitív és szinkron távadók; — A szervomechanizmusok hibái, a szinkronvezetékek megfordítása, hibakeresés. | 2 | 2 |
5. Modul - Digitális technikaielektronikus műszerrendszerek
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
5.1 — Elektronikus műszerrendszerek — Tipikus rendszermegoldások és a pilótafülke elektronikus műszerrendszerének elhelyezése. | 1 | 2 | 3 | — | — | |||
5.2 — Számrendszerek — Számrendszerek: bináris, oktális és hexadecimális rendszerek; — A decimális és a bináris, illetve az oktális és hexadecimális rendszerek között történő átváltás. | 1 | 2 | ||||||
5.3 — Adatkonverzió — Analóg és digitális adatok; — Analóg-digitális és digitális-analóg konverterek felépítése, üzemeltetése és alkalmazásuk; input-output, a különféle típusok korlátai. | 1 | 2 | ||||||
5.4 — Adatsínek — A légijármű-rendszerekben alkalmazott adatsínek és üzemeltetésük, beleértve az ARINC (elektronikus fedélzeti berendezések szabványelőírásait kidolgozó szervezet) és más specifikációk ismerete. | 2 | 2 | ||||||
5.5 — Logikai áramkörök a) — A logikai kapuk szimbólikus jelölése, igazságtáblái és helyettesítő áramkörei tulajdonságai; — A légijármű-rendszerekben való alkalmazásuk, sematikus diagramok; | — | 2 | 2 | — | — | — | — | — |
b) — A logikai áramkörök bemutatása. | " | 2 | ||||||
5.6 — A számítógép alapvető felépítése a) — Számítógépes terminológia (beleértve a bit, bájt, szoftver és hardver, CPU, IC és különböző memóriaeszközök; RAM, ROM vagy PROM); — Számítógép-technológia (légijármű-rendszerekben való alkalmazásuk); | 1 | 2 | ||||||
b) — A számítógépekkel kapcsolatos terminológia: — Üzemeltetés, a mikro-számítógépek fő komponenseinek elhelyezkedése és kapcsolódása (interfész), beleértve az adatsín-rendszereket; — Szimpla- és többcímű utasítások; — A memóriával kapcsolatos szakkifejezések; — Tipikus memóriaberendezések használata; — A különböző adattárolási rendszerek használata, előnyei és hátrányai. | 2 | |||||||
5.7 — Mikroprocesszorok — A mikroprocesszorok funkciói és általános üzemeltetésük; — A következő mikroprocesszor-elemek alapvető üzemeltetése: vezérlő és feldolgozó egységek, óra, regiszter, aritmetikai logikai egység. | 2 | |||||||
5.8 — Integrált áramkörök — Kóderek és dekóderek üzemeltetése és alkalmazása; — Különféle kóder-típusok; — Közepes, nagy és nagyon nagy bonyolultságú integráltság. | 2 | |||||||
5.9 — Multiplex berendezések — Multiplexerek és demultiplexerek logikai diagramjainak használata, alkalmazása és azonosítása. | — | — | 2 | — | — | — | — | — |
5.10 — Száloptikák — A száloptikás adatátvitel előnyei és hátrányai a elektromos vezetékekhez képest; | — | 1 | 2 | — | — | — | — | — |
— A száloptikák adatsínei; — A száloptikákkal kapcsolatos kifejezések; — A száloptikák végződtetései; — Csatolók, vezérlő terminálok, távoli terminálok; — Légijármű-rendszerekben alkalmazott száloptikák. | ||||||||
5.11 — Elektronikus kijelzők (display) — A korszerű légijárművekben alkalmazott kijelzők típusainak alapelvei és üzemeltetése, ideértve a katódsugárcsöveket (CRT), fénykibocsátó diódákat (LED) és folyékonykristályos kijelzőket (LCD). | 2 | 2 | ||||||
5.12 — Elektrosztatikusan érzékeny berendezések — Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny komponensek különleges kezelése; — A személyi antisztatikus védőberendezések és komponensei, a kockázatokra és lehetséges meghibásodásokra való felkészülés. | 1 | 2 | 2 | |||||
5.13 — Szoftverkezelés — Szoftver-programok engedély nélküli megváltozta- tásának hatásai a korlátozásokra, a légialkalmassági követelményekre, valamint ennek lehetséges katasztrofális hatásai. | - | 2 | 2 | |||||
5.14 — Elektromágneses környezet — Az alábbi jelenségek hatása az elektronikus rendszerek karbantartási gyakorlatára: EMC — Electromagnetic Compatibility (Elektromágneses Kompatibilitás); EMI — Electromagnetic Interference (Elektromágneses Interferencia); HIRF — High Intensity Electromagnetic Field (Nagyintenzitású Elektromágneses Mező); Villámcsapás; villámcsapás elleni védekezés. | 2 | 2 | ||||||
5.15 — Tipikus elektronikus/digitális légijármű-rendszerek — A tipikus elektronikus/digitális légijármű-rendszerek, és a velük kapcsolatos beépített tesztberendezések (BITE) általános felépítése, mint például: ACARS — ARINC (lásd fentebb); ECAM — Electronic Centralised Aircraft Monitoring (Elektromosan Központosított Légijármű Monitor-Rendszer); EICAS — Engine Indication and Crew Alerting System (Hajtómű Állapotkijelző és Személyzetriasztó Rendszer); FBW — Fly by Wire (Elektronikus repülés vezérlés); GPS — Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer); | 2 | 2 | ||||||
IRS — Inertial Reference System (Inerciális Referenciarendszer); TCAS — Traffic Alert Collision Avoidance System (Légiforgalmi Riasztó és Összeütközést Megakadályozó Rendszer). Megjegyzés: Különböző gyártók, különböző terminológiával alkalmaznak hasonló rendszerek esetében. |
6. Modul - Anyag és alkatrész ismeret
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
6.1 — Légijárművek anyagai — vas ötvözetek a) — A légijárművekben általánosan alkalmazott ötvözött acélok tulajdonságai, jellemzőik és jelölésük; — Ötvözött acélok hőkezelése és alkalmazása; | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
b) — Ötvözött acélok roncsolásos anyag vizsgálata, keménységmérés, szakító vizsgálat, fárasztó vizsgálat, ütőmunka vizsgálat. | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | |
6.2 — Légijárművek anyagai — nem vas ötvözetek a) — A légijárművekben általánosan alkalmazott, nem vas ötvözetek jellemzői, tulajdonságai és azonosítása; — A vasat nem tartalmazó anyagok hőkezelése és azok alkalmazása. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
b) — Nem vas ötvözetek roncsolásos anyag vizsgálata, keménységmérés, szakító vizsgálat, fárasztó vizsgálat, ütőmunka vizsgálat. | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | |
6.3 — Légijárművek anyagai — kompozit és nemfémes anyagok a) — A légijárművekben általánosan alkalmazott kompo-zitanyagok és nemfémes anyagok (a faanyagok kivételével) karakterisztikái, tulajdonságai és azonosítása; — Ragasztó- és tömítőanyagok. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) — A kompozitanyagokban jelentkező meghibásodások feltárása; — Kompozitanyagok javítása. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
6.4 — Korrózió a) — Kémiai alapismeretek; — A korrózió kialakulása a galvanizáció, mikrobiológiai hatások és mechanikus feszültségek következtében. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
b) — A korrózió típusai és azonosításuk; — A korrózió okai; — A korróziónak kitett különféle anyagok. | 2 | 3 | 2 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 |
6.5 — Kötőelemek 6.5.1 — Csavarmenetek — Csavarok felosztása; — Csavarmenetek formái; a légijárművekben alkalmazott szabványos csavarmenetek méretei és tűrései; — A csavarmenetek mérése. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
6.5.2 — Csavarok, tőcsavarok és anyacsavarok — Csavarok típusai; specifikációi; légijárművekben alkalmazott csavarok és rögzítőelemek azonosítása és jelzései; nemzetközi szabványok; — Csavaranyák: önzáró, biztosítással ellátott csavar, azok szabványos típusai; — Tőcsavarok: típusaik és alkalmazásuk, behelyezésük és eltávolításuk; lemezcsavarok és alátétek. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
6.5.3 — Kötő- és biztosítóelemek — Rugós és füles biztosítóalátétek, biztosítólemezek, sasszegek, lapos önzáró csavaranya, huzalos záróelemek, gyorskioldású rögzítőelemek, kulcsok, ékek, rugós biztosítógyűrűk és -karikák. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
6.5.4 — Légijármű szegecsek és csapok — Kétoldalról szerelhető és vakszegecsek fajtái; specifikáció és azonosításuk, hőkezelés. | 1 | 2 | 1 | .2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
6.6 — Csővezetékek és csőcsatlakozók a) — A légijárművekben alkalmazott merev és hajlékony csővezetékek és csőcsatlakozásaik azonosítása és típusai. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) — Szabványos csőcsatlakozások fajtái a légijárművek hidraulikus, tüzelőanyag-, pneumatikus és levegőrendszerének csővezetékeinél. | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
6.7 — Légijárművekben alkalmazott rugók — Az egyes rugók típusai, anyagai, jellemzői és alkalmazási területük. | — | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
6.8 — Csapágyak — A csapágyak felhasználásának célja, terhelésük, anyagaik, kialakításuk; — Csapágyak típusai és alkalmazási területük. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
6.9 — Áttételek — Fogaskerék áttételek típusai és alkalmazásuk; — Áttételi viszonyok, lassító és gyorsító áttételrendszerek, meghajtó és meghajtott fogaskerekek, előtét- vagy bolygó-fogaskerekek, a fogaskerekek kapcsolódásának feltételei; — Szíjak szíjtárcsák, láncok és lánckerekek. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
6.10 — Vezérlőkötelek — A vezérlőkötelek fajtái; — Végdarabok, felerősítő-elemek, feszítőzárak és -elemek, kompenzációs eszközök; — Vezérlőkötél és Meghajtóhevederek és -szíjak és vezérlőkábel-rendszerek részegységei; — Bovdenkábelek; —- A légijárművek flexibilis vezérlőrendszerei. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 |
6.11 — Elektromos kábelek, vezetékek és csatlakozók — Elektromos kábelek felépítése, szigetelések, alkalmazásuk. — Nagyfeszültségű és koaxiális kábelek; — A csatlakozók típusai, banándugók, dugaszolóaljzatok, csatlakozók, áram és feszültség névleges értéke, azonosító jelölések; — Sajtolás. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
7. Modul - Karbantartási gyakorlatok
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' | |||
7.1 - Foglalkoztatás-biztonsági intézkedések a légijárművön és a műhelyben - A biztonságos munkavégzés szempontjai, beleértve az elektromossággal, gázokkal - különösen az oxigénnel - olajokkal, olajszármazékokkal és vegyszerekkel végzett tevékenységet; - Tűz vagy más egyéb veszély, illetve ezek esetében követendő eljárások és megelőzés, a fenti anyagokkal összefüggésben. | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | ||
7.2 - Műhelygyakorlat - A szerszámokkal folytatott tevékenység, a szerszámok ellenőrzése, a műhelyben alkalmazott anyagok használata; - A szakképzettségi előírások, engedmények és tűrések; - A szerszámok és mérőeszközök kalibrálása/hitelesítése, kalibrációs/hitelesítési szabványok. | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | ||
7.3 - Szerszámok - Általános kéziszerszám-ismeretek; - Általános gépi szerszám és szerszámgép-ismeret; - A precíziós mérőeszközök és berendezések használata és üzemeltetése; - Kenőberendezések és üzemeltetésük; - Az általános elektromos ellenőrzőberendezések leírása, üzemeltetése, feladatai és alkalmazása. | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | ||
7.4 - Általános avionikai tesztberendezések - Az általános avionikai tesztberendezések üzemeltetése, funkcióik és alkalmazásuk. | 2 | 3 | 2 | - | ||||||
7.5 - Műszaki rajzok, ábrák és szabványok - Műszaki rajzok, vetületek, tűrések, szimbólumok, ábrák, dimenziók; - A szövegmező adatainak értelmezése; - Mikrofilmes, mikrofilmlapos és számítógépes ábrázolás; - Az amerikai ATA (Air Transport Association) 100 specifikáció ismerete; - A repülési és egyéb alkalmazható szabványok ismerete, beleértve az ISO, AN, MS, NAS és MIL szabványokat; - Vezetékdiagrammok és sematikus ábrák. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
7.6 - Illesztések és tűrések - Csavarokhoz fúrt furatok, illesztésének osztályozása; - Illesztések és illesztési rendszerek ismertetése; - Légijárművek és hajtóművek illesztési rendje; - A csavaró, hajlító és kopási igénybevétel határértékei; - A tengelyek, csapágyak és más alkatrészek ellenőrzésének szabványos eljárásai. | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | |||||
7.7 - Elektromos vezetékek és csatlakozók - Tartampróba, szigetelési tesztek és kötési eljárások; - Kézi és hidraulikus üzemű prés szerszámok; - Sajtolt csatlakozók ellenőrzése; - Csatlakozótüske eltávolítása és behelyezése; - Koaxiális kábelek tesztelése és a felépítés szabályai; - A szerelés munkavédelmi előírásai; Vezetékvédelmének technológiái: vezeték felerősítése, tartóelemek, kábelrögzítő szerelvények, vezetékek védőeljárásai, beleértve a hőzsugorítást, árnyékolást és burkolást. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2" | |||||
7.8 - Szegecselés - Szegecs kötések, szegecs távolság, szegecsosztás; - Szegecseléshez alkalmazott szerszámok; - A szegecs kötés ellenőrzése. | 1 | 2 | - | 2 | 2 | - | - | - | ||
7.9 - Csővezetékek és hajlékony tömlők - Légijármű-csővezetékek hajlítása és peremezése; - Légijármű csővezetékeinek és hajlékony tömlőinek ellenőrzése és tesztelése. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||||
7.10 - Rugók - Rugók ellenőrzése és tesztelése. | 1 | 2 | - | 2 | 2 | - | - | - | ||
7.11 - Csapágyak - Csapágyak tesztelése, tisztítása és ellenőrzése; - A csapágyak kenési követelményei; - A csapágyak meghibásodása és lehetséges okai. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||||
7.12 - Áttételek - Fogaskerék-hajtások ellenőrzése, foghézag és ko-tyogás ellenőrzése; - Szíjak, szíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése; - Csavaremelők, emelőelemek, vonó-tolórudazat ellenőrzése. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||||
7.13 - Vezérlő kötelek - Végdarabok kovácsolt szerelvényei; - Vezérlőkötelek ellenőrzése és tesztelése; - Bovdenkábelek; a légijármű flexibilis vezérlőrendszerei. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||||
7.14 - Lemez megmunkálás - A hajlítási módjainak (ráhagyás) kiszámítása és ábrázolása (semlegesszál); - Lemezmegmunkálás, hajlítás, húzás domborítás; - A megmunkált lemez ellenőrzése. | 2 | 2 | 2 | |||||||
7.15 - Hegesztés, forrasztás, keményforrasztás és ragasztás a) - Forrasztási eljárások; a forrasztott kötések ellenőrzése. | - | 2 | 2 | 2 | 2 | - | - | |||
b) - Keményforrasztási és hegesztési eljárások; - Keményforrasztott és hegesztett kötések ellenőrzése; - Ragasztási eljárások és a ragasztott kötések ellenőrzése. | 2 | 2 | 2 | |||||||
7.16 - A légijármű tömege és súlypontja a) - Súlypont/egyensúlyi határok; a vonatkozó dokumentáció használata; | - | 2 | 2 | 2 | - | - | - | - | ||
b) - A légijármű súlypont méréshez történő előkészítése; - Légijármű súlypont mérése. | 2 | 2 | ||||||||
7.17 - Légijármű kezelése és tárolása - Légijárművek gurulása/vontatása, és az ezekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések; - Légijárművek emelése, alátámasztása, féktuskók elhelyezése, biztosítás és az ezekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések; - Légijárművek tárolási eljárásai; - Tüzelőanyagtöltési/tüzelőanyagleeresztési eljárások; - Jégtelenítési/jégmentesítési eljárások; | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||||
- Elektromos, hidraulikus és pneumatikus földi táplálás; - A légijárművek kezelésére és üzemeltetésére ható környezeti viszonyok. | ||||||||||
7.18 - Szétszerelési, ellenőrzési, javítási és összeszerelési eljárások és technikák a) - Meghibásodások fajtái és vizuális ellenőrzési eljárások (SRM); - Korrózió eltávolítása, károsodás felmérése és korrózióvédelem megismétlése; | 2 | 3 | 2 | 3 | - | - | - | - | ||
b) - Általános javítási eljárások, szerkezet javítási utasítás; - Az elöregedést és kifáradást ellenőrző, valamint a korróziómentesítést célzó technológiai programok; | 2 | 2 | ||||||||
c) - Roncsolásmentes agyagviszgálati eljárások, beleértve a penetrációs, radiológiai, örvényáramos, ultrahangos és boroszkópos vizsgálatokat is; | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | 1 | ||||
d) - Szétszerelési és összeszerelési technológiák és eljá- rások; | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||||
e) - Hibakeresési eljárások. | - | 2 | 2 | 2 | - | - | - | - | ||
7.19 - Rendkívüli események a) - Villámcsapás és nagy erősségű elektromágneses hatás utáni ellenőrzés; | 2 | 2 | 2 | 2 | - | - | - | - | ||
b) - Rendkívüli események, mint például kemény leszállás után vagy turbulencián való átrepülés utáni ellenőrzések. | 2 | 2 | 2 | |||||||
7.20 - Karbantartási eljárások - Karbantartás tervezés; - Módosítási eljárások; - Raktározási, tárolási eljárások; - Üzemképesség tanúsítási eljárások; - Kapcsolat a légijármű üzembentartókkal; - Karbantartás ellenőrzés/minőség-ellenőrzés/minőség-biztosítás; - Kiegészítő karbantartási eljárások; - Korlátozott élettartamú berendezések, szerkezeti elemek felügyelete, ellenőrzése | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
8. Modul - Aerodinamika alapjai
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
8.1 — A légkör fizikai jellemzői — A Nemzetközi Egyezményes Légkör (ISA) és az aerodinamikára gyakorolt hatása. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
8.2 — Aerodinamika — Áramlás a testek körül; — Határréteg, lamináris és turbulens határréteg, szabad áramlás, relatív áramlás, szárny mögötti leáram-lás, örvények, torlópont; — Szakkifejezések: húr, szárnyszelvény, közepes aerodinamikai húr, profilellenállás, indukált légellenállás, nyomásközpont, támadási szög, pozitív és negatív szárnyelcsavarás, karcsúság, a szárny alakjai, szárnykarcsúság; — Tolóerő, tömeg, aerodinamikai eredő; — A felhajtóerő és légellenállás keletkezése, állas szög, a felhajtóerő tényező, a légellenállás tényező, polár-diagram, átesés; — Aerodinamikai felületek elszennyeződése; hó, jég és zúzmara. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
8.3 — Repülés elmélet — A felhajtóerő, tömeg, tolóerő és ellenállás közötti kapcsolat; — Siklószám; — Állandósult állapotú repülés; teljesítmény; — A forduló elmélete; ' — A terhelési tényező hatása; átesés, repülési pályagörbe, szerkezeti korlátozások; — A felhajtóerő növelése. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
8.4 — Repülési stabilitás és dinamika Hosszirányú, keresztirányú és iránystabilitás (aktív és passzív). | 1 | 2 | 2 | 2 |
9. Modul - Emberi tényező
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
9.1 — Általános rész — Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége; — Emberi tényezők/emberi tévedés okozta balesetek; — Murphy törvénye. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
9.2 — Emberi teljesítőképesség és korlátai — Látás; — Hallás; — Információ feldolgozása; — Figyelem és észlelés; — Emlékezőképesség; — Klausztrofóbia és pánikroham. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
9.3 — Szociálpszichológia — Egyéni és csoportos felelősség; — Motiváció és a motiváció hiánya; — Csoportnyomás; — Kulturális problémák; | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
— Csapatmunka; — Menedzsment, felügyelet és vezetői képesség. | ||||||||
9.4 — A teljesítményt befolyásoló tényezők — Fizikai kondíció/egészségi állapot; — Otthoni és munkahelyi stressz; — Időhiány és határidők; — Munkaterhelés: túlterheltség és alulterheltség; — Alvás és kimerültség, váltószolgálat; — Alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, kábítószerélvezet. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
9.5 — Fizikai környezet — Zaj és káros anyagok kibocsátása; — Megvilágítás; — Éghajlat és hőmérséklet; — Mozgás és rezgés; — Munkahelyi környezet. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
9.6 — Tevékenységek — Fizikai munka; — Ismétlődő feladatok; — Vizuális ellenőrzés; — Összetett rendszerek. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
9.7 — Kommunikáció — A csoportokon belül és között; — A munkavégzés okmányai, formanyomtatványai; — A műszaki dokumentációk naprakészen tartása és aktualitás; — Információ szétosztás és továbbítás. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
9.8 — Emberi hibák — A hibázás modelljei és elméletei; — A karbantartási tevékenység során elkövetett hibák; — A hibák következményei (például balesetek); — A hibák elkerülése és kezelése. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
9.9 — Munkahelyi kockázatok — Kockázatok felismerése és elkerülése; — Vészhelyzetek kezelése. | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |
10. Modul - Légiközlekedési jogszabályok
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' | |||
10.1 - Jogszabályi keret - A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szerepe; - Az Társult Légügyi Hatóságok (JAA) szerepe; - Az Európai Unió (EU) és az Európai Repülésbiztonsági Hatóság (EASA) szerepe; - A JAA teljes jogú taghatóságainak szerepe; - A JAA tagjelölt hatóságainak szerepe; | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
- Egységes Légügyi Előírások (JAR), illetve Európai Polgári Légügyi Előírások (ECAR); - Összefüggés a JAR -OPS, a JAR -145, a JAR -66, a JAR -147 és a JAR -M, továbbá az ECAR -OPS, az ECAR -145, az ECAR -66, az ECAR -147 és az ECAR -M között; - Kapcsolat más légügyi hatóságokkal. | ||||||||||
10.2 - JAR -66, illetve ECAR -66 - Üzemképesség tanúsító karbantartó állomány - A JAR -66, valamint az ECAR -66 részletes megértése. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
10.3 - JAR -145, illetve az ECAR -145 - Jóváhagyott karbantartó szervezetek - A JAR -145, valamint az ECAR -145 részletes megértése. | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
10.4 - JAR -OPS, illetve az ECAR -OPS - Kereskedelmi légiszállítás a) Általános rész - Üzembentartási engedély (AOC); - Üzembentartók felelőssége; - Fedélzeti okmányok; - Légijárművek jelölései. | 1 | 1 | 1 | 1 | - | - | - | - | ||
b) 'M' alfejezet - Karbantartási felelősség; - Karbantartás irányítás; - Légijármű karbantartási program; - Légijármű műszaki napló; - Karbantartási okmányok és naplók; - Baleset/esemény jelentés. | 2 | 2 | 2 | 2 | ||||||
10.5 - Légijármű tanúsítása a) Általános rész - Tanúsítási előírások: JAR -, illetve ECAR - 23/25/27/29/E/APU/JTSO; - Típusalkalmassági Bizonyítvány (TC); - Kiegészítő Típusalkalmassági Bizonyítvány (STC); - JAR -21, illetve ECAR -21 tervező/gyártó szervezet jóváhagyása (DOA/POA). | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||
b) Légijármű okmányok - Légialkalmassági bizonyítvány; - Lajstromozási bizonyítvány; - Zajbizonyítvány; - Súlytáblázat; - Rádióállomás engedélye és jóváhagyás. | 2 | 2 | 2 | |||||||
c) Berendezések okmányai - JAA Form 1, illetve az EASA Form 1 és az azzal egyenértékű okmányok (FAA Form 8130 és TC Form 24 -0078) - Megfelelőség tanúsító okmányok. | 1 | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
10.6 - JAR -M, illetve ECAR -M (kiadásától követően) | 2 | 2 | 2 | 2 | - | - | - | - | ||
10.7 - Alkalmazandó nemzeti és nemzetközi követelmények az alábbiakban felsoroltakra (amennyiben JAA, illetve EASA követelmények nem érvénytelenítették) | ||||||||||
a) - Karbantartási programok, karbantartási ellenőrzések és felülvizsgálatok; - Minimálisan szükséges berendezések jegyzéke (MMEL), minimálisan szükséges berendezések jegyzéke (MEL); | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||||
b) - Légialkalmassági direktívák (AD); - Üzemeltetési közlemények (SB), gyártók üzemeltetési tájékoztatói; - Módosítások és javítások; - Karbantartási dokumentáció: légijármű karbantartási utasítások, berendezés karbantartási utasítások, szerkezet javítási utasítások, illusztrált alkatrész katalógusok stb; | 1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
c) Folyamatos légialkalmasság; - Berepülések; | - | 1 | 1 | 1 | ||||||
d) Kéthajtóműves repülőgépek megnövelt hatótávolságú üzemeltetése (ETOPS), karbantartási és útra-bocsátási követelmények; - Időjárási körülményektől független (AWO) üzemeltetés, a 2./3. kategóriájú üzemeltetés és a minimálisan szükséges berendezésekkel kapcsolatos követelmények. | - | 1 | 1 | |||||||
11. Modul - Repülőgépek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
11.1 — Repülés elmélet 11.1.1 — Repülőgépek aerodinamikája és kormányszervei — Az alábbiak üzemeltetése és hatásai a következőkre: = bedöntésre — csűrők és áramlásrontó lapok; = bólintásra — magassági kormányok, stabilizá-torok, változó beállításszögű stabilizátorok és kacsaszárnyak; = a függőleges tengely körüli elfordulásra; oldalkormány határolók. — Kombinált csűrő és magassági kormány (elevon), illetve kombinált oldal- és magassági kormány (ruddervator); — A felhajtóerőt növelő eszközök: orrsegédszárny, fékszárnyak, féklapok és fiaperonok; — Légellenállást növelő elemek: aerodinamikai fékek, szárnyféklapok, áramlásrontó lapok; | 1 | 2 | ||||||
— Határréteg-szabályozás: örvénygenerátorok, a belépőéi aerodinamikai elemei, átesés megakadályozásának eszközei; — Trimmlapok, kiegyensúlyozó és rásegítő lapok, szervólapok, rugós lapok, tömegkiegyenlítés, aszimmetrikus vezérlőfelület, aerodinamikai kiegyensúlyozó panelek működése és alkalmazása. | ||||||||
11.1.2 — Nagysebességű repülés — A hangsebesség, a szubszonikus repülés, transszonikus repülés, a szuperszonikus repülés, Mach-szám, kritikus Mach-szám, összenyomha-tóság, lökéshullám, aerodinamikai felmelegedés, területi szabály; — A nagysebességű repülőgépek hajtómű-beömlő-nyílásaiban a légáramlást befolyásoló tényezők; — A hátranyilazás hatásai a kritikus Mach-számra. | 1 | 2 | ||||||
11.2 — Repülőgép-szerkezet — általános fogalmak a) — A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légialkalmassági követelmények; — Szerkezetek osztályozása: elsődleges, másodlagos és harmadlagos; — Meghibásodásbiztos, biztonságos élettartam, károsodás-elviselés fogalma; — Azonosítási rendszerek, vonatkoztatási pontok; — Feszültség, hajlítás, nyomás, nyírás, csavarás, feszesség, túlnyomásból keletkező feszültség, ki-fáradás; — Vízelvezetés és szellőztetés lehetőségei; — Rendszerek elhelyezésének lehetőségei. — A villámcsapás elleni védelem lehetőségei. | 2 | 2 | ||||||
b) — Héjszerkezet, teherviselő borítás, hossztartók, hosszirányú merevítők, nyomástartó válaszfalak, törzskeretek, feszültséggyűjtők, merevítőducok, merevítőhuzalok, merevítőelemek, gerendák, padlószerkezetek, merevítések, törzsburkolat, korrózió elleni védelem, szárnyak, repülőgéptörzs, hajtómű-bekötések; — A szerkezet összeépítésének módszerei: szegecselés, ragasztás, csavarozás; — Felületvédelem: krómozás, eloxálás, festés; — Felületek tisztítása; — A törzsszerkezet szimmetriája: a kiegyenlítés eljárásai, szimmetria-ellenőrzések. | 1 | 2 | ||||||
11.3 — Törzsszerkezetek — repülőgépek 11.3.1 — Törzs (ATA 52/53/56) — Szerkezete és a nyomástartás biztosítása; — Szárny, vezérsíkok, hajtóművek és futóművek bekötése; | 1 | 2 | — | — | — | — | — | — |
— Utasülések rögzítése és teher ki/berakodás rendszere; — Ajtók: szerkezete, mechanizmusai, üzemeltetése, biztonsági szerkezetei; — Ablakok és szélvédők szerkezete és mechanizmu-sai. | ||||||||
11.3.2 — Szárnyak (ATA 57) — Szerkezete; — Tüzelőanyag-tartályok elhelyezése; — Futóművek, hajtómű-felfüggesztések, kormányfelületek, felhajtóerő és légellenállás-növelő eszközök bekötése. | 1 | 2 | ||||||
11.3.3 — Vezérsíkok (ATA 55) — Szerkezete; — Kormányfelületek bekötése. | 1 | 2 | ||||||
11.3.4 — Kormányfelületek (ATA 55/57) — Szerkezete és bekötései; — Tömeg és aerodinamikai erők kiegyenlítése. | 1 | 2 | ||||||
11.3.5 — Hajtómű burkolatok és bekötések (ATA 54) — Szerkezete; — Tűzfalak; — Hajtómű bekötés. | 1 | 2 | - | |||||
11.4 — Légkondicionálás és túlnyomás biztosítása (ATA 21) 11.4.1 — Levegőtáplálás — Levegő táplálás lehetőségei: levegőelvétel a hajtóművektől, illetve a segéderőforrástól (APU), valamint földi táplálás. | 1 | 2 | — | — | — | — | — | — |
11.4.2 — Légkondicionálás — Légkondicionáló rendszerek; — Levegő, illetve pára keringtetés; — Elosztó rendszerek; — Levegőáramlás-, hőmérséklet- és levegőnedvesség-szabályozó rendszerek. | 1 | 3 | ||||||
11.4.3 — Túlnyomás biztosítás — Túlnyomás biztosító rendszerek; — Vezérlés és kijelzés, beleértve a vezérlő és biztonsági szelepeket is; — Kabinnyomás-szabályozók. | 1 | 3 | ||||||
11.4.4 — Biztonsági és figyelmeztető rendszerek — Védelmi és figyelmeztető rendszerek. | 1 | 3 | ||||||
11.5 — Műszerek/Avionikai rendszerek 11.5.1 — Műszerrendszerek (ATA 31) — Pitot statikus rendszerek: magasságmérő, sebességmérő, variométer; — Giroszkópok: műhorizont, térbeli helyzetjelző, iránykijelző, integrált navigációs kijelző, fordulás- és csúszásjelző, forduló koordináló műszer; — Iránytűk: mechanikus és elektromos; — Állásszögjelzés, átesésjelző rendszerek; — Egyéb rendszer kijelzések. | 1 | 2 | ||||||
11.5.2 — Avionikai rendszerek — Az alábbi rendszerek felépítése és működési alapelvei; — Automatikus repülés/robotpilóta; — Hírközlő rendszerek; — Navigációs rendszerek. | 1 | 1 | ||||||
11.6 — Elektromos energia rendszer (ATA 24) — Akkumulátorok elhelyezése és üzemeltetése; — Egyenáramú energiatermelés, áramfejlesztés; — Váltóáramú energiatermelés, áramfejlesztés; — Kényszerhelyzeti (vész) energiatermelés; — Feszültségszabályozás; — Energiaelosztás; — Áramirányítók (inverterek), áramátalakítók (transzformátorok), egyenirányítók; — Áramkörök védelme; — Külső energia/földi energiaszolgáltatás. | 1 | 3 | ||||||
11.7 — Berendezések és felszerelések (ATA 25) a) — A vészhelyzeti berendezésekkel szemben támasztott követelmények; — Ülések; biztonsági övek a személyzet és az utasok számára; | 2 | 2 | — | — | — | — | — | — |
b) — A kabin elrendezése; — A berendezések elhelyezése; — A kabinberendezések felszerelése; — Az utastájékoztató/szórakoztató rendszer elhelyezése; — A konyhák berendezései; — A teheráru-kezelésének és -biztosításának eszközei; — Beépített utaslépcsők. | 1 | 1 | ||||||
11.8 — Tűzvédelem (ATA 26) — Tűz- és füstérzékelők, figyelmeztető rendszerek; — Tűzoltó rendszerek/berendezések; — Rendszerellenőrzés. | 1 | 3 | — | — | — | — | — | — |
11.9 — Kormány szervek (ATA 27) — Elsődleges kormányok: csűrők, magassági kormány, oldalkormány, áramlásrontó lapok; — Trimmvezérlés; — Felhajtóerőt növelő berendezések; — Aerodinamikai áramlás rontók, szárnyféklapok; — Rendszerüzemeltetés: kézi vezérlés, hidraulikus, pneumatikus, elektromos és elektronikus (fly-by-wire) üzemeltetés; — Műterhelés, legyezőmozgás-csillapító, Mach-trimm, az oldalkormány kitérésének korlátozása, kormányfelületek széllökés-elleni védelme; | 1 | 3 | ||||||
— Kiegyensúlyozás és beszabályozás; — Átesés gátló rendszer. | ||||||||
11.10 — Tüzelőanyag-rendszer (ATA 28) — A rendszerek felépítése, elrendezése; — Tüzelőanyag-tartályok; — Ellátó rendszerek; — Tüzelőanyag-kiürítés, szellőztetés és tüzelőanyag-leeresztés; — Kereszttáplálás és tüzelőanyag-áttáplálás; — Jelzések és figyelmeztetések; — Tüzelőanyagfeltöltés és -leeresztés; — Hosszirányú kiegyensúlyozó tüzelőanyag-rendszer. | 1 | 3 | ||||||
11.11 — Hidraulika rendszer (ATA 29) — A rendszer elrendezése; — Hidraulika folyadékok; — Hidraulika tartályok és akkumulátorok; — A hidraulikus nyomás előállítása: elektromos, mechanikus és pneumatikus módon; — Vészhelyzeti hidraulikus nyomás előállítása; — Nyomásszabályozás; — — Jelzések és figyelmeztető rendszerek; — Az egyéb rendszerekhez való kapcsolat. | 1 | 3 | ||||||
11.12 — Jég, jegesedés és eső elleni védelem (ATA 30) — A jég kialakulása, osztályozása és érzékelése; — Jegesedésgátló rendszerek: elektromos, forró levegős és kémiai eszközök; — Jégtelenítő rendszerek: elektromos, pneumatikus és kémiai eszközök; — Esőlepergető és -eltávolító; — Távadók/érzékelők és leeresztőcsövek fűtése. | 1 | 3 | ||||||
11.13 — Futóművek (ATA 32) — Kialakítása, a lengéscsillapítás; — Futókiengedő és behúzó rendszerek, normál és vészüzemmódban; — Jelzések és figyelmeztetések; — Kerekek, fékek, blokkolásgátlók és automata fékrendszerek; — Futóköpenyek; — Kormányzás. | 2 | 3 | ||||||
11.14 — Fények és világítás (ATA 33) — Külső: navigációs fények, fényszórók, guruló fények, állóhelyi fények; — Belső: kabin, pilótafülke, rakodótér; — Vész világítás | 2 | 3 | ||||||
11.15 — Oxigén rendszer (ATA 35) — A rendszer felépítése: pilótafülke és kabin; | 1 | 3 | — | — | — | — | — | — |
— Források, tárolás, kifogyasztás és elosztó hálózat; — Elosztás- és nyomásszabályozás; — Jelzések és figyelmeztetések. | ||||||||
11.16 — Pneumatikus/Vákuum rendszer (ATA 36) — A rendszer elrendezése; — Források: hajtómű kompresszokok, segéd-erőforrások, tartályok, földi táplálás; — Nyomásszabályzás; — Elosztás; — Jelzések és figyelmeztetések; — Az egyéb rendszerekhez való kapcsolat. | 1 | 3 | ||||||
11.17 — Vízrendszer/Szennyvízrendszer (ATA 38) — A vízrendszer hálózatának elrendezése: vízellátás, elosztás, kiszolgálás és leeresztés; — A mosdók elrendezése, öblítés és kiszolgálás; — Korrózióval kapcsolatos szempontok. | 2 | 3 | ||||||
11.18 — Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45) — Központi karbantartási számítógéprendszer; — Adat fel- és letöltő rendszer; — Elektronikus könyvtárrendszer; — Nyomtatás; — Szerkezetmegfigyelés (Kárelviselés figyelemmel kísérése). | 1 | 2 |
11.LA. Modul - Egyszerű könnyű repülőgépek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
11.1.LA — Repülés elmélet/Repülőgépek aerodinamikája és kormányszervei — Az alábbiak üzemeltetése és hatásai a következőkre: = csűrők; = magassági kormányok, stabilizátorok; = oldalkormányok. — A felhajtóerőt növelő eszközök: orrsegédszárnyak, fékszárnyak, féklapok; — Szárny áramlásterelőinek hatása, fűrészfogazott belépőéi hatása; — Határréteg-szabályozás a belépőéi aerodinamikai eszközeinek alkalmazásával; — Trimmlapok, kiegyenlítő lapok, rugós lapok, ellensúly, aerodinamikai egyensúly-panelek üzemeltetése és alkalmazása. | 2 | |||||||
11.2.LA — Repülőgép-szerkezet — általános fogalmak a) — A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légialkalmassági követelmények; — Szerkezetek osztályozása: elsődleges, másodlagos és harmadlagos; | 2 | |||||||
— Meghibásodás-biztos, biztonságos élettartam, károsodás-elviselés fogalma; — Azonosítási rendszerek, vonatkoztatási pontok; — Vízelvezetés és szellőztetés lehetőségei; — A villámcsapás elleni védelem lehetőségei. | ||||||||
b) — Héjszerkezet, tehetviselő borítás, textilszövet borítású szerkezetek, hossztartók, hosszirányú merevítők, válaszfalak, törzskeretek, padlószerkezetek, korrozió elleni védelem; — A szerkezet összeépítésének módszerei: szegecselés, ragasztás, csavarozás; — Felületvédelem: krómozás, eloxálás, festés; — Felületek tisztítása; — A törzsszerkezet szimmetriája: a kiegyenlítés eljárásai, szimmetria-ellenőrzések. | 2 | |||||||
11.3.LA — Törzsszerkezetek — repülőgépek | ||||||||
11.3.1.LA — Törzs (ATA 52/53/56) — Szerkezete; — Szárny, vezérsíkok / farokszerkezet, futóművek bekötése; — Ülések rögzítése; . — Ajtók: üzemeltetése; — Ablakok és szélvédők beépítése. | 2 | |||||||
11.3.2.LA — Szárnyak (ATA 57) — Szerkezete; — Tüzelőanyagtartályok elhelyezése; — Futóművek, kormányfelületek, felhajtóerő és légellenállás-növelő eszközök bekötése. | 2 | |||||||
11.3.3.LA — Vezérsíkok (ATA 55) — Szerkezete és bekötései. | — | — | — | 2 | — | — | — | — |
11.3.4.LA — Kormányfelületek (ATA 55/57) — Szerkezete és bekötései; — Tömeg és aerodinamikai erők kiegyenlítése. | 2 | |||||||
11.3.5.LA — Hajtómű burkolatok és bekötések (ATA 54) — Szerkezete; — Tűzfalak és hajtómű bekötés. | 2 | |||||||
11.4.LA — (Használaton kívül) | ||||||||
11.5.LA — Műszerek/Avionikai rendszerek | ||||||||
11.5.1.LA — Műszerrendszerek (ATA 31) — Pitot statikus rendszerek: magasságmérő, sebességmérő, variométer; — Giroszkópok: műhorizont, térbeli helyzetkijelző, csúszás-elfordulás jelző; — Iránytűk, kompasszok; — Állásszögjelzés, átesésjelző. | 2 | |||||||
11.5.2.LA — Avionikai rendszerek — A következők rendszerek szerkezeti kialakításának, elrendezésének és üzemeltetésének alapelvei; | 1 | |||||||
— Hírközlő rendszerek; — Navigációs rendszerek. | ||||||||
11.6.LA — Elektromos energia rendszer (ATA 24) — Akkumulátorok elhelyezése és üzemeltetése; — Egyenáramú energiatermelés, áramfejlesztés; — Váltóáramú energiatermelés, áramfejlesztés; — Feszültségszabályozás; — Energiaelosztás és áramkörök védelme. | 2 | |||||||
11.7.LA — Berendezések és felszerelések (ATA 25) — A vészhelyzeti berendezésekkel szemben támasztott követelmények; — Ülések, biztonsági övek, bekötések; | 2 | |||||||
11.8.LA — Tűzvédelem (ATA 26) — Tűzoltó-rendszerek/berendezések. | — | — | — | 2 | — | — | — | — |
11.9.LA — Kormány szervek (ATA 27) — Elsődleges kormányok: csűrők, magassági kormány, oldalkormány; — Trimmvezérlés; — Felhajtóerőt növelő berendezések; — Rendszerüzemeltetés: kézi vezérlés, hidraulikus, pneumatikus, elektromos üzemeltetés; — Kiegyensúlyozás és beszabályozás; — Átesés gátló rendszer. | 3 | |||||||
11.10.LA — Tüzelőanyag-rendszerek (ATA 28) — A rendszerek felépítése, elrendezése; — Tüzelőanyag-tartályok; — Ellátó rendszerek; — Jelzések és figyelmeztetések; — Tüzelőanyagfeltöltés és -leeresztés; | 3 | |||||||
11.11.LA — Hidraulika rendszer (ATA 29) — A rendszer elrendezése; — Hidraulika folyadékok; — Hidraulika tartályok és akkumulátorok; — A hidraulikus nyomás előállítása: elektromos és mechanikus módon; — Nyomásszabályozás; — Nyomás és folyadék eloszás; — Jelzések és figyelmeztető rendszerek. | 3 | |||||||
11.12.LA — Jég, jegesedés és eső elleni védelem (ATA 30) — A jég kialakulása, osztályozása és érzékelése; — Jégtelenítő rendszerek: elektromos, pneumatikus és kémiai eszközök; — Távadók/érzékelők és leeresztőcsövek fűtése. | 3 | |||||||
11.13.LA — Futóművek (ATA 32) — Kialakítása, a lengéscsillapítás; | — | — | — | 3 | — | — | — | — |
— Futókiengedő és behúzó rendszerek, normál és vész üzemmódban; — Jelzések és figyelmeztetések; — Kerekek, fékek, futóköpenyek, kormányzás. | ||||||||
11.14.LA — Fények és világítás (ATA 33) — Külső: navigációs fények, fényszórók; — Belső: kabin, pilótafülke; — Vész világítás | 3 | |||||||
11.15.LA — Kiegészítő ismeretek a) — Diódák és tranzisztorok jellemzői; | — | — | — | 1 | — | — | — | — |
b) — Dugattyús motor kipufogójáról működő fűtőrendszer. | 3 |
12. Modul - Helikopterek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
12.1 - A repülés elmélete - a forgószárnyak aerodinamikája - Terminológia; - A giroszkópikus precesszió hatásai; - Forgatónyomaték-reakció és irányvezérlés; - A asszimetrikus felhajtóerő és a lapátvégek átesése; - Transzlációs hatás és helyesbítése; - A Coriolis-hatás és kiegyenlítése; - Örvénygyűrű-állapot, a meghajtóerő beállítása, túlbólintás; - Autorotáció; - Földhatás, párnahatás | 1 | 2 | ||||||
12.2 - Repülési kormányszervek - Ciklikus állásszög-vezérlés; - Egyesített állásszög-vezérlés; - Forgótárcsa; - Függőleges tengely körüli elfordulás vezérlése: nyomatékkiegyenlítő vezérlés, faroklégcsavar, megfúvatott levegős kormányzás; - Forgószárnyak: kialakítása és üzemeltetési jellemzői; - Forgószárnylapátok: fő és hátsó forgószárny kialakítása és bekötése; - Trimmvezérlés, állandó és állítható stabilizátorok; - Rendszerüzemeltetés: kézi, hidraulikus, elektromos és elektronikus; - Műterhelés; - Kiegyensúlyozás és szabályozás. | 2 | 3 | ||||||
12.3 - Forgószárny kiegyenlítése és vibrációanalízis - Forgószárny kiegyenlítés, beállítás; - Fő- és farok forgószárny kiegyenlítése; | 1 | 3 | ||||||
- Fő- és farok forgószárny dinamikus kiegyensúlyozása; - A vibráció típusai, a vibráció csökkentésének módjai; - Földi rezonancia. | ||||||||
12.4 - Áttételek - Áttételházak, fő- és farok forgószárnyak; - Tengelykapcsolók, szabad kerekes egység és rotorfék. | 1 | 3 | ||||||
12.5 - A helikopter törzsszerkezete a) - A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légialkalmassági követelmények; - Szerkezetek osztályozás, elsődleges, másodlagos és harmadlagos; - Meghibásodás-biztos, biztonságos élettartam, károsodás-elviselés fogalma; - Azonosítási rendszerek, vonatkoztatási pontok; - Feszültség, hajlítás, nyomás, nyírás, csavarás, feszülés, kifáradás; - Vízelvezetés és szellőztetés lehetőségei; - Rendszerek elhelyezésének lehetőségei; - A villámcsapás elleni védelem lehetőségei. | 2 | 2 | ||||||
b) - Héjszerkezet, teherviselő borítás, hossztartók, hosszirányú merevítők, válaszfalak, törzskeretek, feszültség gyűjtők, merevítőducok, merevítőhuzalok, merevítőelemek, gerendák, padlószerkezetek, merevítések, törzsburkolat, korrozió elleni; - Pilonok, stabilizátorok, futóművek bekötése; - Ülések elhelyezése; - Ajtók: szerkezete, működtető mechanizmusok, üzemeltetése és biztonsági eszközök; - Ablakok és a szélvédő szerkezete; - Tüzelőanyag tartályok; - Tűzfalak; - Hajtóművek/motorok felfüggesztése; - A szerkezet összeépítésének módszerei: szegecselés, ragasztás, csavarozás; - Felületvédelem: krómozás, eloxálás, festés; - Felületek tisztítása; - A törzsszerkezet szimmetriája: az kiegyenlítés eljárásai, szimmetria-ellenőrzések. | 1 | 2 | ||||||
12.6 - Légkondicionálás (ATA 21) 12.6.1 - Levegőbetáplálás - Levegő táplálás lehetőségei: levegőelvétel a hajtóművektől, valamint földi táplálás. | 1 | 2 | - | - | - | - | - | - |
12.6.2 - Légkondicionálás - Légkondicionáló rendszerek; - Elosztó rendszerek; | 1 | 3 | ||||||
- Levegőáramlás- és hőmérséklet-szabályozó rendszerek; - Védő és figyelmeztető rendszerek. | ||||||||
12.7 - Műszer- és avionikai rendszerek 12.7.1 - Műszerrendszerek (ATA 31) - Pitot statikus rendszerek: Magasságmérő, sebességmérő, variométer; - Giroszkopok: műhorizont, térbeli helyzetkijelző, iránykijelző, navigációs főműszer, dőlés-elfordulás jelző, forduló-koordinátor; - Iránytűk, kompasszok; - Vibrációjelző rendszerek (HUMS); - Egyéb légijárműrendszerek kijelzései. | 1 | 2 | ||||||
12.7.2 - Avionikai rendszerek - A következő rendszerek szerkezeti kialakításának, elrendezésének és üzemeltetésének alapelvei: - Robotpilóta (ATA 22) - Hírközlő rendszerek (ATA 23) - Navigációs rendszerek (ATA 34) | 1 | 1 | ||||||
12.8 - Elektromos energia rendszer (ATA 24) - Akkumulátorok elhelyezése és üzemeltetésük; - Egyenáramú és váltóáramú energiatermelés és áramfejlesztés; - Kényszerhelyzeti (vész) energiatermelés; - Feszültségszabályozás, áramkörök védelme; - Energiaelosztás; - Áramátalakítók, transzformátorok és egyenirányítók; - Külső/földi energiaellátás. | 1 | 3 | ||||||
12.9 - Berendezések és felszerelések (ATA 25) a) - A vészhelyzeti berendezésekkel szemben támasztott követelmények; - Ülések, biztonsági övek, bekötések; - Teheremelő berendezések. | 2 | 2 | - | - | - | - | - | - |
b) - Vészhelyzeti úszótalpak; - A kabin kialakítása, a teheráru rögzítése; - A berendezések elrendezése; - A kabinberendezések beépítése. | 1 | 1 | ||||||
12.10 - Tűzvédelem (ATA 26) - Tűz- és füstérzékelők, figyelmeztető rendszerek; - Tűzoltó rendszerek/berendezések - Rendszerellenőrzése. | 1 | 3 | ||||||
12.11 - Tüzelőanyag-rendszerek (ATA 28) - A tüzelőanyag-rendszer elhelyezése és felépítése; - Tüzelőanyag-tartályok; | 1 | 3 | ||||||
- Ellátó rendszerek; - Tüzelőanyag-kiürítés, szellőztetés és tüzelőanyag-leeresztés; - Kereszttáplálás és tüzelőanyag-áttáplálás; - Jelzések és figyelmeztetések; - Tüzelőanyag-feltöltés és -leeresztés. | ||||||||
12.12 - Hidraulikus energia (ATA 29) - A rendszer elrendezése; - Hidraulika folyadékok; - Hidraulika tartályok és akkumulátorok; - A hidraulikus nyomás előállítása: elektromos, mechanikus és pneumatikus módon; - Vészhelyzeti hidraulikus nyomás előállítása; - Nyomásszabályozás; - Energiaelosztás; - Jelzések és figyelmeztető rendszerek; - Az egyéb rendszerekhez való kapcsolat. | 1 | 3 | ||||||
12.13 - Jég, jegesedés és eső elleni védelem (ATA 30) - A jég kialakulása, osztályozása és érzékelése; - Jegesedésgátló és jégtelenítő rendszerek: elektromos, forró levegős és kémiai eszközök; - Esőlepergető és -eltávolító - Távadók/érzékelők és leeresztőcsövek fűtése. | 1 | 3 | ||||||
12.14 - Futóművek (ATA 32) - Kialakítása és lengéscsillapítás; - Futókiengedő és behúzó rendszerek; - Jelzések és figyelmeztetések; - Kerekek, futóköpenyek és fékek; - Kormányzás; - Csúszótalpak, úszótalpak. | 2 | 3 | ||||||
12.15 - Fények és világítás (ATA 33) - Külső: navigációs fények, fényszórók, guruló fények, állóhelyi fények; - Belső: kabin, pilótafülke, rakodótér; - Vész világítás. | 2 | 3 | ||||||
12.16 - Pneumatikus/Vákuum rendszer (ATA 36) - A rendszer elrendezése; - Források: hajtómű kompresszorok, tartályok, földi táplálás; - Nyomásszabályozó; - Elosztás; - Jelzések és figyelmeztetések; - Az egyéb rendszerekhez való kapcsolat. | 1 | 3 |
13. Modul - Légijárművek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
A repülés elmélete 13.1.1 — Repülőgép aerodinamikája és kormányszervei — Az alábbiak működése és hatása: = dőlésvezérlés: csűrők és áramlásrontó szárny féklapok; = bólintásvezérlés: magassági kormányok, vezérsíkok, változtatható beállítású vezérsíkok és kacsaszárnyak; = legyezőmozgás csillapítás, oldalkormány kitérés határolók; — Kombinált csűrő- és magassági kormány (ele-von), illetve kombinált oldal- és magassági kormány (ruddervator) segítségével végrehajtott kormányzás; — Felhajtóerőt növelő elemek: orrsegédszárny, fékszárny és féklap; — Légellenállást növelő elemek: áramlásrontó aerodinamikai fékek, szárnyféklapok, féklapok; — Trimmlapok, rásegítő lapok, asszimetrikus beállítású vezérlőfelületek működése és hatása. | 1 | |||||||
13.1.2 — Nagysebességű repülés — A hang sebessége, szubszonikus repülés, transszonikus repülés, szuperszonikus repülés, Mach-szám, kritikus Mach-szám. | 1 | |||||||
13.1.3 — Forgószárnyas légijárművek aerodinamikája — Terminológia; — A forgószárny ciklikus állásszög-vezérlése és az egyesített állásszög-vezérlés, valamint a nyomaték kiegyenlítés működése és hatása. | 1 | |||||||
13.2 — Szerkezetek — általános elvek a) — A szerkezettan alapjai. | — | — | 1 | — | — | — | — | — |
b) — Hely- és övezet meghatározási (vonatkoztatási) rendszerek; — Elektromos kötések; — Villámcsapás elleni óvintézkedések. | 2 | |||||||
13.3 — Automatikus repülés (ATA 22) — Az automatikus repülésvezérlés alapelvei, beleértve a működési elveket és a jelenleg használatos terminológiát; — Parancsjelek kialakítása; — Üzemmódok: a dőlési- (kerszt), hossz- és oldalcsatornák; — Legyezőmozgás-csillapítók; — Helikopterek stabilitást javító rendszerei; — Automatikus trimmvezérlés; — A robotpilóta csatlakoztatása a navigációs eszközökhöz; | 3 | |||||||
— Automatikus tolóerő-vezérlés; — Automatikus leszállási rendszerek: alapelvek és kategóriák, üzemmódok, megközelítés, siklópálya, leszállás, átstartolás, rendszermonitorok és lehetséges meghibásodások. | ||||||||
13.4 — Hírközlés/Navigáció (ATA 23/34) A rádióhullámok terjedésének alapjai, antennák, tápvonalak, közleményváltás, vevő- és adókészülékek; — A következő rendszerek működési elve: — Ultrarövid hullámú hírközlés (VHF — Very High Frequency), — Középhullámú hírközlés (HF — High Frequency), — Audió rendszer, — Vészjeladó rádióállomás, — Fedélzeti hangrögzítők (CVR — Cockpit Voice Recorder), — URH irányadó (VOR — Very High Frequency Omnidirectional Range), — Automatikus rádióiránytű (ADF — Automatic Direction Finding), — Műszeres leszállító rendszer (ILS — Instrument Landing System), — Mikrohullámú leszállító rendszer (MLS — Micro-wave Landing System), — Repülési pálya vezérlő rendszer (FDS — Flight Director Systems), — Távolságmérő berendezés (DME — Distance Measuring Equipment); — Ultrahosszú hullámú rádió-navigációs rendszer (VLF/Omega — Very Low Frequency); — Doppler-navigáció; — Területi navigációs rendszerek (RNAV — Area Navigation Systems); — Repüléskoordináló és optimalizáló rendszerek (FMS — Flight Management Sytems); — Globális helymeghatározó rendszer (GPS — Global Positioning System) és Globális Műholdas navigációs rendszer (GNSS — Global Navigational Satellite System); — Tehetetlenségi navigációs rendszer (INS — Inertial Navigational System; — Másodlagos jeladó (SSR — Secondary Surveillance System); — Összeütközést megakadályozó fedélzeti rendszer (TCAS — Traffic Alert and Collision Avoidance System) — Időjárás-felderítő radar; — Rádió-magasságmérő; — ARINC hírközlő és bejelentőrendszer | 3 | |||||||
13.5 — Elektromos rendszerek (ATA 24) — Akkumulátorok felszerelése és működése; | — | — | 3 | — | — | — | — | — |
— Egyenáramú rendszer és áramfejlesztés; — Váltóáramú rendszeres áramfejlesztés; — Kényszerhelyzeti (vész) rendszer és áramfejlesztés; — Feszültségszabályozás; — Energiaelosztás; — Áramátalakítók, transzformátorok, egyenirányítók; — Áramkörök védelme; — Külső/földi áramforrás. | ||||||||
13.6 — Berendezések és felszerelések (ATA 25) — Az elektronikus vészhelyzeti felszerelésekre vonatkozó követelmények; — Utastájékoztató és szórakoztató rendszer. | 3 | |||||||
13.7 — Vezérlés (ATA 27) a) . — Elsődleges kormányok: csűrők, magassági kormány, oldalkormány, áramlásrontó lapok; — Trimmvezérlés; — Aktív terhelésvezérlés; — Felhajtóerőt növelő berendezések; — Aerodinamikai fékek, szárnyféklapok; — Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus és pneumatikus; — Műterhelés, legyezőmozgás-csillapító, Mach-trimm, az oldalkormány kitérésének határolása, kormányfelületek széllökés-elleni védelme; — Átesés elleni védelem; | 1 | |||||||
b) — Rendszerműködtetés: elektromos, elektronikus (Fly-By-Wire) | 2 | |||||||
13.8 — Műszerrendszerek (ATA 31) — Osztályozás; — Légkör; — Terminológia; — Nyomásmérő eszközök és rendszerek; — Pitot-statikus rendszerek; — Magasságmérők; — Variométerek; — Sebességmérők; — Mach-szám mérők; — Magasságjelző/magasság riasztórendszerek; — Levegőnyomás adatokat feldolgozó számítóegység; — Műszerek pneumatikus rendszerei; — Közvetlen leolvasású nyomás- és hőmérsékletmérők; — Hőmérsékletjelző rendszerek; — Tüzelőanyagmennyiség-jelzők; — Pörgettyű elv; — Műhorizontok; | 2 | |||||||
— Csúszásjelzők; — Iránypörgettyűk; — Veszélyes földmegközelítést jelölő rendszer (GPWS — Ground Proximity Warning System); — Irányrendszerek; — Repülési adatrögzítők. (FDR — Flight Data Re-cording Systems); — Elektronikus repülési műszerrendszer (EFIS — Electronic Flight Instrument System); — Figyelmeztető jelzések integrált rendszere; — Átesésjelző és állásszögjelző rendszer; — Rezgésmérés és kijelzés. | ||||||||
13.9 _ Fények, világítás (ATA 33) — Külső: navigációs fények, leszálló és gurulófényszórók stb.; — Belső: utaskabin, pilótafülke, rakodótér. — Vészvilágítás. | 3 | |||||||
13.10 — Fedélzeti karbantartási rendszerek (ATA 45) — Központi karbantartási számítógéprendszer; — Adat be- és letöltő rendszer; — Elektronikus könyvtárrendszer; — Nyomtatás; — A szerkezet állapotát figyelő rendszer (megengedett sérülés figyelés). | 2 |
14. Modul - Meghajtás/propulzió
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
14.1 — Gázturbinás hajtóművek a) — A sugárhajtómű, a turbóventillátoros, a szabadtengelyű gázturbinás hajtómű és a légcsavaros gázturbinás hajtóművek szerkezeti kialakítása és üzemeltetése. | — | — | 1 | — | — | — | — | — |
b) — Elektronikus hajtóművezérlő és tüzelőanyagszabályzó rendszer (FADEC) | 2 | |||||||
14.2 — A hajtóművek kijelző rendszerei — A kiáramló gáz hőmérsékletét/fokozatok közi turbinahőmérsékletet mérő rendszer; — Hajtómű fordulatszámmérő; — Hajtómű tolóerő mérése: hajtómű-nyomásviszony (EPR), a turbina utáni nyomás, vagy a fúvócső nyomásmérő rendszere; — Olaj-nyomás és hőmérséklet; — Tüzelőanyag-nyomás, hőmérséklet és áramlás; — Szívótér nyomás mérő; — Hajtómű nyomatéka; — Légcsavar forgási sebességének mérése. | 2 |
15. Modul - Gázturbinás hajtóművek
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
15.1 — Alapismeretek — Helyzeti energia, mozgási energia, Newton-mozgástörvényei, Brayton-ciklus; — Az erő, munka, teljesítmény, energia, sebesség és gyorsulás közötti összefüggések; — A sugárhajtómű, a turbóventillátoros-, a szabadtengelyű gázturbinás hajtómű és a légcsavaros gázturbinás hajtóművek szerkezeti kialakítása. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.2 — Hajtóművek teljesítménye — Teljes tolóerő és fajlagos tolóerő, tolóerő eloszlás, eredő tolóerő, hajtómű teljesítmény lóerőben történő kifejezése, tengelyhez viszonyított tolóerő, fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás; — Hajtómű hatásfokai; — Kétáramúsági fok és hajtómű nyomásviszony; — A kiáramló gáz nyomása, hőmérséklete és sebessége; — Hajtóművek névleges teljesítménye, statikus tolóerő, sebességi hatás, magasság és forró éghajlat, simított tolóerőgörbe, korlátozások. | 2 | 2 | ||||||
15.3 — Beömlőnyílás/szívótorok — A kompresszor beömlő nyílása; — Különféle beömlőnyílás-konfigurációk hatásai; — Jegesedés elleni védelem. | 2 | 2 | 2 | |||||
15.4 — Kompresszor — Axiális és centrifugális típusok; — Konstrukciós jellemzők, üzemeltetési alapelvek és alkalmazások; — A ventilátorlapát kiegyensúlyozása; — Üzemeltetés; — A kompresszor instabilitásának és a pompázsjelen-ség okai és hatásai; — A légáramlás szabályozásának eljárásai: levegőelvételi szelepek, állítható bevezető terelőlapátsor; állítható állólapátsor; — Kompresszor nyomásviszonya. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.5 — Tüzelőtér — Szerkezeti jellemzők, üzemeltetési alapelvek. | 1 | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.6 — Turbina — A turbinalapátok különféle típusai, üzemeltetése és jellemzőik; — A lapátok és a tárcsa illesztése; — Turbina állólapátsor; — A turbina forgólapátjainak terhelése és igénybevétele. | 2 | 2 | 2 . | |||||
15.7 — Fúvócső — Szerkezeti jellemzők és üzemeltetési alapelvek; — Szűkülő, táguló és szabályozvató keresztmetszetű fúvócső; — Hajtóművek zajcsökkentése; — Sugárfordítók. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.8 — Csapágyak és tömítések — Szerkezeti jellemzők és üzemeltetési alapelvek. | — | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.9 — Kenő- és tüzelőanyagok — Jellemzők és specifikációk; — Üzemanyag összetevői; — Biztonsági előírások. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.10 — Kenő rendszerek — Rendszer működése, felépítése és alkotó elemei. | 1 | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.11 — Tüzelőanyag rendszer — Hajtómű vezérlés működése és az tüzelőanyag szabályzó rendszer elhelyezkedése a hajtómű szabályzó elektronikus rendszerben (FADEC); — A rendszer tagozódása és részei. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.12 — Levegőrendszer — A hajtómű üzemelés levegő elosztása és jégtelenítő rendszer, belső hűtéssel, tömítése és külső levegő használata. | 1 | 2 | - | 2 | ||||
15.13 — Indítási és gyújtási rendszerek — A hajtóműindító rendszer működése és részegységei elemei; — Gyújtó rendszer és részei; — A karbantartás biztonsági előírásai. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.14 — Hajtómű kijelző rendszerei — Kiáramló gáz hőmérséklet/turbinafokozatok közötti hőmérséklet; — Hajtómű tolóerő kijelző: hajtómű nyomásviszony, hajtómű kiömlő nyomás vagy sugárcső nyomás rendszer; — Olaj nyomás és hőmérséklet; — Üzemanyag nyomás és fogyasztás; — Hajtómű fordulatszám; — Vibráció mérés és kijelzés; — Nyomaték; — Teljesítmény. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.15 — Teljesítményfokozó rendszerek — Működés és felhasználás; — Víz befecskendezés, víz metanol; — Utánégető rendszer. | — | 1 | — | — | — | — | 1 | — |
15.16 — Turbólégcsavaros hajtóművek — Gáz csatolás/szabad turbina és hajtás csatolt turbinák; — Redukáló hajtások; — Integrált hajtómű és légcsavar beállítás; — Túlpörgést gátló egységek. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.17 — Szabadtengelyű gázturbinás hajtóművek — Berendezés, meghajtási rendszer, redukáló áttétel, csatoló szerkezet, vezérlő rendszer. | 1 | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.18 — Fedélzeti gázturbina (APU) — Feladata, működése, védelmi rendszerek. | 1 | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.19 — Hajtómű beépítése — Tűzfal kialakítása, hajtóműburkolat, akusztikus panelek, hajtómű bekötés, vibráció csökkentő bekötés, hajlékony tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, vezetékek, vezérlőkébelek, tolórudak, emelési, alátámasztási pontok, leeresztők. | 1 | 2 | 2 | |||||
15.20 — Tűzvédelmi rendszerek — Tűzjelző és tűzoltó rendszerek működése. | 1 | 2 | — | — | — | — | 2 | — |
15.21 — Hajtómű ellenőrzése és földi üzemeltetése — Hajtómű indítás és földi működtetés; — Hajtómű kimenő teljesítményének és paramétereinek értelmezése; — Trend figyelés (beleértve olaj és vibráció elemzést, boroszkopos vizsgálatokat); — Hajtómű és berendezései hajtómű gyártó által meghatározott feltételek, korlátozások és adatok alapján történő ellenőrzése; — Kompresszor mosás/tisztítás; — Idegen tárgytól való sérülés. | 1 | 3 | 3 | |||||
15.22 — Hajtómű raktározása és konzerválása — Hajtómű és segédberendezései/rendszerei konzerválása és kikonzerválása. | 2 | 3 |
16. Modul - Dugattyús motorok
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
16.1 — Alapismeretek — Mechanikai, hő és térfogati hatásfok; — Működési körfolyamat; — Dugattyú mozgása és a sűrítési viszony; — A motor felépítése és a gyújtás sorrendje. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.2 — Motor működési jellemzők — Teljesítmény számítása és mérése; — Motor teljesítményét befolyásoló tényezők; — Keverék, fojtás, előgyújtás. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.3 — Motor szerkezete — Forgattyúsházak, főtengelyek, vezérműtengelyek, olajteknők; — Segédberendezés áttételház; — Henger és dugattyú együttes; — Hajtókar, szívó és kipufogó csővezetékek; — Szelep mechanizmusok; — Légcsavaráttételek. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.4 — Motor tüzelőanyag rendszere 16.4.1 — Porlasztók — Típusai, vezérlések és működési alapelvek; — Jegesedés és fűtés; | 1 | 2 | — | 2 | — | — | — | 2 |
16.4.2 — Tüzelőanyag befecskendező rendszerek — Típusai, vezérlések és működési alapelvek. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.5 — Indító és gyújtási rendszerek — Indító rendszerek; — Mágnes típusok, felépítés és működési alapelv; — Gyújtás kábelek, gyújtógyertyák; — Kis és nagy feszültségű rendszer. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.6. — Szívó, kipufogó és hűtő rendszerek — Szívó rendszer felépítése és működése beleértve a kiegészítő levegő rendszert; — Kipufogó rendszer és motor hűtő rendszer. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.7 — Feltöltés/turbófeltöltés — Feltöltő alapelve és célja, valamint a motor jellemzőire gyakorolt hatása; — Feltöltő/turbófeltöltő rendszer felépítése és működése; — A rendszerrel kapcsolatos szakkifejezések; — Szabályzó rendszer; — Rendszer védelme. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.8 — Kenő- és tüzelőanyagok — Jellemzők és specifikációk; — Üzemanyag adalékok; — Biztonsági előírások. | 1 | 2 | 2 | — | 2 | |||
16.9 — Kenő rendszer — Rendszer működése, felépítése és alkotó elemei. | 1 | 2 | — | 2 | — | — | — | 2 |
16.10 — Motor ellenőrző műszerek — Motor fordulatszám; — Hengerfej hőmérséklet; — Olaj nyomás és hőmérséklet; — Kipufogógáz hőmérséklet; — Üzemanyag nyomás és fogyasztás; — Szívótér nyomás. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.11 — Motor beépítése — Tűzfal kialakítása, motorburkolat, hangelnyelő/akusztikus panelek, motor bekötés, vibráció csökkentő bekötés, tömlők, csővek, tápvezetékek, csatlakozók, vezérlő kötelek és rudazatok, vezetékek, emelési pontok és leeresztők. | 1 | 2 | 2 | 2 | ||||
16.12 — Motor ellenőrzése és földi üzemeltetése — Indítási folyamata és földi működtetés; — Motor kimenő teljesítményének és paramétereink értelmezése; — A motor és berendezései motor gyártó által meghatározott feltételek, korlátozások és adatok alapján történő ellenőrzése. | 1 | 3 | 3 | 2 | ||||
16.13 — Motor raktározása és konzerválása — A motor és segédberendezéseinek/rendszereinek konzerválása és kikonzerválása. | — | 2 | — | 2 | — | — | — | 2 |
17. Modul - Légcsavarok
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
17.1 — Alapismeretek — Lapelem elmélet; — Kis és nagy lapát beállítási szög, fordított beállítási szög, állásszög, forgási sebesség; — Légcsavar csúszás; — Aerodinamikai-, centrifugál- és vonóerő; — Nyomaték; — A légcsavarlapát relatív állásszöge; — Vibráció és rezonancia. | 1 | 2 | 2 | |||||
17.2 — Légcsavar szerkezete — Kompozit és fém légcsavarok építési eljárásai, valamint alkalmazott anyagai; — Lapát elem, lapát formák, lapáttő és a légcsavar agy összeállítása; — Állandó beállítási szögű, változtatható beállítási szögű és állandó fordulatszámú légcsavarok; — Légcsavar és légcsavar kúp felszerelése. | 1 | 2 | 2 | |||||
17.3 — Légcsavarlapát beállítás — Fordulatszám szabályozás és beállítási szög változtatásának lehetőségei; — Fordított beállítási szög és vitorlába állás; — Túlpörgés védelem. | 1 | 2 | 2 | |||||
17.4 — Légcsavar szinkronizálás — Fordulatszám és fázis szinkronizáló rendszer kialakítása. | — | 2 | — | 2 | — | — | — | — |
17.5 — Légcsavar jegesedés elleni védelme — Folyadékos és villamos jégtelenítő berendezések. | 1 | 2 | — | 2 | — | — | — | — |
17.6 — Légcsavar karbantartás — Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás; — Lapát követés; — Lapát sérülés minősítése, kopás, korrózió, ütközésből származó sérülés, felválás; — Légcsavar javítás; — Légcsavaros hajtómű/motor működtetése. | 1 | 3 | 3 |
19. Modul - Faszerkezetű repülőgépek
Elméleti ismereti szint kategóriánként | ||||||||
'A' | 'B1' | 'B2' | 'B3' | 'D1' | 'D2' | 'E1' | 'E2' |
19.1 — Faszerkezetek — A repülőgép faszerkezetek gyártási, szerelési eljárásai; — A repülőgépeken felhasznált fa- és ragasztóanyagok jellemzői és tulajdonságai; — A faszerkezetek védelme, tartósítása és karbantartása; — A faanyagok és a faszerkezetek hiba típusai; — A faszerkezetek hibáinak feltárása; — A faszerkezetek javítása. | 2 | 2 | ||||||
19.2 — Repülőgép borítása — A repülőgépeken felhasznált textilszövet és üvegszövet típusok, valamint azok jellemzői és tulajdonságai; — A textilszövet és üvegszövet hiba típusai; — A textilszövet és üvegszövet borítások javítása. | 2 | 2 |
5. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez[66]
6. számú melléklet a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelethez
A korábbi rendeletek alapján kiadott, illetve az e rendelet szerint kiadandó szakszolgálati engedélyek, képesítések és jogosítások közötti átváltás
1. Az I. táblázat meghatározza, hogy adott alapképzettség, adott - a korábbi rendeletek alapján kiállított - bejegyzésű szakszolgálati engedély, valamint - szükség esetén - egyéb, kiegészítő követelmények teljesülése esetén, különbözeti vizsgák letétele nélkül mely - e rendelet szerint kiállított - légijármű karbantartó szakszolgálati engedély és/vagy üzemképesség tanúsító megbízás alapismereti kategóriának/alkategóriának, milyen korlátozásokkal felel meg.
2. A II. táblázat meghatározza, hogy adott - a korábbi rendeletek alapján kiállított - típus/kategória bejegyzésű szakszolgálati engedély, valamint üzemeltetői/üzembentartói hatáskörben tett sikeres típusvizsga különbözeti vizsgák letétele nélkül mely - e rendelet szerint kiállított - légijármű karbantartó szakszolgálati engedély típus, típuscsoport vagy típus alcsoport bejegyzésnek, milyen korlátozásokkal felel meg.
3. A III. táblázat meghatározza, hogy adott-e rendelet szerint kiállított - légijármű karbantartó szakszolgálati engedély és/vagy üzemképesség tanúsító megbízás alapismereti kategóriához/alkategóriához bejegyzett korlátozás milyen - az alapismereti modulokból vagy azok kijelölt részeiből tett - sikeres különbözeti vizsga esetén törölhető.
I. táblázat
Alapképzettség | Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedélyekbe bejegyzett | Egyéb követelmények | E rendelet szerinti kategória/alkategória | Különbözeti vizsgák letétele nélkül a szakszolgálati engedélybe/üzemképesség tanusító megbízásba bejegyzendő korlátozások | Megjegyzés | ||
típus/kategória | képesítés | jogosítás (szakterület) | |||||
Repülőgép szerelő | Nincs | Nincs | Nincs | Legalább 1 év igazolt forgalmi karbantartási gyakorlat. Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolása. | A1 (Gázturbinás repülőgépek), A2 (Dugattyús motoros repülőgépek), A3 (Gázturbinás, helikopterek), A4 (Dugattyús motoros helikopterek), illetve ezek kombinációi. (A bejegyzendő alkategória az igazolt gyakorlattól függ.) | Nincs | Vonatkozik azon kérelmezőkre, akik: - a rendelet hatálybalépésekor rendelkeznek az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolásával, - a rendelet hatálybalépésekor repülőgép szerelő alapképzésen, annak megléte esetén az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges egyéb tanfolyamon/gyakorlaton vesznek részt. |
Repülőgép szerelő | Nincs | Nincs | Nincs | Legalább 3 év igazolt - az adott (al)kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolása. | B1.1 (Gázturbinás repülőgépek), B1.2 (Dugattyús motoros repülőgépek), B1.3 (Gázturbinás helikopterek), B1.4 (Dugattyús motoros helikopterek). B3, illetve ezek kombinációi, (A bejegyzendő alkategória az igazolt gyakorlattól függ.) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok rendszereire. | Vonatkozik azon kérelmezőkre, akik: - a rendelet hatálybalépésekor rendelkeznek az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolásával, - a rendelet hatálybalépésekor repülőgép szerelő alapképzésen, annak megléte esetén az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges egyéb tanfolyamon/gyakorlaton vesznek részt. |
Repülőgép műszerész | Nincs | Nincs | Nincs | Legalább 3 év forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolása. | B2 | Nincs | Vonatkozik azon kérelmezőkre, akik: - a rendelet hatálybalépésekor rendelkeznek az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolásával, - a rendelet hatálybalépésekor repülőgép szerelő alapképzésen, annak megléte esetén az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges egyéb tanfolyamon/gyakorlaton vesznek részt. |
Repülőgép műszerész | Nincs | Nincs | Nincs | Legalább 3 év igazolt - az adott (al)kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolása. | B1.1 (Gázturbinás repülőgépek), B1.2 (Dugattyús motoros repülőgépek), B1.3 (Gázturbinás helikopterek), B1.4 (Dugattyús motoros helikopterek), illetve ezek kombinációi. (A bejegyzendő alkategória az igazolt gyakorlattól függ.) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Vonatkozik azon kérelmezőkre, akik: - a rendelet hatálybalépésekor rendelkeznek az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges összes követelmény teljesítésének igazolásával, - a rendelet hatálybalépésekor repülőgép szerelő alapképzésen, annak megléte esetén az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedély kiadásához szükséges egyéb tanfolyamon/gyakorlaton vesznek részt. |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás repülőgép típus(ok) | Művelet orientált forgalmi minősítő | A | Nincs | A1 (Gázturbinás repülőgépek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros repülőgép típus(ok) | Művelet orientált forgalmi minősítő | A | Nincs | A2 (Dugattyús motoros repülőgépek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás helikopter típus(ok) | Művelet orientált forgalmi minősítő | A | Nincs | A3 (Gázturbinás helikopterek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros helikopter típus(ok) | Művelet orientált forgalmi minősítő | A | Nincs | A4 (Dugattyús motoros helikopterek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás repülőgép típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | Legalább 1 év igazolt forgalmi karbantartási gyakorlat (beleértve a Légijármű szerelő képesítéshez szükséges gyakorlatot is). | A1 (Gázturbinás repülőgépek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros repülőgép típus(ok) | Légijármű szerelő | II,III (és ezek kombinációja) | Legalább 1 év igazolt forgalmi karbantartási gyakorlat (beleértve a Légijármű szerelő képesítéshez szükséges gyakorlatot is). | A2 (Dugattyús motoros repülőgépek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás helikopter típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | Legalább 1 év igazolt forgalmi karbantartási gyakorlat (beleértve a Légijármű szerelő képesítéshez szükséges gyakorlatot is). | A3 (Gázturbinás helikopterek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros helikopter típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | Legalább 1 év igazolt forgalmi karbantartási gyakorlat (beleértve a Légijármű szerelő képesítéshez szükséges gyakorlatot is). | A4 (Dugattyús motoros helikopterek) | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás repülőgép típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.1 (Gázturbinás repülőgépek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros repülőgép típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.2 (Dugattyús motoros repülőgépek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok gépész alrendszereire | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás helikopter típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.3 (Gázturbinás helikopterek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros helikopter típus(ok) | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.4 (Dugattyús motoros helikopterek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Légijármű típusbejegyzés | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Légijármű típusbejegyzés | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.1 vagy B1.2 vagy B1.3 vagy B1.4, illetve ezek kombinációi (az alkategória bejegyzésiek) a bejegyzett típus(ok) kategóriájától függ) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás repülőgép típus(ok) | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III | Nincs | B1.1 (Gázturbinás repülőgépek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre, és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros repülőgép típus(ok) | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III | Nincs | B1.2 (Dugattyús motoros repülőgépek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Gázturbinás helikopter típus(ok) | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III | Nincs | B1.3 (Gázturbinás helikopterek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Dugattyús motoros helikopter típus(ok) | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III | Nincs | B1.4 (Dugattyús motoros helikopterek) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Légijármű típusbejegyzés | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Légijármű típusbejegyzés | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.1 vagy B1.2 vagy B1.3 vagy B1.4, illetve ezek kombinációi (az alkategória bejegyzésiek) a bejegyzett típus(ok) kategóriájától függ) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Légijármű típusbejegyzés | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | 1 | Legalább 3 év igazolt forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat II-es vagy I-es típusú minősítőként. | C | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Mot C | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Mot C | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő . képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Mot C | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Mot C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Mot C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Mot C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Mot C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | I | Nincs | C | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Mot A és/vagy Mot B | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat az "Egyszerű könnyű repülőgépek" kategóriába nem sorolható típusokon/típuscsoportokon. | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6. hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Mot A és/vagy Mot B | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III (és ezek kombinációja) | Igazolt gyakorlat az "Egyszerű könnyű repülőgépek'' kategóriába nem sorolható típusokon/típuscsoportokon | B1.1 vagy B1.2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Mot A és/vagy Mot B | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | I | Legalább 3 év igazolt forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat II-es vagy I-es típusú minősítőkéntjóváhagyott karbantartó szervezetnél. | C | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Nincs |
Repülőgép szerelő | Mot A és/vagy Mot B | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt karbantartói gyakorlat az "Egyszerű könnyű repülőgépek" kategóriába sorolható típusokon/típuscsoportokon. | B3 | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Mot A és/vagy Mot B | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | I, II, III (és ezek kombinációja) | Igazolt gyakorlat az "Egyszerű könnyű repülőgépek'' kategóriába sorolható típusokon/típuscsoportokon | B3 | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Mot A és/vagy Mot B | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Mot A és/vagy Mot B | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Mot A és/vagy Mot B | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.1 vagy B1.2 vagy B3, illetve ezek kombinációi (az igazolt gyakorlattól függően). | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több kategória/alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Mot A és/vagy Mot B | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.1 vagy B1.2 vagy B3, illetve ezek kombinációi (az igazolt gyakorlattól függően). | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Több kategória/alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriákra 6-6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | Légijármű szerelő | II, III (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott alkategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.3 vagy B1.4 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | Légijármű szerelő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt - az adott kategóriára vonatkozó - forgalmi és/vagy hangár karbantartói gyakorlat. | B1.3 vagy B1.4 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalom-nál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | II, III (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.3 vagy B1.4 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű sárkányra, hajtóműre és azok gépész alrendszereire. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép műszerész | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B2 | Nincs | Nincs |
Repülőgép műszerész | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | IV, Va, Vb, VI (és ezek kombinációja) | Nincs | B1.3 vagy B1.4 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a légijármű villamos rendszereire és a forgalomnál cserélhető avioni-kai berendezésekre. | Mindkét alkategória bejegyzése esetén a szakszolgálati engedélyben nem szereplő alkategóriára 6 hónap igazolt gyakorlat szükséges. Repülőgép szerelő és repülőgép műszerész alapképzettség együttes megléte esetén nincs bejegyzett korlátozás. |
Repülőgép szerelő | Hel A és/vagy Hel B és/vagy Hel C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | I | Nincs | C | Nincs | Nincs |
Repülőgép szerelő | Vit A és/vagy Vit B és/vagy Vit C | Légijármű szerelő | II | A légijármű szerelő képesítés megszerzését követő, legalább 2 év igazolt karbantartói gyakorlat. | B3 | Korlátozva a légijármű sárkányra és annak rendszereire. | Nincs |
Repülőgép szerelő | Vit A és/vagy Vit B és/vagy Vit C | II-es típusú minősítő, I-es típusú minősítő | I, II | Nincs | B3 | Korlátozva a légijármű sárkányra és annak rendszereire. | Nincs |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | II. a/I, II. b/1, II/2, II.3, II/4, II/5, II/5/a (és ezek kombinációja) | Nincs | Dl | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadottjogosítással/ jogosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép szerelő alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | C1,C4, C6,C8,C9, C10, C11, C12, C14, C17, C19(és ezek kombinációja) | Nincs | Dl | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadottjogosítással/jogosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép szerelő alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | IV/l,IV/2, IV/3, IV/4, V. a/1, V. a/2, V. a/3, V. a/4, V. b/1, V. b/2, VI/1, VI/2, VI/3, VI/4 (és ezek kombinációja) | Nincs | D2 | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítással/jogosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép műszerész alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | C2,C3,C5,C13, C15,C18(és ezek kombinációja) | Nincs | D2 | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítással/jogosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép műszerész alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | III | Nincs | E1 és/vagy E2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítással/jogosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép szerelő alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Az adott jogosításhoz elfogadott alapképzettség | Ber. Korl. I-es típusú minősítő | C7, C16 vagy ezek együtt | Nincs | E1 és/vagy E2 (az igazolt gyakorlattól függően) | Korlátozva a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítással/jo-gosításokkal végezhető tevékenységek körére. | A berendezésre szóló üzemképesség tanúsító megbízás tulajdonosa csak addig mentesül az alapvizsga letétele alól, amíg tevékenységét a korábbi rendeletek szerint kiadott jogosítás határain belül végzi. Repülőgép szerelő alapképzettséggel rendelkező engedélyes további feltételek nélkül mentesül a kategóriához tartozó alapvizsga letétele alól. |
Megjegyzés: az e rendelet szerinti szakszolgálati engedélybe bejegyezhető alapismereti (al) kategória az előző rendeletek szerinti, lejárt érvényességű szakszolgálati engedély alapján is.
II. táblázat
Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedélyek fajtái | E rendelet szerinti szakszolgálati engedélybe bejegyezhető típusok/típuscsoportok/alcsoportok | Kategóriák/ alkategóriák | E rendelet szerinti szakszolgálati engedélybe bejegyzendő korlátozások | ||||
Típusjogosítások | Sikeres hatósági (vagy hatóság által elismert) vizsgával zárult jóváhagyott tanfolyamon szerzett légijármű típus. | B1.1 B1.2 B1.3 B1.4 B2 | Az adott típustanfolyam sikeres elvégzését igazoló okmány szerint, de legalább az alapismereti (al)kategóriákhoz bejegyzett korlátozás. | ||||
C | Nincs | ||||||
Sikeres hatósági (vagy hatóság által elismert) vizsgával zárult, jóváhagyott tanfolyamon szerzett légijármű típus. | B1.1 B1.2 B1.3 B1.4 B3 B2 | Az adott típustanfolyam sikeres elvégzését igazoló okmány szerint, de legalább az alapismereti (al)kategóriákhoz bejegyzett korlátozás. | |||||
C | Nincs | ||||||
Sikeres vizsgával zárult, üzemeltető vagy karbantartó szervezet által végrehajtott tanfolyamon szerzett légijármű típus. | B1.1B1.2 B1.3 B1.4 B3 B2 | Az adott típustanfolyam sikeres elvégzését igazoló okmány szerint, de legalább az alapismereti (al)kategóriákhoz bejegyzett korlátozás. | |||||
C | Nincs | ||||||
Kategória jogosítások | Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus (al)csoport(ok), jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Sugárhajtóműves repülőgépek alcsoport Légcsavaros gázturbinás repülőgépek alcsoport Gázturbinás repülőgépek csoport | B1.1 | Az alapismereti alkategóriához bejegyzett korlátozás. | ||||
Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus (al)csoport(ok), jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Fém/kompozit szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport Fa szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport Dugattyús motorral felszerelt repülőgépek csoport | B1.2 | Az alapismereti alkategóriához bejegyzett korlátozás. | |||||
Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus alcsoport jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Gázturbinás helikopterek alcsoport | B1.3 | Az alapismereti alkategóriához bejegyzett korlátozás. | |||||
Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus csoport, jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Dugattyús motorral felszerelt helikopterek alcsoport | B1.4 | Az alapismereti alkategóriához bejegyzett korlátozás. | |||||
Kategória jogosítások | Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus (al)csoport(ok), jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Fém/kompozit szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport Fa szerkezetű, dugattyús motorral felszerelt repülőgép alcsoport Dugattyús motorral felszerelt repülőgépek csoport | B3 | Az alapismereti kategóriához bejegyzett korlátozás. | ||||
Jelen rendelet előírásai szerint bejegyezhető típus (al)csoport(ok), jóváhagyott, illetve üzemeltető/karbantartó szervezet által végrehajtott típustanfolyamok alapján: Fém- és kompozitépítésű vitorlázó repülőgép alcsoport Faépítésű vitorlázó repülőgép alcsoport Vitorlázó repülőgépek csoport | B3 | Az alapismereti kategóriához bejegyzett korlátozás. | |||||
Megjegyzés: az e rendelet szerinti szakszolgálati engedélybe bejegyezhető típusjogosítás az előző rendeletek szerinti, lejárt érvényességű típusbejegyzések, valamint a jóváhagyott típustanfolyam sikeres elvégzését és a szükséges gyakorlatot, gyakorlati vizsgát igazoló okmányok alapján is.
III. táblázat
Alapképzettség | Az előző rendeletek szerinti szakszolgálati engedélybe bejegyzett képesítés | E rendelet szerinti kategória/alkategória | A korlátozás megszüntetéséhez szükséges különbözeti vizsga anyaga, vizsgamodulonként (M) | A korlátozás megszüntetéséhez szükséges különbözeti gyakorlat | |||||||||
Repülőgép szerelő | Típusjogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), MII (11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||
B1.2 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul). M11 (11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.3 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), M12 (12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.4 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), M12 (12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Repülőgép szerelő | Kategóriajogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul),MII (11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||
B1.2 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), MII (11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.3 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), M12 (12.7, 12.8,12.10, 12.13, 12.15) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.4 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3), M5 (teljes modul), M12(12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B3 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M11(LA)(11.5LA, 11.6LA, 11.8LA, 11.12LA, 11.14LA, 11.19LA) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B3 (csak vitorlázó repülőgépek) | Nincs | Nincs | |||||||||||
Repülőgép műszerész | Típusjogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B2 | Nincs | Nincs | |||||||||
Repülőgép műszerész | Kategóriajogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B2 | Nincs | Nincs | |||||||||
Repülőgép műszerész | Típusjogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), Ml 1 (kivéve 11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18), M15 (teljes modul) M17 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||
B1.2 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M11 (kivéve 11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18), M16 (teljes modul) M17 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.3 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M12 (kivéve 12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15), M15 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.4 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M12 (kivéve 12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15), M16 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Repülőgép műszerész | Kategóriajogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M11 (kivéve 11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18), M15 (teljes modul) M17 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||
B1.2 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M11 (kivéve 11.5, 11.6, 11.8, 11.12, 11.14, 11.15, 11.18), M16 (teljes modul) M17 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.3 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M12 (kivéve 12.7,12.8, 12.10, 12.13, 12.15), M15 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B1.4 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M12 (kivéve 12.7, 12.8, 12.10, 12.13, 12.15), M16 (teljes modul) | 1 év gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 6 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
B3 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M11 LA (kivéve 11.5LA, 11.6LA, 11.8LA, 11.12LA, 11.14LA, 11.19LA), M16 (teljes modul) M17 (teljes modul) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Repülőgép szerelő és Repülőgép műszerész | Típusjogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | Nincs | Nincs | |||||||||
B1.2 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B1.3 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B1.4 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B2 | Nincs | Nincs | |||||||||||
Repülőgép szerelő és Repülőgép műszerész | Kategóriajogosított Légijármű szerelő, II-es vagy I-es típusú minősítő | B1.1 | Nincs | Nincs | |||||||||
B1.2 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B1.3 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B1.4 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B3 | Nincs | Nincs | |||||||||||
B3 (csak vitorlázó repülőgépek) | Nincs | Nincs | |||||||||||
B2 | Nincs | Nincs | |||||||||||
Repülőgép szerelő | Berendezésre korlátozott I-es típusú minősítő | Dl | Nincs | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||
D2 | M3 (3.5, 3.7, 3.9, 3.11, 3.15, 3.16, 3.17, 3.18) M4 (4.1.1, 4.1.2, 4.1.3, 4.2, 4.3) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
El | Nincs | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
E2 | Nincs | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Repülőgép műszerész | Berendezésre korlátozott 1-es típusú minősítő | Dl | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||
D2 | Nincs | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
El | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M15 (teljes modul) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
E2 | M6 (kivéve 6.11), M7 (teljes modul), M16 (teljes modul) | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Az előző rendeletek szerint kiadott jogosításokhoz elfogadott egyéb alapképzettség | Berendezésre korlátozott 1-es típusú minősítő | Dl | Az alapképzettségnek megfelelően egyedileg kerül meghatározásra. | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||
D2 | Az alapképzettségnek megfelelően egyedileg kerül meghatározásra. | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
El | Az alapképzettségnek megfelelően egyedileg kerül meghatározásra. | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
E2 | Az alapképzettségnek megfelelően egyedileg kerül meghatározásra. | 6 hónap gyakorlat, ami jóváhagyott különbözeti tanfolyam elvégzése esetén 3 hónapra csökkenthető. | |||||||||||
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[2] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[3] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[5] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[6] Megállapította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 31. § -a. Hatályos 2009.10.01.
[7] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[8] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[9] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[10] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[11] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[12] Megállapította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2004.05.01.
[13] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[14] A §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja.
[15] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[16] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[17] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[18] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[20] Hatályon kívül helyezte e rendelet 16. § (12) bekezdése, majd megállapította az 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 2. §-a. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
[21] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[22] Megállapította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[23] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.
[24] Megállapította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[25] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[26] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[27] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[28] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. § 189. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[29] Megállapította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[30] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 57. § a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[31] Módosította a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 57. § b) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[32] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[33] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[34] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[35] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[36] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[37] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[38] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[39] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[40] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[41] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[42] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[43] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[44] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[45] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[46] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[47] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[48] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[49] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[50] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[51] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[52] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[53] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[54] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[55] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[56] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[57] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[58] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[59] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[60] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[61] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[62] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[63] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[64] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[65] Módosította a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
[66] Hatályon kívül helyezte a 50/2004. (IV. 22.) GKM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.