74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet

a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - következőket rendelem el:

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál, továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagok és felhasználásuk módja

1. §

Az aranytárgy anyagául használt ötvözet aranyon felül pótfémként rendszerint csak ezüstöt, rezet, a fehéraranyötvözet ezen felül horganyt és nikkelt, az ezüsttárgy anyagául használt ötvözet pedig ezüstön felül rendszerint csak rezet, a platinatárgy anyagául használt ötvözet platinán felül rendszerint csak rezet és palládiumot tartalmazhat. Az MSZ EN 1811:1998 szabvány előírásait kielégítő, pótfémként használt nikkelt úgy kell tekinteni, amely az e rendelet követelményeinek megfelel.

2. §

(1) A nemesfémtárgy összeszerelése alkalmával a tárgy használhatóságának biztosítására feltétlenül szükséges szerelvény bármilyen - megfelelő szilárdságú - anyagból készülhet, feltéve, hogy különállása könnyen felismerhető, és a nemesfémtárgytól elválasztható.

(2) Könnyen felismerhető és elválasztható szerelvényt (tű, kapocs, csukló, rugó stb.) tilos a nemesfémtárgyhoz úgy kapcsolni, hogy az a nemesfémtárggyal egyező anyagnak látsszék és az ilyen nem nemesfémből készült szerelvényt tilos aranyozni, ezüstözni vagy platinázni.

3. §

(1) Az aranytárgyon ezüst- vagy platinaötvözetből, ezüst- és platinatárgyon pedig aranyötvözetből készült -az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő - díszítést szabad alkalmazni. A díszítést úgy kell felszerelni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen.

(2) Az ezüsttárgyra platinaötvözetből, a platinatárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni.

(3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés.

(4) Az arany-, ezüst- vagy platinatárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető.

(5) A fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany vagy platina foglalatát szabad ezüstlemezzel borítani. A foglalat borításához azonban csak annyi ezüstöt szabad felhasználni, amennyi ehhez a munkához feltétlenül szükséges.

(6) Ezüsttárgyat platinázni tilos.

4. §

(1) Ezüsttárgyat kizárólag aranyozni, rhodiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni.

(2) Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni.

(3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal - ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. - egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa.

(4)[1] A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni.

5. §

(1) Aranyozáson, ezüstözésen, illetve platinázáson a tárgyaknak arany-, ezüst-, illetve platinalemezzel való bevonását is érteni kell.

(2) A nemesfémtárgyak a nemesfémötvözeteken felül drágakővel, féldrágakővel, gyönggyel, mozaikkal, díszkővel, műkővel, zománccal, markazittal és üveggel díszíthetők.

6. §

(1) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni - vésés, gyalulás vagy más megoldás útján -, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni.

(2) Nemesfémből készült fülbevalóknál a befoglalt üvegek és műkövek alá a foglalat könnyebb elkészítése céljából az okvetlenül szükséges, kis mennyiségű gipszet, krétát, vagy színhatás elérése céljából papiros és fólia alátétet szabad használni.

(3) Zománcozott nemesfémtárgynál az alak megtartásához szükséges, úgynevezett "kontraemail"-t szabad használni.

(4)[2][3] A 4. § (2) és (3) bekezdésében nem említett - nemesfémből készült - üreges tárgyak kitöltésére, valamint az 5. § (2) bekezdésében nem szereplő díszítési módokra vonatkozó kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

7. §

(1)[4] A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott - fémjelzés nélküli - nemesfémtárgyat a belföldi forgalomba hozatalra felhatalmazott egyéb vállalkozás, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a kereskedő köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére a Hivatal engedélyezte. Kérésre a Hivatal - térítés ellenében - köteles elvállalni a névjel beütését.

(2)[5] Az R. 3. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti, fémjelzési kötelezettség alá nem tartozó, külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyat a kereskedő köteles az (1) bekezdés szerinti névjellel ellátni. Kérésre a Hivatal - térítés ellenében - köteles elvállalni a névjel beütését.

(3) Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,

a) amelyen a jel a kis felület miatt vagy egyéb okból nem alkalmazható (pl. nagy része zománccal, kővel vagy gyönggyel van borítva);

b) amely külföldi értékesítésre készült, és a külföldi megrendelő a jel feltüntetését nem kéri.

(4)[6] A (3) bekezdés szerinti mentességről a Hivatal a készítő vagy a kereskedő kérelmére, a kérelemben megjelölt indokok alapján és a nemesfémtárgy méretét, illetve sajátosságait figyelembe véve dönt.

8. §

(1)[7] A nemesfémtárgy készítésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás - a kizárólagosan ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás kivételével - a tevékenység megkezdésére vonatkozó a 36. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles kérni a névjel engedélyezését. A névjel és a névjel módosításának engedélyezését csak a 36. §-ban meghatározott engedélyezési kötelezettség alá eső vállalkozás kérheti.

(2)[8] A névjel alakját és rajzát a készítő vagy a kereskedő javaslatára a Hivatal állapítja meg. Az alak és rajz megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az más névjelhez vagy fémjelhez ne hasonlítson.

(3) A névjelet a nemesfémtárgy megjelölésére kizárólag az használhatja, akinek azt engedélyezték. A nemesfémtárgy készítőjének és kereskedőjének csak egyféle névjel használatát lehet engedélyezni.

(4)[9] A névjelet a Hivatal által nyilvántartásba vett vállalkozás készítheti. A fél a Hivatal engedélye alapján - szükséges szerint - többféle nagyságban és példányban köteles a névjelet elkészíttetni és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából a Hivatalnál bemutatni. A használatban elkopott névjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.

A fémjelek, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakja és rajza, a fémjelzés módszere és részletes szabályai

9. §[10]

A fémjelek a következők:

a) 1. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, felette az évszám betűjele és 950;

b) 2. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, alatta az évszám betűjele és 900;

c) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, bal oldalon az évszám betűjele, alatta 22;

d) 2. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az évszám betűjele és 18, jobbra stilizált nap;

e) 3. számú finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, alatta az évszám betűjele és 14;

f) 4. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, balra az évszám betűjele, jobbra 9;

g) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette 1 és az évszám betűjele;

h) 2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet-híd), felette az évszám betűjele és 2;

i) 3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi viadukt), alatta 3 és az évszám betűjele;

j) 4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadság-híd), felette az évszám betűjele, alatta 4.

10. §

(1)[11] A Hivatal jele H betű, két oldalon egyenes, alul és felül ívelt keretben.

(2) A fémjelek - ideértve az annak részét képező évszám betűjelét is -, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel alakját és rajzát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Közös Ellenőrző Jel (CCM) a (2) bekezdés szerinti fémjelekkel esik egy tekintet alá, ideértve annak hamisításáért való felelősséget is.

(4) A fémjelet alkalmazni kell magán a tárgyon, továbbá lehetőleg alkatrészein és díszítésein is. A nemesfémtárgyon alkalmazandó fémjel, a névjel, továbbá az egyéb jel beütésének helyét a 3. számú melléklet határozza meg.

(5)[12] Belföldön belföldi célra készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyon a fémjelen, a névjelen, a tárgy alkatrészeinek összetartozását jelző számon, valamint - idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfémtárgy esetén - a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető.

11. §[13]

(1) A nemesfémtárgyak hivatalos ellenőrző vizsgálatát és fémjelzését a Hivatal végzi.

(2)[14] A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat vizsgálatra és fémjelzésre a Hivatalnak a névjel használatára jogosult vállalkozás köteles bemutatni.

(3)[15] A külföldi megrendelésre készülő, illetve kizárólag külföldön forgalomba kerülő nemesfémtárgyak esetén a gyártó, illetve a kereskedő kérheti a NEHITI-től a nemesfémtárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza.

12. §

(1)[16] A nemesfém tárgyakat a Hivatal telephelyén (1089 Budapest, Bláthy Ottó utca 3-5.) kell fémjelzés végett bemutatni.

(2)[17] A 11. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás a nemesfémtárgyat a névjellel ellátva, pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfémtárgy kész állapotban is bemutatható, ha az ilyen tárgy finomságának megállapítása és fémjelzése a tárgy megsérülése nélkül, kellő biztonsággal elvégezhető.

(3)[18] Az alkatrészek közül a zárszerkezeteket a vállalkozás külön is bemutathatja fémjelzésre.

(4) Magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfémtárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat vagy a vámmentességet igazoló okmányokat, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratokat bemutatják.

13. §

(1) A nemesfémtárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. A külföldről származó tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2)[19] A nemesfémtárgy bemutatására csak a Hivatal által meghatározott nyomtatványt - fémjelzési megrendelőlapot - szabad használni. Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst- és platinatárgyakról.

(3)[20] A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a nemesfémtárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfémtárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül - a Hivatal engedélyével - más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a fémjelzési megrendelőlapon elegendő a finomsági fok feltüntetése.

(4) Az ugyanazzal a fémjelzési megrendelőlappal bemutatott, azonos finomságú arany-, ezüst-, illetve platinatárgyak közül csak azokat szabad egy tételsoron szerepeltetni, amelyeknek az ötvözete azonos.

(5)[21] A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfémtárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény ezzel érvényét veszti, további kezelést nem igényel.

(6)[22] A Hivatal a nemesfémtárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja.

14. §[23]

(1) A NEHITI a bemutatott nemesfémtárgy finomsági fokának megállapítása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) a fémjelzési megrendelőlapot szabályszerűen állították-e ki;

b) a bemutatott nemesfémtárgya finomsági foktól eltekintve, megfelel-e az R.-ben és az e rendeletben meghatározott egyéb kellékeknek.

(2) Kisebb hiányok esetében a Hivatal a 20-22. §-oknak megfelelően jár el.

15. §[24]

Ha nem a nemesfémtárgy készítésével foglalkozó vállalkozás mutatja be a nemesfémtárgyat és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése.

16. §[25]

(1)[26] Az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államon kívüli országokból importált nemesfémtárgyat az importáló vállalkozás köteles egy tételben, a vámeljárás során a vámokmányokkal együtt a Hivatalnak bemutatni és fémjeleztetni. Az ilyen tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2)[27] A Hivatal - az R. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a külföldön készített és fémjelzési megrendelőlappal bemutatott nemesfémtárgyat megvizsgálja, és amennyiben az az R.-nek, valamint e rendeletnek megfelel, finomsági fokát kifejező fémjellel látja el.

(3) Az olyan nemesfémtárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 20. § szerint kell eljárni. A Hivatal a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak.

17. §

A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfémtárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfémtárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.

18. §

(1)[28] A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani:

a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással),

b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással,

c) a platina finomságát higanykloridos módszerrel.

Amennyiben az a) -c) pontokban felsorolt vizsgálatok nem adnak minden kétséget kizáró eredményt, a Hivatal egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN 31426:1998 szabvány szerint, a b) pontja szerinti vizsgálatot az ISO 13756:1997 szabvány szerint, a c) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11489:1998 szabvány szerint végzik, azt úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel.

(3)[29] A vizsgálat érdekében a Hivatal a nemesfémtárgyat szükség esetén egészben vagy részben beolvaszthatja vagy a tárgyból megfelelő mennyiségű anyagot vághat ki. A bemutató a tárgy beolvasztásáért vagy egyes alkatrészek vizsgálat céljából való felhasználásáért kártérítést nem igényelhet.

19. §

(1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a fél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kér döntővizsgálatot (24. §), a nemesfémtárgyat össze kell törni és a félnek ki kell adni.

(2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti

a) az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését a tárgynak,

b) import esetén, a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását.

(3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg vagy a fél import esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kéri a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását, akkor a tárgyat összetört állapotban kell a félnek kiadni.

(4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el.

(5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni a 2-3. §-okban említett szerelvényt, díszítést és ezüsttel lemezelt foglalatot.

20. §

(1)[30] A fémjelzésre bemutatott olyan nemesfémtárgyat, amely az R.-ben meghatározott finomsági fokot eléri ugyan, de az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, a Hivatal a bemutatónak visszaadja, feltéve, hogy a kisebb hiányok pótolhatók, és azok pótlására a bemutató kötelezettséget vállal.

(2) Ha nemesfémtárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfémtárgyat összetörve kell kiszolgáltatni.

21. §

A 20. §-ban említett kisebb hiányok főként a következők:

a) a 2-7. §-ban foglalt rendelkezésektől való eltérés,

b) a belföldön készült nemesfémtárgyon az engedélyezett névjel hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása (fel nem ismerhető, kopott vagy nem a meghatározott helyre ütött jel).

22. §

A 20. § szerint kell eljárni abban az esetben is, ha

a) a bemutatott nemesfémtárgy olyan durván van kikészítve, hogy a fémjel nem alkalmazható szabályszerűen, vagy a további megmunkálás során könnyen megsérülhet, továbbá ha a bemutatott nemesfémtárgy nedves vagy szennyezett,

b) a bemutatott nemesfémtárgy alkatrészei gyengén vannak forrasztva és ezért utánforrasztás szükséges,

c)[31] a láncszemek nincsenek forrasztva, kivéve a különlegesen egymásba kapcsolódó gépi vagy kézi kötésű láncokat, amelyek fémjelzését a Hivatal bírálja el,

d) több alkatrészből álló nemesfémtárgy összes alkatrészeit nem mutatják be.

23. §[32]

Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző vállalkozás a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni.

24. §

Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát (a továbbiakban: döntővizsgálat) kérheti. A döntővizsgálat költségét - ha kifogása alaptalannak bizonyult - a bemutató viseli.

25. §

(1) A döntő vizsgálatot két műszaki dolgozó párhuzamosan végzi. A két párhuzamos vizsgálat egymás ellenőrzésére szolgál. A döntővizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálatot végző két személy egymást munkájában ne befolyásolhassa. A két eredmény számtani középarányosa adja a döntő vizsgálat eredményét.

(2) A döntővizsgálat költségét a vizsgálatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétszeres összegében kell megállapítani.

A fémjelzési kötelezettség alóli mentesség esetei és feltételei

26. §

A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:

a) a külföldi megrendelésre (eladásra) készült nemesfémtárgy,

b) az olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,

c) a belföldön vagy külföldön törvényes fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen a törvény hatálya alá tartozó nemesfémtárggyal forrasztás útján összeillesztve,

d) az érem és féldombormű (plakett),

e) az olyan nemesfémtárgy, amely régi város-, ország-, céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá amelynek régisége vagy kidolgozása folytán különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van,

f)[33] a személyi és egyházi tulajdonban levő nemesfémtárgyak mindaddig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfémtárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó vállalkozáshoz, illetve nem kerülnek kényszerértékesítésre zálogtevékenység keretében,

g) a nemesfém tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és általában a nemesfémből készült félkész gyártmányok,

h) a nemesfémhuzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,

i) az arany ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,

j) az ezüst ékszer és alkatrész kettő gramm súly alatt,

k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy.

27. §

(1)[34] A 26. § b) pontjában meghatározott célból iparsze-rűen készült műszer, készülék vagy eszköz a felhasznált nemesfém anyag minőségének szempontjából a Hivatal ellenőrzése alá tartozik.

(2) Az egészségügyi célt szolgáló tárgyak közé tartozik a fogkorona, -híd, -lap, -betét stb. is.

(3) A 26. § c) pontja vonatkozik azokra az ércpénzekre is, amelyeket bármikor törvényes fizetési eszközként használtak.

(4)[35] A 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén a kereskedő köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A névjel használatára jogosult vállalkozás a 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakon a névjelét is köteles elhelyezni.

28. §

(1) Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot - annak peremén - az alábbi jelzésekkel látja el:

a) az aranyból készülteket a nap jelképével,

b) az ezüstből készülteket a hold jelképével,

c) a platinából készülteket Pt. betűkkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzésen felül a tárgy peremébe be kell ütni a finomságot és névjelet.

29. §[36]

A 26. § e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a tárgyra tekintettel a gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleménye az irányadó. A szakvélemény beszerzése érdekében a Hivatal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt keresi meg. A szakvélemény költsége az érdekelt felet terheli.

30. §[37]

(1) Export esetén az R. 10. §-ában meghatározott nemesfémtárgyakat - finomságuk ellenőrzése céljából - kiszállításuk előtt legalább 14 nappal árujegyzék kíséretében be kell mutatni a Hivatalnak. Ha az áru megfelelő, a Hivatal az árujegyzéket igazoló záradékkal látja el, és azt csak ennek megtörténte után szabad kiviteli vámkezelésre a vámhivatalnak átadni. A kidolgozás szempontjából kifogásolt nemesfémtárgyakat a Hivatal kisebb hiányosságok esetében javításra visszaadhatja.

(2) Az alapanyag és a kész tárgy finomságát egyaránt a Hivatal ellenőrzi. Az áru ellenőrzésével járó szükségszerű árurongálódásból eredő kárért költségtérítés a Hivataltól nem jár.

31. §

Az R. 10. §-a és e rendelet 30. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik az R.-nek megfelelő nemesfémtárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.

32. §[38]

A feleslegessé váló fémjel megsemmisítését a Hivatal végzi.

33. §

Az eladásra szánt tárgyakat az elárusítóhelyeken a nem nemesfémből készült tárgyaktól elkülönítve és megfelelő felirattal megjelölve kell tartani.

34. §[39]

A nemesfémtárgy raktáron tartásával, árusításával foglalkozó vállalkozás köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, általa megvett, de szabályszerű fémjellel még el nem látott nemesfémtárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve, "Nem eladó fémjelzetlen tárgyak" felírással megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az adatok (átvétel ideje, az eladó vagy megbízó neve és címe, a tárgy megnevezése, súlya) pontos feltüntetésével.

35. §

(1) A 33. §-nak a tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseit a kirakatban elhelyezett tárgyakra is alkalmazni kell.

(2) Eladásra szánt tárgynak kell tekinteni minden nemesfémtárgyat, amely az elárusítóhelyen van és nem javítás vagy beolvasztás céljából tárolják.

(3) A kivitelre szánt tárgyak elkülönítése tekintetében az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

36. §[40]

(1) A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítésére, javítására, árverésére irányuló tevékenységet, továbbá az ilyen tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet a Hivatal akkor engedélyezi, ha a vállalkozás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és

a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint belföldön köztartozása nincs.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységet,

c) a kérelmező cégjegyzékszámát, illetve az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

d) a kérelmező székhelyét és azon magyarországi telephelyének, műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve forgalmazás esetében az e) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,

e) a kérelmező által folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (4) bekezdése szerint,

f) amennyiben a 8. § (1) bekezdése alapján szükséges, az engedélyeztetni kívánt névjel adatát.

(3)[41] Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A Hivatal a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazását végző vállalkozás esetében az engedélyt, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, és dokumentumokat közli a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.

(4) A Hivatal az engedély megadásával egyidejűleg a vállalkozást nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a nyilvántartás sorszámát,

b) a nyilvántartásba vétel időpontját,

c) a vállalkozás nevét,

d) a vállalkozás tevékenységét,

e) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

f) a vállalkozás székhelyét, azon magyarországi telephelyének,műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve kereskedelmi tevékenység esetében az g) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,

g) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység formáját a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint,

h) az engedélyezett névjel adatát,

i) a hatósági ellenőrzés megállapításait,

j) a nyilvántartásból való törlés tényét és annak időpontját.

(5) A Hivatal a vállalkozás engedélyét visszavonja és egyidejűleg a vállalkozást a nevének és névjelének kivételével, a nyilvántartásból törli, ha

a) az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a vállalkozás működését megszüntette,

c) ha jogszabálysértés miatt az R. 12. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor.

(6) A (4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vállalkozás a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást, valamint működése megszűnését köteles haladéktalanul a Hivatalnak bejelenteni.

(7)[42] A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás az engedély (5) bekezdés szerinti visszavonása, és a nyilvántartásából történő törlését követő 15 napon belül köteles a névjel beütésére szolgáló eszközt megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.

(8) A Hivatal az engedély visszavonását és a vállalkozás nyilvántartásból való törlését közli

a) egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő körzetközponti jegyzővel, egyéni cég, gazdasági társaság esetén - törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele iránt - az illetékes cégbírósággal,

b) a Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint

c) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.

(9) A Hivatal a nyilvántartásnak az állami ellenőrzés megállapításait tartalmazó rovatáról kizárólag az iparügyekért, valamint a kereskedelemért felelős miniszter, a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoka, illetve nyomozás elrendelése esetén az illetékes nyomozó hatóság írásbeli megkeresése esetén ad kivonatot.

(10) A Hivatalnál vezetett hatósági nyilvántartás alapján a (4) bekezdésben meghatározott adatokat - a (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott adatok kivételével - a Hivatal a Kormányzati Portálon keresztül is elérhető honlapján folyamatos frissítéssel, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben negyedévente közzéteszi.

(11) A 2009. október 1. előtt a Hivatal által nyilvántartásba vett, a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy az ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozásnak a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e § szerinti engedély iránti kérelmet benyújtania.

37. §[43]

(1)[44] Ha a nemesfémből készült ékszereket, díszműárukat és egyéb tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás a 36. § (2) bekezdésében meghatározott helyen kívül a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vásáron, illetve piacon kíván forgalmazni, köteles 5 nappal a forgalmazás megkezdése előtt bejelenteni a Hivatalnak az értékesítés helyét és időpontját.

(2) A Hivatal a bejelentésről értesíti a területileg illet ékes vámhatóságot, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzőt.

38. §[45]

39. §[46]

A nemesfémtárgyak eladásával is foglalkozó vállalkozás köteles az üzlethelyiségében az e rendelet, valamint az R. 7. §-a szerint lefolytatott egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a Hivatal által határozatban megállapított és közzétett nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezetek által alkalmazott, egyenértékűnek elismert fémjeleket jól látható helyen kifüggeszteni.

40. §

Az R.-ben és az e rendeletben foglalt szabályok nem érintik a nemesfémek és a nemesfémtárgyak bel- és külföldi forgalmának korlátozására vonatkozó külön jogszabályban megfogalmazott rendelkezéseket.

[47]

41. §[48]

Záró rendelkezések

42. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése és 11. §-ának (3) bekezdése, valamint 2. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez[49]

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak fémjelei Magyarországon

[50]

2. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez[51]

A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel (CCM) alakja és rajza

3. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez

A fémjel, a Hivatal jele, valamint a névjel alkalmazásának szabályozása[52]

A) Általános határozatok

1. A belföldön készült nemesfémtárgyakba a készítő, a külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyakba a kereskedő köteles a névjelét a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. Ha a névjel nem a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre került beütésre, vagy a beütött jel nem ismerhető fel, vagy nem elég tiszta, a Hivatal, a nemesfémtárgyat hiánypótlásra visszaadja a megrendelőnek.[53]

2. A Hivatal köteles az átvett nemesfémtárgyba a fémjelet és a Hivatal jelét a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. A fémjel elhelyezését illetően az általános elv a következő: ha a tárgy egy darabból áll, tehát sem tartozékai sem forrasztott alkatrészei, díszítései nincsenek, akkor a tárgy fémjelet kap. Amennyiben a tárgyat tartozékkal látják el, vagy a tárgynak forrasztott alkatrészei, díszítései vannak, akkor ezeken is alkalmazni kell a megfelelő fémjelet. Ha az előbb említett kiegészítőket megfelelő felület hiánya miatt fémjelezni nem lehet, akkor azt a főrészt, melyhez a kiegészítő tartozik, a v jelével kell ellátni. Erre az elvre utal a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban a tárgyak fő részénél az alkalmazandó jelek után zárójelbe írt H betű. Ha a beütött fémjel vagy a Hivatal jele nem ismerhető fel, vagy nem eléggé tiszta, a megrendelő a nemesfémtárgy átvételekor vagy az azt követő nyolc napon belül a Hivataltól a fémjelnek vagy a Hivatal jelének helyes beütését kérheti.[54]

A Hivatal kártalanítási felelősséggel tartozik az eljárása során okozott károkért, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket.[55]

3. A külföldről behozott nemesfémtárgyakon a fémjelet a tárgyon már meglévő jelzések mellé, vagy ha az nem lehetséges, olyan helyre kell beütni, hogy ezzel a tárgy értékcsökkenést ne szenvedjen.

4. Azokon a nemesfémtárgyakon, amelyekre a B) pont alatti betűsoros tárgymutató nem intézkedik, a fémjel, a Hivatal jele, valamint névjel beütési helyét a Hivatal állapítja meg.[56]

5. Ha a nemesfémtárgyba bármely okból nem lehet a fémjelet beütni, azt a megrendelőnek a nemesfémtárgy anyagából készült kis lemezzel kell ellátnia, vagy arra hivatalból ólomzárat (plombát) kell ráfüggesztenie és a fémjelet ebbe kell beütni. Abban az esetben, ha a nagy értékű nemesfémtárgyon a fémjel a tárgy sérülése, illetve értékcsökkenést eredményező deformációja nélkül nem alkalmazható, a fémjel helyett a Hivatal engedélyezheti minőségtanúsító bizonylat (certifikát) kiadását a következő nyomtatványon:[57]

"Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet

Minőségi Tanúsítvány

A fémjelzést kérő neve:

A vizsgálatra bemutatott nemesfémtárgy

- megnevezése:

- azonosító jelzése:

- származási helye:

- anyaga: (AU, AG, PT)

- tömege:

A bemutatott nemesfémtárgy hivatalosan megállapított finomsága:......‰

Jelen tanúsítványa 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet 3. számú mellékletének A) pontjának 5. alpontjában foglaltak alapján került kiállításra.

A minőségi tanúsítvánnyal ellátott nemesfémtárgyat fémjelzési szempontból egyenértékűnek kell tekinteni a magyar fémjellel ellátott nemesfémtárggyal.

Dátum aláírás"

A bizonylatnak, amely a fémjelet helyettesíti a későbbiekben kísérnie kell a tárgyat. A bizonylat díja megegyezik a fémjelzésre, illetve a nemesfémtartalom-vizsgálatra és hitelesítésre megállapított igazgatási szolgáltatási díjjal.

6. A nemesfémtárgy anyagától eltérő nemesfémből készült díszítéseket a díszítés anyagának megfelelő fémjellel kell ellátni.

B) A fémjel és a Hivatal jele, továbbá a névjel beütési helyének betűsoros tárgymutatója[58]

A betűsoros tárgymutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfémtárgyakat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és a Hivatal jelét, továbbá a névjelet (egyedi azonosító jelet) be kell ütni. A betűsoros tárgymutató szempontjából "alkatrésznek" a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt, "forrasztott" alkatrésznek pedig az olyan alkatrészt kell tekinteni, amely a főrészhez nemesfém forrasztó anyaggal van hozzáerősítve. A jelek rövidítései a következők:[59]

F - fémjel

H - a kijelölt szervezet jele

N - névjel

4. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez[60]